Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola

Átírás

1 Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola 2013

2 Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet! A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. A nagy nevelők általában az elsőt tartják fontosabbnak. /Németh László/

3 Az iskola hivatalos elnevezése: Községi Általános Iskola Győrladamér Címe: 9173 Győrladamér, Petőfi tér 1. :96/ Tagintézmény neve: Községi Általános Iskola Győrladamér Győrújfalui Tagiskola Címe: 9171 Győrújfalu, Táncsics M. u. 2. :96/ Az alapító okirat szerint: 1) A Községi Általános Iskola 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény. 2) Győrújfalui tagintézménnyel rendelkezik. 3) Az iskola alaptevékenysége: nappali tagozatos általános iskolai nevelés-oktatás. A tanulók részére menzai ellátást nyújt. Az étkezést külső szolgáltatásként veszi igénybe osztályig napközit,5-8 osztályig tanulószobát biztosítunk. 4) Működési területe: Győrladamér község közigazgatási területén általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyamon. alapján. Győrújfalu község területén élő 5-8 évfolyamos tanulók oktatása társulási megállapodás Tagiskola: Győrújfalu Község közigazgatási területén élő 1-4 évfolyamos tanulók nevelése, oktatása. 5) Jogállása: önálló jogi személy, egyszemélyi felelős vezetője és képviselője az iskola igazgatója, akit a fenntartó nevez ki nyilvános eljárás útján, figyelembe véve a nevelőtestület véleményét. Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. 2

4 A község Győrtől 10 km-re található a Szigetközben Győrladamér, a régi nevén Ladomér. Vasúti közlekedés sajnos a Szigetközt elkerüli, községünk Győr és Mosonmagyaróvár irányából az 1401-es úton személyautóval, autóbusszal is könnyen megközelíthető. A munkalehetőségeket vizsgálva, a rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtized gyökeres változásokat hozott a község lakóinak életében. A termelőszövetkezet megszűnése, a győri tradicionális üzemek bezárása, átalakulása, a helyi műanyagfeldolgozó üzem beindulása alapvetően megváltoztatta a foglalkoztatási struktúrát. Szerencsére a munkalehetőségek lassú növekedése révén jelentős munkanélküliségről községünkben nem beszélhetünk. Községünk infrastrukturális fejlődése az elmúlt években ugrásszerű volt, említhetjük a vezetékes gáz, telefon, kábel TV, internet kiépítését is. Községünk lélekszáma folyamatosan növekedik (jelenleg 1700fő), az ezzel járó közfeladatok ellátásához jól működő közintézmények is szükségesek. Ezért kellett építeni új óvodát, kialakítani a Polgármesteri Hivatalban közösségi teret, felújítani az orvosi rendelőket, posta épületét. A közlekedéskultúráját növeli a községen áthaladó kerékpárút, a környékbeli községek közös kezdeményezésére megépülő elkerülő közút is növelné polgáraink, gyermekeink nyugalmát, biztonságát. Külön történik a gyermek és felnőtt orvosi rendelés, igaz hetente csak kétszer rendel az orvos és a gyermekorvos, heti egyszer a védőnő. A tanulók fogorvosi ellenőrzése évente egyszer Győrzámolyon történik. A falu eredete, múltja és az újonnan kitelepülő városi családok, azaz a vegyes és változó lakossági összetétel a magyarázata annak, hogy a községben a néphagyományok, a népszokások felélesztése, ápolása nem könnyű feladat, a község polgáraival összefogva iskolánk tanulói, pedagógusai felvállalják ennek megszervezését, lebonyolítását. Az iskolaépület 20 éve épült iskolánk modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy bizonyos változtatások, fejlesztések az eredményesebb, optimálisabb munkához elengedhetetlenek. Szerencsére a növekvő gyermeklétszám bizonyítja, hogy a tantermek nem állnak kihasználatlanul, hosszabb távon vizsgálva, még lehet, hogy kicsiknek is bizonyulnak. Az iskola bútorzata az életkori sajátosságokhoz igazodva egészséges feltételeket teremt tanulóink számára, sajnos a használat során folyamatos felújítást, cserét igényelnek. A beépített szekrények, padlóburkolat, szigetelés, vízelvezetés, tetőn a pala állapota már nagyobb felújítási beruházásokat igényel, amiknek súlyos anyagi vonzata van. Legnagyobb gond a tornaterem hiánya. A 2009-es iskolabővítéssel a közös helyiség hiánya megoldódott. Épületünk 80-m2-es aulával bővült. Itt tartjuk a közös ünnepeinket, versenyek megnyitóit, eredményhirdetését, rossz idő esetén a tanévnyitót és tanévzárót is. Testnevelésórák, bizonyos mozgásos foglalkozások megtartásában a széntároló helyén kialakított tornaszoba enyhít a mostoha körülményeken. A jól kialakított, palánkkal, kapukkal felszerelt kosár és kézilabdapálya jó idő esetén alkalmas a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások megtartására. Több szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére: művészeti terem, technikaterem, számítástechnika terem. 18 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, technikai színvonaluk jelen pillanatban elfogadható, segítségükkel a világháló is elérhető szeptember 1. óta iskolánk külön könyvtárhelyiséggel rendelkezik. Itt tároljuk a már 3000 példányt is meghaladó könyvtári állományunkat, melyben a könyvek mellett 3

5 videókazetták és multimédiás CD-ROM-ok is segítik a teljesebb információgyűjtést. Ebben a helyiségben tartjuk a könyvtári és a második idegen nyelv óráit is. Személyi feltételek Pedagógusok A nevelő-oktató munka kulcsembere a jó pedagógus. Az intézmény szellemi bázisa, a nevelőtestület, erősnek mondható, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel, hivatástudattal, kezdeményezőkészséggel, kreativitással rendelkező pedagógusok alkotó közössége. Jelenleg 13 teljes állású pedagógus, Győrújfalun 6 tanító dolgozik. Az iskola vezetése igyekszik biztosítani a nyugodt, eredményes munkavégzés körülményeit. A gyermekközpontúság, gyermekek iránt érzett felelősség, segítőkészség irányítja munkánkat, sokszor érezzük, hogy a pedagógus szerep nem ér véget a nevelőoktató munkában. Iskolánk szakos ellátottsága jónak mondható, kémia, informatika, ének tantárgyak oktatását óraadó szaktanárok végzik, a testnevelést felső tagozaton szakkollégiumi végzettséggel és óraadóval oldottuk meg. A többi tantárgyat megfelelő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel tanítjuk. Nem pedagógus alkalmazottak Iskolatitkárunk feladatát napi nyolc órában látja el. A 2 fő (4 órás) takarítói és 1 fő fűtő-karbantartó munkálatokat az önkormányzat alkalmazottjai végzik. Tanulók Tizenegy évre visszatekintve iskolánk tanulói létszáma folyamatosan meghaladja a 120 főt. Szerencsére tanulóink száma egyre növekvő tendenciát mutat, melynek fő oka a fiatalok letelepedését segítő, községi rendezési tervben elfogadott új építési telkek kialakítása. Tanulóink eltérő családi háttérrel és indíttatással érkeznek hozzánk, a felmerülő hátrányokat, hiányosságokat, nagy türelemmel, szeretettel, megfelelő szakértelemmel kompenzáljuk. Tanulóink fegyelme, viselkedéskultúrája folyamatos fejlesztést igényel, vannak pozitív változások, de ezen a területen soha nem érezhetjük befejezettnek munkánkat. Ezzel együtt elmondható, hogy a tanulók fegyelme kézben tartható, sőt más iskolák diákjaihoz képest jó. Ezt bizonyítja a kirándulásokon, mozi-, színház-, bábszínházlátogatásokon, kiállításokon tanúsított viselkedésük. Gyermekeink jól érzik magukat második otthonukban, ahol nemcsak tudást, de figyelmet, szeretetet is kapnak. Az alacsony osztálylétszámok kedveznek a családias légkör fenntartásának. Tanulmányaik átlageredménye folyamatos fejlődést mutat. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát. 4

6 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR], a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r. Rendelet, (továbbiakban: NAT); a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.) a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. 6

8 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Nevelő oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Fontosnak tartjuk nemzetiségekhez, etnikumokhoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Iskolánkban az oktatás mellett a nevelésnek is kiemelkedő szerepe van. Fontos a minőségi oktatás az ismeretek tárgyilagos közvetítése. Tanulóinkat megilleti az egyéni és egyenlő bánásmód. Életkornak megfelelő követelmények. Iskolánkban fontosak az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése. Ki kell alakítani az egymás iránti felelősséget, bizalmat szeretet és tapintatot. Fontos az egészséges fejlődés érdekében az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. Kiemelkedő szerepe van a szülőkkel való konstruktív együttműködésnek. Oktató nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. 7

9 Céljaink: Diákjaink felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességek fejlesztése. Legyen a tanuló az önálló véleményformálásra, cselekvésre, önálló tájékozódásra! A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. Feladataink: Az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását segítő programok, órai és tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetekben megfelelően viselkedjenek! A tanítási stratégiák alkalmazásában a differenciálásra törekvés biztosítása. Az iskola önmeghatározásából adódó sajátos feladatok: Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok segítségével. Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása. A szövegértés és szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése. Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között. A memoriterek rangjának visszaállítása. Az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása. 8

10 Könyvtárhasználatra nevelés. Az udvarias együttműködést felnőtt és kortárs partnerekkel. Tájékozottságot és ítéletalkotást az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerését. Eszközekeink - eljárásaink: Eszköz: - minden olyan tényező, amely valamely módon alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Eljárás: - nevelési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Eszköz: a differenciált tanítási- tanulási folyamat a az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása Eljárás: kooperatív tanulás Eszköz: - Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Eljárás: - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. Eszköz: - Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Eljárás: - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Eszköz: - Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Eljárás: - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. 9

11 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Életkori szakaszok megjelenítése. A gyermek fejlődése során, életszakaszokon megy keresztül, illetve ezen, szakaszokon belül is különböző területeken megy végbe a fejlődés. - Újszülöttkor: első 6 hét - Csecsemőkor: 6 hét- 1 év - Kisgyermekkor: 1-3 év - Óvodáskor: 3-6 év - Kisiskoláskor: 6-10 év - Serdülőkor: év - Ifjúkor: év - Felnőttkor: év - Öregkor: 60 évtől Bevető szakasz: évfolyam Kezdő szakasz: évfolyam Alapozó szakasz: évfolyam Fejlesztő szakasz: évfolyam Az általános iskolában tanulóink a kisiskolás kori és serdülő kori szakaszokban vannak, így azok sajátosságait kell figyelembe venni. Az iskola személyiségfejlesztés terén meg kell, hogy feleljen az alábbi elvárásoknak: a) Adjon teret a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának! b) Fejlessze a tanulók kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességét, önismeretét, együttműködési készségét, akaratát! c) Járuljon hozzá az egészséges, kulturált, életmód kialakításához, valamint az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához! Konkrét pedagógiai feladatcsoportok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan, tanórára, tanórán kívüli iskolai területre, ill. iskolán kívüli területre vonatkoztatva: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 10

12 4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 6. Testi és lelki egészségnevelés Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Fontosnak tartjuk még az alábbi területeken való személyiségfejlesztést: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén Fenntarthatóság, környezettudatosság területén Pályaorientáció területén Gazdasági és pénzügyi nevelés területén Médiatudatosságra nevelés területén A tanulás tanítása területén elvégzendő feladataink 11

13 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Képesek legyenek tanulóink: - Az egészség megóvására, megszilárdítására, ellenálló képességük növelésére. - Érzékelni saját egészségállapotuk változásait. - Pozitív irányba alakítani életvezetésüket, életmódjukat. - Prevenciót érvényesítő magatartásminták alkalmazása. - Egészségmagatartásukkal kapcsolatos döntéseik következményeinek vállalása. - Elkerülni az egészségkárosító tényezőket. - Hatékonyan működtetni társas-kommunikációs kapcsolatrendszerüket. - Hatékony konfliktuskezelési technikák alkalmazása. - Kompetenssé kell tenni tanulóinkat, hogy általános iskolai tanulmányaik során elsajátíthassák az egészséges életmód alapjait, legyen módjuk annak gyakorlására, ismerjék meg a veszélyek elhárításának módjait Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - Váratlan helyzetben a pedagógus és tanuló ne essen pánikba és tudja mi a teendő. - Hirtelen szívmegállás esetén meg tudják kezdeni az újraélesztést. - Artériás vérzésnél tudják a vérzéscsillapítás módját. - El tudják látni a kisebb sérüléseket és a töréseket rögzíteni. - Az iskola közössége tudja a segélyhívók telefonszámát. 12

14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. b) Iskolánk nevelőtestülete számára egy nevelési értekezlet keretében tartottunk elsősegély-nyújtási alapismereteket. Az előadó, községünkben élő mentőtiszt volt, aki főleg az újraélesztés technikáját sajátítatta el a pedagógusokkal. Ezt a továbbképzést kétévente megismételjük. c) A évfolyamos gyerekek minden évben részt vesznek a megyei katasztrófavédelmi versenyen, amit alapos elsősegély felkészítés előz meg. A verseny előtt 2-3 alkalommal a tanulók a győri mentőállomáson kapnak felkészítést. d) Kapcsolatban vagyunk a család-és gyermekorvossal, mentőtiszttel, védőnővel. 13

15 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. Mindezért a nevelőtestületnek a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kell meghatároznia a közösség számára előírt feladatokat. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait! - Megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit! - Sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek! - Legyen nyitott, megértő különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket! - Vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában! - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt! - Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! - Törekedjen a környezeti károk megelőzésére, a természet iránti felelősség kialakítására életmódjában! - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén! - Tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról kommunikálni! - Ismerje meg a környezet, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módjait! - Kapjon támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez! - Tanuljon meg tanulni! - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére! Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák (pl. rendhagyó órák, mentálhigiénés órák ) - tanórán kívüli, diákok által szervezett iskolai foglalkozások (diák önkormányzati munka szórakozással, művelődéssel kapcsolatos programok) - szabadidős tevékenységek (kirándulások, fesztiválok, bemutatók, táborok, honismereti- néprajzi ismereteket feldolgozó programok, mentálhigiéniás programok, színház-, mozi látogatások, kiállítások, sportdélutánok) - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, napközi) - erdei iskola 14

16 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az iskola dolgozói, a diákönkormányzat tagjai, a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: - Segítsék a tanulók kezdeményezéseit! - Járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez! - Biztosítsanak elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére! - Ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, megismerésére! - Segítsék a közösség szokásainak kialakítását, a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. - Segítsék a tanulókat a kulturált véleménykülönbségek, érvek kifejtésében! - Fejlesszék a sérült, beteg, fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartást! - Fordítsanak figyelmet a párkapcsolatok, a felelős családi élet kérdéseire! - Erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését! A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladata: - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, -A csoporton belüli kapcsolatok erősítése, -A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 15

17 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Iskolánk alsó évfolyamán kisfelmenő rendszer van. 1. és 2. évfolyamon van ugyanaz az osztályfőnök, aki osztálytanítója az osztálynak is. 3. osztályban új osztályfőnököt és tanítót kapnak a gyerekek. A felső évfolyamon az osztályfőnöki megbízás 4 évre szól (5. osztálytól 8. osztályig). A kiválasztás az igazgató jogköre, de előtte egyeztet a munkaközösség-vezetőkkel, 5. osztály esetén a 4. osztály tanítójával. Az alsó évfolyamokon az osztályfőnöki megbízás 2-2 évre, a felső évfolyamokon 4 évre szól. Osztályfőnök feladatai: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. 16

18 - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az 1. osztályos osztályfőnök feladata a beszoktatás, intenzívebb kapcsolattartás a szülőkkel, napi munkakapcsolat a napközis tanítóval, visszajelzés az óvodának. A 2. osztályos osztályfőnök feladata az OVI-SULI foglalkozások tartása a nagycsoportos óvodásoknak (évi 4 alkalom). A 8. osztályos osztályfőnök kiemelt feladata a tanulók felvételi vizsgára való jelentkezési lapjainak elküldése, a felvételi lapok kitöltése, időben való postázása. Felelős az év végi rendezvénysorozat ballagókat érintő feladataiért. Az osztályfőnökök tanulmányi kirándulást szerveznek osztályuk számára. A tanulmányi kirándulás megszervezése során figyelembe veszik az új köznevelési törvény által meghatározott irányvonalakat. Az alsósoknak, a megye területén, a felsősöknek a régió területén szerveznek kirándulást vagy a lakóhelytől max.120 km-es körzetben. Lehetőség szerint az ide járó tanulók általános iskolai éveik alatt (felsőben) egyszer egy budapesti kiránduláson is részt vesznek, mivel fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék a fővárost. A kirándulások során a diákokra háruló költségeket a szülők fizetik, a pedagógusok költségeit (útiköltség, szállásköltség, belépőjegy) pedig a fenntartó. A költséghatékonyság érdekében a kirándulást lehetőség szerint egy tanítási napra szervezzük, így nem kell helyettesítést szervezni. A kísérő pedagógust a Kjt. szerinti díjazás illati meg. 17

19 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Képességek halmozódása, egységbe szerveződése, mely az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. A meghatározás ismeretében minden pedagógus feladata az átlagosnál jobb, kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók felismerése, ill. képességeik további fejlesztése. Tehetséggondozás: folyamatos pedagógiai feladat. Feladata: - tehetség felismerése - tehetség gondozása - versenyeztetés - menedzselés - speciális személyiségjegyek fejlesztése: önbizalom, bátorság, felelősségérzet, megmérettetés igénye, versenyszellem (fair play), segítőkészség, együttműködési készség - szakmai orientáció a tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai irányba Tehetséggondozás színterei: - tanórai differenciált foglalkoztatás - egyéni feladatok - egyéni foglalkozás - szakkörök - aktív könyvtárhasználat - részvétel különböző szintű tanulmányi versenyeken: iskolai, területi, országos - a számítástechnika eszközjellegű használata, gyakorlás Tehetséges tanulók eredményeinek elismerése: - jutalmazás (írásos, tárgyi) - dicséret (szóbeli, írásbeli) - térítésmentes utaztatás versenyekre A tanulók különböző képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli differenciálással csak részben tudjuk megoldani, ezért tanórán kívül is nagy szerepet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. (szakkörökön, napközis foglalkozásokon, otthoni önálló munkában) 18

20 Egészséges versenyszellemet, olyan értékrendet alakítunk ki, amelyben a tudás, a munka a meghatározó. Házi-, kiskörzeti-, területi-, megyei-, országos (végső cél) versenyekre indítjuk tanulóinkat, szorgalmazzuk a levelezős versenyeken való részvételt. Kiemelt feladatunk a matematikai és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása. Az általános iskolai tanulmányok elején alapkövetelmény a szemléletes tárgyalásmód. A problémamegoldó gondolkodást a következő módszerekkel fejlesztjük: - feltételezés módszere - inverzió módszere - logika módszerei - számlálás módszere - táblázatok módszere - grafikus módszerek Intelligencia tesztek segítségével a kreatív gondolkodást, a váratlan helyzetekben való eligazodást segítjük A későbbiekben ezekre építve szemléletet, gondolkodásmódot fejlesztünk, az időigényes önálló felfedeztetésnek is helyet adunk. Végső célunk a képességek és készségek magas szintű fejlesztése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Közismert, hogy a tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) valamint a magatartászavar (figyelemzavar, hiperaktivitás, agresszivitás, disszocialitás) egyre nagyobb számban fordul elő a tanulóifjúság körében. Tanulási zavarnak tekintjük azt, az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. A teljesítménykudarcok másodlagos neurotizációkhoz vezetnek. A szülők többsége a megelőző jelzéseket alvási, evési problémák, beszédfejlődési zavarok, beilleszkedési nehézségek stb. nem tekinti olyan bajoknak, amivel szakemberhez kellene fordulniuk. Tartanak a korai esetté nyilvánítás bélyegétől is. Így a legtöbb gyermek csak iskoláskorban, tanulási és magatartási panasszal kerül szakember elé. 1. Fontos, hogy a szakember felismerje a részképességek működése és a sikeres tanulás közti összefüggést. Erre irányuló törekvés már a helyi óvodában elindult: - Csabay Katalin LEXI c. mesetankönyvét (komplex iskola előkészítő program) használják, amellyel kiküszöbölhetők a későbbi tanulási nehézségek. 2. Elsődleges feladatunknak tekintsük, hogy: - olyan tankönyveket válasszunk 1. osztályban az olvasás írás tanításában, amelyek elősegítik a homogén gátlás kiküszöbölését és megakadályozzák az ál diszlexia kialakulását. 3. Iskolánk kötelessége; - Az egyéni, ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása. Szaktanárok konkrét feladatai: - a hiányosságok felismerése (célirányos megfigyelés, képességmérések, információgyűjtés) - a felzárkóztatás folyamatának irányítása (egyéni fejlesztő program, folyamatos ellenőrzés, értékelés, korrekció, együttműködés a családdal) - személyközpontú módszerek alkalmazása (rendszeres beszélgetés, problémamegoldó technikák, ráhangoló program) 19

21 - folyamatos önfejlesztés (tapasztalatszerzés más iskolákból, szakmai folyóiratok, képzési programok) Új lehetőségünk: Az iskolában megfelelő szakirányú végzettségű fejlesztő pedagógus és óraadó tanárként heti 3 órában gyógypedagógust és logopédust foglalkoztatunk aki, komplex képességfejlesztést végeztethetnek ezekkel a gyermekekkel: a. tanítási időben, de az osztálykereteken kívül, készségtantárgy tanítási idejében vagy az érintett tantárgy tanítási idejében b. tanítási időn kívül többletidőben A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. A tanulási nehézség definíciója: életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, DE NEM SNI - s! Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: - az érintett tanuló osztályfőnöke - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai feladatok: - osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége - a komplex zavar oki hátterének kutatása - a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) - a tanulóval való személyes törődés 20

22 - tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése - együttműködés a szülőkkel - segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől - a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás - folyamatos követés - rendszeres visszacsatolás Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Kulcsfontosságú, koordináló funkciót betöltő intézmény a Gyermekjóléti Szolgálat, mely az iskola mellett működik. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja: - családdal való kapcsolattartás rendszerét - tanuló azon tanulási szervezetek, diákönkormányzat segítését - az egyes jogát, hogy családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön - a gyermekek napközi, illetve tanulószobai ellátásának biztosítását A pedagógusok számára megfogalmazódó gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: - közre kell működniük a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében - fel kell figyelniük a tanuló tanulmányi eredményének látszólag indokolatlan romlására, jelezniük kell ezt a gyermekvédelmi felelősnek Az iskola és gyermekvédelmi felelős feladatai: - a problémák felismerése - az okok keresése - segítségnyújtás - jelzés az illetékes szakembereknek Alapvető célok: - prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - együttműködés különböző szakemberekkel A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel, javaslattétel további teendőkre - hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése, szabadidős tevékenységek szervezése - a megfelelő szociális ellátási lehetőségek (kedvezményes, ill. ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv) számbavétele A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatosan: 21

23 - a veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel - veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, javaslattétel további teendőkre - egyeztetés Gyermekjóléti Szolgálattal - a veszélyeztetett gyermekek tanulmányi előmenetelének, valamint szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése - drog és bűnmegelőzési programok szervezése Mindent meg kell tennünk, hogy tanulóink esélyegyenlőtlensége csökkenjen, hogy a valódi esélyegyenlőség alapjait megteremtsük A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja a tevékenységet. Munkáját éves program alapján, előre tervezett módon végzi ez érintett tanulók sorsát napra készen követi. A program célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet, az alábbi dolgokból adódhat: - családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek - csonka családban felnövő gyerekek - munkanélküli szülők gyermekek - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött, új tanulók - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek Leggyakoribb veszélyeztető tényezők: - anyagi okok - környezeti okok - magatartási okok - egészségi okok Iskolánkban a szociális hátrány jelenléte egyértelműen megállapítható néhány tanulónál. A szociális hátrány miatt sérül a tanuló joga, hogy kortársaival azonos szinten és lehetőségekkel vehessen részt az oktatásban, kibontakoztatva személyiségét, tehetségét, megteremtve későbbi boldogulásának alapjait. A szociális hátrányból adódó iskolai feladatok, lehetőségek: Tanuló követéses vizsgálata Jelentés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, vagy az önkormányzat jegyzőjének Közvetlen anyagi támogatás (segély, stb.) az önkormányzat kompetenciája Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások rendszeréről, lehetőségeiről Iskolai lehetőségek: tankönyvtámogatás, ingyenes taneszköz juttatása, étkeztetési támogatás, ingyenes étkeztetés (napi 3-szori étkezés), iskoláztatási támogatás a tanévkezdés kiadásainak enyhítésére. A fenti, iskolai jellegű lehetőségek településünkön az önkormányzat által biztosított formában működtek, minden tanulónkra kiterjedően. Lehetőségünk még: iskolai alapítvány működése, melynek keretében támogathatók a szociális hátrány anyagi okaival sújtott tanulók, ill. a hátrányt kompenzáló közösségi 22

24 megmozdulások. Pl. kirándulás, táboroztatás költségeinek részben vagy egészben történő kiegészítése. További pedagógiai feladatok: - Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás - Tapintatos egyéni bánásmód - Tanórán kívüli programokba történő orientálás - Napközis foglalkozás igénybevételére történő motiválás - Szabadidős programokba történő aktív bevonása a tanulónak Szükség esetén a pedagógiai szakmai szolgálat szakembereinek bevonása, együttműködve a Gyermekjóléti Szolgálattal Rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal Mentálhigiénés programok Drog, bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Pályázatok figyelése, részvétel Iskolánkban biztosítjuk a feladatot ellátó pedagógus számára: - a továbbképzést - a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét. 23

25 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Iskolánkban hét éve működik diákönkormányzat. Vezetője a nevelőtestület egy tagja. Tagjainak száma tíz fő (4.-8. évfolyamból 2-2 tanuló). Diák önkormányzatos diákok feladata, hogy közvetítsék az osztály véleményét, kérését a diák önkormányzati vezető, majd a nevelőtestület felé. A diák önkormányzati tagok megválasztása szeptemberben történik, ekkor készítik el az éves munkatervüket, igazodva a tanév munkarendjéhez. Évente háromszor tartanak gyűlést. Diák önkormányzat javaslatot tehet tanórán kívüli szervezésére: - sportdélután az alsó tagozatnak - farsangi bálok programja - mikulás diszkó - kerékpártúra - színház- és mozilátogatás A diák önkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről - a diák önkormányzat működéséhez biztosított anyagi javak felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról A diák önkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattétellel élhet: - az egész közösséget érintő tanulói pályázatokról - a sportkör idejéről, működési rendjéről, tárgyi felszereléséről - a könyvtár nyitva tartásáról, könyvtárbővítés irányáról, működési rendjéről A diák önkormányzat SZMSZ-ét a választó munkaközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha jogszabály sértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ - ével házirendjével. A jóváhagyásról a nevelőtestületnek 30 napon belül nyilatkoznia kell. A tanulók egyénileg az osztályfőnök közvetítésével véleményt nyilváníthatnak a pedagógiai programon belüli tantárgyválasztásról. 24

26 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk közösségének közvetlen kapcsolata az alábbiakkal van: - szülők közössége - helyi óvoda - fenntartó - működtető önkormányzat - helyi civilszervezetek - Harmónia Művészeti Iskola - szakszolgálatok - szakmai szolgáltatások - egészségügyi szervek:gyermekorvos,védőnő,fogorvos - gyermekjóléti szolgálat A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Helyi óvoda: OVI-SULI foglalkozások tartása (évente 4-szer) a nagy csoportos gyerekekkel. Tanító nénik és óvó nénik vezetésével. Részvétel egymás rendezvényein. Fenntartó: A fenntartó által szabályozott módon működik intézményünk. Működtető önkormányzat: Győrladamér Község Önkormányzata vállalta iskolánk működtetését. Tanulóink és pedagógusaink részt vesznek a falu programjaiban, faluünnepélyek szervezésében, falunapi rendezvényeken. Civil szervezetek: Intézményünk gyakran kéri a polgárőrség segítségét programjaink biztosítására. Vannak közös megmozdulások is: papírgyűjtés, szemétszedés, falunap. A helyi sportegyesületekkel(karate, foci) közös edzéseket és sportversenyeket tartunk. Harmónia Művészeti Iskola: Fő cél a zeneoktatás helyben történő megoldása. Tanulói létszámunk 30 % - a vesz részt a zeneoktatásban. Iskolánk biztosítja a tantermeket, a vizsgák és koncertek helyszínét. Választható hangszerek: gitár, zongora, furulya. Együttműködésünk több mint 10 éves és példaértékűnek mondható. Szakszolgálatok: Elsősorban a nevelési tanácsadóval vagyunk közvetlen kapcsolatban. Az SNI-s, BTM-es tanulóink vizsgálata, szakvéleményének kiállítása és értékelése a közös területünk. A szakszolgálat szakembereinek látogatása ezen, tanulók megfigyelése a tanórán,szintén a közös munkánkhoz tartozik. Szakmai szolgáltatás: A győri Megyei Pedagógiai Intézettel vagyunk kapcsolatban. Megyei versenyeken való részvétel, tanévnyitó értekezlet a vezetőknek, nevelési értekezletek minden tanévben közös feladatunk. A MPI szakembereitől segítséget kapunk szakmai dolgokban és részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken. Helyi egészségügy: Intézményünkben működik az iskolaorvosi rendszer. Gyermekorvos évente kötelező oltásokkal és szűrővizsgálattal segíti tanulóink egészségének megőrzését. A védőnő tisztasági vizsgálatokat végez, felvilágosító előadásokat tart a megfelelő évfolyamoknak. A doktornő és a védőnő is részt vesz őszi egészségnapunkon. Évente fogászati szűrővizsgálatra megyünk a körzeti fogorvoshoz. Gyermekjóléti szolgálat: Nagy segítséget kapunk e szervtől a hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak enyhítésére. Gyakran szervezünk közös programokat, legnagyobb érdeklődés a nyári ingyenes tábor iránt van. Ennek helyszíne: az iskolánk épülete. 25

27 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet (évente kétszer: szeptember, február). Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadó óra (minden hónap első hétfője). Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c) Nyílt tanítási nap (évente kétszer. november, április). Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - szülői munkahelyeken üzemlátogatás - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével 26

28 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) - követelményeit, - részeit (írásbeli, szóbeli), - és az értékelés rendjét a nevelőtestület határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012 EMMI rendelet rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Osztályozó vizsga: A tanulónak osztályázó vizsgát kell tennie, ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen meghaladja a 250 tanítási órát. Egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja a hiányzás. Emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető. Ha a nevelőtestület engedélyezi, javítóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglakozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. A tanuló osztályozó vizsgát tehet, ha felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, illetve engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Javítóvizsga: Az a tanuló tehet javító vizsgát, aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve az osztályozóvizsgáról a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Különbözeti vizsga: Az a tanuló tehet különbözeti vizsgát, aki a felvett intézményben bizonyos tantárgyakat nem tanult, így az igazgató különbözeti vizsgát rendelhet el, amit abban az iskolában tesz, ahol a tanulmányait folytatni kívánja. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. 27

29 Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira Az értékelés rendje Az osztályozóvizsga időpontok kijelölése az iskola, éves munkatervében történik. A javítóvizsgák időpontja augusztus között az igazgató döntése alapján. A különbözeti vizsgák időpontja egybeesik az osztályozóvizsgáéval, de szükség esetén az iskola igazgatója ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A tanulmányok alatti vizsgát legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság elnöke az iskola igazgatója. Az elnökön kívül a bizottságnak legalább két pedagógus tagja van, amennyiben ez lehetséges mindkettőjük végzettsége a vizsgatárgynak megfelelő legyen. A vizsgák lebonyolítása 8.00 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb óráig tarthat. Az írásbeli vizsgákról: - Egy vizsgázónak egy vizsganapon legfeljebb két tantárgyból lehet írásbeli vizsgát tartani. - Csak iskolai bélyegzővel ellátott papíron lehet dolgozni. - Az írásbeli ideje 45 perc (magyarból 60 perc). - Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli során szabálytalanságot észlel, elveszi a feladatlapot, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja munkáját. A szóbeli vizsgáról: - Egy vizsgázónak egy vizsganapon legfeljebb 3 vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. - A teremben, egy időben legfeljebb 3 vizsgázó tartózkodhat. - A vizsgázó önállóan felel, ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól kaphat segítséget. - Vizsgatárgyanként 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. - Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. - Teljes tájékozatlanság esetén az elnök 1 alkalommal póttételt húzat. - Ha a vizsgázó a szóbelin szabálytalanságot követ el, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, de a vizsgát befejezheti. A jegyzőkönyvben a figyelmeztetést rögzíteni kell. - A vizsgák befejezése után a jegyzőkönyveket véglegesíteni, aláírásokkal lezárni szükséges. - A vizsgabizottság a vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő első munkanapon hirdeti ki. 28

30 A vizsgatárgyak részei és követelményei Az osztályozó és a különbözeti vizsga, informatika és testnevelés tantárgyakból gyakorlati vizsga, a többi tantárgyból írásbeli vizsga. A javítóvizsga magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsga, a többi tantárgyakból szóbeli vizsga. A vizsgák követelménye a NAT által meghatározott és a helyi tantervben szereplő, az arra a tanévre vonatkozó minimális tananyag. Az elbírálás szempontjai: - a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége - a felelet logikus felépítése - a tanuló fogalmazásmódja, stílusa Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a vizsgázó tantárgyi eredményét jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen osztályzatokkal kell minősíteni. Az értékelés rendje: Az osztályozóvizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: %: jeles 71-85%: jó 56-70%: közepes 41-55%: elégséges 0-40%: elégtelen 29

31 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A kiskorú tanuló szülője kíséretében megjelenik az intézményben és jelzi iskolaváltási szándékát és annak indokait. Szóbeli kérvény indítványoz az iskola igazgatójához Igazgató kéri: - félévi, illetve év végi bizonyítványt - ellenőrzőt - amennyiben tanév közben történik a váltás, az adott évről szóló naplóoldal fénymásolatát hitelesítő pecséttel ellátva A kérvényt az igazgató 5 napon belül elbírálja, és az átvételről határozatot hoz, amit a szülő megkap. Az elutasítás okai lehetnek: - helyhiány óránál több hiányzás - 20-nál több igazolatlan óra - fegyelmi vétség Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésen alapul. Amennyiben a tanulót az intézmény felvette, 1 napon belül köteles beiratkozni és osztályfőnökével a kapcsolatot felvenni. Ha a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a náluk oktatott tantárgyak közül nem szerzett érdemjegyet, köteles pótolni. A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozóvizsgát tesz. 30

32 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Időpontja: az országos előírásnak megfelelő időpontban A felvételi kérelem elbírálásának szempontjai fontossági sorrendben: - helyi lakos legyen - helyi kötődése legyen - előnyt élvez a HH, HHH és SNI tanuló - környező településeken lakjon Ha az iskola a megadott sorrend szerint- az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt A sorsolás lebonyolításának szabályai: - az érintettek előzetes értesítése - nyilvános lebonyolítás az igazgató irányításával - az érintettek neveinek sorsolása a szabad helyek számának megfelelően Más iskolából történő átjelentkezés esetén a gyermek felvételéről a tanulmányi eredmények és az átjelentkezés okainak mérlegelése után- az intézményvezető állapítja meg, és dönt. Magántanulói jogviszony: A magántanulói jogviszonyt a szülő kérelmezheti és annak létesítéséről az igazgató határozatban hoz döntést. Az igazgató a magántanulót tájékoztatja jogairól és kötelességeiről. - A tanuló felkészítéséről a szülői felügyeletet gyakorló köteles gondoskodni. - Az SNI, HH, HHH és a BTM tanulók felkészítéséről és az ehhez szükséges pedagógusokról az iskola gondoskodik. - Az iskola félévente két alkalommal lehetőséget biztosít a tanuló számára konzultáció formájában- annak felmérésére, hogy hol tart a felkészülésben. - A tanuló osztályzatának megállapítására félévente kerül sor (január, június). - A számonkérés írásbeli és szóbeli vizsga formájában történik. - A vizsgázót legalább egy hónappal a vizsga ideje előtt értesíteni kell. - A félévi és az év végi vizsga 3 fős vizsgabizottság előtt zajlik. - A tanuló érdemjegyeit az iskola állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba való lépéséről. 31

33 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tantervünkben alkalmazkodtunk a kerettantervekhez, helyi tanterveinket az iskola arculatának megfelelően alakítottuk ki. A szabad órakeretet a kötelező tantárgyak között osztottuk fel. A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

34 2013/14 - Alsó Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évfolyam 1. évf. kerettanterves 2. évf. 5 test. 3. évf. régi 4. évf. régi Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan 1 Környezetismere t Ének-zene 2 1 1,5 1,5 Vizuális kultúra 2 1 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika 1 Felzárkóztatás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

35 2014/15 Alsó Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évfolyam 1. évf. kerettanterves 2. évf. kerettanterves 3. évf. 5 test. 4. évf. régi Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan 1 1 Környezetismeret Ének-zene 2 2 1,5 1.5 Vizuális kultúra 2 2 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika 1 Felzárkóztatás 1 1 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

36 2015/16 Alsó Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évfolyam 1. évf. kerettanterves 2. évf. kerettanterves 3. évf. kerettanterves 4. évf. 5 test. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene ,5 Vizuális kultúra ,5 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika 1 Felzárkóztatás 1 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

37 2016/17 - Alsó Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 1 4. évfolyam 1. évf. kerettanterves 2. évf. kerettanterves 3. évf. kerettanterves 1. évf. kerettanterves Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika 1 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

38 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

39 2013/14 Felső Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évfolyam 5. évf. kerettanterves 6. évf. 5 test. 7. évf. régi 8. évf. régi Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 3 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia-egészségtan 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 1 Vizuális kultúra 1 1,5 1 1 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 2,5 2,5 Etika 1 Média 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 28 27,5 30,5 30,5 38

40 2014/15 Felső Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évfolyam 5. évf. kerettanterves 6. évf. kerettanterves 7. évf. 5 test. 8. évf. régi Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 3 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológiaegészségtan 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport ,5 Etika 1 Média 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret ,5 30,5 39

41 2015/16 Felső Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évfolyam 5. évf. kerettanterves 6. évf. kerettanterves 7. évf. kerettanterves 8. évf. 5 test. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 3 Fizika 2 2 Kémia 1 2 Biológiaegészségtan 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Média 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

42 2016/17 Felső Tantárgyak Óraterv a helyi tantervekhez 5 8. évfolyam 5. évf. kerettanterves 6. évf. kerettanterves 7. évf. kerettanterves 8. évf. kerettanterves Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 3 Fizika 2 2 Kémia 1 2 Biológiaegészségtan 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

43 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológiaegészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Technika Változat A változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat A változat 42

44 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

45 Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia 1 2 Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezett órakeret elosztása a tantárgyak között a táblázat szerint történt. Az órák témakörök szerinti elosztása a mellékletben található. A testnevelés tantárgynál a kerettanterv ajánlása alapján a helyi tantervben alsó évfolyamba 4. osztályba, a felső évfolyamba 5. osztályba tettük kötelezően az úszást. 4. osztály: évi órakeret: 18 óra 5. osztály: évi órakeret: 18 óra Az oktatás hatékonysága és az útiköltség gazdaságossága miatt mind a két évfolyamon 9 alkalommal 2x45 percben úszik minden tanuló. A oktatás megszervezését a KLIK Győri Tankerülete koordinálja. Összesen 36 óra úszás finanszírozása lehetséges az általános iskolai évek alatt. Helyi tantervek kialakításánál az eddigi gyakorlatunk alapján illesztettük be a 10 %-ot. A nehezebb tematikai egységeknek gyakorlására és elmélyítésre fordítunk több időt. A lehetőségek szerint a helyi sajátosságokra is nagyobb figyelmet fordítunk. A tanulásszervezésnél az alábbiakat vettük figyelembe. A tanórák számára egy napon nem haladhatja meg: évfolyamon 6 órát 44

46 - 4-8 évfolyamon 7 órát A tanuló napi/heti terhelésénél figyelmen kívül kell hagyni: - az időkeret terhére szervezett egyéb foglalkozásokat - többlet testnevelés órákat és sportköri foglalkozásokat - SNI - s rehabilitációs foglalkozásokat. Helyi tantervünkben természetesen alkalmazkodtunk a kerettantervhez, helyi tanterveinket az iskola arculatának megfelelően alakítottuk ki. A szabad órakeretet a kötelező tantárgyak között osztottuk fel. Egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt. Alsó 1-4 évfolyam Kötelező - Magyar nyelv és irodalom - 1. idegen nyelv (általános kerettanterv) - Matematika - Erkölcstan - Környezetismeret - Ének-zene (A) - Vizuális kultúra - Életvitel és gyakorlat - Testnevelés és sport - Informatika Felső 5-8 évfolyam - Magyar nyelv és irodalom (A) - Idegen nyelv - Matematika - Erkölcstan - Történelem - Természetismeret - Fizika (B) - Kémia (A) - Biológia-egészségtan (A) - Dráma és tánc/hon- és népismeret - Földrajz - Ének-zene (A) - Vizuális kultúra 45

47 - Informatika - Technika (A) - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk tankönyvrendelésénél az alábbi jogszabályok szerint járunk el: - A nemzeti köznevelésről szóló törvény évi CXC. Törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. Törvény - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. EMMI rendelet Az intézmény pedagógusa szabadon dönthet az alkalmazható tankönyvekről, tanulási segédletekről, taneszközökről az alábbi elvek figyelembevételével: - A pedagógus csak a hivatalos tankönyvjegyzékről választhat. - Az iskola a kiadók referenseivel kapcsolatot tart. A referensek a tankönyvfelelős közreműködésével a mintapéldányokat a pedagógusok rendelkezésére bocsátják. - A kiválasztott tankönyv tananyagtartalma feleljen meg az iskola által elfogadott kerettantervek követelményeinek. - Amennyiben az iskola által elfogadott helyi tantervnek, más kiadó tankönyve jobban megfelel, lehetőséget kell biztosítani a tankönyvváltásra a szakmai munkaközösség, az iskolavezetés és a szülői szervezet egyetértésével. - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - A taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható. - A taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényének használatára több éven keresztül. - A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, és nevelje a diákokat igényes munkavégzésre. - A taneszközökhöz tartozzon megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszköz és megfelelő digitális tananyag. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tanulási év közben meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő- és oktatómunkához szükség lesz. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes 46

48 tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rá szorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen, rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban - minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan ár összetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezető felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. Az igazgató nevezi ki az iskola tankönyvfelelősét, aki évente egyszer munkájáért juttatást kap. A tanítás-tanulás folyamatában az alábbi kiadók tankönyveit használjuk: Apáczai Kiadó Mozaik Kiadó Műszaki Kiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Cartographia Kiadó 47

49 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. - fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; Az alsó tagozat első két évfolyamán legfontosabb a jelentős egyéni és fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A 3 hónapos beszoktatási időben át kell vezetnünk a gyereket óvodai tevékenységből az iskolai tanulási tevékenységbe. Ki kell alakítani tanulóinkban a megfelelő tanulási módszerek megalapozását, megtalálni az önálló tanulás és segítségnyújtás megfelelő arányát. Hozzászoktatni a gyerekeket az iskolai fegyelemhez, és az iskolai kötelességérzet kialakításához. Feladatunk a megfelelő mozgáskultúra megalapozása, különös tekintettel a ritmusérzék, a hallás, és a koncentráció fejlesztése. Az egészséges életmód, a higiéniai kultúra megalapozása. Az osztályközösségeken belüli kapcsolatok megerősítése, a pozitív folyamatok erősítése A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 48

50 - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; évfolyamban meghatározóvá válhat az iskolai teljesítmény elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fontos mintákat adjunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Továbbá folyik a tanulási módszerek megalapozása, rögzítése. Növekednek a teljesítmények, így egyre fontosabb szerepe van a megfelelő motivációnak. Folytatjuk az egészséges életvitel kialakítását, az érzelmi és értelmi intelligencia elmélyítését. Fokozatosan ráébresztjük a diákokat az önismeret fontosságára és fejlesztő önértékelés fontosságára. Tudjon együttműködni a családjával és barátaival Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; A felső tagozat évfolyamán folyó nevelés feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. Magasabb szintre emeljük a tudástartalmak megalapozásának folytatását. Együttműködési készség fejlődése. Az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával járuljunk hozzá az egészséges életvitelhez. A drámapedagógia eszköztárával gazdagítjuk az értelmi-érzelmi intelligenciát. Fontos a kreativitás fejlesztése, törekvés a szóbeliség és írásbeliség egyensúlyára. Helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása a korosztály szintjén. Figyelünk a helyes szóbeli nyelvhasználatra, a kommunikációs megnyilvánulásokra A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott 49

51 kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 50

52 2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 2012/2013 tanévben a törvény szerint 1. és 5. osztályban vezettük be a mindennapos testnevelést. Mindkét évfolyamon 5 tanítási órát szerveztünk diákjainknak. Iskolánk tornaszobájában karate-klub működik, ide tanulóink közül 28-an járnak, hetente 2 alkalommal. A helyi fociegyesületben 10 tanuló sportol. Ők a mindennapos testnevelésen kívül látogatják az edzéseket. A 2013/2014 tanévben már a nyolc évfolyam közül négy évfolyamon (1., 2.,5.,6. évfolyam) lesz napi testnevelésóra. A 2014/2015 tanévben hat évfolyamon lesz napi testnevelésóra ( évfolyam). A 2015/2016 tanévben jutunk el oda, hogy mind nyolc évfolyamon heti 5 testnevelésóra lesz. Sajnos a testnevelés tantárgy oktatása nem könnyű intézményünkben, hiszen nem rendelkezünk tornateremmel. Iskolánk alsó szintjén tornaszobát alakítottunk ki, de ez csak szükségmegoldás. Működtető önkormányzatunk ígérete szerint, amint pályázatot írnak ki, önrész vállalásával pályáznak, és néhány éven belül megoldódik ez a probléma. Az udvaron aszfaltos kézilabdapályával rendelkezünk, amin kosárlabdapalánk is van. Ezen a pályán foci-, kézi-, kosárlabda meccseket is lehet játszani. Udvarunk jelentős zöld területtel is rendelkezik, amin szintén lehet sportolási tevékenységeket folytatni. A fák alatt 2 pingpongasztallal rendelkezünk, amit tanulóink rendszeresen használnak. Télen a téli játékokat kint a szabadban részesítjük előnyben (hóemberépítés, szánkózás, korcsolyázás). Közelben van a község sportpályája, amit szintén használunk. Gyakran veszünk részt sportversenyeken (diákolimpia, körzeti kupák) ban karate edzőnk vezetésével természetjáró kör is indult, km gyaloglásokat tervezünk. 51

53 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Intézményünkben a szabad órakeretet a kötelező órák között osztottuk el, új tantárgyat nem vezettünk be. Az iskola köteles minden év április 15-ig tájékoztatni a szülőt a szabadon választható tantárgyakról, május 20-ig felmérni azokat. Az erkölcstan és hit/erkölcstan tantárgyakon való részvételt május 20-ig a szülő írásban jelenti be. Minden tanév beíratásán a szülő nyilatkozik, mit választ gyermeke számára. Az erkölcstan mellett római katolikus hittant és református hittant tudunk tanulóinknak felajánlani. Más vallású hitoktatásra nincs igény. A katolikus és református hittan oktatása megoldott. Az erkölcstant felmenő rendszerben vezetjük be (20/2012 EMMI 51 ) Alsó tagozatban az erkölcstant 1 tanító, felső tagozatban a magyar-történelem szakos tanár (60 órás akkreditált etika végzettséggel) tanítja. Intézményünkben a szabad órakeretet a kötelező órák között osztottuk el, új tantárgyat nem vezettünk be. A foglalkozások órarendbe kerülnek a részvétel kötelező. A bizonyítványokban és többi tanügyi dokumentumokba erkölcstan és hit/erkölcstan megnevezést alkalmazunk. Értékelés osztályzatokkal történik. Intézményünkben csoportbontás tanulói érdeklődés alapján van: az idegen nyelv területén. A szülő beiratkozáskor választ angol vagy német nyelvet kíván-e gyermeke tanulni, ezt a nyelvet tanulja 8. osztály végéig. Második idegen nyelv tanulására szakkör folyamán van lehetőség 6. évfolyamtól. Iskolánkban működő egyéb foglalkozások a tanulói érdeklődés, az eredményesség fokozásának figyelembe vételével: - informatika szakkör (4-8. évfolyamon) - rajz szakkör (1-4. évfolyamon) - rajz szakkör (5-8. évfolyamon) - tánc és dráma szakkör (5-6. évfolyamon) - fürkész szakkör (4-8. évfolyamon) - sportkör (1-4. évfolyamon) - sportkör (5-8. évfolyamon) - angol szakkör (3-8. évfolyamon) - német szakkör (3-8. évfolyamon) - felvételi előkészítő (8. évfolyamon, magyar, matematika) - kompetencia (6. osztály) A szakköröket megfelelő végzettségű tanító és szaktanár tartja. Időpontjuk délután, 13 óra után. Szeptemberi jelentkezés után a részvétel a tanév végéig kötelező. Minimális létszám: 8 fő Az egyéb foglalkozásra, csoportbontásra adott órakeretet az alábbiak szerint osztottuk el. 52

54 Alsó évfolyam Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra Napközi Sportkör Szakkör Felzárkóztató Csoportbontás Összesen Fennmaradó Felső évfolyam Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra Napközi Sportkör Szakkör Felzárkóztató Csoportbontás Összesen Fennmaradó Az eddigi tanévekben kettő napközis csoportot és egy tanulószobát működtettünk. Az előrejelzések szerint állandósul a húsz feletti létszám az alsós osztályokban, így három napközis csoporttal számolunk, az alábbi felosztásban: 1. csoport: 1. osztály 20 fő 2. csoport: 2. osztály 18 fő 3. csoport: osztály 24 fő Egy felsős tanulószobai csoport: osztály 22 fő Az alábbi létszámok az előzetes felmérések alapján kerültek be. 53

55 2.7. Projektoktatás A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét a gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projektmódszer fő értéke: a munkafolyamat, a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok élmények szellemi és érzelmi hatása. Intézményünkben a projektoktatás erdei iskola keretein belül valósul meg. Minden második tanévben az évfolyam tanulói négynapos erdei iskolán vesznek részt a Bakonyban. Ez eddig is hagyomány volt iskolánkban, tartalmazza a pedagógiai program, így finanszírozható költségként (maximum 3 nap) a kísérő pedagógusok szállás és útiköltsége elszámolható. Annak az évfolyamnak, amelyik az erdei iskolai programon részt vesz, abban a tanévben tanulmányi kirándulást nem szervezünk. Az iskola összes tanulója minden tanév őszén egynapos erdei iskolába megy. Ennek helyszíne legtöbbször a Szigetköz. Ez a program diákjaink és pedagógusaink számára önköltséges. Az erdei iskola meghatározása Az erdei iskola az iskolai tanítás sajátos, a hagyományos tanóráktól eltérő formája. A tanulók ilyenkor az iskolájuk, lakóhelyük környezetétől eltérő helyszínen, általában természet közelben tanulnak néhány napig. Tananyag lehet mindaz, ami ott valóságban, közvetlenül megfigyelhető, megvizsgálható, felfedezhető. A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is - a tanulók. Az erdei iskola tehát mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe. (Lehoczky János, 2002.) Az erdei iskola jellemzői - az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi. - helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja. - a szorgalmi időben valósul meg. - összefüggően többnapos. - helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természet közeli környezet. - a megismerés és ismeret alkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természet, ember által létesített és szociokulturális környezete; - a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi. - az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést. - lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését. Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata tehát a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A máshol-lét élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes. Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált. Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló művelődési területhez egyszerre tartozik. A környezet mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető. 54

56 Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is. Az erdei iskola célja: A gyerekek egy adott terepen (a tábor helyszínéhez kapcsolódva) fel tudják fedezni közvetlen környezetüket és a természetet, el tudják helyezni benne magukat és a közösséget, amelynek ők is tagjai. A különböző programokban való részvétellel fejlődjenek azok az alapkészségek, képességek, amelyek segítségével eredményesebben tudnak tanulni. A programokon keresztül a szakemberek, pedagógusok olyan mintával szolgáljanak, amelyek befolyásolják a gyerekek gondolkodásmódját, alakítsák értékrendjét, viselkedését, hogy a későbbiekben életvitelükkel hozzájárulhassanak a fenntartható fejlődés megvalósulásához. 55

57 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Helyzetjelentést készítünk az intézmény tanulói összetételéről a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelésű igényű (SNI) tanulók arányáról. Ennek nyilvántartását el kell készíteni. HH: akit a jegyző védelmébe vesz, illetve rendszeres juttatásra, gyermekvédelmi támogatásra jogosult. HHH: akit a jegyző védelmébe vesz, illetve rendszeres juttatásra, gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Szülei nem rendelkeznek 8. évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel vagy tartós nevelésbe bevont. SNI: szakértői bizottság által sajátos nevelésű gyerek. Intézményünk konkrét céljai, intézkedései: - A HH, HHH gyerekek legalább heti két alkalommal sportfoglalkozásba vegyenek részt. - A véletlen módon kialakult szegregáció megszüntetése. - A délutáni tanulószobai tanórán vegyenek részt. - A tantestület minden tagjának részt kell vennie az intézkedések végrehajtásában. - Nyomon követés módszerei: önértékelés, ellenőrzés, évente beszámolólap készítése - Évente többször konzultáció a jegyzővel, gyermekvédelmi felelőssel, az ifjúságvédelmi pedagógussal, osztályfőnökkel. 56

58 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feladatok értékelése 1. Témazáró dolgozatok napló, ellenőrző (piros jegy) Tantárgyankénti minimális témazárók száma évente: - magyar irodalom 4 - magyar nyelv 4 - történelem 4 - matematika 5 - fizika 3 - természetismeret 4 - kémia 4 - biológia 3 - földrajz 3 - idegen nyelv a szaktanárok nyelvtani tananyag-egységenként mérnek, minimum témazáró számot nem tudnak megállapítani. 2. Év eleji (zöld), félévi és év végi felmérések (piros) napló, ellenőrző célja a tanulók maradandó tudásának mérése tantárgyanként minimumszint - felmérő év elején, félévkor és év végén tantárgytól függően a szaktanár kompetenciája 3. Tudáspróbák napló, ellenőrző (kék jegy) - témakörök elsajátításának mérése. 4. Írásbeli feleletek napló, ellenőrző (kék jegy) - résztéma mérése Írásbeli beszámoltatások értékelésének százalékos határai: Humán tantárgyak Magyar, történelem Reáltantárgyak Matematika, fizika, kémia % 5 (jeles) % 4 (jó) % 3 (közepes) % 2 (elégséges) 34 0 % 1 (elégtelen) Természettudományos tantárgyak Földrajz, biológia % 5 (jeles) Természetismeret % 4 (jó) 57

59 61 74 % 3 (közepes) % 2 (elégséges) 40 0 % 1 (elégtelen) Idegen nyelv % 5 (jeles) % 4 (jó) % 3 (közepes) % 2 (elégséges) 39 0 % 1 (elégtelen) Indoklás: - Az adaptált feladatbankok is százalékos méréshatárokat rögzítenek. - A százalékos megoszlás lehetővé teszi a tudásszint azonos mérését egymást követő tanévek során. - A százalékos értékelések statisztikai jellegű feldolgozása segíti az oktatási módszerek hatékonyságának elbírálását, a tanulók fejlődésének mérését is Szóbeli feladatok értékelése 1. Órai szóbeli felelet napló, ellenőrző (kék jegy) - Célja: az előző órák tananyag-elsajátításának, az önálló felkészülésnek egyéni mérése 2. Beszámolók, kiselőadások napló, ellenőrző (kék jegy) - Célja: az önálló felkészülés és előadás egyéni mérése Rendszerességének és mélységének meghatározása a szaktanár hatáskörébe tartozik. Szóbeli beszámoltatások értékelése - A tananyagrész elsajátításának mértékét a minimumkövetelményekhez kell igazítani, melyről minden szaktanár a kerettantervből tájékozódhat. - Az értékelés formája 1-5 érdemjeggyel. - Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a tanuló képességeihez mérten mennyire sajátította el a kijelölt tananyagrészt. - Minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, hogy félévente legalább egyszer szóban is számot adhasson tudásáról. A kerettantervekben meghatározottak szerint a szaktanár a tanuló képességeinek és a tanterv minimumkövetelményeinek figyelembevételével történik. Minimálisan kötelező értékelés tantárgyanként: A tanulók megfelelő értékeléséhez és a félévi és év végi érdemjegyek reális megállapításához az alábbiak szerint kell eljárni: Óraszám félévente (heti) Érdemjegyek száma félévente 1 óra legalább három érdemjegy 2 óra legalább négy érdemjegy 3 óra legalább 5 érdemjegy 4 óra legalább 6 érdemjegy 5 órától legalább 8 érdemjegy Jelölésük havonta az aktuális tananyag mérése szerint. 58

60 Az adott havi jegyeket a hónap végén megjelölt ellenőrzési napig köteles minden pedagógus a naplóban rögzíteni Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A házi feladatok elkészítése eszköz és nem cél. Rajta keresztül tudjuk megoldani a gyermek fejlesztését, megismertetni, kialakítani azokat a hatékony tanulási technikákat és szokásokat, amelyek az önálló tanulási képesség kialakításához vezetnek. Fontos a tanítási órák közti szerves kapcsolat biztosítása, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, szinten tartása. Elvek a napközi - otthoni, házi feladatokhoz kapcsolódó tanulmányi munkához: - A házi feladatnak négy típusa lehet: írásbeli, szóbeli, rajzos, gyakorlati jellegű tevékenységek (gyűjtő munka, mérés, kísérlet), gyakorlati feladatok megoldása. - Minden esetben az ismeretek, készségek gyarapítása, fejlesztése érdekében kapjanak otthoni feladatot. - A tananyaghoz kapcsolódó memoriterek elsajátítására a terjedelemtől függően legalább egy hét időtartamot kapjanak. Korlátai: - Délutáni iskolai rendezvény vagy más jellegű akadályoztatás esetén a tanuló, az előírt időpont helyett más időpontban köteles elvégezni a házi feladatát. Házi feladat hiányának szankciói: - Szóbeli elmarasztalás, figyelmeztetés a hiány pótlására. - Írásbeli, szöveges elmarasztalás a tantárgyi füzetben vagy az ellenőrzőben. - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. - Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. - napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 59

61 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését nevelési eszköznek tekintjük, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok folyamatos figyelemmel kísérését. Ahhoz, hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad a gyakorlatokat betanítani és gyakoroltatni. A méréseket lehetőleg a testnevelő tanár végezze az osztályban. Teszteket évente kétszer, októberben és májusban végeztetjük el. Valamennyi próbát a tornaszobában, a sportudvaron, tornaruhában, sportöltözetben célszerű elvégezni. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenni minden diáknál, minden részletében (helyszín, eszköz, hőmérséklet) A tesztek eredményét minden gyereknek személyre szólóan kell megadni. Iskolánkban az alábbi fizikai tesztet végeztetjük el: 1-4 évfolyamon: Kitartó futás 60 m síkfutás távolugrás kislabdahajítás négyütemű szabadgyakorlat 6 perc 1 perc 5-8 évfolyamon: Cooper- futás 60 m síkfutás 12 perc 60

62 távolugrás falhoz labdapasszolás kötélhajtás medicinlabda - vetés súlylökés A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök: - mérőszalag - stopper óra - kosárlabda, gumilabda, medicinlabda - kimért futópálya - súlygolyó - távolugró gödör 60 másodperc 60 másodperc Általános vizsgálati szempontok: A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázatok alapján történik. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A helyből távolugrásnál (dinamikus erő mérése) három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE pont igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát.. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent pont gyenge Az egésznapi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát pont elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi pont közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás 61

63 időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban is törekedni kell legalább e szint megtartására pont jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek pont kiváló E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el. Fontos, hogy a tesztek nem képezik a tanterv részét, ezért nem gyakoroltatjuk, ill. nem is osztályozzuk ezeket. Az értékelési rendszer táblázatait a pedagógusok kötelesek tanmeneteikbe beilleszteni. 62

64 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Alapfogalmak Mi az egészség? - Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya - Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz - Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. - Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása Az egészségnevelés alapelvei: - a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni - tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység - kiterjed minden tanulóra - résztvevője az iskola minden dolgozója - helyes cselekedésre serkentő - segíti az egészséges iskolai légkör kialakulását - személyiség megerősítése - csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) Egészségnevelés, fejlesztés területei: A. / Testi nevelés: - személyi higiéné - környezet higiéné 63

65 - környezetvédelem - testnevelés- és sport - több mozgás - egészséges táplálkozás - balesetek megelőzése - elsősegélynyújtás - időben orvoshoz fordulni szűrővizsgálatok - megelőzésre nevelés - biztonság - életkorral járó biológiai sajátosságok B. /Pszicho higiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés - napi és heti életritmus - alvás, tanulás, munka, játék - ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak - fogyasztói szokások - pozitív értékrend kialakítása - a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása - belső harmónia b./ Stressz elhárítás - apróbb sikertelenség elviselése - konfliktusok megoldása, problémamegoldás - önismeret, én tudat - dönteni tudás c./ Deviancia megelőzése - szenvedély betegségek megelőzése - dohányzás-, alkohol-, drogtagadás - társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései d./ Érzelmi nevelés - az életkorral járó pszicho higiénés életmódi tennivalók - érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni - empátiaképesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése C. /Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása - barátságok kialakítása - kommunikáció fejlesztése - kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása - etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) - szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése 64

66 - társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek) - társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség...) fontossága, előnyei Az egészségnevelés színterei A/ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit, és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B/ Egészségnevelés a testnevelési órákon -A kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok - Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése. - A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer) - Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése - Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. C/ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésével, mint a drog, alkohol és a dohányzás, gyakran foglalkozunk. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. D/ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: - Sport: kézilabda, labdarúgás, - Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap 65

67 A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola udvarán, és tantermeiben zajlanak délutánonként. c. Részvétel megyei vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség témájú programokban. A Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a véradások szervezésében, a mozgósításban. d. Helyi kezdeményezések, témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset-megelőzés Egészségnap: egész napos rendezvény A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - vers, illetve novella pályázat - felkért előadó - helyi vetélkedő - futóverseny stb Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskola helye Iskolánk a Szigetközben, Győrtől tíz kilométerre található. Szigetközi Tájvédelmi Körzet központjában fekvő községünk, olyan természeti értékek gazdagságát nyújtja tanulóink számára, amelyek kiaknázása eredményessé teszi környezetnevelési munkánkat. Győr közelsége, a közelünkben elkészült bősi vízi erőmű a Dunán, és ennek évek óta érződő hatásai nap, mint nap ráirányítják figyelmünket a környezetvédelem fontosságára is. Húsz éve épült iskolánk modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de nem mindenben a célnak megfelelő épület. Udvarunk kialakítását azon elképzelések irányították, hogy a gyerekek egészséges, esztétikus, természetes környezetben tölthessék el a szabad levegőn szervezett foglalkozásaikat. A gondozott zöld felületek, a rendszeresen ápolt virágok és fák, a szabadtéri játékok, padok és asztalok szintén a környezet kultúrájuk fejlődését szolgálják. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola épülete, környezete nagyban befolyásolja a környezeti nevelési munkánk eredményességét. Iskola épülete és berendezése: 66

68 Az épület téglából készült, kívülről drywit szigetelőanyag borítja. A tető palaborítású, a felső szinten a szigetelés cserére szorul, a lambéria borítás az osztályokban és a folyosókon esztétikus, barátságos hangulatot teremt. A falak minden évben frissítő meszelést kapnak, a padló burkolata műanyag, aminek a cseréjére folyamatosan sort kell keríteni. A fa nyílászárók az alsó szinten jól szigetelnek, a felső szinten található tetőtéri ablakok lassan cserére szorulnak. Az épület fűtése környezetbarát gázfűtéssel megoldott, a felső szint újra szigetelése a gazdaságos fűtés szempontjából elengedhetetlen. Az osztálytermek mérete a mostani gyermeklétszámhoz megfelelő, bútorzata, világítása folyamatos korszerűsítést igényel. Minden osztályteremben található mosdó, ami papírtörlővel, szappannal elégséges higiénét biztosít a tanulóknak. A gyerekeknek mind a két szinten tiszta, kulturált WC-k állnak a rendelkezésükre. Az iskola termei, folyosói ízlésesen dekoráltak, gyermekek munkái díszítik a falakat, mindig időszerű faliújság tájékoztatja tanulóinkat, iskolai tárlónkban a különösen jól sikerült rajzokat, festményeket helyezzük el. Az osztálytermek fő dekorációit jelentik a tanulók által hozott és gondozott virágok. Az aulában zöld falat hoztunk létre, amit a gyerekek készítettek tanáraik irányításával. Az előtte levő kavicságyon időszakos kiállításokat rendezünk. Iskolai étkeztetés: Az újonnan készült szomszédos óvoda éttermében étkeznek tanulóink. Tágas étterem, korszerű konyha szolgálja a gyermekek egészséges táplálkozását. Önkiszolgáló rendszerű az ebédeltetés, a tálcák formája, a tányérok anyaga néha okoz egy kis kellemetlenséget az étkezőknek. Az ételek minősége, mennyisége megfelel az életkori elvárásoknak, az étlap összeállításakor nemcsak a gazdasági szempontok a mérvadóak. Sokszor szerepel az ételek között főzelék, és friss gyümölcsöt is rendszeresen kapnak. Napi háromszori étkezés is igényelhető, sok gyerek veszi igénybe a konyhán készített tízórait és uzsonnát is. Iskolánk is bekapcsolódott az alma-programba. Az iskola napi takarítását két technikai dolgozó látja el, akik fertőtlenítőszeres tisztítást végeznek minden helyiségben. Törekszünk a környezetbarát tisztítószerek egyre szélesebb körű felhasználására. Minden tanulónkat bevonjuk az iskola és környékének rendben tartásába. Iskola udvara: Iskolaudvarunk nyitott, felülete zömében füvesített. Aszfaltos sportpályánk kivételével természetes környezet fogadja tanulóinkat. Udvari asztalaink, székeink nemcsak a szabadidő eltöltésében segítenek, hanem a szabadban tartott tanórák elengedhetetlen feltételei is. Fából készült játékaink a gyerekek mozgásigényét elégítik ki, mindennapos testedzésükhöz, ügyességük fejlesztéséhez járulnak hozzá. Technika óráink fontos teendője, iskolakert hiányában udvarunk állandó szépítése, gondozása. A főleg évelő növényekből álló kultúra mellett egynyári virágokkal is szépítjük környezetünket, az osztálytermek ablakait és az előkertet. A fürkész szakkörre járó tanulók komposztálót építettek, amibe a gyümölcshéjat és a levágott füvet gyűjtjük. Körülötte gyógynövénykert került kialakításra. A környezeti nevelés színterei, hagyományai az iskolában - Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk 67

69 fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elméleti alapokat is szerezzenek, mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A környezeti nevelés nem köthető egy tantárgyhoz, annak célkitűzéseit az iskolai nevelés-oktatás egészének kell megvalósítania. Alsó tagozaton főleg a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, felső tagozatban a természetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia és a fizika tantárgyak tananyagához kapcsolódva, illetve az osztályfőnöki órákon foglalkozhatunk a témával, de a technika, a rajz, az irodalom, az ének-zene, a testnevelés keretében is adódik lehetőség a témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok, készségek kialakítására. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei - Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. - Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes-, és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola felső tagozat. A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a média elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; 68

70 - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. - Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. - Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. - Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; 69

71 - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. - Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. - Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. -Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. - Környezetismeret - Valamennyi tantárgy alkalmat és lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, közülük óraszámi lehetőségeinél, tantervi anyagánál fogva mégis kiemelkedik a környezetismeret. A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti 70

72 érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásokat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságokra. - Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. - Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. - Erkölcstan A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. - Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; 71

73 - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. A tanulók közösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője fejlesztője is. - Nem hagyományos tanórai keretben: Környezet-nevelési programunk kidolgozásakor fontos szempont, hogy építsünk iskolánk hagyományaira, azokra a tevékenységekre, amelyekkel eddig is a környezetvédelem, az egészségnevelés céljait, feladatait valósítottuk meg. Kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják azok az erdei iskolai napok, amelyeket évente két alkalommal szervezünk iskolánk valamennyi tanulója számára. A programok meghatározott tematika szerint előadók (a nemzeti park szakemberei, erdőpedagógia szakos hallgatók, erdészek) segítségével zajlanak. Az elméleti feladatok mellett élményt nyújtó túrák, kocsikázások, ügyességi versenyek, játékok színesítik az itt folyó munkát. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Ugyanezen célok megvalósítása érdekében tanulmányi kirándulást szervezünk május hónapban valamennyi évfolyam számára az osztályfőnökök segítségével. - Tanórán kívüli programok: Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen (évente 2 alkalommal) papírgyűjtést szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: egészségnap (egészséges életmód, dohányzás és drogellenes plakátok, óceánok védelme) Részt veszünk a falutakarításon. A Föld napja alkalmából vidám akadályversenyt szervezünk és szemétszedést községünkben. A felső tagozatosokkal a Szigetközi Tájvédelmi Körzet távolabbi természeti és kulturális értékeit is felkutatjuk. Napközis csoportjaink a győri Xantus János Állatkertet keresik fel minden évben. Zöld napokat tartunk: Állatok világnapja 72

74 Víz világnapja Föld napja Madarak és fák napja A KLIK Győri Tankerülete két, az egész intézményt megmozgató rendezvényt támogat 500,-Ft/fő/alkalom összegben. Intézményünkben ez az őszi egészségnap, és a tavaszi Föld napja. Nem anyagi erőforrások - Tanárok: Az iskola minden tanítójának és tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A munkaközösség-vezetők feladata, hogy a tanárok kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítsék, a környezeti tartalmakat. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelt feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő Fürkész Szakkör tagjainak. - Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve a családok maguk is biztosítják. Szeretnénk, ha a jövőben a szülők továbbra is tevékenyen részt vállalnának a programokban (előadások tartása, külső erőforrások felkutatása, anyagi támogatás), hiszen így az ő szemléletük is formálódik. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. - Az iskolaorvos és védőnő 73

75 Folyamatosan ellenőrzi a gyerekek egészségi állapotát a védőnővel együtt. Feladatuknak tekintik, hogy segítsék a tanárok munkáját, előadások, felvilágosító, tájékoztató beszélgetések alkalmával A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. A minősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a minősítés az ellenőrző könyvbe csak számmal kerül be, az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni. A minősítés eljárásrendje: - A tanuló magatartását és szorgalmát félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. - Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. - A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval. - Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható. - A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján. - Az első fél évben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. - A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. - A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. - Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésének szempontjai: Példás: 74

76 - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. - A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. - Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. - Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. - A házirendet igyekszik betartani. - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. - Viselkedésével szemben kifogás merül fel. - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megrovás. - Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. - A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. - Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. - Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülire is kiterjed. Jó: 75

77 - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. - Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. - Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. - Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. - Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. - Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. - Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. - Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt - vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti a, Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, 76

78 - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. c, Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni. Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban), - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban) - igazgatói intés - igazgatói megrovás - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! Győrladamér, március 77

79 Jegyzőkönyv Helyszín: Győrladamér Községi Általános Iskola Időpont: május 21. Jelen vannak: iskola alkalmazotti közössége Levezető elnök: Mériné Tóth Andrea Hitelesítő: Nagyné Derkusitz Julianna A Győrladamér Községi Általános Iskola alkalmazotti közössége az iskola új pedagógiai programját véleményezte és elfogadásra javasolta. Vargáné Molnár Márta Nyersné Kiss Hajnalka Dombóvári Rita Schreiner Ildikó Szabó Emília Mériné Tóth Andrea Nagyné Derkusitz Julianna Áderné Unger Zsuzsanna Szakács Éva Virág Mónika Kovácsné Szilágyi Erika Fokiné Pardavi Éva Könyvesné Medei Klára Bognár Erika Hujber Zsuzsanna Fenyvesiné Wuts Viktória Győrladamér, május 21. Hitelesítve:. 78 Nagyné Derkusitz Julianna

80 Jegyzőkönyv Helyszín: Győrladamér Községi Általános Iskola Időpont: május 22. Jelen vannak: iskola szülői munkaközösségének képviselői Levezető elnök: Hitelesítő: A Győrladamér Községi Általános Iskola szülői munkaközösségének képviselői az iskola új pedagógiai programját véleményezte és elfogadásra javasolta. Hitelesítve:. Kelt: Győrladamér, május

81 Jegyzőkönyv Helyszín: Győrladamér Községi Általános Iskola Időpont: május 23. Jelen vannak: iskola diákönkormányzatának képviselői A Győrladamér Községi Általános Iskola diákönkormányzatának képviselői az iskola új pedagógiai programját véleményezték és elfogadásra javasolták. Szakács Éva Diákönkormányzat vezetője Diákönkormányzat tagjainak nevében: Béli Zoltán Varga Bence Kelt: Győrladamér, május