Programunk a következı nevelési gyakorlatot tartalmazza: Kiemeljük a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés, anyanyelvi fejlesztés, bábozás hatását az

Átírás

1 Bevezetı Óvodáinkat a július 1-én létrejött óvodai oktatási társulás, mint fenntartó mőködteti. Idıközben történtek szerkezeti és személyi változások is. Így jelenleg a Szentistvánon mőködı óvodához, már csak egy tagóvoda, Tiszadorogma tartozik. Az eltelt 5 év alatt kialakult az intézmények közötti kapcsolattartás formája, a nevelımunka feltételeinek minél hatékonyabb megteremtése érdekében. Az új intézményi forma létrejöttéhez saját Helyi Óvodai Nevelési Programot írtunk. A jelenlegi változtatást az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról rendelkezı 255/2009.(XI.20.) Korm.rendelet indokolja. Az óvodai nevelés gyakorlata mindig érzékenyen reagált a környezet igényeire, a változásokra, a változtatások szükségességére. A módosításnál figyelembe vettük az óvodával szemben az elmúlt években megváltozott elvárásokat, a közoktatás új kihívásait, különös tekintettel a családok életében, a családi nevelésben bekövetkezett változásokra (pl. hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek) E mellett kiegészítjük a programot a fenntartó által készített 20/2010.(III.19)számú határozatával jóváhagyott Alapító Okiratunk kiegészítésével kapcsolatos feladatokkal. Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk nem változott. Továbbra is hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását, a családi neveléssel együtt. Programunk olyan életfeladat teljesítésére orientál, amelyben a gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttmőködni, magatartásformákat elsajátítani. Mindezt jól szervezett tevékenységgel, nevelıi segítséggel, a mindennapi élet feltételeivel és eszközeivel biztosítjuk. Programunk a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra, mozgásra, mővészeti tevékenységekre (ábrázolás, zene, mese-vers), a környezet tevékeny megismerésére, a népmővészet átadására, ápolására épít. 1

2 Programunk a következı nevelési gyakorlatot tartalmazza: Kiemeljük a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés, anyanyelvi fejlesztés, bábozás hatását az értelmi nevelésre, a szülıföldhöz, társakhoz való érzelmi kötıdés kialakulására. Segítjük a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált csoportokban történı beilleszkedését, felzárkóztatását, fejlesztését. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetébıl származó élmény, tapasztalat, ismeret. 2

3 Az óvoda adatai 1. Az óvoda elnevezése Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda Székhelye: 3418 Szentistván, Széchenyi út 12/a Telefonszám: 49/ v. 49/ Tagintézmény adatai: Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda Tiszadorogmai Tagóvoda Címe: 3466 Tiszadorogma, Petıfi út 23 Telefonszám: 49/ Fenntartója és felügyeleti szerve: Szentistván Nagyközségi Önkormányzat Képviselıtestülete 3418 Szentistván, Széchenyi út Az alapító okirat száma, kelte: 29/2009.(V.13.) 20/2010.(III.19.) Alapító okirat módosítás, kiegészítés 5. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörő költségvetési szerv. 6. Az intézményvezetı neve: Galambos Lajosné 7. Az intézmény képviselete, munkáltatói jogkör: Az intézmény képviseletére az óvoda vezetıje, vagy az általa megbízott személy jogosult. 3

4 Az intézmény vezetıje gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a munkáltatói jogot, az intézmény közalkalmazottai körében. 8. Nyitva tartás: Hétfıtıl - péntekig: Székhelyen: óráig Tagóvodában: óráig A programot benyújtja a Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda és Tiszadorogmai Tagóvoda nevelıtestülete. 4

5 I. Helyzetelemzés, szocio-kulturális tényezık, társadalmi környezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el Szentistván. A székhely óvodától 20 km-es körzetben található a tagóvoda a tiszai vonalon, Tiszadorogma. Szentistván alföldi matyó település. Még ma is élı és fellelhetı a népi hagyományok ápolása, a népi matyó hímzés, népi motívumok, népi gyermekdalok, gyermekjátékok győjtése, átadása a fiatalabb nemzedéknek. Tiszadorogma, a Tisza-tó északkeleti részéhez közel fekvı kis település. A faluban a vesszıés gyékényszövés,- fonás még ma is elterjedt foglalkozás. A fiatalok körében is többen végzik. A társadalmi gazdasági változások nem hagyják érintetlenül a családokat sem. Tapasztaljuk, hogy a családok, a családokon belül a gyermekek életkörülményei mennyire befolyásolják óvodai nevelésünket. A családok kulturáltsága nagyon különbözı, de az óvodának a gyermekek érdekében minden családdal együtt kell mőködnie. Észlelhetı és nyomon követhetı a technikai fejlıdés hatása, a családokon belüli korlátozottabb lehetıségek, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, s vonzataként az életszínvonal romlása, tartalékok felélése. Sajnos rohanó világunkban, a családban nem jut elegendı idı egymásra, nincsenek elvárások a gyermekekkel szemben, a tradícionálható értékek háttérbe szorulnak. Egyik oldalon a vagyonszerzés világában érzelmi sivárság fenyegeti a kisgyermekeket. Másik oldalon a szegénység, a munkanélküliség egyre több gyermeket segít világra anyagi megfontolásból. Igazat kell adnunk a következı gondolatoknak. Ahogy nı a szülık fizikai, érzelmi és szellemi megterhelése, úgy válik egyre nehezebbé a gyermeknevelés. (Dr.Ross Campell) Egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az intézményeknek, hiszen sok gyermek napjának legnagyobb részét az óvodában tölti, de a gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja). Ennek értelmében annak az idınek, amit a gyermek otthon tölt óriási jelentısége van. A mi dolgunk, hogy segítsünk, ha tudunk, amennyire lehet, enyhítsünk a kedvezıtlen hatásokon. 5

6 Személyi és tárgyi feltételek: Óvodáinkban a zavartalan pedagógiai munka végzéséhez a személyi feltételek megfelelıen biztosítottak. A nevelımunkát 8 óvodapedagógus látja el a négy gyermekcsoportban. Az óvónık munkáját csoportonként egy-egy dajka segíti, akik valamennyien szakképzettek. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 2 fı: 1 fı gazdaságvezetı, 1 fı konyhai kisegítı (6 órában). Minden óvodapedagógus felsıfokú képesítéssel rendelkezik, közülük 3 fı szakvizsgával is. 1 fı jelenleg végzi szakvizsga megszerzésére irányuló tanulmányait. A pedagógus közösség személyi összetételében az állandósság a jellemzı. A nevelıtestület tagjai évnél több szakmai tapasztalattal rendelkeznek, akik jól szervezetten, magas pedagógiai színvonalon végzik a nevelımunkát. Élnek a módszertani szabadság lehetıségével, melyet önképzéssel, és szakmai továbbképzéssel szerzett újabb ismeretekkel erısítenek meg. A dajkák segítıi a pedagógia munkának, amelyet a mindenkor az óvodában és a csoportban dolgozók összehangolt munkájával érünk el. A tárgyi feltételek munkánk zavartalan végzéséhez kielégítıek. Óvodáink esztétikailag és funkcionálisan is kielégítenek minden olyan igényt, amelyet egy korszerő színvonalas intézménytıl elvárhatnak a fenntartók, a dolgozók, a szülık és természetesen akik használják, a gyermekek. Mindkét óvoda épületét nagy területen udvar veszi körül, lehetıséget kínálva ezzel arra, hogy a gyermekek mozgásigényüknek megfelelıen önfeledten játszhassanak. Az udvari játékok cseréje, valamint kötelezı felülvizsgálata mindkét óvodában megtörtént. A es, valamint a es nevelési évben sikerült jelentıs fejlıdést elérni. Sikeres pályázat teremtette meg a pozitív változás anyagi feltételét. (gyermeköltözı bútorzatának cseréje, funkcionálisan is értékközvetítı babakonyhai bútor vásárlása, csoportszobában található szekrények cseréje, fektetı tárolók cseréje, gyermekasztalok, székek beszerzése). A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagy mozgástól a finom motorikáig, a konstruáló játéktól a szabályjátékokig megtalálható. A tárgyi feltételek biztosításában kiemelkedı szerepe van az óvodákat fenntartó önkormányzatoknak, amelyek az intézmények mőködéséhez szükséges pénzügyi hátteret biztosítják. 6

7 Valamint folyamatos pályázatokon való részvétellel javítják az intézmények színvonalát: Mindkét intézményben megtörtént az ablakok teljes cseréje. A székhelyen 2010-ben megtörténik az intézmény komplex akadálymentesítése. Mindemellett eddig is fontos feladat volt a többletforrások keresése, így pályázatok benyújtása. Az óvoda természetesen nem családi ház, nem lakás, de mint intézmény, lehet és kell, hogy az otthon melegét adja, sokszor akár pótolja. 1.Közvetlen partnereink igényei A szülıi elégedettség mellett fontosnak tartjuk, hogy a fenntartó önkormányzatok meg- és elismerjék szakmai, pedagógiai munkánkat, hiszen csak anyagi segítségükkel valósíthatjuk meg terveinket. Partnereink elégedettek az óvodai nevelı-oktató munkával, óvodapedagógusainkat szakmailag nagyon jól képzettnek tekintik, és munkájukról elismerıen nyilatkoznak. Az Alapító okiratban meghatározott feladatok és új feladat összhangban állnak HOP-unk koncepciójával: 3-7 éves korú gyermekek nevelése, amely biztosítja gyermekek fejlıdését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévık esélyeinek javítását, valamint a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelését. A gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységet szintén mind a két dokumentum kiemeli. Önkormányzat nevelési-oktatási koncepciójának óvodára vonatkozó részét az óvodai minıségirányítási program tartalmazza. Gyermekeink neveltségi szintje: Az utóbbi években sajnos nıtt a hátrányos helyzető, élményszegény, magatartási, beilleszkedési zavarral küszködı, egészségügyi szokások hiányával érkezı, beszédszegény, beszédhibás gyermekek száma. 2.Intézményi értékeink közös feltárása, elfogadása 2.1. Mi végre vagyunk és mit tartunk fontosnak? A mindennapok öntevékeny, bizalmat erısítı, élmény-gazdag tevékenységein keresztül igyekszünk tartást, önállóságot, boldogságot adni gyermekeinknek olyan bensıséges, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes kapcsolatban, a szülıi házzal szorosan együttmőködve, és 7

8 közös felelısséggel amelyben a gyerek apró lépésekben tevékenységek közben fedezik fel a világot. Továbbra is a tevékenységközpontú óvodai nevelési program elemeire építünk, melyben kiemeljük a mővészeti nevelést, a környezet megismerésére nevelést, az egészséges életmódra nevelést. Az óvodai játék kiteljesedését segíti a csoportszobák berendezése, elrendezése, játszóhelyek kialakítása. Óvodánk tárgyi feltételeinek folyamatos fejlıdését, valamint a pedagógusaink munkáját jelentısen elısegíti a Polgármesteri Hivatallal meglévı kölcsönösen jó viszony. Munkánk továbbfejlıdését folyamatos önképzésünk, szakmai továbbképzéseken való részvételünk és más óvodákkal történı tapasztalatcsere segíti. Ezek azok a területek, amelyekbıl óvodánk vezetésének és az itt folyó munkának a nevelésfilozófiája áll, mert ezek adják szervezetünk lelkét. Belıle fakad gyermekképünk, óvodaképünk, célunk, a minıségfejlesztés során küldetésnyilatkozatunk. 2.2 Az értékek és a gyakorlati összhang megtermtése, hogy a diszharmónia ne veszélyeztesse programunk stabilitását. Az ünnepek között vannak nyitottak és zártkörben rendezettek, melyeket helyi igények szerint szervezünk. Ünnepeink: Mikulás, Karácsony, Farsang-rongyosbál, Húsvét, Anyák napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, Születésnapok. Megemlékezés: Március 15. A testnevelés foglalkozásra mindkét intézményben van külön helyiség, tornázhatnak a gyerekek, s van lehetıség a nagymozgásokat, mozgásos szabályjátékokat megvalósítani. A HOP-ban vallott értékrend és a vezetıi magatartás összhangja nem sérült, mivel a délelıtti és délutáni idı is fıként játéktevékenységgel telik. Ez az idıszak is a gyerekeké és a játszásé. 3. Döntésre váró kérdések 3.1. A szülıkkel való együttmőködés és együtt nevelés Az óvodák a szülıkkel való együttnevelést fogalmazták meg. Ezért még jobban kell törekedni a szülık, a családok megismerésére, segíteni ıket, hogy valóban részévé váljanak az óvodai életnek, az óvodai nevelésnek. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket, pozitív negatív szokásokat, normákat a családból. 8

9 3.2. Alakítani akarjuk a gyermekeket, vagy alakulni engedni? A mi nevelésfelfogásunkhoz természetesen közelebb áll, hogy alakulni engedjük a gyermekeket. Ennek érdekében a következıket tartjuk szem elıtt: Értékközvetítés, következetességen alapuló szolgálat, a gyermek testi lelki fejlıdését akadályozó külsı környezeti hatások kompenzálása az óvodai nevelés keretein belül. Mindig csak akkor és annyit tenni, amennyit éppen igényel a gyermek ahhoz, hogy tovább tudjon lépni. Szükség van tehát a háttérbevonulásra éppen úgy, mint a kezdeményezésre, a kivárásra, és a motiválásra egyaránt. Mindez azért bír rendkívüli jelentıséggel, mert ez határozza meg HOP-unk szellemiségét, célt, módszert, eszközt. Ezért legfıbb helyet a játéknak biztosítunk, mégpedig a nyugodt, elmélyült játéknak ahol a gyermeknek van lehetısége felfedezni, próbálkozni, újrakezdeni, van lehetısége a javításra, de van a gyermeknek felelıssége is. Ez megmutatkozik a napirendben és a hetirendben, de még a tervezésben is. 9

10 II. A HOP koncepciója 1.Gyermekképünk Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakozására, s azoknak a személyiségtulajdonságoknak a megalapozására irányul, amelyek saját lehetıségeik felismeréséhez, az önmegvalósításhoz leginkább szükségesek. Nyugodt, boldog, kiegyensúlyozott gyerekeket szeretnénk nevelni, akik harmóniában élnek környezetükkel, akik mélyen tudnak kötıdni falujukhoz, tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erısen kötıdnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez, környezetükhöz. A gyermekképpel a szükségletek kielégítését, illetve a humanista szükségletek kiépítését állítjuk a középpontba, mely még hangsúlyozottabb feladattá válik a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzető gyermekek körében. 2.Óvodaképünk Választ adunk arra, hogy milyen óvodában lehet a gyermekképben megjelölt gyermekeket nevelni. Itt a család értékközvetítı szerepét, a gyermekközpontúságot, otthonosságot és az érzelmi biztonságot hangsúlyozzuk. Biztosítanunk kell olyan derős-nyugodt légkört, ahol a 3-7 éves gyermekek is jól érzik magukat, megtalálják a nekik megfelelı tevékenységeket, eszközöket, kielégíthetik egyénileg változó igényeiket. Minden olyan kezdeményezést örömmel fogadunk és támogatunk amely a gyermekek számára örömforrást, játékos tevékenységet jelent. Az otthonosság megvalósítása a terek elkülönítése szempontjából minden csoportban megtörtént. Van lehetıség az egyedüli és a kisebb csoportokban történı játékra is. Érzelmi biztonság nyújtása óvodáinkban kiemelt helyen szerepel. A gyerekek biztonságérzetét a napirenddel is igyekszünk erısíteni, ezen kívül nagy gondot fordítunk arra, hogy mindig ıszinte odafordulással, figyelemmel, szeretettel legyünk a gyerekek felé! Óvó és védı funkció: Az óvoda közremőködik a védınıi szolgálat és a szakszolgáltatások (logopédus, pszichológus, szociálpedagógus) megszervezésében. Prevenció szerepe, biztosítása. Az orvossal, védınıvel való kapcsolat kihat a gyermekek egészségügyi ellátására. Szociális ellátó funkció: Egészséges napirend, életkorhoz igazodó étkeztetés, megfelelı tárgyi környezet, balesetmentes nevelés. A gyermekek egészségi állapotát jelentısen befolyásolja 10

11 életritmusuk. A helyes életritmust a nyugodt élet érdekében ésszerően, a szükségleteknek megfelelıen alakítjuk ki, figyelembe véve a gyerekek egyéni sajátosságait. Nevelı, fejlesztı, teljes személyiséget formáló feladatkör: a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbségeinek felismerése, megértése és differenciált fejlesztése. Mőveltségtartalmak szervezése: Nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek és az óvónı közös tevékenykedéseit, megfigyeléseit, játékait. Olyan élethelyzetek teremtésére törekszünk, amelyekbıl a gyerekek megtanulhatják a világ sokoldalúságát, felfedezik sokszínőségét, közben konkrét tapasztalatokat szereznek. Eközben elkerülhetetlen az állandó differenciálás, az egyénre szabott konkrét segítségnyújtás, kortól illetve fejlettségi foktól függıen. Alapos gyermekismeret. 3.Célunk A közösségi élet humanista értékeinek közvetítésével, a gyermekek egyéni különbségeinek tolerálásával, teljes személyiségük kibontakoztatása, fejlesztése, a gyermekek felkészítése az együttmőködésre, választásokra, döntésekre, és erıs érzelmi kötıdés kialakítása a gyermekek és a mővészetek, szülıföldjük között. 4.Feladataink - Az egészséges életmódra nevelés - Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása - Esztétikai nevelés, ízlésformálás 4.1 Az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmód alakításánál nagy figyelmet fordítunk a gondozási feladatokra, a gyermekek testi szükségletének, mozgásigényének kielégítésére, egészségének védelmére, az edzettség biztosítására, harmonikus mozgás fejlesztésére, prevencióra, valamint a fejlıdéshez szükséges egészséges, esztétikus környezet megteremtésének lehetıségeire. A szabad mozgásra elegendı idıt biztosítunk. A családok megváltozott életvitele, életmódja, a gyermekek mozgásterének leszőkülése szükségessé teszi a tervszerő mozgásfejlesztést. A tagóvoda vegyes csoportjában a kicsikkel közös mozgásoknál olyan gyakorlatokat, játékokat kell összeállítani, amelyek minden korosztálynak megfelelnek. Az egyéni eltérésekre épülı differenciált fejlesztés megfelelı módon való kifejezésre juttatására kellı gondot kell fordítani. Erre megfelelıen elı kell készülni, tervezni, szervezni. 11

12 Szükséges megfelelı számú, változatos kéziszer használata. - A nagyok mozgásszintjének megfelelı terhelések adása, csak nekik szóló (kicsik nélküli) feladatokkal, mozgásokkal, szabályjátékokkal. - Az udvar elınyeinek kihasználása, alkalmanként felszerelése egyszerő eszközökkel (fára kötelek, mászóhálók, billenı hinta, tányérhinta stb.). - Ügyességi, és társasjátékok kitalálása. - A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelı helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlıdés biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. - A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása. - Egészséges testi és lelki fejlıdés, az egészséges életmód szokásainak alakítása, a szükségletek és a mozgásigény kielégítése, az egészség óvása és az esetleges hátrányok korrekciója. - Folyamatos odafigyeléssel, sokirányú gondozási tevékenységekkel a gyermekek konfortérzetének biztosítása. - A szabadban is rendszeres mozgásos tevékenységek szervezése, mely elısegíti az egészséges életvitel kialakítását Érzelmi nevelés, szocializáció A gyermeki szabadság tisztelete, a szocializáció szempontjából fontos szokások, magatartásmódok támogatása. Az óvodáskorú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagy mértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Így nagyon eltérı érzelmi kívánalmakkal találkozunk. A gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyan úgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmónikus alaphangulat kialakítása. Olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetıvé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlıdéséhez, s ezzel együtt a másik megértéséhez. Jelentıs ez azoknál a gyermekeknél, akik különösen sok figyelmet és megértıi nevelıi magatartást igényelnek. A közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelı szervezési teendık vállalása. 12

13 A gyermekek tájékozódását a csoportok jellel való ellátásával (maci, katica, lepke) segítjük, tesszük egyértelmővé hovatartozásukat, s ezzel növeljük biztonságérzetüket. A társas konfliktusokban felnıtt minimális segítségével a megoldások keresése. A gyermekek játékszükségletének kielégítése, az önkifejezés és az együttmőködés kiteljesedése. A kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulása. Hagyni a gyermeket, beszélni, kérdezni, kérni, mindig a rendelkezésükre állni, velük szemmagasságban kommunikálni. Nagyon jól kell ismerni a gyerekeket ahhoz, hogy meg lehessen mutatni ki miben nagy, mert ez azt sugallja, hogy szükség van rá a csoportban, s ez kohéziós erıt biztosít. Óvónıi magatartásunkat a felkínálás, a nyugalmat árasztó közremőködés, a dinamizmus, a rugalmasság, az odafordulás,mindemellett a következetesség, támogatás vagy mintaadás kell, hogy jellemezze. Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése, és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erısítése). - A gyermekek elképzelése és döntései alapján a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása. - A viselkedéskultúra megalapozása. - A mikrocsoportos tevékenységek körének bıvítése a felajánlott, szervezett keretekben. - A hazához, tájhoz, kultúrához kötıdés erısítése. A gyermekek tájjellegő hagyományainak ápolása a családok, idısebb generációk bevonásával. - Hazafiságra nevelés, hazánk jelképeinek (magyar zászló, kokárda, himnusz) ismerete, az értékek megbecsülésére nevelés. - A jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben. - A gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában. - A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés. - Ösztönzés a megkezdett tevékenységek befejezésére, az akadályok leküzdésére való motiválás. 13

14 A beszoktatás Az elsı találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetıen befolyásolja az óvodához főzıdı viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülı gyerekek. Lehetıvé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése elıtt a gyerekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. A nyári szülıi értekezlet azt a célt szolgálja, hogy a szülık megismerjék az óvoda szokásait, a szabályait. Az óvónık beszoktatási tervet készítenek, minél mélyebben igyekeznek megismerni a gyermek elızı életét. A beszoktatás idıszakában, legalább három napig, mindkét óvónı és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyerekeket. Az új gyerekek behozhatják a kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülıkkel, hogy az elsı napokban minél hamarabb vigyék el a gyerekeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük Simogatással, dúdolással igyekszünk ıket megnyugtatni. Egyszerő, érthetı utasításokkal vezetjük be ıket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékokkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. A vegyes csoportokban a nagyobb gyermekek segíthetik a beszoktatást Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés terén a gyermekek eltérı tapasztalatainak, ismereteinek, egyéni és közös élményeinek rendszerezése, bıvítése kerül elıtérbe, kíváncsiságukra, érdeklıdésükre építve. A cselekvés, a beszéd, a gondolkodás egységét megteremtve fontos az utánzásra épülı tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben történı felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlıdését, a hagyományok ápolását, a természet, az élılények védelmét, az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklıdést támogatni, erısíteni. A gyermekek zavartalan értelmi fejlıdése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos mozgásos tevékenység, és sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai: - A megismerıtevékenységet segítı képességek (figyelem, megfigyelıképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet) fejlesztése. 14

15 - Rendszeres mozgásos játék lehetıségének biztosítása, melyben fejlıdik a gyermek vizuális memóriája, térrıl való ismerete, térészlelése, harmonikus mozgása. - A játék, a tevékenykedés, a mese, a bábozás, a zene összetett képességfejlesztési lehetıségeinek kihasználása: az anyanyelvi fejlesztésben, tapasztalatszerzésben, természeti és társadalmi környezet megismerésében. Tehetséggondozás Óvónıink a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelıen differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetıséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében tehetséggondozás a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (mőveltségtartalmat). Fontos a szülıkkel való együttmőködés, s ha szükséges, a megfelelı szakember bevonása a tehetséges gyermek fejlesztésébe. A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetıséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására. Segítjük a gyermek pozitív ÉN törekvéseit, érdeklıdésének megfelelı tevékenységek felajánlásával Esztétikai nevelés, ízlésformálás A gyermekek környezetének önálló felfedezésével lehetıvé tenni a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyuk kialakulását. A felnıttek példája nyomán szerezzenek tudomást a természetben való helyes viselkedésrıl, például ne dobják el a szemetet, hulladékot, ne tördeljék a fák, bokrok ágait, ne bántsák az apróbb állatokat. A mindennapi élet esztétikájára való figyelemirányítás (a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása). A gyermekek esztétikai nevelését elsısorban azoknak a környezeti hatásoknak a rendszere biztosítja, amely körülveszi, amelyben tevékenységrendszere zajlik. Az óvodák belsı tereinek kialakítását a célszerőség, aktualitások jellemzik. A dekorációban a természetes anyagok és a gyermekmunkák nagy számban jelennek meg. A gyönyörködtetés, a rácsodálkozás alakalmainak és lehetıségeinek megteremtésével, szervezésével, az eszközök széles körő kínálatával gazdag tevékenységrendszert kell biztosítani a gyermekek motivációja, aktivitása érdekében. 15

16 Segíteni kell a kezdeményezı magatartás érvényre jutását, meg kell teremteni a hangulati, környezeti feltételeket, emellett gyakoroltatni az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. Esztétikai neveléshez tartozik séták, kirándulások, múzeumlátogatások megszervezése, vizuális megjelenítése. Az óvodapedagógus faladatai: - A mindennapi élet, a természet és a mővészet esztétikájának összekapcsolása. - Olyan anyagok, eszközök biztosítása a gyermekek számára, melyek elısegítik az esztétikai élmény kialakulását, magukban rejtik az egyéni megvalósulás lehetıségeit is. - Esztétikailag megfelelı környezet biztosítása. - Változatos és rendszeres élménynyújtás, képességfejlesztés különféle tevékenységeken keresztül. - Illemszabályok kialakítása. 5.Alapelveink, specialitásaink 5.1. Az individualizáció,és a szocializáció folyamatának megvalósítása A család szerepe igen jelentıs, hiszen a család az elsı szocializációs színtere, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemzı rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különbözı kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermekeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett és nem helyett az óvodának nagy szerepe van az elsıdleges szocializáció során. Tudatosan alakítjuk, építjük, kombináljuk azokat a hatásokat, amelyekben az együttmőködés és a társas érintkezés elemei, formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere. Alapvetı feladatunk a személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermekek erısségeinek és esetleges hátrányainak feltárása. Ehhez olyan óvodai élet megteremtése szükséges, amely segíti a szocializáció fejlıdését, az én-tudat alakulását, a gyermek társas szükségleteit, a másság elfogadását. A család és az óvoda szocializáció szerepét hangsúlyozva, a 3-7 éves korban intenzív én fejlıdés szakaszában kiemelt jelentıségő az egyediség, az egyéniség támogatása, megalapozása. 16

17 Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, mely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az alábbiakban azokat a nevelési elveket soroljuk fel, amelyeket az individualizálással kapcsolatban kiemelten kezelünk óvodáinkban. - A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstıl kezdve. - Az erısségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése (képességek, részképességek elemzése) - A személyes kontaktus a tevékenységekben (az óvodapedagógus és a gyermek között, a gyermek és a dajka között, gyermek és gyermek között) - A gyermek eltérı egyéni szükségletei testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele. - Az igény szerinti szeparáció lehetıségének megteremtése (a terem berendezésével). - Személyesség a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában. - A gyermekre vonatkozó információk bizalmas kezelése Játék, játékvezetés kérdése Joga van-e minden gyermeknek befejezni a játékot, vagy át kell adni amint szépen kérik? Gyakori konfliktus forrás a gyermekek között azonos játék megszerzése. A veszekedés helyett meg kell tanítani ıket a kulturált visszautasítás módjára. Miért kellene megválnia a gyermeknek most a legkedvesebb játékától, amelybe belemerült, és fantáziája még annyi mindent tervezett vele? Ha a gyermek kényszerbıl adja át játékát csak az indulatát folytja el, amely rövidesen újabb, már durvább konfliktusban jelentkezhet. A visszautasítás formái lehetnek: Ne haragudj, de még szeretnék vele játszani! Ha befejeztem szólok Neked! Ne haragudj, de már másnak ígértem! Ez az elutasítás lényegesen kevesebb feszültséget indukál, mint a lökdösés, vagy a megszerzésre irányuló támadó jelleg. Az utóbbi ugyanis az egész gyermek személyét utasítja el, míg az elıbbi csak a jelenlegi helyzetre, szituációra vonatkozik. Alapvetı szokásrendszerben is meg kell egyeznünk: A játékot joga van mindenkinek befejezni, nem kell rögtön átadni. 17

18 Lehet- e nem játszani, mert most nincs kedvem? Muszáj-e bevenni a játékba menet közben, akit nem szeretnének? Nem gondolhatjuk azt, hogy a tolerancia jegyében mindenkinek mindenkit egyformán kell szeretni, de azt igen, hogy legyenek megértık egymással, ha valaki nem akar velük játszani, vagy éppen nem vesznek be valakit a játékba. Alapvetı szokásrend: A közös tevékenységbe menet közben nem muszáj bevenni, akit nem szeretnének. Ez azonban nem jelentheti, hogy bárkit is kirekesszenek, ez csak adott játékszituációra vonatkozhat. Azt már nekünk óvodapedagógusoknak kell meglátnunk, hogy ha egy gyermeket szándékosan mindig mellızni akarnak. Ilyenkor segítségére kell sietnünk, s segítenünk a csoportba valóbeilleszkedését, elfogadását, azzal, hogy mi jókat játszunk vele, s olyan elınyös tulajdonságait juttatjuk felszínre, amely miatt rá is szüksége lesz a csoportnak. A gyermekek feszültségoldó, elhárító mechanizmusainak alkalmazása. - szerepjátékban - mesehallgatásban, dramatizálásban, relaxációs mesében - bábozásban - drámajátékokban Az óvodapedagógus szerepe a játékban Nekünk, óvónıknek meg kell tanulnunk ráérıs pedagógusnak lenni, nem kell mindig lázas tempót diktálni, állandó mozgásban lenni. Hagynunk kell a gyerekeket próbálkozni, segítı kérdésekkel, ötletekkel, buzdítással megoldani a problémáikat, továbblendíteni játékukat. Észrevenni, hogy mikor kell valóban segíteni, mikor nem boldogulnak már egyedül. Megtanítani ıket kérdezni és kérni. Erısíteni a bizalmukat, hogy bármikor bátran jöhetnek hozzánk, ıszintén figyelünk rájuk, komolyan vesszük a problémáikat, megértjük ıket. Ha szükségük van több szeretetre, hozzánk bújhatnak, ölünkbe ülhetnek, foghatják a kezünket Miként kezeljük a konfliktusokat? Folyamatosan mintát kell adnunk arra, hogy a konfliktusokban nem kell senkit legyızni, csak meggyızni. Mindig pontos viselkedésmintát nyújtunk arra, hogy minden érzés jogos, de bizonyos viselkedési módok megengedettek, mások pedig nem, hogy elfogadott dolog a másiknak megmondani, hogy mit szeretnének, vagy mit nem, hogy van az érzések közlésének olyan módja, amely nem hibáztat, és nem fenyeget. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor egymással is, és a felnıttekkel is nyíltak, egyenesek, ıszinték lesznek. 18

19 Ha szükséges az óvodapedagógus segítsége a konfliktus megoldásánál, akkor adjuk a felek tudtára pártatlanságunkat. Ha lehiggadtak sértegetés nélkül hallgassák meg egymást, beszéljék meg álláspontjukat, majd keressenek mindegyik számára elfogadható megoldást. Így szereznek gyakorlati tapasztalatot a vágyteljesítés kioltásához, az empátiához, a harag kezeléséhez, indulati kontrollhoz, ami nélkülözhetetlen az alapvetı társas készségek elsajátításához. 19

20 III. A HOP TARTALMÁNAK KIDOLGIZÁSA 1.Az óvodai élet tevékenységei Folyamatosság Az óvodai élet megszervezésében, akárcsak az életben nem teljesülhet minden azonnal. Vannak várakozási idık. Gyakran kell a kisebbekre várni. Ez azonban nem lehet gond. Így tanulhatják meg, hogy várni, türelmesnek lenni is tudni kell. Ha segítenek egymásnak kevesebbet kell várakozni. Lehet hasznosan is eltölteni a várakozási idıt. (Amíg a mosdóra várnak nagyon jó az óvónénivel mondókázni, énekelni, barkóbázni, ellentéteket sorolni, hangokat utánozni, kérdésekkel számokat kitalálni stb.) A foglalkozások elıtt az eszközöket ki szoktuk készíteni az asztalra. Nem baj az, ha a gyerekek kezdetben kérdezgetik: Mit csinálunk ezekkel óvónéni? Vagy: Mik ezek? Én is játszhatok majd ilyet? Hamar megtanulják, hogy kis várakozási idı után ık azok, akik a kikészített eszközökkel tevékenykedhetnek, meg tudják állni, hogy addig ne nyúljanak hozzá, míg nem tudja a választható feladatokat. Mindezek hosszabb idejő gyakorlásával juthatnak el odáig, hogy ránk figyelnek, majd kiválogatják a feladat megoldásához szükséges kellékeket, megtervezik munkájukat, és megoldják azt. Így alakul ki a közösségben tanulásnak a feltétele. A tevékenységközpontú szemlélet legfıbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja a személyiség fejlıdésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást, a munka jellegő tevékenységeket. A játék A játék a kisgyermekkor alapvetı, legfontosabb, a mindennapjait átszövı legfejlesztıbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, amelynek mindennap visszatérı módon, hosszan tartóan és lehetıleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenységgé. A játék a hatékony személyiségformáló hatása miatt megkülönböztetett helyet kap az óvodai 20

21 nevelımunkában. A gyermek játékos tevékenységében dolgozza fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a szőkebb és tágabb társadalmi környezetben szerez. A játék örömforrás, a gyermek alapvetı tevékenységi formája. A játék során a gyermek feloldódik, megszőnnek gátlásai és önfeledten átadja magát a tevékenységének. Az élmény növeli az aktivitását és kitartását. Eközben fejlıdik a gyermek érzékelése, mozgása, gondolkodása, beszéde, kapcsolatteremtı képessége. A játék a legtöbbet mond el a gyerekrıl. Megfigyelés során megismerhetjük problémáit, vágyait, rejtett érzelmeit, szorongásait, környezetét és a gyermek környezetében élık magatartását, viselkedését és a gyermekhez főzıdı kapcsolatát. A kisgyermek elsı valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnıtt a szülı és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játéktevékenység már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítıvé, kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnıtt jelenléte teszi lehetıvé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Célja: örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között a játék formáinak és tartalmának gazdagítása, közös élményszerzés váljanak képessé játéktevékenység kezdeményezésére, megszervezésére szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására tartsák tiszteletben társaik igényeit, illetve a magányos játékhoz való igényét Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: - A gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében. - Az egyéni érdeklıdésnek megfelelı játékfeltételek megteremtése. - A gyermekek elképzeléseinek támogatása, a játék igény szerinti folyamatos segítése. - A csoport életéhez kötıdı hagyományok ápolása. - A játéktevékenységben az együttmőködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, a társas kapcsolatok, érzelmi kötıdések formálása, erısítése. - Az egyezkedések választások, döntések segítése, a játékban megjelenı fejlıdésbeli különbségek tolerálása. - A megfelelı hely kialakítása a szabad játékhoz, a különbözı játékfajtákhoz. A csoportszobák kialakítása lehetıvé teszi a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek 21

22 elkülönülését, a gyerekek mikrocsoportos elszeparálódását - A gyermeki fantázia kibontakozását segítı anyagok, játékeszközök biztosítása. - Élményszerzési lehetıségek biztosítását a különbözı játékformákhoz, gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. - Minél hosszabb, zavartalanabb játékidı biztosítása. A várakozási idık tartalmas kiöltése, a többi napon át tartó játék folytathatóságának biztosítása. A játékidı Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidı. A várakozási idı kiküszöbölésével az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Megoldandó feladat még a több napon át tartó játék folytathatóságának biztosítása. Ennek feltételei a játék elrakása miatt nem mindig valósulhatnak meg. Az élmények A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, melyet a játékban újraél. Élményszerzı sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyhez érzelmileg is kötıdnek, tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. A gyermekek tájékozottsága, érdeklıdése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élményeket szervezhetünk. Fontos feladatunk a játékfajták gazdagítása sok közös élmény, győjtımunka, gyermekek által készített játékeszközök, témák több szempontú megközelítése és tevékenységhez kapcsolása révén. Szükséges a bıséges tapasztalatszerzés lehetıségeit megteremteni, aktivizálni a gyermekek képességeit és tanulási vágyát, és engedni a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását. Játékeszközök Esztétikus, tiszta, balesetmentes, könnyen elérhetı anyagok, játékeszközök biztosítása, melyek felkeltik a gyermekek érdeklıdését, kedvet formálnak a játékra. Különféle anyagok győjtése, melyekbıl közösen készíthetık a különbözı játékfajtákhoz a kellékek. Itt igénybe vehetjük a szülık segítségét is. Az ı segítségükkel könnyebb a győjtés és az eszközkészítés is. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: - Alkalmazkodik a játékszabályokhoz. - A játékhelyzetekben újraalkotja a felnıttek tevékenységeit. - Társaival a játék során cselekvéseit összekapcsolja. - A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. - Le tud mondani egy-egy kedvenc játékszerrıl. - Játék témáit napokon keresztül tudja folytatni társaival. 22

23 A tanulás mikéntje, szervezése, folyamata, szervezeti formái Az óvodában a tanulást személyiségfejlesztésként kezeljük. A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, több érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása. Amit meg kell valósítanunk az az, hogy olyan légkört, olyan helyzeteket biztosítunk a gyermekeknek, ahol van lehetıségük az elmélyült, nyugodt, belefeledkezıs játékra, ahol a társak sem zavarják meg, ahol kedvére próbálkozhat, téveszthet, javíthat, s csak arra összpontosít, amit csinál. Ismereteit kutató, felfedezı, saját élményő tanulás során szerezheti meg. Kutatások azt igazolják, hogy ez a flow állapotában jön létre a leginkább, amikor a tevékenykedı gyermeket csöppet sem érdekli megfelel-e, rossz-e amit tesz, mégis a legkiválóbbat nyújtja, a cselekvés örömétıl vezérelve, ami a figyelem-összpontosításban ölt testet Ezért: Kérdezhessen mindig, választhasson a tevékenységek, technikák között, de legyen kitartása is. Tévedhessen, korrigálhasson, vállaljon felelısséget is. Azt valljuk, hogy a gyermek önállóan tanul, de nem feltétlenül önmagától, s ezt biztosítani, segíteni kell: Úgy hogy a gyermekek a bizalom légkörében, saját tapasztalatai, cselekvései alapján kialakuljon annak tudata, hogy a siker valószínőbb a kudarcnál, és a felnıttek segítıkészek. Mi pedagógusok, nem oldunk meg a gyermek helyett semmi olyat, amire ı maga is képes, mert ezzel is az önbizalmát erısítjük. Nem ugrunk segíteni, hanem megvárjuk, míg ezt ı kéri, mert így sajátítja el: - felmérni saját határait, s azt, hogy egyedül nem boldogul, - megítélni, hogy a környezetében ki tud segíteni rajta, - megtanulja a probléma kulturált megoldását (duzzogás, sírás, düh nélkül) - megtanulja pontosan szóban kifejezni, mi az, amivel nem boldogul, - kérdéseink alapján kezd dönteni a cselekvés módjáról, - megszervezi a tennivalókat, összegyőjti az esetleges eszközöket. Az így szoktatott gyermek nem dühöng tehetetlenségében, hanem konstruktívan meg akarja oldani a problémákat, s ez személyiségjegy a sikeres élet legfontosabb feltétele. A tanulási folyamat szervezeti formái: egyéni, mikrocsoportos, de az egész csoportnak szólót is alkalmazzuk, szem elıtt tartva, hogy mikor melyik a legcélravezetıbb, az adott témához. 23

24 A tanulás lehetséges fajtái: - utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások kialakítása), - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, - a gyakorlati probléma-és feladatmegoldás, -az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek Választható tevékenységek A spontán játék és a szervezettebb tevékenységek közti választást jelenti. Kötelezettség a felvállalt tevékenység végig vitele. - Integrált témafeldolgozás keretében, akár két vagy több, egymáshoz kapcsolódó tevékenység is felajánlható.(babakonyhában ünnepi terítés, sütés-fızés, asztaloknál terítık, szalvéták nyírása, festése). - Egymás után láncszerően egymáshoz kapcsolódó tevékenységek szervezésével (Meseválasztást követheti a mese többféle megjelenítése: dramatizálás, agyagozás, képeskönyvkészítés, festés ). - A felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesítjük. A gyerekek választási lehetıségei: eszköz, technika, feladat, együttmőködési forma, önálló tevékenység. A felajánlott tevékenységekben tekintettel vagyunk az egyéni szükségletekre, a fejlıdési ütemre, és az eltérı érdeklıdésre. Kötelezıen választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységet ajánl fel, amelyekbıl választhatnak. A döntés kötelezı, a választás szabad. A választást követıen a gyerekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd a megkezdett tevékenység befejezését követıen érdeklıdésüknek megfelelıen váltanak. Figyelembe kell venni a csoport játékkultúráját, önállóságuk fokát, az együttmőködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettségét. A kötelezıen választható tevékenységeket fıleg az iskolába készülı nagyok számára szervezzük. Kötelezı tevékenységek Egyszerre, az egész csoport számára szervezıdnek, a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz kapcsolódnak. A mozgásfejlesztésben alkalmazható rendszeresen, máshol csak alkalmanként. Hasonlóan szervezhetı az alkalmanként nagyoknak kötelezı ének-zenei tevékenység. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységekre akkor kerül sor, amikor már a szabad 24

25 játékban a gyerekek nem tevékenykednek elmélyülten, vagy olyan szituáció alakul ki, amelyik alkalmas a továbbfejlesztésre. Bármelyiket is alkalmazzuk, egy a fontos! Élvezze, szeresse a gyermek, amivel éppen foglalatoskodik, abban az összes képességét latba vesse, mert ez jó, és szükségleteit, vágyait itt és most megvalósíthatja. Így a gyermek érzelmileg és szellemileg olyan batyuval lépi majd át az elsı osztály küszöbét, ami a szívvel kezdéshez elengedhetetlen gondoskodást megalapozza, és ebbıl meríthet a késıbbiekben is. Az óvodapedagógus feladatai: - Úgy tervezni a tevékenységeket, hogy azok minél több érzékszervet mozgassanak meg, és így látás, hallás, mozgás és verbális kommunikáció együttesen szolgálják a tanulást, és a gyermek saját fejlıdésének aktív részesévé válhasson. - Megteremteni a bıséges tapasztalatszerzés lehetıségeit. - Aktivizálni a gyermekek képességeit és tanulási vágyát. - Engedni a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását. - Szervezni és biztosítani azokat a feltételeket, amelyek tevékenységeket indukálnak (élmények, eszközök, helyzetek), s amelyekben a gyermekek szociálisan tanulnak, fejlıdnek. - A gyermekek önállóságának biztosítása, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. - Pozitív magatartásformák erısítése, nem kívánatos megnyilvánulások csökkentése. A kultúraátadás mibenléte Azt tartjuk, hogy az óvodában a gyermekek a kultúrát felfedezıként, kutatóként szerezhesse meg, saját élményő tanulás során, ha szükséges éppen az óvodapedagógus által teremtett problémahelyzetek választásával. Ennek érdekében: - Kérdezhessen minél többet. - Tévedhessen, korrigálhasson minden negatív élmény nélkül, magatartást éppen úgy, mint alkotást, produktumot. Tapasztalatai alapján jöjjön rá, miként lehetünk úrrá kudarcainkon, újrakezdéssel, a siker hitelével. - Vállaljon felelısséget döntéseiért, amit szintén javíthat. (Nem hisszük, hogy a gyermeket, aki arra vágyik, hogy komolyan vegyék, lelkesít, ha 7 éve korig csak lehetısége van és nem felelıssége. 25

26 Munka jellegő tevékenységek A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, amely a gyermek számára játékos jellegő, gyakran nem választható szét a játéktól. Legfontosabb pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtı együttmőködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület, ahol az erıfeszítés és az eredmény közvetlenül érzékelhetı, átélhetı a gyermek számára, és ez a folyamatos visszajelzés a legfıbb motiváló erı. Jellemzıi: Önként- azaz örömmel végzett játékos tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, alakításának fontos lehetısége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. Az óvodában végezhetı munkafajták: Az óvodai életet végigkísérı önkiszolgáló munka, amely a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti / testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása / A játékban megjelenı, önmaguk és társaik valódi szükségleteit kielégítı munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei. A csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák / ünnepi készülıdések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése /. Az élı környezet rendszeres ápolása / növények, veteményeskert, madáretetı gondozása /. A játékfajtákkal egybeesı munkák / önként vállalt barkácsolás, szerepjátékhoz eszközkészítés, bábkészítés, mesekönyvek, játékeszközök javítása /. Ezen a téren több lehetıség kínálkozik a szülıkkel való együttmőködésre az óvodáért vállalt munkában. Jobban be lehetne ıket vonni az eszközök, bábok javításába, készítésébe, a hagyományok, ünnepek még élményszerőbbé tételébe. Elképzeléseink a szülık bevonásának lehetıségeire a következık: Barkácsoló szülık bevonása az óvodai eszközök készítésébe. A nagyszülık bevonása régi, népi mesterségek bemutatásába / szınyegszövés, vesszıfonás, népi hímzés, népi motívumok rajzolása /. Az állatok gondozásának bemutatása. A szülık munkájának megismerése. Fejdíszek, bábok varrása. 26

27 Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. - A különbözı típusú, munkajellegő tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. - Elfogadni, hogy a gyermekek nem tökéletesen végzik el ezeket a munkákat, engedjük próbálkozni ıket. Legyünk türelmesek, teremtsünk jó hangulatot a munkavégzéshez. - A gyermekmérető eszközöknek és állandó helyüknek a megteremtése, amelyekkel a gyermekek testi épségét nem veszélyeztetı munkák önállóan végezhetık. - A munkavégzés ösztönzése. - Az emberi munka jelentıségének, az alkotás szépségének a bemutatása. - A gyermek önálló, szükségletbıl fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásának segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülése. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: - A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. - Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. - A környezetükben lévı növényeket, állatokat óvják, gondozzák. - Szívesen segítenek a kisebbeknek. - A munkajellegő tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. - A szemét és hulladékszedés szokásukká válik. - Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerő használatát, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszerzésrıl, célszerő sorrendjérıl. - A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlıdik önbizalmuk, felelısségérzetük. - Hozzászoknak saját tevékenységük ellenırzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítıkészséggel értékelik. - A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez. 27