TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztés formái és feltételei A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tanulmányok alatti helyi vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 64 II. Helyi tanterv 1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Közép- és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola kötelezően vállalja tanulóinak felkészítését; annak a meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát A középszintű érettségi vizsga témakörei A évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái; a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók jutalmazásának elvei Az alkalmazott pedagógiai módszerek Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez kapcsolódó program Függelék - A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként 135 Záradék 151 1

2 BEVEZETŐ Az jó hírért, névért s az szép tisztességért /Balassi Bálint/ A gimnázium bemutatása Az iskola arculata A Balassák egykori birtokán, az Ipoly menti Balassagyarmaton több mint száz éve működik gimnázium. Alapítói a dualizmus korában elszántan küzdöttek azért, hogy a polgárváros és környékének fiataljai Losonc és Aszód helyett, itt, az akkori megyeszékhelyen járhassanak gimnáziumba. A rég óhajtva várt eszme, legyen Balassagyarmaton gimnázium, megvalósult, 1900 szeptemberében hatvannyolc kisdiák előtt megnyílt az állami főgimnázium. A költő és katona, Balassi Bálint nevét 1922-től viseli az intézmény. A Balassi a mai Nógrád megye első, nagy múltú és jó hírű gimnáziuma. Alapításától, 1900-tól a tanulni vágyó, a tudásért, műveltségért erőfeszítésekre is hajlandó gyermekek nevelését szolgálja. Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a nevelőtestületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet, a Balassis-szellemet, amely végzett tanítványaink által megalapozta hírünket. Ezt az értékrendet várják tőlünk azok, akik a Balassinak köszönhetik karrierjüket, boldogulásukat és régi tanítványaink gyermekei, unokái, akik ma tanítványaink. A társadalmi környezet ugyanakkor azt is igényli tőlünk, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek, azaz kreatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, több területen is mobilizálható tudással rendelkező fiatalokat képezzünk. A két elvárás egyikét sem szeretnénk a másik elé helyezni, mert az előbbi háttérbe szorítása a Balassi szellemiségét csorbítaná, az utóbbi figyelmen kívül hagyása esetén pedig a végzett diákok lehetőségei szűkülnének. Napjainkban alapvető követelmény az is, hogy a fiatalok bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük mellett egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának az osztályok tagozatjellegétől függetlenül. 2

3 Legfontosabb célunknak ma is diákjaink értelmiségi pályára történő felkészítését tekintjük. Ennek érdekében vállaljuk a magas színvonalú általános műveltség közvetítését, a tehetségek felismerését és fejlesztését, a tudatos pályaorientációt. A korszerű tudás mellett diákjainknak emberi mintát is kívánunk adni. Tesszük ezt azért, mert az erős intellektuális terhelés szükségessé teszi, hogy több figyelmet szenteljünk tanulóink lelki egészségére, érzelmi fejlődésük egyensúlyban tartására, önismeretük és önbecsülésük megerősítésére. Az értékőrzést szolgálják hagyományaink: a gólyaavató, a szalagavató, a Balassi-nap, a ballagás, az iskolai énekkar, az iskolai galéria kiállításai, a tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való részvétel, a katonatemető gondozása, a jótékonysági (karitatív) munka. A hagyományos értékek őrzői és továbbvivői azok a kollégáink, akik diákként balassisok voltak, és az egyetem elvégzése óta folyamatosan tíz-húsz vagy még több éve az iskola pedagógusai. Az iskolához erősen kötődő tantestület nagy szaktudású, a korszerű ismeretek átadásának módszereit jól ismerő. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére törekszünk arra, hogy kulturált, rendezett, esztétikus iskolai környezetben igényességre neveljük diákjainkat. Jól működő alapítványunk és sikeres pályázataink teszik lehetővé taneszközeink folyamatos fejlesztését, művészeti csoportjaink működését, diákjaink hazai és határon túli tanulmányútjait. Az iskola tanulói közössége Az iskola tanulóinak meghatározó többsége felső- és középfokú végzettségű szülők gyermeke. A családok többsége értelmiségi értékrendű, életvitelű. Az utóbbi tíz évben növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, amely folyamat összefügg az Arany János Tehetséggondozó Program stratégiai céljával, a szociokulturális hátránnyal küzdő tanulók esélyt növelő programjával. Sokan járnak iskolánkba a környékbeli településekről, a tanulók hatvan százaléka nem balassagyarmati lakos, többségük bejáró tanuló. A Madách Imre Kollégium ad otthont az aranyos tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban tanulnak. Tanulóink több mint egyharmadának szülője vagy idősebb testvére is a Balassiba járt. 3

4 A tanulók neveltségi szintje, a tanulók iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. Éppen ezért úgy látjuk, hogy az iskolának, a nevelésnek napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében. Az iskolaválasztásban a nyolc évfolyamos gimnazisták esetében elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója a meghatározó. A gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők egy színvonalas középiskolába történő beiratkozással minél fiatalabb életkorban biztosítani kívánják gyermekeik jövőjét. A nyolcadik osztályos tanulók közül, azok jelentkeznek a Balassiba, akik a szigorú és erős iskola képét egyeztetni tudják jövőbeli terveikkel, és hajlandók erőfeszítést tenni azok megvalósításáért. A felsőoktatásba való bekerülés nehezebbé válásával a továbbtanulásért folyó munka feszítettsége nő, amit tapasztalataink szerint évente hatvan-hetven nyolcadikos vállal. Képzési kínálatunk Nyolc évfolyamos gimnázium emelt szintű matematika-fizika képzéssel évfolyamonként egy osztály Négy évfolyamos gimnázium emelt szintű idegennyelv-oktatással (angol, német) évfolyamonként egy osztály emelt szintű matematika-természettudományos képzés évfolyamonként egy osztály Arany János Tehetséggondozó Program öt éves oktatás keretében, emelt szintű idegennyelv-oktatással, a szociokulturális hátrányok csökkentésével felkészülés a felsőfokú továbbtanulásra évfolyamonként egy osztály. 4

5 Képzési rendszerünk Általában osztálykeretben, kivéve: idegen nyelv (minden évfolyamon csoportbontásban); matematika (a nyolcadik évfolyamtól, illetve a gimnáziumi osztályokban csoportbontásban); informatika (minden évfolyamon csoportbontásban); technika (csoportbontásban); rajz-vizuális kultúra (5-6. évfolyamon csoportbontásban); testnevelés (huszonöt fő feletti osztálylétszám esetén csoportbontásban); magyar nyelv és irodalom (szükség és lehetőség szerint csoportbontásban a 9/AJTP és 9. évfolyamon); a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat a résztvevők számától függően osztályszintű vagy évfolyamszintű csoportokban. A gimnáziumi képzés célja A nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, valamint a négy és öt évfolyamos gimnázium első két évfolyamán olyan biztos alapokat kívánunk adni a tanulóknak, amelyre bármilyen irányú későbbi tanulmányok épülhetnek. Az első két évfolyamot a mértéktartó, de szigorú igényesség jellemzi. Mindemellett cél, hogy a tanulási technikák tanításával, a szorgalom és az akaraterő növelésével, a kommunikációs készség fejlesztésével segítsük diákjainkat a reális önismeret kialakításában. Minden évfolyamon biztosítjuk, hogy a versenyezést kedvelők lehetőséget és felkészítést kapjanak. Az utolsó két évben ( évfolyam) a diákok az érdeklődésüknek megfelelő tárgyakból az emelt szintű érettségi vizsgára kapnak felkészítést, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képességeket erősítjük. Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordozók széleskörű alkalmazása. Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében, elfogadja értékrendünket és megtartsa a viselkedési normákat. 5

6 Jogszabályi háttér A pedagógiai program elkészítésekor az alábbi jogszabályok alapján jártunk el: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 73/2013. (III. 8.) Kormányrendelet módosításával 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 6

7 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelésről azt valljuk, hogy az olyan célra irányuló, tervszerű tevékenység, amely nem nélkülözheti a pedagógus határozottan orientáló-irányító tevékenységét Nevelési alapelveinknek tekintjük azokat a lényeges és normatív irányelveket, amelyek az intézmény minden pedagógusának iránymutatóul szolgálnak a nevelés komplex folyamatában. A nevelés hatékonyságát a következő alapelvek segítik elő: a tudatosság elve, azaz a nevelés biológiai, fiziológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai törvényszerűségeit figyelembe vesszük; a tervszerűség elve, azaz a többoldalú nevelő hatásokat összehangoljuk; az aktivitás elve, azaz a nevelési folyamatot széles körű tevékenységrendszerbe ágyazottan értelmezzük; a gyermeki személyiség figyelembe vétele, azaz tekintetbe vesszük az életkori sajátosságokat; a nevelő vezető szerepe, azaz a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében meghatározónak tekintjük a pedagógus modellközvetítő, orientáló szerepét; a nevelőhatások egységének elve, azaz meggyőződésünk, hogy a nevelés hatékonyságát a nevelőtestület tevékenységének összehangoltsága szolgálja A legfontosabb pedagógiai értékeknek a következőket tartjuk a testi-lelki egészséget, az autonómiát: önállóságot, önbecsülést, a kezdeményezőképességet, a kommunikációs és együttműködési képességet, az átfogó valóságérzékelést, egyetemes és nemzeti látásmódot, az érdeklődést, a növekvő igényszintet, a produktivitást, és kreativitást, a felelősségtudatot, felelősségvállalást, 7

8 az életfeladatokra való felkészülést. A fenti értékek megvalósításával az egyén személyiségfejlődését és a közösség szempontjait is szem előtt tartjuk Pedagógiai célok és feladatok, a megvalósításukhoz kiválasztott eszközök és eljárások Célok Feladatok Eszközök és eljárások 1. Testi-lelki egészségre nevelés Az egészséges életmód szükségleteinek megerősítése. Ezen belül a: rendszeres testmozgás, egészséges életritmus kialakítása, Tantárgyközi integráció keretében az ismeretek bővítése. Együttműködés az iskolaegészségügyi szolgálattal és civil szervezetekkel. higiéniai szabályok betartása. A mozgás megszerettetése. Monoton, túlfárasztó, teljesítménycentrikus testnevelés helyett a színes, változatos és játékos formák alkalmazása. Sportkör, csapatversenyek, túrák szervezése, a tánc és az úszás beépítése a helyi tantervbe. Korszerű mentálhigiénés programmal a tanulók önismeretének, önértékelésének és megküzdési stratégiáinak a fejlesztése. Pszichológus szakember bevonása a pedagógiai munkába. A pedagógusok pedagógiai, pszichológiai és mentálhigiénés továbbképzése. Mentálhigiénés konzultációk, esetmegbeszélő csoportok, fejlesztő interjúk alkalmazása. Az iskolai relaxáció mint egészségvédő eljárás elsajátítása. 8

9 Célok Feladatok Eszközök és eljárások 2. Erkölcsi nevelés, jellemformálás Közösségfejlesztő, morális magatartás- és tevékenységformák kialakítása: a szellemi, fizikai és közéleti munka az értékóvó és értékteremtő magatartás a segítőkészség, karitativitás a fegyelmezettség értékeinek a megerősítése. Az erkölcsi szokások, példaképek, eszményképek és erkölcsi meggyőződések rendszerének a kialakítása. Változatos iskolai tevékenységformák kiépítése: diákönkormányzati tevékenység sportkör szakkörök művészeti körök a közösségen belüli interperszonális kapcsolatrendszer fejlesztésével Az etika tantárgy mellett az erkölcstan (5-8. évfolyam) beépítése a helyi tantervbe. A szokásformálás eszközei: a kérés-követelés, a gyakoroltatás, a segítségadás, az ösztönzés, az ellenőrzés, a komplex értékelés. Az eszményképek kialakításának eszközei: modellértékű személyek bemutatása, műalkotások bemutatása, a pedagógusok személyes példaadása Az erkölcsi meggyőződések kialakításának eszközei: előadás, magyarázat, beszélgetés, vita. 9

10 Célok Feladatok Eszközök és eljárások 3. Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A nemzeti és népi kultúra értékeinek, hagyományainak, a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának megismertetése által a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének fejlesztése. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza, más népek, népcsoportok megismerésével a megbecsülés érzésének fejlesztése. A határon túli magyar közösségek kultúrájának megismerése. Kreatív, önálló kritikai gondolkodásra nevelés, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése a tanulókkal. A helyesen cselekvő állampolgári magatartás kialakítása, amelyet a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez. Iskolai ünnepségek szervezése. Múzeum- és színházlátogatások szervezése. Tájházak, palóc népi hagyományok megismertetése. Vetélkedők, tudományos diáknap szervezése. Tanulmányi kirándulások, túrák szervezése. A Nemzeti Összetartozás Napjának a megünneplése A Határtalanul című pályázati formában való részvétel. Ismeretszerzés az állampolgári jogokról, kötelezettségekről történelem-, etika- és irodalomórákon. A városi civil szervezetek munkájának megismerése. Disputakör szervezése. A diákönkormányzati munka tevékenységi körének szélesítése. 10

11 Célok Feladatok Eszközök és eljárások 5. Az életfeladatokra való felkészülés Pályaorientáció: Segíteni a tanulók pályaválasztási érettségének kialakulását, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek, elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének. Átfogó képet nyújtani a felsőfokú oktatás rendszeréről, a továbbtanulás feltételrendszeréről. A munkaerőpiac szempontjából hasznos és elvárt szakmák bemutatása. Információnyújtás az egyes A tanulók önismeretének, reális önértékelésének fejlesztése. A tanulók egyéni képességeinek, lehetőségeinek összevetése a választandó pálya követelményeivel. Döntés, elhatározás, egyéni pályatervek elősegítése. Célok kitűzése, jövőkép megfogalmazása, a tanulás és karriercél összefüggésének felismerése. Pályaorientációs tesztek, kérdőívek használata. Együttműködés a Munkaügyi Központtal, Nevelési Tanácsadóval. Munkahely- és üzemlátogatások szervezése. pályákról, foglalkozásokról és Öregdiákok és szülők bevonása az ezekhez kapcsolódó kompetenciákról. a tematikus beszélgetésekbe. Előadások szervezése a felsőfokú oktatási intézmények bevonásával. Önéletrajz, motivációs levél készítése, az önbemutatás képességének fejlesztése: a szóbeli és írásbeli kommunikáció, a retorika képességének fejlesztése. 11

12 A családi életre nevelés Harmonikus családi minták A család témájának bemutatása közvetítése, a családi a művészetekben, az közösségek megbecsülése. irodalomban. A különböző generációk Konzultáció egyházi és tiszteletére nevelés, a családsegítő szervezetekkel. gondoskodás, a törődés, az Családi napok tartása. együttműködés szerepének Osztályfőnöki és biológiaórák bemutatása a családban. keretében a párkapcsolat, a A barátság, a párkapcsolat, a nemi szerepek, a szexuális házasság szerepének felelősség, a családtervezés bemutatása az ember kérdéseinek megbeszélése. életében. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénzügyi rendszer Konzultáció pénzügyi alapismereteire vonatkozó szakemberekkel. pénzügyi szabályok, a banki Pénzügyi ismeretek tanítását tranzakciókkal kapcsolatos segítő tananyagok (DVD, ismeretek és a társasjátékok) integrálása a fogyasztóvédelmi jogok helyi tantervbe. tanítása. A felelős egyéni pénzügyi Az erőforrások kapcsolatának, döntések megismertetése külső az egyéni és közösségi előadók segítségével. érdekek összefüggésének, egymásrautaltságának felismerésére nevelés. Az egyéni felelősség felismertetése az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. 12

13 Médiatudatosságra nevelés Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megismerésére, megértésére nevelés. Kritikai érzék kialakítása a médiatartalmakkal, a jogi következmények megismertetése. Számítógépes játékok, közösségi oldalak veszélyeinek feltárása. Környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelés. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának bemutatása. A közvetlen és tágabb környezet értékeinek, sokszínűségének megőrzésére, gyarapítására törekvés. Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. Irodalom, informatika, etika, osztályfőnöki órák, szakkörök anyagába bekerülő ismeretanyag. Disputakör szervezése. Hírlapot a diákoknak országos (HÍD) programban való részvétel. Információgyűjtés a világhálón, kiselőadások szervezése. Gazdasági fenntarthatóság: a mindennapi energiatakarékosság, pénzbeli takarékosság eszközeivel. Környezeti fenntarthatóság: együttműködés a Zöld Híd Régi Kft-vel. Szelektív hulladékgyűjtés. Szociális fenntarthatóság: egyéni felelősségvállalás. Saját életvitel lokális cselekvés és a globális problémák viszonyának feltárása szakemberek segítségével. 13

14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A nevelés célja, hogy az egyént felkészítse magasrendű társadalmi funkciók ellátására, megfelelő minőségű aktivitásra. A konstruktív életvezetés kialakítását tartjuk legfontosabb feladatunknak. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes és egyénileg is eredményes, azaz közösségfejlesztő, de az egyén fejlődését is elősegíti. Az egyén életvezetésének sikerét leginkább előmozdító magatartás- és tevékenységformák: - az ismeretszerző, intellektuális tevékenység; - az önmagunkra és a környezetünkre irányuló esztétikai tevékenység; - az egészséges életmód magatartásformái A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: A biológiai lét értékei Az én harmóniájára vonatkozó értékek A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek A humanizált társadalom- és világkép értékei az egészség önismeret tisztelet folyamatos hazaszeretet értéke önbizalom szolidaritás tanulás az egyetemes az élet tisztelete önművelés szeretet probléma- emberi jogok tolerancia érzékenység tiszteletben tartása kreativitás a hazai és szellemi egyetemes kultúra igényesség értékeinek tisztelete 2.3. A személyiségfejlesztés területén az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása; megküzdési stratégiák kialakítása; kudarctűrő képesség fejlesztése; 14

15 kapcsolatteremtési képesség fejlesztése; akaraterő fokozása; az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése; az egészséges életmód iránti igény felkeltése; az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol lehetőség van a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységre. A szülők körében egyrészt tájékoztatás útján (értekezletek, kiadványok, iskolabemutatók), másrészt a saját gyermekeik fejlődéséről szóló beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni Feladatunknak tekintjük a testi nevelést az értelmi/ intellektuális nevelést az érzelmi/affektív nevelést az esztétikai nevelést (személyes, környezeti) F az egészséges a pozitív tanulási az empátia, és a a tanuló önmagára E életritmus motívumok hatékony irányuló esztétikai L kialakítása kialakítása önérvényesítés tevékenységének a A egészség- tanulási módszerek fejlesztése megerősítése: megjelenés, D megőrző megismertetése öltözködés A T O K programok szervezése a napi rendszeres a kommunikáció fejlesztése az olvasás-szeretet fejlesztése a környezetre irányuló esztétikai tevékenység megerősítése: osztálytermek testmozgás rendezettsége, iskolai biztosítása galéria, képtár működtetése 15

16 3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék méltó módon tudjon élni, nem csupán a tudás befogadására képes fiatalokat kell nevelnünk, hanem el kell látnunk őket az egészséges életvitelhez szükséges ismeretekkel, és ki kell alakítanunk bennük az ehhez szükséges készségeket, jártasságokat Céljaink: a tanulók képesek legyenek személyiségük fejlesztésére, önbecsülésük emelésére, szorongásaik csökkentésére, pozitív énkép kialakítására, értékes emberi kapcsolatok létrehozására; fiataljaink testileg és lelkileg egyaránt egészségesek legyenek; igényeljék a rendszeres testmozgást, a megfelelő testkultúra kialakítását; a káros szenvedélyektől mentes életre törekedjenek (dohányzás, alkohol fogyasztás, drogokkal való visszaélés visszaszorítása és minél alacsonyabb szinten tartása a diákoknál); igényeljék a tiszta, rendezett környezetet, a testi, személyes higiénét Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok és megvalósításuk szervezeti keretei Az egészségnevelési program egy részét az osztályfőnöki tantervekbe illesztettük be, továbbá a biológia és testnevelésórák tantervébe A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló programok Az ötödik és kilencedik évfolyamtól felmenő rendszerben biztosítjuk a mindennapos testnevelést; minden délután biztosított, hogy az egyes évfolyamok sportköri foglalkozásokon vehessenek részt; iskolai testmozgási lehetőségekhez soroljuk a táncot (és az úszást). A sportköri foglalkozásokon diákjaink: futballozhatnak, kézilabdázhatnak, kosárlabdázhatnak, röplabdázhatnak, atletizálhatnak, tájékozódási futásban vehetnek részt, úszhatnak, síelhetnek, aerobic tornára járhatnak, izomerősítő gyakorlatokon vehetnek részt. 16

17 A mindennapos testmozgás helyszínei: a tornacsarnok, a kondicionáló terem, a szabadtéri sportpályák, a nagykürtösi (Szlovákia) uszoda, a kokavai (Szlovákia) síterep. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontokat érvényesítjük: minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (110/2012.) Kormányrendelet a testnevelési alapelvekről és célokról); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzetére és az izomerősítések testhelyzeteire; minden testmozgási alkalom, így a testnevelés óra is örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében; a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz A testnevelők feladata ezen a területen: a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése, a testedzés igényének kialakítása, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása, 17

18 a mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulók számára testedzési lehetőség biztosítása, évi rendszerességgel az állóképesség mérése (2000 m síkfutással történik). Azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt ideiglenesen, vagy tartósan nem tudnak részt venni a normál testnevelés órákon, illetve mozgásszervi elváltozások miatt szükségessé válik számukra, képzett szakember vezetésével gyógytestnevelés órák keretein belül kapják meg az egészséges élethez nélkülözhetetlen mozgást, illetve a mozgásszervi problémáikat korrigáló testedzési lehetőséget. Az egészségnevelésnek szerves részét kell képeznie a káros szenvedélyek elleni küzdelemnek is. Sajnos egyre fiatalabb korra tevődik át e problémák megjelenése. Ezen a területen elsősorban a felvilágosító munkára, a drogprevenciós tevékenységre fordítunk figyelmet. A prevenciós munka során a fenti problémát komplex módon kezeljük és az egészségfejlesztés kérdéskörébe helyezzük. Nem tartjuk elegendőnek csupán a drogok káros hatásaira felhívni a figyelmet, hanem szakember segítségével feltárjuk azokat a lelki okokat is, amelyek arra kényszerítik a fiatalokat, hogy problémáikra ilyen álmegoldást találjanak Együttműködés az egészségügyi szervezetekkel, szakemberekkel Az egészségmegőrzés érdekében a következő tanórán kívüli tevékenységekbe vonjuk be diákjainkat: a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetével kapcsolatot tartunk (élelmiszergyűjtés, ruhagyűjtés); Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár diákjaink évről évre részt vesznek az AIDS világnapja alkalmából szervezett ismeretterjesztő előadásokon illetve vetélkedőkön; (felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár) Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár a diákok kortársaiknak ismeretterjesztő előadást tartanak, ily módon nemcsak saját, hanem társaik egészségkultúráját is bővítik; Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár 18

19 az évente megrendezésre kerülő iskolanapon, osztályfőnöki órán, biológia órán rendszeresen szervezünk diákköri foglalkozásokat a drogprevenció témakörében; Felelősök: az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök véradás 18. életévet betöltött tanulóknál; Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár Mozdulj Gyarmat minden ősszel szeptember végén egészségügyi felvilágosítás). Felelősök: a testnevelés szakos tanárok (vérnyomásmérés, A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal, az iskolai fogorvossal és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül az egyes korosztályoknál orvosi szempontból megfelelő időben több irányú egészségvédelmi és egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni. Négy területen történik rendszeres egyeztetés az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni, illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel: tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő); védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos); szűrővizsgálatok elvégzése (fogászati, belgyógyászati) (védőnő, iskolaorvos); felvilágosító tevékenység (védőnő). Fentiek mellett: heti egy órában védőnői fogadóóra van a gimnáziumban, amikor aktuális problémáikkal fordulhatnak a gyerekek a védőnőhöz; ifjúságvédelmi felelős segíti a kedvezőtlen szociális háttérrel rendelkező tanulókat; 19

20 pszichológus segítségét vehetik igénybe az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói is Együttműködés a rendőrséggel A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű tájékoztatásban részesítik diákjainkat nemcsak az iskolanapon, hanem osztályfőnöki órák keretében is. Felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök A tájékoztatások témái: bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése, közlekedési ismeretek Sikerkritériumok Sikeresen tekintjük az egészségnevelési programunkat, ha: diákjainknál nem alakul ki olyan rendellenesség, amely a nem megfelelő életmódra vezethető vissza; az osztályfőnökök az egészséges táplálkozás terén javulást tapasztalnak (reggelizés, tízórai, gyümölcs fogyasztás); az iskolai büfében a tejtermékek és gyümölcsfélék forgalmának aránya növekszik; a testnevelés órákon az év végi teljesítmények az év eleji felmérésekhez képest javulnak; a tanulóknál nem alakul ki olyan testi rendellenesség, amely helytelen, mozgásszegény életmódra vezethető vissza; a már mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulóink állapota javul; többségük (50 %) rendszeresen jár sportolni; az elsősegélynyújtási ismereteket megfelelően tudják alkalmazni; a tanulók konfliktuskezelési képessége fejlődik; jobban odafigyelnek a testi higiénére; közlekedési szabályokat jobban betartják. 20

21 3.8. Az iskola környezeti nevelési programja Ezen a területen célunknak tekintjük a környezet megvédésére, és a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést: a környezeti kultúra alapvető szokásainak és viselkedésformáinak egész életre kiható kialakítását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk ki. Ennek érdekében a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Tanórákon, kirándulásokon, az erdei iskolában megismertetjük a tanulókkal a természetet, megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért szükséges a tantárgyközi integráció. Minden lehetőséget megragadunk, hogy diákjainkban megfelelő képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A környezeti nevelés alapelvének tekintjük az alábbi fogalmak pontos megvilágosítását: alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései. Célok Diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, és annak igényét, a természeti és építészeti környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, 21

22 tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket, hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést, segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, problémaérzékenység, integrált megközelítés, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége, a szakórákon adódó lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre, a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon. Feladatok az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése földrajz, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon; a tárgyi környezet ápolása (növények, dekoráció); tanulóink rendszeretetének, jó ízlésének, esztétikai érzékének formálása (tantárgytól függetlenül); rendszerszemléletre nevelés osztályfőnöki és természettudományos órákon; érzelmi és értelmi környezeti nevelés földrajz, természetismeret, biológia órákon; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése földrajz, természetismeret, biológia órákon; 22

23 az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése történelem, társadalomismeret, etika órákon; az egészség és a környezet összefüggései földrajz, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon; helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések meglátása; problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása; globális összefüggések megértése tantárgytól függetlenül; fogyasztás helyébe életminőség osztályfőnöki, etika, testnevelés, biológia órákon; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. A pedagógusok és a tanulók kiemelt feladatai: az iskola tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásuk, munkájuk példaértékű legyen a tanulók számára; az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre betartva a kulturált magatartás normáit; a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el; a diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában és megőrzésében; a szülők erősítsék meg gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván; az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak; az iskolai adminisztráció területén feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást; példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. 23

24 A környezeti nevelés megvalósulása A tanórákon: hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat (természetismeret, biológia, kémia, földrajz, etika); az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel; kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák; a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk; az egyszerű víz-, talaj és levegővizsgálati módszereket megismertetjük; a következtetések megfogalmazását, hatásértékelést végzünk. Tanórán kívüli programok évente egy alkalommal iskolai túrát szervezünk; fakultációs óra keretében a tanulók lakóhelyük közelében található természetvédelmi területek növény- és állatvilágával ismerkednek; a Nógrádmarcali Zöld Híd Hulladékfeldolgozóba minden ötödik és tizedik évfolyamos tanulót elviszünk, és megismertetjük velük a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit; a szűkebb környezet megismerése mellett diákjaink az éves tanulmányi kirándulások alkalmával az ország lakóhelyüktől távolabb eső területein is látogatást tesznek nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, arborétumokban, múzeumokban; diákjaink részt vehetnek az erdei iskola programban, ahol növény- és állatfelismerési gyakorlatokat is végeznek; az évente megrendezésre kerülő iskolanapon a környezetvédelemhez kapcsolódó előadást tartanak és hallgatnak diákjaink; Nyírjesi Füvészkertet minden hatodik és kilencedik évfolyamos diákkal megismertetjük. A kommunikáció formái: kiselőadások tartása, 24

25 házi dolgozat készítése, iskolarádió felhasználása híradásra, témacentrikus faliújság készítése. Iskolán kívüli együttműködés A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teheti különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, erdei iskola (Bernecebarátiban), Palóc Múzeum, Mátra Múzeum, Ipolytarnóc, dejtári természetvédelmi terület, ipolyszögi égerláp, Vácrátót, Ipoly Erdő Zrt.). Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg, ha javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék a szemetesekben; javul a szűkebb környezet, az osztálytermek tisztasága; nem történik rongálás az épület helyiségeiben; nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok; az esztétikus rendezett környezetet sikerül megőrizni. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatban feladatunknak tekintjük: a közösségi együttélés szabályainak a megerősítését: a kölcsönös tisztelet, a tolerancia, az önfegyelem, az emberi méltóság tisztelete, a segítségnyújtás szokásrendszerének formálását; a toleráns együttműködésre nevelést; a véleményalkotó és véleménynyilvánító képesség fejlesztését; az önkontroll és önértékelés fejlesztését; a harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésének és megőrzésének megismertetését; a személyes példaadás fontosságának a megerősítését; a különböző emberi kapcsolatokban érvényes normák bemutatását. 25

26 4.2. A közösségfejlesztés formái és feltételi A közösségfejlesztés színterei Eszközök, eljárások A közösség mint együttműködő csoport létrehozásának feltételei Tanórai: csoport- és projektmunka Tananyaghoz kapcsolódóan osztályon belül kisebb csoportok alakulnak szaktanár segítségével. Tanórán kívüli kötött: szituációs gyakorlatok osztályfőnöki órák keretében tehetséggondozó diákkörök, szakkörök felzárkóztató foglalkozások iskolai- és évfolyam szintű ünnepélyek, megemlékezések versenyek Tanórán kívüli kötetlen: diákönkormányzat színházlátogatás tanulmányi kirándulás farsangi bál nyári és téli táborok Feladathoz kapcsolódóan kisebb csoportok alakulnak ki önkéntesség, ill. az osztályfőnök kiválogatása alapján. Létrehozását kezdeményezheti diákcsoport vagy tanár a házirend alapján. A diákköröknek, szakköröknek pedagógus végzettségű segítővel/vezetővel kell rendelkeznie. A diákkörök, szakkörök az iskolavezetés által jóváhagyott éves program szerint működnek. Szaktanár hozza létre a szülők beleegyezésével a gyengébben teljesítő tanulók számára A munkatervben meghatározott módon történik a tanulók részvétele. Jelentkezés önkéntesség, ill. szaktanári ajánlás alapján A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti. Iskolai- vagy osztály szinten jöhet létre szülők támogatásával. Osztályfőnöki koordinálással, szülői támogatással szerveződik. Az éves munkatervben meghatározott időpontban szervezzük. Igény és lehetőség (anyagi források) szerint szerveződik. 26

27 4.3. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok Az iskola szereplői közötti együttműködés és kapcsolattartás szervezeti rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) a 9. és 24. fejezetben szabályozza. A nevelési programunk jelen fejezetében kizárólag azokat a pedagógiai jellegű feladatokat szabályozzuk, amelyek a hatékony közösségfejlesztő tevékenységhez kapcsolódnak. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség hatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele is. A tanulók, annak érdekében, hogy - megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, - érvényesíthessék jogaikat, és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak, - gyakorolják a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez, - a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata: az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok, a diákközgyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli programjainak meghatározása. A pedagógusok, annak érdekében, hogy - képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, - rendelkezzenek alkalmazható kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; 27

28 a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; a pedagógusok és a tanulók, valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája programsorozat); a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás- és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezelni a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. A szülők, annak érdekében, hogy - mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz, - támogatást kapjanak az iskolától problémáik megoldásához, - együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében az intézmény feladata: a partnerközpontú hálózat kiépítése és működtetése a szülőkkel; megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos kérdések megbeszélésének folyamatába minél szélesebb körben vonják be a szülőket; igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával; a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. 28

29 5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok kötelességeit a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 62. -a fogalmazza meg. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a pedagógusok feladatait a különböző munkakörökben, beosztásokban. Jelen dokumentumban egy átfogóbb leírását adjuk a pedagógusok helyi feladatainak A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok/perszonalizációs feladatok a tanulók élettörténetének az ismerete (családi, szociális helyzet, iskolai előmenetel); az egyén fejlődési szükségleteihez igazodó empatikus bánásmód alkalmazása; a fejlődéssel és a fejlesztéssel együtt járó probléma-, konfliktus- és frusztrációs helyzetek felismerése, szakszerű leírása és kezelése; a tanulási nehézségek egyénre szabott tipizációja, diagnosztikája; a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése, a személyes, egyedi fejlődési lehetőségek felkínálása; normatanítás, meggyőződésformálás; példa- és eszményképállítás, modellközvetítő hatásegyüttes gyakorlása; segítségadás a rossz szokások, hamis előfeltevések (előítéletek) leküzdéséhez, a megerősítő-leépítő hatásegyüttes gyakorlása; a pályaválasztási felkészültség elősegítése A tanulócsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése/szocializációs tevékenységek a csoport pszichológiai jellemzőinek (normák, szerepek, kohézió, struktúra) ismerete; a csoport fejlődésnek és működésének tudatos tervezése; az osztályok életvitelének megtervezése és szervezése; a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartása; tudatos értékközvetítő tevékenység, különösen a közösségi értékekre vonatkozóan: együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység; az iskolán kívüli közművelődés (múzeum, mozi, színház) tervezése, szervezése; a tanulók életkoruknak megfelelő bevonása az iskolai folyamatokba: 29

30 diákönkormányzati munka, iskolarádió, iskolaújság A szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás a szaktárgyához kapcsolódó tartalmi szabályozók (nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv) struktúrájának alapos ismerete; a szaktárgyához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudásának önálló alkalmazása; a szaktárgyi ismeretek tanítási helyzetnek megfelelően tervezése és pontos megvalósítása; a tanórai anyag strukturált, jól követhető, érthető elrendezése, bemutatása és elhelyezése a tantárgy, illetve más tantárgyak kapcsolódó ismeretrendszerében; a tanítási helyzetben a motiválási és pedagógiai lehetőségek kiaknázása; a különböző tanulásszervezési módok, módszerek, tanulási stratégiák az oktatási gyakorlatba történő változatos és a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő beépítése; reális, fejlesztési célú és változatos értékelési formák alkalmazása A pedagógiai folyamat tervezése tervezési folyamatában (haladási terv, óraterv, nevelési terv) a célok, a tartalom, a tanulók előzetes tudásának, a motiváltságnak, az oktatási környezet lehetőségeinek a komplex figyelembevétele; a fejlesztő, attitűdformáló célok, a kompetencia alapú fejlesztésre való törekvés jellemezze a terveket különösen az 5-8. évfolyamokon; az egyéni sajátosságok figyelembevételével egyéni fejlesztési tervek készítése a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál; a tervek utólagos felülvizsgálata, elemzése, önálló reflektálás a tervezési munkára; a hatékony tervezés érdekében folyamatos együttműködés a tanár kollégákkal és a tanulókkal A tanulás támogatása a különböző nevelési és tanulási nehézségek felismerése; a tanulók bevonása a tanulási folyamatuk tervezésébe, irányításába, értékelésébe; a hatékony tanuláshoz szükséges támogató tanulási környezet biztosítása; 30

31 a tanulásszervezés során épít a tanulók előzetes tudására, tapasztalataira, motivációjára, a tanulói énkép sajátosságaira, aktuális állapotára; a tanulók bevonása a tanulás és az együttműködés szabályainak, a tanulási környezet kereteinek a kialakításába; a különböző tanulási és problémamegoldó stratégiák tanítása, hogy a tanulók megtalálják és kialakítsák saját hatékony tanulási stratégiáikat A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése a szaktárgy tantervi követelményeink pontos ismerete; az értékelési eljárások és eszközök változatos megválasztása; az értékelési eszközök érvényességének és megbízhatóságának ismerete; a tanulási eredmények differenciált elemzése és értékelése a tanulókkal, az önértékelés lehetőségének a biztosítása; az értékelésből származó információk szakszerű felhasználása az egyéni és csoportos fejlesztésben; olyan munkaformák és módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását A kommunikáció és a szakmai együttműködés tudatosan alakított, szakmailag átgondolt kapcsolat kialakítása a diákok szüleivel; a diákok fejlődése érdekében együttműködés a kollégákkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel; a felmerülő feladatok, problémák, a szervezet működési rendszerének megfelelően kezelése, intézése; rendszeres bekapcsolódás az iskolai munkához, az osztálytermi tevékenységhez kötődő szakmai megbeszélésekbe, vitákba; megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel az elkerülhető iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzése; igényes kommunikációval a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése. 31