A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

Átírás

1 A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetı 3.old. 2. A esélyegyenlıségi terv célja, feladata 3.old. 3. Jogszabályi háttér 4.old Jogszabályi hivatkozások 4.old Alapfogalmak és értelmezésük 6.old. 4. Helyzetelemzés 7.old Intézményünk bemutatása 7.old Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 9.old Az esélyegyenlıséget segítı kapcsolati tényezık 10.old. 5. Akcióterv 10.old Problémák, esélyegyenlıségi kockázatok 10.old Fejlesztési célok 11.old Tevékenységmátrix 12.old Megvalósítás 6. Monitoring 14.old 7. Szankciók 14.old 8. Mellékletek: 1.sz. Intézményi adatlap (1-7. oldal)

3 1. Bevezetı A százhalombattai és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény a törvények elıírásainak megfelelıen kidolgozta intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervét. Az intézkedési terv összehangolásra került a vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltakkal, támogatja.város Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervében foglalt feladatok végrehajtását. Az intézmény Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervének készítésekor célunk volt, hogy összhangban álljon az intézmény mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minıségirányítási programjára. 2. Az intézményi esélyegyenlıségi terv célja, feladatai CÉLOK: Biztosítani intézményünkben a közoktatási és kapcsolódó szolgáltatások a szegregációmentességet, az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosítása mellett célul kell kitőzni az esélyteremtést támogató lépések, megvalósítását, a hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlıség megteremtése érdekében. Az Intézményi Esélyegyenlıségi Terv elemzi a hátrányos helyzető, illetve potenciálisan veszélyeztetett helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélykompenzációját elısegítı célokat. Meghatározza a célok megvalósítását elısegítı feladatokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. FELADATOK: Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok, eljárások veszélyének kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz. Támogató lépések feltárása amelyek bevezetése csökkenti a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı iskolaválasztást, a tanulói életutakat. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és ezáltal a társadalmi integráció támogatása. Növekedjen tanulóink esélyegyenlıségi kultúrája, szolidaritásuk nyilvánuljon meg a mindennapok során

4 3. Jogszabályi háttér 3.1. Jogszabályi hivatkozások A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyızıdés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek,, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerő tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és mőködtetése. Közoktatatási törvény 4. (1): A közoktatás szervezésében, irányításában, mőködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremőködık a gyermekkel/tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlı bánásmód követelményét kötelesek megtartani. 6. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésıbb amelyben a nyolcadik évét betölti, tankötelessé válik. 6. (3). A tankötelezettség annak az évnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik évét betölti. 11. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerő gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetı rendeltetésszerőnek, ha az e törvényben és a szakképzésrıl szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésrıl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. Az Egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény 27. Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

5 a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.

6 3.2. Alapfogalmak és értelmezésük Hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az a gyermek, illetve tanköteles korú fiatal, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította (jelölése HH); e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje önkéntes nyilatkozata alapján óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzető az is, akit tartós nevelésbe vettek (jelölése: HHH). Egyenlı bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely az elızı pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A gyermek mindenek felett álló érdeke: minden egyes ügyben, minden egyes intézkedésnél, minden eljárás során a gyermek érdekében kell dönteni. A döntés elmulasztása is ezen alapelv megsértését jelenti. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket. Esélyegyenlıség érvényesítése: néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetőek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Integrációs felkészítés az esélyt teremtı nevelésnek, oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése,

7 melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása a többi tanulóval azonos csoportban történik oly módon, hogy az érintett gyermekek/ aránya nem haladja meg a 11/1994.(VI.8) MKM. r 39/E.-ában meghatározott százalékot (egy iskola fenntartása esetén és évfolyamonként egy-egy osztály esetében 50 %, több iskola esetén 25 %.) A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi elıírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létezı egyenlıtlenségeket. Ezért van szükség esélyegyenlıségi politikára. Az egyenlı bánásmóddal szemben az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözıbb területein oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységébıl, versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítı szolgáltatásokat kapjanak. 4. Helyzetelemzés Az alapító okiratban meghatározott feladataink: Általános iskolai nevelés-oktatás, alapfokú mővészetoktatás SNI és tanulásban akadályozott integrált nevelése Gyógytestnevelési ellátás 4.1. Intézményünk bemutatása Intézményünk a város legfiatalabb általános iskolája, amely indulásakor a hátránnyal indulók segítését, felzárkóztatását, az esélyegyenlıség biztosítását vállalta fel, ugyanakkor a tehetségígéretek egyéni fejlesztése, az informatika, az idegen nyelv tanítása, a 2005 szeptemberétıl integrált alapfokú mővészeti oktatás adja sajátos arculatát. Ma már kiemelt célunk a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, a kulcskompetenciákfejlesztése. Iskolánk meg kíván felelni azoknak az elvárásoknak: ami a tanítványaink személyiségének komplex fejlıdését biztosítja, ami felkészíti ıket továbbhaladásra, ami színessé, emberközpontúvá teszi iskolai életünket, és ami az általunk elfogadott értékekkel egyeztethetı.

8 Mindennapi tevékenységünkben fontos szerepet játszik a mővészet, a sport, az idegen nyelv és az informatika tanítása és megszerettetése. Így szervezzük az 5-6. évfolyam nem szakrendszerő oktatás keretében beállított óráit, valamint a szabadon választható órákat. Az 1-4. évfolyam napközisei kisebb csoportokban a kreatív mőhely zene, kézmőves, báb, népi játékok, tánc foglalkozásain vehetnek részt. Az iskolánk pedagógusai felkészülten tekintenek az új kihívások elé, és igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak. Az épületegyüttes adottságait kihasználva nyert elhelyezést a mővészeti iskola zenemővészeti tagozata egy épületszárnyban. A mővészetoktatás feltételei bár a képzımővészeti oktatást továbbra is a Barátság Mővelıdési Központban kell mőködtetni javultak, az épületszárny felújításával, az épület nagy tereinek hasznosításával a zeneoktatás feltételei is minıségi változáson estek át. Fejlesztı pedagógus és gyógytestnevelı is mőködik az általános iskolában. Az alapfokú mővészeti oktatás helyzete A Városi Mővészeti Iskolát 1987-ben, a Városi Tanács VB. alapította, a korábbi, 2005-ban a múzeumnak átadott épületet biztosítva (Gesztenyés út 1.). Az intézmény nyarán új helyére költözött, az integrációt követıen. Az alapfokú mővészetoktatás 5-22 éves korig, jelenleg 2 tagozaton kínál tehetséggondozást a százhalombattai, illetve környékbeli gyerekeknek: zenemővészeti képzı- és iparmővészeti tagozaton. Feltételeink Az önkormányzatilag szabályozott körzethatárok orientáló hatása nem akadálya a szabad iskolaválasztásnak városukban. Nem körzethatárukba tartozó tanuló felvételét a Házirend szabályozza Pedagógiai programunk biztosítja, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatokat magas szinten lássuk el. A napközbeni ellátása napközi otthonban és a szülıi igényeknek megfelelıen tanulószobai formában történik. Különösen népszerő a napközis ellátási forma az 1-4. osztályosok, de az 5. évfolyam napközis csoportjára is nagy volt az igény. A gyógytestnevelés órákat a testnevelés órákkal párhuzamosan tartjuk, ezért nem jelent tanulóink számára a részvétel külön délutáni elfoglaltságot. Az egészséges életmód kialakítását szolgálják az egészségnevelı programok, az úszás és mindennapos testnevelés 1-4. évfolyamon, valamint a felsı tagozat három testnevelés órája és az ISK-foglalkozások. (kosárlabda, tánc, labdás képességfejlesztés, fiú és lány labdarúgás) A szabadidı hasznos eltöltését szolgálja húszféle tanórán kívüli foglalkozás. Nyolcadik évfolyamon felvételi elıkészítıt szervezünk magyarból és matematikából. A fıállású pedagógusok száma Szakos ellátottságunk az általános iskolai intézményegységben 100%-os.

9 Fejlesztı pedagógus 1 fı. Nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgyak: gitár, rajz-festésmintázat. Tanulói összetétel Tanulói létszámunk fı. Sajátos nevelési igényő tanulóink száma 4 fı, ez az általános iskolai intézményegység létszámának 0,95 %-a. A hátrányos helyzető száma 24/13. Százalékos megoszlásuk.5,71% - 6,56. (városi 7%) Halmozottan hátrányos helyzető csak az általános iskolai intézményegységben találhatók, számuk 6 fı, azaz 1,42% (városi:5%) Az évfolyamonkénti, osztályonkénti eloszlás nem mutat nagy különbségeket HH/HHH helyzető tanulóból az általános iskolai intézményegység elsı évfolyamán van arányaiban a legtöbb:9,3%-3% A 8. évfolyamon nincs ilyen tanuló. A 4 fı SNI gyermek közül kettı az 1-4. évfolyamon, kettı az 5-8. évfolyam különbözı osztályaiban tanul. Más településrıl jár be 77/34 tanuló, legtöbben Ercsibıl és Érdrıl. A bejáró az összlétszám 18/17%-át alkotják. A évfolyamos tanulóból 23 tömegközlekedéssel, 17 egyénileg (szülık szgk.- val) jár iskolába. A évfolyamos tanulóból 26 tanuló tömegközlekedéssel, 11 tanuló egyéni megoldással jár iskolába. A bejáró az iskolai átlagnál magasabb százalékban mutatkozik a hátrányos helyzető száma 9/69%. Halmozottan hátrányos tanuló a bejárók 1,29 %-a. Szakvélemény alapján a 4 fı SNI gyermek a többi tanulóval közösen vehet részt az iskolai nevelésben, oktatásban Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok Az évfolyamismétlık aránya az összlétszámon belül csökkent az utóbbi négy tanévben, de HH/HHH növekedett. Az összlétszámon belül 0,48% volt, aki 250 óránál többet hiányzott az elmúlt tanévben. Ebbıl 0,41% hátrányos helyzető. Ez az országos átlagnál (0,37 %) nem relevánsan magasabb. A kompetencia mérések iskolai eredményei 2003-ban, 2004-ben magasabbak voltak az országos átlagnál ben a szövegértés 6 ponttal alacsonyabb volt. A HH/HHH mérési eredménye az iskolai átlag alatt volt 2006-ban. A továbbtanulási mutatók az országos és helyi átlagnál is kedvezıbbek. Minden végzıs továbbtanul. HH/HHH az érettségit adó szakközépiskolai képzés a legnépszerőbb (83%) A 2005/2006. tanévtıl minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló érettségit adó képzésben folytatta tanulmányait.

10 A tanórán kívüli programokon való részvételi arány a HH/HHH programonként eltérı. Közülük legtöbben a napközi szolgáltatásait veszik igénybe, legkevesebben a szakköri foglalkozásokat. Erdei iskolába minden HH/HHH tanuló eljutott a 3. és 6. évfolyamon, a nyári táborok adatai évenként változó képet mutatnak 4.3. Az esélyegyenlıséget segítı kapcsolati tényezık Iskolánk igyekszik minden intézményi és szervezeti együttmőködési lehetıséget kihasználni, hogy a környezetében mőködı társadalmi és szakmai szervezetek minél aktívabb szerepet vállaljanak a hátrányok leküzdésében. Jó és rendszeres a kapcsolatunk a városi Családsegítı szolgálattal, a Gyermekvédelmi szolgálattal. Az iskolai védını aktívan bekapcsolódik munkánkba. Alkalmi találkozókra kerül sor a Karitasz Egyesülettel, a Kolping Egyesülettel, a Keresztény Értelmiségiek Szervezetével és a Szertelenül Egyesülettel. 5. Akcióterv 5.1. Problémák, esélyegyenlıségi kockázatok Az esélyegyenlıség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minıségő szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlıség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlıség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az intézménynek is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a versenyképességünket. Az esélyegyenlıség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetısége, illetve alkalmazottjai részérıl. A program kidolgozása során, az elfogadását megelızıen biztosított volt a konzultáció és véleményformálás lehetısége. Problémalista: elıítéletes gondolkodás, lassú a tartalmi modernizáció, a HHH iskolai sikerei az iskolai átlag alattiak magántanulóvá nyilvánítás a szakköri és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon az 5-8. évfolyamon kevés HHH tanuló vesz részt. a szakos ellátottság az alapfokú mővészetoktatásban nem 100%-os az iskolafokozatok közötti átmenet módszertani megújulás

11 5.2. Fejlesztési célok A közoktatás terén megvalósítandó esélyegyenlıség elısegítése intézményünkben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok veszélyének kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása az oktatásinevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı tanulási utat, a pályaorientációt). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

12 5.3. Tevékenységmátrix az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség érdekében A táblázatban megkülönböztetünk rövid, közép, és hosszú távú tevékenységeket, amelyet a megvalósítási határidıknél, a sikerkritériumok indikátorainál emeltünk ki. Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Intézményes nevelés iskolai lemorzsolódás /Intézményi adatlap 6. tábla/ Cél konkrét szöveges megfogalmazása A HHH iskolai sikerességének biztosítása. Teljes körő eredményes tankötelezettség teljesítése. Sikeres továbbhaladás biztosítása. Intézkedés leírása Az intézkedés felelıse Tartalmi, módszertani megújulás és hatékony pedagógiai módszerek bevezetése. IPR bevezetése Az intézkedés megvalósításának határideje 2007/08-as tanévtıl folyamatos Intézményvezetı Indi rövi (1év Ere ens mut Has elız tané Magántanulói státusz Minden intézményes között tanuljon. tanuló keretek A magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondozói kérelem felülvizsgálata. Környezettanulmány készítés a családsegítı bevonásával. Intézményvezetı. 2007/08 tanév Sta A tanórán kívüli oktatásban kevés HHH vesz részt. Egyre több HHH tanuló jusson el érettségit adó középiskolába. Útravaló program folytatása. IPR bevezetése. Korszerő módszerek alkalmazása az iskolai sikeresség érdekében. Intézményvezet ı 2008/09 tanév kezdete. IPR inté öné mut ada ban Átlagtól lemaradók és szakszolgáltatást igénylık helyzete. Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést az iskolai sikeressége érdekében. Megfelelı szakképesítéső pedagógusok alkalmazása Zökkenımentes 5-8. évfolyamba lépés megvalósítása. Szakszolgálati rendszer bıvítése, iskolákban való megjelenésével. fejlesztı pedagógus gyógytestnevelı intézményi alkalmazása. Humán erıforrásterv készítése. Szakos ellátás biztosítása. A nem szakrendszerő oktatás bevezetése 5-6. évfolyamon A pedagógusok módszertani felkészítése Helyi döntés szerint Helyzetelemzés- 1.sz intézményi adatlap 11. tábla. Szakos ellátás. Iskolafokozatok közötti átmenet Intézményvezetı Intézményvezet ı Min.bizt. csop. vezetıje Folyamatos 200 stat mut Folyamatos 2008/09 tanév kezdete. Sta mut Inté öné Továbbtanulási mutatók /1.sz. adatlap 7.sz. Emelkedjen az érettségit adó középiskolákba való bejutása a HHH IPR bevezetés. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Intézményvezetı Pályaválasztási 2007/08.-as tanévtıl folyamatosan. Tov tanu mut

13 táblák./ nak. Pályaorientációs programok biztosítása. Tanulókövetés megszervezése. Oktatási Arányos osztályba Arányos osztályba sorolás esélyegyenlıség sorolás megvalósítása. megvalósítása iskolába érvényesülése az lépéskor és intézmények között. tagozatváltáskor. 2 sz. adatlap 2.sz. Beavatkozási terv táblái. készítése, amennyiben az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban a HHH aránya 25%- ban eltér. felelısök, 8-kos osztfık. Önkormányzat intézményvezetık. Minden kezdete. tanév Sta IPR Módszertani képzettség az intézményben 1.sz. intézményi adatlap 14.sz. tábla. Intézményünk vezesse be a integrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát. Az alkalmazott módszertan megújítása. Pedagógiai módszertani adaptáció megtervezése. Tanórai gyakorlat megváltoztatása Nevelıtestületi tréningek szervezése. / IPR, kooperatív oktatás, drámapedagógia, projektoktatás / Intézményvezetı 2008/09 tanév bevezetés IPR inté öné indi tábl

14 5.4. Megvalósítás Intézményünk biztosítja és rendszeresen vizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba, kiemelten a Pedagógiai programba és az Intézményi minıségirányítási programba az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések beépüljenek és maradéktalanul érvényesüljenek Értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenırzése során szerzett információkat a fenti dokumentumokban. Biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és továbbképzésüket. 6. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése, és az eredményesség értékelése, ellenırzése tanévenként történik. A nyilvánossá tétel a személyes adatok védelmének biztosításával valósul meg A fenntartó tájékoztatásával A szülıi közösség tájékoztatásával Az intézmény honlapján Az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıinek tájékoztatásával Konzultáció és visszacsatolás: Az intézkedési terv elfogadását megelızıen a véleményformálás lehetısége biztosított a, dolgozók, szülık számára. A tervezetet nyomtatott formában és az iskola honlapján olvashatják. Az észrevételeiket, kiegészítéseiket, korrekciós javaslataikat szóban és írásban jelezhetik az elfogadás elıtt. Ezeket az elfogadáskor nyílt szavazásra bocsátjuk. 7. Szankcionálás Amennyiben az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, meg kell vizsgálni annak okát és intézkedési tervet készíteni a sikeres megvalósításra. Az intézmény Esélyegyenlıségi és intézkedési terv betartása a megvalósításban résztvevıkre nézve kötelezı. Annak be nem tartóival szemben az intézmény vetetıje eljárást kezdeményez. A és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Esélyegyenlıségi és Intézkedési tervét nevelıtestületi értekezletén egyhangúlag elfogadta.,

15 1. Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Fıállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényő (SNI) óvodás gyermekek száma Integráltan gyógypedagógiai csoportban Hátrányos helyzető (HH) /Halmozottan hátrányos helyzető (HHH)* óvodás gyermekek száma: Tanulók száma az intézmény körzetében HH / HHHH Az intézménybe járó száma: Magán száma: Sajátos nevelési igényő (SNI) száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 4 Integráltan gyógypedagógiai tagozaton HH / HHH száma: 24/13 Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás száma: 77 HH / HHH 7/9

16 2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, létszáma Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely) A nem oktatási (ill. óvodai nevelési) célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Funkció Fıállású pedagóguso k létszáma Gyermekek, száma HH / HHH gyermekek, száma SNI gyermekek, száma

17 3. Gyermekek, száma ÉVFOLYAMONKÉNT (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı. évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH / / / / / / /2 1

18 4. Óvodás gyermekek és általános iskolás száma, bejárók, utazási feltételek A gyermekek, létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában Összesen: 420 HH / HHH: 25/13 Óvodába jár más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) /8 más településrıl bejáró 40 5/2 tömegközlekedéssel 23 2/0 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) 17 3/2 Felsı tagozatos (5-8.) 1 13 más településrıl bejáró 37 1/1 tömegközlekedéssel 26 0 iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) 11 1/1 5. gyógypedagógiai nevelés, oktatás Fıállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar 2 Súlyos magatartási, tanulási zavar 2 Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 4 Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít Ebbıl gyógypedagógiai csoportban, tagozaton

19 6. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben Évfolyamismétlık aránya (%) Magán aránya (%) Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHH összlétszá mon belül HH / HHH összlétszá mon belül HH / HHH 2003/2004 0,65 0, 2004/2005 0,66 0, /2006 0,4 0,49 0, / , /0 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% 7. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzısök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%) összlét számo n belül HH / HHH körébe n Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összléts zámon belül HH / HHH Szakiskolai képzés (%) összléts zámon belül HH / HHH 2003/ ,7 0 70, , / , , , / ,6 0 56, , / ,3 0 56,52 0 4, /2008 (tervezett) 44, , /2009 (tervezett) Speciális szakiskola (%) összlétsz ámon belül HH / HHH Nem tanult tovább (%) összlétsz ámon belül HH / HHH országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3%

20 8. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban A hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH Összlétszámon belül HH / HHH Összlétszámon belül HH / HHH Összlétszámon belül HH / HHH Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi program 65,68/61, /70 Napközi 73,84 59, , Szakkör 8, ,7 37,38 5,2/23,07?? Iskolai nyári tábor ,58 26,3 Erdei iskola 45,6 n 43, ,28 26,31 42,42 25,7 9. Iskolán kívüli segítı programokban való részvétel A hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/ / / /2009 Programok Összlétszámon belül HH/ HHH Összlétszámon belül HH / HHH Összlétszámon belül HH / HHH Összlétszámon belül HH / HHH Útravaló Program ,17/5,17 Arany János Program Tanoda Egyéb

21 10. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga HH / HHH átlaga HH / HHH átlaga Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam n n évfolyam 500 Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam / n n / Humán-erıforrás hiánya az iskolai oktatásban Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı. nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy érintett száma HH / HHH összes tanuló SNI

22 12. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, száma HH / HHH gyermekek, száma sajátos nevelési igényő gyermekek, száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba 1 Felmérés alatt 25/13 4 nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem /11 2 számítógép (min. P4 szintő) /11 2 internet hozzáféréssel /11 2 tornaterem / b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Feladatellátási hely (megnevezése) építés vagy legutóbbi felújítás éve logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükség - tanterem számítástechnikai szaktante rem számítógép (min. P4 szintő) tornater em vízöblíté ses WC étkezı vagy ebédlı

23 13. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? évfol yam összlét szám létszáma 2004/ / / /2008 képe integr összlét képe integr összlét képe integr összlét képe sségkibokibokibokibon ációs szám sség- ációs szám sség- ációs szám sség- takoztkoztkoztkozta ta- ta- ta- tó tó tó tó integr ációs

24 14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia 15. intézményi és szervezeti együttmőködések Van-e kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Szervezetek, intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítı Napi gyakoriság Gyermekjóléti szolgálat Napi gyakoriság Védınık Napi gyakoriság Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Karitasz Kolping Egyesület Keresztény Értelmiségiek Szervezete Szertelenül Egyesület Együttmőködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) X X X X Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) X

25 és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia 15. intézményi és szervezeti együttmőködések Van-e kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Szervezetek, intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítı Napi gyakoriság Gyermekjóléti szolgálat Napi gyakoriság Védınık Napi gyakoriság Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Karitasz Kolping Egyesület Keresztény Értelmiségiek Szervezete Szertelenül Egyesület Együttmőködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) X X X X Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) X 22