Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: Intézményvezető:.. neve Legitimációs eljárás 517/2015. határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók:.. szülők közössége nevében alkalmazotti közösség nevében 517/2015. határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető aláírás Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte: fenntartó nevében Ph A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Verziószám: Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Fedőlap A könyvjelző nem létezik.. Hiba! Tartalomjegyzék 2. Bevezetés 5. A pedagógiai program jogszabályi háttere 5. A Tulipán óvoda környezeti bemutatása 6. Óvoda Bemutatása 6. Programunk küldetése - filozófiája 7. Az óvoda nevelési alapelvei 7. Óvodakép 7. Az óvoda nevelési célkitűzései 8. Gyerekkép 8. Óvodánk személyi feltétele 11. Az óvodapedagógus 12. Tárgyi feltételek 13. Az óvoda helyi nevelési értékei 14. A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilpzófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja 14. A program nevelési feladatrendszere 16. Az egészség és a környezeti nevelés feltételei 16. Az egészséges életmód kialakítása 17. Testi egészség 17. Lelki egészség 19. Szociális kapcsolatok harmóniája 19. Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program 20. Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása 20. A szülők otthoni egészségnevelő feladatai 22. 2

3 Egészségügyi szolgálattal való együttműködés 23. Gyermekek befogadása a családokból 24. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása 25. Az erkölcsi, közösségi nevelés alapelvei, tartalma, feladatai 26. A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai az óvodáskor végére 27. Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában 28. A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok 28. A környezettudatos magatartás megalapozása 30. Zöld Óvoda, Madárbarát Óvoda 30. Szervezeti és időkeretek 32. Ajánlott napirend 33. Hetirend 33. A nevelési program tartalma 35. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai 36. MOZGÁS 36. Hatása az értelmi képességek fejlődésére 36. Hatása a szociális képességek fejlődésére 37. Mozgásfejlesztés a szabad játékban 37. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon 39. A mindennapi testnevelés 41. JÁTÉK 42. Játékba integrált tanulás 45. A játék és az anyanyelvi nevelés 46. KULTÚRAÁTADÁS 47. A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem 47. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése 50. A környezet esztétikai összefüggései 52. Ábrázolás, festés, mintázás, kézimunka 52. 3

4 A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása 53. Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget. 55. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 56. FEJLESZTŐ PROGRAM 58. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése 68. A kiemelten tehetséges gyermek 69. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 71. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK 75. Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés 79. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során 82. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMAI 92. ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 96. A három év alatti gyermekek gondozása-nevelése 101. Az iskolába lépés feltételei 101. Óvodánk hagyományteremtő ünnepei 103. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége 104. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 107. FELHASZNÁLT IRODALOM 112. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

5 Bevezetés Köszöntjük mindazokat a kisgyermeket nevelő szülőket, akik megtiszteltek bizalmukkal és óvodánkba iratták gyermeküket. Intézményünk 2006-ban épült, a város legújabb óvodája. Kérjük, hogy tanulmányozza át óvodánk Pedagógiai Programját, amelyet Ön most a kezében tart. Pedagógiai Programunk a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket fogalmazza meg, mely az (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja. Pedagógiai Programunkat nevelőtestületünk átdolgozta az alábbi törvények, rendeletek változásának megfelelve. Nevelési programunk megválasztása során figyelembe vettük, óvodánk használóinak elvárásait, a helyi értékeket, valamint azokat a korszerű kutatási eredményeket, melyekre a hazai óvodapedagógia is épít. Pedagógiai munkánkkal támaszt nyújthatunk a gyermekek nevelése során. Céljaink, feladataink meghatározásánál abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, a megelőzésre (prevencióra), a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy a gyermekek öröklött tulajdonságai, csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakoztathatóak ki. Lehetővé tesszük, hogy minden gyermeknek az egyenlő hozzáférés biztosításával és az őt megillető jogok tiszteletben tartásával, érzelmi biztonságban és fejlesztő hatásokban gazdag környezetben tölthesse el, 3 7 éves korát. A sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátásának megvalósítására törekszünk, szakképesítésünkhöz mérten és gyógypedagógus szakember segítségével. Munkánkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések, a gyermekek érdekeit figyelembe véve élünk a széleskörű módszertani szabadság lehetőségeivel. Óvodánkban dolgozó óvodapedagógusaink elméletileg és szakmódszertanilag jól felkészültek, nyitottak az új ismeretek befogadására. Fontosnak tartják az önképzést, és aktívan vesznek részt a továbbképzéseken, valamint a szakmai fejlesztő napokon. A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5

6 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestületi határozatok A Tulipán Óvoda környezeti bemutatása Gyál városa, Budapest agglomerációs települése, amely az utóbbi évtizedekben dinamikus, fejlődésen megy keresztül. Az itt lakó családok életét a főváros közelsége nagymértékben befolyásolja. Az óvoda kertvárosi övezetben helyezkedik el. Az intézmény körzetében, sok az új építésű családi ház ahonnan a gyerekek nagy része a mi óvodánkba jár. Sok család építkezik, ennek terhei próbára teszik a családok erejét. Nagy számban élnek környezetünkben sok gyermekes családok, akiknek, nem könnyű a megélhetésük. Sajnos növekszik az egyedülálló szülők száma. A családok többségében, a szülők Budapestre járnak dolgozni. Korán kelnek későn érnek haza. Ez a tény, már érinti az óvoda-család kapcsolatát, mivel az óvoda nyitva tartása ehhez igazodik. Intézményünk reggel 6 órától 18 óráig van nyitva. Óvoda Bemutatása Az óvoda épülete, az oktatási nevelési intézmények felé támasztott társadalmi elvárásokhoz igazodva, 2006-ban megépített és eszközökkel felszerelt intézmény. Lehetőséget biztosít az akadálymentes bejutásra, a mozgásukban korlátozott használók számára is. 6

7 Az épületbe belépve, tágas térből nyílnak a foglalkoztató helyiségek. Ez a belső aula lehetőséget nyújt az egész óvodát érintő programok megszervezésére is. Az óvoda 10 csoportszobával, hozzátartozó gyermeköltözővel és mosdóval rendelkezik. Megtalálható a tornaszoba, fejlesztőszoba. A team szoba, lehetőséget nyújt a közös, gyermeket érintő beszélgetésekre, csoport munkákra is. Orvosi és elkülönítő szoba biztosítja, az esetleg napközben megbetegedő kisgyermek elkülönítését, saját és társai védelmének figyelembe vételével. Az intézményhez tartozik, korszerűen kialakított és felszerelt melegítőkonyha, amely biztosítja az óvodába járó gyermekek napi háromszori étkeztetésének feltételeit, az élelmiszer biztonságra vonatkozó előírások alapján. (HACCP) Az épületben megtalálható a pedagógusok számára kialakított nevelői szoba, amelyben a könyvtár is helyet kapott, ahol lehetőség van a szakmai felkészülésre, a gyermekeket éríntő, szakmai értekezletek, lebonyolítására. Óvodánk játszóudvara biztonságos, lehetőséget nyújt az önfeledt mozgásra, játékra, közös rendezvények megtartására. Programunk küldetése - filozófiája Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciója A Komplex Prevenciós Óvodai Program célul tűzi ki az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, mellyel kiszűri és megelőzi a potenciális tanulási zavarokat. A 3-7 éves kor szenzitív periódus az észleléses és finommotoros struktúrák fejlődésében. Feladatunk az éréshez, fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása. Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, komplex módon, indirekt nevelési módszerekkel valósítja meg a pszichikus funkciók fejlesztését, építve a gyermek spontán aktivitására. Az óvodánk nevelési alapelvei Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodánk, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Törekszünk, hogy intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítsa az óvodásaink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánk a pedagógiai programjával elkötelezettséget vállal abban, hogy a hozzánk járó gyermekek nevelése során, szorosan együttműködünk, más különálló nevelési színterekkel: család, bölcsőde, iskola. Óvodánk nevelési célja, hogy elősegítse a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, elősegítse személyiségük kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori, egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődés ütem figyelembe vételével! 7

8 Biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtással, amely az éppen fejlődő testi és lelki funkciók kibontakozásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítése mellett, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelési alapelvünk a mindennapokban: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának biztosításával. Nevelő-fejlesztő munkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük a kibontakozásban, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában, a sajátos nevelést igénylő gyermekek elfogadásában, elfogadtatásában. Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Nevelőközösségünk tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A környezettel való ismerkedés, áthatja az óvodai életet. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (mozgás, játék, vers, mese, énekzene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb.), mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Törekszünk e tevékenységeken keresztül a gyerekek életkorához és egyéni képességeihez megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek, egészséges életmód szokásainak közvetítésére. Elnyertük a Zöld Óvoda és a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület által meghirdetett Madárbarát Óvoda címet. Kiemelt nevelési terület az egészségre nevelés, mivel a gyermekkorban kialakított szokásoknak a későbbi életszakaszokra is kihatásuk van. Óvodánk csatlakozik a Magyar Vöröskereszt Bázisóvoda Hálózatához. Nevelésünk az óvodai közösségben végezhető legtermészetesebb gyermeki megnyilvánulásra épít: a mozgásra és a szabad játékra. Törekszünk arra, hogy a gyermekek érdekében hozott pedagógiai hatások, segítsék személyiségfejlődésüket. Óvodánk olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterekkel, a helyi sajátosságoknak megfelelően, amellyel az adott színtéren belül élő gyerekek élet és nevelési feltételeit javítja. Az óvoda ezekbe a tevékenységekbe bevonja a különböző helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit. Ezzel párhuzamosan a kölcsönösség elve alapján lehetőségeiket kiaknázza. Bekapcsolódik azokba a tevékenységekbe, amelyeket a vele kapcsolatot tartó intézmények gyerekek érdekében folytatnak. Ugyanakkor óvodánk fellép minden olyan kezdeményezéssel szolgáltatással szemben, amely az iskola előtti korosztály testi, szellemi, szociális, érzelmi, fejlődését megzavarhatja, vagy veszélyeztetheti. 8

9 Az óvoda nevelési célkitűzései Gyermekkép Nevelőtestületünk azt az alapelvet vallja, hogy a gyermeki személyiség egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai integrált nevelés megvalósításához szükséges, a szülők-gyermekekpedagógusok összehangolt, a gyermekek harmonikus nevelése érdekében végzett közös, az egyéniségeket, az eltérő képességeket toleráló együttműködés. Számunkra fontos célkitűzés, hogy e sikerorientált társadalomban a nyugodt, biztonságot adó, tevékeny óvodai légkör megteremtése legyen a feladat, ahol a belső, lelki értékek fontosak, megbecsültek. Nevelésünk szemléletében és felfogásában, középpontban a gyereket és az óvodapedagógust állítja, a családi nevelés kiegészítőjeként, segítőjeként, támaszaként, mellyel biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, sikerélményhez, pozitív énkép megéléséhez juttatja őket. Az óvodapedagógus a modell, esetenként példakép a gyerek szemében. Biztosítjuk valamennyi gyermeket megillető jogokat az egyenlő hozzáférés szellemében. Célunk, hogy testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermekeket neveljünk, egyéni és életkori sajátosságukat fejlődési ütemüket figyelembe véve. Óvodánkba kerülő gyermekek nevelése során arra törekszünk, hogy önmagukhoz képest, a bennük rejlő képességekből minél többet kibontakoztathassunk, érzelmileg, erkölcsileg és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kiteljesedjenek. Szűkebb közösségük aktív tagjává váljanak, fogadják el, és együttműködően alakítsák annak szokásait és szabályrendszerét, amely segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Ennek érdekében óvodánk nevelőtestülete biztosítja lehetőségeihez mérten a nevelési, személyi és tárgyi feltételeket. A gyermek fejlődő személyiség, fejlettségét genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott külső környezeti tényezők együttesen határozzák meg. A közös hatások következtében sajátos életkori szakaszonként és egyénenként is változó testi és lelki szükségletei vannak. Feladatunk, hogy minden gyermekben kibontakoztassuk a testi, szellemi, erkölcsi képességek, pozitív tulajdonságok lehetséges maximumát. Vigyázva arra, hogy bármely képességét fejlesztjük, ez nem járhat a többi képesség elhanyagolásával. A gyermeki személyiség kibontakozásának segítjük elő. Célunk: hogy mindenki egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Csökkenjenek hátrányai. Törekszünk az előítéletek megjelenésének elkerülésére, felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt 9

10 Életkoruknak megfelelően fejlett, kiegyensúlyozott, játszani szerető és tudó, lehetőségeihez mérten aktív, kreatív társaival és felnőttekkel kommunikálni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni. Olyan gyerekeket, akik képesek fejlettségüknek megfelelően, bizonyos szabályok betartására, gondolataik érzéseik kifejezésére. A gyermekek különböző szokásokkal, szociális háttérrel, erkölcsi értékekkel rendelkező családból kerülnek az óvodába. A közösségi élet normáit jelentő szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy egyéniségük megtartásával merjék véleményüket tisztelettudóan, őszintén, kulturáltan elmondani. Legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására és elfogadására. Tudják elfogadni és tolerálni a másságot. Feladatunk a gyermekek személyiségének formálása, elsősorban saját példamutatásunkkal, a pozitív magatartási minták megerősítésével. A másságot elfogadó környezetben, sok közös élményhez juttatjuk a gyermekeket, melynek hatására megtanulják a gyermekek elfogadni, segíteni egymást, hogy erősödjön a barátság, együttélés és a szeretet érzése. A csoportok alakításánál olyan elvet választunk, mely biztosítja az SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását. /csoportszervezés/. Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket, készségeket, amelyek az egészséges személyiség kibontakozását segítik. Fő feladatunk a ránk bízott ép, és SNI gyermekek az óvodában eltöltött idő alatt, nyugodtan, kiegyensúlyozottan, szerető légkörben élhessenek. Nevelésünk, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulásaira épít, amely a játék és a mozgás. A gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően fejlesztjük, önmagához viszonyítva értékeljük, differenciált feladatadással, sokoldalú mozgásos és egyéb tevékenység biztosításával, különösen vonatkozik ez a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve SNI gyermekekre. A tapasztalatgyűjtések, tevékenységek megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk elérni, hogy a gyermekek érdeklődő, nyitott a világ és embertársai iránt, - a szépre fogékony, a természetet ismerő, szerető és óvó, munkájukban igényesek és lehetőségeikhez mérten kreatívak legyenek. Életkoruknak megfelelően tudják felismerni képességeiket, legyenek tisztában saját értékeikkel, a közösségben elfoglalt helyükkel. Nevelési programunkkal, igyekszünk mindazon képességek, készségek kibontakozását segíteni, melyek szükségesek, a sikeres iskolai munkához. 10

11 Óvodánk személyi feltétele Óvodánkban a nevelőmunkát - mint a nevelés kulcsszereplői - 21 óvodapedagógus végzi a Köznevelési Törvénynek megfelelően. Alkalmazotti-, nevelő közösség tagjai Óvodapedagógus 21 fő Gyógypedagógus (pszichopedagógus), 1 fő fejlesztőpedagógus Gyógypedagógus - logopédus 1 fő Óvodapszichológus 1 fő (0.5) Nevelést segítő szakképzett dajka 16 fő Pedagógiai asszisztens 2 fő Gazdasági ügyintéző, pedagógiai 1 fő asszisztens Óvodatitkár 1 fő Kertész karbantartó 2 fő Óvoda alkalmazottai mindösszesen 46 fő A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok 22 fő Szakvizsgával rendelkezők 3 fő Pedagógus 2 1 fő Mesterpedagógus 2 fő Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága: - vezető óvodapedagógiai szakvizsga - gyógytestnevelő szakirányú szakvizsga - óvodai környezeti nevelő szakvizsga - népi gyermekjáték-, néptánc, hagyományismeret oktató (szakvizsga) - Alapozó Terápia - gyermekvédelmi továbbképzés - sportedzői (úszás) OKJ- s képzés - preventív gyógytorna - mozgásprogram eltérő fejlődésmenetű 3-8 éves korosztály számára - differenciált tevékenységszervezés - fejlesztő játékok elemzése, készítése - zenei tehetséggondozás - játék és tánc - környezetismereti, matematikai játékok készítése - Personal Doll - változások a vezetésről - mentálhigiénés alapfokú továbbképzés - ECDL vizsga - drámapedagógia - vizuális nevelés továbbképzés Az intézményben szakmai munkacsoportok/ munkaközösségek működnek, amelyek tevékenysége a mindenkori munkatervben található. 11

12 Az óvodapedagógus Ismerje, a csoportjába tartozó gyerekek életkoronként eltérő biológiai, lelki és kulturális szükségleteit. Tudja, hogy képességeik, tulajdonságaik egy adott gyerek esetében is polarizáltak, a gyerekek fejlődése a különböző műveltségi területeken belül és azok között is egyenetlen. A gyerekek fejlődését nyomon követi, figyelemmel kíséri, környezeti feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy a gyereknek, s így gazdagítja. Bekapcsolódik a gyerekek fejlesztésébe. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését Kiemelt feladatként jelenik meg a környezettudatos, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés. Különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél együttműködik más szakemberekkel. Szülőt, törvényes képviselőt tájékoztatja gyermeke fejlődéséről. E pedagógiai program szerint dolgozó óvodapedagógus számára a vállalt szerep egyet kell, hogy jelentsen. o a különböző szociokulturális helyzetű családból érkezők iránt megnyilvánuló szeretettel, o a gyerekek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával és toleranciájával, o az átlagostól pozitív vagy negatív irányban eltérő képességek és személyiségvonások problémáinak felismerésével, korrekciójával, speciális eljárásaival, o a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenként differenciált fejlesztésével, o a személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősítésének elősegítésével, az ellentétek okainak felderítésével, megoldási eljárásainak megkeresésével. Az óvodapedagógus egésznapi nevelőmunkája gyakorlatában, mint modell és időnként, mint példakép kifejezésre juttatja: o a gyerekekkel kapcsolatos együtt érző, oda- és ráfigyelő szeretetteljes magatartását, o műveltségéből fakadó intelligenciáját o pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságokon alapuló óvodai szakértelmét, o kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus magatartását és viselkedését, o önmaga továbbfejlesztésének igényét, o a vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben kifejezésére jutó tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét, o a rábízottak fejlődését fejlesztését elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését, 12

13 o szervezőképességét, amely a nevelési koncepció feltételei között lehetővé teszi a különböző alternatívák választását. Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse! A gyermekek testi-lelki egészségének megóvása elsődleges cél. Munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartásával, betartatásával segítse a veszélyhelyzetek feltárását, elhárítását. Tegye ezt a szülők bevonásával, együttműködésével a balesetveszély megelőzése érdekében. Tárgyi feltételek A program indításakor speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök, tudatosabb célszerűbb használását. Az óvodai alapeszközöket kiegészítve, program megvalósítását támogató eszközök, felszerelések: 1. Egész alakot láttató tükör A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetőséget hordoz magában. Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik én tudata. 2. Lateralitást jelző karszalag A kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelési foglalkozásokon (de játék időben is) a jobb csuklón viselhető színes szalag, gumi pánt. 3. Fejlesztő játékok, hagyományos óvodai játékok A játékok vásárlása során tudatosan válogatjuk össze azokat a játékeszközöket, amelyekkel valamely részképességet fejleszthetünk. 4. Mozgásfejlesztő tornaszerek A testnevelés foglalkozások során már megismert eszközökből néhányat a csoportszobában is a gyerekek rendelkezésére bocsátunk. Célunk, hogy a gyerekek játékidőben is gyakorolhassák azokat a mozgásfejlesztő játékokat, melyeket ismernek, illetve újakat találhassanak ki. (pl. rugós deszka, füles labda, trambulin, stb.) 13

14 Az óvoda helyi nevelési értékei A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilozófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja A Komplex Prevenciós Óvodai Program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, az Óvodai Országos Alapprogramban megfogalmazott elvárásokra, melyet ötvözi a korszerű fejlődés és neveléslélektani eredményekkel. 1. Egészséges kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés: Alapvető feladatunk a személyek közötti kapcsolatok formáinak alakítása (gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek) közben a gyermekek érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése: Az énkép - önismeret - önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira, és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). A nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség - mint jutalom- értékének alakítása. Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti- adott életkorban elvárható- ellenőrzés erősítése. Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül: a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján keresztül. Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó és alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás). Építünk a gyerek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára. Ösztönző környezet biztosítása valamennyi értelmi képesség, képzelet, kreativitás fejlődéséhez. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerében elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermek komfortérzetét, felkelti az ilyen irányú igényeket, kialakítja a jó szokásokat, hiszen a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységekhez. 14

15 A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás, ami csak akkor fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel örömmel végzi. Feladatunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetés, rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. 2. Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója) Programunk tudatosan átvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó adottságok fejlesztését, így a lehetséges tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. Ezek főleg az észlelés és a finommotoros (finom kézmozgásos) területeket érintik, melyek fejlődése az óvodáskorra jellemző, így kibontakoztatásukra, begyakoroltatásukra és támogatásukra is ekkor van lehetőség. Ezt programunk az óvoda egész napos életébe beépítve, az óvodai nevelés ideje alatt a fejlesztő program -al valósítjuk meg. A fejlesztő program területei: Mozgásfejlesztés (természetes nagymozgások: pl. járás, futás, csúszás kúszás - mászás, egyensúlygyakorlatok) Szem-kéz, szem-láb, mozgásának összehangolása Finommotorika (a kéz apró, finom mozgásai) fejlesztése Testkép testfogalom fejlesztése Észlelésfejlesztés (látás, hallás, tapintás, mozgás, térbeli viszonyok, stb.) Anyanyelv fejlesztése A gyermek természetes megnyilvánulásaira épít amely a mozgás és a játék. Ezt egészíti ki a különböző tevékenységformák, melyekkel a kultúra átadó szerepén keresztül fejleszti az óvónő a gyermekek értelmi szociális képességeit. szervesen illeszkedjen a nevelési programba, messzemenően építsen a gyermek érzelmi - belső motivációjára, lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos - következetes alkalmazást igényel, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen, alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű. A program nevelési feladatrendszere Programunk elkötelezett a primer prevencióban, az egészségvesztés megakadályozásában. Egészségkárosító tényezők megszüntetésében. Pozitív beállítódás szemlélet kialakításában. Betegség elkerülésében, egészség megóvásában. 15

16 Az egészség és a környezeti nevelés alapelvei Az egészséges életmód kialakítása Tárgyi feltételek: - Óvoda épülete tágas, világos. Csoportszobák alapterülete gyereklétszámnak megfelelő. Bútorok, játékeszközök biztonságosak. Méretük gyermekekéhez igazodó. Mennyiségük megfelel az Eszközjegyzékben előírtaknak. - Testnevelés foglalkozások külön tornaszobában tartjuk, melyet beosztás szerint igyekszünk kihasználni a nap folyamán. - Udvar füvesített, nyáron rendszeres a fűnyírás, gyomnövények, gombák eltávolítása, az egész terület locsolása. Mérgező növény nincs telepítve. Ellenőrzésre kerül naponta az udvari játékeszközök biztonsága. Az előírtak szerint gumitégla felületek védik a gyerekek testi épségét. Árnyékolók lettek az épület falára felszerelve. Sajnos az ültetett fák még kevés árnyékot biztosítanak. Valamennyi homokozót takaró ponyvával fedünk be. - Tálalókonyha felszerelése, működése (tálalás, mosogatás, takarítás) a HACCP előírásainak megfelelően történik. - Elsősegélynyújtáshoz, sérülések ellátásához szükséges felszerelés biztosított. Személyi feltételek: - Óvodapedagógusok, dajkák rendelkeznek az előírt végzettséggel. Munkájukat a Pedagógiai Program, Munkaköri leírás SZMSZ, Házirend alapján végzik. - Továbbképzési tervekben rendszeres az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos programokon, elsősegély nyújtási képzésen való részvétel. - Egészségi, betegségmutatók: Várhatóan továbbra is több csoportba járnak asztmás, ételallergiás, cukorbeteg gyerekek. Az ellátásukkal kapcsolatos tudnivalókról tájékozódunk szülőtől, háziorvostól, védőnőtől. Két óvodapedagógus rendelkezik egészségügyi végzettséggel. A munkabeosztásuk olyan módon szervezett, hogy délelőtt és délután is van egészségügyi végzettségű pedagógus az épületben. - Fertőző megbetegedések idején gondoskodunk az ajtókilincsek, játékok, bútorzat rendszeres fertőtlenítéséről. - Mozgásszervi eltérések közül a sok gyerek küzd lábboltozat, bokasüllyedéssel. Helytelen életvitel, táplálkozás miatt óvodánkban is sok a túlsúlyos gyerek. Minden csoportba járnak szemüveges gyerekek (szemüveg óvása, viselés szükségességének elfogadása). Az egészség a testi (fizikai), a szellemi ( pszichikus ) és a társas-társadalmi ( szociális jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorúság hiánya (Egészségügyi Világszervezet definíciója.) Célunk: Segítsük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, egészséges életmód választását, egészséget károsító magatartások megszűnését. A gyermek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése Egészséges életvitel szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. (testápolás, étkezés, öltözködés, egészség megőrzése és a betegség megelőzése.) 16

17 Sokoldalú testi fejlődés kialakítása A gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, stressz mentes és biztonságos környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Az énkép önismeret - önértékelés fejlesztése Feladata: A gyermek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, az edzés biztosítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, biztonságos egészséges környezet megteremtése. Folyamatos, kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend kialakítása, átlátható és érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése mely biztosítja a szabadjátékot, levegőzést, mozgást stb. tevékenységek megfelelő idejét. A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása Az egészségügyi szokásokat a gyermek meglévő ismereteire építve alakítjuk, a csoport normái, szokásaihoz igazodóan. Testi egészség (táplálkozás, higiénés szokások,levegőzés, mozgás) Táplálkozási szokások A napi háromszori étkezés biztosítja a gyerekek fejlődését. A vitaminok elegendő mennyiségét a csoportok zöldség és gyümölcs mindennapos beiktatásával teremtik meg. Az ehhez szükséges feltételeket a szülői közösség támogatja. Új ízekkel ismertetjük meg a gyerekeket gyümölcstálak és zöldség rágcsálással, erősíteni kívánjuk rágóizmukat. Ahogy növekednek bekapcsolódnak ezek készítésébe, ízléses tálalásába, miközben új ismereteket is szerezhetnek. A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap folyamán (pl. mindig legyen a gyerekek számára folyadék biztosítva igényeiknek megfelelően, majd önállóan is önthessen magának a nap bármely szakában vizet.) Higiénés szokások A WC és a mosdóhasználatra már beszoktatás ideje alatt tanítgatjuk a kicsiket. A papír zsebkendő és WC papír elhelyezése során gondot fordítunk arra, hogy minden gyerek önállóan hozzáférhessen. Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást, a tolerancia kialakulását. Az óvodában megbetegedett gyerekek szüleit értesítjük, amíg meg nem érkezik, gondoskodunk róluk. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját jelükkel ellátott tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, szülők segítségével megpróbáljuk kideríteni az okát. 17

18 Öltözködés Az öltözködési szokások kialakítása is közös feladat. Az óvónő, dajka, segítő, megértő, dicsérő és magyarázó viselkedése indítja a gyereket az önállóság felé. Az öltözőben az óvodai jellel ellátott szekrényekben, fogasokon helyezhetők el a váltóruhák, váltócipők. A réteges öltözködés, a praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabok fontosságára a szülők figyelmét is felhívjuk. Levegőzés Egészségük megőrzése érdekében fontosnak tartjuk, hogy sokat tartózkodhassanak a szabadban. A levegőzés naponta az udvaron történik, ahol sokféle mozgáslehetőség kínálkozik a gyerekek számára. Időtartamát főként az adott időjárás befolyásolja. A lehetőségekhez mérten minél többet töltünk a szabad levegőn udvari játék, séta formájában, a mindennapos testnevelés során. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a szerepét a gyerekek egészséges fejlődésében. A levegőzés időtartamát, az óvónő a csoportjába járó gyerekek életkorához, igényeihez igazítja: - nyáron már a gyülekezés is kint történjen, lehetőség szerint egész napot kint töltsék - nyári nagy hőség idején a teraszok napvédett területein, árnyékos terület hiányában a csoportszobák hűvösében folytatható a megkezdett tevékenység. Így a leégést el lehet kerülni. Nyári időszakban az étkezést is a teraszon lehet megszervezni. A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, helyes légzés kialakítását. Pihenés Ebéd után megfelelő idő áll rendelkezésre a pihenéshez. Fontos az optimális pihenési feltételek megteremtése, kényelem/pizsama, tiszta levegő, nyugodt légkör. A gyerekek mindig az óvónő meséjére, halk énekére szenderednek álomba. Toleráljuk az egyénenként eltérő alvásigényeket. Azok a gyerekek, akik csak rövid ideig tudnak aludni, pihenni, csendes tevékenységet folytathatnak társaik nyugalmának zavarása nélkül. Segíteni kívánjuk az iskolába menő gyermekeknek az iskolai napirendhez alkalmazkodó képességét. Testedzés, testmozgás Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, mely a gyerekek mozgásigényét elégíti ki, s fejleszti a nagymozgást, mozgáskoordinációt. Ameddig az időjárás engedi, a testnevelés foglalkozást az udvaron szervezzük. Mozgás igényének kielégítése folyamatos feladat, mely legnagyobb részt játéktevékenység útján valósul meg. A mindennapos testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A fokozott mozgásigény kielégítését szolgálják az udvari játékeszközök. Figyelmet igényel a túlmozgás, fegyelmezetlen játék megfékezése. A mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését délelőtti, délutáni mindennapi testnevelés szolgálja. Fontos a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, mozgás által kiváltott öröm átélése. 18

19 Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat: A természetes vagy funkcionális mozgásformák rendszere Helyváltoztató mozgás Járás Futás Szökdelések Oldalazások Irányváltoztatások Kúszások Mászások Függeszkedések Gurulások Helyzetváltoztató mozgások Ugrások és érkezések Gördülések Fordulások Függések Támaszok Finommotoros mozgások Gurítások Dobások Elkapások Ütések Rúgások Labdavezetések Húzások-tolások Emelések Hordások Lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság) Törekszünk arra, hogy meghitt, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki felnőttek és gyerekek között. Az óvónő a dadus néni, majd később nagyobb gyermekek segítségével gyakorolják a testápolási feladatokat, elsajátítják az eszközök helyét, saját jellel ellátott eszközök használatát. Rugalmas napirendünk jól biztosítja a tevékenységek folyamatosságát, igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, lehetőséget teremt az egyéni differenciált fejlesztésre, erősíti a gyermek biztonságérzetét, bioritmusuk alakulását, mely az egészséges életmód alapja. A rendszeresség és az ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek. Szociális kapcsolatok harmóniája ( közösségi élet, segítés ) Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást a tolerancia kialakulását. Napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a kevésbé jó evő gyermeknek is elegendő időt biztosítunk. Az étkezéshez önállóan terítenek önkiszolgáló tevékenységgel, majd ahogy növekednek naposi rendszer kialakításával is, gyakorolhatják az esztétikus terítést és a kulturált étkezési szokásokat, miközben társas kapcsolataik is alakulnak. Középső nagycsoportokban felelősségi rendszer bevezetése. (Mosdó felelős, öltöző felelős, játékelrakás felelőse. Élősarok felelőse.) Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók (óvodánk nevelő közössége) viselkedésének szabályozása Kötelező intézményünk valamennyi dolgozója számára az élet, testi épség és egészség megvédése! Fontos önmaguk és a gyerekek ismerete. Az egészség - mint érték elfogadása. 19

20 A gondozásnak az óvodai életben kiemelkedő szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamataiban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást, nevelést segítő dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel. A gyermek fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges, balesetmentes környezet. Óvodánk biztonságos eszközökkel, játékokkal, berendezésekkel felszerelt. A balesetek elkerülése fokozott figyelmet igényel minden munkatársunktól. Az udvari élet és a séták szervezésébe a csoportos dajka nénik is tevékenyen részt vesznek az óvónők mellett. Szükségesnek tartjuk, hogy mindkét óvónő kint tartózkodjon az udvaron a gyermekekkel, valamint a csoportos dajka is a benti feladata elvégzése után. Az udvari tevékenységek szervezéséhez, irányításához, felügyeletéhez, a sérülések elkerülése érdekében elengedhetetlen. Az eszközök, játékok biztosítása, a játék utáni helyre rakása a gyermekek rendre szoktatása érdekében szervezettséget, összehangolt munkát igényel óvónőtől, dajkától egyaránt. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok: A gyermek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben (folyamatosság). Időkeret rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban. A gyermekek szükségleteinek kielégítése az egész nap folyamán. A szokás, szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése, a pozitívumok kiemelése. Önállósági törekvések támogatása. Kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal történő rágás, szalvétahasználat). Étkezésnél, a zsír, a cukor arányának mérséklése (szülők figyelmének felkeltése a szénsava, túlcukrozott, serkentő szereket tartalmazó italok kiiktatása. Asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés. A toalett használat intimitására való odafigyelés (függönyök). A 3 éveseknek, illetve egyéni szükségletek alapján a toalettpapír, a zsebkendő használatában segítségnyújtás. Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés. A fiúktól a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett használatának elvárása. A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése. A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása. A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása. A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés. A gyermekek környezetében, csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges. A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerint segítségnyújtás. Erős napsütés, illetve hideg szeles időben-egyéni szükséglet szerint- a gyermek bőrének krémezése. Az öltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás. A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása. 20

21 A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját. A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása, az akasztott kabátok tárolásának megismertetése. A gyermekek levegőzésének biztosítása, mindennap mínusz 10 fokig. A délutáni pihenéshez, a csoportszoba kiszellőztetése, padlózat portalanítása. Lefekvés utáni mesélés, majd testközeli simogatásával a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása. Az alvást nem igénylő gyermekeknek az előtérben csendes tevékenység biztosítása 14 órától. A gyermekek balesetvédelmi oktatása havonta egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően. Ennek dokumentálása a csoportnaplókban történik. Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében, udvarra növények, virágok ültetése gyermekek bevonásával, séták alkalmával a forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése. Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szüleinek értesítése. Óvodapedagógus feladata az udvari élet megszervezéséhez: Változatos játék, és mozgásos tevékenységek biztosítása. A gyermekek megfelelő balesetet elkerülő magatartásának kialakítása. A játékeszközök helyes használatának megtanítása. A társas kapcsolatok segítése, versenyjátékok, szabályjátékok, dalos játékok kezdeményezése, a gyerekek igényei, szükségleteik kielégítése. Dajkák közreműködése az alábbi feladatokban: testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételek biztosítása, elemi higiénés viselkedésre szoktatás, mozgáslehetőség biztosításában részvétel kulturált étkezési feltételek biztosítása, pozitív egészségvédő minta adása, együttműködés óvodapedagógus irányításával egészségügyi szolgálat munkatársai munkájának segítése szülők mozgósításában segítés óvodai rendezvényekre. A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Az egészségnevelés területén is a megelőzésre (prevencióra) fektetünk fő hangsúlyt. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. A folyamatos életszervezéssel elegendő időt biztosítunk az egyes tevékenységekhez (testápolás, öltözködés, mozgás, levegőzés, étkezés, pihenés) figyelembe véve a gyermekek egyéni képességét. A gondozásnak alapvető szerepet szánunk. Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba természetes módon integrálhatóak a prevenciós program feladatai. 21

22 A szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás) A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Számunkra fontos, hogy a feladatok megvalósításával, a családokkal való szoros együttműködést alakítsunk ki, mert a családok szemléletének alakítását a gyermekeken keresztül tudjuk közvetíteni. A gyermek óvodába lépése előtt igyekszünk sok információt szerezni környezetéről, szokásrendjéről, egészségi állapotáról családlátogatás során. Munkánkat segíti a minden kisgyerekről vezetett Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése dokumentáció. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit, magatartásmintáját a családból hozza. A szülők egészség kulturáltsága kihat a gyerek későbbi életére. Fontos a szülők számára is az egészségvédő ismeretterjesztés, közös szülői programok, sportrendezvények. Egészségfejlesztő programok, hetek megvalósítása projekt módszerrel: - Dohányzás megelőzése, visszaszorítása, ártalmak megelőzése - Otthoni, közlekedési baleset megelőzése - Egészséges táplálkozás, folyadék bevitel - Mozgás megszerettetése, - Személyi higiénia Kérjük a szülőket, kánikula idején biztosítsanak fejvédőt, napszemüveget, naptejet gyermeküknek Télen arckrémet, ajakápolót. Javasoljuk a réteges öltöztetést is. Tartásjavítás érdekében ne viseljenek papucsot napközben. Túlzott zsír, só, szénhidrát, cukor fogyasztásának elkerülése. Televízió, számítógép előtt eltöltött idő figyelemmel kísérése gyerekeknél, ügyelni a fokozott zajterhelés káros hatására. Elkerülhető betegségek odafigyelés. (Kézmosás, naponkénti fürdés.) Csípéseket, sebeket naponta megvizsgálni (kullancs is), fertőtleníteni. Egészségügyi szolgálattal való együttműködés : Egészségügyi szolgáltatást nyújtó: védőnői szolgálat, házi gyermekorvos, gyermekfogászat. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók: családsegítő szolgálat. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítók: bölcsődék Közoktatási intézmények: óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai óvodáskor végére: Szükségleteiket képes késleltetni, önállóan kielégíteni Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint tisztálkodnak Váljon belső igényükké a fogmosás, a fogápolási eszközök tisztántartása, hajuk rendben tartása. 22

23 Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőjüket helyesen használják Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik bekötik. Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Maguk és környezetük rendjére, tisztaságára ügyelnek. Udvaron sem szemetelnek Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát Igénylik a mindennapi mozgást, levegőzést, évszaktól függetlenül Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat Egészség fejlesztési és prevenciós programjaink, projektjeink eredményességének mérésének, értékelésének szempontjai: - Megfelelő volt-e az eszközök kiválasztása, hozzájárult-e a kitűzött célok eléréséhez? - Az eszközök használata milyen eredménnyel járt? - A programok megfeleltek-e a gyerekek életkori sajátosságainak? - Mennyire voltak elégedettek a résztvevő gyerekek, szülők? - A rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e? - Milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során? A gyerekek befogadása a családokból Rugalmas beszoktatási rendszerünk lehetővé teszi a szülőtől való elszakadás problémáinak megkönnyítését. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő és a gyermek még az óvodába lépés előtt megismerkedhessen az intézménnyel, az óvó és dajka nénikkel, megtekintsék az udvart, a csoporttársaikat. A szülő fokozatos időcsökkentéssel vesz részt gyermeke óvodai beilleszkedésébe. A szülővel való együttlét biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti számára az új környezet elfogadását. Mind az óvó-és dajka nénik gondoskodó szeretettel várják az új óvodásokat. Fontosnak tartjuk a felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatokat. Az ölbeli játékok, a személyes együttlétek, az átölelések, a simogatások, dajkálások segítenek a szeretetkapcsolatok kialakításában. A kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai atmoszféra kialakítására törekszünk, empátiás készségünket kimutatjuk, a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk. Céljaink A befogadási időszak legyen folyamatos, fokozatos. ( pl. gyakran megbetegedő, hiányzó kisgyereknél.) A szülőtől való elválás megkönnyítése, Az új környezetben biztonságos érzelmi támaszt nyújtása 23

24 Feladat: Készítsünk befogadási tervet. Kérjük a szülőket, beiratkozásra gyermekével együtt jöjjön el. Törekszünk, hogy intézményünkről vonzó, barátságos, sok érdekes játéklehetőség emléke maradjon. Az első összevont szülői értekezleten az óvoda életéről, házirendjéről kapnak tájékoztatást a szülők. A értekezlet második felében megbeszéljük az óvoda kezdés ütemezését. Lehetővé tesszük az apás-anyás beszoktatást a gyermek szülő igényének megfelelően. Engedjük, hogy ezen időszakban magukkal hozhassák kedvenc tárgyaikat. Elfogadjuk a gyerekek sajátos szokásait. Tájékoztatjuk őket, miben tudják segíteni munkánkat. Javasoljuk, fokozatosan növekedjen az-az idő, amit a gyerek szülők nélkül tölt az óvodában. Igyekszünk, hogy először a bölcsödéből, másik óvodából jövőket fogadjuk, így összeszokottabb közösség várja a családból érkezőket. Az óvodapedagógusok második alkalommal családlátogatáson ismerkednek a gyermekkel, családjával. Megfigyelhetik természetes környezetben megnyilvánulásait, magatartását. Benyomásokat szerezhetnek a szülők nevelési kultúrájáról, milyen látják gyermeküket, milyen a szerepük a családban Igyekszünk a későbbiekben is megismerni a gyermek élettörténetét, hogy megérthessük jelenlegi magatartását, érzelmi-akarati életét. A gyermek élettörténetéről feljegyzést készítünk, mely alapja a fejlesztési tervünknek. Óvodába történő befogadást segíti, ha a gyermek: Rendelkezik éntudattal, tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek, El tud tölteni néhány órát szülei nélkül is, Jellemzi bizonyos fokú önállósulási törekvés, Igényli a gyermekközösséget, Képes másoktól is elfogadni az ételt, Nappalra szobatiszta, Fokozott mozgásigény jellemzi, Szeret játszani, Megérteti magát környezetével. A befogadás eredményességét az alábbi szempontok alapján is értékelhetjük: Miként szokta meg a gyermek az új közösséget, Hogyan reagált a szülőktől való elválásra, Milyen az önállósági foka, Szeret-e játszani, tevékenységének fejlettsége, Hogyan alakult a kapcsolata óvónőkkel, dadus nénikkel, kortársaival, Hogyan illeszkedett be a az óvodai élet ritmusába Mi okozott számára örömet, nehézséget. 24