PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár

2 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Az óvoda címe: 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 19. Tel.: 82/ / Az óvodai csoportok száma: 6 vegyes összetételű óvodai csoport Az óvoda vezetője, a program szerkesztője és benyújtója: A program készítésében részt vett: Tavali Gabriella Gergelyi Mária Heil Angéla Horváth Nikoletta Kismesterné Tóth Ildikó Kovácsné Bognár Zsuzsanna Sudár Lászlóné Szalavári Ottília Tóth Edit Tóth Eleonóra Tóth Irén Varga Gyuláné Volaricsné Huszár Veronika A program módosításokkal egybeszerkesztett változatát elkészítette: Kovácsné Bognár Zsuzsanna Németh Zoltánné Kismesterné Tóth Ildikó Horváth Nikoletta Fekete Balázs A program készült: szeptember 15. A program módosításokkal egybeszerkesztett változata készült: április

3 2. BEVEZETÉS Aki szereti a szépet az életet szereti Aki gyermekkorában megtanult látni, az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját, s máris szebbnek a látja a világot. /Hermann Alice/ Mottónk kifejezi azt az érzelemvilágot és szemléletmódot, koncepciót, ahogyan a természet és az emberek kapcsolatáról gondolkodunk. Óvodánk nem túl hosszú múltra tekint vissza ban került megnyitásra, amikor a környező lakótelep felépült, ahol ma is a hozzánk járó gyermekek többsége él. A kezdeti néhány év stabilizálódási időszaka után az óvodavezetés és testületünk felismerte a közoktatási rendszeren belül jelentkező változtatási, megújulási igényt. Ennek hatására különböző szintű belső szakmai műhelyek alakultak, s a kutatási kísérleti tevékenységükkel elősegítették helyi nevelési rendszerünk és pedagógiai koncepciónk kialakulását, megszilárdítását. Felismertük, hogy a gyermeki szükségletekhez jobban alkalmazkodó életrendben a folyamatos napirenddel megteremtjük az optimális feltételeit a nyugodt, elmélyült játéknak, mely meghatározó tevékenység a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. Az életkor megoszlása szerint heterogén csoportok felgyorsítják a szocializáció folyamatát, az egyéni ütem szerinti érést. A játékidő megnövelésével párhuzamosan feloldottuk a korábbi kötöttségeket a tanulási folyamatban. Az óvodapedagógusok által szervezett kötetlen foglalkozások között létrejött a koncentráció, a komplexitás, s lehetővé tette az egyéni differenciált bánásmódot, az egyéni fejlődési ütem teljesebb figyelembe vételével. 109

4 Tudatosan törekedtünk a megváltozott szervezeti keretek között olyan feltételek megteremtésére, melyek kiegyensúlyozott, nyugodt, harmonikus, szeretetteljes légkörben a gyermekek fejlődéséhez biztonságos életteret nyújtanak. Felismertük azt a környezeti determinációt, melyre programunk alapjait helyeztük, és amely a lakótelepi közeg hiányosságaiból fakadóan kompenzációs feladatunk. A környezettudatos szemlélet megalapozása kisgyermekkortól kezdve a nevelés hangsúlyos feladata, hiszen a természet részeként, azzal harmóniában élve tudunk teljes életet élni. A környezet esztétikuma, változásainak, kölcsönhatásainak megértése, megvédésének szükségessége nem csak a gyermekek értelmi intellektuális képességeinek fejlődését, a világban való eligazodását segíti elő, de lehetővé teszi, hogy másképpen gondolkodó, egyéni módon érzékelő és az érzéseket sokkféleképpen feldolgozó mély, belső kötődésekkel rendelkező boldogabb ember váljék belőlük. 110

5 3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK Pedagógiai koncepciónkban az Óvodai nevelés Alapprogramjában meghatározott elvekkel, a magyar óvodatörténet eddigi értékeinek, hagyományainak, az egyetemes emberi értékek figyelembe vételének elvével határozzuk meg sajátos pedagógiai törekvéseinket. - A nevelés folyamatát az óvodapedagógus pedagógiai önállóságának birtokában irányítja, melyben döntő jelentősége van a humanizmusának (ember gyermekközpontúságának) pedagógiai optimizmusának. A folyamatban központi szerepet tölt be a gyermek: tisztelete, szeretete, megbecsülése, megértése, egyediségének elfogadása, belső értékeinek kibontakoztatása, gyarapítása. A tudatos készségalakítás: hogy az egyéni értékek a közösség tagjaira is átterjedjenek - Programunk természetközeli szemléletmódjával és gyermekközeli tevékenységközpontúságával elősegíti mindazon erkölcsi értékek érvényesülését, melyek a személyiségfejlődés szempontjából döntő jelentőségűek: az én a másság tisztelete, elfogadása a család, az élet, természet, a haza tisztelete, szeretete nyitottság, őszinteség, szeretet, megbecsülés udvariasság felelősségtudat mások segítése - A szocializációs folyamat során ezeknek az erkölcsi tulajdonságoknak a megjelenése szeretetteljes pedagógiai hatásra kooperatív együttműködő magatartási formákkal elfogadott, általános érvényű szabályzók kialakulását, biztos szokásrendet eredményeznek. A szokásrend hozzájárul a gyermek számára oly nélkülözhetetlen biztonságérzet, védettség, a közösségben való eligazodás, együttélés érzésének megalapozásához. 111

6 - A természet megfigyelései, a természettel való együttélés, a közös események, tevékenységek, jeles napok, kirándulások megannyi közös élményt nyújtanak a gyermeknek. Segítik én-tudatuknak, identitástudatuknak, hovatartozásuknak alakulását, mely a családhoz, otthonukhoz, szülőföldjükhöz való kötődésüket erősíti. - Az óvoda a pedagógusok személyiségén - egyéniségén keresztül természetes módon közvetíti az egyetemes és magyar kulturális értékeket: 3.1. GYERMEKKÉPÜNK az ember és környezete harmóniáját a természet és az élővilág védelmét-óvását; az élet tiszteletét ; megalapozza a kultúra iránti fogékonyságot, érzékenységet, nyitottságot; A gyermek, mint az emberi élet csírája a természet csodája, hiszen felfoghatatlan sokszínűség jellemzi, mint a környezetét, amiben él. Sokszínűsége, egyedisége ered az öröklött, veleszületett sajátosságaiból és a környezetéből származó hatásokból, legyenek azok spontán, vagy tudatos (nevelői) hatások. Hisszük, hogy a veleszületett sajátosságok kifejlődésében meghatározó szerepük van a tudatos nevelői hatásoknak, a környezet elfogadó, bíztató, segítő szándékának. Ingergazdag körülményeink között a kisgyermek próbálgathatja önmagát, képességeit, saját lehetőségeit és korlátait. A gyermek mozgás, cselekvés tevékenység útján ismerkedik önmagával és az őt körülvevő világgal. Sokféle tapasztalatot szerez, eközben fejlődik érzékelése, észlelése, gondolkodása. A tárgyi cselekvéses érzékelése mellett meghatározó a belső érzelmi pszichikai síkon történő azonosulása a számára fontos személyekkel. Érzelmei rendkívül széles skálán jellemezhetőek, hiszen jelen van a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, ugyanakkor az önállósági vágy az autonómiára törekvés, mint társas lénynél, akinek különböző jogai vannak. Vágyai, álmai vannak, aki alkotni akar, olyan világot tud létrehozni, amiben álmai, vágyai beteljesülnek. Őszinte, érzékeny teremtés, aki bizalmat, elfogadást, szeretetet sugároz, támasza az őt szerető felnőtt iránt. 112

7 3.2. ÓVODAKÉPÜNK Az óvoda hármas funkciójából kiindulva az óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő feladatokat egységként kezeljük. A gyermek szükségleteiből, a családi környezeti háttérből fakad, hogy ezek közül melyik a domináns erejű. Óvodai nevelésünk során a gyermeket, mint fejlődő személyiséget tekintjük, s tevékenységünk a teljes személyiség fejlesztésére irányul. A heterogén összetételű, szükségletű, igényszintet és értékrendet képviselő családok esetében segítjük az esélylehetőségek javítását a gyermek nevelési feltételeinek felzárkóztatása érdekében. Kapcsolatot tartunk különböző helyi társadalmi-, egészségügyi-, szociális intézményhálózattal. A személyiség alakulásának tendenciái bizonyos törvényszerűségek által meghatározottak a különböző életkori szakaszokban. Vannak viszonylag kiegyensúlyozottan, harmonikusan fejlődő gyermekek, és vannak akik ezen törvényszerűségekből eltérő diszharmonikus fejlődési sajátosságokat mutatnak. Pedagógusi személyiségünkkel modellt nyújtunk a másság elfogadásában. Kutatjuk mindenkiben a jó tulajdonságokat, a tehetséget. - Egyaránt vállaljuk és más-más módon segítjük az öröklött, vagy környezeti hatás eredményeképpen bizonyos hátrányokkal, fejlődési zavarokkal rendelkező és a tehetséges gyermekek nevelését is. Korlátozott mértékben fogadni tudunk (csoportonként 1, max. 2) enyhén sérült, sajátos nevelési igényű gyermeket is. Személyi feltételeinket speciális szakemberek (utazó pedagógusként) kiegészítik ebben az esetben. Hisszük, hogy az ép gyermekek nevelésére is jó hatással van a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása, hiszen az együttélés során tanulják meg a különbségek tolerálását, azt, hogy a társadalom nem oszlik meg egészségesek és sérültek közösségére, hanem valamennyien értékes emberek vagyunk. 113

8 - Mivel a gyermekek életében elsődleges hatást gyakorol a primer közösség a család, ezért teljes tisztelettel, megértéssel fordulunk feléjük. Feltételezzük, hogy valamennyi család képes értékeket közvetíteni, s törekszik megfelelni társadalmi funkciójának. Az óvoda másodlagos, a családi nevelést kiegészítő szerepéből adódik a nyitottság a családok felé, melynek két aspektusa van: 1. a gyermek környezetének a család szükségleteinek, lehetőségeinek, igényeinek, értékrendjének, nevelési elveinek megismerése 2. az óvoda megismertetése a családokkal - pedagógia koncepciónk elfogadtatása, - támogatásuk megnyerése a nevelés hatékonysága érdekében - a gyermek fejlődésével kapcsolatos folyamatos információcsere Óvodánk sajátos életterével gondoskodik a nevelés optimális körülményeiről. Az élettér elemei: - egészséges, esztétikus környezete - pszichés klímája - sajátos gyermeki tevékenységrendszere. Egészséges, tiszta, rendezett külső és belső környezetünkkel a gondozottságot, az esztétikumot, a harmóniát képviseljük. Sajátos, egyedi kiképzésű, kupolás épületünk s helyiségei nagyon közel állnak a gyermeki képzelet- és fantáziavilághoz. Belső térkihasználásunk, díszítő elemeink, használati tárgyaink sajátos ízlésvilágot, igényes értékrendet közvetítenek a gyermekek és a családok felé. Ennek az értékrendnek fontos eleme a praktikusság, a természetesség, melyben a gyermek könnyen eligazodik, otthonosan érzi magát, kellő hely és eszköz áll rendelkezésére az elmélyült tevékenységhez. Pedagógusaink, és az óvoda dolgozóinak gyermekcentrikus szemlélete meghatározója a gyermeki fejlődés szempontjából kedvező pszichés klímának. 114

9 Óvodába kerüléskor az anyai szerep pótlására törekszünk, s ezzel párhuzamosan segítő, támogató, bíztató, megerősítő magatartással fordulunk a gyermekek felé. Elvünk a gyermek szabadságának, személyiségének tiszteletben tartása. Módszerünk az egyéni, differenciált fejlesztés, melynek során mindig önmagához viszonyítva értékeljük a gyermek produktumát. Mindezekből következik, hogy a derűt, biztonságot, összhangot árasztó légkör vonzó a gyermekek számára. Sajátos gyermeki tevékenység-rendszerünk alapja a folyamatos, rugalmas napirend, melyben a gyermek igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodva választhat, önállóan dönthet bizonyos időkereteken belül arról, hogy mely tevékenységben vesz részt. Stabil pontjai biztosítják azt a ritmikusságot, melyre az óvodáskorú gyermekeknek biztonságérzetükhöz, nyugalmukhoz szükségük van. Nevelési feladataink megvalósítása csak biztos szabály- és szokásrendben lehetséges. A szokásrend, amely alkalmazkodik a gyermek fejlettségéhez, hozzájárul ahhoz, hogy eligazodjanak a mindennapi életben. Viszonyítási alapot jelent. Napirendünkkel lehetővé tesszük, hogy az óvodás gyermek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenységformájára, a játékra megszakítás nélküli hosszú idő álljon rendelkezésre, amelyből időnként igénye szerint kiléphet és visszatérhet egy-egy más tevékenység után. A játékkal szorosan összefonódik a mozgás, amely lételeme a kisgyermeknek, s játékos formában jelenik meg, akárcsak a tanulás és a munka jellegű tevékenységek. 115

10 4. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJAI, FELADATAI Programunk céljai az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában elfogadott általános érvényű elvekkel összhangban, és helyi sajátosságok figyelembevételével kerülnek meghatározásra: 3 éves kortól az iskolába lépésig az óvodás gyermek komplex teljes személyiségfejlődésének elősegítése. Olyan személyiségjegyek megalapozása, amely egészséges, a világban való eligazodásra, kitartásra, felelősségvállalásra, segítésre kész jellem alakulását erősítik. Enyhe fokban sérült sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése integrált formában, utazó gyógypedagógus igénybevételével. A természetszeretet, természetjárás, természet tudatos szemléletmód átültetése. A természettel harmóniában élni tudó gyermek nevelése. Az iskolai életmód elfogadásához, a tanuláshoz nélkülözhetetlen készségek és képességek kialakítása. Óvodánk kapcsolatrendszerében a partnerközpontú szemlélet érvényesítése, kiemelt közvetlen partnereink elégedettségének megőrzése és javítása. A célok a következő alapfeladatokon keresztül valósulnak meg: egészséges életmódra nevelés szocializáció elősegítése, érzelmi neveléssel értelmi nevelés az anyanyelv elsajátításának elősegítése Ezek az alapfeladatok csak a tárgyalhatóság miatt különülnek el egymástól, a valóságban egymással összefonódva, komplex módon jelentkeznek. A természetből, a környezetből merített érzelmi hatás mozgatója valamennyi tevékenységformának. 116

11 Fő tevékenységformák: játék mozgás Kiegészítő tevékenységformák: munkajellegű tevékenységek kultúraátadás egyéb folyamata, ezen belül a tanulás 5. A PROGRAM ALAPFELADATAI: 5.1.EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A nevelés, a fejlesztés alapvető feltétele a gyermek természetes szükségleteinek kielégítése. Az egészséges gyermek, aki derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, támogató, segítő környezetben él és szükségletei kielégítést nyernek harmonikusan fejlődik. Fontos már kisgyermekkortól felismertetni az egészség értékét, s ezt az értéket a családok értékrendjébe is átültetni, hiszen a gyermek a legerősebb hatást a családból hozza magával. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt céljai: Az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ehhez kapcsolódó szokások megalapozása, kialakulásuk elősegítése. Családok egészséges életmódbeli szokásainak befolyásolása, amely a gyermek életmódjának meghatározója lesz. Az egészséges életmód lényeges eleme a megelőzés. Célunk a megelőzés jelentőségének felismertetése az egészségmegőrzés érdekében. 117

12 Az egészséges életmódra nevelés feladatai: az egészséges környezet kialakítása az egészségre nevelés, gondozás Az egészséges környezet kialakítása: Fontos feltétele az egészséges életmódra nevelésnek. Az óvoda épülete megfelelően tagolt. Kiképzésénél fogva otthonosságot, nyugalmat áraszt. Sajátos felosztása miatt a szülők és gyermekek tájékozódását, eligazodását jelzésekkel segítjük. Befogadóképességtől függetlenül (6 csoport) a tagoltságból adódóan családias jellegű csoportszobái megfelelő méretűek. Világos és tágas belső térrel rendelkeznek. Tisztíthatóságuk előírásszerű. Levegőcseréjük könnyen megoldható. Berendezési tárgyai a gyermekek biztonságát, mozgásterének, tevékenységi-, cselekvési vágyának biztosítását szolgálják. Elsősorban természetes anyagokból készültek. Kiképzésükből adódóan nem jelentenek balesetforrást. Könnyen mozgathatók. A gyermekek által használt eszközök gyermekmagasságban kerülnek elhelyezésre, hogy bármikor szabadon hozzáférhetőek legyenek. Valamennyi csoportban természetsarok áll rendelkezésre, ahol növények (gyermekek egészségét nem befolyásoló) kis állatok teszik lehetővé a benti megfigyeléseket, az élőlényekről való gondoskodást. A csoportban minden gyermeknek jellel ellátott kis helye van, ahol kincseit, otthonról hozott személyes tárgyait, rajzait tárolja. A gyermekek játékterét kétszintes galériák bővítik, s adnak lehetőséget az elmélyült tevékenységre. A megfelelő mozgástér biztosításához a csoportszoba terét egybenyitjuk az előtérrel, öltözővel. A gyermek ruházatát, holmiját személyenként jellel ellátott, csoportonként elkülönített helyen tároljuk az öltözőben. Itt találhatók a szülők informálását segítő hirdetőtáblák. A gyermekmosdóban a személyes tisztálkodó eszközöket jellel ellátva, praktikusan tároljuk. A WC használat intimitását válaszfalakkal, függönyökkel biztosítjuk. Egész nap folyamán szükséglet szerint megoldott a gyermekek folyadékpótlása. Víztisztító készülékeken keresztül nyerjük az egészségesebb ivóvizet. 118

13 Az óvoda udvara: Változatos kiképzésű, szilárd betonozott és füves területei egyaránt vannak. Csoportonként leválasztott udvarrészeinken beépített mozgásfejlesztő eszközök, rajzfalak, madárodúk, madáretetők, homokozó, asztalok, padok, babaház, fa virágtartók, udvari ruhatároló és virágos- veteményeskert egyaránt hozzájárul a természetes környezetben végezhető örömteli mozgásos játékhoz, és a természet alakítására-gondozására irányuló tevékenykedéshez. A nyári időszakban a medencénél vízfüggöny áll a gyermekek edzésének, mozgásfejlesztésének biztosítására, vízben való örömteli tevékenységének végzésére. Egészségre nevelés, gondozás: A környezettudatos szemléletet alapozó nevelés folyamatában a gyermekek rendkívül sok érzelmi töltést szereznek környezetük, a természettel való szoros kapcsolat révén. Ez az érzelmi többlet, és a feléjük irányuló féltő, óvó szeretet feltétele a lelki gondoskodásuknak és testi szükségleteik kielégítésének, a gondozásnak. Teljes gondozottságról csak mindkét elem megléte esetén beszélhetünk. Életrendi sajátosságainkból fakadóan az évszakok, ünnepkörök, hagyományok, de a naponta visszatérő események ritmikussága, ismétlődése biztonságot teremtenek a gyermekek életterében. A folyamatosság, rugalmasság, kötetlenség megengedik a kivárás stratégiáját. Annak kivárását, hogy a gyermekek belső igényéből fakadjanak saját személyük rendben tartásával kapcsolatos teendők, s annak kivárását, hogy képességeiknek megfelelően elvégezzék azokat. A mellettük mindig jelenlévő óvónő, dajka támaszuk ebben. Az egészséges táplálkozás feltételeiben többnyire közvetett módon veszünk részt, saját főzőkonyha hiányában. Az étkeztetést biztosító vendéglátó vállalattal folyamatos kapcsolattartásban állunk, s erőteljesen képviseljük a korszerű és egészséges táplálkozáshoz kötődő igényeinket. 119

14 Mindennapjainkban és hagyományainkban is megjelennek ezek a törekvéseink, a gyermekek maguk termelte, s a szülők segítségével gyűjtött zöldségfélék, gyümölcsök változatos elkészítése, fogyasztása, a születésnapok, ünnepek, farsang alkalmával készített gyümölcs-zöldség ételek előnyben részesítése révén. A testápolás higiéniai, egészségügyi szokások alakítását jelentik. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségeket a felnőttek-gyermekek közötti bensőséges, közvetlen kapcsolat hatására, és a vegyes összetételű gyermekcsoportban felerősödő szociális tanulás útján sajátítják el. A fokozatosság betartása, differenciált segítségadás készenléte önbizalmat ad a gyermekeknek. Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel a betegségmegelőzés és a jó közérzet megteremtése a célunk. A praktikus öltözködési szokások kialakításában együttműködünk a szülőkkel a gyermek kényelmes, célszerű ruházata érdekében. Az egészséges lábboltozat fejlődése szempontjából lényegesnek tartjuk a cipő megválasztását. Egészségügyi okokból minden gyermeknek szüksége van: az időjárásnak megfelelő kinti és benti játszóruhára, benti cipőre, pizsamára, tornaruhára, tornacipőre, váltó fehérneműre, kiránduláshoz esőkabátra, gumicsizmára. A mozgás a gyermekek természetes belső igényéből fakad, ez a tevékenység, akárcsak a játék, öröm forrása. A mozgásszükséglet kielégítése változatos térben és szervezeti keretek között történik. /részleteket lásd. A Mozgás c. fejezetnél/ Az edzés során nő az ellenálló képesség, a szervezet alkalmazkodó képessége. A szabad levegőn tartózkodás, a napfény és a víz egyaránt jótékony hatású. A gyermekek szervezete az óvodáskorban változó alkalmazkodó készséget mutat, ezért az óvónő részéről körültekintést igényel az egyéni bánásmód. Évszaktól függetlenül fontos tényező, hogy a gyermekek szabad levegőn tartózkodása legyen folyamatosan biztosított. 120

15 A pihenés elengedhetetlen feltétele a teljes nyugalom, csend, a friss levegő, a szorongások feloldása mesével, altatódallal, a simogató, betakaró felnőtt jelenléte. Az eltérő alvásigényű gyermekek pihenését jó szervezéssel, kiegyensúlyozott szokásrenddel az óvónő differenciáltan valósítja meg, amely történhet csendes, nyugodt fekvéssel. vagy csendes tevékenykedéssel is (nagyobbaknál). Az óvodapedagógus szerepe az egészséges életmódra nevelés folyamatában: Az óvónő egész személyiségével nevel, hatást gyakorol a gyermek fejlődésére. Modell szerepének tudatosan megfelelve megjelenésével gondozottságot, ápoltságot, harmóniát képvisel. Egészséges életvitelével mintát szolgáltat a gyermek, a szülők felé. A gyermek egyéni szükségleteinek, igényeinek, otthoni életritmusának, a családok eltérő kultúrájának, egészségügyi szokásainak megismerésére törekszik, hogy ezáltal egyénileg tudja segíteni a gyermek testápolási, öltözködési, tisztálkodási szokásainak kialakulását. A családdal való folyamatos kapcsolattartás során javaslatokat ad az egészséges életrend, a hasznos szabadidő eltöltésével kapcsolatban. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek esetében az óvodai környezet modell szerepével az óvoda gondozó tevékenységével igyekszik kompenzálni a családból származó hátrányokat. Az egészségvédelem, megelőzés kérdésében külső szakemberek (gyermekorvos, védőnő, pszichológus) bevonásával szülői fórumokat szervez. Veszélyeztetett gyermekek érdekében kapcsolatot létesít gyermekjóléti szakszolgálattal és az illetékes gyámhivatallal. 121

16 5.2. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ Az érzelmi nevelés- szocializáció elősegítése nagyon mélyen átszövi az óvodai nevelés egész folyamatát, valamennyi egyéni és társas tevékenységformát. Az érzelmi nevelés: A gyermeki fejlődésben elsődleges szerepet játszanak az érzelmek, melyek már a magzati fejlődés időszakától hatást gyakorolnak rá, s a későbbi születés utáni időszak környezeti tényezői a veleszületett érzelmi kifejezés jelzésrendszerének gazdagodását jelentősen befolyásolják. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága magatartásuk érzelmi vezéreltsége. Az érzelmek dominálnak a személyiségen belül legerősebben, ami viszonylag fejletlen, ezért tevékenységeinek mozgatóerejévé, motivátorává válnak. Programunk, sajátos arculatából adódóan a természettel való kapcsolat alakítása közben, a természet szépségének, alakíthatóságának, változásainak, mozgalmasságának megtapasztalása során a gyermekek erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmeinek kialakulásához eredményesen hozzájárul. Céljai: Olyan alapvető biztonságérzet megteremtése az óvodában, amely hozzájárul a gyermek öntudatának, önérvényesítésének kibontakozásához. A gyermekek erkölcsi érzelmeinek, tulajdonságainak alakítása, erkölcsi értékrendjüknek megalapozása, hogy ezáltal érzelmi életük kiegyensúlyozottabbá, s így a szocializációt segítő tényezővé váljon. A természettel való kapcsolat iránti érzelmi motiváltság elmélyítése. 122

17 Az óvodapedagógus feladata az érzelmi nevelés során: Az érzelmi nevelés során is a biztonságérzet kialakulásához nélkülözhetetlen feltételek (gyermeki szükségletek kielégítése, derűs, harmonikus légkör, elfogadó- megerősítő- segítő magatartás, értékek, élmények nyújtása) az elsődleges feladatunk. A gyermekek családi hátterének megismerése folyamán rendkívül sok információt szerzünk a gyermekek érzelmi megnyilvánulásairól, azok kiváltó okairól. Óvónőink érzelmi sokszínűségre, gazdagságra, hitelességre törekszenek, melyek elsősorban metakommunikatív kifejezésmódokon keresztül jutnak el a gyermekekhez. (mint arckifejezés, gesztus, testtartás, stb.). Az óvónő gyermek kapcsolatában fontosnak tulajdonítjuk a testközeli érintéses kapcsolattartás formáit, az egyes gyermekekhez való teljes odafordulást, ezáltal hatékonyabban realizáljuk a gyermek kötődésigényének kielégítését. Természetben társadalmi környezetünkben tett megfigyelések, ott végzett tevékenységek során mély- együttes élmények átélését tesszük lehetővé. Ezeket az élményeket, s az élmények által kiváltott érzelmeket a gyermekek újra és újra átélik a játék folyamatában. Közben mélyülnek: - Erkölcsi érzelmeik közül a számukra átélhetők, mint: szeretet, tisztelet, megbecsülés, barátság - Esztétikai érzelmeik közül: a természet harmóniájának, szépségének érzése az emberi alkotások esztétikumára való figyelés - Intellektuális érzelmeik közül: kíváncsiság rácsodálkozás felfedezés siker öröme 123

18 A családi modellt kiegészítő óvodai közeg hatására megtanulják a gyermekek az átélt érzelmeket mások számára is kifejezővé tenni, képessé válnak érzelmeik bizonyos fokú szabályozására, kontrolljára. Szocializáció segítése Célja: Olyan pozitív szociális értékrend megteremtése, és az e szerinti viselkedés, amelyben az egyes gyermek önérdeke és a csoport érdeke összeegyeztethetők. A gyermek szocializációjára elsődleges hatással van szüleinek teljes személyisége, s ezáltal magával hozza az öröklött és tanult szociális motívumokat, s ezek meghatározóak szociális képességeinek kiépülésében. Óvodába lépéskor a kisgyermekre még az erős én-központúság jellemző. Családján kívül gyakran itt érik az első közösségi hatások, élmények. Tevékenységek során a gyermekeknek lehetősége van önkifejezési formák gyakorlására, együttműködési formák megtapasztalására, a társas érintkezés, a közösségi magatartás szokásainak, szabályainak elsajátítására. A szocializáció folyamata óvodai nevelésünkben 3 fő komponensből áll: Beszoktatási időszak Mindennapi együttélés Rendhagyó események, ünnepek, hagyományok, kirándulások hatása a szocializációra Az óvodapedagógus szerepe a beszoktatási időszakban Az óvodáról és az ott dolgozókról szerzett első benyomások meghatározó jelentőségűek a további kapcsolat során gyermek óvónő, és a pedagógus szülő viszonyában egyaránt. Ezért a beszoktatási időszak nagyon tudatos odafigyelést, előkészítést igényel az óvodapedagógusoktól. Óvodánk teljes nyitottsággal felvállalja, hogy már az óvodai beiratkozások előtt (nyílt nap formájában) megismerhessék a szülők pedagógiai koncepciónkat, nevelőmunkánkat, a csoportok arculatát, óvodapedagógusainkat. A szülőknek gyermekeknek egyaránt pozitív 124

19 indíttatást ad, hogy a beiratkozás idejére már nem teljesen idegen számukra az óvoda. A bölcsődéből érkező gyermekek meglátogatása és meghívása a leendő csoporttársakkal szintén az átmenetet könnyíti. A beszoktatás eredményessége érdekében a szülőket meggyőzzük az együttműködés fontosságáról és egyéni differenciálással lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. A vegyes életkorú csoportban a beszoktatási időszak szinte problémamentes, hiszen az első napok szorongásait oldják a csoporton belüli testvérpárok, ismerős gyermekek vagy barátok személye is, s az új gyermekek fogadására felkészült csoporttársak kezdeményező, barátságos, segítő magatartása. A beszoktatás teendőiben mindkét óvónő együtt vesz részt, ezáltal több idő jut az új gyermekekkel való egyéni bánásmódra, - az ölbe vételre, ringatásra a kisgyermek számára először legfontosabb kötődési szükséglet kielégítésére. A mindennapi együttélés folyamata: A beszoktatási időszakban kialakult kötődés kezdetben csak az óvónő személyéhez, később társakhoz is szociális tapasztalatokhoz juttatják a gyermekeket. A mindennapi egymás mellett tevékenykedésből fokozatosan jutnak el az együttes játékig. Eközben mintát követnek, kapcsolatot létesítenek, alkalmazkodnak, megtanulják önmaguk értékelését mások viselkedéséhez viszonyítani. Társas kapcsolataik révén alakul hovatartozási kötődésük. Az egyén egyén és egyén társ kapcsolatban szerzett szociális tapasztalatok különböző helyzetek megoldására teszik képessé őket, szociális ismeretekre tesznek szert. Az óvodapedagógus a mindennapi együttélésben: Csoportjainkban a szocializációs nevelés szintjének meghatározó eleme óvónőink demokratikus stílusú segítő-együttműködő magatartása gyermekkel, szülővel egyaránt. 125

20 Személyiségükkel modellt, mintát adva tanítják meg a gyermekeket, s azok egymást a szociális kommunikáció, ezen belül a gyakori túlnyomóan pozitív érzelmi kommunikáció használatára. A mindennapi életben időnként szükség szerint előforduló negatív érzelmi kommunikációs megnyilvánulásaik is szeretetbe ágyazottak, optimista, a gyermek irányába bizakodó szemléletet sugároznak. Az érzelmi kommunikációt kiegészítve segítik a gyermekek együttéléséhez nélkülözhetetlen verbális kommunikációjuknak fejlődését is, hogy örömeiket, problémáikat képessé váljanak megosztani egymással az emberi kapcsolatokban nélkülözhetetlen viselkedési, udvariassági formulák használatára alkalmassá váljanak. Rendhagyó események: Programunk szellemiségéből adódóan óvodai mindennapjainkat színes, választékos eseménynaptár egészíti ki. Ezeknek a rendkívüli eseményeknek a többsége a természet megismerő, ápoló, óvó tevékenységekre épül, más részük pedig az évszakhoz és az óvoda életéhez kötődő ünnepekre, hagyományokra. A rendhagyó eseményeknek fontos szerepük van a szociális érzelmek alakulásában, jelentős összetartó erejük van, erősítik a gyermekek hovatartozási kötődésének elmélyítését. Az események előtti közös készülődés teendői izgalmai megannyi közös élményhez juttatják a gyermekeket, mely az esemény napján éri el tetőpontját. Az évenként ugyanúgy visszatérő ciklikusság a biztonságot jelenti, a gyermekek magabiztosságát növeli. Vannak csoportszintű, óvodai szintű, és nyitott rendhagyó események. A nyitott események lehetőséget kínálnak a szülőknek, gyermekeknek, és az óvodai dolgozóknak arra, hogy a szülők betekinthessenek mindennapjainkba, és hogy az aktuális ünnepek kapcsán együttes élményeket, érzelmeket éljünk át. Az óvoda család gyermek kapcsolattartására, a rendhagyó eseményekre, a program Szülők gyermekek pedagógusok együttműködésének formái fejezetének oldalán találnak részletes együttműködési formákat. 126

21 Események Jeles napok Időjáráshoz évszakhoz kötődő népszokást őrző napok Zöld napok Víz napja Föld napja Madarak és fák napja stb. Természetben végzett hagyományőrző tevékenységek, szüretelések, betakarítások, határjárások, stb. Ünnepek Télapó várás Anyák napja Évzáró Pünkösd majális Ünnepkörök Karácsonyi Farsangi húsvéti Nyitott rendezvény szülők részvételével Rendhagyó eseményeink Belső óvodai rendezvény Óvodai szintű Nemzeti ünnep Március 15. Csoport szintű Egyéb születésnapok Kihívás napja Gyermeknap Kirándulások 127

22 Az óvodapedagógus tevékenysége a rendhagyó események szervezésében Az óvónők, óvoda dolgozói és esetenként a szülők is az ünnepek, rendhagyó események sikeréhez együttes összefogással teremtik meg a feltételeket. Mindenki a maga tevékenységével hozzájárul az eredményességhez. Az óvónők, a dolgozók mintát adnak a bensőséges, hittel teli ünnepelni tudás érzelmi hatásának átéléséből, melyhez külső jegyek - sajátos jelképek - szimbólumok és az ünnepi öltözék is hozzátartozik. Az ünnepek közösségformáló és kötődést erősítő szerepe mellett kihasználjuk az esztétikai ízlésformáló lehetőségeket is. Olyan esztétikai élményekhez juttatjuk a gyermekeket (zeneiskolások karácsonyi hangversenye, néptánc bemutató, óvónők színvonalas produkciói, bábművészek előadása, stb.), melyek igényességet képviselnek, a művészi alkotások értékei felé nyitottá teszik a gyermekeket és szülőket ÉRTELMI NEVELÉS Az értelmi nevelés nem külön fejlesztési feladatként jelenik meg, hanem szorosan összefonódva a többi alapfeladattal, az óvodai élet alapvető tevékenységeinek folyamatában, az anyanyelvi neveléssel is szervesen kapcsolódva. A gyermek tevékenysége, játéka közben valamennyi érzékszervét foglalkoztatja, ezáltal fejlődik, pontosabb lesz észlelése érzékelése. A látott, hallott információkat raktározza, előhívja, mozgósítja emlékezetét. A próbálkozásos, cselekvő tanulásból elindulva képessé válik egyszerűbb probléma megoldására, közben fejlődik képzelete, fantáziája, gondolkodása. Ráébred a felfedezés örömére, mely kíváncsiságával párosulva újabb és újabb tevékenységre ösztönzi. 128

23 Az értelmi nevelés célja az óvodában: A gyermek tanulás iránti motiváltságának fenntartása. Értelmi képességek fejlesztése, kreativitás kibontakoztatása. A természettel való folyamatos kapcsolat során gazdag tevékenységrendszerben biztosított a gyermekek cselekvéses ismeretszerzése, a felfedezés, a rátalálás érzésének átélése, az alkotás, a létrehozás feltétele, s ehhez olyan érzelmi többlet párosul, amelyek együtt pozitív tanulási motívumok kialakulásához vezetnek. Az óvodapedagógus feladatai Az óvónő részéről nagyon alapos megfigyelés, elemzés szükséges a gyermekek egyéni fejlettségének megállapításához. A fejlettség mutatói közül meghatározó a gyermek mozgásfejlettsége, mely szoros kölcsönhatásban áll az értelmi fejlődéssel. A gyermek fejlettségének nyomon követésénél (saját a gyermekek fejlődését nyomon követő- fejlettségmérő dokumentációnk alapján) számba vesszük testi és mozgásszintjének mutatóit. Megfigyelések alapján állapítjuk meg az egyéni fejlesztési tervet. Tudatosan törekszünk arra, hogy a kevésbé nyitott, érdeklődő gyermekek esetében is megtaláljuk azokat az érdeklődési pontokat, amelyek fejlesztése révén felébred az ismeretszerzés, kísérletezés, tudás iránti belső szükséglet, s ez más területekre is hatással van. A részképesség zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő-, és tehetséges gyermekek hatékonyabb kezelése, fejlesztése érdekében ismereteinket, tudásunkat folyamatosan bővítjük. Szükség esetén a családdal együttműködve speciális szakemberek segítségét igényeljük, illetve a szakember javaslata alapján a részterület fejlesztésébe bekapcsolódunk ANYANYELVI NEVELÉS Az anyanyelvi nevelés átfogó jellegű, szerves része az óvodai nevelés minden mozzanatának. Közvetítő elem, hiszen a kisgyermek számára a beszéddel, kommunikációval kísért tevékenység, játék, cselekvés az, ami értelmi képességeinek fejlődését biztosítja. Környezetével való érintkezésének, a gondolkodásának a legfőbb eszköze. 129

24 Az anyanyelv elsajátításának szintje az öröklött beszédképességen kívül a családi környezet által determinált. A szülők, majd az óvodában az óvónő és a társak modellhatását a gyermek utánozza, s a mintákat interiorizálja. Az anyanyelvi nevelés célja: Az óvodai évek alatt a biztonságos, szeretetteljes oldott légkör kialakítása, melyben a gyermek kapcsolatteremtő képessége, s ezáltal beszéde és kommunikációja fejlődik. Helyes mintaadással a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az anyanyelvi kifejezőképesség fejlesztése. Az óvónő feladatai: Mivel minden óvodába járó gyermek különböző szintű beszédkészséggel rendelkezik, ezért óvodába lépés előtt óvónőink tájékozódnak a gyermek beszédfejlettségéről, a család anyanyelvi kultúráltságáról, s továbbra is figyelemmel kísérik a gyermek anyanyelvi fejlődését. A felismert beszédzavarok, beszédhibák esetén, ha szükséges a szülők mellett a speciális szakemberekkel is együttműködnek. A kompenzálás mindig egyénre szabottan történik. Az óvodába lépő gyermek számára biztonságot nyújtó, szeretetteljes, egymást meghallgató, egymáshoz beszélő, derűs, ingergazdag csoportlégkört alakítunk. A páros, ölbeli, szemkontaktust kialakító játékokat alkalmazzuk az érzelmi kapcsolat alakítása, a gyermek biztonságérzetének megteremtése érdekében. A természetes helyzet teret nyújt a gyermekek közlési vágyának, s ez sikerélményhez juttatja őket, ösztönzőleg hat további beszédükre. Az óvónő szép, tiszta kiejtése, világos, érthető, változatos mondatszerkesztése a gyermekek számára követésre méltó. A beszéd metakommunikáció összhangja nyújtja mondanivalójának hitelességét. 130

25 A mondókák, versek, mesék megéreztetik a gyermekkel az anyanyelv ritmusát, beszéddallamát, új kifejezések kapnak valódi jelentéstartalmat. A bábot, mint a gyermeki megnyilatkozás sikeres elindítóját szorongó, gátlásos gyermekeknél alkalmazzuk. A bábjáték fejleszti a gyermek nyelvi emlékezetét is, összefüggő beszédre készteti, fejlődik érzelmi kifejezőkészsége. A családdal való kapcsolatban javasoljuk a szülőknek, hogy minél több közös anyanyelvi élményhez juttassák a gyermekeket, éljenek a mindennapos mesélés kapcsolatépítő és fejlesztő hatásával JÁTÉK Mivel a játék az iskoláskor előtti időszak leginkább fejlesztő tevékenysége-, s ezért a nevelés eszköze-, módszere-, és szervezési kerete-, az óvodai élet egészét uralja, életrendünk folyamatának alapját jelenti. A játék fejlesztőhatásának jelentőségét teljesen azonos módon értelmezzük. Értelmezésének fő dimenziói: A játék szerepe a gyermek életében, fejlődésében A játék feltételrendszere Az óvodapedagógus hatása a játék alakulására A játék szerepe a gyermek életében, fejlődésében A gyermek fejlődését legdöntőbben a játék határozza meg, mert a játékban érzi igazán jól magát, önkifejezésének ez a legjobb formája, számára az önmegvalósítását jelenti. A játékot magáért a tevékenységért végzi, ami érzelmileg mindvégig motivált, a belőle fakadó öröm újabb tevékenységre ösztönzi. A világból természeti- és társadalmi környezetéből szerzett élményeivel kapcsolatban véletlen és valószínű törvényszerűségeiből tapasztalatokat szerez, amelyeket a játékban sajátos egyedi módon él meg, s megoldási módokat keres rájuk. Fiziológiai pszichikai éréséből fakadó feszültség készteti a játékra, amelyre nagy hatással van szociális környezete is. Vágyainak megjelenítési színhelye, ahol óhaja, kívánsága teljesülhet. A játék hatására a gyermek belső feszültsége csökken, ez kellemes érzést kelt, s ezért megismétlésre, újra átélésre készteti. 131

26 A játékban a gyermek cselekvései során problémákat old meg, a tevékenység során szerzett tapasztalatai beépülnek tudattartalmába. A fellépő nehézségek leküzdése alakítja intellektuális képességeit. A létrehozás, alkotás megmozgatja alkotó képzeletét, fantáziáját, fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége, helyzetfelismerő képessége. A játék hatása jól megmutatkozik az érzékszervek működésének, észlelésének, a megfigyelőképességnek, az önkéntes és szándékos figyelemnek, az emlékezetnek, a felidézésnek, a képzelet működésének és a gondolkodásnak pontosabbá válásában. Játék közben fejlődik a gyermek mozgáskészsége. Újfajta mozgásokat tanul, alakul térérzékelése, nagymozgása, és szenzomotoros kézügyessége. Közel kerül az erkölcsi szokások felismeréséhez, elfogadásához, formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése. Az átélt játékörömök, időnkénti kudarcok erős érzelmeket váltanak ki. A gyermek tanulja érzelmeinek kezelését, feszültség levezető hatása oldottá teszi, a siker újra átélési vágya kitartásra ösztönzi. A játék felerősíti a szocializálódás folyamatát, benne felfedezi a gyermek a másikat, és más képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát, megjelenik az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Gyakorolja az egymáshoz való alkalmazkodást, a kooperációt, és a kölcsönös kommunikációt. A játék fejlődése a fejlődés egészének a tükre, általa követhetővé válik a fejlődés minden lépésének megfigyelése. A játék hiánya, vagy különleges sajátosságai jelzik a fejlődés bármely problémáját. A játék fejlesztő hatását tekintve felismerhető, hogy a prevencióban is fontos szerepe van, hiszen a fejlődési rendellenességet mutató gyermek olyan segítséget kaphat a játék folyamatában, amely lehetővé teszi, hogy saját problémájához mérten a későbbi nehézségeket megelőzzük. 132

27 A játék feltételrendszere: Óvodai programunk megvalósításának alapja az elmélyült, nyugodt játék megteremtése. - A nyugodt légkör; - megfelelő hely; - idő; - és eszköz elengedhetetlen feltételei a tartalmas játék kialakulásának. A felszabadult játékhoz szükséges derűs légkör az óvónő védő szeretetének, segítő és megértő gondoskodásának, a gyermekek egymás közötti kapcsolatának, a csoport szokásrendjének, neveltségi szintjének függvénye. Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az udvar. Mindkét helyszín sajátos játékkörülményeket teremt a gyermekek számára. E sajátosságokhoz igazodva biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a kiscsoportban, elszigetelt helyen meghúzódó (zugok, kuckók, galéria szintjei) és nagyobb teret igénylő mozgásos tevékenység térigényét. A csoportszobai játéknál nélkülözhetetlen az építőjátékhoz az elkülönített hely, a rajzoláshoz barkácsoláshoz állandó sarok kialakítása, a konstruáló játékok számára a nyugodt körülmény. Az udvar más lehetőségeket kínál a játék szempontjából. Betonos és füves területei megfelelő térrel rendelkeznek a nagymozgások kielégítéséhez, ügyességi-, verseny-, szabályjátékokhoz. Az építő, konstruáló tevékenységek más eszközökkel, természetes anyagokkal (homok, víz, kavics, ágak, stb.) folynak, ennél fogva másfajta tapasztalatszerzésnek, élménynek a forrásai. A tavaszi- nyári- kora őszi időszakban a csoportszobai játékot teljes egészében felváltja a szabadban folyó játék, ezért a különböző szerepjátékok feltételeit is megteremtjük az udvaron (babaházban, közlekedési pályán, boltos játékot, stb.). 133

28 Az elmélyült játék kialakulásának kedvez a folyamatos napirendünk, amelyen belül megszakítás nélküli hosszú időt töltenek a gyerekek a szabad játékkal délelőtt, délután egyaránt. Az élmények, a nyugodt légkör hatására több napon, héten keresztül is játszanak egy-egy témát, addig, amíg örömet, érdekességet jelent számukra. A gyermek életkorához igazodó játékeszközök vásárlásánál igényességre, jó minőségre, tartósságra törekszünk. Előnyben részesítjük a természetes alapanyagból készült eszközöket. Célunk, hogy olyan eszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére, amelyek megmozgatják képzeletüket, fantáziájukat. A készen vásárolt eszközök mellett félkész eszközöket, a kirándulások alkalmával és a szülők által gyűjtött természetes anyagokat is felhasználunk. Ezek révén a gyermekek felismerik azt a problémát, hogy miként lehet valamit elkészíteni, ha szükséges a játékukhoz. A hagyományos játékeszközöket kiegészítik a különböző képességfejlesztő játékok, dramatikus játékok kellékei (kendők, leplek, kalapok, táskák, stb.). A játék objektív feltételei mellett elengedhetetlen az élmény megléte, amely a gyermeki játékot elindítja, motiválja, és tovább viszi. Az élmények egy részét óvodán kívüli környezetből hozzák magukkal a gyermekek, más részét közösen élik át. A közös játék fejlődése szempontjából az együttes élménynek meghatározó jelentősége van. Tudatosan törekszünk környezetünkből, lakóhelyünk sajátosságaiból változatos, sokoldalú élmény nyújtására, hogy a játék minél tartalmasabbá váljon. Évszakhoz kötődő kirándulások, bizonyos környezetbe való állandó visszatérő megfigyelések, szülők munkahelyeink látogatása, a kulturális rendezvényeken való részvétel mind-mind a gyermeki játék élményforrásaivá válnak. Az óvodapedagógus hatása a játék alakulására: A pedagógus személyisége a legfontosabb szubjektív feltétele a játéknak. A felkészültsége alapvetően meghatározza a játéknak, mint a nevelés eszközének hatékonyságát. Nevelés lélektani, fejlődés lélektani ismeretekből biztos, alkalmazható tudás birtokában vesz részt a folyamatban. 134

29 Ismeri a különböző játékfajták sajátosságait, pedagógiai funkcióit, a gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit. A játék állandó visszajelzés a gyermek fejlettségi szintjéről, képet ad számára én-fejlettsége, gondolkodása, beszédkészsége, társas kapcsolatai szintjéről. Felfigyel a fejlődésben bekövetkező zavarokra, a szülőknek is ráirányítja a figyelmét. Javaslatot ad a zavar megszüntetésére vonatkozóan, vagy speciális szakember bevonását kezdeményezi. Állandó érzelmi és intellektuális kapcsolatban a kölcsönös információcsere és interakciók során helyes pedagógiai magatartásával rugalmasan képes alkalmazkodni a gyermek állandó változó magatartásához. Megteremti azokat a lehetőségeket, ahol a gyermekek már meglévő tapasztalataikat felelevenítik, közös együttes élményre tesznek szert. A játékhoz szükséges feltételeket tudatosan alakítja (idő, hely, eszköz, stb.) a különböző korú és fejlettségű, érdeklődési körű gyermekek elmélyült, egymást nem zavaró tevékenységéhez. A gyermekek szükséglete a játék aktuális állapota alapján a játékszervezésben: a gyermek játszótársaként utánozható, követhető modellt nyújt; a játékfolyamatban segítő, kezdeményező szerepet tölt be. Tudatos, megengedő, biztonságot adó jelenlétével potenciális partnerként van jelen. A gyermek ismeretében dönt arról, hogy mikor célszerű egyéni fejlesztéssel kapcsolódni az adott játékhoz. Tudatosan megválasztja a kötetlen választható tevékenységek optimális idejét, helyét, témáját úgy, hogy a játék menetét ne zavarják. Tiszteletben tartja a játék önkéntességét, szabadságát, a gyermekek önállóságának, döntési képességének, aktivitásának, kreativitásának teret ad. Támogatja, elősegíti a játék szabályainak kialakulását, megszilárdulását, amely a gyermekek biztonságérzetét növeli. Hagyományos játékon kívül a drámajátékok, dramatikus játékok kezdeményezésével elősegíti a gyermekek különböző készségeinek, képességeinek alakulását, prevencióként alkalmazza az esetleges fejlődési zavarok kialakulásánál, korrekcióként a már megjelent probléma kezelésénél. 135

30 5.6. MOZGÁS A mozgás a gyermek alapvető szükséglete, melyre állandóan belső késztetése van. Elsőként mozgása útján teremt kapcsolatot környezetével, azon keresztül ismeri meg szűkebb - tágabb környezetét. Mozgásos, cselekményes tevékenységeinek következményeiből tapasztalatokat szerez a világról, saját magáról, az őt körülvevő tárgyi- személyi közegről. Eközben fejlődik gondolkodása, figyelme, megfigyelőképessége, térészlelése, vizuális memóriája, szókincse, a különböző észlelési területek integrációja. A gyermek én-tudatának fejlődésében, saját testének, mozgásos képességeinek megismerésében kiemelkedő szerepe van a mozgásnak. A mozgást nagyon tágan értelmezzük, nem csupán a testnevelési foglalkozásokra szűkül le, hanem magába foglalja az óvodai élet minden területén fellelhető cselekvésformát nagy-, vagy finommotorikus mozgás formájában. A természettel való folyamatos kapcsolat felerősíti, felszínre hozza, folyamatosan fenntartja a gyermekek mozgásigényét, motiváltságát a mozgástevékenységek iránt. A friss levegő, a szabad tér, a nagy terület kirándulások, megfigyelések alkalmával remek lehetőséget nyújtanak a gyermek természetes mozgásigényének kielégítésére. A fáramászás, árokugrás, hegyen-völgyön túrázás, különböző fatörzseken egyensúlyozás, stb. fejlesztik állóképességét, erejét, egyensúlyérzékét, téri tájékozódó képességét. A mozgásfejlesztés célja: A gyermek természetes mozgásigényének kielégítése, fejlesztése. Gyermek mozgáskészségeinek fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése. Testi képességeinek sokoldalú harmonikus fejlesztése. 136

31 Feladatai: ellenálló képesség, teherbíró képesség fokozása, szervezet edzése egyensúlyérzék, ritmusérzék, motoros képességek fejlesztése testséma lateralitás fejlesztése, helyes testtartás kialakítása téri tájékozódó képesség fejlesztése mozgásműveltség megalapozása, mozgáskoordináció fejlesztése, keresztcsatornák működtetése aktív mozgáshoz szoktatás egészséges életmód megalapozása családok életvitelének befolyásolása A mozgásfejlesztés tartalmának megjelenési formái: Szabadon, spontán végzett mozgásos tevékenységek Szervezett mozgásos tevékenységek Szabadon, spontán végzett mozgásos tevékenységek: A gyermek valamennyi tevékenysége mozgáshoz kötött. Az óvodai csoportszobában a nagymozgásos tevékenységek korlátozott lehetősége biztosított, ezért a gyermekek mozgásigényének kielégítésére speciális feltételeket alakítottunk ki a gyermeköltözőket is kihasználva a nap bizonyos időszakában mobil mozgásfejlesztő eszközök alkalmazásával. A gyermekek spontán szükségletük, érdeklődésük, aktivitásuk alapján önként csatlakozhatnak ezen tevékenységhez. A finommozgások fejlesztésére az óvoda megfelelő eszköz- és tevékenységrendszerrel rendelkezik a fűző játékoktól a lego és egyéb konstruáló játékokon keresztül a gyurmázás, agyagozás, rajzolás bármikor szabadon választhatóságával. Az óvoda udvar számos lehetőséget tartogat a gyermekek spontán, szabad mozgástevékenységének kielégítésére. A beépített mozgásfejlesztő eszközök, a gyermekek rendelkezésére álló gördeszkák, labdák, ugrókötelek, tollasok és teniszek, kerékpárok és rollerek stb. a gyermekeket sokféle mozgásminta gyakorlására motiválják. Télen a jégen csúszkálás, szánkózás, hógolyózás, vagy hóban járkálás szintén változatos mozgástapasztalathoz juttatja őket. 137

32 Szervezett mozgástevékenységek Valamennyi mozgásos tevékenység, amely az óvónő kezdeményezésére történik. Megjelenési formái: kötelező testnevelési foglalkozások mindennapos testnevelések szervezett választható mozgásos tevékenység játékidőben bent, vagy kint Kötelező testnevelési foglalkozások: A 3,4,5 éveseknél heti egy alkalommal, az 5,6,7 éveseknél heti két alkalommal perces időtartamú kötött foglalkozás, amely semmiképpen nem kényszerített módon válik kötötté. A vegyes életkorú csoportok és a speciális kiképzésű csoportszobáink miatt (tornaterem hiányában) osztott csoporttal szervezzük (jó időben a szabadban). Így a fős és életkorilag is kisebb megosztást mutató csoportokkal nagyon intenzív, differenciált mozgásfejlesztést tudunk megvalósítani. A kötött testneveléseket Porkolábné Dr. Balogh Katalin mozgásfejlesztő programja és Dr. Tóthszőlőssyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. kézikönyve helyi adaptálása alapján szervezzük. A kötött foglalkozásokba beépülnek a test deformitások megelőzését és ellensúlyozását szolgáló speciális gyakorlatok. Mindennapos testnevelések: Az időjárás függvényében a szabadban vagy a csoportszobákban szervezzük napi 1, vagy 2 alkalommal perces időtartamban. 138

33 Célja: a testnevelési foglalkozáson megismert, megtapasztalt mozgások begyakoroltatása, készség szintre juttatása mozgásos versenyekkel, szabályjátékokkal pozitív mozgásélmény nyújtása Napi rendszeresen jelenlévő tevékenységként fontos szerepe van a gyermekek életmódbeli szokásainak alapozásában, a rendszeres mozgásigény beépítésében, az életrendben. A jó hangulatú foglalkozásokat szolgálja a körültekintő szervezés, a játékos hangvétel, a rövid, érthető utasítások, a kevés várakozási idő, a változatos eszközök használata és a zenés torna beiktatása. Szervezett választható mozgásos tevékenység játékidőben bent, vagy kint: Az óvónők által nagy- és finommozgások fejlesztésére irányuló tudatosan szervezett mozgásos játékok a gyermekek egyéni vagy kis csoportos differenciált fejlesztését szolgálják, amely rendszerint egyéni fejlődési sajátosságból, valamilyen funkciózavarból, részképesség zavarból eredő probléma korrekciójára, vagy az esetleges tanulási zavarok megelőzésére irányulnak. A szabadban gyakran szerveznek különböző ügyességi- gyorsasági- erő versenyeket, szabály- és fogójátékokat, amelyek a gyermekek által nagyon kedveltek. Időnként csoportok közötti vetélkedésekre - versengésekre is sor kerül, ezeknek nagyon erős közösség összetartó ereje van. Az óvónő feladata a mozgásfejlesztő tevékenységek irányításában: Óvodába lépéskor tájékozódik a gyermek óvodát megelőző mozgásfejlődési sajátosságairól, tempójáról, feljegyzéseket készít. Óvodáskorban a gyermek mozgásfejlődését tudatosan nyomon követi, megfigyeléseit a gyermek fejlettségét nyomonkövető lapon évente két alkalommal, illetve ezen túl szükség szerint rögzíti. A szerzett tapasztalatokból képes következtetni a gyermek általános fejlettségi szintjére, a fejlődési rendellenességeket időben felismeri. Szakember útmutatása alapján egyéni, differenciált fejlesztést végez a korrekció érdekében. 139