Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola

Átírás

1 Pedagógiai Program Győrladaméri Községi Általános Iskola és Győrújfalui Tagiskola 2013

2 Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet! A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. A nagy nevelők általában az elsőt tartják fontosabbnak. /Németh László/

3 Az iskola hivatalos elnevezése: Községi Általános Iskola Győrladamér Címe: 9173 Győrladamér, Petőfi tér 1. :96/ Tagintézmény neve: Községi Általános Iskola Győrladamér Győrújfalui Tagiskola Címe: 9171 Győrújfalu, Táncsics M. u. 2. :96/ Az alapító okirat szerint: 1) A Községi Általános Iskola 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény. 2) Győrújfalui tagintézménnyel rendelkezik. 3) Az iskola alaptevékenysége: nappali tagozatos általános iskolai nevelés-oktatás. A tanulók részére menzai ellátást nyújt. Az étkezést külső szolgáltatásként veszi igénybe osztályig napközit,5-8 osztályig tanulószobát biztosítunk. 4) Működési területe: Győrladamér község közigazgatási területén általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyamon. alapján. Győrújfalu község területén élő 5-8 évfolyamos tanulók oktatása társulási megállapodás Tagiskola: Győrújfalu Község közigazgatási területén élő 1-4 évfolyamos tanulók nevelése, oktatása. 5) Jogállása: önálló jogi személy, egyszemélyi felelős vezetője és képviselője az iskola igazgatója, akit a fenntartó nevez ki nyilvános eljárás útján, figyelembe véve a nevelőtestület véleményét. Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. 2

4 A község Győrtől 10 km-re található a Szigetközben Győrladamér, a régi nevén Ladomér. Vasúti közlekedés sajnos a Szigetközt elkerüli, községünk Győr és Mosonmagyaróvár irányából az 1401-es úton személyautóval, autóbusszal is könnyen megközelíthető. A munkalehetőségeket vizsgálva, a rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtized gyökeres változásokat hozott a község lakóinak életében. A termelőszövetkezet megszűnése, a győri tradicionális üzemek bezárása, átalakulása, a helyi műanyagfeldolgozó üzem beindulása alapvetően megváltoztatta a foglalkoztatási struktúrát. Szerencsére a munkalehetőségek lassú növekedése révén jelentős munkanélküliségről községünkben nem beszélhetünk. Községünk infrastrukturális fejlődése az elmúlt években ugrásszerű volt, említhetjük a vezetékes gáz, telefon, kábel TV, internet kiépítését is. Községünk lélekszáma folyamatosan növekedik (jelenleg 1700fő), az ezzel járó közfeladatok ellátásához jól működő közintézmények is szükségesek. Ezért kellett építeni új óvodát, kialakítani a Polgármesteri Hivatalban közösségi teret, felújítani az orvosi rendelőket, posta épületét. A közlekedéskultúráját növeli a községen áthaladó kerékpárút, a környékbeli községek közös kezdeményezésére megépülő elkerülő közút is növelné polgáraink, gyermekeink nyugalmát, biztonságát. Külön történik a gyermek és felnőtt orvosi rendelés, igaz hetente csak kétszer rendel az orvos és a gyermekorvos, heti egyszer a védőnő. A tanulók fogorvosi ellenőrzése évente egyszer Győrzámolyon történik. A falu eredete, múltja és az újonnan kitelepülő városi családok, azaz a vegyes és változó lakossági összetétel a magyarázata annak, hogy a községben a néphagyományok, a népszokások felélesztése, ápolása nem könnyű feladat, a község polgáraival összefogva iskolánk tanulói, pedagógusai felvállalják ennek megszervezését, lebonyolítását. Az iskolaépület 20 éve épült iskolánk modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy bizonyos változtatások, fejlesztések az eredményesebb, optimálisabb munkához elengedhetetlenek. Szerencsére a növekvő gyermeklétszám bizonyítja, hogy a tantermek nem állnak kihasználatlanul, hosszabb távon vizsgálva, még lehet, hogy kicsiknek is bizonyulnak. Az iskola bútorzata az életkori sajátosságokhoz igazodva egészséges feltételeket teremt tanulóink számára, sajnos a használat során folyamatos felújítást, cserét igényelnek. A beépített szekrények, padlóburkolat, szigetelés, vízelvezetés, tetőn a pala állapota már nagyobb felújítási beruházásokat igényel, amiknek súlyos anyagi vonzata van. Legnagyobb gond a tornaterem hiánya. A 2009-es iskolabővítéssel a közös helyiség hiánya megoldódott. Épületünk 80-m2-es aulával bővült. Itt tartjuk a közös ünnepeinket, versenyek megnyitóit, eredményhirdetését, rossz idő esetén a tanévnyitót és tanévzárót is. Testnevelésórák, bizonyos mozgásos foglalkozások megtartásában a széntároló helyén kialakított tornaszoba enyhít a mostoha körülményeken. A jól kialakított, palánkkal, kapukkal felszerelt kosár és kézilabdapálya jó idő esetén alkalmas a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások megtartására. Több szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére: művészeti terem, technikaterem, számítástechnika terem. 18 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, technikai színvonaluk jelen pillanatban elfogadható, segítségükkel a világháló is elérhető szeptember 1. óta iskolánk külön könyvtárhelyiséggel rendelkezik. Itt tároljuk a már 3000 példányt is meghaladó könyvtári állományunkat, melyben a könyvek mellett 3

5 videókazetták és multimédiás CD-ROM-ok is segítik a teljesebb információgyűjtést. Ebben a helyiségben tartjuk a könyvtári és a második idegen nyelv óráit is. Személyi feltételek Pedagógusok A nevelő-oktató munka kulcsembere a jó pedagógus. Az intézmény szellemi bázisa, a nevelőtestület, erősnek mondható, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel, hivatástudattal, kezdeményezőkészséggel, kreativitással rendelkező pedagógusok alkotó közössége. Jelenleg 13 teljes állású pedagógus, Győrújfalun 6 tanító dolgozik. Az iskola vezetése igyekszik biztosítani a nyugodt, eredményes munkavégzés körülményeit. A gyermekközpontúság, gyermekek iránt érzett felelősség, segítőkészség irányítja munkánkat, sokszor érezzük, hogy a pedagógus szerep nem ér véget a nevelőoktató munkában. Iskolánk szakos ellátottsága jónak mondható, kémia, informatika, ének tantárgyak oktatását óraadó szaktanárok végzik, a testnevelést felső tagozaton szakkollégiumi végzettséggel és óraadóval oldottuk meg. A többi tantárgyat megfelelő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel tanítjuk. Nem pedagógus alkalmazottak Iskolatitkárunk feladatát napi nyolc órában látja el. A 2 fő (4 órás) takarítói és 1 fő fűtő-karbantartó munkálatokat az önkormányzat alkalmazottjai végzik. Tanulók Tizenegy évre visszatekintve iskolánk tanulói létszáma folyamatosan meghaladja a 120 főt. Szerencsére tanulóink száma egyre növekvő tendenciát mutat, melynek fő oka a fiatalok letelepedését segítő, községi rendezési tervben elfogadott új építési telkek kialakítása. Tanulóink eltérő családi háttérrel és indíttatással érkeznek hozzánk, a felmerülő hátrányokat, hiányosságokat, nagy türelemmel, szeretettel, megfelelő szakértelemmel kompenzáljuk. Tanulóink fegyelme, viselkedéskultúrája folyamatos fejlesztést igényel, vannak pozitív változások, de ezen a területen soha nem érezhetjük befejezettnek munkánkat. Ezzel együtt elmondható, hogy a tanulók fegyelme kézben tartható, sőt más iskolák diákjaihoz képest jó. Ezt bizonyítja a kirándulásokon, mozi-, színház-, bábszínházlátogatásokon, kiállításokon tanúsított viselkedésük. Gyermekeink jól érzik magukat második otthonukban, ahol nemcsak tudást, de figyelmet, szeretetet is kapnak. Az alacsony osztálylétszámok kedveznek a családias légkör fenntartásának. Tanulmányaik átlageredménye folyamatos fejlődést mutat. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát. 4

6 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR], a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r. Rendelet, (továbbiakban: NAT); a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.) a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. 6

8 1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Nevelő oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Fontosnak tartjuk nemzetiségekhez, etnikumokhoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Iskolánkban az oktatás mellett a nevelésnek is kiemelkedő szerepe van. Fontos a minőségi oktatás az ismeretek tárgyilagos közvetítése. Tanulóinkat megilleti az egyéni és egyenlő bánásmód. Életkornak megfelelő követelmények. Iskolánkban fontosak az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése. Ki kell alakítani az egymás iránti felelősséget, bizalmat szeretet és tapintatot. Fontos az egészséges fejlődés érdekében az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. Kiemelkedő szerepe van a szülőkkel való konstruktív együttműködésnek. Oktató nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. 7

9 Céljaink: Diákjaink felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességek fejlesztése. Legyen a tanuló az önálló véleményformálásra, cselekvésre, önálló tájékozódásra! A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. Feladataink: Az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását segítő programok, órai és tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetekben megfelelően viselkedjenek! A tanítási stratégiák alkalmazásában a differenciálásra törekvés biztosítása. Az iskola önmeghatározásából adódó sajátos feladatok: Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok segítségével. Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása. A szövegértés és szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése. Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között. A memoriterek rangjának visszaállítása. Az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása. 8

10 Könyvtárhasználatra nevelés. Az udvarias együttműködést felnőtt és kortárs partnerekkel. Tájékozottságot és ítéletalkotást az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerését. Eszközekeink - eljárásaink: Eszköz: - minden olyan tényező, amely valamely módon alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Eljárás: - nevelési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Eszköz: a differenciált tanítási- tanulási folyamat a az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása Eljárás: kooperatív tanulás Eszköz: - Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Eljárás: - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. Eszköz: - Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Eljárás: - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Eszköz: - Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Eljárás: - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. 9

11 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Életkori szakaszok megjelenítése. A gyermek fejlődése során, életszakaszokon megy keresztül, illetve ezen, szakaszokon belül is különböző területeken megy végbe a fejlődés. - Újszülöttkor: első 6 hét - Csecsemőkor: 6 hét- 1 év - Kisgyermekkor: 1-3 év - Óvodáskor: 3-6 év - Kisiskoláskor: 6-10 év - Serdülőkor: év - Ifjúkor: év - Felnőttkor: év - Öregkor: 60 évtől Bevető szakasz: évfolyam Kezdő szakasz: évfolyam Alapozó szakasz: évfolyam Fejlesztő szakasz: évfolyam Az általános iskolában tanulóink a kisiskolás kori és serdülő kori szakaszokban vannak, így azok sajátosságait kell figyelembe venni. Az iskola személyiségfejlesztés terén meg kell, hogy feleljen az alábbi elvárásoknak: a) Adjon teret a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának! b) Fejlessze a tanulók kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességét, önismeretét, együttműködési készségét, akaratát! c) Járuljon hozzá az egészséges, kulturált, életmód kialakításához, valamint az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához! Konkrét pedagógiai feladatcsoportok a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan, tanórára, tanórán kívüli iskolai területre, ill. iskolán kívüli területre vonatkoztatva: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 10

12 4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 6. Testi és lelki egészségnevelés Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Fontosnak tartjuk még az alábbi területeken való személyiségfejlesztést: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén Fenntarthatóság, környezettudatosság területén Pályaorientáció területén Gazdasági és pénzügyi nevelés területén Médiatudatosságra nevelés területén A tanulás tanítása területén elvégzendő feladataink 11

13 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Képesek legyenek tanulóink: - Az egészség megóvására, megszilárdítására, ellenálló képességük növelésére. - Érzékelni saját egészségállapotuk változásait. - Pozitív irányba alakítani életvezetésüket, életmódjukat. - Prevenciót érvényesítő magatartásminták alkalmazása. - Egészségmagatartásukkal kapcsolatos döntéseik következményeinek vállalása. - Elkerülni az egészségkárosító tényezőket. - Hatékonyan működtetni társas-kommunikációs kapcsolatrendszerüket. - Hatékony konfliktuskezelési technikák alkalmazása. - Kompetenssé kell tenni tanulóinkat, hogy általános iskolai tanulmányaik során elsajátíthassák az egészséges életmód alapjait, legyen módjuk annak gyakorlására, ismerjék meg a veszélyek elhárításának módjait Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - Váratlan helyzetben a pedagógus és tanuló ne essen pánikba és tudja mi a teendő. - Hirtelen szívmegállás esetén meg tudják kezdeni az újraélesztést. - Artériás vérzésnél tudják a vérzéscsillapítás módját. - El tudják látni a kisebb sérüléseket és a töréseket rögzíteni. - Az iskola közössége tudja a segélyhívók telefonszámát. 12

14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. b) Iskolánk nevelőtestülete számára egy nevelési értekezlet keretében tartottunk elsősegély-nyújtási alapismereteket. Az előadó, községünkben élő mentőtiszt volt, aki főleg az újraélesztés technikáját sajátítatta el a pedagógusokkal. Ezt a továbbképzést kétévente megismételjük. c) A évfolyamos gyerekek minden évben részt vesznek a megyei katasztrófavédelmi versenyen, amit alapos elsősegély felkészítés előz meg. A verseny előtt 2-3 alkalommal a tanulók a győri mentőállomáson kapnak felkészítést. d) Kapcsolatban vagyunk a család-és gyermekorvossal, mentőtiszttel, védőnővel. 13

15 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. Mindezért a nevelőtestületnek a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve kell meghatároznia a közösség számára előírt feladatokat. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait! - Megismerje népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit! - Sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek! - Legyen nyitott, megértő különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket! - Vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában! - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt! - Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! - Törekedjen a környezeti károk megelőzésére, a természet iránti felelősség kialakítására életmódjában! - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén! - Tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról kommunikálni! - Ismerje meg a környezet, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módjait! - Kapjon támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez! - Tanuljon meg tanulni! - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére! Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák (pl. rendhagyó órák, mentálhigiénés órák ) - tanórán kívüli, diákok által szervezett iskolai foglalkozások (diák önkormányzati munka szórakozással, művelődéssel kapcsolatos programok) - szabadidős tevékenységek (kirándulások, fesztiválok, bemutatók, táborok, honismereti- néprajzi ismereteket feldolgozó programok, mentálhigiéniás programok, színház-, mozi látogatások, kiállítások, sportdélutánok) - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, napközi) - erdei iskola 14

16 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az iskola dolgozói, a diákönkormányzat tagjai, a pedagógusok az alábbi módon segíthetik: - Segítsék a tanulók kezdeményezéseit! - Járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez! - Biztosítsanak elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére! - Ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, megismerésére! - Segítsék a közösség szokásainak kialakítását, a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését. - Segítsék a tanulókat a kulturált véleménykülönbségek, érvek kifejtésében! - Fejlesszék a sérült, beteg, fogyatékos embertársak iránti segítőkész magatartást! - Fordítsanak figyelmet a párkapcsolatok, a felelős családi élet kérdéseire! - Erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését! A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladata: - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, -A csoporton belüli kapcsolatok erősítése, -A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 15

17 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Iskolánk alsó évfolyamán kisfelmenő rendszer van. 1. és 2. évfolyamon van ugyanaz az osztályfőnök, aki osztálytanítója az osztálynak is. 3. osztályban új osztályfőnököt és tanítót kapnak a gyerekek. A felső évfolyamon az osztályfőnöki megbízás 4 évre szól (5. osztálytól 8. osztályig). A kiválasztás az igazgató jogköre, de előtte egyeztet a munkaközösség-vezetőkkel, 5. osztály esetén a 4. osztály tanítójával. Az alsó évfolyamokon az osztályfőnöki megbízás 2-2 évre, a felső évfolyamokon 4 évre szól. Osztályfőnök feladatai: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. 16

18 - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az 1. osztályos osztályfőnök feladata a beszoktatás, intenzívebb kapcsolattartás a szülőkkel, napi munkakapcsolat a napközis tanítóval, visszajelzés az óvodának. A 2. osztályos osztályfőnök feladata az OVI-SULI foglalkozások tartása a nagycsoportos óvodásoknak (évi 4 alkalom). A 8. osztályos osztályfőnök kiemelt feladata a tanulók felvételi vizsgára való jelentkezési lapjainak elküldése, a felvételi lapok kitöltése, időben való postázása. Felelős az év végi rendezvénysorozat ballagókat érintő feladataiért. Az osztályfőnökök tanulmányi kirándulást szerveznek osztályuk számára. A tanulmányi kirándulás megszervezése során figyelembe veszik az új köznevelési törvény által meghatározott irányvonalakat. Az alsósoknak, a megye területén, a felsősöknek a régió területén szerveznek kirándulást vagy a lakóhelytől max.120 km-es körzetben. Lehetőség szerint az ide járó tanulók általános iskolai éveik alatt (felsőben) egyszer egy budapesti kiránduláson is részt vesznek, mivel fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék a fővárost. A kirándulások során a diákokra háruló költségeket a szülők fizetik, a pedagógusok költségeit (útiköltség, szállásköltség, belépőjegy) pedig a fenntartó. A költséghatékonyság érdekében a kirándulást lehetőség szerint egy tanítási napra szervezzük, így nem kell helyettesítést szervezni. A kísérő pedagógust a Kjt. szerinti díjazás illati meg. 17

19 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Képességek halmozódása, egységbe szerveződése, mely az átlagosnál magasabb szintű teljesítményt eredményez. A meghatározás ismeretében minden pedagógus feladata az átlagosnál jobb, kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók felismerése, ill. képességeik további fejlesztése. Tehetséggondozás: folyamatos pedagógiai feladat. Feladata: - tehetség felismerése - tehetség gondozása - versenyeztetés - menedzselés - speciális személyiségjegyek fejlesztése: önbizalom, bátorság, felelősségérzet, megmérettetés igénye, versenyszellem (fair play), segítőkészség, együttműködési készség - szakmai orientáció a tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai irányba Tehetséggondozás színterei: - tanórai differenciált foglalkoztatás - egyéni feladatok - egyéni foglalkozás - szakkörök - aktív könyvtárhasználat - részvétel különböző szintű tanulmányi versenyeken: iskolai, területi, országos - a számítástechnika eszközjellegű használata, gyakorlás Tehetséges tanulók eredményeinek elismerése: - jutalmazás (írásos, tárgyi) - dicséret (szóbeli, írásbeli) - térítésmentes utaztatás versenyekre A tanulók különböző képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat a tanórán belüli differenciálással csak részben tudjuk megoldani, ezért tanórán kívül is nagy szerepet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. (szakkörökön, napközis foglalkozásokon, otthoni önálló munkában) 18

20 Egészséges versenyszellemet, olyan értékrendet alakítunk ki, amelyben a tudás, a munka a meghatározó. Házi-, kiskörzeti-, területi-, megyei-, országos (végső cél) versenyekre indítjuk tanulóinkat, szorgalmazzuk a levelezős versenyeken való részvételt. Kiemelt feladatunk a matematikai és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása. Az általános iskolai tanulmányok elején alapkövetelmény a szemléletes tárgyalásmód. A problémamegoldó gondolkodást a következő módszerekkel fejlesztjük: - feltételezés módszere - inverzió módszere - logika módszerei - számlálás módszere - táblázatok módszere - grafikus módszerek Intelligencia tesztek segítségével a kreatív gondolkodást, a váratlan helyzetekben való eligazodást segítjük A későbbiekben ezekre építve szemléletet, gondolkodásmódot fejlesztünk, az időigényes önálló felfedeztetésnek is helyet adunk. Végső célunk a képességek és készségek magas szintű fejlesztése A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Közismert, hogy a tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) valamint a magatartászavar (figyelemzavar, hiperaktivitás, agresszivitás, disszocialitás) egyre nagyobb számban fordul elő a tanulóifjúság körében. Tanulási zavarnak tekintjük azt, az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. A teljesítménykudarcok másodlagos neurotizációkhoz vezetnek. A szülők többsége a megelőző jelzéseket alvási, evési problémák, beszédfejlődési zavarok, beilleszkedési nehézségek stb. nem tekinti olyan bajoknak, amivel szakemberhez kellene fordulniuk. Tartanak a korai esetté nyilvánítás bélyegétől is. Így a legtöbb gyermek csak iskoláskorban, tanulási és magatartási panasszal kerül szakember elé. 1. Fontos, hogy a szakember felismerje a részképességek működése és a sikeres tanulás közti összefüggést. Erre irányuló törekvés már a helyi óvodában elindult: - Csabay Katalin LEXI c. mesetankönyvét (komplex iskola előkészítő program) használják, amellyel kiküszöbölhetők a későbbi tanulási nehézségek. 2. Elsődleges feladatunknak tekintsük, hogy: - olyan tankönyveket válasszunk 1. osztályban az olvasás írás tanításában, amelyek elősegítik a homogén gátlás kiküszöbölését és megakadályozzák az ál diszlexia kialakulását. 3. Iskolánk kötelessége; - Az egyéni, ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása. Szaktanárok konkrét feladatai: - a hiányosságok felismerése (célirányos megfigyelés, képességmérések, információgyűjtés) - a felzárkóztatás folyamatának irányítása (egyéni fejlesztő program, folyamatos ellenőrzés, értékelés, korrekció, együttműködés a családdal) - személyközpontú módszerek alkalmazása (rendszeres beszélgetés, problémamegoldó technikák, ráhangoló program) 19

21 - folyamatos önfejlesztés (tapasztalatszerzés más iskolákból, szakmai folyóiratok, képzési programok) Új lehetőségünk: Az iskolában megfelelő szakirányú végzettségű fejlesztő pedagógus és óraadó tanárként heti 3 órában gyógypedagógust és logopédust foglalkoztatunk aki, komplex képességfejlesztést végeztethetnek ezekkel a gyermekekkel: a. tanítási időben, de az osztálykereteken kívül, készségtantárgy tanítási idejében vagy az érintett tantárgy tanítási idejében b. tanítási időn kívül többletidőben A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A magatartászavar szocializációs zavar, amelyre jellemző a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szerepviselések zavara, szociális tanulás gyengesége, önszabályzási nehézségek. A tanulási nehézség definíciója: életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, DE NEM SNI - s! Az önkontroll tanulás színtere lehet minden tanítási óra, napközis foglalkozás és az iskolában vagy azon kívüli társas együttlétek. Meghatározó szerepet játszik a szociális minősítés jellege is. A tiltás és büntetés elvezethet bizonyos rendszabályok ismeretéhez, de önmagában nem biztosítja a viselkedés kontrollját. Önkontrollt fejlődésének kedvez, ha a hibás viselkedés indoklásával gondolkodásra késztetjük a gyereket. Ne szűkítsük le az adódó problémák megoldását a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre, intésekre, megrovásokra! Mindig támaszkodjunk magára a gyermekre, akinek aktív résztvevőjévé kell válnia saját magatartásának jobbítására. A gyermekben mindig jó tulajdonságait erősítsük meg, sohasem a rosszat! A pedagógus fontos feladata, hogy a személyre szóló pozitív minősítésével a magatartás fejlődését tudatosítsa. Ez megnyilvánulhat szóbeli és írásbeli dicséretekben, a magatartási jegyek előnyös változásában és egyéb jutalmazásokban. A problémás gyermeket sohase zárjuk el a közösségtől, hanem ösztönözni, segíteni és korrigálni kell viselkedését, a közösséget pedig meg kell tanítani társuk elfogadására, pozitív minta nyújtására. A magatartási zavar megoldásának fontos színtere nemcsak az iskola, hanem a család is. Ezért is fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák tényszerű feltárása, esetleges családi gondok megismerése. A pedagógus munkáját segítheti a nevelési tanácsadók szakszerű vizsgálatai is. Intézményen belüli koordinátorok: - az érintett tanuló osztályfőnöke - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai feladatok: - osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanulóra irányuló koordinált tevékenysége - a komplex zavar oki hátterének kutatása - a szociokulturális (családi) háttér tanulmányozása (környezettanulmány készítése) - a tanulóval való személyes törődés 20

22 - tanulóközösségek szociális érzékenységének, segítőkészségének fejlesztése - együttműködés a szülőkkel - segítség kérése pedagógiai szakmai szolgáltató intézménytől - a megfogalmazott, személyre szóló korrekciós program következetes végrehajtás - folyamatos követés - rendszeres visszacsatolás Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Kulcsfontosságú, koordináló funkciót betöltő intézmény a Gyermekjóléti Szolgálat, mely az iskola mellett működik. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja: - családdal való kapcsolattartás rendszerét - tanuló azon tanulási szervezetek, diákönkormányzat segítését - az egyes jogát, hogy családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön - a gyermekek napközi, illetve tanulószobai ellátásának biztosítását A pedagógusok számára megfogalmazódó gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: - közre kell működniük a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében - fel kell figyelniük a tanuló tanulmányi eredményének látszólag indokolatlan romlására, jelezniük kell ezt a gyermekvédelmi felelősnek Az iskola és gyermekvédelmi felelős feladatai: - a problémák felismerése - az okok keresése - segítségnyújtás - jelzés az illetékes szakembereknek Alapvető célok: - prevenció - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - együttműködés különböző szakemberekkel A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel, javaslattétel további teendőkre - hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése, szabadidős tevékenységek szervezése - a megfelelő szociális ellátási lehetőségek (kedvezményes, ill. ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv) számbavétele A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatosan: 21

23 - a veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével - nyilvántartásba vétel - veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, javaslattétel további teendőkre - egyeztetés Gyermekjóléti Szolgálattal - a veszélyeztetett gyermekek tanulmányi előmenetelének, valamint szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése - drog és bűnmegelőzési programok szervezése Mindent meg kell tennünk, hogy tanulóink esélyegyenlőtlensége csökkenjen, hogy a valódi esélyegyenlőség alapjait megteremtsük A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja a tevékenységet. Munkáját éves program alapján, előre tervezett módon végzi ez érintett tanulók sorsát napra készen követi. A program célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet, az alábbi dolgokból adódhat: - családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek - csonka családban felnövő gyerekek - munkanélküli szülők gyermekek - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött, új tanulók - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek Leggyakoribb veszélyeztető tényezők: - anyagi okok - környezeti okok - magatartási okok - egészségi okok Iskolánkban a szociális hátrány jelenléte egyértelműen megállapítható néhány tanulónál. A szociális hátrány miatt sérül a tanuló joga, hogy kortársaival azonos szinten és lehetőségekkel vehessen részt az oktatásban, kibontakoztatva személyiségét, tehetségét, megteremtve későbbi boldogulásának alapjait. A szociális hátrányból adódó iskolai feladatok, lehetőségek: Tanuló követéses vizsgálata Jelentés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, vagy az önkormányzat jegyzőjének Közvetlen anyagi támogatás (segély, stb.) az önkormányzat kompetenciája Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások rendszeréről, lehetőségeiről Iskolai lehetőségek: tankönyvtámogatás, ingyenes taneszköz juttatása, étkeztetési támogatás, ingyenes étkeztetés (napi 3-szori étkezés), iskoláztatási támogatás a tanévkezdés kiadásainak enyhítésére. A fenti, iskolai jellegű lehetőségek településünkön az önkormányzat által biztosított formában működtek, minden tanulónkra kiterjedően. Lehetőségünk még: iskolai alapítvány működése, melynek keretében támogathatók a szociális hátrány anyagi okaival sújtott tanulók, ill. a hátrányt kompenzáló közösségi 22

24 megmozdulások. Pl. kirándulás, táboroztatás költségeinek részben vagy egészben történő kiegészítése. További pedagógiai feladatok: - Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás - Tapintatos egyéni bánásmód - Tanórán kívüli programokba történő orientálás - Napközis foglalkozás igénybevételére történő motiválás - Szabadidős programokba történő aktív bevonása a tanulónak Szükség esetén a pedagógiai szakmai szolgálat szakembereinek bevonása, együttműködve a Gyermekjóléti Szolgálattal Rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal Mentálhigiénés programok Drog, bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Pályázatok figyelése, részvétel Iskolánkban biztosítjuk a feladatot ellátó pedagógus számára: - a továbbképzést - a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét. 23

25 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Iskolánkban hét éve működik diákönkormányzat. Vezetője a nevelőtestület egy tagja. Tagjainak száma tíz fő (4.-8. évfolyamból 2-2 tanuló). Diák önkormányzatos diákok feladata, hogy közvetítsék az osztály véleményét, kérését a diák önkormányzati vezető, majd a nevelőtestület felé. A diák önkormányzati tagok megválasztása szeptemberben történik, ekkor készítik el az éves munkatervüket, igazodva a tanév munkarendjéhez. Évente háromszor tartanak gyűlést. Diák önkormányzat javaslatot tehet tanórán kívüli szervezésére: - sportdélután az alsó tagozatnak - farsangi bálok programja - mikulás diszkó - kerékpártúra - színház- és mozilátogatás A diák önkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről - a diák önkormányzat működéséhez biztosított anyagi javak felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról A diák önkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattétellel élhet: - az egész közösséget érintő tanulói pályázatokról - a sportkör idejéről, működési rendjéről, tárgyi felszereléséről - a könyvtár nyitva tartásáról, könyvtárbővítés irányáról, működési rendjéről A diák önkormányzat SZMSZ-ét a választó munkaközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha jogszabály sértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ - ével házirendjével. A jóváhagyásról a nevelőtestületnek 30 napon belül nyilatkoznia kell. A tanulók egyénileg az osztályfőnök közvetítésével véleményt nyilváníthatnak a pedagógiai programon belüli tantárgyválasztásról. 24

26 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk közösségének közvetlen kapcsolata az alábbiakkal van: - szülők közössége - helyi óvoda - fenntartó - működtető önkormányzat - helyi civilszervezetek - Harmónia Művészeti Iskola - szakszolgálatok - szakmai szolgáltatások - egészségügyi szervek:gyermekorvos,védőnő,fogorvos - gyermekjóléti szolgálat A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Helyi óvoda: OVI-SULI foglalkozások tartása (évente 4-szer) a nagy csoportos gyerekekkel. Tanító nénik és óvó nénik vezetésével. Részvétel egymás rendezvényein. Fenntartó: A fenntartó által szabályozott módon működik intézményünk. Működtető önkormányzat: Győrladamér Község Önkormányzata vállalta iskolánk működtetését. Tanulóink és pedagógusaink részt vesznek a falu programjaiban, faluünnepélyek szervezésében, falunapi rendezvényeken. Civil szervezetek: Intézményünk gyakran kéri a polgárőrség segítségét programjaink biztosítására. Vannak közös megmozdulások is: papírgyűjtés, szemétszedés, falunap. A helyi sportegyesületekkel(karate, foci) közös edzéseket és sportversenyeket tartunk. Harmónia Művészeti Iskola: Fő cél a zeneoktatás helyben történő megoldása. Tanulói létszámunk 30 % - a vesz részt a zeneoktatásban. Iskolánk biztosítja a tantermeket, a vizsgák és koncertek helyszínét. Választható hangszerek: gitár, zongora, furulya. Együttműködésünk több mint 10 éves és példaértékűnek mondható. Szakszolgálatok: Elsősorban a nevelési tanácsadóval vagyunk közvetlen kapcsolatban. Az SNI-s, BTM-es tanulóink vizsgálata, szakvéleményének kiállítása és értékelése a közös területünk. A szakszolgálat szakembereinek látogatása ezen, tanulók megfigyelése a tanórán,szintén a közös munkánkhoz tartozik. Szakmai szolgáltatás: A győri Megyei Pedagógiai Intézettel vagyunk kapcsolatban. Megyei versenyeken való részvétel, tanévnyitó értekezlet a vezetőknek, nevelési értekezletek minden tanévben közös feladatunk. A MPI szakembereitől segítséget kapunk szakmai dolgokban és részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken. Helyi egészségügy: Intézményünkben működik az iskolaorvosi rendszer. Gyermekorvos évente kötelező oltásokkal és szűrővizsgálattal segíti tanulóink egészségének megőrzését. A védőnő tisztasági vizsgálatokat végez, felvilágosító előadásokat tart a megfelelő évfolyamoknak. A doktornő és a védőnő is részt vesz őszi egészségnapunkon. Évente fogászati szűrővizsgálatra megyünk a körzeti fogorvoshoz. Gyermekjóléti szolgálat: Nagy segítséget kapunk e szervtől a hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak enyhítésére. Gyakran szervezünk közös programokat, legnagyobb érdeklődés a nyári ingyenes tábor iránt van. Ennek helyszíne: az iskolánk épülete. 25

27 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet (évente kétszer: szeptember, február). Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadó óra (minden hónap első hétfője). Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c) Nyílt tanítási nap (évente kétszer. november, április). Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - szülői munkahelyeken üzemlátogatás - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével 26