Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program

Átírás

1 Csátalja-Nagybaracska PEMPO 2010 Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program (a évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása alapján, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a módosítások zölddel szedve)

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Kapcsolatrendszerünk...4 Az intézmény jogi státusza (Kivonat az alapító okiratból)...5 A) Az ÁMK nevelési programja...10 Küldetés, jövőkép...10 Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások...11 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...14 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...16 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek...17 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...19 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...20 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok...23 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek...24 A szülő, gyermek, tanuló, óvodai-iskolai pedagógus együttműködésének formái...25 A pedagógiai-művelődési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...28 B) Helyi tanterv...29 Az iskolák egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai (Óratervek)...29 Kompetencia alapú oktatás alapjai...32 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése...34 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...36 Az iskolák magasabb évfolyamára lépés feltételei és az évfolyamismétlésre vonatkozó előírások...37 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...38 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formája 41 A tanuló teljesítménye, értékelésének, minősítésének formája...44 A szöveges értékelés osztályzatokra történő átváltásának szabályai...45 Modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...45 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...47 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...47 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai...48 A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyaga 48 A magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag...49 C) Egészségnevelési program...49 D) Környezeti nevelési program (Fogyasztóvédelmi szabályok)...60 Érvényességi rendelkezések...79 A pedagógiai-művelődési program elfogadása és jóváhagyása...80 MELLÉKLETEK

3 1. sz. melléklet: Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Óvodai nevelési program sz. melléklet: A pedagógiai-művelődési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke sz. melléklet: Segédtábla a tanévenként és évfolyamonként alkalmazott tantervekről sz. melléklet: Segédtábla az órakeret-számításokhoz a tanévekre sz. melléklet: Kérdőív a tanulók szokásainak felméréséhez sz. melléklet: A Csátalja-Nagybaracska ÁMK Általános Iskolája Simonyi Márton Nagybaracskai Tagintézménye által alkalmazott szöveges értékelés átváltása osztályzatokra sz. melléklet: A Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Általános Iskolája német népismeret helyi tanterve 1-8. o

4 Bevezetés Általános művelődési központunk arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa községeink lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk összeállításának célja pedig, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program magában is az egység megteremtését célozza. Az egyes fejezetek tartalmazzák mindazokat a részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják. Nem mond ellent ennek azon elv, miszerint, ha a logika úgy kívánta, az intézményegységenkénti sajátosságokat külön feltüntettük. Pedagógiai-művelődési programunkban arra törekszünk, hogy megőrizzük az intézményegységek pedagógiai szabadságát, egyéni arculatát, különös tekintettel a nemzetiségi hagyományokra. Feladattervek e pedagógiai és művelődési és program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente készülnek. Ezekben meg kell határozni: a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, az intézményi szintű rendezvények munkamegosztását, a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, az ellenőrzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községeket érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes tagintézmények, a külső közreműködők feladatait. Kapcsolatrendszerünk Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amelyet részletesen az SZMSZ szabályoz. Ennek területei: - az intézményvezető és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez, - az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. - Az intézményegységeken belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. Az önkormányzatokkal, társulási tanáccsal való élő kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is. 4

5 Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat az intézményegységek tervei tartalmazzák. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községekben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő. Az intézmény jogi státusza (Kivonat az alapító okiratból) A költségvetési szerv 1. Neve: Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Az intézmény jogutódja a július 31. napján megszüntetett alábbi közoktatási intézményeknek: - Általános Művelődési Központ Csátalja 6523 Csátalja, Kossuth L. u Simonyi Márton Általános Iskola és Könyvtár 6527 Nagybaracska, Szabadság tér Napköziotthonos Óvoda 6527 Nagybaracska, Nagyváradi u Rövid neve: Csátalja-Nagybaracska ÁMK 3. Székhelye: 6523 Csátalja, Kossuth L. u Az alapítás időpontja: augusztus Az alapító illetve fenntartó szerveinek neve és címe: Csátalja Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B. Nagybaracska Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6527 Nagybaracska, Szabadság tér Irányító szervének neve, címe: Csátalja-Nagybaracska Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa Székhelye: 6523 Csátalja, Kossuth L. u. 2/B. 7. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 5

6 - A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv a alapján óvodai nevelési-, továbbá a 26. -a alapján általános iskolai nevelési és oktatási feladatok ellátása. - A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. tv. 53. és 55. -ai alapján nyilvános könyvtári feladatok-, a 65. alapján települési könyvtári feladatok-, továbbá a 76. -a alapján helyi közművelődési feladatok ellátása. 8. Típus szerinti besorolása: többcélú intézmény, általános művelődési központ - tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény - közoktatási költségvetési szerv - közgyűjteményi költségvetési szerv - közművelődési költségvetési szerv - feladatellátáshoz gyakorolt funkciója: önállóan működő költségvetési szerv 9. A Csátalja-Nagybaracska ÁMK meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Csátalja Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 10. Működési köre: Csátalja község és Nagybaracska község közigazgatási területe 11. Jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy 12. Szervezeti felépítése, az intézményegységek és tagintézmények neve és címe: 12. a.) Általános iskolai intézményegység: - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Általános Iskolája 6523 Csátalja, Kossuth L. u Csátalja-Nagybaracska ÁMK Általános Iskolája Simonyi Márton Nagybaracskai Tagintézménye 6527 Nagybaracska, Szabadság tér b.) Óvodai intézményegység: - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Óvodájának Csátaljai Tagintézménye 6523 Csátalja, Dózsa Gy. u Csátalja-Nagybaracska ÁMK Óvodájának Nagybaracskai Tagintézménye 6527 Nagybaracska, Nagyváradi u c.) Közművelődési és közgyűjteményi intézményegység: - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Művelődési Háza 6523 Csátalja, Dózsa Gy. u

7 - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Könyvtára 6523 Csátalja, Petőfi S. u Az intézmény feladatellátását szolgáló további telephelyek: Csátalja, Garai u. 1. (általános iskolai alsó tagozat) Nagybaracska, Szabadság tér (iskolai telephely könyvtár) 14. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok intézményegységenként: Az alaptevékenység szakfeladatai - Óvodai intézményegység: Alaptevékenység területei: Óvodai nevelés, ellátás - a gyermek óvodai nevelése harmadik életévétől az iskolába lépésig, de legfeljebb hétéves koráig - az ötödik életévét betöltő gyermekek kötelező jelleggel történő fejlesztése, - az óvodai nevelés oly módon történő megszervezése, hogy az óvoda a szülői igények szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak, - vélemény kialakítása a tankötelezettség kezdetének megállapításához a közoktatási törvényben meghatározottak szerint. Az óvodában a nevelés, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a Kormány 137/1996. (VIII.28.) számú Korm.rendeletével kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramja és a 32/1997. MKM rendelet, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az intézkedési terv és az intézményi szervezeti és működési szabályzat szerint folyik. Az óvoda nevelési tevékenységének sajátosságai: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása A következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre kiterjedően kívánja e feladatot az alapító a társulásban működtetett intézményében ellátni: i. testi (mozgásfogyatékos enyhe fokban) ii. érzékszervi (látási-, hallási fogyatékos) iii. beszédfogyatékos iv. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd v. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján. - logopédiai ellátás - gyógy-testnevelés 7

8 nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás német kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai nevelés valamint cigány kisebbségi óvodai nevelés az alábbi intézményekben: - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Óvodájának Csátaljai Tagintézménye (német kisebbségi óvodai nevelés) - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Óvodájának Nagybaracskai Tagintézménye (cigány kisebbségi óvodai nevelés) - Általános iskolai intézményegység: Általános Iskola Évfolyamok száma: 8 (1-8. évfolyam): külön-külön Csátalja és Nagybaracska településeken. Alaptevékenység területei: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) - az általános műveltség megalapozása, - a társadalmi együttéléshez az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása, - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén a megelőző és feltáró tevékenység. - a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása. Az iskolában a nevelési-oktatási tevékenység a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendeletével kiadott Nemzeti alaptantervet és a nevelési- oktatási terveket, kerettanterveket, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit figyelembe véve készített és jóváhagyott pedagógiai programja és helyi tanterve, továbbá az önkormányzati minőségirányítási intézkedési program és az intézmény szervezeti működési szabályzata szerint folyik Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése az általános iskolások tanórán kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészítésnek szakszerű segítése a közoktatásról szóló törvényben meghatározott keretek között. A nevelési oktatási tevékenység sajátosságai: Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4. évfolyam) 8

9 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) A következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre kiterjedően kívánja e feladatot az alapító a társulásban működtetett intézményében ellátni: i. testi (mozgásfogyatékos enyhe fokban) ii. érzékszervi (látási-, hallási fogyatékos) iii. beszédfogyatékos iv. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd v. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján. - logopédia ellátás - gyógy-testnevelés Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1 4. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) német nemzetiségi nyelvoktató kisebbségi oktatás, valamint cigány kisebbségi oktatás az alábbi intézményekben: - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Általános Iskolája: német nemzetiségi nyelvoktatás - Csátalja-Nagybaracska ÁMK Általános Iskolája Simonyi Márton Nagybaracskai Tagintézménye: cigány kisebbségi oktatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Nyilvános és iskolai könyvtári feladatok ellátása a Csátalja-Nagybaracska ÁMK Általános Iskolája Simonyi Márton Nagybaracskai Tagintézményben. Tevékenységi körét a következő jogszabályok határozzák meg: évi CXL. tv. 55. és /1994.(VI.8.) MKM rendelet 3. számú melléklete Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - Közművelődési és Közgyűjteményi intézményegység: Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Szakmai alaptevékenység: - egyesületek, alkotó művelődési közösségek elhelyezése, folyamatos kapcsolattartás, - kiállítások rendezése - helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása 9

10 - szórakoztató programok, zenés, táncos rendezvények szervezése - internetes közösségi tér biztosítása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Szakmai alaptevékenység: Nyilvános és iskolai könyvtári feladatok ellátása a Csátalja-Nagybaracska ÁMK Csátaljai Könyvtárában. Tevékenységi körét a következő jogszabályok határozzák meg: évi CXL. tv. 55. és /1994.(VI.8.) MKM rendelet 3. számú melléklete Egyéb intézményi szolgáltatások - Az oktatási-nevelési intézmények az intézményi étkeztetést biztosítják, mely Csátalja és Nagybaracska Polgármesteri Hivatalainak feladatellátásaként (alapító okiratban rögzítetten) működik. Szakfeladat számok, megnevezések: Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Az intézmény szervezeti és működési rendjét, a hatásköröket, a tevékenységi kör részintézményekre történő lebontását, a hatásköröket és a munkaköri leírásokat az ÁMK Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A) Az ÁMK nevelési programja Küldetés, jövőkép Küldetésnyilatkozatunk Az ÁMK küldetése, az oktatásügy keretein belül megjelenő a települések vonzáskörzete gyermekeinek óvodai ellátására, valamint általános iskolai nevelésére-oktatására vonatkozó - speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben, amely kiváltja a települések lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartóinak és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Ezzel részéről megalapozottá és biztosítottá válik az intézményi működés feltételrendszere, a töretlen fejlődés lehetősége, valamint a kitűzött távlati célok elérésének útja, illetve a mindenkori körülményekhez mérten stabil egzisztenciális biztonság keletkezhet az alkalmazottak számára. Intézményünk küldetésének tekinti, hogy a községeink lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a 10

11 neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges alapfeltételeket, humán és technikai feltételével támogasson minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat, hatásmechanizmusunk kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekintjük elsődlegesnek, tevékenységrendszerünkben érvényesítjük a demokratikus, az emberi jogokat elfogadó, humánus, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódot és eljárásokat, gyermekeket, tanulókat, munkatársakat emberi értékeik, tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Jövőképünk Az intézmény kollektívája az aktuális feltételrendszerben megjelenő kedvezőtlen hatásokat mint a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedése is figyelembe véve, olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek a távoli időben látni szeretné az intézmény működését, valamint annak feltételrendszerét. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: 3-14 éves korig a gyermekek ellátása, nevelése, oktatása a lehető legmagasabb színvonalú, korszerű, európai színvonalú iskolába járhatnak, a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, fejlesztése teljes egészében helyileg megoldott, a legkorszerűbb taneszközök állnak rendelkezésre, a tantestület szakos ellátottságának megtartása az áttanítási lehetőségek által - megoldott, a pedagógus pályát európai szintű jövedelem viszonyok jellemzik és a közoktatás a település nemzetiségi hagyományainak, tradicionális értékeinek megőrzésében kiemelkedő szerepet játszik és ezért az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja. Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Alapelveink Az alább felsorolt pedagógiai elveket kívánjuk munkánk során érvényre juttatni Következetesség elve Motiváció elve Rendszeresség és fokozatosság elve 11

12 Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve Anyanyelven való tanulás jogának elve Ennek érdekében közvetíteni kívánunk Alapvető, továbbépíthető ismereteket Erkölcsi értékeket Magatartási, viselkedési normákat, modelleket Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál Az értelmes, kritikai gondolkodást A kommunikációs készségeket és képességeket Az egész életen át történő tanulási igényt Az önértékelés képességét Az együttműködés képességét Az egészséges életmódra való törekvést Céljaink A dél-bácskai régióban a mikro-térség nevelési, oktatási, művelődési igényeit folyamatosan kielégíteni tudó, összetett közoktatási intézményként (ÁMK) kívánunk működni a jövőben is. Kiemelt célnak tekintjük, hogy olyan színvonalú szolgáltatásokat nyújtsunk, ami a térség óvodás és általános iskoláskorú népessége, illetve szüleik számára megfelelő. Ezzel garantálva, hogy óvodáinkat, iskoláinkat választják gyermekeik számára. A közoktatás és közművelődés helyben való megszervezésével hozzá kívánunk járulni Csátalja és Nagybaracska települések népességmegtartó erejének fokozásához. A községeink lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének képesek elérni. Továbbá: Kiemelt hangsúlyt helyezünk a kreativitás és a tanulási motiváció erősítésére. A képességfejlesztést és tehetséggondozást minden tantárgy keretében első számú szempontként kezeljük. Munkánkat a következetesség, igényesség, a tanulókkal szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem jellemzi. A közösségek megfelelő terepet biztosítanak a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Érvényt szerzünk az esélyegyenlőségi szempontoknak, szegregációmentesen működünk valamennyi oktatási típusban. Nemzetiségi nyelvoktató programban elért eredményeinket megőrizzük, lehetőség szerint a nemzetiségi oktatásba bevontak körét bővítjük. 12

13 Feladatok Demokratikus alapokon álló tanár diák viszonyt alakítunk ki. A foglalkozások légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak A különböző szakterületeken tehetséges gyermekeket segítjük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást, az önálló tanulás képességét. A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a személyes eligazodás képességét. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos elhelyezéssel segítjük. Beiskolázásunkat folyamatosan alakítjuk partnereink igényeihez, arra törekszünk, hogy minél több tanuló válasszon az általunk kínált lehetőségekből. Támogatjuk olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítjuk, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. Eszközök Egyéni fejlesztő programokkal, a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, könyvtár), az intelligencia és kreativitást - fejlesztő egyéni programokkal, gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez mind az óvodában, mind az iskolában. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Felzárkóztató csoportos foglalkozás keretében és egyéni korrepetálással, a pozitív motiváció eszközeivel élünk, a jutalmazás és büntetés módszereinek alkalmazásában. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani Eljárások Az egyéni és közösségi tevékenységekben felmutatott produkciók. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi és sportversenyeken való szereplés. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. 13

14 Differenciált foglalkoztatás, az egyéni haladási ütemhez igazított terhelés. A pedagógus éljen a gyermekkel a megszólíthatóság közelségében. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, módszerek Magatartási modellek Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - A tanulói közösség - Követelés tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy - Gyakoroltatás távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Segítségadás - Ösztönzés - Ellenőrzés - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása, közvetítése - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés. - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - A tanulók önálló elemző munkája - Vita Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk pedagógiai-művelődési programja az országos óvodai alapprogramra, a NAT 2007-ben megfogalmazott és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Tevékenységrendszerünk azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek, tanulók - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az óvodai, iskolai és óvodán-, iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, 14

15 - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai-művelődési programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az óvodáink, iskoláink nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyermekek, tanulók személyiségét a különféle óvodai, iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Erkölcsi nevelés Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Értelmi nevelés Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Érzelmi nevelés Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés Feladat: A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nemzeti nevelés Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Állampolgári nevelés Feladat: Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, helyi közéletben való részvételre. Munkára nevelés Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A gyermekek, tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Egészséges életmódra történő nevelés Feladat: A gyermekek, tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A NAT az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg az iskolák számára: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása 15

16 Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A személyiségfejlesztésünk eredményes lesz, ha: - az óvodai, iskolai élet színes, változatos (tanulás, munka, játék, szórakozás, pihenés), - növeli a gyermekek, tanulók együttműködési készségét a foglalkozásokon, tanórákon, - hozzájárul életmódjukban történő változásokhoz, az értékek megőrzéséhez, azok meggyökereztetéséhez, - a gyermekek, tanulók többségénél megvalósul a pozitív magatartásváltozás, a munkában az alkotásban sikeresek, jól teljesítenek. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei: foglalkozások, tanórák - szaktárgyi órák o csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások o napközi o szakkörök o séta, kirándulás o sportkör diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: a gyermekek tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakításához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az ÁMK valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen: megjelenésével, viselkedésével beszédstílusával társas kapcsolatával magánéletével mindenki nevel. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg. 16

17 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A közösségi élet egyes területeihez (foglalkozások, tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A gyermekek, tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a közösségek fejlesztésében. Feladat: A gyermek és tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közösségfejlesztésünk eredményes lesz, ha: - a gyermekek, tanulók többsége segítőkész egymás iránt. - a gyermekek, tanulók többsége szívesen vesz részt közösségi rendezvényeken, megmozdulásokon. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A közoktatási törvény 30.. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértő és rehabilitációs bizottság dönt. Beilleszkedési, magatartási nehézségeket előidéző tényezők örökletes tényezők, családi mikrokörnyezetből adódóan, családi házon kívüli környezet miatt, iskolai körülményeiket tekintve, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. 17

18 Ezek mérséklését segítik elő óvodából az iskolába való zökkenőmentes átmenet feltételeinek megteremtése, segítségnyújtás az ismeretek elsajátításában, minden szinten a differenciális minél jobb kihasználása, mentálhigiéniás programok, pályaorientációs tevékenység, tanulók mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, kis létszámú tanulócsoportok szervezése a többi gyermekkel, tanulóval együtt, illetve külön foglalkoztatható tanulók számára, egyéni egy-három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából. A pedagógus kiemelt feladata a területen a pedagógus ismerje a képességzavar tünetegyüttesét, tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne alkalmazzon, értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, a teljesítménymérésnél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést, a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedő lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat az óvodai intézményegységekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, a felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és a gyermekek, tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Különösen az óvodák feladatai a problémás, neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatosan igénybe kell venni a speciális szakemberek segítségét, korrekciós munkával elő kell segíteni a gyermekek segítését, megkülönböztetett figyelem, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés. Pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz e területen - ha nő a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekek részvétele a napközis és a tanulószobás foglalkozásokon, - ha növekszik a tanulmányi átlaguk, - megfelelően teljesítenek a kompetenciamérések során. 18

19 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, a kompetencia alapú tanulásszervezésre (módszertanra) épülő nevelés-oktatás. Az iskolák nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. (Kompetencia alapú oktatás) A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tanórai, tanórán kívüli tevékenységek segítik az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások (Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felmerülő igényekről az iskolák lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején fenntartói döntés születik.) az iskolai sportkör (Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.) a szakkörök (A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskolai lehetőségek figyelembe vételével minden tanév elején a fenntartó dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.) versenyek, vetélkedők, bemutatók (A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolákban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. a szabadidős foglalkozások (A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos 19

20 rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; osztálykirándulások; (A tehetséggondozás elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhető.) erdei iskola, (Eredményes pályázat esetén szervezhető.) a továbbtanulás segítése. Különösen az óvodák feladatai, tevékenységi formák A foglalkozási ágakban kitűnő gyerekeket megkülönböztetett bánásmódban részesítjük, egyéni feladatokkal segítjük kibontakozásukat. Mozgás: tánc, sport (gyerekfoci) Vizuális nevelés: rajzpályázatok Mese, vers: egyéni szereplés, ünnepélyeken, műsorokon Ének: egyéni szereplés, ünnepélyeken, műsorokon Ezeknél a gyerekeknél felhívjuk a szülők figyelmét is a gyermeke tehetségére. Segítséget, ötleteket adunk gyereke további fejlesztésének lehetőségeire A közművelődés feladatai Iskolai, községi könyvtárak. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár és a szabadidőben látogatható községi könyvtár segíti. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Intézményen kívüli szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, kiegészíti az iskola által kínált szakköri lehetőségeket. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és a lehetőségek figyelembe vételével minden tanév elején születik döntés. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. A szakkörök lehetnek ingyenesek vagy költségtérítésesek. Zeneoktatás. A hangszeroktatás a tanulók egyéni érdeklődése alapján szerveződik, zeneiskolai keretben. A tehetség kibontakoztató tevékenységünk eredményes lesz - ha minél több tanuló részt vesz a versenyek (tanulmányi, művészeti, sport) különböző szintjein, - ha elért eredményeiket növelik. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A közoktatásról szóló törvény 41.. (5) és (6) bekezdése szerint az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. 20

21 Óvodák feladatai Elsődleges feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket a gyermek családban való neveléséhez. A szülői értekezleteken, családlátogatásokon nevelési problémák, magatartásbeli zavarok rendezésében ha a szülő igényli és elfogadja segítséget nyújtunk. A szülői értekezleteken igyekszünk az addig felmerült nevelési problémákat szakirodalom segítségével feldolgozni, a szülők elé tárni. Amennyiben problémás gyermekek kerülnek intézményeinkbe, gyermekvédelmi szempontból elsősorban pedagógiai eszközöket alkalmazunk a hátrányok, zavarok leküzdéséhez. Nagyobb odafigyelést, a gyermekekkel való őszinte törődést, felzárkóztató foglalkozást és egyéni képességfejlesztést a családdal tapintatosan együttműködve. Az óvodákban gyermekvédelmi felelősök végzik ezt a munkát a csoportvezető óvónőkkel együtt. Feladataink a gyermekvédelmi munkában Évenként, gyermekenként a körülmények feltárása, amelyek óvodásainkat hátrányosan érintik. (anyagi helyzet, csonka család, sivár háttér, nagycsalád) A veszélyeztetettség okainak vizsgálata a családban. (nevelési hiányok, erkölcstelen környezet, italozó szülők, rossz lakásviszonyok, egészségügyi és anyagi okok, megromlott családi kapcsolat) Gyermeki személyiség megismerése. A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása. Személyes kapcsolattartás a szülőkkel. Szükség esetén pszichológus, családgondozó segítségének igénybevétele. Együttműködés más gyermekvédelmi szervekkel, hogy elősegítsük a gyermek családban való nevelését, veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését. (Nevelési Tanácsadó, Gyámügy, Rendőrség ) A gyermekvédelmi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy szükség esetén kötelezzük a szülőt, vegye igénybe az óvodát. Ha nem jár rendszeresen óvodába, a családgondozóhoz fordulva jelezni van lehetőségünk azt is ha szükségesnek tartjuk a gyermek családból való kiemelését. Gyermekvédelmi felelős feladata a kapcsolattartás, a gyermekek nyilvántartásba vétele, az esetek feltérképezése. Az iskolák feladatai Az iskolák gyermekvédelmi tevékenységének három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Kiemelt feladatok: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében az iskolák együttműködnek a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatalokkal, 21

22 gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az iskolák pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai. /11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6.. (5) bekezdése/ gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: segíti az iskola pedagógusainak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolákban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. További részletezett feladatok: tájékoztatás: milyen problémával, hol, milyen időpontban, kihez kell fordulni családlátogatás: a nevelők, a szülők vagy tanulók jelzése alapján megismeri a tanuló családi környezetét értesítés: gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot 22

23 esetmegbeszélés: a gyermekjóléti szolgálat felkeresésére vesz részt benne kezdeményezés: a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az ÁMK vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájához szükséges feltételekről. /11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.. (3) bekezdés/ órakedvezmény, szakmai továbbképzés Osztályfőnökök Az osztályfőnökök segítik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének munkáját Feladataik: tájékoztatás: az osztályára vonatkozóan jelzi a problémás eseteket, fokozott figyelmet fordít ezekre prevenció Tájékoztatás A tanulók és szüleik tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. / 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.. (4) bekezdés/ A tájékoztatás ideje: a tanév kezdete A tájékoztatás módja: írásban A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása akkor lesz eredményes: - ha eredményesen elvégezzük a meghatározott feladatokat, csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek száma. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet. /Kt (6) bekezdés/ Feladataink A tanulók képességeinek felmérése. Szakterületen belül a differenciált foglalkozások megtervezése. Tanórán kívüli korrepetálások megtervezése. Tanulópárok kialakítása. Önálló fejlesztési gyakorlatok, gyakorló feladatok. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása történhet egyéni haladási ütemnek megfelelő tanórai csoportban, korrepetáláson, idegen nyelvből felmentett tanulók számára nyelvi óra alatt, órarenden kívül, a könyvtár látogatása, a könyvtárvezető segítségnyújtásának igénybevétele útján, az iskolák, művelődési házak önkéntes csoportjaiba való bekapcsolódással. 23

24 Egyéb lehetőségek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára szülőkkel kialakított közvetlen kapcsolat, Nevelési Tanácsadó, iskolaérettségi vizsgálat, egyéni foglakozás logopédiai foglalkozás. Az iskolákban előforduló esetekben a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására egyedi, eseti segítő programot határozunk meg. Felzárkóztató munkánk eredményes lesz: - ha a tanulási kudarcnak kitett tanulók többsége teljesíti a minimum követelményeket. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A családok zömében két gyermekről gondoskodnak, több az egy gyermekes család, s ritka a nagycsalád. A szülők iskolai végzettsége zömmel szakmunkás bizonyítvány vagy érettségi. Kevés a csak általános iskolát végzettek száma. Szintén kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülő is, itt az édesanyák vannak többségben. Az óvodák feladatai A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekeknél a családdal együttműködve, tapintatosan igyekszünk a körülményeket feltárni. Szükség esetén pszichológus, családgondozó igénybevételével segít a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében. Együttműködünk gyermekvédelmi szervekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság). Az iskolák feladatai Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülők áttelepült, beköltözött (új) tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. Minden osztályban akad egy-két hátrányos (HH/HHH) vagy veszélyeztetett helyzetű tanuló. Intézményen belül a hátrányosság, veszélyeztetettség okait az alábbiakban jelöljük meg: csonka család, súlyos betegség a családban, rokkant szülő, szegényes körülmények, művelődési igénytelenség, ingerszegény környezet. 24