A ZSIRAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 A ZSIRAI ÁLTALÁNOS ISKOLA * ZSIRA, *

2 1 TARTALOMJEGYZÉK Az Iskola alapadatai 2 Az Iskola szervezeti rendszere, irányítása 4 Az Iskolai dolgozók munkaköri leírásainak tartalmi elemei és formája 5 Az Iskola mőködési rendje 6 Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség 8 Szülıi Munkaközösség 8 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 8 A nevelık közösségei 8 A tanulók közösségei 10 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 11 Az iskolai sportkör, valamint az Iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 15 Az Iskola vezetésének és közösségeinek külsı kapcsolatai 16 Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 18 Az intézményben folyó belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok 20 A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének rendje 23 Az iskolai könyvtár mőködési rendje 24 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 25 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelızésében, illetve baleset esetén (intézményi védı, óvó elıírások) 26 A rendkívüli esemény esetén szükséges teendık 30 A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 33 Az iskolai tankönyvellátás rendje 35 Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése 36 Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 37 Záró valamint hatályba léptetı rendelkezések 38 A Szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása és jóváhagyása 40 Mellékletek: Adatkezelési szabályzat 41 Az Iskola szervezeti felépítésének vázlata 46

3 2 AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Zsirai Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 9476 Zsira, Fı u. 37. Számlázási címe: KIK Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény vezetıje: Doroginé Kovács Melinda igazgató Az intézmény alapító okiratának kelte: Az alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erıforrások Minisztere Az intézmény típusa: általános iskola OM azonosítója: Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ngyenes használati jog Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címe: 1055 Budapest, Szalay utca Az intézmény fenntartójának képviselıje: Sopron Járási Tankerület címe: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 2. Az intézmény mőködtetıje: Zsira Község Önkormányzata címe: 9476 Zsira, Rákóczi Ferenc u. 8. Az intézmény mőködtetıjének képviselıje: Zsira község polgármestere Az intézmény alaptevékenységei: A szakfeladat megnevezése Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Száma

4 3 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

5 4 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az Iskola szervezete Az intézmény engedélyezett létszáma általános iskola, Engedélyezett létszáma: 130 tanuló Az Iskola vezetése 1. A Zsirai Általános Iskolában (továbbiakban: /Iskola/Iskolában) folyó szakmai munka felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az Iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és idıtartamra történik. 2. Az igazgató munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettes segíti. 3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. 5. Az igazgatóhelyettes megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történı végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet elıírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 6. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. 7. Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az Iskola kibıvített vezetısége 1. Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, az alsó tagozatos és a felsı tagozatos munkaközösségek vezetıi. 2. A kibıvített iskolavezetést bármelyik tag kérésére össze kell hívni. Az Iskola dolgozói Az Iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: Fenntartó) alkalmazza. A Fenntartó a munkáltatói jogkör egy részét a kinevezési, fegyelmezési és felmentési jogkörök kivételével átruházza az Iskola igazgatójára. Az Iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

6 5 AZ ISKOLAI DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK TARTALMI ELEMEI ÉS FORMÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következıket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelezı óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A fıbb felelısségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelısségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelısségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelısségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelısségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelısségek és feladatok, - az ellenırzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külsı kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételérıl.

7 6 AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE 1. Az Iskola épülete szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 6.40 órától délután óráig tart nyitva. Az Iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 2. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 6.40 óra és délután óra között az Iskola igazgatójának vagy helyettesének, illetve az Iskola egyik megbízott dolgozójának az iskolában kell tartózkodnia. 3. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy helyettese sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 4. Az Iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.15 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza a nagyszünet kivételével 10 perc, illetve a délutáni órák esetén 5 perc. 5. A napközi és a tanulószoba munkarendje a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és óráig tart. Konkrét rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Errıl a szülıket az Iskola igazgatója a tanév kezdetén írásban tájékoztatja. 6. Az Iskolában reggel 6.40 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben pedagógus ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését és a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. 7. Az ügyeletes nevelık beosztását az éves munkaterv és az összesített órarend tartalmazza. 8. A tanuló a tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére az igazgató engedélyével hagyhatja el az Iskola épületét. Betegség és rendkívüli esetben, ez szülıi kérés hiányában is megtörténhet. 9. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat a tanítási órákat követıen, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettıl eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a foglalkozást tartó pedagógus a felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 10. Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában történik. 11. Az Iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az Iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók, a nevelık, illetve a Fenntartó Képviselıjének tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet havonta legalább egy-egy alkalommal kell megszervezni. 12. Az Iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az Iskola helyiségeinek használói felelısek:

8 7 az Iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az Iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az Iskola Szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. 13. A tanulók az Iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az Iskola igazgatója adhat felmentést. 14. Az Iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az Iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). 15. Az Iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az Iskola épületébıl elvinni csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 16. Az Iskola helyiségeit elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az Iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevık, az Iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak. 17. A tanulók által elıállított termékek, (szellemi) alkotások vagyoni jogával kapcsolatosan az érintette(ke)t díjazás illeti meg. Ennek összegét esetenként, egyedi megállapodásban kell rögzíteni.

9 8 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az Iskola dolgozói, a szülık és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. A Szülıi Munkaközösség Az Iskolában az intézmény mőködésében érdekelt szülık együttmőködésének elımozdítására, a nevelı-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére Szülıi Munkaközösség mőködik. A Szülıi Munkaközösség létszáma: 12 fı. A Szülıi munkaközösség tagjainak megválasztása: az egy osztályba tartozó tanulók szülıi maguk közül választják meg azokat a képviselıket, akiket delegálnak a szülıi szervezetbe. A Szülıi Munkaközösség saját szervezeti és mőködési szabályzata alapján mőködik. A Szülıi Munkaközösség a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetıségeit a magasabb jogszabályok (elsısorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény vonatkozó szabályzata(i) rögzítik. A nevelık közösségei A nevelıtestület 1. A nevelıtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelıtestület tagja az Iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint az oktató-nevelı munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő dolgozók. 3. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

10 9 4. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az Iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. Egy tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félév végi és tanév végi osztályozó értekezlet, legalább 2 alkalommal nevelési vagy szakmai értekezlet, valamint a nevelıtestület egynegyedének illetve az igazgató kérésére minden fontos kérdésben, témakörben. 7. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelıtestület döntéseit ha errıl magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és mőködési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. 8. A nevelıtestület személyi kérdésekben a nevelıtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 9. A nevelıtestületi értekezletrıl jegyzıkönyvet vagy emlékeztetıt kell vezetni. 10. A nevelıtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (pl. az 1-4. évfolyamokon tanítók osztályozó értekezlete), többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelık szakmai munkaközösségei 1. Az Iskola pedagógusai az Iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az Iskolában folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenırzéséhez. 2. Az Iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek mőködnek: alsó tagozatos szakmai munkaközösség felsı tagozatos szakmai munkaközösség 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület, nevelı és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenırzése,

11 10 az iskolai nevelı és oktató munka belsı fejlesztése, korszerősítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenırzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a likviditási tervben (költségvetésben) rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmaimódszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdı pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelı (mentor) kijelölésével, javaslattétel az Iskola igazgatójának a munkaközösség-vezetı személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységérıl készülı elemzések, értékelések elkészítése, 5. A szakmai munkaközösségek az Iskola Pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belsı ellenırzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezetı irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. Alkalmi feladatokra alakult nevelıi munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgató döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezetı az osztályfınök áll. Az osztályfınököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınökök osztályfınöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból tisztségviselıket választhat meg.

12 11 A Diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az Iskolában Diákönkormányzat mőködik évfolyamtól kezdıdıen az osztályközösségek saját tagjaik közül egy-egy képviselıt választanak az iskolai Diákönkormányzat vezetıségébe. 3. Az iskolai Diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetısége illetve annak választott tisztségviselıi érvényesítik. 4. Az iskolai Diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 5. Az iskolai Diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját Szervezeti és mőködési szabályzata szerint alakítja. 6. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját segítı felsıfokú végzettségő és pedagógus szakképzettségő személyt a nevelıtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 7. Az iskolai diákközgyőlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyőlésen a diákönkormányzatot segítı nevelı, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az Iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérıl, az iskolai munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl és érvényesülésérıl, a Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyőlés összehívását a Diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés összehívásáért az igazgató felelıs. A diákközgyőlés 1 vagy 2 tanévre a tanulók javaslatai alapján titkos szavazással 1 fı diákképviselıt választ. Az Iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgató és a nevelıtestület kapcsolattartása 1. A kapcsolattartás fórumai: az igazgató és az igazgatóhelyettes közvetlen napi munkakapcsolata a nevelıtestület tagjaival, a kibıvített iskolavezetés ülései, a különbözı értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok idıpontját az Iskola éves munkaterve határozza meg. 2. Az igazgató az aktuális feladatokról közvetlenül illetve a nevelıtestületi helyiségben elhelyezett hirdetıtáblán írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelıket.

13 12 3. A nevelık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetıjük, illetve választott képviselıik útján közölhetik az igazgatóval. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az Iskolában tevékenykedı szakmai munkaközösségek folyamatos együttmőködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetıi felelısek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetıi a munkaközösség éves munkatervének összeállítása elıtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenırzések és értékelések, az Iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, az Iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi- és sportversenyek valamint kulturális rendezvények.. 3. A szakmai munkaközösségek vezetıi rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységérıl, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenırzések, értékelések eredményeirıl. A Szülıi Munkaközösség és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 1. A Szülıi Munkaközösség (továbbiakban: SZM) az iskola közösségeivel az SZM tagjain keresztül tartja a kapcsolatot. 2. Az SZM tagjai rendszeres idıközönként évente legalább 2 alkalommal üléseznek. Tevékenységükrıl, az érdekképviseletrıl tájékoztatják a többi szülıt, illetve az igazgatót. 3. Az SZM ülésein meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az Iskola igazgatója és a a napirend szerint közvetlenül érintett nevelık. 4. Az Iskola mőködésérıl, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az Iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 1 alkalommal köteles tájékoztatni a Szülıi Munkaközösséget. A nevelık és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az Iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai Diákönkormányzat vezetıségi ülésén évente legalább 2 alkalommal,

14 13 o a diákközgyőlésen évente legalább 1 alkalommal, o A hirdetıtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfınökök az osztályfınöki órákon, és az osztályfaliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a tanítóknak illetve a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az Iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján az Iskola igazgatójához, az osztályfınökükhöz, az Iskola nevelıihez, a Diákönkormányzathoz vagy az SZM-hez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján közölhetik az Iskola igazgatójával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az SZM-mel. A nevelık és a szülık kapcsolattartása 1. A szülıket az Iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató o az iskolai szülıi értekezleten tanévenként 1 alkalommal, o a tanév elején írásbeli tájékoztatóban valamint o szükség szerint írásban az osztályfınökök: o az osztályszülıi értekezleten és o szükség szerint írásban tájékoztatják. 2. A szülık számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetıségek szolgálnak: a szülıi értekezletek, a nevelık fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló fejlesztı értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. 3. A szülıi értekezletek idıpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülık a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az Iskola belsı szabályzataiban

15 14 biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján az Iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfınökéhez, az Iskola nevelıihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZM-hez fordulhatnak. 5. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az Iskola igazgatójával, nevelıtestületével vagy az SZM-mel. 6. A szülık és más érdeklıdık az Iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és mőködési szabályzatáról, illetve Házirendjérıl az Iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. 7. Az Iskola Pedagógiai programjának, Szervezeti és mőködési szabályzatának valamint Házirendjének elıírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülınek, valamint az Iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A Pedagógiai program, a Szervezeti és mőködési szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: az Iskola Fenntartójánál vagy ennek Képviselıjénél, az Iskola irattárában, az Iskola nevelıi szobájában, az Iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. 9. A Házirend egy példányát az Iskolába történı beiratkozáskor a szülınek át kell adni.

16 15 AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör munkáját az Iskola igazgatója által megbízott testnevelı tanár szervezi. 2. Az iskolai sportkört a testnevelı képviseli az Iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetıségével folytatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítı testnevelı véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv összeállítása elıtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítı testnevelı az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetıségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következı tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik. Megvizsgálja azt is, hogy a településen mőködı sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. 6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az Iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek, valamint sport eszközeinek használatát.

17 16 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATAI 1. Az iskolai munka megfelelı szintő irányításának érdekében az Iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következı intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca és területi képviselıjével: Sopron Járási Tankerület 9400 Sopron, Ferenczy J. u A területileg illetékes kormányhivatallal: Gy-M-S. Megyei Kormányhivatal Oktatási Fıosztálya 9023 Gyır, Szabolcska M. u. 1/A - Az intézmény mőködtetıjével: Zsira Község Önkormányzata 9476 Zsira, Rákóczi F. u A területileg illetékes jegyzıvel: Czipetics Györgyné 9463 Sopronhorpács, Fı u A megyei pedagógiai intézettel: Gyır-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Gyır, Árpád u A helyi óvodával: Napköziotthonos Óvoda 9476 Zsira, Rákóczi u Ausztriai kapcsolat: Volksschule 7361 Lutzmannsburg, Schulgasse A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Központ, Logopédiai Szakszolgálat 9400 Sopron, Mátyás király u Az eredményes oktató- és nevelımunka érdekében az Iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi társadalmi szervezetekkel: Baráti Kör 9476 Zsira, Rákóczi u. 8. Tömegsport Egyesület Zsira Galagonya Alapítvány Zsira - Az alábbi termelı, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: GSD Agrárprodukt Kft. Zsira, Locsmándi u Az alábbi egyházak helyi közösségével: Római Katolikus Egyházközség, 9476 Zsira, Fı u. 35. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató illetve a igazgatóhelyettes a felelıs. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az Iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, Dr. Regéczy Zsolt (9476 Zsira, Flórián u. 1.) a védınıvel, Némethné Kiss Lívia

18 17 (9476 Zsira, Flórián u. 1.) valamint a fogszakorvossal, Dr. Stamler Brigitta (9463 Sopronhorpács, Fı u. 14.) Ezen kapcsolattartásokért az igazgatóhelyettes a felelıs. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az Iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal (9461 Lövı, Fı u. 32.) gyermekjóléti szolgálattal.

19 18 AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások mőködnek: napközi tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, fejlesztı foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások és egyéb, alkalmi foglalkozások. A napközi és a tanulószoba mőködésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközibe és a tanulószobára történı felvétel a szülı írásbeli kérelme alapján történik. 2. Mőködésük konkrét rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. 3. A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a foglalkozást vezetı nevelı engedélyével. Rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában az eltávozásra az igazgató adhat engedélyt. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történı jelentkezés tanév elején történik, és az adott tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı, ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az Iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetı nevét, mőködésének idıtartamát) minden tanév elején a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni.

20 19 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülıi, valamint a nevelıi igényeket a lehetıségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az Iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást (pl. elsısegélynyújtás szakkört) vezethet az is, aki nem az Iskola pedagógusa. 6. Az Iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez, illetve a mások által meghirdetett versenyekre nevezi be tanulóit. A résztvevı tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a tanítók és a szaktanárok a felelısek. 7. Az Iskola az ezt igénylı tanulók számára étkezési lehetıséget biztosít. Az étkezésre kétféle mód van: napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezés, illetve menza (ami az ebédet foglalja magában). A napközi és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulóknak kötelezı az iskolában történı ebédelés. A tízórai és az uzsonna elkészítése az iskola tálaló konyháján történik. Az ebédet a Fıvárosi Fogyatékosok Otthona központi konyhájáról szállítjuk. Az étkeztetések során nevelıi felügyelet mőködik. 8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az Iskola a Községi könyvtárral megállapodást kötött az iskolai könyvtári tevékenység ellátására. A tanári szobában megtalálható nevelıi könyvgyőjtemény segíti még a tanulók és nevelık felkészülését. E könyvgyőjtemény tartalmazza a tartós tankönyveket, illetve az iskola egyéb információ hordozóit. 9. Az Iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az erre történı jelentkezés szabályait jogszabály írja elı. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház(ak) által kijelölt hitoktató végzi.

21 20 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSİ ELLENİRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belsı ellenırzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az Iskola Pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: az ellenırzéshez kapcsolódva az Iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: az ellenırzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az Iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. 3. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenırzött dolgozó jogosult: az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket

22 21 tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. b) Az ellenırzött dolgozó köteles: az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai: Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az Iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell. 5. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik: Igazgató: o ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenırzi (ellenırizheti) az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegő munkáját; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. Igazgatóhelyettes: o Folyamatosan ellenırzi a dolgozók (köztük a pedagógusok) nevelı-oktató és ügyviteli és technikai jellegő munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Ellenırzi a tőzvédelmi és munkavédelmi szabályok megtartását. Elkészíti az intézmény belsı ellenırzési szabályzatát. o folyamatosan ellenırzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:

23 22 az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését; a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet; az intézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását, o folyamatosan ellenırzi a dolgozók szabályszerő munkavégzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetık: folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok ügyviteli, osztályfınöki munkáját; o a nevelı és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredményméréseket). 6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az igazgató a felelıs. 8. A belsı ellenıri tevékenységet az intézményben az igazgatóhelyettes látja el. Indokolt esetben a belsı ellenıri tevékenységet az intézményben megbízási jogviszony keretében az intézménytıl független magánszemély vagy egyéni vállalkozó vagy vállalkozás is elláthatja.

24 23 A PEDAGÓGIAI (NEVELİ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: biztosítsa az Iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv valamint az Iskola Pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgató számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelı és oktató munka belsı ellenırzésére jogosult dolgozók: igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetık, 3. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az Iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történı elızetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az Iskola igazgatója határozza meg.) a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás.

25 24 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR Az Iskola a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzését a Községi könyvtárral kötött megállapodás alapján biztosítja. E könyvtár ad teret és helyszínt a könyvtárismereti tanóráknak is. Az Iskola ezen kívül rendelkezik még egy a (tanári szobában elhelyezett) könyvgyőjteménnyel. Az itt található dokumentumokat a nevelık és tanulók is helyben használatra vehetik igénybe. Kivételt képeznek a tartós tankönyvek, melyeket egy tanévre, illetve a kötelezı olvasmányok, melyeket hosszabb idıre lehet kölcsönözni.

26 25 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az Iskola Fenntartója vagy ennek Képviselıje megállapodást köt az iskolaorvossal (Dr. Regéczy Zsolttal, 9476 Zsira, Flórián u. 1.). 2. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolai védını havi 1 alkalommal történı ismeretterjesztı elıadás megtartását az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és idıpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal, o általános szőrıvizsgálat: évente 1 alkalommal. a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás elıtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulók higiéniai, tisztasági szőrıvizsgálatát évente 2 alkalommal, 3. A szőrıvizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az Iskola nevelıi felügyeletet biztosít.

27 26 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK) Az Iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az Iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tőzvédelmi utasításnak és a tőzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az Iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelık a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 5. Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az Iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a Házirend balesetvédelmi elıírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) elıtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra.

28 27 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni, illetve ezen foglalkozásokat a tanulók aláírásával 1. évfolyamosok esetén a szülı aláírásával is igazolni kell. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelık baleset-megelızési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 9. Az igazgatóhelyettes az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az Iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévı többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az Iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az Iskola igazgatóhelyettesének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tízévesnél idısebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszközök, gépek villamos fúrógép, barkácsgép a következı tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfőrész, polírkorong, törpefeszültséggel mőködı forrasztópáka, 220 V feszültséggel mőködı, kettıs szigeteléső úgynevezett pillanat -forrasztópáka,

29 28 villamos háztartási gép, kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elıírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felel a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelızéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erıfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi elıírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülı és szükség esetén más szakemberek bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülı hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szőrıvizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védı ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az Iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelıs miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévı elektronikus jegyzıkönyvvezetı rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetıség, jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzıkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzıkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzıkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülınek. A jegyzıkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell ırizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzıkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minısül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni.

30 29 9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétıl számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelı képesség) elvesztését vagy jelentıs mértékő károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. 10. Az Iskolában lehetıvé kell tenni a szülıi szervezet és a Diákönkormányzat képviselıje részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanulóbalesetet követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelızésére.

31 30 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİK 1. Az Iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az Iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tőz, a robbantással történı fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az Iskola épületeit vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az Iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: az Iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és a tőzvédelmi felelıs. 4. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell az intézmény Fenntartójának képviselıjét, a Sopron Járási Tankerületet. tőz esetén a tőzoltóságot, robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, személyi sérülés esetén a mentıket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tőzriadó hangjelzésével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tőzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelıs. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: Az adott épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek