Pedagógiai Program. Újbudai Tesz - Vesz Óvoda

Átírás

1 Pedagógiai Program Újbudai Tesz - Vesz Óvoda Az intézmény OM azonosítója: Intézményvezető: Gyurkó Zsuzsanna Ph. Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 54/2013. (VI.:26.) Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 55/2013. (VIII. 26.) Varga Katalin Név Ph.. Gyurkó Zsuzsanna Intézményvezető aláírása A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az óvoda honlapján Hatályos: Verziószám: 1./2013. Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig. Készült: 7 példányban IKTATÓSZÁM: 125/404/2013

2 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény - A kormány 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól - Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról - Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról - Alapító Okirat 2

3 Tartalom Bevezető Az intézmény jellemző adatai I. A mi óvodánk 2 II. Programunk küldetése- filozófiája 2 III. Gyermekkép- Óvodakép 2 Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékeit és célkitűzései IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 3 Humán erőforrás IV.1. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága 4 IV.2. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása 5 V. A program nevelési feladatrendszere V.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei 6 V.2. Az egészséges életmód alakítása, benne a mozgástevékenység 11 V.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása 15 V.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 18 VI. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás és munka helye programunkban VI.1. A játék és tanulás értelmezése 21 VI.2.Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára 25 VII. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása Tevékenységformák: VII.1. Verselés-mesélés 27 VII.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 28 VII.3. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka 29 VIII. VII.4. A külső világ tevékeny megismerése 31 Inkluzív pedagógia- Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással- a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket VIII.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 36 VIII.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 37 VIII.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése 39 VIII.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 40 VIII.5. Óvodai integrációs program- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére 41 IX. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 42 X. Az óvoda kapcsolatrendszere X.1. A család- óvoda kapcsolata- Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége 44 X.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok 45 X.3. A nevelési oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok és azok ápolása 48 X.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés 49 XI. A gyermekek fejlettségállapotának mérése- A pedagógiai munka dokumentációi 49 XII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 50 Legitimációs záradék Érvényességi rendelkezés 3

4 I. A mi óvodánk A Sas-hegy lábánál áll óvodánk, melyet Újbudai Tesz - Vesz Óvodának hívnak. Intézményünk április 11-én, a költészet napján nyitotta meg kapuit. A kétszintes épület kedvezően illeszkedik a Sas-hegy oldalán lévő kertes családi házak és kisebb társasházak közé. Az óvoda a szomszédos bölcsődével alkot egységet, innen történik a gyerekek étkeztetése. Közvetlen környezetünk adottsága nagymértékben befolyásolja pedagógiai programunkat. A természet közelsége a városban nevelkedő és élő minden embernek nagy ajándék. Kiemelt feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása valamint a környezetvédelem fontosságának mindennapi tevékeny megtapasztalása. Ezt az elhivatottságunkat bizonyítottuk, amikor a kerületben elsőként pályáztuk meg, és nyertük el a Zöld Óvoda címet, (2006) mely cím elnyerésével, ezen a téren, azóta is igen kiterjedt vállalásokat teszünk. II. Nevelési filozófiánk A családi nevelés kiegészítőjeként, közös felelősséggel biztosítjuk gyermekeink számára a testi-lelki szükségleteiknek megfelelő tartalmas óvodai életet. Azt gondoljuk, hogy amiből sokat tanulhat a 3-7 éves korú gyermek, az a közösségben való lét és olyan fejlesztés, ami a pedagógus részéről tudatos felkészüléssel és irányítással jár, de amihez a helyzetek átélésének, és a gyermekek iránti érzékenység képességére is szükség van. III. Gyermekkép Óvodakép Ebben az életkorban az ÉN alakulása szempontjából egyedülálló érdeklődésre, fogékonyságra, aktivitásra alapozunk. A gyermeki igényből fakadó szabad játéknak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Gazdag és változatos tevékenységek során szerzett közvetlen tapasztalatokkal, élményekkel segítjük a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Felébresztjük az alkotás vágyát, segítünk megtapasztalni a teljesítmény örömét, az önkifejezés szépségét. Így egyéni tehetségük észrevétlenül kibontakozhat, a spontaneitás szándékos tanulássá alakulhat. Ezzel párhuzamosan és ennek következményeként a kommunikációs képességek is fejlődhetnek. A magyar nép azon hagyományainak őrzését, - melyek az óvodás korú gyermek számára értelmezhetők - és anyanyelvünk ápolását alapvető feladatunknak tartjuk. Az önkifejezés többféle lehetőségére való kondicionálás az óvodás és a későbbi életkorokban is segítően hathat. Ezért munkánk során fokozott figyelmet fordítunk ennek ösztönzésére. Ha gyermekeink megtanulják önmagukat értelmezni, fogékonyabbak lesznek mások nehézségeinek megértésére, és nem utolsó sorban egyéni probléma helyzeteik megoldására is alkalmasabbak lesznek. Intézményünk a beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelésében vállalt részt. Mindegyikünk életében hangsúlyt kell kapnia annak a társadalmi alapértéknek, mely szerint senkit nem lehet hátrányosan megkülönböztetni azért, mert képességei terén valami diszfunkcionalitás mutatkozik. Ezzel testületünk teljes mértében egyetért és a segítésben örömmel közreműködünk. A támogató környezetben történő élmények feldolgozásának biztosításával a 4

5 különbözőségek elfogadását a gyermek, maga is megtanulja. Ő is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik, korának megfelelő mértékben. Hiteles mintát nyújtunk, ezáltal fejlesztjük óvodásaink általános emberi, esztétikai értékeit, önmagukhoz és másokhoz való viszonyát. Gyermekeink sokszínű tevékenységeken keresztül próbálják ki, gyakorolják az életben előforduló helyzeteket, így válnak alkalmassá az iskolai életre. Reméljük, hogy óvodapedagógusaink és a nevelést segítők által közvetített értékrendszerünk eredményeképpen nem csak az iskolai munkához, hanem a sikeres és boldog felnőttkorhoz is megfelelő alapot adunk. IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei SZEMÉLYI FELTÉTELEINK Óvodánk életét 1 fő óvodavezető irányítja. 8 fő felsőfokú végzettségű (ebből 1 fő szakvizsgával rendelkező) óvodapedagógus foglalkozik a gyerekeinkkel. Az óvodapedagógusok heti váltásban, kötelező óraszámaikban látják el teendőiket. Az óvodapedagógusaink érdeklődési köre széles skálán mozog, az egészséges életmódra nevelés, a külső világ tevékeny megismerése, a bábozás és a népi kismesterségek ismerete és átadása terén. Színes egyéniségükre építve terveztük óvodánk helyi nevelési programját. 4 fő teljes foglalkoztatású dajkánk közül 3 fő végzett dajkaképzőt. Fontosnak tartjuk a technikai dolgozók és az óvónők jó kapcsolatra épülő, összehangolt munkáját, valamint a minőségi együttműködést. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok és a fejlesztő pedagógus a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, de mégis differenciáltan végzik. Az óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus, és a speciális szakemberek együttműködése együttműködési megállapodás formájában valósul meg. A fenntartó által engedélyezett álláshelyek száma: 16,5 fő Pedagógiai munkát végző teljes foglalkoztatású óvodapedagógusok száma 9 Pedagógiai munkát segítő teljes foglalkoztatású Pedagógiai asszisztens száma 1 Pedagógiai munkát segítő teljes foglalkoztatású dajkák száma 4 Egyéb munkakörben alkalmazott teljes foglalkoztatású alkalmazottak száma 2 Egyéb munkakörben alkalmazott részmunkaidős 1 dolgozók száma 5

6 TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEINK Intézményünk alapterülete 5878 nm, ebből 1903 nm a beépített terület, az udvar 3975 nm. 105 férőhellyel rendelkezünk. Az alapfeladat ellátásához szükséges források biztosításáról a fenntartó gondoskodik. Az óvoda külső és belső adottságai megfelelően biztosítják a gyermekek fejlődését. Az előkertekben tó, veteményes-, díszkert funkcionál, melyek használhatósága a pedagógiai munkát egészítik ki. A fogadótér kényelmes, világos, kulturált várakozási lehetőséget biztosít a szülőknek, vendégeknek. A szintek közötti lépcső használhatósága jó, biztonságos, kényelmes közlekedést biztosít mindenkinek. 4 óvodai csoportunk van, melyek két szinten, szimmetrikusan helyezkednek el. Adottságaik és berendezési tárgyaik megfelelnek az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaiknak. 4 öltöző, 4 mosdó és több kiszolgáló terület biztosítja az ide járó gyerekek és az itt dolgozó felnőttek komfortérzetét. Az óvoda rendelkezik még, gyermek könyvtárral, ami egyben a logopédiai foglalkozásoknak is a helyszíne, dráma szobával, mely kialakításában orvosi szobaként is funkcionálhat. Ezek a helyiségek a sajátos fejlődési ütemű gyermekek egyéni fejlesztésének színterei is. A tornaszoba és az emeleti teraszok elegendő mozgásteret biztosítanak a mozgásfejlesztéshez. Az óvoda játszóudvarának mérete kiegészíti a mozgásfejlesztés lehetőségeit, valamint a levegőzéshez is kedvezően hozzájárul. A játékudvar tágas, bokrokkal és fákkal övezett. Pedagógiai innovációként kidolgoztuk azokat a pedagógiai eljárásokat, melyek a környezettudatos magatartás megalapozását, a fenntarthatóságra nevelést, az anyanyelvikommunikációs és érzelmi nevelés kibontakozását szolgálják, s ehhez megteremtettük a feltételeket. Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai a speciális eszköz kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek. IV. 1. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága Pedagógiai Programunk megvalósulásának és alkalmazásának feltétele a program céljával, alapszemléletével való azonosulás. A program menedzsmentjének kialakításában az intézményvezető irányító szerepet vállal. Fontos a célkitűzéseink megfogalmazása, a célok megtartásának segítése, a munkafolyamatok irányítása, szervezése az óvodapedagógusok, dajkák képzésének ösztönzése. A program megvalósulásának feltétele a szakmailag magasan képzett nevelőtestület. Az óvodapedagógusok motiváltak, nyitottak az innovatív, új utak keresésére. Az önképzésen túl szakmai ismereteiket, tudásukat szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítják és határidőre megszerzik a kötelező minősítéseket. Céljaink: - beépíteni továbbképzési terveinkbe a kiemelt nevelési feladatokkal összefüggő képzéseket, - a Pedagógiai Program alapszemléletével való azonosulás és az alkalmazás feltételeinek megteremtése, - a Zöld Óvoda kritériumrendszerét, vállalásait segítő tanfolyamok, programok figyelése, - az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban a tehetséggondozás 6

7 - SNI gyermekek szakértői vélemény alapján történő integrálásával a differenciált fejlesztési lehetőségek keresése, alkalmazása, gyakorlati megvalósítása, - kerületi szakmai műhelyeken, konferenciákon való részvétel, valamint a kerület által (ÚPI) meghirdetett akkreditált továbbképzési program figyelemmel kísérése, - Zöld Óvodát segítő kerületi egészség- és környezeti nevelési feladatok koordinálásában való részvétel, kapcsolattartás, -,,Tehetségpont, tréningek, továbbképzések útján tehetséggondozási, konzultálási lehetőségek tapasztalatainak átadása, gyermekre szabott egyéni fejlesztési tevékenységek, feladatok meghatározása (tehetségkoordinátor). Programunk lehetővé teszi a kezdeményezések befogadását (helyi hospitálási lehetőség), az aktivitás, nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kiszélesítését, az új eljárások, módszerek átadását, segítését, a kipróbálásra való ösztönzést. Az intézményi öt éves továbbképzési program és az éves beiskolázási terv, pedagógiai programunk irányultságát célozzák meg. Pedagógusaink tevékenységét konzultálás útján segíti a gyógytestnevelő, logopédus, pedagógiai asszisztens és pszichológus. IV.2. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása Az óvodánkban folyó belső továbbképzések alapját a helyi hospitálási lehetőségek, a beszámolók, a szakmai munkaközösségi foglalkozások adják, melyek részét képezik az éves munkatervnek és segítik az óvodapedagógiai változásokkal történő összhangot. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolleganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A dajkai munka szerepvállalása csak az óvodapedagógiai munka szerepvállalásának kontextusában (környezetében) értelmezhető. A dajkák a munkakör betöltéséhez dajkaképzésben részesülhetnek, aki nincs ennek birtokában, ösztönözzük elvégzésére. Éves szinten vizsgáznak a HACCP előírásaival és elvárásaival kapcsolatban. Munkájukat a gyermekek napirendjéhez igazítva az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, elkülönítve, mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. A különböző továbbképzéseket és az ott megszerezhető ismereteket, kompetenciákat nevelőtestületünk tagjai mindig megpróbálták Pedagógiai Programunk kiemelt nevelési céljaihoz és feladataihoz igazítani, hogy azokat a gyakorlatba a testület adaptálhassa, hasznosíthassa. Az elmúlt időszakban szerzett szakmai ismereteket gyarapították a következő továbbképzések: -,,Sikeres kommunikáció- sikeres együttműködés -,, A zoopedagógia módszertana -,,Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel -,,Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására -,,Fejlesztőpedagógia a gyakorlat szemszögéből -,,Anyanyelvi fejlesztés játékosan. Kisgyermekek fejlesztése anyanyelvi és drámajátékokkal -,,A sporttehetség azonosításának és fejlesztésének pedagógiai, pszichológiai programja a gyermekkorban -,,Értékelés, mérés az oktatási nevelési intézményekben 7

8 -,,A szabadjáték, mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze -,,A környezeti nevelés megvalósítása terepi körülmények között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság lehetőségeit felhasználva -,,Képzőművészeti tehetségek felismerésének és gondozásának módszertana -,,Tehetségsegítés, gazdagítás iskoláskor előtt Óvodánk rendelkezik mindazon személyi és tárgyi feltételekkel melyek lehetőséget biztosítanak a törvény által előírt kötelezettségeknek. Így az alapszolgáltatáson kívül logopédiai fejlesztés és gyógytestnevelés segíti az arra rászorulókat, heti két-két alkalommal. Drámaszobánk, könyvtár- és tornaszobánk biztosítja óvodapedagógusaink számára gyermekeink differenciált fejlesztési lehetőségét az esélyegyenlőség megteremtésével (anyanyelvi nevelés, egészséges életmód kialakítása- mozgástevékenység, zenei nevelés). V. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE V.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Alapelveink az egészségnevelésben - Óvodánkban kialakítandó és rögzítendő szokások, melyek a gyermek testi szükségleteit veszik figyelembe: egészséges táplálkozás kulturált étkezés, testápolás, önállóság, pihenés, öltözködés, mozgás, szabad levegőn tartózkodás. - A gyermekek lelki egészségének előtérbe helyezése: érzelmi szükségletek, érzelmek kifejezése, készségek: alkalmazkodás- örömkészség, énkép, ön- és társismeret, elfogadás, konfliktuskezelés. - Az épületben és az udvaron egyaránt az egészséges, balesetmentes óvodai környezet kialakítására törekvés. Óvodánk egészségvédő programja Teljes körű egészségfejlesztési céljaink: - Az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben, amelynek eredményeképpen a gyermekek egészségi állapota kedvező irányban változik. Korszerű egészségfejlesztési elveink: - Az egészséges élet készségeinek erősítése. - Az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása. - Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének biztosítása. Egészségvédő programunk ezen elveket, a gyermekek egészségéhez, biztonságához való jogait figyelembe véve a következőken alapszik: - Az egészséges táplálkozási szokások bevezetése. - Aktív napi testmozgás biztosítása. - Egészséges fizikai környezet megteremtése. Helyzetelemzés: 8

9 Személyi feltételek: - A gyermekorvosi-, védőnői szolgáltatást, a csoportok alkalmankénti egészségügyi ellenőrzését, prevencióját (kötelező szűrések, különböző ellátások) szükség szerint az XI. kerületi Önkormányzat biztosítja. A gyógytestnevelő szakorvosi szűrés alapján (középső csoport végén) heti két alkalommal végzi korrekciós munkáját a nagycsoportban. - A GAMESZ élelmezési osztályának felelőse állítja össze a gyermekek étrendjét. - Az önkormányzat étkezési kedvezményt biztosít a hátrányos gyermekek számára. Érzelmi fejlődési zavar esetén az Újbudai Nevelési Tanácsadó szakemberei nyújtanak segítséget. - Az óvodapszichológus elsősorban az 5. életévüket betöltött gyermekek pszichológiai, szociometriai jellegű szűrővizsgálatai, képességvizsgálatai alapján konzultációs keretben közvetlen hatékony segítséget nyújt a nevelő oktató munkához. Feladata a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme. Tárgyi feltételek: - Óvodai tálalókonyha a törvényi előírásoknak, jogszabályoknak megfelelő felszereltségű és működésű. - A tornaszoba rendelkezik a gyermekek testi képességeinek, személyiségtulajdonságainak a fejlesztéséhez szükséges mozgásfejlesztő eszközökkel, a lenti, fenti terasz, a játékudvar kielégíti a gyermekek mozgásigényét. Az egészségnevelés tartalma: - Higiénikus egészséges életvitel egészség megóvása. - Betegségmegelőzés lelki egészség megóvása egészséges táplálkozás, (gyümölcsök, zöldségek, különböző magvak). - Egészségkárosító szokások megelőzése. - Az egészségnevelés formái: szervezett és nem szervezett foglakozások, óvodai programok. - Az egészségnevelés módszerei: megbeszélések, drámajátékok, csíráztatás, gyümölcsaszalás, befőzés, közös sütések Az egészségnevelés erőforrásai: Humán: nevelőtestület, alkalmazotti közösség. Tárgyi: az óvoda berendezései, kertünk adottságai és épített környezetünk. Anyagi: a fenntartó támogatása, szülői felajánlások. Az egészségnevelés színterei: - Óvodában: gondozási tevékenységek, foglalkozások, szabadidős tevékenységek, minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programokba való bekapcsolódás. - Óvodán kívül: séták, kirándulások, egyéb egészségfejlesztő programok. Az egészségnevelés belső kapcsolatai: - Egészség- és környezetvédelmi koordinátor, gyermekvédelmi felelős, óvodapszichológus. Az egészségnevelés külső kapcsolatai: 9

10 GE - Gondolkodj Egészségesen Alapítvány, GAMESZ, Újbudai Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekvédelmi Szolgálat a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek, intézmények, hatóságok, Egészségügyi Intézmények Budapest XI. kerületi Népegészségügyi Intézet, Újbudai Nevelési Tanácsadó. A kapcsolat tartalmára vonatkozó részt a Pedagógiai Program külön fejezete tartalmazza. A program érintettjeinek, résztvevőinek feladatai: - a kiegyensúlyozott, nyugodt, egészséges életritmus, a személyi higiéné kialakulásának elősegítése, - a baleset megelőzés biztosítása, - a bántalmazás megelőzése, elsősegélynyújtás, figyelembe véve a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A program az Egészséges életmód alakítása c. alfejezeten alapszik, végrehajtásának részletei az Éves Munkatervben találhatóak. Környezeti nevelési programunk Alapelveink a környezeti-, környezetvédelmi nevelésben - Az óvodánkba járó gyermekeket megismertetjük a Zöld Óvodai vállalásainkkal. Zöld Óvodai tevékenységeinket népszerűsítjük a szülők körében is, hiszen az óvoda és család közösen nevel. - Megtanulni azt a helyes magatartásformát, ahogyan a természetben viselkednünk kell séták, kirándulások, illetve a mindennapok során. - Becsüljük és óvjuk a természet értékeit. - Nem szennyezzük az élővizeket. - Őrizzük a természet és közvetlen környezetünk tisztaságát. - Igyekszünk minél több növény- és állatfajjal megismerkedni, tapasztalatokat szerezni, élményeket átélni. Megtanuljuk tisztelni és védeni élőhelyeiket. - Arra törekszünk, hogy tevékenységeinkkel ne zavarjuk a természetet. - Növényeket ültetünk és gondozzuk azokat. - Az állatokkal is kíméletesen bánunk. A hagyd élni elvét értetjük meg velük. (Nem felemellek, hogy a vendégem legyél, hanem lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek elvet követjük.) - Ahogy az állatokkal, ugyanúgy a növényekkel is megtanulunk kíméletesen bánni. (Nem tépjük le a levelüket, nem húzzuk ki gyökerestől, nem tapossuk le.) - Lehetőségeink szerint szelektáljuk a hulladékot: Pet palackok, használt elemek, papír stb. - Nem minden hulladék - szemét nézetünk áthatja mindennapjainkat. A takarékosság jegyében ajándékokat, dísztárgyakat készítünk - ami a tudatos vásárlóvá nevelés egyik alapját képezi. Ezzel a családok környezettudatos szemléletformálását is alakítjuk. Szeretnénk elérni azt, hogy az, az óvodás, aki ezeket megtanulta, tanítsa meg társainak, szüleinek, testvéreinek és viselkedjen példamutatóan! Hosszú távú céljaink: - Környezettudatos magatartás megalapozása. 10

11 - Fenntarthatóságra nevelés, ökológiai szemlélet, természeti - épített - szociális környezet óvása, fejlesztése az élménypedagógia és a projektpedagógia alkalmazásával. Helyzetelemzés: - A belső környezetünk természetes anyagokból készült berendezésekkel, természetes világítással, jól szigetelt nagy ablakokkal és szembarát világítótestekkel ellátott. - Szelektív hulladékgyűjtés valósul meg csoportjainkban és mellékhelyiségeinkben. - Folyosóinkat, könyvtárunkat akváriumok, szobanövények díszítik. - A külső környezetünk adottságai tágas, bokrokkal és fákkal övezett játékudvar, virágládák az óvoda számos területén, a folyamatosan igénybe vett komposztálók, lombgyűjtők, és esővízgyűjtők a növények öntözéséhez. - A különböző növényekkel beültetett sziklakert, tankert vagy gyógy- és fűszernövénykert minden csoport számára kialakított saját veteményes résszel, reneszánszkert, benne a madárfürdővel. - Tó környéke a halakkal, teknősökkel, vízi növényekkel, szelektív gyűjtő a bejárati ajtónál a papír, használt elemek, Pet - palackok gyűjtéséhez. Erőforrások: - Belső személyi: munkatársak elkötelezettsége, példamutatása. - Külső személyi: kapcsolattartás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, a Természet- és Környezetvédelmi Polgári Egyesülettel, a XI. kerületi Újbudai Önkormányzat Környezetvédelmi Osztályával, a Fővárosi Önkormányzat Óvodájával (Zöld Óvodák hálózata), más Zöld Óvodákkal. - Anyagi: fenntartói-, alapítványi-, szponzori támogatások, pályázatok, szülői felajánlások. Helyi céljaink, értékeink: - Kialakított, folyamatosan végzett zöld tevékenységeink fenntartása. - Reform-étkeztetés (az eperpalánták, a tankertben termesztett növények, a gyümölcsfák (alma, cseresznye, dió) terméseinek begyűjtése és azok felhasználása, a hársfák virágainak leszedése, teaként való elfogyasztása, kefír készítése házi tej savanyítására alkalmas köcsögökben stb.). - Folyamatos madárvédelem, a Madárbarát Óvoda program működtetése (téli madáretetés csoportonként 2 db madáretetőre kell figyelni, madáritatás, odútakarítás, tavaszi fészkelés, keltetés követése). - Víz- és energiatakarékosság. Konkrét feladataink: - A saját, egyéni képességeiknek megfelelő érzékszerveket sokoldalúan foglalkoztató játékos, cselevéses tanuláson, megtapasztaláson alapuló környezet megismerésére irányuló nevelés, illetve a környezetvédelmi törekvések. Résztvevők: környezetvédelmi koordinátor, nevelőtestület. Tevékenységek: - vizsgálódási, megfigyelési lehetőségek biztosítása nagyítóval, távcsővel; - fényképezőgép alkalmazása; 11

12 - szenzitív játékok; - újrahasznosításra, hulladékcsökkentésre irányuló tevékenységek; - szemétgyűjtési akciók; - munkatevékenységek gyermekméretű munkaeszközök használata; - kerti növények gondozása - halak-, teknősök etetésében való részvétel. Munkaformák: egyéni-, mikrocsoportos, illetve kooperatív tanulási munkaformák alkalmazása. Programok: Természetvédelmi séták (Sas-hegy, Feneketlen-tó), kirándulások, Túra napok, Zöld Óvodai programok, a Zöld jeles napok témáit figyelembe vevő, óvodai hagyományőrző Zöld Ünnepek szülők bevonásával is. A program összehangolásra kerül az óvoda, különböző tevékenységformáival, különös tekintettel a Külső világ tevékeny megismerése c. alfejezettel. A program végrehajtásának részletei az éves munkatervben találhatóak. Ezen elvek, programok megvalósulásához, a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Valamennyi programunknál maximálisan figyelembe vesszük a balesetek megelőzését, a gyermekek egészségvédelmét. Az intézményi védő - óvó előírásokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), valamint a Házirend tartalmazza. Ezek, gyermekeket érintő részét a csoportnapló tartalmazza. V.2. Az egészséges életmód alakítása Értelmezésünkben az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítását jelenti, mely az egészség fenntartásáért folyamatosan tenni képes emberi magatartást eredményezi. Célunk, hogy gyermekeinkben megalapozódjon az egészség megőrzésének, személyes gondozottságának, a betegségmegelőzésének az öntevékeny magatartásnak igénye. Vállaljuk, hogy - az egészséget, mint legalapvetőbb örök emberi értéket közvetítjük: melyet mi magunk teremtünk meg, a kialakított környezeti kultúránkban, szokásainkon, tevékenységeinken keresztül éljük át a mindennapjaink különböző szintjén, - a gyermekeket és a körülvevő felnőtteket segítjük, hogy a testi, biológiai egészségen túl a lelki-szellemi és társas kapcsolatok rendszerében együttesen tudjanak kiteljesedni, - az egyéni bánásmód elvét érvényesítjük minden gyermek esetében, mely során türelemmel, siettetés nélkül segítjük az egyéni érés ütemét, elégítjük ki testi szükségleteiket, 12

13 - az egészségnevelés folyamatában mindannyiunk magatartása modell értékű, mely biztosítja a mintakövetéses tanulás lehetőségét. - az egészséghez szükséges környezet kialakítása, fenntartása, és szükség szerinti alakítása. Bioritmus: - Olyan bioritmust alakítunk ki a gyermekek számára mely az egészséges fejlődésüket segíti az étkezés, mozgás pihenés tevékenységek helyes ritmusában. - Egészséges táplálkozás. - Az egészséget szolgáló étkezéshez megfelelő és jó minőségű ételféleségeket biztosítunk, egyéni szükségletekhez igazított mennyiségben, ezért rendszeresen konzultálunk az élelmezési csoport vezetőjével. - A már otthon megalapozódott helyes táplálkozási szokásokat megerősítjük, ha szükséges törekszünk újak kiépítésére. - Óvodánk a szomszédos bölcsőde konyhájáról biztosítja az étkezést, melyet rendszeresen kiegészítünk az évszakok kínálta főként magyar ételféleségekkel, a kiegészítést a szülők segítségével és a saját kertünkben termett vetemények, gyümölcsök, fűszernövények, felhasználásával oldjuk meg. - A gyermekeket megismertetjük a reform étkezés alapjaival a népi hagyományokon alapuló konyhatechnikai eljárásokkal, az ételféleségek készítésébe rendszeresen bevonjuk őket, tapasztalatot szerezhetnek teljes kiőrlésű lisztből sütött sütemény, bodzaszörp, gyógytea, aludttej íz világáról, stb. tulajdonságairól. - Minden reggelizés és uzsonnázás során differenciáltan kapnak a gyerekek lehetőséget arra, hogy részt vegyenek ételük elkészítésében, választhatnak többféle lehetőség közül, ezzel gyakorolhatják a döntést, választást, ítéletalkotást. - Törekszünk az étkezésnél az esztétikus terítésre, felszerelésre, nyugodt légkörre, halk beszédre, a test ápoltságára. - Vállaljuk az ételallergiás gyermekek étkeztetését. - Kiemelt figyelmet szentelünk: a megfelelő mennyiségű víz fogyasztására, a nyers gyümölcs és zöldség napi rendszerességére, a három óránkénti étkezésre, az alapos rágásra. - Lehetőséget adunk a családok részére (különféle rendezvények keretein belül) az általuk elkészített ételféleségek kóstolására, receptek cseréjére, segítjük a multikulturális szokásokkal való ismerkedést. - Testápolás, öltözködés, edzés, pihenés-alvás biztosítása. - A gyermeket érő egészségnevelő hatások összehangolása család-óvoda vonatkozásában, különös figyelemmel az étkezésre és mozgásra. - A betegségek megelőzése, együttműködés az egészségügyi szakszolgálatokkal. - A balesetek megelőzése. - A gyermekek döntési, mérlegelési képességének alakítása, hogy az egészséget érintő kérdésekben a kedvező választására legyenek képesek. Testápolás: - Felkeltjük az igényt a személyes gondozottságra. - Tanítjuk a mosakodás, WC használat, száj higiénia jó gyakorlatát. 13

14 - Fűtési szezonban vizet párologtatunk, illóolaj csepegtetésével, rendszeres szellőztetéssel igyekszünk a jó közérzetet biztosítani, megelőzni a betegségeket, járványokat. - Biztosítjuk minden gyermek számára a testápoláshoz szükséges eszközök elérését. - Járvány idején a Budapest XI. kerületi Népegészségügyi Intézete és a helyi rendelkezéseknek megfelelően járunk el. Öltözködés: - Tanítjuk, alakítjuk az öltözködés folyamatát. - Kérjük a családokat, hogy biztosítsák gyermekük számára az esztétikus, praktikus és célszerű öltözetet, továbbá a láb védelmét szolgáló lábbelit, a teremben váltócipőt. - Figyelünk az időjárásnak, teremben lévő hőmérsékletnek megfelelő ruházat viselésére. Pihenés: - Az alvás és pihenésszükséglet kielégítéséhez megteremtjük a külső, (szellőztetett csoportszoba, tiszta személyes ágynemű) belső (ruhájuk lazítása, levétele, alvó tárgy, mese, ellazulást segítő zene stb.) feltételeket. - Biztosítjuk a differenciált időtartamú pihenést, figyelembe véve az eltérő alvásszükségletet. Edzés: - A szabadban való mozgást, tevékenykedést évszak és időjárás függően biztosítjuk. - Minden gyermek számára egyéni érzékenységének figyelembevételével biztosítjuk a napfürdőzést, vízfürdőzést (permet kapu). - Óvjuk a gyerekeket a nap káros hatásaitól, (figyeljük az UV riasztásokat). - Biztosítjuk az udvaron, kerti tónál, teremben a különféle anyagokkal való játékot (homok, sár, víz, hó, jég stb.). Balesetvédelem: - Rendszeresen óvjuk, védjük gyermekeink testi épségét. - Meggyőződünk arról, hogy óvodásaink környezete, az általuk használt eszközök balesetmentesek. - A gyermekeket rendszeresen balesetvédelmi oktatásban részesítjük. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére: 1. Tisztálkodásban, fogápolásban önálló, öntevékeny, az eszközöket tisztán tartja, rendeltetésnek megfelelően használja. 2. A differenciált pihenés szokását betartja, él választási lehetőségével. 3. Higiénikusan, szükség szerint használ zsebkendőt. 4. Kulturált, öntevékeny étkezési szokások jellemzik: helyes eszközhasználat, halk beszéd, csukott szájjal rágás, helyes testtartás. 5. Ismeri és fogyasztja az általunk felkínált kiegészítő étkezés ételféleségeit. Él választási lehetőségével. 6. Az egészségvédő szokásokat ismeri, betartja. Elfogadja, alkalmazkodik a járványügyi megelőzésekhez. 7. Az óvoda helységeit, eszközeit ismeri, rendeltetésnek megfelelően használja. 14

15 8. Megfelelően öltözködik, vetkőzik, ruháját öntevékenyen rendben tartja. 9. Közvetlen környezetét rendben tartja. 10. Segít társainak a közvetlen környezet tisztántartásában. 11. A baleset megelőzését szolgáló utasításokat betartja. MOZGÁS Az egészséges életmód szerves része a mozgás, mely átszövi mindennapjainkat. Céljaink: - hogy a gyermekek képesek legyenek mozgásuk, viselkedésük, szándékos irányítására, - stabilizálódjanak én-határaik, fejlődjön észlelésük, önfegyelmük, alkalmazkodó és kooperációs képességük, - mozgástapasztalataikat változó körülmények között tudják alkalmazni. - változatos, differenciált, siker orientált párhuzamosan végezhető mozgáslehetőséget kínáljunk fel mind az épületben, mind a szabad levegőn, - biztonságot nyújtó szokás és szabályrendszer keretein belül mozgásra ösztönző örömteli légkör kialakítása, - az életszükségletből fakadó mozgás kielégítés központba helyezésével a mozgás szeretetére építő életmód megalapozása, - a mozgástevékenységet minden gyermek számára elérhetővé tenni szabad és szervezett formában, - a mozgásigény különbözőségét figyelembe venni, annak érdekében, hogy a gyermek a mozgásigényét kiélhesse nap, mint nap, - az általunk felkínált mozgás során a különbözőségeket mutató (felzárkóztatás, tehetséggondozás) gyermekek fejlődésének elősegítése, - a mozgásos tapasztalatok beépülésének biztosítása a szókincs, az elvont gondolkodás és a keresztcsatornák fejlődésének folyamatába, - pozitív én-képet kialakítani, világos konkrét értékeléssel, - fejleszteni a gyermekek testi képességeit, (ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság, rugalmasság), - személyiségtulajdonságaikat alakítani, (bátorság, fegyelmezettség, szabálytudat, figyelem, kitartás, társra figyelés, - sok játék szervezésével segíteni a mozgásanyag elsajátítását, - alakítani a térben és időkihasználásban való tájékozódás, - Fejleszteni a helyzetfelismerést és döntést. - a nagymozgásokon kívül a finommotoros mozgás fejlesztése, - preventív láb és tartásjavító mozgásgyakorlást szervezni, - a szülőket megismertetni az általunk felkínált mozgásanyaggal, alkalmat adva gyermekük mozgásának megfigyelésére, az együttmozgás és játszás örömének átélésére, - együttműködni az egészségügyi szakszolgálattal. (ortopéd szakorvos, gyógytestnevelő). Mozgástevékenység szervezése 15

16 Mindennapos testnevelés: - Mindennapos testnevelés során elsősorban testnevelési játékok formájában juttatjuk a gyermekeket mozgástapasztalathoz. Testnevelési foglalkozás: - Testnevelés foglalkozás a gyermek számára kötelező tevékenységet jelöl, amit úgy szervezünk, hogy a gyermek számára örömöt jelentsen, átélhesse az önkéntességet. Hetente 1x tornateremben vagy udvaron tartjuk. - Speciális testnevelés foglalkozás: havonta 1x az egész óvoda együttes mozgásprogramja. Szabad mozgás: - Szabad mozgás lehetősége, melyet a gyermek a szabad játék keretein belül belső indíttatásból önként végez. Gyógytestnevelés: - Gyógytestnevelés melyet hetente 2x de. gyógytestnevelő, korrekciós céllal tart. Az előzetes szűrést ortopéd szakorvos végzi. Ezt a szolgáltatást a tanköteles gyermekek részére önkormányzatunk biztosítja. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Biztosan tudja, végzi a természetes mozgás elmeit. (járás, futás, ugrás, fejemelés, kúszás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) 2. Egyensúlyozásra képes változó körülmények között. 3. Tud helyben labdát vezetni. 4. Tud egykezes felső dobással célba dobni. 5. Térben és időben jól tájékozódik, gazdálkodik a lehetőségeivel, a mozgástevékenység során. 6. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. 7. Mozgásos szabályjátékok szabályát betartja. 8. Mozgásos szabályjátékok esetében új szabály felállítására képes. 9. Testrészeit azonosítani tudja, kialakult testsémával rendelkezik. 10. Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat. V.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása V.3.1. Érzelmi és erkölcsi nevelés Az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermek számára, elfogadó, támogató, segítő, mely fontos feltétele az befogadó (inkluzív) nevelésnek. Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus és az óvoda többi alkalmazottjának magatartása, kommunikációja hiteles, modell értékű legyen. Céljaink: - hogy kialakuljon óvodásaink erkölcsi és szociális érzékenysége és önkifejező, én érvényesítő törekvéseiket képesek legyenek a csoport érdekekkel szinkronban megvalósítani, a különbözőségeket elfogadni, tisztelni, - a szülőkkel való folyamatos együttműködésünk a közös értékrend kialakítása érdekében. 16

17 - az óvodába lépéskor - a szülő által kitöltött -, a gyermek Anamnesztikus lapjának megismerése, melyet felhasználunk a későbbi fejlesztési munka során, - óvodába lépéskor jelentkező nehéz elválást megkönnyíteni: az elfogadás, a figyelem, a bíztatás, az odafordulás módszereivel, lépcsőzetes óvodakezdéssel - a kisgyermek élmény-gazdag, harmonikus, nyugodt, egészséges fejlődésének elősegíteni, szociális szükségleteit kielégíteni, érzelmeinek feltárása, megismerése során. - arra törekedni, hogy óvodánk alkalmazottai - gyermek, a gyermek - gyermek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, elérni, hogy minden gyerek biztonságban érezze magát velünk és társai között, tiszteljék és fogadják el a különbözőséget, - a közös élményeken alapuló tevékenységekkel fejleszteni erkölcsi tulajdonságaikat, úgy, mint a segítőkészséget, önzetlenséget, figyelmességet, együttérzésüket, kitartásukat, és akaratukat: ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, feladattudatukat és szabálytudatukat, - elősegíteni, hogy nyíltak és őszinték legyenek egymás iránt, - a szociális kompetenciák gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosításán keresztül az erkölcsi normarendszer megalapozása, - lehetőségeket nyújtani ahhoz, hogy a gyermek kiélhesse természetes, társas szükségleteit, megélje a barátság-érzését, társas kapcsolataiban az egymás iránti bizalom kialakítására törekedjen, - a szocializációs, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek esetében a családdal közösen ha szükséges, a nevelőmunkánkat segítő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő, dajka) kidolgozni azokat a speciális nevelési módszereket, amelyek a legcélravezetőbbek, minden információt bizalmasan kezelünk, - A kiemelt figyelmet igénylő gyermek esetében szükség szerint együttműködni az ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültségű szakemberrel, - megtanítani a gyermekeket arra, hogy tartsák tiszteletben saját és mások értékeit, tulajdonát, - felhasználni a gyermekek mindennapi társas helyzeteiben, játékában és a tevékenységekben megvalósuló tanulás során adódó fejlesztési lehetőségeket, pld.: felnőttekkel és társakkal való kapcsolatfelvételt és együttműködési készségeket, - a drámaszobai tevékenységekkel elősegíteni a társas kapcsolatok kialakulását, megtartását, fejlesztését, a pozitív erkölcsi- akarati tulajdonságok megalapozását, erősítését., - szem előtt tartani a közösségfejlesztés és az egyéni fejlesztés egyensúlyának megtartását, - a fenntartó elvárásával összhangban a közösségi nevelés - egyéni bánásmód elvét a mindennapi nevelőmunka során a napirend keretei között valósítjuk meg, - annak elfogadására, megértésére nevelni a gyerekeket, hogy az emberek különböznek egymástól, különös tekintettel a hazájukat elhagyó és a más nemzetiségekhez tartozó gyerekekre, - pozitív érzelmi kötődés kialakítása a természeti és a társadalmi környezettel, - fontos a hazaszeretet megalapozása a népi hagyományok ápolásával, (a XI. ker. Újbuda Önkormányzat intézkedési tervvel összhangban) ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetünket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. (Sas-hegy, Feneketlen tó és környéke, Kertészeti Egyetem arborétum, Petőfi laktanya.) 17

18 V.3.2. Szociális tapasztalatok biztosítása A szocializáció, az egymás megbecsülése, a különbözőségek elfogadása, a kulturált magatartás és az alkalmazkodás képességének, a közösségben a társsal és a közösségért végzett tevékenység elsajátítása a személyiségfejlődés szempontjából, kiemelkedő jelentőséggel bír. Céljaink: - a szocializáció folyamatában, hogy a gyermek érezze otthon magát a közösségben, ugyanakkor legyen individum. - a probléma megoldó és az erőszakmentes magatartás módjaink megtanítása, - jeles napokon, óvodai ünnepségeken közösen részt venni, melyek során hagyományőrzés által erősítjük a gyermekekben a hazafias érzést, - közös csoportos báb és zenés színházlátogatásokat, kirándulásokat, kiállításokat, születés- és névnapokat szervezni, ezekre közösen készülni, - az alakuló, egymást pozitívan erősítő kisebb baráti társaságok közös tevékenységét segíteni, kialakítani a mi" tudatot, - távollevő, hosszabb ideig hiányzó pajtásaikra szeretettel gondolni, leveleket írni, rajzokat készítünk, - a magányos, bátortalan kisgyermekeket bevezetni a csoportba, - a vissza-húzódókat egyéni bánásmóddal, pozitív példánkkal, előnyös tulajdonságaik kiemelésével, érzelmi téren való erősítéssel integrálni a csoportba, - olyan magatartásmódok kialakítása, mely a gyermekeket képessé teszi a másokkal való együttműködésre, - fejleszteni a gyermekekben a másokra való odafigyelés képességét, a különbözőség elfogadásának szándékát, az empátiakészséget, a segítő magatartást, a tolerancia szint növelését, a cselekvéskontrollálási képességet. A fejődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Társaival, ismert felnőttekkel kapcsolatot teremt. 2. Érintkezési formáira jellemző az udvarias, tisztelettudó magatartás, beszéd, segítő készség. 3. Életével kapcsolatos helyzeteket véleményez. Észrevesz más érdekeket. 4. Problémáit, konfliktusait kompromisszummal rendezi. 5. Az igazmondást és hamisat, a jót és rosszat saját viselkedésében meg tudja különböztetni. 6. Csoportérdek és egyéni érdek között egyensúlyt tud teremteni, másokat türelmesen meghallgat. 7. Szívesen és örömmel jár óvodába. 8. Alkalmazkodik, de rugalmasan kezel kialakult szokásokat és szabályokat 9. Érzelmeit egyaránt kifejezi szóval és metakommunikációval. 10. Élethelyzetei során cselekvéseiben kialakult a belső kontroll. 18

19 V.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés V.4.1. Anyanyelvi nevelés A magyar nyelvi kultúra átadásának alapfeltétele az óvodás gyermek nyelvi fejlesztése, a beszélőkedv formálása. Az anyanyelvi nevelés átszövi valamennyi tevékenységformánkat. Ezt segíti a kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerése, gyakorlása. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb része. A felnőtt beszéde minta a gyermek számára, ezért az óvoda valamennyi dolgozója törekszik a követésre méltó, helyes és szép beszédre, a beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, a javítás elkerülésével. Minden óvodapedagógus folyamatosan gyarapítja anyanyelvi kultúráját, irodalmi műveltségét, valamint bővíti óvodánk Anyanyelvi Játékgyűjteményét. Céljaink: - olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, - meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, - kialakuljon tanulási vágyuk, képességük, - kreatív kifejezőkészséggel rendelkezzenek. - a gyermek beszédképességének, a nyelvi fejlettség szintjének megismerése, - az anyanyelv ismeretére, szeretetére nevelés, - bensőséges kapcsolat kialakítása a gyermekkel, a beszédkapcsolatok optimális alakítása, - az egymást meghallgató és egymáshoz beszélők beszédkedvének kibontakoztatása, fenntartása, - a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, - olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyerek magyarázat nélkül átéli a mesék, versek varázslatos világát; általános mondanivalóját, - a gyermek értelmi képességeinek elősegítése /észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás/ a verbális kommunikáció tartalmi eszközeivel, /beszédértés, nyelvi kifejezőképesség/ - szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése, - az óvodai nevelőmunka során a gyermekek kérdéseire, javaslataira mindig érdemi választ adni, - a gyermek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése, - anyanyelvi játékok alkalmazása a napi tevékenység, a projektek során, 19

20 - mindennapos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, könyvtár, színvonalas előadások látogatása, - a hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése, - szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása, - differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés, - együttműködni a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén, - nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése, - a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált képességfejlesztés megvalósítása. V.4.2. Értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi képességek fejlesztését meghatározó jelentőségűnek tartjuk, mert a gyermekeket tágabb kompetenciákra, az egész életen át tartó tanulásra próbáljuk felkészíteni. A tanulás feltétele a 3 7 éves életkornak megfelelő pszichikus funkciók fejlesztése, a tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedezése, felfedeztetése, a kíváncsiság, a problémaérzékenység fokozása. Az óvodáskorú gyermekek pszichikus és gondolkodásfejlődése a külvilággal / természeti és társadalmi környezettel/ való szüntelen kölcsönhatásban alakul, ami a tárgyakkal való manipulációtól a gondolati tevékenység felé haladó folyamatban fejlődik és valósul meg. Céljaink: - a gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlődésének segítése, - az eltérő egyéni szükségletek, az életkori sajátosságok ismeretében a személyiség kibontakoztatása spontán és tervezett módon, - az aktív cselekvés, az érzelmi hatások felerősítése, - a gyermek tapasztalatokon alapuló gondolkodásának eljutatása a szimbolikus és fogalmi gondolkodásig, fogalomalkotásig. - a gyermekek értelmi fejlettségének, képességének megismerése, - az értelmi nevelés terén a megismerő tevékenységek, a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése, - az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés, a spontán szerzett tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedeztetése, rendszerezése, a problémaérzékenység képességének fokozása, - változatos tevékenységek szervezése a saját élményen alapuló tapasztalatszerzés érdekében, - a gyermeki kíváncsiság ébren tartása, érdekes szituációk megteremtése, a belső motiváció és igény kialakítása tevékenységek iránt, - a gyermeki önállóság, figyelem, kitartás, a pontosság, feladattudat fejlesztése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása, - a gyermeki kreativitás kibontakoztatása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a megismerési vágy fokozása kooperatív módszerekkel, 20

21 - a belső motiváció és igény kialakítása a feladatvégzés és tevékenységek iránt, - olyan lehetőségek megteremtése környezetünkben, melyekben önállóan tevékenykedhetnek, - a figyelem fejlődésének elősegítése, a konkrét cselekedtetéssel, megerősítéssel, a szándékos megfigyelési helyzetek megteremtéséve, - segítő, elfogadó pedagógiai attitűddel a kevésbé érdeklődő gyermekeknél az - az egyoldalúan érdeklődőknél pedig az odafordulás kiszélesítésének elérése, - a kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése, - a képességek, készségek terén a problémák korai felismerése, fejlesztése, - a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek képességeinek és készségeinek differenciált fejlesztése, felzárkóztatása, - együttműködés a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztésében részt vevő más szakemberrel. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Élethelyzeteihez tartozó egyszerű feladatokat megért. 2. Vállalt feladatait kitartóan végzi. 3. Választékos szókinccsel árnyaltan fejezi ki magát, játszik anyanyelvi játékokat. 4. A csoportban hallott, közösen dramatizált, bemutatott mesék, történetek nyelvezete beépült nyelvi kifejezésébe. (dramatizálás, bábozás, szerepjáték) 5. Életéhez kapcsolódó eseményeket sorrendiségben pontosan elmond. 6. Tevékenységei összefüggéseire figyelmét könnyen összpontosítja. 7. Legalább 10 perc szándékos figyelemre képes. 8. Ismereteit szándékosan, kérésre felidézi. 9. Problémahelyzetet megfogalmaz, cselekvés útján képes megoldani. 10. Képolvasás során összefüggéseket felfedez, választékosan elmond, szívesen megy könyvtárba. 21

22 VI. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, ÉS A MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN. VI.1. A játék és a tanulás értelmezése - A játékot az óvodás gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb tevékenységi formájának tekintjük, ami a 3-7 éves gyermek tapasztalatainak, élményeinek, érzelmeinek, vágyainak, önmegvalósításának, lelkiállapotának és önkifejezésének színtere. - A játék, mint az óvodai nevelés domináns tevékenysége, magában hordja a másik két tevékenység elemeit is. (munka, tanulás) - A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. - Valljuk, hogy a gyermekek tanulnak: a játékban, a spontán játékos tapasztalatok során, cselekvés közben, az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés által, felfedezések útján, valamint a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás következtében. - A tanulás tevékenységekben valósul meg, a módszerek megválasztása az óvodapedagógus kompetenciájába tartozik. A játék: A nevelési gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg: - a gyermekek szabad játékát, melyhez az óvónő indirekt (közvetett) módon kapcsolódik, - és az óvodapedagógus által kezdeményezett nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó játéktevékenységet, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt. Játékformák: - gyakorló játékok - konstrukciós játék - szimbolikus játékok (színlelő, szerep, fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, - alkotójátékok, barkácsolás) - szabályjáték A szabad játék - Pedagógiai programunkban a szabad játék fogalmának használata azt jelenti, hogy a gyermekek önként kezdeményeznek, játszanak, vesznek részt bármilyen játékban, a nap domináns részében. - A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. Céljaink: - a gyermeki önmegvalósítás, önkifejezés biztosítása, a pszichikum fejlesztése, a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, 22