SZIHALMI EGYSÉGES ÓVODA BÖLCSŐDE, ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SZIHALMI EGYSÉGES ÓVODA BÖLCSŐDE, ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 TARTALOM JEGYZÉK INTÉZMÉNY ADATAI...5 TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS...6 ELŐSZÓ...7 I. BEVEZETÉS Az intézményünk bemutatása Nevelőmunkánk eddigi eredményei, értékek, melyre nevelőmunkánkat alapozzuk Programunk küldetése, filozófiája Nevelési elveink Célunk...12 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép A bölcsődei ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok...15 III. A PROGRAM NEVELÉSI RENDSZERE Az egészséges életmód alakítása Környezettudatos magatartás alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés Bölcsődei nevelés általános feladatai...32 IV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE Tehetségnevelés, tehetségígéretek egyéni fejlesztése Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése Sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral, BTM) küzdő gyermek...55

3 V. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...57 VI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek...61 VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Csoportszerkezet Intézményi élet Nevelőmunkánk, dokumentumaink Dokumentumaink Gyermekek fejlődésének, fejlesztésének regisztrálása...69 VIII. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI Team munka az intézményben A család és az intézmény kapcsolata Óvoda és az iskola kapcsolata Kapcsolatunk a fenntartóval Az intézmény egyéb kapcsolatai...75 IX. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Munka jellegű tevékenységek X. TEVEKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS XI. BÖLCSŐDEI ÉLET XII. HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK XIII. A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZER...112

4 XIII. AZ INTÉZMÉNY KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA...123

5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Fenntartó: Szihalom Települési Önkormányzat 3377 Szihalom, Hunyadi út 78. Felügyeleti szerve: Szihalom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3377 Szihalom, Hunyadi út 78. Alapító okirat száma: 139/2012 (XII:11) A költségvetési szerv: Neve: Szihalmi Egységes Óvoda- bölcsőde, Óvoda Székhelye: 3377 Szihalom, Hunyadi út / A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (1) bekezdésben foglaltak értelmében köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. Működési terület: Szihalom község közigazgatási területe- Más településekről bejáró gyermekek ellátása a maximális létszámhatáron belül A programot készítette: Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda nevelőtestülete

6 TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/ (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. 6

7 ELŐSZÓ A helyi önkormányzatok, mint fenntartók fontos szereplőkké váltak a köznevelésben, az intézmények működésének biztosításában. Átlátható, hatékony, eredményes intézményrendszert szeretne működtetni, amellyel elégedettek a település lakosai. Az intézményeknek meg kell ismertetniük működésüket, garantálniuk kell a legjobb minőséget. A szabad intézményválasztás következtében a szülők igényeik, elvárásaik alapján válogathatnak a jobb minőséget keresve. Ennek nyomán felerősödött az, hogy az intézmények jobban figyelnek a szülők elvárásaira, elégedettségükre-elégedetlenségükre. A 2012-es ONAP módosítását a változás szükségszerűsége eredményezte: a folyton változó jogszabályok, oktatáspolitikai követelmények és társadalmi elvárások, melyek megint feladat elé állították az óvodákat. Az Alapprogram fejezeteinek módosítása egy részletesebb, empatikusabb, eredményesebb, minőségibb óvodai nevelőmunkát eredményezhet. Ez a dokumentum az intézményünkben folyó nevelőmunka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. BEVEZETÉS I. 1. Intézményünk bemutatása 1. Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda Intézményünk Szihalom község központjában található. Az 1956-ban létesített intézmény az iskola napközijeként funkcionált.1993-ban kapta meg óvodánk az épületet, mert a régi épület kicsinek bizonyult a három csoportunknak.2011-ben az óvoda felújításra került. Megtörtént a nyílászárók, padlózatok cseréje, a mosdó és a tálaló felújítása. Udvarunk parkosított, biztonságos játékeszközökkel felszerelt. Óvodánk 2009 szeptemberétől egységes, óvodai és bölcsődei nevelés feladatit ellátó intézményként biztosítja, óvodai csoportba integrált formában a második életévüket betöltött kisgyermekek napközbeni ellátását. A kisgyermeket nevelő családoknak kívánunk segítséget nyújtani ezzel az ellátási formával, azzal, hogy gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodunk. Kihasználtságunk maximális: minden férőhelyünk betöltött és a nyitva tartás teljes ideje alatt óvodában vannak a gyermekek. 7

8 2. Az intézmény szociokulturális háttere: A családi hátterek különbözősége többféle értékrendet takar. A családokban megnőtt a munkanélküli, gyermekét egyedül nevelő és a szociálisan hátrányos helyzetben élők száma, melyet bizonyít a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, térítési díjkedvezményt igénybe vevők növekvő száma is. E kedvezőtlen tendencia óvodapedagógusainktól másfajta szemléletet, gondoskodást igényel. Segítjük a szülőket s igény szerint egyéni beszélgetéseket kezdeményezünk, életvezetési tanácsokat, tájékoztatást adunk arról, hogy hová fordulhatnak problémáik orvoslására. 2. Nevelőmunkánk eddigi eredményei, értékek melyre nevelőmunkánkat alapozzuk A környezetünkben élő családok és gyermekek személyiségének feltétel nélküli elfogadása. Nyitott óvoda tartalmas együttműködés a családokkal, sokféle közös program szervezése. Gyermekszeretet, valamint a gyermeki jogok tiszteletben tartása. A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodó egyéni képességfejlesztés. A fejlesztő tevékenységek tervezése, szervezése, az optimálisan fejlesztő feladatok és tárgyi feltételek megteremtése. Egyéni eltérések tolerálása, differenciálás, folyamatos személyiségfejlesztés. Az óvoda alaptevékenységét kiegészítő speciális programjaink: a természet és környezet védelmére, szeretetére nevelés, az egészséges életmódra nevelés. Intézményünkben működő munkaközösség célja, a pedagógiai programtervünkben meghatározott célkitűzések segítése. Munkaközösségünk biztosítja a korszerű ismeretek, tapasztalatok cseréjének lehetőségét. Bemutatók, hospitálások, pályázatok, megbeszélések fontos szerepet töltenek be a pedagógiai munkafolyamatos fejlesztésében, a munkaközösségi tagok önképzésének irányításában. Az óvodapedagógusi tevékenységet segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai, bölcsődei nevelésünk eredményességéhez. 8

9 3. Programunk küldetése, filozófiája Küldetésünk: hogy az intézményünkbe járó gyermekek számára tevékenységek által, az egyenlő hozzáférés biztosításával fejlődjenek képességeik, személyiségük. Differenciált fejlesztéssel érjük el az önmagukhoz mért optimális fejlesztést, mely a zökkenőmentes átmenetet segíti elő a következő intézményi fokozatba. A nevelésünk gyermekközpontú, és ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle és változatos tevékenységet. Az iskolára történő felkészítést az óvoda végzi. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelőmunkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. Hitvallásunk, az óvodáskorú gyermek egyéni és életkori sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, fejleszteni, személyiségét, kiegészítve és folytatva a családi nevelést, derűs otthonos légkörben, amelynek megvalósulása folytán képessé válik a gyermek egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. A helyi sajátosságokat, lehetőségeket kihasználva és azt beépítve végezzük munkánkat, tág teret adva a gyermeki tevékenységnek, tevékenykedtetésnek, és ezen keresztül a sokoldalú megismerésnek. Intézményi életünket a megismerések komplexitása, gyakorlatiassága és a többoldalú tapasztalatszerzés jellemzi. Az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységi formák alapjai a tanulásnak, a képességek fejlesztésének. A gyermeki megismerés, a tanulás, szerves része a nevelésnek, melyhez a nap minden pillanata megfelelő lehet, előtérbe helyezve a szabad játékot. Vállaljuk, hogy nevelőmunkánk során az egészséges életmód biztosításával, óvó- védőgondoskodó környezetben, az érzelmi-, erkölcsi és közösségi nevelés, az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés harmóniáját alapozzuk meg. Nevelőtestületünk elkötelezett az Óvodai nevelés országos alapprogramja szellemében készített Szihalmi Egységes Óvoda- Bölcsőde, Óvoda Pedagógiai Program megvalósítására, s arra, hogy az abban foglaltakat folyamatosan szem előtt tartva fejlessze szakmai munkáját, mely egyben minden munkatársunk személyes felelőssége is. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál az alábbiakból indultunk ki: az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, 9

10 a gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Jövőképünk: olyan intézmény, ahol érzelmileg meleg, biztonságos, egészséges környezetben, otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny emberkék élik boldog, élményekben gazdag gyermekkorukat. Intézményi kép: esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az intézményi dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete és egymás értékeinek megbecsülése párosul. Intézményünk, a Szihalmi Óvoda-, Bölcsőde Pedagógiai Programja szellemében a gyermekeink egyenlő hozzáférés biztosításával, a kivételes képességű gyermekek (tehetségek) valamint a hátrányok és a halmozott hátrányok leküzdése, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek integrált, differenciált fejlesztése, érdekeiknek szolgálata, és az őket megillető jogaik biztosítása mellett kötelezte el magát. 4. Nevelési elveink Egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek szervezése, melyek átszövik a nevelés teljes rendszerét. A megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés és a bölcsődei nevelés céljának kiteljesedését. A sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, a tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével különösen a játék és a szabad mozgás területén, a gyermekek érdeklődésére, szabad választására és aktivitására építjük. Hangsúlyozzuk a játék elsődlegességét. Minden gyermek személyiségének formálása integráltan és differenciáltan, sok játékossággal, ötletességgel, de mindig sok türelemmel és szeretettel. A gyermekek fejlődését nyomon követjük, írásban rögzítjük, és az eredmények tükrében egyéni fejlesztési tervet készítünk. Igyekszünk minden gyermeket a saját képességeihez, készségeihez mérten fejleszteni. 10

11 Intézményünkben a dajka feladata, amikor ideje megengedi, a csoportban tartózkodik a gyerekek között, ennek köszönhetően az esetek többségében két felnőtt tartózkodik a gyerekekkel. A bölcsődei csoportunkat kisgyermeknevelő is segíti, de elsődleges feladata a 2-3 éves gyermekek ellátása. Mindez lehetővé teszi a fokozott egyéni bánásmódot. Vegyes életkorú három csoportos intézményünk nyitott a szülők felé. Az óvoda a családdal együtt elért eredményeivel megalapozza az iskolai életet, így a gyermekek képessé válnak arra, hogy ott a növekvő követelményeknek eleget tegyenek. Elősegítjük a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetet, amely megvalósul a tanítónőkkel történő folyamatos konzultációk, megfigyelések, rendezvények által. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett fontosnak tartjuk a befogadó környezet megteremtését az előítéletek kialakulásának megelőzése érdekében. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáit még az iskolába lépés előtt rendezni kell, s ezek megszüntetésével szükséges felkészíteni őket az iskolai életre. Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást kell nyújtanunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, alapító okiratunk alapján fogadjuk őket. Felvállaljuk e gyermekek különleges gondozását, nevelését. Amennyiben az óvodai élet során merül fel a gyermek mássága, segítő szándékkal szakember felé irányítjuk a szülőket a speciális terápiák, módszerek mielőbbi elkezdése érdekében. Kiemelten odafigyelünk a tehetséges gyermekek nevelésére, a tehetségfejlesztésre. Megalapozzuk a gyermekek anyanyelvi, kulturális fejlesztését, elválaszthatatlan a nevelés többi területétől, valamennyit áthatja. A játék fontosságát hangsúlyozva gondot fordítunk a testi fejlődésre, a jó lelkiállapotra az egészséges életmód kialakítására, a sokoldalú mozgásfejlesztésre. Kiemelten fontosnak tartjuk a külső világ tevékeny megismerését, az olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását a gyermekekben, amelyek elősegítik a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatuk kialakítását életkori sajátosságaiknak megfelelően. Elősegítjük, hogy a gyermekek az életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat úgy, hogy a lehető legtágabb értelemben ismerjék meg az őket körülvevő valóságos és mesei világot és benne saját magukat. 11

12 Fontosnak érezzük, hogy intézményünkben a gyermekek biztonságban és jól érezzék magukat az egész nap folyamán. Keressük és gyakoroljuk az innovatív pedagógiai törekvéseket, élünk széles körű módszertani szabadságunkkal, de csakis a gyermekek érdekében. 5. Célunk Nevelőtestületünk a személyiség mibenlétét az alábbiakban látja: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek, valamint öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában a képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. Arra törekszünk, hogy nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk, valamint problémamegoldó, kompromisszumok kötésére és egészséges önérvényesítésre kész gyermekek legyenek, akik érdeklődnek a komplex világ iránt, s erről természetes helyzetben saját tevékenységük által kívánnak minél többet megtudni. A felfedezés élménye olyan örömforrás legyen számukra, amiből későbbi életükben is meríthetnek. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép A gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbözőségeket, (az egyedit, a másságot, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. 12

13 Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, bölcsődébe és érezzék jól magukat a gyermekközösségben. Bátran, egészséges önbizalommal jól kommunikáljanak. Érzelmeiket képesek verbálisan és nonverbálisan is kifejezni. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek, érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát. Érdeklődőek legyenek és sok-sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozogjanak, kedveljék a sportot, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk legyen koruknak megfelelően fejlett, udvariasan, illemtudóan viselkedjenek. Bizalommal forduljanak a felnőttekhez, és szeretettel forduljanak egymás felé. Pozitív hozzáállással forduljanak a felfedezés, a megismerés felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben, és azt játéknak tekintsék. Rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg a saját értékeiket. Szerezzenek tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, erkölcsi, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit. Ismerjék meg és alkalmazzák az életkoruknak megfelelő illemszabályokat. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet, tiszteljék a hagyományokat. 13

14 Alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, egészséges táplálkozás, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek): rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel, tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat, igényeljék a játékot és keressék az együttműködést társaikkal, egyeztessék elképzeléseiket, legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Programunk gyermekközpontú, amely úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek. 2. Óvodakép Olyan pedagógiai környezet kialakítása a célunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. A fejlődés és a fejlesztés legjobb, leghatékonyabb eszköze a játék, a gyermek természetes kíváncsisága. Programunk a szülői együttműködésre építi az óvodai nevelést. A család értéket közvetít a gyermek felé, még akkor is, ha funkció zavarai következtében nem működik mindig jól. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Derűs, nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk, ahol felnőtt, gyermek egyaránt jól érzi magát. 14

15 2.1. A bölcsődei ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok Az egységes óvodai-bölcsődei csoportban megvalósuló kisgyermek ellátás (nevelésgondozás) feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátása. Munkánk célja a 2 évet betöltött, csoportunkba felvett gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődésük elősegítése. A különböző okból hátrányos helyzetű gyermekek esetében törekszünk enyhíteni a hátrányokat és az azokból származó következményeket. Amennyiben szükséges, a hatékonyabb támogatás érdekében, felvesszük a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Célunk biztosítani minden esetben a bölcsődés korú gyerekek ellátása során is a kisgyermekeknek az egyenlő esélyekhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést. Célunk A családi és bölcsődei nevelés összehangolása a kisgyermekek védelme érdekében. A családi nevelést segítve, velük együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Fontos számunkra a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának, valamint jóllétének megteremtése. Célunk segíteni minden gondjainkra bízott kisgyermek harmonikus fejlődését, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, a tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával. Bölcsődénkben, a ránk bízott gyermekeknek családias légkörben biztosítsunk nyugodt, békés, vidám életet. Törekszünk arra, hogy esztétikus környezetben, színvonalas, egyénre szabott, minden kisgyermek saját ritmusának megfelelő gondozást, nevelést nyújtsunk. Szeretnénk utat mutatni az éppen nyiladozó, a világra még rácsodálkozó kisgyermekeknek. Ahhoz, hogy munkánkkal a bölcsődei szolgáltatást igénybe vevő kisgyermekek, szülők és mi magunk is elégedettek legyünk, szükséges saját szakmai tudásunk karbantartása, a legújabb ismeretek integrálása szakmai fejlődésünk érdekében. 15

16 III. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészség életmód alakítása Az egészséges és környezettudatos magatartás megalapozása Érzelmi, erkölcsi nevelés és közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Gyermekeink testi és lelki fejlődését már az óvodába lépés előtt alapvetően meghatározzák a család szociális, kulturális és anyagi körülményei, melyek egyénenként különbözőek. Óvodába lépéskor a családi nevelésnek, az óvodai mentálhigiénének jelentős szerepe van. Tevékenység célja: A helyes életritmus megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló egészséges életmód szokásainak kialakítása. Egészségnevelésünk célja: Az egészséges életmód és szokások megalapozása, kialakítása; A tudatos önművelődés és önfejlesztés megalapozása; Tudják és érezzék a gyermekek, hogy az egészség érték, melyet védeni és őrizni kell; Kikerülni, vagy leküzdeni a rájuk (a gyermekekre) leselkedő veszélyeket; Alapjául az egészség három oldala szolgál: a testi, a lelki és a társadalmi egészség (a szociális biztonság állapota), amelyek csak együttesen, kölcsönösen kiegészítve egymást értelmezhetők. 16

17 Feladatunk: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, az optimális mozgásfejlődéshez szükséges környezet biztosítása a mozgás és pihenés egyensúlyának biztosítása a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; minél több idő biztosítása a szabad levegőn való tartózkodáshoz a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Óvodánk valamennyi helyiségét, udvarát, tárgyi eszközeit úgy alakítjuk, hogy feleljen meg óvodás gyermekeink igényeinek, méretének, mozgásszükségletének, biztonságának. Biztosítjuk a gyermekeink megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi és lelki fejlődéséhez. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s és BTM-es gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése érdekében prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el, szükség esetén szakemberek bevonásával segítünk a gyermekeknek. A tapintatos, elfogadó magatartás a szülőkkel való partneri együttműködés és a szakember bevonása segíthet az okok, s így a tünetek oldásában, megszüntetésében. Óvodapedagógus (szakvizsgázott) bevonásával -láb és tartásjavító torna tartása, egyéni fejlesztés, prevenció-, korrekció. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelkedő jelentőségű. 17

18 Az óvodai életünk keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga. A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé tesszük, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységeket (táplálkozás, tisztálkodás, mozgás, levegőzés, alvás), megteremtődik az egyéni képességfejlesztés, az egy gyermekre figyelés lehetősége a gondozásban is. Fontos tartjuk, hogy a napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. Küszöbölje ki az óvónő a felesleges, indokolatlan várakozási időt. A különböző csoportok napirendjét egyeztetnünk kell. Ez az egyeztetés tegye lehetővé minden csoport számára a különféle tevékenységek folyamatosságát, zavartalan bonyolítását. A gondozás a gyermek öntevékeny közreműködése a saját magával, szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, és az óvónő mindenre kiterjedő, gondoskodó, óvó szeretete. A gyerekek testi szükségleteinek kielégítése alapvető feltétele a jó közérzetnek. A gondozás folyamatában nagyon lényegesek tartjuk a fokozatos szoktatást és gyakorlást, a szokáskialakításban pedig fontos szabály a következetesség. A különböző szokások (étkezés, önkiszolgálás, tisztálkodás, öltözködés, stb.) kialakulási folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek sok elismerést, bizalmat kapjanak, jussanak sikerélményhez. Az óvodai nevelésünk mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A napi háromszori étkezést központilag biztosítjuk. A központi étrendet kiegészítjük a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből közösen elkészített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal. Az étkezések azonos időpontban, 2,5-3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ebédeltetés kötött keretek között folyik, de minden esetben tekintetbe vesszük a gyerekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. A helyes étkezési (pl: alapos rágás), illetve táplálkozási (pl: sok gyümölcs és zöldség) szokások kialakításra nagy hangsúlyt helyezünk! A mozgás a gyermekek lételeme. Biztosítjuk a mozgáshoz szükséges feltételeket, azt, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek mozgással a szabad levegőn. Szívesen mozogjanak, tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. A harmonikus mozgás fejlődésének kialakítása nem csak fizikai, de esztétikai élményt is jelentsen a gyermekek számára. Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és irányított formában zajló folyamat. Gyermekeink testi szükségleteinek kielégítése meghatározza szellemi terhelhetőségük lehetőségeit is. A mozgás szeretete, a szükségletek kielégítése gyermekeinkben egészséges mentálhigiénés állapotot, pszichikai harmóniát hoz létre. 18

19 A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvónők kezdeményeznek, szerveznek. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet, mind az óvoda udvara, mind az óvoda helyiségei tekintetében. Megteremtjük a különböző tevékenységek nyugodt feltételeit, valamint a célszerű berendezést, eszközöket. Az eredményes munkánk feltétele továbbá, hogy a dajkák is pontos ismeretekkel rendelkezzenek: a gyermekek egészséges testi- szellemi fejlődését milyen környezeti tényezők, milyen tevékenységfajták, miként befolyásolják. Az egészségügyi szokások pontos menetét megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A környezet megismerése közben a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat alakítjuk. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (a külső és belső zavaró ingerek megszüntetése, szellőzés, csend, nyugalom, megfelelő nagyságú fektető, kényelmes ruházat). Mesével csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást, a gyerekek alvásigényében is érvényesül az egyéni sajátosság elve. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye. Ügyelnek környezetük rendjére, gondozottságára. Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. Önállóan használják a mosdót. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják az orrukat. Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezési szokásokat, az evőeszközöket helyesen használják. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket bekötik, ruhaneműjükkel gondosan bánnak. 19

20 Egészségfejlesztési programtervünk Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása. A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás. Rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel (bölcsőde orvos, védőnő, fogászat) A társas kapcsolatok harmóniája. Egészségvédő szokások kialakítása. A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A napi életritmus kialakítása. Láb és tartásjavító prevenció, korrekció( TÁMOP , mely előminősített referencia intézményi jó gyakorlatuk.) A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink: Kirándulások, séták Gyümölcs-, és Zöldségnapok Mindennapos testnevelés, testnevelés Láb- és tartásjavító torna Mozgásfejlesztő eszközök egész napos használata (szervezett, spontán-ösztönző) Sportdélutánok Mozgásműhely 20

21 Az értelmi fejlesztés igénye: Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít. Ezekhez, az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg, illetve rendszerez. Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Egészséges táplálkozás: A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás. Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. A szülők közreműködésével minden nap kapnak friss gyümölcsöt az óvodában. Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével. Hetenként gyümölcsnapot tartunk, megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel. Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A mérési és értékelési rendszerünk koherens e területtel Környezettudatos magatartás alakítása Környezettudatos elveink: Intézményünk elkötelezett a környezetvédelem és annak fenntarthatóságának biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet minőségét, értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára. 21

22 A környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Példamutató, önkéntes, gondos és megelőző magatartással reménykedhetünk, hogy hozzájárulunk a környezet, társadalom és gazdaság egyensúlyának megőrzéséhez.2012-ben intézményünk "Zöld" óvoda lett. Célunk nemcsak az óvodások, hanem a szüleik, illetve közvetlen környezetünk szemléletváltásának formálása is. A gyermekeket játékos formában, a mese, báb, játék, kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Törekszünk arra, hogy a környezetünk minél optimálisabb alapot biztosítson céljaink eléréséhez. Az intézményünk udvara mentes minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől. Sík és dombos területek; füves, homokos, járólapos, gyöngykavicsos felület egyaránt megtalálható. A fák, bokrok, virágok, az élősarok, nemcsak árnyékot, esztétikai élményt is nyújtanak. Az udvari játékok folyamatos cseréjével igyekszünk az unió-s szabványoknak is megfelelni. Az udvar területén madáretetőt és fészkelő odút helyeztünk el, melyben fekete rigók, illetve verebek élnek. Télen eleséggel, nyáron vízzel és fürdetési lehetőséggel látjuk el a madarakat. Folyamatosan telepítjük és a gyermekekkel, családtagokkal együtt gondozzuk az udvar növényvilágát, így kellően biztosítjuk az árnyékos területeket. A kerti csap szomjoltásra megfelelő. A gyermekek szabadba történő egészséges mozgását nap, mint nap mobil játékeszközökkel is biztosítjuk. A belső terek esetében figyelünk a természetes anyagok, fa bútorok használatára. Egyszerű, praktikus, takarékos megoldásokra törekszünk. A takarékosság sarkalatos pontunk. A nyílászárók cseréjével, az energiatakarékos fénycsövek használatával, a pazarlás kiküszöbölésével sokat jelent e területen. Egész év folyamán szelektíven gyűjtjük a papírt, és azt elvisszük a közeli szelektív hulladékgyűjtőbe: kitaposott műanyag flakonokat helyezünk el a gyerekekkel. A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői. A nevelőmunka hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg. A fejlesztés differenciált módon, a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten valósul meg. 22

23 A hagyományápolás, ismeretgazdagítás a szülők bevonásával, közös programokon valósul meg.(zöld napok) A dolgozók életmódjukkal, munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a közösségi egészséges életvitelre. A folyamatos, aktuális környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalom beszerzésére gondot fordítunk. Partnerkapcsolatot ápolunk a Bükki Nemzeti Park dolgozóival (madárgyűrűzésen-, bemutatókon veszünk részt) Nyáron erdei tábort szervezünk a gyermekeknek. Szórólapokkal tájékoztatjuk a szülőket az ÖKO szemlélettel kapcsolatosan. Minden évben mérjük és értékeljük a gyermekek és a dolgozók környezettudatos magatartásának fejlettségi szintjét. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Célunk: Sok, közös élményre épülő tevékenység hatására a gyermekek képessé váljanak egyéni érdekeik érvényesítésére, a közösségi élet normáinak elfogadására úgy, hogy közben személyiségük pozitív vonásai kibontakoznak. Szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése A kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza az életminőséget, a gyermek viselkedését, és a személyiségének fejlődését. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során törekszünk a reális ön és társértékelés kialakítására 23

24 Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával. Az iskolai beilleszkedést segítjük a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Fontosnak tartjuk szülőföld iránti szeretet kialakítását, annak mélyítését. Feladatunk: Fontos, hogy már az intézménybe lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott légkör vegye őket körül. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatát a befogadó, pozitív attitűd jellemezze. Az óvodapedagógus, gondozónő, dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. (bizalom, a megértés, a türelem, a segítőkészség) Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának, önbizalmának alakulását, teret engedve önkifejező-, önérvényesítő törekvéseinek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az esélyegyenlőség feltételének megteremtésével az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól-. hátránykompenzáció a faladatunk. Intézményi életünk megszervezése során biztosítjuk a szocializáció szempontjából is fontos közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását. Ezáltal segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve segítjük elő, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Megismertetjük vele a szűkebb és tágabb környezetét, mely alapja a szülőföldhöz való kötődésnek. A környezettudatos magatartás, szokások megerősítése, ez által válik belső értékké. Speciális ismereteket, sajátos törődést igényel a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a 24

25 kiemelkedő képességű gyermek. Ezért az ő fejlesztésüket szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, egészségügyi-, gyermekvédelmi szolgálat stb.) közreműködésével végezzük. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának. Arra neveljük a gyermekeket, hogy megértsék, elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól. Az iskolai beilleszkedést segítjük a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása A magatartás érzelmi vezéreltsége az óvodás korú gyermek legjellemzőbb tulajdonsága. A külvilággal való mindennemű kapcsolatát elsősorban érzelmeiben éli meg, az őt, körülvevő környezetet, érzelmein keresztül látja. Személyiségét alapvetően érzelmei határozzák meg. Óvodába lépésekor fokozatosan megismerjük a családból jövő gyermekek érzelmi hátterét, hiszen a család az elsődleges érzelmi tényező. A gyermek személyiségéről sokat elárul a megkapaszkodása, kötődése a szülőkhöz, illetve mennyire elfogadó, ráfigyelő, segítő, harmonikus légkör veszi őt körül a családban. Az érzelmi nevelés terén hangsúlyozottan kiemelt feladatunk a családdal való kapcsolattartás, a családi és az óvodai nevelés e területen hat egymásra, kiegészíti, illetve megerősíti a másikat. Kapcsolattartásunk során a gyermek-felnőtt kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemzi, Nyitottak, elfogadóak, segítőkészek vagyunk. Minden helyzetben alkalmazzuk az egyéni bánásmódot, egész tevékenységünkben meghatározó a gyermek személyiségének, jogainak tisztelete. A gyermek-gyermek kapcsolat optimális kialakítása szempontjából fontosnak tartjuk a dolgozók modell értékű kommunikációját, bánásmódját, viselkedését. A jó minta adásával elősegítjük, a gyermek utánzással történő fejlődését. Viselkedés kultúrájuk alakulásában megjelenik az óvoda, bölcsőde által képviselt erkölcsi, etikai értékrend. Szokássá válik és természetes lesz egymás elfogadása, megértése, tisztelete. A gyermek tudatának alakulásával párhuzamosan fejlődik én-tudata is. Intézményünkben biztosítjuk az én tudat fejlődésének feltételrendszerét. Teret engedünk a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, ugyanakkor segítjük az érzékenységének fejlődését, a másokhoz való alkalmazkodó képességének kialakulását. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlását. Napirendünket úgy szervezzük, tervezzük meg, hogy mindezek átélésére lehetőséget 25

26 biztosítunk. Legalapvetőbb ilyen tevékenységi forma a játék. Ahogyan a gyermek az egyedül végzett gyakorlójátéktól eljut a több szereplős összetettebb szerepjátékig, illetve szabályjátékig, úgy fejlődnek ezzel párhuzamosan a társas kapcsolatai. Minden tevékenység, így a játék során is különféle konfliktus helyzeteket él meg, amelyek megoldása, segíti erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését. Az egyén érzelmi-, erkölcsi fejlesztése egy jó közösség alapját képezi, melyet folyamatosan erősítenek az óvoda és a csoportok hagyományai (pl. beteg gyermekkel kapcsolattartás, egymás köszöntése jeles napokon). Minimálisra igyekszünk csökkenteni a nemkívánatos magatartási formákat. Figyeljük és elemezzük azokat a tüneteket, amelyek a gyerekek társas kapcsolatainak zavarát jelzik, és megkeressük a gyermek viselkedésének fejlesztési lehetőségeit. Az érzelmi nevelés minden nevelési terület alapvető sajátossága, biztosítja az óvodai élet komplexitását. Intézményünk segíti a gyermek természetre, emberi környezetre való rácsodálkozási képességet: közös kirándulások, séták, túrák alkalmával. A természet megismerése közben is pozitív élményeket élnek meg. Lehetőségük van szűkebb, tágabb környezetükben található jót és szépet megtapasztalni, tisztelni, védeni. A természet megismertetése és megszerettetése során kialakult pozitív érzelmek alapját képezik a szülőföldhöz való kötődésnek. A mai természeti-társadalmi környezet bemutatásával, a múltból ránk maradt történelmi emlékek, ünnepek, néphagyományok és népszokások megőrzésével, felelevenítésével előkészítjük a későbbi hazaszeretetet is. Mindezek kialakításának legfontosabb eszköze maga az anyanyelvi nevelés, a magyar kultúra kincseinek átadása a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően. A fejlődés várható eredménye: Érdeklődnek a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jó és szép iránt. Tisztelik, becsülik azt. Ragaszkodnak társaikhoz, kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezek érzelmekben, szavakban, tetteikben is megnyilvánulnak. A gyermekeknek igényükké válik a viselkedés-, helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást is figyelmeztetik erre. Tudnak barátságot kötni. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktus helyzetekben képesek kompromisszumok kötésére. 26

27 Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, intézményen kívüli találkozás alkalmával is és pozitív megnyilvánulás jellemzi őket. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Jól kommunikálnak. Értik környezetük metakommunikációs jelzéseit. Érvényesítik kezdeményező képességüket. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmagukban, képességeikben. Érzelmileg, erkölcsileg éretté válnak az iskolába lépésre. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Szociális hátrányú gyermek az aki: hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű egyedülálló szülő által nevelt jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre Feladataink: Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást. A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységek szolgálják: Egészségnevelési, gondozási tevékenységek. A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi vagy anyagi jellegű. A szülők tájékoztatása a szociális támogatási lehetőségekről. 3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a társas kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Így az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva, segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, társas 27

28 kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kiindulva és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül segíti elő. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és a tapasztalatszerzéssel egybekötve lesz hatékony. Az otthonról hozott előnyt meg kell erősítenünk, a hátrányt pedig kompenzálnunk kell mely erősítés és kompenzáció a folyamat egészét jellemzi. A beszédfejlesztés, a kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. A beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet élmények, ingergazdagság és az óvodai modell felnőttek, gyermektársak együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. A beszédaktivitást fokozzák a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ezen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre (beszédstílus, szövegalkotás, hanglejtés, dinamika, hangsúlyozás, a beszéd színvonala-, igényessége). Különösen fontos, hogy a felnőtt ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Fejlesztjük a szókincset sokoldalú, változatos módszerekkel. Erre építjük a mondatalkotás, mondatfűzés jártasságát, beépítve a reláció-szókincset, a kötő- és utalószavakat. Gyakoroltatjuk az elvont fogalmak használatát, az elemi absztrahálás szintjét, mert e nélkül a pontos értelmezés nem lehetséges. A beszédfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztjük gyermekeink gondolkodását és a metakommunikációs eszközök használatának képességét. A komplex folyamatban az egészséges önbizalom kifejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Az értelmi képességek főként a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása kiemelt feladatunk. Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít, biztosítja a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 28

29 A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítését, rendszerezését, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését differenciáltan, egyénileg végezzük. Óvodapedagógusi munkánk során, hatféle műveltségterületen biztosítjuk a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztését, személyiségük harmonikus kibontakoztatását. Ezek a területek: a művészeti jellegű tevékenységek: irodalom mesélés, verselés; ének zene, énekes játékok, gyermektánc; rajzolás, festés, ábrázolás és kézimunka tevékenységek; mozgás; külső világ megismerése: matematika, környezetismeret. Mindez jelen van mind a játék, mind a munka, mind a tanulási tevékenységekben egyaránt. A gyermekek egyéni képességeihez mérten történik a fejlesztés. Egyéni fejlesztőlapot vezetünk, amelyen, a fejlődés nyomon követését regisztráljuk. Szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készítünk. Olyan személyiségfejlesztő játékokat, változatos tevékenykedtetési lehetőségeket biztosítunk, amelyek segítik az ismeretek elsajátítását. Tudatosan figyelünk a nevelési területek egymásra épülésére, komplexitására. Az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés célja: Anyanyelvi képességek A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése. Az önkifejezés megalapozása a helyes nyelvhasználattal, szókincsgyarapítás, mondatszerkesztés, hanglejtés, árnyalt kifejezésformák alkalmazása. Az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés és beszédértés fejlesztése Bátran, érthetően tudja magát kifejezni a gyermek. Tanulási motívumok fejlesztése: A megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása A felfedezési vágy felkeltésére, melynek alapja a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata 29

30 Az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása / megtanítása biztosítja, a játék, a játékosság kapcsán a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését optimális teljesítmény vágy kialakítása a következetes és reális értékeléssel, a szélsőségektől mentes, a tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek megtapasztalhatják tudásuk gyakorlati hasznát, érzékelve saját változásukat és fejlődésüket. Értelmi képességek fejlesztése: a megismerés képességeinek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, kreativitás, képzelet, elemzés és érvelés a beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás érdekében. a gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás a tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során. az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlődése Feladatunk: Az anyanyelv megismertetése, gyakorlása, alkalmazása, irodalmi élmények nyújtása. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Lehetőség biztosítás gyermekenként meghitt beszélgetésre. Anyanyelvi játékokkal ismerkedés, hangzóképzés. Tiszta, érthető beszéd fejlesztése. A gyermek beszédkedvének felkeltése és fenntartása. Szókincsüket folyamatosan gyarapítjuk. A felnőtt beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező- a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon,- tegyen fel ő is kérdéseket,- segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését, fordítson figyelmet a gátlásos 30

31 gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra, alkalmazza a nyelvi játékokat. Az óvodapedagógusnak ismernie kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: o o o o o Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása) A hangok vizsgálatát és korrekcióját logopédus végzi. A logopédus tájékoztatja a gyermek óvónőjét és szüleit a fejlődésről, a gyakorlás menetéről. Az óvónők segítik a logopédus munkáját, ajak és nyelvügyesítő játékokkal, amelyet anyanyelvi játékgyűjteményünk tartalmaz. Beszélgetésre, bátor kérdésfeltevésre motiváljuk őket, biztosítsuk a beszédörömöt, tartsuk fenn a kommunikációs kedvet. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Változatos tevékenység biztosítása meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve. További élmények biztosítása ahol tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő társadalmi és természeti környezetről. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése. Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, alkotóképesség, kreativitás). A gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlási lehetőségeinek biztosítása. A gyermekek folyamatos megfigyelése meglévő képességeiről. Minden gyermek képességét önmagához saját lehetőségeihez viszonyítva fejlesztjük (fejlesztési terület meghatározása, fejlesztés, fejlődési mutatók megállapítása). A fejlődés várható eredménye: Feladattudatuk kialakul, tudásvággyal, örömmel készülnek a rájuk váró iskolai feladatokra. A külvilág jelenségeit pontosan megfigyelik, emlékezetükben elraktározzák, szükség esetén felidézik. Problémahelyzetekben kreatívan törekednek a megoldásra. Fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van. 31

32 Szándékos, tartós figyelemkoncentrációra képesek. Kialakul önkontrolljuk, önfegyelmük. Fizikumuk, idegrendszerük, pszichomotoros készségeik alkalmasak a rendszeres munkavégzésre. Gondolataikat önállóan, bővített, összetett mondatokkal, folyamatosan képesek kifejezni. Teret adnak alkotó képzeletüknek Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek. Gondolataikat mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. Tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Végig tudják hallgatni, és meg is értik mások beszédét. Képesek: a beszéd megértésére a beszélgetésre mások türelmes meghallgatására Élményeikről örömmel, folyamatosan beszélnek. Érdeklődéssel kérdeznek, választ várnak kérdéseikre. Képesek beszédhibáik, hangképzésük javító gyakorlására. Gondolataikat, érzelmeiket választékosan, az anyanyelv szabályainak megfelelően fejezik ki. 4. A bölcsődei nevelés általános feladatai 4.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása: Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így az intézmény feladata, hogy ezt a fejlődést elősegítse. A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. Az egészséges életmód, táplálkozás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása. A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése. A megfelelő környezet biztosításával, mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a 32

33 számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejlődik. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, mozgás-levegőzés, és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakítása: A gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Fontos, hogy a kisgyermeket az intézményben érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. Segítjük a kisgyermeket abban, hogy kiépüljenek én határai, meginduljon az én strukturálódása (a reális én egyre bővebb és mélyebb tartalommal gazdagodjon, az ösztön én energiáit egyre hatékonyabban tudja kezelni, a beépülő szabályok nyomán kezdjen kiépülni a felettes én és mindezek, harmonikus módon kapcsolódjanak egymáshoz). Az énkép fejlődéséből, a dackorszakból származó frusztráció elviselésével megbirkózzon. Egyre inkább képes legyen a kisgyermek mások érzelmeinek felismerésére és elfogadására. Célunk biztosítani a kisgyermekkorban elvárható szabályok, normák, értékek megismerését, megteremteni azokat az optimális feltételeket, hogy ezeket akarja és tudja betartani. Ezáltal a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen Értelmi képességek fejlesztése: Cél az, hogy a kisgyermek a kognitív rendszeréhez tartozó pszichés területei, képességei (észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem) arányosan és jól fejlődjenek. Változatos tevékenységeket biztosítva, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg Esztétikai érzék formálása: Szeretnénk elérni azt, hogy a bölcsődei csoportba járó kisgyermekek vegyék észre a körülöttük lévő (kertben, szobában, viselkedésben, díszítésben, terítésben, rendben/rendezettségben stb.) szépet. Kapjanak esztétikai élményeket a napi ellátás során mese, mondóka, vers, ének, rajz formájában is. Élvezzék és igényeljék is ezt, egyre inkább képesek legyenek nemcsak befogadni, hanem maguk is létrehozni. 33

34 4.5. Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk. IV. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE 1.Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés a tehetségígéretes gyermekek felismerése intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés a tehetségígéretes gyermekek felismerése a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik a pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet: - a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség - a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a munkában A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás dúsítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált gondozásban részesülnek, tehetséggondozó műhelyeket szervezünk. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokra célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. 34

35 Célunk: Tehetség ígéretek gondozása Feladatunk: Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetség-ígéretek minél korábban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított. A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése. A tehetséggondozás során a gyermekek gyengébb személyiségjegyeinek erősítése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása. Tartalma Integráló tehetséggondozás, mely a tehetségígéretek egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése, mely a tehetségígéretek speciális érdeklődésére épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően. A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése. 2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) Magatartászavarok miatt problémás gyermekek visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, 35

36 pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek: Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Gyermekeink szociokulturális háttere kiegyensúlyozott és jó képet mutat. Munkánk tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét. Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordhatja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való együttműködésre késztető kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje A család lakhelye és környezete A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota A családtagok száma Környezeti okok lehetnek Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér Negatív hatású baráti kör Anyagi okok lehetnek Munkanélküliség Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem 36

37 A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik Egészségügyi okok Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság - mozgáskorlátozottság - érzékszervi károsodás (látás, hallás...) - szervi rendellenesség Tartós betegség Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) Higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok Értelmileg, érzelmileg visszamaradt Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása Az önművelés igényének kialakítása A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása Praktikus ismeretek elsajátíttatása A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása Családi életre és egészséges életmódra nevelés A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére Differenciált fejlesztés Egészségnevelés A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése Interkulturális ismeretnyújtás: Pl. életvezetés Tehetségígéretes gyermekek felkészítése Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása Mozgáslehetőség biztosítása 37

38 Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Szülőknek felajánlott segítség Fórum Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás: Tanácsadó Szolgálat Közös programokon történő részvételi lehetőség az intézményben: nyitott napok, kertgondozás, stb. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül 2.1. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg az óvoda feladatát e területen. A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során. A sérült és az ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt valószínűsítik, hogy később is elfogadók, igény szerint segítőkészek lesznek egymás iránt. Ezt elfogadva dolgozta ki intézményünk a Sajátos nevelési igényű gyermekek helyi program fejezetét. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. A sérült funkciók pozitív irányba történő fejlesztése, a sikeres, kudarctól mentes iskolai pályafutás kezdése érdekében. Feladatunk: Olyan komplex (orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) szakvélemények áttekintése, melyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, amelyek alapján tervezzük a specifikus fejlesztést. 38

39 A sajátos nevelési igényből eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése (mozgásterápia, vizuális-, akusztikus-, taktilis észlelés, értelmi képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képesség fejlesztése, megismerő folyamatok kialakítása, önállóság, szokások elsajátításának gyakoroltatása. A napi életritmusba a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sérültek felzárkóztatását segítik elő. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztése, illetve a képességeket- és készségeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése, szakemberek segítségével. Speciális módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és azok alkalmazásával a kognitív képességek fejlesztése. Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen. Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése a sérült gyermekek részére, a szakvélemény alapján. Interperszonális kapcsolatok alakítása. Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését. fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak mindennapi nevelőmunkánk tartalmi elemeivé A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Óvodánkban az együttnevelés az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése. A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakor mindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök 39

40 megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az integrált nevelés feltételei Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény, alapító okiratában A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel Az ép és sérült gyermekek szüleinek bevonása történjen meg Tanügy igazgatási dokumentumok - Egyéni fejlődési lap - Fejlesztési terv A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy: a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, konduktoróvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 40

41 A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei - képességei, kialakult készségei - kognitív funkciói, meglévő ismeretei - családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Pedagógiai programunkat egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása 41

42 az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Óvodákban megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Óvodánk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazó pedagógusi szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a 42

43 sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja - egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszer-kombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait - segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával - részt vesz a befogadó közösség felkészítésében - részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában Óvodánk igénybe veheti az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények 43

44 szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszüntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatszerzés biztosítása, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés, biztosítani a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. fejlesztése az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövik. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek 44

45 A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén: Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról, ezért lehetőséget teremtünk arra, hogy minél sokrétűbb mozgásos tapasztalatszerzésre tegyen szert. Fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek egyénre szabott kombinációival történik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatokat, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe építjük be. A fejlesztés, nevelés során az óvodai nevelés valamennyi területét figyelembe vesszük. Mozgásfejlesztés - Az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finom mozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. - Hangsúlyt kap a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használatának kialakítása. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése - A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. - A sérülés függvényében az egészségüggyel való kapcsolattartásra, a felmerült kérdésének megoldásában. Játéktevékenység 45

46 - Szükség esetén a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására.( téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb.) - Az egyes tevékenységek során a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. Nyelvi fejlesztés - A gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség (beszédzavar, kommunikációs problémák) fejlesztését célzó tevékenységbe (szükség esetén sajátos fejlesztési célok kitűzése, esetleg a logopédussal való együttműködés). Éneklés, zenei nevelés - Artikulációs problémák, légzésproblémák kezelése, eszközhasználat segítése. - Az ének zene pozitív hatásának kihasználása (pl. a test ellazulásának segítése). - Társas cselekvéssel a ritmus- és tempóérzékelés fejlesztése. - Speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. Rajzolás, kézügyesség fejlesztése - A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése - A finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésünk döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek egyénre szabott kombinációival történik. Jelenlegi személyi és tárgyi feltételeink mellett csak a Központi Óvodában tudjuk biztosítani a mozgásfogyatékos gyermekek fejlesztéséhez szükséges feltételeket A látássérült gyermek A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók. Vak gyermek fejlesztése: 46

47 Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Mozgásnevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése Fejlesztésében hangsúlyos a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál színek helyett elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A környezet kialakításakor tapintható jelzések alkalmazása, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendje javasolt. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, olvasásrendszer megtanulását készíti elő. A gyengén látó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei: A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben A nagy-mozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával A finom-mozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finom-mozgások és nagy mozgások esetében egyaránt 47

48 Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez azonban csak gyógypedagógiai ellátásban valósulhat meg. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. Kiemelt feladataink: A gyermek segítése: - a közös játékban, - a közösséghez való alkalmazkodásban, - a viselkedési formák megtanulásában és gyakorlásában, - a közösség előtti szereplésben. - az önkiszolgálás megtanítása, - a tárgyak és helyük megismertetése, - a rendszeretet, - a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Az óvodai nevelésben részesülő is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgásritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Mozgásnevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. A gyermekek fejlesztésében hangsúlyos a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást. 48

49 Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál színek helyett elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A környezet kialakításakor tapintható jelzések alkalmazása, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendje javasolt. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, olvasásrendszer megtanulását készíti elő. Az alig látó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A látásukat praktikusan kismértékben használó alig látó gyermekek (pl. fényérzékelők, színeket felismerők). A hallássérült gyermek Kiemelt feladatok: A súlyos fokban hallássérült siket gyermekek (a beszédtartományban mért hallásveszteség 90 db vagy nagyobb) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata: - a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése, - a hangos beszéd aktív használatának építése, - a grafomotoros készségfejlesztés, - A kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. - A beszédértés, szókincs, szájról olvasási készség fejlesztése. - A beszédérthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. 49

50 Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszéd érthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék, ismerjék fel néhány szó, rövid mondat grafikus képét, hozzájuk intézett leggyakoribb kérdéseket, közléseket. A nagyothalló gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség db közötti, középsúlyos esetben db közötti, súlyos esetben db közötti hallásveszteséget mutató gyermekek esetében. - A nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése, - a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése - a beszédértés, a szókincsfejlesztés, - a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, - a beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében - a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe - a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, - szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája: - Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. - Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (szükség esetén logopédiai csoport). - Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges a pszichés fejlődés zavara miatti beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk, valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés. A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. 50

51 - A foglalkozás döntően a gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. - Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani A súlyos fokban hallássérült siket és a kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült nagyothalló gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt az állapot fennmaradása esetén bizonyos esetekben teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Az előzőek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, pedoaudiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és a hallásjavító műtétek mellett (cochlea implantáció), a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek érzékeli a hangot. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, elhangzanak az első szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztése intézményünkben a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés során valósul meg. - A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. - Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. - Intézményünkben a magas csoportlétszámok miatt elsősorban az értelmileg enyhe fokban sérült gyermekeket tudjuk fogadni. (Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján). 51

52 - Az Ő esetükben az ép gyermekekkel közösen történő együttnevelést tudjuk felvállalni az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítjük elő, számtalan élmény és minta biztosításával, amit a gyermekek a kortárskapcsolatok során élhetnek meg. A fejlesztés célja: - A tankötelezettségi-kor elérésére a megfelelő iskolakészültség biztosítása, amellyel a tanulmányokat normál általános iskolában, a tanulásban akadályozottak tanterve szerint kezdheti meg a gyermek. Feladat - a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről történő gondoskodás, - a fejlesztés során a gyermek aktuális igényének megfelelő ismeretek, tevékenységformák, módszerek, szervezeti keretek biztosítása, - a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlesztése A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek sérülése általában már az óvodáskort megelőzően, közvetlenül szülés után vagy kora gyermekkorban felismerhető. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését. Óvodába lépéskor jellemző a bizonytalan nagymozgás, ügyetlen manipuláció, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Szobatisztaság kialakulatlan, beszédértés gyenge, sok esetben a kommunikáció súlyosan akadályozott. Sérült a figyelem, a motiváció, az emlékezet és a kitartás. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítunk: - az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére - a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére - a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére - a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására 52

53 - az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. Beszédfogyatékos gyermek Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája A nyelvfejlődési és beszédzavarok megnyilvánulásai - az anyanyelvi fejlettség alacsony szintje, - a beszédértés és észlelés nehézsége, - kifejezőkészség nehézsége (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), - a beszédszerveződés nehézsége (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), - a beszédszervi működés gyengesége, - a beszédhangok tiszta ejtésének hiánya, - az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavar (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), - a verbális tanulás lassú fejlődése. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok: - diszlexia, - diszgráfia, - diszkalkulia veszélyeztetettség, - magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. Fejlesztés célja: - A beszédfogyatékos gyermekek sokoldalú, prevenciós fejlesztése. - A kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. 53

54 Feladatunk: - tudatos és tervszerű fejlesztés, a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés megvalósítása, - módszerek célszerű alkalmazása az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételével, - a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítő fejlesztése, - a gyermek motiválása beszédhibájának leküzdésére, - anyanyelvi nevelés a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, - speciális terápiák alkalmazása, szakemberek segítségével. - Az ismeretszerzés biztosítása sokoldalú tapasztalatszerzéssel, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel. Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat - az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, - az értelmi fejlesztés, - a mozgás és észlelési funkciók, - valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, - az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. A beszédhibás gyermekek terápiás ellátását a jászberényi Nevelési Tanácsadó logopédusával közösen végezzük, kiegészítve a három fő nyelv- és beszédfejlesztő óvodapedagógus munkájával, valamint a csoportokban alkalmazott zene-, báb-és drámaterápiával. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósítjuk meg 54

55 Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara, amely a személyiségfejlődésnek egészét átható, úgynevezett pervazív zavar. Célunk - szocializációs készségek fejlesztése. - kommunikációs készségek fejlesztése Feladatunk - Tárgyi, személyi állandóság biztosítása. - Megfelelő idő biztosítása a tevékenységek végzésre. - Viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták, énkép, önismeret, érzelmek kifejezése, önkontroll tanítása. - A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápiája A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozás zavarral, BTM) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A fejlesztés célja: - Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése - A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése - Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása 55

56 Feladatunk: - Szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. - Szülővel együttműködve a különbözőség korai felismerése, diagnosztizáltatása (amennyiben a probléma az óvodában realizálódik). - A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése. - A teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulásának megelőzése. - Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. - Egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozás, komplex kezelés biztosítása a gyermek fejlődése érdekében. - A gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése - A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált tevékenységek esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása. Az integrált nevelés során elvárt eredmény: Az integrált nevelés eredményeként a sérült gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a másság elfogadását, tolerálását. 56

57 V. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a teljesítmények értékelése során az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során gyermeki jogok gyakorlása során az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások) az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során a gyermek csoportban való elhelyezése során szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön Gyermekvédelmi munka A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de természetesen az intézményt és alkalmazottait is felelősség terheli a gyermekek neveléséért. Akkor működik eredményesen, ha mindhárom funkcióját óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő maradéktalanul teljesíti. A gyermekvédelmi felelős tanévenként munkatervet készít a gyermekvédelmi feladatokról. A gyermekek igen eltérő szocio-kultúrális környezetből érkeznek intézményünkbe. A felmérések és tapasztalataink után jól ismerjük a családok életkörülményeit, lakáshelyzetüket, jövedelemszintjüket, nevelési attitűdjeiket, kulturális hagyományaikat, értékrendszerüket, iskolázottságukat. 57

58 A családok gondjai gyakran negatívan érintik a gyermekeket, s nem egyszer tapasztaljuk, hogy a gyermekek viselkedési és egyéb problémai a szülő megoldatlan gondjainak következményei. Az óvodapedagógus, gondozónő, ha a szülőket eredményesen be tudja vonni az intézményi életbe, olyan bensőséges kapcsolatban kerülhet a családokkal, hogy eleve nem tud kívül maradni a problémákon, tehát civilként kénytelen felvállalni a segítő munkát. A segítő kapcsolat alapfeltétele: a családok megértésére törekvés, amely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok családokra gyakorolt nem kívánatos hatásainak ismeretétől. Az óvodapedagógusnak, gondozónőnek képet kell kapnia azokról az intézményes és intézményen kívüli szolgáltatásokról, amelyek felvállalják: a prevenciót, a krízis prevenciót, a terápiát, rehabilitációt. A család elsődleges szocializációs hatásai elsősorban a szülő-gyermek kapcsolatából erednek. Előfordul, hogy a család szocializációs hatásai annak ellenére kedvezőtlenek, hogy megfelelő anyagi feltételek között élnek. A családgondozást a speciális szakmai felkészültséggel nem rendelkező óvodapedagógus team munkában vállalhatja fel, együttműködve a szolgáltató intézmény szakembereivel. Megfelelő felkészültség nélkül, különösen a személyiség belső világának megközelítésekor kárt is okozhatunk. Ezért szigorúan be kell tartani a kompetencia határokat. A gyermekvédelmi felelős feladata az adott területen létező közösségi erőforrások és elérhető szociális szolgáltatások feltérképezése, azonosítása. Ezek sok család számára ismeretlenek, ezért közvetítő képviselőre van szükség a szociális szakma közreműködésével. Egyes családok részéről speciális szükségletek jelentkeznek: életkörülményeik, szerepük vagy egyéb problémáik miatt. Ezekben az esetekben, a szülők tudják, hogy az óvodapedagógus, gondozónő, a gyermekvédelmi felelős ismeri gondjaikat, készek arra, hogy közösen megvitassák: mit is lehet és kell tenni közösen a nehézségek, feszültségek elhárítása érdekében. A gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok: az óvodások, bölcsődések száma összesen, ebből veszélyeztetettek száma, hátrányos helyzetű gyermekek száma, három-és többgyermekes családban élők száma, munkanélküli szülők száma, 58

59 egészségügyi szempontból problémás gyermekek, gyermekvédelmi támogatásban részesülők, csonka családban nevelkedők száma, gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: nevelési hiányosságok, erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, rossz lakásviszonyok, egészségügyi okok, anyagi okok, megromlott családi kapcsolat. Gyermekvédelmi program éves munkaterv megbízható, partneri kapcsolat kialakítása a családokkal, környezettanulmány, preventív gyermekvédelem, óvoda-család kapcsolatát mélyítő programok, kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervekkel, szociális támogatások lehetőségeinek megismertetése a szülőkkel (jogi szabályok, rendeletek, törvény szerinti járandóságok ismerete), hasonló igényű szülői csoportok számára szolgáltatások szervezése (pl. szülők klubja, programok szervezése szakemberek bevonásával) VI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 1. Személyi feltételek 11 fő dolgozónk van, így a személyi feltételek optimálisan biztosítottak. Feladataink ellátásában 7 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus vesz részt. A bölcsődés gyermekek nevelését 1 fő szakképzett gondozónő végzi. Munkánkat 3 fő dajkai szakképzettségű személyzet segíti. 59

60 1. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága: Az óvodapedagógusok közül 4 fő rendelkezik szakvizsgával: közoktatás vezető, szakértő 1 fő tanügyigazgatás, szakértő 1 fő vezető pedagógus 1 fő óvodapedagógusi gyógytestnevelés szakvizsga ECDL oklevele van:5 fő óvodapedagógusnak és a kisgyermeknevelőnek. Az óvodapedagógusok számos tanfolyamon szereztek tanúsítványt és folyamatosan képzik magukat. Szakmai felkészültségünk megalapozott, a folyamatos önképzés is ezt segíti. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása Minden évben részt veszünk érdeklődésünknek megfelelő megyei, vagy országos rendezvényen, továbbképzésen. Az itt hallottakat szakmai megbeszélés keretében átadjuk egymásnak. Szorgalmazzuk dolgozóink körében a pedagógus szakvizsgát, a szakmai megújító képzést. Folyamatosan működik intézményi munkaközösségünk, mely mindig aktuális témákat dolgoz föl. Munkaközösségünk biztosítja a korszerű ismeretek, tapasztalatok cseréjének lehetőségét. Bemutatók, hospitálások, pályázatok, megbeszélések fontos szerepet töltenek be a pedagógiai munkafolyamatos fejlesztésében, a munkaközösségi tagok önképzésének irányításában. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodánkban érkezéstől-távozásig óvodapedagógus van a gyermekekkel. A nyitva tartás időpontja a mindenkori szülői igény szerint változhat, a fenntartó engedélyezése alapján. Folyamatos napirendünk alkalmas arra, hogy a gyermek egyéni fejlesztését, felzárkóztatását segítsük. Az óvónők segítik, támogatják, elfogadják a gyermeket, bíznak fejlődésében. A kimondott és ki nem mondott jelzésekre komoly figyelmet szentelnek. A 2 év alatti gyermekekkel a nevelő-gondozó munkát a kisgyermeknevelő végzi. A nyitvatartási idő nagy részében jelen van, felelős a csoport egész részéért. Ő szoktatja be a gyermeket a csoportba, ő vezeti a gyermek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel. A gondozónő érzelmileg és fizikailag is a gyerekek rendelkezésére áll, és a gyerekek ebből a jelenlétből (modell, interakciók és reakciók sokasága, folyamatos kommunikáció) építkeznek. Saját fejlettségüknek, fejlődési ritmusuknak megfelelően 60

61 merítenek belőle (utánoznak, azonosítanak, engedelmeskednek, interiorizálnak stb.), építik fel önmagukat. A gondozási idő fennmaradó részét az óvodapedagógusok végzik, aki 60 órás tanfolyam keretében megismerkedtek a legkisebbek ellátásával. A dajkáink dajkaképzőt végeztek, így némi pedagógiai ismerettel is rendelkeznek. Valamennyi csoportnak van saját dajkája, aki szorosabban kötődik a csoportélethez. Emellett természetesen minden csoportban helyt állnak, segítik a gyerekeket, az óvónőket, gondozónőt. A dajkának hozzá kell járulnia a bölcsődei nevelés eredményességéhez is. A dajka a legkisebbek ellátásában csak segítséget biztosít. Az óvónők, gondozónő dajkák nevelési összhangja nagyon fontos! A folyamatos együttműködés segíti a befogadó környezet kialakítását, az inkluzív nevelés hatékonyságát. Felvilágosítást a gyermekről az óvodapedagógus és a gondozónő ad a szülők számára. Intézményünk szoros kapcsolatban áll a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézményének speciálisan képzett szakembereivel (pszichológus, gyógypedagógus), akik a BTM-es és a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhen közreműködnek. 2. Tárgyi feltételek Részben rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Óvodánk 1993-ban a régi napközi otthon helyén lett kialakítva szükségmegoldásként. A három csoportszobának egy öltözője és egy mosdója van. Az épületben még tálalókonyha működik és egy helyiség, ami mindenes. Vezetői iroda, nevelői szoba, fejlesztő-, logopédiai szoba, szertár, felnőtt öltöző, vasaló helyiség. A feladatok megoldása, megszervezése nagy gondot jelent egyébként is, de az eltelt évek alatt megtanultuk, hogy mit tekintsünk elsődlegesnek. Elsősorban a gyermekek érdekeit nézzük. Itt teremtünk lehetőséget a szülők fogadására is, ha nincs éppen valamilyen külön tevékenység a gyermekek számára. Mi csak álmodunk egy igazi óvodai környezetről, ahol a dolgozók munkakörülményei is adottak. Így a megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak nem megfelelő. Az óvoda önálló költségvetéssel rendelkezik, takarékos működik. Csak a legszükségesebbeket vesszük meg. Törekszünk arra, hogy kihasználjunk minden pályázati felhívást, kezdeményezést, ami bevételeinket növelheti. Helyi vállalkozókat, a környező alapítványokat, nagyobb cégeket keressük meg, hogy adományaikkal segítsenek bennünket. 61

62 Gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetően és biztonságosan vannak elhelyezve. Sok kész játékunk van, mind a csoportszobában, mind az udvaron. Udvari játékeszközeink a szabványnak megfelelőek, folyamatos ellenőrzés, karbantartás mellett. Az egységes óvoda-bölcsőde tárgyi felszereltsége megfelel a A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei című módszertani kiadványban előírtaknak. A játékkészlet összeállítása a módszertani levél útmutatásainak megfelelő. Az eszközök beszerzése során a célunk, hogy a gyerekek minél több tevékenység eszközeihez hozzájuthassanak. A csoportszoba egy védett részében alakítjuk ki a legkisebbek életterét. Az udvari játéklehetőség, levegőzés biztosított. A gyermekeknek tágas mozgásteret biztosít az udvar, melyben homokozó és mozgásfejlesztő eszközök vannak. Külön játszóudvari részt alakítottunk ki a 3 év alatti gyermekek számára, így a gyermekek biztonságérzetéhez a kortársak nagymértékben hozzájárulhatnak. VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 1. Csoportszerkezet: Programunk vegyes életkorú, részben osztott és osztott csoportokban egyaránt megvalósítható. Intézményünkben jelenleg osztatlan csoportok működnek. A szerkezet alakulását minden évben felülvizsgáljuk, a demográfiai hullám elérésével osztott csoportokat szervezünk. A csoportok szervezésénél arra törekszünk, hogy megközelítően arányos legyen a különböző életkorú gyermekek száma, valamint a nemek arányára is figyelünk. A tervezőmunkánk a gyermekek fejlettségi szintjére épül, melynek alapját a kisebbeknél a beszoktatási idő képezi. A nagyobbaknál az elért eredmények, hiányosságok ismeretében tervezzük a fejlesztési lehetőségeket. A mérési eljárásrendünket az IMIP tartalmazza. Csoportonként két óvónő 3-4 heti váltásban (projekt, téma feldolgozás szerint) dolgozik, akik egyforma felelősséggel látják el a csoportmunkát. Az egységes óvoda bölcsődei csoportunkban a bölcsődés gyermekekkel szakképzett gondozónő foglalkozik. Hiányzása esetén feladatát a csoport óvónői látják el, akik elsajátították a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket. A nevelőmunkát csoportonként egy szakképzett dajka segíti. Életszerűbb, családiasabb az ilyen összetétel, az új kicsik beilleszkedése amely mindig a gyermek igénye, a szülő és az óvónő közös megállapodása szerint történik hamarabb 62

63 lezajlik, segítik a testvérek és a nagyobbak a kapcsolatteremtést. Lerövidül a beszoktatási idő, mert az újak egy kiépült szokásrendszerű csoportba kerülnek, látják, utánozhatják a nagyobbak tevékenységét, így hamarabb megtanulják az óvodai életet. A kicsiket szeretettel, sok apró figyelmességgel váró nagyok az óvónő mellett érzelmi támaszt, megkapaszkodási lehetőséget is nyújtanak. A csoportban tapasztalt szeretetteljes fogadtatás, meleg légkör, a modellálható szokások, hagyományok, társas kapcsolatok fokozzák a kisebbek biztonságérzetét, fejlesztően hat rájuk. Egy csoportba kerülhetnek a testvérek, barátok, ismerősök. A nagyobb megéli az óvó, segítő szeretetet, a kicsi a biztonságot a nagyban, és mindketten az összetartozás érzését. Nem testvéri kapcsolatban ugyan, de hasonló érzelmeket élhetnek meg az egykék is, mely segíti a helyes önértékelő magatartás kialakulását. Osztatlan csoportokban megszűnik a korcsoportismétlés miatti csoportcsere, az iskolába nem menő nagyok nem kerülnek új csoportba. Megteremtődnek az utánzás, modellkövetés feltételei a gyerekek között, eredményesebb a szociális tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése. Meg tanulnak alkalmazkodni, viselkedni heterogén életkorú közösségben, fokozódik a gyerekek empátiás képessége, természetesebben fogadják a különbözőségeket. Lényegesen csökken a gyerekek között a konfliktusok száma, mert a más-más érettségi fokon álló gyerekek mintát adnak egymásnak a megegyezésre. Az osztatlan csoport sarkalatos kérdése a csoportlégkör és a gyerekek közötti együttműködés kialakítása. Ennek alapja az a fő elv, hogy a gyerekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illessék meg. Nem zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére. A nagy segíthet a kicsinek, ha akar s hogy akarjon, erre motiválhat a nevelő funkcióját érvényesítő óvónő, de a segítség ne legyen kötelező számára, ne végeztessen el vele az óvónő olyan feladatot, ami a kisebb dolga lenne. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése erősödjön a gyerekek között. 2. Intézményi élet A napi és heti rendet intézményi szinten alakítjuk ki, mert az épület adottsága nem eredményezi a csoportonkénti igény jelentkezését. A tevékenységek szervezési formái Egyéni Mikro- csoportos Közös tapasztalatszerzés Az óvodapedagógus, gondozónő kényszerítő eszközöket nem alkalmaz. 63

64 A gyermekek a tevékenységeket az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikro- csoportban végzik. A mikro- csoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függenek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető. A kezdeményezéseken túl, a hét bármely napján lehetőség van a gyermekek számára a tevékenységek folytatására, gyakorlására. A heti rendben, napirendben biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. Folyamatos napirend, heti-rend Az óvodai és bölcsődei élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyerekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének a záloga. Napirend kialakításánál a következőkre figyelünk: o o o o o o o növekedjen a játékidő; megfelelő keretet adjon a tanulási rendszernek; a tevékenységeket (tanulás, munka) a játékidőn belül mint választható tevékenységet szervezzük; a 2-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodjon; szűnjön meg a nap széttagoltsága, a gyerekek tömeges tevékenykedtetése, egy részük rendszeres siettetése; a folyamatos étkezés, önkiszolgálás feltételeinek biztosítása; a célnak megfelelően át kell rendezni a csoportszobákat úgy, hogy a többféle tevékenységet végző gyerekek ne zavarják egymást (mesesarok, ábrázolóasztal, étkezőasztal, mely egyben tanulóasztal is stb.); Az egységes óvoda bölcsődei csoporton belül az eltérő igényű korosztálynak párhuzamosan kétféle napi forgatókönyve van. Az óvodásokétól viszonylag független, állandó forgatókönyve van a legkisebbek ellátása során megvalósuló napi eseményeknek. Így a kicsik is kiismerik magukat az időben, az egymás követő események között. Az ellátásnak ebben a kialakított rendszerében stabil, állandó helye van minden kisgyermek ellátásának. Ez biztonságot ad számukra. Csak a gyerekek fejlődése, igényeik változása indokolja a napirend finom módosítást, a fejlődést követő utána hangolást. Csoport állandóság: a gyerekek ugyanabban a csoportszobában vannak a bölcsődei, óvodai évek alatt (így jól kiismerik magukat a fizikai és szociális térben egyaránt). Állandó helye van a bölcsődés gyerekeknek nemcsak az ellátás sorában, hanem az étkezésnél, fekvésnél is. Ez biztonságot jelent számukra és segíti az én fejlődést is. 64

65 Folyamatos jelenlét a csoportban: a gyerekek soha nem maradhatnak magukra sem a szobában, sem az udvaron. Az óvónő, gondozónő vagy dajka a nap minden időszakában jelen van a csoportban. Tanévenként a szeptember a szokásrendszer megalapozása. A célszerűen kialakított szokásrendszer zavartalanná, szinte önmagától működővé teszi a csoport életét. A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé teszi, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyerekek a tevékenységet. Nem kell várakozniuk, nem kell sietniük. Pozitívum még, hogy a gyerekek dönthetik el természetesen egy időegységen belül, hogy mikor kezdenek el, vagy fejeznek be egy tevékenységet. A játszó gyereknek nem kell abbahagynia a játékát, ha behozzák a tízórait. Akkor étkezik, ha kijátszotta magát. A napot nagy intervallumokra bontjuk, kevés tevékenység idejét határozzuk meg (kezdet, befejezés), ez azonban feltétlenül szükséges, mert a folyamatosság nem eredményezhet anarchiát. Magában kell hordoznia az állandóságot és a rugalmasságot, ami a gyerekeknek a kiegyensúlyozott biztonságot adja. Az óvoda a külső szolgáltatásokat nevelési időn kívül szervezi meg. A tevékenységeket év elején hirdetjük meg, a szülői igény alapján, amelyhez írásbeli nyilatkozata szükséges. A foglalkozásokhoz szükséges helyet a lehetőségeinkhez mérten biztosítunk. NAPIREND A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. NAPIREND 6-8 Folyamatos érkezés, a gondozónő és az óvónők tájékozódnak a szülőktől a gyermek aktuális állapotáról. Szabad játék. JÁTÉK 8,30 Reggeli Kötetlen játékos tanulás, mindennapos testnevelés. Játék az udvaron. 65

66 10 Tízórai a bölcsődéseknek. 11,15-12 Folyamatos készülődés az 11,30 ebédhez, csoportonként. 11,40 A gondozónő a 11,50 gyermekek egyéni gondozását végzi, ellátja a csoporton belül a saját gyermekeit, az önállósodási törekvéseket segítve. EBÉD Ebéd. A bölcsődéseknek fogápolásalvás, pihenés. Az óvodásoknak fogápolás, pihenés előtti mese, pihenés. PIHENÉS 14 Folyamatos felkelés. Játék. Uzsonna ,30 A bölcsődéseknek ébredés sorrendjében készülődés az uzsonnához. JÁTÉK Szabad játék. Hazamenetel. A gondozónő, óvónő informálja a szülőket a gyermek napközbeni 16,30 tevékenységéről. HETIREND A heti-rend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. Vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A helyzetekhez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti- rend a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően, a heti-rendben a szabad játék mellett a tevékenységek 66

67 sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A komplex foglalkozások a heti-renden belül mobilan változtathatók. A gyermekek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, személyiségfejlesztésük színtere, a játékos tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A munka, az illem alakítása, mint a személyiségfejlesztés fontos eszköze, napi szinten jelen van. A mozgás, a testedzés az egészséges életmód iránti igény alakításában fontos szerepet tölt be, minden nap megjelenik (mindennapos testnevelés, futás, szervezett udvari játékok). A tevékenységi formák a környezetismeret és matematika téma köré csoportosulnak, s a szerzett élményeket a különböző területeken, változatos módon dolgozzuk fel. o A külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret, matematika) segít a gyermeknek a környezetben való, életkorának megfelelő eligazodásban. Helyszíni, rendszerező foglalkozások, illetve folyamatos megfigyelések segítik a téma feldolgozását. o Mesélés, verselés naponta megjelenik (az érzelmi biztonság eszköze) és heti 2 alkalommal kezdeményezés formájában. o Ábrázolási technikák heti 2 alkalommal kezdeményezés formájában jelennek meg (a gyermeki élmény, fantáziavilág gazdagodását jelenti), de minden nap lehetőség van a technikák gyakorlására. o Ének-zene, énekes játék, gyermektánc napi szinten megjelenhet és heti 2 alkalommal történő kezdeményezése elősegítik a zenei anyanyelv megalapozását. Szervezett mozgás heti 1 alkalommal, a 2. tevékenység láb- és tartásjavító torna az orvos által kiszűrt gyermekek részére. Heti egy alkalommal még szervezendő egy mozgásos szabályjáték is. Matematika ciklus: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Matematika Matematika Matematika Matematika Testnevelés Ének-zene, Mese-vers Ének-zene, Mese-vers Ábrázolás néptánc Mozgásos szabályjáték Ábrázolás Lábtorna és tartásjavítás 67

68 Környezetismeret ciklus: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Környezetismeret Környezetismeret Környezetismeret Környezetismeret Testnevelés Ének-zene, Mese-vers Ének-zene, Mese-vers Ábrázolás néptánc néptánc Mozgásos szabályjáték Ábrázolás Lábtorna és tartásjavítás 3. Nevelőmunkánk tervezése, dokumentumaink A tanulási folyamat tervezése ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, a megismerés útját. Előre megtervezi az óvónő a környezetismeret vagy matematika keretanyagát (3 4 hét), a mesét vagy verset, az ének, dal vagy mondóka anyagát, az ábrázolási technikát és a testnevelést. Természetesen a spontán helyzetekhez igazodhat, az élethelyzetek, a gyerekek, az aktuális feladat befolyásolja a folyamatot. Az óvónőnek ismernie kell a gyerekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltségtartalmat, el kell készítenie fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. Programunkhoz több év tapasztalatait figyelembe véve saját magunk által készített csoportnaplót vezetünk. Megfogalmazzuk a nevelés fő hangsúlyait, nevelési tervet készítünk az egészséges életmód és a közösségi élet fejlődése érdekében. A tervezést félévente értékeljük, majd a következőt ezek eredményeire, hiányosságaira építjük. A ciklusok változásával tevékenységi tervek is készülnek, amelyben a konkrét feladatok, megfigyelések, intézkedések csoportszinten készülnek. A nevelési tervek értékelése során megfogalmazzuk az egyén fejlődésének eredményeit, amelyből egyéni fejlesztési terv készül Dokumentumaink: Csoportnapló Felvételi napló Mulasztási napló Egyéni fejlesztő napló 68

69 A gyermekek egyéni dossziéja (személyi anyag) GYIV napló Éves anyaggyűjtemény Anyanyelvi játékgyűjtemény Gyermekek mérési eljárásrendje Dolgozók teljesítményértékelésének eljárásrendje A vezető éves munkaterve Munkaközösségi munkaterv Intézkedési tervek Regisztrációs napló Szakvélemények Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap 3.2. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása Személyi anyag- Fejlődési napló Az óvodapedagógus munkáját segíti a gyermekek érdekében. A személyiségfejlesztés területének megfelelően megfigyeléseket, folyamatrögzítéseket, méréseket végzünk részképesség területenként. Az alábbi területeket vizsgáljuk: o Testi fejlettségek (Fizikai jellemzők; Mozgásfejlettség; Finommotorika; Tájékozódás a testen; térben; síkban) o Szociális képességek (Én-kép; Kudarctűrő képesség; Szociometria; Feladattudat) o Értelmi képességek (Ismeretszerzési igény; Hallás; Látás; Figyelem; Emlékezet; Gondolkodás; Kreativitás) o Anyanyelvi képességek (Szókincs; Tiszta, érthető beszéd; A beszéd tartalma; Kommunikáció) A fejlődési naplóba évente három alkalommal (év elején szeptember, október; január és május) jegyezzük fel a fejlődés mutatóit, de alkalmanként is rögzíthetünk megfigyeléseket a gyermekek fejlődésének üteméről, stagnálásáról, esetleg lemaradásáról. Ilyenkor kijelöljük a fejlesztésre szoruló területeket, és az újabb mérés eredményeit. A személyi anyag tartalmazza a gyermekekkel kapcsolatos adatokat: o az anamnézist, o a fejlesztési tervet, 69

70 o a képességterületenkénti megfigyeléseket, o mérőlapokat, o diagramokat. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. A gyermekek mérése, értékelése szintén előminősített "Jó gyakorlatunk"- TÁMOP , melynek alkalmazása nagymértékben segíti munkánkat. Regisztrációs napló intézkedési terv A csoportos megfigyeléseket, adatrögzítéseket tartalmazza. Az elemzés után értékelést készítünk, csoport szinten is kijelöljük a fejlesztendő területeket, az esetleges intézkedési tervet. A fejlesztéseket a tevékenységi tervek tartalmazzák, melyet a csoportnaplóban rögzítünk. Aki tanulási nehézséggel küzd, annak iskolaérettségi vizsgálatát március 31-ig elvégeztetjük a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, a szükséges intézkedéseket megtesszük ez ügyben. Kimenetkor összehasonlítást végzünk, megállapítjuk az óvodánk által nyújtott hozzáadott értéket, levonjuk a következtetéseket. A mérési eljárásrend a PDCA ciklus elve alapján történik. VIII. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 1. Team munka az intézményben Az óvoda, az egységes óvoda-bölcsőde önálló intézményként működik, és azért, hogy funkcióit zavartalanul érvényesíteni tudja a gyermekek érdekében, minden tényező működését össze kell hangolnia. Az intézmény testületében a dolgozók harmonikus együttműködésére van szükség. Érvényesül a csapatban dolgozunk törekvés elve. Szakképzett munkatársaink a dajkák, akik a gondozásban, szervezésben és egyéb tevékenységben besegítenek, munkájuk minta a gyermekek számára. Az individualizáló nevelés, fejlesztés során olyan pedagógiai megközelítést alkalmazunk, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Ez hatja át az egész óvodai életünket és annak minden tevékenységét. 2. A család és az intézmény kapcsolata A család és az óvoda harmonikus együttműködése nagyban hozzájárul a gyermekek sikeres neveléséhez. 70

71 Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Megfigyelések, tapasztalataink után jól ismerjük a családok életkörülményeit, lakáshelyzetüket, értékrendszerüket, nevelési attitűdjeiket. Hátrányos, halmozottan hátrányos, segítségre, támogatásra szoruló gyermekekkel, családokkal foglalkozunk, és szeretnénk esélyt adni arra, hogy ezek a gyermekek is megismerhessék értékeinket. Az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermekek érdekében. A szülők pozitívan értékelik jelenlegi nevelési gyakorlatunkat, ismerik elképzeléseinket, javaslataikkal ők is segítik programunk megvalósítását. Az együttműködés folyamatos, óvodánk nyitott, már több éve kiemelten fontos feladatunk a szülők és az óvoda kapcsolatának tartalmassá tétele. A szülők óvodai életbe bevonásának pedagógiai hatásai A szülők felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is tapasztalják az óvodai életben az óvodapedagógus felkészültségét és a gyermekek fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk. Mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. A szülő alkalmanként besegíthet a szervezési és gondozási feladatokba. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyermekükről. Az óvoda feltételrendszerének javításában aktívabban részt vállalnak azok a családok, akik jobban kötődnek az intézményhez. A családokhoz közeledés jellemzői Az óvodapedagógus erősíti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a család pótolhatatlanságát. Feltételezi, hogy minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. A gyermekek fejlődéséről az óvoda rendszeres információkat ad a személyes beszélgetésekben. A szülőknek jogaik vannak, amelyeket a gyermekek érdekében érvényesíthetnek. A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába A családok sokféleségéből következően a kapcsolatfelvétel is eltérő lehet. Változó a szülők szabadideje is. A családok óvodai életében való részvételének többféle lehetősége van: 71

72 Az érkezést követően információcserére akkor van lehetőség, ha a szülők időt szánnak arra, és az óvónőt, gondozónőt nem emelik ki a játékból. A délutáni beszélgetések, a faliújság, az óvodai honlap, az írásos tájékoztatók, az alkalmanként szükséges üzenő füzet, mind segítik a kommunikációt. A közös szabadidőprogramok, mind olyan kezdeményezés, amellyel érzelmileg gazdagodhatnak a gyermekek, a családok, és az óvoda dolgozói. A tréningjellegű, érdekes módszerekkel színesebbé tett szülői értekezletektől kezdve, az óvoda lehetőségeitől és a családok szoci o-kultúrájától függően, az együttműködés formái tovább bővíthetőek. A szülői értekezlet a szülőket érintő legfontosabb témák megbeszélésére alkalmas. Ilyenek az óvoda, a gyermekek programjai, általános nevelési kérdések, problémák. Az óvónők, gondozónő törekednek a kötetlen, barátságos légkör megteremtésére. Alkalmanként videó felvételen mutatják be a gyermekek óvodai életének egy-egy részletét. Az egyéni konzultáció a szülőkkel való beszélgetés legjobb lehetősége. Az óvónő, a gondozónő a szülőkkel előre egyeztetett időpontban biztosít lehetőséget erre az érdeklődőknek. Az egyéni beszélgetés jó alkalom bizalmas információcserére a gyermekekről, fejlődésről, környezetéről, problémáiról. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. A szülőkkel való kapcsolattartás írásos formája a faliújság, igény és elégedettségmérési vizsgálatok. Ezek fő funkciója a tájékoztatás és tájékozódás. A szülő igénye és érdeklődése szerint nevelési kérdésekben beszélgető kört, előadásokat szervezünk külső szakember bevonásával. Az óvodában szülői szervezet tevékenykedik, tagjait a szülők választják. Működési rendjüket és éves munkatervüket a szülők önállóan határozzák meg. Az intézmény dolgozóinak felkészülése a családok fogadására A családból az óvodába, bölcsődébe való átmenet könnyítése érdekében fel kell oldani a szülők, a gyermekek félelmeit, szorongásait. Ezt a többségnél az első elválás ténye okozza. A szülőket meg kell ismertetni a programmal, a bölcsődével, az óvodával és a nevelőtestülettel. Elő kell készíteni a beszoktatást. Az intézmény is felkészül a gyermekek fogadására a család, 72

73 gyermekek megismerésével, vonzó tevékenységek szervezésével, az érzelmi biztonságot jelentő óvodapedagógusok, gondozónő munkájának összehangolásával. Az óvodapedagógusok, gondozónő szakmai felkészültsége, törvények, az óvodai dolgozók felelősségérzete garancia arra, hogy az együttműködésben képesek eldönteni melyik megoldás hatékonyabb, kit lehet bevonni a bölcsődei, óvodai életbe. A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: Az óvodavezető, az óvodapedagógusok és a gondozónő korrekt tájékoztatással megteremtik az együttműködés feltételeit; a szülő részéről a módszer elfogadása; a beszoktatás időtartama legalább 2 hét; a beszoktatás első hetében a szülővel együtt, a második hetében a szülő állandó jelenléte nélkül történik; a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse, és az óvónő, a gondozónő azokat megfigyelhesse; a gyermek együttműködésétől függően, az óvónő, a kisgyermeknevelő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére, az anya jelenlétében; a 3-4. naptól, az óvónő, a gondozónő, veszi át fokozatosan az anyától a gondozási műveleteket; a bölcsődéseknél az alvás jelenti a legnagyobb nehézséget a beszoktatás ideje alatt, ezért az anya lehetőség szerint még a 2. hét végéig is tartózkodjon a csoportban az elaltatás és az ébredés időpontjában; a beszoktatási terv alapján, a beszoktatás során az óvópedagógusok, a gondozónő segítik az egész családot, tiszteletben tartják az otthoni szokásokat a szakmai elvek szabta kereteken belül. Beszoktatási rendszerünk jellemzői: közös szülő-gyermek beiratkozás tájékoztató jellegű szülői értekezlet, még óvodakezdés előtt /nyáron/ lehetőség szerinti, előzetes családlátogatás beszoktatás előtti látogatás az óvodában /szülő-gyermek/ fokozatos elszakadás a szülőtől - fokozatos beszoktatás alkalmazkodás az otthoni szokásokhoz /kedvenc játék, cumi, stb./ 73

74 Új gyermekek fogadása, beszoktatás A nevelő-fejlesztő munka első lépése az új gyermekek óvodával való első ismerkedése, fogadása, majd a beszoktatás időszaka. Fontos pillanat az újonnan jött gyerekek fogadása, a beszoktatási folyamat elindítása. Ez gyermekenként változó ütemű. A szülő az óvodásoknál dönthet, hogy folyamatos vagy anyás beszoktatást választ. A bölcsődéseknél fontos az anya jelenléte, hogy átsegítse a kicsit a kezdeti nehézségeken. A csoportok mindig kíváncsian és szeretettel várják a kicsiket, pártfogásba veszik őket, mint egy nagyobb testvér- segítenek. Aztán előkerülnek a régi kedvenc, és az új játékok, kezdődik az élet, a gyerekek elsődleges és legfontosabb tevékenysége, a játék. Folyamatának leírása: Az óvodai- bölcsődei beíratásra várjuk a szülővel a gyermeket is, amikor egy kis ajándékkal ajándékozzuk meg. A beíratást követően írásban értesítjük a szülőket a felvételről. Férőhely hiány miatti elutasítás esetén, amennyiben a szülő fellebbezést nyújt be a fenntartóhoz, felvételi bizottságot hozunk létre. Ebben az esetben a bizottság dönt a felvételről. Az intézményvezető összeállítja az óvodai csoportok létszámát. Az írásbeli értesítést követően az új gyermekek szüleinek összevont szülői értekezletet tartunk, amikor ismertetésre kerül a HOP, az SZMSZ szülőkre vonatkozó része, a Házirend és az óvoda hagyományai, szokásai. A kisgyermeknevelő meglátogatja a bölcsődébe kerülő gyermekeket, valamint szeptemberig lezajlanak a családlátogatások. Szeptembertől folyamatos érkezéssel kezdődik a beszoktatás időszaka. A szülő csoportban való tartózkodásának időtartamát a gyermek igénye határozza meg. A tevékenységi terv tartalmazza a beszoktatási tervet, mely minden napra meglepetést tartogat a gyermekeknek. Az óvónő, a kisgyermeknevelő a beszoktatás kezdetén személyes találkozást szervez, ahol a szülő kitöltheti gyermeke anamnézisét. 3. Óvoda és az iskola kapcsolata Az óvoda az általános iskolával közös programokat, tapasztalatcseréket szervez, ezzel is biztosítva a nevelés folyamatosságát. 74

75 Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását és együttműködését. Az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára. Az óvónő adjon tájékoztatást a gyerekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről. Az óvoda elősegítheti a gyerekek zavartalan iskolai beilleszkedését, illetve csökkentheti az átmeneti nehézségeket, de nem vállalhatja egyedül a felelősséget a gyerekek iskolai magatartásáért és előmeneteléért. 4. Kapcsolatunk a fenntartóval A fenntartó önkormányzattal a kapcsolatunk korrekt, támogató és együttműködő. A kapcsolattartás formái: Polgármester úrral: intézményvezetői tájékoztató, esetenként konzultáció, rendezvényeinken való részvétel, levelezés formájában. Jegyző nővel: szükség szerint a törvények értelmezése személyesen. A képviselő-testület ülésein az intézményvezető rendszeresen részt vesz, az alkalmazottak alkalmanként. A fenntartó, a képviselő-testület tagjai mindig szívesen látott vendégei óvodánknak, rendezvényeinkre meghívjuk őket. 5. Az intézmény egyéb kapcsolatai Programunk széles körű népszerűsítése és bemutatása több irányban fontos. Intézményünk környezetében működő intézményekkel folyamatos a kapcsolattartásunk / közművelődési, pedagógiai, szakmai szolgáltató intézmények, egészségügyi szolgálat stb. / ez is elősegíti a nevelési feladatok sikeres megoldását. Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság (Eger) Módszertani műhelymunka keretén belül szakmai segítés történik a nevelési feladatok megoldásában. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata Elősegíti a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. 75

76 A könyvtár az óvodai könyvkészlet és szakkönyvtár mellett gazdagítja a gyermekirodalom és szakirodalom kínálatát. A látogatás az óvodai irodalmi nevelést kiegészítve, felkelti a gyerekek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. Az együttműködés tartalma: A Művelődési Ház közel hozza a gyerekekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket is: bábszínházat, kiállítást, különböző gyerek- és családi programokat. Egészségügyi Szolgálat Elősegíti az egészséges életmód iránti igény kialakítását. A gyermekek testi fejlettségének vizsgálata rendszeres, a problémák korai kiszűrése elősegíti a minél korábbi prevenciót. Gyermekvédelmi, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szerveivel az óvodai GYIV felelős folyamatos kapcsolattartásával valósul meg. Segítjük a rászoruló családokat, felvilágosítást nyújtunk a lehetőségekről. Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Füzesabonyi Tagintézménye (pszichológus, gyógypedagógus, logopédus) szakembereivel konzultációt tartunk a fejlesztési irányokról, lehetőségekről, egymás munkáját segítjük. Beszélgető köröket szervezünk, ahol a családok nevelési problémáihoz adunk segítséget általuk. Az intézményvezető az óvodavezetők munkaközösségében aktívan részt vesz az egymástól való tanulás érdekében. Helyi civil szervezetekkel közös programokat szervezünk (Mozgáskorlátozottak, Hagyományőrző Néptánccsoport, Ifjúsági Fúvószenekar- és Majortette Csoport, Önkéntes Tűzoltóság). Az egyházzal kapcsolatot tartó szülők érdekében alkalmanként beszélgetést kezdeményezünk. A Heves Megyei Pedagógiai Intézettel az információk átadása, segítségnyújtás, továbbképzések megszervezése valósul meg. A Heves Megyei Gyógypedagógiai és Rehabilitációs Intézettől a kérdéses esetekben szakértői vélemények kiadását kérjük, segítségnyújtást várunk munkánkhoz. IX. 76

77 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1. Játék A játék a kisgyermekkor legfőbb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, amely önkéntesen, belső indítékok alapján jön létre, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tájékozódó tevékenységgé, mely segíti a gyermekeket a világ megismerésében. A játék a korai időszakban az egyik legfontosabb védő faktor is. A játék segítségével el tudja hárítani mindazokat a feszültségeket, nehezen elviselhető rossz érzéseket, amelyek a fejlődő én-t károsíthatják. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi a motoros, a kommunikációs képességek, az érzelmi, akarati tulajdonságok, a szociális magatartás a játékban, mint a gyermeknek szabadon választott önkéntes tevékenységében integráltan fejlődik. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyerekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A gyerekek játék közben föltett kérdései és a továbbkérdezésre bátorító óvónői válaszok ösztönzik a beszédet, a gondolkodást. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A gyermek játéka tehát személyiségének tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenysége, fejlesztésének legfőbb eszköze is. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyerek azt a tevékenységet végzi háborítatlanul, amelyet önként, önmaga választott. A játék a valóság szubjektív tükröződése, a szimbólumképzés csodálatos világa. Elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, 77

78 kognitív fejlettségét, információt kapunk a teljes személyiségéről. A gyermek jelzéseit értő óvónő felismeri, érzékeli a problémákat, segít a feldolgozásban. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, a bölcsődében, az óvodában is a felnőtt a szülő, a gondozónő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában a gondozónő, óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A közös játék olyan bonyolult kölcsönös kapcsolatokra, együttműködésre készteti a gyerekeket, amilyenre a játékon kívül még nem képesek. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok, amelyek a mi tudat létrejöttét erősítik. Így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A bölcsődében, óvodában fontos a szabad játék érvényesülése. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a felnőtt feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő utánozható mintát ad a játéktevékenységre. Amikor már kialakult a szabad játékfolyamat, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus, gondozónő jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A gondozónő, óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Az együtt játszás arra is jobban lehetőséget ad, hogy a felnőtt belülről segítse a gyerekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. A játékban a gyerekek megtanulják sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A gondozónő, óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a gyakorló játékokhoz, a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. 78

79 Játékfajták és fejlődésük, irányításuk ajánlott módszerei Gyakorló játék A gyakorló játék irányításában biztosítsa az óvónő a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. A megfelelő eszközök, anyagok, a csoportszobában és a szabadban is állandóan álljanak a gyerekek rendelkezésére. A kicsik számára legyenek öltöztető, húzható, rakosgató játékszerek, természetes anyagok. Legyenek olyan eszközök, amelyeket tologathatnak, amelyekbe rakodhatnak, maguk is beülhetnek, amelyekkel szállíthatnak. A mozgást gyakorló játék során egy-egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből, a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok (víz, papír, homok, gyurma, stb..) tulajdonságait, fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. A szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyerek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Kedvező csoportlégkörben, megértő, elfogadó, szeretetteljes óvónői magatartás esetén az azonosulás intenzívebb. Törekedjen az óvónő arra, hogy minden gyerek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. Barkácsolás A gyermekek különböző anyagok, félkész eszközök felhasználásával játékigényükből fakadó elképzeléseiket valósítják meg. A sokféle eszköz, anyag, a könnyen használható megmunkálható eszközök (fűrész, kalapács) biztosítása felkelti a gyermekek érdeklődését. Fokozza a gyermekek barkácsolási kedvét, ha az óvónő a gyermekek között kezdettől fogva készít eszközt és javítja az elromlott játékokat. Eközben többféle technikai megoldással is ismerkedhetnek a gyermekek. A barkácsolás legyen kötetlen. A létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékukban. Dramatizálás, bábozás 79

80 Az óvónő adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy mese, vers elmondása után saját elgondolásaik alapján játsszák el a lerövidített mesét, történeteket. A dramatizáláshoz gondoskodjék különféle eszközökről, jelmezekről, a különböző szerepeket jelző kellékekről. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk fölfogott tartalmát tükrözi. A gyerek a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányítja. Építő, konstruáló játék A valamit alkotni igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. Az építő játék az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli. Beszerzésüknél vegye figyelembe az óvónő a csoport összetételét, a gyerekek egyéni sajátosságait, továbbá, hogy a játékszerek különböző fajtái más-más fejlettségű gyerekeknek felelnek meg. Igyekezzék az óvónő elérni, hogy minden gyerek megtalálja a neki legmegfelelőbb építő és konstrukciós elemeket, és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani. Szabályjáték Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A játék jellegéből következik, hogy fontos a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalok és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. A szabályjátékok kiválasztásánál az óvónő vegye figyelembe a gyerekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék előzményeit. Segítse a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. A játék legyen mindig öröm. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon témában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják a teret, és eszközöket biztosítanak. Az ismert meséket többször is dramatizálják, és bábokkal is el tudják játszani. 80

81 Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Együttműködnek, alkalmazkodnak a szabályokhoz, társaikhoz. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. 2. VERSELÉS- MESÉLÉS A tevékenység célja: Ritmusokkal, mozdulatokkal és szavak egységével, érzéki érzelmi élményt nyújtani a gyerekeknek, az érzelmi biztonság megadásával. Anyanyelvi nevelés, fejlesztés, beszédkultúra megalapozása. A gyermek bátran, érthetően tudja magát kifejezni. Feladata: o A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása. o Irodalmi érdeklődés felkeltése. o A gyermek anyanyelvi képességeinek fejlesztése mesékkel, versekkel. o Az óvónő segítse tapintatosan a beszédhibás gyermekek fejlődését, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra. o Alkalmazza a nyelvi játékokat. A mesék-versek az érzelmi-értelmi és etikai nevelésünk fontos eszközei. A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Szöveg hűen, szemléltetőeszköz nélkül mesélnek az óvónők és gondozónő, hogy a televízióhoz szokott képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek a belső képalakításra. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mesén való részvétel a gyermekek számára mindig önkéntes. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl.: évszakok, ének anyaghoz, ünnephez, egyéb aktualitásokhoz. 81

82 A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert: A mese alatt nem lehet kiabálni, a játékeszközökkel finoman bánjanak. Az óvónő, gondozónő és a gyerekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvónő és gondozónő tartja a gyerekekkel a szemkontaktust. Így a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát. A mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. Az ilyen elhelyezés biztosítja a gyereknek a pontosabb megértést, láthatóvá teszi a mese, vers érzelmi töltésének mimikai megjelenését az óvónő és gondozónő arcán, és a tiszta hangképzést, helyes artikulálást. Az óvónő és gondozónő számára a gyermek arcán tükröződő érzelem, jelzéssel szolgál a mese, vers hatásáról. Osztatlan csoportban különböző típusú és bonyolultságú meséket kell összegyűjteni, hogy minden gyereknek legyen megfelelő. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Fontos a mesék, versek helyes arányának megválasztása, ne kerüljön egyik sem túlsúlyba. A mindennapi mesék hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvónő és gondozónő bábjátéka is. Ez azért jó, mert a szorongásos, visszahúzódó gyerekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A fejlődés várható eredménye: Szívesen hallgatják, ismételgetik a meséket, verseket, verses-meséket, elbeszéléseket. Néhány verset, mesét kívülről tudnak. Képesek lesznek gondolataikat, érzelmeiket egyre pontosabban kifejezni. Érthetően, folyamatosan beszélnek, próbálják végighallgatni egymást. Igénylik és várják az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő irodalmi művek bemutatását. Elsajátítanak alapvető magatartási formákat, (köszönés, kapcsolatteremtés, segítségnyújtás stb.) a magyar nyelvre jellemző egyszerű szókapcsolatokat, humoros szólásokat, a köznyelvben gyakran előforduló közmondásokat, találós kérdéseket. Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki. Szívesen játszanak az anyanyelv hangjaival, szótagjaival, szavaival, ízlelgetik annak zeneiségét, humorát. A társas környezet segítségével megtanulják a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését, alkotását. 82

83 Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Anyanyelvi nevelésünk akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek befogadóból maga is előadóvá válik. Az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak, könnyebbé válik a társakkal és felnőttekkel való kapcsolattartásuk. A metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben megfelelően kommunikálnak. 3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A dallal, a zenével, tánccal kifejezhetjük és közvetíthetjük érzelmeinket. Esztétikai élmény részesei lehetünk, akár előadóként, akár hallgatóként. A zenei nevelés célja: A zene megszerettetése. A zenei neveléssel elősegíteni a gyerekek érzelmi biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldódását, önfegyelmének, közösségi érzésének és magatartásának alakulását. A közös éneklés, a gyermektánc örömének felfedeztetése, ebben aktív részvétel, mozgáskultúra formálása. Az éneklés, és a gyermektánc következtében, a gyerekek zenei emlékezetének, képzeletének fejlődése. A zenei nevelés feladata: Énekléssel, zenehallgatással élménynyújtás. Zenei érdeklődés felkeltése. Zenei anyanyelv megalapozása. Gyermektánc megszerettetése- a gyermek harmonikus, szép mozgásának fejlesztése Zenei ízlés, esztétikai nevelés a zenei élményeken és mozgásokon keresztül (pl.: hangversenyeken, táncházakon való részvétellel) A gyermek-, néptáncok, népi játékok magyar népdalok és mondókák megismertetésével ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódva hagyományok ápolása. A gyerekek zenei készségének, képességének kialakítása, egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás. 83

84 Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a mozgás, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Mindez fejleszti az érzékelést, az észlelést, a gondolkodást, az emlékezetet, a megfigyelő képességet, a figyelmet. A tánc közben fejlődik a gyermek nagy- és finom mozgása, téri orientációja, a testsémája, egyensúlyérzéke, a szem- kéz koordinációja, latrealitása, ügyessége, és állóképessége. Játék és tánc közben a gyermek improvizálhat, ami fejleszti fantáziájukat, kreativitásukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét, mindemellett kialakulnak a helyes viselkedési formák, az együtt játszás öröme, megerősödnek a társas kapcsolatok. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. (szókincsük bővül). Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál a gondozónő, óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc a zenei nevelés tartalma Mondókák Magyar gyermekdalok, népdalok, énekes játékok Más népek dalai A gyerekek egyéni érdeklődésük alapján szerezhetnek zenei élményeket. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei nevelés fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenei anyag témájában kapcsolódik az adott tanulási tevékenység témaköréhez, segítve a több csatornán keresztül történő tapasztalatszerzést. A zenei hallás- és ritmusérzék fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. 84

85 Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. A csoportszobában állandó, megszokott helye van az énekes játékoknak, amely megfelelő nagyságú a körjátékok számára. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejlődésére. Osztatlan csoportban a kisebb látja a nagyobbak zenei teljesítményét, modellként utánozzák őket, és ez felgyorsítja a zenei érés folyamatát. A zenei feladat feldolgozásában a különböző fejlettségű gyerekek saját szintjükön vesznek részt. Így minden gyereknek adott a lehetőség arra, hogy önmaga képességei alapján megtalálja a számára kivitelezhető megoldásokat. Az anyag kiválasztásánál is szem előtt kell tartani a lassabban és gyorsabban fejlődő gyerekek igényeit is. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal felszabadultan énekeljenek. Ezért megfelelő légkörrel biztosítjuk az érzelmi motiváltságot. A fejlődés várható jellemzői: A gyermekek élvezettel játszanak énekes, dalos játékokat A gyermekek gátlások nélkül tudnak együtt énekelni- képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, megfelelő tempótartással Élvezettel tudnak zenét hallgatni Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát Képesek esztétikus, változatos térforma kialakítására, játékos táncmozdulatokra A zenéhez igazodva, mozgásuk összerendezett, esztétikus A dallal, a zenével kifejezhetjük és közvetíthetjük érzelmeinket. Esztétikai élmény részesei lehetünk, akár előadóként, akár hallgatóként. 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. 85

86 A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Cél: Ismerjék és szeressék meg az ábrázoló tevékenységet. Alakuljon ki bennük igény az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakításra és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázoló tevékenységek, technikák az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyermek környezetéből érkező spontán vizuális ingerek hatására folyamatosan fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázolótevékenysége során mindegyiket újraalkotja, rendezi, átszervezi. Ábrázolótevékenysége a világról kialakított vizuo-motoros reprezentációja. Az alkotás öröme fejleszti a gyermeki személyiség értelmi képességeit is. A gyermekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja lehetőség arra, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyerekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük a fejlődési folyamatot. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Feladat: A figyelem felkeltése a természetben és környezetünkben látható szép iránt. Az érdeklődés felkeltése a színek, a színharmóniák, formák iránt. A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák). A rajzkészség és kézügyesség fejlesztése, egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése, különböző anyagok és technikák megismertetésével. Sokféle lehetőség megmutatása a képi-térbeli megjelenítésre. 86

87 Az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése, kézmozgások finomítása (finommotorika fejlesztése), a helyes testtartás kialakítása, a vizuális percepció fejlesztése. Az önértékelési képesség kialakítása (tudjanak beszélni, véleményt formálni saját és társaik munkájáról). Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Technikai javaslatok: Festés: ecsettel, fésűvel, ujjal, vattával, csepegtetéssel, fröcsköléssel, golyóval, fonallal, hengerrel, dugóval. Festés: rajzlapra, üvegre, fóliára, tükörre, gipszre. Rajzolás: ceruza, zsírkréta, kontúr, áztatott kréta, marokkréta, filctoll. Lyukasztás, varrás, fűzés, origami, decoupage, vágás-ragasztás. A vizuális nevelésen belüli fejlesztések lehetőségei: Mozgásfejlesztés: Nagymozgások (lábnyomokkal való alkotás homokban, hóban) Szem kéz, szem láb koordináció (varrás, simított homokon lábbal figura kialakítása) Finommotorika fejlesztése (ceruzafogás, tépés, fűzés) Testséma fejlesztés Testrészek ismerete (testforma körberajzolása) A test személyi zónájának alakítása, lateralitás (különböző oldalról történő ábrázolás) Testfogalom (rajzon emberi alak megjelenítése, emberábrázolás kivágott testformából) Percepciófejlesztés: Vizuális fejlesztés (díszítés sormintával, modell utáni ábrázolás) Alaklátás, formaállandóság fejlesztése (részekből különböző alakzatok összerakása, autó barkácsolása dobozokból) Tapintásos észlelés fejlesztése (gyurmázás különböző anyagokkal plasztilin, só-liszt, agyag) Mozgásos észlelés fejlesztése (rajzolás a levegőben Mit rajzoltam?) 87

88 Térészlelés, térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése (rajzlap kihasználása ábrázolás közben, gyurmázásnál térforma létrehozása) Hallási észlelés fejlesztése (élményábrázolás mese hallgatása után) Keresztcsatornák fejlesztése (hangszerbarkácsolás) Verbális fejlesztés: 1. Eszközök, tárgyak, alkotások megnevezése 2. Testrészek megnevezése 3. Cselekvések ábrázolásánál ezek megnevezése 4. Térbeli viszonyok megjelenítése, megnevezése 5. Osztályozás, színek, formák méretek A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Képesek az őket körülvevő világ viszonylag pontos ábrázolására különböző technikák alkalmazásával. Az ábrázoló alkotás szervesen beépül a mindennapi tevékenységeikbe. Szívesen, örömmel tud 2-3 gyermek együtt dolgozni egy közös alkotáson. Meg tudják jeleníteni alkotásaikban már az apró, jellegzetes részeket is. Eszközhasználatuk biztos, készségszinten működik, s ezekkel mondanivalójukat vizuálisan ki tudják fejezni. Témaválasztásuk változatos, tudják, hogy minden ábrázolható. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák. Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével. Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi tér viszonyokat. Síkbeli kompozícióikban törekszenek a képfelület betöltésére. Ismerik a színek sötét és világos árnyalatait. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér berendezésében. 5. MOZGÁS A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mely jelentős szerepet tölt be a fejlődésben. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. 88

89 Az aktív mozgásoktól a finom motoros manipulációig mindent magába foglal, ami az egész személyiségfejlődést elősegíti. A mozgás hat az értelmi- és szociális képességek fejlődésére is. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszere megvalósítható a gondozás és mozgásos testgyakorlatok által. E két tevékenység az egész óvodai életet átszövi, mely biztosítja a gyermekek komfortérzetét. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztatóés finom motoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegítenünk. Ezzel biztosíthatjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A mozgás csak akkor lehet fejleszthető hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, örömmel végzi. A mozgásfejlesztés célja: A gyermeki személyiség fejlesztése mozgásos tartalmakon keresztül, a funkcionális megértésre törekedve. A természetes mozgáskedv megőrzése, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. Az ehhez szükséges tudás, készségek és meggyőződések elsajátítása. Ennek eredményeként a fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válik felnőttkorban is. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése, gyakorlási lehetőség biztosítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, s ez által, az egészséges életmód megalapozása. A gyakorlással tanulható és fejleszthető elemekre, funkciókra való koncentrálás, teljesítmény- és versenykényszer nélkül. Feladata: Élményt nyújtó, teljes személyiségre ható fejlesztés (minden gyermek egyéni fejlődést mutat) Pozitív kompetenciaérzet kialakítása ( Meg tudom és meg is akarom csinálni! ) Az erő és fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, gyermeki szervezet teherbíró képességének fejlesztése. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. A nagy- és finom mozgások, fizikai erőnlét-, egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordinációja, a ritmusérzék fejlesztése. A testséma fejlesztése a testrészek megismerésével, nevének-funkcióinak 89

90 megtanulásával, a testfogalom kialakításával, a kezesség erősítésével, az oldaliság tanításával. A sikeres feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése. A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsoló szókészlet fejlesztése. A gondozás, egészséges életmódra nevelés hatásának felerősítése. A folyamatos hely, idő, eszköz biztosítása. A mozgáskoncepciók feldolgozásának alapelvei: Megfelelő hatékonyságú tevékenység-szervezés Differenciálás Újszerű felépítési formák Hatékony foglalkoztatási formák Fejlődésközpontú módszerek A mozgáskészségek tanulása és végrehajtása mozgáskoncepciókon keresztül Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai, végrehajtásának útvonala, kiterjedése) Kapcsolatok, kapcsolódási lehetőségek a mozgás végrehajtása közben (testrészekkel, tárgyakkal, társsal és társakkal) A természetes hely- és helyzetváltoztató, valamint finom motoros mozgások mindennapokban állandóan jelen lévő felfedezése, megtapasztalása, próbálkozásokon keresztüli gyakorlása. A sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok kedvező, támogató tanulási (fejlődési) légkör. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A szabad játéktevékenységben feladatunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. A sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok kedvezően támogatják a gyermekek fejlődését. Különös figyelem kerül a mindennapos testnevelés tervezésére, megszervezésére, biztosítására. A mindennapos testnevelés a gyermekek napirendjében fontos szerepet tölt be. 90

91 Ez a mozgás felfrissíti, edzi őket, biztatja őket, mely elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését, széleskörű mozgástapasztalatokat szerezhetnek életszerű körülmények között. Időtartama a gyermekek fejlettségétől függően változó. A mindennapos testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak, és kiegészülnek a gimnasztikai gyakorlatokkal, szerek használatával. A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. A rendszeresség hatására a csoportban kialakulnak a legkedvesebb mozgásjátékok, melyek alkalmazását már a gyermekek maguk is kezdeményezik, sőt meg is szervezik. Erre jó lehetőséget kínál a csoportszoba felszerelése, minél több manipulatív eszköz beszerzése. Legyenek minél többet a szabad levegőn, használják ki az udvar adta lehetőségeket. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, a megszervezett mozgástevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekeink számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen épül be a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi, szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebbekké válnak óvodánk gyermekei. Legyen folyamatosan felépülő mozgásrepertoár a természetes hely- és helyzetváltoztató, valamint finom motoros mozgások mindennapokban állandóan jelen lévő felfedezésére, megtapasztalására, próbálkozásokon keresztüli gyakorlására. Szervezett testnevelés foglalkozás heti két alkalommal van jelen óvodánkban, melyből egyszer szervezett szabályjáték. Az óvodában is heti 5 30 perc testnevelés foglalkozás ajánlott. Gyógytestnevelési szakvizsgával rendelkező kolléganőnk láb és tartásjavító tornát tart heti 91

92 egy alkalommal. Az óvónők is figyelembe veszik az orvos által kiszűrt, valamilyen deformitással rendelkező gyermekek mozgásanyagát. A foglalkozások levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segíthetjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Az óvodapedagógus tudatosan szervezi a fejlesztési feladatokat. A megvalósítás során rugalmasan alkalmazkodik az adott szituációkhoz. Nem sietteti, hanem tapintattal segíti a gyermekek fejlődését. Együtt működik a szülőkkel. Saját munkájának megismertetésével és annak eredményeivel győzi meg a szülőket a mozgás fontosságáról, személyiségfejlesztő hatásáról. A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodánk biztosítja a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabad levegőn mozogjanak. Mivel tornaszobánk nincs, ezért ezt a lehetőséget használjuk ki maximálisan. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség. Minden gyerektől annak a gyakorlatnak a pontos végrehajtását várjuk el, ami fejlettségének megfelelő. A mozgásfejlesztés fő területei, főbb feladatkörei: Szem-kéz koordináció fejlesztése Babzsák célba dobása, babzsák csúsztatása, babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. 1. Karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. 2. Kugli-játék. 3. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal Szem-láb koordináció fejlesztése Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. Függeszkedés: átfogással tovahaladás. Nagy mozgások/ Helyváltoztató mozgások Járás (különböző ritmusban) Futás (fogójáték) 92

93 Ugrások (célba ugrás, magasugrás, sorozatugrás) Csúszás (rézsútos padon) Kúszás (különböző magasságú szerek alatt) Mászás (kötéllétra) Függeszkedés (mászókán, bordásfalon) Egyensúlyérzék fejlesztése Állás (fél lábon) Járás (földre fektetett kötélen) Kúszás (rézsútos padon) Mászás (padpáron oldalirányban) Támaszugrás (zsugorkanyarulati ugrás, zárt térddel, pad fölött) Ugrások (szerrel felugrás) Gurulóátfordulás (előre hátra) Body-roll hengergyakorlatok Szem kéz, szem láb koordináció Labdagyakorlatok (labdavezetés, labda rúgása társnak) Dobások (vízszintes és függőleges célba, kislabda hajítás) Járás, futás közben (akadályfutás, futás vonalak között) Szökdelések, ugrások (ugrókötelezés) Függések (függésben haladás oldalra, után fogással) Mászások (különböző magas szerekről szerekre) Finom motorika fejlesztése Kézfej, ujjak fejlesztése (kislabda tartása öt ujj szorításával lefelé) Lábujjak fejlesztése (papírtépés, szalaggyűjtés lábujjal) Testséma fejlesztés Testrészek ismerete (különböző testrészeken támaszkodás; talicskázásnál társ bokáját fogni; karokban forgatott karikán átbújni folyamatosan) Oldaliság alakítása (szalag a jobb csuklón) A test elülső és hátulsó zónájának alakítása (hossztengely körüli gurulás) Függőleges zóna alakítása (kézi szerek tartása változatos módon) Tárgyakhoz viszonyított testhelyzet (futásból jelre felállás padra, zsámolyok elé) Testrészek funkciója, testfogalom (támaszkodás alkaron, homlokkal a térd érintése 93

94 hajlás után) Percepciófejlesztés Vizuális észlelés fejlesztése Vizuális ritmus (többelemes mozdulatsorok folyamatos végzése.) Alaklátás, formaállandóság (mászás tárgyak kerülésével) Térpercepció Saját test elhelyezése térben (felállás a tárgyakkal szemben) Irányok megtalálása a térben (jelre irányváltoztatás, társ megkeresése) A test mozgatása megadott irányba (terem közepéig séta, majd futás meghatározott helyre. Szökdelés karikából előre-hátra, jobbra-balra.) Keresztcsatornák fejlesztése (a látott mozgásminta és a hallott utasítás végrehajtása) Verbális fejlesztés Testrészek (testrészek megnevezése) Térirányok (jobbra balra, között, rá, alá) Mozgatás módjai, szakszavakkal (forgás, támasz, ugrás stb.) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek métert kocogni. Tudnak labdát vezetni helyben. Célba dobnak egykezes felső dobással. Az ugrásokat talajra érkezéskor fékezni tudják. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük Egyéni-, csoportos-, sor-, és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével. Képesek a szabályok betartására. Megértik és követik az egyszerű vezényszavakat. Örömmel végeznek testnevelési gyakorlatokat, élvezik a kihívásokat és törekednek azok leküzdésére változatos módon. 94

95 6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Környezet megismerésére nevelés Az óvodai élet, az óvodai környezet, az emberi élet olyan első közössége, amelyben nagyon fontos, hogy milyen hatások érik a gyermeket. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. A kapcsolatok kialakításának, ápolásának társadalmi szokásai, az együttélés normái biztosítják a kommunikáció képességének tudatos és a személyiség fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen, kialakítását, fejlesztését. A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza. A nevelési terület tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. Cél: A gyermekek ismerjék a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj a helyi hagyományok és népszokások a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermekek az őket közvetlenül körülvevő természetről, társadalomról olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A természet és környezetvédelem fontosságának megismertetése, illetve a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása Feladataink: Ismeretanyag nyújtása, a már meglévő ismeretanyag bővítése, mélyítése, rendszerezése. Érdeklődés, kíváncsiság, megismerési vágy felkeltése. Környezettudatos szemlélet kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében A feledésbe merült népi játékok, mesterségek, hagyományok felkutatása és ezek megismertetése a gyermekekkel. A jeles alkalmakhoz kapcsolódó népszokások felelevenítése. Hagyományaink ápolása / Mikulás; karácsony; farsang; tojásfestés; stb. / Természetvédelem Udvarunk növényeinek ápolása Séta kirándulás 95

96 Szelektív hulladékgyűjtés Környezetünk tevékeny megismerése A gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezet szerves egységet alkot, hatásai komplex módon érik a gyerekeket. Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek. A gyermekeket tudatos környezetvédő magatartásra neveljük, már az óvodában meg kell tanítani őket arra, miként lehet harmóniában élni a természettel. A gyermekeket ismertessük meg a környezetszennyezés romboló és visszafordíthatatlan hatásaival. Hívjuk fel a gyermekek figyelmét a természet szépségére, mert ha megismerte, megszerette, akkor vigyázni is fog arra. A természethez való pozitív hozzáállás természetvédő, szerető felnőttekké neveli gyermekeinket. Feldolgozható témakörök: Óvodások vagyunk: Ismerjék meg szűkebb, tágabb környezetüket, az óvoda helységeit, dolgozóit, tanulják meg a felnőttek és társaik nevét, jelét. Család: Családtagokról fényképek gyűjtése. A gyermekek a fotók nézegetése közben be tudják mutatni a család tagjait, otthonukat. Testünk: Az én testem. Önmaga felismerése, azonosítása. Jellegzetes külső tulajdonságainak megismerése / hajszín, szemszín, magasság, stb. /. Színek. Testrészek, érzékszervek. Az oldaliság kialakítása, gyakoroltatása. Testünk ápolása, tisztán tartása, tisztálkodási eszközök neve, mit miért használunk. A helyes táplálkozási szokások megismerése. Foglalkozások (orvos, óvónő, postás stb.) megismerése, kinek mi a munkája. Évszakok: Megfigyelik az évszakok szépségeit, jelenségeit, színeit, időjárását, növényeit, időjárásnak, évszakoknak megfelelő öltözködést. 96

97 Kertben, udvaron munkákat végeznek, pl.: kapálás, gyomlálás, öntözés, szemét összeszedés. A rügyezéstől a gyümölcsérésig a gyümölcsfák megfigyelése, majd a gyümölcsök felhasználásának megbeszélése, pl.: kompót, ivólé, sütemény készítése. Kirándulások alkalmával, fotók készítése. Séták alkalmával megfigyelik az adott évszak időjárásának az élőlényekre gyakorolt hatását. Ünnepek, hagyományok ápolása. Élősarok: Alakíthatnak egy sarkot, ahol elhelyezhetik a gyűjtött magvakat, terméseket, leveleket, kavicsokat felhasználásig. Egyszerű kísérletek végzése talajjal, vízzel, hóval, stb. Magvak ültetése cserépbe, fejlődés megfigyelése. Állatok: Háziállatok, erdei, mezei állatok, vízi állatok, egzotikus állatok. A bemutatás lehetőségei: Kirándulás a vadas parkba, állatkertbe; képek gyűjtése; filmek (videó, DVD, dia) megtekintése; a ház körül élő állatok megfigyelése természetes környezetükben. Minden állatnak megfigyeljük a testfelépítését, méretét, szőrzetét, tollazatát, stb. Beszélgetünk élőhelyéről, táplálkozási szokásairól, viselkedéséről, hasznáról. Nagyítóval megfigyelhetik a bogarak, rovarok mozgását, felépítését. Közlekedés: A gyermekek életkoruknak megfelelően sajátítják el a biztonságos közlekedés alapjait. A séták során szokják meg a helyes közlekedés szabályait. Úttesten közlekedő járművek megfigyelése, megnevezése. Közelben lévő vasútállomásnál megtekinthetik, hogy a vonat hol, hogyan közlekedik. Képek, diafilmek megtekintésével megismerkedhetnek a légi, vízi közlekedési eszközökkel Ismerjék meg a megkülönböztetett jelzéseket használó járművek szerepét. A gyermekek eltérő képességeik, fejlettségük miatt különbözőképp érdeklődnek az adott téma iránt. Differenciálás a megoldás módjában és az elvárásban mutatkozhat meg. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Közvetlen és tágabb környezetük felfedezése, megismerése során pozitív érzelmi viszony alakul ki bennük természeti, emberi, tárgyi értékei iránt. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat. Tudják saját adataikat. Gyakorlottak elemi közlekedési szabályok betartásában. Képessé válnak saját véleményük megfogalmazására a környezetvédelem, állatvédelem területén. 97

98 Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási szokások, amelyek a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Ismerik az emberi test felépítését, képesek a testrészek, érzékszervek beazonosítására önmagukon. 7. MATEMETIKAI NEVELÉS A külső világ tevékeny megismerése során a gyermek személyes tapasztalatokat nyer szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezetéről. E folyamat során matematikai tartalmú tapasztalatokat is szerez. A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. A gyakorlás legtermészetesebb módja a szabad, kötetlen játéktevékenység. Fontos szempont, hogy az óvodában az alkotó fantázia mozgósítására állandó kézközelben legyenek az eszközök A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. Cél: A minket körülvevő világ mennyiségi, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Feladataink: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése. Az elemi ok okozati összefüggések felismertetése megtapasztalása. A logikus gondolkodás megalapozása. A matematikai nevelés játékos formában való tapasztalatszerzés, a gyermekek játékos cselekedtetése. Szükség van az új ismereteket feldolgozó és az ismétlő rendszerező foglalkozásokra is, amit kezdeményezés formájában valósítunk meg. Fontos hogy sok cselekedtetéssel, gyakorlás útján rögzüljenek az ismeretek. Teremtsünk minél több problémahelyzetet, mert úgy tudjuk a gyerekeket logikus gondolkodásra ösztönözni, ha hagyjuk őket saját logikájuk szerint gondolkodni. Láttassuk meg velük, hogy egy - egy feladat megoldásánál többféle jó megoldás lehetséges. Ne vegyük el a felfedezés örömét, hanem tartsuk ébren érdeklődésüket, amíg rá nem jönnek minden variációs lehetőségre. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő-, megoldó készségük és kitartásuk. A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak. 98

99 A probléma felvetése legyen mindig egyértelmű a gyerekek számára. Mindig nevezzük meg a használt tárgyakat, eszközöket és az ezekkel való cselekvéseket, így lehetőség nyílik a gyermekek verbális fejlesztésére. Az óvónő mérje fel a csoport fejlettségét, és a feladatokat differenciálva határozza meg. A cél az, hogy minden gyermek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, a gyermek egyéni képességeit is figyelembe véve. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatóak, szétválogathatóak tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében (például építéssel, síkbeli alkotásokkal stb.). Jussanak el a geometriai formák felismeréséig. A tükörrel való tevékenység (mozgások tükör előtt) fontos feltételét képezik a téri percepció kialakításának. Minden alkalmat meg kell ragadni a fejlesztésre más területeken is (például testnevelés, rajzolás stb.), hogy a gyermek egyaránt jól tájékozódjék térben és a síkban ábrázolt világban. A matematikai nevelés anyagát tehát elsősorban nem elvont ismeretek alkotják. A környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok matematikai tevékenységek lehetőségének tárházát kínálják a nevelés számára. Rendkívüli fejlesztő hatását az önálló minden gyermek számára egyénileg biztosítható problémamegoldás fokozza, az egyéni fejlődésről kapott objektív információ segíti az óvodapedagógust a nevelési, fejlesztési elképzeléseinek differenciált kialakításában. Feldolgozható témakörök: Halmazok (Halmazok képzése, összehasonlítása, szétválogatása, bontása. Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése /becslés, párosítás, több-kevesebbugyanannyi/). Mennyiségek (Mennyiségek összemérése: magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, mennyiség, terület, szélesség, vastagság, bőség.) Sorszámok, sorba rendezett elemek helye a sorban, tőszámnevek, számsorozatok. 99

100 Építések (Építések, alkotások szabadon. Építések, alkotások másolással. Építések, alkotások egy feltétel megoldásával.). Téri viszonyok tapasztalása. Tájékozódás (Tájékozódás a térben. Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban.). Tevékenység tükörrel. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek képesek minőségi eltérések megfigyelésére (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb). Képesek mennyiségi eltérések megfigyelésére (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, eggyel több). Képesek mennyiségi eltérések megállapítására (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás). Képesek tő-és sorszámlálásra (kb. 15-ig). Tudnak formákat, testeket azonosítani, válogatni, halmazba rendezni (kör, háromszög, négyzet, téglalap, gömb, kocka, tégla). Képesek azonosság, egyenlőség megfigyelésére, kialakítására. Tudjanak tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni, meg tudják állapítani több-kevesebb ugyanannyi. Mondják el matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat. Ismerjék, és használják az irányokat kifejező névutókat / alá, fölé, közé, alatt, fölött, között /. Legyen alapvető ismeretük a tükörkép fogalmáról. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A munka bár a játékból gyökeredzik más indítékból, külső szükségességből motivált, felelősséggel jár, a végeredménye hasznos, szükséges, melyet a gyerekek tapasztalat útján fedeznek fel. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Olyan fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség, erőfeszítésre késztet. Pozitívan és 100

101 sokoldalúan hat a motoros képesség fejlődésére is. A munkában a gyerekek sokszínű tapasztalatot szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A munka megosztása során fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meg tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakoroltatásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fontos, hogy: a gyerekek tudják, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát, szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt, tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni, becsüljék meg mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához, tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni. Munkafajták: önkiszolgáló munka, a mindennapi élettel kapcsolatos munkák, környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, tempójában. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek előre tervezhetően bekövetkeznek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg (játszóhely, ábrázoló asztal és környéke rendbe tétele, morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése, asztalok letörlése, játékok, könyvek, más eszközök javítása, megbízatások teljesítése /illedelmes viselkedés gyakorlása/, növények öntözése). 101

102 A környezet és természetvédelmi neveléshez kapcsolódó munkák Alkalmanként: környezetrendezés és gondozás jeles napok előtti anyaggyűjtés természetes anyagok gyűjtése szemétgyűjtés Évszakonként: Ősszel: az összegyűjtött falevelek elszállításában való segédkezés udvar rendbe tétele madáretetők felújítása, készítése élő sarok gyűjteményének rendezése, válogatás madarak etetéséhez magvak, termések gyűjtése szerszámok karbantartása Télen: csiráztatás magok gyűjtése a palántázáshoz kísérletek végzése (víz, hó, jég, gőz) Tavasszal: cserepes növények ültetése udvar rendbetétele kiskerti munkák (gyomlálás, kapálás, gereblyézés, locsolás) kerti padok, asztalok, játékok tisztítása Nyáron: viráglocsolás kerti munkák (öntözés, gyomlálás) salátakészítés A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyerekek szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. A munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. 102

103 Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Megtanulják a szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, célszerű sorrendjéről. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában. Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik, kialakul a munka iránti tisztelet. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez. 1X. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tevékenységek szervezése a környezetismeret és matematika köré csoportosulnak, amelyek 3 4 hétig tartanak. A testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, önként, de egyszerre maximum nyolc gyermek részvételével valósul meg. Egy témakör anyagával több hétig lehet foglalkozni folyamatosan. Így elkerülhető, hogy legyenek olyan gyermekek, akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt a tanulási folyamatban. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul ki, majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza. A témakör feldolgozásának mélységét mindig a tanulásban részt vevő gyermekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A részvétel négy napon át lehetőség, a gyermekek eldönthetik, hogy melyik napon vagy egy héten hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban, és igyekszik az okokat megtalálni. Célunk: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermekek egyéni képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése a játékos, cselekvéses tanulás során. Feladatunk: A belső motiváció kialakítása a megismerő folyamatokban, a tanuláshoz való pozitív viszony megteremtése. 103

104 A játékosság elvének alkalmazása a tanulás egész folyamatában. Szükséges munkafegyelem, az önálló feladatvégzés képességének kialakítása. Szervezett tevékenységeken keresztül a gyermek önbizalmának erősítése. Az önellenőrzés képességének kialakítása. A befogadáshoz, gondolkodáshoz, alkotáshoz, teljesítményhez, sikerélményhez szükséges jó kapcsolat megteremtése a gyermek- felnőtt között. Tevékenységfajtákat a komplexitás jellemezze. Differenciált tanulás szervezési módok biztosítása. Az óvodapedagógus, olyan optimális, tanulást támogató környezetet teremtsen meg, amelyben a gyermek cselekvő aktivitását, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató megtapasztalást segíti elő. Fontos a felfedezés lehetőségének biztosítása, a kreativitás erősítése, a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése. Tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése szakember bevonásával, vele együttműködve valósul meg. Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel kell, hogy segítse a gyermek tevékenységben megvalósuló tanulását. Hibás megoldás esetén gondolkodjanak együtt, a gyermek mutassa be saját következtetéseit, az óvónő adjon lehetőséget az önálló, önellenőrző hibajavításra. A tanulás játékos jellegű és sok érzékszervet foglalkoztató aktív cselekvésben megy végbe. A játék indítékaira kell építeni, a belső motiváltság, kíváncsiság, érdeklődés, manuális és intellektuális fösvénykedtetés, érzelmi azonosulás jelenlétére, szükségletek kielégítése elengedhetetlen. A játékosság szerepe a gyerekek fejlődésével csökken, de új helyzetben, bonyolult problémaszituációban újra erőteljesen alkalmazni kell, mert segíti a megértést, az azonosulást, a szabálykövetést. Az óvodapedagógus a gyermekek előzetes tapasztalataira építve teremti meg a tanulást támogató környezetet, amely kiegyensúlyozott, szeretetre és bizalomra épülő, önállóságot és önmegvalósítást biztosító. A tanulás tartalma gyermek-közeli. A derűs légkört biztosító, játékos beállítottságú óvodapedagógus biztosítja a gyermekek számára: A gyermeki szabadságot és kötetlenséget a tanulás adta lehetőségeken belül. A lazább és többféle szervezeti formát és módot. 104

105 A tanulási vággyal összefüggő feltételeket a jelentkező igények kielégítésére (ismétlés, próbálkozás, kérdezés, megfigyelés, felfedezés, problémamegoldás, gyakorlás). Utánzási alkalmakra lehetőséget. A gyermeki tevékenységre épülő spontán tanulási alkalmakat. Az eredményes tanulás alapja a megismerő folyamat és a tevékenység, cselekvés összekapcsolódása. A tevékenységben aktivizálódnak és fejlődnek a gyermek értelmi képességei. Új ismereteket és készségeket sajátítanak el. A tanulásban jelentős szerepe van a modellkövetésnek, utánzásnak. Ezért fontos a felnőttek megfelelő mintaadása, hiszen minden tevékenységük, minden megnyilvánulásuk minta a gyermek számára. A gyermek nem csak magát a tevékenységet utánozza, hanem a felnőtt tevékenységhez való viszonyát is. A tanulás lehetséges formái: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás és feladatmegoldás; az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A tanuláshoz szükséges képességek, kompetenciák folyamatosan fejlődnek. Érzékelésük, észlelésük differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodás is kialakulóban van. 105

106 Rendelkezik alapvető ismeretekkel önmagáról és környezetéről. Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja a kialakult feladattudatot. Ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Nyitottságával készen áll az iskolába lépésre. XI. A BÖLCSŐDEI ÉLET 1. A bölcsődei nevelés alapelvei A szakszerű gondozás nevelés akkor valósulhat meg, ha a csoportban érvényesülnek a következő alapelvek: Egyéni bánásmód. A gyermekek életkori- és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. A kisgyermekek fejlettségi szintje nagyon eltérő. Ez még akkor is így van, ha az életkoruk teljesen azonos. Minden gyermeknek meg van a maga fejlődési ritmusa, belső programja. Az idegrendszer érésének megfelelő sorrendben indulnak fejlődésnek a gyermekek különböző testi és pszichés funkciói. Nem tanítható meg egy kisgyermek sem arra, amire még nem érett meg, aminek a belső feltételei még nem alakultak ki. Egységes nevelői hatások. A gondozónő és óvodapedagógusok összehangolt munkája. Egyetértés a gyermek elfogadásában, alapvető nézetek, nevelői gyakorlatok egymáshoz közelítése. A gondozás-nevelés egysége. A gondozás minden színterén nevelés is folyik, viszont a nevelés nem csupán gondozási helyzetekre korlátozódik. Pozitívumokra való támaszkodás. Az elismerés, a megerősítés, a példaadás a pozitív megnyilvánulások előidézői. Állandóság. A kisgyermek akkor érzi magát biztonságban, ha a körülötte lévő személyi- és tárgyi környezet állandó. Az aktivitás, az önállóság segítése. Olyan környezet megteremtése, amely motivál. Valamint szükséges a megfelelő idő biztosítása és a gyermekek folyamatos ösztönzése. 106

107 Rendszeresség. A napi események ismétlődése a gyermekek számára kiszámíthatóságot, tájékozódási lehetőséget, stabilitást eredmény, ami növeli biztonságérzetét. Fokozatosság. Alkalmazkodóképességük fokozatos terhelése, pedig lehetővé teszi a változások zökkenőmentes elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A gyermek tisztelete. Tiszteletet érdemel az a nyíltság, bizalom, amellyel gondozónője iránt viseltetik. Tiszteletet érdemel a kisgyermek őszintesége, hitelessége. Tiszteletet érdemel minden kisgyermek, mert ők a jövő, mert óriási a bennük rejtőzködő potenciál! 2. Az ellátás során megvalósuló tevékenységrendszerek 2.1. Gondozás Bensőséges, interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. Az ellátás műveleteinek fokozatos módon megvalósuló átadása, a kisgyermek önellátásához szükséges készségek, szokások kiépítése. A gondozás intimitásának biztosításával megteremteni a kisgyermek érzelmi biztonságát, fejlődésének, nevelésének pszichés alapját. A gondozó munkájába beépíti a szükséges és kapcsolódó nevelési tennivalóit. A kisgyermek még nem képes önmaga ellátására, az ehhez szükséges én funkciói kialakulatlanok. Mint segéd én a gondozónője végzi el a gyermek ellátásához szükséges műveleteket. Megteszi a gondozónő mindazt (öltözködés, étkezés, tisztasági tennivalók stb.), amit majd a kisgyermek, lépésről lépésre megtanul és átvesz tőle. A közös együttműködés, gyakorlás, nevelés nyomán egyre precízebben, alaposan, egyre kevesebb segítséget igényelve képes és kész a kisgyermek önmaga ellátását megoldani. Mindez nagyon komoly tanulási folyamat. Egy életre szóló, nagyon erős önszabályozó automatizmusok, készségek, szokások dolgozódnak így ki, valóban lépésről-lépésre. A kisgyermeket gondozni csak testközeli, intim helyzetben lehet. Ezek a bensőséges, közelséggel, érintéssel, intenzív egymásra hangolódással jellemezhető percek, stimulusok óriási jelentőséggel bírnak az idegrendszer érése, a gyermek fejlődése szempontjából. Ezek az intim helyzetek teremtik meg a fejlődés/fejlesztés /nevelés keretét és alapját. 107

108 2.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége. Önkéntesen, belső indítékok alapján jön létre. A játék segíti a gyermekeket a világ megismerésében, befolyásolja testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődését. A játék a gyermeki önszabályozás kidolgozásának a legtisztább formája. A játék nemcsak arra jó, hogy segítségével felépítse, strukturálja önmagát (a felnőtt jól átgondolt támogatásával), hanem a korai időszakban az egyik legfontosabb védő faktor is. A játék segítségével a gyermek el tudja hárítani mindazokat a feszültségeket, nehezen elviselhető rossz érzéseket, amelyek az épen strukturálódó, fejlődő én-t károsíthatják. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a gondozási tevékenységek, a pihenőidő szakítják meg. A két éves kisgyermeknél már megjelenik az én tudat. Az én akarom, én idézem elő a játékban is megfigyelhető. Később pedig már szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. A bölcsődés korú gyermekeknél a gyakorló játékot tartjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A mozgást gyakorló játék során egy-egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből, a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok (víz, papír, homok, gyurma, stb..) tulajdonságait, fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek Tanulás A gyermek személyes kíváncsiságán alapul és tevékenységbe ágyazott. A nevelés során megjelennek az évszakok és az ünnepek témakörei, s ehhez választunk odaillő ábrázolási technikákat, dal és mondóka anyagot, mozgásos játékokat. Cél az, hogy a kisgyermek képességei arányosan és jól fejlődjenek. 108

109 Változatos tevékenységeket biztosítunk, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építünk, s ez által tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről. Mivel ebben az életkorban is a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg. 3. A kisgyermeknevelő feladatai: 3.1. Nevelés Szakszerűen, az érvényben levő módszertani elvek figyelembevételével, valamint a bölcsődei gondozás nevelés alapelveinek megfelelően gondozza-neveli a rábízott gyermekeket, tapasztalatait, megosztja a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal. A nevelés beépül a gondozásba, a gyermek játékába, és a gyermekhez, a napközbeni eseményekhez kapcsolódó interakciós helyzetekbe. A gondozónő nevelési tevékenysége során betartja a kisgyermeknevelés elveit, a gyermek korának, személyiségének, aktuális állapotának megfelelő nevelési módszereket, eszközöket alkalmaz. Nevelési feladatit több területen végzi: Kialakítja a gyermek önállóságát. Az önellátás legalapvetőbb készségeit, szokásait - a gyermekkel együttműködve végzett gondozás során - fokozatosan formálja, átadja. Testi nevelés során biztosítja a test edzését a megfelelő öltözködés, a levegőn való mozgás, játék, alvás lehetőségét, kultúrhigiénés szokások kiépítésével (étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság). A gyermek értelmi nevelése során megfelelő információkat, ismereteket nyújt a gondozás, a játék, és a napi események, élmények kapcsán. Esztétikai élmények nyújtására törekszik tárgyi vonatkozásban, viselkedés terén; mondóka, vers, mese, ének-zene, alkotó tevékenységek (rajz, festés, gyurmázás) által. Erkölcsi nevelés során érvényt szerez a kívánatos és elvárható viselkedési szabályoknak, normáknak a gyermek viselkedésében, a gyermekcsoportban. Speciális nevelési feladatokat lát el problémás kisgyermekek esetében (agresszió, tartós rossz hangulat). Integrálja a gyermekkel kapcsolatban végzett feladatait annak érdekében, hogy azok támogassák a gyermek személyiségének, különböző pszichés funkcióinak fejlődését, a gyermek érési ritmusának, belső programjának megfelelően. 109

110 Nagy-mozgás, finom mozgás fejlődését, koordinációját támogató lehetőségeket, alkalmakat biztosít. Törekszik olyan feltételek megteremtésére, ami segíti a koordinációt a motorikum és az érzékszervek között. Különböző módon segíti, támogatja a beszéd fejlődését. Segíti az érzelmi fejlődést, az érzelmek belső reprezentációjának, szabályozásának kialakulását. Fölerősíti az empátia fejlődését segítő eseményeket, az EQ fejlődését. Különböző módszerek alkalmazásával támogatja az én fejlődését, én határok, én-kép kiépülését, az én strukturálódását (gondozás, játék közben). Törekszik az értelmi funkciók fejlődésének támogatására, főként a gyermek, játék és szabadidős tevékenységei kapcsán (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) Egészségügyi feladatok ellátása A gyermek megbetegedését jelzi a szülőnek, ha szükséges biztosítja a szakszerű egészségügyi ellátáshoz jutását. Megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges fertőzések megakadályozására. Szükség esetén lázat csillapít, átmenetileg ápolási feladatokat biztosít. Törődik vele, hogy a gyermek a korának, fejlettségének megfelelő, egészséges fejlődését biztosító napi étkezésben részesüljön Gyermekvédelmi feladatok ellátása Figyeli és szükség esetén, megfelelő módon és formában jelzi, ha a gyermek (testi-pszichés) bántalmazásának tünete, gyanúja felmerül. Érvényt szerez a gyermek, mindenekfelett álló érdekeinek. Ismeri és betartja azokat a szakma jellegéből fakadó többlet etikai elvárásokat, felelősségeket, amelyeket a legkisebbek ellátása megkövetel. Konzultál a GYIV felelőssel A gyermekek szüleivel kapcsolatos feladatokat lát el. Átadás-átvétel alkalmával napi tájékoztatás nyújt a gyermekről a szülőknek, és maga is tájékozódik a gyermekkel kapcsolatos otthoni történésekről A szülőkkel folytatott személyes vagy csoportos beszélgetések során erősíti a szülői kompetenciát, harmonizálja a nevelői feladatokat az intézmény és a család között Az intézményt és a családokat érintő rendezvényeket szervez Dokumentációs feladatokat lát el. Csoportnaplót, eseménynaplót vezet Jelentést készít az óvoda GYIV felelősének a hátrányos helyzetről. Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni fejlődését 110

111 Rögzíti a gyermek fejlődésével, egészségi állapotával kapcsolatos megfigyeléseit, adatokat, tapasztalatokat. Ezek szolgálnak alapul a gyermek egyéni fejlesztéséhez. XII. Hagyományaink, ünnepeink Óvodáink nyitottságát hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek szervezésével még tovább növeljük. Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink: Születés- és névnapok megtartása. Mikulás: együtt várjuk a Mikulást, melyre műsorral készülünk. Karácsony: az adventi időszakban hangulati előkészítés, karácsonyi ünnepség az idősekkel. Farsang: a csoportok farsangi jelmezes felvonulást szerveznek. Húsvét: hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés. Anyák napja: az édesanyákat és nagymamákat dalokkal, versekkel köszöntjük, ajándékot készítünk. Gyermeknap: játékos rendezvények szervezése a szülőkkel együtt. Évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása: búcsú műsorral történik. Nemzeti ünnepek: a gyermekek életkorának megfelelő érzelmi ráhangolódás tevékenységeken keresztül. Esetenként közös séta az emlékhelyhez, ahol elhelyezzük a gyermekek által készített jelképeket, virágot. Baba-mama nap: az új gyermekeket fogadjuk, bábozunk, játszunk velük. Megismertetjük velük óvodánkat. A szülőkkel beszélgetünk a beszoktatásról. Sportnapokat szervezünk a szülőkkel, a három csoport egymással vetélkedik. Zöld Hetek: környezettudatos magatartást kialakító programok, egészséges életmód iránti igényt felkeltő rendezvények szervezése a szülőkkel közösen. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. 111

112 Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, gondozónő, dajka néni, társaik közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat. Az énkép önismeret önértékelés fejlődése révén képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatokban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés, tisztelet. Társaik szokatlan megnyilvánulásit megértéssel fogadják (másság). Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre XIII. A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZER 1. Értékelési rendszer Alapelvek: Az értékelés középpontjában mindig az eredményesség és a minőség áll. Nem a szabályoknak való megfelelést, a hiba feltárását vizsgálja, hanem a hatékonyság és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés nevelőtestületi szinten nyilvános. Értékelési rendszerünket a törvényi előírásoknak, a fenntartói elvárásoknak és az intézmény céljainak megfelelően építettük ki. Mivel intézményi céljaink összhangban vannak a törvényi és a fenntartói elvárásokkal és a nevelési programmal, az egyéni értékelések alapját is e célok képezik. Az óvodapedagógusok, a kisgyermeknevelő és a dajkák értékelési szempontjai a céljainkkal koherensek. Azt mérjük és értékeljük, hogy ki milyen képességeket tud a magas színvonalú nevelőmunka szolgálatában alkalmazni, ki milyen mértékben képes ápolni és fejleszteni a partnerkapcsolatokat, ki milyen hozzáadott értéket tud nyújtani az intézmény elismertségéhez, 112

113 milyen mértékben vesz részt a költségvetésen túli források feltárásában. A mérési eredmények jól alkalmazhatók a differenciáláshoz, jó alapjai az elismeréseknek, a humánpolitikai célok kitűzésének. Az értékelés alapján minősíthető az egyén, a csoport, az intézmény is. A nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott, ezért jól működtethető. Értékelési rendszerünk felépítése: Intézményi szintű értékelés Nevelési program értékelése Innovatív szakmai értékelés Partneri elégedettség-elégedetlenség, igénymérés Egyéni értékelés Gyermekek egyéni értékelése Dolgozók teljesítményértékelése A dolgozók teljesítményértékelése jól működik, mely szintén előminősített " Jó gyakorlat". Eszközrendszer Az óvodánkban igen sok játékeszköz található, mely a személyiséget leginkább fejlesztő szerepjátékokhoz, gondolkodást és beszédet fejlesztő játékokat tartalmaz. A külső világ megismerését segítő kompetencia alapú nevelés-oktatás eszközfeltétele nem biztosított. Mivel tornaszobánk nincs, a kötelező foglalkozások megvalósítása az iskola tornatermében történik. A mesekönyvek bővítése mellett a legszebb magyar népmesék, videofilm, diafilmen való megjelenítésére is lehetőség van. Az ábrázolási technikák megismerését szolgáló eszközöket, valamint a gondozási feladatok ellátásához szükségeseket az éves költségvetésünkből biztosítjuk. Hangszer állományunk jónak mondható. Az adminisztrációt segítő informatikai, technikai eszközeink felújításra, illetve kicserélésre kerültek. Minden csoportunkban biztosított a gyermekek számára a számítógép az IKT eszközök használata, a játékos fejlesztő programok (környezetismeret, matematika). A megfelelő felszerelések teljesítését, pótlását, cseréjét folyamatosan hajtjuk végre. 113

114 JEGYZÉK Az intézmény kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés csoportszoba gyermekcsoportonként 1 tornaszoba logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar 1 csoportonként heti egy alkalommal használjuk az iskola tornatermét a nevelőtestületi szobában kapott helyet iskolával közös, de biztosított a kizárólagos használat az óvoda részére intézményvezetői és intézményvezető helyettesi iroda 1 nevelőtestületi szobából lett lerekesztve nevelőtestületi szoba 1 gyermeköltöző 1 gyermekmosdó, WC 1 egyben a dajkák szobája is, az öltöző, a vasaló helyiség, szertár és az orvos fogadására kijelölt szoba másik két gyermekcsoporttal közösen kialakított másik két gyermekcsoporttal közösen kialakított, bölcsődei pelenkázó is Kiszolgálóhelyiségek tálaló-mosogató 1 felnőtt WC 1 a gyermekmosdóból került lerekesztésre II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. Csoportszoba 114

115 óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1 gyermekszék gyermeklétszám szerint 1 gyermekasztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló gyermeklétszám figyelembevételével ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben csoportszobánként 2, bölcsődéseknek további 1 valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség élősarok állvány gyermekcsoportonként 1 hőmérő gyermekcsoportonként 1 óvodapedagógusi asztal gyermekcsoportonként 1 felnőtt szék gyermekcsoportonként 3 gondozónőnek 1 eszköz-előkészítő asztal gyermekcsoportonként 1 textiltároló szekrény 1 az öltözőben, beépített szekrényként szeméttartó gyermekcsoportonként 1 2. Tornaterem tornapad az iskolai eszközöket használjuk tornaszőnyeg bordásfal egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések, mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, három gyermek egyidejű foglalkoztatásához lépegető, egyensúly deszka, - teknő, - kagyló, body-roll, gólyaláb, zsámoly, ugráló labda, fiziológiai labda, óriás 115

116 mozgásigényt kielégítő készlet billenő hinta, babzsák, labda, szalag, karika gyermekenként Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel gyermekenként 1 1 fejlesztő eszközök tükör ( asztal szélességében) 1 asztal 1 játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc 1 szék 2 egy gyermek, egy felnőtt 4. Játszóudvar kerti pad 4 kerti asztal 3 babaház 1 udvari homokozó mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 1 bölcsődéseknek Intézményvezetői iroda íróasztal és szék 1-1 számítógép asztal, szék 1-1 számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal, nyomtató 1 telefon, fax 1 iratszekrény, iratszekrény 1 116

117 fénymásoló, nyomtató Nevelőtestületi szoba, egyben tárgyaló helység asztal 1 szék pedagóguslétszám szerint 1 könyves szekrény 1 könyvtári dokumentum 363 pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez tükör 1 lamináló gép 2 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló öltözőpad felnőtteknek öltöző szekrény, cipő tároló szekrény gyermeklétszám figyelembevételével Gyermekmosdó, WC törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével falitükör mosdókagylónként 1 bölcsődéseknek 1 hőmérő 1 pelenkázó 1 bölcsődének fürdető kád 1 bölcsődének fali polc (fogmosó tartó) 2 mosógép 1 117

118 bili 3 szemetes 3 III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés egyéni tisztálkodó szerek felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 fésű, fogkefe, fogmosó pohár tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 abrosz asztalonként 3 takaró gyermeklétszám szerint 1 párna gyermeklétszám szerint 1 ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3 IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés szennyesruha-tároló 1 vasaló 2 vasalóállvány 1 szárítóállvány 1 takarítóeszközök 2 kerti munkaeszközök, szerszámok 1-1 ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna hűtőgép 1 porszívó 2 zsúrkocsi 1 118

119 V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-ának megfelelő mennyiségben csoportszobai és udvari eszközök külön-külön dob, cintányér, háromszög, kasztanyetta, furulya, xilofon, ritmusfa, esőbot az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám 30%-nak megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben képeskönyvek, bábok, maszkok, bábparaván, bábtartó, CD, DVD fejlesztő eszközök, társasjátékok, külső világ megismerésének eszközei, diafilm, CD, DVD, minimat eszközei ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével különböző technikák eszközei munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben számítógép csoportonként 2 gyermekméretű seprű, lapát, gereblye, lomb seprű, ásó, kalapács, csípőfogó, harapófogó természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok gyermekcsoportonként a gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök 119

120 video lejátszó DVD lejátszó 2 televízió 3 magnetofon/cd lejátszó/hangfalak 3 diavetítő 2 vetítővászon 2 hangszer (pedagógusnak) csoportonként 1 lemezjátszó 1 Hi-Fi torony 1 projektor 2 EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK elsősegélyláda 1 gyógyszerszekrény 1 munkaruha, védőruha dolgozóként 1 120

121 Szihalmi Egységes Óvoda-Bölcsőde, Óvoda ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT Legitimációs záradék A bevezetés időpontja: szeptember 01. A helyi nevelési program érvényességi ideje: től visszavonásig A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai : bővítés, leépítés, szervezeti átalakítás, a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, törvényi előírások módosulása, Program felülvizsgálatának időpontja: 2018 A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: vezetői irodában, az intézmény honlapján Helyi Nevelési Programot: Véleményezte: Szülői Munkaközösség A Szihalmi Egységes Óvoda Bölcsőde, Óvoda Szülői Munkaközössége a Helyi Pedagógiai Programot augusztus 27-én véleményezte, és elfogadásra javasolta. Szihalom, augusztus Acsainé Orsó M. Zsuzsanna SZMK elnöke 121

122 Elfogadta: Szihalmi Egységes Óvoda-Bölcsőde, Óvoda nevelőtestülete 6/2013. (VIII. 26.) számú határozattal Szihalom, augusztus a nevelőtestület nevében Jóváhagyta: - / számon az intézmény vezetője Szihalom, augusztus 28. PH.... Menyhárt Károlyné intézményvezető 122