Az óvoda adatai: Mezőkomárom Petőfi S. u. 68. : (06)25/ Mezőkomárom Petőfi S. u. 74. : (06)25/

Átírás

1

2 Az óvoda adatai: Az óvoda neve: Mezőkomáromi Sióparti Óvoda Mezőkomárom 8137 Petőfi S. u. 68. : (06)25/ Az óvoda fenntartója: Mezőkomárom Önkormányzat Mezőkomárom 8137 Petőfi S. u. 74. : (06)25/ Alapító okirat száma: 42/2013 (V.30.) Az intézményvezető neve: Őri Jánosné A programot benyújtotta az intézmény vezetője és az óvoda nevelőtestülete. -1-

3 Tartalomjegyzék 1. Óvodánk bemutatása Az óvodánk célja, feladata Célunk Nevelési feladatunk Gyermekképünk, óvodaképünk Nevelési gyakorlatunk rendszertáblája A nevelés alapvető keretei Az egészséges életmód alakítása Érzelmi és erkölcsi nevelés A tevékenységek kerete Hagyományápolás Az óvoda jeles napjai Hagyományaink jellegzetes tartalma Nevelésünk tevékenységformái Játék,játékba integrált tanulás Mese, vers, verselés, mesélés Ének-zenés játék gyerekeknek, énekes játék, gyermek tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játék A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek

4 5. Óvodai élet megszervezése Napirend alakulása, hetirend javaslat Intézményeink kapcsolatrendszere Óvoda család Óvoda iskola Óvodánk egyéb kapcsolatai Sajátos feladataink Integrált nevelésre vonatkozó általános alapelvek A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás Intézményünk speciális szolgáltatásai Az óvoda írásos dokumentumai Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék Legitimációs záradék Felhasznált irodalom, és a program törvényi háttere 82-3-

5 -4-

6 A nevelésben éppen az a nehéz, de a szép is, hogy nincs hozzá recept, állandóan a saját megújulásunkat, aktív, gondolkodó részvételünket igényli. Ehhez értenünk kell a gyereket, törekvéseit, jelzéseit, éreznünk kell szándékait és el kell, hogy fogadjuk őt olyannak, amilyen. A gyerekkel való állandó együttműködésben lehet kialakítani azután azt a nevelési rendszert, amely ennél és csak ennél az egy gyereknél majd sikerre visz, azaz önálló, boldog pontosabban boldogságra törekvő erős személyiséggé teszi. Ehhez elengedhetetlen az, hogy a gyerek is értse a felnőtt jelzéseit, hogy a felnőtt megnyilvánulásai egyértelműek legyenek számára, ne legyen ellentmondás szavai és tettei között. -5-

7 1.Óvodánk bemutatása: Mezőkomárom a Mezőföld nyugati részén közvetlenül a Sió-csatorna mellett fekszik. Lakosainak száma 1000 körül van. A község lakóinak nagy része a mezőgazdaságból él. Magas az időskorúak száma. A lakosság kisebb része a faluhoz közelebb eső városokban talált munkát és naponta ingázik. Sok a munkanélküli. Közmunka program sok embert foglalkoztat. Óvodánk 1962-ben kezdte meg működését először egy csoporttal, 1963-baan már két csoporttal, s ez a mai napig is így van. Az épület, amelyben az óvoda helyet kapott a református egyházé volt. Eredetileg egy iskolai osztály működött itt a hozzátartozó pedagógus szolgálati lakással. Ez képezte alapját a mai óvodánknak ben felújították a konyhát is, de a mai követelményeknek már nem felel meg. Az óvoda épülete csendes nyugodt helyen van. Sajnos maga az épület régi és a sok-sok átalakítás után sem korszerű. Az épület külső vakolata sem esztétikus. A csoportszobák mérete a létszámunkat figyelembe véve megfelelő, 2012 nyarán felújításra került sor az SZM és az Önkormányzat segítségével. A jövőben a csoportszobák parkettáját cserélni kell. A 2 csoportszobához 1 öltöző tartozik, mely kicsi, nincs, ablaka, szellőztetése nehéz. A mosdó nagysága elegendő, mindkét csoport közösen használja. Egy iroda tartozik még az épület ezen részéhez. Ez a szertár, az öltöző, itt a könyvtárunk is. Nincs szertárunk, óvónői szobánk. Az udvaron épült raktárhelyiségben helyezünk el mindent, udvari játékot, tornaszereket stb. -6-

8 Nagyon nagy gondunk az is, hogy a konyha melletti csoportszobában vannak a tálaló ablakok, s a másik csoport a nap folyamán többször is kénytelen zavarni az előbb említett csoportot, mert csak innen juthat hozzá az ételhez. Az intézmény komfortfokozata jó. Tornatermünk nincs, de maximálisan kihasználjuk a szabadlevegőn való tartózkodást. Az udvarunk nem túl nagy, de árnyékos, napos, füves hely egyaránt megtalálható. Udvari játékaink az SZM segítségével évente bővül. 2008/2009 nevelési tanévétől Mezőhídvégi Óvoda tagintézményeként működtünk július 1-ig. A szétválást követően Mezőkomáromi Sióparti Óvoda néven önálló intézményként szerepelünk. Személyi feltételek: Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3 óvónő felsőfokú végzetséggel látja el a nevelő fejlesztő munkát 2 szakképzett dajka segítségével Az intézményhez tartozó konyha látja el az iskolai napközit. -7-

9 Itt a munkát: Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 1 szakács 1 konyhai kisegítő 1 konyhalány 1 élelmezésvezető (6 óra) A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, de bővítésükre folyamatosan szükség lesz. A játék tevékenység eszközei: A költségvetésből csak minimális összeget tudunk játékeszközök beszerzésére fordítani. Időként a szülői munkaközösség is segít pl.: játékvásárlás. Pályázatok útján próbáljuk az udvari mozgásfejlesztő eszközeinket gyarapítani, sajnos eddigi próbálkozásainkat csak egyszer kísérte szerencse. Különböző tevékenységek eszközei: A szakmai eszközök közül a legszükségesebbekkel rendelkezünk: TV, CD lejátszó, DVD lejátszó, fényképezőgép. -8-

10 Mese, szakkönyv ellátottság: Könyvtárunk lehetne jobb is, pedig minden évben igyekszünk néhányat beszerezni a legújabb kiadványokból. Sokszor használjuk a saját könyveinket. Vásárolunk könyvet a hozzánk járó Szalay könyvkiadótól is, mely jó áron és jó minőséget kínál számunkra. Lehetőség szerint folyamatosan bővítjük, hogy minél újabb és érdekesebb anyagokkal fejlesszük gyermekeink érdeklődését. -9-

11 2. Az óvodánk célja feladata: 2.1.Célunk: Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Nevelőmunkánknak át kell fognia gyermeki személyiség egészét. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 2.2.Nevelési feladataink: Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. -10-

12 Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy a szakmai önállósága, a sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. Értelmi fejlődés a gyerekek legyenek képesek: Az őket körülvevő világról tapasztalati síkon ismereteket szerezni, az ismeretek között egyszerű összefüggéseket észrevenni. A kialakult észlelési képességeiket hallás, látás, tapintás területén, valamint finommotoros képességeiket összerendezetten tudják használni. Képesek legyenek egyszerű gondolkodási műveletekre. A gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve szerezzenek minél több tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetükről. Szociális fejlődésük eredményeként nevelésünk: Az érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a gyerekek társas kapcsolatainak erkölcsi normáinak alakítása. Közös élményekkel az erkölcsi tulajdonságaik erősítése (figyelmesség, segítőkészség, együttérzés). Alapozza meg a feladattudat, az önállóság az önérvényesítés képességét. -11-

13 Pedagógiai program (20/2012 EMMI rendelet 6. ): Meghatározza: a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket A módosítás főirányai pedagógiai szempontból: Inkluzív pedagógiai szemlélet Kompetenciafejlesztés Környezettudatos magatartás megalapozása Anyanyelvi nevelés -12-

14 2.3.Gyermekképünk: Gyermekkép: 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. -13-

15 Óvodakép: 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. (intézkedések helyett) -14-

16 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre (etnikai helyett). 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. -15-

17 2.4. A nevelési gyakorlatunk rendszertáblája: Nevelés célja Nevelés feladata Nevelés keretei Az egészséges életmód és alakítása Érzelmi nevelés, szocializáció A tevékenység kerete hagyományápolása Tevékenységformái: játék, játékba integrált tanulás, mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, mozgás, mozgásos játékok, a külső világ tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek Óvodánk kapcsolatrendszere család, iskola, egyéb A fejlődés eredménye óvodáskor végén -16-

18 2.5.A nevelés alapvető keretei: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés, - az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program: Célunk: Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása, az egészséges testi, lelki fejlődés biztosítása, az egészség megóvása. Feladataink: Gondozás, egészségügy szokásrendszereik alakítása. Testi nevelés, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük növelése, az ehhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Óvónő orvos védőnő kapcsolatrendszerének megfelelő alakítása a gyermekek egészségének megóvása érdekében. -17-

19 Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higénia testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és segélynyújtás Az óvoda feladatai a gyermekek egészség fejlesztésével összefüggésben 20/2012 EMMI rendelet 128. : (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jóllét egészségét, egészségi állapotát hatékony fejlesztő, a nevelésioktatási intézmény mindennapjaiban rendszerű működő egészségfejlesztő tevékenységben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelyeknek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek é a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézményben úgy befolyásolják, hogy a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. -18-

20 Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban minden igyekezet ellenére sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztani. Az alapélelmiszercsoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs, (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. -19-

21 Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára. Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egykét gyümölcs- és zöldség-napot. Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartalmú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl.: projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés, tízórai összeállítás). -20-

22 A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal. mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztésért Változatos a napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában! vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. -21-

23 Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd a mozgás fejezetben. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szeriont végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. -22-

24 Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl.: mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartása a gyermekekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. -23-

25 Különösen az udvari vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatára, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A KLIK logopédusával konzultál, akik hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A KLIK pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésében akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetnek. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelőséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermekeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. -24-

26 A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatban). A szabadbeszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilmvetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, talponállók, ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények, füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. -25-

27 Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már dohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohányszag van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz); milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképeket és mondjátok el arról a véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). -26-

28 Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésének is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. -27-

29 A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalom vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésre. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermekegészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. -28-

30 Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermekvédelmének elmulasztása olyan esetekben amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, itta vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkorának, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának,. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. -29-

31 Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásába, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségei állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalom vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitására, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl ismételten fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulatai tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelességgel különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. -30-

32 Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget két a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Cél: Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása. Kötődési hajlam erősítése. Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Feladat: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése a gyermek óvodába lépésének pillanatától az óvodáskor végéig. Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő gyermek, gyermek gyermek között) -31-

33 A gyermek elsősorban a családban nevelődik az óvoda kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatokat. Az első találkozás befolyásolhatja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatait. A beiratkozás alkalmával informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről, érzelmi kapcsolatairól, elsősorban gyermek-anya kapcsolatáról, a testvérekkel való kapcsolatokról. A befogadás ideje alatt a gyermekek kedvenc játékait, biztonságot nyújtó egyéb eszközeiket magukkal hozhatják. Befogadás ideje alatt mindig ugyanaz a pedagógus dolgozzon délelőttös beosztásban. Az óvónő ölbeli játékokkal, mondókákkal, elfogadó szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel. A csoportban már beilleszkedett gyermekeket felkészítjük az újak fogadására. Ez azért is kívánatos, hogy ne legyenek féltékenyek új társaikra, másrészt a régi gyerekek sokat segíthetnek a beosztásban, megkönnyíthetik az új gyerekek beilleszkedését. Pihenésnél is gyengédséggel foglalkozunk az új gyerekek beilleszkedését. Pihenésnél is gyengédséggel foglalkozunk az új gyerekekkel, el kell oszlatnunk félelmeiket (simogatás, gondos betakarás, mesélés). A családias légkör segíti a társas kapcsolatok kialakulását. Mivel az óvoda csoportjai vegyes életkorú gyermekekből tevődnek össze az idősebb óvodások segítenek a kisebbeknek a mosdóban az öltőzőben, a sétáknál. Az otthonosság érzését elősegíti, ha megfelelő biztonság mellet gyerekek önállóan mozoghatnak az óvodában, mellékhelyiségekben, az udvaron. fontosnak tartjuk, hogy minden gyerek jól érezze magát a csoportban. "Ahhoz, hogy a gyerek a csoport tagjának érezze magát tapasztalnia kell, hogy számon tartják, hogy szükség van rá." Reggelente közösen állapítsuk meg a gyerekekkel. hogy ki hiányzik, miért hiányzik. Huzamosabb ideig hiányzó gyermeket meglátogatunk az otthonában, a gyerekek által készített ajándékkal kedveskedünk neki. -32-

34 Figyelünk a csoport minden egyes tagjára, el kell érnünk, hogy a gyerekek is figyeljenek egymásra. Fogadjuk el a gyerekeket olyannak amilyenek, ekkor gyermekeink is elfogadják társaikat akkor is, ha többiektől eltérő külseje, viselkedése van. Fokozatosan szoktassuk a gyerekeket arra, hogy legyenek türelmesek egymás iránt. Közös élmények biztosításával is közelebb hozzuk egymáshoz a gyerekeket, ez jótékonyan befolyásolja a társas kapcsolatok alakulását a csoporton belül. Ilyenek lehetnek a születésnapok. Minden gyermek születésnapját megünnepeljük, ilyenkor ajándékkal (óvónő, dajka által készített) kedveskedünk az ünnepeltnek. Évente szervezünk kirándulást is a falutól távolabbi helyre, színházba és ha anyagi lehetőségeinek engedik bábjátszó csoportot is meghívunk, mint ahogy erre már volt példa az elmúlt évben. A nehezen szocializálódó, lassan fejlődő gyermekhez a Nevelési Tanácsadótól kérünk segítséget. A társas kapcsolatok alakulása a különböző tevékenységekben valósul meg, ehhez tevékenykedtető élet szükséges. Úgy érezzük, hogy ezt segítik elő a már meglévő hagyományaink, s az ezekhez kapcsolódó tevékenységek. A pszichohigiénés nevelés feladatai: A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kiművelését öleli fel. Főbb területei: az egészséges napirend gyakorlása, hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készség, segélykiáltások megértése. Fejlesztés főbb feladatai: Társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása Normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. -33-

35 Gyermekbántalmazás és az agresszió megelőzése A gyermek veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozóim köréből hozza magával. A háttérben leggyakrabban alkoholista, kábítószer-élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. Feladat a felderítés és az intézkedés. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítése a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. -34-

36 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcs9 tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokásos- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemel figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, a felnőttekhez. Ezért érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. Észreveszik kiknek miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Figyelmesen, türelemmel hallgatják társaik és a felnőttek közlését. -35-

37 Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményére. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Képesek az adott tevékenységüket türelmesen befejezni. Igényükké válik a helyes a viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Képesek kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre szükség van. Együttműködnek a közös cél érdekében. Örülnek a csoport sikerének. -36-

38 3.Tevékenységek kerete A hagyomány él, mert jönnek a fiatalok, akik megérzik romantikáját, és új dicsőséggel ruházzák fel. (Michael Novak) 3.1.Hagyományápolás: Nevelési programunk keretét a jeles napok adják, amelyek egyben az évszakokhoz is kötődnek. A csoportok elé állított távlatok, a közös tevékenységek, melyek a jeles napokat készítik elő a gyermekek személyiségi fejlesztését szolgálják Óvoda jeles napjai: Szüret (október) Advent-karácsony Öregek napja Újév Farsang Március 15. Húsvét Május 1. Anyák napja Gyermeknap A nagycsoportosok búcsúztatása -37-

39 3.1.2.A hagyományaink jellegzetes tartalma: A csoportokhoz alkalmazkodva jelenik meg, a gyermekek kíváncsiságára építve, változatos tevékenységet biztosítva. 1. Szüret: A kicsik őszi gyümölcsökkel ismerkednek meg, gyümölcs szedés (alma,körte,szőlő). Az őszhöz kapcsolódó versek, énekek bemutatása. Tekintsék meg a szüreti felvonulást. Meséljék el élményeiket. A nagycsoportosok szüreten vesznek részt egy-egy család segítségével. Megismernek mondókákat, verseket a gyümölcsökről és a szüretről. Tudnak ezzel kapcsolatos énekeket. Szürettel kapcsolatos kifejezéseket. 2. Advent: Mikulás nap Ajándék készítés a kicsiknek. Jön a Mikulás (iskolások segítségével) Luca nap búzát vetünk. Adventi koszorú készítés. Karácsonyig- karácsonyfadíszek készítése. Karácsonyi dalok, karácsonyi versek, Betlehem készítés. -38-

40 3. Öregek napja: Községünkben decemberben tartják. A nagycsoportosok verssel dallal köszöntik az idős embereket. 4. Újév: Az újév első óvodában töltött napján megemlékezünk az év fordulójáról. 5. Farsang: (Vízkereszttől hamvazó szerdáig terjedő időszak) Hagyomány az óvodában a farsangi mulatság. A gyerekekkel maszkok, álarcok készítése, a csoportszobák dekorálása. Dalok, mondókák, ügyességi játékok erre az alkalomra. Szülők segítsége farsangi öltözék. Szülői Munkaközösség süteménnyel, üdítő itallal járul hozzá. Konyhánk farsangi fánk készítése. Tél búcsúsztató: Kisebb báb készítése közösen elégetjük és a Sióba dobjuk. 6. Március 15.: A gyerekekhez közel álló nemzeti ünnep, azért is tudjuk közelebb vinni hozzájuk, mert falunkban van Petőfi szobor. Előzmény: nemzeti színű zászlók és kokárdák készítése Tavaszi versek, dalok tanulása. -39-

41 Az egész óvoda felvonul a szoborhoz és elhelyezzük a saját készítésű zászlóinkat, és néhány szál virágot. 7. Húsvét: Előzmény tavaszi nagytakarítás az óvodában a gyerekekkel a csoportszobában, játékpolcokon. Tojás festés. Csoportszobák díszítése tavaszi hangulat. Locsolkodás. Locsoló versek, tavaszi dalok, dalos játékok. 8. Május 1.: A tavaszi érkezések. Májusfa készítés díszítés szalagokkal, léggömbökkel. Sárkány készítés sárkányeresztés a sportpályán. Népdalok, dalos játékok, versenyjátékok. 9. Anyák napja: Csoportonként szervezzük. A gyerekekkel közösen apró ajándékok készítése. Délután néhány verssel, dallal és 1 szál virággal köszöntik a gyermekek édesanyjukat. 10. Gyermeknap: Az óvoda szülői munkaközössége szervezi. Közös játék, gyermeknapi meglepetés. 11. A nagycsoportosok búcsúja: Néhány verssel, dallal elköszönnek a nagycsoportosok az óvodától, a kisebbek megajándékozzák őket. -40-

42 4. Nevelésünk tevékenységformái 4.1.A játék, játékba integrált tanulás: Azaz óvónő értheti meg a gyerekek játékát igazán, és csak az tudhat megfelelő viselkedést tanúsítani, aki maga is szeret játszani. Akkor képes átérezni azt az örömet, amit a játék az óvodásnak nyújthat, ha beleéli magát a gyermek játékhelyzetébe. (B. Méhes Vera) Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységé. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A játék a kisgyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, ezért válik óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszközévé. Hangsúlyozzuk a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését. A gyermek az örömért játszik, mert játszani jó. Ezt a fontos tényt kell kihasználnunk óvodai nevelésünkben. A játék a gyermek személyiségének alakulásában fontos tényező. -41-

43 A játék által: Ügyeskedik, okoskodik Fejleszti manuális készségét, problémamegoldó képességét. Ismereteket szerez. Elősegíti szókincsének gyarapodását. Növeli önállóságát, kitartását. Mozgásfejlődésére is kihat. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsiság az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. Célunk: Minél több sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása (idő, hely, eszköz, élményalap). Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmával gazdagítása. Az egész személyiség fejlesztése játék közben. -42-

44 A játék feltételeinek biztosítása Derűs, nyugodt légkör megteremtése, ahol a gyermek, önállóan, szabadon dönthet játékigényének megfelelően. Lehetőségünkhöz mérten a játszóhelyek kialakítása, ill. lehetőséget adni a gyermekeknek, hogy maguk alakítsák ki, ha erre van szükségük. A napirend kialakításánál minél hosszabb, zavartalanabb játékidőt biztosítunk. A kialakult tevékenységet csak az étkezések, a szabadban végzett játék és a pihenés szakítja meg. A játékeszközök legyenek tiszták, esztétikusak. Színben, méretben feleljenek meg a gyerekek igényeinek, keltsék fel érdeklődésüket, csináljanak kedvet a játékhoz. Mindegyik csoportban legyen egy un. kincsesláda, melyben olyan eszközöket helyezünk el, melyeket a gyerekek felhasználhatnak a játékuk során. Legyen kellékes láda, melyben kalap, kendő, különböző anyagok kapjanak helyet. Ezeket a gyerekek felhasználhatják mesék dramatizálásához. A játék tartalmának gazdagítása érdekében, minél több élményhez juttatjuk gyermekeinket (séták, kirándulások). Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása. Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk, Figyelemmel kísérjük a gyerekek játékát, ha szükséges ötleteket adunk. -43-

45 Igyekszünk a játék során a pozitív megnyilvánulásokra építeni. Gyermekeink képességeinek kibontakozását, minden eszközzel segítjük. A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével a játékfajták tartalmának gazdagítása. A gyakorlójáték során biztosítjuk a mozgásteret, s azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyainak kielégítésére. A különböző eszközök rakosgatásával, összerakásával, szétszedésével ismerkednek az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Fejlődik tapintásuk, látásuk és hallásuk. Mozgásuk összerendezetté válik. A gyakorlójátékot gyakran kísérő halandzsa szöveg pozitívan hat a beszédfejlődésre. A szerepjáték a nevelés szempontjából a leggazdagabb lehetőséget nyújtja számunkra. A környezeti benyomásokat a gyerekek egyénien és szubjektív módon jelenítik meg. A játék során a gyerekek a kellemes élményeket újra átélik, kielégítetlen vágyaikat betelesítik a játék során, szorongásaik, félelmek is oldódhatnak. A szerepjáték során ismereteket nyújthatunk. Segíthetünk a passzívabb, peremhelyzetben levő gyerekek kapcsolatainak, szociális helyzetének javításában. Elősegítjük az önkéntességének, a szabad választásának önállóságának az érvényesülését a játék megszervezésében, a téma megválasztásában, a szerepek kiosztásában. Magatartásunkkal ösztönzőleg hassunk a játékötletek kibontakozására. Visszatérő játéktémák lehetnek a születésnapok, a séták, kirándulásokon szerzett élmények, mese, báb stb. Fontos, hogy a kellékes dobozunk a gyermekek számára elérhető legyen. -44-

46 Ha bábozunk, a bábokat hagyjuk a gyerekeknél, segítsük őket a hiányzó eszközök elkészítésében. Feladatunknak tartjuk a felénk, bátortalan gyermekek szerepvállalásának figyelemmel kisérését. A barkácsoláshoz olyan anyagokat biztosítunk, amelyek egyszerűen megmunkálhatók. Bevonjuk a gyerekeket a hibás játékeszközök javításába. A szabályjáték meghatározott szabályok szerint folyik. Betartásukat önként vállalja minden résztvevő. A 3-4 évesek csak egyszerű szabályok megértésére képesek, 4-5 évesek már egyénileg is alkotnak szabályokat, igyekeznek ezt egyeztetni társaikkal a győzelem érdekében. Ügyelünk arra, hogy gyermekeink a szabadon választott játékban is megtartsák annak szabályait, egymáshoz udvariasak előzékenyek legyenek. Figyeljünk arra is, ha túl könnyű a szabályt megtartani, akkor nem lesz elégé érdekes a játék, ha túl nehéz a szabály nem vállalják, mert nem jelent számukra örömet. A dramatizálás, bábozás lehetőséget ad gyermekeinknek arra, hogy a mese, vers élményeiket elképzeléseiket, szándékaik szerint átformálják, saját elgondolásaik alapján játsszák el. Ehhez megfelelő eszközökről, jelmezekről gondoskodunk, ugyanez vonatkozik a bábjátékra is. Az építő, konstrukció játék pedagógiai értéke a kreativitására nevelésben, a megfigyelés, emlékezet, képzelet, a manuális készség fejlesztésében van. Segítsük hozzá a gyerekeket, hogy találják meg a számunkra legmegfelelőbb, építő, konstrukciós elemeket, s tudjunk ezekkel elmélyülten játszani. -45-