A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító:

Átírás

1 Hatályos: szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! AUGUSZTUS HÓ 27. A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: Készítette: Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezetı Elfogadta: a pilisi Óvodai Intézmény Nevelıtestülete június 25-én megtartott ülésén, a 4/2010. (VI.25.) számú határozatával. Jóváhagyta: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával. Hatályos: szeptember 1. napjától a Képviselı-testület jóváhagyó határozata alapján, visszavonásig

2 TARTALOMJEGYZÉK Az intézmény lényeges adatai 4. oldal 1./ Bevezetı 5. oldal 2./ Gyermekkép, Óvodakép 10. oldal 2.1./ Gyermekkép 10. oldal 2.2./ Óvodakép 10. oldal 3./ Az óvodai nevelés célja és feladata 11. oldal 3.1./ Az egészséges életmód alakítása 12. oldal 3.2./ Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 17. oldal 3.3./ Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 20. oldal 3.4./ Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése 23. oldal 3.5./ Migráns gyermekek interkulturális nevelése 25. oldal 4./ Az óvodai élet megszervezésének elvei 26. oldal 4.1./ Személyi feltételek 26. oldal 4.2./ Tárgyi feltételek 29. oldal 4.3./ Az óvodai élet szervezése 30. oldal / Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata egymásra épülése 32. oldal / Az óvodai élet szervezési kérdései 33. oldal / Javasolt napirend 33. oldal / Szolgáltatások 34. oldal / A program tárgyi erıforrásai 34. oldal 4.4./ Az óvoda kapcsolatai 34. oldal / A családdal való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 35. oldal / Az óvoda iskola kapcsolata 39. oldal / Egyéb kapcsolataink 40. oldal / Kapcsolataink az egészségügy szervekkel 40. oldal / Kapcsolattartás könyvtárral, mővelıdési házzal 41. oldal / Kapcsolattartásunk a fenntartóval és az általa mőködtetett szervekkel 41. oldal / Kapcsolatunk a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal 41. oldal 4.5./Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 41. oldal 4.6./ Az óvoda hagyományai, ünnepei 46. oldal 5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 48. oldal 5.1./ Játék 48. oldal 5.2./ Vers, mese 53. oldal 5.3./ Ének, zene, énekes játék 55. oldal 5.4./ Rajzolás, mintázás, kézi munka 59. oldal 5.5./ Mozgás 62. oldal 5.6./ A külsı világ tevékeny megismerése 66. oldal 5.7./ Munka jellegő tevékenységek 71. oldal 2

3 5.8./ A tevékenységekben megvalósuló tanulás 73. oldal 6./ A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére 76. oldal 7./ Speciális nevelési feladataink 77. oldal 7.1./ Gyógypedagógus feladatai 77. oldal 7.2./ Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése 78. oldal 7.3./ Vizuomotoros fejlesztés 79. oldal 7.4./ Pszichomotoros fejlesztés 85. oldal 7.5./ Szurdopedagógiai fejlesztés 89. oldal 7.6./ Szomatopedagógiai fejlesztés 96. oldal 8./ Potenciális tanulási zavarok megelızése korrekciós fejlesztéssel 101. oldal 8.1./ Fejlesztıpedagógiai fejlesztés 101. oldal 8.2./ Logopédiai fejlesztés 102. oldal 8.3./ Iskola elıkészítés Sindelar programmal 107. oldal 9./ Az óvoda szakmai dokumentumai 112. oldal Érvényességi rendelkezések Összegzés Legitimációs záradék Ajánlott irodalom 114. oldal 115. oldal 117. oldal 118. oldal 1. sz. melléklet: 120. oldal 3

4 Az intézmény lényeges adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Óvodai Intézmény Telefonszám: 06-29/ Tel.:/Fax: 06-29/ cím: Az óvoda székhelye: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Az óvoda maximális gyermeklétszáma: 420 fı Óvodai csoportok száma: 14 Az óvoda telephelyei: Székhelyóvoda: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Tel.: 06-29/ Tagóvodák: 2721 Pilis, Kávai út 19. Tel: 06-29/ Pilis, Attila út 8. Tel.: 06-29/ Az óvodákban a nevelés nyelve: magyar Az óvoda világnézeti nevelés tekintetében semleges. Az óvodai nevelés intézményeinkben ingyenes. Az óvoda felügyeleti szerve: Pilis Város Önkormányzata 4

5 1./ BEVEZETİ Óvodánk az "Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONOAP) alapján és az évi Közoktatási Törvény értelmében készítette el helyi nevelési programját, mely szeptemberében került bevezetésre. A program beválását, a gyakorlati nevelımunkában történı alkalmazását a bevezetés idıszakában különösen segítettük, majd késıbb figyelemmel kísértük. Az 1999 és 2002 között összegyőjtött tapasztalatok, majd a helyi nevelési programot felülvizsgáló munka alapján,- a nevelıtestület elvégezte a Közoktatási törvény által elıírt tartalmak kiegészítését. A közös vélemény indoklásában meghatározó volt: az óvoda nevelési gyakorlata a évi közoktatási törvény szerinti elvárásoknak való megfelelés, a törvény szerinti új tartalmakat beillesztése a programba Programunk készítésénél pedagógiai hagyományainkra építve az ONOAP mellett, Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné: Óvodai nevelés játékkal, mesével minısített programját használtuk fel. Mindezzel az óvoda sajátosságaihoz, eredményeihez jobban igazodó programot tudtunk létrehozni. Ez a program a gyermeki játéktevékenységre alapozottan segíti elı az egyéni fejlıdést, oly módon, hogy a nevelı tiszteletben tartja a gyermek által kezdeményezett játékot, figyeli, segíti a játékfolyamat kiteljesedését, gazdaggá tételét, "társként" és nem felnıtt irányítóként vesz részt benne. Így a keletkezı szituációk a gyermek érdeklıdésébıl fakadnak és alkalmasak arra, hogy a gyermek teljességgel "átélje", elsajátítsa a szituációban megélt összes ismeretet februárjában a fenntartó módosította az intézmény Alapító Okiratát, amely alapján óvodáink ellátják az integráltan nevelhetı, sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekeket is. Az alapító okiratunk módosításának következményeként helyi nevelési programunkat kiegészítettük az SNI gyermekek személyiségfejlesztésének lehetıségeivel, a megvalósítás személyi, tárgyi feltételrendszerével, továbbá a megvalósítás követelményeivel 2009-ben Pilis Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett: Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben címő pályázaton, melynek célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése és szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Pilis városában. Helyi Nevelési Programunkba beépültek a kompetencia alapú nevelés alapelvei, mely a képességek, készségek, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül az alkalmazásképes tudás megszerzését célozza. Ezzel összhangban felerısödött a differenciált fejlesztés, az egyéni fejlıdési ütemhez igazított pedagógiai gyakorlat. A kompetencia fejlesztés kizárólag a gyermek ismeretében valósulhat meg, a differenciált fejlesztés feltétele a gyermek fejlıdésének nyomon követése, figyelembe véve életkori sajátosságait, egyéni fejlettségét képességeinek szintjét. Az óvodában folyó nevelımunka - az alapprogram értelmében a családi nevelést egészíti ki, oly módon, hogy megerısíti, segíti, támogatja azt. Légkörével a gyermekkor derőjét, nyugalmát, oldottságát biztosítja. Az óvodai nevelés figyelembe veszi, hogy az óvodáskorú 5

6 gyermekek legfıbb tevékenységi formája a szabad játék, amelyen keresztül, amely által, fejlıdik személyiségük. A fenti alapelveket figyelembe véve úgy terveztük nevelési, programunkat, hogy a játék világában igyekszünk olyan tapasztalatokhoz juttatni a gyermekeket, amelyek által könnyebben eligazodhatnak a világban. Az óvodai életünk nagyon fontos eleme a mese és a vers, melyek a kisgyermekek anyanyelvi kultúrájának fejlıdését segítik elı és színesebbé, gazdagabbá teszik beszédüket, személyiségüket. A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítésére igyekszünk tág teret és lehetıséget adni a játszóudvarokon és a csoportszobákban egyaránt, biztosítva ehhez a változatos eszközöket, kézi-szereket, udvari mászókákat. Az óvodás-kort folyamatos egészként értelmezzük, melynek végén a kisgyermekek egyéni fejlıdése nevelıtevékenységünk hatására is azokat a jellemzıket fogja mutatni, melyeket az "Óvodai nevelés országos alapprogramjában a törvényalkotók megjelöltek. Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, eltérı fejlıdési ütemüket. A közösség keretein belül differenciálunk, a hátrányos helyzetőeket megkülönböztetett figyelemmel neveljük, elısegítjük a szocializálódás folyamatát. Sokévi kedvezı tapasztalatainkra támaszkodva, a családokkal való kapcsolattartásunkat továbbra is a nyitottság jegyében kívánjuk folytatni, ünnepeinken és rendezvényeinken kívül az óvodai élet mindennapjaiba" is bevonjuk a szülıket. Szülıi kezdeményezésre mindhárom óvodánkban mőködik alapítvány, melyeknek segítségével a gyermekek óvodai életét programokban gazdagabbá, óvodai környezetüket eszközökben változatosabbá tudjuk tenni. A gyermekek életében nagy jelentıséggel bíró átmenetek" megkönnyítésére biztosítjuk óvodánkban a szülıs beszoktatást" és törekszünk az iskolába lépést zavartalanná tenni. Helyi nevelési, programunk megvalósításában jól képzett, felsıfokú végzettségő óvónık munkájára építünk, akiket a nevelıtevékenységben gyermekszeretı, szakképzett dajkák segítenek. Munkánkat örömmel végezzük, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodáinkban, és egészséges, biztonságos környezetben, megértı, toleráns légkörben harmonikusan fejlıdjenek. 6

7 7

8 HELYZETKÉP Pilis Városa a nagy forgalmú 4.sz. fıút és a Budapest Cegléd - Szolnok vasútvonal mentén a fıvárostól 46 km-re helyezkedik el. A gödöllıi-dombvidék utolsó lankái észak-keletrıl határolják a tipikusan alföldi települést. A község lakóinak többsége földmővelésbıl élı magyar család leszármazottja, valamint a mintegy 200 éve betelepített néhány szlovák család utóda. Napjainkban növekvı tendenciát mutat az itt élı csekély számú cigány család népessége is. A település lakossága folyamatosan gyarapszik a beköltözıkkel", akik Borsodból, Nyírségbıl és Budapest panellakásaiból érkezı, többségében sok gyermekes családok. A fıvárosi munkalehetıségek a családoknak viszonylagos anyagi biztonságot nyújtanak, ezért a 70-es évek igen magas létszámú demográfiai hullám csúcsa után ( fıs éves születésszám) a következı években tapasztalt születésszám visszaesés az 1980-as évektıl kezdıdıen megállt ( fı) és azóta stagnál. Az óvodáskorúak száma a településen évente fı körüli. A szülık budapesti munkahelyei miatt kialakult "ingázó" életmód nagyfokú óvodáztatási igényt jelent a családok részérıl illetve azt is, hogy gyermekeik napközi otthonos elhelyezésére tartanak igényt. A családok többségének jövedelmi forrásai alacsony szintőek, így meglehetısen magas a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek száma az óvodáinkban. A családon belüli nevelési lehetıségek a bejárás miatti idı hiányából fakadóan csökkentek, és a megváltozott életkörülmények miatt a gyermekek élményforrásai is beszőkültek. Ezek a tények az intézményes nevelésre meglehetısen nagy feladatot rónak, és bıséges tennivalót adnak, hogy az óvodai nevelés valóban a családi nevelés kiegészítıje legyen, hogy elısegítse a gyermekek személyiségének fejlıdését, egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek kielégítését. Óvodánk jövıképét a nevelıtestület az alábbiak szerint kívánja formálni, alakítani: Olyan óvodai életet szeretnénk megvalósítani, amelyben - gyermek és felnıtt egyaránt biztonságban érzi magát, - az óvodaügy érdekében elkötelezett, jól képzett vezetıi-, nevelıi és munkatársi kollektíva tevékenykedik, - a családdal együttmőködve a gyermek számára életkorának, állapotának (SNI) és fejlettségének megfelelı nevelést és tanulási lehetıségeket biztosítanak, - a hátrányos helyzető gyermekek fejlıdését minden pedagógiai eszközzel segítik, - a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai elhelyezését biztosítva esélyegyenlıségük megteremtésében hatékony segítséget tudunk biztosítani, - a nevelı tevékenységet a gyermeki szabad játékra építve mesével, verssel, sokféle természetes mozgás lehetıségének biztosításával valósítják meg és elısegítik a gyermekek manuális képességeinek fejlıdését, bıvítik ismereteiket a természet és az emberek világáról, melyhez sokféle közvetlen tapasztalatszerzési lehetıséget biztosítanak és ügyelnek arra, hogy a hétköznapok vidám hangulatban énekkel, mondókázással, zenei élménnyel megtőzdelten teljenek, - a hétköznapokat színesítendı válogatott gyermekprogramokat is szervezve törekszik az óvoda a belsı és külsı partnereinek ilyen irányú igényeihez is igazodni, a nevelési programban meghatározott alapelvek megtartása mellett, - az óvoda gyermek és felnıtt közösségei számára a nevelés tárgyi és személyi feltételeinek folyamatos javításával azt az állapotot kívánják elérni, melyben a gyermek fejlıdése a 8

9 legoptimálisabb körülmények között biztosított és a velük foglalkozó felnıttek munkahelyi komfortérzete is megfelelı. A felvázolt helyzetképre tekintettel fogalmaztuk meg nevelési alapelveinket: - a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, megbecsülése, szeretete; - az egyéni képességek kibontakozásának elısegítése, a személyiség fejlıdéséhez szükséges optimális feltételek megteremtése; - a gyermeki játékra épülı tudatos, fejlıdés-lélektani ismeretekre alapozott nevelımunka, mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevétele - az életkornak megfelelı mőveltség-tartalmak közvetítése a kisgyermekkor legfontosabb és legjellemzıbb tevékenységén: a játéktevékenységen keresztül; a gyermek személyiség jogainak érvényre juttatás,személyes adatainak védelme; az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitőddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférés lehetıségét; - az inkluzív nevelés megvalósítása a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadása, számukra is az egyéni képességeikhez igazodó fejlıdési lehetıség biztosítása, esélyegyenlıségük megteremtése; - az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlıség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására; - derős, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó nevelési légkör, óvodai élet megteremtése; - az alapvetı emberi és szabadságjogok valamint a gyermekek jogainak, személyiségének tiszteletben tartása és megerısítése; - a nevelés hitelességét az értékek (a szép, a jó, az igaz) következetes közvetítése jelenti; - minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhetı, fejleszthetı; - az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását, kompetenciáinak alakítását - az érés felgyorsítása lehetetlen, de minden lehetıséget biztosítani kell a sokszínő gyakorlásra, a gyerek fejlettségéhez mért feladatok elvégzésére; mindehhez megfelelı idıt hagyni; - minden gyermek számára biztosítani az esélyegyenlıséget, melyben hangsúlyos feladatként szerepel a felzárkóztatás és a tehetséggondozás; - korrekt partneri együttmőködés a szülıkkel, a nevelésben résztvevı egyéb résztvevıkkel; - elkötelezettség minden munkatársunk részérıl; - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása; - demokratikus és humanista elvek alkalmazása; - a nevelés folyamatát a gyerekek iránti bizalom és felelısség, szeretet hassa át, a szeretetbıl fakadó és erre épülı óvodai nevelés megvalósítása; - a pedagógiai tevékenységet igényesség, kulturált stílus jellemezze; - az alapvetı erkölcsi normák betartása. 9

10 2./ GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1./ Gyermekképünk Óvodánk gyermekképe igazodik a nevelési céljainkhoz, feladatainkhoz. A kisgyermek önálló személyiség. Az óvodába lépése pillanatától igényeinek és szükségleteinek megfelelıen élje mindennapi életét. Érdeklıdéssel, cselekvı, tevékeny, ismereteket befogadó és nyújtó magatartásával vegyen részt az óvodai közösség életében. Sokszínő tevékenységével a társas együttmőködése szerepvállalásra képes kisgyermek jelentıs hatást gyakorol társaira, formálja a közösséget, serkenti a szocializációt. Gyermekeink társas kapcsolatait a türelem, megértés, és a különbözıség elfogadása jellemezze. Érdeklıdjenek egymás iránt, s fogadják el a közösség akaratát. Az óvodában töltött idı alatt a gyermekeket érı nevelıi hatások juttassák olyan képességek, készségek birtokába, melyek alkalmassá teszi õ ıket a gördülékenyebb iskolakezdésre. Úgy gondoljuk, ha a gyermek személyiségét, önálló gondolkodását hagyjuk kibontakozni, példamutatással, törıdéssel, gondoskodással segítjük ıket az élet dolgaiban, az óvodai tevékenységek és tevékenykedtetések által tapasztalatok birtokába juttatjuk İket, akkor a késıbbiekben képesek lesznek önállóan megvalósítani saját elképzeléseiket. A megváltozott világgal a gyerekek is állandóan változnak, amit a nevelésükben folyamatosan követünk. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözıségekkel természetes módon együtt élnek, koruknak megfelelı mértékben empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak. 2.2./ Óvodaképünk Az óvodai nevelés során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekekben egészséges, harmonikus személyiség alakuljon ki, mely a gyermeket elfogadó, fejlıdésben támogató segítı nevelıi magatartás, és a családokkal való érdemi együttmőködés eredménye. A gyermeki fejlıdésbe vetett bizalom a pedagógiai munkánk egyik alapelveként jelenik meg. Feladatunk olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitőd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelımunkát segítı munkatársak, szülık, gyermekek számára egyaránt. Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsısorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedı pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnıttek számára kötelesség. Az inkluzív pedagógia keretein belül biztosítjuk minden gyermek számára a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. Kiemelt feladatunknak tartjuk a hátrányos helyzető gyermekek esélyteremtését, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását hátrányaik kompenzálása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Az óvodánkban töltött idı felejthetetlen emlék legyen a társakkal, felnıttekkel való együttélésben minden gyermek számára. Célunk, egy szeretetteljes biztonságérzetet adó óvoda megteremtése és mőködtetése, ahol a gyermek jól érzi magát, szabadon tevékenykedhet felnıtti támogatás mellett. 10

11 A gyermekek és partnereink szolgálata érdekében az elhivatottság a nyitottság az inkluzív szemlélet és az innováció iránti fogékonyság jellemezze az alkalmazotti közösség minden tagját. A pozitív élmények, a tapasztalatok, az egészséges életvitel megalapozása segítse a gyermekeket az iskolakezdésben. Mi a boldogság? Az értékek birtoklása. Az pedig, hogy ki, mit tart értéknek, neveltetése során dıl el. Óvodánkban a gyerekek - legyenek boldogok, - játszanak szabadon és önfeledten, - élvezzék, érezzék a mese varázsát, - ízléses, minıségi tárgyi és személyi környezet vegye ıket körül, - legyenek gondozottak, fejlıdjenek kultur-higiénés szokásaik, - alapvetı dolgokban tudják különválasztani a jót és a rosszat, - véleményüket, érzelmeiket megfelelı formában tudják kifejezni, - ismerjék meg az általunk közvetített erkölcsi normákat, értékeket, - képességeikhez mérten fejlıdjenek kognitív tulajdonságaik, - érdeklıdéssel, szeretettel, pozitív kíváncsisággal forduljanak az új, a más, a különbözıség felé, s ebben a folyamatban nyilvánuljon meg az együttérzés, a tolerancia, az alkalmazkodás képessége, - legyenek magabiztosak, szerezzenek sokféle ismeretet saját magukról, megfelelı értékítélettel bírjanak saját külsı és belsı tulajdonságaikról, - viselkedésükben mutatkozzon meg az önfegyelem, az udvariasság, a bátorság, a szeretet, a tolerancia, - az SNI gyermekek önmagukhoz mérten a legjobban fejlıdnek. 3./ AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA Óvodai nevelésünk célja: A gyermekközpontú óvodai élet megteremtése a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének,érési jellemzıinek szem elıtt tartásával. A 3-7 éves korú gyermekeknek derős, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönzı, valós élményekre épülı, inger gazdag környezet biztosítása; Az egyéni képességek figyelembe vételével a gyermeki játék szabadságának tiszteletben tartásával megvalósított nevelés, melynek hatására a környezetben jól eligazodó, környezettudatos magatartással bíró, jó kapcsolatteremtı képességekkel rendelkezı, az iskolai életre alkalmassá váló gyerekek léphetnek ki az óvoda kapuján; 11

12 Az átlagos képességő gyermekekben tudatos nevelımunkával kialakítani, hogy toleráns magatartásra, és a különbözıség elfogadására képesek legyenek. Empátiás készségük a nevelık pozitív mintaadó hatására fejlıdjön; Az átlagostól enyhe fokon eltérı testi- és szellemi adottságú és a szociális körülményei miatt hátrányos helyzető gyermekek számára is biztosítani a természetes gyermekközösségen belül a szakszerő és felzárkóztató nevelımunkát; A sajátos nevelési igényő gyermekek integrálásával esélyegyenlıségük biztosítása; A sajátos nevelési igényő gyermekek számára biztosítani a szükséges sikerélményt, azokat a személyiség jegyeket önbizalom, kudarctőrı képesség, akaraterı, önállóságra törekvés stb. - kialakítani, megerısíteni melyek alkalmassá teszik ıket az önálló életvitelre, és az iskolai integrációra A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése Általános feladatunk: az óvodás gyermekek testi- lelki szükségleteinek kielégítése, fejlıdésük elısegítése, biztosítása, készségeik és képességeik fejlesztése. Fı feladataink: - Az egészséges életmód alakítása, - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - Az anyanyelvi, értelmi fejlıdést elısegítı nevelés megvalósítása Fı feladataink kiegészülnek az alábbiakkal: - Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése - A migráns gyermekek interkulturáis nevelésébıl adódó feladatok 3.1./ AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermekek egészséges életvitel- igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. Feladatunk: - A gyerekek gondozása, testi szükségletük, természetes mozgásigényük kielégítése. - A gyermekek testi, lelki, szociális egészségének gondozása és védelme, edzettségének biztosítása és megırzése. - A gyerekek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása a környezettudatos magatartás megalapozásával. - A sajátos nevelési igényő, a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének biztosítása, a fejlıdéshez szükséges feltételek megteremtésével az igényekhez igazodó neveléssel. - Az SNI gyermekek részére az akadálymentes környezet biztosítása. - A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére az egész napos ellátás biztosítása. Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentıségő. A testi-, lelki-, szellemi egészség alapvetı feltétele a jó komfortérzet biztosítása és a gondozási feladatok 12

13 teljesítéséhez a bensıséges gyermek-, felnıtt kapcsolat megteremtése. A nevelı funkción belül a gondozás, a gondoskodás a gyermekrıl eredendı és mindvégig jelenlevı sajátossága óvodáinknak. Biztonságot, védettséget nyújtunk a gyermekeknek. Elısegítjük a környezet- és természetvédelem, valamint a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartó magatartás kialakítását. Biztosítjuk a balesetmentes, egészséges környezetet, az egészséges fejlıdést elısegítı életmódot. Az egészséges életvitel igényének kialakítását az óvodapedagógusok a dajkák a szülıkkel és szükség esetén megfelelı szakemberek bevonásával együttmőködve végzik. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülık szemléletformálását. Az óvodáinkban kialakított napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Óvodás korban a szervezet érése még nem fejezıdött be, így az egészséges fejlıdés feltételeit hozzáértıen kell megteremteni, kevés, de igazán fontos szabállyal kell rugalmassá tenni. A szabályokat az adott gyermekcsoporthoz igazodóan az éves nevelési tervben az óvónık tervezik. A tervezés magában foglalja a gyermekek gondozási feladatainak megszervezését és egészségük védelme, edzettségük biztosítása érdekében az egészséges, kulturált, balesetmentes környezet megteremtését. A tervezésben igazodunk a természeti környezet változásaihoz (évszakok), és a gyermekek egyéni fejlettségéhez, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatási feladataira. A tervezés tartalmában kiterjed: A testápolási, tisztálkodási, öltözködési szokások elsajátíttatására, a helyes étkezési szokások kialakítására; Az egyéni higiénés szokások kialakítására és feltételeinek megteremtésére, a mozgás iránti igény fenntartására, a szabad levegın való tartózkodás biztosítására (naponta legalább egyszer) ha az idıjárás erre alkalmas; Preventív intézkedések megteremtésére a gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása, megırzése, betegségük megelızése érdekében. Az egészséges, kulturált és balesetmentes környezet biztosítására. A környezet védelmére és megóvására. Az épületek helyiségeinek és a játszóudvaroknak tisztaságát, gondozottságát, akadálymentesítését, otthonosságát biztosító feltételek megteremtésére. A sajátos nevelési igényő gyermekek segédeszközeinek használatával kapcsolatos feladatokra. Sajátos gondozási feladataik tervezésére. Sérülés specifikus szokásrendjük kialakításának feladataira (testápolás, tisztálkodás, öltözés, étkezés, pihenés, mozgás, edzés és baleset megelızés). 13

14 Mozgássérültek esetében a rámpák, kapaszkodók, a speciális bútorok, fejlesztı eszközök használatának gyakoroltatására. A hátrányos helyzető gyermekek rendszeres óvodába járásának biztosítására. Az 5. életévüket betöltött gyermekek körében alkalmazzuk a "Dohányzás vagy egészség címő óvodai prevenciós programot, mint részprogramot. Az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítása során fontos az óvónık példamutató magatartása, az egységes és következetes elvárás a szokásrend kialakításában, valamint a segítı, a beavatott és a felelısséget-, kötelezettséget vállaló dajka közremőködése. Ezért szükséges a gyermekcsoportokban együtt dolgozók egységes követelményeken alapuló, következetes pedagógiai munkája. Fontosnak tartjuk az életkorokhoz igazodó életritmus biztosítását. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónıi feladatok A gyermek életkorának megfelelı, párhuzamos tevékenységek végzését lehetıvé tevı optimális életritmus kialakítása a napirendben Az idıkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban - A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap egész folyamán (például folyadék) - A szokás- és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel 14

15 - A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlıdéséhez viszonyított fejlesztı értékelése - Önálló törekvések támogatása - A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal rágás, szalvétahasználat ) - A szülık meggyızésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentıszereket tartalmazó italok kiiktatása - Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés - Egyéni szükséglet alapján a toalettpapír használatában, a zsebkendı használatában segítségnyújtás - A megfelelı toalett használat igényének kialakítása, figyelemmel kísérése - A gyermekek helyes kézmosására, kéztörlésre szoktatása - A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása - A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása,a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés - A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges - A féső használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás - Az öltözésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás - A gyermekek idıjárásnak megfelelı réteges öltözködésre szoktatása - A szülık megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzıivel: lehetıség szerint természetes anyagból készüljön, kényelmes legyen, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipı tartsa a gyermek bokáját - A ruhák összehajtásának, az öltözıszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása - A gyermekek levegızésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig - A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellıztetése - Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása - A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelıen, dokumentáltan - Közremőködés a gyermekeket fenyegetı környezeti ártalmak kivédésében: az udvarra minél több növény telepítése, séták alkalmával a forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése - Lázas, hányós, hasmenéses gyermekek elkülönítése, gondoskodás felügyeletérıl, szüleinek értesítése - Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelı szakemberek bevonása, együttmőködésre törekvés Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/. Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: Önállóan használja a WC-t Vigyáz a mosdó rendjére Önállóan mos kezet, használja a körömkefét Önállóan mos fogat A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi Szükség szerint használ zsebkendıt Ügyel az étkezı asztal esztétikus rendjére 15

16 Kulturáltan étkezik Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöket, magvakat Mozgása harmonikus, összerendezett Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság Helyesen, megfelelı sorrendben önállóan öltözik, vetkızik,ha kell segítséget kér, ruháját rendbe rakja, megjelenésére igényességet mutat Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Életkorának és állapotának (SNI) megfelelıen edzett. Ismeri a szelektív hulladékgyőjtés okát és mikéntjét. 16

17 2.2./ AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az önérvényesítı, énes magatartástól a kezdeményezı, kooperatív viselkedésig eljutó gyermek nevelése. Az együttmőködés szabályainak kialakítása, fejlesztése Feladatunk: - Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése és biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak sokoldalú fejlesztése. - A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának folyamatos alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére való ösztönzés. - A környezettudatos magatartásból fakadó cselekvési szükségletek és szokások kialakulásának megalapozása. - A felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek pozitív töltéső kapcsolatának kialakítása. - Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képesség formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - Nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejletségi szinten álló, sajátos nevelési igényő, hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzető, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelı pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelı szakemberek közremőködésével - A gyermekek fejlıdésének nyomon követése, kiemelt figyelemmel kísérve a különbözı szociokulturális helyzető családokból HH, HHH, SNI - érkezıket. - Az óvodapedagógus elfogadó, támaszt nyújtó magatartásával a gyermekek ösztönzése a mintakövetésre, utánzásra. - Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok összegzésével. Nevelımunkánkban olyan kiegyensúlyozott óvodai légkör megteremtése kívánatos, melyben az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltésőek. Ez a légkör egyszerre segíti a szocializáció folyamatát, a gyermek én - tudatának alakulását, a társas szükségleteinek fejlıdését, a különbözıség elfogadását, tiszteletben tartását. Biztosítja a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség), önkifejezésének, akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabály-tudatának) fejlıdését. A felnıtt-gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Óvodai nevelı munkánkban ez a kapcsolat érzelmekre épülı, igazodva a gyermekek érzelmi motiváltságához, mely az óvodáskor jellemzı sajátossága. Az érzelmekre épülı szeretetteljes kapcsolat lehet az alapja az új megértésének, a pozitív viselkedés minták átvételének, a normák és szabályok elfogadásának, a konfliktus helyzetek megoldásának. 17

18 Az érzelmi támaszt nyújtó, az egészséges függıségi törekvéseket kielégítı, szeretı és megértı nevelıi attitőd fontos követelmény. Az óvodapedagógus személyisége, kommunikációja, bánásmódja modell értékével hat a csoport-tevékenységek folyamatára és a gyermek egyéni fejlıdésére, éppúgy mint az óvoda más dolgozóié.. Az óvónı viszonya egy-egy gyermekhez hat a csoporton belüli gyermek-kapcsolatokra is. Az óvónı és a gyermek kapcsolatában fontos követelmény a következetesség, a határozott, de barátságos, toleráns és ıszinte magatartás. A gyermek és gyermek közötti kapcsolatok szerepe nagy jelentıséggel bír a szocializáció folyamatában. Az egészséges én fejlıdéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetıséget. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett feladat a tradicionális nemi szerepek határinak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. A csoport-közeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma több irányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodási módot alakít ki. A kortárs is modell a gyermek számára, szokásait egy vagy több gyermek átveszi, a szokások egy része állandósul, a gyermekek beépítik saját szokásrendszerükbe. A szocializáció folyamatában lényeges, hogy a gyermek én tudata erısödik, a különbözı kapcsolataiban differenciálódik. Nevelı munkánkkal szeretnénk elérni, hogy egyetlen gyermek sem éljen észrevétlenül a csoportban. A felnıttek példamutató magatartása nyomán a gyermekek megtanulnak egymásra figyelni úgy, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként éli meg önmagát. Az ingerszegény környezetbıl érkezı hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek viselkedési normáinak kialakításában is alkalmazzuk a differenciált nevelés speciális módszereit, mert a legtöbb viselkedés tanulás útján keletkezik, így tanulás útján meg is változtatható. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük, hogy a gyermek rendszeresen látogassa az óvodát. A modellértékő, befogadó attitőd, a különbözıségek elfogadása váljon természetessé a gyermekek számára az egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Segítjük az egymáshoz közeledı gyermekek tevékenységét, a barátságok kialakulását. Kevés, de rugalmas szabály alkalmazásával és azok következetes megvalósításával alakítjuk ki a társas együttélés szokás- és normarendszerét. Biztosítjuk az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitődök, az az a kompetenciák fejlıdését. Fontosnak tartjuk a közösségi összetartozás érzésének erısítését, kezdetben a gyermekcsoport, késıbb az óvoda, a lakóhely /település/ és végül a nemzeti identitás tudat vonatkozásában. Ez a folyamat alapozza meg a szülıföldhöz való kötıdés kialakulását és elmélyülését. A gyermekközösség kialakításában, formálásában támaszkodunk a szülık közösségére, számítunk együttmőködésükre. Óvodai életünkrıl (szokásrendszer, közösségi szabályok, napirend, hagyományok) szülıi értekezleteken is rendszeresen tájékoztatjuk a családokat annak érdekében, hogy az egységes elvárások a közösség formáló törekvéseinket segítsék és a gyermekek számára is könnyebben elfogadhatóvá váljanak. A gyermekek egyéniségét tiszteletben tartva, egyéni bánásmódot alkalmazva a nevelés teljes folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekközösség a gyermekek együttmőködı közössége legyen. 18

19 Az egyes gyermekcsoportoknak (a szülık többségi elhatározása alapján) lehetnek további hagyományai (pl.: egységes ünnepi ruházat, sajátos családi programok szalonnasütés, gyerekzsúr - ) A gyermekcsoportokban szervezıdı munka- vagy játszódélutánokon, ünnepváró napokon az együttes tevékenységek erısítik a gyermekekben a közösségi szellem kialakulását, a csoport/csapat összetartozását. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényő gyermekek fokozottabb érzelmi érzékenységét, kötıdésüket az egyes személyekhez, vagy dolgokhoz, tárgyakhoz. A biztonságérzetüket erısítı tárgyi és személyi feltételeket úgy igyekszünk megteremteni, hogy mellette a közösség egyenrangú tagjának érezzék magukat, a jogok és a kötelességek vonatkozásában is. Egyéni sajátosságaikra figyelemmel várjuk el teljesítéseiket. Számítunk arra, hogy személyiségjegyeik a pozitív közeg erısítı hatására kedvezıen fejlednek. A sajátos nevelési igényő gyermekek jelenléte az átlagos képességőek közösségében az óvodáskorban különösen jól formálja a tolerancia, az empátia, az együttmőködés, a segítségnyújtás, mint tulajdonság kialakulását. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónıi feladatok - Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása - A csoportszoba környezettudatos szemlélető, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése - Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelı, anyapótló magatartása - Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe - Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása - Az élet, az élıvilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés - Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése - Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása - A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlıdésének támogatása - Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása - Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a mitudat alakítása - Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása - Évente egyszeri szociometria készítése és felhasználása - Inkluzív szemlélettel a különbözıség elfogadásának segítése - A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra inspirálás - A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása - A lassabban fejlıdı, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévı gyermekek felzárkóztatása - A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése - A családdal való együttmőködésre törekvés - Óvoda kezdés elıtti családlátogatás - Egyeztetett idıpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlıdésérıl - Szülıi értekezlet tartása, évente minimum háromszor 19

20 - Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülıvel Sikerkritériumok /a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát - A csoport szokás-és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti - Szereti és korának megfelelıen védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az élıvilágot, szívesen ápolja a növényzetet - Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni - Szükség esetén segíti az arra rászorulót - Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnıtt segítségét kéri - Érzelmein, indulatain korának megfelelıen tud uralkodni - A felnıtteket és munkájukat tiszteli - A közösség érdekében szívesen vállal megbízást, munkát - Alakulóban van a feladattudata - Korának megfelelıen kialakult a felelısségérzete, képes egyszerő döntések önálló meghozatalára - Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét - Igényes a saját tevékenységével szemben - Nem peremhelyzető, szívesen játszanak vele a többiek - Nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi - Szívesen kommunikál - Érkezéskor, távozáskor köszön - Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat - Megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát - Képes társaival kooperatívan együttmőködni - Türelemre, kitartásra képes 3.3./ AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Célunk: a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, értelmi képességeik, készségeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), valamint kreativitásuk fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különbözı formáinak differenciált fejlesztése, mely jelenjen meg a nevelıtevékenység egészében. 20

21 Feladatunk: - Biztosítjuk a gyermekeknek a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetrıl, építve a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra. - Fenntartjuk a gyermek állandó érdeklıdési vágyát. - Biztosítjuk a tevékenységek állandóságát és érzelmi állandóságát is. - Megteremtjük a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. - Megalapozzuk modell értékő kommunikációnkkal, viselkedésünkkel a gyermekek fejlıdését. - Megismerjük a ránk bízott gyermekek egyéni sajátosságait. - Fenntartjuk a gyermekek érdeklıdését. - Megismerjük, hogy a gyermek milyen tapasztalatokkal rendelkezik és az értelmi funkciói milyen fokon állnak. - Követjük, fejlesztjük a gyermekek képességeit, képzeteit, gyakoroltatjuk a megismerési funkciókat. - Támogatjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában. - Tapasztalatokat szerzünk a mozgásfejlettségrıl, fejlesztjük: a finom mozgásokat, nagy mozgásokat, szem-kéz, szem-láb koordinációt, finom motorikus mozgás szintje, térészlelés, a test ismerete jobb-bal irányok) - A gyermek egyéni fejlesztése, az egyén fejlettségi mutatói szerint. - A mérések elvégzését és a fejlesztést az eredményekre építjük. - Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztıpedagógus, logopédus, gyógypedagógus stb). Az értelmi nevelés feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, rendszerbe foglalása, másrészt a belsı érést, fejlıdést segítı külsı ráhatások, az inger-, és élmény-gazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás és nem utolsósorban a mozgás fejlıdése folyamatos. Az óvodás gyermek életkori sajátosságának megfelelıen a mintakövetı, utánzásos tanulást tartjuk fontosnak, melyben a megismerést segítı képességek (figyelem, megfigyelıképesség, emlékezet képzelet, gondolkodás) fejlıdési lehetısége is rejlik. A tapasztalatok útján megszerzett ismeretek a világról mind több információt közvetítenek a gyermeknek, melyeket az egyéni fejlıdési szintjüknek, tempójuknak megfelelıen dolgoznak fel. A gyermek gondolkodásának legfıbb mozgatója az érdeklıdés, melynek fenntartását a játékban megvalósítható önkéntes tevékenységek biztosítják. Fontosnak tartjuk a keveset, lassan és jól elvét az ismeretszerzésben és átadásban. A gyermek zavartalan értelmi fejlıdése érdekében nagyon sok érzelem indította játékosmozgásos tevékenységet és általuk sokoldalú tapasztalatszerzési lehetıséget kezdeményezünk. A gyermek a többszöri megfigyelés, átélés után tapasztalatait alkalmazni tudja, gondolkodása fejlıdik. Az óvodás gyermek "tanulását" tehát tág körően értelmezzük, nem szőkítjük le iskolás jellegő tanórákhoz hasonló ismeretátadásra. 21

22 Az ismeretszerzés-, bıvítés során minden lehetıség alkalmas a gyermek anyanyelvi kultúrája fejlıdésének elısegítésére, alakítására, fejlesztésére alaki és tartalmi vonatkozásban is. /pl.: szókincs bıvítése, beszédstílus, beszédtempó alakítása, nyelvhelyesség gyakorlása, stb./ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása- beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsıdlegesen függ a családi szocializációtól, mely elınyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. A sajátos nevelési igényő gyermekek értelmi fejlesztése, fejlıdésük elısegítése az átlagos képességőekkel sok esetben azonos módon valósul meg a gyermeki tevekénységeken keresztül. Az igényeiknek megfelelı fejlesztési- fejlıdésüket elısegítı feladatainkat egyrészt a gyermektevékenységek fejezeteiben fogalmazzuk meg, másrészt a sajátos nevelési igényüknek megfelelı gyógypedagógiai programban. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésbıl és nevelésbıl adódó óvónıi feladatok - Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat - Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása - A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a késıbbiekben élményként elıhívható - A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése - A gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére építés - Az egyéni érdeklıdési kör figyelembevétele - Figyelem-összpontosításra motiválás - A pszichikus képességstruktúrák fejlıdésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba - Minden gyermeki kérdés megválaszolása - Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése - A gyermekek szókincsének bıvítése - Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban - A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése - A nyelvileg hátrányos helyzető, ill. nyelvileg kiemelkedı gyermekek differenciált fejlesztése - Nyelvtanilag helyes, jól érthetı, tiszta beszéddel mintaadás - Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén - Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztıpedagógussal Sikerkritériumok: /a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha: Korának megfelelıen kialakult a pontos érzékelése, észlelése Képes vizuális, auditív differenciálásra Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni A keresztcsatornák mőködése korának megfelelı Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is Figyelme korához képest tartós 22

23 Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemzı Helyesen, tisztán, érthetıen beszél Kérdésre minimum egyszerő mondattal válaszol Szókincse korának megfelelı Jól használja a metakommunikációs eszközöket Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnıttekkel Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját A közölt információt megérti A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja Bátran kérdez Verbális emlékezete korának megfelelı Egyszerőbb történeteket, mesét képes önállóan is elmondani Ismeri és használja az udvariassági szavakat Tud szemkontaktust teremteni és megtartani Élményeit és gondolatait el tudja mondani A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni 3.4./ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelı sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértıi bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényő gyermek az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi, érzékszerve, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. Célunk: - A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözısége. - A sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségének biztosítása, fejlıdésének elısegítése, hogy javuljon életminıségük, és a késıbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Alapelvünk: - A sajátos nevelési igényő gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. 23

24 - Valljuk, hogy nem a közösségbıl kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztıjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. - Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényő gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetık. - A gyermekek mindenekfelett álló érdekében a mi felelısségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlıdéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bıvítéséhez. - Az óvónıknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi mértóság megsértése) - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetıséget türközı gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni. A fejlesztés legfontosabb területei: - A kognitív funkciók fejlesztése - Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérték fejlesztése - Manuális készség, finommotorika fejlesztése - Minimális kontaktus, kooperációs készség, nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bıvítése és a grammatikai rendszer kiépítése. - Játéktevékenység alakítása, adekvált játékhasználat elsajátítása - Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése Az integrált nevelésbıl adódó óvónıi feladatok: - Inkuzív szemlélettel a különbözıséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megérté, figyelmesség, segítıkészség, empátiás készségek alakítása - A sajátos nevelési igényő gyermek terhelhetıségénél az óvónı vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát - Ismerve fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlı kiemelkedı teljesítményt. - Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bıvüljenek a kompenzációs lehetıségek. - A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékő, mint az övé. - A sajátos nevelési igényő gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bıvítése, elsısorban gyógypedagógia terén. - A hatékonyság, eredményesség, szakszerőség és célszerőség érdekében együttmőködés a szaksegítıkkel gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztıpedagógus. - Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelı szakszolgálatoktól. - A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése. - Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényő gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitőzéséiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterı, önállóságra törekvés, együttmőködés. 24