PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

Átírás

1 EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33) ; Fax: (33) web: PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA A működés helyi rendjét meghatározó dokumentum a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 EMMI rendelet alapján 2013 Kiadás: 4 1/452 oldal Kiadás dátuma:

2 Kiadás: 4 2/452 oldal Kiadás dátuma:

3 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EUROKT-AKADÉMIA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ADATAI...6 Az intézmény főbb adatai...6 Feladatai...6 Az alapító okirat (első) száma:...6 Normatív támogatás jogcíme:...6 Évfolyamok száma:...6 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...8 Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei Az iskolában folytatott oktatás és nevelés célja: A célok megvalósítását szolgáló eljárások: A nevelő-oktató munka feladatai: Szakmai ismeretek oktatása során a tanulókkal szembeni követelmények A nevelő-oktató munka eszközei- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS KIEMELT TERÜLETEI Önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái Az akarat értékrend fejlesztési területei Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete A tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐ FELADATAI A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés területei Az iskola, mint az egészségnevelés legfontosabb színtere: Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program témakörei: Az egészségnevelési program megtervezése: Az egészséges környezet kialakítása A betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat Az egészséges életmód Az ember természethez való viszonya Az egészséges táplálkozás A testmozgás jelentősége A testi higiénia A szenvedélybetegségek és elkerülésük, a rizikótényezők,környezeti ártalmak A szexualitás családtervezés szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás Az egészségnevelés, az egészségvédelem a tanórákon AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Elsősegély-nyújtás Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása a tanórákon PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnöki munka Osztályfőnöki órák A szemléltetés eszközei...19 Kiadás: 4 3/452 oldal Kiadás dátuma:

4 6. KÖZÖSSÉGFEJELSZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola vezetői: A pedagógusok: Az osztályfőnökök: Titoktartási kötelezettség KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység programja A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Iskolai sportkör: Tanulmányi kirándulások: Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Hit- és vallásoktatás: AZ ISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA Javítóvizsga Osztályozóvizsga Különbözeti vizsga Szintvizsga Állami vizsgabizottság előtt tett szakmai vizsga Egyéb szakmai vizsga A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI Felvétel az iskola induló évfolyamára Felvétel a felsőbb évfolyamokra Tanulók átvétele más iskolából Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése Eljárási szabályok, a tanulói jogviszony megszűnése esetén A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE...29 III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE...30 I. Általános irányelvek Magasabb évfolyamba történő beiratkozás átlépés feltételei...31 II. 1. A választott kerettantervek megnevezése Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét:...32 Kiadás: 4 4/452 oldal Kiadás dátuma:

5 4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamit a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Írásbeli beszámolók alkalmazott formái Szóbeli beszámolók alkalmazott fajtái Az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei...35 Az értékelés (érdemjegyek, osztályzatok feltételrendszere...35 Kritériumok, nem teljesítések esetén a következmények: A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek...36 A tanulók fizikai állapotának felmérése A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéshez kapcsolódó elvek Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei és korlátai Közismereti helyi Óraterv a 3 éves szakiskolai képzésekhez az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján: AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek...48 SZAKMAI PROGRAM Eladó szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben...51 Pincér szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben...52 Szakács, szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés óraterv kifutó jelleggel...54 ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE...55 ÚJ OKJ SZAKKÉPZÉSEK KÖZISMERETI HELYI TANTERVE ELADÓ SZAKKÉPZÉS PINCÉR SZAKKÉPZÉS SZAKÁCS SZAKKÉPZÉS A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Záró rendelkezések Kiadás: 4 5/452 oldal Kiadás dátuma:

6 I. Az EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola adatai Az intézmény főbb adatai Az intézmény neve: EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Székhelye: Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Fenntartó: Az intézmény jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenysége: Vezetőjének kinevezése: EURO- ISKOLÁÉRT Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány önálló jogi személy önállóan gazdálkodó szakiskolai nevelés-oktatás EURO-ISKOLÁÉRT Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány kuratórium tagjainak hatásköre. Feladatai az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban OKJ) szereplő iskolai rendszerű nappali oktatás Az alapító okirat (első) száma: Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Hivatal 141-1/ Normatív támogatás jogcíme: Szakképzés elméleti képzés, szakiskola szakképzési évfolyamai nappali rendszerű iskolai oktatás Szakmai gyakorlati képzés nappali rendszerű iskolai oktatás Szakmai vizsga lebonyolítása es tanévben a következő szakképzéseket folytatjuk: - Bolti eladó Élelmiszer és vegyiáru-eladó elágazás OKJ (kifutó képzés) - Eladó- OKJ (felmenő rendszerben) - Szakács OKJ (felmenő rendszerben) - Pincér OKJ (felmenő rendszerben) Évfolyamok száma: Szakképző iskola: - 2/12 évfolyam kifutó rendszerben Élelmiszer és vegyiáru-eladó szakképzés a 2013/2014 tanévben - 1/9, Eladó, Szakács, Pincér szakképzés az új OKJ szerinti felmenő rendszerben 2013/2014 tanében. (később 2/10 és 3/ 11 évfolyammal bővül) Iskolánk, az Innovatív Szakképzésért TISZK Iskolája. A törvény értelmében, Magyarországon minden középfokú szakképzést nyújtó intézmény valamilyen központhoz kellett csatlakoznia, hogy fejlesztési forrásokhoz juthasson (pl. a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott támogatás). Az Innovatív Szakképzésért TISZK iskolái: Kempelen Farkas Gazdasági Vendéglátó Idegenforgalmi Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Komárom Kiadás: 4 6/452 oldal Kiadás dátuma:

7 Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és kollégium Ajka Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola Tatabánya Chevron Szakképzési, Átképzési, Felnőttképzési és Szolgáltató Kft Hang,-Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk Dr. Lauschmann Gyula zeneművészeti Jazz Szakközépiskola Székesfehérvár Gárdonyi Géza Szakiskola Székesfehérvár TIT Szakközépiskola Székesfehérvár Az iskola kapcsolati rendszere: Az iskola széleskörű külső kapcsolatokat ápol. Ennek keretében a vezetők személyes kapcsolattartása kölcsönös látogatások, telefonos és en keresztül történő információ kérés, információ csere,meghatározott tartalmú jelentések és egyéb dokumentumok eljuttatása formájában történik. Intézetünk különösen a következő intézményekkel áll állandó munkakapcsolatban: - Az Innovatív Térségi Integrált Szakképző Központ - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal - Komárom-Esztergom Megyei Főjegyző - Emberi Erőforrások Minisztérium - Nemzetgazdasági Minisztérium - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési Igazgatósága (NMH) - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály - K.E.M. Kereskedelmi és Iparkamara - Magyar Szabványügyi testület (MSZT) - K.-E.-M. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet (Tatabánya, Fő tér 4.) - Nevelési Tanácsadók Gyermekvédelmi Szolgálatok - Országos Egészségbiztosító Pénztár - Az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató Bioklinka Bt, MED test Kkt A városi oktatási intézmények vezetősége Kiadás: 4 7/452 oldal Kiadás dátuma:

8 II. Az iskola nevelési programja Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei Az iskola küldetése olyan nevelési oktatási tevékenység végzése, amely elősegíti az iskolába beiratkozó és ott tanuló fiatalok harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését, képességeik készségeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük, életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése révén. A tanulók ezáltal váljanak alkalmassá erkölcsös, önálló életvitelre, legyenek képesek magánérdekeik közérdekekkel való összeegyeztetésére, felelős állampolgári életvitelre. Az iskola különös figyelmet fordít a nevelés oktatás eszközeivel a tehetséggondozásra és a társadalmi leszakadás megakadályozására. Az iskola biztosítsa a hazai és az európai vállalatok által megkívánt szakmai készségek és a szakmai tudás átadását a fiatalok számára, melyek lehetővé teszik foglalkoztathatóságukat, növelik vállalkozói kedvüket, fejlesztik együttműködő készségüket és esélyt nyújtanak számukra a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez. Napjaink új orientációs törekvéseit ismerve fontos feladatunkká válik, hogy nemzeti értékeinkre, hagyományainkra büszke, azokat értő, őrző, de új értékeket is teremteni képes európai polgárokká neveljük növendékeinket, akiknél ismereteik, műveltségük szintjének emelkedésével arányosan erősödik nemzeti azonosságtudatuk is. 1.1 Az iskolában folytatott oktatás és nevelés célja: Az iskola szakképző iskola /a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 20../c/ pont/, ahol általános iskolai végzettségre, a 16. életévüket betöltött, minimum általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok részére az OKJban szereplő szakképesítések /a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 3../1/ bekezdés/ megszerzésére irányuló iskolai rendszerű /nappali/ Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés kifutó rendszer esetében a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről általános iskolai végzettségre, a 14. életévüket betöltött, minimum általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok részére) épülő, az OKJ-ban szereplő szakképesítések /a szakképzésről szóló évi CLXXXVIII törvény a szakképzésről/ megszerzésére irányuló iskolai rendszerű szakképzés Az iskolában csak szakképzési évfolyam működik, illetve felmenő rendszerben az új típusú 3 éves szakiskolai képzés Az iskolában folytatott nevelés és oktatás célja, olyan szakmai műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik szakterületük bármely részterületén a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően alkalmazottként, vagy egyéni vállalkozóként megállják a helyüket. A megszerzett ismereteiket a szakképesítés területén bekövetkező változások figyelemmel kísérésével, továbbképzéseken való részvétellel, a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan bővíteni képesek. A széleskörű alapozó képzés lehetőséget teremthet számukra a könnyebb szakmai beilleszkedésre, vagy akár az újabb szakképesítés megszerzésére. 1.2 A célok megvalósítását szolgáló eljárások: felkészítés a szakmai vizsgákra, jól hasznosítható idegen- és anyanyelvi-, matematikai-, természettudományos-, történelmi-, informatikai ismeretek oktatása és testnevelés. pedagógusaink egységes szellemű törekvése az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében, esélybeli különbségek kiegyenlítése, felzárkóztatása, tudatos személyiségfejlesztés Kiadás: 4 8/452 oldal Kiadás dátuma:

9 kialakítani az igényességet önmaguk és környezetük iránt. mércévé tenni a megbízhatóságot, becsületességet, pontosságot, udvariasságra, önfegyelemre nevelni, az egészséges életmódra nevelés 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai: A nevelés területén: megfelelő magatartási formák kialakítása (pl. tudatosítani, hogy, a vállalkozók, szolgáltatók a megrendelőből élnek, ennek megfelelően azokat ki kell szolgálni, a részükről megfogalmazott igényeket ki kell elégíteni), megfelelő beilleszkedő képesség kialakítása (pl. fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden cég igyekszik kialakítani az image-t, s a vezetés nem csak elvárja, de meg is követeli az alkalmazottaktól az ennek megfelelő viselkedést), A megfelelő kreativitás kialakítása (pl. az egyéni vállalkozó önálló gondolkodás, állandó fejlesztés nélkül a mai gazdasági helyzetben nem tud talpon maradni), az állandó megújulás iránti igény kialakítása (pl. a korszerű gazdasággal rendelkező államokban egy-egy szakember élete során 4-5 alkalommal kénytelen foglalkozást, szakmát váltani). Az oktatás területén olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére, képessé teszik a szakképesítés gyakorlására, a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására, a képzés célja, hogy a jelölt a szakképesítés legfontosabb elméleti ismeretei mellett elsajátítsa a legszükségesebb gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével, alkalmazásával a tanuló képes legyen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározottaknak eleget tenni, s a szakmai bizonyítvány birtokában az adott szakterületen dolgozni, a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása, a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni, az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése), A viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani. A szakképzés eredményességéhez szükséges általános műveltségi elemek megfelelő szintű elsajátíttatása 1.4 Szakmai ismeretek oktatása során a tanulókkal szembeni követelmények ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása során a tanulók legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük, sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.), ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban, tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel, Kiadás: 4 9/452 oldal Kiadás dátuma:

10 alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. 1.5 A nevelő-oktató munka eszközei- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások szakmai gyakorlati foglalkozások szakmai elméleti órák közismereti órák, melyek a megfelelő műveltség alapok kialakítását szolgálják a közismereti és a szakmai idegen nyelvórák informatikai- szakmai órák tanulószobák, egyéni és fejlesztő foglalkozások, korrepetálások szabadidős és DÖK programok Környezetvédelmi programokon való részvétel, felhívások, tablók elhelyezése, a szakmákkal kapcsolatos környezeti és egészségvédelmi vetélkedő szervezése, felhívások elhelyezése az iskolai közlekedőkön és gyakorlati képző helyeken. 2. A személyiségfejlesztés kiemelt területei 2.1 Önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái Cél: Az éntudat és az önismereti kép kialakítása, melyek segítségével a tanuló objektíven meg tudja ítélni saját személyiségét. Az önismeret irányának szinterei: a személyiség domináns vagy depedens a kapcsolatban? Előítéletei Irányító típus, vagy hagyja magát irányítani? Rugalmas gondolkodású? A szubjektív énképe megegyezik az objektív énképével? Sikerorientált, kudarckerülő, vagy kudarckereső? Módszerek és tevékenységi formák Tanórán A tanóra egészébe beépül Tanórán kívül csoportos és egyéni beszélgetések 2.2 Az akarat értékrend fejlesztési területei Cél: A kitartó munkához való helyes viszony (szorgalom, igényesség, kitartás) kialakítása Pedagógiai feladat második fontos területe a helyes életmód, értékrend motívumainak, ismert szokásainak elfogadtatása, az önálló személyiségjegyek figyelembevétele alapján Feladatok: A pozitív értékrend kialakítása érdekében az értelemre hatva kell megismertetni az állandó értékeket: létezés, élet, egészség, testi erőnlét értékét, szellemi érték, kultúra, tudás értékét, erkölcsi, vallási erkölcsöket, az emberi kapcsolatokat, társadalmi eredményességet, a hazával, a nemzettel, a világgal kapcsolatos értékeket. Fel kell hívni a figyelmet és példákon keresztül be kell mutatni a negatív értékrend a deviancia elemeit, valamint a helytelen életviteli módokat. Kiadás: 4 10/452 oldal Kiadás dátuma:

11 2.3 Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az életmód, és a környezet nagymértékben befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség része, ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudományos ismeret. Az egészség megőrzése érdekében tisztában kell lenni a szervezet állóképességével, a szervezet terhelhetőségével. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek legyenek tisztában saját testképükkel ismerjék meg a testi fejlődés általános törvényszerűségeit tudjanak az egyes életkorokban végbemenő változásokról tanulják meg a külső megjelenés összetevőit, jelentéseit és hatásait alkalmazzák a testvédelem minden lehetséges formáját (pl. öltözködés, mechanikai védelem, baleset elhárítás) mérjék fel saját erőlétüket legyenek képesek saját állóképességük fejlesztésére gondoskodjanak egészségükről, tudatosan védjék azt fejlesszék saját jólétük érzését értsék meg, hogy a test és a lélek harmonikus fejlesztése a kitűnő egészségi állapot záloga. 2.4 A tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás Az iskolánk tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból többnyire kimaradó, beilleszkedési zavarokkal küszködő, hátrányos helyzetű illetve nehéz sorsú fiatalok számára szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s őket olyan tudással vértezze fel, hogy az így szerzett esélyeikkel élni tudjanak. Legfontosabb a személyközpontúság, az egyedi adottságokhoz igazodó személyiségfejlesztés és tanítás. Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nemcsak a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem a teljes személyiségét kívánja megközelíteni. Törekszünk a tanulók erősségeinek, hátrányuknak, szellemi szükségleteinek feltárására és optimális fejlesztésükre (figyelem, önuralom, kitartás, verbalitás). Így az egyénre figyelés fontos módszerével élünk. A saját élményen alapuló tanulási folyamat kiépítésére törekszünk, segítve ezzel a szocializációjukat. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek fogadják el a személyre szabott, egyéni bánásmódot alakuljon ki motivációjuk az új ismeretek megszerzésének irányába növekedjen a kompetenciaérzésük tudjanak élni a verbális és non-verbális kommunikáció eszközeivel legyenek képes önkifejezésre tudják oldani a csoportos helyzetekben jelentkező gátlásait legyen önértékelésük legyen igényük meglévő képességeinek fejlesztésére készítsenek időbeosztást maguknak Kiadás: 4 11/452 oldal Kiadás dátuma:

12 3. Az egészségfejlesztés fő feladatai Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.1 A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. Strukturált egész, amelyet saját megkülönböztető szerkezeti sajátosságainak dinamikus szerveződése alkot (temperamentum, extrovertáltság, introvertáltság). A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. Öröklött és veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonosan kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő rendszer. Ez a dinamikus rendszer határozza meg az egyén jellemző viselkedését és gondolkodását. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek építsék ki önbecsülésüket legyenek képesek külső és belső tulajdonságaikat revidiálni - tudják cselekedeteiket kontrollálni tudjanak önvizsgálatot tartani értékeljék a környezet visszajelzéseit fejlesszék értékes tulajdonságaikat gondoskodjanak testükről és lelkükről tanulják meg kezelni a stresszt kérjenek segítséget komoly vagy tartós probléma esetén tudják élvezni az egészséges és boldog életet. 3.2 Az egészségfejlesztés területei egészségnevelés megelőzés o elsődleges o másodlagos o harmadlagos 3.3 Az iskola, mint az egészségnevelés legfontosabb színtere: Az iskolai egészségnevelés során arra törekszünk, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást kapjanak az egészséges életvitelhez. Fontos, hogy megértésék az egészséggel összefüggő kérdéseket, beállítódásuk konkrét tevékenységekben nyilvánuljanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás lényeges területeit beépítjük az iskola pedagógiai rendszerébe. Az egészségnevelési program készítésekor figyelembevettük az életkori sajátosságokat, a tanulók szociális és mentálhygiénés állapotát, sőt a helyi adottságokat is. Áttekintettük a földrajzi régiónkból adódó hagyományokat, kötődéseket, amelyek szoros kapcsolatba hozhatóak az életmódi szokásokkal. Felderítettük azokat az akadályokat, amelyek gátló tényezőként hatnak az iskolai és az egyéni egészségnevelési program sikeres megvalósításában. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy alkalmazkodik az adott élethelyzetben lévő tanulókhoz. Fontos, hogy értésék a tanulók az egészség megőrzésének fontosságát, legyenek tisztában azzal, hogy az egészség érték, amely könnyen elveszthető, de nehezen visszaszerezhető. Tudják felmérni a betegségek megelőzésének fontosságát, valamint tudják alkalmazni azokat a technikákat, amelyek az egészségmegőrzést szolgálják. Tegyenek meg mindent saját és környezetük egészségszemléletének formálásáért. Segítsék közvetlen és közvetett környezetünk egészségének megóvását. 3.4 Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program témakörei: az egészséges személyiségfejlődés önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséget befolyásoló tényezők az egészséges környezet kialakítása a betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat az egészséges életmód Kiadás: 4 12/452 oldal Kiadás dátuma:

13 az ember természethez való viszonya az egészséges táplálkozás a testmozgás, testedzés jelentősége a testi higiénia a szenvedélybetegségek és elkerülésük, rizikótényezők, környezeti ártalmak - szexualitás szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás, családtervezés a tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás 3.5 Az egészségnevelési program megtervezése: Az egészségi állapot javítása érdekében cselekedni nemcsak erkölcsi és politikai kötelesség, hanem gazdasági érdek is. Az egészségfejlesztés, a betegség megelőzése befektetés a jövőbe. A magyar lakosság egészségügyi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Ennek eredője a magyar nép történelmi múltja, de közvetlenül a lakosság életmódjával és környezetével függ össze. A program megtervezésénél kiválasztottuk a prioritásokat. 3.6 Az egészséges környezet kialakítása Európaiságunk egyik legfontosabb megnyilvánulása a környezetünkhöz való viszonyunk, de az egyszerű néphagyományok is úgy tartják, ha belépünk valahová, illik tiszta ruhába öltözni, megtörölni a lábunkat. Ha pedig vendéget várunk, ki szoktunk takarítani. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jó alkalmat kínál mindarra, hogy nagy javulást érjünk el a környezetünk állapotában, kiemelt feladatainkat megvalósítsuk. A lakosság aktív részvétele nélkül a környezetvédelmi célokat nem lehet végrehajtani. A problémák megoldásának jelentős része helyi szinten, többek között az oktatás nevelés szintjén történik. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek ismerjék fel az egyes jelenségek fontosságát, kihatását tekintsék értéknek a környezetüket tudják felmérni a környezeti beavatkozásokkal járó következmények pozitív vagy negatív hatásait legyenek képesek mérlegelni környezeti tényezőkkel kapcsolatos döntések várható hatásait alakítsák ki magukban a környezetvédelemmel kapcsolatos tudatos magatartást érvényesítsék a környezet kialakítással kapcsolatos szerepvállalásukat tudjanak tájékozódni a környezetvédelemmel kapcsolatos információs anyagokban, gyűjteményekben, a világhálón, kiállításokon, múzeumokban ismerjék meg, a szakmájukhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket, és lássák annak környezeti hatásait legyenek tisztában a szakmájukhoz tartozó közvetlen környezeti hatásokkal és az ahhoz tartozó károsító hatások kiküszöbölésével 3.7 A betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat Bármely betegség kialakulása elsősorban a kiváltó tényezőktől, a személy érzékenységétől, genetikai adottságaitól és a környezeti hatásoktól függ. A fejlődő szervezet testi érésének korai szakaszában fokozottan érzékeny a környezeti ártalmakra. Ennek oka a védekező rendszerek éretlensége. Egyre romló környezetünkben az emberiség egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. Gyorsan változik az emberek életmódja, táplálkozási szokásai és erkölcsi normái. A változások sok esetben a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait a kimerülésig igénybe veszik. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a táplálkozási tényezők szerepe a betegségek kialakulásában. A tünetek főleg akkor alakulnak ki, ha az egyént genetikai adottságai hajlamosítják rá. A betegséget jó esetben követi a gyógyulás folyamata, amely lehet részleges és teljes. A részleges gyógyulásnál a beteg nem nyeri vissza teljes "munkaképességét", hanem a rehabilitáció időszaka következik. A rehabilitáció arra hivatott, hogy a lehető legjobb és legnagyobb mértékben helyreállítsa a beteg egészségi állapotát. Ideális esetben a beteg számára betegsége csak tűnő rossz álom, amelyet csak felejteni érdemes. A tanulókban kifejlesztendő készségek képességek legyenek képesek felmérni a "figyelmeztető jelek" fontosságát tudják felmérni, mikor kell szakember segítségét kérni rendelkezzenek olyan kommunikációs készséggel, amely segíti betegségek megfékezésében Kiadás: 4 13/452 oldal Kiadás dátuma:

14 legyenek tisztában az egészségügyi ellátó rendszer felépítésévei tegyenek meg mindent a betegségek elkerüléséért kerüljék az egészségi állapotot veszélyeztető tényezőket ismerjék a kockázati tényezőket érvényesítsék a prevenciós magatartást 3.8 Az egészséges életmód A negatív tendenciák megfordításának a kulcsa a kezünkben van. Tudatosan kell törekednünk életmódunk körülményeinek jobbítására, ami harmonikus együttműködést jelent a környezetünkkel, a természettel. Növelni kell az egészségvédelemmel kapcsolatos tudást, ismeretet, mert a több és helyes tudás az életvezetés helyes alakításához vezet. Még több tudás birtokában a tanuló megfelelőbben tudja szervezni saját viselkedését, életét. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek képesek az egészség megvédésére tudjanak különbséget tenni a károsító és hasznos magatartási formák között tanulják meg az egészséges életmód kialakításához szükséges alternatívákat valósítsák meg az egészségvédő magatartást legyenek öntevékenyek a helyes döntések megvalósításában segítsék környezetét az egészséges életmódra nevelésben tekintsék értéknek az egészséges állapotot és a harmonikus életet 3.9 Diákétkeztetés. A tanulók számára az iskolánk mellett lévő étteremben ebédet biztosítunk. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat minden hónapban a hirdetményeken közzétett határidőig kell befizetni. Kedvezményes díjfizetés a mindenkori szabályoknak megfelelően igényelhető Az ember természethez való viszonya A környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életminőségét. Ugyanakkor az ember is megváltoztatja a környezetét és ez ismét visszahat az ember egészségére. Az egészséget támogató környezet kialakítása közös nemzeti érdekünk. Ennek érdekében szükséges rangsorolni a legfontosabb környezet egészségügyi problémákat. A lakosság aktív részvétele nélkül a környezet egészségügyi célkitűzéseket nem lehet megvalósítani. A természeti értékek megóvása a jövő nemzedék számára teremti meg az élet feltételeit, hiszen a "Földet csak kölcsön kaptuk". A tanulókban kifejlesztendő készségek és képességek tanulják meg óvni a természetet fejlesszék ki tudatosan a természet kincseinek védelmét legyenek képesek elkerülni a természet-károsító magatartást segítsék a környezet szennyezés megakadályozását váljon életszerűvé a természettel való kapcsolat 3.11 Az egészséges táplálkozás Magyarországon a halálozás háromnegyed részét táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek felelősek, elsősorban a szív és érrendszeri, másodsorban a daganatos megbetegedések. A nem megfelelő táplálkozás jelentős mértékben hozzájárul a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotához és a következményes nagyarányú halálozáshoz. Az egészséges táplálkozással és életmóddal ezek a betegségek jelentős részben megelőzhetőek. Az egészség megtartó, betegség megelőző táplálkozás ajánlásai egyszerűek, megtartásuk nem igényel különösebb erőfeszítést. Az egészséges táplálkozás öröm, de nemcsak a táplálkozás, hanem az egészség is az, rajtunk múlik, meddig van a birtokunkban ez a hatalmas kincs. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek tanulják meg az egészséges táplálkozás szerepét az egészség megőrzésében ismerjék meg a szervezetünk számára nélkülözhetetlen élelmiszereket, ételeket, tápanyagokat alakítsák ki helyes étkezési szokásaikat legyenek tisztában a táplálkozás, testsúly, növekedés összefüggéseivel ismerjék a helytelen táplálkozással összefüggő betegségeket Kiadás: 4 14/452 oldal Kiadás dátuma:

15 tudatosan kerüljék az egészségtelen ételek túlzott fogyasztását legyenek képesek tartózkodni a mértéktelen, nagymennyiségű ételek fogyasztásától tartsák be az élelmiszerbiztonsági szabályokat 3.12 A testmozgás jelentősége Az életmódbeli tényezők közül kiemelkedő az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás. Kutatások igazolják, hogy számos betegség megelőzhető lenne az egy életen át tartó aktív életmód fenntartásával. A fizikai aktivitás segít fenntartani testünk fizikai frissességét, testünk megfelelő izomtónusát. A sport és a testmozgás segít elviselni, tompítani a bennünket érő stresszt, segít oldani a pszichés feszültséget. A mozgás közvetve és közvetlenül is kifejti kedvező hatását, pl. csökkenti az agresszivitásra való hajlamot. Gyermek és fiatalkorban elősegíti a növekedés és fejlődés optimális szintjének elérését. Az egész világon megfigyelhető az a sajnálatos tendencia, hogy az iskolás-korú gyermekeknek csupán az egyharmada végez rendszeres testmozgást. Ugyanakkor a fizikai inaktivitással járó tévénézésre, DVD-re, számítógépre fordított idő jelentősen nő. Az elhízás valószínűsége egyenes arányban van a tévénézésre fordított idővel. A fiatalkori fittség hozzájárul a felnőttkori nagyobb aktivitáshoz, a kockázati tényezők jobb elkerülhetőségéhez. A népegészségügyi probléma méreteit öltő inaktivitás a társadalomra nézve fenyegető veszély. Megoldása sürgős cselekvést tesz szükségessé. Mivel a fizikai és szociális környezet erősen hozzájárul a mozgásszegény életmódhoz, ezért fontos a fizikai aktivitás lehetőségeinek megteremtése, valamint az aktivitásra való ösztönzés. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek tisztában a mozgás szerepével az egészség megőrzésében legyenek képesek elfogadni a mozgás és a sport élettani fontosságát tudják inaktív életmódjukat megváltoztatni ismerjék fel a táplálkozás és a mozgás összefüggését fejlesszék saját erőnlétüket tanulják meg milyen betegségek forrása lehet a mozgásszegény életmód fogadják el a sport és a testi-lelki egyensúly összefüggéseit alakuljon ki belső igényük a fizikai aktivitással szemben 3.13 A testi higiénia A higiénés magatartásra nevelés követelményeit csak egységes egészben lehet tanítani, a egyes részterületeket nem lehet egymástól elválasztani, úgy mint a személyi,- környezeti és mentálhygiéne. Tudatosítani kell, hogy a test és a szűkebb környezet megfelelő higiénéjének hiányában az egészséges állapotot veszélyek fenyegetik. Tartós igényt kell kialakítani a tisztaság iránt, hogy a fiatalokat életük ezen szakaszában meg tudjuk védeni a rájuk leselkedő veszélyektől. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek tisztában a higiéna fogalmával fejlődjön ki belső igényük a tisztasággal szemben legyenek igényesek ápoltságukra, esztétikus öltözködésükre tudják elkerülni azokat a tényezőket, amelyek az egészséges állapotot veszélyeztetik neveljék szűkebb és tágabb környezetüket is a tisztaságra ismerjék azokat a módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tiszta környezet létrehozható és fenntartható legyenek ismereteik a tisztaság hiányának következtében kialakuló fertőző betegségek tüneteiről 3.14 A szenvedélybetegségek és elkerülésük, a rizikótényezők,környezeti ártalmak A szenvedélybetegség, a függőség jellemzője, hogy a személy azt éli meg, hogy szüksége van egy bizonyos cselekvés végrehajtására. Folyamatos vágyat érez erre és nem tud ennek a vágynak ellenállni. A függőség jellemzője a legtöbb esetben a tolerancia, azaz hozzászokás kialakulása. A tolerancia kialakulása azt jelenti, hogy egy adott szer ismételt használata során a használónak egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége ahhoz, Kiadás: 4 15/452 oldal Kiadás dátuma:

16 hogy ugyanazt a hatást elérje. A függőségek általános jellemzője a legkülönbözőbb testi, vagy lelki problémák megjelenése.. A szenvedélybetegség kialakulása többnyire együtt jár a belső értékrend megváltozásával. A tanulókban kifejlesztendő készségek és képességek ismerjék meg a szenvedélybetegségek fajtáit legyenek ismereteik a szenvedély betegek viselkedési formáiról tudják felmérni a károsító szerek szervezetre gyakorolt romboló hatását legyenek tisztában a szenvedélybetegség kapcsán kialakuló pszichés változásokkal ismerjék a különböző függőséget okozó szereket legyen képes elhárítani a veszélyes csoportok közeledését kerüljék el a serdülőkori szerhasználatot tudatosan keressék a biztonságos és támogató környezetet ismerjék a segítségkérés lehetőségeit, forrásait segítsék társaikat az elkerülés lehetőségeiben 3.15 A szexualitás családtervezés szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás A kamaszkor a testi és érzelmi változások kora. A főbb testi és lelki változások erre a korra tehetők. Nyugtalan szakasznak mondjuk, mert egy önismereti "zárlat" oldódik fel, a fiatalt a saját tulajdonságai érdeklik, belső élményei tudatosulnak. A szexualitás minden ember életének része, függ az illető értékrendjétől, önértékelésétől, saját testképétől. Alapvető az általános egészség szempontjából. Komoly hatása van a személyiség későbbi alakulására. Minőségében új emberi kapcsolatok alakulnak, melyeket elsősorban az érzelmek vezérelnek. Új szerepeket kell betölteni, a szerepjátékokban már más viselkedési módok jelennek meg, mint eddig. Fontos az alkalmazkodó képesség, az együttműködés. A tanulókban kialakítandó készségek, képességek ismerjék meg a nemi érés külső és belső jeleit tudjanak az elsődleges és másodlagos jellegről fogadják el a hormontermelés tüneteit legyenek tisztában a szexuális egészség fontosságával ismerjék a gyakori partnerváltás kockázatát tekintsék értéknek a tartós párkapcsolatot keressenek érzelmi támaszt a kapcsolatában találjanak alternatívákat a konfliktusok elkerülésére ismerjék fel a biztonságos családi légkör megtartó szerepét 3.16 Az egészségnevelés, az egészségvédelem a tanórákon Az egészségnevelés és egészségvédelem témakörei megtalálhatóak a tantárgyak rendszerében. Célunk az, hogy a tanulók érdeklődése, motivációja ne lankadjon a téma iránt. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatos "frissítés" jó eredményeket hoz. Mind a szakmai elméleti, mind a szakmai gyakorlati oktatás kereteit felhasználjuk az integrált oktatásra. Osztályfőnöki órák A testi, lelki egészség témaköre áthatja az iskolai élet valamennyi színterét, mégis a legtöbb lehetőséget az osztályfőnöki óra szolgáltatja. A követelmények kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit. Ezeken az órákon az ismeretek bővítésén túl legfontosabb a felvilágosítás, a prevenció. Építeni kell a tanulók előismereteire és tájékozottságára. Az egyes témák tervezésénél figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit, Kiadás: 4 16/452 oldal Kiadás dátuma:

17 az adott körülményeket, lehetőségeket, feltételeket az évfolyamok egymásra épülését. Az osztályfőnöki órán a teljesítményt nem érdemjeggyel mérjük, mégis el kell ismerni az eredményes munkát, esetleg elmarasztalással kell élnie a pedagógusnak, ha a tanulónál hiányosságot észlel. A diákok személyiségének fejlődését csak az állandó értékeléssel tudjuk vizsgálni. Ezért határozta meg iskolánk nevelő testülete a témakörökhöz kapcsolódó képességfejlesztési követelményeket. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 4.1 Elsősegély-nyújtás Az elsősegélynyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyen kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót alkalmas módon (pl. telefonon, személyesen) értesíteni kell a szükséges beavatkozásról. Az értesítés vételekor az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt ellátásban részesíteni. Az ügyeletes vezető köteles biztosítani, hogy az elsősegélynyújtás előtt esetleg szükséges műszaki mentés megfelelően haladéktalanul megtörténjék. Egyidejűleg gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele). Az ügyeletes vezető köteles az elsősegélynyújtás után: ha a sérült járóképes, orvosi ellátása végett szakrendelésre küldeni; ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállítatni. A mentők segélyhívószáma 104 minden helyiségben kifüggesztésre kerül. Az elsősegélynyújtást, a sérült állapotát az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesének és a munkavédelmi megbízottnak bejelenteni. Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. 4.2 Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása a tanórákon Osztályfőnöki óra: beszélgetés a balesetveszélyes helyzetekről, megelőzésük vagy elkerülésük lehetséges módjairól. Célja, hogy tudatosítsuk a felelősséget önmagunkkal és másokkal szemben. Általános áruismeret: a balesetvédelem jelentősége a szabványok és direktívák kidolgozása során. A belesetek elkerülése érdekében alkalmazott tájékoztató jelölések értelmezése. a rizikó és biztonságos mondatok fajtái, jelentősége. Élelmiszer és vegyiáru-ismeret: Az élelmiszerbiztonság érvényesülését elősegítő rendszer a HACCP által elkülönített veszélytípusok megismerése. Élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés elleni védekezés szabályai. veszélyes hulladékok kezelése, megsemmisítésükre vonatkozó elírások. Áruelőkészítési ismeretek: kézi és gépi árumozgatás eszközei és biztonságos használati szabályai. Elektromos berendezések karbantartásának,tisztításának előírásai. Áruelőkészítésnél alkalmazott eszközök használati szabályai. Jogszabályok alkalmazása: A vállalkozásokat érintő munka és balesetvédelmi előírások és azok alkalmazása. Egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, mint megelőző intézkedések munkaruha, védőruha, védőeszközök, felszerelések biztosítása a munkáltató részéről. Áruforgalmi tevékenységek: Áruátvétel során használt szállító járművek biztonságos használata. Áruk tárolására szolgáló berendezések terhelhetőségének figyelembevétele. Vásárlási tájékoztatás tanácsadás az egyes áruk háztartásban történő használatához. Áruforgalmi gyakorlat: szakoktató irányításával eladás a csemegepultnál. A szeletelő-gép szakszerű kezelése, védő, tolókar alkalmazása. Kéziszerszámok (szeletelőkés, sajtvágó kés, olló, húsvilla) használata. Biztonságos árukihelyezés a közép állványra. Az alkalmazott takarítószerek egészségkárosító hatásai Kiadás: 4 17/452 oldal Kiadás dátuma:

18 5. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1 Az osztályfőnöki munka Célok és feladatok: Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének fóruma. Célja a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása, a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálása, az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Arra kell törekednünk, hogy nevelőmunkánk során a fiatalokban a lehető legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki. Olyan fiatalokat neveljünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb. Akik az élet értelmét az értelmes életben látják. Ez a nevelési cél annak az embernek az eszményét állítja a nevelés középpontjába, aki törekszik ugyan az anyagi jólét biztonságára, nem mond le a test örömeiről, de különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is. A szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki óráknak, az osztállyal való közvetlen és fesztelen érintkezésnek rendkívül fontos a szerepe. 5.2 Osztályfőnöki órák A évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a pedagógus munkában ezen tanulók nevelése nagy jelentőséggel bír. A középiskolás évek alatt a tanulók kamaszkorból lépnek át az ifjúkorba. pedagógusaink minden eszközzel segítik a tanulót, hogy ambivalens értéseit kezelje, korádban tartsa és motiváltsága biztosítása mellett a további életutat meghatározó döntéseket meghozza. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő példát, de legalábbis irányt mutató önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. Az osztályfőnöki órán feladata, és az osztályfőnök személyes felelőssége, hogy a tanuló megtanulja (elsődlegesen) felismerni erősségeit gyengeségeit. Év elején a pedagógus célzott kérdésfeltevésekkel elősegíti, hogy a tanuló képes legyen reálisan megítélni a tágabb és szűkebb környezetben elfoglalt helyét, és fogékonnyá váljon a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátításra, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonáson, készségek, ismeretek fejlesztésére. Az osztályfőnök feladata, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat feltérképezze a rábízott osztályban, a családból hozott negatív nevelési mintákat ellensúlyozza saját példamutatással, nyugodt és nyitott viselkedésével. Fejlesztési területek: Helyünk a társadalomban Énképünk Konfliktusok kezelése Tolerancia-másság elfogadása devianciák a társadalomban Világ-magyarázatok Vallás és társadalom Környezetünk védelme Tanulási nehézségek Elsősegély nyújtás szabályai Szexualitás fogamzásgátlás -szexuálisan terjedő betegségek Gyermekvédelem és gyermekbűnözés Am unka szerepe az ember életében A világ és én értéktudat a felnőtt élet értékei Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban( ünnep, betegség, halál) MI és a világ közéletiség és demokrácia: - államrendszer - állampolgári jogok Kiadás: 4 18/452 oldal Kiadás dátuma:

19 - állampolgári kötelességek Magyarország helye a világban és Közép-Európában A média társadalmi szerepe Eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése 5.3 A szemléltetés eszközei A szemléltetés eszközei Az egészségnevelő plakátok kiváló információhordozók, és mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság alkalmas arra, hogy saját munkáikat láthassák, meg tudják vitatni. Folyóiratok, újságok segítik a pedagógus munkáját, továbbá motiválja a tanulót olvasásra, gyűjtőmunkára, a problémák konkrét leírására, felismerésére. Kiállítások elmélyítik a megszerzett ismereteket. Gyűjtőmunka, prezentáció a sajátélmény megszerzését segíti. Szemléltető DVD-k: Gondolkodjunk együtt! (Kompetenciafejlesztés a a szakképző intézményekben Az út a boldogsághoz (Észszerű útikalauz a jobb élethez I-II. aha Oktató DVD ( országos szexuális és mentálhigiénés felvilágosító program) Legendák nyomában sorozat Az ember tragédiája Jankovics Marcell filmje Worldskills London 2011 a szakmák olimpiája MKK A legbátrabb város Matúz Gábor filmje5.4 A tevékenységek láncolata az osztályfőnöki órán Tevékenységek láncolata az osztályfőnöki órákon elmélyítik ismereteiket az önmegvalósításról, o o o hogyan kell képességeiket a végsőkig kiterjeszteni, hogyan jöjjön létre a minél nagyobb megfelelés, hogyan alakuljon ki az ideális énkép. a szabálytudat kialakítása érdekében gyakorolják az életkoruknak megfelelő nemi szerepeket, elsajátítják az ezzel kapcsolatos illemszabályokat, fejlesztik az ismereteken alapuló viselkedési készségüket. gyakorolják a társadalomellenes és veszélyes csoportok befolyásának kivédését. szituációk segítségével össze tudják hasonlítani a gazdag érzelmi intellektusú és veszélyes fiatalok csoportjának viselkedési formáit csoportokban gyakorolják a kommunikáció alkalmazását, annak nyílt és rejtett formáit. szituációs feladatokkal fejlesztik empátiás képességeiket, csiszolják vita kultúrájukat. foglalkoznak az egészségnevelés mélyebb tartalmával, a HIV-AIDS megelőző programmal. A témától függően a frontális ismertetést helyettesítve kerek-asztal vitákat rendezünk, hogy a tanulók szerepjátéka érvényesüljön (drámapedagógia) A vita-módszerek problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos hogy az érvek ütköztetése után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fontos, hogy a tanulók kölcsönösen tiszteljék és meghallgassák egymást. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel, meggyőző érvelésre, nyugodt magatartásra, az együttélési szabályok betartására. 6. KÖZÖSSÉGFEJELSZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségek nem csak egy-egy osztályon belül, hanem a külső és belső gyakorlati oktatási helyeken is kialakulnak spontán. Ez egyben azt is jelenti, hogy e területen a legtöbbet, a gyakorlati oktatást ellátó szakemberek tehetnek. Az iskolai tanműhelyekben dolgozó szakoktatók mindent megtesznek annak érdekében, hogy igazi közösségek alakuljanak ki, ennek érdekében szakmai programokat szerveznek (pl. kiállítások megtekintése), közös ünnepségeket szerveznek (pl. mikulás karácsony, ) Az előző pontban leírt eszközök és módszerek természetesen ennél a nevelési feladatnál is érvényesek. Kiadás: 4 19/452 oldal Kiadás dátuma:

20 7. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái 7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel. Az iskola vezetői és a pedagógusok, az éves munkatervben meghatározott gyakorisággal tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az alábbiak szerint: 7.2 Az iskola vezetői: fogadónapot tartanak, ahol a szülők problémákat vethetnek fel és javaslatokat tehetnek azok megoldására. 7.3 A pedagógusok: fogadóórát tartanak, ahol a szülők értesülhetnek gyermekük tanulmányi eredményeiről. 7.4 Az osztályfőnökök: szülői értekezletet tartanak, ahol a szülők, értesülhetnek gyermekük szorgalmáról, magaviseletéről és az osztály közösségi életről. A fogadónapokon, illetve fogadóórákon és szülői értekezleteken túl, az iskola vezetői és a pedagógusok halasztást nem tűrő esetekben fogadják a hozzájuk forduló szülőket, illetve felkérik a szülőket arra, hogy a felmerült problémák megtárgyalása céljából keressék fel az iskolát. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei tanulók és a pedagógusok között. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákgyűlés. Az iskolai diákönkormányzat fontos része az a diákok személyiségfejlődésének. Megtanulnak demokratikusan dönteni, a döntéseket elfogadni, maguk közül vezetőket választani, érdemi kérdésekben véleményt alkotni. A vezető pedagógus feladata a diákönkormányzat, iskolai vezetés és a tantestület közötti kommunikáció elősegítése, programok megszervezésének segítése.. A diák-önkormányzati jogokat a diákönkormányzat (DÖK) gyakorolja, képviselői minden tanulókat érintő kérdésben véleményt nyilvánítanak. Minden év elején az iskola vezetői, az első szakképzési évfolyamon tanulókat felkeresik. A bemutatkozást követően rövid tájékoztatást kapnak a tanulók az iskoláról. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy bármely problémájukkal felkereshetik az iskola vezetését, s kérjük, hogy ezt időben tegyék meg, ne akkor, amikor már nincs megoldás (pl. igazolatlan hiányzások). Minden évben osztály fórumokat tartunk, ahol a tanulók, minden, az iskolával kapcsolatos kérdésükre választ kaphatnak. A fórumokon az iskola vezetése részt vesz. 7.5 Titoktartási kötelezettség A pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglakoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az konkrét tényt, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját. A közoktatásról szóló törvény módosítása ezért megtiltotta a gyermekek és tanulók személyes adatainak közlését minden olyan esetben, amikor arra a törvény nem ad felhatalmazást. Kiadás: 4 20/452 oldal Kiadás dátuma:

21 A pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottak titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Nem terjed ki: Azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők az intézményben. A tanulóra vonatkozó adatot hozzájárulása nélkül csak az közölhet, akit a törvény adatkezelésre feljogosít. Adat csak annak továbbítható, akinek a számára a törvény ezt lehetővé teszi. Nem tartozik a bizalmas információk körébe, ha a tanulót dohányzáson, italozáson, füvezésen érik tetten az iskolában, gyakorlati képző helyen. Ez a magatartás ugyanis tilos, ezért megalapozza a fegyelmi eljárás megindítását. Bizalmas információról van szó akkor, ha a tanuló saját maga kér tanácsot pedagógusától, azért mert szeretne leszokni káros szenvedélyéről. A pedagógusnak hivatásából eredően fel kell ismernie, hogy a hozzá forduló tanuló ügyében mi a leghelyesebb megoldás, a szülővel közösen vagy a szülő nélkül kell-e orvosolni a problémát. Segítséget, iránymutatást kell adni a hozzá forduló tanulónak, adott esetben vele kell mennie a szülői házba, hogy ne ő, hanem jelenlétében a gyermek mondja el a pedagógussal közölt adatokat a szüleinek is. 8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 8.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Ha azt akarjuk, hogy az iskola eleget tegyen a társadalmi mobilitást elősegítő funkciójának, és jelentős szerepet vállaljon a társadalmi kohézió megteremtésében, segítve ezzel a társadalmi-gazdasági fejlődést, minimálisra kell csökkentenünk a szociális hátrányokból fakadó különbségeket. Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt olyan oktatásszervezési keret, - amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához, - amelyben minden gyermek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja, - amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik az interperszonális és csoport-szociális készségeket), - amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe tudatosan fejlesztik, a család, az iskola és a gyermek közötti kommunikációt, - amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet, - amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére, - amelyben a tanulókövetés az iskola hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze. Másrészt olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat, mint egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási módszerek ismerete, - együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása, az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása. Oktató-nevelő munkánk során feladatunk az előbbiekben felsoroltaknak megfelelni. A hátránnyal küzdő diákot a tanítási órán egyéni bánásmóddal, egyéni feladatok kijelölésével, differenciált foglalkoztatással, felzárkóztatásra, korrepetálásra irányítással, szakemberhez történő továbbirányítással segíthetjük. Igyekeznünk kell növelni a gyermekeknek azt a képességét, hogy toleránsabbak, megértőbbek legyenek az egyéni különbségek iránt. Úgy és olyannak fogadják el társaikat, amilyenek valójában, és ilyen attitűddel közeledjenek önmagukhoz, egyéni erősségeikhez és gyengéikhez. Fokozni kell a gyerekeknek azt a képességét, amellyel személyközi problémákat tudnak kezelni. Többek között meg tanulják pontosabban definiálni a problémát, alternatívákat kidolgozni a korai, rövidzárlatos cselekvések helyett, végiggondolni az egyes alternatívák valószínű következményeit minden helyzetben résztvevő személy számára. Vigyáznunk kell lemaradó diákjainkra is. Őket felkarolni, segíteni legalább olyan fontos feladat, mint a tehetséggondozás. Kiadás: 4 21/452 oldal Kiadás dátuma:

22 8.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység programja A rendszerváltozás utáni súlyos munkanélküliség miatt a városban és környékén élő családok többségénél még ma is érzékelhető egy olyan mértékű anyagi-erkölcsi leépülés, mely kihat tanulóink állapotára is. A munkanélküliség következménye sok esetben a családok anyagi helyzetének tartós romlását idézte elő. A szegénység ingerszegény környezethez, igénytelenséghez, helytelen értékrend kialakulásához vezetett. Az alkoholizmus vagy egyéb szenvedélybetegségek egyre gyakoribbá váltak. Az ilyen családi háttérrel rendelkező tanulók többsége könnyen befelé fordulóvá, szorongóvá, önbecsülését vesztetté válik, s többnyire tanulási kudarcokkal küzd. Ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a velük való törődés, szükség esetén a segítségnyújtás, melynek konkrét területei a következők: Szükség esetén felvilágosítjuk a szülőket vagy a tanulót a részükre járó szociális juttatások lehetőségeiről, illetve annak ügyintézési menetéről. Családgondozásra irányítjuk a szülőt és a tanulót a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálathoz. Továbbra is biztosítjuk, hogy a rászoruló tanulók könyvtári állományban lévő tankönyveket használhassanak. 8.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a szakkör; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. Azokat a tanulókat, akik valamely területen tehetségesnek bizonyulnak, gondoskodunk arról, hogy ezen a területen tevékenységüket fejleszthessék. Azokat a tanulókat akikről nagyon jó jellemzés érkezik a gyakorlati helyekről támogatjuk abban, hogy tanulmányaikat ezen a szakon magasabb szinten is folytassák, segítünk részükre felnőttképzéseket keresni, továbbá ajánljuk őket a felnőttképző intézményeknek. 8.4 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 1. Alapelvek A tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezet, a diákönkormányzat létrejöttét és működését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy a nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön. A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni: Kiadás: 4 22/452 oldal Kiadás dátuma:

23 o A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenységet, o A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő programot. 8.5 A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A cél az, hogy a gyermekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni: Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, Meg kell keresni a problémák okait, Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, Jelezni kell a felmerült problémákat a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az Akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve Akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a hátrányos helyzetű tanulókon belül az Akinek szülője az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás vagy a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, illetve Akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyermekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akinek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodását többféle ok akár egyszerre is előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent: a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása, a gyermek agresszív, brutális magatartása, csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek, a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek, a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, a gyermeket a szülők nem engedik iskolába, a hajléktalan gyermek, a folyamatosan éhező gyermek, a hozzátartozó nélküli gyermek, a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, a lelki terror alatt élő gyermek. Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve, Kiadás: 4 23/452 oldal Kiadás dátuma:

24 elhanyagolásnak van kitéve, fejlődésben családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, és mindezeket nem ellensúlyozza semmi. Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: - dac, - önbizalomhiány, - magába fordulás, - bandakapcsolat, - a közösség ügyei nem érdeklik, - túlzott ragaszkodás, - bizalmatlanság, - csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, - alacsony frusztrációtűrés, - mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával. Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek a családtagjai vagy környezetében élő szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmeket vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, símogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei: - visszahúzódás, - összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, - alhasi fájdalmak, vérzés, - külsérelmi nyomok, - koravén attitűd (öltözködés, smink), - kihívó viselkedés. Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelelően táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. Jelei: - sápadtság, - ápolatlanság, rüh, ótvar, - aluszékonyság, - iskolai igazolatlan hiányzás, - túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), - kéreget mások tízóraijából, - bandakapcsolat, - mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját), - a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, - a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás. Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei: - alkoholfogyasztás, - dohányzás, - lopás, - drogfogyasztás, Kiadás: 4 24/452 oldal Kiadás dátuma:

25 - öngyilkossági kísérlet, - bandakapcsolat, - szexuális deviancia. A veszélyességet okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A gyermeknek sem a családjában, sem a környezetében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. 8.6 A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Az iskola illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím; telefon; iskola neve, osztálya, osztályfőnök neve, az iskola gyermekvédelmi felelős neve). A megoldásra váró probléma. Az iskola eddigi intézkedései. A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. 9. Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. 9.1 Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. (Foci, kosárlabda,). 9.2 Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelményeknek megfelelően, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente tanulmányi kirándulásokat, üzemlátogatásokat (elsősorban helybeli üzemeket látogatnak: TESCO, LIDL stb.) szerveznek. 9.3 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: A különböző közművelődési intézményben tett látogatás, megtekintése hasznos lehet egyes tantárgyak egyes témáinak feldolgozását.(mozi előadás, színházi előadás, múzeumi látogatás, stb.) A foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 9.4 Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógépparkját, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák. Kiadás: 4 25/452 oldal Kiadás dátuma:

26 9.5 Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. 10. Az iskola vizsgaszabályzata 10.1 Javítóvizsga Időpontját a hatályos rendeletben megjelölt időszak között (augusztus 15 és 31. között, illetve sikertelen osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén az azt követő három hónapon belül) valamelyik napjára az iskola éves programjában kell rögzíteni. 1. A javítóvizsga időpontjáról az illetékes igazgatóhelyettes írásban értesíti az érintett tanulókat a vizsga előtt legalább 1 hónappal. 2. Ha a tanuló a kitűzött vizsganapon igazolt ok miatt nem tud megjelenni, az igazgatótól legfeljebb 1 hónap vizsgahalasztást kaphat. 3. Az elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell venni a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait igazolni kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló a felsőbb osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az előző osztály megismétlésével folytathatja. A tanulót a felsőbb osztály naplójába be kell írni, sikertelen javítóvizsga esetén a naplóba, az anyakönyvbe és a bizonyítványba záradék kerül az alábbiak szerint. " Az...-án tartott javítóvizsgán... tantárgyból elégtelen (,...tantárgyból elégtelen) osztályzatot kapott." és a 16. záradék megfelelő része. Ezután a tanuló döntése szerint az 1. pontban említett rendelet mellékletének 6., 26. záradéka vagy "Tanulmányait a... osztályban folytatja." bejegyzést kell tenni. 4. Ha a tanuló a javítóvizsgáról igazolatlanul távolmaradt, a vizsgát elfogadható ok nélkül abbahagyta vagy a vizsgától szabálytalanság miatt eltiltották, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. Az alkalmazandó záradékok: "A javítóvizsgán nem jelent meg.", "A javítóvizsgát megszakította.", "A javítóvizsgától eltiltották." közül a megfelelő, továbbá minden esetben a 16-os záradék megfelelő része kerül az anyakönyvbe és a bizonyítványba. 5. A javítóvizsga a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli vagy szóbeli vagy írásbeli és szóbeli részből áll. Azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanterv iskolai dolgozatokat ír elő, írásbeli vizsgarészt is kell tartani. Az írásbeli vizsga feladatsorát évfolyamok szerint egységesen a szakmai munkaközösségek állítják össze. Ugyancsak a szakmai munkaközösségek adnak útmutatást a szóbeli kérdésekhez is. 6. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 90 perc. Az írásbeli vizsgára az érettségi vizsgaszabályzat szerint felügyeletet kell szervezni. A dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek. A javítóvizsga szóbeli részét vizsgabizottság előtt kell megtartani. a bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a vizsgáztató tanár (lehetőség szerint az, aki a tanulót tanította) és még egy azonos szakos tanár. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. 7. A szóbeli vizsga 8. Az a tanuló, aki a kapott tételt nem tudja, még egy tételt kap újabb gondolkodási idővel. 9. A javítóvizsga befejezése után tartott értekezleten a szaktanár javaslatára a bizottság megállapítja az osztályzatot. Kiadás: 4 26/452 oldal Kiadás dátuma:

27 A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékokat az igazgató írja alá. 10. A javítóvizsga eredményhirdetéssel fejeződik be. Az eredményhirdetést az igazgató vagy helyettese tartja. A sikertelen javítóvizsga nem ismételhető meg Osztályozóvizsga 1. Időpontját az igazgató állapítja meg, erről a tanulót a vizsga előtt legalább 1 hónappal az illetékes igazgatóhelyettes írásban értesíti. 2. A teljes osztályozóvizsga anyaga a tantervben szereplő valamennyi tantárgyra kiterjed. 3. A tanuló egy-egy tantárgyból akkor tehet osztályozóvizsgát, ha ezt a tanév elején írásban kérte és az igazgató az osztályozóvizsgát engedélyezte. 4. Az osztályozóvizsga a tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli vagy szóbeli vagy írásbeli és szóbeli részből áll. Azokból a tantárgyakból kell írásbeli vizsgát is tenni, amelyekből a tanterv iskolai dolgozatokat ír elő. 5. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 90 perc. Egy napra legfeljebb 2 tárgyból lehet írásbeli vizsgát tenni. 6. Az írásbeli vizsgán a SZÉV előírásai szerinti tanári felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli vizsga befejezése után a dolgozatokat az illetékes szaktanárok kijavítják, észrevételeiket, a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek. 7. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tartani. Elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai lehetőleg azok a tanárok, akik a tanulót előzőleg tanították. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lenni. A szóbeli vizsgát a SZÉV előírása szerint kell lebonyolítani. 8. Az a tanuló, akit szabálytalanság miatt az igazgató a vizsga folytatásától eltiltott, javítóvizsgát tehet. 9. Az a vizsgázó, aki írásbeli dolgozatát vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, vagy a vizsgán indokolatlanul nem jelent meg, egy vagy két tantárgy esetén javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. 3-nál több tantárgy esetén tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. 10. Ha a vizsgázó az osztályozóvizsgát indokoltan szakította meg vagy indokoltan maradt távol, az igazgató dönt, hogy mikor fejezheti be, illetve teheti le az osztályozóvizsgát. 11. Egy vagy két tantárgy sikertelen osztályozóvizsgája esetén az igazgató javítóvizsga időszakot jelöl ki. 12. A sikeres osztályozóvizsgát tett tanuló felsőbb osztályba lépésének feltétele postaforgalmi szakon az előírt évközi és az év végi összefüggő szakmai gyakorlat, közgazdasági szakokon a harmadik év utáni szakmai gyakorlat elvégzése. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba annak az osztálynak az osztályfőnöke írja be, amelyikbe a tanuló jár, vagy amelynek a teljes osztályozóvizsgáját tette. A záradékot az igazgató írja alá Különbözeti vizsga 1. Különbözeti vizsgára a bizonyítvány beadásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is. 2. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetve tananyagrészekre terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványából megállapíthatóan az előző osztályokban nem tanult. 3. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató állapítja meg. Kiadás: 4 27/452 oldal Kiadás dátuma:

28 4. A különbözeti vizsga a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli vagy szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli részből áll. Azokból a tárgyakból kell írásbeli vizsgát is tenni, amelyekből a tanterv iskolai dolgozatokat ír elő. 5. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45, maximum 90 perc. 6. Az írásbeli különbözeti vizsgán felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli vizsga befejezése után a szaktanárok a dolgozatokat kijavítják, észrevételeiket, a javasolt érdemjegyet ráírják és a vizsga elnökének átadják. A vizsga végén az elnök a dolgozatokat leadja a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek. 7. A szóbeli különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt kell tartani. A vizsgabizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai annak az osztálynak a tanárai, amelynek anyagából a tanuló vizsgát tesz. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lenni. 8. A különbözeti vizsga elhalasztására az igazgató indokolt esetben engedélyt adhat. 9. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, nem fejezte be, az előírt időpontig nem tette le vagy vizsgája sikertelen volt. 10. A javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg. 11. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv elkészítéséért. 12. A különbözeti vizsga eredményét hazai bizonyítvány esetén a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani. A bejegyzést annak az osztálynak az osztályfőnöke végzi, ahová a tanuló felvételét kérte. A záradékot az igazgató írja alá. Az alkalmazott záradék szövege: "A különbözeti vizsgán... tantárgyból... osztályzatot kapott." mondat és a 13. vagy 16. záradék megfelelő része vagy "A különbözeti vizsgán...-ból...,...-ból... (,... és...-ból...) osztályzatot kapott." mondat és a 13. vagy 16. záradék megfelelő része. Ha a tanulónak a különbözeti vizsgát javító vizsgával sem sikerült letenni egy év múlva újból kérheti különbözeti vizsgára bocsátását Szintvizsga A szintvizsgát a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezi meg a képzési idő felét követetően. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló évé végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele Állami vizsgabizottság előtt tett szakmai vizsga Az Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés esetében azok a tanulók bocsáthatók szakmai vizsgára akik 2/12 osztályt sikeresen befejezték. A szakmai vizsgára minden év február 15ig lehet jelentkezni. A vizsgák lebonyolítása minden év júniusban történik. A vizsga két részből áll szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből. Az a tanuló aki egy vizsgarészből nem éri el az 51%-ot a szakmai vizsgát nem teljesítette. A javítóvizsgán viszont már csak az 51% alatti vizsgarészből kell újból vizsgáznia. A javítóvizsgákat minden év októberében szervezzük meg, és ezekre a vizsgákra szeptember 5-ig lehet jelentkezni Egyéb szakmai vizsga Az iskolában nappali rendszerű képzésben, egyéb vizsgát nem szervezünk. 11. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai Felvétel az iskola induló évfolyamára A felvétel feltételei: a jogszabályokban meghatározott életkor, az OKJ-ban előírt iskolai végzettség, Kiadás: 4 28/452 oldal Kiadás dátuma:

29 szakmai egészségügyi alkalmasság A beiratkozás módja időpontja a tanév rendjéről kiadott rendeletben meghatározott időtartamon belül, tanévenként az iskola által meghatározott napon, helye: az iskola, teendők: o iskolai végzettség ellenőrzése a bizonyítvány bemutatásával, o beírási napló kitöltése személyigazolvány alapján, o nyilatkozat a hitoktatási igényről, o tanév-kezdéssel kapcsolatos írásbeli tájékoztató átadása, o egyéb adminisztratív teendők (diákigazolvány, egyéb tagsági igény bejelentése, stb.). o Egészségügyi alkalmasság vizsgálat eredményének bemutatása 11.2 Felvétel a felsőbb évfolyamokra Az iskola felsőbb évfolyamára az a tanuló vehető fel, aki az előző évfolyamot eredményesen fejezte be Tanulók átvétele más iskolából eredményes különbözeti vizsgát kell tennie a helyi program alapján oktatott szakképesítések esetén, A szakképző évfolyamok felsőbb osztályaiba csak más iskolában azonos szakképesítés megszerzésére indított alsóbb osztály sikeres elvégzése után lehet átvenni a tanulót Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése Okai - lehetőségei: a tanulót másik iskola átvette, a tankötelezettség megszűnése után, ha a szülő írásban bejelenti, hogy a tanulót kiíratja az iskolából, a tanuló - a tanköteles kivételével - az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályba meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedett, nem tanköteles tanulónál az iskola egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányai követelményeit második alkalommal nem teljesítette, a szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik Eljárási szabályok, a tanulói jogviszony megszűnése esetén tanköteles tanuló esetében iskola változtatáskor a fogadó iskola nyilatkozatának beszerzése, A tanulói jogviszony megszűnésének regisztrálása, a megfelelő záradék alkalmazásával az iskolai alapdokumentumokon (beírási napló, törzslap, osztálynapló, gyakorlati oktatási csoportnapló) 12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselet útján - a jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört-a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken gyakorolhatják: Kiadás: 4 29/452 oldal Kiadás dátuma:

30 saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti. A DÖK jogosítványait a Nemzeti Köznevelési törvény 48. és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a tartalmazza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola titkárságán, megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról Tantárgy-és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: (R.5.. (2.) d és 7.. (1). bf.) A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanártól tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglakozások időtartama: október 1. május 31. Végzősök esetén: április 30. A nem kötelező, szabadon választott órákon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. (3.)) Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, évfolyamos és igény esetén a kifutó 12. évfolyamos tanulók esetén. Az osztályfőnök és a szaktanár évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését. I. Általános irányelvek 1. A helyi tanterv szabályozásának jogi háttere III. Az iskola Helyi tanterve Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: Kiadás: 4 30/452 oldal Kiadás dátuma:

31 - a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. Törvény (kifutó), - A évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről (felmenő), - a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény, - a 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról (kifutó), - a Kormány 229/2012. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (felmenő), - 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, - a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról, - 16/2004 (V. 18) OM - GyISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről, - 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről, - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, - 277/1997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, - az egészségügy évtizedének Johan Béla Nemzeti programja, - OM Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez, - OM Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez, - az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26. -a alapján határozzuk meg, 2. Magasabb évfolyamba történő beiratkozás átlépés feltételei 11./1994. VI.8 MKM. rend. 21. Az iskolába lépő új tanuló, ha valamely tantárgyat nem tanult, vagy más program szerint tanult, úgy az igazgató és a szaktanár együttes elbírálása és döntése alapján történik az értékelés és a korrekció. Az átjárhatóság elvét a követelményekben meghatározott teljesítményi minimumok eléréséhez köti a kerettanterv. A megfogalmazott minimumokra vonatkozóan, illetve a sajátosságainkra való tekintettel kell megvizsgálni az intézményünkbe más intézményből érkező tanuló ismereteit. Eljárásunk: a tanuló tájékozódó elbeszélgetésen vesz részt, amely alapján a szaktanárok, vagy tanítók véleményt alkotnak és javaslatot adnak az igazgatónak, hogy szerintük a tanulónak milyen megoldás szolgálná legjobban az érdekét úgy, hogy közben az intézmény többi tanulóinak érdekei se csorbuljanak. A szülő jelenlétében (ha igényli) a tanulóval elbeszélgetünk, feladatok megoldása útján igyekszünk képet kapni a gyermek ismereteiről. A döntést megbeszélésen készítjük elő, jegyzőkönyvet írunk, és javaslatot teszünk az igazgatónak a döntés meghozatalára. Abban az esetben, ha a tanuló olyan iskolából érkezik, amelynek taneszközei jobbára megegyeznek a nálunk használatosakkal, illetve az előző iskolában használt módszerek nem térnek el élesen a nálunk alkalmazottól, akkor csupán elbeszélgetésre és az adminisztráció elvégzésére van szükség. a tárgy heti óraszáma. II. 1. A választott kerettantervek megnevezése szeptember 1-jétől 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák évfolyama számára (felmenő rendszerben) Szakképzési kerettanterv a Eladó szakképesítéshez (felmenő rendszerben) Szakképzési kerettanterv a Szakács szakképesítéshez (felmenő rendszerben) Szakképzési kerettanterv a Pincér szakképesítéshez (felmenő rendszerben) Kifutó jelleggel: Kiadás: 4 31/452 oldal Kiadás dátuma:

32 32/2011 (VIII:25) NGM rendelet alapján Szakképzési kerettanterv a Élelmiszer és vegyiáru eladó szakképesítéshez 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét: Tankönyvek kiválasztásának elve - Fedje le a tantárgy helyi tantervét. - Tartalmilag jól kidolgozott, igényes, szaktudományosan megfelelő legyen. - Tanításfelfogásban: = tapasztalati alapozottságú legyen, = lassú fogalomalkotásra épüljön, = lehetőleg kis lépésekben haladjon, ne diktáljon feszített tempót. - Életkorbarát legyen: = tartalom, = illusztrációk, = feladatok megfogalmazása terén. - Ne sérüljön az ingyenesség elve a vonatkozó törvényben meghatározott körben. - Teremtsen lehetőséget az önálló tanuláshoz, differenciáláshoz, rögzítés és gyakorláshoz. - Megfelelően biztosítsa az ismeretszerzés és alkalmazás arányát. - Motiváló erejű legyen tartalmában, kreativitásfejlesztő legyen feladatsoraiban. - Adjon segítséget a képesség és készségfejlesztéshez. - Nyelvi megformáltságában igényes, változatos, gazdag, életbarát, pontos, egyértelmű utasításokkal dolgozzon. - Kivitelezésében: = esztétikus, = betűmérete legyen megfelelő, = figyelemfelhívó kiemelésekkel segítse a tanulót, - Kötés, borító tartós használatra legyen alkalmas, - Terjedelmében és árában legyen elfogadható Taneszközök kiválasztásának elvei - Feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének. - Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több tanéven keresztül használható. - Életkori sajátosságoknak feleljen meg. - Biztosítsa a tapasztalatszerzést. - Lehetőleg tevékenykedtető eszközkészletet kell választani. A taneszközök ára lehetőleg legyen összhangban a minőséggel, kivitelezéssel. 4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamit a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, szabályozói, az értékelésben betöltött szerepe A helyi tantervben évfolyamonként meghatározott követelményeknek megfelelően havi rendszerességgel szóban és írásban a tantárgy specifikus voltának megfelelően értékeljük. A tantárgyak speciális értékelési szempontjai és normái elsősorban a tanmenetekben kerülnek konkrét megfogalmazásra. Tantárgyanként tartalmazzák, hogy milyen formáit alkalmazzuk az ellenőrzésnek és értékelésnek. Szabályozók: Ismerjék a tanulók az értékelési szempontokat, tudják, hogy milyen mértékben számítják be érdemjegyét a félévi és év végi értékelésbe. Kiadás: 4 32/452 oldal Kiadás dátuma:

33 Bejelentési kötelezettsége van a pedagógusnak a témazáró írásbeli dolgozatok előtt. Tudja a tanuló a javítási lehetőségeket, és hogy ezt hogyan számítják be. Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelési funkció szerint a következő formáit alkalmazzuk: Formatív mérés: a gyermek képességeinek alakulásáról kapunk képet. Az eredményt jegyeznünk kell, de ezt nem osztályozzuk Szummatív mérés: normaorientált méréssel tájékozódunk hol tart, mennyire sajátította el a tananyagot a tanuló a követelményrendszerhez képest, ehhez mérten állapíthatjuk meg az érdemjegyet. Leggyakrabban témazáró felmérésnél alkalmazzuk. Kritériumorientált mérés: a továbbhaladás érdekében végzünk. Diagnosztizáló mérés Kiadás: 4 33/452 oldal Kiadás dátuma:

34 4.1 Írásbeli beszámolók alkalmazott formái Írásbeli felelet Szó-dolgozat Röpdolgozat Teszt Témazáró Egyéb Az elmúlt órák tananyagát kéri számon. Lehet egy kérdés részletesebb összefüggő leíró fogalmazás, vagy az egész leckét átfogó kérdésekre adott 1-2 szavas vagy mondatos válasz. Nyelvekből a szavak ismeretét ellenőrzi, új szavak, egy témakörbe tartozó szavak, egy nyelvtani probléma köré csoportosuló szavak megadott időre történő leírásával. Nem a tananyag egészét, hanem szúrópróbaszerűen kiragadott részletét kéri számon. Több lehetséges válasz közül kell a jó megoldást kiválasztani. Itt a ráismerés szintjén kell az ismereteket alkalmazni, de a hasonló, csak apró változásokban különböző lehetséges válaszok esetén, biztos tudást igényel. Az egész témaegységet és azok összefüggéseit kéri számon a tanulótól. Pl.: órai munka, gyűjtőmunka Beszámítási mód 5-15 perc Részjegy, érdemjegy, Pontszám 5-15 perc Részjegy Érdemjegy % pontszám max. 15 perc Érdemjegy % szöveges értékelés perc Érdemjegy Részjegy % szöveges értékelés Max. : 45 perc Témajegy % szöveges értékelés Műfaj Definíció Időtartam Bejegyzési mód (napló) Az írásbeli beszámolók fajtáit minden iskolai szakaszban lehet alkalmazni. Az írásbeli beszámoltatások elemzési alapok lehetnek a munkaközösségeknek is. 4.2 Szóbeli beszámolók alkalmazott fajtái Műfaj Definíció Időtartam Beszámítási mód Bejegyzési mód (napló) Szóbeli felelet: Összefüggő felelet Önálló, összefüggő szóbeli megnyilvánulása tananyagtól függően eszközzel vagy eszköz nélkül 3-5 perc Érdemjegy Szóbeli felelet: Kérdésekre adott válasz Órai aktivitás A tanári kérdésekre adott kielégítő válasz. 3-5 perc Érdemjegy Érdemjegy A szóbeli beszámolókat minden iskolai szakaszban alkalmazhatjuk. Egy-egy témaegység feldolgozása során több érdemjegyet szereznek a tanulók. Súlyuk a szerint változik, hogy mekkora részletét öleli fel az adott témának, vagy milyen mélységű a beszámoló. Alsó kategória az érdemjegy, a szóbeli felelettel azonos súlyú írásbeli felelet egy-egy leckéből. Legmagasabb prioritású a témajegy, a témazáró dolgozat, mely az egész témaegység összefüggéseit kéri számon, ami az ismeretek alkotó alkalmazásának képességét mutatja meg. Kiadás: 4 34/452 oldal Kiadás dátuma:

35 Az írásbeli beszámolók értékelése minden esetben objektívebb, maradandó volta miatt pontosabb összehasonlítási alapot kínál a tanterv követelményrendszerével. A tanulók minden írásbeli beszámolóját hozzáférhetővé kell tenni a szülők számára. Az értékelés minden esetben a szaktanár személyes kompetenciájába tartozik Az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulok tananyagelemeit a tantárgyakhoz hasonlóan évközben érdemjeggyel, év végén osztályzattal értékeljük. Az osztályzat beleszámít az évfolyam sikeres befejezésébe. 9. évfolyam: A szakmák több modulból tevődnek össze. A modulok több tananyagelemből épülnek fel.. A tananyagelemekre félévenként minimum 3 érdemjeggyel kell a tanuló felkészültségét értékelni. A tanulók félévkor és tanév végén egy osztályzatot kapnak. Minden modul azonos súllyal számít az osztályzat megállapításánál. Ha bármelyik modul tananyageleméből a tanuló elégtelen érdemjegyet ért el, abban az esetben maga a modul is elégtelen, a tanuló a minimum követelményszintet nem teljesítette, akkor csak sikeres javítóvizsgával léphetnek a 10. évfolyamba. A 9. évfolyam végén a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt gazdálkodó szervezetnél, sikeres szintvizsga letétele után. A szintvizsgát a Kereskedelmi és Iparkamara szervezi meg minden tanévben február és április hónap között. 10. évfolyam: A tanulók félévkor és tanév végén egy osztályzatot kapnak. Ha bármelyik modul tananyageleméből nem teljesítik a diákok a minimum követelményszintet, akkor csak sikeres javítóvizsgával léphetnek a 11. évfolyamba. A 11 évfolyam követelményeit az a tanuló teljesítette, aki minden modulból legalább elégséges érdemjegyet kapott. 4.4 A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei Az értékelés (érdemjegyek, osztályzatok feltételrendszere Évközi értékelés: A tanulók tudásának szorgalmának előmenetelének, magatartásának, a követelményeknek, elvárásainak való megfelelését évközi érdemjegyekkel értékeljük. A tantestület közös álláspontja, hogy félévenként és tantárgyanként legalább három érdemjegy kerüljön megállapításra, melyről a szülőt is tájékoztatjuk. A tanulói tudás minősítésére a törvényben foglaltaknak megfelelően- az 1-5-ig terjedő, a magatartás és szorgalom értékelésében pedig a 2-5-ig emelkedő, a tanulói elméleti és gyakorlati tudás minősítésére az 1-5-ig terjedő számsort használjuk a törvényben foglaltaknak megfelelően. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlóhelyen végzett értékelésminősítés minél jobban közeledjen egymáshoz. Továbbhaladás kritériumai - Tanulmányi követelmények eredményes teljesítésével az adott iskolatípus magasabb évfolyamába léphet, vagy vizsgára jelentkezhet, vagyis a tanulónak a tanév végén a bizonyítványában szereplő tantárgyak közül egyetlen elégtelen osztályzata sincs. - A tizenegyedik évfolyam sikeres elvégzését követően a tanuló folytathatja tanulmányait tizenkettedik évfolyamon. Kritériumok, nem teljesítések esetén a következmények: - Tanköteles tanuló esetén nem osztályozható, ha meghaladja a 250 órát, ha ezt az első félévben már eléri nem osztályozható, és a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha az igazolt órák száma magasabb, mint az igazolatlan. - A nem tanköteles tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásának óraszáma meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, akkor nem osztályozható. - Szakképző évfolyamon az utolsó évfolyamának kivételével, az igazgató engedélyével pótolhatja a gyakorlatból kiesett órákat. - Ha az osztályozó vizsgán maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tanuló, akkor azt javítóvizsgán korrigálhatja. Kiadás: 4 35/452 oldal Kiadás dátuma:

36 - Ha a tanuló a tantervi követelményeket egy vagy két elméleti tárgyból a szorgalmi időben nem teljesítette eredményesen, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán legalább elégséges osztályzatot ért el. Három vagy több tárgyból elégtelent kapott tanuló esetén, a javítóvizsgát akkor engedélyezheti a nevelőtestület, ha a tanuló igazolatlan óraszáma a tanév során nem haladja meg a 15 órát és a tanuló magatartása változótól nem rosszabb. - Szakképzési évfolyamon a gyakorlatból év végén elégtelent kapott tanuló évfolyamot ismételhet, ha ehhez a gyakorlati oktatást biztosító szervezet hozzájárul. A tanulók értékelése A tanuló értékelésére a tanítási-tanulási folyamat minden szakaszában szükség van, szerves része ez az iskolai nevelő-oktató munkának. Az értékelés célja egyrészt a tanuló és a szülő tájékoztatása az elért eredményekről, a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, másrészt fontos információ a pedagógus számára a tantárgyi előrehaladásról. Az iskolai értékelés elősegíti a tanuló önértékelődésének kifejlődését, kritikai szemléletének kialakulását, pozitívan befolyásolva az egyén személyiségfejlődését. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a szaktanárok és osztályfőnökök folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn, bizonyítványon keresztül írásban) tájékoztatják. Az értékelés alapelvei: - a tantestület egészére nézve egységes értékelési rendszer - személyre szóló - fejlesztő, ösztönző jellegű - objektív, igazságos - kiszámítható követelményrendszerre épülő - nyugodt légkörben történjen 5. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A központi programban előírtak szerint a gyakorlati foglakozásokat, az idegen nyelvet, és az üzleti levelezést (informatika) csoportbontásban kell megszervezni. A 2/12 osztálynak a központi programja maximálta az egy csoportba tehető maximális tanulólétszámot, ami 12 fő. 6. A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek - az ifjúsági orvos egészségügyi alkalmasság vizsgálat során a tanuló fizikai állapotát is vizsgálja, - testnevelő tanár motorikus teszteket végez a tanulókkal.. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A Nemzeti Köznevelési Törvény szerint az jével induló osztályok felmenő rendszerben órarendileg 9-11évfolyamig 5 testnevelési óra keretében oldjuk meg. Helyszínét tekintve (bérelt: Pézsa Tibor Városi Sportcsarnok) tornateremben, illetve az idő függvényében szabadtéren (Erzsébet park) valósítjuk meg. Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák szolgálják. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: Sportköri foglalkozások Kosárlabda, röplabda, torna, labdarúgás Házi bajnokságokon való részvétel Osztályok közötti sportversenyek A tanulók fizikai állapotának felmérése 1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülők tudomására Kiadás: 4 36/452 oldal Kiadás dátuma:

37 hozzák. 3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll. Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig. Értékelés: az utolsó vonal (távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben. FIÚK 5p. 55mp-ig 4p mp-ig 3p mp-ig 2p mp-ig 1p. 73mp fölött LEÁNYOK 5p. 65mp-ig 4p mp-ig 3p mp-ig 2p mp-ig 1p. 84mp fölött 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: kettő perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk p p p p p Lányok p p p p p feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos Kiadás: 4 37/452 oldal Kiadás dátuma:

38 szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk p p p p p Leányok p p p p p feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk p p p p p Lányok p p p p p A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéshez kapcsolódó elvek 7.1. A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei: 5. példás: érdemjegyet kap az a tanuló, aki közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti Kiadás: 4 38/452 oldal Kiadás dátuma:

39 és társait is, erre ösztönzi. Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne. A Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, táraival és szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos és segítőkész. 4. jó: érdemjegyet kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja ( nincs igazolatlan hiányzás, figyelmezetés) nevelőivel társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos. 3. változó: érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedése kifogásolható, de igyekszik javulni, a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmezetéssel tartja be, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, társai viselkedésével szemben közömbös, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, igazolatlan hiányzása a 10 órát nem haladja meg. 2. Rossz: érdemjegyet kap az a tanuló, aki munkájával hátráltatja a közösség fejlődését. Iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, a hibáit nem látja be, közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. A Házirendet nem tartja be megismételt figyelmezetés ellenére sem; nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik, igazolatlan hiányzása 10 óránál több Szorgalom érdemjegy kialakításakor az alábbi szempontok jelentősek: 5. példás: a tanulmányi munkában figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit (életkörülmények, helyzetet, képességek szintjét) Igényli tudásának bővítését, célszerűen és ésszerűen szervezi meg a munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatát. Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és rendes. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel és érdeklődik. Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. 4. jó: figyel az órákon, a házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra jól felkészül. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mikor kell segítséget nyújtania. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretén belül. 3. változó: munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen és pontatlan. Önállóan csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi. 2. hanyag: figyelmetlenül dolgozik megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség és teljes közöny jellemzi Kiegészítheti a magatartás és szorgalom értékelését: A szaktanári figyelmeztetés, megrovás, intés: a Házirend megszegése, verekedés, durvaság, ellenőrző hiánya, késés, igazolatlan hiányzás esetén (következmény 2 (hanyag) magatartás az adott hónapban.) Igazgatói figyelmeztetés, megrovás, intés: súlyos szabályszegések esetén. Szaktanári dicséret: a környezet szépítése, szaktárgyi versenyen, vetélkedőn való részvétel, tanítást segítő tevékenység. Osztályfőnöki dicséret: a közösség érdekében tett egyéni vagy csoportos tevékenység megbízás teljesítése. Igazgatói dicséret: adható a megyei, országos versenyen elért helyezésért, az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő tevékenységért. Nevelőtestületi dicséret: adható a példamutató magatartásért, kiemelkedő tanulmányi munkáért. Jó tanuló, jó sportoló cím adható a kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért, példamutató magatartásért. Szempontjait az iskolai Diákönkormányzattal egyetértésben az Osztályfőnöki Munkaközösség dolgozza ki, és a tanórákon ismertetjük tanulóinkkal, szülői értekezleteken a szülőket is tájékoztatjuk elvárásainkról. Különösen nagy felelősség hárul a tantestületre a tanév végi értékeléskor, hisz az egyes tantárgyak követelményeit hiányosan teljesítő tanulók magasabb osztályba lépésének lehetőségeiről az ekkor megtartott osztályozó értekezleten születik döntés. Itt foglalunk állást olyan kérdésekben, hogy kettőnél több tantárgyból Kiadás: 4 39/452 oldal Kiadás dátuma:

40 is tehet-e valaki javítóvizsgát, itt kell körvonalazni a bepótolandó ismereteket. Itt kell határozni az évfolyamismétlés feltételeiről is. 8. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A pedagógus folyamatos évközi értékelése elsősorban a tanulás segítését szolgálja. Célunk a folyamatos és a tanulás céljához illő tárgyilagos, megbízható értékelési rendszer megvalósítása. A tanév elején minden szaktanár közli a tanulókkal az adott tárgy követelményrendszerét, a tanulói teljesítmény értékelésének szempontjait, az előforduló számonkérések formáit. Az értékelés során ügyelni kell a szóbeli feleletek és az írásbeli dolgozatok megfelelő arányára, szem előtt tartva az adott tantárgy sajátosságait. A szaktanárnak arra kell törekednie, hogy a félévi ill. év végi osztályzat kialakításához elegendő, az objektív értékelést megbízhatóan lehetővé tévő érdemjegy álljon a rendelkezésére. Ez a gyakorlatban legalább 3 érdemjegy/félév. A tanuló egyenletes leterhelése érdekében a számonkéréseket az év folyamán egyenletesen elosztva célszerű lebonyolítani. A tanuló kielégítő felkészülése érdekében egy nap kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassunk, s azok időpontját egy héttel korábban jelentsük be. Egy adott tantárgyból legalább annyi témazárót írassunk, amennyi a tárgy heti óraszáma. Az értékelés szintje és lehetséges formái: Tudásszint felmérésére irányuló diagnosztikus értékelés: A tanulók indulási szintjének megállapítását szolgálja év elején vagy egy-egy nagyobb tematikus egység bevezetésekor. Iránymutató a továbbhaladáshoz, feltérképezi a hiányosságokat. Formája: írásbeli feladatsor A tanulási folyamat során alkalmazott értékelés: Az aktuális tudásszint megállapítására szolgál. Formája: szóbeli felelet vagy a napi tananyagra vonatkozó írásbeli ellenőrzés. Témazáró értékelés: Formatív értékelési forma egy-egy nagyobb tanegység végén. Tájékoztat arról, hogy a tanuló mennyire képes a tanultak komplex alkalmazására, összefüggések felismerésére, önálló véleményalkotásra, problémamegoldó, logikus gondolkozásra. Formája: írásbeli feladatlap Gyakorlati tevékenység értékelése: Készség tárgyak, szakmai alapozás és szakképzés esetén egy-egy manuális tevékenység során létrejött produktum megvalósítási folyamatának értékelése. Félévi, év végi értékelés Az adott tanév rendjéről miniszteri rendelet rendelkezik, amely meghatározza többek között az első, illetve a második félév időtartamát, kijelölve a tanulók tanulmányi eredményei elbírálásának és a szülők ezzel kapcsolatos tájékoztatásának határidejét is. A tanulók eredményeinek elbírálását, értékelését legcélszerűbb tantárgyanként megtervezni, elvégezni, mivel ehhez az egyes tantárgyak követelményrendszere szempontokat ad. Szakmai elmélet A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. Az a tanuló, aki az év végén egy, maximum 3 tantárgyból sikertelenül szerepelt, augusztusban javítóvizsgát tehet. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban meghatározott felső határt meghaladta, de a nevelőtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki szakmai gyakorlatból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett, s az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. Az a tanuló, aki az év végén szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, vagy az összefüggő szakmai gyakorlaton nem vett részt, s a hiányzását nem igazolta, augusztusban javítóvizsgát csak a nevelőterület előzetes engedélyével tehet. A nevelőtestület döntéséhez a gyakorlati oktatást ellátó egyetértése szükséges. Kiadás: 4 40/452 oldal Kiadás dátuma:

41 Közismereti tantárgyak: A közismereti tantárgyak követelményt az a tanuló teljesítette aki minimum elégséges osztályzatot szerzett az egyes tantárgyakból. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja. Év végi vizsgák: Osztályozó vizsga: A törvényi előírásoknak megfelelően szervezhető. Különbözeti vizsga: Egyéni elbírálás alapján, pl. évközben átvett tanulók esetében van rá lehetőség. Beszámoló vizsga: A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles: - a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni, - félévkor és tanév végén beszámoltató vizsgát tenni. Az értékelés szempontjai: Szóbeli felelet, vizsga esetén: - kifejező készség - összefüggések felismerése - analitikus szintű tananyag feldolgozás gondolkodási készség, absztrakció, szintetizáció 9. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei és korlátai A tanulói terhek csökkentésének elvét a helyi tantervünk a követelmények meghatározásával érvényesíti. Az iskolában folyó tanórai munka és az otthoni felkészülés együttesen feltétele a tananyagban való előrehaladásnak. Az ismeretek egymásra épülésének elve szükségessé teszi a megfelelő ismeretek meglétét és szilárdságát. Az otthoni felkészülés hozzájárul a haladás folyamatosságához. A szóbeli és írásbeli házi feladattal célunk: - Hogy, biztosítsuk a továbbhaladáshoz szükséges megszilárdított ismeretet, annak begyakorlását és bevésését, - A tananyag elsajátítása folyamatos legyen, egyenletes terhet jelentsen a tanulóknak. - Úgy jelöljük ki, hogy a ráfordított idő mellett elegendő idejük legyen a tanulóknak-életkorukhoz igazodvaregenerálódásra, játékra, mozgásra, pihenésre. - A lehetőség szerint a tanulók érdeklődésének felkeltésével, érzelmi motiválással szívesen elvégzett feladat legyen, és ne tekintsék azt tehernek. - A tehetséges tanulók lehetőséget kapjanak a tananyagban való elmélyedésre olyan mértékben, amely megfelel nekik. Céljaink érvényesítéséhez az alábbi megállapításokat kívánjuk bevezetni: - A tanítási órán megtörtént az elsődleges bevésés. A házi feladat az újbóli felidézéssel a tartós emlékezetbe vésést szolgálja analóg, ismétlő feladatokkal. - A házi feladattal megvalósuló gyakorlás, ismétlés, támaszkodjon a délelőtti munkára, és egyedül, vagy kis segítséggel elvégezhető legyen. - Lehetőleg a tanulói órarend is az egyenletes terhelést szolgálja. Az osztályban tanító pedagógusok is egyeztessenek annak érdekében, hogy ne legyenek olyan napok, amikor sokkal több időre van szükség a felkészülésre. - Az otthoni felkészülés időtartama ne haladja meg, felsőbb évfolyamban a percet egy átlagos felkészültségű tanuló számára. A napközi és a tanulószoba ehhez az időkerethez igazodik. - Hétvégére sem szabad a lemaradást bepótlandó többlet házi feladatot adni, csak ami a napi tananyag rögzítését szolgálja. - Betegségből visszatért tanulótól (3 nap felett) a következő tanítási órán nem szabad számon kérni a házi feladatot. A tananyag pótlása történjen meg egy héten belül. - A házi feladatok ellenőrzése történjen meg a következő tanórán. Mulasztás esetén az eljárás egy iskolai szakaszban ugyanúgy történjen. Értékelése legyen beszámítható az írásbeli és szóbeli érdemjegyekben. - Törekvésünk, hogy érdekessé téve a házi feladatot, lehetővé téve az ismeretek gyakorlati alkalmazását. Kiadás: 4 41/452 oldal Kiadás dátuma:

42 Szorgalmi feladatokkal is biztosítsuk a differenciálást. Gyűjtőmunka, könyvtári búvárkodás stb., egyéni megoldások születését, és tetszőleges elmélyülést is lehetővé tesz. A szorgalmi házi feladatokat érdem szerint, de pozitívan értékeljük. 10. Közismereti helyi Óraterv a 3 éves szakiskolai képzésekhez az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján: Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar - Kommunikáció 2 óra 1 óra - Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 3 óra 1 óra 1 Társadalomismeret 2 óra 1 óra 0.5 Természetismeret 3 óra - - Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség-építő Program 1 óra 1 óra 1 óra Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra 11. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes Kiadás: 4 42/452 oldal Kiadás dátuma:

43 következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció Kiadás: 4 43/452 oldal Kiadás dátuma:

44 folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének Kiadás: 4 44/452 oldal Kiadás dátuma:

45 megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Kiadás: 4 45/452 oldal Kiadás dátuma:

46 A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 12. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fő célkitűzései A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és társadalom harmóniájának megteremtésére A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten. Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá A környezeti nevelés rövidtávú céljai A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához kapcsolódó ismereteket Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet kialakítása Takarékos energia (víz, villany) felhasználás A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul. Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési képességének megszerzését. Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását. Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására Kiadás: 4 46/452 oldal Kiadás dátuma:

47 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei Tanórai foglalkozások Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve rögzítjük ezeket a pontokat. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki, gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására Tanórán kívüli foglalkozások, programok Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal, hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében. Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért az igazgató a felelős. 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat. Alapvető elvünk, hogy elítéljük a bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Hisszük, hogy mindenkinek joga van egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ennek alappillére kell, hogy legyen az oktatás. Ennek érdekében feladatként valósítjuk meg: - A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését - A segítő hálózat kiépítését - Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását - Támogatások lehetőségeinek biztosítását - Az intézmény - szolgáltató szerepét a tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket Célunk, hogy e fiataloknak az oktatását, nevelését és szakmához juttatását minél eredményesebben valósítsuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy e fiatalok bárki mással, egyenlő eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Szakmához, műveltséghez és új kompetenciákhoz juttatásukkal szeretnénk növelni azon esélyüket, hogy hátrányos helyzetükből kitörve sikeres életpályát fussanak be, minőségi, minden emberhez méltó életet élhessenek. Tanulóink képzését szegregációmentesen, többi társukkal együtt, integráltan oldjuk meg. Nevelési Programunk előző, már részletesen kifejtett fejezetei is mind az esélyegyenlőség széleskörű biztosítását szolgálják, mint: - Személyiségfejlesztés - Közösségfejlesztés - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek - A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program - Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek - Komplex egészségfejlesztési, nevelési programunk Az esélyegyenlőség sokoldalú biztosítása érdekében, a következő fontos tevékenységeket mindig előtérbe helyezzük: - Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni képességei szerint haladhasson. Kiadás: 4 47/452 oldal Kiadás dátuma:

48 - A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, korrepetálással, valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A törvényi lehetőségeknek megfelelően elősegítjük, hogy arra jogosult tanulóink tankönyvtámogatást vehessenek igénybe. - A gyermekek védelme érdekében szívügyünknek tekintjük a drog-prevenciót, bűnözés elleni küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és szakemberekkel, akik évente több, a témába vágó előadást tartanak tanulóinknak. - Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe. - A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői munkaközösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében zajlanak. - Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során, sokkal nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat. - Javítjuk a külső és belső kommunikációt a problémák, konfliktusok minél gyorsabb, hatékonyabb rendezése érdekéért, ill. amennyiben szükséges- szakemberek, gyermekvédelem, gyámügy, hatóságok bevonásával próbálunk intézkedni tanulóink védelmében. Felvesszük a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítségünkre lehetnek ebben. - Továbbtanulási, átvételi és felvételi lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik az oktatási rendszerből valamilyen ok miatt lemorzsolódtak. Tanköteles koruk után is biztosítjuk az iskolai végzettséghez jutás lehetőségét. 14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A Nemzeti Köznevelési Törvény kiemelt kötelező feladatként jelöli meg, hogy minden egyes tanulónkat juttassuk el határon túli területekre és ennek lehetőségeit, módszereit, elveit, részvételi feltételeit még a munkaközösség által kidolgozás alatt áll. A különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozását (NKT kiemelt feladatköre), módszereinek megvalósítását a személyi és tárgyi feltételek biztosítását is még részletesen végig kell gondolnunk. 15. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei: Megnevezés Tanóra Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás Feladatai Heterogén osztályközösségnek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával- különös tekintettel a kooperatív technikák, projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára A szakrendszerű oktatásban, a szakmacsoportok gyakorlati tantárgyi modulok szervezésében. Szakmai alapozó tantárgyak felépítéséből következően. Kiadás: 4 48/452 oldal Kiadás dátuma:

49 Szakmai program Knt.13. (1) A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolai oktatás célja az, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Képesek legyenek munkatapasztalataik révén beilleszkedni munkakörnyezetükbe, törekedjenek munkájuk igényességére, eredményességére, legyen felelősségtudatuk. Az iskolai szakmai nevelés céljai - a szakma elsajátításához szükséges ismeretek hiányának pótlása - a tanulók szakmai önállóságra való nevelése - szakmai kompetenciák kialakítása (megbízhatóság, felelősségtudat, munkafegyelem, önállóság, fogékonyság.) - mentálhigiéné: az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása - önismeret fejlesztés - kommunikációs készségek kialakítása (beszédkészség) - problémamegoldó gondolkodás szükségességének felismerése, képességének fejlesztése Szakács szakma képzési célja: Olyan szakemberek képzése, akik képesek a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátására, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítására és előkészítésére. Az ételek a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára. A képzés során az egyes elméleti tantárgyak és a gyakorlati ismeretek birtokában váljanak sokoldalúvá, legyenek naprakészek a termelőmunkában. Az élelmiszerismeret alapozza meg az ételkészítési tevékenységeket szem előtt tartva a táplálkozás-élettani és biológiai hatásait. A vendéglátó szakmai alapismeretek, és a Gazdálkodási alapismeretek tudatos gazdasági szemlélet, üzleti szintű gazdálkodási gondolkodást hivatottak kifejleszteni az Ételkészítési ismeretekkel összhangban. A szakmai idegen nyelv ismerete segítse elő a választott szakmai kultúrkör lehetséges adaptálását: vendéggel folytatott érintkezésnél, külföldi munkavállalásnál idegen nyelven kialakított kínálatnál, étlapnál, étrendnél, rendezvénynél. Pincér szakma képzési célja: Olyan szakemberek képzése, illetve munkaerőpiacra bocsátása,akik a különböző típusú, nagyságú vendéglátó gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben étellel és itallal kiszolgálják a vendégeket, szolgáltatásokat nyújtanak a tőlük elvárható legudvariasabban és szaktudásuknak megfelelő hozzáértéssel. A vendégek által igényelt illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Kiadás: 4 49/452 oldal Kiadás dátuma:

50 A Vendéglátó szakmai alapismeretek és a Gazdálkodási alapismeretek tudatos gazdasági és szemléletet, üzleti szintű gazdálkodási gondolkodást hivatottak kifejleszteni az Ételkészítési ismeretekkel összhangban. A szakmai idegen nyelv ismerete segítse elő a választott szakmai kultúrkör lehetséges adaptálását a vendéggel folytatott érintkezésben. Eladó szakma képzési célja: Olyan szakember képzése, aki képes ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, értékesítési tevékenységet végez, készletezési, raktározási feladatokat lát el és segíti az árubeszerzést. A munkahelyi egészség és biztonság tantárgy tanításának célja a tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre. A Szakmai idegen nyelven legyenek képesek üzleti környezetben az élelmiszerek, vegyiáruk, gyógynövények, ruházati termékek, műszaki cikkek forgalmazásához kapcsolódó vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra. Az áruforgalmazás tantárgy tanításának célja az egyes árucsoportokba tartozó termékek jellemzőinek ismerete szolgáljon alapul a hiteles vevői tájékoztatáshoz. szakmai gyakorlat től a szakmai évfolyamon a tanulók gazdálkodószervezeteknél teljesítik szakmai gyakorlatukat tanulószerződés keretében. A szakmai gyakorlat értékelése z Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzésnél: Az eladó gyakorlati képzése két helyen; gazdálkodószervezetnél, továbbá az iskolában csoportos gyakorlati oktatás keretében folyik. A tanulók mind az iskolai gyakorlaton mind pedig a gazdálkodó szervezettől kapnak osztályzatot. Azonban az iskolában szerzett osztályzatuk a súlyozott. Felmenő rendszerben a 3 éves szakképzések esetében mind a kereskedelem, mind pedig a vendéglátás szakmacsoportban a 9-évfolyamonn a tanulók az iskolában vesznek részt szakmai gyakorlaton (oktató kabinet, tankonyha, tanétterem). A 10 évfolyamtól kezdődően azonban minden tanuló tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezetnél fogja töltene szakmai gyakorlatát, de mivel az egyes modulokban alacsony az óraszám a tananyag elsajátításához, ezért a szabad órakeret terhére elméletigényes gyakorlati oktatást tartunk az iskolában, amit osztályzattal értékelünk. A súlyozott osztályzat azonban a gazdálkodó szervezet által megállapított osztályzat lesz. Az új 3 éves szakmák esetében a 9. évfolyamon a tanulók a szakmai gyakorlatukat is az iskolában töltik, majd a nyári gyakorlatukat együttműködési megállapodás keretében gazdálkodó szervezeteknél. A 10. osztályban a szakmai gyakorlat már tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezeteknél folytatódik. a szakmai elmélet és a közismereti tárgyak oktatása továbbra is az iskolában folytatódik. Kiadás: 4 50/452 oldal Kiadás dátuma:

51 Eladó szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Modul 1/9 2/10 3/11 óra óra óra Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglakoztatás II , Foglalkoztatás I Kereskedelmi egység működtetése. A működtetés szabályai elmélet A működtetés szabályai gyakorlat 0,5 1 2, Az áruforgalom lebonyolítása elmélet Áruforgalom lebonyolítása gyakorlat Ruházati és vegyesiparcikkek forgalmazása elmélet 1 1 0,5 Ruházati és vegyesiparcikkek forgalmazása gyakorlat Élelmiszerek vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása elmélet Élelmiszerek vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása gyakorlat 2,5 6 4 Értékesítés idegen nyelven Műszaki cikkek forgalmazása elmélet Műszaki cikkek forgalmazása gyakorlat 2,5 3 3 Értékesítés idegen nyelven Komplex műveltségterület Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol Matematika 3 1 0,5 Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség építés Összesen Közismeret ,5 szakmai ,5 Elmélet-gyakorlat 30%-70% Kiadás: 4 51/452 oldal Kiadás dátuma:

52 Pincér szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Modul 1/9 2/10 3/11 óra óra óra Munkahelyi egészség és biztonság közös modul sz, p 0, Foglakoztatás II közös modul sz, p , Foglalkoztatás I. közös modul sz, p vendéglátó gazdálkodás elmélet közös modul sz, p 1 0,5 0,5 vendéglátó gazdálkodás gyakorlat közös modul sz, p ,5 Szakmai számítások elmélet közös modul sz, p 1 2 0,5 Szakmai számítások gyakorlat közös modul sz, p 0, Élelmiszer, fogyasztóvédelem elm közös modul sz, p 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem gyakorlat közös modul sz, p Élelmiszerek csoportjai elmélet közös modul sz, p Szakmai idegen nyelv közös modul sz, p Felszolgálás alapjai elmélet Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás elmélet ,5 Felszolgálás gyakorlat -- 0,5 1 Felszolgálás üzemi gyakorlat ,5 Komplex műveltségterület Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol Matematika 3 1 0,5 Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség építés Összesen Közismeret ,5 szakmai ,5 Elmélet-gyakorlat 30%-70% Kiadás: 4 52/452 oldal Kiadás dátuma:

53 Szakács, szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Modul 1/9 2/10 3/11 óra óra óra Munkahelyi egészség és biztonság közös modul sz, p 0, Foglakoztatás II közös modul sz, p , Foglalkoztatás I. közös modul sz, p vendéglátó gazdálkodás elmélet közös modul sz, p 1 0,5 0,5 vendéglátó gazdálkodás gyakorlat közös modul sz, p ,5 Szakmai számítások elmélet közös modul sz, p 1 2 0,5 Szakmai számítások gyakorlat közös modul sz, p 0, Élelmiszer, fogyasztóvédelem elm közös modul sz, p 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem gyakorlat közös modul sz, p Élelmiszerek csoportjai elmélet közös modul sz, p Szakmai idegen nyelv közös modul sz, p Konyhai kisegítés elmélet szakács 1, Konyhai kisegítés előkészítés alapozó gyakorlat Ételkészítés alapjai elmélet 2, Ételkészítés alapjai gyakorlat 3 0, Ételkészítés elmélet Ételkészítés gyakorlat Ételkészítés üzemi gyakorlat ,5 Komplex műveltségterület Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol Matematika 3 1 0,5 Társadalomismeret Természetismeret 3 Testnevelés és sport Osztályközösség építés Összesen Közismeret ,5 szakmai ,5 Elmélet-gyakorlat 30%-70% Kiadás: 4 53/452 oldal Kiadás dátuma:

54 Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés óraterv kifutó jelleggel Modul 2/12 óra Áruforgalom lebonyolítása 1.0/ Általános áruismeret 2 2.0/ Áruforgalmi tevékenységek 6 3.0/ Áruforgalmi tevékenység gyakorlata bgy A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 1.0/ Üzleti levelezés 1.0/ Üzleti levelezés elm ig gy 2.0/ Jogszabályok alkalmazása 6 2.0/ Jogszabályok alkalmazása elm ig. gy 3.0/ Pénzforgalmi előírások betartása 3.0/ Pénzforgalmi előírások betartása elm ig gy 3 4.0/ Bizonylatok kitöltése 4.0/ Bizonylatok kitöltése elm ig gy Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása 1.0/ Áruelőkészítési feladatok elm ig gy 3 2.0/ értékesítés idegen nyelven 4 3.0/ Élelmiszerek és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása 5 3.0/ Élelmiszerek és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása elm ig gy 3 4.0/ Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése bgy 30 Nyári gyakorlat ---- Összesen 32 Szakmai számítás -- Osztályfőnöki 1 Testnevelés 1 Összesen 34 Elmélet-gyakorlat 30%-70% Kiadás: 4 54/452 oldal Kiadás dátuma: