A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA SZEMÉLYI ERİFORRÁSOK Tanulói összetétel Pedagógusok A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Tanulmányi tevékenység Kulturális tevékenység, hagyományápolás Sporttevékenység ÉPÜLET, FELSZERELTSÉG MINİSÉGÜGYI TERVEZÉS AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA INTÉZMÉNYI JÖVİKÉP AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA MINİSÉGCÉLOK A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI NEVELÉSI ALAPELVEI MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE Támogató szervezet létrehozása, feladata Minıségügyi vezetı Fejlesztıcsoport Dokumentumok bizonylatok rendje A TERVEZÉS TERÜLETE VEZETİI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS Ellenırzés Jogszerő mőködés Eltérések kezelése Tanévenként folyamatosan végzett ellenırzések, értékelések rendje ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER TERÜLETEI A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE, HASZNOSÍTÁSA, VONATKOZÁSI TERÜLETE Alapelvek Célrendszer Alkalmazás A teljesítményértékelés alapjai és összetevıi A minısítés folyamata A teljesítményértékelés ciklusai A pedagógus teljesítményértékelését végzı értékelı TEAM A teljesítményértékelés mérıegysége A közalkalmazott minısítésének fokozatai

3 Az ellenırzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozási területei AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETİI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE Vonatkozási terület Módszer Az információgyőjtés folyamata Szempontok PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Vonatkozási terület Módszer Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése Kompetenciamérés Kulcskompetenciák és tartalmi meghatározásuk A DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A dolgozói értékelés célja A dolgozói értékelés gyakorlati módszerei Kulcskompetenciák és azok tartalmi meghatározása TANULÓI ÉRTÉKELÉS Az értékelés alapelvei Az értékelés célja Az értékelés kiterjed Az értékelés hagyományai PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS Cél, alkalmazás Vonatkozási terület Módszer Eljárásrend Szempontok Partner kapcsolatok irányítása, információáramlás Partnerazonosítás, kommunikáció a partnerekkel Fontosabb partnerek igény-, elégedettségmérése A TELJES KÖRŐ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Vonatkozási terület Folyamatleírás Adottságok Eredmények ZÁRADÉK ELJÁRÁSREND A PANASZKEZELÉS RENDJE HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉG IDEJE, FELHASZNÁLÁSI KÖRE FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS

4 1 BEVEZETİ A minıségirányítási program szükségességét a közoktatási törvény írja elı, amely meghatározza az önkormányzatok és a közoktatási intézmények feladatait, kötelezettségeit a minıségirányítási rendszerben az önkormányzatok, és az intézmények számára egyaránt. A fenntartó minıségirányítási programja egyértelmően meghatározza és pontosítja a fenntartói és intézményi feladatokat, az egymáshoz való viszonyt. Az intézményi minıségirányítási program olyan alapdokumentum, amely megfogalmazza az intézményre jellemzı sajátos minıségügyi elemeket. Támogatja az SZMSZ és a helyi pedagógiai programban foglaltak megvalósulását, tartalmazza az intézmény minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét. A minıségpolitika folyamatos intézményfejlesztés, a kitőzött céloknak való megfelelés. Az a tevékenység melynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitőzések és az intézmény mőködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülık, a pedagógusok valamint a fenntartó, továbbá a munkaerıpiac igényeinek kielégítése céljából. A minıségfejlesztési rendszer egy koordinált tevékenységrendszer, melynek elemei: vezetés, tervezés, ellenırzés, értékelés, mérés A többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (7) bekezdése elıírja: 85. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerı-gazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal. A jogszabály 102. (2) bekezdés d) pontja elıírja továbbá, hogy: 102 (2) d) a minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei fıjegyzınek; A közoktatási törvény 40. (10) (11) bekezdése az oktatási intézményeknek is elıírja, hogy határozzák meg minıségpolitikájukat, dolgozzák ki az intézményi szintő minıségirányítási programjukat az alábbiak szerint: 40 (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4

5 (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv a értelmében: 40. (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetıleg megbízott vezetıként a vezetıi kinevezést vagy megbízást követı második év elteltével, valamint a határozott idejő magasabb vezetıi vagy vezetıi megbízás lejárta elıtt legalább három hónappal, b) a várakozási idı 65. (3) bekezdés szerinti csökkentése elıtt, kivéve, ha a várakozási idı csökkentése kötelezı, c) a 66. (1)-(3) bekezdés, a 66/A. (1) bekezdés, illetve a 79/E. szerinti garantáltnál magasabb összegő illetmény megállapítása elıtt, d) a 66. (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minısítését követı három évet követıen, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszőnése esetén, f) címadományozást megelızıen, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. (15) bekezdésében foglalt esetben minısíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minısítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minısítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minısítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének idıpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minısítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minısítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlıdés elısegítése. (5) A minısítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minısítést az 1. számú melléklet szerinti minısítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minısítésbıl kizárt szempontokat. (6) A minısítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minısített alkalmasságának megítélését a minısítı írásban indokolni köteles. (7) A minısítés során az egyes minısítési szempontok értékelésekor a következı pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedı minısítés három pont, b) megfelelı minısítés kettı pont, c) kevéssé megfelelı minısítés egy pont, 5

6 d) nem megfelelı minısítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minısítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minısítést kaphat. A minısítés eredményét az egyes minısítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következık szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minısítést kap a közalkalmazott. Ettıl eltérıen, a közalkalmazott alkalmatlan minısítést kap, ha legalább egy minısítési szempont értékelése nem megfelelı. (9) A közalkalmazottal minısítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minısítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minısítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minısítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértı megállapításának megsemmisítését a minısítés közlésétıl számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e -ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérı rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minısítési eredménnyel való egyenértékőség feltételeit. 6

7 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Feladatok A kollégium minıségirányítási programjának (MIP) kidolgozása, mőködtetése. Pedagógiai- nevelési program felülvizsgálata. Alapító okirat felülvizsgálata, egységes szerkezetbe foglalása. Költséghatékony gazdálkodás. Házirend felülvizsgálata Nevelési-pedagógiai program szerinti oktatás megvalósítása. Partnerekkel való együttmőködés javítása. Pedagógiai program szerinti nevelési feladatok színvonalas megvalósítása. Diákok sportolási lehetıségeinek biztosítása. Tanulók bennmaradásának biztosítása (kérés alapján, hétvégén, ünnepnapokon). Kollégiumi nevelık hét évenkénti kötelezı továbbképzésteljesítésének felülvizsgálata. Sikerkritériumok, várható eredmények: Koherens az önkormányzati MIP-el. A program alapján mőködik a minıségfejlesztési rendszer. A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép kialakítása. Alapító okirat tartalmazza a kollégium feladatait. Optimális: férıhelykihasználtság, csoportlétszámok, pedagóguslétszám. Konszenzus alapján alakul ki. Betartható ellenırizhetı, törvényi elıírásoknak megfelel. Tanulási idı hatékony kihasználása. Tantárgyfelosztás szerinti foglalkozások megtartása. Tanulócsoportok vezetıi rendszeresen informálódnak a kollégista tanulókról. A diákotthon valóban a diákok otthona legyen. Tanulók magatartás-, és viselkedéskultúrájának kialakítása. Egészséges, edzett kollégiumi diákság. Kollégium a tanulók igényei szerint mindig fogadja a kollégistákat. Nevelıtanárok megfelelı kompetenciával rendelkeznek. Módszerek, eljárások: Partneri elégedettség mérése, értékelése. Helyzetértéke-lés. Fejlesztési terv. Eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Ellenırzés, értékelés. Szükség esetén Képviselı-testületi jóváhagyás. Statisztikai adatok, elırejelzések elemzése. Pályázatírás. Saját bevétel. Érintett felek, bevonásával készül. Kötelezı órák, korrepetálások, szabadidıs foglalkozások megtartása. diákokkal való egyéni törıdés. Rendszeres információ csere a középfokú intézményekkel. Kollégiumi diákönkormányzat mőködtetése. Jó tanár-diák viszony kialakítása. Megfelelı kínálat kialakítása a sportoláshoz,. A bennmaradók számához igazodó ügyelet megszervezése. Továbbképzési és beiskolázási terv. Felelısök, közremőködık Minıségi kör vezetıje, tagjai. helyettes Megvalósítás idıszaka, gyakorisága, határidı: május 30. Folyamatos Értékelés: minden tanév végén június 30. Minden tanév végén április 30. Feladatokban történı változás esetén. helyettes Csoportvezetık helyettes Pedagógusok Felügyelıtanárok Tanulócsoportok vezetıi Nevelık Pedagógusok Évenkénti felülvizsgálat szeptember 30. Szükség esetén Tervezés: tanév elején Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos A tanév során Törvényi elıírás szerint. 7

8 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1989 szeptemberében kezdte meg nevelı - oktató munkáját. A kollégium lakói a város két középiskolájából - a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Lónyai Menyhért Szakközép és Szakiskola- kerülnek ki. Már a kezdetektıl világosan láttuk, és céltudatosan törekedtünk arra, hogy a gyermekmegırzés helyett komplex nevelési - oktatási funkciókat felvállaló önálló arculatú intézményt hozzunk létre. A kollégiumok hagyományos funkciói mellett, a megrendelıi kör és a fenntartó elvárásait is szem elıtt tartva alakítottuk ki szervezeti rendszerünket. Megalakulásunk óta a kollégiumban folyó szakmai munkára a folyamatos megújulás jellemzı. Ennek az idıszaknak legjelentısebb szakmai eseményei: A kollégium névfelvétele. A névadás május 5-én történt. A kollégium tartalmi fejlıdésének, tevékenységrendszerünk gazdagításának egyik motivációs bázisát a névadónkhoz kapcsolódó hagyományok kialakítása, ápolása jelentette. Az intézmény tartalmi munkáját meghatározó esemény az Alkotó Pedagógusok és Nevelıintézmények Egyesületének programjához való kapcsolódása (1995-ben). Ezen szervezet azokat az iskolákat, kollégiumokat, óvodákat, szakmai szolgáltató intézeteket fogja össze, amelyek felismerték az intézményi önállóság, az önfejlesztés szükségességét ben elkezdtük tehetséggondozó részlegünk mőködtetését. Ennek lényege a tanulók sokirányú megismerése: adottságaik, képességeik felfedezése, ezek gondozása, tudatos fejlesztése. Jelentıs tartalmi változást eredményezett a megyei báziskollégiumi feladatok ellátására kapott megbízatásunk is 1999-ben. o Módszertani szerepet töltünk be, módszertani segítséget adunk szakmai bemutatókat szervezünk. o Szervezési központként az év eleji és évközi továbbképzések gazdái vagyunk. Fórumokat, konzultációkat szervezünk. o Versenyszervezı központi feladatot is felvállalunk a kollégiumok régi, hagyományos rendezvényeinek megújítása érdekében. o Eredményeinket közreadjuk, módszertani füzetet jelentetünk meg 1999-ben sikeresen pályáztunk a kollégiumi önfejlesztı programban való részvételre. Intézményünk ben kapcsolódott be a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési program I. intézményi modell csoportos tanácsadással történı kiépítésébe májusában került sor a kollégium bıvítésére, fejlesztésé szeptemberében kollégiumunk az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjába kapcsolódott be. Az évek során kidolgozott szabályzóink, a szülık, a diákok és a közalkalmazotti közösség körében végzett felmérések, beszélgetéseink tapasztalatai igazolják: Derős, nyugodt légkörő, biztonságot jelentı otthon tud lenni a kollégiumunk. Környezetünkkel, megjelenésünkkel, munkamorálunkkal, kapcsolatainkkal követhetı mintát kínálunk. A tanulás jó szintő feltételei mellett gazdag szabadidıs programkínálatot biztosítunk. 3.1 SZEMÉLYI ERİFORRÁSOK Tanulói összetétel A tanulói összetétel heterogén. A nemek szerinti koedukáció mellett az életkor éves korra tolódott, az iskolatípus szerint is bıvült. Az iskolák merítési bázisa, a tanulók elıkép- 8

9 zettsége iskolatípusonként rendkívül eltérı (pl.: 6 osztályos gimnáziumi tanulók, szakmunkás tanulók). A diákjaink szokásai, viselkedési kultúrája értékrendje is szinte egyénenként változik. A tartalmi munka szervezése szempontjából jelentıs a tanulók összetételének megváltozása. Csökkent a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma és megnövekedett a szakiskolások száma. Ezen tanulói kör iskolai elıképzettsége rendkívül alacsony szintő, eltérı szokásrendszerük, viselkedéskultúrájuk komoly feladat elé állítja a nevelıtestületet. A tanulók összetétele, jellemzıik jól érzékeltetik, hogy pedagógiailag, módszertanilag menynyire differenciált feladatot kell ellátnia a nevelıtestületnek. Az is egyértelmő, hogy a felzárkóztatás, az esélykülönbségek csökkentése hangsúlyozottan kell, hogy megjelenjen tevékenységünkben. Az is tény, hogy nemcsak az ismeretanyag hiányainak csökkentése fontos, hanem a viselkedéstıl a mozgáskultúráig, a tanulók személyiségét érintı egyéni lemaradásokra is figyelni kell Pedagógusok A nevelés folyamatában és a feltételrendszer biztosításában az intézmény minden dolgozója fontos szerepet tölt be, de kulcsszerepük a nevelıtanároknak van. A nevelıtestület mind életkori összetételben, mind szakos összetételben optimális a feladatatok elvégzéséhez. Jellemzı a stabilitás, a többéves szakmai tapasztalat, a jól szervezett, nyugodt, lelkiismeretes, pontos munkavégzés. 3.2 A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Tanulmányi tevékenység A kollégium legfontosabb funkciója a tanulást segítı tevékenység. Intézményünkben a tanulás tárgyi, idıbeni, egészségügyi feltételei optimálisan biztosítottak. A tanulási (szilenciumi) rend kialakításakor az együtt tanuló tanulócsoportok megszervezésekor az egyéni tanulási szokásokat, a szükséges tanári segítés megvalósítását is figyelembe vesszük. Rendszeres és tervszerő tanulást segítı korrepetálási órákat tartunk: matematikából, fizikából, kémiából, angolból, franciából, történelembıl, magyarból, számítástechnikából. A csoportvezetık fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, az osztályfınökökkel, szaktanárokkal való kapcsolattartás. E kapcsolattartás alkalmat ad arra, hogy közös nevelési elveket alakítsunk ki, a tanulók magatartásbeli, fegyelmi ügyeit megtárgyaljuk Kulturális tevékenység, hagyományápolás A kulturális, mővészeti, zenei, természettudományi értékeket - ha lehet- behozzuk a kollégiumba a tanulók mőveltségének, intelligenciájának fejlesztése céljából. A tanulók a családi hátrányból fakadóan csak ritkán jutnak el ilyen rendezvényekre. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház elıadásaira minden évben 50 bérlettel rendelkezünk (alapítványunk finanszírozza). Nevelımunkánk fontos területei a különbözı ünnepekhez kötıdı együttlétek, közös ünneplések. A kollégiumi hagyományok kialakítása elengedhetetlen feltétele az önálló arculat megteremtésének. Rendezvényeink (elsısök avatása, Mikulás, karácsony-est, farsang, nınap, ballagás, pedagógusnap) színvonalasak, élményt adóak. Utalnunk kell ezeknek a rendezvényeknek a közösségteremtı erejére is. Az együtt megszerzett, átélt élmény, az elért siker öröme olyannyira belevésıdik a diákokba, hogy még hónapok múlva is jó hangulatot teremt egy- egy felidézett pillanat. 9

10 Jelentıs szerepet tölt be rendezvényeink tartalmának meghatározásában diákszínjátszó körünk, tánccsoportunk, énekkarunk, továbbá a képzımővészeti diákkör, a dekorkör, a koliújság, a kolirádió is. Mindezek a hagyományok, mind ünnepeink, mind külsı megmérettetéseink az együvé tarozás szép érzését erısítik, amelyek egyúttal életmód- és mintaadó funkciók is. A kollégium életének imént felsorolt apró pillanatai szervesen illeszkednek abba a nevelésfilozófiai felfogásba, amely a tevékenységet, az egyéniséget és a tartós motivációt preferálja. A sokszínő tevékenységrendszer sok típusú egyéniség kibontakozását teszi lehetıvé Sporttevékenység A helyi adottságoknak, lehetıségeknek megfelelıen alakítottuk ki sportolási szokásainkat. Leginkább az életmódközvetítı funkciókra helyeztünk nagyobb hangsúlyt. A gyalog- kerékpártúrák, séták, kondicionáló tornák, aerobic, ügyességi versenyek, rendszeres házi bajnokságaink mellett fiú, lányfoci, kosárlabda és lány kézilabda mőködik. Az asztalitenisz, a sakk, az alkalmankénti úszótanfolyamok gazdagítják sporttevékenységünket. Mindezek a mindennapi életünkbe beépülve energiákat kötnek le, egyéni és közösségi élményt adnak. 3.3 ÉPÜLET, FELSZERELTSÉG A kollégium épülete ben került átadásra. A körültekintı, gondos karbantartási munkák eredményeként helyiségei, berendezései még mindig újszerőek, esztétikusak, igényesen kialakított belsı udvara segít a jó közérzet kialakításában, ezért ennek tudatos tervezése, alakítása mindig kellı hangsúlyt kapott intézményünk életében. A következetes pedagógiai ráhatás következtében a tanulói magatartás pozitív kialakításának a következményeként a kollégium tiszta, rendes, derős, otthonos. Tudatosan fejlesztettük a nevelımunkához szükséges szakmai eszközeinket is (hangosító, projektor, írásvetítı, hordozható mikrofon, filmfelvevı, DVD lejátszó). Jól felszerelt stúdiót, kötetes szabadpolcos kézi könyvtárat hordozható nyelvi laborral, videotárral, számítástechnikai termet, internet bekötéssel, vendéglátós gyerekeink részére a szakmai igényeket kielégítı kabinettermet, kondi és fittness- termet alakítottunk ki. A szabadidıs tevékenységek gazdagításához kerékpárok egyéb sportfelszerelések, képességfejlesztı játékok, folyóiratok állnak a kollégisták rendelkezésére. 10

11 4 MINİSÉGÜGYI TERVEZÉS 4.1 AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium minıségirányítási rendszerét az intézményvezetése határozta meg a partneri igények és stratégiai célok figyelembevételével. Kialakítása, mőködtetése, illetve folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát a minıségirányítási programban megfogalmazott minıségcélok és minıségkezelési feladatok megvalósítása mellett, segítve ezzel az oktatásügyben az OM által meghirdetett törekvések megvalósítását. Stratégiai célunk: hogy munkánk során folyamatosan alapozzunk a kollégiumok haladó hagyományaira, a társadalmi, megrendelıi, felhasználói (partneri) igényekre, a városi közoktatási, iskolai, mővelıdési kapcsolatrendszerre, programelemekre. Középtávú célunk: ellátási, lakhatási infrastruktúra, eszközfeltételek és a módszertani kultúra további fejlesztése mellett, hatékony intézmény mőködtetése, amely megfelel a korszerő követelményeknek, elvárásoknak. Célunk egy olyan kollégium, amely: kedvet és lelkesedést ébreszt a tanulás iránt kifejleszti a tanulás megtanulásának képességét fokozza a szellemi kíváncsiságot olyan személyes autonómiát teremt, amely megfér a másik ember szabadságával A kollégiumban az jelenti a minıséget, ha tanulóinkkal: megszerettetjük a tanulást, az intellektuális aktivitást az ismeretszerzéshez főzıdı pozitív viszonyt alakítunk ki és fejlesztünk fejlesztjük a környezetért érzett felelısség érzését ha tanulóink fontosnak tartják a testi-lelki egészséget az önismeretet a másokkal való együttmőködés normáinak betartását Kollégiumunk pedagógiai filozófiája: olyan intézményt mőködtessünk, ahová,,hazamegy a tanuló az iskola után, amely,,jó család. Szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többlet lehetıséget biztosítani a tudás gyarapításához. Amely,,érdekes lakóhely tele tudás-, képesség szervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehetıségekkel. Amelynek, mint,,helyi társadalomnak a mőködése során átélve, észrevétlenül sajátítják el a diákok az érdekkifejezıdés,- érvényesítés demokratikus normáit, technikáit, a megértés és szolidaritás, a másság elfogadásának alapértékeit. Az intézmény alaptevékenységének a következı területeken kell kiváltania megelégedettséget: A diákoknak megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie és ennek megszerzésében a kollégiumnak - mint a tanuláshoz szükséges hátteret biztosító intézménynek - jelentıs szerep jut. A mentális stabilitást, túlhajszolt világunkban. 11

12 A szocializáció olyan fokát kell elérni, amely lehetıvé teszi a zökkenımentes társadalmi beilleszkedést. El kell azt érni, hogy a kollégisták életvitelüknek kialakításában értékes mintákat kövessenek. Legyenek alkalmazkodóképesek és toleránsak. Szenteljenek figyelmet a saját egészségükre. Legyenek aktív, kezdeményezı és tevékeny tagjai a társadalomnak. Legyenek becsületesek. 4.2 INTÉZMÉNYI JÖVİKÉP Biztonságos, nyugodt, derős légkörő otthon akarunk lenni, amelyben a kollégisták sokoldalú személyiségének kibontakoztatása biztosított, ahol: rend, fegyelem van, egyértelmő szabályok irányítják a kollégiumi életet, amelyek igazodnak a megváltozott tanulói összetételhez. világos célokkal és tervekkel rendelkezünk. alkotó közösségi élet folyik a tanulók részt vesznek a kollégium sajátos arculatának kialakításában a pedagógusok elkötelezett hívei a nevelésnek a nevelıtestület jól tud együttmőködni a jó tanulási feltételek és a tehetség kibontakoztatásához szükséges feltételek adottak gazdag szabadidıs program kínálatot biztosítunk Szeretnénk elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki, melyben a gyerekek érdekében közös célok határozzák meg az együttmőködést. Bázisintézmény révén szakmai centrum kívánunk lenni építve a kollégiumokkal kialakult szoros kapcsolatokra, valamint nevelıtestületünk elhivatottságára, és magas szintő szakképzettségre. 4.3 AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA A kollégium a város sajátos önálló arculatú intézménye. Kétszáz középiskolás (fiú, lány) tanuló számára biztosítja a továbbtanulás feltételrendszerét. Az intézmény a megrendelıi kör, valamint a fenntartó elvárásaihoz igazodva valódi értékeket közvetít, korszerő szolgáltatást nyújt. Pedagógiai programja vállalja az Oktatási Törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramjának megvalósítását. Szellemében társadalomképes, integrálja a múlt megırzendı értékeit és a mai információrobbanásos világban élı ifjúság szükségleteit, igényeit. Nevelési követelményeinket a törvényi elıírásoknak megfelelıen a tanulói, szülıi, fenntartói elvárásokkal összehangolva gazdag tevékenységrendszert mőködtetünk. Ennek megvalósítására hívatott pedagógiai programunk. Mindezek alapvetı biztosítéka az intézmény szakmai önállóságának megtartása. Ez nem irreális igény a finanszírozó önkormányzattal szemben -ugyanis ez az intézménytípus az egyetlen a városban, amely a garantált állami normatíva és a saját bevételei mellett- nem igényel, vagy csak minimális saját erıforrású támogatást. 12

13 4.4 MINİSÉGCÉLOK Az intézmény egész minıségpolitikáját és az abból következı célokat a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítése során kapott eredményekre építve a következıkben határoztuk meg: Pontosan megfogalmazott és rögzített intézményi szervezı és pedagógiai értékrend Elırelátó tervezési gyakorlat valamint döntéshozatali mechanizmus Jól mőködı ellenırzési, értékelési gyakorlat Fejlett együttmőködés és belsı kommunikáció Jó szervezeti klíma Fejlett módszertani kultúra Magas színvonalú nevelımunka Feladat Az irányítási elvek átláthatóvá válása Mindenki tudja mikor, mit várnak el tıle A helyi körülményen alapuló tervezés, cél és feladatrendszer kialakítása A teljesítmény többoldalú, rendszeres ellenırzése, az értékelés és visszacsatolás megvalósulása Az egyéni munkateljesítmény objektív és egyenlı mércével való mérése. Továbbá a valós emberi értékeken alapuló minısítés és teljesítmény arányos elismerésének megvalósulása Az információk folyamatos cserélıdése a szervezet tagjai között A közösségi szellem erısödése Az intézményben nyugodt, biztonságos légkör, jó hangulat kialakítása A diákok sokoldalú fejlesztése Jó tanár- diák viszony megteremtése Személyre szabott nevelési- oktatási módszerek alkalmazása Nevelési eljárások szakszerő, egységesebbé válása A tanulók neveltségi és kulturális hátrányainak csökkentése 4.5 A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI NEVE- LÉSI ALAPELVEI a gyermekeket megilletı jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelısség, bizalom, szeretet és tapintat; az alapvetı erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; építés a tanulók öntevékenységére, önszervezıdı képességére; a szülıkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttmőködés. 13

14 5 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Az intézmény minıségirányítási rendszerének kiépítésében, alkalmazásában és fejlesztésében figyelembe kell venni bizonyos környezeti adottságokat: a demográfiai tényezıktıl függı tanulólétszám, a tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelhetı alkalmazotti létszám, a fenntartó oktatáspolitikája, a pénzügyi források volumene és az aktuális intézményi stratégia Ezek elıre nem látható változásai miatt nem rögzítünk konkrét szervezeti felállást a minıségirányítási rendszerben, de megfogalmazunk olyan irányelveket, amelyek betartása biztosíthatja a minıségirányítási rendszer zavartalan mőködését. Ezek a következık: A minıségügyi szervezetet közvetlenül a minıségügyi vezetı irányítsa. A minıségügyi vezetı igazgató-helyettesi szinten kapcsolódjon be az intézmény információ áramlásába. Minden feltárt mőködési folyamatnak és nem folyamatszerő tevékenységnek legyen gazdája. Legyen olyan megbízott személy, aki a dokumentációs rendszert kezeli. Legyen olyan megbízott személy, aki az indikátorrendszer mőködtetését szervezi és felügyeli. Legyen mód a kollégáknak a minıségirányítási rendszer mőködtetésébe történı idıszakos bevonására. Az aktuális célfeladatok megvalósításához hozzunk létre idıszakosan mőködı munkacsoportokat. Az intézmény vezetése, illetve a rendszer mőködtetésében érintett kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról. 5.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE A vezetıség ebben az Intézményi Minıségirányítási Programban leírt minıségfejlesztési rendszert a Babus Jolán Középiskolai Kollégium szolgáltatásaira vezette be. A minıségirányítási rendszert a Közoktatási törvény 40.. követelményeinek megfelelıen dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat ÖMIPben megfogalmazott elvárásait is. A kollégium igazgatója és vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségégét A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén A minıségpolitika és a minıségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, A minıségirányítási rendszer idıszakos átvizsgálásában, A minıségirányítási rendszer mőködéséhez szükséges erıforrások mindenkori biztosításában. A vezetés vállalja, hogy a kiépített és mőködtetett Minıségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. A kollégium munkatársai félısséget viselnek a Minıségirányítási Program megvalósításáért, a Minıségcél elérésért, a minıséget befolyásoló folyamatok elıírásszerő végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minıséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollegáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. 14

15 5.2 MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE Támogató szervezet létrehozása, feladata Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elı a célnak való megfelelést. Elkészítik munkatervüket. Rendszeresen üléseznek. Elkészítik a folyamatleírást. Tájékoztatják a testületet a munka eredményeirıl. Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére. A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. Munkájukat az igazgató írásos megbízása alapján végzi. A munkacsoport vezetıjét az igazgató jogosítványokkal (pl. számítógéphez való hozzáférés) és határidıs megbízással látja el. Összetétele: 3 fı, a minıségirányítási csoport élén minıségügyi vezetı áll Minıségügyi vezetı A minıségügyi vezetıt az igazgató bízza meg. Közremőködik az intézményi szintő döntések, stratégiák kidolgozásában. Mőködteti az intézmény minıségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját. Felelısségkörébe tartozik a minıségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenırzése, értékelése. Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetıségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minıségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Segíti és koordinálja a minıségi és fejlesztı körök munkáját. Elıkészíti a területét érintı tantestületi döntéseket. A minıségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A fejlesztı munkák koordinálása, az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenırzésének, értékelésének koordinálása. A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról Fejlesztıcsoport Az intézmény szervezetfejlesztési munkájában vesz részt. A fejlesztı kört mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre, két-három fıbıl áll. Az intézmény igazgatójának megbízása alapján végzi munkáját, a munka végeztével jelentést készít az elért eredményekrıl a vezetés számára. Minıségirányítási csoport munkájának elismerése (törvényi szabályozás) 15

16 5.2.4 Dokumentumok bizonylatok rendje Dokumentum Készítés ideje Felelıs İrzési idı İrzési hely Támogató szervezet munkaterve tember szervezet si dokumentumtár Minden év szep- Támogató Minıségfejleszté- 4 év Támogató Minıségfejlesztési dokumentumtár Éves munkatervek Szeptember 1 év szervezet Kérdıívek, mérılapok szervezet si dokumentumtár Támogató Minıségfejleszté- Aktualitás szerint 1 év Felmérésbıl adódó Támogató Minıségfejlesztési dokumentumtár értékelés, intézkedési Aktualitás szerint 4 év szervezet terv Munkaülések jegyzıkönyve Aktualitás szerint Támogató szervezet 1 év Minıségfejlesztési dokumentumtár 5.3 A TERVEZÉS TERÜLETE A vezetési tevékenység vonatkozásában a kulcsfontosságú folyamatként értelmezett területek a stratégiai tervezés és az éves munkaterv. A stratégiai tervezés: az intézményi stratégia (továbbiakban: Pedagógiai Program) kialakítása, a kollégium mőködtetésének legalapvetıbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú a küldetés teljesülését elısegítı, a külsı és belsı környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon hogy a vezetıség és a kollektíva által közösen kialakított jövıkép mint fı stratégiai cél egyértelmően meghatározott rövid távú feladatok láncolataként, késıbb a legoptimálisabb mértékben megközelíthetı legyen. Ennek érdekében a vezetés: gondoskodik arról, hogy az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetés nyilatkozatot készítsen és fogadjon el meghatározza a kollégium minıségpolitikáját stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, melyben rögzíti: milyen partneri közegnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani: /Ped. Program, vezetıi pályázat/ éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhetı minıségi célokat fogalmaz meg tervezi a dokumentumok elkészítésnek rendjét Tervkészítés Ideje Felelıs Pedagógiai Program Vezetıi pályázat Kollégium éves munkaterv Nevelıi munkaterv (csoportok nevelési programja, rendezvényterve) a törvényi elıírásnak megfelelıen a törvény elıírásának megfelelıen augusztus szeptember igazgató igazgató Közalkalmazotti tanács igazgató munk. köz. vezetık csoportvezetık Diákköri munkaterv szeptember csoportvezetık Diákönkormányzat munkaterve szeptember Diákönkormányzat segítı tanár Megismerés módja nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet nevelıtestületi értekezlet közgyőlés 16

17 Az éves munkaterv készítése: az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitőzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény elıtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelımunka feladataira, a tanév rendjére, a minıségfejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenırzésekre és értékelésekre. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a tanév feladatait, megvalósítás szintereit, a tevékenységeket olyan részletességgel, határidıkkel és felelısökkel, hogy annak alapján a munkaközösségek vezetıi, valamint a nevelıtanárok el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. E szabályozást tartalmazó más dokumentumok: pedagógiai program, vezetıi pályázat, éves munkaterv, rendezvényterv 5.4 VEZETİI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS Ellenırzés Ellenırzés célja: a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külsıbelsı megfelelısségének vizsgálata. Az ellenırzés tervezett, tudatos, rendeltetésszerő és kiszámítható legyen, továbbá biztosítsa a fejlesztés folyamatosságát, a tervezés objektivitását, tényekre épülését. Az ellenırzés a kollégium egészére terjed ki. Az intézmény vezetıje annak érdekében, hogy a kollégium mőködése tervezetten ellenırzött legyen, ellenırzési tervet készít. Ebben meghatározza: az ellenırzés tárgyát, célját, formáját, módszerét, szempontját, gyakoriságát ki végzi az ellenırzést az ellenırzés idejét az ellenırzést követı beavatkozás lépéseit a tapasztalatokat nyilvánosságra hozatalának rendjét Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén, a szabálytalanság súlyának megfelelı javaslattal él a felelısség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással, a hiányosságok megszüntetését segíti elı. A hiányosságok pótlására elrendelhetı: kötelezı hospitálás, továbbképzésen való részvétel, önképzés, mentor rendszer mőködtetése, fegyelmi felelısségre vonás. A beavatkozás módja egyedi esetekben eltérhet. A beavatkozás eredményessége 1, maximum 6 hónap után ellenırzéssel állapítható meg. Az ellenırzés dokumentumai: munkaköri leírás, ügyeleti napló, csoportfoglalkozási napló, diákköri napló E szabályozást tartalmazó más dokumentumok: pedagógiai program, SZMSZ Ellenırzött terület Nevelı- oktató munka Technikai dolgozók Minıségirányítási rendszer Ellenırzést végzı h. Gazdasági ügyintézı Minıségi vezetı Gyakoriság Módszer Dokumentálás éves munkarend szerint látogatása, megfigyelés Csoportfoglalkozási, diákköri napló, ügyeleti napló havonta egyszer megfigyelés ellenırzési napló évenként szükség esetén kérésére többször is Megfigyelés látogatás feljegyzés 17

18 5.4.2 Jogszerő mőködés Az intézményvezetés gondoskodik az intézmény jogszerő mőködésérıl, valamint arról, hogy az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különbözı szintő rendeletek, az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetıek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Ennek érdekében a vezetés felelıs: Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelısségéért illetve ezek szükség szerinti felfrissítéséért. A külsı és belsı szabályzatok hozzáférhetıségéért Azért, hogy az érintettek ismerjék a belsı és külsı jogszabályi követelményeket. Szabályozó elemek a rendszerben. Jogi szabályozás elemei: a kollégium belsı mőködésétıl függetlenül, külsı tényezıként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi elıírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Alapdokumentumok: már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfıbb belsı szabályozókként mőködnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedı szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. Fı szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belsı szabályozásnak, ám az intézmény mőködésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlá-tozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya idıben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintő elemei kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az elızıekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható Eltérések kezelése Partnerek által jelzett és a saját ellenırzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az elıírt vagy a rögzített várható követelményeknek, minden esetben eltérésként, nem megfelelısségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelısségek jelzését a partnerektıl elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelısséget a partnerektıl közvetlenül értesülve a minıségügyi vezetı feljegyzésben dokumentálja. Ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a nem megfelelıség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét. 18

19 5.4.4 Tanévenként folyamatosan végzett ellenırzések, értékelések rendje Feladat Gyakoriság Értékelést végzı Határidı Dokumentáció Irányított önértékelés (helyzetfeltárás) Igény/ elégedettség A vezetés átfogó értékelése Értékelı megbeszélés (irányított interjú) Kompetenciamérés Az éves munkaterv teljesülése A nevelıi munkaterv és a diákköri munkaterv teljesülése Diákmozgalom tevékenységének értékelése Rendezvények értékelése A tanulók értékelése (minısítés) Tanulmányi munka 4 évenként évenként évenként évenként évenként Évente 2 alkalommal Évente 2 alkalommal évenként évente félévente félévenként aktuálisan félévenként negyedévente Minıségirányítás vezetı Munkaközösség Munkaközösség DT segítı tanár DT elnök, szervezı nevelıtanárok csoportvezetık csoportvezetı áprilismájus március június június június június június február június október február aktuálisan január május november január április június Kérdıív jegyzıkönyv kérdıív Beszámoló jegyzıkönyv Önértékelı lap Értékelı lap Foglalkozási lap Tanévzáró értekezlet Foglalkozáslátogatás csoportvezetık alkalmazottak minıségi vezetı, minıségi vezetı h. h. Munkaközösségvezetı h. Munkaközösségvezetı Minıségirányítás vezetı Munkaközösségvezetı októ- ber15.- május 15. október 1. február 1. Dokumentációértékelés A minıségirányítási rendszer értékelése Munkaközösségvezetı Dokumentumelemzı lap Beszámoló jegyzıkönyv Beszámoló jegyzıkönyv Beszámoló jegyzıkönyv Beszámoló Beszámoló Nevelıi feljegyzések Kimenı füzet Statisztikai lap Nyilvánosságra hozatal rendje Alkalmazotti értekezlet Értekezlet nev. test, szülıi Tanévzáró értekezlet Nevelıtestületi értekezlet Nevelıtestületi értekezlet Nevelıtestületi értekezlet Nevelıtestületi értekezlet Tanévzáró értekezlet Féléves értekezlet Tanévzáró értekezlet Közgyőlés Nevelıtestületi értekezlet Nevelıtestületi értekezlet Nevelıtestületi értekezlet 19

20 6 ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER 6.1 AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZER TERÜLETEI Az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése, valamint a nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelése. A tanulók értékelése A teljes körő intézményi önértékelés periódusa, módszerei és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolata. Az IMIP tanévenkénti értékelése. A nevelıtestület, a szülıi szervezet véleményének kikérésével értékeli a minıségirányítási program végrehajtását. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése.javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak. 6.2 A MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE, HASZNOSÍTÁSA, VO- NATKOZÁSI TERÜLETE Alapelvek A mérési és értékelési rendszer alapvetıen a gyermekek érdekében mőködjön. Legyen összhangban az intézmény mőködését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyezı és azonosan értelmezhetı alkalmazást jelentsen. Ösztönzı, fejlesztı szándékú legyen Célrendszer Meghatározó módon járuljon hozzá, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelıen teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. Biztosítsa a minıségbiztosítás folyamatosságát a kollégiumi munka valamennyi szintjén és területén. Motivációs eszközként segítse a kollégák szakmai fejlıdését az intézményben. A minısítés célja: a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlıdés elısegítése Alkalmazás Az ellenırzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatok képezzék alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetık figyelembe az értékelt elımenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét A teljesítményértékelés alapjai és összetevıi Értékelı rendszerünk három egymást kiegészítı alapra épül: Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános személyre szóló elemeket tartalmazó munkaköri leírásra. 20

21 A munkaköri leíráson túlmutató, a pedagógusi munka szerepszintjeit átfogó képességeken és készségeken alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellıen részletes norma kritériumrendszerére. A teljesítményértékelés vizsgálandó területei: Az értékelés során az adott tanévre vonatkozó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: dokumentumellenırzés tapasztalatai, a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása a szakmai tudás alkalmazása kommunikáció, kapcsolatok kezelése megbízhatóság, felelısségvállalás a partnerekkel való együttmőködés, kapcsolattartás (szülı pedagógus, pedagóguspedagógus, pedagógus-vezetı, pedagógus-tanuló, stb.) komplexitás kezelése A minısítés folyamata A minısítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minısítést minısítési lap alkalmazásával kell elvégezni A közalkalmazottal minısítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetéskor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott aláírásával igazolja, továbbá feltünteti esetleges észrevételeit is. A minısítı lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza A teljesítményértékelés ciklusai A teljesítményértékelés teljes ciklusa két tanév. Az alkalmazás elsı évében az újonnan érkezı pedagógust nem érinti. A teljesítményértékelést ilyen esetben a munkavállalás második évében teszi meg A pedagógus teljesítményértékelését végzı értékelı TEAM Az értékelést az intézményvezetı megbízásából értékelı TEAM végzi. Az értékelı TEAM tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, minıségirányítás vezetı, munkaközösség-vezetık Vezetı feladata: a határidık pontos betartása, szervezi és irányítja az általa vezetett értékelı TEAM munkáját, figyelemmel kíséri a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazottak teljesítését. Az értékelı TEAM tagjainak feladatai Munkaközösség-vezetı/k: foglalkozások látogatása. Értékeli a foglalkozást, azt írásban rögzíti. Minıségirányító felelıs: figyelemmel kíséri a kollégiumi és minıségirányítási munkatervben megjelölt vagy év közben vállalt egyéni vállalások teljesítését, partnerekkel való kapcsolattartás elvének megvalósítását A teljesítményértékelés mérıegysége A minısítés során az egyes minısítési szempontok értékelésekor a következı pontszámokat kell alkalmazni: Kiemelkedı minısítés három pont Megfelelı minısítés kettı pont Kevéssé megfelelı minısítés egy pont Nem megfelelı minısítés nulla pont 21