Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

Átírás

1 Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

2 1. BEVEZETÉS BEMUTATKOZÁS AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLFEJEZETE ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT FELADATOK HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT: NEVELÉS KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI JÁTÉK, TEVÉKENYSÉGBE INTEGRÁLT TANULÁS VERSELÉS, MESÉLÉS ÉNEK-ZENE, ÉNEKESJÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS A KÜLSŐ KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI AZ ÓVODA KAPCSOLATAI BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE: AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA ÓVODA KAPCSOLATA AZ ISKOLÁVAL AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉMÁJA AZ ÓVODA VEZETÉSE AZ ÓVODAI CSOPORT ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...79 Alapprogram: VI. fejezet LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK FELHASZNÁLT IRODALOM

3 12. IDÉZETT IRODALOM MELLÉKLETEK:...82 A évi CXXIX. törvénnyel módosított évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A évi CXXIX. törvénnyel módosított évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3

4 1. BEVEZETÉS A RÁBAPORDÁNYI ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Gyermekkép Pedagógiai Programunk Gyermekkép fejezete az Alapprogrammal egyezően az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermeket fejlődő személyiségnek tekinti, akinek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az egyéni és az életkoronként változó sajátosságokat figyelembe véve elégüljenek ki a gyermekek testi, szociális és lelki szükségletei. Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, társaikat. Bátran, jól kommunikáljanak. Bizalommal forduljanak a felnőttekhez. Érzelmeiket képesek legyenek verbális és nonverbális módon is kifejezni. Legyenek érdeklődőek. Szívesen vegyenek részt a napi tevékenységekben. 4

5 Az óvodában alkalmazott szabályokat és szokásokat tartsák be. Ismerjék meg és védjék környezetüket. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Óvodakép Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, és az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés bizalom övezi. Pedagógiai Programunk Óvodakép fejezete az Alapprogrammal egyezően tartalmazza az alábbiakat: 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő 5

6 személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében igény esetén biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, 6

7 társadalmi integrálását. A gyermekek számára az aktív, örömteli, családias óvodás évek, a szeretetteljes nyugodt, derűs légkör az, amire a felnőtt életüket alapozhatják, s ehhez minden feltételt és segítséget meg kell adnunk. A gyermekek és szülők kívánságát elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Óvodánkban a kis és nagy döntések mindig a gyermekek érdekében történnek. Pedagóguskép A pedagógus munkakör célja: a családi nevelés kiegészítése, az óvodáskorú gyermekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése: Legyen a gyermekekkel szemben barátságos kedves. Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. Alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. Életszemléletében legyen pozitív beállítottságú. Legyen együttműködő a nevelőmunka fejlesztése és a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Dajkakép A munkakör célja: az óvodáskorú gyermekek gondozásának segítése óvónői irányítással, a gyermekek közvetlen és közvetett környezetének tisztántartása, az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Legyen a gyerekekkel szemben barátságos kedves. Szülőkkel szemben legyen együtt érző, odafigyelő, együttműködő. A gyermekek érdekében segítse az óvodapedagógus munkáját. Tartsa tiszteletben és tolerálja a különbözőséget. 7

8 Magatartásában legyen példamutató. Legyen együttműködő a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. 2. BEMUTATKOZÁS 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Címe: RÁBAPORDÁNYI ÓVODA Rábapordány, Gévai Wolf Lajos u. 4. OM.azonosító: Telefonszám: Óvoda vezetője: Huszár Józsefné Az óvoda fenntartója: Rábapordány Önkormányzata Rábapordány, Ady Endre u.1. Intézmény alapító okiratának száma és kelte: Óvoda Alapító Okiratának száma : 55/2014. (VI:16.) ÖKT Kelte: június 16.. Engedélyező szerv neve: Rábapordány Önkormányzata A program benyújtója: Rábapordányi Óvoda Az óvoda vezetője: Huszár Józsefné 8

9 Helyzetkép az óvodáról A Rábapordányi Óvoda nevelőtestülete a évi CXXIX. törvénnyel módosított, évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről rendelkezései szerint elkészítette pedagógiai programját, amely összhangban van a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a pedagógiai program tartalmának előírásáról szóló 6. fejezet 6. -val, nem tartalmaz olyan feladatokat, amelyek megvalósítása a fenntartó számára külön terhet jelentene. Pedagógiai Programunk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. fejezet 6. -val összhangban meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, nevelés teljes időtartamában a nevelés minden területén az óvodai élet egészére kiterjed. b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) a nemzetiség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Óvodai programunk alapvető feladatának tartja az iskolai potenciális tanulási zavarok óvodáskori megelőzését. Segíti a hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek felzárkóztatását, jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működési zavarok funkció zavarok rendezését. 9

10 Győr- Moson - Sopron Megye középső részén a Rábaközben Csornától 14 km-re lévő község Rábapordány. A falu lakossága öregszik, a gyermek létszám folyamatosan csökken, a fiatal családok egy része elköltözött a környéken lévő nagyobb településekre. Az óvodáskorú gyermekek szülői mezőgazdasági tevékenységet folytat, vagy környező ipari üzemekben dolgozik, vagy munkanélküliek. Az óvoda épülete a faluközpontban van. Az épület ben építették az Isteni Megváltó Leányai női szerzetesrend alapítói és a helybeli támogatói kisdedóvó illetve rendház céljára. Az akkori intézmény 4 apácával gyermekkel működött. Nagy kert tartozott az intézményhez. Az akkori követelményeknek mindenben megfelelt. Az óvodát 1948-ban államosították, gyermek járt akkor az óvodába. A hetvenes években fejlődésnek indult a falu, és ez által az óvodában is nőt a gyermeklétszám. Háromcsoportos intézménnyé fejlődött, és a térség legszebb óvodái közé emelkedett. Az óvoda jelenlegi állaga leromlott, de az utóbbi időben a fenntartó óriási erőfeszítéseket tett az épület felújítására. Várható volt, hogy december 31.-én az egyház visszakapja, ám a tulajdonos az apácarend lemondott róla. Intézményünk az elkövetkező tanévtől egy csoporttal 18 gyermekkel működik, a gyermekekkel 2 óvónő és 1 szakképzett dajka foglalkozik. Az épületben található egy főző konyha, amely az iskolának és szociális étkezőknek is biztosít ellátást. A gyermeklétszám csökkenése miatt, 1 csoport szoba felszabadult, ebből alakítottunk ki egy torna szobát évekkel ezelőtt, amelynek felszerelését pályázati pénzekből bővítjük. Az óvodához tartozik egy tágas, nagy fákkal szegélyezett játszóudvar, amely a különböző udvari eszközök (fa mászókák, babaház stb.) által jó lehetőséget biztosít a szabadban történő játéknak mozgásfejlesztésnek, valamint a környezettudatos nevelésnek. 10

11 11

12 Pedagógiai alaptételünk: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítva az egyenlő hozzáférést. Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget adunk a gyermekeknek. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Rábapordányi Óvoda nevelési programját.. Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 1. Óvodánkban az azonos életkor szerint szerveződő csoport nincs. Meghatározó feladatunk: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: A gyermek személyiségének fejlesztése (egészséges életmód alakítása, anyanyelvi, értelmi nevelés megvalósítása) Közösségi életre történő felkészítés (érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni f ejlesztése, fejlődésének segítése. Pedagógiai Programunkban az óvodai nevelés feladata, az Óvodai nevelés országos alapprogramjával egyezően, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 12

13 Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Hagyományőrzés, környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód, - a mindennapos játékos mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai meg segítés külső szakember részvételével. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradiciónk kőzé tartozik: Szülői értekezlet Nevelői értekezlet Továbbképzésen tapasztaltak megbeszélése Szakmai továbbképzésen való részvétel Nyílt nap szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az óvodai élet mindennapjaiba Szakmai pályázatok elkészítése "NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET) 13

14 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI.. Jelenleg Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma: 2 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma 1 Egyéb munkakörökben foglalkoztatott 3 (fő) A program megkívánt módosítása A személyi feltételek szöveges bemutatása Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok az érdeklődési körüknek, mentalitásuknak megfelelően kerülnek egy-egy csoportba, szakmai autonómiát biztosítva, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkánk törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciális szakember közreműködését igényli AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: 14

15 A játéktevékenység eszközei Csoportszobánk mérete 22 gyermek számára alakítottuk ki. A parketta cseréje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy esztétikusabb környezetbe tudjuk fogadni a gyermekeket. Az asztalok székek szintén az elmúlt években cserélődtek ki. Óvodánk felszereltsége az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet szerinti eszköznormának megközelítőleg felel meg. A hiányosságok pótlásáról folyamatosan gondoskodunk. A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játék eszközök beszerzésére, pályázatok és adományokból pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését, és mozgásfejlesztő eszközök beszerzését, valamint az udvari játék feltételeinek javítását. Az óvodai tanulás eszközei Óvodánkban eddig is a programunk céljainak megfelelő eszközöket szereztünk be, és igyekszünk ezeket a későbbiekben is biztosítani. A fejlesztési eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben pedig pályázatokon nyert pénzekből történik, a minőségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani jelenleg is és a jövőben is. Mese és szakkönyv ellátottság A mesekönyv ellátottságunk javult az utóbbi időben, ez az óvónőknek köszönhető. Szakkönyv ellátottságunk is kismértékben javult, a könyvállomány pótlása, beszerzése költségvetésen kívüli összegekből történik. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok Az óvoda egyik legfontosabb nevelési színtere az udvari rész. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész nap a szabad levegőn tartózkodhatnak. Az udvart úgy alakítottuk ki, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférhetőséget biztosítsunk, 15

16 tevékenységek és játékhasználat közben is. Az udvari fajátékokat évről évre fejlesztjük, felújítjuk, biztonságosabbá / ütéscsillapítás kialakítása/ próbáljuk tenni mellyel a mozgásfejlesztésen túl az igényes környezet kialakítására is törekszünk. A környezet szeretetének érdekében az udvaron a növények gondozásában is aktívan részt veszünk, virágágyásaink, sziklakertünk és egyéb növényeink fejlődésén keresztül megfigyelhetik a gyermekek a természet évszakonkénti változását. Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése Ayres eszközök, Tini-kondi, testséma fejlesztéshez tükör, egyéni fejlesztő eszközök Az óvoda épületének jellemzői: Óvodánk épülete, régi leromlott állapotban van. Az épület külső és belső esztétikáján változtatni kell, hisz kívül a vakolat omlott le, belül pedig a bútorzat, öltöző szekrények a gyermekek számára kopott és elhasználódott. A vizesblokk felújításra került,. A nyílászárók / ablakok és ajtókat is kicserélték/ A csoportszoba, mosdók, öltözők mérete megfelelő, a gyermeklétszám csökkenése miatt felszabadult teremben tornaszobát alakítottunk ki. Eszközkészletét folyamatosan bővítjük. Nagy zöld terület és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron a gyermekek jó közérzetét. Fontos szempont, a biztonságos környezet megteremtése esztétikus, környezetünkhöz igazodó, természetes anyagokból készült ügyességet, és mozgást fejlesztő játékszerek beépítése a gyermekek érdekében. Az óvodánk rendelkezik a Pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek nagy részével. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT 16

17 ESZKÖZRENDSZERE A játéktevékenység eszköze: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - papíráru Az óvodai tevékenységekben megvalósuló tanuláshoz szükséges fejlesztő eszközök: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - szakkönyvek - papíráru Várható eszközigény a program megvalósításához: logikai, fejlesztő játékok matematikai eszközök a vizuális neveléshez legújabb technikák ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök mozgáskoordináló eszközök testneveléshez természetes eszközök bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLJA, FELADATA 17

18 A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Anyanyelvi és értelmi fejlesztés A TEVÉKENYSÉG KERETE Verselés- mesélés Egészséges életmód Esztétika-kreativitás Zene-kommunikáció A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK Rajzolás festés- mintázás kézimunka, Ének, zene, énekes játékok gyermektánc, Verselés-mesélés Mozgás, mindennapos játékos mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenység, A tevékenységben megvalósuló tanulás A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő Szolgálat Védőnő Közművelődési Intézmények Művészi együttesek A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 18

19 3.1 Alapelveink "Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kikötője!" (Montaigue) Valljuk, hogy a sokoldalú személyiség szabad kibontakoztatásában a genetikai adottságokon túl a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, és ebben az óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére irányul a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával Minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésben Óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülése A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek figyelembevétele Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Elhivatottak vagyunk a gyermekek egyéni fejlesztése iránt, jelszavunk: Elfogadva, szeretetben együtt a közös úton. Hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés Értékeink 19

20 Esélyegyenlőség Hátránykiegyenlítés Gyermekközpontúság szakmai önállóság módszertani szabadság óvodai nevelés sokszínűsége Céljaink Az óvodai nevelésünk alapvető célja az, hogy, elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Feladataink: Óvodánk a megfogalmazott alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: A gyermeki szükségletek kielégítéséről, Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról A gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, ( különös tekintettel mással nem helyettesíthető játékról) E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről Rész célok: 20

21 Olyan egészségfejlesztő mentálhigiénikus preventív munka, amely a gyermek mentális fejlődése, kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával, és az értelmi fejlesztés, - nevelés megvalósításával. Esztétikai érzelmek alakítása: Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakítása. Intellektuális érzelmek alakítása: A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzékelést, az észlelést, az emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. Az érzelmi alapigények biztosítása: érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással, vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT 21

22 FELADATOK HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT: Anyanyelvi fejlesztés kiemelt jelentősége: 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség ) fejlesztése. Feladataink: Az óvodapedagógus személyes példája (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtése ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennek fejlesztésére, szókincs bővítésére, metakommunikációs ismeretek gazdagítására (pl.: érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). A gyermek meghallgatása (beszélgető körök, kötetlen beszélgetések alkalmával), a gyermeki kérdések támogatása és a megfelelő válaszadásra ösztönzés (egy szavas, tőmondat, bővített mondat). Differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és kiemelkedően fejlett gyermekekkel Az óvodapedagógus és a logopédus együttműködése. 22

23 Az anyanyelv fejlesztése A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikáció és metakommunikáció) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. Így az óvodáskor végére az önálló, rövid történet elmondása lehetővé válik. A program sajátossága, hogy az anyanyelvi nevelés minden tevékenységi forma keretében jelen van, korcsoporttól függetlenül, de alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához. Értelem fejlesztése Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés biztosítása. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára, meglévő tapasztalataira, ismereteire építve, kognitív képességek fejlesztése. Tervszerű, egyéni képességfejlesztés, prevenció, tehetséggondozás. Képesség fejlesztés: - Kognitív képességek fejlesztése: - Egyre pontosabb, valósághű észlelés - Figyelem-összpontosításra való képesség - Valósághoz közelítő képzeleti működés - Reproduktív emlékezet - Problémamegoldó és kreatív gondolkodás - Alakuló fogalmi gondolkodás - Motorikus képesség: - Nagymozgások - Finommozgások 23

24 Közösségi életre történő felkészítés Érzelmi nevelés A gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör veszi körül. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Feladataink: Otthonos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése. Interperszonális (társas) kapcsolatok alakítása: Amely értendő az óvodapedagógus gyermek, gyermek-dajka és gyermek gyermek kapcsolatára. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvésének. Erkölcsi, közösségi nevelés Meghatározó a közösségi élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek Erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás-és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mind azok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 24

25 Környezet megszerettetése, néphagyomány ápolás A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során. A Rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül az egyéni képességek kibontakoztatására, erkölcsi normák átültetésére, erősítésére törekvés. Egészséges életmódra nevelés: Tájékozódó képesség kialakítása, Testi és pszichikus szükségletek kielégítése, Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése, A gyermekek etikai sajátosságának megfelelő gondozása, Testtartás javítása, A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek,: Különleges bánásmódot igénylő gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Kiemelten tehetséges gyermek) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Feladataink: 25

26 Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözzék a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) esetében fontos a folyamatos, speciális szakemberekkel való együttműködés. E segítségével érhető csak el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermeke nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: A mozgásszervi fogyatékos (mozgás korlátozott) gyermek A látás sérült gyermek A hallás sérült gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodás korban Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek. Alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között integráltan 26

27 nevelve, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. Gyermekközösségbe csakis óvodai keretek között olyan sajátos nevelési igényű gyermek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítani, melyben a gyermek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). Céljaink: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Feladataink: Felismerni és gondozni a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. A különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, a tolerancia, türelem, megértés, segítőkészség és empátiás készségek alakítása. Arra törekszünk, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés legfontosabb területei: Minden esetben a sajátos nevelési igényű gyermek számára szakemberek által meghatározottak szabják meg. Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Nem fordulhat elő, hogy egyes gyermekekről nyilvánosan, vagy illetéktelen személynek 27

28 felvilágosítást nyújtsanak az óvoda dolgozói. Ugyanez vonatkozik a gyermek által, vagy a gyermeknek okozott károkra is. Az óvoda köteles a rábízott gyermeknek a felügyeletét ellátni és ügyelni arra, hogy a gyermekek kárt ne okozzanak és őket károsodás ne érje. Az óvoda felelős a gyermekeknek okozott minden kárért, ami a gyermek óvodai tartózkodása idején keletkezett. A gyermeki jogok érvényesülése az intézményben nagyrészt múlik a nevelésben részt vállaló dolgozókon. Kötelességünk mindent megtenni ennek érdekében oly módon, hogy a vonatkozó törvényi előírásokat betartjuk, és törekszünk a mások által történő betartásra is. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az integrált neveléshez szükséges feltételrendszer új elemei Az intézmény Alapító Okiratába foglalt, a többi gyermekkel együttnevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek (utazó gyógypedagógus) bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve valósítható meg. Célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Feladataink: Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. 28

29 Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon Cselekedni. 4. NEVELÉS KERETEI Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jövő / Bárczi Gusztáv / 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célja: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladataink: A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, szokásrend kialakítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása. Biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben. Helyes higiénés szokások kialakítása. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés. Minél több időt kell a szabadban tölteni. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a 29

30 betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Gondozás A testi-lelki-szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek felnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Testápolás: Biztosítjuk a gyermek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Öltözködés: Hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit, törekszünk, hogy a gyermekek ruházatának elhelyezése is járuljon hozzá rendszeretetük kialakulásához. 30

31 Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztés magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését. Az óvodánkhoz tartozó nagy kertünk ezt jól kielégíti. Edzettségük, mozgáskoordinációjuk fejlődését a csoportszobai tornaszereken (TINI KONDI) túl az udvaron lévő eszközök biztosítják. Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával a baleseteket is megelőzhetjük. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezzünk (gyermeknap, játékos családi sportversenyek, kirándulások), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. Levegőzés Arra törekszünk, hogy a mindennapok során a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék az évszaknak, illetve az időjárásnak megfelelő mértékben és módon. A helyi adottságok és az időjárás figyelembevétele mellett a játék, az étkezés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történjenek. Állóképességük növelésére havonta egy kisebb és egy nagyobb túrát tervezünk. Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illő mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A kevesebb alvást igénylő gyermekek kapjanak lehetőséget arra, hogy a délutáni pihenőidőt, alvó társaiktól elkülönítve, szabad játék tevékenységgel tölthessék. 31

32 Étkezés: Óvodánkban napi háromszori étkezést biztosítunk. Ez az étrend azonban kiegészíthető vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel, a gyermekek által készített ételekkel, italokkal (frissen préselt gyümölcslevek, gyümölcs és egyéb saláták, befőttek, savanyúságok stb.). Lehetőséget teremtünk ezáltal arra, hogy a gyermekek a közösségben megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával, modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Étkezéskor figyelembe vesszük a gyerekek egyéni szükségleteit, tempóját, a kulturált étkezési szokások kialakítására nagy gondot fordítunk. A gyermekek egészségének és testi épségének védelme és a baleset-megelőzés: Magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében fontos, hogy az óvodapedagógusok a tanév elején balesetvédelmi ismeretekkel (életkornak megfelelően) lássák el a gyermekeket. Lényeges, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, ha az anamnézis felvétel közben felderített, ritkán előforduló betegségek regisztrálására kerül sor (pl.: krupp, allergia, epilepszia, cukorbetegség stb.). Fontos e betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, az alapvető tennivalók elsajátítása, és a gyermek fiziológiás szükségleteinek biztosítása (pl.: étrend helyes betartása). A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkednek az óvoda közvetlen majd tágabb környezetével. Megfigyelik az évszakok szépségét, a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, formákat, illatokat.. 32

33 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak. Zsebkendőjüket önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy az ételből, italból mennyit fogyasztanak. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, a ruhájukat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, amelyben megjelenik a szépre, esztétikusra törekvés AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célja: A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján. Feladatok: Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítása. Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása, erősítése, pozitív attitűd alakítása. Rugalmas napirend biztosítása. Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A közösségi élet szokásai és normarendszerének megalapozása sajátos kötődést igénylő 33

34 gyermekek kezelése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket,amely a szülőföldhöz való kötödés alapja. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési 34

35 taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntet 35

36 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 36

37 NAPIREND Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága. Időtartam: Tevékenység: Játék a csoportszobában A tevékenységekben megvalósuló tanulás rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, verselés mesélés ének, -zene, énekes játékok, gyermektánc, a külső világ tevékeny megismerése, részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján, testápolási teendők, játékos mindennapi mozgás étkezés Játék a szabadban: séta énekes játékok az udvaron, népi játékok játék a csoportban mindennapi edzés, Ebéd, Testápolási teendők, Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal, Testápolási tevékenységek, Uzsonna, Játék a csoportszobában, szabadban. 37

38 5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) 5.1. JÁTÉK, TEVÉKENYSÉGBE INTEGRÁLT TANULÁS Célja: A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a játék és a játékba integrált tanulás. Feladatok: Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tanulás során. A éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. 38

39 Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Arra törekszünk, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek. A gyermek döntse el, hogy kivel és milyen játékot játszik. A játékos légkört segítik az új ötletek, az időben nyújtott segítség. Feszélyezettség nélkül tudjanak játszani. Megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközökkel, a szabályokat és a helyet. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: Kialakítunk a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, pl.: barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, stb. Időjárás függvényében az segítjük az udvari játéktevékenységek kibontakoztatását. Játékhoz szükséges idő: A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak, egybefüggően a játékok elrakása nélkül, akár több órán keresztül. 3-4 éves gyermekek az étkezés és a tisztálkodás kivételével minden időt a játékra fordíthatnak. Egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. Az éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásában, szerepek elosztásához több időre van szüksége az évesnek, mint a kisebbeknek, ezért az figyelemmel kísérjük a játékot, és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és a körülmények miatt szükségesnek látjuk éves gyermekeknek az biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari tevékenységekhez. 39

40 Kreativitást segítő játékeszközök A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely ízléses, praktikus, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4. éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez a (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, a maguk által készített és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok a gyermekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket (pl. barkácsolás, rajzolás, festés, mintázás). A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékukat gazdagítják. Az lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, túrázások, séták, üzemlátogatások, kirándulások során szerzett tapasztalatokat újra és újra a játékidőben is átélhessék. A éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket és mintát adunk, a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem kéz - koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorolható játék lehetőségét. 40

41 Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Mi is vállalunk szerepet. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat, a "mintha" helyzetek megismeréséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozáshoz, dramatizáláshoz a szükséges kellékeket közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva, megjelenik a barkácsolás. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, s éljék át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat is, amelyek a gyermekek mozgásigényét kielégítik. A nagyobb gyermekeknél dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, melyhez különösen erős képzelőerő társul. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki, az építő-konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Megszerettetjük a szabályjátékokat, a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is! A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai, modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (pl.: mimika, gesztus,) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Kezdeményezünk anyanyelvi játékokat melyek teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejező készség fejlesztéséhez. (pl.: hangutánzó játék, fonéma- hallásfejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb. 41

42 Az óvónő játéksegítő módszerei: Játéksegítő metódusaink legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyünk játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó szerepünk van. Segítünk azok játékában, akik kevéssé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk akkor a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Tiszteletben tartják egymás játékötletét, játéktevékenységét. Képesek a játékeszközök megbecsülésére a játékeszközök rendeltetésszerű használatára. Alkalmazkodnak a saját és mások által felállított szabályokhoz. Erősödnek erkölcsi tulajdonságaik. Sikerélményeik pozitívan befolyásolják önbizalmukat. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Játékuk által képesek eligazodni a környezetükben. Tevékenységbe integrált tanulás Játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges 42

43 szerepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása, leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szerzett tanulási lehetőségek, mint az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig miénk a főszerep. Később felerősödik a társak hatása is. Ez a program választási lehetőséget nyújt számunkra, hogy kötelezően avagy kötetlenül óhajtjuk az információt, tapasztalatainkat, különféle tevékenységeket továbbítani. HETIREND Délelőtti tevékenységbe integrált tanulás: Vers - mese heti 5 alkalom Rajzolás-festés-mintázás-kézimunka heti 3-4 alkalom Ének-zene-énekes játékok-gyermektánc heti 3-4 alkalom Mindennapi mozgás heti 5 alkalom Testnevelés heti 2 alkalom Udvari tevékenységbe integrált tanulás: Énekes játékok. A külső világ tevékeny megismerése 43

44 SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI (mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötelező: Közvetve kötelező: Kötetlen: Testnevelés ( éveseknek) Vers- mese Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc Rajz festés,- mintázás - kézimunka A kölső világ tevékeny megismerése (matematikai játékok, éveseknek) 44

45 A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI KORCSOPORTONKÉNT (Javaslat) Vers-Mese Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás mozgásos játék Ének-zene, énekes Játék, gyermektánc Testnevelés A külső világ tevékeny megismerés e 3-4 évesek naponta 5-10' heti 2 x 5-10 ' 5-10 ' 5-10 ' ' 4-5 évesek ' ' ' ' ' 5-6 évesek ' ' ' ' ' heti 2 x heti 5 x heti 2 x A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése és kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, felfedezés, elemezgetés, rendszerezés, önálló feladatmegoldások, önellenőrzés, önértékelés, mind hasznos módszerei a programnak. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez 45

46 Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Törekszünk arra, hogy a gyermekek gyakran kapjanak buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést. Fontos, hogy az óvónő mindig konkrétan értékeljen. Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítse a gyermek egészséges személyiségének kibontakozását. A tanulás során támogató környezet megteremtésére és a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire építünk. Előtérbe helyezzük a cselekvéses tanulást, valamint a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzést. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét, simogatást, gesztus, mimikát, szóban közlést, stb. Óvodában nem kerül sor tárgyi jutalmazásra! A gyermek az óvónő tekintetéből, egy gesztusából is érezze, ha a magatartásán változtatnia kell VERSELÉS, MESÉLÉS Célja: Óvatosan járj itt, mert az álmaimon lépkedsz (Bettelheim) Az átélt élmények hatására erősödjék az énképük, a közösségi hovatartozásuk, az érzelmi - értelmi - erkölcsi képességük. A mese, - vers, - dramatikus játék beszélni és cselekedni tanít bennünket, mely nagy teret biztosít a személyiség kibontakoztatásában. Segítsük hozzá a gyermeket, hogy szívesen lépjen át a rendkívüliség közegébe, ahol a valóság és csodavilág elemei találkoznak. 46

47 Feladatok: Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Versek, mondókák, mesék megkedveltetése. A gyermekek beszédkedvének, szókincsének bővítése. A bábjáték szükségszerűsége, a dramatizálás fontossága. A tudat alá szorított problémák, félelmek, szorongások feloldása, kijátszása a báb segítségével. A magyar nyelv jellemző, ereszkedő dallamának a megéreztetése; hanglejtés, hangszín, hangerő, artikulációs stílus. A biztonságot nyújtó derűs közeg, légkör létrehozása az újraalkotáshoz, a gyermek megnyilatkoztatásához. Belső képvilág kialakítása, irodalom iránti tisztelet. Saját vers- és mese alkotásával, annak más tevékenységgel való kombinálásával a kreatív önkifejezés lehetőségének biztosítása. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai pszichológiai, módszertani tudatosság, a Rábaköz szokás anyaga, amely elsődlegességet élvez. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Első igazi vers élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, s ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves gyermekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, a klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. A mesék lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. A magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből is választhat az óvónő Az éves korú gyermekek vers anyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, 47

48 kiolvasókkal. Megismerkedhetnek közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mese közege, a nyelv, a nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyermekek. A mese által töltődnek fel pozitív érzelmekkel, átélnek lelki szituációkat, érzelmi életük gazdagodik. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás állatmesék, műmesék és meseregények. a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s meséhez való erős kötődés kialakulását. Élményfeldolgozás lehetőségei: Bábjáték, dramatikus játék, szituációs játék. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt színjátékokat. A mesélés szervezésének szokásai: A mesemondáshoz csend, nyugalom szükséges, ezt elősegíti az állandó hely. Különböző ötletekkel gazdagíthatja a mesélés élményét pl. (gyertyagyújtás, lámpaoltás, mesepárnák zenei szignál, stb.) A tevékenység befejezését jelezhetik énekeink, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A nevelési év folyamán ajánlott irodalmi anyag: 3-4 éves korban: 8-10 mondóka, vers mese 4-5 éves korban: mondóka, vers mese éves korban: mondóka, vers mese Az előző nevelési évben hallott meséket, verseket, mondókákat elevenítsük fel. 48

49 Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Szeretik, igénylik a mese, vers, mondókázás élményét. Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képesek néhány mondatban gondolataikat közölni, rövid történeteket, meséket elmondani, kitalálni. Az átélt élmények alapján erősödik az énképük, a közösségi hovatartozásuk. Különválasztják a realitást a mese világától ÉNEK-ZENE, ÉNEKESJÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC Zene nélkül nincs teljes ember (Kodály) Zenei nevelés célja: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. A közös éneklés, játék örömének megéreztetése. Népi kultúránk alapjainak megismertetése. Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek-néptánc iránt. Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása. Feladatok: A gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, a Rábaköz szokásanyaga, népi játék- és tánc anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé. A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív 49

50 mozgásokkal. A dalos-játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük. Nagy szerepet kap a nagyobbak, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültséglevezető és örömforrás is egyben. A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás. A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő népi játékokkal. A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem. Ajánlott forrásanyagok: Magyar népi gyermekjátékok, Daloló Rábaköz, Ének az óvodában, Bújj, bújj zöldág- népi gyermekjátékok, Tente baba, tente, Aranyalma / játékhagyományok /, Barsi Ernő: Népi hagyományok. Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellette a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene. Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is. 50

51 A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 évesek: Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot egyszerű, rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta kvint hangterjedelemben. Érezzék meg a közös játék örömét. Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alapfogalmakat. Énekeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Figyeljenek fel a környezet hangjaira. Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4-5 évesek: Tanuljanak 4-5 új mondókát, több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot. A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak. Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is. Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabban-mélyebben. Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Játszanak kérdés-felelet játékokat évesek: Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas-játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfa síp, köcsögduda stb.) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. 51

52 A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Egyre több alkalmat teremtünk a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve kötetlen vagy kötött keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyerekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat, Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, Megkülönböztetik a zeni fogalom-párokat, Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot, Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul a néptáncban is (a beszédhez hasonló) alapszókincsük. 52

53 5.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA "A szép műveket a tehetség kezdi meg, de csakis a munka fejezi be! (Montaige) A tevékenység célja: Szépség iránti vonzódásuk, és értékelő-képességük alakítása. Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló térbeni tájékozódó és rendező képességek alakítása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása, és annak képi kifejezése. A gyermekek tér, forma, és színképzeteinek, képi gondolkodásuk fejlődésének, esztétikai érzékenységüknek, szép iránti vonzódásuk, igényességüknek alakítása. Feladatok: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése. Keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, igényét, biztosítsa élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelentetésének sokféle lehetőségét, juttassa a gyermekeket az önkifejezés, az alkotás öröméhez, mely a belső képek gazdagítására épül. Legyenek képesek a környezetük esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Tevékenység szervezett formáinak biztosítása. Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre juttatását, és teremtse meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. Gyermekrajz pályázatokon való részvétel. Alkalomszerű részvétel a falu ünnepélyein, kiállításain. Játszóházak szervezése az ünnepekhez kapcsolódóan. 53

54 A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése : Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Kiválasztásukban a praktikum, célszerűség és esztétikum domináljon. Elegendő idő biztosítása, nyugodt légkör megteremtése. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, origamihoz, vágásnyíráshoz, ragasztáshoz, varráshoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is. A éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, azok tartalmának, minőségének fejlesztése: Az óvodába kerülő 3-4 évesek játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység kialakítása. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. A gyermekeknek legyen lehetőségük az érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal. A gyermekek vegyenek részt a plasztikai alakításban, ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva, stb. Fogalmazzák meg értékítéletüket, tudjanak beszélgetni az alkotásról. Jelenjen meg a 4-5 éves gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filcés rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Készítsenek alkalmi ajándékokat, játékukhoz kellékeket. Használjanak különböző formájú és nagyságú textilt, bőrdarabot, csomagolópapírt, nagyméretű dobozokat, gallyakat, terméseket. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében és elrakásában! Az éves gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. 54

55 Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket pl.: plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, foltok stb. Saját élményeken alapuló cselekmények témában jelenjenek meg a mesék, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeni, többalakos kompozíció, egyegy mesejelenet, stb. Készítsenek bábokat, játék kellékeket és vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben tudjanak összeállítani pl.: búvóhelyeket, stb. Biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Annyi gyermek vegyen részt a tevékenységben, amennyit az adott technika lehetővé tesz. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Formaábrázolásuk változatos, színhasználatuk gazdag, emberábrázolásukban megjelennek a részformák, Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak, A gyermekek alkotására jellemző, a részletes formagazdagság, többszintű ábrázolás előtérkiképzésű ábrázolás, a színek egyéni alkalmazása, Téralakításban, építésben átrak, ötletesek, együttműködőek, Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne, Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak a alkotásáról, Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat 55

56 5.5. MOZGÁS Célja: Ép testben ép lélek. (Iuvenalis) Testséma kialakítása, testrészek neveinek bevésése a mozgásformák hétköznapi megnevezésének és megismerése, a téri fogalmak megértése, lemozgása. 5 A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek, teherbíró-képességének, egyes szervek teljesítőképességének fejlesztése, melyek felerősítik az egészséges életmódra nevelés hatását. Feladatok: A természetes mozgás, a testi, cselekvő és feladatmegoldó képességük, ügyességük, állóképességük fejlesztése. Mozgáskultúrájuk, bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk erősítése. A társra figyelés fontosságának kialakítása. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek lehetőségének biztosítása, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket. A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A testséma kialakulása a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A foglalkozásokon tényleges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. 5 A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése, értése, minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés, a gyermekek szókincsét bővíti. Az irányok, a testrészek nevei, mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban. 5 56

57 3-4 éves kor a nagymozgások fejlesztésének a legideálisabb szakasza. (pl.: járás, futás, kúszás, stb.) Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl.:futás különböző irányban, futás feladattal, stb.) Járás gyakorlatok (kanyarodással, tárgyak kerülésével, stb.). Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozat ugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás, stb.) Dobás gyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, feldobás-elkapás, stb.) Támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) Talajtorna, pl. gurulás a test hossztengelye körül Egyensúlyozó gyakorlatok, játékokon. Alkalmazunk többféle kézi szert, a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékokat mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alakítsa. Megmutatjuk a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. A futásgyakorlatok bővüljenek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással, stb. Az ugrás gyakorlatok pl.: egy lábon, páros lábon, helyből távolugrással egészítjük ki. Dobás gyakorlatok során próbálják meg a célba dobást egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajításával, gyakran játszanak labdagyakorlatokat. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon, szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás, és a kézenállás előgyakorlat. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. Tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük többek között a finom motorikát, nem elsősorban azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el, az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének a képessége. a speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy amíg be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőségek során beérhessék társaikat. 6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a finom motorika alakítása, és a 57

58 szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran végzünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használunk különböző kézi szereket, pl. szalagokat, botokat, labdákat, stb. Különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. Ismerkedjenek a fokozódó futás, gyors futás és lassú futással. Végezzenek sorozat, magas és távolugrásokat. Játszanak dobós és labdagyakorlatokat. Végezzenek támaszgyakorlatokat. Ismételjék a talajtorna elemeket, gurulóátfordulási, kézenállási és egyensúlyozó járást. Szervezünk sport programokat. A szokásos eszközökön kívül használják még: Body-Roll hengert, füles labdát, talpformát, ugráló kötelet, billegőt, kötéllétrát.. Az időjárás figyelembevételével lehetőleg a szabadban végezzük a testnevelést. A különböző szervezeti formák megtartása a gyermek mozgásszükségletének kielégítésében Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és a séta során. A testnevelés foglalkozásokat mindhárom korosztálynak heti 2 alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mindhárom korosztálynak ajánlott. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghassanak. A szabadban szervezett énekes játékok és népi játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Szabad játék: A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet és eszközt a mozgásos tevékenységre a csoportszobákban és az udvaron egyaránt. A természet erőivel (napfény víz levegő) történő edzés kedvező hatását kora tavasztól késő őszig kihasználjuk. A mindennapi mozgásos játékokat különböző eszközökkel, kézi szerekkel, udvari játékokkal segítjük (labda, karika, mászóka, csúszda, ugráló kötél, TINI KONDI stb.) Séták, kirándulások szervezésével az átélt élményeken, ismeretszerzésen túl a gyermekek 58

59 állóképességét, kitartását fejlesztjük, lehetőséget adunk az egészséges mozgásra. Mindennapi szervezett mozgás: A 3 4 éves gyerekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások (járás, futás, kúszás, mászás) fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Megszeretik és igénylik a mozgást. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok, játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. 59

60 5.6. A KÜLSŐ KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli. Tevékenység célja: A gyermekek figyelmét fordítsuk a szűkebb és tágabb környezetünk természeti emberi - tárgyi kapcsolatai, formai alaki mennyiségi nagyságbeli - téri viszonyainak megismerése felé. A valóság fokozatos és folyamatos felfedezésével a gyermekekben az egymáshoz, a természethez, az emberi alkotásokhoz, a hagyományokhoz, a szülőföldökhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítását. Feladatok: A környezet tevékeny megismerésére alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása, a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában egyaránt. Környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. A környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalat a gyermekek birtokába, és azokat a tevékenységekben alkalmazza. A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak. A 3-4 éves gyermekek az óvodai élet megkedveltetése után ismerkedjenek meg az óvoda szűkebb környezetével és az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságaival. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. A szervezett egészséges nap keretében ismerkedjenek az eddig ismeretlen ételféleséggel, az egészséges táplálkozás alapjaival. / gyümölcsnap, turmixok, nyers zöldsége fogyasztása / Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, stb. Beszélgessenek a család tagjairól és a csoporttársaikról. Ismerjék meg az óvoda környékét és az ott található boltokat, intézményeket, az arra élő 60

61 állatokat, növényeket és esztétikai alkotásokat. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Figyeljék meg évszakonkénti az időjárás változását. Az egészséges nap keretében készítsenek zöldség, gyümölcs, vitamin salátákat / a szülők bevonása / A gyűjtött terméseket hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére is. Végezzenek csiráztatást, rügyeztetést, hajtatást. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Képesek legyenek az otthonuk és a családtagjaik bemutatására. Látogassanak el orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe, stb. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, és közben ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbözőségeit. Sétáik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, lehetőség szerint felvételeket a vadállatokról is. Az éves gyermekek más érdeklődéssel forduljanak a tágabb környezetük felé. Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják a funkcióját. Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma- és méretbeli különbözőségeit. Vegyék észre az évszakok szépségét, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. Lehetőség szerint gondozzanak akváriumot, csíráztassanak. Az egészséges nap keretében önállóan készítsenek salátákat, gyümölcs zöldség és figurás szendvicseket. Ismerkedjenek meg a különböző gyógyteákkal, tanulják meg egy-egy gyógynövény hasznát. / pl.: bodzaszörp készítése, csipkebogyó tea, lekvár, / A gyermekek ismerkedjenek gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Ismerjék az állatok környezetét, életmódját, hasznát. Télen etessék a madarakat. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságuk szerint is. Segítsük a számfogalmak kialakulásában is. 61

62 Látogassanak el múzeumba, színházba, kiállításokra, építkezésekhez, óvodába, iskolába, vasútállomásra, munkahelyekre. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, és légi közlekedésről. Tegyenek kirándulásokat erdőkbe, parkokba./ Madár-várta, Keszeg-ér part, Rába-part, stb./ Család fogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását, munkahelyét. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelésen és sétán, kirándulások alkalmával történik. A természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését célzó sétákon mindkét óvónő, és lehetőség szerint a dajka is részt vesz. Többször szervezünk hosszabb sétákat, kirándulásokat, ahova a tízórait is magukkal vihetik (sportpályára, falunk határába kavics-bánya.) A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismerkedés során A környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönési, bemutatkozási, megszólítási, vélemény-nyilvánítási, a szándékok kifejezését. Erősödjön a tapasztalatok közzé tétele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. 62

63 Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, saját születési adataikat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Tudják a hónapok, napok neveit, ismerjék a napszakokat. Gyermekek ismerik a környezetükben lévő jelentősebb épületeket és funkcióit. Ismerik a házi állatok, vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit és azok gondozását. Ismerik az elemi szabályokat és a közlekedési eszközöket. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiség szemléletük. Megkülönböztetik az irányokat, és helyesen használják a névutókat. Tiszteljék a hagyományokat. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. Néphagyomány-ápolás és népszokások Az óvodai nevelés szerves része a "hagyományápolás". Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. A néphagyomány-ápolás a különböző tevékenység-formákban is jelen van. A jeles napokat egy hosszabb előkészület vezeti be, amelyhez az óvónő folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, együtt munkálkodás, tervezgetés, örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem lehető erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. 2 63

64 Az óvodai élet hagyományos ünnepei Mikulás; Anyák napja: Születésnapok; Gyermeknap; Nagymama-nagypapa nap Néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek Advent; Lucázás; Karácsony; Farsang; Húsvét; Pünkösd; Falunapi programokon való részvétel Nemzeti ünnepeink: Március 15. Május 1. Október 23./ Faluünnepen való részvétel/ 64

65 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI A tevékenység célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. 2 Feladat: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. A megfelelő attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása. A gyermekek cselekvő tapasztalással, minél többször éljék át a munka örömét, szépségét, hogy önként végzett aktív tevékenység legyen számukra. Az értékelésünk legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekek vegyenek részt a növények, állatok gondozásában. Segítsenek termések, falevelek elszállításában, veteményezésben, növények locsolásában, stb. Bevonjuk a gyermekeket az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. Szabályosan ismétlődő pl.: játékok elrakása, tisztítása, jelentés elvitele, stb. A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, ezt az önkiszolgáló tevékenység jól előkészíti. 65

66 A dajkákkal közös megállapodás alapján kialakítjuk a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyre rakása, a csoportszoba átrendezése, ajánlott heti egy alkalommal az úgynevezett "Nagytakarítási nap" kijelölése, mosdó rendjének a megőrzése. Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit, pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés, a jeles napok előkészítése. A gyermekek segítsenek a szobanövények gondozásában, virágoskert ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Segítségünkkel etessék a madarakat. Az éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Letörlik az asztalt és felseprik a morzsákat. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, s nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, egyszerű javításokat.. Segítsenek a kicsik öltöztetésében. Minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat használják önállóan! Segítsenek az udvar tisztántartásában. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát, Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában, Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, szüleiknek, felnőtteknek. 2 66

67 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6.1. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE: (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) 6.2. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) Rendszeres családlátogatásokat végzünk. Már a gyermekek óvodába lépése előtt szülői értekezletet tartunk, amit a továbbiakban rendszeresen folytatunk. A családok sajátosságait, szokásait figyelembe vesszük. Együttműködésünk során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot: a segítségnyújtás az adott családhoz illesztve.. A szülőket tájékoztatjuk a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Nyílt napokat tartunk, meghívhatjuk a szülőket a egészségmegőrző dél napok, karácsonyi, farsangi családi kirándulások stb. rendezvényeinkre is. A jó kapcsolat fenntartása érdekében játszóházat szervezünk. Előadássorozatokat szervezünk a gyermekek fejlődéséről, az óvoda, illetve iskolába lépés problémáiról, gyermek-szülő kapcsolatáról. Rendszeresen fogadó órákat tartunk! Legfőbb célunk az egymás iránti bizalom erősítése! 67

68 6.3. ÓVODA KAPCSOLATA AZ ISKOLÁVAL A gyermek mindenek felett álló érdeke. Az átmenetet segítő intézkedések, az óvoda és iskola közötti együttműködés területei A kapcsolattartás formái: Az elsősöket meglátogatják az óvó nénik A nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak leendő tanító nőjükkel Tavasszal a leendő tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy a csoportokban, JÁTÉK közben ismerkedjenek meg a gyerekekkel. Évzáró ünnepségeinkre meghívjuk a leendő I. osztályos nevelőket. Egymás munkájának alaposabb megismerése, a jó kapcsolat ápolása, szakmai információcsere céljából részt veszünk egymás ünnepélyein, rendezvényein, munkaközösségi foglalkozásain. (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) 68

69 6.4. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) A fenntartóval. ( Polgármesterrel ) A beiskolázási terület Iskolájával. A gyermekjóléti szolgálattal. Védőnővel Formája: havonkénti konzultáció, egyeztetés alkalomszerű - aktuális megbeszélések, közös családlátogatások, esetmegbeszélések. Megyei Pedagógiai Intézet Szakmai helyzetünk megerősítése, segítése. Nyílt napok támogatása. Pályáztatások segítése, támogatása. Továbbképzési programok színes skálájának a biztosítása. Személyes kapcsolattartás. Szakmai szaktanácsadók és a szakértői gárda készenléte a szolgálatunkra. Levelezési forma. Szakértői Bizottság; Nevelési Tanácsadó Logopédus Fejlesztő pedagógus gyógypedagógus Személyes ismeretségre épülő, segítő szándékú hivatalos kapcsolat. 69

70 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK a legtökéletesebb törvények értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet élő valósággá tenni. / Dréhr Imre dr / Gyermekvédelmi program: Átfogja az óvodai élet egészét azzal a céllal., hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. Joga van ahhoz, segítséget kapjon a saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához. Joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, elhanyagolással szembeni védelemhez. Feladataink a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: Pedagógiai eszközökkel a gyermekeket érő káros hatások megelőzésére törekvés A gyermekek elemi szükségleteinek / élele4m, ruházat, pihenés biztosítása családjukban / A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az óvoda orvosi szolgálaton keresztül. / gyermekorvosi vizsgálat, szemészet, stb. / A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése a családi háttér, környezet, a gyermekek személyiségének alapos ismeretében. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek folyamatos feltérképezése, családi körülmények alapos megismerése. Az időben történő hatékony segítségnyújtás érdekében kapcsolattartás a jelzőrendszer többi tagjával: védőnőkkel, bölcsődével, gyermekorvossal, általános iskolával, önkormányzattal, családsegítő szolgálattal. A család szociális, anyagi helyzetének megfelelően a gyermekeknek nyújtható támogatások, / 70

71 rendszeres;- rendkívüli gyermekvédelmi segély, étkezési díj csökkentése / és más szociális támogatás felkutatása, tájékoztatása,/ rendszeres nevelési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, / tájékoztatás tanácsadás a gyermek szüleinek, kiemelten kezelve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Olyan segítő kapcsolat kiépítése a gyermek családjával, amelynek alapja a megértésükre törekvés, mivel segíteni a gyermek problémáját csak komplex rendszerben kezelve a családdal együttműködve lehet. A gyermek és családja összekapcsolása / kompetens szakemberek segítségével / élethelyzetük javítása érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal. Rendszeres együttműködés a segítő szakma képviselőivel, kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőseivel. Indokolt esetben / pl.: súlyos veszélyeztetettség, bántalmazás / hatósági eljárás kezdeményezése. A tanköteles gyermekek óvodába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén jelzés a jegyző felé. Minden gyermeket érintő diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés, előítélet elleni fellépés. Az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű, tartósan beteg gyermekek fejlődését segítő speciális ellátás biztosítása / gyógytestnevelés, fejlesztőfoglalkozás a kistérségi társulás keretében/ SNI Programunk > 1. sz. melléklet 71

72 8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A pedagógiai munka ellenőrzési és értékelési rendszere Célunk: tájékozódás, segítségnyújtás a pedagógiai munkában tervek, feladatok megvalósításának, utasítások végrehajtásának ellenőrzése felmerülő problémák feltárása az elvégzett munka eredményességének vizsgálata. Feladatunk: dokumentumok ellenőrzése a nevelési év elején az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzése, értékelése, minőségbiztosítási kérdőív alapján a gyerekek fejlettségi szintjének elemzése, értékelése félévente a Pedagógiai Program megvalósulásának vizsgálata a nevelési év végén. Az Óvodavezető az óvodánkban folyó valamennyi tevékenység ellenőrzését végzi. Külső szakértő segítségét kérheti szakmai feladtok ellenőrzésére. Az óvodavezető A Szervezetei és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint vesz részt a szakmai feladatok belső ellenőrzésében. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezik az intézményi külső ellenőrzés végrehajtásának jogszabályi hátteréről, lefolytatásának eljárásrendjéről. Külső intézményértékelési mechanizmus működése, a külső értékelés szempontjai, az értékelési eredmények visszacsatolásának módjai A szakmai ellenőrzés célja: Az óvoda funkciójának, célrendszerének elemzése, értékelése a Pedagógiai Program és a gyakorlat összevetése alapján. Az intézmény pedagógiai program szerinti működésének, a program megvalósulásának ellenőrzése. A pedagógiai szakmai munka értékelése. 72

73 A vezetői feladatok ellátásának, a vezetői program megvalósulásának vizsgálata. Az intézményi működés eredményességének, a pedagógiai programban foglaltak gyakorlati megvalósulásának vizsgálata. A szakmai ellenőrzés módszerei: dokumentum elemzés: Alapító Okirat, SZMSZ, Pedagógiai Program, Csoportnapló, Beiskolázási terv A gyermekekről készült dokumentumok és a Pedagógiai Program koherenciájának vizsgálata, a tárgyi és személyi feltételek áttekintése, közvetlen megfigyelések, interjúk, beszélgetések. A szakmai ellenőrzés vizsgálati területei: Az óvoda funkcióinak való megfelelés vizsgálata Az óvoda célrendszerének vizsgálata Az óvodai részcélok vizsgálata Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei Forrás: Országos tanfelügyelet III. Intézményellenőrzés és értékelés Az emberi erőforrások minisztere által március 13-án elfogadott óvodai tájékoztató anyag Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel: 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség-és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik az ellenőrzés során: 73

74 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés (PP, továbbképzési program, beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv,) Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv, házirend) Megvalósítás A tervek megvalósítása Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tevékenységekben megvalósuló képességfejlesztés és nevelési feladatok közvetítésének, azok tényleges megvalósulásának a viszonya? (pedagógiai program, éves nevelési tervek, tevékenységi tervek, ütemterv, csoportnapló) Hogyan működik a gyakorlatban, a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés (gyermekek fejlődésének nyomon követése)? (PP, csoportnapló, gyermekek egyéni fejlődési dokumentációja) Ellenőrzés Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?) Értékelés Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai munkájának értékelése.) Korrekció Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, a gyermekek megfigyelésén alapuló és egyéb mérések.) 74

75 2. Személyiség-és közösségfejlesztés Személyiségfejlesztés Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség és közösségfejlesztési feladatok? Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit? Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit? (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.) Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése? Hogyan támogatják a tevékenységekben megvalósuló tanulást, az ismeretszerzést, a képességfejlesztést? Hogyan történik az egyes gyermekek fejlődésének nyomon követése, pozitívumok, hiányosságok értékelése? Közösségfejlesztés Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését? Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek? Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény? 3.Eredmények Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (Például:- elégedettség mérés eredményei: szülő, pedagógus, pedagógiai munkát segítők) Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj) Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Hogyan valósul meg a gyermekek iskolai beilleszkedésének, eredményeinek nyomon követése? 4.Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? 75

76 Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézményben? 5.Az intézmény külső kapcsolatai Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? 6.A pedagógiai munkafeltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési, fejlesztési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, ismeretszerzésének, képességfejlesztésének, személyiségfejlesztésének? Szervezeti feltételek Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai? Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség és hatáskörmegosztás? Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? Az értékelési eredmények visszacsatolása az intézményi ellenőrzés-értékelésre kijelölt tanfelügyelő csoport által készített jelentés jogszabály szerinti átadásával 76

77 8.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉMÁJA (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) 8.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE (Az érvényben lévő SZMSZ alapján) 8.3. AZ ÓVODAI CSOPORT ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának, Az óvoda-iskola átmenetet támogató diagnosztikai módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek A bevezetésre kerülő személyiségdiagnosztikai dokumentum alkalmas a gyermeki személyiségfejlődés nyomon követésére, az eredmények elemzésére, és a szükséges korrekciók kijelölésére. (A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban 2. sz. melléklet) A gyermek fejlődését az erre szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Fontos, az ebben rögzített információkat folyamatosan fel is használjuk munkánk során. A fejlettségmérő lapokat nem kampányszerűen, a gyermeket a csoportból kiemelve, felmérés jelleggel vezetjük, hanem a mindennapi életben, tudatosan megfigyelt fejlettségi szintet rögzítünk. A gyermek tudatos megfigyelése mellett saját munkánk eredményességét is nyomon tudjuk követni, illetve a gyermek folyamatos fejlődését elsősorban önmagához, de társaihoz, saját korosztályához képest is tudjuk viszonyítani. A gyermek fejlődését folyamatosan kontrolláljuk, ehhez segítségünkre van a fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsor, amelyet célszerű havonta újra és újra felülvizsgálni. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket a gyermekhez igazodva szükséges korrigálni. 77

78 Az óvodai nevelési folyamat eredményeként eljut a gyermekek többsége az óvodáskor végére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. Az életkor figyelembevétele mellett a rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek Hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára 78

79 érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni: minden szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot: tisztán ejti a magán és mássalhangzókat: végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét: felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi mennyiségi ismeretei szociálisan vannak Az érett gyermek Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni: késleltetni tudja szükségletei kielégítését munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA A szülői érdekérvényesítés szerve, a Szülői Munkaközösség Gyermekek jogai. Gyermekvédelmi törvény ismerete, megismertetése. Gyermekvédelmi törvény alkalmazása. Képviselő Testület 79

80 9. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 9.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI SZMSZ tartalmazza Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt..) 49.. Eljárási szabályok: Nkt ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Alapprogram: VI. fejezet Rugalmas beiskolázás: 6-7 éves. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek: testi, lelki és szociális érettség. Az iskolába lépés jelentkezés alapján történik: Nkt. 50. (1) bekezdés Tankötelezettség: Nkt Fellebbezési lehetőség: Nkt

81 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK INTÉZMÉNYÜNK NEVE: Rábapordányi Óvoda Nyilvánosságra hozatal: Nyomtatott formában megtekinthető: - az intézmény fenntartójánál - az óvodában Nevelőtestület jóváhagyásának időpontja: Szülői Munkaközösség véleményezési dátuma: SzM. Elnök Fenntartói jóváhagyás időpontja: ÖKR:82/2015 (XII.14.) Hatálybalépés dátuma: szeptember

82 Tervezett felülvizsgálat időpontja: 4 év múlva Jogszabályváltozás esetén. 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az óvodai nevelés programja Bp., OPI oldal 2. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (választható óvodai program) Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan oldalig 4. Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp., Dr. Tóth Szöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában old. 6. Székely Lajos: Helyi óvodai nevelési programok készítése Egészségvédelem, egészségnevelés köréből oldalig. 82

83 12. IDÉZETT IRODALOM Gábor György: Gondolatok könyve ETIKAI KÓDEX 13. MELLÉKLETEK: ÁLTALÁNOS ETIKAI NORMÁK 1. Alapkövetelmény: Tiszteld gyermekeidet! Tiszteld a gyermekeid szüleit! Tiszteld kollégáid! Tiszteld önmagad, tiszteld a hivatásod! 2. Rendelkezzen hivatástudattal és álljon hivatása magaslatán. Legyen birtokában annak, amit tanít. 3. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. Védje meg a gyermekeit a veszélyes ártalmaktól. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységeiben Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket. 83

84 SZAKMAI ETIKAI NORMÁK: 1. A pedagógiai tevékenység gyakorlására való jogosultság. Pedagógus az a személy, akinek pedagógiai képesítése van és szakmai ismereteit foglalkozásszerűen alkalmazza. 2. A pedagógus kötelezettsége 2.1 A pedagógus tevékenységének általános célja a társadalom és az egyén érdekében végzett személyiségfejlesztés. 2.2 Tudatában kell lenni, hogy tevékenysége kihat a vele kapcsolatban levő személyek életére, ezért felelősséggel tartozik értük. Munkája során mindig tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat. 2.3 Szakmai tevékenységét a korszerű tudományra alapozottan legjobb meggyőződése szerint köteles végezni. 2.4 Egyénileg, illetőleg szervezett továbbképzéseken állandóan gyarapítsa szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteit, fejlessze általános műveltségét. 3. A munkafeltételek biztosítása 3.1 Törekedjék arra, hogy munkafeltételei lehetővé tegyék a szakmai tevékenység maradéktalan teljesítését. Kötelessége arra törekedni, hogy munkavégzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, biztosíttassa. 3.2 Állandóan legyen kész arra, hogy munkatársainak a munkafeltételek jobbítása érdekében javaslatokat tegyen, és ezek megvalósításában közreműködjék. 3.3 A demokratikus véleményalkotás és véleménynyilvánítás normatíváin belül maradva, szakmai és etikai állásfoglalásait is kellő tapintattal hozza. kollégái, a gyermekek és azok hozzátartozóinak tudomására. 84

85 3.4 Mint vezető, semmilyen formában nem élhet vissza beosztottai, a gyermek és a hozzátartozói bizalmával. Személyi ellentéteket a kooperatív konfliktus-szabályozás alkalmazásával gondosan, etikailag megnyugtatóan kell megoldani. 3.5 A pedagógus feladata, hogy közölje a kollégájával, ha magatartását, pedagógiai módszerét helytelennek, vagy károsnak tartja. A vitatott magatartást vagy módszert szélsőséges esetben a tantestület elé is tárhatja. 4. A szakszerűség követelményei 4.1 A pedagógus arra törekedjen, hogy mindenkor tudományosan megalapozott, korszerű ismereteket tanítson, és szakmai elvárásokat alkalmazzon. 4.2 A pedagógiai irányzatokkal szemben tanúsítson türelmet, a sajátjától eltérő más eredményes módszerek jogosultságát tiszteletben kell tartania. 4.3 Törekedjen kollégáival az egymás munkáját kölcsönösen támogató, hatékony munkakapcsolat kialakítására. Mint vezető fordítson gondot munkatársai szakmai fejlődésére. 4.4 Feladatainak lehető legjobb teljesítése érdekében működjön együtt más szakterületek szakembereivel. Köteles az együttműködésre olyan esetben is, amelyekben saját szakmai illetékességének korlátait felismeri. 4.5 A gyermekek értékelése az egyenlő esélybiztosítás alapján objektíven történjen. 4.6 A pedagógus munkája során, ha büntet, akkor körültekintően járjon el, nevelő szándéka ne párosuljon megalázással. 4.7 Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai autonómiáját. Kétes, vagy vitás esetekben köteles megfelelő szakmai állásfoglalás kialakításának érdekében az illetékes szakemberekkel konzultálni azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni. 4.8 Módszereit, eljárásait mindig a gyermekek életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezni, alkalmazni. 4.9 Személyiségének hatását nem használhatja fel politikai és világnézeti agitációfa, igyekezzék mindig objektív maradni. 85

86 5. A pedagógiai kapcsolat 5.1 A pedagógus munkája során tekintse partnernek a szülőt. 5.2 Törekedjék kiegyensúlyozott érzelmi életű gyermekek nevelésére, a gyermekkori pszichés zavarok megelőzését szolgáló mentálhigiénés elvek képviseletére, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére. 5.3 Kötelessége, hogy különös figyelmet szentlejen a gyermekvédelem feladatainak. 5.4 Törődjön a természet, az ember és a környezet megbecsülésével, a környezetvédelmi ismeretek elsajátításával. 5.5 Szorgalmazza olyan összehangolt csoportmunka kialakítását, melynek keretében a gyermekekkel foglalkozó különböző képesítésű szakemberek tevékenysége pedagógiai rendszerré szerveződhet. 86

87 ETIKAI NORMÁK ÓVODAI DOLGOZÓK SZÁMÁRA 1. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. 2. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységükben. 3. Védje meg a gyermekeket a veszélyes ártalmaktól. 4. Ne alázza meg a gyermekeket. 5. Ne különböztesse meg tanítványait faji, vallási és nemzetiségi hovatartozás alapján. 6 Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. 7. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket, a testület belső információit nyilvánosan nem terjesztheti. 8. Politikai credóját az óvodában nem ismertetheti, és nem befolyásolhat másokat annak elfogadására. 9. Tartsa tiszteletben a vallásszabadság jogát, nem ehet elfogult vallási kérdésben 10. Legyen szociálisan érzékeny, segítőkész az arra rászorulók esetében. 11. Utasítsa vissza az őt méltatlanul ért etikai és szakmai elmarasztalásokat. 12. Ha a szakmai értékeket veszélyeztető jelenségeket lát, hívja fel erre felettesei figyelmét 13. Határolja el magát a méltatlan személyeskedésektől, intrikáktól és elvtelen szervezkedésektől. 14. Etikai joga munkahelyének szabad megválasztása, és nem köteles ismertetni megfontolásait munkahely változtatás esetén. 15. Személyesen, vagy szakmai választott képviselő útján joga van részt venni szakmai kérdések eldöntésében, s ezekről információt kérni. 16. Joga van képesítésének és végzettségének megfelelő munkabeosztást kérni, s ha aránytalan terhelést tapasztal, joga van ezt észrevételezni. 17. Magánéletének esetleges konfliktusait nem jelenítheti meg munkahelyén, emberi kapcsolatai nem ütközhetnek a közerkölcs és a jó ízlés normáival. 18. Megjelenése, magatartása, beszéd- és viselkedésmódja legyen példaértékű, mind a gyermek, mind a szülők előtt. 19. A pedagógusnak illetéktelen személlyel szemben titoktartási kötelezettsége van. 20. A szülő segítségét magáncélra nem veheti igénybe. 87

88 13.2. PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI EGYÜTTNEVELÉSÉRE A RÁBAPORDÁNYI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE Készült: Rábapordány Készítette: Huszár Józsefné 88

89 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt..) 5. (8) bekezdése rendelkezik az óvoda helyi programjának elkészítésekor az SNI gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembe vételéről. A Nkt. tv a szabályozza a sajátos nevelési igényű gyermekek jogait, gondozását. 2/2005.(III.1) OM rendelet: irányelvek, alapfogalmak a SNI gyermekek óvodai neveléséhez. A Nkt, pontja értelmében: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 89

90 2. CÉLJAINK A SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvünk és hitvallásunk, hogy a korai segítségnyújtás nem jelenthet korai szelekciót, a korai diagnosztizálás nem jelenthet címkét, hanem az egyéni állapot megismerését, az esélyek diagnosztizálását. Ennek a célja, a megfelelő időben és a megfelelő módon biztosított korai nevelés. Intézményünk nyitott, befogadó, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk, amilyenek és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű és a többségi gyermekeket. Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja: - Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű. - Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló. - A hallását műtéti úton helyreállított / létrehozott hallássérült. - Ép értelmi képességekkel rendelkező autista, autisztikus. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás ) - A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő. Teljes integráció: a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. 3. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE / A FEJLESZTŐ-SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET NEGTEREMTÉSE 3.1. Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. A pedagógiai szakszolgálaton keresztüli szakpedagógus foglalkoztatása, a szakvéleményben megfogalmazottaknak megfelelően. A fejlesztő pedagógus segítséget nyújt az adott csoportban dolgozóknak. A befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel. 90

91 3.2. A csoportszervezés elvei: Inkluzív nevelési formában csoportonként maximum két olyan kisgyermek fogadása, aki 2 főnek számít. A szocializáció segítse a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel. A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, a fejlődést értékelő konzultációt félévente tartunk. A gyermek után-követése: fél évig 3.3. A szükséges tárgyi feltételek biztosítása: Szakember által javasolt speciális fejlesztőeszközök és a mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. Fejlesztőszoba, logopédiai szoba, tornaszoba, fejlesztőprogramok, feladatlapok biztosítása. Szakkönyvek, szakirodalom beszerzése. 4. AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A fejlesztés kiemelt területei 4.1. Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésének feladatai: Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése. Beszédértés, szókincsfejlesztés. A gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi-kommunikáció szituatív alkalmazása Akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést még intenzívebben középpontba állító, komplex nevelési környezetben valósul meg. Az óvodai nevelés során még fokozottabb az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése Magatartási zavarban szenvedő, autisztikus gyermekek fejlesztésének feladatai: Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikáció, szociális és kognitív habilitáció, terápia. Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre. Egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességfelmérés, fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik. Speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével. 91

92 4.4. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: A hátrányok csökkentése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember konkretizálja az adott gyermekre, melyet a munkaterv tartalmaz Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek: Kognitív és szociális képességek és készségek fejlesztése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember határozza meg, és dokumentálja Szülői értekezlet, szülői fórum: Befogadó környezet kialakítása. Társadalmi érzékenységet, integrációt támogató találkozók biztosítása Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése Továbbképzések: Nyitottabbá és alkalmasabbá tenni a nevelőtestületet az együttnevelésre. A segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák elsajátítása Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodán belül: Segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában. Tanácsadói támogatás megszervezése. Szakmai támogatás, konzultáció a külső partnerekkel. Tervezés: Minden SNI gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik. A fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készítik el. A fejlődés követése: Félévente a gyermek fejlődését áttekintjük. Közösen a szülő, a szakpedagógus és az óvodapedagógus. Beiskolázás: SNI gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik. 92

93 5. DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG 5.1 SNI gyerekekkel érkező dokumentumok: 1 Szülői dokumentumok: Az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények. 2 Pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: Szakértői vélemények, szakértői javaslatok száma, irattári száma SNI gyerekekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: 1 Egyéni fejlődési napló. 2 Tanév végi értékelés. 3 Jogszabályi előírások Szakmai dokumentumok: 1 Alapító Okirat. SZMSZ. 2 Helyi nevelési Program. 3 Gyermekvédelmi dokumentumok SNI gyerekek fejlődésével, készség és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: 1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása. 2 Folyamatdiagnosztika. 3 Egyéni fejlesztési terv. 4 A mentesítés lehetőségei. 5 Pedagógiai vélemények. Vonatkozó jogszabályok, szakszavak gyűjteménye SNI gyerekek integrálásának pedagógiai folyamata: 1 Az eltérő gyermek szakértői vizsgálatának előkészítése. 2 A gyermek szüleinek tájékoztatása az őket megillető jogokról. 3 SNI gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése. 4 A szakértői véleményben meghatározott szakirányú végzettségű pedagógus foglalkoztatása. 5 A gyermek óvodai fejlesztési tervének elkészítése. 6 A rehabilitációs foglalkozások megszervezése. 7 A fejlesztő foglalkozások megszervezése (heti 1-2 alkalom / 30perc) Kiemelt figyelemmel a gyerekek bevonására az alábbi területeken: 1 Játék tevékenységek. 2 Játékban megvalósuló tanulás. 3 Egyéb tevékenység-formák. 4 SNI gyermekek társas kapcsolatai. 5.7.A gyermeki fejlődés nyomon követésének szakaszai: 1 Óvodával való ismerkedés. 93

94 2 A fejlődés nyomon követése: féléves időkeretben. 3 A fejlődés áttekintése 5 éves korban. 4 Beiskolázás 6-7 éves korban, szakértői vélemény alapján. 5 Után követés Tájékozódás a szülőtől: Ismeri-e az óvoda Nevelési Programját? Kapott-e segítséget az óvodába lépéskor? Hogyan érezték magukat az első napokban a csoportban? Volt-e zavaró körülmény a megismerkedési szakaszban? Elegendő volt-e a tájékoztatás és a kapott segítséget a beilleszkedéshez? Jól érzi-e magát a gyermeke az óvodában, beszél- az élményeiről? A fejlesztési tervet a szakmai megállapításoknak megfelelően módosítjuk. 6. GYERMEKVÉDELEM 6.1. Törvényi háttér: évi XXXI. tv. azokat az alapvető szabályokat fogalmazza meg, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek hogyan nyújtsanak segítséget a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve hogyan gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről. 2 A R.12/G. kiegészül 12/H. -sal: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség 3 Intézményünkben a gyermekvédelmi munka kiemelt szerepet kap, mely minden pedagógus feladta, és külön koordinátora van. Akinek a feladatkörébe tartozik a szociális háttér feltérképezése, illetve a gyermekvédelmi munkaterv elkészítése Prevenció: 1 Elsődleges célja: enyhíteni a veszélyeztető körülményeket, csökkenteni azok hatását, és újabb előfordulási arányát. Területei: szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról, a támogatásokról, mentálhigiénés tanácsadásról. 2 Másodlagos célja: csökkenteni az előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények előfordulási időtartamát > észlelő jelzőrendszer működtetése, gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás. 3 Harmadlagos célja: A veszélyeztető körülmények következtében kialakult defektusok, devianciák előfordulási arányának csökkentése > rehabilitáció és reintegráció. (1997.évi XXXI. tv.39. ) 94

95 7. ESÉLYEGYENLŐSÉG 7.1. Törvényi háttér: 1A Nkt.., az ÓNAP alapján a megfelelő gyakorlat kialakítása évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 4. meghatározza a fogyatékosság kritériumait, valamint a rehabilitáció módját. 13. (1) és (2) bekezdése a fejlesztés lehetőségei. 14. a szakértői bizottság véleményének megfelelő óvoda választás A tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő és kiemelkedő képességű gyermekek integrációjának gyakorlata: 1 A tanulást megalapozó képességek fejlesztési lehetőségeit Nevelési Programunk tartalmazza. 2 A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek problémájának felismerése a pedagógus kezében van. Az ő dolga a cselekedetek, a jellemzők pontos megfigyelése Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek: 1Az, aki az óvodai élet szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nehezen kapcsolódik be a közös tevékenységekbe és csak azzal szeret foglalkozni, ami őt érdekli, félő, hogy kevesebb tapasztalatra, tudásra tesz szert az óvodában, mint a társai. 2Gyakran keveredik konfliktusba a társaival, így kevés barátja lehet. 3A probléma megoldásában a család részvételére és a pszichológus irányítására egyaránt számítunk Magatartási nehézség: 1Olyan viselkedési probléma, amely mögött szorongás, félelem, érzelmi fejlődési zavar, aktivitásbeli gond állhat. 2 Egyes gyermekeknél alvászavar, evészavar, bevizelés, dühkitörés figyelemzavar formájában, túlmozgásban jelenik meg. 3 Pszichológiai megsegítésre van szüksége a gyermeknek, a családjának, hogy az iskolakezdésre csökkenjenek, megszűnjenek a problémák. 95

96 7.5. Tanulási problémák: 1Tanulási zavar tünetei: beszédfejlődés zavara, az egyes tevékenységek eredménytelensége. 2Tanulási akadályozottság: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése, szociális tanulás, beilleszkedés problémái. 3Tanulási gyengeség, nehézség: részképesség zavar, mely fejlődéspedagógiai, logopédiai vizsgálatokkal állapítható meg, és fejlesztő foglalkozásokkal jól korrigálható. 4 Megelőzés, segítés: A lehetséges beavatkozásnak mindig a hiányzó készségek fejlesztését kell megcéloznia, az óvodában pl.: a figyelem, a formaészlelés, a testséma kialakításának folyamata, kognitív képességek, logikus gondolkodás, ok-okozati összefüggések megláttatása Erősségek és gyengeségek feltérképezése, intenzív fejlesztés, megerősítése: 1A speciális kognitív terápiák célja: a hiányzó készségek pótlólagos fejlesztése, kompenzálása. 2A nevelés legfőbb funkciója: a szocializáció elősegítése. 3A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek gyakran valamilyen pszichés problémával küzd pl.: mánia, autisztikus tünet, hiperaktivitás, vagy POS szindróma (agyi fejlődési zavar). A megfelelő motiváció, a környezet inspiráló hatása, a gyakorlási lehetőségek kedvezőek a gyermekek fejlesztése szempontjából. 96

97 8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK SNI gyermekek nevelésére vonatkozó program elfogadása, jóváhagyása Nevelőtestület jóváhagyásának időpontja: Szülői szervezet véleményezési időpontja: Szervezet képviselője Fenntartó jóváhagyásának időpontja:

98 Záró rendelkezések A Rábapordányi Óvoda Pedagógiai Programjának elfogadása és véleményezése Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület hiteles aláírásával tanúsítja. 98

99 Horváthné Gerebenics Marianna óvodapedagógus Nyilatkozat. A Rábapordányi Óvoda Pedagógiai Programjával kapcsolatban a Szülői Munkaközösség a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét a Szülői Munkaközösség vezetője hiteles aláírásával tanúsítja. Kelt: Rábapordány, Visy Hajnalka Szülői Munkaközösség elnöke 99

100 Jóváhagyás A Rábapordny Község Önkormányzatának Képviselő testületének én tartott ülésén a /2015.(XII. 14.) számú Határozatával jóváhagyta a Rábapordányi Óvoda Pedagógiai Programját. Melléklet: 1db. Jegyzőkönyvi kivonat 100

101 ( sz. melléklet) Anamnézis A gyermek neve:... Beceneve:... Születési hely, idő:... Lakcím:... Telefon:... Apa neve:... Foglalkozása:... Anya leánykori neve:... Foglalkozása:... Testvérek neve, kora: A gyermek egészségügyi állapota./ betegségei, gyógyszerérzékenység, allergia, születésekor fejlődése során fellépett problémák/ Legkedvesebb játéka, kedvenc tevékenysége otthon: Kedvenc étele:... Amit nem szeret, sosem eszi meg:... A szülő kérése az óvónők felé, egyéb közölni való a gyermekéről: A szülő mivel tudná támogatni az óvodai munkát: / társadalmi munka, eszköz készítés, varrás, foglalkozások előkészítése, segítése, séták, rendezvények alkalmával kíséret, stb.:

102 A gyermek fejlődésének nyomon követése 3-7 éves korban A gyermek neve: Születési ideje: Óvodai felvételének ideje: Tartalom: I. Szociális és érzelmi fejlődés - Öntudat és önbecsülés - Önuralom és kapcsolatok - Szociális viselkedés II. Nyelv - megértési készségek - kifejezési készségek - írással kapcsolatos készségek III. Kognitív fejlődés - Motiváció és problémamegoldás - Logikai és matematikai gondolkodás - Műveltség, tájékozottság IV. Kreativitás - Kreatív érdeklődés - Kreatív teljesítmény V. Fizikai fejlődés - Nagymotoros tevékenység - Finommotoros tevékenység VI. Egészség és biztonság Kitöltés: A: nem megfigyelhető, ritkán, vagy egyáltalán nem jellemző B: Kezdődő, sok segítséggel, vagy részben teljesíti C: Kibontakozóban lévő, mind kevesebb segítséggel, gyakran D: Szinte mindig, teljesíti önállóan, segítség nelkül E: Enyhe fogyatékos, részképesség problémák miatt, általánostól eltérő fejlődés, külön fejlesztési lapon értékelve 102

103 I. Szociális és érzelmi fejlődés Öntudat és önbecsülés 1. Leírja önmagát, családját, és kulturális csoportját Tudja, hogy fiú vagy lány Mesél a családjáról Ismeri a családi szokásokat (ételek, zene, ünnepek) Tevékenységében megjelennek e szokások 2. Pozitív hozzáállás önmagához és másokhoz Gond nélkül elbúcsúzik a szüleitől Közvetlen szemkontaktust teremt Csak akkor kér segítséget, ha valóban szüksége van rá 3. Önbizalom Élvezettel próbál ki új képességeket Eredményeit szívesen megosztja másokkal Kitartó készségeinek tökéletesítésében 4. Önálló viselkedés Nem kapaszkodik a nevelőbe Önállóan cselekszik Döntéseket hoz a csoportban 5. Saját és mások jogainak ismerete, elfogadása Becsüli mind magát, mind másokat Elvárja másoktól az igazságosságot, becsületességet Megvédi magát, úgy fizikai mint érzelmi értelemben Megvédi saját munkáját Önuralom és kapcsolatok 1. Szabályok ismerete és betartása Ismeri és betartja a napirendet Ismertetni tudja a csoport szabályait éves 4-5 éves 5-6 éves éves I. II. I. II. I. II. I. 103

104 Magáénak vallja, betartja a szabályokat A változásokat vita nélkül elviseli Tudja mikor kerül sorra és kivárja sorát 2. Érzelmek megfelelő kifejezése Változik az érzelme (ha dühös később lenyugszik) Szavakkal kifejezi mérgét Különböző érzelmeket felismer és megnevez Képes megokolni saját érzelmeit 3. Életkornak megfelelő játék Egyedül játszik Más gyermekek közelében, de minimális kapcsolattartással vagy e nélkül játszik ( párhuzamos játék) Részt vesz a társas tevékenységben, játékban Pl: Beszélgetést kezdeményez Csatlakozik a játékhoz Felvet és elfogad ötleteket a játék során Vannak kiválasztott barátai Másokat is játékra buzdít Szociális viselkedés 1. Empátia Szemmel láthatólag érzékeli mások érzelmi állapotát, (öröm, bánat. Harag stb.) Ha szükséges segít másoknak 2. Másság megértése, elfogadása Az övétől különböző hátterű gyermekkel játszik Mások különbözőségét tolerálja 3. Közös dolgok Elfogadja az alternatívákat Átadja a játékot másoknak Ha szüksége van valamire a társától, megvárja míg az illető befejezi, amivel éppen foglalkozik Mielőtt elvenne valamit másoktól, elkéri 4. Felelősségvállalás Segít rendet rakni Óvja a csoport tárgyait, eszközeit Szívesen teljesít munka jellegű feladatokat A megkezdett feladatokat befejezi 5. Kompromisszumok, problémák megbeszélése Megfelelő szavakat használ a konfliktus rendezése során A csoport szabályainak megfelelően oldja meg a konfliktusokat 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. 104

105 II. Nyelv Megértési készségek 1. Nyelv megértése Megérti a gesztusnyelvet Megfelelően reagál az utasításokra Figyel az elmesélt történetre, követi a szavakat, képeket 2. Verbális információra adott megfelelő válasz Kétlépéses utasítást is teljesíteni tud Három, vagy több lépésből álló utasítást is követ Megfelelő, odaillő kérdéseket tesz fel 3. Ismerős szöveg felismerése Bekapcsolódik az ismerős szöveg visszamondásába Jellegzetes részről felismeri a dalokat, verseket, meséket Kifejezési készség 1. Mások számára is érthetően beszél Életkorának megfelelő a beszéde Helyesen ejti ki a hangokat Megfelelően formálja a szavakat Megfelelően használja az igéket, mellékneveket Bővített mondatokban beszél 2. Érzelmek és ötletek kifejezése a nyelv segítségével Élményeiről beszámol Felnőttekkel és társaival egyaránt társalog Ötleteit elmondja a többieknek (beszél tapasztalatairól) 3. Kísérletezés hangokkal, szavakkal Utánozza, ismételgeti a hangokat Értelmetlen, vagy viccesen hangzó szavakat ismételget Értelmetlen rímeket gyárt 4. Története vagy más szöveg visszamondása Képes önállóan, korosztálynak megfelelő verset, dalt elmondani Maga által kitalált történetet mesél Elmond önállóan egy jól ismert mesét Olvasáshoz kapcsolódó készségek 1.Koncentrálás szóban előadott szövegre 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. 105

106 Önként és örömmel vesz részt a mesehallgatásban Mesehallgatás alatt a történetre összpontosít Elmondja a véleményét a mese után 2. Képek alapján történetet mesél El tudja mondani mi törtnik egy képen Képek alapján logikus sorrendben mondja el a történetet Történethez rajzokat, képeket gyárt 3. Önállóság olvasáshoz kapcsolódó tevékenységekben A könyveket gyakran nézegeti Helyesen tartja a könyvet, megfelelően lapoz Maga is készít könyvet 4. Megismeri az összefüggést az írott és a kimondott szavak között Felismeri a csoportszoba tajékoztató jeleit Felismeri a saját nevét leírva Írással kapcsolatos készségek Úgy tesz minta írna Különböző íróeszközöket használ Valódi betűket vet papírra Le tudja írni a saját nevét Valódi szavakat is le tud írni III. Kognitív fejlődés Motíváció és probléma megoldás 1.Megfigyelés és próbálkozás Új anyagokat, játékokat, eszközöket próbál ki Manipulál a tárgyakkal, hogy megértse működésüket Több érzékszervét is használja információgyűjtésére 2. Kíváncsiság és kitartás a problémamegoldásban Kérdéseket tesz föl eseményekről, dolgokról Megpróbál rájönni az okokra és a következményekre Kitartóan kísérletezik egy probléma megoldásán, míg sikerrel nem jár Örömmel visszatér korábban megistmert tevékenységéhez 3 Konstruktív gondolkodás Tudását, tapasztalatát a tevékenységekben alkalmazza Egy problémára több megoldást is keres, talál 4. Erőlejelzések, tervek készítése 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. 106

107 Előre megmondja mit szeretne készíteni Mielőtt munkához lát összegyűjti a szükséges eszközöket Hipotézisekkel, becslésekkel próbálkozik Logikai és matematikai gondolkodás 1.Tulajdonságok szerinti csoportosítás Nagyság, forma, szín alapján tud csportosítani Funkció szerinti csoportosításra képes Megtalálja a csoportba nemm illő tárgyakat 2. Sorba rendezés Képes a sorba rendezésre Új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére Megtalálja a hibát 3. Különböző minták követése Egyszerű minták (ritmus, alakzatok) megismétlése Szavakkal leírja a sormintát Önállóan alkot sormintát, különféle módon 4. Események rekonstruálása, sorrend felidézése Ismerős eseményeknél több részletet képes felidézni Képes visszaemlékezni az előuző napi eseményekre Képeket sorba rak, összefüggő történetet mesél róluk 5. Mennyiségek, összefüggések megértése Képes elszámolni 1-..ig Felismeri az egy az egyhez összefüggést (hozzárendelés) Összehasonlító szavakat használ (fokozott névmások) Eszközöket használ hossz, súly, térfogat mérésére Eszközök segítségével 1-10-ig összead, kivon Kettessével, hármassával számol 6. Geometriai alakzatok felismerése, használata Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Felismeri, megnevezi az alapvető geometriai ábrákat Képes lerajzolni ezeket 7. Alapvető térbeli gondolkodás Megérti a pozicióra,irányre utaló szavakat Megfelelő irányra,helyre utaló szavakat használ Sokféle kirakós játékkal képes megbírkózni A jobb és bal irányt nem téveszti 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves I. II. I. II. I. II. I. 8. Időbeli tájékozódás Ismeri az időbeli fogalmakat/nappal, éjszaka stb./ Érti: tegnap, ma, holnap, előtte. közben, utána Imseri a napok sorrendjét, évszakok egymásutániságát 107

108 9. Műveltség, tájékozottság Ismeri a színek nevét A környezetében lévő tárgyakat felismeri, megnevezi Le tudja írni a környéken lévő épületeket Ismeri a nemzeti ünnepeket, szokásokat Tájékozttságot mutat a különböző foglalkozások terén IV. Kreativitás 1.Érdeklődést tanúsít a maga és mások munkája iránt Kérdéseket tesz fela feladattal kapcsolatban Munkáját megmutatja a társaknak,sülőknek,óvónőknek 2. Keresi a saját maga által definiált szépséget, harmóniát Gondosan megfontoljamelyik elfoglaltságot válassza Kellemes tárgyakat, helyzeteket dicsérettel illeti Képes elmondani mi tetszik a saját és mások munkájában Különleges dolgokat részesít figyelembe 3.Kitartó kreativitás Kíváncsi Bizonyos tevékenységek iránt erős érdeklődést mutat Elmélyed a végzett tevékenységekben Pozitív érzelmeket fejez ki a tevékenységek közben 4. Képzelő erő Anyagokat, fogalmakat eredeti módon használ Változatosan használja a színeket Valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez 5. Önkifejezés Saját és mások munkájához egyedi ötletekkel járul hozzá Vitába száll véleményéért Van humorérzéke 6. Kreativitás síkban és térben A lengővonalas és körkörös firkák kialakulása (,, motívumszakasz, az alapfirkák begyakorlása) A fej-láb emberke megjelenése A mozgásábrázolás kialakulása A perspektivikus ábrázolás megjelenése V. Fizikai fejlődés 3-4 éves 4-5 éves 5-6 éves 6-7 éves 108

109 Nagymotoros készségek 1.Fizikai erőnlét Nehéz labdát lehajít Földön ülve is fel tud emelni valamit Mászókán mászik Egy lábon ugrál Nem farad el könnyen helyből páros lábbal ugrik 2. Mozgáskoordináció, egyensúly érzék Labdát egy bizonyos helyre gurít Labdát, babzsákor két kézzel eldob, elkap Kontroláltan fut, megáll Képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni Egy lábon áll Keskeny vonal mentén végig sétál I. II. I. II. I. II. I. Finommotoros tevénységek 1.Irányított mozgások Van domináns keze Apró tárgyakat könnyedén felvesz Kis tárgyakat egymáshoz ileszt Begombolkozik, cipzárt húz Cipőfűzőt köt Ollóval vonal mentén vág Kontrolláltan rajzol, ír 2. Eszköz használata Íróeszközöket, ollót megfelelően tartja Evőeszközöket megfelelően használja Egészség és biztonság 1.Szükség esetén kezet mos Megérti a fogmosás okait (fogat mos) Rendszeresen mozog és pihen Tudja, hogy melyek az egészséges élelmiszerek 2. Ismeri a fontosabb testrészeket és azok funkcióit Védi testrészeit Leírja testi fájdalmát és annak helyét 3. Biztonságosan át tud kelni az úttesten Megérti a potenciális vészhelyzeteket (villamos, tűz, áram) A feltárt eredmények alapján kiemelt fejlesztési feladatok: A tanév első, második félévére (Megfelelőt aláhúzni!) 109

110 1. Szociális és érzelmi fejlődés: 2. Nyelv: 3. Kognitív fejlődés: 4. Kreativitás: 5. Fizikai fejlődés: Elemzés, értékelés: 110

111 NYÍLVÁNTARTÓLAP A szülők tájékoztatásáról Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. 111

112 Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: Gyermekem fejlődéséről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítsget kaptam. Időpont: Szülő, gondviselő aláírása: 112