TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Külkapcsolatok 3. Gazdaság 4. Jog 5. Hírek 5. ÜLÉSEZETT A KAMARA ELNÖKSÉGE

Átírás

1 TARTALOM Aktuális 1. Külkapcsolatok 3. Gazdaság 4. Jog 5. Hírek 5. AKTUÁLIS ÜLÉSEZETT A KAMARA ELNÖKSÉGE Az MKIK elnökségi ülésére március 11- én került sor a kamara székházában..az elnökségi ülés napirendje szerint Parragh László elnök tájékoztatást adott az elmúlt idıszak fontosabb kamarai eseményeirıl, beszámolt az MKIK évi szakmai tevékenységérıl;, valamint elıterjesztette az MKIK XXIV. Küldöttgyőlésének összehívását és tárgysorozatát. Dunai Péter fıtitkár ismertette javaslatát a békéltetı testületek részére nyújtandó évi költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó javaslat, amit az elnökség elfogadott. Ezután Parragh László javaslatot tett az MKIK Alapszabályának módosítására; majd elemezte a válság hatását a magyar gazdaságra és vállalkozásokra és rövid értékelést adott a kormányzati intézkedésekrıl. Ami a évi szakmai munkát illeti, a kamara Reformmőhely címmel elismert szakemberek részvételével, konzultációs rendezvényeket szervezett - versenyképes állam;- adó és közteherviselési reform;- energia-biztonság, energiaárak;- oktatás, képzés;- társadalmi folyamatok;- növekedés és felzárkózás témákban. A konzultációk következtetéseibıl készült összefoglalókat az MKIK folyamatosan megküldte az érintett kormányzati szerveknek, továbbá a rendezvények teljes szöveganyagát tartalmazó kiadvány is készült. Ezzel párhuzamosan az MKIK továbbra is aktívan részt vett a kiáltványt aláíró szervezetek munkájában, amely folyamatosan javaslatokat fogalmazott meg a kormányzat számára a gazdaság szereplıi által szükségesnek tartott intézkedésekre. Az MKIK önállóan is megfogalmazta erre vonatkozó javaslatait. Az év közepén jelent meg az MKIK kezdeményezéseként az a javaslat, hogy egy legalább 1000 milliárd forint nagyságrendő gazdaságélénkítı csomagra, vagyis teher - átrendezésre van szükség a kibontakozás érdekében. Ennek

2 keretében az MKIK ilyen mértékő adó- és járulékcsökkentésre az élımunka terheinek jelentıs mérséklésére tett javaslatot, azzal, hogy a költségvetés kiadási oldalát ugyanilyen mértékben kell csökkenteni, a nagy elosztó rendszerek érdemi reformjának beindításával. Egy ilyen intézkedés-sorozat az MKIK által is elsıszámú prioritásnak tekintett hiánycélt nem veszélyeztette volna. Az MKIK azt is folyamatosan megfogalmazta javaslataiban, hogy az EU-források jóval nagyobb hányadát kellene közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, mint azt a jóváhagyott programok tartalmazzák és a hozzáférést biztosító pályázati feltételeket is gazdaságközelivé, életszerőbbé kellene tenni. Az MKIK és a területi kamarák szakképzési tevékenysége 2008-ban is új feladatokkal bıvült. A kamarák részére korábban átadott 16 szakmában az MKIK a területi kamarákkal együttmőködve megszervezte a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntıinek lebonyolítását. Az év során a kamarai rendszer újabb 11, döntıen a hiányszakmákhoz tartozó gép- fémipari és a kereskedı szakma szakmai és vizsgakövetelmény rendszerének gondozását kapta meg ban megkezdték tevékenységüket a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) azzal a céllal, hogy a képzési szerkezetet a gazdaság elvárásaihoz igazítsák. Az RFKB-k mőködésének elsı eredményeként ıszén régiónként meghatározásra került a felmérések eredményei alapján az a szakmastruktúra, amely a piaci kereslet alapján támogatásban részesül. Az MKIK külgazdasági tevékenységében az elmúlt évek gyakorlatát követve az Eurochambres és az EU által finanszírozott kereskedelemfejlesztési projektekben való részvétel szervezése, az MKIK brüsszeli képviseletének hatékony mőködtetése, valamint kétoldalú tagozatok és a vegyeskamarák mőködtetésében való részvétel jelentette a fı feladatot. Mind az MKIK, mind a területi kamarák összességében mintegy 200 millió forint pályázati forrást tudtak szerezni különbözı külgazdasági programjaik lebonyolításához, illetve ilyen tárgyú kiadványok megjelentetéséhez. A brüsszeli képviselet által szervezett rendezvények, szemináriumok mellett erısödött az uniós szintő érdekérvényesítési tevékenységben való részvételünk, amelybıl kiemelkedett az EU-szintő Kisvállalkozói Törvény ( Small Business Act ) kialakításában való közremőködés, valamint a Brüsszelben az Európai Parlament épületében az Eurochambres által elsı ízben megszervezett Európai Vállalkozói Parlament munkájában való részvétel megszervezése a területi kamarák által delegált képviselık bevonásával. Sikerült elérni, hogy ne szőnjön meg a Széchenyi Kártya kamattámogatása, így a kártya iránti kereslet érdemben nem csökkent, az elızı évihez közeli forgalmat sikerült elérni. Egy másik nagyszabású gazdaságfejlesztési projekt, amelyben a Magyar Posta Zrt és az MKIK között létrejött megállapodás alapján a teljes kamarai hálózat részt vett, a Postapartner Program. Ennek keretében a területi kamaráknál történik a privatizációra meghirdetett kisposták vállalkozásba adását célzó tájékoztató rendezvények megtartása, beleértve a pályázatok benyújtásához szükséges közbeszerzési tanácsadást is. Az országos rendezvények közül kiemelkedett az év januárjában megtartott évi Kézmőves Remek pályázat díjátadó ünnepsége, valamint a áprilisában Szombathelyen a Vas megyei KIK gesztorálásában megszervezett Kézmővesség 1000 éve a Kárpát-medencében rendezvény.2008 januárjában elsı ízben került sor az MKIK és az APEH együttmőködésében országos TOP 100 kiadvány kiadására és ehhez kapcsolódó rendezvény megtartására. A választottbírósági tevékenység területén az elızı évi pozitív változások eredményeként növekedett a forgalom mind a tárgyévben lezárt ügyek bevételei, mind az újonnan beérkezett ügyek száma és átlagos perértéke vonatkozásában és várhatóan ez a tendencia 2009-ben is kedvezıen folytatódik.

3 KÜLKAPCSOLATOK AZ MKIK UKRAJNÁBAN ÉS SZERBIÁBAN IS SEGÍTI A VÁLLALKOZÁSOK KÜLPIACRA JUTÁSÁT A már három éve mőködı magyar-román és magyar-horvát vegyes kamarák mellett idén májusban Szerbiában és Ukrajnában is alakul hasonló szervezet a vállalkozások tevékenységének segítése céljából. Bár ma semmi sem független a gazdasági válságkezeléstıl, ez a program már korábban elkezdıdött, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudatos kereskedelemfejlesztési koncepciójának része, hogy a magyar vállalkozások számára a Kárpát-medence piacbıvítési lehetıségeit kiaknázva vegyes kamarák alapítását kezdeményezze. Az MKIK a 2006-ban Kolozsváron megalapított magyarromán, és a Zágrábban létrehozott magyarhorvát vegyes kamarák után, most az ukrán és szerb partnerségek kiépítésén dolgozik. A vegyes kamarai hálózat kiépítésében fontos szerepe van a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól kapott pénzügyi támogatásnak. A vegyes kamarák az összekötı híd szerepét vállalják, a közös nyelv, az üzleti kultúra, a térségi sajátosságok segítik, hogy a vállalkozások más piaci szegmensekhez is hozzáférhessenek. A kamara szerepe a vállalkozások külpiacra jutásának segítése, hiszen a hazai vállalkozások jellemzıen tıkeés kapcsolatszegények. Mivel Ukrajnában és Szerbiában a jogi környezet jelenleg nem teszi lehetıvé vegyes kamara alapítását, így az újonnan létrejövı vegyes kamarák Magyarországon jönnek létre, szerb relációban Szegeden, ukrán relációban Nyíregyházán, és a célországokban, Szerbiában illetve Ukrajnában kamarai képviseletek kerülnek megnyitásra. A két új kamara népszerősítése céljából az MKIK közel ezer, a két reláció valamelyikében érintett vállalkozásnak küldte meg a vegyes kamarák alapításáról szóló tájékoztató anyagát, és a két térséget bemutató kiadványát Üzletkötés Szerbiában, Üzletkötés Ukrajnában címmel. Márciusban hét nagyvárosban került sor tagtoborzó rendezvények megszervezésére a területi kamarák közremőködésével, idırendben: Székesfehérváron, Szegeden, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Kecskeméten. A fórumokon összesen több mint 400 vállalkozó vett részt, a vállalkozások átfogó gazdasági információkat szerezhettek Szerbia és Ukrajna viszonylatában, s részletes tájékoztatást kaptak a két térség üzleti környezetével kapcsolatban. A tagtoborzó rendezvényeket követıen számos cég jelezte, hogy akár alapító tagként, akár tagként érdeklıdnének az új kamarai lehetıségek iránt. A vegyes kamarákban, a már mőködıkben és a létrehozandókban is az MKIK alapítóként jelentıs befolyással bír, de a területi kamarák is fıleg a határmentiek jelen vannak alapítóként, s mindkettıben részt kíván venni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is. Az alapító tagokat az MKIK áprilisban meghívja egy egyeztetı megbeszélésre, melynek során az alapítók megvitathatják a vegyes kamara alapításával kapcsolatos stratégiai kérdéseket. A rendezvényeken Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fıtitkára elmondta, hogy a vegyeskamarai hálózat kiépítésénél azt a német rendszert vették mintául, amely a világ 80 országában mőködtet vegyes kamarát. E szervezetek a fogadó ország jogrendje szerint egyesületként vannak bejegyezve, de kamaraként mőködnek, s fı feladatuk a kereskedelemfejlesztés és a lobbytevékenység, továbbá az export- és befektetési lehetıségek felkutatása. A már meglévı vegyes kamarák külpiaci információk nyújtásával, partnerközvetítéssel, külföldi kiállításokkal és cégalapítási ismeretekkel elsısorban a kis- és középvállalkozásoknak válik hasznára. A nagy cégeknek fıleg a lobbizással tudnak a vegyes kamarák segíteni, hiszen sokkal hatékonyabb tud lenni az érdekérvényesítés, ha nem egy cég teszi azt,

4 hanem az adott helyszínen intézményesen jelenlévı vegyes kamara. Több gazdasági szakértı, így például Szerbia esetében Szécsényi Orsolya belgrádi vezetı külgazdasági szakdiplomata tájékoztatta a jelenlévıket a szerb makrogazdasági környezetrıl. Vonzó lehet a vállalkozásoknak, hogy 2008-ban az unió és Szerbia megállapodást kötött, mellyel az EU vámmentes piacra jutást biztosít a szerb termékek számára. Oroszországgal pedig már 2000 óta van érvényben szabadkereskedelmi megállapodás. A befektetési feltételek kedvezıek, a cégalapítás 5 napot vesz igénybe, a társasági alaptıke csak 500 euró óta 1796 céget privatizáltak, és még további 450 cég privatizációja várható. A Szerbiába irányuló magyar export folyamatosan nı, a két ország közötti árucsere-forgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörösére nıtt, 2007-ben meghaladta az egymilliárd eurót. Az ukrajnai lehetıségekrıl Tsap Ishtvan, az Ukrán Nagykövetség kereskedelmi és gazdasági misszióvezetıje elmondta, a két ország közötti kapcsolat aktív, 1994 óta beruházásvédelmi megállapodás van érvényben ben a két ország kölcsönös áruforgalma meghaladta a 3 milliárd dollárt. Szentpéteri Bertalan ukrán szakértı elmondta, hogy Ukrajna összekötı kapocs a külkereskedelem szempontjából nagyon fontos keleti országokkal tıl dinamikus a külkereskedelmi forgalom növekedése: az összes forgalom 9,2-szeresére, azon belül a magyar export 13-szorosára nıtt. Napjainkban közel 500 magyar érdekeltségő vegyesvállalat 595 millió dollár tıkével mőködik Ukrajnában, mely adatban nincs benne az OTP 680 millió Eurója. A vegyes kamarákba április végéig alapító tagként illetve tagként folyamatosan lehet jelentkezni az MKIK honlapján elérhetı szándéknyilatkozat kitöltésével és visszaküldésével. További információk a vegyes kamarák mőködésérıl és a belépés feltételeivel kapcsolatban az MKIK Nemzetközi Igazgatóságán érhetık el ( intdept@mkik.hu, tel: ). GAZDASÁG A SZÉCHENYI KÁRTYA IGÉNYLÉSEK ÉS JÓVÁHAGYÁSOK ALAKULÁSA 2008-BAN A Széchenyi Kártya igénylések számát tekintve ban némi visszaesés mutatkozik az elızı évihez képest, ugyanis az igénylések 2 százalékkal, a jóváhagyott ügyletek 7 százalékkal, a jóváhagyott keretek összege 2 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor ezek az adatok eltérı tendenciát mutatnak az egyes bankok tevékenységében, míg a takarékszövetkezetek, az MKB és a Volksbank esetében növekedés volt a jellemzı, addig az Erstebanknál és az OTP-nél erıteljes a visszaesés. Sajnos a fenti tendencia elsı két hónapjában is folytatódott, a legnagyobb piacvesztés pedig az OTP-nél jelentkezett. A kamarai és VOSZ irodákat összehasonlítva kimutatható, hogy az igényléseket még mindig döntıen a kamarai irodákban regisztrálják, de emelkedı tendenciát mutat a VOSZ irodai regisztrálás. Amíg: 2007-ben az igénylések megoszlása a kamara és VOSZ irodák között 66% és 34% volt, már 2008-ban ez az arány 64% és 36%-ra változott. Még szembetőnıbb a változás, ha a regisztrált igénylések számának növekedését százalékosan vizsgáljuk, ugyanis míg 2007-ben a 2006-os adatokhoz képest a kamarai irodákban 21%-kal több igénylést regisztráltak, addig a VOSZ irodákban 29%-os volt az emelkedés, 2008-ban pedig 2007-hez képest bár a csökkenı tendencia már kimutatható a kamarai irodákban 16%-os volt az emelkedés, a VOSZ irodákban pedig 25%. Az egyes területi kamarai irodákat nézve is nagyon eltérı az igénylések számának változása, 2008-ban 20-21%-os emelkedés volt négy kamaránál (Bács-Kiskun Megyei KIK, Somogyi KIK, Hajdú-Bihar Megyei KIK és a Heves Megyei KIK-nál), a legalacsonyabb érték 11% - két kamaránál mutatható ki (Békés Megyei KIK és a Budapesti KIK-nál), a - 4 -

5 többi kamaránál % között változik ez az arány. Említésre méltó néhány évi összefoglaló adat a Széchenyi Kártya konstrukcióról. A befogadott igénylések száma: darabra rúgott, az átadott Széchenyi Kártyák száma: volt.ebbıl a hitelkeret megoszlása szerint 500 ezer és négy millió forint között: kártyát adtak ki, 5 millió forintos keretben vállalkozó részesült, 6 és 9 millió forint között i hitelkeretet kapott vállalkozó, 10 millió forintos keretben an, 11 és 25 millió forint közötti keretben an részesültek. Az összes kihelyezett hitelállomány mintegy 576 milliárd forint volt 2008 végéig. JOG NÖVEKVİ ÜGYSZÁM A BÉKÉLTETİ TESTÜLETEKNÉL A fogyasztói jogviták peren kívüli elintézésére létrehozott, a megyei, (fıvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mőködı békéltetı testületek ügyszáma a évi 3844-rıl ban 4540-re emelkedett. A testületeknek több mint 1200 ügyben sikerült egyezséget létrehozni a bepanaszolt vállalkozó és a fogyasztó között. Ez évben új feladatként kapják meg a testületek a határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezését. A Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett múlt heti rendezvényen 12 vállalkozás vezetıje vette át azt az emblémát, amely tanúsítja, hogy fogyasztói jogvita esetén alávetik magukat a Békéltetı Testület döntésének. HÍREK március 5-én Dr. Parragh László elnök vezetésével az Ügyvezetıség tartott ülést, amelyen konzultációt folytattak a székházvásárlásra elkülönített forrás felhasználásáról, valamint a békéltetı testületek évi költségvetési támogatásának felosztásáról szóló javaslatokról. Az ülésen Dr. Parragh László elnök tájékoztatást adott a Reformszövetség és a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke közötti találkozóról március én Brüsszelben az MKIK Brüsszeli Képviselete, az MGYOSZ Brüsszeli Képviselete, a Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája és a régiók képviseletei közös szervezésében egy kétnapos rendezvénysorozat megtartására került sor, amelyen az európai szintő kamarai és régiós együttmőködési lehetıségekrıl, ehhez kapcsolódó EU-s pályázatokról, valamint a klaszterekrıl és az ipari parkokról hangzottak el elıadások március 17-én került sor Brüsszelben az Európai Parlamentben a Második Kárpátmedencei Gazdasági Fórumra, amelyre meghívást kapott Dr. Parragh László az MKIK elnöke, aki egy panelbeszélgetés keretében elıadást tartott a határon átnyúló együttmőködés jelentıségérıl, különös tekintettel a kis- és középvállalkozókra. A Fórumon felszólalt többek között Szájer József az Európai Néppárt Európai Delegációjának alelnöke, Németh Zsolt parlamenti képviselı, Borbély László Románia volt fejlesztési minisztere, Csáky Pál a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Tıkés László romániai EP képviselı. A rendezvényt követıen került sor az MKIK Brüsszeli Képviselete új helyszínének bemutatására a régiók házában, ahol Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartott elıadást a válságnak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásairól március 24-én Budapesten az MKIK találkozót szervezett Mustapha Mansouri, a Marokkói Képviselıház elnökének látogatása

6 kapcsán a marokkói parlamenti képviselık és a reláció iránt érdeklıdı magyar vállalkozások között. A delegációt az MKIK-ban Miklóssy Ferenc az MKIK általános alelnöke, a Magyar- Arab Tagozat elnöke fogadta március 26-án a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Hatvanban tartottak Gazdasági Fórumot, amelyen Dr. Parragh László az MKIK elnöke A magyar gazdaság helyzete kamarai szemmel címmel tartott elıadást március 26-án az MKIK, és az ITDH közös szervezésében Kínai Magyar Üzleti Fórum megszervezésére került sor Budapesten, amelyen 60 kínai üzletember, valamint 132 magyar cég képviselıje vett részt. A Fórumon Jiang Yaoping kereskedelmi miniszterhelyettes és Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartottak elıadásokat, majd a Fórum a Kínai Gépipari és Elektronikai Termékek Import Export Kereskedelmi Kamarája (CCCME) és az MKIK közötti együttmőködési megállapodás aláírásával zárult március 26-án Gaál József alelnök, a Kollégium új elnöke vezetésével tartotta meg az Ipari Kollégium újjáalakuló ülését, amelyen a Kollégium mőködésével kapcsolatos elképzelések egyeztetésére, valamint a évi munkaterv megvitatására és elfogadására került sor március 27-én a Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége szervezésében Pécsen Dél-Dunántúli Gazdasági Parlament megtartására került sor, amelyen országos gazdaságpolitikai kérdésekrıl, illetve a térséggel kapcsolatos kormányzati intézkedésekrıl tartottak elıadásokat Dr. Veres János pénzügyminiszter, Dr. Szikora János az APEH elnöke és Dr. Parragh László az MKIK elnöke