Keveháza Utcai Óvoda Pedagógiai Program /2013.(08.30.)

Átírás

1 Pedagógiai Program Keveháza Utcai Óvoda 1119 Budapest, Keveháza u. 4.

2 Az intézmény OM azonosítója: Intézményvezető: Tóth Ildikó Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 19./2013.(08.30.) Bagdi Lászlóné A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényes: A kihirdetés napjától, visszavonásig. Verziószám: 5./2010. módosított változat Készült: 7./1. példány 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Az óvoda adatai Az óvodai helyi nevelési program készítésének alapvető dokumentumai I. Bevezetés II. Nevelésfilozófiánk Nevelési alapelveink Óvodakép Gyermekkép Jövőkép III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Testápolás Öltözködés Táplálkozás Pihenés Testnevelés, mozgás, testedzés Az érzelmi nevelés ás a szocializáció Óvodai ünnepeink, hagyományaink Az anyanyelvi nevelés és az értelmi fejlesztés IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Napirend (Javaslat) Hetirend (Javaslat) Az óvoda működését befolyásoló dokumentumok Az óvodai nevelés tervezésének dokumentumai Az óvoda kapcsolatai Család és óvoda Az óvoda külső kapcsolatai

4 V. Az óvodai élet, tevékenységi formái Játék Vers-mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. Montessori jellegű nevelési program megvalósulása a vegyes életkorú csoportokban Alapelvek Montessori jellegű nevelés célja Montessori jellegű nevelés feladata Az előkészített környezet Montessori jellegű nevelés területei Montessori jellegű nevelés tevékenységi formái A fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer A csendjáték Személyi feltételek Tárgyi feltételek VII. Inkluzív nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése Hátrányos helyzetű, kisebbségi, és más nemzetiségű gyermekek integrálása VIII. Gyermekvédelem IX. Szolgáltatások X. Zárógondolat Függelék Irodalomjegyzék

5 Az óvoda adatai Az intézmény neve: Keveháza Utcai Óvoda Székhelye: 1119 Budapest, Keveháza utca 4. OM azonosító: Telefon/fax: címe: Honlap: Típusa: Óvoda Jogszabályban meghatározott közfeladata: Gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a napközbeni ellátással összefüggő feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével, ellátásával együtt. Az óvoda csoportjainak száma: 6 Működési köre: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata által kijelölt körzete Irányító és fenntartó szervének neve, székhelye: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő testülete Székhelye: Budapest, Bocskai u A közszolgáltató szerv fajtája: Közintézmény Alapító Okirat száma: /2012.(IV.19.)XI.ÖK. 5

6 A Pedagógiai Program készítésének alapvető dokumentumai évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról - 137/1996. (VIII,28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló - 255/2009. (XI,20.) és 221/2010. (VII. 30.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996. (VIII,28.) Korm. Rendelet módosításáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény - A XI. kerület Újbuda Önkormányzat rendeletei és határozatai - Az óvoda alapító okirata - Az óvoda Helyi Nevelési Programja - Az intézmény belső szabályzatai - Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata - Nevelési Oktatási intézmények kötelező eszközeiről szóló 11/1994.(VI. 8.) sz. MKM rendelet - Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Minőségirányítási programja - Önkormányzati Esélyegyenlőségi Program 6

7 I. BEVEZETÉS A Keveháza Utcai Óvoda, 1967 óta fogadja a gyermekeket a Kelenföldi lakótelep szélén, kellemes zöldövezeti környezetben. A szülőkre a nevelési folyamatban, mint együttnevelő partnerekre számítunk és támaszkodunk. Velük közösen keressük a gyermekek fejlesztéséhez a legmegfelelőbb módszereket, eljárásokat és eszközöket. A gyermek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad az óvodás évek alatt is, de a gyermek fejlődéséért immár a család és az óvoda egyaránt felelőssé válik. A nevelésben társunk a szülő. A befogadás sikeressége az óvoda valamennyi dolgozójának és a családnak közös sikere. Az óvodába való beilleszkedés hosszú folyamat, fontos, hogy ebben az időszakban a gyermeket szerető gondoskodás vegye körül, mert az óvodába lépő gyermek természetes igénye, hogy biztonságban érezze magát, és hogy játszhasson. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek harmonikus fejlődését. Ezért alapvető, hogy folyamatos, és tartalmas együttműködést alakítsunk ki a szülőkkel. Az épület egyemeletes, hat csoport működését biztosítja, a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekkel együtt. Az intézmény környezeti viszonyai, képzett nevelői, a nevelőmunkát segítő dolgozó biztosítékul szolgálnak arra, hogy a rájuk bízott gyermekek nevelését, a családi nevelést megerősítve végezhessék. Nevelési Programunk alapja a játék, a tapasztalatszerzés és az élménynyújtás, amelyek segítségével egészséges életmódra és életvitelre neveljük gyermekeinket változatos tevékenységformák segítségével. A Keveháza Utcai Óvoda kollektívája, amely összetartó, aktív és vidám közösség, a boldogan játszó gyermekeket helyezi a középpontba. Pedagógusaink és dajkáink nyitottak a világra, nevelési módszereik változatosak, ismereteik sokrétűek. Szeretik és tisztelik az embert, a természetet, s ezt közvetítik a gyermekek felé. Úgy irányítjuk nevelőmunkánkat, hogy a régi hagyományainkat követve, az érvényben lévő Alapprogram alapelvei szerint és a Montessori jellegű nevelés módszereivel, eszközeivel bővítjük nevelési lehetőségeinket. Legfontosabb feladatunk az egyénre szabott fejlődési tempó biztosítása, testi és szellemi téren egyaránt. Célunk, hogy az óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermeket bízzunk szüleikre. 7

8 II. NEVELÉS FILOZÓFIÁNK Egy szabadság szerető hazában a tökéletes nevelés kötelesség. Gróf Széchenyi István Nevelés filozófiánk fontos elemei, a családi nevelés elsődlegessége, a gyermeki jogok tiszteletben tartása és érvényesítése, az óvodapedagógus és dajka modell szerepének elismerése, egymás igényeinek tiszteletben tartása, a nevelő hatások egységének érvényesítése, valamint a társas kapcsolatokra való odafigyelés. Nevelőtestületünk egységesen vallja, hogy az óvodás korú gyermek csak szeretetteljes, harmonikus környezetben képes fejlődni. Óvodánk úgy szeretne megfelelni a társadalmi igényeknek, hogy közben a gyermek nevelése során testileg, értelmileg, erkölcsileg és érzelmileg egészséges életvitelhez nyújtson mintát a családnak. Reményeink szerint minden gyermek a számára legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, a beszélő környezet hatására. Törekszünk minél több időt biztosítani a gyermekek szabad játékához, melyben a gyermekek előzetes tapasztalataira is építünk, biztosítva ezzel, annak a lehetőségét, hogy a játék legyen az elsődleges tanulási színtér. Mindezt a multikulturális értékek megismerése és megtartása, valamint az egyenlő hozzáférés megteremtése által kívánjuk biztosítani. Nevelési alapelveink Nevelési alapelvünk a gyermekszeretet. A harmonikus, nyugodt, egymásra figyelő óvodai életben a játékot tartjuk elsődlegesnek. Erre alapozzuk a gyermekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz, testi képességeihez igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Hangsúlyozzuk a családdal való együttműködést, a nyílt és jó szándékú párbeszédet. Fokozott hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonság és a szociális készség kialakítására. Törekszünk arra, hogy a gyermek jól érezze magát az óvodában, találja meg a helyét a csoport közösségében, tevékenykedjen, kommunikáljon. A nevelés eszközei közül a játék tevékenységet tartjuk a legfontosabbnak, általa tudjuk leginkább elsajátíttatni az alap kompetenciákat. Óvodánk szokásszabályrendszerét úgy alakítjuk ki, hogy gyermekeink későbbi életük során, kompetens módon tudják azt alkalmazni. A migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk és biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 8

9 Óvodakép Az óvodai nevelésünk célja, a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, egyéni, differenciált bánásmóddal, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, a családi nevelés kiegészítéseként, a gyermeki szabadjáték hangsúlyozásával és segítségével. Az általuk fejlődő kompetenciák a későbbiekben az iskolai életbe való, zökkenő mentesebb beilleszkedésüket segíthetik majd elő. A nevelőmunka sokoldalúsága biztosítja a gyermeki személyiség kibontakozását. Programunk óvodaképe szerint, a gyermekek nevelésének elsődleges feltétele a jól képzett, kreatív, önálló, lelkes, befogadó és emberszerető óvodapedagógus és dajka. Mindezek segítségével érhetjük csak el, hogy a gyermekeink nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben fejlődhessenek. Óvodánk nevelési felfogása befogadó, minden gyermek számára biztosítani kívánjuk az egyenlő hozzáférést a gyermeki személyiség kibontakoztatásához, lehetőséget adva minden gyermeknek arra, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint fejlődjön. Mindezt az Alapprogram alapelveinek megfelelően, valamint a kompetencia alapú nevelés módszereivel, eszközeivel és a Montessori jellegű nevelés segítségével kívánjuk gyermekeink számára biztosítani. Mindezek segítségével érvényesülnek innovatív pedagógiai törekvéseink, módszertani szabadságunk, olyan formában, hogy azok megvalósulása a gyermekek érdekeit szolgálja. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere a megfelelő tárgyi környezet meglétével együtt elősegíti a környezettudatos magatartás mihamarabbi kialakulását óvodásainkban. Kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését. Óvodánkban a nemi szerepek határainak tágítására a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzésével törekszünk. Feladatunk a nemi identitás fejlődésének elősegítése, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képesek a különbözőségek elfogadására. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésünkben lehetőséget biztosítunk az önazonosságuk megőrzésére, erősítésére. Viselkedésünk megértő és elfogadó, nyitottak vagyunk a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt. Gyermekkép Gyermekképünk megfogalmazásakor, a fejlesztés feladatait, a gyermekek egyéni képességeinek, eltérő fejlődési tempójának ismeretében határoztuk meg. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik önállóak belső szükségleteik kielégítésében és tudnak alkalmazkodni a külső elvárásokhoz. Nyitottak, fogékonyak és képesek az önérvényesítésre. Eligazodnak az őket körülvevő világban, beilleszkednek, és elfogadják az ésszerű szabályokat. Probléma érzékenyek, képesek az együttműködésre, a toleranciára, a másság elfogadására. Kommunikációs képességeik fejlettek, ezért jó kapcsolatteremtő képességgel bírnak. Képesek érzelmeik irányítására és kifejezésére. A gyermekeket fejlődő személyiségnek tekintjük, akiknek testi- lelki szükségletei kielégítésében odafigyelő, segítő partnerei vagyunk. Nevelőmunkánk során biztosítjuk számukra az egyenlő hozzáférést, hogy általa személyiségük szabadon kibontakozhasson. 9

10 Ebben a támogató környezetben növekvő gyermekek maguk is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válnak az óvodáskor végére. A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat egyaránt. Jövőkép Programunk szerint, az óvodában nevelkedő gyermekek felkészülnek az iskolában a képességek szerinti helytállásra. Sikerorientáltak, aktívak, önállóan gondolkodok, rugalmasak, és döntési képességgel rendelkezők lesznek. Óvodai nevelésünk során olyan kompetenciákat kívánunk kialakítani gyermekeinkben, amelyek lehetővé teszik számukra, a zökkenőmentes átmenetet az iskolai életre. Feladatunk az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. Az iskolára való előkészítés az óvodai helyi nevelési programunk működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. A 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében - a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozása ennek elérése érdekében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodánk nevelési célja Óvodánk nevelési célja, az egész gyermeki személyiség fejlesztése, az életkori sajátosságok, az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével, a kreativitás hangsúlyozásával és a kompetenciaérzés kialakításával ás fenntartásával. Harmonikusan fejlődő, sokoldalú, kiegyensúlyozott, egészségesen élő gyermekek nevelésére törekszünk, derűs, nyugodt, családias légkörben. Montessori pedagógiájából adódóan fontos céljaink még, az egymást megértő és segítő, a szépséget felismerő, a tanulást és a munkát kedvelő, természetet ápoló és védő gyermekek nevelése, akik tudatában vannak annak, hogy a kozmosz részei. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés általános feladatain keresztül jutunk el a célok megvalósításához. Ezek a következők: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmód alakítása. 10

11 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan építünk mozgásvágyukra, kíváncsiságukra, aktivitásukra. Ehhez a következő feladatokat kell megvalósítanunk. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi figyelem felkeltése, az egészséges életvitel szokásainak felismerése, megismerése, gyakorlása. Óvodai nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra: Egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, helyes öltözködés, tisztálkodás, fogápolás, ruházat tisztán tartása. Az egészséges életmódra nevelés keretében az alábbiak kialakítására, gyakoroltatására törekszünk: Helyes napirend rögzítése, biztonságérzet erősítése, közlekedési szabályok betartása, megfontoltság, balesetveszélyek felismerése, kulturált táplálkozási szokások kialakítása. A környezeti nevelés kiemelt területei: Az óvoda tárgyi feltételeinek környezettudatos alakítása, a gyermekek környezeti ismereteinek rendszerezése, gazdagítása, természetes anyagok tulajdonságainak megismertetése, ismerkedés az élet, az élővilág gazdagságának jelenségeivel, tapasztalatok gyűjtése, gyakorlatok, kísérletek az ember és környezete. A környezettudatos magatartás alakítása során a nyitottság, érdeklődés, a kíváncsiság és a motiváció szerepe kap kiemelt hangsúlyt. Az ismeretek bővülése akkor célszerű, ha a szabálytudat erősödéséhez vezet. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak személyes példája, a családok érték azonos gondolkodása, nevelése hat meggyőzően a fejlődő gyermek viselkedésére, magatartásának formálódására. 11

12 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása, alakítása. Az egészséges életmód szokásainak helyes alakítása, feltétele a nevelhetőségnek. A helyes kiegyensúlyozott életritmus megőrzi a pszichikus funkciók egészséges működését, illetve segít a kisebb eltérések korrekciójában. Ennek az egészséges életritmusnak a kialakítása csak a családi életrenddel összekapcsolva lehetséges. Miután azonban a családok életrendje, életritmusa a társadalmi körülmények alakulása miatt, sok esetben eltér az egészségesnek mondhatótól, ezért ez nem könnyű feladat. Különösen fontos, hogy az óvoda napirendje megfelelő keretet és elegendő időt biztosítson az egészségügyi szokások kialakításához, gyakorlásához. A helyes és megfelelő szokás- és normarendszer kialakítása jó irányba befolyásolhatja a családok életrendjét. A gyermekek ápoltsága, gondozottsága, a táplálkozási, öltözködési, tisztálkodási, és pihenési szokások helyes elsajátítása segít a betegségek megelőzésében. A napirend mellett, ezért a szokások és normák kialakításánál nagyon fontos szerepet kap a tárgyi feltételek megteremtése és a gyermekek által használt eszközök kiválasztása, (mosdók felszereltsége, étkezési, tisztálkodási, pihenési feltételek megteremtése) szülői együttműködéssel. Célja: Az óvodás gyermek egészséges életmódra nevelése, kiegyensúlyozott életritmus, helyes táplálkozási, egészség megőrzési szokások alakításával, a környezet tisztántartására, a környezet rendjének megóvására való igény felkeltésével. A gyerekek mozgásigényének kielégítésével az egészséges életvitel igényét kívánjuk megalapozni nevelésünk során. Helyes napirend, hetirend kialakításával nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó alakítása. A kulturált étkezés szokásainak kialakítása. Testápolási, tisztálkodási szokások helyes kialakítása. Öltözködési szokások területén a lehetséges önállóság elérése, az időjáráshoz való alkalmazkodással. Pihenési és alvási szokások helyes kialakításával, a pihenési idő védelme. A pihenés nyugodt feltételeinek megteremtése (érzelmi előkészítés). A mozgás és edzés feltételeinek biztosítása szabadban és teremben egyaránt. Rendszeres levegőztetéssel, a szervezet ellenálló képességének növelése. A környezet tisztántartásának és rendjének megteremtése. 12

13 Általános feladataink: A gyermekek igényeihez alkalmazkodó, rugalmas napirend kialakítása. Az óvodapedagógusok és dajkák, a napirend által biztosított időben, sürgetés nélkül segítsék, irányítsák és ellenőrizzék a gyermekek tevékenységét. Balesetmentes, egészséges környezet megteremtése minden gyermeknek, különösen odafigyelve a gyermekek igényeire, mozgására, egészségére. Az eszközök elhelyezésében, a következetes rend kialakításával, segítsék a gyermekeket a szokások önálló gyakorlásában. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, megfelelő mozgást és életteret minden gyermek számára. Folyamatos odafigyeléssel, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a gyermekek testi jóllétét. A gyermekek között kialakuló segítő-elfogadó légkör a nyugodt, türelmes felnőttek mintaadása (óvodapedagógus és dajka) során alakul ki. A gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növeljük a szabad játék és az udvari tevékenységek időtartamát. Megfelelő szakemberek bevonásával a prevenciós, korrekciós testi nevelési feladatok ellátására törekszünk. (gyógytestnevelés) A szabályokhoz kötött mozgásos képességeket fejlesztő játékok során a gyermekek önbecsülésének és önbizalmának fejlesztésére törekszünk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását. A kompetenciák (pl.: közös értékek óvása, védelme) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. A gyermekekkel közösen hozott szabályok kialakításánál arra törekszünk, hogy azok legyenek világosak, betarthatók a gyermekek számára, és a betartatásukban a felnőttek legyenek következetesek. A gyermekek harmonikus személyiség fejlődése, közösségbe való beilleszkedése, sajátos eredményessége csak egy elfogadó gyermekcsoportban valósulhat meg. 13

14 Testápolás A testápolással a gyermekek tisztaság igényét alakítjuk ki. A testi szükségletek kielégítéséhez, a jó közérzet megteremtéséhez szükséges a bizalomra épülő kapcsolat megléte a gyermek és az óvodapedagógus, illetve a dajka között: Törekszünk az óvodai és a családi tisztálkodási szokások egymáshoz való közelítésére. A családból hozott, egyedi egészségügyi szokások tiszteletben tartásával (másság elfogadása). - A gyermekek szükségletüknek megfelelően mehetnek WC-re, akkor, amikor akarnak. - Megismerkednek a kézmosás technikájával, a WC helyes használatával. - Megtanulnak, orrot fújni, zsebkendőt használni. - Fokozott figyelmet fordítunk a bőr, haj, köröm, szem, fül, orr és a fogak tisztántartására, ápolására és védelmére. Öltözködés Megtanítjuk a gyermekeket a helyes öltözködési szokásokra, hogy mit mikor, hogyan veszünk fel, illetve le. A csoportszobában a hőmérsékletnek megfelelően váltóruhában és váltócipőben vannak. Az egészséges ruházkodás réteges, célszerű és kényelmes, amit a szülők biztosítanak. Öltözködésnél korcsoporttól és a gyermekek igényeitől függően segítenek a felnőttek. Testnevelésnél és egyéb mozgásnál, a mozgásnak megfelelő ruházatban vannak a gyermekek. Megtanítjuk őket ruházatuk, szekrényük rendben tartására, az öltöző rendjének és tisztaságának megőrzése. Táplálkozás Figyelmet fordítunk az otthoni és az óvodai étrend helyes összehangolására. Étkezési szokásoknál, a beszoktatás-befogadás ideje alatt, türelmesen szoktatjuk a gyermekeket az új ízekhez, és figyelembe vesszük a gyermekek egyéni étkezési tempóját. A táplálkozási gondokkal küzdő gyermekek problémáira megoldásokat keresünk. (tej-, liszt-, cukorérzékenység) Kulturált étkezési szokásokat alakítunk ki, ízlésesen megterített asztalnál, esztétikus eszközöket használnak a gyermekek. Gyümölcsnapokat szervezünk, mely segíti a gyermekek vitaminszükségletének biztosítását. A gyermekek számára biztosítjuk a nap minden szakában a foglalkoztatóban és az udvaron egyaránt, az elveszített folyadék pótlásának lehetőségét. A más kultúrából érkező (migráns) gyermekek étkezési szokásait tiszteletben tartjuk. 14

15 Pihenés Biztosítjuk az egészséges életvezetést, egészséges napirenddel, mely rugalmas és folyamatos, a különböző fázisok a gyermek bioritmusának megfelelően változhatnak. (Ébrenlét alvás, játék pihenés) Keressük a megoldásokat a már nem alvó nagycsoportosok igényeinek kielégítésére, külön elfoglaltságok biztosításával. A nyugodt pihenéshez szükséges alapvető eszközök, mint fektető, nagyméretű szivacs, takaró, ágynemű biztosított. A pihenés egyéb feltételeinek folyamatos biztosítására törekszünk. (portalanítás, szellőztetés, nyugodt légkör, érzelmi biztonság megteremtése) Testnevelés, mozgás, testedzés Az egészséges testi fejlődést szolgálja a gyermekek mozgásigényének céltudatos kielégítése az egész nap folyamán és a különböző nevelési területeken. Így begyakorolják az alapvető mozgástevékenységeket, kialakul mozgáskészségük. A levegőzés nagyon fontos a hangképző szervek fejlődésében, a helyes légzés kialakításában, ezért arra törekszünk, hogy minél több időt, tevékenységet végezzünk szabad levegőn. A gyermekeket az időjárástól függően mindennap biztosítjuk az udvari levegőzést. A kint tartózkodás időtartama tavasztól őszig folyamatosan növekszik. A baleset megelőzésére nevelés keretén belül, ismertetjük a gyermekekkel a baleseti helyzeteket (épület, csoportszoba, udvar), megbeszéljük ezek kivédését. Fontos a csoportszobai, udvari szokásrend és normarendszer betartása. Törekszünk a csoportszobák és egyéb helységek helyes berendezésével és átrendezésével elegendő mozgástér biztosítására. Az udvari élet szervezésével, a mozgáslehetőségek biztosításával a mozgásfejlődés erősítésére törekszünk. A levegőzés során, az óvodán kívüli programok szervezésével a tágabb egészséges környezet megismertetésére. Állandó együttműködés a kisebb egészségügyi rendellenességek korrekciója érdekében. A fejlődés jellemzői, a fejlesztés várható eredményei, optimális feltételek esetén az óvodáskor végére A gyermekek az egészséges életmód szokásait elsajátítják, kialakul a tisztaság iránti igényük. A gyermekek önállóan és szükség szerint, esetenként kis segítséggel alkalmazzák az egészségügyi, tisztálkodási szokásokat. (Kézmosás, WC használat) Önállóan mosnak fogat. Önkiszolgálási feladataikat teljes önállósággal látják el. 15

16 Tudnak orrot fújni, helyesen használják a zsebkendőt. Étkezés közben kulturáltan viselkednek, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, csatolnak, gombolnak, kötnek. Vigyáznak saját személyük és környezetük rendjére és tisztaságára. Felismerik a baleseti helyzeteket, megpróbálják elkerülni azokat. Ismerik a betegség, egészség fogalmát, tudnak néhány alapvető megelőzési szabályt, módszert alkalmazni. Igényelik az állandó mozgást és testedzést, kitartóak a mozgásos játékokban. Felismerik a környezetre káros anyagokat és ezek hatását az egészségre és a környezetre, emberekre, állatokra és növényekre. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok célja, a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Ezért biztosítjuk a derűs, vidám légkört, mert ez ad biztonságérzetet a gyermekeknek, ezzel alapozzuk meg a gyermekek érzelmi kötödését a vele foglalkozó óvodapedagógushoz és dajkához. A barátok, a jó közösség erősítik gyermekeink önbizalmát, ezért feladatunk a félelmek feloldása, a kudarckerülés, az empátiás készség fejlesztése, az előítéletekkel szembeni fellépés, az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés és az integrációs nevelés megteremtése érdekében. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékűnek tartjuk az óvodapedagógusnak, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációját, bánásmódját és viselkedését. Célja: Az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése. Alapigénye a kiegyensúlyozott, derűs légkör, a nevelő és gyermek kapcsolatának pozitív töltöttsége, a feltétel nélküli szeretet közvetítése irányába, az óvoda minden dolgozójától. Olyan környezet biztosítása, ahol a gyermekeknek lehetőségük van társas szükségleteik kielégítésére, valamint biztosított a differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód. További célunk, a gyermekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, a pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott környezet elősegíti a szépre és jóra való rácsodálkozás megérzésének örömét, ezzel is gazdagítva a gyermekek érzelemvilágát. 16

17 Növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül pedig a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Az erkölcsi-, érzelmi-, és akarati tulajdonságok fejlesztése. A szociális érzelmek, mint együttérzés, segítőkészség, bizalom, örömszerzés, fájdalom, helyes kezelésének megtanítása. Közös élmények, tapasztalatok nyújtása (születésnap, kirándulás, egyéb óvodai és csoport hagyományok). Az esztétikai érzelmek felfedeztetése a gyermekekkel (szépség, szép felismerése, művészi élmény befogadása). Az erkölcsi érzelmek kifejezésével a helyes és pozitív érzelmi beállítottság kialakítása és erősítése (lelkiismeretesség, felelősség, őszinteség, igazságosság). Az akarati tulajdonságok fejlesztése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat). Az érzelmileg egyedi bánásmódot igénylő, nehezebben szocializálható, hátrányos-, veszélyeztetett vagy kiemelkedő képességű gyermekek számára, az optimális fejlődés biztosítása az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A kapcsolatteremtésben és tartásban, a helyes viselkedési formák átadása és elsajátíttatása, felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek kapcsolatában. A kommunikációs jelzések helyes értelmezése, a beszélő környezet kialakítása érdekében. A tevékenységek során az együttműködési képességek alakítása. Feladataink: Az erkölcsi normarendszer megalapozása, szociális kompetenciák gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosításával. Az óvónő, dajka példamutatásával fejlesszük a gyermekek viselkedési kultúráját. (Bátorítás, türelem, bizalom, siker kudarc kezelése, konfliktus kezelése, kompromisszumok keresése.) A csoportok derűs, elfogadó és harmonikus légkörének kialakítása. Lehetőség biztosítása a gyermekekben rejlő pozitív és negatív érzelmek kifejezésére, és segítség nyújtása ezen érzelmek megfelelő kifejezéséhez. Tudatosabb odafigyelés a nemi identitás támogatására, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítására, és a sztereotípiák merevségének oldására. A művészetekben rejlő értékek alkalmazása szociális, esztétikai, erkölcsi érzelmek területén. A pozitív érzelmek erősítése, a megfelelő élményanyag folyamatos biztosításával. A társas kapcsolatoknál az alá-, fölé-, mellérendelt viszonyok felismertetése, lehetőség biztosítása az alkalmazásra. 17

18 Az alapvető tevékenységi formák keretein belül az akarati tulajdonságok fejlesztésének tudatos tervezése. Az érzelmileg egyedi bánásmódot igénylő gyermekek segítése céljából, a fejlesztésükhöz segítő kapcsolatok igénybe vétele, szakember bevonása a differenciált egyéni fejlesztés megvalósítása érdekében (logopédus, pszichológus gyógypedagógus, gyógytestnevelő, konduktor). Olyan pedagógiai környezetet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása érdekében. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását, a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. A fejlődés jellemzői, a fejlesztés várható eredményei, optimális feltételek esetén óvodáskor végére Szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt és képesek a más csoportokkal való együttműködésre. Mélyülnek azok az erkölcsi tulajdonságok, melyek képessé teszik a gyermeket a közösségbe való beilleszkedésre. Ragaszkodnak egymáshoz, sok barátjuk van. Kötődnek óvónőikhez, dajkáikhoz. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, igényükké válik a helyes viselkedés és a viselkedési illemszabályok betartása. Képesek a jó és a rossz tulajdonságok megkülönböztetésére. Képesek önálló kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra, a kulturált érintkezési szokások gyakorlásában (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás). Örülnek a csoport közös sikereinek, segítenek egymásnak, megértővé és türelmesebbé válnak. Felismerik a metakommunikatív jelzéseket, s alkalmazzák is azokat. Képesek lesznek a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására. Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. Konfliktushelyzetekben meg tudnak egyezni társaikkal. 18

19 Óvodai ünnepeink, hagyományaink 1. Mese Nap (Óvónői bábelőadással egybekötve) 2. Keve Nap (Őszköszöntő a szülőkkel együtt, kerti munkával és vizuális tevékenységekben gazdag programmal egybekötve) 3. Csoport Napok (Minden csoport közös családi programja) 4. Mikulás 5. Advent 6. Karácsony 7. Farsang (Zenés, játékos mulatság jelmezekben.) 8. Március 15. (Történetekkel, mesékkel, énekekkel, vizuális tevékenységekkel és zenével alapozzuk meg a hazaszeretet érzését.) 9. Húsvét (Tojásfestés, díszítés, locsolkodás verssel, meglepetés közös keresése) 10. Föld napja (Kerti munkával, terepjátékokkal, rajzversennyel egybekötött környezetvédelmi ünnep) 11. Anyák napja (Minden csoportban köszöntik az édesanyákat ajándékkal, verssel és virággal) 12. Ballagás (Nagycsoportosok búcsúztatása) 13. Gyermeknap Majális (Bábelőadás szervezésével, tréfás tevékenységekben gazdag program gyermekeinknek) 14. Sportnapok 15. Születésnap 19

20 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba. (Németh László) Mivel a gyermekek fő tevékenységi formája a játék, ezért az abban rejlő lehetőségeket használjuk ki elsősorban az értelmi fejlesztés és nevelés során. Az értelmi fejlesztést az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységi vágy fejlesztésére, a gyermekek játékosságára alapozzuk, és azon keresztül valósítjuk meg. Ismeretek szerzésénél biztosítjuk a változatos tevékenységeket, a cselekedtetést, a felfedezés örömét, és a megtapasztalás élményét, építve a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetéről. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése a beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelés egészében jelen van. A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. Arra törekszünk, hogy a gyermekek beszédkedve és szókincse mellett a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságok is fejlődjenek a kommunikáció során. Nem tanítjuk a gyermekeknek a beszédet, hanem beszédhelyzeteket teremtünk, amikor is meghallgatjuk őket. Feladatunk a beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése, a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása, folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezésüket. Az óvodapedagógus a gyermekek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel segíti. Az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekeket differenciáltan támogatjuk a magyar nyelv elsajátításában. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlását, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával végezzük. Együttműködünk a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A tevékenységekben és élményekben gazdag óvodai légkör fejleszti a gyermek anyanyelvi kultúráját. Az óvodában fokozza a beszédaktivitást a társas kapcsolatok kialakulását, és a változatos kommunikációs helyzeteket. Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt ebben a folyamatban. 20

21 Célunk: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása, a tudás a későbbi tanulás iránti vágy felkeltéséért. - Változatos tevékenységek biztosítása, a természeti és társadalmi környezet megismertetésére. - A gyermekek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) és kreativitásuknak fejlesztése. - Megismerési vágyuk sokoldalú kielégítése. - Élménynyújtás, felfedezés, kutatás örömének nyújtása. - Gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek, élményeinek bővítése, rendszerezése. - Kommunikációs képességeik alakítása és fejlesztése az anyanyelvi nevelés keretében, a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, a beszélő környezet állandó biztosításával. - Olyan anyanyelvi nevelést szolgáló eszköztár biztosítása, amely épít a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és összhangban van a kompetencia alapú neveléssel. - Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva velük együtt választ témát, melyet különböző élethelyzetekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formájában gyakoroltat. A szabad játékban megjelenő tevékenységek lehetővé teszik a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A tevékenység, a megismerés örömének átélése segítségével részben gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, de egyben a munkához szükséges pozitív attitűdöt is tovább erősíti. Feladataink: - Problémahelyzetek, szituációk teremtésével, a probléma felismerés és megoldás képességének alakítása. - A beszélő, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása. - Helyes mintaadás, és szabályközvetítés. - A gyermekek figyelmének, pontosságának, kitartásának, önállóságának és feladattudatának fejlesztése. - Tegyük lehetővé a gyermekek számára, a spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését, különböző tevékenységekben és azok élethelyzetekben való gyakorlását. 21

22 - Valamelyik részterületen elmaradó, egyéni bánásmódot igénylő gyermek segítése céljából, a fejlesztésükhöz segítő kapcsolatok igénybe vétele, szakember bevonása az eredményes fejlesztés eléréséhez, a differenciált egyéni fejlesztés megvalósítása érdekében (logopédus, pszichológus gyógypedagógus, gyógytestnevelő, konduktor). - Egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek fejlesztése (egyéni fejlesztési terv készítésével). - A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támasz nyújtása. - A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. A fejlődés jellemzői, a fejlesztés várható eredményei, optimális feltételek esetén óvodás kor végére - A gyermekek rendelkeznek megfelelő ismeretekkel szűkebb és tágabb környezetükről. - Kialakul gondolkodásukban az elemi fogalmi gondolkodás. - Alakul tartós és szándékos figyelmük, feladattudatuk és feladattartásuk. - Megfelelően fejlődik érzékelésük és észlelésük. - Érthetően és folyamatosan kommunikálnak. - Alakul problémamegoldó képességük. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek A pedagógus király lehet a gyerek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. (Ancsel Éva) Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplői a gyermek és az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész folyamatában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára, személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az eredményes óvodai neveléshez az óvodapedagógus, és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott (DAJKA) összehangolt együttműködésére van szükség. Szerepváltás van a dajkai munkában, a napi rutin jellegű konyhai, környezetesztétikai és szervezési feladatok mellett egyre több időt tölthetnek a gyermekek és az óvodapedagógusok körében. Munkájukat egyre inkább a gyermekek napirendjéhez igazodva a gyermekek és az óvodapedagógusok körében töltik, ezáltal a dajkák nevelőpartneri ragra léptek. Átértékelődött a segítő szerepkör, a dajka nemcsak technikai személyzet a gyermek életében, hanem nevelésének egyik segítője, aki mintául is szolgálhat számára. Ezáltal közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevőié válnak. 22

23 Magatartásuk, viselkedésük, öltözködésük, a munkához való viszonyuk példamutató a gyermekek, a szülők és a többi alkalmazott számára. Figyelmet, megértést, elfogadást tükröző stílus, hangnem és viselkedés, jellemzi őket, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztülszerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek Segítségével, megismeri a környező világot, és átéli a tanulás örömét. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. Minden gyermek eléri az iskolára alkalmasságot, az iskolára készséget, csak nem egyformán, nem egy időben, és nem egy ütemben. Az óvodáskorú gyermekek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatai során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban (dajka) társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Az óvodapedagógusok a dajkákkal együtt a pedagógiai környezet szereplői az óvodában. Közös nevelőmunkájuk során olyan pedagógiai helyzeteket teremthetnek, amelyek a beszélő környezet alakítását is szolgálják. Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítva van az óvodapedagógus jelenléte is. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését is igényli az óvodai nevelés során. Óvodánkban ezt a fejlesztést az utazó fejlesztő-, illetve gyógypedagógusok, logopédusok, valamint helyben pedagógiai asszisztens végzi. Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmet. Megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás,- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és biztonságukra oda figyelve helyeztük el. Óvodánkban ugyanakkor biztosítjuk a megfelelő munkakörnyezetet munkatársainknak, illetve a kulturált környezetet, a szülők fogadásához is 23

24 Az eszközbeszerzésnél alapelveink: Esztétikum. (Berendezési tárgyak, játékok) Feleljen meg a gyermekek életkorának, fejlettségének. (Méret) A gyermek fejlesztését szolgálja. (Játékeszközök) Feleljen meg a biztonsági előírásoknak. Az óvodai élet megszervezése A gyermek joga, hogy biztonságban, egészséges környezetben nevelkedjen. Az óvodai életrendet úgy kell kialakítani, hogy elegendő játékidő, pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolás és étkezési lehetőség álljon a gyermekek rendelkezésére. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével. A napirendünk általános időkerete, a napi 12 órás nyitva tartást biztosítja gyermekeink számára. Jó napirend kialakításával biztosíthatjuk a hosszantartó, zavartalan játékidőt gyermekeink számára. Az étkezések, a mindennapi mozgásos játékok, mese, levegőzés, udvari játék a játék folyamatában naponta azonos időpontban való ismétlődése, nyugalmat, folytonosságot, támaszt nyújtanak, főbb kereteit ezért érdemes megtartani. Az óvodás gyermek számára az a jó napirend, amely figyelembe veszi a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek szükségleteit és életkori sajátosságait is. A jól kidolgozott napirend, a maga rugalmasságával lehetőséget biztosít az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám mégis rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. Ezen belül az egyes tevékenységek arányát a következő módon határozzuk meg: - Játék és egyéb szabadon választott tevékenység részére biztosítjuk a legtöbb időt. - A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, a gyermekek fejlődési tempóját figyelembe véve, biztosítva időkeretet a tevékenységekre. - Alkalmazása során rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye, s ha ez indokolttá teszi, a napirend módosítható, változtatható. - A napirend kialakításánál alapvető szempont, hogy a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. - A hetirend is a gyermekek igényeinek és a külső körülmények változásainak figyelembevételével, rugalmasan megváltoztatható. 24