A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programja A gyermekben érleldik a jöv /Hermann Alice/ Készült: Készítette: A Hermann Alice Óvoda neveltestülete Hermann Alice Óvoda OM azonosító: Sopron, István bíró utca 1/a. Tel/Fax: [email protected] honlap: 1

2 Intézményünk küldetésnyilatkozata A mi óvodánk tenni akaró, sokoldalú kollektívája, arra törekszik, hogy harmonikus munkahelyi légkörben, jó személyi és tárgyi feltételek között, a szülkkel együttmködve a gyermekközpontúság mindenek felettiségét megvalósítsa, változatos tevékenységi formák, élmények biztosításával, biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben, a gyermekek egyéniségét tiszteletben tartva boldog gyermekeket neveljünk. Szeretni, és szeretve lenni olyan, mintha kétfell sütne ránk a nap. ( David Viscott ) 2

3 Tartalomjegyzék 1. Általános rész Törvényi megfeleltetés Az óvoda adatai Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér Pedagógiai programunk alapelvei Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint) Gyermekkép Óvodakép Az óvodai nevelés célja, feladatai Egészséges életmód kialakítása Gondozás Önkiszolgáló munka Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció 13. biztosítása 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai Együttmködés a családdal Kapcsolattartás a tagintézmények között Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Küls világ tevékeny megismerése Rajzolás, mintázás, kézimunkázás Munka jelleg tevékenységek Tevékenységben megvalósuló tanulás A fejldés jellemzi az óvodáskor végére Napirend-hetirend Értékelés az óvodában Tervezés A gyermek fejldésének követése, a fejldési napló A pedagógus kompetenciáknak való megfelelés A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységekre 66. vonatkozó feladatok 11. A gyermekek esélyegyenlségét szolgáló intézkedések, a szociális hátrányok 68. enyhítését segít tevékenységek 12. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek óvodai együttnevelése A Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai együttnevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek Kiemelten tehetséges gyermek 77. 3

4 13. A Balfi Tagóvoda helyi sajátosságai A Halász Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai A Hermann Alice Óvoda István bíró épületének és a Kurucdombi Tagóvoda 83. helyi sajátosságai 16. A Király Jen Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai A Kurucdombi Tagóvoda helyi sajátosságai A Sopronkhidai Tagóvoda helyi sajátosságai Záró gondolatok Legitimációs záradék 94. 4

5 1.Általános rész 1.1. Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem eltt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrl (Nkt.), a évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait, valamint a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendeletet Az óvoda adatai Az óvoda neve: Hermann Alice Óvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, István bíró u. 1 / a Telefon és FAX: 99/ E mail cím: [email protected] Tagóvoda neve: Balfi Tagóvoda Az óvoda címe: 9494 Sopron-Balf F u. 13. Telefon: 99/ [email protected] Tagóvoda neve: Halász Utcai Tagóvoda Az óvoda címe: A épület: 9400 Sopron, Halász u.27. B épület: 9400 Sopron, Halász u.46. Telefon: 99/ [email protected] Tagóvoda neve: Király Jen Utcai Tagóvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, Király Jen u. 1. Telefon: 99/ [email protected] Tagóvoda neve: Kurucdombi Tagóvoda Az óvoda címe: 9400 Sopron, Rozália u. 3. 5

6 Telefon: 99/ Tagóvoda neve: Sopronkhidai Tagóvoda Az óvoda címe: 9407 Sopronkhida, Pesti Barnabás u. 14. Telefon: 99/ Az intézmények fenntartója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának száma: 195/2013 (VI.27) Az óvoda OM azonosítója: Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér A Hermann Alice Óvoda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában január 27-e óta mködik, az Árpád Utcai Óvoda jogutódjaként ben az óvoda fennállásának 5 éves évfordulójára vette fel a kiváló gyermekpszichológus, az óvodai nevelés szakértjének: Hermann Alicenak a nevét.( ). Addig a városban VI. számú, Papréti, Ifjúságtéri óvodaként volt ismert. Óvodánk Sopron belvárosában, a Paprét- István bíró- Pócsi utcával körülhatárolt terület. Fekvésünk miatt elssorban a belvárosban él gyermekeket hozzák hozzánk. A Balfi Tagóvoda Balf F utcáján a falu központjában helyezkedik el, de a forgalmas úttól távol. Az óvoda egy fákkal körülvett csendes kis sziget. A Halász Utcai Tagóvoda 2005-ig két különálló épületben mködött, Sopron belvárosától nem messze, kb. 500 méterre található. Csendes helyen fekszik, a régen halászok lakta, többnyire családi-házas utcában, katolikus és evangélikus óvodának épült. A Halász utca 27. szám alatti épületet 1898-ban a Vass Mária Dorottya-féle Katolikus Árvaalapítvány hozta létre. Az óvoda kerítésének egy szakasza a Sopron küls várfalának része A Halász u.46.szám alatti épületet pedig 1838-ban az evangélikus hitgyülekezet felkérésére Hild György épített. A Halász Utcai Tagóvoda szeptemberétl újra két épületben fogad gyermekeket. A Király Jen Utcai Tagóvoda bölcsde-óvoda komplexumnak épült, 2/3-ad részt a bölcsde, 1/3-ad részt az óvoda kapott meg. A mai napig így üzemel. 6

7 1972-tl 1979-ig három óvodai csoport, 1979-tl bels átalakítás, módosítás után jelenleg is négy csoporttal mködik.lakótelepi óvodaként, a városcentrum közelében. Gyermekeink a körzetbl, munkahely, iskola, és bölcsde közelsége miatt érkeznek hozzánk. A Kurucdombi Tagóvoda, régi memlék épület, a dombtetn magasodó szárnyatlan szélmalom és az t körülölel kaszárnya impozáns épülete a kelet fell vonattal érkezkben kíváncsiságot ébreszt. Az épület volt kaszárnya, - Vak Bottyán is táborozott a dombon a kuruc hadaival. Jelenleg kisebb-nagyobb alapterület és komfort fokozatú lakások és egy külön bejárattal az óvodánk mködik, ahova a keleti városrész illetve a Kurucdombon él családok gyermekeit íratják be. A Sopronkhidai Tagóvoda épülete bizonyíthatóan 1893-ban iskola céljára épült. Az összevont alsó- és fels-tagozattal rendelkez iskola 1976-ig mködött. Sajnálatos történelmi szerepe is volt az épületnek, mert decemberében Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai ügyében itt mködött a rögtönítél vészbíróság. Az óvoda nagyon kevés átalakítással szeptember 1-én költözött a megsznt iskola épületébe ben a Sopronkhidai Óvodát a soproni Halász utcai Óvodához integrálták Pedagógiai programunk alapelvei Intézményünk, a Hermann Alice Óvoda - az Alapító Okiratban is rögzített módon óta egységet alkot a Balfi, a Halász Utcai, a Király Jen Utcai, a Kurucdombi és a Sopronkhidai Tagóvodával. Az egységes óvoda 25 csoporttal, 7 épületben mködik. A törvény értelmében a tagóvodák programja része a Hermann Alice Óvoda programjának. Az intézmények a korábbi program szerint sajátosságokat megrizve dolgoznak tovább. Közös értékeink: gyermekközpontúság, a játék fontossága, nagy zöldövezettel rendelkez udvarok, családok szociokultúrális háttere, hagyományrzés, környezet megismerése és környezetvédelem, egészséges életmódra nevelés, szeretetteljes, meleg légkörben történ nevelés, gyerekek érzelmi biztonságának kialakítására való törekvés, mely a kiegyensúlyozott fejldés feltétele, család és az óvoda kapcsolatrendszere, értékek tisztelete, szakképzett, magukat folyamatosan fejleszt óvodapedagógusok közössége. 7

8 1.5. Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok Intézmény neve Felvehet maximális Csoportszám gyermeklétszám Hermann Alice Óvoda Balfi Tagóvoda 45 2 Halász Utcai Tagóvoda Király Jen Utcai Tagóvoda 92 4 Kurucdombi Tagóvoda 64 3 Sopronkhidai Tagóvoda 50 2 Összesen: Óvodáinkban vegyes (osztatlan), a Sopronkhidai Tagóvodában részben osztott csoportok mködnek, így lehetséget biztosítunk arra, hogy a testvérek, barátok együtt lehessenek Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint): Az óvoda alapfeladata (államháztartási szakfeladatok rendje szerint, a Szervezeti és Mködési Szabályzatban részletesen kifejtve): Az óvoda szakfeladatai: Óvodai nevelés, ellátás Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2. Gyermekkép Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthet, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség, szociális lény egyszerre. Óvodáinkban pedagógiai programunkkal biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejldésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elsegítésére törekszünk, biztosítjuk minden gyerek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és a meglév hátrányai csökkenjenek. Mi nem csupán megengedjük, hogy fejldjön, nem 8

9 passzívan figyeljük a fejldésüket, hanem tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével törekszünk személyiségük kibontakoztatására. A gyermeki személyiség fejlesztéséhez figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, az egyénenként változó testi, lelki szükségleteiket, melyet befolyásolnak genetikai adottságok, és az érés sajátos törvényszerségei. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja az egyenl hozzáférést minden gyermek számára személyiségük kibontakoztatásához. 3. Óvodakép A közös óvodaképre, melyet a Hermann Alice Óvoda és tagóvodái vállalnak, a következk a jellemzk: Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejldését szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert, és tárgyi környezetet nyújtunk, mely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. Nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböz formáira felkészültek vagyunk, biztosítjuk a gyermeki jogokat. A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire- készségeire alapozva differenciált, a kiemelt figyelmet igényl gyerekek ellátását, hátrányok csökkentését szolgáló, tevékenységorientált óvodai nevelést folytatunk. Nem adunk helyet semmiféle elítélet kibontakozásának. Óvodáinkban a gyermekek érzelmi biztonságban, örömmel tevékenykedhetnek. Segítjük az iskolai közösségbe történ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejldését az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltér fejldési ütem figyelembevételével. Óvodáink miközben teljesítik az óvó-véd, szociális, nevel-személyiségfejleszt funkcióit, a gyermekekben megteremtdnek a következ életszakaszra való átlépés bels pszichikus feltételei. Óvodáink a családi nevelés kiegészíti. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejldésének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehetségét. Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyerek számára az egyenl hozzáférés lehetségét. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetségét, a kisebbségi önazonosság megrzését, ápolását, ersítését és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetségét. A hazájukat elhagyni kényszerült családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megrzését, ápolását, ersítését,a társadalmi integrálását. 9

10 4. Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejldésének elsegítése ebben az életkorban kiemelt jelentség. Cél: a gyermekek testi, lelki fejldésének elsegítése, egészséges életvitel igényének kialakítása, egészséges környezet megteremtésével. Feladatok: a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejldésének elsegítése; a gyermeki testi képességek fejldésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelzés és az egészségmegrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejldéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelel szakemberek bevonásával a szülvel, az óvodapedagógussal együttmködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A tevékenységek végrehajtása érdekében elegend id biztosítása a gyermekek részére. Anamnézis készítése és a gyermek fejldésének folyamatos dokumentálása. 10

11 Gyermeki önállóság biztosítása, szükség esetén történ segítségadás. Megfelel mennyiség folyadékpótlás. Intim testápolási szokások alakítása. Tiszteletteljes szüli szemléletformálás a réteges, praktikus öltözködés érdekében. Az ess / ködös id kivételével napi minimum 1óra szabad levegn való tartózkodás biztosítása, benne szervezett, irányított tevékenység szervezése. A pihenés meghitt légkörének biztosítása. Az edzés folyamatosságának tudatosságát tükröz tervez munka megvalósítása. A fejldés jellemzi az óvodáskor végére A tisztálkodási teendket a testápolási szokásoknak megfelelen önállóan, felszólítás nélkül végzik. A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják és helyére teszik. Zsebkendjüket megfelelen használják orrfúváskor, tüsszentéskor, köhögéskor egyaránt. Az eveszközöket (kés, villa, kanál) megfelelen használják. Önállóan öntenek a kancsóból. Ha fáznak, vagy melegük van segítenek magukon. Cipfzjüket megkötik. Ruháikat összehajtva teszik a helyére, pihenés után takarójukat összehajtják. Környezetünkben igyekeznek rendet tartani, igénylik annak esztétikáját. Figyelnek saját külsejükre, törekszenek a tisztaságra, az ápoltságra, a szép, ízléses öltözködésre Gondozás Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás gyermekek öntevékeny közremködése a saját szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, az óvodapedagógus mindenre kiterjed gondoskodó, óvó szeretete. Az óvodapedagógus gondozó funkciója fontos, hisz a gyermekek testi szükségleteinek mely esetenként önmaga által is megfogalmazatlan kielégítése alapvet feltétele a jó közérzetnek. A gyermekeket megismertetjük az egészségvédelem, öltözködés, testápolás, fogmosás, étkezés szabályaival, szokásaival. Biztosítjuk az egészséges és biztonságos környezetet, a változatos mozgást, folyamatos levegzést, az egészséges táplálkozást, az igény szerinti alvást, pihenést, az óvón körbeölel segítségét, a simogató, meleg, anyai félt szeretetét. Gondoskodásunk, igényességünk a gyermekek küls megjelenése iránt, egyben mércéje is munkánknak és minta a gyermekek számára, mellyel könnyen 11

12 azonosulnak. Amennyiben szükséges, a gyermekek prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatainak ellátásában megfelel, segít szakembereket vonunk be Önkiszolgáló munka Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. Cél: a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett küls és környezet iránt. Feladatok: Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot minden gyermektl. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermek precízen végrehajtja a tisztálkodási teendket, ápolószereit tisztán tartja. Az alapvet higiéniai szabályokat ismeri, felszólítás nélkül elvégzi a teendket. Önállóan öltözködik, igénye a jól ápoltság. A kulturált étkezés szabályait szokásként alkalmazza. Vigyáz a tisztaságra. Megpróbálja betartani az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelzés, egészségmegrzés szokásrendszerét (egészséges életvitel igényeinek alakítása) Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai Az óvoda mködése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. A gyermekek balesetvédelmi és tzvédelmi oktatásban részesülnek minden olyan esetben, amikor ezt eszközhasználat, utazás vagy valamilyen más körülmény indokolttá teszi. Az oktatás, eszközhasználat, a kívánt magatartás megnevezése nekik megfelelen, értheten történjen! A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek tudatában vannak a baleseti forrásoknak, ügyelnek önmaguk és mások testi épségére Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Cél: olyan gyermekek nevelése, akik az egészségük megvédésére a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Ezért a 12

13 nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A környezeti-, egészségnevelés nevelés fontos célja az együttmködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, mind az óvoda pedagógus, mind a gyermek részérl. Feladatok: Egészségnevelés: Az egészséges táplálkozás hangsúlyozása, ennek érdekében egészségnapok rendezése, ahol a gyermekek a Központi Gyermekkonyha által biztosított, illetve a gyermekek által hozott zöldségek, gyümölcsök, magvak kóstolása, saláta-készítés történik. A mindennapos szervezett mozgás, lehetleg a friss levegn a szabadban, kirándulások megszerettetése, bels igénnyé válásának elsegítése. Az egészséges ivóvíz fontosságának hangsúlyozása. Környezeti nevelés: Az óvoda és környezete, mint élettér tisztaságának, rendjének, higiéniájának formálásáért: Környezetünk tisztaságának megóvása, ennek érdekében az óvodai épület körül az udvarban, a szülk bevonásával tavasszal parkosítás-fa- és virágültetés, sszel a levelek összeseprése, leejtett hulladékok összeszedése. Szelektív hulladékgyjtés kialakítása, erre alkalmas tárolók kihelyezése, papír-gyjtés. Élsarok növényeinek gondozása. A jöv problémái sok esetben még elreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezetiegészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemz sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Óvodáinkban a gyermekeket érzelmi biztonság, állandó értékrend, ders, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör veszi körül. Cél: a gyermek számára az érzelmi biztonság, ami a kiegyensúlyozott fejldésének feltétele. Feladatok: A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvez érzelmi hatások érjék: ders, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. 13

14 Érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása egyéni színezet, otthonos csoportszobákkal, ugyanakkor elvonulásra alkalmas kuckókkal. Az óvodapedagógus ersítse az érzelmi kötdést személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli mondókákkal, énekekkel, simogatással. Viselkedése mindig modellérték legyen: közvetítse a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást a gyermek számára. Közvetítsen a gyermek felé olyan értékeket, mint együttérzés, figyelmesség, szinteség, segítkészség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, igazmondás. Segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, feladat- és szabálytudat) a szokás- és normarendszer megalapozását. Rendelkezzen kell humorral, amit a nevel munka folyamán a pozitív kapcsolatok, a jó csoportélet alakítása során alkalmaz. Keltse fel a gyermekekben az egymás iránti tördést, érdekldést. Nevelje ket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére. A sajátos nevelési igény, hátrányos helyzet, elhanyagolt, ill. kiemelked képesség gyermekek nevelésében megfelel szakember közremködését kérje. Törekedjen a szülkkel való jó kapcsolatra, együttmködésre és együttnevelésre. Fordítson gondot a gyermek nyitottságára építve - egyéni beszélgetésekre, élménymesélésekre hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szkebb és tágabb környezetét, amely a szülföldhöz való kötdés alapja. Tapintatosan alakítsa, segítse, támogassa a gyermekbarátságok kialakulását. A gyermekek születésnapját a hagyományoknak megfelelen ünnepelje meg. Az egymás közötti bizalom kiépítése óvón gyermek és gyermek gyermek között. Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. Kommunikációs helyzetek teremtése, gyermekek beszédkedvének felkeltése. Hagyományrzés, a szülföldhöz való kötdés megalapozása szkebb és tágabb környezetünk megismertetésével. Viselkedési zavart okozó tényezk feltárása. A családokkal való együttmködés fontos segítség gyerekek óvodai életbe történ beilleszkedésébe. 14

15 Az óvodai élet során meg kell ismertetnünk a gyermekekkel azt a szokás és normarendszert, mely segíti erkölcsi tulajdonságaik fejldését, feladatunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknél saját nemzeti szokásaik ápolása. A hátrányos helyzet, és a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint a teljes kör, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot kiépítése a védnkkel. Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a hátrányos helyzet, és a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakítása során. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejldését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejez törekvéseinek. Az óvoda neveli a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A befogadás sajátos óvodapedagógusi feladatai: a befogadás idtartamát a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítja, a gyermekek fogadása fokozatosan a szülkkel való egyeztetés alapján történik, az óvoda minden dolgozójával szembeni kötelesség a gyermekek iránti tapintat, tördés, a szeretet, a teljes odafordulás, a befogadás idtartama alatt folyamatosan ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda valamennyi dolgozóját, az óvoda helyiségeit. Szocializáció A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülföldhöz való kötdés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell érték szerepet tölt be. 15

16 A kiemelt figyelmet igényl gyermekek esetében szükség szerint különösen jelents az óvoda együttmköd szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkez szakemberekkel. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Kialakul a gyermekek reális énképe. Erkölcsi ítélképessége (együttérzés, segítkészség), akarati tulajdonságai (önfegyelem, önállóság, önzetlenség) egyensúlyban van önérvényesít törekvéseivel. Képes: o a különbözségek elfogadására, o érzelmei kulturált kifejezésére, o konfliktusait kezelni. Képesek beleélni magukat pajtásaik helyzetébe, figyelnek egymásra. Képesek belátásból, érzelmi elfogadásból saját akaratukat alávetni másokénak, engedményekre is készek. Örömet szerez számukra a közös tevékenység, az együttes élmény magas érzelmi hfoka. Kialakul az igényük, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából is mérlegeljék. Természetes igényükké válik a kialakult szokások betartása. Bizalmat éreznek önmaguk és társaik iránt. Kialakulnak akarati tulajdonságaik. (önállóság, kitartás, feladattudat, figyelem, stb.) Megfelel kapcsolatteremt képességekkel bírnak. Érzelmileg kiegyensúlyozottak Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az ember egyik legfbb értéke az anyanyelve. Az anyanyelvi nevelés az óvodai életünk egészét átfogó folyamat. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Cél: Az önkifejezés megalapozása a gyermekek beszédfejlesztésével, a kommunikáció különböz formáinak alakításával, eszköztárának bvítésével és a helyes nyelvhasználat gyakoroltatásával. 16

17 Feladat: elssorban a kommunikáló képességet, a beszél magatartást kell fejleszteni. A beszélkedvet kell kialakítani Sugárné dr. Kádár Júlia (A beszédfejldés útjai, beszédfejlesztés az óvodában, Tankönyvkiadó, Budapest, oldal). A gyermek anyanyelvi és kommunikációs képességei a nap minden percében, pillanatában természetes úton fejleszthetk, azáltal, hogy mesélünk, verseket, történeteket, játékos nyelvtörket, találós kérdéseket, szólásokat, mondókákat mondogatunk, a nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a gyermeknek bármikor nyíljon lehetsége gondolatainak, érzelmeinek kifejezésére, a gyermeket meghallgatjuk, kérdésekkel tovább segítjük, figyelmet fordítunk a válaszok igénylésére, saját kommunikációnkkal, metakommunikációnkkal és a megfelelen válogatott irodalmi anyaggal mintát adunk számára. A beszélkedv ösztönzése, megrzése mellett alapvet feladat beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetség a családi környezet élmények, ingergazdagság beszél környezet és az óvodai modell óvodapedagógus, környezet, gyermektársak együttesen hatnak a gyermek beszédfejldésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bvül társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvodapedagógus ismerje a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1.) Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2.) Beszédértés: két részbl áll: a beszédészlelés és beszédmegértés. 3.) Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. 4.) Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5.) Összefügg beszéd (mese, történet önálló elmondása) Az óvodáskorú gyermekek nyelvi ismereteinek bvítése, a helyes anyanyelv használatra szoktatása nélkülözhetetlen az olvasás és az írás elsajátításához. Az óvodások szóbeli kommunikációja társas kapcsolatainak elemi sajátja, amelyet jellemez a játékkedv, és a mindenre kiterjed ismeretszerzési vágy. Az anyanyelvi játékok használata során fejldik a gyermek értelmi képessége, kapcsolatai ersödnek. 17

18 Az óvodapedagógus feladatai: A kisgyerek otthoni környezetének, a család verbális jellemzinek megismerése, mivel ez a kisgyerek beszédének meghatározója. Az ingerszegény környezetbl érkez gyerekek esetében az egyéni bánásmód fokozott alkalmazása. Olyan szeretetteljes, elfogadó, bizalmat sugárzó légkör megteremtése, amelyben bátran megszólalnak, beszélnek a gyerekek. A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A gyerekek meghallgatása, kérdéseinek megválaszolása. Kommunikációs helyzetek teremtése, kommunikáció ösztönzése. Metakommunikációs játékok szervezése, metakommunikatív eszközök (mimika, pantomimika) megtapasztaltatása, használatára serkentés. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése. Új fogalmak értelmezése, szókincsbvítés. A beszédhallás és beszédmegértés fejlesztése. Hallássérült kisgyerek nyelvi kommunikációjának megalapozása, megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó ersítése, a beszédértés fejlesztése, a beszédérthetség folyamatos javítása. Együttmködés logopédus és szurdopedagógus szakemberekkel. Verbális és nonverbális metakommunikációs közlésének összhangjára figyelés, hogy a gyerekek számára hiteles legyen mondanivalója. fejldés jellemzi óvodáskor végére: közléseket megérti, felfogja, teljesíti, melyekre logikus választ ad, mások közlésének kivárására képes, más beszédébe nem szól bele, beszédfegyelme kialakul, érzéseirl, gondolatairól, bels szükségletbl összefüggen és szívesen beszél (társalgási kedv), önként, aktívan vállalkozik a tevékenységeken tanultak eladására, hangképzése tiszta, szóejtése tagolt, mondatfzése szabályos, artikulációja helyes, hangereje szabályozott, nem verbális kommunikáció: képes különbséget tenni a szóbeli és az ellentétes tartalmú metakommunikációs jel között. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdekldésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglév tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos 18

19 tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az t körülvev természeti és társadalmi környezetrl. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bvítése, különböz tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejldését elsegít ösztönz környezet biztosítása. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Ismeretszerzési igény kíváncsisága megfigyelhet, érdekldik az ismeretlen dolgok iránt, tervez, kipróbál, célok alapján tevékenykedik, sokirányú kérdései analizáláshoz, szintetizáláshoz, csoportosításhoz, általánosításhoz vezetnek, Érdekldés a környezet iránti érdekldése széleskör, érdekldési folyamatában is képes érzelmeit irányítani, tevékenységekben is kitartó, kitartóan, az elvont gondolkodás szintjén vezérli érdekldését, Figyelem figyelmét akaratával befolyásolni tudja, melynek jellemzje a kitartás, apróbb részletekre is figyel, képes összpontosításra és önellenrzésre, Emlékezet régebben történt eseményeket, logikusan, részletesen fel tud idézni, az idrendiségben eligazodik, alkalmazni is tudja azt, képes mondókákat, meséket, verseket megtanulni, van kedvenc meséje, a saját szavaival képes felidézni, az összehasonlításokat logikus gondolkodással teszi meg, Gondolkodás kezd indokokat hozni és kívánja megvitatni elssorban a saját személyével kapcsolatos összefüggéseket, 19

20 odafigyel, és a bonyolultabb szabályokat is megérti, képes a dolgokat összefüggéseiben szemlélni, következtetéseket levonni, a felmerült problémákat önállóan megoldani, képen hiányzó részleteket észrevesz, pótol, állítás igazságtartalmát megítéli, tévedést javít, saját szempontot is használ a válogatásban, sorba rendezésben, Képzelet maga is képes történeteket elképzelni és alkotni, fantáziáját mködtetni, különbséget tesz a valóság és a képzelet között, alkotó képzelete a játékban, tevékenységeiben is gazdagon, színesen jelenik meg. 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Óvodáinkban a nevelmunka középpontjában a gyermek áll! Az óvodáinkban a nevelmunka kulcsszerepli az óvodapedagógusok, akinek személyiségük meghatározó a gyermek számára. Jelenlétük a nevelés egész idtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusok elfogadó, segít, támogató attitdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mködését segít nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közremködésével történik. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel csoportokban dolgozóknak a feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitzéseit. A migráns gyermekeket is nevel csoportokban dolgozóknak feladatuk lehetséget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 20

21 Dolgozói létszám: Hermann Balfi Halász Király Kurucdombi Sopronkhidai Össz. Alice Ó. Tagóvoda U. T.ó. J.U.T.ó. T.ó. T.ó. Óvodavezet 1 1 Tagóvoda-vezet Óvodapedagógus dajka Óvodatitkár 0,75 0,75 0,5 2 Ft-karbantartókertgondozó 1 1 0,5 0,5 3 Pedagógiai asszisztens Óvodapszichológus 0,5 0,5 Összesen: 27, , ,5 93,5 Csoportonként két felsfokú végzettséggel rendelkez óvodapedagógus végzi munkáját, akik a nevelésben, gondozásban szorosan együttmködnek a dajkával. Óvodánkban a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrl értelmében 8 pedagógiai asszisztens, 1 óvodapszichológus (4 órában) és a magas gyermeklétszám miatt még 4 óvodapedagógus segíti még a gyermekek ellátását. Az óvodapedagógusok folyamatos önképzéssel továbbképzéseken való részvétellel fejlesztik tudásukat, személyiségüket. Az óvoda egyszemélyi felels vezetje Sopron Megyei Jogú Város Képviseltestülete által, határozott idre - 5 évre - megválasztott s a helyi önkormányzat által megbízott óvodavezet, aki feladatait az intézmény Szervezeti és Mködési Szabályzatában meghatározottak szerint végzi. 5.2.Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megrzését, fejldését. Lehetvé teszik mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát tükröz színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. 21

22 A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhet módon és a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egyidejleg megfelel munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetséget teremt a szülk fogadására. Csoportszobáink kellemesek, hangulatosak, a bútorok mobilizálhatók. Törekszünk könny, természetes, fából készült bútorok beszerzésére, a meglévk folyamatos cseréjére, a hiányzók pótlására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhet módon és biztonságukat figyelembe véve helyezzük el. Gyermekmosdóink az egészséges életmód alakításának színterei. Megfelel számú kis WC válaszfallal és dekoratív függönnyel biztosítják az intimitást. A gyermeköltözk berendezése és világítása a gyermekek kényelmes vetkzését, öltözését szolgálja. Minden gyermeknek jellel ellátott külön öltözszekrénye van. Az öltözk a mindennapi játék színterévé alakíthatók, így a játéktér a gyermekek igénye szerint bvíthet. Tornaterem: A Hermann Alice Óvoda, a Kurucdombi, a Halász Utcai és a Sopronkhidai Tagóvoda saját tornateremmel rendelkezik Udvaraink: fából készült játékai sokféle mozgás gyakorlására adnak lehetséget, melyeket igyekszünk folyamatosan pótolni, bvíteni Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejldéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelel idtartamú, párhuzamosan is végezhet, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttmköd képességét, feladattudatát fejleszt, növekv idtartamú (5 35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböz tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétldések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása. Szem eltt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti-rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejldését, együttmködve a gondozást végz munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejldésük nyomon követését különböz kötelez dokumentumaink szolgálják: csoportnapló, fejldési napló. 22

23 Óvodáinkban az óvodai nevelés csak a pedagógiai program alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhet meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közremködésével Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus feladata a 7. kompetenciának való megfelelés: kommunikáció és szakmai együttmködés, problémamegoldás Együttmködés a családdal Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejldését. Ennek alapvet feltétele a családdal való szoros együttmködés. Az együttmködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböz rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttmködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az eredményes együttmködés legfontosabb feltételei: szüli jogok érvényesítése, gyermeki jogok érvényesítése, kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, szinte kapcsolat, az óvoda tiszteletben tartja a család világnézetét, a szülk érezzék, hogy a gyermeküket szeretik az óvodában, tapasztalnia kell, hogy a gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvónt, dajka nénit, a gyermekeket, a szül érezze, hogy számíthatnak a véleményére, tiszteletben tartják nevelési elveit, az óvón emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató legyen. A kapcsolattartás formái: 1. Beíratás: a leend kiscsoportosok ismerkedése az óvodával (szüli kísérettel) 2. Szüli értekezletek 3. Igény szerinti fogadó órák 4. Családlátogatások (szükség szerint) 5. Nyílt napok 6. Ünnepélyek, rendezvények 23

24 7. Kirándulások 8. Napi reggeli - délutáni találkozások 9. Közös játszó- és munkadélutánok A Szüli Munkaközösség feladatai: kapcsolattartás az óvodavezetvel, az óvónkkel, szültársakkal kirándulások megszervezése közös programok elsegítése ünnepek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában segítés Kapcsolattartás a tagintézmények között Fontos, hogy a tagintézmények és a bázisintézmény jól együtt tudjanak mködni. Ennek érdekében az információáramlás formái: értekezletek, telefon, elektronikus kommunikáció ( , sms), kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, munkaközösségek, teamek, közös rendezvények Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés eltt (bölcsdék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közmveldési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményez. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel 24

25 Óvodákkal A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttmködés, közösen kell az átmeneteket megkönnyíteni számukra. Felelsséggel tartozunk a gyermekekért, feladatunk az átmenet megkönnyítése. Az együttmködés formái lehetnek: emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdekldés egymás munkája, problémái, eredményei iránt, segítségnyújtás, támogatás szükség szerint, felnttek látogatása, tapasztalatgyjtés (órákról, óvodai munkáról, bölcsdei tevékenységrl), eszmecserék, szakmai tanácskozás szervezése, közös munkaközösség létrehozása, szüli értekezleteken való részvétel, közös ünnepek szervezése, vagy ünnepekre meghívás, msorral készülés, gyermekek látogatása az intézményekben, a gyermekek beilleszkedésének folyamatos, közös követése és segítése. Bölcsdével A bölcsde hasznos információkat adhat a gyermek óvodáskor eltti fejlettségérl. Állandó kapcsolattartásban vagyunk, hagyományos formák:kölcsönös látogatások, szüli értekezletek. Lehetségük van a szülknek arra, hogy az egy bölcsdei csoportba járó gyermekeket egy óvodai csoportba írassák, így megkönnyítjük a gyermekek számára a beilleszkedést. Iskolával Az óvodából iskolába elment gyermekek nyomon követése folyamatosan történik, hiszen jó kapcsolatot alakítottunk ki a tanítónkkel, többször ellátogatunk az iskolákba bemutatóórákra, rendezvényekre. Orvossal, védnkkel: A testi fejldésben való lemaradás felfedezése, betegségek felismerése és a testi hibák okainak keresése az óvoda orvosának, illetve a védnknek a feladata. A kapcsolat folyamatosságát az alkalmankénti látogatások biztosítják. 25

26 Közmveldési intézményekkel: Az óvodás korosztály számára meghirdetett programok lehetségeirl tájékoztatjuk a szülket és a velük való egyeztetés után látogatjuk a különböz rendezvényeket (színház, mozi, bábszínház...) A gyermekeknek szóló kiállításokat, tárlatokat rendszeresen látogatjuk. A könyvtárral, a Gyermek és Ifjúsági Központtal is van kapcsolatunk, egy-egy rendezvényükre ellátogatunk. Pedagógiai Szakszolgálati Központtal: Folyamatos kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálattal, akik 5 éves kortól rendszeresen figyelemmel kísérik az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeinket, valamint a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusaival, akik az sajátos nevelési igény gyermekeink fejlesztését végzik. Tanácsaikkal segítik pedagógiai munkánkat. Logopédussal: A gyermekek felmérése, szrvizsgálata az óvodában történik. A foglalkozások - heti két alkalommal - az óvodában történnek. A logopédus fejleszt munkáját figyelemmel kísérjük és azt egyéni szükséglet szerint kiegészítjük. Fenntartóval: Kapcsolatunk hivatalos, támogató, segít jelleg. Problémáink megoldását az együttmködés jellemzi. Formái: kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, értekezletek. Az óvoda sikeres munkáját segít közvetett partnereink SMJV Polgármesteri Hivatal Pedagógiai Oktatási Központ KIR Emberi Erforrások Minisztériuma ÁNTSZ Központi Statisztikai Hivatal Pedagógiai Szakszolgálati Központ Családsegít Intézet Gyermekjóléti Központ Óvoda gyermekorvosa, védnje Központi Gyermekkonyha 26

27 6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus feladata a nyolc pedagógus kompetenciának való megfelelés Játék A gyermek csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven esz és tevékeny ember váljék belle. /Varga Domokos/ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzettársításokat követ szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatér módon, hosszantartóan és lehetleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját bels világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentség tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejleszt, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteirl, élményeirl, mozgásigényérl, beszédkészségérl, szociális és értelmi fejlettségérl. A gyermek játéka személyiségének tükrözje, és fejlettségének legfbb mutatója. Ezért a játék számára biztosítjuk a legtöbb idt napirendünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek elmélyülten, és szabadon játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. Folyamatos napirendünk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, zavartalan játékot. 27

28 Célunk, hogy a bármely területen kiemelked képesség, valamint a különleges bánásmódot igényl gyermek is megtalálja számára a legmegfelelbb játékeszközt és játéktevékenységet, ami további fejldését elsegíti. A kisgyermek els valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felntt a szül és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítvé, kezdeményezvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetvé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelel helyre és egyszer, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segít anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelel csoportlégkört, helyet, idt, eszközöket és élményszerzési lehetségeket biztosítson a különböz játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A változatos anyagok, eszközök áttekinthet rendben, jól látható, elérhet helyen legyenek elhelyezve. Álljanak a gyerekek rendelkezésére különböz bábkészletek. Az óvodapedagógus mindig vegye figyelembe, a gyermekek ötleteit, kéréseit. Legyen lehetség kuckók, zugok leválasztására, elvonulásra, kisebb csoportokban való tevékenységre. Merev rendrakással a felntt soha ne zavarja meg a játékot! A játék szükséges befejezését, idt adva, tapintatosan szervezze, segítse. A csoportszobában csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszer, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremt tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkent, ösztönz magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 1. A gyakorlójáték A gyakorlójátékot a funkcióöröm, a bels egyensúlyra való törekvés jellemzi, a 3-4 éves korosztály f játékformája. Ügyelnünk kell arra, hogy a gyermek ne ragadjon le a gyakorlójáték szintjén. Ennek érdekében fejlettebb játékra ösztönözzük a megfelel hely, id, eszköz és élmény biztosításával. 2. Épít-konstruáló játék Arra törekszünk, hogy legyenek különböz szín, nagyságú és anyagú kész- és félkész eszközök, melyeket bármikor elvehet a kisgyermek. Építés, konstruálás közben átéli az alkotás örömét, fejldik kreativitása, tanulja és tapasztalja a rész- és egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni, térben tájékozódni. Építés közben rengeteg matematikai ismeretet szerez, fejldik gondolkodása, megismer téri 28

29 kiterjedéseket, megismeri és megnevezi a téri helyzeteket, formákat, színeket, anyagokat, (verbálisan is fejldik). E játéktevékenység elsegíti a szem-kéz koordináció fejldését. A kisebb és bonyolultabb összerakást igényl eszközök segítik a finommotorika fejldését, mely az írástanulásban is fontos szerepet tölt be. 3. Szimbolikus játék A gyermek a tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki. Ez a játék tükrözi a gyermek egész személyiségét, aminek alakulására nagy hatással van a gyermek környezetében él felnttek mintája, és a többi gyermektl átvett magatartás. Amennyiben kívánják, részt vállalunk a játékban, s megpróbálunk egyszer játszótársak maradni. Ötletadással, ill. új eszköz biztosításával továbblendítjük a megrekedt játékot. 4. Szabályjátékban kialakítjuk a szabályokhoz való igazodás igényét. 5. Barkácsolás Mindig a játék igényébl indul ki, nem öncélú. Irányítjuk, segítjük a tevékenységet, részt veszünk benne. Fejlesztési feladatainkat differenciált eszközök adásával és egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Célunk, hogy elsegítsük a szerepjátékhoz és a bábozáshoz az eszközök elkészítését. A barkácsoláshoz felhasznált természetes anyagokat, terményeket folyamatosan gyjtögetjük. A barkácsolás változatos tevékenységeket biztosít a gyermek számára: vágás, ragasztás, tépés, hajtogatás, festés, varrás, szövés, fonás, stb. Közben fejldik manipulációs képessége, esztétikai érzéke, megismerkedik a különböz anyagok tulajdonságaival, bvülnek a környezetrl gyjtött ismeretei. 6. Bábozás Lehetséget adunk, hogy a gyermek a nap folyamán bábozhasson. Nemcsak mi, hanem a gyermekek is készítenek saját maguk bábokat, s ezzel játsszák ki magukból pozitív és negatív érzéseiket. 7. Dramatizálás Fontos, hogy a csoportban az aktuális játékhoz a kellékek, jelmezek kéznél legyenek. E játék által fejldik a gyermek mozgása, testsémája (önmagáról alkotott képe), térészlelése, gyarapodik szókincse, árnyaltabbá válik kifejez, beleél képessége. Konfliktuskezelést tanul. Dramatizálás során a gyermekek saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Feladatok: 29

30 Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, játékformákhoz, s szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz a feltételek (élmény, hely, id, eszköz, amit a gyermekek is készítenek) biztosítása, amellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése (magatartási formák, szabályok, csoportonkénti etikai kódex kialakítása). Együttjátszás a gyermekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszó csoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekeket. Az együttjátszás arra is lehetséget ad, hogy az óvodapedagógus belülrl segítse a gyermekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyermekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtz okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb kiscsoportban, majd a szabályjátékoknál (nagycsoport) ismét erteljesebb. Az óvodapedagógus irányító, segít, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyermekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága. Az óvodapedagógus feladata a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekekre fordított ketts figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több párbeszédes helyzet és célzott, tervszer anyanyelvi fejlesztés. Vegyes csoportokban a különböz fejlettség gyermekek együttjátszásának segítése. Az óvodapedagógus vegye észre, ha a gyermekek zavarják egymást. Tegye lehetvé a különböz fejlettség gyermekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl.: a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat az eljárásokat, ami a családban különböz korú testvérek esetében természetes. A gyermekek tanulják meg tisztelni egymás igényeit, tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz. Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy minden gyermek saját igényeinek megfelelen játszhasson gyakorló-, szerep-, konstrukciós-, épít- és szabályjátékokat, barkácsolhasson, bábozhasson, ha akar. A játék legyen valódi örömforrás és feszültségcsökkent hatású. Kapjon a gyermek lehetséget önmaga kipróbálására. A különböz játékfajták és ezek tartalma, minsége a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével szolgálja érzelmi életük és értelmi képességük fejldését. A játék segítse a kreatív együttmködést. Segítse a közösségi és viselkedési szabályok elfogadását. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Szükségletüknek és életkoruknak megfelel játékot választanak. Bekapcsolódnak és igénylik a közös játékot. Megtanulnak a szabályokhoz alkalmazkodni, azokat önállóan betartani. Alkalmazkodnak az együttjátszás során egymás igényeihez. 30

31 Rendelkeznek konfliktuskezelési technikákkal. Hosszan, kitartóan, elmélyülten, csoportosan és egyénileg játszanak. Vannak önálló, kezdeményez megnyilvánulásaik, egyéni ötleteik, javaslataik, de el tudják fogadni társaikét is. Kialakulnak pozitív érzelmeik társaik és környezetük iránt. Képesek szabályjátékok megtanulására, követik a megismert szabályokat. Aktívan részt vesznek az erfeszítést, ügyességet igényl játékokban. Adott tevékenységeikhez önállóan választanak eszközt, anyagot, helyet. Képesek saját élményeik eljátszására Verselés, mesélés A mese, vers, mondóka ugyanolyan örömforrás a gyermek számára mint a játék. Szórakozás, egymásra hangolódás, meghitt együttlét. A mese, a vers az anyanyelv si forrásaként erkölcsi, esztétikai értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermek felé. A mese, a vers, a mondóka egyetemes értéket közvetít. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese, elssorban a magyar népmese és vers si forrása az anyanyelvi nevelésnek. Az óvodai, anyanyelvi, irodalmi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, ers alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejldésének és fejlesztésének egyik legfbb segítje. A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek eltt a külvilág és az emberi bels világ legfbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelel viselkedésformákat A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történ kombinálása az önkifejezés egyik módja. A képzelet fejldésének az alapja a mese. 31

32 A tárgyi világot is megelevenít, átlelkesít szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó, mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme. Minden nap mesélünk, verselünk a déleltt folyamán. Egy héten keresztül lehetleg ugyanazzal a mesével-verssel ismerkedünk, de elssorban a gyermekek igényeihez igazodunk. Fontos, hogy mindig hozzunk létre szervezett módon ideális, szeretetteljes, nyugodt légkört a mindennapos meséléshez- verseléshez, ami mindig ugyanazon a mesesznyegen, állandó megszokott helyen történjen. Mesélni csak nyugodt, meghitt hangulatban lehet, a gyermek bels képi világa csak így mködik. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvodapedagógus és a gyermekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvón tartja a gyermekekkel a szemkontaktust. A gyermekek ilyen elhelyezése biztosítja a pontosabb megértést, láthatóvá teszi a mese, vers érzelmi töltésének mimikai megjelenését az óvodapedagógus arcán. Az óvodapedagógus számára a gyermek arcán tükrözd érzelem, jelzéssel szolgál a mese, vers hatásáról. Ha színes a mesélés-verselés, akkor már elmondás közben lehet érezni az érzelmi azonosulást, a mesére hangolódást, az együtt lélegzést. Ezért fontos, hogy az óvodapedagógus kívülrl mondja a mesét-verset a gyermekeknek. Az óvodapedagógus eladásmódjára a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés, mondatfzés, a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemz. Fontosnak tartjuk a meseolvasást is, elssorban a délutáni elalvás eltt, hiszen a kisgyermekek itt találkoznak elször a könyvolvasás élményével, így válnak késbb könyvolvasóvá. Az óvodapedagógusnak úgy kell helyezkednie, hogy a játszó gyerekek is jól lássa. A mindennapi mesék hatására n a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvón bábjátéka is. Fontos, hogy a mesékhez vagy versekhez idnként báb vagy dramatizáló eszköz is készüljön, lehetleg a gyermekekkel együtt. Ezek a bábok, eszközök a csoportszobában a gyerekek számára is elérhet helyen legyenek, hogy a nap folyamán bármikor lehetsége legyen a gyermeknek használni. Ez azért jó, mert a szorongásos, visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban. A mesék dramatizálása komplex tevékenység, mely magában foglalja az egyes mvészeti ágakat. Nagyszer lehetséget kínál a közös élményszerzésre az együttmködés készségének alakítására. Fejleszti a nagymozgásokat, finomul látásuk, hallásuk, gazdagodik verbális kifejezkészségük. A bábozás esztétikai élménybl fakadó tevékenység, kifejezési eszköze a mozgás, a látvány és az irodalmi szöveg. A bábkészítés tevékenysége fejlesztési lehetséget kínál a finommotorika, a szem-kéz koordináció, a tapintás finomítására. 32

33 A mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, bels képvilágot jelenít meg. A bels képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A Szülföld szeretetére nevelés a hagyományok ápolásával, jeles napok, ünnepek szervezésével történik. Cél: a nyelv szépségének, kifejezerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása. Megfelel irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdekldés felkeltése, a képzeler gazdagítása, a magyar kultúra értékeinek átörökítése, a szülk nevelési szemléletének formálása. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mveknek egyaránt helye van. Feladatok: Az óvodapedagógus teremtse meg mindazokat a feltételeket, amelyeken keresztül az anyanyelv, az irodalom közvetítése, a mese-vers nevel hatása érvényesülhet. Alakítson olyan szociális érzelmi légkört, melyben a gyermek kifejezheti önmagát, véleménye van, kérdez és válaszol. Hozzon létre spontán vagy szervezett módon megvalósuló irodalmi és kommunikációs tevékenységhez ideális körülményeket (hely, id, meghittség, intim, szeretetteljes, nyugodt légkör). A gyermekeknek a megtanítandó irodalmi anyag zömében magyar népmeséket, népi mondókákat, rigmusokat, közmondásokat tartalmazzon. Az irodalmi anyagot az ünnepekhez, témaköröknek megfelelen csoportosítsák. A gyermekek motiválása önálló mesemondásra, bábozásra, dramatizálásra. Feladatunk, hogy a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdekldésének megfelel beszédhelyzeteket átélési lehetséget teremtsünk. A beszédmegértés képességének fejlesztése mellett fontosnak tartjuk a metakommunikációs elemek jelentésének megismertetését is. IKT kompetencia alkalmazása: irodalmi anyag gyjtése az interneten, cd hallgatása, dvd, projektor, diavetít használata mesenézéshez. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Szeretik a mesét, verset, szívesen hallgatják. Szeretik a könyveket, szívesen nézegetik. A dramatizálást, bábozást önállóan kezdeményezik, aktívan szervezik, azok eszközeinek, kellékeinek elkészítésében kreatívan részt vesznek. 33

34 Képesek az önálló mese, vers mondására, visszaadására (népmesék, mmesék), az önkifejezés (gesztus, mimika, hangsúly, hanglejtés) eszközeivel. Képesek történetek kitalálására (kreativitás). A környezetükben élkkel jól kommunikálnak, a metakommunikatív jelzéseket értik, használják, beszédkedvük ersítik. Nyelvi képességeik kialakulnak: érthet, kifejez beszédkészség, helyes, tiszta hanglejtés, megfelel mondatalkotás, társalgási kedv. Beszédfegyelmük kialakul. Érdekldnek a mesék, versek iránt, igénylik azokat. 6.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A dal, a zene nemcsak megszépíti, megszínesíti a hétköznapokat, hanem lehetséget is ad az érzelmek intenzív kiélésére. / Kodály Zoltán / Általa kifejezhetjük és közvetíthetjük érzelmeinket, esztétikai élmény részesei lehetünk. Az ének, a zene fontos szerepet tölt be éltünkben, olyan emberformáló er, amely kihat az egész személyiségre. A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres mondókázás és éneklés hatására spontán fejldik, éneklési készsége kialakul. Az óvodában folytatjuk az édesanya, a család által nyújtott zenei élmények továbbélését. Az ízlésformálásban nagyon fontos, hogy mibl válogatunk. Arra törekszünk, hogy mindenbl a legjobbat, legértékesebbet nyújtsuk számukra. Zenei nevelésünk akkor eredményes, ha a gyermek örömteli élményévé válik a közös éneklés, az énekes- mozgásos játék. A zene mozgásra serkenti a kicsiket, igyekeznek a zene egyenletes lüktetéséhez alkalmazkodni. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdekldését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A zenei anyag zömét a népi mondókák, a dalos játékok adják, hiszen a népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mvészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az ének-zene, 34

35 énekes játék a gyermek nyelvi kommunikációs fejldésére is hatással van. Fontos, hogy a gyermekek ismerkedjenek komolyzenei mvekkel. Az anyag megválasztásánál figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is. A különböz zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok fokozatosan egymásra épülnek, Idnként visszatérünk, hagyunk idt az érési folyamatra. A felntt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A dalanyagok, a játékok kiválasztásakor egyaránt szem eltt tartjuk a lassabban és a gyorsabban fejld gyermekek igényeit is. A zenei képességfejlesztés egyénre szabottan történik. A hasonló életkor nem jelent azonos fejlettséget, azonos feladatokat. Az ének-zenének nincs meghatározott idpontja és napja. Így a hét minden napján, játékidn belül történik az ének-zenei tevékenység, ami egy másfajta játéklehetség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevk változnak, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetségük a gyermekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában komplexen kapcsolódjon a többi tevékenységhez, az aktualitásokhoz, a gyermek ötleteihez, igényeihez. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre tervezi az óvodapedagógus. Az ének-zene kötetlen tevékenység során sor kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismételésére, a zenei képesség fejlesztésre, a zenehallgatásra. Naponta annyi idt lehet szánni az éneklésre, amennyit a gyermekek érdekldése lehetvé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A különböz zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok fokozatosan egymásra épülnek, Egyegy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböz formában, minden hétre tervezend feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja, a dalok, mondókák, gyermektánc megvalósításának eszköze. A csoportszobában állandó, megszokott helye legyen az énekzenének, amely megfelel nagyságú a dalos játékok számára. Lehetséget teremtünk a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejldésére. a legfontosabb az egyénre szóló fejlesztés. A kisebb gyermek látja, hallja a nagyobbak zenei teljesítményét (modellként utánozzák ket.), és ez felgyorsítja a zenei érés folyamatát. A dalanyagok, a játékok kiválasztásakor egyaránt szem eltt tartjuk a lassabban és a gyorsabban fejld gyermekek igényeit is. 35

36 Az óvodapedagógus kiemeltebb figyelemmel kíséri az egyes gyermekek zenei fejldését. A gyengébb képesség vagy a gátlásosabb gyermek nem kerül perifériára, nem reked meg a fejldés egy szintjén, hanem lehetséget kap a kibontakozásra. A zene, a dal élményt, sikert ad számára. Ez ösztönzi t, miközben megszereti az éneklést, és nyitottá válik a zene felé. A zene az önkifejezés eszközévé válik azáltal, hogy ki tudja fejezni saját érzéseit, jókedvét, szomorúságát, örömét a dal, a zene, a hangok, a gyermektánc által. Cél: a gyerekek zenei érdekldésének felkeltése, zenei ízlésük formálása, a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése. Magyarul érz, ért, hallgató gyermeket kívánunk nevelni a szülföld értékeinek átörökítésével. Feladatok: A gyerek zenei élményhez való juttatása, a zenei érdekldés felkeltése, az éneklés, a zenélés megszerettetése. Törekszünk az ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetésére, a hagyományok ápolására. Fontos a ritmusérzék, a zenei hallás, a zenei emlékezet fejlesztése. A népköltészet verses anyaga, a mondóka, a dramatikus, szöveges gyermekjátékok, a komolyzene gyakori alkalmazása. IKT kompetencia alkalmazása: zenei anyag gyjtése az interneten, cd hallgatása. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: A gyermek szívesen és örömmel vesz részt mondókás, énekes játékokban. Kialakul zenei anyanyelve: a mondókák és dalok kb. felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthet szövegmondással, tagoltan, a magyar beszéd ritmusának, hanglejtésének, illetve a dal karakterének megfelelen, tisztán tudja játék közben mondani, illetve énekelni. Ismei a tanult mondókákat, illetve a különböz hangkészlet és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, mdalt. Megpróbálkoznak a tiszta hat hang terjedelm dalok éneklésével. Ismert dalokat szöveg nélkül dúdolnak. Képes mondókákat, dalokat pedagógusi segítséggel magasabb és mélyebb kezdhanggal, különböz tempókban és eltér hangervel is megszólaltatni, a jellegzetes dallamfordulatok irányát kézmozgással kifejezni. 36

37 Tudja az egyszer szerkezet és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböz mozgásformákkal, pl.: játékos utánzó mozgással, tapssal, járással kifejezni, hangoztatni. Fel tudja ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteirl Ismeri szkebb és tágabb környezetének fbb hangjelenségeit, képes azokat egymástól megkülönböztetni. Képes rövid négylüktetésnyi (kétütemes) szöveges ritmus-, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszahangoztatni. Képes mondókát, egyszer dalt folyamatos ismétlés közben hangosan és magában is mondani, illetve énekelni, a kétféle megszólaltatást (jelre) cserélgetni (bújtatást végezni). Megismernek néhány hangszert, kísérik velük a csoport énekét. Felelgets játékot két csoportban vagy társakkal énekelnek. Tudnak természetes tempóban járni, tempót tartani. Térformákat alakítanak (kör, csigavonal, hullámvonal). Képes oldott (zenei) légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevit (játékot, szöveget, ritmust, dallamot) önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetevket kitalálni (játékot, szöveget, ritmust, dallamfordulatot improvizálni). Figyelmesen hallgatják a bemutatott zenét. Képes rövid élményt adó él zenei bemutatásokat énekelt, hangszeres játszott dalokat, zenedarabokat figyelemmel, türelemmel, érdekldéssel végighallgatni. Kialakul a zenei kultúránkhoz való pozitív viszony. Követi az ének, a zene ütemét, ritmusát a gyermektánc során Mozgás A rendszeres egészségfejleszt testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejldésének szakasza, amelyeket sokszín, változatos és 37

38 örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elsegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejldés kedvez egymásra hatása. Az óvodába kerül egészséges gyermek szeret mozogni, s tlünk függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedve. Ennek megtartásához nélkülözhetetlen a megfelel motiváció, a mozgásra ösztönz biztonságos környezet, a mozgásos tevékenységek pozitív megersítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítjuk számukra a megfelel feltételeket (hely, id, eszköz). Figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, és a csoport összetételét. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezen hatnak a kondicionális képességek közül különösen az er és az állóképesség fejldésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejldését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felersítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövet társas viselkedés, együttmködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejldésére. Az irányított mozgásos tevékenységek tudatosan egymásra épülve segítik el a gyermekek kell edzettségét, mozgáskultúrájuk fejlesztését. A rendszeres testnevelés kedvezen befolyásolja a szervezet növekedését, teherbíró képességét, fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, hatására fontos személyiségjegyek alakulnak, ersödnek. A mozgásról szerzett pozitív élmények nyújtásával érjük el azt, hogy jól érezzék magukat a rendszeresen végzett szabad és szervezett keretek között végrehajtott mozgásokban. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelen mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejleszt testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejleszt, kooperatív mozgásos játékok széleskör alkalmazására, a szabad leveg kihasználására. A mozgásos tevékenységek színterei: 1. Mozgásos szabadjáték Szabad levegn, önként választott mozgásos tevékenység (focizás, labdázás, mászókázás, mozgásfejleszt eszközök használata, szánkózás, biciklizés, rollerezés, stb.) 38

39 2. Mindennapos testmozgás Feladata a szervezet felfrissítése, megmozgatása. A déleltt lezárásaként szervezzük, perces idtartamig, lehetleg az udvaron, rossz id esetén a csoportszobában nyitott ablak mellett. Anyagát elssorban mozgásos játékok, utánzó mozgások, már ismert gimnasztikai gyakorlatok adják. Kézi szerekkel színesíthetjük, ezáltal fejlesztjük a gyermekek koncentráló képességét, segítjük a szemkéz, szem-láb koordináció kialakulását. 3. Szervezett mozgásos tevékenység Hetente minimum egy alkalommal a tornaszobában (a Király Jen Utcai és a Balfi Tagóvodában a csoportszobában), jó id esetén az udvaron. célja: a szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejldése testi képességek kibontakoztatása, mozgáskészségek, kognitív képességek, szociális képességek (alkalmazkodóképesség, döntésképesség, önfegyelem, engedelmesség, kitartás) fejlesztése. az egészség megrzése, a mozgáskultúra fejlesztése A tervez és megvalósító munkánál fontos figyelembe venni: egyéni képességek, az elegend ismétlés, a fokozatosság, harmonikus fejlesztés biztosítását. A 3-4 éves gyermekek fejlesztésénél a nagymozgásokra helyezze a hangsúlyt az óvodapedagógus. Ismerkedjenek futás, ugrás gyakorlatokkal. Sokat játsszanak labdával, ismerkedjenek különböz dobás gyakorlatokkal. Mozgásos játékok keretében fejlesszük a támaszgyakorlatokat: csúszás, kúszás, mászás. A gyermekek minél több egyensúlyozó mozgás gyakorlására kapjanak lehetséget. A 4-5 éves gyermekek fejlesztésénél az irányított nagymozgásos játékok (a futásgyakorlatok, dobásgyakorlatok, ugrásgyakorlatok) akadályokkal nehezítve jelenjenek meg. Minél gyakrabban játsszanak labdagyakorlatokat! A talajtorna elemei is jelenjenek meg a feladatokban. (Gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás, kézenállás elgyakorlata) Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem- kéz-, szem- láb koordináció differenciálódása. (Vízszintes, rézsútos szereken) 39

40 Az éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap a finommotorika alakítása, a szabályjáték gyakoribb alkalmazása. Az óvón minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat, használjanak különböz kézi-szereket, iktasson be páros gyakorlatokat is. Legyenek futógyakorlatok, ezen belül versenyek (váltóverseny, versenyfutás). Végezzenek ugrásgyakorlatokat különböz magasságú és távolságú tárgyakon át páros-, ill. egy lábbal. Játsszanak dobás gyakorlatokat, dobjanak egykezes, kétkezes alsó- és felsdobással célba. Végezzenek támaszgyakorlatokat (pókjárás, rákjárás, talicskázás), függ gyakorlatokat. Egyensúlyozzanak padon járással különböz fej-, kar-, és lábmozgásokkal. Ismételjék a talajtorna elemeket (gurulóátfordulás, hossztengely körüli gurulás, kézenállás elemei). Ez a mozgásanyag egy támpont az óvodapedagógus számára, hiszen a gyermekek egyéni fejlettségéhez kell igazodnunk a mozgás alkalmával is. Ha elért egy szintet, akkor a korától függetlenül tovább kell lépni és ez fordítva is igaz, hiszen amíg nem tud teljesíteni egy szintet, addig nem haladunk vele tovább. A feladatok ne legyenek se túl nehezek, se túl könnyek, késztessék a kisgyermeket az elvárható erkifejtésre. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése kitüntetett szerepet kap a mozgásfejlesztés folyamatában. Valamennyi új szó, kifejezés a gyermekek szókincsét bvíti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vésdnek be a leghatékonyabban. Cél: A gyermekek örömmel, bátran mozogjanak. Feladatok: testi képességek fejlesztése, pozitív személyiségtulajdonságok ersítése, egészséges versenyszellem kialakítása, testséma, testrészek megismertetése, nagymozgások, rugalmasság fejlesztése, a gyermekek természetes mozgáskedvének megrzése, mozgáskoordináció fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata még, hogy: A gyermekek megszeressék a testmozgást. A különböz fejlettség gyermekek megfelel szint irányítást kapjanak az egész tevékenység alatt. Értékelése egyénre szabott és ösztönz legyen. 40

41 Az együtttornázás pozitív hatásait tudatosan használja (egymásra figyelés). A preventív mozgásanyagot változatosan építse be a mozgásos tevékenységek és a mindennapi testnevelés anyagába. A gyermekek érdekldését folyamatosan fenntartsa, figyelmüket irányítsa. Napi rendszerességgel célirányos mozgásfejleszt tevékenységet szervezzen, lehetleg minél gyakrabban a szabadban. (minimum 10 percben) A mindennapos testmozgás során is szenteljen külön figyelmet a speciális nevelési igény gyermekekre, lehetséget biztosítva egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel biztonságos mozgásformákra. Személyes példamutatásával serkentse a gyermekek mozgáskedvét, a gyakorlatok pontos, látható bemutatásával alakítsa mozgáskultúrájukat. A szervezett mozgásos tevékenység során az óvodapedagógusnak: mintaszer gyakorlatbemutatást kell alkalmaznia, a balesetmentes mozgás megvalósításáért tudatos szervez munkát kell végeznie, a tornaterem használata eltt dajka segítségével a portalanítást, szellztetést meg kell oldania, a szakszavakat pontosan kell használnia, minden javítást a pozitív és a jó gyakorlat kiemelése jellemezzen. A szervezeti keret nem jelenthet vak fegyelmet, dresszúrát, mert célunk a mozgás megszerettetése és a késbbi életmód részévé tétele. Tudjuk, hogy a képességek csak hosszú folyamatokban alakíthatók. Hisszük, hogy ügyetlen gyermekek nincsenek, csak mozgásukban valamely területen fejletlenebb gyermekek vannak, akiknek mindenkor esélyt kell adnunk, hogy önmagukhoz képest fejldjenek. 4. Egyéb szervezett mozgásformák: Zenés torna, váltóverseny, labdajátékok, zenés mozgás, játszótéri látogatás, séták, kirándulások, tartásjavító torna, stb. Legfontosabb, hogy feladatainkat, céljainkat játékos formában, mozgásos játékok keretében valósítsuk meg! A fejldés jellemzi óvodáskor végére: A gyermekek átélik a mozgás örömét, kialakul bennük a tudatosan irányított mozgás utáni vágy, a mozgásigény (közös mozgásos játékok: fogócska, labdajátékok, versenyjátékok). Elsajátítják a természetes mozgások elemeit. Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásban, cselekvképességük gyors. 41

42 Nagymozgásuk, finommozgásuk összerendezett, kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni, mozgás közben tudnak irányt változtatni. Képesek sor- és köralkotásokra. A szabályokat betartják, követik a különböz verseny és ügyességi játékoknál. Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat pontosan, esztétikusan végzik. Szeretnek futni, állórajtból kiindulva képesek métert futni. Tudnak labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. Készségszinten használják a kézi szereket. Egyensúlyoznak egy lábon, különböz szereken emelt magasságban két lábon. Tudnak fél- és páros lábon szökdelni Küls világ tevékeny megismerése A küls világ tevékeny megismerése személyiségformáló és szokásalakító komplex folyamat. Alapja a gyerekek nyitottsága, kíváncsisága a természeti, emberi, tárgyi világ megismerése iránt. A gyermek aktivitása és érdekldése során tapasztalatokat szerez a szkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelemre és a környezet minél alaposabb megismerésére, értékeinek megrzésére. A valóság felfedezése során a gyermeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megrzését. A környezet és természetvédelem Kiindulópontja a növényismeret és állatismeret, amellyel megalapozzuk a természet szeretetét,a természet tisztaságának, szépségének védelmét, úgy mint: olyan szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek elsegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, környezeti problémák miatti érzékenység, természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését (szelektív hulladékgyjtés), közvetlen környezetében lév világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, mindezekhez fzd pozitív érzelmi viszony alakítása, 42

43 összefüggések megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával, környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése, stb.), természetes élethelyzetek kínálta lehetségek felhasználása. Cél: a valóság felfedezése, pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természeti, emberi, tárgyi környezethez. Szeressék, becsüljék, óvják az ket körülvev és az általuk megismert környezet értékeit. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelel biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülföld, az ott él emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Fontos, hogy a gyermekek közvetlen tapasztalás útján szerezzenek ismereteket: Évszakonként legalább egyszer menjenek el sétálni ugyanahhoz a fához, vagy ugyanabba az erdbe, parkba, hogy meg tudják figyelni a természet változásait. A gyermekeknek legyen lehetségük megtekinteni a zöldségesnél, a piacon az évszakra jellemz zöldségeket, gyümölcsöket, azoknak ismerkedjenek az ízével, illatával, felhasználási lehetségeivel (pl.:beftt-, gyümölcssaláta készítés, süteménysütés stb.) A közlekedés témakör keretében gyakorolják a gyalogos közlekedést, próbálják ki a jármveket, figyeljék meg azok jellemz tulajdonságait (hol közlekednek, hány kereke van, teherszállító-személyszállító stb.), ismerkedjenek a különböz szakmákkal (pl.: látogatás a postára, vasútállomásra), és a megkülönböztetett jelzés jármveken dolgozók munkájával, feladataival (rendrség, mentk, tzoltók). Az állatokkal történ ismerkedést segíti a háziállatok megfigyelése, kisállat kereskedésbe történ látogatás, és ha van rá lehetség, akkor kirándulás a Gyri állatkertbe. A játékidn belüli benti feldolgozás, ismeretek megersítése az élményekre, a tapasztalatokra épüljön! Ez történhet az adott témakörrel kapcsolatos beszélgetéssel, könyvnézegetéssel, kész, vagy az óvodapedagógus által készített játékeszközökkel (pl. témakörhöz kapcsolódó társasjáték, memória játék stb.), filmnézéssel. Feladatok: Tegyük lehetvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítsunk elegend alkalmat, idt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességei fejldésének elsegítése, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása. 43

44 A fenntartható fejldés érdekében helyezzünk hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. Sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzés érdekében. Konkrét tapasztalatokon keresztül az él és élettelen tényezk lényegesebb összefüggéseinek megláttatása. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismertetése. A gyermekek kíváncsiságára, érdekldésére építés. A gyermek matematikai érdekldésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Játékosan, cselekven minden érzékszervet bevonunk a tapasztalatszerzésbe. Hagyjuk a sajátos logikája szerint gondolkodni, hogy átélhesse a felfedezés örömét. IKT kompetencia alkalmazása: anyag gyjtése az interneten, cd hallgatása, dvd lejátszó, projektor, laptop használata. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságban érzik magukat. Kérdésre be tudnak mutatkozni, ismerik születési dátumukat, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani. Ismerik a környezetükben él állatokat, növényeket, ismerik a róluk való gondoskodást. Kialakult a fogalomkörük, az emberek, állatok, növények világáról. A környezetükben lév matematikai összefüggéseket felismerik, matematikai fogalmaik kialakulnak, mveletvégzésben gyakorlottak, megfelel tér-sík- és mennyiség szemlélettel, ítélképességgel és verbális kifejez képességgel bírnak. Környezetükben jól tájékozódnak, ismerik a jobbra, balra irányokat, az oldaliságot. Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak ki mvészeti alkotásokról, ismerik a kulturális és egyéb intézményekhez: a könyvtár, a múzeum, a színház, a mozi, a posta és iskolalátogatáshoz kapcsolódó magatartási szokásokat. Ismernek a város életébl fakadó hagyományokat. Kialakul az igényük az esztétikus természeti környezet megóvására, védelmére. A környezet mennyiségi és formai összefüggései: 44

45 A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélképessége, fejldik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel ismertetjük meg a gyermeket úgy, hogy érdekldésére, képességeire alapozunk. Játékosan, cselekven minden érzékszervet bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Igyekszünk minél több problémahelyzetet teremteni, mert így tudjuk leginkább aktivizálni a gyermeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, hogy átélhesse a felfedezés örömét. Ezáltal fejldik logikus gondolkodása, problémamegoldó készsége, kitartása. Mindezt elsegítik a matematikai játékok (kész, illetve az óvodapedagógus által készített) is, amelyeket a nap bármely szakában alkalmazunk. Fontos, hogy az óvodapedagógus tisztában legyenek a kisgyermekek egyéni képességeivel, hogy annak figyelembevételével történjen a matematikai tartalmak megismertetése, rögzítése, gyakorlása természetesen játszva, közvetlen tapasztalás útján. Cél: a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása játékos formában, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladatok:: a gyermek matematikai érdekldésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Igyekszünk pozitív viszonyt kialakítani a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozásához. IKT kompetencia alkalmazása: anyag gyjtése az interneten. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Örömmel végzik a matematikai játékokat. Sok-sok gyakorlás után pontos tapasztalatokkal rendelkeznek környezetük tárgyairól, differenciálódtak az észlelési funkciók (látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás) a szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendezdése megtörténik. Pontos az alaklátásuk (alak-háttér, alak, forma állandóság), formaészlelésük (forma, méret, felület, szín), egy és több tulajdonság alapján képesek halmazokat képezni, rendezni, rendszerezni. Helyesen ismerik fel az egész és rész összefüggéseit. Pontos testképük van, biztosan eligazodnak a térben (alatt, fölött, eltt, mögött, lent, fent, stb.), kialakult a lateritás. Felismerik a kiterjedéseket (kisebb, nagyobb, magas, alacsony, széles, keskeny, hosszú, rövid, ugyanolyan, stb.). 45

46 Szeretnek számolni, tudnak mennyiségeket összehasonlítani (több, kevesebb, ugyanannyi), biztosan használják a relációs jeleket, ismerik a t és sorszámokat, bontanak, pótolnak. Szeretik a perioditást, sorozatokat, függvényeket, kombinatorikát gyakorló játékokat. Tapasztalataikat, tevékenységüket verbálisan is megfogalmazzák. Megoldásaikat megmagyarázzák, képesek kreatívan gondolkodni, problémamegoldó képességük által újabb és újabb megoldást keresni, ellenrizni saját eredményeiket Rajzolás, mintázás, kézimunkázás A gyermek személyiség fejldésének egyik fontos eszköze. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböz fajtái, továbbá a malkotásokkal, a népmvészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a bels képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus a rajzolás, mintázás, kézimunkázásra az egész nap folyamán lehetséget, teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A tevékenység során változatos technikákkal ismertetjük meg a gyermekeket. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötdik. Az új technika alkalmazása lehetség a gyermekeknek. Az elz hetekben használt eszközök is (filctoll, zsírkréta, gyurma stb.) mindig elérhetk, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvón ösztönzi a változatos alkalmazást. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínségéért, önmaga bels látásmódja kifejezéséért vegyen részt a rajzolás, mintázás, kézimunkázásban. Biztosítsunk kényelmes helyet, technikától függ, hogy egyszerre az óvónvel mennyi kisgyermek tevékenykedik Fontos, hogy az óvón követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejldését. Fontos, hogy a gyermekek nap, mint nap lássák, tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszín tulajdonságát, variálhatóságát (például hogyan lesz a száraz, görcsös agyagból jól alakítható, formálható, nedves agyag, vagy hogyan lesz az újságpapírból, burgonyából, répából dúc). 46

47 Fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyermekek egyéni fejldési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük a fejldési folyamatot, hiszen nem az a célunk, hogy megtanítsuk bizonyos formák lerajzolására, hanem hogy minden gyermekben felkeltsük a közlés igényét és segítsük a benne kialakult közlend vizuális kifejezésében. Ger Zsuzsa (A gyermekrajzok esztétikája, Akadémia Kiadó 1974.). A kifejezési mód kialakulására, kiforrására idt kell hagynunk, ezt úgy segíthetjük el a legjobban, ha a gyermek törekvéseit tiszteletben tartjuk, s építünk a bels motivációkra. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki. Nem siettetjük a fejldési folyamatot. A kifejezési mód kialakulására, kiforrására idt kell hagynunk, ezt úgy segíthetjük el a legjobban, ha a gyermek törekvéseit tiszteletben tartjuk, s építünk a bels motivációkra. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejldését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Vegyes életkorú csoportjainkban igen jó példa a kisebbeknek a nagyobb, ügyesebb gyermekek munkája, viselkedése. Ebben az esetben hamarabb fedezik fel a nehezebb technikát is (batikolás), és bátrabban nyúlnak hozzá, mert lehetség van az utánzásra. Cél: úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki, a képi plasztikai gondolkodás és kifejezés segítése, esztétikai igényesség alakítása, a vizuális alkotás örömének, élményének megtapasztaltatása, a gyermeki élmény, és képzeletvilág szabad, természetes, sokszín képi kifejezésének biztosítása, a gyermek ízlésének, szép iránti fogékonyságának, érzékenységének, nyitottságának és igényének alakítása. Feladatok: Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböz anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböz technikai alapelemeivel és eljárásaival. Egész héten keresztül ajánljuk fel ugyanazt az ábrázoló tevékenységet gyermekeinknek. Változatos témákat, változatos, érdekes, egymással kombinálható anyagokat, technikákat, élményeket biztosítunk a gyerekek számára, amelyekkel örömtelivé, vonzóvá tehetjük ezt a folyamatot. 47

48 Állandó asztalt jelöljünk ki a csoportban a rajzoláshoz, mintázáshoz, kézimunkához, ezzel is növelve a biztonságérzetet. Ügyelünk arra, hogy minden eszköz elérhet legyen, és bármikor kérés nélkül kézbe vehesse azokat. Minél sokoldalúbban ismertessük meg a gyerekekkel a szkebb és tágabb környezetünket azért, hogy majd önálló gazdag fantáziával rendelkez emberek legyenek. A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az ábrázolás, a népmvészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés lehetsége. Vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak megfelelen. A vizuális megértés-befogadás alapozása. A képi, plasztikai és konstrukciós képességek kibontakoztatása. A vizuális percepciófejlesztés. Taktilis ingerek ersítése. Szín és formavilág gazdagítása. Egyszer munkafogások, és eszközök használata. Különböz anyagok és technikák megismertetése. Érdekldés felkeltése a tevékenység iránt. Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Lehetségek bemutatása a képi- térbeli megjelenítésre. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk alakítása. IKT kompetencia alkalmazása: technikák, ötletek gyjtése az interneten. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Szeretnek ábrázolni, ismerik a technikákat. Több technikával is ki tudják fejezni önmagukat. Képesek megjeleníteni az ábrázolás eszközeivel gondolataikat, az elképzelt képeket. A mesék, versek, tevékenységek, élmények, megjelennek munkáikban. Ábrázolásukat gazdag témaválasztás, színhasználat, forma, arányismeret, biztos technikai tudás, eszközkezelés jellemzi. Kifejeznek képfelületen elemi térviszonyokat. Használják a képi kifejezés eszközeit. 48

49 Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemz jegyeket, formákat. Emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszer mozgások. Élmény, emlékezet alapján képet alkotnak. Megfelelen használják az eszközöket, pl. helyes ceruzafogás. Tudják alkalmazni a technikai eljárásokat. Megnevezik a színeket, azok világos és sötét árnyalatait. Részt vesznek a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvet térviszonyokat. Tudnak megfigyelés után formát mintázni. Önállóan, vagy társaikkal közösen modellt, vagy makettet készítenek. Tárgyakat díszítenek saját elképzeléseik alapján. Rendelkeznek a koordinált szem és kézmozgással Munka jelleg tevékenységek A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesül folyamat. A gyerekek a munka jelleg tevékenységekben önként, egyéni fejlettségük, képességük szerint kapcsolódnak be. A fejlesztés kizárólag az örömteli, örömmel végzett tevékenységben valósul meg. A tevékenykedés során ismerkednek környezetükkel, alakulnak a munkavégzéshez szükséges attitdök, képességek, készségek, és tulajdonságok. Feladataik végzése során felgyorsul a szocializációjuk, fejldnek közösségi kapcsolataik, felelsségérzetük, toleranciájuk. A gyermek érdekldését, önkéntességét, aktivitását használjuk ki a nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Szem eltt tartjuk a munkavégzés során a teljes önállóság, a megfelel hely, id, és eszközök biztosítását. Nálunk az óvodapedagógus és a dajka mintát mutat, és viselkedésével, példaadásával jelzi elvárásait. Fontosnak tartjuk a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítását, a konkrét, reális, fejleszt értékelést. Arra törekszünk, hogy a munkavégzés ne idszakos, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai nevelés folyamatába. A szülkkel való beszélgetéseink során próbáljuk elérni, hogy a gyerekekkel otthon is gyakorolják az önmagukért, és a családért végezhet munkajelleg tevékenységet. Óvodáskorban legjelentsebb munka jelleg tevékenység az önkiszolgáló munka, testápolás, étkezés, öltözködés, a környezet rendben tartása (szemétszedés, levélseprés stb). 49

50 Cél: Olyan képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják az egyén és a közösség kapcsolatát a gyerekek közösségérzetét. Feladatok: Arra törekszünk, hogy fokozatosan alakuljon ki, hogy a gyermeket ne a megfelelni akarás vezesse. Minden munkafajta sok-sok gyakorlással kerüljön bevezetésre. Becsüljék meg egymás munkáját, fejldjön alkalmazkodóképességük. Tanulják meg az eszközök célszer használatát, az alapfogásokat és természetes módon alakuljon a gyermekek idérzéke, szociális magatartása, társas kapcsolatai. A gyermekek saját magukhoz mérten kapjanak fejleszt értékelést. A fejldés jellemzi óvodáskor végére: Vigyáz a tisztaságra. Tudatában van a baleseti forrásoknak, ügyel önmaga testi épségére. Törekednek az önállóságra, önként is vállalnak feladatokat. Képesek az eszközök megóvására. Elpakolják a játék- és egyéb eszközöket maguk után. Felismerik saját képességeik határait. A szerszámokat, munkaeszközöket tudják használni, ismerik azok tárolási helyét. Végeznek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel feladatokat, vannak rendszeresen visszatér tevékenységeik. Kialakulnak bennük azok a magatartásformák, melyek nélkülözhetetlenek a munkavégzéshez. Felismerik a segítségadás lehetségeit. Igényük van a felfedezett kisebb hibák kijavítására, a környezet értékeinek óvására, a környezetükben él növények gondozására A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelents részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejldését, fejlesztését támogatja. Nem szkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsdleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak 50

51 bvítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekv aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetségének biztosítása, kreativitásának ersítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épül ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A kötetlenségrl A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetséget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy: - részt vesz-e a tanulási tevékenységekben, vagy inkább tovább játszik, - a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor. Ha az óvodapedagógus vonzóvá varázsolja a gyermekek számára a tevékenységeket, akkor a gyermekek örömmel, bels indíttatásból vesznek részt azokon A fejldés jellemzi az óvodáskor végére A gyermek bels érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: 51

52 a) A testileg egészségesen fejld gyermek hatéves kora körül eljut az els alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezddik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejld gyermek az óvodáskor végére nyitott érdekldésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentsége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejld gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megn a megrzés idtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képez szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekv-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejld gyermek: Értheten, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthet formában, életkorának megfelel tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböz mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefügg nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérl; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvet szabályait; ismeri szkebb lakóhelyét, a környezetében él növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvet szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejld gyermek kedvez iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmködésre, a kapcsolatteremtésre felnttel és gyermektársaival. 52

53 A szociálisan érett gyermek: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelez óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejldésének elsegítése. A sajátos nevelési igény gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhet csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerül gyermekekkel szemben 7. Napirend-hetirend Napirendünk rugalmassága lehetvé teszi, hogy egyéni tempó, teljesítképesség, igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket. A nap átfogó és legfbb tevékenysége a játék. A folyamatos napirendben biztosított a gyermekek szükségleteit figyelembe vev egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés lehetsége. Az óvónk alkalmazkodnak az egyes gyermekek önállóságához, képességeihez, tulajdonságaihoz és ebbl kiindulva fejlesztik ket. Az egészségügyi- és viselkedési szabályokat különböz szinten gyakorolják. Hét órától saját csoportjukban tartózkodnak a gyermeke, ahol a lehet legtöbb idt játékkal töltik. A napirendet jellemzi a biztonságot nyújtó stabil és a változtatásokra is lehetséget adó rugalmasság. A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy azok a játék menetét ne zavarják. Nincs sürgetés, csak buzdítás és alkalmazzuk a kivárás módszerét. Az étkezések kezd idpontját határozzuk meg, az egész napunk folyamatos játékban telik. Az óvónk és a csoport dadus nénije a gyermekekkel étkezik. Minden gyermek megterít magának. Az étel, a folyadék a megterített asztalon található. A gyermekek gyakorolhatják az önkiszolgálást. Szükség esetén az óvodapedagógus, a dajka, vagy a pedagógiai asszisztens segít. A maradék étel eltakarításáról a piszkos edények elrakásáról szintén maguk gondoskodnak a gyermekek. A gyermekek levegztetésében kötelez a napi minimum fél óra, de az idjárástól, az aktuális feladatainktól függen déleltt illetve délután a szabadban tartózkodunk. A folyamatos napirend a Kurucdombi Tagóvodában nem valósítható meg, mivel a csoportszobák egymás mellett helyezkednek el, így az egyik csoportból csak a másikon keresztül lehet kimenni a mosdóba. 53

54 A folyamatosságról A folyamatosság eszköz. Annak eszköze, hogy a gyermekek óvodai életét úgy szervezzük meg, hogy abban mindig jól, biztonságosan érezzék magukat. A folyamatos napirend segíti a gyermekek egyéni igényeinek, szükségleteinek kielégítését, az egyéni képességfejlesztést, az egy gyermekre figyelés lehetségét, a sajátos nevelési igény, a szociálisan hátrányos helyzet gyermekek gondozását. Napirend (ajánlás) J tízórai Rajzolás, mintázás, kézimunkázás Mesélés, verselés Á Ének,zene, énekes játék, gyermektánc Játékba integrált Küls világ tevékeny megismerése T tanulás Mozgás Egyéni fejlesztés É Munka jelleg tevékenységek Egyéni beszélgetések K Játék, séta, kirándulás a szabadban Ebéd Pihenés eltti mese, zene Pihenés J Á T É K Felkelés Uzsonna Egyéni képességfejlesztés Részképességek fejlesztése Levegzés 54

55 Hetirend A heti rendet nem lehet mindenkorra érvényesen meghatározni. Az óvodában a gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvón a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát A heti rend, alkalmak, ötletek, kívánságok szerint változtatható. Nyári élet Az eddig kialakult szokásrendszer szerint szervezzük a tisztálkodást, étkezést, öltözködést. Közösségi élet ersítése a társas kapcsolatok mélyítésével. A nyári élet színterei: udvar, rossz id esetén a csoportszoba. A nyári élet programjai Mozgásos játékok - Zenés torna - Akadályverseny - Ügyességi gyakorlatok különböz tornaeszközökkel - Futó-fogó játékok - Kincsvadászat akadályok leküzdésével - Sorverseny - Váltóverseny - Célba dobás Báb, dramatizálás - Kedvenc mese elbábozása - Ki, mit tud? (mese, vers, mondóka, ének) - Fejmaszkokkal meseimprovizálás - Labirintus játék Körjáték, dalos játék - Népi játékok, mondókák, felelevenítése - Dalos játékok ismétlése Rajzolás, mintázás, kézimunkázás - Homokvárépítés kiegészít eszközökkel - Kalózhajón utazunk (festés, díszítés) 55

56 - Hajtogatás - Hajók elsüllyesztése - Rajzkiállítás - Közös festéssel képalkotás Nyári napirend (ajánlás) J Á T tízórai Rajzolás, mintázás, kézimunkázás É K Ebéd Pihenés eltti mese, zene Pihenés J Á T É K Felkelés Uzsonna Játék lehetleg az udvaron 8. Értékelés az óvodában A szóbeli értékelés az egész nap folyamán jelen van. Az óvodapedagógus és a pedagógus munkáját közvetlenül segítk magatartásukkal közvetlenül alakítják a gyermekek értékrendjét. Az értékelés során is érvényesítenünk kell a differenciált egyéni bánásmód elvét. Fontos feladatunk minden gyermekben megtalálni a pozitívumokat, ezeket ersíteni, kialakítani a gyermek reális önértékelését, fejleszteni önbizalmát, oldani a 56

57 szorongásokat, csökkenteni az agressziót. Pozitív értékeléssel, dicsérettel ersítjük a helyes magatartást, a negatív viselkedés okait feltárjuk, s megtanítjuk a gyerekeknek a problémamegoldást, konfliktuskezelést. A gyermekkel való kapcsolatunk alapja az elfogadás, kölcsönös tisztelet, együttmködés. A közösségi életben ugyanakkor fontosnak tartom a szokások kialakítását, s azt, hogy azok betartása a gyermek bels igényébl fakadjon. Az óvodapedagógus feladata a 6. kompetenciának való megfelelés: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejldésének folyamatos értékelése, elemzése. Az értékelés dokumentumai: 8.1. A tervezés Az óvodapedagógus feladata 2. számú kompetenciának való megfelelés: pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexió. Az ismeretnyújtás tervezését két folyamatban végezzük, a linearitás és komplexitás elve szerint. Az éves ütemterv alkalmazkodik az évszakokhoz, a kapcsolódó ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz, helyi történésekhez. A környezet tevékeny megismerése keretében feldolgozott témák nyújtják az alaphangulatot, melyhez kapcsolódnak az egyéb tevékenységformák és a játék. Az éves tervben olyan témákat kell megjelölni, melyek a gyermekek spontán kívánságára, tudásvágyára épülnek. Mint modell, elsdleges a természetközelség, a környezet nyújtotta természeti-, társadalmi háttér. Feldolgozásánál a közvetlen élethelyzetekben történ, tapasztalásra épül, cselekv-, érzékel ismeretszerzéssel, a társadalmi környezetben fellelhet viselkedésminták, illemszabályok megismerésére, gyakorlására kell törekedni. Az óvodai nevelés tervezettsége fontos, mert tudatos, felkészült munkát eredményez. A tervezés irányt ad, segíti a folyamatok célirányos, célszer egymásra épülését. Ugyanakkor a jó terv a szabadságot, rugalmas alkalmazást, a gyermekekhez való igazodást biztosítja. Szabadságot, mert a célok, keretek tervezettsége megadja az óvónknek a kompetenciát a részletekben való elmélyülésre, a gyermekek egyéni fejlettsége szerint. A tervezés alapelve minden területen egységes legyen egyéni képességfejlesztés, és mindenhol érvényesüljön, legyen az napirend, tanulás vagy munka. A tervezés segíti a gyermekek fejldési ütemének követését, jelzi a fejldésbeli lemaradásokat, láttatja az egyénhez kötd feladatokat. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a fest is csak úgy tud festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét Rudolf Steiner (A tanítás módja és a nevelés feltételei I. Stuttgart, 1924.) 57

58 A heti terv, melyet a saját magunk által tervezett csoportnaplóban rögzítünk legyen naprakész, jellemezze a komplexitás (a tevékenységek témájában kapcsolódjanak az adott környezetismereti témakörhöz, évszakhoz, ünnephez). Az óvodapedagógusnak lehetsége van arra, hogy számítógépen végezze a tervezést, ezzel fejlesztheti IKT kompetenciáját is. A csoportnapló tartalma: Gyermekek névsora és jele A csoport óvodapedagógusai A gyerekcsoport összetétele(tanköteles gyermekek) A gyermekek születésnapja Napirend Hetirend Tervezés Értékelés Elvégzett családlátogatások (ajánlott) Vezeti látogatások, dokumentumok és folyamatok ellenrzése Egyéni hospitálások Kapcsolat a szülkkel Szakérti vélemények Gyermekek kötelez tz- és balesetvédelmi tájékoztatása Szüli nyilatkozat Házirend Szüli nyilatkozat Gyermek kivitele az intézménybl Szüli nyilatkozat Orvosi vizsgálatok Szüli nyilatkozat Védni vizsgálatok Élményszerz séták, kirándulások, mozgásos programok szervezése Nyári napirend Nyári élet Feljegyzés a csoport életérl Éves terv Mellékletek 8.2 A gyermek fejldésének követése, a fejldési napló A fejldési napló dátumozott, tényfeltáró, helyzetelemz dokumentum, melyben az általuk meghatározott szempontsor alapján egyénenként külön-külön folyamatosan rögzítjük tapasztalatainkat, fejleszt feladatokat tervezünk, melyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatokra is. A fejldési napló alkalmas a fejldési folyamat követésére, a lemaradások, eredmények, egyénnek szóló feladatok meghatározására. Vezetése az óvónk számára rendszeresen, folyamatosan kötelez. A gyermekek körében elvégzett méréseket és az egyéni fejlesztési tervet a fejldési naplóban kell dokumentálni. 58

59 A fejldési naplóban foglaltakat az óvón feladata a szülkkel megismertetni fél évente, fogadóóra keretén belül. 9. A pedagógus kompetenciáknak való megfelelés Minden óvodapedagógus törekedjen arra, hogy megfeleljen a pedagógus kulcskompetenciák, és azok indikátorai által támasztott követelményeknek. 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. Pedagógiai munkájában korszer szaktudományos ismereteibl az óvodai tevékenységi területek figyelembevételével válogat, és ezt szervesen építi be a tanulási, képességfejlesztési folyamatba. 2. Nevel-fejleszt munkáját az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, és az óvoda pedagógiai programjára alapozza, figyelembe véve annak elveit, célrendszerét. A célokat széles kör módszertani eszköztár alkalmazásával éri el. 3. Szakszer nyelvhasználat jellemzi, a mveltségtartalmak közvetítése során fogalomhasználata pontos, a gyermekek számára is érthetvé teszi mondanivalóját. 4. A tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban a komplexitást alkalmazza és kihasználja a tevékenységi területek közötti kapcsolódási lehetségeket 5. Megismeri a gyermekek elzetes, más forrásból (család, bölcsde) származó tudását, tapasztalatait, épít rájuk. Szükség esetén tapintatosan korrigálja, alakítja a helytelen szokásokat, téves ismereteket. 6. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket digitális anyagokat és eszközöket is széles kören ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelelen tudatosan alkalmazza ket a gyermekek érdekldésének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére. 7. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket digitális anyagokat és eszközöket is széles kören ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelelen tudatosan alkalmazza ket a gyermekek érdekldésének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére. 8. A nevelési folyamatot úgy építi fel, választja meg a módszereket, eszközöket, szervezési módokat, munkaformákat, amelyek elsegítik az önálló megtapasztalást, a gondolkodás fejlesztését és a megszerzett ismeretek/ tudás különböz helyzetekben, feladatokban való alkalmazását. Figyel arra, hogy a gyermekek önálló gondolatait, kreativitását, alkotó tevékenységét kiemelten fejlessze és értékelje, a tudatosság, fokozatosság és változatosság szempontjainak érvényesítésével. 59

60 9. Pedagógiai munkája során elsdlegesnek tekinti a gyermekek különböz forrásból szerzett tapasztalatainak, ismereteinek változatos módon történ gyakorlati alkalmazását. 10. Felhasználja a modern információfeldolgozási stratégiákat és eszközöket munkája során. Példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában lehetséges alkalmazására. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 1. Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. Céljai összhangban vannak az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével 2. Pedagógiai munkáját éves szinten (pl.: éves ütemterv), tanítási-tanulási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és foglalkozásokra, tevékenységekre (játék, -és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Különböz szint tervei szervesen épülnek egymásra. 3. Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényezjét, a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a gyermekek érdekldését, elzetes tapasztalatait, képességeit, a környezeti feltételeket. 4. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezgép számítógép) célszeren használja. 5. A különböz célok elérésére (pl.: a tapasztalatok szerzésére, és rendszerbe foglalására, a problémamegoldó gondolkodás és az együttmködési képesség fejlesztésére stb.) tudatosan használja a tanulási stratégiák különböz módozatait. A tanulási folyamat felépítése, lépéseinek egymásra épülése a cél elérését segít, világos rendszert alkotnak. 6. A felkészülés során a tevékenység folyamatára, a gyermeki tevékenységek tudatos megtervezésére helyezi a hangsúlyt. Figyelembe veszi a pedagógus feltételteremt, irányító, szervez, támogató szerepét. Tudatosan épít az ismeretszerzés egymást követ lépéseire (megismerés, tapasztalatszerzés, rögzítés, gyakorlati alkalmazás, és értékelés). 7. Tudatosan tervez olyan szervezési módokat, munkaformákat, módszereket, (pl.: páros-, csoportos tevékenységek, projekt, stb.), amelyek lehetvé teszik a gyermekek számára a helyes viselkedési normák, mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segít együttmködést, közös feladatmegoldást és a csoportközösség ersítését. 8. A pedagógus egyrészt a gyermek egyéni érdekldésének, elzetes tudásának, képességei fejlettségének, másrészt az adott tevékenység motiváló hatásának figyelembevételével tervezi meg a képességfejlesztés folyamatát, az egyéni fejldést segít differenciált feladatokat. 60

61 9. Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a téma feldolgozására, pedagógiai céljai elérésére, amelyek optimális lehetséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására. Differenciált feladataival törekszik a gyermekek teljes körének bevonására. 10. Pedagógiai tervei a célok és a stratégia megválasztásának tudatosságára utalnak. Reflexióiból világossá válik, hogy jól látja a folyamat elemei közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat, tervezéséhez minden fontos információt figyelembe vesz, és tudatos döntéseket hoz az adott elemek kiválasztásakor és egységbe szervezése érdekében. 11. Reflexióiból, tervezeteibl kitnik, hogy felkészülése során több stratégiai megoldás közül választja ki az optimálisnak ítélt megoldást. Döntéseit meggyzen indokolja. 12. Pedagógiai terveit a megvalósítás után rendszeresen elemzi. Tudatosítja a felkészülés szerepét az elért eredményekben, ugyanakkor felismeri a tervezés során elkövetett hibákat, a felkészülés hiányosságait. Utal az utólagos elemzés-értékelés tapasztalataiból levonható következtetésekre, azok késbbi felhasználására. 3. kompetencia: A tanulás támogatása 1. A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára. Tudja, hogy az érdekldés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvet feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe. 2. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat elzetes tervein, elképzelésein. 3. A nyugodt, bizalomteli légkört teremt a tevékenységek, foglalkozások során. A gyermeki tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejldésbe vetett hit, a segít, támogató attitd jellemzi. Tudatosan figyel a gyermeki kezdeményezések bátorítására. A hibák, hiányosságok megfogalmazásakor ügyel arra, hogy tárgyszer legyen, és mindenkinek lehetséget adjon a javításra. 4. Megfelel feltételeket biztosít az elmélyült tevékenységekhez, tapasztalatszerzéshez lehetség szerint a gyermekek bevonásával. A nyugodt légkör, a rendezett környezet mellett biztosítja a párhuzamosan végezhet tevékenységekhez, munkaformákhoz/szervezési módokhoz és módszerekhez szükséges tárgyi feltételeket. 5. A játékhoz és egyéb tevékenységekhez az eszközöket kell pedagógiai kultúrával kutatja fel, melyek az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodnak, és a mveltségtartalmak és az emberi értékek közvetítését szolgálják. 61

62 6. Kihasználja a különböz megismerési technikákban rejl lehetségeket az önálló felfedezés képességének alakítására. Alkalmazza az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segít módszereket, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböz stratégiáit. 7. Felismeri a tanulási és azt kísér magatartási problémákat, szükség esetén a szülk, illetve megfelel szakember segítségét kéri. 8. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét. Ennek érdekében felhasználja az IKT eszközök alkalmazásában rejl lehetségeket. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történ sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelel módszertani felkészültség 1. Pedagógiai munkájában a nevelést és tanulási tevékenységet egységben szemléli felismerve a tanulás alapvet nevelési funkcióját. Tudatosan használja a tanulási tevékenységekben rejl személyiségfejlesztési lehetségeket, az értelmi, érzelmi, esztétikai és szociális képességek terén egyaránt. 2. A gyermekeket a kötetlen és kötött tevékenységekben egyaránt igyekszik megismerni. Megfelel módszertani kultúrával rendelkezik a gyermekek személyiségének, szkebb és tágabb környezetének, a gyermekcsoportban elfoglalt helyének megismerésére. 3. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem fejldésében szemléli, reakciói a fejldésbe vetett bizalmat sugározzák. Az értékelésnél a gyermek önmagához viszonyított fejldésének mértékét hangsúlyozza, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítja. 4. A gyermekek teljes személyiségfejlesztésére és autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Nevelmunkájában fontos szerepet kapnak az önálló gyermeki feladatok, amelyek lehetvé teszik a kitartás, önismeret, önbizalom, döntéshozatal és felelsségvállalás fejlesztését. 5. Felismeri a gyermek személyiségfejldésében jelentkez zavarokat, nehézségeket, és lehetségei szerint segít ezek megoldásában. Ha szükséges, megfelel szakemberhez irányítja a gyermeket. 6. Óvodásai esetében felismeri a különleges bánásmód szükségességét. Számukra hosszabb távú fejlesztési tervet dolgoz ki kollégáival, a szülkkel és szükség esetén megfelel szakemberrel együttmködve. A tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait egyaránt fontosnak tartja. Saját képességeinek ismeretében önállóan vagy segítséget kérve törekszik az egyéni bánásmód megvalósítására. 62

63 7. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a megfelel fejlesztési stratégiáknak a gyermek igényeihez igazodó magvalósítására. 8. A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási/fejldési folyamat természetes velejárójaként kezeli. A hibákat a gyermeki megértést elsegít, korrekt és tapintatos módon javítja. 9. Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános célrendszer figyelembevételével fogalmazza meg. 10. szintén és szakszeren elemzi, értékeli pedagógiai gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Igyekszik feltárni az elért eredmények és kudarcok okait. Következtetéseket és feladatokat fogalmaz meg saját szakmai fejldése érdekében. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböz társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység. 1. Kommunikációjával a gyermekek számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot nyújtó, ders, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, ders, nyugalmat áraszt. 2. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel. 3. Tájékozott a gyermekek szociokulturális hátterét illeten, amelyet pedagógia munkája során befolyásoló tényezként értelmez. Törekszik az eltér kulturális illetve társadalmi háttérébl adódó sajátosságok és az ebben rejl értékek megismertetésére 4. Óvodai és óvodán kívüli közösségfejleszt együttmködést, szociális képességeket fejleszt módszereket, tevékenységeket, programokat támogat és szervez. 5. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktusmegelzés módszereit: a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megersítését. 6. A csoportjában felmerül konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. A csoport és az egyének profiljának ismeretében felismeri a lehetséges konfliktusforrásokat. A felmerül problémákat fejlesztési célként értelmezi. 7. A napi tevékenységekben, játékban a gyermekek természetes közlési vágyának kiéléséhez megteremti a feltételeket. Érdekldésével, kérdéseivel ösztönzi a gyermekek egymás közötti kommunikációját. Kérdéseivel állásfoglalásra, véleményalkotásra is ösztönzi ket. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. 8. Pedagógiai tevékenységében tudatosan jelenik meg a nemzeti és egyetemes emberi értékekkel való azonosulás. A kulturális sokszínséget értékként kezeli. Törekszik más népek kultúrájának, szokásainak, értékeinek megismertetésére és az azok iránti tisztelet kialakítására. Személyes 63

64 példával küzd az elítéletek és a kirekesztés ellen. Tudatos módszerválasztással segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének ersítését. 9. Az együttmködés, kommunikáció elsegítésére követend mintát mutat a gyermek és szülk számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. 10. A gyermekcsoportja profiljának, a társas kapcsolatok rendszerének ismeretében alakítja ki a közösségfejlesztés stratégiáját. Segíti a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermekek közösségi tulajdonságainak és akaratának fejldését. 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejldésének folyamatos értékelése, elemzése 1. Jól ismeri a tevékenységi formák fejlettségi mutatóit, az elérni kívánt szintet, mely az óvodáskor végére jellemzi a gyermekeket. Képes saját feladatait ezek figyelembevételével és csoportjának ismeretében körülhatárolni, megfogalmazni és következetesen alkalmazni. 2. A pedagógiai funkciónak megfelel (minsít, fejleszt, összegz) értékelési stratégiát alkalmaz. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melybl a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a pedagógiai célnak leginkább megfelelt. 3. A gyerekek képességeinek, tudásának alakulását az életkorhoz igazodó feladatok, eszközök biztosításával, alkalmazásával követi nyomon. Ezek összeállításakor a pedagógiai, pszichológiai ismereteit is alkalmazza. 4. A tanulási folyamat irányításkor figyelembe veszi a képességfejldés eredményeit és saját megfigyelései tapasztalatait. Pozitív megersítéssel, az elért eredmény tudatosításával további erfeszítésre ösztönzi a gyermekeket. 5. Értékelése objektív, érthet, következetes. Az értékelés területeirl, szempontjairól és idszakos eredményeirl a szülket tájékoztatja. 6. Pedagógiai tevékenysége során folyamatos visszajelzést ad a gyermekeknek. A pozitívumokra épül, differenciált, fejleszt értékelést részesíti elnyben. A gyermek fejldését önmagához viszonyítja. 7. Pedagógiai tevékenysége során célszeren alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a gyermekek nyomon követik, mintának tekinthetik társaik megnyilvánulásait, alkotásait. Az ön- és társas értékelés alakulását a pedagógus személyes pozitív példájával és kérdéseivel segíti. 8. Önállóan képes a gyermekek tevékenységének megfigyelésébl, produktumaik értékelésébl kapott adatokat elemezni. Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául szolgálnak. 64

65 A fejlesztésre vonatkozó tervét a gyermekek egyéni ütem képességfejldésének megfelelen alakítja. Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttmködés, problémamegoldás 1. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttmködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 2. A kapcsolattartás formái és az együttmködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböz online csatornákat. a gyors, többirányú, közvetlen kapcsolattartás érdekében. Folyamatos online információcserére törekszik pedagógiai partnereivel. 3. Nyitott a szül, a gyermekek, az intézményvezet, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, ezeket önkritikusan elemzi, értékeli, és felhasználja ket szakmai fejldése érdekében. 4. Együttmködést kezdeményez és folytat kollégáival, a szülkkel, a pedagógiai munkát segít szakemberekkel a gyermekek fejldése érdekében. 5. Szakmai megbeszélések, értekezletek aktív résztvevje. Kulturáltan vitatkozik, érvei szakmailag megalapozottak. A problémák megoldására, nézetkülönbség esetén kompromisszumra törekszik. Hiteles, másokra odafigyel, együttmködésre kész személyiség. 6. Óvodai feladatait, problémáit önállóan, a szervezet mködési rendszerének megfelel módon kezeli és intézi. 7. Intézménye pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok elérése, az éves programban tervezett feladatok megvalósítása érdekében együttmködik kollégáival. Intézménye szakmai munkaközösségének aktív tagja. Részt vesz az óvoda pedagógiai és módszertani fejlesztéseinek megvalósításában. 8. A gyermeki tevékenységekhez, játékhoz, munkához, tanulási tevékenységekhez- megfelel hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. 9. Munkája során értheten és pedagógiai céljainak, az adott helyzetnek megfelelen kommunikál. Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértését tükrözi. 10. Tudatosan ösztönzi és fejleszti a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A magyar nyelv tiszteletére, a kommunikációs helyzetnek megfelel nyelvhasználatra neveli a gyermekeket, a nyelvi megfogalmazások gazdagságára irányítja a figyelmet. 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelsségvállalás a szakmai fejldésért 1. Tisztában van személyiségének sajátosságaival. Reálisan értékeli szakmai felkészültségének aktuális szintjét, ersségeit és gyengeségeit, a fejldés érdekében tudatosan tervezi a saját szakmai 65

66 jövjét. Tisztában van a különböz pedagógusszerepek elvárásaival. Törekszik arra, hogy megfeleljen ezeknek. 2. Pedagógiai tevékenységét folyamatosan elemzi és értékeli. Önképzés és szervezett továbbképzések útján gazdagítja ismereteit. A tanultakat tudatosan beépíti saját pedagógiai gyakorlatába. 3. Szóbeli és írásbeli kommunikációját folyamatosan és kritikusan elemzi, értékeli és fejleszti. 4. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekrl, kihasználja a továbbképzési lehetségeket. 5. npedagógiai tevékenysége során új képességfejleszt eszközöket, munkaformákat, tapasztalatszerzési módokat, és visszacsatolási eljárásokat, IKT- eszközöket, gyermek megismerési technikákat stb. alkalmaz. 6. Rendszeresen tájékozódik a digitális eszközökrl, a nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológia legújabb eredményeirl, és lehetség szerint alkalmazza ket. 7. Bekapcsolódik különböz szakmai közösségek munkájába. Ennek folyamatáról, valamint eredményeirl szkebb és tágabb szakmai környezetét folyamatosan informálja. 8. Aktív résztvevje az intézményfejleszt tevékenységének. Szerepet vállal pályázatfigyelésben, pályázatírásban és a megvalósítás feladataiban. Az eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába. 9. Alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáit. Szakmai tevékenységérl beszámol, publikációit online módon is hozzáférhetvé teszi. 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységekre vonatkozó feladatok Alapelvünk, hogy a gyermekekbl ders, nyugodt, egészséges lelk, teljesítményre képes, szeretetet adni és kapni tudó, az emberi élet értékeit felismer és azok szerint él felnttet neveljünk. A gyermeki jogok érvényesülése az óvodában, a nevelésükben részt vev dolgozókon múlik. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, segítése, a törvényi elírások betartása, betartatása mások által is. A gyermekvédelmi munka felelsségteljes, nagy körültekintést igényl, a hivatali titoktartási kötelezettség alá tartozó tevékenység. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet gyermekeknek különös figyelmet, bánásmódot biztosítunk óvodánkban, amely feltételezi a felnttek elítélet-mentes, elfogadó viszonyulását. Intézményeinkben minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége a gyermekvédelmi munka. Az óvodapedagógusoknak közre kell mködniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejldését veszélyeztet körülmények feltárásában, megelzésében, megsznésében. 66

67 Elítéletektl mentes, el- és befogadó magatartás szükséges ahhoz, hogy intézményünkben egyetlen óvodás se érezze magát peremhelyzetnek. Cél: Az egészséges személyiségfejldést károsító hatások észrevétele. Mindazon körülmények, feltételek feltárása, elhárítása, enyhítése és megszntetése, amelyek a gyermekek egészséges testi-, lelki- és szociális fejldését hátrányosan befolyásolják, illetve veszélyeztetik. A valamely okból hátrányos helyzetbe kerültek esélyeinek javítása, segítése. Feladataink: Lehetségteremtés minden gyermek egyéni képességeinek a maximális kibontakoztatására. Meg kell ismerni a családot és a gyermekek családban elfoglalt helyét. A család figyelmének felhívása az emberi kapcsolatok kialakítására való képesség állandó formálásának a fejlesztésére, hogy egy-egy család, egy-egy ember ne csak magára, hanem a többiekre is gondoljon. Biztosítani kell a gyermekeket megillet jogok érvényesülését az óvodán belül. Szükség esetén véd-, óvó intézkedésekre javaslatot tenni. El kell segíteni az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba. Segítségadás és kompenzálás- egyénenkénti bánásmóddal- a hátrányok csökkentése érdekében. Prevenció, segítségnyújtás. Ki kell szrni a hátrányos, halmozottan hátrányos, ill. a veszélyeztetett helyzetben lév gyermekeket. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat fel kell ismerni, szükség esetén szakember segítségét kérni. A veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyermekek rendszeres óvodalátogatását figyelemmel kell kísérni, a hiányzásokat szükség esetén jelenteni kell. Szükség esetén egészségügyi szrvizsgálatot soron kívül javasolni. Családok szociális- és anyagi helyzetének megfelelen a különböz támogatásokhoz való hozzájutást javaslattétellel el kell segíteni. Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a gyermek családban történ felnevelését. A szülkkel együttmköd kapcsolat kialakítására kell törekedni. Jó kapcsolatot kell kiépíteni a gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel. Gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait figyelemmel kell kísérni. 67

68 A gyermekvédelmi felels feladatai: A nevelési év elején tervezze meg a gyermekvédelmi munkaprogramot. Az intézményben jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, telefonszámát. Hangolja össze a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónk között. Kísérje figyelemmel a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, tájékoztassa a többi óvónt a változásokról. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett intézkedési lehetségek kimerültek, vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Tartsa nyilván a veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyermekeket, a nyilvántartásban jegyezze fel a gyermekekkel, ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket, azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónivel együtt végezze. Ellenrizze a nyilvántartásba vételt, ill. a megszntetés okait. Tegyen javaslatot a különböz segélyezési formákra, segítsen a segélykérelmek kitöltésében. Szükség esetén vegyen részt a környezettanulmány elvégzésében! 11. A gyermekek esélyegyenlségét szolgáló intézkedések, a szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Az óvodai nevelés céljai között szerepel az esélyegyenlség biztosítása, a szociálisan rászoruló családok gyermekeinél jelentkez kognitív hátrányok csökkentése. Ez a tevékenység elssorban nem szociális irányultságú, hanem nevelési, pedagógiai, és a kiemelt figyelmet igényl kisgyermekek, ezen belül a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek úgynevezett többletfejlesztését szolgálja. A szociális hátrányok kompenzálása a mélyebb együttmködést kívánja meg a nevelésben résztvevktl: pedagógusok, család, gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek. A pedagógiai kultúra, innovációs hajlandóság megersítése a kognitív hiányok leküzdését szolgálja (továbbképzések, jó gyakorlatok átvétele ) Az esélyteremtés pedagógiai eszköze a differenciált bánásmód. Minden gyermek azt a segítséget kapja az óvodai nevelés során, melyet diagnózisa, szociális helyzete, rászorultsága szükségessé tesz. 68

69 Cél : Megfelel minség és idtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének érvényesítése. A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Feladat A HH/HHH gyermekek városon belüli teljes kör óvodáztatásával biztosítani az esélyegyenlséget. A HH/HHH gyermekek egyenl elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet. Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejldését folyamatosan nyomon követve. Hatékony együttmködés kialakítása a szülkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel. Szervezési feladatok Feladat A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes kör, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Integrációt elsegít csoportalakítás (tagóvodánként, csoportonként a HHH gyermekek arányos elosztása) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülk munkába állását lehetvé tév nyitva tartás kialakítása Felels Vezeti munkaközösség Tagóvoda vezetk saját óvodájukban Csoportvezet óvodapedagógusok a saját csoportjukban Intézményvezet Neveltestület együttmködése Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, Esetmegbeszélések, Hospitálások. Személyi feltételek óvodapedagógusok gyermekvédelmi felels gyógypedagógus logopédus pedagógiai asszisztens 69

70 dajka. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma elírásai szerint történik. egyéni fejlesztéshez képességfejleszt játékok, vizuális eszközök, mozgásfejlesztést segít eszközök, finommotorika fejlesztését segít játékok, eszközök, anyagok. Pedagógiai munkánk kiemelt területei 1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehetleg családlátogatás alkalmával. 2. Egészséges életmódra nevelés egészségtudat kialakítása, táplálkozási szokások alakítása, mozgásra megszerettetése. 3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés az intézményes nevelésbe való illeszkedés elsegítése, bizalom-, elfogadás-, együttmködés érvényesítése. 4. Kommunikációs nevelés szókincs-, nyelvi kifejezkészség-, beszédértés-, beszédészlelés fejlesztése. 5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 6. Korszer óvodapedagógiai módszerek alkalmazása mozgás, zene, dráma, stb. felhasználása, környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján, differenciálás, kooperatív tanulási technikák egyéni fejlesztés, szülkkel való megújuló partneri kapcsolatok. 70

71 7. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Feladat Egészségügyi szrvizsgálatok (a gyermek testi fejldésének nyomon követése, regisztrálása, szakorvosi vizsgálatok) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, védni tanácsadás (a szülk számára az együttmköd partnerekkel közös programok pl. egészségnap szervezése Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (ruhák, játékok, könyvek gyjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulásokon való részvétel és rendezvények látogatásának biztosítása) Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttmködés (a rászorulók segítése a természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz) Felels Tagóvoda-vezetk Csoportos óvodapedagógusok Gyermekvédelmi felels Gyermekvédelmi felels Együttmködés a szülkkel személyes kapcsolat kialakítása minden szülvel, a gyermekek egyénre szabott beilleszkedésének biztosítása, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejldésérl, egyéni fejldési napló bejegyzéseinek megbeszélése, gyermekmunkák bemutatása, elemzése, szülk részvételi lehetségének biztosítása a napi tevékenységek során, egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, Szüli Munkaközösség. rendezvények szervezése pl. szi programok, adventi elkészületek, farsang, évzáró, anyák napja, stb., a partneri igény- elégedettségmérés eredményei alapján a szüli igények kiszolgálása a törvényi és a pénzügyi lehetségek függvényében. Együttmködés az óvodán kívüli szervezetekkel Szervezet Gyermekjóléti, családsegít szolgálat Védni hálózat Szakmai szolgáltatók Nevelési Tanács-adó Együttmködési lehetségek Szülk támogatása, erforrásaik feltárása A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Konzultációk a gyermek fejldésérl, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése, biztosítása 71

72 Az óvodapedagógus feladata az 5. kompetenciának való megfelelés: a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböz társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység. 12. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek óvodai együttnevelése A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai együttnevelése Fogalma: az a különleges bánásmódot igényl gyermek, tanuló, aki a szakérti bizottság szakérti véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejldési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Intézményünk az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelen az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja: a. Az óvoda székhelyén és valamennyi tagóvodában I. aa. értelmi vagy beszédfogyatékos (akadályozott beszédfejldés) II. ab. autizmus spektrum zavarral küzd (ép értelmi képességekkel rendelkez, autisztikus) III. ac. egyéb pszichés fejldési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd IV. ad. érzékszervi zavarral küzd (enyhe fokban hallássérült-nagyothalló) V. ae. érzékszervi zavarral küzd (hallását mtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült) b. A Halász Utcai Tagóvodában és a Sopronkhidai Tagóvodában I. ba. értelmi vagy beszédfogyatékos c. A Balfi Tagóvodában I. az a pont szerint. Teljes integráció: A fent felsorolt SNI-s a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. Részleges integráció: amikor a sajátos nevelési igény gyermek a sérülés mértékének függvényében csupán 1-2-órát tölt a csoportban. 72

73 A sajátos nevelési igény gyermekek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra: Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vev szereplk: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a neveltestület. A szakmai, pedagógiai feltételek biztosításához alapvet: pedagógiai, szakmai felkészültség személyes elkötelezettség stabil, egymás munkáját ismer és elismer kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra nyitott nevelközösség (gyógypedagógussal is) gyermekcentrikus pedagógiai munkát segít dolgozók Csoportszervezés elvei: Inkluzív formában, csoportonként maximum két-három SNI-s gyermek lehet, hogy minden gyermek megkaphassa a figyelmet, hogy fejlesztése eredményes legyen. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszert és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletei határozzák meg. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek biztosítása: A gyógypedagógus által javasolt speciális fejleszteszközök és mindennapi tevékenységet segít eszközök biztosítása. Esetenként a logopédiai szobában történik az egyéni foglalkozás. Szakkönyvek beszerzése. Az integrációt, elsegít pedagógiai tevékenységek: A fejlesztés kiemelt területei: 1. Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésének feladatai: Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó ersítése, a beszédértés a szókincsfejlesztés, 73

74 a gyermeket körülvev környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása. 2. Enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai: Az enyhe értelmi fogyatékosság esetén minta a kortárscsoporttal, a társakkal való együttmködés, kommunikáció segíti a spontán tanulást 3. Akadályozott beszédfejldés gyermek fejlesztésének feladatai: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése fontos feladat. 4. Magatartási zavarban szenved, autisztikus kisgyermek fejlesztésének feladatai: Az óvodai nevelés elsdleges feladata a kommunikációs, szociális és kognitív habilitáció, terápia. Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre, egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, fejldési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével. Minden sajátos nevelési igény gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik, a fejlesztési tervet az óvón és a szakember együttesen készíti el. A sajátos nevelési igény gyermek beiskolázása szakérti vélemény alapján történik. a. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: Cél: A hátrányok csökkentése A gyakoriság, a módszer a szakember konkretizálva az adott gyermekre a munkatervben kerül meghatározásra. b. Fejleszt foglalkozások, támogató tevékenységek: Cél: Kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése, gyakorisága, módszer, szakember, felels meghatározása. 74

75 c. Szüli értekezlet, szüli fórum: Cél: Befogadó szüli környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése. (esetleges aggodalom mérséklése.) d. Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttmködés, kooperáció ersítése. e. Továbbképzések: Cél: Nyitottabbá és alkalmassá tenni a neveltestületet az együttnevelésre, a segít és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvétele. f. Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodán belül: Cél: segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában, és a speciális bánásmódhoz, tanácsadói támogatás pl.: PSZK Szakmai támogatás, konzultáció a küls partnerekkel. Az SNI gyermek fejldésével kapcsolatos dokumentáció vezetése: Az SNI gyermekkel érkez dokumentumok, szüli dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakérti vélemények, valamint pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakérti vélemény, a szakéri javaslat száma, irattári száma. Az SNI gyermekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: - egyéni fejldési napló, - nevelési év végi értékelés. Szakmai dokumentumok: - Alapító okirat, - SZMSZ, - Helyi Pedagógiai Program, - Gyermekvédelmi dokumentumok összessége. Az SNI gyermek fejldésével, készség és képességfejlesztésével összefügg dokumentumok: - a lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása, - folyamatdiagnosztika, - az egyéni fejlesztési terv, - pedagógiai vélemény összegyjtése. - vonatkozó törvények és rendeletek részletei, az értelmezéshez szakszavak szótára. 75

76 Az SNI gyermek integrálásának a pedagógiai gyakorlat,/folyamata: Az eltér kisgyermek szakérti vizsgálatát elkészítjük. Tájékoztatjuk a gyermek szüleit az ket megillet jogokról. Az SNI gyermek kontrollvizsgálatát figyelemmel kísérjük. A kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakérti véleményben elírt szakirányú végzettség gyógypedagógust alkalmazzuk. Elkészítjük a kisgyermek óvodai fejlesztési tervét. Megszervezzük a rehabilitációs foglakozásokat Megszervezzük a fejleszt foglakozásokat (gyermekenként heti1-2 alkalom, 30 percben). Kiemelten figyelünk a gyermekek bevonására az alábbi területeken: - játék - verselés, mesélés, dramatikus játék - ének, zene énekes játék, gyermektánc - rajzolás, mintázás, kézimunkázás - mozgás - a küls világ tevékeny megismerése - munka jelleg tevékenységek - figyelünk hogyan alakul az SNI gyermek társas kapcsolata. Félévente a gyermek fejldését áttekintjük, közösen a szül, a gyógypedagógus, óvodapedagógus segítségével. A gyermeki fejldés nyomon követésének ajánlott szakaszai: Óvodával való ismerkedés szakasza. A fejldés nyomon követése féléves idkeretben, ajánlás az egyes gyermekre és csoportra irányuló értékelési rendszerünk hatékonyságának elemzésére középs és nagycsoportos gyermekek számára. A fejldés áttekintése 5 éves korban. Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban, szakvélemény alapján. Után - követés. 76

77 12.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek Fogalma: az a különleges bánásmódot igényl gyermek, tanuló, aki a szakérti bizottság szakérti véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentsen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejldése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minsül sajátos nevelési igénynek. Óvodánkban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekekkel a Gyr-Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Soproni Tagintézményének fejleszt pedagógusai foglalkoznak, valamint a csoport óvodapedagógusai Kiemelten tehetséges gyermek Cél: Olyan támogató és szakszer környezet megteremtése, amelyben a tehetség-ígéretek minél korábbi életkorban felfedezhetk és komplex fejleszt tehetségprogrammal kiemelked képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A tehetség ígéretek felfedezése,gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehetségét. Alapelveink: A tehetség ígéretek felfedezése, ers oldalának fejlesztése ill. szakember felé irányítása Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése Vegyék észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. /Szabó Magda Feladat: Az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetségfejlesztését. Pedagógusok szakértelme, szakmai többlettudása egymást jól kiegészítve a tehetségígéretek gondozásának szolgálatában áll. 77

78 A Balfi Tagóvoda helyi sajátosságai 78

79 13. A vidéki környezet elnyei Tagóvodánk 45 férhelyes, 2 csoportos. Közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, Balf F utca 13.szám alatt található. Nagy kert tartozik hozzá, mely határos a szomszéd Szanatórium kertjével. Az óvoda saját konyhával rendelkezik. Óvodánkba 75%-ban balfi gyermekek járnak, de minden évben jelentkeznek kópházi, fertbozi és soproni gyermekek is. Kis közösségünk erssége az optimális gyermeklétszám, a nyugodt, elfogadó, családias légkör, melyben gyermekeink biztonságban, szeretetben fejldhetnek, miközben az egyéni bánásmód, a rugalmas, folyamatos napirend maximálisan érvényesülhet. A családokkal szoros, jó kapcsolatot ápolunk. Gyermekink zöme kertes, falusias családi környezetben él, sokan a nagyszülkkel együtt. A csendes, tiszta, falusias környezet kiváló alkalmat nyújt nagy sétákra, piknikekre, gyümölcsszedésre, állatsimogatásra. Gyermekeinket a környezettudatos magatartásra, természetes élhelyek védelmére, tiszteletére nevelünk. Óvodánk szoros kapcsolatot ápol a szomszédos, 4 osztályos Balfi Tagiskolával. Gyermekeink nagy része ott folytatja tanulmányait, akiket gyakran meglátogatunk, s közös rendezvényeink is vannak. A két tagintézmény szülei együttesen képviselik a Szüli Tanácsot, mely sokat tesz gyermekeinkért. Az óvoda dolgozói, gyermekei, szülei rendszeresen részt vesznek Balf kulturális életében, rendezvényein is (pl.: Adventi gyertyagyújtás, Mikulás hétvége, Medvehagyma fesztivál, Locsolóbál stb.) 79

80 A Halász Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 80

81 14. A néphagyományok megrzésének lehetségei, feladatai 14.1 Célunk, hogy megrizzük nemzeti öntudatunkat, a magyar nép kultúráját és hagyományait. Óvodai munkánk során az ismeretek közvetítésével a közösen átélt élményekkel kívánjuk megalapozni, lerakni a hazaszeretet csíráit, a természetes mveltséget, a nemzeti és népi hagyományok ápolását és továbbvitelét. Figyelemmel kísérjük a jeles napokat, amelyek kapcsolódnak az évszakok változásaihoz és az egyházi ünnepekhez. Elssorban a családias, meghitt jelleget ersítjük a gyermekekben; ugyanakkor ezzel a társas kapcsolatok fejldését is elsegítjük 14.2 Óvodai ünnepeink, hagyományaink: Nevelési felfogásunk szerint a gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az óvodai hagyományok, ünnepek. a néphagyományok elemei elssorban a játéktevékenységbe ágyazódnak be. Ide kapcsolódnak a manuális tevékenységek, valamint a dramatikus játékok, eszközök és kellékek. A sokszín tevékenység gazdagítja a gyermek kifejez4eszközeit, fejleszti érzelmi és gondolatvilágát. Az óvodánkba járó gyermek ders, családias környezetben, tevékeny, érzelem gazdag életet élhet. Felhasználjuk azokat a szokásokat, tevékenységeket, amelyek a természethez, az emberekhez kapcsolódtak a régmúltban is. A gyerekek az évrl- évre visszatér élmények által életre szóló lelki útravalót kapnak. Az óvodáskor értelmileg és érzelmileg igen fogékony korszak. Erre építünk a napi munkánkban. A cselekvéssel szerzett tapasztalatok, élmények hatnak a gyerekekre, így tudnak ünnepelni is. Az ének-zene. énekes játék, gyermektánc tevékenység dalanyaga nagyrészt a népi gyermekdalokból, mondókákból tevdik össze. 81

82 Ünnepeink, hagyományrzés: sz Az évszakhoz kapcsolódva termések gyjtése, különféle tevékenységekhez történ felhasználása. Tél: Mikulás várás, gyermekek megajándékozása. A karácsony hangulati elkészítése, meghitt hangulat megteremtése, ajándékozás. Farsangi vidám hangulat megteremtése, dekorálás. Tavasz: Március 15. Nemzeti ünnepünk méltó megünneplése Húsvét - tojásfestés, ajándékozás. Iskolalátogatás a nagycsoportosokkal. Gyermeknap - ajándékozás, vidám programok. A nevelési év folyamán nyílt nap(ok) tartható(k), ennek tartalmát és idejét az adott csoportot vezet óvónk határozzák meg. 82

83 A Hermann Alice Óvoda István bíró utcai épületének helyi sajátosságai 83

84 15. Tehetséggondozás Tehetségmhelyeink: melyeket az óvodában dolgozó, e szakirányú végzettséggel rendelkez pedagógusok vezetnek a gyermekeknek Zeneóvoda az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségbl kigyógyít. Koncentrál, testi, lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét Fejleszti a közösségi érzést. Kodály Zoltán Zeneóvoda keretében szeretnénk gazdagítani a gyermekek érzelemvilágát, fejleszteni: ritmusérzéküket (ami az olvasástanulás elengedhetetlen része), hallási képességeiket: o dinamikai érzék o hangszínérzék o hangmagasság iránti érzék o zenei emlékezet o bels hallás zenei formaérzéküket zenei alkotókedvüket, alkotóképességüket természetesen játékos formában (zenei képességfejleszt játékgyjteményünk segítségével), vidámfelszabadult hangulatban, sok új dallal, mondókával fszerezve, maximum fs csoportokban. 84

85 15.2 Ovis kosárlabda Célja, hogy az óvodás korosztály (4-7 évesek) minél szélesebb rétegeit bevezesse a kosárlabda sportághoz kapcsolódó, játékos-, labdás-koordinációfejlesztésbe, ügyesítésbe a lehet legszínesebb, játékosabb, formában az óvoda tornatermében tartott foglalkozások keretén belül. Fontosnak tartjuk, hogy a családoknak "helybe hozzuk" a sportfoglalkozásokat. A foglalkozásokat heti 1 alkalommal, kb. 30 perces idtartamban, fs vegyes csoportokban, 4-7 éves óvodások számára tartja a korosztály sajátosságait ismer tapasztalt óvodapedagógus. A foglalkozások gyakori váltások és dominánsan játékos feladatok révén alkalmazkodnak a korosztály rövid koncentrációs képességéhez. 85

86 A Király Jen utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 86

87 16. Mozgás-mozgásos játékok F feladatunk az egészséges életmódra nevelés, ezen belül a mozgásigény kielégítése a mozgáskultúra fejlesztése. Célkitzéseinket meghatározza egyrészt, hogy óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, másrészt, hogy az óvodások zömében lakótelepi gyerekek, akik szk mozgástérrel, természetes környezettl távol élnek. Ezeket a hátrányokat próbáljuk kompenzálni mozgásigény kielégítésének lehetségével fakultatív választható programként. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola rendszeresen helyet biztosít óvodásaink részére a tornatermükben, így a tárgyi feltételek adottak a mozgásos tevékenységhez. Mozgásfejlesztés az óvodában a táncon keresztül A tevékenység anyaga az agyi funkciók serkentését állítja fókuszba. Minden alkalommal magába foglalja a gimnasztika, a balett, modern és társastánc mozgásanyagának korosztály szerinti felhasználhatóságát, alkalmazását, és a gyerekek a mozgásformát a saját tudásszintjének megfelelen az elsajátíthatóságát. Valamennyi funkció fejlesztése jelen van mind a két korcsoportban, csupán a nehézségi fokmeghatározása, a színterek eltérek akár csoporton belül is. A testséma kialakulása, a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A testrészekkel való megismerkedés során a térarányok bekapcsolódnak a megismerés folyamatába, közvetlenül kapcsolódik ehhez az eszközökkel való munka, ami a szem-kéz és finommotoriját fejleszti a gyermekeknél. A tevékenységeken lényeges a gyermek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegend hely keresése, saját maguk, testük, és a tárgyak viszonyának, elhelyezésének sokoldalú megtapasztalása. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az óvoda az a szintér, ahol elkészítés folyik az iskolai feladatok ellátására. Kiemelten fejleszthet többek között a finommotorika, nem csak az írás elsajátítása a kézizmok koordinált mozgatás miatt., hanem azért, mert erre a korra várható el az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége is. 87

88 A speciális funkció fejlesztése kitüntetett szerepet azért kapja,hogy a még be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetség során beérhesse társait. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése minden korcsoportban kiemelked szerepet kap. A tevékenységeken elforduló valamennyi új szó, kifejezés a gyerek szókincsét bvítheti. Az irányok és a kifejezések nevei a mozgással egybekötve vésdnek be a leghatékonyabban. Ovifoci: Heti rendszerességgel, elssorban a nagycsoportos korosztály részére a BECSA Szabadidközpontban. Óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, ezért a korszer sportlétesítményben szakszer oktatás keretében biztosítjuk a gyermekek számára elengedhetetlen mozgást. 3-6 éves gyermekek fejldésében a testi funkciók csírájának ápolása alapját adja nemcsak a jó koordinációnak, de az agyi struktúrák fejlesztésén keresztül a pszichés képességek hatékony fejlesztésének. Ezzel azoknak a tanulási képességeknek a kifejlesztését érjük el, melyek az iskolába kerüléstl kezdve meghatározzák a gyermek további sikeres elrehaladását. A gyakorlatok olyan készségek birtokába juttatják a gyermeket, melyek a labdarúgó sportágat kiválóan elkészítik. Célunk, hogy a félénkebb, bizonytalanabb gyermek testben, lélekben, és szellemben egyaránt fejldjön és sikerélményekhez jusson a csoportban történ együttmködésben is. A tevékenység célja, a mozgáskoordináció fejlesztése, motoros képességek fejlesztése, tehetségígéretek felismerése, fejlesztése, tanácsadás. 88

89 89

90 17. A három csoportos óvoda családias jellege Sajátosságaink gerincét a hagyománytisztelet átplántálása és a természet körforgásának, harmóniájának megláttatása alkotják, amit a szülkkel való együttmködésre törekedve, a kisgyermek eredend kíváncsiságára, tevékenységvágyára építve próbálunk megvalósítani. Mindezt életkoruknak megfelel szinten, játékos módon, érzelem és élmény gazdag, nyitott és biztonságot nyújtó környezetben, a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteihez, adottságaihoz, képességeihez igazított bánásmód alkalmazásával tesszük, kiemelve az esztétikai nevelést. Célunk: a gyermekekbl ders, egészséges lelk, teljesítményre képes, szeretetet adni és kapni tudó, az emberi élet értékeit felismer és azok szerint él felntt váljék. Céljaink megvalósításában elsdlegesnek tekintjük a lelki egészség alakítását, az érzelmi intelligencia megalapozását, fejlesztését. Pszichológiailag alátámasztott tény, hogy az érzelemgazdag, érzelmeit kifejezni tudó, más érzelmeit vev, megérz gyermek értelmi intelligenciája hosszú távon sokkal eredményesebben fejleszthet. Szakmai hitvallásunk Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ha nem csak hallani, de érteni akar. Hogy közös legyen a szívdobogásunk! (Birtalan Ferenc) 90

91 A Sopronkhidai Tagóvoda helyi sajátosságai 91

92 18. A vidéki környezet elnyei Óvodánk történelmi múltja, és földrajzi elhelyezkedése miatt is különleges helyzet. Az óvoda épületét bizonyíthatóan fegyenczek építették 1893-ban, iskola céljára. Az összevont alsó és fels tagozattal rendelkez iskola 1976-ig mködött. Az iskola épületét 1944 decemberében rögtön ítél vészbíróságként használták. Falai között folytatták le Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai perét, de Mindszenthy József- a késbbi esztergomi hercegprímás is itt raboskodott néhány napot kispapjaival együtt. Az óvoda 1950-tl az ún. szezonális mezgazdasági munkák idejére szervezett óvodából alakult át folyamatosan mköd városi fenntartású óvodává. Az intézmény 1978 szeptember 1-én költözött a megsznt iskola épületébe. Két csoportszoba került kialakításra, és rendelkezett egy külön tornaszobával is ben a soproni Halász utcai óvodához integrálták, augusztus 1 óta pedig a Hermann Alice Óvoda tagóvodájaként mködik. Óvodánk egy festi szépség tájvédelmi körzet, a Fert-Hansági Nemzeti Park szélén, a Szárhalmi erd, és a Tómalom szomszédságában található. Az erd tlünk 15 perc járásnyira, a nemzeti park pedig 7 km-re van. Az épülethez százéves hársfákkal, fenykkel beültetett tágas udvar kapcsolódik. Nevelési programunkban kiemelt feladat a környezet megismerése, a környezetvédelem, a gyermekek környezettudatos viselkedésének alakítása, valamint az egészséges életmódra nevelésen belül a mozgás fejlesztése. Tornatermünk, udvarunk alkalmas a gyerekek mozgásigényének kielégítésre, mozgásformák gyakorlására, a mozgás örömének megismertetésére, megszerettetésére. Gyermekeinknek, akik ilyen ritka természeti adottságok közé születtek, neveldnek, ismerniük szeretniük, óvniuk kell a környezetet, a természetet. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a hozzánk beiratkozó gyerekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Természetes közegben ismertetjük meg ket a kulturált viselkedés, a természetvédelem alapszabályaival. (Védett növényt nem szabad leszakítani, hangoskodni, szemetelni az erdben!) 92

93 Óvodánk, bár a soproni fenntartású intézmények közé tartozik, rendelkezik a vidéki óvodák sajátosságaival is. A nyugodt családi házas környék tágas életteret, csendes környezetet biztosít, míg a település infrastruktúrája (közlekedés, közmvesítés) egyre inkább a városihoz hasonlít. Gyermekeink életéhez egyformán hozzá tartoznak a mai modern élet vívmányai mellett a kiskertek növényei, és a ház körül él állatok is. Pedagógiai módszereink a gyermekek személyiségéhez, egyéni képességeihez igazodva gondoskodnak a gyermeki szükségletek kielégítésérl, az egyéni készségek képességek sokoldalú harmonikus kibontakoztatásáról. Ide értve a különleges gondoskodást igényl, hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény gyerekek felzárkóztatását, illetve a kiemelked képesség gyerekek tehetséggondozását is. Csoportszobáink tágasak, jól felszereltek, tornaszobánk rossz id esetén is biztosítja a gyerekek mozgásigényének kielégítését. Napjaink a játék jegyében zajlanak. A párhuzamosan végezhet tevékenységekkel azonban elegend lehetséget és idt biztosítunk mindenkinek az ismeretszerzésre, gyakorlásra, alkotásra. A közös játék során a gyerekek egyszerre tapasztalhatják meg a közös siker örömét, és fejldnek szociális képességeik. Tevékenységeink rendszere illeszkedik az évszakokhoz, az ünnepekhez, valamint a népszokások rendszeréhez. A különböz tevékenységi formákban komplex módon dolgozzuk fel az eseményeket. Az ünnepeket az érzelmi ráhangoláson kívül külsségekkel is hangsúlyozzuk. A természeti környezet adta lehetségekkel élve gyakran megyünk hosszabb sétára, vagy kirándulni. Testközelbl figyeljük - figyeltetjük meg a természet, az évszakok változásait, az erd és a Tómalom élvilágát. Jó hangulatú délutáni programokon mélyítjük kapcsolatunkat a szülkkel. A családokkal való együttmködés, egymás módszerének megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a családi nevelés kiegészítjeként segítsük a gyerekek kiegyensúlyozott fejldését. Óvodai nevelmunkánk gyermekközpontú, elítéletektl mentes, tevékenységorientált, mely nagymértékben segíti az iskolai közösségbe történ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejldését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltér fejldési ütem figyelembe vételével. 93

94 19. Zárógondolatok tl a Balfi, a Halász Utcai, a Király Jen Utcai, a Sopronkhidai Tagóvodák beolvadtak a Hermann Alice Óvodába,a már korábban beolvadt Kurucdombi Tagóvoda mellé, így egy közös egységet alkotva mködnek tovább, de mindenki megtartja a saját egyéni arculatát. Az óvodák tartalmi munkájának f irányát eddigi hagyományainkra, gyakorlatunkra építve folytatjuk. Figyelembe vesszük a fenntartó, a szülk igényét, lehetségeinket. 20. Legitimációs záradék A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programját elfogadta a neveltestület az /2015. ikt. számú jegyzkönyv alapján. Sopron, szeptember P.H. Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet A Szüli Szervezet képviselivel tartott megbeszélésen a helyi pedagógiai program ismertetésre került. A Szüli Munkaközösség véleményezési jogával élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértett a /2015. ikt. számú jegyzkönyv alapján. Sopron, szeptember P.H. Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet Érvényesség: Felülvizsgálat a jogszabályi változásoknak megfelelen. Nyilvánosság: A helyben szokásos módon. Jóváhagyta az óvodavezet: Sopron, szeptember 30. P.H. Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet 94

95 95

96 96

97 97