PÁLYÁZAT AZ ALBERTFALVAI ÓVODA BUDAPEST XI. KERÜLET EZÜSTFENYŐ TÉR

Átírás

1 PÁLYÁZAT AZ ALBERTFALVAI ÓVODA BUDAPEST XI. KERÜLET EZÜSTFENYŐ TÉR 1. ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁRA ALBERTFALVAI ÓVODA Készítette: Khoórné Rápolthy Beáta Budapest,

2 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Képviselő-testülete 1113 Budapest Bocskai út Tisztelt Képviselő-testület! A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján ( ) megjelent pályázati kiírásra benyújtom pályázatomat az Albertfalvai Óvoda (1116 Budapest Ezüstfenyő tér 1.) óvodavezetői állására. Pályázatomhoz a végzettségemet igazoló és a továbbképzéseimről szóló bizonyítványokat, munkáltatói igazolást és erkölcsi bizonyítványt mellékelek. Nyilatkozom arról, hogy a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, valamint a személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez hozzájárulok. Budapest, Tisztelettel: Khoórné Rápolthy Beáta 1113 Budapest Vincellér u.32. 2

3 Tartalomjegyzék Személyi adatok... 4 Szakmai önéletrajz... 5 A pályázat jogszabályi háttere BEVEZETÉS MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETÉRTÉKELÉS Tárgyi feltételrendszer, szociokulturális háttér Személyi feltételek Óvodásaink létszámadatai A pedagógiai munka eddigi eredményei A minőségbiztosítás eddigi folyamata Az óvoda működésének értékelése Teljesítményértékelés A jogszerű működés biztosítása Az óvoda és a család kapcsolata VEZETÉSI PROGRAM Az új szervezeti működés kialakítása A vezetői funkciók szerepe az új óvodaszervezetben A humánerőforrás fejlesztése Az Albertfalvai Óvoda pedagógiai programja Az elkövetkezendő öt év feladatainak ütemezése A minőségelvű intézményi működés megvalósítása Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése Az Albertfalvai Óvoda tárgyi feltételrendszerének bővítése ÖSSZEGZÉS

4 Személyi adatok Név: Leánykori név: Khoórné Rápolthy Beáta Rápolthy Beáta Születési hely, idő: Pápa, Állampolgárság: Lakcím: Munkahely: Beosztás: Végzettség: magyar 1113 Budapest Vincellér u.32. Bükköny Óvoda 1116 Budapest Bükköny u.9/b óvodavezető okl. óvónő (Soproni Óvónőképző Intézet) általános iskolai tanár (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger) közoktatási vezető (Budapesti Műszaki Egyetem) 4

5 Szakmai önéletrajz 1982 A Soproni Óvónőképzőben óvónői diplomát kaptam A Bükköny utcai Napközi Otthonos Óvodában helyezkedtem el, ahol azóta is dolgozom A Bem József Óvónői Szakközépiskola gyakorlatvezető óvónőjeként, a szakmai gyakorlatukat óvodánkban végző tanulók képzését vezettem Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár diplomát szereztem Pályázat útján lettem a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ irodalmi nevelés területgondozója. Szakmai bemutatókat, továbbképzéseket tartottam óvodánkban és a kerület többi intézményében ben pályáztam meg először az akkor megüresedett óvodavezetői állást tól, a XI. kerület bázis óvodájaként (játék és anyanyelvi nevelés területén) rendszeresen tartunk fővárosi és kerületi bemutatókat, továbbképzéseket A Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatásvezető szakirányú szakképzettséget szereztem ben, 2004-ben, 2009-ben, 2014-ben kaptam ismét óvodavezetői kinevezést. Újbuda kiváló intézményvezetője elismerésben részesültem től az ELTE Óvónőképző Karára járó hallgatók gyakorlati képzését vezetjük, külső szakértőként rendszeresen részt veszek a hallgatók záróvizsgáján. Az Újbudai Pedagógiai Napok egyik szakmai előadójaként óvodánk iskolaelőkészítő nevelőmunkáját ismertettem A következő, tanúsítvánnyal járó továbbképzéseket végeztem el: Új szemlélet a család-óvoda kapcsolatában Viselkedéskultúra-európaiság-hitelesség 5

6 A pályázat jogszabályi háttere évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról évi C. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A pályázat elkészítéséhez szükséges dokumentumok: Önértékelési kézikönyv óvodák számára Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 6

7 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció Újbuda Esélyegyenlőségi Programja Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda önkormányzati minőségirányítási programja A Bükköny Óvoda alapító okirata A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda pedagógiai programja A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendjei A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda továbbképzési programjai 7

8 1. BEVEZETÉS 2014-ben pályáztam meg és nyertem el ötödik alkalommal a Bükköny Óvoda vezetői állását. A munkatársaim és a szülők segítő támogatásával kaptam ismét bizalmat közösségemtől az elkövetkezendő öt évre től először óvónőként, majd 1994-től vezetőként követem ennek a városrésznek, Albertfalvának az életét. Ez idő alatt az óvoda környezete is sokat változott, a lakótelepi házak mellett lakóparkok épültek, az évek során folyamatosan bővült az óvoda körzete is. Az az óvoda is, ahova az első pályázatomat benyújtottam számtalan átalakuláson ment át: 1994-ben a három csoportos tagóvodánk megszűnt, ezért az 1979-ben épült panelépületünket 10 csoportossá alakították ben az óvodaépületből leválasztott részben katolikus óvoda létesült. Óvodánk ezután 7 csoporttal működött tovább ban a közeli Derzsi utcai, addig önállóként működő óvoda tagóvodánkká vált. A meglévő 7 csoportunk így 2 csoporttal bővült ben az addig a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozó 3 csoportos óvoda második tagintézményként került óvodánkhoz től 3 óvodaépületünkben 12 (7+2+3) csoport működik. A változások során számos döntést kellett hoznom óvodásaink és a dolgozóink érdekeit szem előtt tartva. A szervezési feladatokat munkatársaim segítségével sikerült úgy megoldani, hogy zökkenőmentesen kezdhettük valamennyi nevelési évet. A mostani szerkezetváltozás is sok megoldandó feladat elé állít majd bennünket, amelyeket csak a vezetésben részt vevő kollégák elkötelezett együttdolgozásával végezhető el. Ebből következően egy olyan intézmény kialakítására törekszem, ahol az eddig létrehozott pedagógiai értékekre alapozva, a nevelésben résztvevők egyedi képességeikkel kiegészítik egymást, s ez által képesek egy közösen kialakított célért együtt dolgozni. Pedagógiai és vezetői alapelveim az óvodai nevelésben a játékot a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintem, az egyéni fejlődéshez igazodó, differenciált nevelés a személyiségfejlesztés alapja, az anyanyelvi nevelés kultúránk átörökítése szempontjából kiemelt jelentőségű, az egészséges életmód szokásainak kialakítása az egészség megőrzésének biztosítéka, a tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé a képességek fejlesztését, nevelőmunkánk a gyermekek egyéni megfigyelési rendszerére épül, a preventív szemléletű nevelői gyakorlattal a sajátos nevelési igényű gyermekek lemaradásai csökkenthetők, a tárgyi és személyi feltételek biztosításával az eddigi pedagógiai értékek megőrizhetőek, továbbfejleszthetőek, a vezetői feladatok megosztása az eredményes intézményvezetés alapja, a családokkal való együttműködés, a szülők megelégedettsége elengedhetetlen feltétele a hatékony óvodavezetésnek. 8

9 2. MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Tárgyi feltételrendszer, szociokulturális háttér (A helyzetértékeléshez szükséges intézményi adataikat, szakmai dokumentumaikat az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda óvodavezetői segítőkészen biztosították számomra.) Bükköny Óvoda Bükköny u.9/b (székhely) Az óvodaépületbe belépve, folyosónkon az aktualitásoknak, ünnepeknek, évszakoknak megfelelő dekorációk, valamint a szülőkkel együtt készített kiállítások láthatók. A tágas, gondozott óvodaudvar számtalan lehetőséget kínál a nagymozgásos játékokhoz, kerékpározáshoz, rollerezéshez, labdázáshoz, csúszdázáshoz, hintázáshoz. Óvónőink gyakran tartják a mozgásfejlesztő foglalkozásokat udvarunk műfüves részén, ahol jó alkalom nyílik a szabad mozgásra még rossz idő esetén is. Udvari játékaink biztonságát folyamatosan ellenőrizzük. Az óvoda bejárata előtti, lekerített előkert a szülőkkel való közös munka eredménye. A többféle forrásból (pályázatok, alapítvány, szülői adomány) vásárolt bokrok, cserjék, fák, virágok minden évszakban szép látványt nyújtanak, a kertünkből szedett virágokkal díszítjük a folyosót és a csoportszobákat. Kiskertünk gondozottságával közvetlen lakókörnyezetünknek is példát szeretnénk mutatni, hiszen az óvodaépület a minket körülvevő lakótelep közepén áll. Mind a hét csoport berendezése más és más, de a környezetformáló szemléletünk ugyanaz: óvodásainkat a természetes anyagokból készült bútorok, játékok veszik körül. Tornatermünk több sikeres pályázat eredményeképp az átlagosnál jobban felszerelt. Sokféle mozgásfejlesztésre alkalmas eszközeink (nagylabdák, egyensúlyozó-és téri tájékozódó képességet fejlesztő tornaszereink) nagy segítséget jelentenek a testnevelési foglalkozások szervezésében. Tornatermünkben tartjuk az Ovi Színház előadásait. Az óvónőink mesedramatizálásához szükséges dekorációkat, kellékeket és a színházi függönyt szintén pályázatból szereztük be. A Bükköny Óvodába járó kisgyermekek családjainak többsége az óvodaépületet körbe vevő lakótelepen él vagy a közeli kertes házas övezetben. Nagy a különbség a családok anyagi helyzete között, a kerületi átlagnál magasabb az állandó gyermekvédelmi támogatást kérő családok száma. Érem u.2-4. (tagépület) 2012-ben készült el az akkor a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozó épület óvodává való átalakítása. A három csoportszoba és a hozzá tartozó helyiségek (mosdók, öltözők, étkező, konyha, tornaterem, irodák, nevelői és fejlesztő szoba) tágasak, új, modern berendezésűek. Pedagógiai programunk megvalósításához szükséges alapfelszerelés rendelkezésünkre állt ebben az épületünkben is. A kiegészítő eszközök, felszerelések pótlását folyamatosan tervezzük, igénybe véve az alapítványi és pályázati lehetőségeket. A fejlesztő szoba berendezését viszont sikerült önkormányzati támogatással - úgy bővíteni, hogy most már itt is megfelelő fejlesztést tudtunk biztosítani a különleges bánásmódot igénylő kisgyermekeknek. 9

10 A nagyméretű tornaterem alkalmas a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztésére és valamennyi gyermekünk változatos mozgásfejlesztésére, óvodai programjaink megtartására. Az udvaron többféle mozgásos játék is van, 2014 nyarán az addig nem használt udvarrészre rugós játékokat is felszereltek. A kerítéssel elválasztott veteményeskertben óvodásaink megismerkedhetnek a virágok, kerti növények gondozásával. Ebbe az óvodaépületbe a közeli lakóparkból és a lakótelepről járnak a gyermekek. A Bükköny épülethez hasonlóan itt is több család szorul önkormányzati támogatásra. Derzsi u.54. (tagépület) Az 1955-ben létesített óvoda két csoporttal működik. Az épületben már az átvételkor (2003) is jól felszerelt, a gyermekek életkorához igazított, galériás csoportszobák voltak. Sajnos tornaterem nincs, csak bővítéssel, az épület átalakításával lenne kialakítható. Az udvar azonban védettségével, tágasságával, nagy zöld területével lehetővé teszi, hogy óvodásaink sokat tartózkodjanak, játsszanak, tornásszanak a friss levegőn. A szülők segítségével és a környezetvédelmi pályázaton elnyert összegből virágos és veteményeskertet alakítottunk ki, ahol a gyerekek is részt vehetnek a növények gondozásában. Az elhasználódott és biztonsági okokból sem megfelelő udvari játékok helyett 2013 nyarán újakat telepítettek, így még több lehetőségük nyílik óvodásainknak a szabad mozgásra, játékra. A vezetői iroda átalakításával tudtuk csak helyben megszervezni a logopédiai foglalkozásokat. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. Kerületi Tagintézménye együttműködő segítségének köszönhetően, a gyerekeket nem kell átvinni a másik épületbe. Logopédusunk a szükséges eszközökkel, felszereltséggel ellátott, de szűkösebb helyen végzi az iskolaérettség szempontjából is nagyon fontos fejlesztő tevékenységét. A jómódú családok mellett a gyermeklétszámhoz képest itt is magas a hátrányos helyzetű családok száma. A gyermekek a környező lakótelepről vagy az óvoda körzetét képező régebbi építésű emeletes és kertes házakból érkeznek. Igényesek vagyunk környezetünk alakításában, mindhárom épületünkben esztétikusan berendezett csoportszobákban fogadjuk a gyerekeket. Berendezéseink, eszközeink nagyobb részt természetes anyagokból készültek. Tárgyi eszközeinket: saját költségvetésünkből, a kötelező eszközbeszerzésre fordítható keretből, az óvoda alapítványi támogatásából, kerületi és fővárosi pályázatokon nyert összegekből vásároltuk. 10

11 Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Az óvoda jól megközelíthető, csendes helyen található. Az infrastrukturális környezete ideális, nincs átmenő forgalom, nem szűrődik be a por, a zaj, ideális az itt élő családok számára. Az épület egy kis téren húzódik meg, amelyet családi házak vesznek körül. Az óvodaépület előtti részen folyik a Keserű-ér. A főútvonaltól biztonságos távolságban található, nincsenek veszélyforrások, amelyek az óvoda zavartalan működését, a gyermekeket és az ott dolgozókat veszélyeztetnék. A csoportok jól felszereltek, a gyermekeket biztonságos, ízléses, látványos, tevékenységre ösztönző környezet veszi körül. Az óvodaudvar lehetővé teszi a mozgás és játékigényük kielégítését. Az udvari játékok sokféle játékra, mozgásra ösztönzőek, megfelelnek a biztonsági előírásoknak. A két speciális csoportban, a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyító ellátásának a feltételei adottak. A gyermekek egészségének védelme az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényel, ezért ezekben a csoportokban a berendezéseket, eszközöket is a fejlesztéshez igazították. Az óvoda minden óvodapedagógusa igyekszik kialakítani egyéni ízlésvilágának megfelelő környezetét a gyermekcsoportokban. A termek berendezései, díszítései a nevelési programhoz igazodik. Az óvodában jól működő Körtemuzsika Óvoda Alapítvány segítségével rendszeresen cserélik a csoportokban az elhasználódott bútorokat, játékokat, textíliákat. A nyári felújítási munkálatok elvégzése a szülők példaértékű összefogásának az eredménye. Az épület valamennyi csoportját és közlekedőjét pályázaton nyert festékkel szülők és a szülők által megbízott szakemberek festették ki. Újbudai Pajkos Óvoda Az óvoda kertvárosi környezetben helyezkedik el. l975-ben épült, 2 szintes panel épület. Az óvoda szociokulturális környezete az elmúlt években sokat változott. A családok egy részének életvitele magas szintre emelkedett, másoké pedig a létminimumra csökkent. Ezért kiemelt feladatnak tekintik a családok életkörülményeinek nyomon követését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítését, felzárkóztatását. Az óvoda meglévő tárgyi eszközrendszere megfelelő alapot biztosít pedagógiai programjuk megvalósításához. Az elmúlt években számos felújítást végeztek el az épületben. Megoldották az akadálymentesítést, a mosdóba szellőzőrendszert szereltek, kicserélték a villanyórákat. A hőközpontból tornaszobát alakítottak ki, amely felszereltségével együtt sokrétű mozgásfejlesztésre alkalmas. Az óvoda bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermekek méreteihez igazodnak. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. Az udvar játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket. Az óvoda nagy kertjét, az udvari játékokat mindennap használják, így biztosítják a szabadban való játékos tevékenységet ben az udvar nagy részét felújították: új játékokat szereltek fel, új burkolatot raktak le, zuhanyozót alakítottak ki, kerékpártárolót helyeztek el. 11

12 A közösség környezettudatos szemléletét tükrözi a szelektív hulladékgyűjtő használata, a kerti komposztálás megoldása és a négy évszak kert kialakítása ben elnyerték a madárbarát óvoda címet. Az óvoda épületében jól felszerelt szakmai szertárak, speciális helyiségek (logopédiai szoba, óvodapszichológusi szoba, SNI gyermekeknek gyógypedagógiai szoba) segítik a szakemberek fejlesztő munkáját. Tárgyi eszközbeli fejlesztésünk alapja: a fenntartói támogatáson túl a sikeres pályázatok során elnyert források, valamint az alapítványi-, és a szülői támogatások Személyi feltételek A három óvoda nevelőtestületében (az öt épületben) 53 óvodapedagógus, 1 gyógypedagógus és1 óvodapszichológus dolgozik, az ő munkájukat 51 technikai dolgozó segíti. Pedagógusok Technikai dolgozók Bükköny Óvoda 15 óvodapedagógus 1 óvodatitkár 1 pedagógiai asszisztens 1 gyógypedagógiai asszisztens 7 dajka 2 takarító 1 konyhás 1 kertész Érem telephely 6 óvodapedagógus 1 gyógypedagógus 1 óvodatitkár (fél állásban) 1 gyógypedagógiai asszisztens 1 pedagógiai asszisztens 3 dajka 1 konyhás 1 takarító (fél állásban) 1 kertész Derzsi telephely 4 óvodapedagógus 2 dajka 1 konyhás 1 kertész (fél állásban) Újbudai Ezüstfenyő Óvoda 17 óvodapedagógus 1 óvodatitkár 2 pedagógiai asszisztens 8 dajka 1 konyhai dolgozó 1 takarító 1 kertész Újbudai Pajkos Óvoda 11 óvodapedagógus 1 óvodatitkár 2 pedagógiai asszisztens 5 dajka 1 konyhai dolgozó (fél állásban) 1 takarító 1 kertész (fél állásban) 12

13 A Bükköny Óvoda alkalmazásában áll az az óvodapszichológus, aki jelenleg 4 óvoda pszichológusi feladatait látja el (Bükköny Óvoda, Újbudai Cseperedő Óvoda, Újbudai Ezüstfenyő Óvoda, Újbudai Pajkos Óvoda). A pedagógiai asszisztensek, ill. gyógypedagógiai asszisztensek 80%-ának van szakvégzettsége, a dajkák 90%-a rendelkezik dajka képzettséggel. A sajátos nevelésű igényű kisgyermekek nevelésében elengedhetetlen az asszisztensek szakszerű, elfogadó, segítő munkája. A három óvoda nevelőtestületének végzettsége: Bükköny Óvoda Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos Óvoda Szakvizsgázott Másoddiplomát szerzett 1 fő közoktatás vezető 1 fő magyar szakos tanár 1 fő vezető óvodapedagógus 1 fő tanító és rajztanár 1 fő gyógypedagógus 1 fő szociálpedagógus 3 fő gyakorlatvezető pedagógus 1 fő gyógypedagógus 3 fő vezető óvodapedagógus 1 fő pedagógia szakos tanár 3 fő gyakorlatvezető pedagógus 1 fő pszichológia szakos tanár 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő drámapedagógus 1 fő vezető óvodapedagógus 1 fő igazgatásszervező Az Újbudai Ezüstfenyő Óvodában egy, az Újbudai Pajkos Óvodában két óvodapedagógus szakvizsga előtt áll, a Bükköny Óvodában az egyik vezető helyettes az ELTE egyetemi végzettséget adó neveléstudományi mesterszakán végez majd. Az óvodapedagógusok e mellett számos, szakmájukhoz kapcsolódó tanfolyamot végeztek el (az Újbudai Pajkos Óvoda 3 óvodapedagógusa végezte el a 120 órás fejlesztőpedagógiai képzést). A nevelőtestületek olyan pedagógusokból állnak, akik fontosnak tartják szakmai fejlődésüket, sok esetben szabadidejüket áldozzák fel a hétvégi képzési napokon. A három óvoda nevelőtestületének szakmai gyakorlata: 0-5 év 6-10 év év 15 évnél több Bükköny Óvoda 7 fő 6 fő 2 fő 12 fő Újbudai 2 fő 1 fő 6 fő 8 fő Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos 2 fő 2 fő 0 7 fő Óvoda 11 fő (20%) 9 fő (16%) 8 fő (15%) 27 fő (49%) A Bükköny Óvodában: 1 gyakornok, az Újbudai Ezüstfenyő Óvodában: nincs, az Újbudai Pajkos Óvodában: 1 gyakornok óvodapedagógus dolgozik. A gyakornok óvónőknek a nagy tapasztalattal rendelkező mentor óvónők segítenek a szakmai gyakorlat megszerzésében, módszertani tudásuk gyarapításában. A gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint értékelik munkájukat, készítik fel őket a minősítési eljárásra. 13

14 2.3. Óvodásaink létszámadatai (2015.májusi adatok) Bükköny Óvoda Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos Óvoda felvehető létszám tényleges létszám csoportok száma sajátos nevelésű igényű gyermekek száma 5 fő (autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek) 0 2 fő beszédfogyatékos kisgyermek speciális szükségletű gyermekek (ételallergiás, asztmás) 3 fő ételallergia 7 fő ételallergia 18fő asztmás 1fő ételallergia A 25 óvodai csoportból: Bükköny Óvoda Újbudai Ezüstfenyő Óvoda életkori szervezésű vegyes csoport Újbudai Pajkos Óvoda Mind a három óvoda- az alapító okiratukban foglaltak szerint- különleges bánásmódot igénylő kisgyermekek nevelését is ellátja: Újbudai Ezüstfenyő Óvoda: légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyító nevelése (két kis létszámú csoportban) Bükköny Óvoda: enyhe értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integráló nevelése Újbudai Pajkos Óvoda: beszédfogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése A beszédfogyatékos és az autista spektrum zavarral küzdő gyermekek felvételéhez szakértői vélemény, míg a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek felvételéhez orvosi javaslat szükséges. A Bükköny Óvodában az enyhe értelmi fogyatékos és az autista spektrum zavarral küzdő gyermekek fejlesztését az óvoda alkalmazásában lévő szakvizsgázott gyógypedagógus segíti. A sajátos nevelésű gyermekek nevelésében az asszisztensek is részt vesznek, az ő munkájukat a gyógypedagógus koordinálja. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek azokban a csoportokban dolgoznak, ahova a különleges bánásmódot igénylő kisgyermekeket járnak. Már a második nevelési évben szakmai kapcsolatban állunk a kerületi Neszmélyi Úti Óvoda gyógypedagógusaival, óvodapedagógusaival, akik sokat segítettek közösségünknek az autista gyermekek neveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudásunk bővítésében. 14

15 Beiskolázási adatok A tankötelezettség szabályai 2013-tól megváltoztak (a Nemzeti köznevelésről szóló tv. 45. (2) ), az addig az óvodában maradó nyári születésű gyermekek tankötelezetté váltak. A szülők közül többen elbizonytalanodtak gyermekük iskolaérettségével kapcsolatban, még akkor is, ha az óvodapedagógusok az elmúlt évek tapasztalataira, megfigyeléseikre alapozva az iskolakezdést javasolták. A tanköteles korú, de óvodában maradó gyermekeknél egyéni fejlesztési lehetőségekkel, módszerekkel igyekeztünk elérni, hogy a következő nevelési évben ezek a kisgyermekek is iskolaéretté váljanak. Ahol szükséges volt, a kerületi szakszolgálat munkatársai (logopédus, fejlesztő pedagógusok) is részt vettek óvodásaink fejlesztésében. Bükköny Óvoda Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos Óvoda tanköteles korú gyermekek száma iskolába menő gyermekek száma logopédiára járó tk. gyermekek száma fejlesztő foglalkozásra járó tk. gyermekek száma A három óvoda iskoláztatási mutatói közel azonosak (72%, 64%, 72%). Ebben a nevelési évben mindhárom óvodában segítette a beiskolázási folyamatot az óvodapszichológus: szülői értekezletet tartott az iskolába menő gyermekek szüleinek, az óvodapedagógusok munkáját segítette az iskolaérettség megállapításában valamint a hozzá forduló szülőknek adott tanácsot az iskolakezdésről, beiskolázásról. 15

16 2.4. A pedagógiai munka eddigi eredményei Bükköny Óvoda Pedagógiai programunk kiemelt nevelési célja az anyanyelvi nevelés játék - mozgás területének innovatív fejlesztése. Az elmúlt öt évben készített év végi vezetői beszámolóimban összegeztem ezeken a kiemelt nevelési területen végzett tevékenységünket, a gyakorlatban megvalósult konkrét fejlesztéseket. Az anyanyelvi nevelés - játék - mozgás területén elért eredményeink Pedagógiai programunkban is kiemelt szerepet kap a maradandó értéket képviselő irodalmi anyag kiválasztása, korcsoportonkénti megtervezése, összeállítása. Éves munkaterveinkben állandó feladatként szerepelt a különböző nevelési területekhez, ünnepekhez kapcsolódó versek, mesék, mondókák folyamatos gyűjtése. Az óvónőink által naponta használt Anyanyelvi játékaink gyűjteményét az elmúlt öt évben is bővítettük, aktualizáltuk. Bázis óvodai továbbképzéseinken, bemutatóinkon az érdeklődő óvónőknek, tanítóknak szívesen adtuk oda saját felhasználásra. Napirendünk szerint mindennap mesélünk. Nevelőtestületünk, - saját programunk készítése óta- a mesét tartja az egyik leghatékonyabb eszköznek az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlesztésében. A mese a gyermekkor lelki, érzelmi színvonalán jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át: az embernek feladata van a világban, meg kell küzdeni a rosszal, törekedni kell a jóra. (Zilahi Józsefné) Az új kollegák szakmai ellenőrzésekor is elsősorban az igazi élményt adó mesélés képességének a megléte volt a legfontosabb megfigyelési szempontom. Az öt év alatt több kerületi bemutatót is tartottunk óvodánk sajátos nevelési gyakorlatából, a mese és az azt követő anyanyelvi játékok egybekapcsolásáról, a beszédképesség fejlesztéséről. Óvodásaink nyelvi képességeinek (beszédészlelés, beszédmegértés, kifejezőképesség, kapcsolatteremtő képesség, nyelvi kreativitás) fejlesztését a mozgás beszéd - gondolkodás egységében tartottuk megvalósíthatónak. Óvodánk logopédusával együttműködve, nagy súlyt fektettünk a mozgással kísért artikulációs játékok csoportbeli gyakorlására. Logopédusunk nevelési értekezleteink, szakmai megbeszéléseink aktív résztvevője. Hagyománnyá vált programjaink az anyanyelvi nevelésben: Az OVI színházunk előadásai, (óvónőink népmese dramatizálása) mesedélután a családok számára (A magyar kultúra napján) Bázis óvodai kerületi bemutatóinkon is nagyrészt az anyanyelvi nevelés terén szerzett szakmai tudásunkat, sajátos nevelői gyakorlatunkat adjuk át az érdeklődő pedagógusoknak. Szakmai munkaközösségeink (Együtt-értük mk. és Hagyományőrző mk.) az elmúlt öt évben a munkatervünkben rögzített témában és időpontban - több alkalommal tartottak újfajta módszereket bemutató mozgásfejlesztő foglalkozásokat és a népi kultúrát továbbörökítő játék bemutatókat. A matematikai, zenei és a környezeti neveléshez kapcsolódó képességfejlesztést játékkal egybekötve, tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel, mikrocsoportos formában szervezték az óvónők, így lehetőségük nyílt a gyermekek egyéni képességeit figyelembe vevő fejlesztésére is. Nevelőtestületünk minden tagja a játékot nemcsak a kisgyermek alapvető tevékenységének tartja, hanem nap, mint nap megteremti, kialakítja azokat a feltételeket, amelyek a nyugodt, szabad, élményt adó játékhoz szükséges. Az Újbudai Közoktatási konferencia óvodai neveléssel foglalkozó szekciójában kolleganőnk tartott előadást A gyermek kreativitása a játékban címmel. Előadását óvodánk csoportjaiban készített képekkel illusztrálta. 16

17 Pedagógiai programunk szerint óvodásaink fejlődését, fejlesztését az egyéni megfigyelési napló tartalmazza. Valamennyi nevelési terület közül a gyermekek játékának a megfigyelése, rögzítése a legfontosabb, hiszen a gyermeki érzelmek legteljesebben a játékban fejeződnek ki. Az egymással való kapcsolatteremtésükben vehetjük észre a változást, az újat, a visszaesést, a visszahúzódást, amely alapján személyiségüket fejleszthetjük. Minden nevelési év végén a szülőkkel is megismertetjük megfigyeléseinket, fejlesztési eredményeinket, a szülőkkel közösen keresve megoldást az estleges nevelési problémákra. Az egészséges életmódra nevelés területén elért eredményeink Az egészséges életmódra nevelés újabb módszereinek megismertetése, az egészséges szokások kialakítása mind az öt évben munkatervünk hangsúlyos része volt. Ebben a munkában technikai dolgozóink is aktívan részt vettek. A gyermekeket körülvevő közvetlen környezet (csoportszobák, gyermekmosdók, öltözők) tisztántartásának betegségmegelőző szerepe van, különösen az influenza időszakában. Dajkáink rendszeresen vettek részt olyan továbbképzéseken, ahol a megelőző módszereket sajátíthatták el. Közel 10 éve már, hogy megrendezzük óvodánkban az egészségnapokat, ahol a gyerekek szüleikkel együtt vehettek részt az óvónőink által szervezett programokon. A résztvevő szülők számának folyamatos emelkedése mutatja, hogy a gyermekükkel együtt végzett játékos tevékenység (közös torna, gyümölcs-, zöldségsaláta készítése, kenyérsütemény sütés, stb.) milyen közös élményeket ad. Óvodánk egészség-és környezetvédelmi koordinátora munkaközösségi foglalkozások keretében ismertette meg kollegáival a továbbképzéseken hallott új módszereket, azok gyakorlatban is megvalósítható lehetőségeit a környezetbarát életvitelről, az energiatudatosságra nevelésről, a környezettudatos magatartás kialakításáról és a fenntartható fejlődésről. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát játékos tevékenységekkel, a mobil hulladékgyűjtő szigetünk használatával tettük a gyakorlatban is megvalósíthatóvá ben, első alkalommal került kiírásra az Újbuda környezettudatos óvodája pályázat. Ekkor a két épületünk egy pályázatot adott be (Bükköny, Derzsi) ban már kettő, 2014-től pedig mind a három épületünk külön pályázatot nyújtott be. A pályázaton való részvétel nagyon sok szervezéssel járt egész közösségünknek, de a számos, változatos, gyerekeknek és szülőnek tartott programjaink, az azokról való visszajelzések bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló munkatársaim együttműködő munkája. Az érzelmi nevelés és a szocializáció terén elért eredményeink Nevelőmunkánkban egy olyan érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítására törekedtünk, amelyre az óvónők és a segítő felnőttek együttes figyelme, szeretete a jellemző. Mindhárom épületünket úgy alakítottuk ki, hogy már az óvodába lépéskor, derűs, otthonos légkör fogadja a gyerekeket. Fontosnak tartjuk, hogy a leendő óvodásaink szülei még az óvodába lépés előtt megismerkedjenek pedagógiai programunkkal, találkozzanak a majd gyermeküket fogadó óvodapedagógusokkal, dajkákkal. Ennek érdekében még az óvodai beíratás előtt tartunk nyílt napokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy akik meglátogatták óvodánkat, azok hozzánk is íratták be gyermeküket. A Bükköny épület melletti Bóbita bölcsődéből sok gyermek érkezik hozzánk, ezért az óvodai beíratások előtt a kiscsoportos óvónők még a bölcsődében megismerkedtek leendő óvodásaikkal. Gyermekeink különböző kultúrájú családokból érkeznek, ezért kiemelt feladatunknak tekintettük az egymás elfogadására, segítségnyújtó viselkedésre nevelésüket. A hátrányos helyzetű, nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő kisgyermeknél is az érzelmi biztonság 17

18 megteremtése volt a legfontosabb feladatunk, ezután következhetett csak elmaradt képességeinek fejlesztése. A különleges bánásmódot igénylő gyermekeinket a befogadó pedagógia szemlélete alapján, az egyéni differenciálás, kibontakoztatás módszereivel fejlesztettük: a sajátos nevelési igényűeket ( enyhe értelmi fogyatékos, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő, autizmus spektrumzavarral élő) és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiemelt figyelmet igényeltek még a tehetséges, speciális képességekkel és kreativitással rendelkező gyermekek. Valamennyi kisgyermekünk fejlődésében kiemelkedő szerepe volt a közös, együttes élményeknek, hagyománnyá vált óvodai programjainknak, melyek az összetartozást, együttérzést erősítették. Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Érzelmi nevelés és szocializáció területén: alapvetőnek tekintik a gyermekeink kiegyensúlyozottságának, belső harmóniájának kialakításához szükséges feltételek megteremtését és annak folyamatos biztosítását. Önállóságuk, önkifejező képességük erősítése érdekében a következőkre helyezik a hangsúlyt: a gyermeki jó tulajdonságok felismerése, erősítése minél több sikerélményben legyen részük mások tiszteletére, elfogadására nevelés ünnepek, közös kirándulások, készülődések erősítsék az összetartozás érzését az érzelmek gyarapítása a művészetekhez kapcsolódó tevékenységekkel Egészséges életmódra nevelés során: elsősorban az egészséges életvitelhez szükséges optimális környezet meglétének biztosítására fordítják a figyelmüket, továbbá: a személyes higiénés nevelés fontosságát, a rendszeres testmozgást, helyes táplálkozást, relaxálást, megfelelő életritmus működtetését, friss levegőn való tartózkodást, só szoba használatát, a szervezett, irányított testnevelést hangsúlyozzák. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása érdekében nyelvi kultúránk alapjainak lerakására, anyanyelvünk szépségének közvetítésére törekednek. Lehetőséget, alkalmat teremtenek az egyéni beszélgetésekre, a gyermekek meghallgatásra, élményeik, gondolataik megfogalmazására. Az óvodai élet mindennapjaiban: anyanyelvi játékokkal, drámajátékokkal segítik elő a gyermekek beszédfejlesztését, olyan játékos helyzeteket teremtenek, ahol a gyermekek értelmi képességeinek megismerése és az egyéni különbözőségek felismerése a céljuk, minden tevékenységben a tapasztalatszerzésre törekednek, a szabad játék és spontán helyzetek megteremtésével lehetőséget nyújtanak a szabad önkifejezésre, a művészetek eszközeivel segítik az érzelmekre ható szóbeli kifejezést. 18

19 Óvodai életükben a művészeti jellegű és tartalmú tevékenységek meghatározóak, ezért az esztétikai fogékonyság kialakítása a hangsúlyos feladatuk. A gyermek fogékonysága által minden őt körülvevő környezeti ingerre érzékenyen reagál. A gyermekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek, ezért az óvodapedagógusok kompenzáló szerepet töltenek be, folyamatosan alakítják a gyermekek esztétikai fogékonyságát. Mindennapi életüket ezért ennek megfelelően szervezik, alakítják. Így lehetőséget biztosítanak: érzelmek átélésére, szociális fejlődésre, empátia érzésének megtapasztalására, szavak nélküli kommunikáció gyakorlására, mozgáskultúra formálására, alkotókedv felkeltésére, befogadáshoz szükséges készségek alakítására. A művészeti tartalommal bíró eseményeken, rendezvényeken való részvételük (pl. a zene világnapja, a Budai Művészház programjai) nevelőmunkájuk része. Programjuk tartalmából fakad, hogy az ünnepek áthatják egész óvodai életüket. Továbbra is a várakozás, előkészület a tevékenységek gazdag tárháza adja az együttléteik örömét. A készülődésekbe, szervezésbe, eseményekbe családokat is bevonnak, mellyel az összetartozás érzését, a hova tartozást erősítik. A készülődésekkel tág teret nyitnak a gyermeki szabad játéknak. Igyekeznek mintát adni dekorációban, hangulatban, öltözködésben egyaránt. Kulcsfontosságúnak tartják a társas kapcsolatokat a személyiség formálásában. Munkájuk során arra törekednek, hogy nevelési módszereikből adódóan lehetőséget adjanak az önállóság, tenni akarás, döntési képesség gyakorlására, fejlődésére. Gondot fordítanak az együttéléshez szükséges készségek, képességek, jártasságok kialakítására, formálására, mert ennek során megalapozódnak a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonságjegyei. Újbudai Pajkos Óvoda A PAJKOS Pedagógiai Programban a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Az óvodapedagógusok óvodásaik fejlesztése érdekében igénybe veszik a pedagógiai szakszolgálatokat. A szülőkkel való hagyományos kapcsolattartáson kívül közös programokkal kívánják megvalósítani az együttnevelést. E különbségnek a fokozatos csökkentése jelenti számukra a nevelést. Figyelemmel kísérik a gyermekek biológiai érését, nem sürgetik őket a tevékenységek végzése során. Egyéni arculatuk, és pedagógiai munkájuk biztosítéka Pajkos pedagógiai programjuk, amelyben a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységen alapuló képességfejlesztés. Céljuk a vidám, pajkos, boldog, egészséges gyermekkor biztosítása, óvodásaink személyiségének sokoldalú fejlesztése. Pedagógiai munkájukat sok humorral, játékkal, játékos tevékenységekkel, egyéni képességfejlesztéssel, kreativitás-, és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével valósítják meg. Ehhez a családok partneri együttműködésére számítanak. 19

20 A szakmai munkaközösség eredményei: Pajkos Pedagógiai Program szerinti nevelés, fejlesztés a nevelőtestület a közös célok elérése érdekében együttműködő egységes a pedagógiai gyakorlat alapvetően jó a szakmai kapcsolat egymástól tanulás, folyamatos önképzés kompetenciák alapján való értékelés a nevelőtestület képes a pedagógiai együttgondolkodásra, kompromisszumra szakmailag jól képzett nevelőtestület az óvodapedagógusok innovatívak, érdeklődőek, pedagógiailag önállóak Ovi-színház megszervezése A nevelőtestület további eredményei: Az óvodában működő szakmai munkaközösség irányító munkájának és a nevelőtestület innovatív tevékenységének eredményeként jött létre: A fejlesztő játékok gyűjteménye, matematikai játékok gyűjteménye, mozgásfejlesztő gyakorlatok-, és játékok gyűjteménye, zenei-, és irodalom gyűjtemény, drámajátékok gyűjteménye. Az óvodapedagógusok a dajkák bevonásával mesét dramatizáltak a gyermekeknek. Az óvodapedagógusok a drámajátékot, mint módszert vezették be a gyermekek fejlesztése, nevelése érdekében. Új csoportnaplót szerkesztettek, amely jobban igazodik a Pajkos Pedagógiai Programjukhoz, számukra átláthatóbb, nyomon követhetőbb, mint a készen megvásárolható. Folyamatosan nyomon követték a minőségfejlesztéshez kapcsolódó kérdőíveket és szükség esetén korrigálták, hogy még alkalmasabb legyen a partneri igények felmérésére. Az óvodásaik fejlődésének nyomon követésére szerkesztettek egy mérőlapot, amely egyszerűsége miatt átláthatóbbá teszi a gyermekek óvodában töltött 3 illetve 4 év fejlődési ütemét. A szervezet erősségei: Pajkos Pedagógiai Program szerinti hatékony nevelés, fejlesztés, gyermekközpontúság, komplex foglalkozásaik az intézményben a küldetés, a pedagógiai hitvallás, a stratégiai célok, az ezek megvalósításához szükséges feladatok, elvárások, felelősök egyértelműen meghatározottak intézményükben a dolgozók irányítása hosszú ideje állandó, irányításuk és értékelésük folyamatos párbeszéd formájában valósul meg IKT eszközeinek használata helyi bemutatókon (video-felvétel), a pedagógiai munka ellenőrzéséhez, fejlesztéséhez nevelőtestület pedagógiai munkája, hivatástudata magas szintű a gyermekek neveltségi szintje magas az intézményben foglalkoztatottak számára egyértelműen fontosak a szervezeti kultúra fejlettségére utaló ismérvek, igényük a szervezeti kultúra fejlesztése dajkák pedagógusok - szülők jó együttműködése intézményi erőforrások fejlesztése, felhasználása hatékony és hatásos a munkatársak 100%-ig részt vesznek a döntések előkészítésében óvodapedagógusok önképzési igénye, folyamatos továbbképzése, innovációja 20

21 budapesti szintű és helyi bemutatók szervezése a munkatársak részt vesznek az óvodai rendezvények, közösségi programok szervezésében, lebonyolításában a dolgozók elégedettek munkakörülményeikkel, a szülők, és óvodásaink az óvodánkkal Az eddig önállóan működő óvodák mindegyike saját pedagógiai programmal rendelkezik. Ugyanazt az utat járta be mindegyik közösség a program megírása óta, folyamatosan azon dolgoztak, hogy a leírtakat az óvodai gyakorlatban is megvalósítsák, tökéletesítsék, amelyeket a pedagógiai eredmények is tükröznek szeptemberétől az átdolgozott pedagógiai program alapján végezzük nevelőmunkánkat, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül (363/2012.(XII.17.) Korm.rendelet) A minőségbiztosítás eddigi folyamata Az óvoda működésének értékelése Az óvodavezetők a nevelési év végén elkészítették a Minőségirányítási program és a munkaterv értékelését, melyről szakértői vélemény készült, amely egyben a vezető munkájának az értékelése is volt. Az óvodavezetők átfogóan értékelték a kitűzött célrendszer teljesülését, a tervezett folyamatok hatékonyságát. A következő területeken vizsgálták a pedagógiai programban leírtak teljesülését: a pedagógiai program céljainak megvalósulása érdekében végzett tevékenységek a továbbképzések beépítése a nevelői gyakorlatba az egészségnevelés az intézményvezető ellenőrző tevékenysége felzárkóztatás és tehetséggondozás szülői elégedettség számadatai és az abból levonható következtetések valamennyi értékelt területen a fejlesztési lehetőségek megfogalmazása Teljesítményértékelés Mindhárom óvoda megtartotta teljesítményértékelési rendszerét, annak ellenére, hogy ennek elvégzése az elmúlt években nem volt kötelező. A pedagógusok értékelésének szempontjai is azonosak voltak: szakmai, módszertani tudás (az óvodavezetői ellenőrzések, konzultációk alapján) a szakmai dokumentáció kezelése együttműködés a munkatársakkal, társértékelés a szülők véleménye az óvodapedagógusok munkájáról munkafegyelem, a közösség által hozott belső szabályok betartása A vezetők az óvodapedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésekor, az azt követő értékelésben a fejlesztő, segítő módszereket alkalmazták. Az ellenőrzés után írásban rögzítették az óvodapedagógusok szakmai erősségeit és a még fejlesztendő területeket. Az óvodapedagógusok teljesítményértékelésének eredményeit, azok elemzését is a vezetői beszámolók tartalmazzák A jogszerű működés biztosítása 2013-ban mindhárom óvoda módosította pedagógiai programját. A módosításra az Óvodai nevelés országos alapprogramja változása (363/2012.Korm.rend.) miatt volt szükség. 21

22 Az alapdokumentumok a törvényi előírásoknak megfelelnek, a honlapokon vagy az óvodában hozzáférhetőek, nyilvánosak. A kötelező tanügyi, munkaügyi nyomtatványok mellett az óvodák az általuk összeállított csoportnaplókat, gyermek személyiséglapokat, megfigyelési naplókat használnak. A saját maguk készített dokumentumok alapját egyrészt a saját pedagógiai programjuk, másrészt a jogszabályban előírt kötelező tartalmak alkotják. A dolgozók jogszerű alkalmazása a kerületi óvodákban egységesen bevezetett KIR munkaügyi program alapján történik Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda legfontosabb kapcsolata a gyermekek családja. A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a nevelési folyamatot. Az eddig önállóan működő óvodák pedagógiai programjukban azonos szempontok alapján szervezték a családokkal való kapcsolattartást. Mindhárom óvodában meglévő kapcsolattartási formák: folyamatos napi kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal csoportos szülői értekezletek a házirendben meghatározott időben fogadó órák (óvodapedagógusok, óvodavezető) nyílt napok, ahol betekintést nyerhetnek a szülők a csoportok életébe, tájékozódhatnak gyermekük fejlődéséről a szülők bevonása a csoportok életébe (szülői mesemondás, közös zenélés, kézműves foglalkozások, érdekes mesterségek) a szülők számára szervezett előadások (óvodapszichológus, logopédus vagy külső szakember részvételével) óvodai kiállítások a szülők aktív részvételével kézműves foglalkozások ünnepkörökhöz kötötten kirándulások a szülők részvételével Mindegyik óvoda kulcsfolyamatként kezelte az új gyermekek felvételét, valamint az azt megelőző nyílt napok megszervezését és az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztatását. A Szülői Szervezet képviselői aktívan részt vesznek az óvoda életében, a Szülői Szervezet vezetői valamennyi az óvodával kapcsolatos ügyben, eljárásban képviselték a szülőket és fogalmazták meg véleményüket. A Bükköny Óvodában a Szülői Szervezet képviselőinek (Bükköny, Érem, Derzsi épület) évi két alkalommal tartottunk értekezletet, ahol az az évi gyermek és szülő programokat beszéltük meg, vitattuk meg az addig felmerült kérdéseket. Itt számoltunk be nevelési eredményeinkről, az elégedettségmérésekről, alapítványunk működéséről. A szülők egyre növekvő aktivitásának köszönhetően az általuk javasolt témákat, ötleteket is megtárgyaltuk. Az óvodák gyermekvédelmi munkájukban igyekeztek a megelőzést alkalmazni, a rászoruló családoknak tanácsadással, a megfelelő szakszolgálathoz irányítással, minden elérhető lehetőség kihasználásával segítséget nyújtani. A Bükköny Óvodában és az Újbudai Pajkos Óvodában kap hangsúlyos szerepet a gyermekvédelmi tevékenység. Mindkét óvodában olyan személyes, tapintatos kapcsolat kialakítására törekedtek a segítségre szoruló családokkal, amely lehetővé tette, hogy ezek a családok el is fogadják a segítségnyújtást. Az adott időben, helyzetben adott tanács, információ, ha nem is oldja meg teljesen a kialakult helyzetet, de csökkentheti a családra nehezedő problémák súlyát, megakadályozza a kisgyermek veszélyeztetettségét. 22

23 3. VEZETÉSI PROGRAM Az Albertfalvai Óvoda szervezeti ábrája ÓVODAVEZETŐ Óvodatitkárok ÁLTALÁNOS ÓVODAVEZETŐ 1. TELEPHELY - VEZETŐ 2. TELEPHELY- VEZETŐ 3. TELEPHELY- VEZETŐ 4. TELEPHELY- VEZETŐ 5. TELEPHELY- VEZETŐ Telephelyvezetőhelyettes Telephelyvezetőhelyettes Telephelyvezetőhelyettes Telephelyvezetőhelyettes Telephelyvezetőhelyettes Ezüstfenyő székhely résznevelőtestület Bükköny telephely résznevelőtestület Pajkos telephely résznevelőtestület Érem telephely résznevelőtestület Derzsi telephely résznevelőtestület ALBERTFALVAI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE Ezüstfenyő székhely Bükköny telephely Pajkos telephely 3.1 Az új szervezeti működés Érem kialakítása telephely Derzsi telephely Vezetési programom célja egy olyan nevelési intézmény működtetése, ALBERTFALVAI ÓVODA NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAI 23

24 3.1 Az új szervezeti működés kialakítása Vezetési programom célja egy olyan nevelési intézmény működtetése, amely elősegíti óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, megfelel a helyi sajátosságoknak, fenntartói és intézményhasználói igényeknek, az eddig önállóan működő óvodák nevelési eredményeit megőrzi és továbbfejleszti. A pályázati kiírásban a XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, mint munkáltató a következőket határozta meg az óvodavezető főbb feladataként: az új intézmény működésének kialakítása, az új szerkezeti felállás, munkamegosztás tervezése, indítása, az intézmény dokumentumainak felülvizsgálata. E feladatok megvalósítása érdekében egy olyan nevelőközösséget szeretnék kialakítani és működtetni, ahol az óvodavezetés tagjai eddigi szakmai tapasztalataik birtokában - a közösség minden tagja számára hiteles, a többi kollegáért felelősséget vállaló szakemberekből áll. Képessé legyenek mások motiválására, feladatokat delegáljanak és következetesen ellenőrizzenek. Meggyőződésem, hogy mind a három közösségben van ezekkel a képességekkel rendelkező, vezetői feladatokra alkalmas óvodapedagógus. A függetlenített óvodavezető helyettest és a vezető helyetteseket az adott nevelőtestület véleménye kikérése után tervezem kinevezni, hiszen legjobban ők ismerik a vezetői feladatokra vállalkozó kollégákat. Az egész létrejövő szervezet működése függ attól, hogy a helyettes kollégák mennyire tudják a telephelyek szakmai munkáját úgy irányítani, hogy egyben az Albertfalvai Óvoda közös céljait is megvalósítsák. A vezetőknek kell segíteni abban, hogy az alkalmazotti közösség minden tagja úgy érezze: a változások a kezdeti nehézségek után - hozhat új eredményeket is, főleg akkor, ha a közösségek az addig megszerzett szakmai tudásukat egymás javára kamatoztatják. Ebben a megváltozott szervezeti működésben azt is tisztán kell látnunk, hogy a kezdetben nem lehet valamennyi felmerülő igényt kielégíteni, a konfliktusok is velejárói a változásoknak. Ha a vezetők idejében reagálnak egy-egy helyzetre, akkor nem is baj, hogy egyes problémák felszínre kerülnek. Eddig sem volt egyszerű feladat a három külön épületben lévő munkatársaimat egy közösséggé alakítani, de a közös feladatok együttes megoldása nyomán, a személyes kapcsolatok létrejöttével képesek voltunk az együttműködésre. Az Albertfalvai Óvodában már 5 helyszínen folyik majd a nevelőmunka. Még sokszínűbb lesz a munkatársak összetétele: gyakornokok, szakvizsgázott vagy másoddiplomával rendelkezők, a feladatokat felvállaló, felelősen elvégző több éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusok, nyugdíj előtt álló tapasztalt kollégák, más területen is képzettséggel rendelkezők, képzett technikai dolgozók. Minden képesítés, képzettség összeadódik, feladataink megoldásában nagy jelentősége lesz ennek a közös tudásnak. 24

25 Az új szervezet létrehozásakor az óvodavezetésnek egy olyan közösség kialakítására kell törekednie, amelyre jellemző: felelősségvállalás az elvégzett munka minőségéért, nyílt kommunikáció, elfogadó, együttműködő magatartás. Az eddigi óvodavezetési gyakorlatomra építve, de másfajta szemlélettel kell majd irányítanom ezt az újfajta szerkezetű intézményt. A menedzser szemléletű vezetés irányvonalát követve a minőségű munkához szükséges feltételek megteremtésére, a szakmai innováció támogatására, a szakmai eredményeink megismertetésére és az intézmény érdekeinek védelmére kell összpontosítanom, közvetlen vezetőtársaimat pedig úgy motiválnom, hogy ehhez a munkához aktív támogatást nyújtsanak. Az Albertfalvai Óvoda vezetőjének munkáját a fenntartó önkormányzat döntése alapján, határozott ideig, az új szervezet kialakításának kezdeti szakaszában egy függetlenített vezető helyettes segíti. A vezető helyettes munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása alatt végzi, az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettsége van. Konkrét feladatait, hatáskörét, a munkafeladatok elosztását kinevezése után, egyéni kompetenciáinak figyelembe vételével az óvodavezetővel együtt dolgozzák ki. Az óvodavezetőség tagjai: óvodavezető függetlenített óvodavezető helyettes a telephelyeken az intézményvezető helyettesek a telephelyeken az intézményvezető helyettesek II. Az intézmény munkáját az óvodavezetőség irányítja, élén az óvodavezetővel. A helyettesek feladataikat hatáskörük, jogkörük egyértelmű meghatározása után személyes felelősséggel, önállóan végzik. Telephelyenként a második intézményvezető helyettes megbízása teszi majd lehetővé, hogy a nyitva tartás teljes ideje alatt lesz döntéshozó személy legyen az óvodaépületekben. A vezető és közvetlen helyettese a munkaköri leírásukban meghatározott munkamegosztás szerint a székhelyen és a telephelyeken végzik munkájukat. Heti rendjüket, munkabeosztásukat, a telephelyeken való tartózkodásukat, egyéb hivatalos programjaikat egyeztetik, írásban rögzítik. Az óvodatitkárok és a vezető helyettesek ezt en megkapják, így lehetővé válik, hogy a vezetők mindig elérhetőek legyenek. Az óvodavezetőség havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Ezeknek az értekezleteknek lesz a feladata a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájának, aktuális tennivalóinak áttekintése. A vezető helyettesek beszámolnak a telephelyek működéséről, továbbítják az információkat az értekezleteken hozott döntésekről, megállapodásokról. Az értekezleteket az óvodavezető készíti elő, akinek saját tapasztalata is lesz a telephelyek munkájáról, hiszen nemcsak a székhelyen, hanem valamennyi óvodaépületben irányítja, segíti az új szervezet kialakítását, működését. Az óvodavezető és függetlenített helyettese kötelező óráit is különböző telephelyeken teljesíti, így közvetlen tapasztalatot is szerezhetnek a mindennapi nevelőmunka folyamatáról. 25