BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok A pedagógiai program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánossága A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az iskola pedagógiai hitvallása HELYZETELEMZÉS Intézményi azonosítók A tanulók összetétele Tárgyi feltételek - eszközrendszer Személyi feltételek Az iskola irányítása, szervezeti struktúrája AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek, értékek Célmeghatározás Iskolánkban kiemelt nevelési célok Kulcskompetenciák Iskolánkban kiemelt oktatási célok Az iskolánk nevelési-oktatási céljaival kapcsolatos főbb feladatok Eszközök és eljárások Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A tanórán kívüli foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diák- önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tanulók részvétele a 16 óráig szervezett iskolai foglalkozásokon A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Sajátos nevelési igényű tanulók A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Kapcsolattartás a szülőkkel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 27

3 3.7.3.Az intézmény partnereivel való együttműködés formái A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok Javítóvizsgára vonatkozó szabályok Pótló vizsgára vonatkozó szabályok A vizsgatárgyak részei és követelményei Az értékelés rendje Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Magántanulói jogviszony AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra és óraszámok A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskolában folyó oktató-nevelő munka mérési rendszere A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás iskolai elvei és formái A fegyelmezés elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Iskolai egészségnevelési elvei Célok - tevékenységek Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Komplex intézményi mozgásprogram Az iskola környezeti nevelési elvei A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 55

4 "Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni.... Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot." Dorothy Low Holte 1. BEVEZETÉS Az elmúlt évben végbement alapvető társadalmi, politikai, gazdasági változások lényegesen befolyásolják az oktatásügy alakulását. A centralizációs törekvések eredményeként az intézmény január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással az állam fenntartásába került. Az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget. Biztosítja az oktatás-nevelés egységességét, ennek garanciája nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek rendszere. A köznevelési törvény (2011. évi CXC.) kimondja, hogy az iskolában a nevelő - oktató munkát pedagógiai program szerint kell folytatni, továbbá meghatározza a pedagógiai program lényeges elemeit, tartalmát. Intézményünk nevelőtestülete által elkészített és elfogadott pedagógiai program biztosítja a közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti - a fenntartó akaratának és a köznevelési törvénynek megfelelő -, megvalósulását. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot, valamint a Nemzeti Alaptantervre és a kerettantervre épített helyi tantervet A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról.51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Szakmai alapdokumentum 7/2014 (I. 17.) Kormányrendelet amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendeletet módosítása 1.2. A pedagógiai program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola az oktató-nevelő munkáját először ezen pedagógiai program szerint a szeptember 1-jén kezdődő tanévben kezdi meg.

5 A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a módosításig szól A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja A nevelőtestület, a szakmai munkaközösségek a tanév végén, pedagógia értekezleten értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközössége, a szülők közössége, az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diák-önkormányzati képviselőik útján az iskolavezetésnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható a nevelői szobában, a titkárságon, a könyvtárban is, valamint közzétesszük az iskolai honlapon A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért szeptember 1-jétől: az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév/évfolyam / / / /2017 2

6 az üres helyek = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. a sárga helyek= a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv Az iskola pedagógiai hitvallása Olyan iskolát szeretnénk: ahol együttgondolkodva segítjük a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztését; ahol a humánumra, a másik ember megbecsülésére, toleráns magatartásra építő értékrend uralkodik; ahol kölcsönös megbecsülés, tisztelet jellemzi a szülő, a gyermek, az iskola pedagógusainak és dolgozóinak kapcsolatrendszerét; ahol kulturált, esztétikus környezet és légkör veszi körül az intézményben tanulókat és dolgozókat; amely kiegyensúlyozott légkörével biztonságot nyújt és segítőkész magatartásával épít motivációs bázist; ahol mindenki érezze, csak az ő személyes tevékenységével együtt működik jól az iskola; ahol mindenki közreműködik abban, hogy a gyermek/tanuló beilleszkedése a társadalomban minél kevesebb zökkenővel járjon; ahol fontosnak tartjuk az innovativitást, ennek a tulajdonságnak a birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; amely hazájához, lakhelyéhez, családjához ragaszkodó állampolgárokat nevel. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Intézményi azonosítók Hivatalos név: Beremendi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási helye: Székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 11. OM azonosító: Intézményi azonosító: Fenntartó neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Siklósi Tankerület 7800 Siklós, Gyűdi út A tanulók összetétele Intézményünk kisebbségi feladatokat ellátó 8 évfolyamos általános és zeneiskola, a település egyetlen iskolája. Beiskolázási körzete: Beremend, Kásád és Kistapolca, a szülők szabad iskolaválasztási joga alapján a fenntartó hozzájárulásával felvesszük a környező településekről érkező tanulókat is. Az osztályok száma 8, minden évfolyamban folyik nemzetiségi nyelv oktatása ben indítottuk az angol idegen nyelv oktatását. Iskolánkban a zeneoktatással lehetőséget biztosítunk a zeneileg tehetséges, érdeklődő gyerekeknek, hogy délutáni elfoglaltsággal zenei képzésben részesüljenek, kamarazenei, zenekari muzsikálásban vehessenek részt től a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat integráltan oktatjuk. A gyógytestnevelésre szoruló tanulók testedzését az l998/99-es tanévtől biztosítani tudjuk. Iskolánkban a 2008/2009-es tanévben iskolaotthonos képzés indult. 3

7 Az elmúlt 5 tanév statisztikai adatai 2010/ / / / /2015 Iskolai összlétszám Zeneiskolai létszám Beremend/Püspökbóly Bejárók Étkező tanulók Napközi/tanulószoba Iskolaotthonos tanulók Integráltan oktatottak Német nemzetiségi nyelv Horvát nemzetiségi nyelv Angol nyelv Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos h Gyógytestnevelés A kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok hatása a körzet lakosságát sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség, elszegényedés, értékválság, a szociális bizonytalanság a mindennapokra erősen rányomja bélyegét. A problémákkal küzdő családok nehezen fogadják el az iskola értékrendjét. Ez a pedagógusoktól még nagyobb odafigyelést igényel. A nehézségek ellenére elmondhatjuk, eredményeket érnek el diákjaink körzeti, megyei tanulmányi- és sportversenyeken. Végzős növendékeink beiskolázása évek óta 100%-os. A középfokú iskolák visszajelzései bizonyítják, hogy tanulóink megállják a helyüket. A beiskolázás alakulása Tanév Végzett Gimnáziumban Szakközépiskolában Szakiskolában tanulók tanul tovább 2010/ / / / / Tárgyi feltételek - eszközrendszer Tárgyi feltételek: Az intézményünk széttagoltsága a 2002-ben átadott új épületszárnnyal részben, majd a 2008-ban átadott zeneiskolai épületrésszel teljesen megszűnt. A felső tagozatosok elhelyezését szolgáló épületszárny ben épült- felújítása is megtörtént 2000-ben. Külön épületben található a tornaterem, melynek részleges felújítása 2013-ban történt. A technika műhely és szerszámállomány teljes felújításra szorul. A mindennapos testedzés megszervezését a tornaterem mellett egy tornaszoba biztosítja őszén átadásra kerültek a sportpályák (kézi,- kosár-, tenisz- futópálya) és a játszóudvar. A zeneiskolában minden szaktanár külön tanteremben tanít. A nagyteremben tartjuk a házi és növendékhangversenyeket. Ezen kívül a zongorás növendékeinknek egy kisebb tanteremben gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A zenekar is a nagyteremben próbál. Az iskolai és közművelődési könyvtárban természetesen zenei tárgyú ismeretterjesztő és szakkönyvek is vannak. A kottatár állománya a hangszeres, kamarazenei, zenekari kiadványok mellett ének- és 4

8 kórusgyűjteményekből áll. Hangszerparkunk folyamatosan bővül, az utóbbi években már a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Az iskola számítástechnikai tanterme és a többi tanteremben használható multimédiás eszközök folyamatos karbantartást, fejlesztést igényelnek. Egyéb kiszolgáló helyiségek: 2 öltöző (tanulói), 1 büfé, 3 szertár, tárgyaló és irodák állnak rendelkezésünkre. A tanulók és a dolgozók étkezését az iskolától kb. 200 m-re lévő önkormányzati üzemeltetésű konyha biztosítja, amelyet 2003-ban a HCCP (minőségbiztosítás) kívánalmainak megfelelően bővítettek (raktárak, ebédkiosztó). Eszközrendszer: Iskolánk szemléltetőeszközökkel való felszereltsége jónak mondható. A pedagógiai programban foglaltak szempontjából prioritást élvez a számítógéppark bővítése, audiovizuális eszközök, szoftverek beszerzése, a zeneoktatáshoz szükséges hangszerállomány fejlesztése Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak száma: Ebből pedagógus: Pedagógiai munkát közvetlenül segítő: Technikai dolgozó: 23 fő 22 fő 1 fő 4 fő A pedagógusok és a technikai munkavállalók száma a feladatoknak megfelelő. Pedagógusaink a hagyományos tantárgyak mellett a modulok oktatását is ellátják, a szakos ellátottság is megfelelő. A zeneiskolában 3 zenetanár dolgozik: 1 fő zongora szakos, 1 fő tuba, 1 fő klarinét szakos és 1 fő ének szakos óraadóként látja el a szolfézsórákat. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekekkel utazó gyógypedagógus (EGYMI) foglalkozik. A nevelő-oktató munkát részmunkaidős rendszergazda segíti. A nevelők továbbképzési - és újabb diplomaszerzési igényét a középtávú (5 éves) Továbbképzési terv tartalmazza. A szakmai és módszertani tanfolyamok mellett a nevelők az informatikai képzettségre is hangsúlyt helyeznek Az iskola irányítása, szervezeti struktúrája Az iskola irányításáért, működéséért az igazgató a felelős, Feladat- és hatáskörét a Köznevelési törvénynek megfelelően a Szervezeti és Működési Szabályzat munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők és a DÖK-vezető. Az iskolavezetés ülésére naprendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A vezetőség részt vesz a tanulókkal kapcsolatos döntések előkészítésében, a szakmai munka tervezésében és ellenőrzésében. Intézményünkben 4 munkaközösség működik (alsó tagozatos, reál, humán, zenei). A munkaközösségvezetők tevékenységét az SZMSZ munkaköri leírása tartalmazza. Az intézmény működési rendjét az SZMSZ szabályozza. 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek, értékek Iskolánkban tanító pedagógusok nevelő-oktató munkájuk során a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, segítséget nyújtunk tanulmányi téren és egyéni problémáikban, személyiségüket tiszteletben tartjuk, az iskolai élet szervezésébe bevonjuk őket. 5

9 A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, megalapozzuk a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és segítünk eligazodni szűkebb és tágabb környezetükben, egyéni tanulási módszerekre tanítjuk őket. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, alapvető emberi értékek elfogadtatására. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők. Ápoljuk eddigi kapcsolatainkat a közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel, továbbra is képviseltetjük magunkat a különféle települési rendezvényeken. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a felzárkóztató foglalkozásokat, differenciált tanórai munkát, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is Célmeghatározás Olyan általánosan nevelő - oktató iskola megvalósítása a célunk, amely a közvetlen környezet igényein túl társadalmi szükségleteket elégít ki: minden gyerek ismeretanyagban, készségben, képességben alkalmassá váljék tanulmányai folytatására, a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra, a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Tanulóink váljanak harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé, rendelkezzenek fejlett értéktudattal, munkamorállal, életük során sokoldalú társas kapcsolatokat alakítsanak ki. Olyan intézmény kialakítására törekszünk, ahol alapvetően a tanulók érdeke a meghatározó, ahol partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer működik az európai értékszemlélet és -rend alapján. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, és az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Iskolánk zeneiskolai tagozatának alapvető pedagógiai, nevelési célja, hogy mindazok a gyermekek, fiatalok, akik zeneiskolai tanulmányokat folytatnak, az előbbi célokon túl: megszeressék a zenét, váljanak rendszeres zenehallgatókká, tanuljanak meg hangszeren játszani, a zene révén fejlett szépérzékre, érzelmi kultúrára tegyenek szert. Zeneiskolai tagozatunk fontos nevelő tényezőjének tartjuk azt, hogy olyan családias légkört teremtünk, amelyben növendék és tanár egyaránt jól érzi magát Iskolánkban kiemelt nevelési célok Önismeret és társas kultúra fejlesztése Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és 6

10 az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az egyént hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban azzal a szándékkal, hogy segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi nevelés segítséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek megértésére, megvitatására hangsúlyt helyezve a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcs és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés alatt nem csupán a szépérzék kimunkálását értjük, hanem az egész ember belső és a világgal való kapcsolatának harmóniáját. Alapfeladat, hogy a gyermek legyen képes a szép befogadására és a szép cselekvésre. Alakuljon ki igényesség, szépérzék a szűkebb és tágabb környezet iránt, önmaga magatartás- és viselkedéskultúrája iránt. A természet, az épített környezet, a művészetek szeretete, tisztelete váljon fontos értékrendszerré! Iskolánkban folyó művészetoktatás is ezt a kiemelt célterületet erősíti. A testi és lelki egészségre nevelés Olyan körülményeket kell biztosítani a gyermekek számára, amelyek elősegítik optimális szellemi és testi - lelki fejlődésüket. Kiemelt figyelmet kell fordítani, a dohányzás, az alkohol- drog prevenció, az egészséges táplálkozás, és az aktív testmozgás elterjesztésére, a stressz- és feszültségoldás, konfliktuskezelés különféle ismereteinek elsajátítására. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A tanulók saját 7

11 testképének megismerésében és a testtudat kialakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy legyenek képesek: önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani; a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítani; a környezet- elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit felismerni és a veszélyhelyzeteket kezelni. Az iskola: nyújtson támogatást - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, a krízishelyzetek kezelésében; fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre, az egészséges, harmonikus életvitel megalapozására. Fenntarthatóság és környezettudatosság Célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását: érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, a környezet értékeinek megőrzésében, a károk megelőzésében, az ökológiai egyensúly fenntartásában. fenntarthatóságra nevelés, azaz a természeti az épített, a társas- társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében a szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A környezeti nevelés során figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi - gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, ennek figyelembe vételével szervezzék a szabadidejüket. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallásinyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Ismerjék a tanulók: a magyarországi németek és horvátok legfontosabb szokásait, életmódjukat, népművészetüket a múltban és a jelenben, különleges hangsúlyt kell fektetni a helyi németség és horvátság hagyományainak ápolására átörökítésére; más kultúrák értékeit és jellegzetességeit. 8

12 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola fontos feladata az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátítása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata váljon gyakorlattá a gyermek életében. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és az iskola informatikai bázisa. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is. Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztésével, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak, lehetőségek, alternatívák megismerésével. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 9

13 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti nyelvtudás elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozásban, mind a felzárkóztatásban kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. 10

14 Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését értékelését és feldolgozását, tárolását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése Iskolánkban kiemelt oktatási célok Az általános műveltség alapjainak elsajátítása 8 évfolyamon. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Alapvető készségek biztos kialakítása, képességek fejlesztése, a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése. A szociokulturális hátrányok, tanulás nehézségek kompenzálását segítő egyéni ill. kiscsoportos fejlesztő foglalkozások. Ismeretek, tapasztalatok nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra, továbbtanulásra, az egészséges és kulturált életvitelre. Iskolánk minden tanulója részesülhet német nemzetiségi nyelvoktatásban től választhatják az angol idegen nyelvet az 1. évfolyamba iratkozó, ill. a 4. évfolyamba lépő tanulók. Informatikai képesség fejlesztése: a számítógép működtetésével, használatával, kezelésével ismerkedjék meg minden gyermek, használja mindennapi taneszközként! Az érdeklődő tanulók klasszikus zenei képzésben részesülhetnek. 11

15 3.1.6.Az iskolánk nevelési-oktatási céljaival kapcsolatos főbb feladatok Nemzetiségi oktatás Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktató intézmény. A program feladatait és célkitűzéseit a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben meghatározott Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvével és a Nemzeti Alaptantervben foglaltakkal összhangban valósítja meg. Célunk és feladatunk a kisebbség nyelvének tanítása mellett a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése, a hagyományőrzés és - teremtés, a kisebbségi jogok megismertetése. A német nemzetiségi nyelv tanítása heti 5 órában valósul meg. A népismeretet az 1-8. évfolyamon heti 1, évi 36 órában tanítjuk (felmenő rendszerben). Egész napos nevelés és oktatás A 2008/2009-es tanévből kezdődően az 1-4 évfolyamon egész napos oktatás folyik. A mindenkori 1. évfolyam beiratkozásakor a szülő nyilatkozik a program vállalásáról. Egyet nem értés esetén a törvényi előírásoknak megfelelően kell eljárni (másik iskola felajánlása). Ebben az oktatási formában a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük. Különös figyelmet fordítunk tanulási nehézséggel küzdő gyermekek segítésére, a tananyag megértéséhez, elsajátításához támogatást nyújtunk. Biztosítjuk tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Kiemelt szerepet kap a tanulásmódszertan: tanulási technikák elsajátításával az önálló tanulás képességét alapozzuk meg. A tanórák mellett időt fordítunk a helyes életmód kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére. Az egész napos oktatás órarendjének/napirendjének kialakításában figyelembe vesszük az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulók egyéni és csoportos óráit. SNI Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A tanórán a szaktanárok a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését differenciálással végzik a gyógypedagógus tanár útmutatása alapján. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Alapfokú művészetoktatás A zeneiskolai tagozatot a tanulók általános iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják, és mivel a zeneiskola nem kötődik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különböző korosztályhoz tartozó tanulók is járhatnak. A zenei képzés tartalmát a MKM által 1998-ban kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szabályozza (adaptált helyi tanterv). A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosítása értelmében a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján átdolgozott helyi tanterv. A hangszeres tanulmányokat megelőzi két év fakultatív előképző. Kívánatos, hogy a hangszertanulást énekes alapvetés előzze meg, de gyakran előfordul, hogy jó képességű növendékek az előképzővel párhuzamosan már hangszeres előkészítő évfolyamot is végeznek. A hangszeres oktatás egyéni foglalkozás keretében történik. A hangszeres oktatással párhuzamosan a növendékek szolfézs, esetleg egyéb kötelező, kötelezően választható, vagy fakultatív foglalkozáson vesznek (vehetnek) részt. A heti foglalkozások száma 4-6, a 6 óránál magasabb heti óraszám esetén a növendék nem kedvezményes térítési díjat, hanem önköltségi mértékű tandíjat köteles fizetni. Az alapfokú évfolyamok száma 6 év, a továbbképző évfolyamok száma 4 év. (Az évfolyamok számát részletesen a zeneiskolai helyi tanterv tartalmazza.) Az egyes tanulmányi szakaszok nevelési céljai nem különülnek el. Az egyéni képzésből fakad, hogy a nevelési feladatok ütemezését, esetenként sorrendjét a növendék képességei, adottságai határozzák meg. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség megteremtése a tehetséggondozás, ill. a tanulási nehézségeket enyhítő-segítő tevékenység által történik. 12

16 A tehetséggondozás hangsúlyos szerepet kap az oktató-nevelő munkában, több színterű, hatékony formáit alkalmazzuk: differenciált órai munka, tantárgyi szakkörök, középiskolára előkészítő foglalkozás, művészeti szakkörök, sportfoglalkozások, házi-, területi-, megyei és országos versenyekre való felkészítés, alapfokú művészetoktatás. A felzárkóztató foglalkozások hatékonyságát fejlesztő pedagógus alkalmazásával oldjuk meg. Integrált oktatás keretében történik a sajátos nevelési igényű gyerekek képzése. Fokozott gyermekvédelmi funkció: a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a védelembe vett tanulók felkarolása, mentálhigiénés gondozása. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók a zeneiskolai képzést térítési díj fizetése nélkül ingyen vehetik igénybe. A pedagógiai munka színvonalának emelése A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése kiemelt feladat. Az intézmény Önértékelési szabályzatában leírt intézményi elvárásrendszer és eljárás alapján történő pedagógus, vezetői és intézményi önértékelés, a tanfelügyelet és pedagógusminősítés egymáshoz kapcsolódva segíti az intézményen folyópedagógiai-szakmai munka fejlődését. A pedagógusok oktató-nevelő munkáját hassa át tolerancia, empátia, gyermekközpontú szemlélet; szaktárgyi, módszertani felkészültsége, az oktató munkájuk magas szintű legyen; alkalmazzák a differenciált oktatás módszereit; legyen igényük a fejlődésre, önértékelés és külső értékelés alapján továbbképzésre, önképzésre; karolják fel a tehetséges gyerekeket, végezzenek felzárkóztatást a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára; munkája egyen hatékony a munkaközösségeken belül és a nevelőtestület egészében; személyes példával járjanak elő a tanulóifjúságnak Eszközök és eljárások A tanítás-tanulás folyamatában: részint a nevelő tanítást irányító munkája, részint pedig a tanulók önálló munkáján alapuló pedagógiai eljárások, amelyeknek alkalmazásával a tanulók ismereteket szereznek, jártasságot és készségeket alakítanak ki, továbbá képességeket fejlesztik. Ezeket az eljárásokat a nevelő tudatosan és tervszerűen választja meg a tanítási-tanulási folyamatban egy-egy didaktikai feladat megoldására. A nevelő munkáján alapuló módszerek: szóbeli ismeretközlés, szemléltetés. A nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek: megbeszélés, gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, tevékenységalapú ismeretszerzés. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: megfigyelés, kísérlet, gyakorlati munka, szövegek feldolgozása, feladatlapokkal, munkafüzettel való munka. Mindezeken túl prioritást élvez a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése a minőségi és hatékony oktatás-nevelés megvalósítása: a kooperatív technika, IKT-módszer alkalmazása stb. A nevelés folyamatában a) közvetlen módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségnyújtás, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélés, bemutatás, személyes példaadás, előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló, elemző munkája b) közvetett módszerek: önfejlesztő és közösségfejlesztő tevékenység megszervezése, hagyományok kialakítása, személyes nevelői részvétel a közös munkában, pozitív egyéni és közösségi minták kiemelése, közvetett felvilágosítás, vita. Szociális technikák, például a metakommunikáció ezen belül a testhelyzet, a külső megjelenés, a mozdulatok, az arckifejezés és a verbális kommunikáció szóhasználatunk változatossága, nyelvünk sokszínűsége, egyéb fonetikai kellékek (hangsúly, hangszín) sajátos eszközei. Pedagógusaink munkájuk során ezeket az eljárásokat nem elkülönítve, hanem egymást kiegészítve felváltva alkalmazzák, használják. 13

17 Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások Szakkörök, műhelyfoglalkozások Tanulmányi, művészeti és sportversenyek Projektnapok Korrepetálások, felzárkóztatások Napközi, tanulószoba, tanulást segítő foglalkozások Könyvtár Szabadidős tevékenységek Műveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen, szorosan kapcsolódjon a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenység és a tanulási idő tervezése-szervezése megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. Napközi Iskolánk napközi otthonos ellátást biztosít felsős tanulók részére, mely magába foglalja a gyermekek étkeztetését is. A napközis nevelők, az osztályfőnökök és szaktanárok irányításával segítséget nyújtanak a gyermekeknek a házi feladatok elkészítésében, a tanórákra való felkészülésben. A napközis foglalkozás különösen jó alkalmat teremt a gyenge képességű tanulók felzárkóztatására, tantárgyi megsegítésére. A tanórákra való felkészülés során irányított tanulással tanulási technikák elmélyítésére is lehetőség nyílik. A napközi napirendjét lehetőség szerint úgy alakítjuk, hogy a tanulási időt előzze meg játék, levegőzés, kikapcsolódás, valamint figyelembe vesszük az iskolabusz menetrendjét. Az oktatást segítő tevékenység mellett egyre hangsúlyosabbak a nevelési feladatok: helyes étkezési, közlekedési, viselkedési szokások kialakítása. Tanulást segítő foglalkozás A fölső tagozatos tanulók számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanári segítséggel készítsék el a házi feladataikat, készüljenek fel a másnapi tanórai feladatokra. A foglalkozásokon a napi tanulási feladatok mellett tanulási technikákat sajátíthatnak el. Tanulószoba A napközi és tanulást segítő foglalkozásokon túl igény szerint tanulószobát biztosítunk a bejáró tanulók részére A tanórán kívüli foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának keretei A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetből. A tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására 14

18 felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért a pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmódjának kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási- tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú- iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködéséi készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségformálás érdekében a zeneiskolában a tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékű hangszeres fejlődésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, növendékhangversenyeken, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett, ill. jórészt a hangszeres képzés segítségével 15

19 súlyt fektetünk a zene befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom megismerésére, a zenei élet figyelemmel kisérésére. A személyiségformálás célját szolgálják mindennapi munkánk, törekvésünk mellett közös hangversenylátogatásaink is. A kiemelkedő képességű növendékek tanításával egyenrangúnak tekintjük az átlagos képességűekkel való foglalkozást, a zene megszerettetését, a műveltség iránti igény felkeltését és erősítését, a zenével folytatott személyiségformálást. A tehetséggondozás érdekében emelt szintű, un. "B tagozatos" képzést nyújtunk azoknak a növendékeknek, akik képességük, előmenetelük alapján hivatásos képzésre alkalmasak és az emelt szintű oktatást igénylik. A "B" tagozatra irányítás szaktanári javaslatra történik. Számukra biztosítjuk a versenyekre készülést. A sajátos nevelési igényű tanulóknak is lehetőséget biztosítunk az alapfokú művészetoktatásra. Célok és feladatok a személyiségfejlesztésben Teljes körű személyiségfejlesztés - a tanulók testi - lelki - szellemi-érzelmi megalapozása. Önismeret-fejlesztés: a tanulók valóságos önismeretének kialakítása, önfejlődés elősegítése. a helyes motivációs bázis megteremtése. Értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése: a klasszikus és modern emberi értékek képviselete és közvetítése. az élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása. Konfliktus-megoldási stratégiák kialakítása: konfliktuskezelő és stressz-csökkentő technikák megismertetése és gyakoroltatása. a gyermeki személyiségfejlődés, kapcsolatrendszer és kommunikáció zavarainak felismerése, az okok felkutatása és személyre szóló fejlesztőprogram kialakítása Pályaorientáció kialakítása: az egyén személyes tulajdonságainak és a pályakövetelményeknek az összehangolása. alakuljon ki a reális énkép és pályaismeret tanulóinkban. életpálya építés kompetencia megismerésével és kialakításával váljon képessé a tanuló a számára l legmegfelelőbb szakma, hivatás kiválasztására A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák tanórán kívüli foglalkozások diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenységek, rendezvények. Minden terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos, és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók 16

20 egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A kamarazene, a zenekari és énekkari együttmuzsikálás a legtökéletesebb közösségi nevelési alkalom: a hangszerjátékos a kölcsönös alkalmazkodás, a vélemények összehangolása, a közös felelősségvállalás révén a szocializáció legjobb iskoláját járhatja végig. A kamaracsoportok, zenekarok működtetése, támogatása tehát a zeneiskola nevelési céljainak egyik legfontosabb megvalósítása. Ezért szorgalmazzuk, hogy az arra alkalmas növendékek lehetőleg valamennyien tagjai legyenek zenekarnak, kamaracsoportnak, énekkarnak. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg, egyes pontjait kötelező feladatként fogalmazta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek! Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! Sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket! Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni! Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni! Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére! A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tananyag elsajátíttatása közben a pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, segítse elő közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításához változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) ösztönözzön a szűkebb, tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 17