HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

Átírás

1 ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek, stb.) társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A szociális gondoskodás feladata tehát nem kevesebb, mint az, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzeteket feltárja, s azokra a jog által kínált lehetıségek keretei között reagáljon. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt) elıírja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készítsen. A jogszabályi elıírások alapján a koncepció tartalmát a kitőzött célok megvalósulása, értékelése, új célok megfogalmazása céljából kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni. Az Szt. 92. (3) bekezdése alapján Mór város évben elkészítette a szociális szolgálattervezési koncepcióját, majd az elsı felülvizsgálatát is elvégeztük év februárjában. A jelenlegi felülvizsgálatunk célja a törvényi elıíráson kívül- a városban az elmúlt két év alatt felmerülı valós igényeket felmérve, hogy a bekövetkezı változásokra a legoptimálisabb módon tudjunk reagálni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a koncepciót megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. A fentiek alapján az alábbi határozat tervezetet terjesztem a Képviselı- testület elé. HATÁROZAT-TERVEZET Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 92. (3) bekezdése alapján felülvizsgálta és aktualizálta Mór Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A felülvizsgálat és aktualizálás kapcsán a koncepció módosítását mely a határozat mellékletét képezi - elfogadja. A következı felülvizsgálat idıpontja december 31. Felelıs: Jegyzı Fenyves Péter polgármester

2 Melléklet a /2009.(IV.29.) kt. határozathoz. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA Mór Város Önkormányzata Készítette: Wurczingerné Rézmann Zsuzsa szociális ügyintézı Sebıkné Nagy Olga szociális ügyintézı 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés I. A koncepció felülvizsgálatának célja II. Statisztikai változások év közötti idıszakban III. Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testületének szociálpolitikai tevékenysége a pénzbeli és természetbeni ellátások tükrében 7-8 IV. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt) változásai a koncepció elsı (2007. évi) felülvizsgálata óta V. Fejlesztési elképzelések között, finanszírozási helyzetkép VI. Jövıkép

4 ..ha sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megırzi különbözıségét, de egy irányba húz. Ez a fejlıdés útja Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése alapján Mór Város évben elkészítette a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, melyet a Képviselı-testület november 24-i ülésén 239/2004.(XI. 24.)Kt. sz. határozatával elfogadott. A koncepció ütemtervezését a 249/2005.(XI.30.) Képviselı-testületi határozatával hagyta jóvá. A jogszabályi elıírások alapján a koncepció tartalmát a kitőzött célok megvalósulása, értékelése, új célok megfogalmazása céljából kétévente felül kell vizsgálni. Az elsı felülvizsgálatra évben került sor, amelyet 44/2007. (II.14.) Kt. határozatával elfogadott a képviselı-testület. A felülvizsgálat célja, hogy a városban az elmúlt két év alatt felmerülı valós igényeket felmérve, az ellátó rendszer az idıközben bekövetkezı változásokra a legoptimálisabb módon tudjon reagálni, a minıségi ellátás érdekében. A jelenlegi (második) szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatot megelızıen a Szociálpolitikai kerekasztal márciusi ülésén érintette ezen igényeket, elsısorban a közfoglalkoztatás illetve munkanélküliség vonatkozásában. A koncepció felülvizsgálata a szociális ágazatban nyújtott szolgáltatások minıségi fejlıdését, a szociális biztonság erısítését, az ellátó rendszer hatékonyabb mőködését eredményezi. A koncepció tartalma szorosan kapcsolódik az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátásával összefüggı döntésekhez, közvetlen összefüggésben van a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ célkitőzéseivel, az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltakkal. I. fejezet A koncepció felülvizsgálatának célja A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció felülvizsgálatának célja, hogy nyomon kövesse 2006-tól a szociális ellátó rendszerben bekövetkezett változásokat. 4

5 II. fejezet Statisztikai változások év közötti idıszakban A 2004-ben elkészült szociális szolgáltatástervezési koncepcióban a jogszabályi elıírásnak megfelelıen megtörtént Mór város általános bemutatása, jelen felülvizsgálatban az azóta bekövetkezett változásokat szemléltetjük. 1./ Demográfiai helyzet Az alapkoncepcióban megállapításra került és a statisztikai adatokból nyilvánvalóvá vált, hogy nı a lakosságon belül az idısek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint az öregedéssel összefüggı, súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor is. A Közép-dunántúli régióban a 60 évnél idısebbek aránya alacsonyabb az országos átlagnál és a 70 év felettiek aránya elmarad az országos átlagtól. Ennek oka nem a korai halálozás, hanem a régió évig kedvezı munkaerı-piaci helyzetébıl adódóan magasabb a régióba költözı aktív korú népesség száma. A természetes szaporulat területén negatív tendencia tapasztalható ebben a régióban is, azonban a fogyás alacsonyabb az országos átlagnál. Az egész országban itt a legalacsonyabb az 1000 fıre jutó halálozások száma. Móron a lakosságszám alakulása, korösszetétele Mór város lakosságának száma a vizsgált idıszakban csökkenı tendenciát mutat. A lakónépesség számának alakulását három demográfiai folyamat határozza meg, az élve születések száma, a halálozások száma és a vándorlás mértéke. Év Állandó lakosok száma A hatvan éven felüliek jelentıs mértékben meghaladják a tizennégy éven aluliak számát. Az elöregedı népesség körében alacsonyabb a születések, magasabb a halálozások aránya, így az országos méretekben is általánossá vált népességfogyás városunkban is érvényesül. Az idıs emberek növekvı száma nagy felelısséget jelent, egyúttal nagy terhet ró a meglévı szociális és egészségügyi ellátó rendszerre, ez a városban fejlesztendı területként mutatkozik. 5

6 Mór Mikrokörzeti Társulás községeiben a lakosságszám alakulása Község Év Állandó lakosok száma Csákberény fı fı Fehérvárcsurgó fı fı Pusztavám fı fı 2./ A munkanélküliség alakulása A munkanélküliségi ráta a régióban 2006-ig csökkent, majd ezt követıen enyhe növekedést mutatott. A regisztrált munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya az országos átlag alatt volt. A régió munkaerı-problémáit eddig jól kezelte az olcsó, szakképzett bérmunkára építı multinacionális cégek megjelenése a régióban. Az Európai Uniós csatlakozás hatásai, a bérek emelkedése és a helyi adókedvezmények megszőnése, a térségbıl való kivonulásra készteti a multinacionális cégeket. Ez a tendencia megfigyelhetı a móri kistérségben is. A helyzetet tovább rontja a év ıszén berobbant gazdasági világválság is. A válságra legérzékenyebben az autóipar reagált. A Móron található multinacionális cégek szinte kivétel nélkül az autóipar beszállítói. Az egyre csökkenı megrendelés a helyi alvállalkozók körét is érzékenyen érintette. A gazdasági válság munkanélküliség szempontjából Mórt érintette országosan a leginkább tavaszára Mór városa szembesült azzal, hogy az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakhoz képest. A gazdasági válságról érkezı elsı jelzéseket követıen növekedni kezdett a regisztrált munkanélküliek száma. A regisztrációba kerülést mutató számok növekedést jeleznek, s ez a mutatószám nemcsak a Közép-dunántúli régióban, hanem országosan is a legmagasabb! februári adatok szerint a régiós és a megyei átlag 134%, ugyanez Mór vonatkozásában 184%. A kistérségben nyilvántartott munkanélküliek száma 1278 fı, ebbıl 576 móri. A nyilvántartottak közül 60 személy, akik már legalább 365 napja regisztráltak Közülük 260-an kapnak álláskeresési járadékot, 53-an segély típusú ellátást, 59-en szociális segélyt. A munkanélküliségi ráta februárban 5% volt, februárban 9,6%. A munkanélküliségi ráta utoljára ilyen magas a 90-es évek elején volt. A Munkaügyi Központ elırejelzése szerint várható a ráta további növekedése. 6

7 3. / Cigány népesség A demográfiai adatokat figyelemmel kísérve tapasztalható, hogy városunkban a roma népesség száma jelentıs. Ez teszi indokolttá, hogy nagy figyelmet szenteljünk az ıket érintı problémáknak (óvodai nevelés, iskolai oktatás, lakáshelyzet, adósságkezelés). A kirekesztıdés jelensége megfigyelhetı, különösen a jövedelem, kiadás, lakáskomfort, a fogyasztás és a lakásszegénység tekintetében. A roma népesség szegénységi kockázatai magasabbak a lakónépességhez viszonyítva. Bár konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a kirekesztıdés folyamata megfigyelhetı. III. fejezet Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testületének szociálpolitikai tevékenysége a pénzbeli és természetbeni ellátások tükrében Támogatási forma Rendszeres szociális segély részesültek száma 73 fı 78fı felhasznált ö. e.ft-ban Idıskorúak járadéka részesültek száma 7 fı 7 fı felhasznált ö.e.ft-ban Ápolási díj részesültek száma 74 fı 65 fı felhasznált ö.e.ft-ban Közgyógyellátás méltányosságból alanyi jogon 223 fı 306 fı normatív 108 fı 48 fı méltányossági 35 fı 24 fı felhasznált ö.e.ft-ban Átmeneti segély pénzbeli ellátás 136 fı 91 fı felhasznált ö.e.ft-ban természetbeni ellátás 86 fı 68 fı felhasznált ö.e.ft-ban

8 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli ellátás 360 fı 302 fı felhasznált ö.e.ft-ban Temetési segély részesültek száma 18 fı 5 fı felhasznált ö.e.ft-ban Köztemetés esetek száma 8 fı 2 fı felhasznált ö.e.ft-ban Mór városban biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások körét a 8/1998.(III.31.)sz. Ök. rendelet szabályozza, mely az Szt.-ben megállapítható jogosultsági értékhatároktól a támogatásban részesülık javára 20%-os mértékben eltér (egyik jogosultsági értékhatár sincs a törvényi minimumon). Mór Mikrokörzeti Társulás községeiben a következıképpen alakult a pénzbeli és természetbeni támogatásban részesültek száma, és a felhasznált összeg: Csákberény község év 119 fı Ft év 106 fı Ft Fehérvárcsurgó község év 145 fı Ft év 423 fı Ft Pusztavám község év 887 fı Ft év 1085 fı Ft IV. fejezet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III.tv. változásai a koncepció elsı (2007. évi) felülvizsgálata óta A Szociális szolgáltatástervezési koncepció évi felülvizsgálata óta eltelt idıszakban több olyan pénzbeli és természetbeni ellátást érintı jogszabályi változás következett be, amely hatással volt a segélyezés gyakorlatára, valamint jogosultsági körbe tartozókra. 8

9 1. Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest: Megszőnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzat általi folyósítása. Az erre szánt központi forrás beépült a családi pótlék összegébe. Helyét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság váltotta fel. A kedvezményre való jogosultsággal rendelkezık közül a bölcsıdébe, óvodába és az általános iskola osztályába járók 100%-os gyermekétkeztetési kedvezményben részesülnek évben Mór városában bevezetésre került az adósságkezelési támogatás. A két pilléren nyugvó, pénzbeli támogatást és tanácsadást magában foglaló adósságkezelési szolgáltatás nem kötelezıen ellátandó feladatként került bevezetésre. Sajnos a támogatottak egy része még így sem tudja végigvinni a programot, mivel nehéz szociális helyzetükre tekintettel nem képesek a havi rezsi költséget és az önrészt kifizetni január 1. napjától jelentıs változás a szociális ellátó rendszerben, hogy a rendszeres szociális segélyezés átalakult. Rendszeres szociális segélyre a továbbiakban csak az jogosult, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett vagy betöltötte az 55. életévét. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult az a személy, aki aktív korú és nem foglalkoztatott és családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 90%-át nem haladja meg (2009. évben Ft) januárjától kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerı piacra való visszakerülés elsı lépcsıjét közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti. Önkormányzatunk eddig is nagy figyelmet fordított arra, hogy minél több rendszeres szociális segélyben részesülı kerüljön bevonásra a közfoglalkoztatásba. Az önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek közös erıvel együttmőködve látják el az Út a munkához program feladatait, amely évben társadalmi elvárások alapján indult. Ehhez a szociális ellátórendszernek is változni kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megırzését és az öngondoskodás elvének erısítését a munkaerı piacon való elhelyezkedést gátló tényezık felszámolását is biztosítsa. Az önkormányzatok részére ez egy új típusú foglalkoztatási és segélyezési politika megvalósítását jelenti, melyet minden település a Közfoglalkoztatási tervében szabályoz. A törvényi elıírásoknak megfelelıen Mór város Önkormányzata is elkészítette évi Közfoglalkoztatási tervét. 9

10 A mikrotársulásban lévı községek képviselı-testületei is elfogadták a Közfoglalkoztatási tervüket: Csákberény Község Önkormányzata: 13 fı vonatkozásában Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata: 4 fı vonatkozásában Pusztavám Község Önkormányzata: 15 fı vonatkozásában tervezi a közfoglalkoztatást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen január 1-jétıl vizsgálni kell az ellátott gondozási szükségletét, melyet a jogszabályban meghatározottak szerint szakértıi bizottság bírál el. Amennyiben a gondozási szükséglet meghaladja a napi 4 órát, az ellátottnak fel kell ajánlani a bentlakásos ellátást. Ez nem jelenti azt, hogy kötelezı igénybe vennie, de a napi 4 órás maximumot ez esetben sem haladhatja meg a gondozási idı. Abban az esetben vehetı igénybe a házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás, ha a gondozási szükséglet meghaladja a napi 1 órát. Eltérés a korábbi évekhez viszonyítva, hogy étkeztetés és házi segítségnyújtás igénybevétele esetén január 1. napjától - a jegyzı az ellátást igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelmet megvizsgálja és a tárgyévre szóló érvényességgel igazolást állít ki. Az igazolás elsı alkalommal történı kiállítását követıen az intézményvezetı minden év október 31. napjáig a jegyzınél kérelmezi a következı naptári évre szóló igazolás kiállítását. Étkezetés és házi segítségnyújtás alapszolgáltatások csak jegyzıi jövedelemvizsgálatok alapján nyújthatók. Az igazolás tartalmazza az ellátott jövedelmének a nyugdíjminimumhoz viszonyított százalékban kifejezett arányát. Ez az alapja a differenciált normatíva igénylésének. A mindenkori költségvetési törvény jövedelemtıl függı differenciált összegő normatív állami hozzájárulást határoz meg, a szolgáltatásra, ellátásra vonatkozó szolgáltatási önköltség kiszámítását követıen az egyes normatíva kategóriákhoz tartozó normatív állami hozzájárulás levonásával kell az intézményi térítési díjakat megállapítani január 1-tıl az étkeztetést igénylık esetén jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet már nem határozható meg. A Szt. 62. (1) bekezdése szerint szociális rászorultsági szempont lehet különösen: a kor, egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség vagy hajléktalanság. Ennek értelmében módosításra került helyi szociális rendeletünk, május 1. hatállyal. A Szt. 86. (3) bekezdésében foglaltak szerint a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások január 1-tıl már nem kötelezı önkormányzati feladat, átkerült állami feladatellátásba, finanszírozása külön szerzıdés alapján történik. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást január 1-tıl csak házi segítségnyújtást is végzı szolgáltató illetve intézmény biztosíthat. A jövı abba az irányba mutat, hogy még inkább erısíteni kell az alapszolgáltatásokat, és a jelenleg hatályos Szt. is csak az alapszolgáltatásokat teszi kötelezıvé településünk számára. Törekedni kell arra, hogy minél tovább saját otthonukban tartsuk meg az ellátottakat. A törvényi elıírás szerint csak az a települési önkormányzat köteles szakosított ellátást biztosítani, amelynek területén harmincezer fınél több állandó lakos él. 10

11 Az állami normatív támogatások is arra ösztönöznek, hogy a szociális alapszolgáltatásokat erısítsük. Cél: az alapszolgáltatások erısítésén túl a biztonságos mőködés feltételeinek megteremtése. A jelenleg hatályos Szt. szerint Mór városban az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat kell biztosítani: Szociális alapszolgáltatások: a. étkeztetés b. házi segítségnyújtás c. családsegítés d. nappali ellátás e. jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2. A koncepció felülvizsgálata óta történt változások: A szociális információs szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatási forma, megszőnt. A hatályos Szt. szerint a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások január 1-jétıl átkerült állami feladatellátásba, finanszírozása külön szerzıdés alapján történik. Mór városában finanszírozási szerzıdés alapján - a Magyar Vöröskereszt Fejér Megyei Szervezete látja el a támogató szolgáltatást, ezzel állami feladatellátást vállalt át. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás Mór városának kötelezı alapszolgáltatási forma. A Szociális Alapszolgáltatási Központ igényfelmérést végzett a Mikrokörzeti Társulás területén. A felmérés azt mutatta, hogy a mikrokörzetben nincs annyi igénylı, ami szükséges az állami normatív támogatás igényléséhez. A jogszabály ehhez minimum 40 fı ellátottat ír elı. Mór város területére a jelzırendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában két szolgáltató is rendelkezik mőködési engedéllyel. Az önkormányzat megfelelı számú igénylı esetén napirendre tőzi a jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetését. Mór város által kötelezıen ellátandó szociális szolgáltatások helyzetét az alábbi tábla szemlélteti: Ellátási forma, típus megnevezése ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Van Nincs Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás x x x x X A táblázatból kitőnik, hogy az önkormányzat még nem szervezte meg teljes körően a kötelezıen, törvényben elıírt ellátási formákat: hiányzó a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. 11

12 A további várható eredmények és a megvalósítás nehézségeinek bemutatását a SWOT analízis tartalmazza: Erısségek az önkormányzat szociális problémák iránti érzékenysége jól kiépített alapszolgáltatási rendszer széles szakember bázis, képzett munkaerı szakmai féltékenység nem jellemzı Gyengeségek a szociális ellátó rendszer finanszírozási elégtelensége és kiszámíthatatlansága elavult épületek a szociális ellátásban akadály-mentesítés hiánya tapasztalat hiánya az integrált intézményrendszer mőködtetésében mikrokörzeti társulás ellátandó feladatainak konkrét megszervezésében sincs elég tapasztalat Lehetıségek igény a differenciált ellátás iránt folyamatos szakmai képzés és szupervízió lehetıségének biztosítása kistérségi többcélú társulás keretében a szolgáltatások társulási formában történı biztosítása, mely növeli a kihasználtságot és javítja a szolgáltatás finanszírozhatóságát a civil szervezetek nagyobb mértékő szerepvállalása az UNIÓS pályázatokon elnyerhetı források minél hatékonyabb kihasználása Veszélyek a törvényi szabályozás esetlegesen ellehetetleníti a szakmai mőködést az önkormányzat nem tudja határidıre megszervezni a számára kötelezıen ellátandó feladatokat erıs társadalmi polarizálódás intézményi ellátás fejlesztése és az ellátások finanszírozhatósága egyensúlyának felborulása saját források elégtelensége a személyi és tárgyi feltételek folyamatos fenntartása, javítása gazdasági akadályba ütközhet kevés a szakmai együttmőködési fórum, az ágazatközi együttmőködések rendszere merev 12

13 A SWOT elemzés egyértelmően arra utal, hogy a szakemberek feladatellátásának feltételei szakmai, társadalmi, jogi gyengék. Ugyanakkor a SWOT erısségként értékeli a szakemberek felkészültségét és képzettségét. Tehát egy olyan képet fest elénk, amelyben nehéz külsı feltételek mellett a szakemberek felkészültsége jó, mégis a nagy leterheltség és a támogatórendszerek hiánya korai kiégéssel fenyeget. Kevés a képzésben, továbbképzésben résztvevı szociális szakember, kevés a szakmai együttmőködési fórum, az ágazatközi együttmőködés rendszere merev. Területi kiegyensúlyozatlanságot okoz,hogy a végzett szakemberek abban a térségben igyekeznek elhelyezkedni, ahol részt vettek a képzésben, hiszen itt alakultak ki a kapcsolataik és szakmai fejlıdésük is itt látszik biztosítottnak. V. fejezet Fejlesztési elképzelések között Finanszírozási helyzetkép 1. A tartós munkanélküliség kezelése Napjaink egyik legégetıbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentıs részben a gazdasági szektorok átalakulásának gyorsan változó munkaerı-piaci viszonyoknak a következménye. Egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elı, kitörni belıle az idı elırehaladtával egyre nehezebb. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeirıl az aktív eszközökre azaz a közfoglalkoztatásban munkaerı-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. Ehhez a szociális ellátórendszert is változtatni kell. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévı és bekerülı emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen, ezért kiemelt jelentıségő a közfoglalkoztatás szervezése, a közfoglalkoztatási terv a településen élık adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetıségekhez igazodó elkészítése. A Szt. 37/A. (1) bekezdése elıírja, hogy a települési önkormányzat a közfoglalkoztatás megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából egy éves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít, melyet a települési önkormányzat képviselı-testülete évente február 15.-ig fogad el. A közcélú munkavégzésre legalább napi 6 órás munkaidıvel és legalább évi 90 munkanap munkavégzési idıtartamra határozott idejő munkaviszonyt kell létesíteni. Az önkormányzat évben a rendelkezésre állási támogatásban részesülık közül 120 fı közcélú foglalkoztatását tervezi. 13

14 A foglalkoztatottak finanszírozására rendelkezésre álló források: Az összes közfoglalkoztatással töltött hónap : fı közcélú foglalkoztatott havi bruttó átlagbére: Ft/hó A fenti közcélú foglalkoztatás teljes évi költsége : Ft/év Ennek várható fedezete: központi költségvetés: Ft/év önkormányzati költségvetés: Ft/év 2. Szociális Alapszolgáltatási Központ Az állami normatívák a legtöbb szociális szolgáltatásban stagnálnak, ezért egyre nagyobb erıfeszítést kíván az önkormányzat részérıl a rászoruló lakosság igényeinek kielégítése, illetve a mőködtetés feltételeinek - jogszabályok szerint elıírt megteremtése. Az önkormányzat segélyezési rendszerét a szociális normatíva nem képezi le teljes mértékben, de az önkormányzati forrás jelenleg ehhez biztosított. Szociális intézményi kiadások és forrásaik Év Normatív támogatás* (eft) Saját bevétel (eft) Átvett pénzeszköz (eft) Önkormányzati forrás (eft) Összesen (eft) Összesen: Arány: 67,6% 17,4% 15,0% 100,0% Arány év: 71,5% 19,5% 9,0% 100,0% Arány év: 64,3% 15,6% 20,1% 100,0% * Normatív támogatás: - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Családsegítı Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálat - Nappali szociális ellátás 3. Bölcsıdei ellátás A bölcsıdei ellátást a lakosságszám feletti településeknek kötelezı feladatként írja elı az évi XXXI. törvény. A bölcsıde a családban nevelkedı, a szülık munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében biztosítja. A bölcsıdében a gyermek 20 hetes korától 3. életévének betöltéséig vehetı fel. Városunkban a 60 férıhelyes Nefelejcs bölcsıde mőködik. 14

15 A Kormány-program szerint várhatóan szigorodnak a családi támogatások, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély idıtartama lecsökken. Ennek következménye lehet, hogy nagyobb igény merül fel a bölcsıdei ellátás iránt, ami férıhelybıvítést eredményezhet. Alternatíva lehet a gyermekek napközbeni ellátása területén a családi napközi, mint ellátási forma bevezetése. A hiányzó intézményi férıhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely 20 hetestıl 14 éves korig fogad gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsıde, óvoda illetve iskolai napközi helyett a gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyelet és étkezés családi napköziben is megoldható. Egy családi napközi legfeljebb 5 fıs létszámmal mőködhet. A gyermekekkel az ellátást nyújtó saját háztartásában foglalkozik. VI. fejezet Jövıkép A Szt. értelmében a szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családtagjaikért viselt felelısségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Mór város önkormányzata a folyamatosan változó jogszabályi környezetben arra törekedett a törvény megjelenésétıl fogva, hogy a lakosság szükségleteit helyezze a középpontba az egyes szolgáltatások megvalósításánál. Ennek a tudatos és tervezett munkának köszönhetı, hogy a szolgáltatási rendszer városunkban kiegyensúlyozottan mőködik. Továbbra is törekvésünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az ágazatot érintı jogszabályok változásaira, annak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségeket megfelelı módon tudjuk illeszteni az állampolgári szükségletekhez és az önkormányzat pénzügyi lehetıségeihez. A jövıben a lakosság tájékoztatására kiemelt figyelmet fordítunk a szociális intézményben dolgozó szakemberekkel, a civil szervezetekkel együtt mőködve. Rendszeres párbeszéddel segíthetjük a lakosságot a szolgáltatásokról való tájékoztatással, az egyes ellátásokhoz való hozzáférések feltételeirıl. Folyamatos szakmai képzés az ágazathoz tartozó szakemberek képzése és önképzése elemi feltétel és egyben biztosíték arra, hogy a szakmával kapcsolatos kihívásoknak optimális módon tudjunk megfelelni. A gazdasági válság következtében a rászorulók aránya egyre nı, a háztartások hiteladóssága történelmi maximumán van, miközben egyre többen képtelenek törleszteni hiteleiket. A lakosság jelentıs hányada az elszegényedés peremén áll, otthonának elvesztése fenyegeti. Ez a jövıkép óriási szociális problémákat vetít elıre, amelyek mellett nem mehetünk el csukott szemmel. A probléma megoldása sürgetı, de várhatóan az elkövetkezı idıben tovább fog romlani a helyzet. 15

16 Nem hallgatható el azonban az sem, hogy a koncepció végrehajtása olyan mértékő finanszírozást igényel, melyet sem a szolgáltatást nyújtó intézmények, sem a fenntartó önkormányzat önerıbıl nem képes biztosítani Ezért szükség van az összes lehetséges pályázati erıforrás kihasználására, a feladatok ésszerő gazdálkodás mellett történı elvégzésére és a társadalmi, valamint egyházi szervezetek hathatós támogatására az ellátásban. Szükség van továbbá a város és a kistérség közötti konszenzus erısítésére, valamint a szociális jogalkotásban résztvevı szervekkel történı kapcsolatteremtésre. 16