A évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

Átírás

1 DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS OKTÓBER A évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak le rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérést, immár negyedszer került sor erre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet közös kutatási programja keretében. A munkaügyi szervezet kirendeltségi kollégái és a kamara kérdezıbiztosai által felkeresett szervezetek közül országosan több, mint 7428 cégvezetı válaszolt a kérdésekre. A két szervezet munkatársai a régió három megyéjében összesen 897 gazdálkodó szervezetet kerestek fel, 2,5%-kal kevesebbet, mint 2008 ıszén. A megkérdezett vállalkozások 32%-a feldolgozóipari, 22%-a kereskedelmi, 12% építıipari, 9% mezıgazdasági, 25%-a pedig különféle szolgáltatási tevékenységet végez. A válaszadó gazdálkodóknál a teljes alkalmazotti létszám fıt tett ki. A minta a versenyszférában mőködı, legalább 5 fıt foglalkoztató cégek alkalmazotti létszámának közel egynegyedét reprezentálja. Az ágazati reprezentáció nem egyenletes, a foglalkoztatásban betöltött súlyánál jóval nagyobb arányban szerepelnek a mintában az ipari nemzetgazdasági ágak, illetve a mezıgazdaság, a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ugyanakkor az építıipart és néhány szolgáltatási ágat az átlagosnál kevésbé sikerült feltérképezni. A munkaügyi központ által felkeresett 535 cég ágazati és létszám-kategória szerinti összetétele nagy hasonlóságot mutat az elızı felmérés mintájához, mert csak akkor került sor váltásra, ha egy munkáltató nem vállalta az interjút. A GVI viszont merıben új vállalati kört, a 10 fı alatti vállalkozásokat célozta meg, így többségében kicserélıdtek az általuk megkérdezett cégek (362 db). Elsısorban ezen változások eredménye, hogy az összevont mintában szereplı munkaadóknál dolgozók száma 2009-ben több, mint 15 ezerrel kevesebb, mint a 2008-ban bonyolított prognózis esetében. Az elızı, ıszi felmérés pont a gazdasági válság kirobbanásának idıszakában zajlott, és mivel a régió gazdálkodói által kitöltött kérdıívek adataiban még nem vagy csak alig mutatkozott meg a gyökeresen megváltozott helyzet, ezért az adatok nem igazán voltak értékelhetıek. A ıszi felmérés adatai viszont utólagosan is jól tükrözik a válság hatásait. Az adatlapokon szereplı kérdések fı hangsúlya a munkaadók emberi erıforrással való gazdálkodásának, és az ebbıl adódó munkaerı-mozgásnak a feltérképezése volt, de emellett a gazdasági élet olyan lényeges elemeit is próbálták feltárni, mint a konjunkturális helyzet, a kapacitáskihasználtság, a termelési volumen alakulása, illetve a beruházási tervek.

2 A mintába került munkáltatók foglalkoztatási jellemzıi a vizsgálat idıpontjában: A prognózisba bevont 897 cégnél szeptember 1-jén fı állt alkalmazásban, ami fıvel, vagyis 5,8%-kal kevesebb, mint a december 31-i létszám. A évi prognózis mintában 545 olyan cég szerepelt, amelyeket 2008-ban is felkerestünk. Ebben a körben vizsgálva megállapítható, hogy 11 hónap alatt 9,4%-kal ( fırıl fıre) esett vissza a foglalkoztatottak száma. Ez az adat tükrözi leginkább a válság valódi hatását. Az egy évvel korábban is megkérdezett vállalkozások adatai alapján a foglalkoztatás visszaesése Somogy megyében volt a legnagyobb (14,8%), míg Baranyában 6,3%-kal, Tolnában pedig 5,9%-kal csökkent az alkalmazottak száma a szeptember 30-i állapothoz képest. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar vesztette el legnagyobb arányban (11,5%-ban) a munkavállalóit. Ezen belül a legnagyobb csökkenést az elektronikai termékeket (26,8%), a közúti jármőveket (22,9%), a villamos gépeket (22,3%), a fémalapanyagokat (19,5%), a fémfeldolgozási termékeket (17,7%), illetve a ruhaipari termékeket (17,7%) gyártó cégek szenvedték el. A 2009 ıszén foglalkoztatott létszám 74%-a fizikai 26%-a szellemi munkakört töltött be. Az összes alkalmazott 9,9%-a volt diplomás szellemi foglalkozású. 93%-a teljes munkaidıben, 7%-a részmunkaidıben dolgozott, a nyugdíjasok aránya 1,3%-ot tett ki. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak 7,3%-a rendelkezett határozott idejő szerzıdéssel. A külföldi állampolgárságú alkalmazottak aránya mindössze 0,3% volt, ami azt jelenti, a régióban minimális jelentısége van ennek a kérdésnek (országosan 2% volt ez az arány). Az alkalmazásban állók 3,5%-a volt megváltozott munkaképességő. A statisztikai állományi létszámba nem tartozó kölcsönvett munkavállalók száma szeptember 1-jén fı volt, amely decemberihez viszonyítva 28,2%-os csökkenést jelent. A kölcsönzött munkaerı 69,8%-a egyetlen pécsi nagy foglalkoztatónál dolgozott. Alkalmi Munkavállalói könyvvel a cégek 25%-a, összesen munkavállalót alkalmazott szeptember 1-jén. Az ilyen típusú foglalkoztatás átlagos idıtartama 48 nap volt. A vizsgálat idıpontjában a mintába került szervezeteknek mindössze 23%-a alkalmazott pályakezdıt, akik együttes létszáma 578 fıt tett ki. A START kártya kínálta lehetıséggel a cégek 17% élt, a pályakezdık 62%-a esetében vették igénybe a munkáltatók. Tartós munkaerıhiányt 2009 októberében a cégvezetık 4%-a jelzett az elızı évi 7%-kal szemben. Mindösszesen 129 állás állt tartósan üresen, ez csupán negyede a ıszinek. Döntı többségükben, közel azonos arányban várnának szakképzet és szakképzetlen munkaerıt. 2

3 A válaszadó cégek munkaerımozgásra vonatkozó elırejelzései: A évi felmérés során a vállalatok kétféle elırejelzést készítettek. Egyrészt részleteiben próbálták leírni az éves szinten várható munkaerı-mozgásokat, másrészt a szeptemberi tényadat mellé meg kellett becsülniük az egy év elteltével várható létszámot. Megállapítható, hogy az analitikusabb (létszámcsökkentésre és létszámfelvételre bontott) elırejelzés mind 2009-re, mind 2010-re optimistább képet festett a reálisnál év egészét tekintve részben az I-VIII. havi tényadatok, részben elırejelzés alapján a nyilatkozó cégek létszámmérlegében összesen fıs elbocsátás, és további dolgozó egyéb okból (kilépés, határozott idejő szerzıdés lejárta, nyugdíjazás stb.) történı távozása szerepelt. A fıs munkaerı-kiáramlással szemben fı felvételét jelezték, ez utóbbi a felmérés cégeinek 42%-ra korlátozódott. Ez összességében a létszám 9,4%-os (2 426 fıs) csökkenését jelentette 2008 és 2009 decembere között, ami egyértelmően jelzi a gazdasági válság hatását. A fenti elırejelzés szépséghibája, hogy a munkaerı-áramlások alapján december végére kikalkulált létszám 1%-kal meghaladta a szeptemberi tényadatot, holott a foglalkoztatás már csak szezonális okokból sem valószínő, hogy bıvült az év utolsó 4 hónapjában re vonatkozóan 63 válaszadó 508 fı elbocsátását tervezte, ezen felül 105 cégtıl további munkavállaló távozására számítanak. Az összesen fıs kilépéssel szemben 217 munkaadó összesen fı felvételét jelezte elıre. Ez egyenlegét tekintve 515 fıs, vagyis 1,1%-os foglalkoztatás-bıvülést jelentene. Az elırejelzés pozitív egyenlege optimizmusra ad okot, a már említett gazdasági krízisbıl való kibontakozást vetíti elıre. Árnyalja a képet, hogy az alkalmazottak szeptember 1-jére becsült számát 3%-kal haladja meg a 2010 végére számítható (de számszerőleg a kérdıíven nem megjelenı) létszám. Ugyanis a cégek összességében a megkérdezést követı egy éves idıszakra 0,9%-os létszámcsökkenést valószínősítettek. Megemlítendı, hogy a kérdıívet kitöltı munkáltatók körében csupán 32%-os azok aránya, akik nyilatkoztak egyáltalán létszámmozgásról 2010-et érintıen. A kérdıívek alapján 2010-ben mérséklıdik a pályakezdık iránti kereslet, egyötöddel kevesebb fiatallal kívánnak együtt dolgozni (459 fı) a munkáltatók, közel kétharmadukat tervezik START kártyával foglalkoztatni. Alkalmi munkavállalók bevonását 2010-ben is a cégek negyede tervezi, és a létszámot közel 25%-kal (1763-ra) kívánják növelni. 3

4 A válaszadók általános gazdasági helyzetével kapcsolatos információk: Cége aktuális üzleti helyzetét a megkérdezettek 53,4%-a ítélte kielégítınek, jó minısítést 14,5%, rosszat 32% adott. A kedvezıtlen helyzető vállalkozások aránya 10,5%-ponttal haladta meg az egy évvel korábban mért szintet. A I. félévére vonatkozó várakozások csak árnyalatnyival voltak bizakodóbbak, jó üzletmenetre 2%- ponttal többen (19%), rosszra pedig 4%-ponttal kevesebben (28,4%) számítottak. A termelés (szolgáltatás) volumene III. negyedévében a válaszadók 14%-nál mutatott emelkedést az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, a cégek 46%-a csökkenést, kétötöde pedig változatlanságot jelzett I. félévére vonatkozóan optimistább volt a vélekedés, már 23% várt bıvülést, visszaesésre 27%, változatlan termelési (értékesítési) szintre a megkérdezettek fele számított. A gazdasági ágak közül a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén és a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a jövıbeni növekedésben bizakodók aránya (32,7%-26,4%). Az ellenpólust a mezıgazdaság és a szállítás képviselte, mert az ágazatba tartozó cégek több mint kétharmada forgalmának változatlanságát tartotta reálisnak. A gazdasági válság miatt a kapacitás kihasználtság jelentısen romlott. A régió válaszadó cégei átlagosan 73%-os kihasználtsággal mőködtek, ez 8%-ponttal volt alacsonyabb a ıszinél. A teljes kapacitással mőködı cégek aránya mindössze 16,6% volt az egy évvel korábbi 35%-kal szemben. A magas 80% feletti kihasználtsággal dolgozó gazdasági szervezetek aránya a évi 50,8%-ról 46,8%-ra csökkent, míg a 40% alatti mutatóval rendelkezık hányada 5%-ról 10,5%-ra emelkedett. Gyakorlatilag minden gazdasági ágban visszaesett a kapacitás-kihasználtság, az átlagosnál nagyobb csökkenést az építıipari és a feldolgozóipari cégek szenvedték el. A felesleges kapacitások 60%-a a belföldi kereslet visszaesése, 10-10%-a pedig az export megrendelések hiánya, illetve a tıkehiány miatt keletkezett. A munkavégzés szezonális jellegét a válaszolók 8%-a jelölte meg. A belföldi kereslet szőkössége az építıipar, a szállítás és a szálláshely szolgáltatás cégeinél, az export megrendelések visszaesése pedig a feldolgozóiparban, kiemelten a bútor, és bıripari gazdálkodóknál okozta a legnagyobb termeléskiesést. A felmérés idıpontjában a válaszadó gazdálkodók 8%-a nyilatkozta, hogy magas a rendelésállománya, 57%-a közepes szintőnek, 35%-a pedig alacsonynak értékelte a termékeik, szolgáltatásaik iránti keresletet. Figyelemre méltó, hogy a minta átlagait tekintve a kereslet hiányából adódó problémák mértéke szoros összefüggést mutatott a vállalat méretével. A választ adó 1000 fı feletti nagyvállalatoknak fele bírt magas és ugyanilyen arányban közepes rendelésállománnyal, de egyikük sem jelzett alacsony szintet. A fı közötti cégek 18,2%-a, az fı közöttiek 26,8%-a nézett szembe elégtelen kereslettel, az 50 fı alatti vállalkozások esetében pedig ez az arány már 38%-os volt. A fıbb ágazatok közül a mezıgazdasági vállalkozások jelezték a legkedvezıtlenebb helyzetet, felük alacsony rendelésállománnyal számolt. 4

5 A vállalatok több mint felének volt határidın túli kintlévısége 2009 ıszén, és a kintlévıségek állománya minden ötödik cégnél növekedett, míg mindössze 6%-uk esetében csökkent 2009-ben az elızı évihez képest. A felkeresett gazdasági szervezetek 43,5%-a jelezte, hogy 2009-ben beruházást helyezett üzembe re a vállalkozások 47,2%-a tervez ilyen jellegő fejlesztést. Mindkét évben a beruházások mintegy fele korszerősítı, innovatív jellegő, 22% csak kapacitásbıvítést szolgált, és 27,6% felelt meg mindkét kritériumnak. Megállapítható, hogy a megkérdezett munkáltatók 38%-a sem 2009-ben, sem 2010-ben nem helyezett, illetve helyez üzembe beruházást, és 44%-a mindkét évben érintett ezzel a tevékenységgel. A beruházások volumene a vállalatok 17,5%-ánál növekvı, 12,7%-ánál csökkenı tendenciát mutat és I. félév viszonylatában. A beruházások terén nagy aktivitást mutatnak a mezıgazdaság és a villamos energetikai cégek. A felkeresett gazdasági szervezetek 43,5%-a, 390 cég jelezte, hogy náluk a tárgyévben beruházás üzembe helyezésére sor kerül(t) ban ez az arány még 54,5%-os volt. A következı évre (2010-re) a megkeresettek 39,1%-a tervezett beruházást, ez 9,6%-kal kisebb arány, mint amit egy évvel korábban ebben a tárgykörben tapasztaltunk. Mind a korszerősítı, innovatív, mind a kapacitásbıvítı beruházási szándékkal bíró cégek aránya jelentısen visszaesett. Munkaerı-piaci elırejelzés a prognózis felmérés és egyéb információk birtokában A felmérés idıszakában a versenyszféra munkáltatói a gazdasági válság kedvezıtlen hatásaitól szenvedtek, csökkenı termelési volumenrıl, alacsony kapacitás-kihasználtságról és rossz keresleti viszonyokról számoltak be. Ennek következményeként a foglalkoztatás is jelentısen visszaesett az elızı év azonos idıszakához képest. Ugyanakkor a cégek évi létszámmozgásokra vonatkozó terveinek összesítése már minimális növekedésre utalt. Sajnos ennek a várakozásnak a megbízhatósága megkérdıjelezhetı. Egyrészt a teljes minta csupán fele, harmada válaszolta meg érdemben a következı év létszám-gazdálkodási terveire vonatkozó kérdést. Másrészt a kérdıív a szokásostól eltérıen kétféle típusú elırejelzést kért, és a szeptember 1-jén várhatóan foglalkoztatott létszám közel 1%-os csökkenést jelzett elıre, szemben a ki- és belépések eredményeként kalkulált hasonló mértékő növekedéssel. Harmadrészt az utóbbi négy év adatainak összehasonlítása alapján megfigyelhetı, hogy a munkáltatók a felmérés során a felvételeket nagyobb hajlandósággal közlik, mint a leépítési elképzeléseket és így az eredmény torzul. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a létszámkiáramlás esetében az elıre jelzettek 2,5-szerese, háromszorosa valósult meg a következı évi felmérés adatai szerint, felvételeknél viszont még kétszeres sem volt a különbség. 5

6 A fentiek alapján a versenyszféra foglalkoztatásában 2010 folyamán további reményeink szerint csak kismértékő visszaesés várható. Meglátásunk szerint a 2008 ıszén kirobbant válság hatásai 2010 második felében enyhülhetnek olyan mértékben feltéve, hogy nem alakul ki újabb globális krízishelyzet amely már kedvezı folyamatokat indíthat el a munkaerıpiacon. Azonban ez a javulás még nem fogja tudni teljesen kompenzálni a foglalkoztatás 2010 elsı hónapjaiban is folytatódó csökkenését. A költségvetési szektor foglalkoztatását tekintve 2010 elején rendelkezésre álló információk alapján stagnálás jelezhetı elıre. Az év második felében a választások eredményeként létrejövı új kormányzat intézkedései rövidtávon is befolyásolhatják a munkaerı-piaci helyzetet mindkét elıjellel, ez hatás jelenleg nem prognosztizálható. A nyilvántartott álláskeresık számának alakulását a foglalkoztatáson kívül számos egyéb tényezı is befolyásolja, úgy mint az ellátások rendszere, a regisztráció szabályai, a támogatások elérhetısége. Az nagyon valószínő, hogy a szezonalítás a korábbi évekhez hasonlóan alakul. A legmagasabb létszám az év elsı két hónapjában várható, majd júniusig mérséklıdésre számíthatunk. Július, augusztusban átmeneti emelkedésre lehet számítani a frissen végzett pályakezdık tömeges bejelentkezése miatt. Remélhetıleg nem marad el a szeptember, októberben általában bekövetkezı csökkenés sem, de arra minden bizonnyal sor kerül, hogy a szezonálisan foglalkoztatott több ezres létszám egy része az év végére újból az ügyfelünkké válik. Összességében valószínő, hogy a januári 79 ezres regisztrált létszám a szezonális munkák, a közmunkaprogramok és a közcélú foglalkoztatás beindulásával erıteljesen csökkeni fog az év közepéig, de az év végén megkezdıdı visszaáramlás eredményeként 2010 decemberében az egy évvel korábbi 73 ezernél is több, ezer álláskeresı lehet a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában. Pécs, február 6