A kollégium pedagógiai programja. Tartalomjegyzék

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezető A kollégium működése Személyi feltételek, elvárások Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései Alapelveink A kollégiumi nevelés célja Nevelési területek A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégiumi nevelés feladatai Viselkedési, magatartási és együttélési követelmények A kollégiumi életrend Felügyelet Szervezett foglalkozások Énkép, önismeret Környezettudatosság Testi és lelki egészség Társadalmi jártasság Hagyományaink, ünnepeink Önkiszolgálás, önellátás, munkára nevelés Nevelési szempontjaink A művelődési és sportolási tevékenység szervezési elemei A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei Szabadidős tevékenység Szabadidős foglalkozások Hobbi jellegű tevékenységek Kulturális tevékenység Sport és játéktevékenység A kollégiumi közösség egészét érintő programok A kollégium közösségi élet fejlesztésének módszerei Diákönkormányzat Szervezeti felépítés Feladatai Hitoktatás A kollégium nevelőmunkájának mérése, értékelése A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az iskolával, a szülőkkel és a társintézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés formái Kapcsolat az iskolával Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a társintézményekkel Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 23 1

2 Bevezető A pedagógiai program felülvizsgálatának és korrekciójának oka: Az oktatási és kulturális miniszter 36/2009.(XII. 23.) OKM rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosítása. A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő kollégium pedagógiai programjában a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendeletben meghatározott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat figyelembe kell venni. A rendelet 2. számú mellékletében meghatározott témakörök tartalmát az értelmi fogyatékos és a halmozottan fogyatékos tanulók nevelését és oktatását ellátó kollégiumok a tanulók személyiség állapotához igazodóan alkalmazzák, illetve szükség szerint módosíthatják. A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata otthont nyújtani azoknak a tanulóknak - akiknek iskolába járása csak így oldható meg - akiknek családi helyzete ezt szükségessé teszi Mindezek meghatározzák számunkra, hogy milyen legyen kollégiumunk: - gyermekközpontú - sokoldalúan fejlesztő A kollégium társadalmi szerepe Azoknak a kompetenciáknak az elsajátíttatása, amelyek a sérült gyermekek számára biztosítják a társadalmi beilleszkedést, a nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodó képességet, a mindennapi életben segítséggel való helytállást. A kollégium nevelő-oktató munkájában, a tanulókról való gondoskodásban nagy hangsúlyt kap az esélyteremtés, az integráció az erkölcsi normák támogatása, a szocializáció a hátrányos helyzetűek támogatása, a hátránykompenzáció a tehetséggondozás. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányokhoz, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. 2

3 A kollégium elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását, ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez. A kollégiumban értelmileg akadályozott óvodás, általános iskolás és készségfejlesztő speciális szakiskolás fiúk és lányok helyezhetők el Veszprém megye területéről. A kollégiumba való felvétel, a kollégiumi tagság megszűnése az oktatási törvényben meghatározottak szerint történik. 1. A kollégium működése 1.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanárok látják el. Elvárások a nevelőtanárral szemben: A nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját. Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik. Képes a nevelési folyamatok megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére: jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában. Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat kollégisták számára. Megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretet helyez előtérbe. Képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére. Képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani. Képes a konfliktusok eredményes kezelésére. Folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésben részt vevő személyekkel, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. 3

4 A gondozási feladatokat középfokú végzettségű gyermekfelügyelők látják el. A gyermekfelügyelők a pedagógusokkal összehangoltan végzik munkájukat. A gyermekfelügyelő: a pedagógus közvetlen segítője és munkatársa, ellátja a kollégium növendékeivel a szükséges gondozást, segíti a helyes egészségügyi öngondozási magatartási szokások kialakítását, ellenőrzi a tanulók tisztálkodását és az ehhez szükséges felszerelést, ügyel a ruházat tisztaságára, irányítja a napnak, évszaknak megfelelő öltözködést, tevékenyen részt vesz a szabadidős programok bonyolításában A kollégiumi munkát a kollégiumvezető irányításával nevelőtanárok, gyermekfelügyelők, ápolók végzik. Az egészségügyi feladatok ellátásában az iskolaorvos, védőnő is közreműködik. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. Munkaidő szervezése A nevelőtanárok munkaidejének kezdete az osztályuk tanítási óráinak végéhez és a kollégiumi rendhez igazodik. A gyermekfelügyelők iskolai és kollégiumi csoportbeosztásban dolgoznak Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások Kollégiumunk belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint szakkörök működésének feltételeit. Kollégiumunk gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Biztosítja a testi- lelki fejlődésnek feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, tisztálkodást az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A 80 férőhelyes kollégium az intézmény emeletén kapott helyet. Jelenleg a fiú és a lány oldali szárnyon öt-öt 8 ágyas hálószoba, egy-egy társalgó, kettő-kettő vizesblokk, fürdőhelyiség van. Egy orvosi, kettő betegszoba, a dolgozók öltözőhelyisége, zuhanyzó áll a rendelkezésünkre. Intézményünk korszerűsítés 4

5 előtt áll, KDOP-s pályázat révén új épületszárnnyal bővül, így a kollégium is a kor követelményeinek megfelelően részben megújul, és 86 férőhelyre bővül. A 2010/11-es tanévtől az új szárnyban korszerű 4 ágyas szobák várják majd a tanulókat. 2. A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései Arra törekszünk, hogy kollégiumunk olyan intézmény legyen, - amely demokratikus működésével, értéktiszteletével, toleranciájával segíti a társadalomba való beilleszkedést - amely gyermekszerető, személyközpontú, elfogadó és bátorító légkört tud teremteni, megteremtve ezzel az otthonosságot, családiasságot - amely sokszínű tevékenységrendszerével igazodik tanulóink eltérő igényeihez, segíti őket abban, hogy egyéni fejlettségük optimumán tudjanak teljesíteni Alapelveink - az alapvető emberi és szabadságjegyek, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése demokratikus és humanista elvek alkalmazása. - az alapvető erkölcsi normák betartása. - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele - az egyéni szükségletek figyelembevétele - nevelési folyamatunkat hassa át a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben. - pedagógiai tevékenységünket intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze. - konstruktív együttműködés a szülőkkel, a kapcsolódó iskolával és más partnerekkel Fontos nevelési tényező - a kollégium dolgozóinak a gyerekek felé sugárzott attitűdrendszere - a gyermekek tisztelete és jogainak tiszteletben tartása - a tanulók iránti felelősség, bizalom és szeretet - a gyermekek megismerése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele 2.2. A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók fejlődésének, szocializációjának segítése, a személyiség fejlesztése. 5

6 Nevelési területek: - önkiszolgálás, szociális képesség fejlesztése - testi nevelés, sport, szabadidő - kulturális nevelés - esztétikai és etikai nevelés Célunk, az eddig elért eredmények megtartása, minőségi fejlesztése. Kollégiumunkban a környezettudatos, egészséges életmódra, a szabadidő eltöltésének egészséges módjaira, helyes táplálkozásra és életritmusra nevelünk. A tanulók életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az egyes tevékenységek során figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. El kell érnünk, hogy az értelmileg akadályozott gyermek is részesülhessen olyan szabadidős tevékenységben, melyek biztosítják személyisége legteljesebb kibontakozását. A szabadidős tevékenységekben is fontos a megfelelő légkör megteremtése. A természetes, hiteles, érzelem gazdag nevelői magatartásnak gyakran kell pótolnia az otthon megfelelő légkörét. A kevés, de pontos és következetesen állított korlát biztonságot nyújt a gyermekeknek, segíti a kollégiumi életben való eligazodást és létezést, a szocializálódás folyamatát. A kollégiumi közösségi élet lehetőséget teremt a személyiségfejlesztés tudatos szakmai irányítására. A sérült gyermek számára a legfontosabb közösség az iskolai osztály és a kollégiumi csoport. Ezért ki kell alakítani a közösség és a közösséghez tartozás érzését: - a hagyományokhoz való kötődést - a képességek szerinti teljesítmény elérését - a kollégiumi rend és fegyelem, szabályok elfogadtatását A gondos és funkcionális környezet erősíti a nevelési hatást. Fontos, hogy megfelelő élettér, életkeret álljon rendelkezésükre. 3. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 3.1. A kollégiumi nevelés feladatai: - otthonos, barátságos légkör biztosítása - szociális készségek fejlesztése önkiszolgálás viselkedéskultúra 6

7 kommunikációs készségek javítása tanulók ismereteinek kiegészítése öntevékenységre, munkára nevelés - társadalmi beilleszkedés elősegítése, a későbbi életvitel előkészítése - a közösségi értékrend fejlesztése - egészséges és kulturált életmódra nevelés - szabadidős tevékenységek megszervezése - a családokkal való kapcsolattartás - a család szerepének kiegészítése Ezeket a feladatokat a közösségi nevelés sokszínű, differenciált eszközeivel, a legváltozatosabb módszerekkel valósítjuk meg. A jó légkör, a gyerekekkel való szeretetteljes bánásmód, a biztonságérzet nyújtása, a differenciált egyéni ráhatás, a személyes érzelmi kapcsolatok mind ezt szolgálják. Fő szempontunk, hogy módszereink és eszközeink feleljenek meg a céloknak, az életkori sajátosságoknak, értelmi szinteknek, az adott iskolatípusnak. Nevelőmunkánk alapvető követelménye, hogy a gondjainkra bízott gyermekek, csoportok fejlődjenek. Célunk, hogy a csoportok fejlődése lehetőség szerint olyan közösségi szintre jusson, ahol a csoporttagokat a kollégiuméval szinkronban lévő közös értékrend és gazdag tevékenységrendszer fűzi össze. A jól működő közösségek biztosítják az egyén számára azt a közeget, amelyben az önmaga és társai számára is leginkább hasznos magatartás és tevékenységformákat elsajátíthatja. Az egyéni és közösségi nevelés így nem csupán kiegészítik, de feltételezik egymást Viselkedési, magatartási és együttélési követelmények: Társadalmi beilleszkedés - vegyen részt a kollégiumi közösségek munkájában - tudjon illemtudóan viselkedni Öntevékenység - szükség esetén segítse kollégista társait Kommunikációs készség - tudjon a felnőtteknek és társainak a napszaknak megfelelően köszönni, érzéseit, érzelmeit ki tudja fejezni Önkiszolgálás - tudjon kulturáltan étkezni, felszerelési és használati tárgyait tisztán és rendben tudja tartani, legyen igénye a személyi higiéniára Közösségi értékrend - tartsa be a kollégiumi házirend szabályait 7

8 A kollégiumi életrend: : ébresztő reggeli teendők: tisztálkodás, ágyazás, öltözködés, reggeli torna : reggeli a fiú csoportoknak : reggeli a leány csoportoknak 7 45 kor tantermekbe vonulás : kollégiumi foglalkozások, szakkörök, szabadidős tevékenységek : vacsora az óvodás és általános iskolai csoportoknak : vacsora a szakiskolai csoportoknak : esti tevékenységek: ágyazás, tisztálkodás, szabadidős tevékenységek, egyéni beszélgetések, mese, zenehallgatás, hobbi, TV nézés kor villanyoltás az óvodás és általános iskolás korcsoportnak kor villanyoltás a szakiskolásoknak Felügyelet A kollégiumban a folyamatos felügyeletet gyermekfelügyelők, ápolók biztosítják. Felügyeletet biztosítunk azoknak a kollégiumi diákoknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt a kollégiumi foglalkozáson. A felügyelet rendje: ig ápoló ig csoportfelelős gyermekfelügyelő 3.2. Szervezett foglalkozások: A kollégiumi közösség egészét érintő foglalkozások Csoportos foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások Szabadidős foglalkozások Önkiszolgálásra nevelés. A kollégiumi foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A fejlesztési területeken megjeleníthető kulcskompetenciákra kiemelten a szociális kompetenciára nagy hangsúlyt helyezünk. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a foglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. 8

9 A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egészséges életvitel kialakítására, a természeti környezetért érzett felelősségre, hagyományok ápolására, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelnek. Kollégiumunk sajátosságából adódóan speciális ismereteket nyújtó kollégiumi foglalkozások témakörei: Énkép, önismeret Környezettudatosság Testi és lelki egészség Társadalmi jártasság Hagyományaink, ünnepeink Énkép, önismeret Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés megalapozására Környezettudatosság A mindennapokban a programokban megmutatjuk a környezet értékeit, esztétikumát és törekszünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék meg diákjaink. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, figyeljenek ők is a kollégium külső és belső környezetére, az élő környezet alakításában növényés kertgondozás, madarak védelmében aktívan vegyenek részt. Az iskola épülete, udvara környezetgazdálkodás, a dolgozók példamutatása, a diákönkormányzat szerepe környezeti nevelésben is megjelenik. Fontosnak tartjuk a kollégiumi csoportok tisztaságát, esztétikumát a folyamatos dekorálást. Megemlékezünk a Föld Napjáról, a Víz Világnapjáról, a Madarak és Fák Napjáról, aktívan részt veszünk a szelektív hulladékgyűjtésben. A kollégiumunk környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, továbbá, hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás Testi és lelki egészség Kollégiumunk biztosítja az egészséges életmód, életviteli szokások gyakorlását a napirenden belül a megfelelő életritmust. Igyekszünk minél több sporttevékenységet, mozgást vinni a délutánokba. Heti rendszerességgel szervezünk sportfoglalkozásokat, sportvetélkedőket, akadályversenyeket, éves szinten csocsóbajnokságot, kerékpáros ügyességi versenyt, labdarúgó kupát. Az egészségmegőrző célú sporttevékenység elsődlegessége mellett folyamatosan törekszünk arra is, hogy a fogyatékosok 9

10 önmaguk korlátait legyőző akaratuknak elismertséget vívjanak ki, ezzel is elősegítve a társadalom által történő elfogadottságukat. A sport és a mozgás gyermekeink életének meghatározó része. A napi testedzés és mozgásfejlesztés mellett versenyeken is indítunk tanulókat. Diákjaink kerékpároznak, úsznak, fociznak, rendszeresen használják a kondicionáló gépeket és az udvari játékok, labdajátékok, tornatermi sor- és váltóversenyek is sok lehetőségek kínálnak a mozgásos tevékenységre. Az elmúlt évben padló hokival, petanque sportággal bővítettük kínálatunkat. Feladatunk az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. Kollégiumunk otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol gyermekeink jól érzik magukat. A csoportok részére biztosított az őket körülvevő terek rendezése, csinosítása, dekorálása. Az itt dolgozók egyéniségükkel, megjelenésükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálnak a kollégisták előtt. A kollégiumban évek óta hagyomány a novemberi egészségnevelő hónap, amikor a hét minden napján kiemelten foglalkozunk az egészséggel. A programban részt vesznek az ÁNTSZ egészségnevelő munkatársai is. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A nevelés során segítjük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében Társadalmi jártasság Az elmúlt években nagyon sok kedvező tapasztalatot szereztünk a szűkebbtágabb társadalmi elfogadottság körében. Minden lehető alkalommal kivisszük a tanulókat az ép emberek közé, részt veszünk a város életében, és mi magunk is szervezünk integrációs programokat. Feladatunk felkészíteni sérült növendékeinket arra, hogy el tudják fogadtatni magukat a társadalomba. Segíteni tudja az elfogadást a személyi higiénia magas szintje, az öltözködés rendezettsége, tisztasága, a kulturált beszéd, udvarias viselkedés és a kudarcok elviselése. A szociális készségek mellett fontos, hogy társas készségeket is elsajátítsanak. A sérült gyermeknek is szüksége van rá, hogy a saját lehetőségein belül rendelkezzék azon tulajdonságokkal, ami alkalmassá teszi őt a társadalom számára Hagyományaink, ünnepeink A különböző évszakok népszokásait főként dramatikus játékokban ismerhetik meg tanulóink. Ezek a jeles napokhoz fűződő színjáték szerű népszokások, sokrétű, komplex nevelési lehetőséget nyújtanak. Az örömforrással együtt erősítik a kollégiumi közösséget és minden korosztály körében nagyon kedveltek. A művészeti tevékenységek, kézműves foglalkozások jó alkalmat 10

11 nyújtanak a népi hagyományok megismertetésére, művelésére. A hagyományok tiszteletére, ápolására nevelés a nevelőtanárok által összeállított havi munkatervekben az aktualitásoknak megfelelően jelennek meg. Szent Mihály havában Vásári játék Mindszent havában Fűben, fában orvosság gyógynövények, teafőzés Szent András havában Márton nap, ludas játék Karácsony havában Szent Miklós legendája, Adventi készülődés, pásztorjáték; Boldogasszony havában Téli népszokások Böjtelő havában Farsangoló Böjtmás havában Gergely járás, húsvéti hagyományőrző program locsolkodás Szent György havában Májusfaállítás Pünkösd havában Madarak és Fák Napja. A történelmi megemlékezések, a Kozmutza Napok, a farsang, a gyermeknapi program megtartása az iskolával közösen történik, az arra való felkészülés, a szervezésben való részvétel a kollégium feladata is. A karácsonyi ünnepély szervezése és lebonyolítása a kollégium feladata Önkiszolgálás, önellátás, munkára nevelés Az önkiszolgáló munkák körébe a tanulók személyére, felszerelésére, közvetlen környezetük gondozására irányuló rendszeres munkatevékenység tartozik, melynek elsajátítása hosszú nevelőmunka eredménye. Az önkiszolgáló munka a mindennapok része. Feladatunk a - személyi higiéné - kulturált öltözködés - kulturált étkezés - rendrakás iránti igény kialakítása. Az önkiszolgáló tevékenység a személyi gondozástól a környezet gondozásáig jó szervezettséget, mindennapos ellenőrzést igényel pedagógusainktól, gyermekfelügyelőinktől, akik fokozatosan biztosítják a gyermekek minél nagyobb önállóságát, öntevékenységét, a munkában való aktív részvételét, az érzelmileg motivált akarati hozzáállást. Az egyéni önkiszolgálástól a gyermekek eljutnak a közösségért vállalt munkák elvégzéséhez. Ezt a tevékenységet a felelősök rendszerével valósítják meg a csoportok. A közös helyiségek rendben tartása beosztás szerint mindenkinek feladata. Az ügyeleti rendszer működtetése mellé a megbízatáson túl felelősséget és beszámolási kötelezettséget is kell rendelnünk. Igyekszünk elérni, hogy igényük 11

12 legyen környezetük megóvása, hogy vigyázzanak a kollégium berendezésére, felszerelésére. Lehetőséget kapnak tanulóink arra is, hogy a nevelőjükkel megbeszélve kisebb közösségek helyiségeit saját ízlésük szerint átrendezhessék, így nyerhetnek például a hálók személyesebb arculatot. Általuk készített tárgyakkal, képekkel is módot kapnak a környezetük esztétikus átformálására. A kollégiumi önkiszolgálásra nevelés lényeges eleme, hogy érzelmi kapcsolat jöjjön létre a nevelők és a gyermekek között. Mindenki számára legyen természetes, hogy önmagát és környezetét tisztán, rendben tartja. A nagyobbak segítsenek a kisebbeknek, a kevésbé sérült a gátoltabb társának. A jövőben fokozottabban szeretnénk bevonni a tanulókat a kollégium növényeinek ápolásába, a hálószobák rendszeres takarításába, az udvar és a kert gondozásába. A jó nevelő fő munkamódszere az állandó megbízatás, feladatadás. Legjobban a tevékenység fejleszt. Az állandó tevékenység a siker lehetőségének forrása. A teljesítmények közösség előtti elismerése, megszerzése formálja a személyiséget Nevelési szempontjaink: - tevékenységében a gyermeket nem szabad teljesen magára hagyni, de mindent elvégezni helyette sem célszerű - fokozatosan, egyre kevesebb segítséggel neveljük önállóvá - türelemmel, bíztatással, dicsérettel ösztönözzük - adott tevékenységekhez mindig elegendő időt biztosítsunk Azt kell szem előtt tartanunk, hogy akkor, és annyit nyújtsunk a diákoknak, amikor és amennyire szükségük van adott alkalommal. Nem vitatható a gyerekek különbözőségének ténye, s ami ezzel természetesen együtt jár, az egyéni sajátosságok létezése. Ezek a személyiségtulajdonságok alakíthatók, változtathatók, formálhatók az egyéni befogadás mértékétől függően. Az élmények, a közösségi kapcsolatok átélése az ott szerzett tapasztalatok mind hozzájárulnak a személyiség alakulásához, formálásához. Legyen mindig azonnali elismerés, vagy helytelenítés a diák számára. A visszajelzésből magatartásformák szilárdulnak meg, vagy tűnnek el. Ez a társadalmasodás folyamata, amelynek jelentős szerepe van a konfliktusfeloldás megoldás tanulásában is. 12

13 4. A művelődési és sportolási tevékenység szervezési elemei 4.1. A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei - segítse elő a személyiségfejlődést - biztosítsa a pihenést, regenerálódást - biztosítsa a játékot, a szórakozást - biztosítsa a művelődést Mindezekhez kapcsolódjon az élmények, az érzelmi élet fejlesztése és a társas kapcsolatok kialakítása. A szabadidős tevékenységek biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását. Elégítsék ki az egyéni érdeklődést és segítsék a gyermekek fejlődését. Mindezt a jó családok színvonalán nyújtsuk. Legyenek rendszeresek a sportolási alkalmak. Lehetőségekhez mérten már az előkészületekbe is vonjuk be a tanulókat. A hasznos szabadidős tevékenységekkel igyekezzünk jó irányba lekötni a gyermekek, fiatalok energiáját. Tanítsuk meg, hogy szabadidejüket sokféleképpen, igényesen és hasznosan is eltölthetik Szabadidős tevékenység A szervezett foglalkozások az egészséges napirend, melyek rendszerességet, kötelezettséget visznek a gyermek életébe, a személyiség formálásának nagy fontosságú tényezői. Minden gyermek igényel speciális kiegészítő nevelést, személyre szóló foglalkozást. Az egyéni törődés jó feltételeket nyújt a fejlődési zavarok korrekciójához, a szabadidő pedig jó alkalmat teremt a differenciált foglalkozásra is. A szabadidős tevékenység a nevelés részét tekintve igen fontos annak folyamatában. A gyermekek neveltségi szintjének, érdeklődésének ismeretében tervezzük a különböző tevékenységi formákat, figyelembe véve a csoportok összetételét, a foglalkozásokra fordítható időt, a helyi adottságokat. 13

14 Szabadidős foglalkozások - kiegészítik a tanulók ismereteit - alakítják a magatartási szokásaikat - közösségi érdekek elfogadására nevelnek - biztosítják a szabadidő kulturált eltöltését - alakítják kapcsolatteremtő képességüket - feloldanak bizonyos szocializációs problémákat A kötöttebb irányított szabadidős foglalkozások mellett biztosítjuk a tanulók részére azt a szabadidőt, amikor saját kedvük szerint tevékenykedhetnek, pihenhetnek, játszhatnak, szórakozhatnak Hobbi jellegű tevékenységek A délutáni, esti szabadidőben lehetőséget kapnak diákjaink kedvelt tevékenységük művelésére (kézimunkázás, zenehallgatás, folyóiratok, könyvek lapozgatása, TV nézés). A kollégista diák szívesen lakik ott, ahol - színes a világ - tiszteletben tartott a személyi autonómia - nagy a tolerancia - az együttesen megélt események élményekké válnak Kulturális tevékenység A közösségnek lételeme, hogy megteremtse saját szórakozását. A kollégiumnak, mint létformának óvott területe ez, hiszen érdekes, közösségi szórakozás nélkül rendkívül sivárak lennének a hétköznapok. A kollégiumnak programkínálatot kell biztosítani a különböző érdeklődéseknek megfelelően, ugyanakkor fel kell keltenie az igényt a művészeti szép befogadására is. Amelyik kollégiumban igényes a kulturális nevelés, ott igényes a hangnem, a környezet, funkcionális a dekoráció, vagyis működik a közösség esztétikuma: a fegyelem! A tanév során tanulóink színházi, bábszínházi, filmszínházi előadásokon vesznek részt. A kollégiumban lehetőségük van videofilmek megtekintésére. Fiataljaink rendszeresen járnak a Dózsavárosi Klubkönyvtárba, a Városi Művelődési Házba. Alkalomszerűen részt vesznek az érdeklődési körüknek megfelelő kiállításokon is. 14

15 A szakkörök alapos szervező munkát, tárgyi feltételeket kívánnak. Az iskolai szakkörök egy része a kollégiumi tevékenység időszakára esik, így a délutánokban minden tanuló érdeklődésének megfelelően választhat iskolai, kollégiumi szakkört szeptemberben a felkínált lehetőségekből. A foglalkozások, szakkörök minden diák számára térítésmentesek. A foglalkozásokon tanultakat kulturális rendezvényeken mutatják be, az itt készült munkákból kiállításokat szervezünk, ajándékozásra használjuk. A művészeti csoportok rendszeres próbái, foglalkozásai és közösség előtti bemutatkozásai egyszerre jelentenek egyéni önmegvalósítást, önkifejezést és társas, örömteli együttlétet. Az együttes tevékenység során a művészeti, erkölcsi és esztétikai szépet asszimilálják a fiatalok. Közönség előtt közösségben szerepelni megtiszteltetés és felelősség. Az értelmileg akadályozottak világában különös értéket nyer a mozgás, a tárgyi kifejezés. Ők is vágynak az élet teljességére, arra, hogy megmutathassák mit tudnak, mire képesek. Rajtunk múlik, hogy megadjuk a lehetőséget, biztosítjuk a feltételeket a kibontakoztatásra. A teremtés, az alkotás folyamata magatartásformát és mintát is jelent, hiszen konkrét teljesítménnyel mérettetik meg egy-egy diák, vagy kisebb csoport. Készségeik, képességeik fejlődnek, megtanulnak egy bizonyos munkafolyamatban értékelhetően dolgozni, megízlelhetik az alkotás örömét. A gyermekek kedvelik a szakköri tevékenységeket, általuk sok sikerélményhez jutnak. A tevékenységkínálatból a gyermekek szabadon választhatnak Sport és játéktevékenység A szabadidős tevékenységek közül kollégiumunkban kiemelt szerepet kap a sport és a játéktevékenység, a rendszeres mozgás. Amikor csak lehet, a foglalkozásokat a szabad levegőn tartjuk. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területeivel, s egyik formája az önmegvalósulásnak. Küzdeni tudást, erős akaratot, kitartást, jobb eredményekre való törekvést követel az egyéntől is. Feladata az egészség védelme, az egészségnevelés. Az értelmileg akadályozott gyermek igen gyakran gyengébb fizikumú, kevésbé ellenálló a külső hatásokkal szemben. Így nem csak intellektuális szempontból, hanem testi erő szempontjából is hátrányban vannak. 15

16 A sport nevelő hatása nagyon fontos. Formálja őket külsőleg, belsőleg edzett, egészséges életvitelre készít fel, kitartásra, fegyelmezettségre nevel. A mozgáshiány károsító hatása nagy különösen a Down gyerekeknél kell erre ügyelni. A sport immunizáló szerepénél hangsúlyozni kell a fizikai cselekvőképességet, a test és a pszichikum összhangjának megteremtését, a tevékenység kollektív magatartást követel, segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat egymásban. A sport olyan állóképességet ad, amely ellenállóbbá teszi a diákokat mindenfajta fizikai megpróbáltatással szemben. Tanulóink - részt vehetnek sportszakkörön, kondicionáló tornán, aerobikon - gyakoriak az erdei túrák, kirándulások - mindennaposak az udvari mozgásos játékok, kerékpározás, labdajátékok Versenysportba való bekapcsolódásra a Veszprémi Szivárvány Integrált Sportegyesület ad lehetőséget. Mindezek biztosítják az egészséges életmódra nevelést, az edzettséget, a mozgás megszerettetését, a mozgásigény kielégítését. Az életmódba beépülő napi sport, mozgás leköti a gyermek energiáit, egyéni és közösségi élményt ad. A játéktevékenység a szabadidőben pihentető elfoglaltság. A játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze is. A spontán játék gazdag lehetőséget biztosít a személyiségfejlesztésre, egyéniségük kibontakozására. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Lehetőség nyílik a helyes magatartás gyakorlására. A játékban fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A közös játékban alakulnak a játékhagyományok. Játszóházi foglalkozásokat péntekenként a tanítást követően szervezünk. Havi rendszerességgel integrációs játszóházi programon veszünk részt a Főegyházmegyei Karitász szervezésében. Élünk az iskolán kívüli lehetőségek játszóterek, sportpályák használatával. Célunk, hogy minden tanuló részére megtaláljuk a számára vonzó tevékenységet, élményszerzési lehetőséget. Feladataink: - a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, állandósítása - a környezet kínálta lehetőségek kihasználása 16

17 - a mindennapos mozgás jelszavának megfelelően tevékenységek szervezése, beindítása - törekvés a kondicionálásra, az egészségkárosító hatások kivédésére - kiegészítő sportágak lehetőség szerinti igénybevétele asztalitenisz, tollaslabda, kosárlabda, labdarúgás, kerékpározás, petanque - csapatjátékok szervezése - tudatosítás, hogy a versenyzésnél nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos - tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek - tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése - a túlterhelés elkerülése A kollégiumi közösség egészét érintő programok - Szeptember: Nyárbúcsúztató Takarítási világnap - Október: Takarékossági világnap Öko dizájn - November: Mindenszentek Egészségnevelő hónap Márton napi népszokások - December: Adventi készülődés Mikulás est Karácsonyi ünnepély - Január: Mozdulj! Sportnap - Február: Ki mit tud? Kulturális bemutatkozás - Március: Tavaszköszöntő program Víz Világnapja - rajzpályázat - Április: Húsvéti hagyományőrző nap Kollégiumi nyílt nap Föld Napja - hulladékgyűjtés - Május: Májusi népszokások Madarak és Fák Napja - Június: Tanévbúcsúztató kerti parti - Kéthavonta zenés est a Csermák Antal Zeneiskolával 5. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei Kollégiumunk a személyiségközpontúság jegyében kezeli az egyént, vagyis tudomásul veszi, hogy minden tanulója más, aki egyedi, sajátos tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel bír. Ezért fontosnak tartjuk, hogy 17

18 nevelési módszereink illeszkedjenek tanulóink eltérő igényeihez, fejlettségi szintjéhez, szociokulturális jellemzőihez, egyéni jellegzetességeihez. Munkánkban nélkülözhetetlen módszerként alkalmazzuk a differenciálást. Gondoskodunk a különböző képességű, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Érdeklődésük, tehetségük szerint szervezzük a szakköröket, klubokat. A sikeres nevelőmunka hatékonysága érdekében építeni kell a szabadidő tevékenységére, mert sok praktikus ismeret elsajátítására ad lehetőséget. A szabadidő tevékenység keretében a tehetséggondozás leghatékonyabban a csoportfoglalkozásokon, szakkörökön bontakozhat ki. Hagyományainkhoz híven mind a sport, a kulturális és művészeti tevékenységek jó lehetőséget biztosítanak tehetséges tanulóink számára. Kollégiumunk törekszik arra, hogy biztonságot adó, elfogadó és támogató légkör vegye körül tanulóinkat. Folyamatosan végezzük a helyiségek komfortosítását, otthonossá tételét. Folyamatosan egyeztetjük a kollégiumi tevékenységrendszert az iskolai, tanulói, szülői igényekkel. A kondicionáló fejlesztés során kollégiumunk igyekszik biztosítani tanulóink számára a szabadidő tartalmas eltöltésének feltételeit, a rekreációt, a testi lelki fejlődést: - a megfelelő pihenés feltételeinek biztosítása - a megfelelő kikapcsolódási lehetőségek biztosítása (szakkörök, klubok, szabadidős tevékenységek, sportrendezvények, stb.) - egyéb örömforrások elérésének lehetővé tétele az egyes tanulók érdeklődésének megfelelően 5.1. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök az 1993.évi LXXIX. törvény 63. alapján a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki- a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A tanulók érdekeinek képviselete sajátosan alakul intézményünkben. Diákjaink nem rendelkeznek megfelelő önállósággal, e tevékenységet kizárólag felnőtt irányításával tudják ellátni. 18

19 Szervezeti felépítés: - a tanulók szobánként 1 diákönkormányzati taggal képviseltetik magukat - a szobák lakói képviselőjüket önállóan választják - a diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják az elnököt - A diákönkormányzat elnökét évente választjuk - A diákönkormányzat munkáját a nevelőtanár segíti Feladatai: - A kollégiumi szobák és közös helyiségek tisztaságának ellenőrzése, értékelése - A karácsonyi menü összeállítása - Egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt - Meghatározza tájékoztatási rendszerét és annak működtetését (iskolaújság, faliújság, kolirádió) - Egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Hitoktatás A Közoktatási Törvény 4. (4) szerint a kollégiumban heti egy alkalommal, a beiratkozott tanulók létszámától függően csoportbontásban folyik a katolikus hittan oktatása. A kollégium megteremti a szükséges tárgyi feltételeket, különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. A kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatással kapcsolatos feladatok során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A hitoktatók munkájához a foglalkozásokon a gyermekfelügyelők nyújtanak segítséget. 6. A kollégium nevelőmunkájának mérése, értékelése A kollégium nevelőmunkájának mérésére szociális beilleszkedés önkiszolgálás mérőlapot használunk. A mérést megfigyelés alapján az a team végzi, akik közvetlenül érintettek a gyermek nevelésében. A mérés területei: önkiszolgálás - öltözködés - tisztálkodás - étkezés beilleszkedés a tevékenységekbe, feladat megértése, feladat tartása. 19

20 A mérés célja a fejlődési szintek megállapítása, a további feladatok meghatározása. A mérés: Kijelöli az alapvonalat, amelyhez a további fejlődés viszonyítható. Képet nyújt azokról a készségekről, amelyek hiányoznak, vagy kevéssé fejlettek. Nevelési tervet jelent, megállapíthatjuk, hogy mely további készségek szükségesek a szociális kompetencia eléréséhez és ezek közül melyek élveznek prioritást. Megmutatja a nevelés, a nevelési helyzetek hatékonyságát és az értelmi sérült gyermek fogékonyságát. A tanév folyamán novemberben és májusban végzünk méréseket. A tanév aktuális feladataira alapozva értékeljük a kollégista tanulók: magatartását, fegyelmét, a házirend napirend betartását társaikhoz, felnőttekhez való viszonyát, szorgalmát, közösségi tevékenységét, lakószobájuk rendjét, tisztaságát, otthonosságát, személyes higiéniájukat, holmijuk tisztaságát, a csoport, a közösség tevékenységét, a diákönkormányzat működését. A nevelés eredményességét meghatározza, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén rendelkezik-e a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel. Havonta a tisztasági versenyben a legszebb háló tanulóit a hálókban kifüggeszthető jelképekkel jutalmazzuk. Félévkor Méhecske Díjjal jutalmazzuk a legügyesebb kollégistákat. Év végén a közösségi munkában kiemelkedően teljesített tanulókat jutalomkönyvvel és oklevéllel jutalmazzuk A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések. a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése a minőségi kör által a nevelőtestület jóváhagyásával kidolgozott szempontsor szerint történik a gyermekfelügyelők teljesítményének értékelése a minőségi kör által, az alkalmazottak jóváhagyásával kidolgozott szempontsor szerint partneri mérések szülők, fenntartó elégedettségi visszacsatolás intézményi szinten 20

21 a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérése, értékelése. 7. Az iskolával, a szülőkkel és a társintézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 7.1. Kapcsolat az iskolával Alapvető, hogy a kollégium és az iskola a tervezéstől az értékelésig folyamatosan együttműködve gondoskodjon a kollégisták neveléséről. Ezt szolgálják: - a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők rendszeres találkozásai, napi kapcsolata - nevelési eszmecserék - továbbképzések - fogadó órákon, szülői értekezleteken való részvétel - az iskola és a kollégium közös rendezvényei (Mikulás, Karácsony, farsang, gyermeknap) 7.2. Kapcsolat a szülőkkel - eseti konzultáció - folyamatos kapcsolattartás - szülői értekezletek (munkaterv szerint) - családlátogatás (szükség esetén) - fogadó óra - nyílt nap Feladatunknak tekintjük a szülők tájékoztatását az intézmény nevelési koncepciójáról, működésének eredményeiről. Lehetőséget adunk a szülőknek problémáik, kéréseik, véleményeik elmondására, minden esetben, amikor gyermeküket hozzák, illetve hazaviszik a kollégiumból. A szülőkkel való találkozás során fontos információkat kaphatunk a szülői attitűdökről, nevelési szokásokról, melyek sokat segíthetnek a tanulók megismerésében, a nevelői munka tervezésében. Elvárásaikat, igényeiket megismerjük és beépítjük a mindennapi feladatokba. Feladatunk, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az intézmény nevelési ügyének. 21

22 Szülői Munkaközösség vezetője rendszeresen részt vesz tantestületi értekezleteinken. A szülők is értékelői pedagógiai munkánknak. Rendezvényeinken (tanévnyitó, tanévzáró, farsang, Kozmutza Napok, nyílt nap) lehetővé tesszük a szülők részvételét is Kapcsolat a társintézményekkel Iskolák: - Csermák Antal Zeneiskola Veszprém - Hittudományi Főiskola Veszprém - Padányi Bíró Márton Katolikus Általános és Középiskola Veszprém - Éltes Mátyás Napköziotthon Veszprém - Dózsa György Általános Iskola Veszprém - Bárczi Gusztáv Általános Iskola Veszprém - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény és Gyermekotthon Győr - Pannon Egyetem Veszprém Szervezetek: - Főegyházmegyei Karitász - Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat - Támogató Szolgálatok - Magyar Vöröskereszt Veszprém Területi Szervezete - Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark - Máltai Szeretetszolgálat - ÁNTSZ Közművelődési intézmények: - Városi Művelődési Ház - Helyőrségi Művelődési Otthon - Dózsavárosi Klubkönyvtár - Megyei Könyvtár - Laczkó Dezső Múzeum - Petőfi Színház - Kabóca Bábszínház Az iskolával közös szervezésben mód nyílik - tapasztalatcserére - továbbképzésre más kollégiumok életébe való betekintésre. 22

23 8. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Meglévő helyiségek: Szakköri, diákköri szoba 1 Számítástechnikai terem 1 Hálószoba, hálóterem 8 tanulónként 1 Stúdió 1 Kollégiumvezetői iroda 1 Orvosi szoba 1 Társalgó 2 Éjszakai gyermekfelügyelő szobája 1 Nővérszoba (orvosival együtt) 1 Betegszoba 1 Ebédlő 1 Főzőkonyha 1 Tálaló mosogató 1 Tanulói vizesblokk, fürdőszoba 4 Személyzeti WC 2 Tanulói WC 8 Mosléktároló 1 Szárazáru raktár 1 Földesáru raktár 1 Karbantartó műhely 1 Tisztító-takarító eszközök és gépek tárolója 1 Ágyneműraktár 1 Szeméttároló 1 Hiányzó helyiségek: Testedző szoba 1 Könyvtárszoba 1 Sportudvar 1 Nevelőtestületi szoba 1 Betegszoba 2 Felnőtt étkező 1 Teakonyha 1 Mosókonyha (tanulói) 1 Szárítóhelyiség (tanulói) 1 Vasaló és fehérneműjavító helyiség (tanulói) 1 Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai: 23

24 Számítástechnikai teremben szükséges berendezés, eszköz rendelkezésünkre áll: Számítógép 5 Nyomtató 1 Számítógépasztal, szék 5 Programok Zárható szekrény 1 Tábla + flipchart 1 Hálószoba, hálóterem tanulónként Ami van: Ágyneműtartós ágy 1 Szekrény 1 Éjjeli szekrény 1 Polc 1 Szék 1 Ágyneműgarnitúra 1 Ágyneműhuzat garnitúra 3 Ami hiányzik: Cipőtartó 8 Stúdió Stúdióasztal helyett szekrény 1 Szék 3 Belső hangtechnikai felszerelés 1 Hifi torony 1 Mikrofon 1 Erősítő 1 Hangszóró 1 Videofelvevő és lejátszó 1 Tárolószekrény 1 Ami hiányzik: Fejhallgató 1 Kollégiumvezetői iroda felszerelése: Ami van: Íróasztal 1 Szék 4 Iratszekrény 2 Telefon 1 Ami hiányzik: Tárgyalóasztal 1 Fax 1 Nevelő és oktatómunkát segítő eszközök: Rendelkezésünkre áll: 24

25 Televízió 2 Hifi torony 2 Videolejátszó 2 Remélhetőleg idővel a hiányzó helyiségek is rendelkezésünkre állnak, akkor az itt jelentkező hiányosságokat is pótolni kell az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet szerint. 25

26 Érvényességi rendelkezések Kollégiumunk a módosított pedagógiai program szerint 2010/2011. tanév első napjától szervezi meg nevelőmunkáját. A pedagógiai program módosítására, átdolgozására a fenntartó, az intézmény vezetője, igazgatóhelyettese, kollégiumvezető, nevelőtestület tagjai tehetnek javaslatot. A javaslatot 25 %-os nevelőtestületi támogatás esetén, vagy közvetlenül a fenntartó kérésére 3 hónapon belül a nevelőtestületnek meg kell vizsgálni. A pedagógiai programot a nevelőtestület többségével lehet módosítani. A pedagógiai programot módosítani kell, ha a vonatkozó törvények, rendeletek változása ezt kötelezővé teszi. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Minden érdeklődő számára elérhető az alábbi helyen 1-1 példány: az intézmény fenntartójánál az intézmény irattárában a kollégiumvezetőnél a könyvtárban az intézmény honlapján. A kollégiumi pedagógiai program módosítása a nevelőtestület értekezletén elfogadásra került. Veszprém, Dörnyeiné Barabás Éva igazgató 26

27 Záradék A Szülői Munkaközösség véleményezte a módosított kollégiumi pedagógiai programot, egyetért vele. Veszprém, Szülői Munkaközösség képviselője 27

28 Legitimizáció A kollégiumi pedagógiai program módosítását elfogadásra javasolta a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség. A jóváhagyási dokumentumok csatolva. Az intézmény nevelőtestülete napján megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Veszprém, Dörnyeiné Barabás Éva igazgató 28