CSICSERGŐ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÉVHARASZT 2013.

Átírás

1 CSICSERGŐ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÉVHARASZT Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2013.

2 Tartalomjegyzék 1. Az óvoda jellemző adatai 4. old Az óvoda hivatalos neve, címe 4. old. 1.2 Az óvoda fenntartójának neve, címe 4. old. 1.3 Az óvoda földrajzi működési területe 4. old. 1.4 Az óvoda beóvodázási körzete 4. old. 1.5 Az óvoda vezetője, a program benyújtója 4. old. 1.6 Helyi nevelési program adaptálása 4. old. 2. Az óvoda önmeghatározása 5. old. 2.1Óvodánk jellemzői 5. old. 2.2 Jövőképünk 5. old. 2.3 Óvodaképünk 5. old. 2.4 Gyermek képünk 2.5 Alapelveink 6. old. 2.6 Óvodánk nevelési céljai 6. old 3. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 7. old. 3.1 Személyi feltételek 7. old 3.2 Tárgyi feltételek 8. old. 4. Az óvoda működési rendje 9. old. 4.1 Napirend, hetirend 9. old. 4.2 Tevékenységi formák szervezési jellemzői 10. old 4.3 A fejlődés nyomon követése 11. old 4.5 Az óvoda szervezeti felépítése 12. old 5. Az óvoda társadalmi kapcsolatai 13. old. 5.1 Nevelőpartnerünk a család 13. old. 5.2 Együttműködés az iskolával 14. old Óvoda-fenntartó 15. old. 5.4 A nevelést segítő speciális kapcsolatok 15. old. 5.5 Óvoda - Egyház 15. old. 6. Az óvoda hagyományrendszere 16. old. 6.1 Az óvoda ünnepei 16. old. 6.2 Tevékenységi formái 16. old. 6.3 Egyéb programok, kirándulások 17. old. 6.4 Elvárt eredmény 17. old. 7. Gyermekvédelem az óvodában 17. old. 7.1 Gyermekvédelmünk célja 17. old. 7.2 Gyermekvédelem feladata 18. old. 8. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere 20. old. 2

3 8.1 Pedagógiai munka ellenőrzése 20.old. 8.2 Pedagógiai program értékelése 20.old. 9. Az óvoda nevelési feladatai 21.old. 9.1 Testi-lelki szükségletek kielégítése 21. old. 9.2 Az egészséges életmód alakítása 22. old. 9.3 Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció 24.old. 9.4 Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés 25. old 10. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 27. old 10.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 27. old 10.2 Kiemelten tehetséges gyermekek 29. old 11. Óvodai élet tevékenységi formái 30. old 11.1 Játék 30. old Tanulás, 33. old Munka jellegű tevékenységek 34. old. 12. Fejlesztési tartalmak 36. old Vers, mese 37. old Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 39. old Rajzolás, mintázás, kézi munka 41. old Mozgás 43. old A külső világ tevékeny megismerés 46. old Szabadidős tevékenység 49. old. 13. Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma 49. old. 14. Érvényességi rendelkezésék 52. old. 15. Legitimációs záradék 53. old. 3

4 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 1.1 Az óvoda hivatalos neve címe: Csicsergő Napköziotthonos Óvoda Csévharaszt 2212 Csévharaszt Ady Endre út 52. Tel.: 06/ Az óvoda fenntartójának neve, címe: Csévharaszt Község Önkormányzata 2212 Csévharaszt Kossuth Lajos út 43/b Tel.: 06/ Az óvoda földrajzi működési területe: Csévharaszt község 1.4 Az óvoda beóvodázási körzete: Csévharaszt község területe, de szülői kérésre egyéni mérlegelés alapján más területről is fogadunk gyermekeket.(szabad férőhely esetén) 1.5 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Váraljai Lászlóné 1.6 Helyi nevelési program adaptálása: A Napköziotthonos Óvoda Szeptember 22-én tartott nevelőtestületi értekezletén egyhangúan elfogadta és adaptálta a CSEMPESZKOPÁCS ÓVODA helyi programját, amely az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, annak megfelelt. Jelen módosítás alapja a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 4

5 2. AZ ÓVODA ÖNMEGHATÁROZÁSA 2.1 Óvodánk jellemzői Óvodánk a község egyetlen önkormányzati óvodája, így világnézetileg semleges nevelést folytat. 3 csoportos, 75 kisgyermek óvodai nevelését teszi lehetővé. Az épület belső adottságai megfelelőek. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Ehhez a költségvetési kereten túl felhasználjuk nyertes pályázataink többletforrását. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképességlemaradással és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyerekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák, meg. 2.2 Jövőképünk Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet; biztonságot, vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával. 2.3 Óvodaképünk: Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. 2.4 Gyermekképünk: Minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezető útnak is annak kell lennie. A gyermek Ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. - fogalmazta meg Nyíri Tamás -, s valljuk mi is. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet. Magatartás- és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet. 5

6 2.5 Alapelveink: - a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. - a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése - a gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi - mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembevétele - az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét - az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására - az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása - az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés 2.6 Óvodánk nevelési célja A (2.5) 3-7(8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával - a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása - az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével - a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása - a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása - a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése - a tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességeinek felszínre hozatala, fejlesztése - a hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkentése, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé tétele - az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül - a természetes és mesterséges környezetünk megismerésére, védelmére nevelés tevékenységek által és tevékenységeken keresztül A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben a meghatározó a (2.5) 3-7(8) éves kor alapvető sajátossága: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik. 6

7 3. AZ ÓVODA SZEMÉLYI, ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 3.1 Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: - segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd - vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége - differenciált nevelés iránti elkötelezettség - jó empátiás készség - gyermek-és családcentrikusság - környezettudatos szemlélet - csapatjátékos Távlati cél, hogy a nevelőtestület minden tagja szerezze meg a szakvizsgát valamilyen fejlesztési területen, így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. A pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményei, az óvoda nevelési programjának sokszínűsége szükségessé teszik a pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzését, önképzését. A Nevelési Tanácsadó alkalmazásában álló logopédus heti egy- két alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel. Feladata: elsősorban a gyermekek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése, másodsorban középső csoport év végén, de legkésőbb nagycsoport elején dyslexia-prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél, szükség esetén annak szakszerű terápiája. Személyi ellátottság: A fenntartótól elvárt takarékos létszámgazdálkodás érdekében, csak a törvény által meghatározott minimális létszámot foglalkoztatjuk, törekedve a minőségi színvonal megtartására, esetleges emelésére. Az óvoda dolgozóinak száma: 10 fő A nevelőtestület létszáma 6 fő. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók létszáma 4 fő A nevelőtestület képzettsége: Felsőfokú végzettségű: 6 fő Szakvizsgával rendelkező: 2 fő A dolgozók képzettsége: pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma: 3 fő egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású szakképzett szakács: 1 fő 7

8 3.2 Tárgyi feltételek Óvodánk, a falu központi helyén, egy régi, eredetileg nem is óvodának épült létesítményben működik. Az épületben 3 csoportszoba,1 folyosó, 3 WC, 3 mosdó, egy iroda és egy tálalókonyha van. A csoportszobák padlózata: parketta, amely könnyen tisztán tartható, fertőtleníthető. Nagy ablakfelületeken lehetővé válik a napfény szabad beáramlása. A csoportok hagyományos bútorzatúak, csak a legszükségesebb berendezési tárgyak találhatók meg. A csoportszobákban a játékeszközök elhelyezésére szolgáló polcok mellett, jól tagolt sarkokat alakítottunk ki, ahol egy-egy tevékenységhez szükséges eszközöket helyeztünk el: babaszoba, mesesarok. Az eszközöket a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, ezen eszközök könnyen hozzáférhetőek számukra. Az élősarok növényeinek gondozásában, az akvárium halainak etetésében a gyermekek is részt vesznek. Az öltözőkben a gyermekek ruhái, váltócipői külön jellel ellátott helyen vannak. Az öltözőkben helyeztük el a Hirdetőtáblákat, amelyen a szülőknek szóló tájékoztatásokat közöljük. A mosdóhelyiségekben jellel ellátott törölközőtartókat, valamint a fogmosás kellékeinek tárolására szolgáló polcokat helyeztünk el. A berendezési tárgyak és játékeszközök egy része természetes anyagból van (fa, gyékény, vessző). Arra törekszünk, hogy új eszközök beszerzésével a természetes anyagokból készült, esztétikus, a gyermekek számára praktikus játékok legyenek a csoportokban. Ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat, eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Lényeges, hogy az óvónői ötleteken túl, az elkészítéshez szükséges anyagok mindig kellő választékban rendelkezésre álljanak. Ezt a feltételt igyekszünk biztosítani és kiemelten szeretnénk kezelni a jövőben is. Az óvoda udvara: óvodánk nagy udvarral rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron biztosítsuk a gyermekek számára a természetes, szabad mozgást. A tágas, füves területek lehetővé teszik a játékos versengéseket (futóverseny, akadályverseny stb.). A mozgásfejlesztő szereket (csúszdák, mászókák, hinták, babaház, mókuskerék, hintaállványok), biztonságosan, az előírásoknak megfelelően helyeztük el. Az udvar játékai elsősorban fából készültek. Az udvar első részében virágoskerteket alakítottunk ki, ahol a gyermekek maguk is gyakorolhatják a növények gondozását. 8

9 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE Óvodánkban a nevelés a nevelőtestület által készített és elfogadott, az óvodavezető által jóváhagyott pedagógiai program alapján történik, és a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvoda működését a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a házirendben foglaltak biztosítják. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembevételével. Homogén csoportok esetében az életkor adott csoportba sorolási szempont, ezért emellett figyelünk a nemek egészséges arányára, továbbá a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztására. Részben heterogén csoport esetén törekszünk az egymáshoz közel eső korosztály egy csoportba sorolására, például (2.5)3-4 ; ; 5-6-7(8) Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat- lehetőség szerint ugyanaz az óvónőpáros és dajka nevelje kiscsoporttól az iskolába lépésig. 4.1 Napirend, hetirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együtt mükődő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Ennek érdekében az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A hetirend nem feltétlenül napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tarjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. Mivel az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van- az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkával- ezért a napirend kialakításánál ezt az időigényt is figyelembe vesszük. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek 9

10 minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges. A szeptember 1-jétől május 31-éig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermek biológiai (életkor, alvás-, mozgásigény, ebéd rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvónő.. Az általunk helyesnek tartott napirend: szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység, mindennapos testnevelés, tízórai, kötelező testnevelés heti egy alkalommal, gondozási feladatok udvari játék, levegőzés öltözködés, mosdóhasználat, ebéd előkészület a pihenéshez pihenés, ébredés öltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység 4.2 Tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokatvallási, nemzeti, etnikai-, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet, és választhat a lehetőségek közül. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. Tehát tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintőképességet és kellő kreativitást igényel. A beszoktatás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg. 3 4 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás 10

11 Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás 4-5 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai nevelés Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás 5 7 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai nevelés Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás A tevékenységek közül mindig kötött formában szervezzük a mozgásfejlesztést célzó testnevelést. Ennek indokai: - a mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónőtől fokozott figyelmet igényel, ami párhuzamos tevékenységként nem megoldható - a testnevelési játékok sor- és csapatversenyei, a különböző fogó- és labdajátékok több gyermek egy időben történő részvételét igénylik. A szervezett tanulás munkaformái frontális, mikro csoportos, kooperatív, egyéni és páros munkaformákon keresztül valósulnak meg. 4.3 A fejlődés nyomon követése Az óvodapedagógus egyik alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonságot. Úgy szervezze az óvodai környezetetcsoportszoba elrendezése, játékeszközök, napirend-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális körülményeket a folyamatos fejlődéshez. Az elfogadott általános elvárások közül ( pl. tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség, ) vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Ehhez szükséges a gyermek és környezetének minél teljesebb megismerése, fejlődésének nyomon követése, mérése, fejlődési ütemének rögzítése. A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással elkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését személyiségi lapon rögzítjük, és követjük az óvodába 11

12 lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlesztési szintet dátummal regisztráljuk. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a személyiségdossziéjába. A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése: Porkolábné féle fejlettségmérő lapokkal történik Az egyéni fejlődési dokumentum, személyiséglap tartalma: Anamnézis: - a gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok - családra vonatkozó adatok Diagnosztika a mérések rögzítése a fejlettségmérő lapokon Egyéni fejlesztési terv feljegyzései A speciális segítségnyújtás feltüntetése Alkalmazott jelölés a képességmérésnél: + ill. - a megfelelő helyre A mérések időpontja: - Anamnézis készítés: óvodába lépéskor, családlátogatás során - Egészségi állapot nyomon követése: folyamatos, növekedés, súlygyarapodás mérése minden ősszel, tavasszal - Fejlettségmérés /év elején/ Október/, ill. év végén/ Április/ - Egyéni fejlesztési terv: november l5-ig folyamatos, február és május - Észrevételek bejegyzése havonta, ill. rendkívüli esemény kapcsán azonnal. Az egyéni fejlődés nyomon követését végzik: a csoport óvodapedagógusai A dokumentum vezetéséért felelős: csoportvezető pedagógus A gyermek fejlődéséről a szülőket évente 2 alkalommal (január, május) tájékoztatjuk, melyet a szülők aláírásukkal igazolnak. 4.4 Az óvoda szervezeti felépítése: Az óvoda szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen tartalmazza. 12

13 5. AZ ÓVODA TÁRSADALMI KAPCSOLATAI Óvodánk helyi pedagógiai programja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvónőkre alapozza. Feltételezzük a szoros és személyes együttműködést a szülőkkel, gondozókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az önkormányzattal, az óvoda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, az iskolával és az óvoda valamennyi munkatársával. Az eredményes együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében a következő célkitűzéseink vannak: 5.1 Nevelőpartnerünk a család Az óvoda és család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyerek, az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor beadja gyermekét óvodánkba, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak a tudatában kell a család felé fordulnunk, ennek a bizalomnak kell megfelelnünk. Nevelőpartnerségünket nap-mint nap bizonyítjuk magabiztos szaktudással, korrekt és kulturált kapcsolatteremtő magatartással. Alapelvek: - A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk a nevelési módszerét még akkor is, ha hiányos. - A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni. - Kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön.(közös programok). - Elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában. - Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit. - A gyermek személyiségét feltétel nélkül tiszteletbe tartjuk - Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (előadás, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése) Cél: - Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése. - Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermek fejlődését. - Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést - A családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében figyelemráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá 13

14 - Tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, szelektívhulladék gyűjtés, stb.) - Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás - A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása A kapcsolattartás formái Beiratkozás: ismerkedés a szülővel és a gyermekkel, ismerkedés az óvodával. Módja: Egyéni beszélgetés és az óvoda megtekintése. Családlátogatás: A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek a megismerése. Mit várnak az óvodától? Szülő és pedagógus közötti bizalmi kapcsolat megerősítése Módja: Játék és beszélgetés a gyermekkel, beszélgetés a szülővel Szülői értekezletek: A HOP megismertetése, az óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése. A gyermek csoport életének, tevékenységének bemutatása. Beszoktatás jellemzői. Jellemző nevelési problémák megbeszélése. Az iskolaérettség jellemzői. Módja: Tájékoztatások, beszélgetések. Nyílt napok: Betekintés az óvoda életébe. A szülők tájékozódásának segítése a gyermekük csoportbeli tevékenységéről. Módja: Megfigyelések, egyéni és közös megbeszélések Nyílt ünnepek: Télapó, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, Családi főző nap, Évzáró. Közös élmények, az óvoda és a család közötti kapcsolat mélyítése. Módja: Szervezés, beszélgetés a szülők bevonásával 5.2 Együttműködés az iskolával Partnerünk: Balla Károly Általános Iskola Cél: - A gyermekek érezzék jól magukat az iskolában; - Az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése - az óvodás és kisiskolás kor egységes pedagógiai folyamatként kezelése - folyamatos szakmai tapasztalatcsere, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése - a HH és HHH-s gyermekek hátránykompenzálása, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése Feladat: - a gyermekek zökkenőmentes, sikeres iskolakezdésének és esélyegyenlőségének megteremtése - Tevékenységi forma, kapcsolattartási forma: 14

15 - Iskolalátogatás a gyermekekkel; - Együttműködés az iskola alsós tanítóival - A kimenet mérése, az eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába - továbbképzéseken való közös részvétel - egymás rendezvényeire, ünnepeire való meghívás - kölcsönös tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődési üteméről - szakmai tapasztalatcsere - nyílt napok, bemutató foglalkozások (személyes találkozás és beszélgetés az iskolába menő gyermekekkel) - az iskola (tanító) bemutatkozása a nagycsoportos szülői értekezleten Elvárt eredmény: - az iskolába lépés könnyed, szorongásmentes legyen - a gyermek örömmel, tele kíváncsisággal kezdje meg tanulmányait 5.3 Óvoda- Fenntartó Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldására a konstruktivitás a jellemző. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók. 5.4 A nevelést segítő speciális kapcsolatok Nevelési Tanácsadó - tekintettel arra, hogy községünkben nem működik Nevelési Tanácsadó, ezért az arra rászoruló gyermekek a kötelező vonzáskörzethez (Monor) tartozó intézmény ellátását vehetik igénybe Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - e kapcsolatot a törvényben meghatározottak szerint tartjuk fenn a területileg illetékes ceglédi bizottsággal Gyermekjóléti Szolgálat - a családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (pl. szülői értekezleten) - szükség esetén esetjelzés - étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően) - eseti támogatás közvetítése - nyári étkeztetésben való részvétel közvetítése - adományokra szorulók jelzése Egészségvédelem intézményei ezt szolgálja a védőnő, háziorvos látogatása a köznevelési törvényben leírtak szerint 5.5 Óvoda- Egyház Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely alapján óvodánk lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások kertében hittan igénybe vételére. 15

16 Évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktatók számára a helyet. Az együttműködés tartalma Heti rendszerességgel hitoktató foglalkozás szervezése az óvodában. 6. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYRENDSZERE 6.1 Az óvoda ünnepei Az ünnepek jelentős alkalmak a gyerekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását. Megtépázott értékrendű világunkban fontos feladatunknak tekintjük, hogy a családokkal újra felfedeztessük a magyarság ünnepeit, hagyományait és azok belső tartalmát. 6.2 Tevékenységi formái: - Mikulás (dec.06.) - Óvodánkban minden év december 6-án eljön a TÉLAPÓ és megajándékozza a gyermekeket, ahol a szülők, nagyszülők, testvérek is részt vesznek. Együtt énekelünk és verselünk. A gyermekeknek felejthetetlen élmény személyesen találkozni a mikulással. - Karácsony ( dec. vége) - A karácsony belső ünnep az óvodánkban ahol csak a gyermekek vesznek részt. Hetekkel előtte már díszítünk, ajándékot készítünk, verselünk, sokat énekelünk. Békés környezetben, családias hangulatban, rövid, meghitt ünnepet tartunk, majd ajándékbontás és játék következik hangulatos ünnepi zenék mellett egész nap. - Farsang (február) - A karácsonyi hangulat után átlépünk a farsang időszakába, melyre soksok zene, tánc, harsány éneklés és bolondozás jellemző. Egy előre egyeztetett napon, szülők, nagyszülők, családtagok társaságában a gyermekek jelmezbe öltözve felvonulnak, táncolnak. - Március 15.(Nemzeti ünnep) - A gyerekek számára is átélhető hagyományokkal igyekszünk megélni, zárt körben huszárnótákkal, zászlólengetéssel. - Anyák napja (május eleje) - Erre a szép napra közösen, titokban készülünk. Egy előre egyeztetett időpontban meghívjuk az édesanyákat, nagymamákat és egy kis műsorral kedveskedünk nekik, átadjuk az ajándékokat, utána pedig vendégül látjuk őket a gyerekek által készített süteménnyel. - Családi főző nap (május közepe) a szülők részvételével az óvoda udvarán bográcsokban főzzük meg az ebédet. Közben a gyermekek számára vetélkedőket, ügyességi játékokat szervezünk a szülők aktív bevonásával. 16

17 - Gyermeknap (május vége) - A gyerekek számára egész napos légvár, palacsinta, sütemény és üdítő biztosított, vidám zeneszó mellett, melyen a szülőket is szívesen vendégül látjuk. Ezen a napon tartjuk az "Apák napját". Ekkor az apukák színes, ötletes játékokat szerveznek a gyerekeknek. - Évzáró, Ballagás (május vége) - Az évzárót az óvoda udvarán tartjuk meg. Egy átfogó műsorral kedveskedünk a szülőknek, családtagoknak, válogatva az egész év során megtanult dalokból, versekből, mesékből. Itt búcsúzunk el azoktól a kisgyermekektől, akik szeptembertől már iskolába járnak. - Születésnapok, Névnapok - A gyermekek egyéni ünnepe. Az ünnepelt gyermek tortát, süteményt hozhat az óvodába, gyertyát gyújtunk, köszöntőt énekelünk. Ezen a napon a mesét is az ünnepelt választhatja. 6.3 Egyéb programok, kirándulások Évente egy-két alkalommal autóbusz kirándulást szervezünk km-es körzetben. Rendszeresen járnak óvodánkba előadóművészek, akik bábelőadást, zenés műsort adnak elő a gyermekek szórakoztatására. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek számára készült kiállításokat, műsorokat, rendezvényeket, s a lehetőségekhez képest igyekszünk ezeket megtekinteni, ezeken részt venni. Cél: Az ünnepeket a gyerekekhez közelálló, gazdag, színes, változatos formában, lehetőleg a szülőkkel közösen megszervezni és lebonyolítani. Feladat - Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, ugyanakkor előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek természetes életmenetébe. - a gyerekek is vegyenek részt az előkészületekben(teremdíszítés, ajándék készítés, ünnepi öltözék) - az ünnep ne csak ajándékvárás legyen, előzze meg az ajándék készítés öröme. - az óvónők az ünnep előtt közösen tervezzék, szervezzék meg a feladatokat. 6.4 Elvárt eredmény: Az ünnepeken való részvétel, együttlét olyan közösségi élményt nyújtson, melyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületekben és az ünnep során pedig gyakorolhatja a közösséggel való együttműködést. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyerekek szocializálódása folyamatos, ilyenkor lesi el a vendégvárás elfogadó és befogadó magatartását, hogy a másik személy fontos, s milyen jó, hogy örömet, bánatot meg lehet osztani. Ilyen formán alakul a gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja. 17

18 7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN 7.1 Gyermekvédelmünk célja: - általános prevenció, a gyermekvédelmi törvény szellemiségének és előírásainak megfelelően - a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése - esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése Hivatásunk lényege a kisgyermekek védése, óvása. A gyermekeknek óvodás korukban különösen nagy szükségük van biztonságra, védelemre. A korunkra és társadalmunkra jellemző életforma váltással együtt járó létbizonytalanság, vagy romló anyagi helyzet, a legalapvetőbb emberi szükséglet, a biztonság érzését szűkíti. Mindez általános szociológiai jelenség ma hazánkban. Ebből fakadóan, a gyermekvédelmi attitűdre nevelőmunkánkban az eddigiektől nagyobb mértékben van szükség. Nevelési programunk teljes tartalma a gyermekek védelmét szolgáló szándékkal készült, mégis szükségesnek érezzük egy külön fejezetben is megfogalmazni azon céljainkat és feladatainkat, melyek ellátására a Gyermekvédelmi törvény minket, óvodapedagógusokat kötelez. Gyermekvédelmi tevékenységünket mindig a gyermekek érdekében, jogaik szem előtt tartásával, személyiségük pozitív fejlődése érdekében- tapintatosan, a szülő önérzetének és jogainak csorbítása nélkül - fejtjük ki. A prevenció minden gyermekre kiterjed. Magában foglalja a játékeszközök biztonságát, az egésznapi balesetvédelmet, a gyermekek életkorát és fejlettségét figyelembe vevő napi, és életrend következetes betartását. Magában foglalja ugyanakkor azt a speciális és célirányos gyermekvédelmi tevékenységet is, ami a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben lévőkre irányul. Migráns gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 7.2 Gyermekvédelmi feladatunk - a gyermekek életének és fejlődésének folyamatos figyelése, problémáik okának felderítése, megoldások keresése, segítségadás. - a gyermekvédelmi felelős rendszeres, célirányos továbbképzéséken való részvétele, hogy felkészültek legyünk a hátrányos helyzet kezelésére. Gyermekvédelmi munkánk során alkalmazott fogalmak értelmezése: Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) szülő alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, 18

19 b) a szülő alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről megállapítható, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti 3 pontban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás,, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza Szűrésüket jól segíti a velük való kötetlen beszélgetés, játékuk megfigyelése. Gyermekvédelmi munkánk során figyelünk arra, hogy a tüneteket ne tévesszük össze életkori sajátosságaikkal, mint például mozgékonyság, érzelmi labilitás, stb. Abban az esetben, ha a gyermek hátrányos helyzetű, úgy megfigyelésünket a családra is kiterjesztjük. A tapintat, a türelem, a megértés és a diszkréció mindenkor kötelező etikai szabály részünkről. Szükség esetén szakemberhez, Nevelési Tanácsadóba irányítjuk a gyermekeket. Módszereink a gyermekvédelmi munkában: - megfigyelés, - beszélgetés gyermekkel, szülővel - védőnő, orvos tapasztalatainak meghallgatása, vélemény kérése. A gyermekvédelmi szűrés eredményeiről és tapasztalatairól feljegyzéseket készítünk. Szükség esetén a megfelelő szakemberekhez és intézményekhez fordulunk a problémák megoldása, a segítség megadása céljából. Nevelési célkitűzéseink és a prevenciós gyermekvédelem érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a családokkal. Igyekszünk velük olyan kapcsolatba kerülni, melynek során lehetőségük nyílik gondjaik, problémáik feltárására. Együttműködésünk során sajátos eszközeinkkel igyekszünk segítséget nyújtani a szociálisan hátrányos vagy veszélyeztetett családban nevelkedő gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A köznevelési törvény értelmében a szülőket rendszeresen és érdemben tájékoztatjuk gyermekeik fejlődéséről, annak üteméről, közösségi magatartásuk alakulásáról. Kérés esetén segítséget adunk tanács és megbeszélés formájában az otthoni neveléshez. A gyermekvédelmi feladatok ellátása minden óvónő feladata és kötelessége. Probléma esetén először pedagógiai módszerekkel kíséreljük meg a gyermeket veszélyeztető okokat megszüntetni. Ebben a munkában együttműködnek a gyermek óvónői, szülei, a gyermekvédelmi felelős és az óvoda vezetője. Amennyiben így, pedagógiai úton nem rendeződik a gyermek helyzete, nem szűnnek meg a gyermeket és fejlődését veszélyeztető okok, akkor lép a gyermekvédelmi felelős kapcsolatba az illetékes hivatallal vagy 19

20 szakemberrel. A szülőket szülői értekezleten és az óvoda faliújságján keresztül tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről, megkeresésének lehetőségeiről, a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény, hivatal nevéről, címéről. 8. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az intézményben folyó pedagógiai munkáért a vezető felel. Részterületek elemzésében, értékelésében a nevelőtestület felkért tagjai részt vehetnek. Ellenőrzési, értékelési rendszer: Az intézményértékelés az óvodában folyó minden tevékenységre, területre kiterjed, így az óvoda közvetlen környezetének a nevelés, a tanulás szempontjából fontos adottságaira és jellemzőire is. Az intézményértékelés egyben a program beválásának értékelése is. Az ellenőrzés, értékelés területei: - Az óvoda céljai - A pedagógiai program (felülvizsgálata 4 évenként) - Szervezeti és vezetési jellemzők; - A gyermekek egyéni fejlődési jellemzői, - Személyi, tárgyi, anyagi feltételek - Az óvoda kapcsolatai, Partneri igény, elégedettség- és elégedetlenség mérése, 2 évente - Jogszerűség 8.1 Pedagógiai munka ellenőrzése A következő dokumentumok segítik az ellenőrzést, értékelést: - Az óvoda munkaterve, amely egy nevelési évre szól. - A csoportok éves nevelési, fejlesztési terve, amely havonta kerül lebontásra - Értékelések - Egyéni fejlesztés dokumentumai, - amit a gyermek dossziéjában helyezünk el - tartalmazzák az anamnézist, a gyermekre jellemző méréseket mérőlapok segítségével, az óvodapedagógusok megfigyeléseit, fejlesztési elképzeléseit, a gyermek fejlettségét mutató egyéb munkákat, rajzokat - Nagycsoportban szükség esetén használjuk a Difer tesztet. Ennek eredményeit a nagycsoportban minden év június 15-ig kell rögzíteni, és a szülővel megismertetni. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: - A gyermek fejlettségének értékelése - Az óvónői gyakorlati munka szintjén 20

21 Az ellenőrzés ütemezését az óvoda éves munkaterve rögzíti. 8.2 Óvodánk pedagógiai programjának értékelése Az óvoda pedagógiai programjának értékelésekor választ kapunk a program gyakorlatban történő beválására A program céljait és a megvalósulás szintjét elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. A program értékelésének szempontjai: - a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás, fejlődés - mit adott a pedagógiai program a gyerekeknek, milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit - a testület munkakedvét, pedagógiai kultúráját mennyire fokozta a program - mit mutatnak a szülők visszajelzései - iskolába lépő gyermekek vizsgálata milyen eredményt mutat Ezen felül nevelési programunkat 4 évente felülvizsgáljuk, az eredmények alapján a szükséges módosításokat megtesszük. Összegzés Az elemzés, értékelés során feltárt, jól működő folyamatokat, módszereket megőrizzük, megerősítjük, a rosszul működőket módosítjuk, akár meg is változtatjuk 9. AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 9.1 Testi-lelki szükségletek kielégítése Cél - igény felkeltése a kellemes, nyugodt környezet létrehozására - a helyes életritmushoz való közelítés igényének alakítására törekvés - érzelmi biztonság érzetének nyújtása: a családból a kulturális környezetbe valókilépés fogalmának kialakítása érzelmi biztonságot adó légkör teremtésével - önállósági és öntevékenységi vágy alakulásának segítése - pozitív magatartási modellek, tevékenységek modelljeinek megmutatása - konfliktusmegoldó képességek alakítása - a másság elfogadása - egymás iránti bizalom kialakítása 21

22 - a csoportszokásokhoz való alkalmazkodás képességeinek fejlesztése - alapvető táplálkozási, pihenési, testápolási, öltözködési, mozgásos szokások modelljeinek bemutatása - törekvés a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásracivilizált,kulturált életmód szokásainak elsajátítása - a család nevelőmunkájának és az óvodai nevelésnek a közelítésére való törekvés ( a családi háttér ismeretének tükrében) A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - törekedjen a gyermek egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokások megtartására - önállóan tudja kielégíteni alapvető testi szükségleteit - tudjon kapcsolatot teremteni - az óvodáskor folyamán lejátszódó én fejlődési mechanizmusok tudatában a gyermek vágyait fokozatosan hozza összhangba a valósággal - az ösztöntörekvések fokozatos alávetése a közösséget meghatározó törvényeknek - alakuljon szokásrendszere - fogadja el a közösséget, alkalmazkodjon társaihoz, környezetéhez 9.2 Az egészséges életmód alakítása Cél - nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása - alvás és pihenésszükségletek kielégítése - a környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása - a szervezet ellenálló képességének növelése - a helyes testtartás elsajátítása- az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás - az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés - helyes táplálkozási szokások kialakítása - a kulturált étkezési illemszabályainak megismertetése - egészségmegőrző szokások kialakítása - öltözködési szokások fejlesztése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: - a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában - a WC használatakor - fogápolásban - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is - önkiszolgáláskor - a kimerített étel mennyiségének megítélésében - az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában Megfelelően használja: - az evőeszközöket ( kés, villa, kanál ), a játék és egyéb eszközöket 22

23 - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit - a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket ( lábtörlő, takarítóeszközök) Tud: - cipőt fűzni és kötni - gombolni - teríteni - hajtogatni ( szalvéta, takaró, ruházat ) - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni Ismeri: - a kulturált étkezési szokásait ( csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára ) - a zsebkendőhasználat módját - ruházatának tisztántartási lehetőségeit - a rendetlenség megszüntetésének módjait Segít: - a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben Tartalom - a napi, ill. heti tevékenységek időben azonos rendje ( az időbeni szerialitás eseteire való odafigyelés ) - részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken) - a csoportszoba berendezéseinek, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása - az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata - a napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: táplálkozásnál, étkezésnél ( terítés ) tisztálkodáshoz szükséges felszerelések játékeszközök öltözködés rendje foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, eszközök, mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések. - a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje - differenciált segítségnyújtás: a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek ( pl. szemüveg, hallókészülék stb. esetén ) a mozgás ügyetlen gyerekek részére Értékelés Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. 23

24 Feltételek - tágas, világos csoportszoba - higiénikus, gondozott mellékhelyiségek - sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar - változatos, vitamindús étrend - saját öltözőszekrények - folyamatos napirend - a családdal való együttműködés ( szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéne, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások, stb. ) 9.3 Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél - barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése - erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés - a társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése - a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása - esélyteremtés a migráns gyermekek számára - különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - a kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás Társas kapcsolatok - egymás közötti bizalom kiépítése ( óvónő-gyerek, gyerek-gyerek között ) - biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során - alá, - fölé, - és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása - egymás iránti tolerancia alakítása A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés köszönésnyilvánítás, válaszolás, megszólítás - a véleménynyilvánításban - döntésekben, választásokban - vállalt feladatai elvégzésében - tisztelettudó a viselkedése - ismeri és érti az óvónő metakommunitatív jelzéseit - igazmondásra törekszik - megkezdett munkáit befejezi - képes a belátásra 24

25 - észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket - együttműködik a közös cél érdekében - örül a csoport közös sikereinek TÁRSAS KAPCSOLATOK - felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja - szívesen tevékenykedik a csoport érdekében - érdeklődik társai és a felnőttek iránt ( a csoporton belül ) - képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni - legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül - figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt - igyekszik a szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé-, és a mellérendeltségi helyzeteket Tartalom Értékelés Feltételek - napirend szerinti tevékenykedések ( játék, munka, tanulás ) - beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében ( szükség eseté szakember segítségének kérése ) - érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások - az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők ( haláleset, válás, kistestvér születése ) feltárása - játéktevékenységek - az érzelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek - reális ismeretek nyújtása - kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása ( a felnőttek kéréseinek elfogadása ) - munkatevékenységek: a természetes környezet óvása - közös élmények átélése ( születésnapok, kirándulások, szereplések, stb. ) - közös készülődés műsorokra, rendezvényekre - részvétel helyi, ill. egyéb rendezvényeken - helyi népszokások gyakorlása - migráns gyermekek beilleszkedésének segítése A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése,- szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során - otthonos körülmények a csoportszobában - lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére - az óvónők, ill. más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai 9.4 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Cél - a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, 25