PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

Átírás

1 EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33) ; Fax: (33) web: PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA A működés helyi rendjét meghatározó dokumentum a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 EMMI rendelet alapján 2013 Kiadás: 4 1/452 oldal Kiadás dátuma:

2 Kiadás: 4 2/452 oldal Kiadás dátuma:

3 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EUROKT-AKADÉMIA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ADATAI...6 Az intézmény főbb adatai...6 Feladatai...6 Az alapító okirat (első) száma:...6 Normatív támogatás jogcíme:...6 Évfolyamok száma:...6 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...8 Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei Az iskolában folytatott oktatás és nevelés célja: A célok megvalósítását szolgáló eljárások: A nevelő-oktató munka feladatai: Szakmai ismeretek oktatása során a tanulókkal szembeni követelmények A nevelő-oktató munka eszközei- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS KIEMELT TERÜLETEI Önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái Az akarat értékrend fejlesztési területei Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete A tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐ FELADATAI A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés területei Az iskola, mint az egészségnevelés legfontosabb színtere: Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program témakörei: Az egészségnevelési program megtervezése: Az egészséges környezet kialakítása A betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat Az egészséges életmód Az ember természethez való viszonya Az egészséges táplálkozás A testmozgás jelentősége A testi higiénia A szenvedélybetegségek és elkerülésük, a rizikótényezők,környezeti ártalmak A szexualitás családtervezés szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás Az egészségnevelés, az egészségvédelem a tanórákon AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Elsősegély-nyújtás Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása a tanórákon PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnöki munka Osztályfőnöki órák A szemléltetés eszközei...19 Kiadás: 4 3/452 oldal Kiadás dátuma:

4 6. KÖZÖSSÉGFEJELSZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola vezetői: A pedagógusok: Az osztályfőnökök: Titoktartási kötelezettség KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység programja A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Iskolai sportkör: Tanulmányi kirándulások: Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Hit- és vallásoktatás: AZ ISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA Javítóvizsga Osztályozóvizsga Különbözeti vizsga Szintvizsga Állami vizsgabizottság előtt tett szakmai vizsga Egyéb szakmai vizsga A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI Felvétel az iskola induló évfolyamára Felvétel a felsőbb évfolyamokra Tanulók átvétele más iskolából Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése Eljárási szabályok, a tanulói jogviszony megszűnése esetén A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE...29 III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE...30 I. Általános irányelvek Magasabb évfolyamba történő beiratkozás átlépés feltételei...31 II. 1. A választott kerettantervek megnevezése Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét:...32 Kiadás: 4 4/452 oldal Kiadás dátuma:

5 4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamit a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Írásbeli beszámolók alkalmazott formái Szóbeli beszámolók alkalmazott fajtái Az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei...35 Az értékelés (érdemjegyek, osztályzatok feltételrendszere...35 Kritériumok, nem teljesítések esetén a következmények: A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek...36 A tanulók fizikai állapotának felmérése A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéshez kapcsolódó elvek Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei és korlátai Közismereti helyi Óraterv a 3 éves szakiskolai képzésekhez az 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján: AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek...48 SZAKMAI PROGRAM Eladó szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben...51 Pincér szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben...52 Szakács, szakképzés óraterve 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés óraterv kifutó jelleggel...54 ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU-ELADÓ SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE...55 ÚJ OKJ SZAKKÉPZÉSEK KÖZISMERETI HELYI TANTERVE ELADÓ SZAKKÉPZÉS PINCÉR SZAKKÉPZÉS SZAKÁCS SZAKKÉPZÉS A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Záró rendelkezések Kiadás: 4 5/452 oldal Kiadás dátuma:

6 I. Az EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola adatai Az intézmény főbb adatai Az intézmény neve: EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola Székhelye: Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Fenntartó: Az intézmény jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenysége: Vezetőjének kinevezése: EURO- ISKOLÁÉRT Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány önálló jogi személy önállóan gazdálkodó szakiskolai nevelés-oktatás EURO-ISKOLÁÉRT Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány kuratórium tagjainak hatásköre. Feladatai az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban OKJ) szereplő iskolai rendszerű nappali oktatás Az alapító okirat (első) száma: Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Hivatal 141-1/ Normatív támogatás jogcíme: Szakképzés elméleti képzés, szakiskola szakképzési évfolyamai nappali rendszerű iskolai oktatás Szakmai gyakorlati képzés nappali rendszerű iskolai oktatás Szakmai vizsga lebonyolítása es tanévben a következő szakképzéseket folytatjuk: - Bolti eladó Élelmiszer és vegyiáru-eladó elágazás OKJ (kifutó képzés) - Eladó- OKJ (felmenő rendszerben) - Szakács OKJ (felmenő rendszerben) - Pincér OKJ (felmenő rendszerben) Évfolyamok száma: Szakképző iskola: - 2/12 évfolyam kifutó rendszerben Élelmiszer és vegyiáru-eladó szakképzés a 2013/2014 tanévben - 1/9, Eladó, Szakács, Pincér szakképzés az új OKJ szerinti felmenő rendszerben 2013/2014 tanében. (később 2/10 és 3/ 11 évfolyammal bővül) Iskolánk, az Innovatív Szakképzésért TISZK Iskolája. A törvény értelmében, Magyarországon minden középfokú szakképzést nyújtó intézmény valamilyen központhoz kellett csatlakoznia, hogy fejlesztési forrásokhoz juthasson (pl. a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott támogatás). Az Innovatív Szakképzésért TISZK iskolái: Kempelen Farkas Gazdasági Vendéglátó Idegenforgalmi Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Komárom Kiadás: 4 6/452 oldal Kiadás dátuma:

7 Szentgyörgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és kollégium Ajka Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola Tatabánya Chevron Szakképzési, Átképzési, Felnőttképzési és Szolgáltató Kft Hang,-Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk Dr. Lauschmann Gyula zeneművészeti Jazz Szakközépiskola Székesfehérvár Gárdonyi Géza Szakiskola Székesfehérvár TIT Szakközépiskola Székesfehérvár Az iskola kapcsolati rendszere: Az iskola széleskörű külső kapcsolatokat ápol. Ennek keretében a vezetők személyes kapcsolattartása kölcsönös látogatások, telefonos és en keresztül történő információ kérés, információ csere,meghatározott tartalmú jelentések és egyéb dokumentumok eljuttatása formájában történik. Intézetünk különösen a következő intézményekkel áll állandó munkakapcsolatban: - Az Innovatív Térségi Integrált Szakképző Központ - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal - Komárom-Esztergom Megyei Főjegyző - Emberi Erőforrások Minisztérium - Nemzetgazdasági Minisztérium - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési Igazgatósága (NMH) - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály - K.E.M. Kereskedelmi és Iparkamara - Magyar Szabványügyi testület (MSZT) - K.-E.-M. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet (Tatabánya, Fő tér 4.) - Nevelési Tanácsadók Gyermekvédelmi Szolgálatok - Országos Egészségbiztosító Pénztár - Az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató Bioklinka Bt, MED test Kkt A városi oktatási intézmények vezetősége Kiadás: 4 7/452 oldal Kiadás dátuma:

8 II. Az iskola nevelési programja Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei Az iskola küldetése olyan nevelési oktatási tevékenység végzése, amely elősegíti az iskolába beiratkozó és ott tanuló fiatalok harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését, képességeik készségeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük, életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése révén. A tanulók ezáltal váljanak alkalmassá erkölcsös, önálló életvitelre, legyenek képesek magánérdekeik közérdekekkel való összeegyeztetésére, felelős állampolgári életvitelre. Az iskola különös figyelmet fordít a nevelés oktatás eszközeivel a tehetséggondozásra és a társadalmi leszakadás megakadályozására. Az iskola biztosítsa a hazai és az európai vállalatok által megkívánt szakmai készségek és a szakmai tudás átadását a fiatalok számára, melyek lehetővé teszik foglalkoztathatóságukat, növelik vállalkozói kedvüket, fejlesztik együttműködő készségüket és esélyt nyújtanak számukra a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez. Napjaink új orientációs törekvéseit ismerve fontos feladatunkká válik, hogy nemzeti értékeinkre, hagyományainkra büszke, azokat értő, őrző, de új értékeket is teremteni képes európai polgárokká neveljük növendékeinket, akiknél ismereteik, műveltségük szintjének emelkedésével arányosan erősödik nemzeti azonosságtudatuk is. 1.1 Az iskolában folytatott oktatás és nevelés célja: Az iskola szakképző iskola /a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 20../c/ pont/, ahol általános iskolai végzettségre, a 16. életévüket betöltött, minimum általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok részére az OKJban szereplő szakképesítések /a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 3../1/ bekezdés/ megszerzésére irányuló iskolai rendszerű /nappali/ Élelmiszer és vegyi áru-eladó szakképzés kifutó rendszer esetében a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről általános iskolai végzettségre, a 14. életévüket betöltött, minimum általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok részére) épülő, az OKJ-ban szereplő szakképesítések /a szakképzésről szóló évi CLXXXVIII törvény a szakképzésről/ megszerzésére irányuló iskolai rendszerű szakképzés Az iskolában csak szakképzési évfolyam működik, illetve felmenő rendszerben az új típusú 3 éves szakiskolai képzés Az iskolában folytatott nevelés és oktatás célja, olyan szakmai műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik szakterületük bármely részterületén a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően alkalmazottként, vagy egyéni vállalkozóként megállják a helyüket. A megszerzett ismereteiket a szakképesítés területén bekövetkező változások figyelemmel kísérésével, továbbképzéseken való részvétellel, a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan bővíteni képesek. A széleskörű alapozó képzés lehetőséget teremthet számukra a könnyebb szakmai beilleszkedésre, vagy akár az újabb szakképesítés megszerzésére. 1.2 A célok megvalósítását szolgáló eljárások: felkészítés a szakmai vizsgákra, jól hasznosítható idegen- és anyanyelvi-, matematikai-, természettudományos-, történelmi-, informatikai ismeretek oktatása és testnevelés. pedagógusaink egységes szellemű törekvése az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében, esélybeli különbségek kiegyenlítése, felzárkóztatása, tudatos személyiségfejlesztés Kiadás: 4 8/452 oldal Kiadás dátuma:

9 kialakítani az igényességet önmaguk és környezetük iránt. mércévé tenni a megbízhatóságot, becsületességet, pontosságot, udvariasságra, önfegyelemre nevelni, az egészséges életmódra nevelés 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai: A nevelés területén: megfelelő magatartási formák kialakítása (pl. tudatosítani, hogy, a vállalkozók, szolgáltatók a megrendelőből élnek, ennek megfelelően azokat ki kell szolgálni, a részükről megfogalmazott igényeket ki kell elégíteni), megfelelő beilleszkedő képesség kialakítása (pl. fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden cég igyekszik kialakítani az image-t, s a vezetés nem csak elvárja, de meg is követeli az alkalmazottaktól az ennek megfelelő viselkedést), A megfelelő kreativitás kialakítása (pl. az egyéni vállalkozó önálló gondolkodás, állandó fejlesztés nélkül a mai gazdasági helyzetben nem tud talpon maradni), az állandó megújulás iránti igény kialakítása (pl. a korszerű gazdasággal rendelkező államokban egy-egy szakember élete során 4-5 alkalommal kénytelen foglalkozást, szakmát váltani). Az oktatás területén olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére, képessé teszik a szakképesítés gyakorlására, a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására, a képzés célja, hogy a jelölt a szakképesítés legfontosabb elméleti ismeretei mellett elsajátítsa a legszükségesebb gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével, alkalmazásával a tanuló képes legyen az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározottaknak eleget tenni, s a szakmai bizonyítvány birtokában az adott szakterületen dolgozni, a környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása, a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni, az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése), A viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani. A szakképzés eredményességéhez szükséges általános műveltségi elemek megfelelő szintű elsajátíttatása 1.4 Szakmai ismeretek oktatása során a tanulókkal szembeni követelmények ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása során a tanulók legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük, sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.), ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban, tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel, Kiadás: 4 9/452 oldal Kiadás dátuma:

10 alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. 1.5 A nevelő-oktató munka eszközei- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások szakmai gyakorlati foglalkozások szakmai elméleti órák közismereti órák, melyek a megfelelő műveltség alapok kialakítását szolgálják a közismereti és a szakmai idegen nyelvórák informatikai- szakmai órák tanulószobák, egyéni és fejlesztő foglalkozások, korrepetálások szabadidős és DÖK programok Környezetvédelmi programokon való részvétel, felhívások, tablók elhelyezése, a szakmákkal kapcsolatos környezeti és egészségvédelmi vetélkedő szervezése, felhívások elhelyezése az iskolai közlekedőkön és gyakorlati képző helyeken. 2. A személyiségfejlesztés kiemelt területei 2.1 Önismeret fejlesztésének lehetőségei és formái Cél: Az éntudat és az önismereti kép kialakítása, melyek segítségével a tanuló objektíven meg tudja ítélni saját személyiségét. Az önismeret irányának szinterei: a személyiség domináns vagy depedens a kapcsolatban? Előítéletei Irányító típus, vagy hagyja magát irányítani? Rugalmas gondolkodású? A szubjektív énképe megegyezik az objektív énképével? Sikerorientált, kudarckerülő, vagy kudarckereső? Módszerek és tevékenységi formák Tanórán A tanóra egészébe beépül Tanórán kívül csoportos és egyéni beszélgetések 2.2 Az akarat értékrend fejlesztési területei Cél: A kitartó munkához való helyes viszony (szorgalom, igényesség, kitartás) kialakítása Pedagógiai feladat második fontos területe a helyes életmód, értékrend motívumainak, ismert szokásainak elfogadtatása, az önálló személyiségjegyek figyelembevétele alapján Feladatok: A pozitív értékrend kialakítása érdekében az értelemre hatva kell megismertetni az állandó értékeket: létezés, élet, egészség, testi erőnlét értékét, szellemi érték, kultúra, tudás értékét, erkölcsi, vallási erkölcsöket, az emberi kapcsolatokat, társadalmi eredményességet, a hazával, a nemzettel, a világgal kapcsolatos értékeket. Fel kell hívni a figyelmet és példákon keresztül be kell mutatni a negatív értékrend a deviancia elemeit, valamint a helytelen életviteli módokat. Kiadás: 4 10/452 oldal Kiadás dátuma:

11 2.3 Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az életmód, és a környezet nagymértékben befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség része, ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudományos ismeret. Az egészség megőrzése érdekében tisztában kell lenni a szervezet állóképességével, a szervezet terhelhetőségével. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek legyenek tisztában saját testképükkel ismerjék meg a testi fejlődés általános törvényszerűségeit tudjanak az egyes életkorokban végbemenő változásokról tanulják meg a külső megjelenés összetevőit, jelentéseit és hatásait alkalmazzák a testvédelem minden lehetséges formáját (pl. öltözködés, mechanikai védelem, baleset elhárítás) mérjék fel saját erőlétüket legyenek képesek saját állóképességük fejlesztésére gondoskodjanak egészségükről, tudatosan védjék azt fejlesszék saját jólétük érzését értsék meg, hogy a test és a lélek harmonikus fejlesztése a kitűnő egészségi állapot záloga. 2.4 A tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás Az iskolánk tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból többnyire kimaradó, beilleszkedési zavarokkal küszködő, hátrányos helyzetű illetve nehéz sorsú fiatalok számára szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s őket olyan tudással vértezze fel, hogy az így szerzett esélyeikkel élni tudjanak. Legfontosabb a személyközpontúság, az egyedi adottságokhoz igazodó személyiségfejlesztés és tanítás. Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nemcsak a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem a teljes személyiségét kívánja megközelíteni. Törekszünk a tanulók erősségeinek, hátrányuknak, szellemi szükségleteinek feltárására és optimális fejlesztésükre (figyelem, önuralom, kitartás, verbalitás). Így az egyénre figyelés fontos módszerével élünk. A saját élményen alapuló tanulási folyamat kiépítésére törekszünk, segítve ezzel a szocializációjukat. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek fogadják el a személyre szabott, egyéni bánásmódot alakuljon ki motivációjuk az új ismeretek megszerzésének irányába növekedjen a kompetenciaérzésük tudjanak élni a verbális és non-verbális kommunikáció eszközeivel legyenek képes önkifejezésre tudják oldani a csoportos helyzetekben jelentkező gátlásait legyen önértékelésük legyen igényük meglévő képességeinek fejlesztésére készítsenek időbeosztást maguknak Kiadás: 4 11/452 oldal Kiadás dátuma:

12 3. Az egészségfejlesztés fő feladatai Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.1 A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. Strukturált egész, amelyet saját megkülönböztető szerkezeti sajátosságainak dinamikus szerveződése alkot (temperamentum, extrovertáltság, introvertáltság). A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. Öröklött és veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonosan kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő rendszer. Ez a dinamikus rendszer határozza meg az egyén jellemző viselkedését és gondolkodását. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek építsék ki önbecsülésüket legyenek képesek külső és belső tulajdonságaikat revidiálni - tudják cselekedeteiket kontrollálni tudjanak önvizsgálatot tartani értékeljék a környezet visszajelzéseit fejlesszék értékes tulajdonságaikat gondoskodjanak testükről és lelkükről tanulják meg kezelni a stresszt kérjenek segítséget komoly vagy tartós probléma esetén tudják élvezni az egészséges és boldog életet. 3.2 Az egészségfejlesztés területei egészségnevelés megelőzés o elsődleges o másodlagos o harmadlagos 3.3 Az iskola, mint az egészségnevelés legfontosabb színtere: Az iskolai egészségnevelés során arra törekszünk, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást kapjanak az egészséges életvitelhez. Fontos, hogy megértésék az egészséggel összefüggő kérdéseket, beállítódásuk konkrét tevékenységekben nyilvánuljanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás lényeges területeit beépítjük az iskola pedagógiai rendszerébe. Az egészségnevelési program készítésekor figyelembevettük az életkori sajátosságokat, a tanulók szociális és mentálhygiénés állapotát, sőt a helyi adottságokat is. Áttekintettük a földrajzi régiónkból adódó hagyományokat, kötődéseket, amelyek szoros kapcsolatba hozhatóak az életmódi szokásokkal. Felderítettük azokat az akadályokat, amelyek gátló tényezőként hatnak az iskolai és az egyéni egészségnevelési program sikeres megvalósításában. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy alkalmazkodik az adott élethelyzetben lévő tanulókhoz. Fontos, hogy értésék a tanulók az egészség megőrzésének fontosságát, legyenek tisztában azzal, hogy az egészség érték, amely könnyen elveszthető, de nehezen visszaszerezhető. Tudják felmérni a betegségek megelőzésének fontosságát, valamint tudják alkalmazni azokat a technikákat, amelyek az egészségmegőrzést szolgálják. Tegyenek meg mindent saját és környezetük egészségszemléletének formálásáért. Segítsék közvetlen és közvetett környezetünk egészségének megóvását. 3.4 Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program témakörei: az egészséges személyiségfejlődés önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséget befolyásoló tényezők az egészséges környezet kialakítása a betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat az egészséges életmód Kiadás: 4 12/452 oldal Kiadás dátuma:

13 az ember természethez való viszonya az egészséges táplálkozás a testmozgás, testedzés jelentősége a testi higiénia a szenvedélybetegségek és elkerülésük, rizikótényezők, környezeti ártalmak - szexualitás szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás, családtervezés a tanulás és a tanulás technikái, megfelelő környezet, helyes időbeosztás 3.5 Az egészségnevelési program megtervezése: Az egészségi állapot javítása érdekében cselekedni nemcsak erkölcsi és politikai kötelesség, hanem gazdasági érdek is. Az egészségfejlesztés, a betegség megelőzése befektetés a jövőbe. A magyar lakosság egészségügyi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Ennek eredője a magyar nép történelmi múltja, de közvetlenül a lakosság életmódjával és környezetével függ össze. A program megtervezésénél kiválasztottuk a prioritásokat. 3.6 Az egészséges környezet kialakítása Európaiságunk egyik legfontosabb megnyilvánulása a környezetünkhöz való viszonyunk, de az egyszerű néphagyományok is úgy tartják, ha belépünk valahová, illik tiszta ruhába öltözni, megtörölni a lábunkat. Ha pedig vendéget várunk, ki szoktunk takarítani. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jó alkalmat kínál mindarra, hogy nagy javulást érjünk el a környezetünk állapotában, kiemelt feladatainkat megvalósítsuk. A lakosság aktív részvétele nélkül a környezetvédelmi célokat nem lehet végrehajtani. A problémák megoldásának jelentős része helyi szinten, többek között az oktatás nevelés szintjén történik. A tanulókban kifejlesztendő képességek, készségek ismerjék fel az egyes jelenségek fontosságát, kihatását tekintsék értéknek a környezetüket tudják felmérni a környezeti beavatkozásokkal járó következmények pozitív vagy negatív hatásait legyenek képesek mérlegelni környezeti tényezőkkel kapcsolatos döntések várható hatásait alakítsák ki magukban a környezetvédelemmel kapcsolatos tudatos magatartást érvényesítsék a környezet kialakítással kapcsolatos szerepvállalásukat tudjanak tájékozódni a környezetvédelemmel kapcsolatos információs anyagokban, gyűjteményekben, a világhálón, kiállításokon, múzeumokban ismerjék meg, a szakmájukhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket, és lássák annak környezeti hatásait legyenek tisztában a szakmájukhoz tartozó közvetlen környezeti hatásokkal és az ahhoz tartozó károsító hatások kiküszöbölésével 3.7 A betegség kialakulása, a gyógyulási folyamat Bármely betegség kialakulása elsősorban a kiváltó tényezőktől, a személy érzékenységétől, genetikai adottságaitól és a környezeti hatásoktól függ. A fejlődő szervezet testi érésének korai szakaszában fokozottan érzékeny a környezeti ártalmakra. Ennek oka a védekező rendszerek éretlensége. Egyre romló környezetünkben az emberiség egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. Gyorsan változik az emberek életmódja, táplálkozási szokásai és erkölcsi normái. A változások sok esetben a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait a kimerülésig igénybe veszik. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a táplálkozási tényezők szerepe a betegségek kialakulásában. A tünetek főleg akkor alakulnak ki, ha az egyént genetikai adottságai hajlamosítják rá. A betegséget jó esetben követi a gyógyulás folyamata, amely lehet részleges és teljes. A részleges gyógyulásnál a beteg nem nyeri vissza teljes "munkaképességét", hanem a rehabilitáció időszaka következik. A rehabilitáció arra hivatott, hogy a lehető legjobb és legnagyobb mértékben helyreállítsa a beteg egészségi állapotát. Ideális esetben a beteg számára betegsége csak tűnő rossz álom, amelyet csak felejteni érdemes. A tanulókban kifejlesztendő készségek képességek legyenek képesek felmérni a "figyelmeztető jelek" fontosságát tudják felmérni, mikor kell szakember segítségét kérni rendelkezzenek olyan kommunikációs készséggel, amely segíti betegségek megfékezésében Kiadás: 4 13/452 oldal Kiadás dátuma:

14 legyenek tisztában az egészségügyi ellátó rendszer felépítésévei tegyenek meg mindent a betegségek elkerüléséért kerüljék az egészségi állapotot veszélyeztető tényezőket ismerjék a kockázati tényezőket érvényesítsék a prevenciós magatartást 3.8 Az egészséges életmód A negatív tendenciák megfordításának a kulcsa a kezünkben van. Tudatosan kell törekednünk életmódunk körülményeinek jobbítására, ami harmonikus együttműködést jelent a környezetünkkel, a természettel. Növelni kell az egészségvédelemmel kapcsolatos tudást, ismeretet, mert a több és helyes tudás az életvezetés helyes alakításához vezet. Még több tudás birtokában a tanuló megfelelőbben tudja szervezni saját viselkedését, életét. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek képesek az egészség megvédésére tudjanak különbséget tenni a károsító és hasznos magatartási formák között tanulják meg az egészséges életmód kialakításához szükséges alternatívákat valósítsák meg az egészségvédő magatartást legyenek öntevékenyek a helyes döntések megvalósításában segítsék környezetét az egészséges életmódra nevelésben tekintsék értéknek az egészséges állapotot és a harmonikus életet 3.9 Diákétkeztetés. A tanulók számára az iskolánk mellett lévő étteremben ebédet biztosítunk. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat minden hónapban a hirdetményeken közzétett határidőig kell befizetni. Kedvezményes díjfizetés a mindenkori szabályoknak megfelelően igényelhető Az ember természethez való viszonya A környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életminőségét. Ugyanakkor az ember is megváltoztatja a környezetét és ez ismét visszahat az ember egészségére. Az egészséget támogató környezet kialakítása közös nemzeti érdekünk. Ennek érdekében szükséges rangsorolni a legfontosabb környezet egészségügyi problémákat. A lakosság aktív részvétele nélkül a környezet egészségügyi célkitűzéseket nem lehet megvalósítani. A természeti értékek megóvása a jövő nemzedék számára teremti meg az élet feltételeit, hiszen a "Földet csak kölcsön kaptuk". A tanulókban kifejlesztendő készségek és képességek tanulják meg óvni a természetet fejlesszék ki tudatosan a természet kincseinek védelmét legyenek képesek elkerülni a természet-károsító magatartást segítsék a környezet szennyezés megakadályozását váljon életszerűvé a természettel való kapcsolat 3.11 Az egészséges táplálkozás Magyarországon a halálozás háromnegyed részét táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek felelősek, elsősorban a szív és érrendszeri, másodsorban a daganatos megbetegedések. A nem megfelelő táplálkozás jelentős mértékben hozzájárul a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotához és a következményes nagyarányú halálozáshoz. Az egészséges táplálkozással és életmóddal ezek a betegségek jelentős részben megelőzhetőek. Az egészség megtartó, betegség megelőző táplálkozás ajánlásai egyszerűek, megtartásuk nem igényel különösebb erőfeszítést. Az egészséges táplálkozás öröm, de nemcsak a táplálkozás, hanem az egészség is az, rajtunk múlik, meddig van a birtokunkban ez a hatalmas kincs. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek tanulják meg az egészséges táplálkozás szerepét az egészség megőrzésében ismerjék meg a szervezetünk számára nélkülözhetetlen élelmiszereket, ételeket, tápanyagokat alakítsák ki helyes étkezési szokásaikat legyenek tisztában a táplálkozás, testsúly, növekedés összefüggéseivel ismerjék a helytelen táplálkozással összefüggő betegségeket Kiadás: 4 14/452 oldal Kiadás dátuma:

15 tudatosan kerüljék az egészségtelen ételek túlzott fogyasztását legyenek képesek tartózkodni a mértéktelen, nagymennyiségű ételek fogyasztásától tartsák be az élelmiszerbiztonsági szabályokat 3.12 A testmozgás jelentősége Az életmódbeli tényezők közül kiemelkedő az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás. Kutatások igazolják, hogy számos betegség megelőzhető lenne az egy életen át tartó aktív életmód fenntartásával. A fizikai aktivitás segít fenntartani testünk fizikai frissességét, testünk megfelelő izomtónusát. A sport és a testmozgás segít elviselni, tompítani a bennünket érő stresszt, segít oldani a pszichés feszültséget. A mozgás közvetve és közvetlenül is kifejti kedvező hatását, pl. csökkenti az agresszivitásra való hajlamot. Gyermek és fiatalkorban elősegíti a növekedés és fejlődés optimális szintjének elérését. Az egész világon megfigyelhető az a sajnálatos tendencia, hogy az iskolás-korú gyermekeknek csupán az egyharmada végez rendszeres testmozgást. Ugyanakkor a fizikai inaktivitással járó tévénézésre, DVD-re, számítógépre fordított idő jelentősen nő. Az elhízás valószínűsége egyenes arányban van a tévénézésre fordított idővel. A fiatalkori fittség hozzájárul a felnőttkori nagyobb aktivitáshoz, a kockázati tényezők jobb elkerülhetőségéhez. A népegészségügyi probléma méreteit öltő inaktivitás a társadalomra nézve fenyegető veszély. Megoldása sürgős cselekvést tesz szükségessé. Mivel a fizikai és szociális környezet erősen hozzájárul a mozgásszegény életmódhoz, ezért fontos a fizikai aktivitás lehetőségeinek megteremtése, valamint az aktivitásra való ösztönzés. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek tisztában a mozgás szerepével az egészség megőrzésében legyenek képesek elfogadni a mozgás és a sport élettani fontosságát tudják inaktív életmódjukat megváltoztatni ismerjék fel a táplálkozás és a mozgás összefüggését fejlesszék saját erőnlétüket tanulják meg milyen betegségek forrása lehet a mozgásszegény életmód fogadják el a sport és a testi-lelki egyensúly összefüggéseit alakuljon ki belső igényük a fizikai aktivitással szemben 3.13 A testi higiénia A higiénés magatartásra nevelés követelményeit csak egységes egészben lehet tanítani, a egyes részterületeket nem lehet egymástól elválasztani, úgy mint a személyi,- környezeti és mentálhygiéne. Tudatosítani kell, hogy a test és a szűkebb környezet megfelelő higiénéjének hiányában az egészséges állapotot veszélyek fenyegetik. Tartós igényt kell kialakítani a tisztaság iránt, hogy a fiatalokat életük ezen szakaszában meg tudjuk védeni a rájuk leselkedő veszélyektől. A tanulókban kifejlesztendő készségek, képességek legyenek tisztában a higiéna fogalmával fejlődjön ki belső igényük a tisztasággal szemben legyenek igényesek ápoltságukra, esztétikus öltözködésükre tudják elkerülni azokat a tényezőket, amelyek az egészséges állapotot veszélyeztetik neveljék szűkebb és tágabb környezetüket is a tisztaságra ismerjék azokat a módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tiszta környezet létrehozható és fenntartható legyenek ismereteik a tisztaság hiányának következtében kialakuló fertőző betegségek tüneteiről 3.14 A szenvedélybetegségek és elkerülésük, a rizikótényezők,környezeti ártalmak A szenvedélybetegség, a függőség jellemzője, hogy a személy azt éli meg, hogy szüksége van egy bizonyos cselekvés végrehajtására. Folyamatos vágyat érez erre és nem tud ennek a vágynak ellenállni. A függőség jellemzője a legtöbb esetben a tolerancia, azaz hozzászokás kialakulása. A tolerancia kialakulása azt jelenti, hogy egy adott szer ismételt használata során a használónak egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége ahhoz, Kiadás: 4 15/452 oldal Kiadás dátuma:

16 hogy ugyanazt a hatást elérje. A függőségek általános jellemzője a legkülönbözőbb testi, vagy lelki problémák megjelenése.. A szenvedélybetegség kialakulása többnyire együtt jár a belső értékrend megváltozásával. A tanulókban kifejlesztendő készségek és képességek ismerjék meg a szenvedélybetegségek fajtáit legyenek ismereteik a szenvedély betegek viselkedési formáiról tudják felmérni a károsító szerek szervezetre gyakorolt romboló hatását legyenek tisztában a szenvedélybetegség kapcsán kialakuló pszichés változásokkal ismerjék a különböző függőséget okozó szereket legyen képes elhárítani a veszélyes csoportok közeledését kerüljék el a serdülőkori szerhasználatot tudatosan keressék a biztonságos és támogató környezetet ismerjék a segítségkérés lehetőségeit, forrásait segítsék társaikat az elkerülés lehetőségeiben 3.15 A szexualitás családtervezés szerepe a párkapcsolatokban, a párválasztás A kamaszkor a testi és érzelmi változások kora. A főbb testi és lelki változások erre a korra tehetők. Nyugtalan szakasznak mondjuk, mert egy önismereti "zárlat" oldódik fel, a fiatalt a saját tulajdonságai érdeklik, belső élményei tudatosulnak. A szexualitás minden ember életének része, függ az illető értékrendjétől, önértékelésétől, saját testképétől. Alapvető az általános egészség szempontjából. Komoly hatása van a személyiség későbbi alakulására. Minőségében új emberi kapcsolatok alakulnak, melyeket elsősorban az érzelmek vezérelnek. Új szerepeket kell betölteni, a szerepjátékokban már más viselkedési módok jelennek meg, mint eddig. Fontos az alkalmazkodó képesség, az együttműködés. A tanulókban kialakítandó készségek, képességek ismerjék meg a nemi érés külső és belső jeleit tudjanak az elsődleges és másodlagos jellegről fogadják el a hormontermelés tüneteit legyenek tisztában a szexuális egészség fontosságával ismerjék a gyakori partnerváltás kockázatát tekintsék értéknek a tartós párkapcsolatot keressenek érzelmi támaszt a kapcsolatában találjanak alternatívákat a konfliktusok elkerülésére ismerjék fel a biztonságos családi légkör megtartó szerepét 3.16 Az egészségnevelés, az egészségvédelem a tanórákon Az egészségnevelés és egészségvédelem témakörei megtalálhatóak a tantárgyak rendszerében. Célunk az, hogy a tanulók érdeklődése, motivációja ne lankadjon a téma iránt. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatos "frissítés" jó eredményeket hoz. Mind a szakmai elméleti, mind a szakmai gyakorlati oktatás kereteit felhasználjuk az integrált oktatásra. Osztályfőnöki órák A testi, lelki egészség témaköre áthatja az iskolai élet valamennyi színterét, mégis a legtöbb lehetőséget az osztályfőnöki óra szolgáltatja. A követelmények kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit. Ezeken az órákon az ismeretek bővítésén túl legfontosabb a felvilágosítás, a prevenció. Építeni kell a tanulók előismereteire és tájékozottságára. Az egyes témák tervezésénél figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit, Kiadás: 4 16/452 oldal Kiadás dátuma:

17 az adott körülményeket, lehetőségeket, feltételeket az évfolyamok egymásra épülését. Az osztályfőnöki órán a teljesítményt nem érdemjeggyel mérjük, mégis el kell ismerni az eredményes munkát, esetleg elmarasztalással kell élnie a pedagógusnak, ha a tanulónál hiányosságot észlel. A diákok személyiségének fejlődését csak az állandó értékeléssel tudjuk vizsgálni. Ezért határozta meg iskolánk nevelő testülete a témakörökhöz kapcsolódó képességfejlesztési követelményeket. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 4.1 Elsősegély-nyújtás Az elsősegélynyújtásra szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyen kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót alkalmas módon (pl. telefonon, személyesen) értesíteni kell a szükséges beavatkozásról. Az értesítés vételekor az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni, de szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek és ismereteinek megfelelően az azonnali elsősegélyre szoruló személyt ellátásban részesíteni. Az ügyeletes vezető köteles biztosítani, hogy az elsősegélynyújtás előtt esetleg szükséges műszaki mentés megfelelően haladéktalanul megtörténjék. Egyidejűleg gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele). Az ügyeletes vezető köteles az elsősegélynyújtás után: ha a sérült járóképes, orvosi ellátása végett szakrendelésre küldeni; ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállítatni. A mentők segélyhívószáma 104 minden helyiségben kifüggesztésre kerül. Az elsősegélynyújtást, a sérült állapotát az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesének és a munkavédelmi megbízottnak bejelenteni. Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. 4.2 Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása a tanórákon Osztályfőnöki óra: beszélgetés a balesetveszélyes helyzetekről, megelőzésük vagy elkerülésük lehetséges módjairól. Célja, hogy tudatosítsuk a felelősséget önmagunkkal és másokkal szemben. Általános áruismeret: a balesetvédelem jelentősége a szabványok és direktívák kidolgozása során. A belesetek elkerülése érdekében alkalmazott tájékoztató jelölések értelmezése. a rizikó és biztonságos mondatok fajtái, jelentősége. Élelmiszer és vegyiáru-ismeret: Az élelmiszerbiztonság érvényesülését elősegítő rendszer a HACCP által elkülönített veszélytípusok megismerése. Élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés elleni védekezés szabályai. veszélyes hulladékok kezelése, megsemmisítésükre vonatkozó elírások. Áruelőkészítési ismeretek: kézi és gépi árumozgatás eszközei és biztonságos használati szabályai. Elektromos berendezések karbantartásának,tisztításának előírásai. Áruelőkészítésnél alkalmazott eszközök használati szabályai. Jogszabályok alkalmazása: A vállalkozásokat érintő munka és balesetvédelmi előírások és azok alkalmazása. Egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, mint megelőző intézkedések munkaruha, védőruha, védőeszközök, felszerelések biztosítása a munkáltató részéről. Áruforgalmi tevékenységek: Áruátvétel során használt szállító járművek biztonságos használata. Áruk tárolására szolgáló berendezések terhelhetőségének figyelembevétele. Vásárlási tájékoztatás tanácsadás az egyes áruk háztartásban történő használatához. Áruforgalmi gyakorlat: szakoktató irányításával eladás a csemegepultnál. A szeletelő-gép szakszerű kezelése, védő, tolókar alkalmazása. Kéziszerszámok (szeletelőkés, sajtvágó kés, olló, húsvilla) használata. Biztonságos árukihelyezés a közép állványra. Az alkalmazott takarítószerek egészségkárosító hatásai Kiadás: 4 17/452 oldal Kiadás dátuma:

18 5. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1 Az osztályfőnöki munka Célok és feladatok: Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének fóruma. Célja a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása, a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálása, az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Arra kell törekednünk, hogy nevelőmunkánk során a fiatalokban a lehető legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki. Olyan fiatalokat neveljünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb. Akik az élet értelmét az értelmes életben látják. Ez a nevelési cél annak az embernek az eszményét állítja a nevelés középpontjába, aki törekszik ugyan az anyagi jólét biztonságára, nem mond le a test örömeiről, de különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is. A szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki óráknak, az osztállyal való közvetlen és fesztelen érintkezésnek rendkívül fontos a szerepe. 5.2 Osztályfőnöki órák A évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a pedagógus munkában ezen tanulók nevelése nagy jelentőséggel bír. A középiskolás évek alatt a tanulók kamaszkorból lépnek át az ifjúkorba. pedagógusaink minden eszközzel segítik a tanulót, hogy ambivalens értéseit kezelje, korádban tartsa és motiváltsága biztosítása mellett a további életutat meghatározó döntéseket meghozza. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő példát, de legalábbis irányt mutató önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. Az osztályfőnöki órán feladata, és az osztályfőnök személyes felelőssége, hogy a tanuló megtanulja (elsődlegesen) felismerni erősségeit gyengeségeit. Év elején a pedagógus célzott kérdésfeltevésekkel elősegíti, hogy a tanuló képes legyen reálisan megítélni a tágabb és szűkebb környezetben elfoglalt helyét, és fogékonnyá váljon a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátításra, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonáson, készségek, ismeretek fejlesztésére. Az osztályfőnök feladata, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat feltérképezze a rábízott osztályban, a családból hozott negatív nevelési mintákat ellensúlyozza saját példamutatással, nyugodt és nyitott viselkedésével. Fejlesztési területek: Helyünk a társadalomban Énképünk Konfliktusok kezelése Tolerancia-másság elfogadása devianciák a társadalomban Világ-magyarázatok Vallás és társadalom Környezetünk védelme Tanulási nehézségek Elsősegély nyújtás szabályai Szexualitás fogamzásgátlás -szexuálisan terjedő betegségek Gyermekvédelem és gyermekbűnözés Am unka szerepe az ember életében A világ és én értéktudat a felnőtt élet értékei Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban( ünnep, betegség, halál) MI és a világ közéletiség és demokrácia: - államrendszer - állampolgári jogok Kiadás: 4 18/452 oldal Kiadás dátuma:

19 - állampolgári kötelességek Magyarország helye a világban és Közép-Európában A média társadalmi szerepe Eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése 5.3 A szemléltetés eszközei A szemléltetés eszközei Az egészségnevelő plakátok kiváló információhordozók, és mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság alkalmas arra, hogy saját munkáikat láthassák, meg tudják vitatni. Folyóiratok, újságok segítik a pedagógus munkáját, továbbá motiválja a tanulót olvasásra, gyűjtőmunkára, a problémák konkrét leírására, felismerésére. Kiállítások elmélyítik a megszerzett ismereteket. Gyűjtőmunka, prezentáció a sajátélmény megszerzését segíti. Szemléltető DVD-k: Gondolkodjunk együtt! (Kompetenciafejlesztés a a szakképző intézményekben Az út a boldogsághoz (Észszerű útikalauz a jobb élethez I-II. aha Oktató DVD ( országos szexuális és mentálhigiénés felvilágosító program) Legendák nyomában sorozat Az ember tragédiája Jankovics Marcell filmje Worldskills London 2011 a szakmák olimpiája MKK A legbátrabb város Matúz Gábor filmje5.4 A tevékenységek láncolata az osztályfőnöki órán Tevékenységek láncolata az osztályfőnöki órákon elmélyítik ismereteiket az önmegvalósításról, o o o hogyan kell képességeiket a végsőkig kiterjeszteni, hogyan jöjjön létre a minél nagyobb megfelelés, hogyan alakuljon ki az ideális énkép. a szabálytudat kialakítása érdekében gyakorolják az életkoruknak megfelelő nemi szerepeket, elsajátítják az ezzel kapcsolatos illemszabályokat, fejlesztik az ismereteken alapuló viselkedési készségüket. gyakorolják a társadalomellenes és veszélyes csoportok befolyásának kivédését. szituációk segítségével össze tudják hasonlítani a gazdag érzelmi intellektusú és veszélyes fiatalok csoportjának viselkedési formáit csoportokban gyakorolják a kommunikáció alkalmazását, annak nyílt és rejtett formáit. szituációs feladatokkal fejlesztik empátiás képességeiket, csiszolják vita kultúrájukat. foglalkoznak az egészségnevelés mélyebb tartalmával, a HIV-AIDS megelőző programmal. A témától függően a frontális ismertetést helyettesítve kerek-asztal vitákat rendezünk, hogy a tanulók szerepjátéka érvényesüljön (drámapedagógia) A vita-módszerek problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos hogy az érvek ütköztetése után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fontos, hogy a tanulók kölcsönösen tiszteljék és meghallgassák egymást. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel, meggyőző érvelésre, nyugodt magatartásra, az együttélési szabályok betartására. 6. KÖZÖSSÉGFEJELSZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségek nem csak egy-egy osztályon belül, hanem a külső és belső gyakorlati oktatási helyeken is kialakulnak spontán. Ez egyben azt is jelenti, hogy e területen a legtöbbet, a gyakorlati oktatást ellátó szakemberek tehetnek. Az iskolai tanműhelyekben dolgozó szakoktatók mindent megtesznek annak érdekében, hogy igazi közösségek alakuljanak ki, ennek érdekében szakmai programokat szerveznek (pl. kiállítások megtekintése), közös ünnepségeket szerveznek (pl. mikulás karácsony, ) Az előző pontban leírt eszközök és módszerek természetesen ennél a nevelési feladatnál is érvényesek. Kiadás: 4 19/452 oldal Kiadás dátuma:

20 7. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái 7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel. Az iskola vezetői és a pedagógusok, az éves munkatervben meghatározott gyakorisággal tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az alábbiak szerint: 7.2 Az iskola vezetői: fogadónapot tartanak, ahol a szülők problémákat vethetnek fel és javaslatokat tehetnek azok megoldására. 7.3 A pedagógusok: fogadóórát tartanak, ahol a szülők értesülhetnek gyermekük tanulmányi eredményeiről. 7.4 Az osztályfőnökök: szülői értekezletet tartanak, ahol a szülők, értesülhetnek gyermekük szorgalmáról, magaviseletéről és az osztály közösségi életről. A fogadónapokon, illetve fogadóórákon és szülői értekezleteken túl, az iskola vezetői és a pedagógusok halasztást nem tűrő esetekben fogadják a hozzájuk forduló szülőket, illetve felkérik a szülőket arra, hogy a felmerült problémák megtárgyalása céljából keressék fel az iskolát. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei tanulók és a pedagógusok között. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákgyűlés. Az iskolai diákönkormányzat fontos része az a diákok személyiségfejlődésének. Megtanulnak demokratikusan dönteni, a döntéseket elfogadni, maguk közül vezetőket választani, érdemi kérdésekben véleményt alkotni. A vezető pedagógus feladata a diákönkormányzat, iskolai vezetés és a tantestület közötti kommunikáció elősegítése, programok megszervezésének segítése.. A diák-önkormányzati jogokat a diákönkormányzat (DÖK) gyakorolja, képviselői minden tanulókat érintő kérdésben véleményt nyilvánítanak. Minden év elején az iskola vezetői, az első szakképzési évfolyamon tanulókat felkeresik. A bemutatkozást követően rövid tájékoztatást kapnak a tanulók az iskoláról. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy bármely problémájukkal felkereshetik az iskola vezetését, s kérjük, hogy ezt időben tegyék meg, ne akkor, amikor már nincs megoldás (pl. igazolatlan hiányzások). Minden évben osztály fórumokat tartunk, ahol a tanulók, minden, az iskolával kapcsolatos kérdésükre választ kaphatnak. A fórumokon az iskola vezetése részt vesz. 7.5 Titoktartási kötelezettség A pedagógust és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglakoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az konkrét tényt, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját. A közoktatásról szóló törvény módosítása ezért megtiltotta a gyermekek és tanulók személyes adatainak közlését minden olyan esetben, amikor arra a törvény nem ad felhatalmazást. Kiadás: 4 20/452 oldal Kiadás dátuma: