Ismét eltelt négy év...

Átírás

1 Ismét eltelt négy év... Ez a ciklus sem volt mentes az ellentmondásoktól és a küzdelmektõl. Mind a megyei kamarák, mind a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fenntartásukat fogalmazták meg a közigazgatási és költségvetési reformokkal szemben. A Kamara számos olyan lépést kezdeményezett, amely könnyebbé tette, tehette volna a vállalkozók helyzetét. Az MKIK határozott fellépésére nem vezették be pl. a telefonadót, vagy nem valósult meg a kisadók összevonása; és ezeken kívül is számos adómódosító javaslatot tettünk, pl. a közbeszerzési törvény módosítására, hogy az átláthatóbb, versenysemleges legyen. A kitûzött célok félsikereket hoztak. Az a törekvés, hogy olyan szolgáltatásokkal segítik a vállalkozókat, amelyek fokozzák a versenyképességüket csak részben valósult meg. Pl. a Széchenyi-kártya 25 millió forintos összeghatára jelentõs, de csupán részeredmény, mert beruházásra nem használható. A kamara egy másik törekvése, a szakképzés oly mértékû támogatása, koordinálása, hogy az megfeleljen a piaci elvárásoknak, folyamatosan megvalósul. Már 27 szakma képzését koordinálja és ellenõrzi a Kamara. Ezen a téren az elmúlt 15 év hiányosságait kellene néhány év alatt behozni. Jó alap ehhez, hogy megõriztük és tovább építettük jól prosperáló kapcsolatainkat a megye önkormányzataival, szakhatóságaival, partnerszervezeteivel. Erre egyik példa az APEH regionális igazgatóságával kötött együttmûködési megállapodás, melynek hatására stabil, átlátható, kiszámítható adórendszer alakulna ki, de addig is közvetlen konzultációs lehetõséget remélünk. A Közigazgatási Hivatallal létrejött megállapodás eredményeképpen az lenne az ideális, ha a régióban és az országban sem ellenõrzés centrikus, hanem szolgáltatás központú közigazgatás mûködne. Ezen megállapodásokkal célunk még az is, hogy minél kisebb bürokráciával elõnyös helyzetbe hozzuk a vállalkozásokat, melynek elérésére a jövõben is nagy hangsúlyt fektetünk. Megyei szinten jó eredményünk a mûködõ területi szervezetek. Az országban egyedül Hajdú-Biharban hat ilyen területi szervezet mûködik. A jövõben bõvíteni szeretnék a területi szervezetek sorát, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, a kisebb közösségekben nagyobb az összefogás és jobb az információáramlás is. Mindezek mellett a területi szervezetek kiválóan együttmûködnek a helyi önkormányzatokkal, jobban részesei lehetnek a közéletnek, s résztvesznek az õket érintõ döntések meghozatalában. Bõvítettük a kamara szakmai szervezetének tudásbázisát, a területi irodák hatáskörét. A jövõben azt szeretnénk, hogy a szakkollégiumi rendszer és a területi rendszer szakmaiságát tovább növelve, még több vállalkozó csatlakozzon a kamarához, akiknek üzleti tevékenységében információval, tanácsadással, konkrét ügyek intézéssel segíteni tudjuk. Megtartjuk eddigi eredményeinket és több területen pedig továbblépünk. A megyei kamara kezdeményezte az országosnak a stratégiaváltást, ami ez esetben azt jelenti, hogy a kamarának olyan hatékonyabban mûködõ szolgáltatóvá kell válnia, amely képes a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének tényleges javítására. Küldetés elnök A HBKIK Hajdú Bihar megye üzleti életé nek hangadója tagjainak hasznos szolgál tatásokat és szakmai tanácsokat nyújt. Ve zető szerepet játszik a térségben egy olyan üzleti, gazdasági környezet megvalósításá ban, melynek tagjai prosperálnak és haté konyan versenyezhetnek belföldön és a vi lágpiacon. 1

2 A megyei és az országos szervezeteknél mintegy 500 szakember dolgozik. Nem az a cél, hogy a 23 kamara egymástól elszigetelten próbáljon tenni valamit, hanem az, hogy a megfelelõ szakmacsoportokban, egységes, ütõképes, szakmailag kiemelkedõ teameket alakítva, hatékonyan tudjanak együttmûködni a vállalkozások érdekében, s megfelelõ partnerei lehessenek a politikának. Jó eredmény az országos kamarai információs rendszer megvalósulása, mely konkrétan az "Üzlet@hálón" és más országos információs hálózatba ad betekintést a vállalkozások számára. Az uniós pályázatok esetében is nagyot lendítene a cégeken, ha egyes témákra szakosodva komplexebb segítséget kapnának a gazdaság szereplõi. Azt akarjuk elérni, hogy a megyébe áramló források legyen az akár uniós pályázati pénz, vagy állami forrás multiplikáló hatása itt érvényesüljön. A megye gazdaságának fejlõdése szempontjából nagyon fontos lenne, hogy nem csupán a létesítmények valósuljanak meg, hanem azok kivitelezésében és mûködtetésében minél több helyi, térségi vállalkozás vegyen rész. Ebben a globalizált rendszerben egy kis- és középvállalkozás csekély eséllyel tud egymaga tartósan megmaradni a piacon. A vállalkozások viszonylag kis hányadának sikerült csupán olyan pozíciót szereznie, amellyel be tudtak kapcsolódni a nemzetközi versenybe, és megmaradtak. A megyei kamarának regionális szinten és a határon túl is adódnak lehetõségei. Fontos a Pólus Program támogatása, s az abban való aktív részvétel. A határon túli kapcsolatok ápolásában, a határmenti együttmûködések még szélesebb körû kialakításában további lehetõségeket jelent Románia uniós tagsága: akár közös projektek, vállalkozások, pályázatok, intézmények létrehozásában. A Kamarának ott kell lennie minden olyan szervezetben, ahol a gazdaság szereplõirõl, a nekik szánt forrásokról döntenek. A gazdaságról dönteni a gazdaság képviselõi nélkül nem lehet, jó példa erre az elmúlt 8-10 év. Meg kell figyelni, azokban az országokban, ahol a kamarákat megfelelõ súllyal kezelik, jobbak a viszonyok. Nem az adót, hanem a teljesítõképességet kell növelni, hogy a vállalkozások fel tudják venni a versenyt az unión belüli más vállalkozásokkal. Nem nagyobb elvonások kellenek, hanem olyan támogatási rendszer, amely lehetõvé teszi, hogy európai szintû és termelékenységû vállalkozások mûködjenek az országban. A Kamarai rendszer továbbfejlesztése A kamara sikeressége vagy sikertelensége tükrözõdik a vállalkozók helyzetén. Magyarországon jelenleg önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer mûködik. Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggõ közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történõ ellátására. Ezt tartalmazza a jelenleg hatályos évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról bevezetõ rendelkezése. Az önkéntes tagságú kamarai rendszer megõrizte ugyan köztestületi jellegét, de alapvetõen a gazdasági érdekérvényesítés, a tagoknak nyújtott szolgáltatások és a hálózatszerû mûködés területén képes önerõbõl komolyabb eredményeket felmutatni, amellett, hogy a szakképzés területén eredményesen lát el közjogi feladatokat és a korábbiak mellé folyamatosan új feladatokat is kapott. 2

3 A kormányzati, érdekképviseleti és vállalkozói szférában el kell fogadtatni azt, hogy a köztestületi kamara a gazdaság önkormányzataként a teljes gazdaság vonatkozásában el kell lássa a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott, a gazdaság fejlesztését szolgáló feladatokat. A közfeladatok bõvítése terén a szakképzési feladatok sikeres teljesítésére alapozva hasonló hatásköröket indokolt átvenni más szakterületeken is a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítását célzó intézkedések tekintetében. A gazdaság szereplõi számára fontos, hogy az állam forrásokkal is segítse a nemzetközi kereskedelem fejlesztését, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor külföldi piacra lépésének elõsegítése érdekében. A jelenleginél hatékonyabb módja lenne a költségvetés által finanszírozott kereskedelemfejlesztési feladatok ellátásának, ha azokat a széleskörû vállalkozói kapcsolatokkal rendelkezõ kereskedelmi és iparkamarák végeznék. Ahhoz, hogy a kamarák részérõl az üzleti forgalom biztonsága, a tisztességes piaci magatartás kikényszerítése eredményesen ellátható legyen, a gazdaság valamennyi szereplõjére azonos módon kiterjeszthetõ hatáskört kell adni a kamarai etikai bizottságoknak. Elengedhetetlennek tartjuk azt, hogy az Nemzetei Fejlesztési Terv térségre vonatkozó fejezeteinek kidolgozásában a kamarák teljes jogú partnerként döntési jogkörrel vegyenek részt. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a regionális programok kidolgozását és az azokban való részvételt. Ebben és a határon túl is átnyúló gazdasági kapcsolatok építésében, alakításában Debrecennek, mint a térség meghatározó városának, illetve a régiónak fontos szerepe lesz a jövõben is. Meggyõzõdésem, hogy a Debrecen Nagyvárad Szatmárnémeti Nyíregyháza négyes ha felismerjük végre közös érdekeinket, és kimondani is képesek leszünk azokat csodákra lehet képes a világnak ebben a jobb sorsra érdemes szegletében. rendezvények: egyéb szolgáltatás: összes résztvevő: A HBKIK szolgáltatásai a számok tükrében 773 gazdasági, üzleti ismeretterjesztő, testületi és protokoll rendezvény fő 3327 szakképzési események (képzések, vizsgák) fő ügyfélszolgálat (Széchenyi kártya, okmányhitelesítés, egyéb információk és ügyintézés a 6 megyei irodában fő tanulószerződés, képzőhely ellenőrzés, szakképzési igazolások, jogosultság kiadása fő A Kamara szolgáltatásait igénybe vevők száma összesen a 4 év alatt: fő 3

4 A Kamara tette a vállalkozások érdekében országos, régiós, illetve megyei szinten Érdekközvetítés, képviselet a Kormány, illetve a helyi döntéshozó szervezetek felé Az MKIK más kereskedõi szervezetekkel együtt megállapodott a Kormánnyal a januári 5 százalékos ÁFA-csökkentés bevezetésének körülményeirõl. Az MKIK kinyilvánította: a cégek fontosnak tartják, hogy a jegybanki alapkamat mértéke ne okozzon versenyhátrányt, valamint hogy csökkenjenek az élõmunka terhei. Az MKIK a Magyar Innovációs Szövetséggel módosító indítványt nyújtott be az Innovációs Alapra befizetésre vonatkozóan, illetve az alap felhasználásánál a vállalkozó szféra súlyának növelése érdekében. Az MKIK módosítási javaslatot adott be az új társasági és cégtörvényre, valamint a csõdtörvényre. Az MKIK javaslatot készített arra, hogy a közoktatás, a szakképzés és a felnõttképzés közös irányítása célszerû, azaz egy tárcához indokolt tartozniuk. Az MKIK az országos konjunktúra-felmérésre alapozva elvárásokat fogalmazott meg a jövõre nézve arra vonatkozóan, hogy a következõ kormány legkésõbb 2006 tavaszán kezdje el az államháztartás átfogó reformját (közigazgatás, egészségügy és nyugdíj). A vállalkozók versenyképességének javításához az MKIK 25 pontban megfogalmazta javaslatait a Kormány felé. Az MKIK évrõl évre elemzi az ország költségvetését és észrevételeket, javaslatokat tesz. A Költségvetési- és Adótörvény vitájában a gazdaság szereplõi is részt vettek. Az MKIK gazdasági évnyitóján a Kormány képviselõi és a vállalkozások közvetlen kapcsolatfelvételére van lehetõség. Az MKIK és a megyék szakértõi véleményezték a Kereskedelmi- és Közbeszerzési Törvényt. Az MKIK javaslatot fogalmazott meg a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁOR) vonatkozó szabályozás átalakítására, valamint a TEÁOR 08-ra való áttérés kötelezettségét június 30. helyett december 31. napjára halasztotta. Az Kamara javaslatával megakadályozta a "kis adók" összevonását. Az MKIK irodát nyitott Brüsszelben, ezzel hatékonyabbá vált az Európai szintû gazdaságot érintõ jogi szabályozás befolyásolása. Az országosan egységes kamarai tag és kedvezmény kártya, egyszerre kapcsolódik egy kedvezményeket biztosító törzsvásárlói rendszerhez, valamint a számos egyéb kamarai szolgáltatás rendszerébe. Megalakult a Magyar Külgazdasági Kerekasztal a magyar exportõrök segítségére. 4

5 VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÜLETTEK TOVÁBBÁ A KÖVETKEZÕ TÉMÁKBAN ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN a vendéglátóhelyek kategóriába sorolása és a felszolgálói díj GKM rendeletek; Operatív programok keretében készülõ a vállalkozásokat érintõ akciótervek (pályázati kiírás-tervezetek); a HACCP rendelet egyszerûsítésének kezdeményezése a mikro és kisvállalkozásokra vonatkozóan; a hamisítás elleni nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezet véleményezése; az Új Polgári Törvénykönyv koncepció véleményezése; a Regionális Fejlesztési Stratégia és önkormányzati költségvetések véleményezése. EREDMÉNYEK TERÜLETI SZINTEN A hajdúböszörményi helyi szervezet érdekképviseletének érvényre jutása, hogy a város önkormányzata nem korlátozta a vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartási idejét. A Kamara konjunktúra felmérése ismeretében 2006-ban nem került sor a helyi adók emelésére Hajdúszoboszlón. A hajdúnánási helyi szervezet kezdeményezésére sikerült mérsékelni az építményadót, és csökkentve került bevezetésre a mezõõri járulék. A vállalkozók versenyképességének növeléséért A Széchenyi-kártya vállalkozói hitelkonstrukció ügyintézése a HBKIK debreceni és 5 megyei irodájában folyik. Szakképzési reform elõkészítése kezdõdött el a megyei illetve a városi önkormányzat együttmûködésével, a cégek igényeinek figyelembe vételével. Információszolgáltatás nyomtatott illetve elektronikus formában, testre szabott pályázatfigyelés igény szerint (Kamarai Hírlevél, "Üzlet@hálón" adatbázis magyar, angol, német nyelven, on-line frissítési lehetõséggel, tagonként saját jelszóval. Vendéglátók cégadatbázisa, szálláshely katalógus elérése az Interneten. Az Enterprise Europe Network az egyetlen olyan, az Európai Bizottság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az "ÉV ÜZLETE" program a résztvevõk marketingjét erõsíti és tevékenységét népszerûsíti Debrecenben és Hajdúszoboszlón

6 A HBKIK szervezete T A G S Á G : Ipari tagozat Kereskedelmi tagozat Kézműves tagozat Gazdasági szolgáltató tagozat Nagyvállalkozói tagozat Területi szervezetek Ellenőrző bizottság K Ü L D Ö T T E K E L N Ö K S É G Munkabizottságok Ü G Y V E Z E T É S : Elnök Alelnökök Főtitkár Ügyintéző szervezet Területi irodák Szakmai kollégiumok Etikai Bizottság ELEMZÉSEK, SZAKMAI ISMERTETÕK KÉSZÜLTEK A VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSÉRE ÉS TÁJÉKOZTATÁSÁRA a Hajdú-bihari székhelyû vállalkozások külkereskedelmi forgalmáról, évente a késedelmes áfa-visszatérítés vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásáról összefoglaló készült a megye gazdaságáról külföldi és belföldi befektetõk részére gazdasági elemzés a Spallációs Központ nagyprojekthez ismertetõ Ukrajna, Románia, Szlovákia és Olaszország külkereskedelmi kapcsolatairól munkaerõ piaci és oktatási piaci elemzés megyei és országos szinten nõk munkaerõ-piaci szükségletfelmérésérõl a megyében felmérés a magyar-román, illetve a magyar-ukrán határ menti turizmus fejlesztésével kapcsolatban (repülõtér fejlesztés) megyei, illetve országos szinten KKV szektor helyzetérõl, kilátásairól, fejlõdési lehetõségeirõl konjunktúra felmérés, évente kétszer. A kamara szervezeti kerete lehetővé teszi, hogy testületei tagozatok, szakmai kollégiumok, területi szervezetek formájában szakmai kérdésekben konzultáljanak az illetékes hivatalok szervezetek szakértőivel, pl.: konzultációk a megye ill. régió ellenõrzõ hatóságainak képviselõivel, pl.: a kiskereskedelmi vállalkozások ismertették véleményüket a fogyasztóvédelmi hatósági ellenõrzések tapasztalatai alapján. az új gépjármû márkakereskedõk szakmai kollégiuma évrõlévre autókiállításokat rendez, valamint saját szervezésben reklámlapot adott ki. "A kamara igazi sikerét az a vállalko zói felismerés hozza majd, ha úgy érzik, hogy tartozni kell egy üzleti közösséghez, s az a hely, az a szer vezet nem más, mint a kereskedelmi és iparkamara." Dr. Skultéti Éva főtitkár Közvetlen elméleti és gyakorlati felkészítést nyújtó programok pályázatírói tréning üzletvezetési tréningek Plato Kisvállalkozói Pprogram nemzetközi együttmûködésben szellemi tulajdonvédelmi tananyag készült üzleti protokoll tanfolyamok adó- és járulékváltozásokkal összefüggõ tájékoztató fórumok motivációs tréningek a megyében jogi témájú fórumok, konferenciák fõvárosi és helyi szakértõk közremûködésével iparjogvédelemmel összefüggõ díjmentes tanácsadás A Hajdú-Bihar megyei Békéltetõ Testületek tárgyalásainak száma 2007-ben kétszeresére emelkedett az elõzõ évhez képest. 6

7 A törvénybe foglalt feladatok teljesítéséről A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara törvénybe foglalt feladatait maradéktalanul teljesítette az elmúlt négy évben. A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján lehetõsége és egyben kötelezettsége is a kamarának a gazdaságfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és gazdaságstratégiai döntések elõkészítésében való részvétel. Az Európai Uniós csatlakozás nagymértékben meghatározta az elmúlt ciklus tevékenységét, a kamara segítette a vállalkozásokat az új helyzethez való alkalmazkodásban megfelelõ tájékoztatással, képzésekkel, információszolgáltatással és továbbképzési lehetõségek biztosításával. A törvény szerint a kamarák feladatai bõvültek a szakképzésben, a szabványosítási, a minõségügyi, iparjogvédelmi ügyekben való közremûködéssel, a kis-és középvállalkozások integrációs felkészítésben, valamint a mûszaki, környezetvédelmi és jogi információk gyûjtésében és rendelkezésre bocsátásában. Az elmúlt négy évben a vállalkozások általános érdekeinek érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok, kormányzati és helyi önkormányzati intézkedések véleményezése során a gazdaság szereplõinek javaslatait közvetítette a kamara az illetékes szervek felé, továbbá a gazdálkodó szervezetek széles körét érintõ szabályozási koncepciók tárgyában az illetékes miniszterek és a kamara vezetõi többször tartottak szakmai konzultációt, amely több esetben eredményesen zárult. Az eredmények közül megemlítendõ a kis adók összevonásának megakadályozása, a TEÁOR számok módosítási kötelezettségének december 31. napjáig történõ elhalasztása, a Megállapodás a jövõnkért program megfogalmazása. A Hajdú Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kötelező tagsággal októberében alakult az évi XVI. törvény alapján október 31 ig, a megye ipari, kereskedelmi, szolgáltató és kézműves vállalkozásainak érdekérvényesítő, szolgáltató közjo gi szervezetként működött. Az évi CXXI. törvény megszüntette a vállalkozások kötelező tagságát, meg tartva a kamarák közjogi jellegét. A gazdasági kamarák legfontosabb feladatai tagjai elsősorban mikro, kis és középvállalkozások ver senyképességének fejlesztése, piaci köztük az Eu rópai Unióval kapcsolatos ismeretekkel, informáci ókkal történő ellátása, illetve érdekeik feltárása és érvényesítése. A szervezet belföldi és nemzetközi kap csolatrendszere garancia a vállalkozások számára a megbízható üzleti információ beszerzésére. Szakképzés A kereskedelmi és iparkamarák középtávú szakképzési stratégiájukban célként határozták meg, hogy a szakképzés szerkezete, a tanulók száma és felkészültsége rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerõ-piac igényeihez. Összehangoltan fejlesszük a szakképzést és a felnõttképzést, a képzési struktúrát a gazdaság szereplõinek fokozottabb bevonásával, igényeik figyelembevételével, a keresletvezéreltség elvének megfelelõen alakítsuk át. A kereskedelmi és iparkamarák szakképzéshez kapcsolódó feladatai 2004 óta ugrásszerûen bõvültek. Az eddig meglévõ, már hagyományosnak számító feladataink, mint vizsgabizottsági tagok delegálása szakmai záróvizsgákra; tanulószerzõdések nyilvántartásba vétele; tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások ellenõrzése; mesterképzés és vizsgáztatás a szakminisztériummal történt megállapodások aláírásával kiegészültek a vizsgabizottsági elnökök delegálásával, a szintvizsgák és a Szakma Kiváló Tanulója verseny szervezésével, lebonyolításával, a képzõhelyek ellenõrzése pedig háromszintû feladattá teljesedett. grafikon 7

8 A Kamarák szakmagondozásához tartozó 27 szakma 1. körben (16): asztalos; ács állványozó;bőrdíszműves; cipőfelső rész készítő;cukrász; épületburkoló; férfiruha készítő; fodrász;kárpitos; kozmetikus; kőműves;nőiruha ké szítő; pincér;szakács; szobafestő mázoló és tapé tázó; villanyszerelő 2. körben (+11): CNC forgácsoló; épületgépészeti csőhálózat és be rendezés szerelő; fémipari megmunkáló gépsor és berendezés üzemeltető; gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő; géplakatos; hegesztő; hűtő és klíma berendezés szerelő, karbantartó; kereskedő; szer kezetlakatos; szerszámkészítő; tetőfedő A HBKIK megyei szinten szakmai vizsgára delegált elnököt és bizottsági tagot a 320 fős szakmai névjegyzékéből. grafikon grafikon A 2004-ben beindult folyamatok és sikeres feladatellátás hatására 2008 júliusában az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal újabb megállapodást írt alá, mely az eddigi 16, kamarák által gondozott szakképesítések körét további 11 szakmával bõvítette. Így augusztus 1-jét követõen már 27 szakképesítésben látjuk el a szakmagondozást. Vizsgabizottsági tag és elnök delegálása A HBKIK vizsgabizottsági névjegyzéke 2008 augusztusában 282 vizsgabizottsági tagot és az elsõ körben átvett 16 szakképesítés esetében 38 vizsgabizottsági elnököt tartalmaz. A bizottsági tagok és elnökök felkészítésére nagy figyelmet fordítunk. A számukra szervezett továbbképzéseken alkalmanként mintegy kétszázan vesznek részt. A január 1. és augusztus 15. közötti idõszakban kamaránkhoz jelentett 3575 szakmai vizsgán fõ vizsgázó vett részt. Az elmúlt négy évben a szakmai vizsgák és vizsgázók számának csökkenése figyelhetõ meg Hajdú-Bihar megyében. Ennek okai a demográfiai mutatók alakulásával, szakképzésben részt vevõk számának csökkenésével szorosan összefügg. Ugyanakkor néhány szakképesítés (pl. pénzügy, számvitel területe) a szakmai kamarák hatáskörébe került. A csökkenés nagyobb arányban az iskolarendszerû képzések esetén figyelhetõ meg. Az iskolarendszeren kívüli képzések terén 2007-ben már mind a vizsgák, mind a vizsgázók száma növekedést mutat. A megyénkben folyó szakmai vizsgáztatás száma nagynak ítélhetõ, országos viszonylatban a negyedik helyen van. A rendelkezésre álló adatokat feldolgozzuk, az elemzésekkel információt szolgáltatunk a beruházást tervezõ cégek számára a humánerõforrás tervezéshez, és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ számára prognózisai elkészítéséhez. Tanulószerződések Hajdú-Biharban az elmúlt négy évben a tanulószerzõdések száma megyénkben több mint kétszeresére növekedett, a tanulóképzésben részt vállaló jegyzett vállalkozások száma pedig megtízszerezõdött. A négy évvel ezelõtti 59 vállalkozás helyett ma már több mint 500 a tanulóképzéssel foglalkozó cég, a vállalati képzésben részt vevõ, tanulószerzõdéssel rendelkezõ tanulók száma a 2007/2008 tanévben Ezzel a kamarák közötti rangsorban az országban megyénk a negyedik helyen áll. Az elkövetkezõ tanévre augusztus 15-ig már 2169 tanuló kötötte meg szerzõdését. Legtöbb tanulószerzõdés a vendéglátás, kereskedelem, és személyi szolgáltatás szakmacsoportban található. Legkevesebb szerzõdést a könnyûipar és fémmegmunkálás területén kötötték. Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése Az elmúlt ciklusban ez a tevékenység nagy fejlõdésen ment keresztül, háromlépcsõs területté finomodott. Elsõ lépésben a vállalkozások bevezetõ ellenõrzését végezzük, mely során vizsgáljuk, hogy a tanulóképzésre jelentkezõ vállalkozás alkalmas-e tanuló képzésére. Rendelkezik-e az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a munkavégzés és oktatás körülményei munkavédelmi szempontból megfelelõek-e? A részfolyamat végén a megfelelt cégek határozatot kapnak, mely adott szakmákban jogosítja fel õket a képzés folytatására, a tanulószerzõdés megkötésére. 8

9 Ezt követi a vállalkozások évközi ellenõrzése, mely során vizsgáljuk a feltételek folyamatos fennállását, továbbiakban azt, hogy a kötelezõ juttatásokat biztosítja-e a cég a tanulóinak, rendelkezik-e a tanulóképzés dokumentumaival, illetve alkalmazza-e ezeket a képzés során. A harmadik lépcsõfok az akkreditáció, mely során értékeljük a vállalkozás képviselõinek képzéshez való elkötelezettségét, a tanulóval foglalkozó oktató pedagógiai attitûdjét, és megtörténik a képzés helyének tanmûhelyi besorolása és kapacitásának felmérése. A folyamat végén a képzést folytató gazdasági társaság tanúsítványt kap, melynek birtokában elszámolhatja képzésre fordított költségeit a Munkaerõpiaci Alapból. A HBKIK szakképzési csoportjának évi ellenõrzési munkája 2008-ra megnégyszerezõdött; 2007-ben 450 vállalkozás ellenõrzését és akkreditációját látták el. A munkát külsõ szakértõk segítik. Szintvizsgák A szintvizsga szervezésének célja, hogy mérje a tanulók tudását, gyakorlati felkészültségét és készségszintjét a szakmai vizsgát megelõzõen. A gyakorlati vizsga során képet kap a tanuló és szülei, a felkészítést végzõ vállalkozó és iskola. A vizsga eredménye megerõsítést adhat az eddigi munka eredményességérõl, illetve lehetõséget biztosít az esetleges hiányosságok feltárására, pótlására. A szintvizsgák szervezése a 2004/2005 tanévben kezdõdött, amikor próba jelleggel 168 tanuló vizsgáztatását szerveztük meg a 16 szakmában. A 2007/2008-as tanévben 896 tanuló szintvizsgájának szervezése és lebonyolítása fejezõdött be 83 vizsgacsoportban, 24 szintvizsga elnök bevonásával. Kiemelkedõ eredményt értek el a bõrdíszmûvesek (4.8-es átlaggal), a villanyszerelõk (4.5), a kozmetikusok és a férfiruha készítõk (4.0), de a szobafestõ tanulók 3.8-es eredménye is dicséretes. A szintvizsgák létszámadatait tekintve Hajdú-Bihar országosan a harmadik. tablazat grafikon Szakma Kiváló Tanulója Verseny 2008-ban elõször szerveztük meg az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával a gondozásba vett 16 szakképesítés körében a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. Az elõdöntõk a megyei kamarák szervezésében folytak, míg a fõként gyakorlati feladatokat tartalmazó döntõ országosan valósult meg Budapesten a Szakma Sztár Fesztivál keretében. Hajdú-Biharban 12 szakmában 93 diák indult a versenyen, melybõl kilencen bejutottak az országos döntõbe, nyolcan pedig az országos versenyen az elsõ tíz helyezett között végeztek. Ez az eredmény az országos összesítésben is kiemelkedõnek számít. Mesterképzés A mestercímet szerzettek száma ebben a ciklusban két és félszeresével nõtt, valamint hat szakmával bõvül azon mesterszakmák köre, melyben a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara képzést és vizsgáztatást is szervez. A négy év alatt megyénkben 305-en szereztek mesterlevelet 17 szakmában. A mesterképzés népszersûgének növekedésében szerepet játszott az, hogy Kamaránk sikerrel pályázott a Regionális Operatív Program keretében, így a 2007-ben jelentkezettek 80%-os támogatással vehettek részt a mesterképzésben. A végzettek számának alakulását és szakmánkénti összetételét a grafikon mutatja. Az egyik legnagyobb eredményünk a Régióspecifikus Szakképzési és Szakmai Továbbképzési Program (ROP 3.4.2) megvalósítása volt, melyet végső kedvezmé nyezettként a megyei kereskedelmi és iparkamara ko ordinált. A ROP eredményei és ta pasztalatai hatékonyan segíthetik a jövőben a megye versenyképessé gének fokozását. Dr. Zajácz Gizella gazdasági szolgáltató alelnök, a Discimus Üzleti Akadémia igazgatója 9

10 Mesterlevelet szereztek 106 gázvezeték szerelő 56 autószerelő 47 fodrász 36 villanyszerelő 30 fogtechnikus 25 karosszéria lakatos 24 kozmetikus 24 szakács 19 kőműves 11 cukrász 10 pék 10 asztalos 9 autóvillamossági szerelő 8 gáz és olajtüzelő 6 vízvezeték szerelő 6 fényező mázoló 5 kárpitos 2 kéményseprő 434 összesen Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság A szak- és felnõttképzést érintõ reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvény a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB)döntési feladatkörébe utalta, többek között, a: a regionális szakképzésfejlesztés céljainak meghatározását; a gazdaság igényeit, a munkaerõ-piaci kereslet adatait, továbbá az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve, a szakképzés regionális szükségleteinek meghatározását; a Térségi Integrált Szakképzõ Központ és a Szakképzés Szervezési Társaság által folytatott szakképzés irányainak és beiskolázási arányainak meghatározását. Az RFKB munkáját a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanács döntése és forrásbiztosítása alapján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai projektje támogatja. A program keretében a megyei kereskedelmi és iparkamarák kitüntetett aktivitásai közé tartozik a régiók képzési és beiskolázási szerkezetére vonatkozó javaslat elkészítése. Fontos elem, hogy a bizottság munkájában a kereskedelmi és iparkamarák társelnököt delegálnak és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseletekkel együttmûködve döntési jogkörrel rendelkeznek. A megalapozott döntések meghozása érdekében 2008-ban országosan több mint tízezer gazdálkodó kérdõíves megkérdezésével indult a munka, melynek célja annak a feltérképezése, hogy régiónként, kistérségenként mely szakmák oktatására milyen gazdálkodói igény jelentkezik. grafikon grafikon Regionális Operatív Program (ROP és 3.4.2) A 2005-ben indult három éves projekt régiós koordinátora a HBKIK volt. A projekt célja a regionális képzési igények felmérése, kielégítése a fenntartható gazdasági fejlõdés biztosítása érdekében, a rugalmas reagálás lehetõségeinek kialakítása a munkaerõ-piaci keresletre. Naprakész információk szolgáltatása a gazdálkodó szervezetek képzési keresletérõl; az ezek közötti strukturális és mennyiségi különbségek kimutatása, a különbségek okainak feltárása megyei, regionális és országos szinten. A program komponense a felmérésekre, az ezeken alapuló képzési ajánlati témalisták kialakítására, a képzések szervezésére koncentrált, míg a komponens keretében a tényleges képzések és vizsgák folytak. Az Észak-alföldi régióban a képzések elsõ negyedévében indultak, ezt követõen felfutásuk látványos volt. A képzési programról megállapítható, hogy jelentõs tömegeket mozgatott meg. A munkában állók vállalkozások alkalmazottai, egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók a támogatás igénybevételével tömegesen jelentkeztek a programba és vettek részt szakmai képzéseken, országos szinten több mint fõ. A projekt jelentõsége abban állt, hogy a munkában állók, döntõ többségében szakmunkások, középfokú végzettségû munkavállalók szakmai képzésére koncentrált, elõtérbe helyezve e célcsoport támogatott továbbképzésének megvalósítását. A megszerzett új ismeret és tudás hozzájárulhat az egyén szakmai fejlõdéséhez és az Észak-alföldi régió gazdasági versenyképességének javításához. Kiemelkedõ eredmények értékeljük, hogy a rendelkezésre álló források 19%-a régiónkban került felhasználásra, különös tekintettel e terület kiemelten hátrányos voltára, s e régióban volt a legmagasabb a munkavállalók képzési hajlandósága. 10

11 A Széchenyi Kártya sikertörténete A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), 2002-ben kezdeményezték a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, melynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerûsített módon olyan kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, melyet bankkártyával is igénybe lehet venni. A Széchenyi Kártya állami támogatásban részesített hitelkonstrukció a pályájuk kezdetén lévõ, de legalább egy éve vagy már régóta tevékenykedõ kisvállalkozások és egyéni vállalkozók számára, melynek segítségével szabad felhasználású, átmeneti likviditási problémákat kezelõ hitelhez jutnak. A Széchenyi Kártya a GKM kamattámogatásával, a mikro- és kisvállalkozások éven belüli finanszírozási szükségletének kielégítéséhez kínál kedvezõ kondíciók mellett hitelfelvételi lehetõséget. Napjainkra már a korábban igényelhetõ ötszázezer és egymillió forint mellett, már kettõtõl 25 millió forintos kártyák révén nyújt segítséget az igénylõk számára. Az új, hosszabbított futamidejû kártya elõnyösebb feltételekkel vehetõ igénybe elõdjénél; az eddigi negyedéves törlesztési kötelezettség megszûnt, eltörlésre kerültek más korábbi elvárások is. Az állam ehhez a Széchenyi Kártya konstrukcióhoz mely már kétéves futamidejû is biztosítja az 1%-os mértékû kamattámogatást és a garanciadíj 50%-át is átvállalja a vállalkozásoktól. A Széchenyi Kártya Hitelkonstrukció indulása óta országos szinten több mint 129 ezer igénylést rögzítettek a regisztráló szervezetek. Hajdú- Bihar megyében több mint kamarai regisztrált igénylés került továbbításra a Bankok felé. Ez a szám a HBKIK egy debreceni és öt területi irodájának eredménye, mely összességében a 196 iroda között a 11. hely. A hajdú-bihari vállalkozások többsége él a Széchenyi Kártya hitel kedvezõ lehetõségével, hogy vállalkozását továbbfejlessze. Ez a konstrukció lehetõséget ad a már egy éve, nem tartós veszteséggel mûködõ vállalkozásoknak, hogy terveiket könnyebben megvalósíthassák. A benyújtott igénylések közül a legnagyobb igény (25%) a 10 millió Ft-os kártya iránt mutatkozott, melyet az 5 millió forintos kártya követett (20%). A fennmaradó 55% nagyobb része az 500 ezer és 9 millió forintos hitelkeret között oszlik meg. A 25 M Ft-os kártyák száma megduplázódott a korábbi évekhez képest. A hitelkérelmek befogadása a HBKIK központi (Debrecen) valamint az 5 területi irodájában (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Püspökladány) lehetséges. Az eddigi tapasztalatok, és eredmények alapján a Széchenyi Kártya ügyintézés a Kamara egyik legnépszerûbb szolgáltatásává nõtte ki magát, melyet az érdeklõdõk, és az igénylések számának folyamatos növekedése igazol ben Európa legjobb 13 projektje között szerepelt. A Széchenyi Kártya konstrukcióban levő Bankok: Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. Országos Takarékpénztár Nyrt. Erste Bank Hungary Nyrt. Magyarországi Volksbank Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Év Hiteligénylés A bankoknál pozitívan bírált igénylés db 83% db 90% db 92% júniusáig 372 db igénylés került a Kamaránál beadásra, illetve továbbításra a Bankok felé. A HBKIK által kihelyezett hitelállomány Hajdú Bihar megyében első félév millió Ft Kihelyezett hitelösszeg június Kihelyezés éve 11

12 Nyertes pályázatok A "Szakképzési programok fejlesztése és meg valósítása az opto mechatronika és a CNC fém megmunkálás terén, a magyar román határ tér ségében" című projekt egy 9 tagú konzorcium keretében valósult meg. A "Vállalkozói kompetenciák kialakítása c. kép zés (HEFOP ) megszervezése inaktív nők számára Hajdúböszörményben és Hajdúnáná son a Lépéselőny Egyesülettel partnerségben. Vállalkozási ismeretek 60 órás képzés (HEFOP ) előkészítése és meghirdetése a régióban diplomás vállalkozók számára a Deb receni Egyetemmel partnerségben Regionális Operatív Program (ROP és 3.4.2) képzési projekt az Magyar Kereskedelmi és Ipar kamara koordinálásával, a régió két másik ke reskedelmi és iparkamarájával együttműködés ben. "Vállalkozói trambulin" c. folyamatban lévő há roméves projekt (KKC 2007 K) tanácsadás, kiadvány és mentor program kis és középvál lalkozások számára. Enterprise Europe Network Üzletfejlesztés kar nyújtásra folyamatban lévő uniós program Egy végig motivált, egymással jó értelemben versenyző csoporttal dolgozhattunk, akik érezték, hogy munka erőpiacon értékes hiány szakmákban szerezhetnek képesítést. Csontó Béla műszaki igazgatóhelyettes Mechwart András Szakközépiskola Mintaértékű pályázati projektek OPTOMEHU Szakképzési programok fejlesztése és megvalósítása az opto mechatronika, a CNC fémmegmunkálás terén, a magyar román határ térségében A projekt költségvetése Euro időtartama: 2006.szeptember 2008.szeptember A projekt célja az volt, hogy a régió vállalkozásinak igényeire alapozva versenyképes munkaerõt képezzenek ki Észak-Alföldön. A projekt keretében a fémmegmunkálás és az opto-mechatronika területén összesen 30 érettségizett fiatal munkanélküli kapott másfél éves képzést, amely végén versenyképes tudás és szakma birtokában nagyobb sikerrel léphettek a munkaerõpiacra. A képzések a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában és a Mátészalkai Szakképzõ Iskolában valósultak meg. A projekt két szakmára koncentrált: az opto-mechatronikára és a CNC-fémmegmunkálásra, ahol folyamatosan nagy igény mutatkozik a szakképzett munkaerõ iránt. A helyi gyártási tradíciókra építve számos sikeres magyar és nemzetközi vállalkozás települt a régióba, amely többek között különbözõ szerszámok készítésére, csapágygyártásra, optikai- és szemüveglencse-gyártásra szakosodtak, így mondhatjuk, hogy a régió komparatív elõnyökkel rendelkezik ezeken a területeken. A fiatal munkanélküliek egy közel másfél éves képzési programon vettek részt, amely végén elméleti és gyakorlati vizsgát tettek. A projekt megvalósult céljai: a projekt erõsíteni kívánta az EU bõvítésének hatásait a magyar-román határmenti régiókban; a partnerek hatá- Az együttműködés sikerére támaszkodva hasznos lenne a projektet megismételni más hiányszakmákban is Észak Kelet Magyarországon. A legfontosabb ered mény az lenne, ha csökkenne a munkanélküli fiatalok száma. A versenyképesség növelése érdekében az együttműködést még szorosabbra kell vonni a gaz dálkodó szervezetek és a képzésben részt vevő in tézmények között. Így korszerű és alkalmazható tarta lommal lesznek megtölthetők a helyi tantervek és a megszerzett tudás is versenyképessé teszi a munka vállalókat. A HBKIK magas szinten vezette a projek tet, kiterjedt kapcsolatrendszerével segítette a sikeres lebonyolítást. Kovács Gyula közoktatási szakértő A képzés során nagyon jónak találtam, hogy több féle gépet is kipróbálhattunk, megismerhettük a műkö désüket. A képzéstől pontosan azt kaptam, amit vár tam, a másfél éves tanfolyam elvégzése, és a vizs gák letétele után magabiztosan adtam be a jelentke zésemet néhány állásra, ahonnan most a visszajelzé seket várom. Simon József tanfolyami résztvevő 12

13 rozott szándéka volt, hogy támogassák a régió szakképzõ intézményeit és vállalkozásait képzési együttmûködések keretében; a projekt tevékenységei és eredményei révén az opto-mechatronika és a fémmegmunkálás ágazatokban mûködõ vállalkozások versenyképességének növelését célozta meg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. A projekt keretében a szakoktatók külön felkészítésben részesültek annak érdekében, hogy képessé váljanak versenyképes és gyakorlatorientált tudás átadására. A regionális munkaügyi központ és a két szakképzõ intézmény szakértõi írásbeli felmérõ segítségével választották ki a képzés év közötti érettségizett 30 munkanélküli résztvevõjét. A minõsített képzési program kidolgozásához két workshop került megszervezésre a két ágazatban érdekelt vállalkozások és szervezetek számára. Egy németországi technológia-centrum tapasztalataival és szakértelmével segítette a képzési programok és módszerek kidolgozását. A Mechwart szakközépiskolában kiépítettek egy teljes forgácsoló mûhelyet, új gépeket és tartozékokat vásároltak. A projekt során a két szakiskola új képzési tapasztalatokat szerzett az oktatók felkészülése a moduláris-kompetencia alapú oktatásra, a képzés- és vizsgaszervezés, ill. a lebonyolítás terén, amelyet a jövõben az iskolarendszerû képzésben is felhasználhatnak. A képzés során az iskolák biztosították a taneszközöket, munkaruhát, továbbá a képzés tárgyi eszközeit (anyagokat, szerszámokat és gépeket), és az egyéb létesítmények (pl. könyvtár, sportpálya) használatát. A Debrecenben tanuló 15 sikeres vizsgát tett diák gépi forgácsolói és NC-CNC gépkezelõi szakmát szerezett összesen 1500 órában. A tanulókat 6 gépészmérnök tanár és 4 gyakorlati oktató oktatta. A mátészalkai mechatronikai mûszerész képzés eredményeképpen 14 tanuló szerzett szakmát. Az 1600 órás képzés oktatását 7 tanár látta el. Az elméleti és a gyakorlati órák aránya 30-70% volt mindkét helyen. A projekt egyéb eseményei: nyitó- és zárókonferencia, konzorciumi megbeszélések és németországi tanulmányutak. A partnerek közötti együttmûködés zökkenõmentes és mintaértékû volt. A versenyképes szaktudás birtokában a 30 fő ből már többen elhelyezkedtek a régióban. Az Észak Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynök ség az Optomehu projekt eredményeit és ajánlá sait beépítette operatív programja akciótervének prioritásaiba. A nagyváradi partner szakközépiskola a projekt továbbhasznosítható eredményeit beépítette kép zési programjába. Az Észak Alföldi Regionális Munkaügyi Központ a tapasztalatok átvétele céljából a felnőttképzés területén további egyeztetéseket kíván folytatni a képző intézményekkel további sikeres progra mok megvalósítása érdekében. A HBKIK partnerei az OPTOMEHU projektben: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Déri Miksa Szakközépiskola, Mátészalka Észak Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Hajdú Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Debrecen Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Technologie und Gründerzentrum Bautzen, Németország Traian Vuia Szakközépiskola, Nagyvárad 13

14 ENTERPRISE EUROPE NETWORK Üzletfejlesztés karnyújtásnyira Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fõigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózata, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózatot 500 szervezet alkotja Európában, az egyes országokban mûködõ kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának 4000 naprakész szakértõje áll a vállalkozások rendelkezésére 40 országban. A vállalkozó Európa és az ország bármely pontján is fordul a hálózat tanácsadójához, mindenhol a teljes Enterprise Europe Network tudása, kapcsolatai és szakértelme segíti õt vállalkozása fejlesztésében. A hálózat partnerei Magyarországon: ITD Hungary Zrt., Budapest Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr Moson Sopron Megyei Ker. és Iparkamara Hajdú Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A HÁLÓZAT SZOLGÁLTATÁSAI: Az uniós piacra lépés támogatása A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós piacon való aktív részvételét elõsegítõ információs rendezvények, cégre szabott tanácsadás, belföldi és külföldi üzletember találkozók szervezése. Segítség az új potenciális kereskedelmi partnerek felkutatásában, az új piacokon való megjelenésben, tájékoztatás az Európai Unióban folyó tevékenységekrõl és lehetõségekrõl Technológia-transzfer támogatása A technológia-transzfert, az innovációt, és ezen belül a kkv-k versenyképességének növelését célzó szolgáltatások: innovációs üzletember találkozók, konferenciák, technológia-transzfer rendezvények. Tanácsadás a szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal és az innovációhoz kapcsolódó más uniós szabályozásokkal kapcsolatban. Az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása Az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjában, az FP7-es pályázatokban való részvételt támogató szolgáltatások: nemzetközi partnerkeresés, pályázatíró rendezvények. A hálózat - egyedülálló módon- kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, biztosítják a nézetek cseréjét mindkét irányban. A program elkövetkezõ hat éve során a feladatok ellátására az EU Bizottság 48%-os társfinanszírozást biztosít, amely az elsõ elszámolási idõszakban ( ) a Magyarországon mûködõ irodák számára meghaladja a eurót. A partneri együttmûködés melletti határozott elkötelezettségének köszönhetõen a pályázat nyert, és így a HBKIK jelentõs szerepet kap az európai KKVfejlesztés vérkeringésében. 14

15 PLATO PROGRAM A fõleg kisvállalkozások cégvezetõire összpontosító programban a keresztszülõséget felvállaló nagy cégek vezetõi egy éves perióduson keresztül kötelezettséget vállalnak arra, hogy havi összejöveteleken szakmai tanácsadással, szakértõi elõadásokkal, tréningek és szemináriumok szervezésével segítik a kisvállalkozások üzleti tevékenységét. A tanácsadás olyan jellegû üzleti támogatást nyújt, mely a gazdasági élet napjainkban fellépõ kihívásaira fordítja a figyelmet. Hajdú-Biharban az elsõ csoport keresztszülõi feladatait az FAG Magyarország Kft. és a Partium 70 Mûanyagipari Rt. látta el. A második csoport esetében a koordináló cégek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., illetve a K&H Bank voltak. Az évrõl-évre tovább bõvülõ programban román vállalkozások is részesei lehettek ennek az újszerû kezdeményezésnek végén a Kárpátaljai Kamara közremûködésével ukrán csoportok kezdték el Plato tevékenységet. A Plato irodák illetve koordinátorok a Kamarákon belül segítik a résztvevõket abban, hogy a program rendszerén keresztül maximális elõnyökhöz jussanak azáltal, hogy az igényeik szerinti legképzettebb elõadókat biztosítják a csoporttalálkozókra. A Plato Magyarország egy dinamikusan fejlõdõ széles európai hálózat része, amelynek több mint 8000 kis és középvállalkozás és 500 anyacég a tagja Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Dániában, Szlovéniában, Franciaországban és Finnországban. A tagság valamennyi az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykedõ vállalkozás részére nyitott. A Plato programnak azok a kis és középvállalkozások lehetnek tagjai, ahol az alkalmazottak száma 2-50 fõ közötti és a gazdálkodási adatok növekedõ tendenciát mutatnak. PÓLUS PROGRAM A Debrecen Fejlesztési Pólus program 2005-ben indult kapcsolódva az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott átfogó célokhoz, a foglalkoztatás bõvítéséhez és a tartós gazdasági növekedés elõsegítéséhez. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara mint a megye gazdaságának képviselõje a Debrecen Fejlesztési Pólus program indításától részese a stratégia- és programalkotó munkának. A pólus stratégiát a város, az egyetem és a kamara közös finanszírozásában dolgozták ki. A pólus szükséges megvalósítása és az együttmûködési rendszer bekerült a város és a kamara konkrét elemeket tartalmazó megállapodásába. A várt konkrét eredmények országos szinten: 2013-ra az országban 5-10 sikeres klaszter jön létre (négyzetecske) Mindegyik sikeres klaszter európai szinten is mérhetõ piaci részesedéssel bír (négyzetecske) Mindegyik sikeres klaszter szervesen kapcsolódik a globális iparági értékláncba (négyzetecske) Megerõsödik a KKV-szektor, nemzetközi versenyképessége, beszállítói, és önálló fejlesztési képessége jelentõsen növekszik (négyzetecske) Javul a foglalkoztatottsági arány a termelõ szektor javára. A HBKIK egyfajta katalizátor szerepet vállal a Pólus Programban a klaszterek szervezõdésében, közvetít az egyetemi oldal kínálata és a vállalkozói igények között. Jelenleg a Pharma Klaszter szervezése kecsegtet eredményekkel rövid illetve középtávon. A Plato nem egy homogén szerveződésű program, hi szen különböző profilú cégek a tagjai, különböző szakmai és piaci érdeklődéssel, amely egy nagyfokú, konkurencia harc nélküli tapasztalatcserét tesz lehetővé. A különböző tevékenységi körök miatt nincs közöttünk verseny, az együttműködés minden lehetőségét fenntartás nélkül ki tudjuk használni. Abban a szerencsés helyzetben va gyok, hogy olyan csoportnak vagyok a tagja, amely többségében az egy éves program lejárta után is fontosnak tartja, hogy együtt maradjon. Mészáros Mihály Dentech Bt. ügyvezető Nekem üzletemberként nagyon fontos, hogy egy egy problémára a lehető leggyorsabban megtaláljam a megoldást. A Plato tréningjein számtalan olyan esetta nulmányt dolgoztunk fel, amelyek ötleteket adtak a gondok, feladatok megoldásához. Ráthy István Kromberg Hungária Textil Kft. ügyvezető A K&H Bank a kis és középvállalkozások elkötele zett bankjaként nem csak a folyamatos termékfejlesz téssel kívánja magas színvonalon kiszolgálni ügyfele it, hanem arra is figyelmet fordít, hogy a vállalkozá soknak minél több területen tudjon támogatást nyújta ni. A Plato program jó példa erre, hiszen a részvétellel a vállalkozások olyan hasznos információkhoz és is meretségekhez juthatnak, amelyekkel üzletüket fejlesz teni tudják és melyek sikerüket elősegíthetik. A Plato igénye, érdeklődési köre szerint összeállított trénin gek, oktatások, előadások finanszírozásában a K&H Banknak jelentős szerepe van. Erdeiné Gazsó Ida K&H Bank régió igazgató A Pólus Program átfogó célja a nemzetközileg verseny képes klaszterek kialakulásának előmozdítása, a magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció, valamint az erős kooperáció elsősorban a vállalatok és kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között a hosszú távú versenyképes ség fenntartása érdekében. A program két fejlesztési terültre fókuszál. Egyrészt támogatja a hálózatokba, majd klaszterekbe szerveződő vállalkozásokat, másrészt ja vítja azok üzleti környezetét úgy, hogy az hosszú távon előmozdítsa a klaszterek versenyképességét. 15

16 A kamara kapcsolatrendszere munkaterületek Magyar Kereskedelmi és Iparkamara érdekegyeztetés, érdekközvetítés, nemzeti gazdaság fejlesztési programok, piacvédelem, gazdasági sza bályozás, kamarai információs rendszer, külgazdasá gi diplomácia, külföldi képviseletek: Brüsszel EU képviselet, Graz Megyei önkormányzat térségi gazdaságfejlesztési programok, gazdasági ér dekek egyeztetése, termékdíj Helyi önkormányzatok gazdasági rendeletek, helyi adók, gazdaságszerve zés, vállalkozásfejlesztés, helyi gazdasági érdekek egyeztetése, külkapcsolatok, gazdasági programok, Pólus Program, szakképzés, befektetésösztönzés Kormányzat és államigazgatás gazdasági jogszabályok előkészítése, gazdasági prog ramok kidolgozása, iparjogvédelem, külgazdasági pro paganda, szakképzés, kereskedelmi okmányok, piac védelem, statisztikai adatgyűjtés, a gazdaság egyete mes érdekvédelme, érdekközvetítés Külföldi kamarák céginformációk, üzleti találkozók, kereskedelemtech nika, vámtechnika, iparjogvédelem Gazdasági érdekképviseletek (VOSZ, MGYOSZ, Agrárkamara, KISOSZ) gazdasági érdekegyesítés a hatósági ellenőrzések terén és a szakképzésben Tudományos intézmények (Debreceni Egyetem, MTA DAB) Innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, Pó lus Program, programkoordináció, pályázatok Gazdaságfejlesztési szervezetek (ITDH, RFÜ, VÁTI, Ellenőrző hatóságok) közös gazdasági programok, területfejlesztési doku mentumok előkészítése Európai Unió az MKIK brüsszeli irodája Konkrét partneri együttműködések APEH Észak-Alföldi régió: együttmûködési megállapodás TOP100 kiadvány és rendezvény, kiemelt adózók találkozója, a vállalkozások konzultációs lehetõsége Bihor Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: pályázatíró tréning kkvk számára, Phare CBC projekt Debreceni Egyetem: Pólus Program, klaszterszervezés, HEFOP pályázat, Gazdaságpolitikai- és funkcionális élelmiszerek konferenciák, Leonardo da Vinci Projekt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség: regionális klaszter konferencia, Optomehu Projekt, ÉAOP pályázati kiírások elõkészítése és véleményezése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat: gazdaságfejlesztési programok partnerség megvalósítása pályázati projektekben a szakképzés és a munkaerõpiaci kereslet összehangolása a régió turizmusfejlesztésében koordinátori szerep egyes közfeladatok ellátása a magán és közszféra együttmûködésében a partnerek külkapcsolatainak felhasználása a gazdasági-üzleti élet fejlesztésére a megyei kis- és középvállalkozások verseny- és foglalkoztatási helyzetének, és piacra jutási lehetõségeinek javítása ITDH Zrt.: Enterprise Europe Network projekt Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara: együttmûködési megállapodás alapján ukrán-magyar üzletember-talákozók a Farmer Expón Kínai Nagykövetség: kínai üzleti fórum és kiutazó delegációk szervezése Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal: együttmûködési megállapodás települési önkormányzatok gazdaságfejlesztési programjának véleményezése MTA Debreceni Akadémiai Bizottság: Regionális Innovációs pályázat, Innováció és Zene Emlékkonferencia a Kodály Év alkalmából, Innovációs konferencia, a Nemzetközi Üzleti Klub vendége az MTA elnöke Nagyváradi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara: Interreg IIIA Projekt Üzletember találkozók, fórumok: horvát, olasz, román, ukrán bajor, finn, skandináv, ukrán horvát, kínai, szlovák, török, ukrán flandriai, ukrán Követségi és külföldi kamarák képviselőinek látogatásai: olasz nagykövet, indonéz és izraeli kereskedelmi tanácsosok, svájci és szlovén nagykövetek, osztrák kamarai képviselő belga, brit és indiai kereskedelmi tanácsosok, indonéz kereskedelmi képviselők és a romániai gyulai főkonzul 16

17 Együttműködések külföldi kereskedelmi kamarákkal Ausztria: St. Pölten, Bécs Belaruszia: Breszt Belgium: Kelet Flandria Gent Finnország: Dél Osrobothnia Seinäioki, Közép Finnország Jyväskylä Hollandia: Maastricht Horvátország: Eszék Írország: Dublin, Cork Lengyelország: Ostroleka Litvánia: Klaipeda Németország: München Portugália: Portó, Setubal Románia: Bihor, Szatmár, Arad, Galati, Kovászna Szlovákia: Nyitra, Kassa Ukrajna: Kárpátalja magyarországi vegyeskamarákkal Amerikai Ker. Kamara Magyarországi Tagozata Brit Kereskedelmi Kamara Kanadai Kereskedelmi Kamara Magyar Francia Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Román Ker. és Iparkamara Cluj Napoca Német Magyar Ipari és Ker. Kamara, Német magyar Képző Központ (WIFI) Olasz Kereskedelmi Kamara Svájci Magyar Kereskedelmi Kamara Svéd Kereskedelmi Testület Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Bajor üzleti fórum Olasz-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: üzleti fórumok és üzletember-találkozó Tájékoztató rendezvények a hatósági ellenõrzések tapasztalatairól: a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Fõfelügyelõség Észak-alföldi Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelõségei, valamint az ÁNTSZ szakembereivel Debrecen MJV: Spallációs Központ pályázat elõkészítése, Leonardo da Vinci Projekt, gazdasági rendeletek véleményezése, Pólus Programban együttmûködés Dél-Ostrobothniai Kereskedelmi és Iparkamara: Szellemi Tulajdonvédelem Kis- és középvállalkozások számára Leonardo da Vinci Projekt megvalósítása a Debreceni Egyetem Közgazdságtudományi Karával és DMJV Polgármesteri Hivatalával együttmûködésben, nemzetközi konzorcium tagjaként Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar Kereskedelmi és Iparkamarák együttmûködésében: Innovációs díj pályázata, Észak-alföldi minõségi Díj pályázata, Plato Program, Képviselet a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsban, Optomehu Projekt, ROP szakképzõ program, Enterprise Europe Network program Vám-és Pénzügyõrség: Környezetvédelmi termékdíjjal összefüggõ szakmai tájékoztató rendezvény 17

18 Amire büszkék vagyunk... Megalapítottuk a Nyíri István díj at, mely Berettyóújfalu és térsége gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerése. A területi elnökség tagjai Balogh Sándor, elnök Bondár Sándor Dézsi Sándor Hajdú Miklós Ludász Gyula Máté József Mezei József Nagy Lajos Nyesténé Csősz Katalin Szatmári Lajos Szoboszlai Vincéné Iroda Berettyóújfalu, Dózsa György út 47. Tel./Fax: (54) , Balogh Sándorné Területi szervezetek tevékenysége Berettyóújfalu A HBKIK Berettyóújfalui Területi Szervezetének Elnöksége a közötti ciklusban a következõ témakörökkel foglalkozott:. Megtárgyalta a helyi szervezet évenkénti programtervét és költségvetését, illetve annak végrehajtását. Kiemelten foglalkozott a Bihari Számadó Napok szervezésével kapcsolatos feladatok részleteivel. Szakmai rendezvényeket, elõadássorozatokat szervezett (pl: hatóságok ellenõrzési szempontjai, szakképzési támogatás stb.) A as idõszak Észak-Alföldi Regionális Operatív program tervezési és programozási munkaanyagát megvitatta, közös véleményt és javaslatot megfogalmazott meg. Véleményezte a települési önkormányzatok ig terjedõ idõszakra készített gazdasági programjait. Javaslatok és szakmai vélemények készültek törvénytervezetekhez, többek között az élelmiszer lánc biztonságáról és hatósági felügyeletekrõl, az adminisztrációs terhek csökkentésérõl, a fogyasztóvédelemrõl és a HACCP. A területi szervezet rendezvényeinek témáit a tagok igényeire alapozta. Vállalkozói klubnap keretében évente 5-6 alkalommal szerveztek összejövetelt, melyen az aktuális gazdasági kérdésékrõl, jogszabályi változásokról és üzleti lehetõségekrõl adtak szakmai tájékoztatást az érdeklõdõknek. Többek között: a fogyasztóvédelemmel, a termékfelelõséggel és terméktanúsítással kapcsolatos jogszabályi elõírásokról, a Széchenyi Kártya igénylésérõl a környezetvédelmi-, csomagolási termékdíjról, az igénybe vehetõ kedvezményekrõl, a mentességekrõl, illetve annak feltételeirõl az iparjogvédelemrõl és a szellemi tulajdon védelmérõl a Szakképzési Törvényrõl, a tanulószerzõdéssel kapcsolatos kérdésekrõl, valamint a pályázati lehetõségekrõl a Magyar Kormány 100 lépés programja keretében megvalósult jogszabályi változásokról, így az adójogszabályok módosulásairól, (SZJA, ÁFA, Jövedéki adó, regisztrációs adó), és az adózás rendjérõl az új Kereskedelmi Törvényrõl aktuális munka-és környezetvédelmi feladatok a jogszabályi változások tükrében jogszabályok módosulása, szavatosság, jótállás, textil-kressz, használati-kezelési útmutató, címkézés A legjelentõsebb, és a kívülállók szerint is, a legszínvonalasabb és mára már kellõ reklámerõvel bíró rendezvénnyé nõtte ki magát a Bihari Számadó Napok. Az évente szeptemberben megrendezésre kerülõ kiállítás és vásár nemcsak a helyi vállalkozóknak nyújt megjelenési és bemutatkozási lehetõséget, hanem jelentõs szerepet tölt be a térség gazdasági életének fejlesztésében, és nagyban hozzájárul a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara image-ének növeléséhez évben már 18

19 a tízedik alkalommal került sor megyei agrárkamarával közösen megvalósított eseményre. A sportcsarnok mérete, befogadó képessége vállalkozás részére teszi lehetõvé a bemutatkozást. A szakmai elõadások, színes kulturális programok, egészségmegõrzõ szûrõvizsgálatok, a helyi képzõmûvészek jelenléte, egyre több érdeklõdõt vonz. Évente 6-8 ezer ember keresi fel, a három napos rendezvényt. A szakmai napokra neves elõadók fogadják el a meghívást. Az elmúlt négy évben, többek közt Újhelyi István, Kovács Álmos, Dr. Nagy Sándor államtitkárok, tartottak elõadásokat a tárcájukhoz tartozó aktuális információkról. Az elhangzott szakmai tájékoztató elõadások és fórumok témái többek között: Bihar esélyei a pénzügyminisztérium szemével; a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megújult vállalkozástámogatási programjai; határmenti üzleti lehetõségek; szakképzés akár 80% támogatással; képzési lehetõségek vállalkozások, munkavállalók számára; vidékfejlesztési célok között; Bioetanol üzem építése Kabán; gazdálkodás a bihari térségben; a Berettyóújfalui Területi Kórház jelene és jövõje. A kapcsolat és együttmûködés a környék helyi önkormányzataival megfelelõ ben, a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatallal közösen pályázat készült, amely nyert A testvérvárosi kapcsolatok és a Bihari Számadó Napok tárgykörében. Tejben, vajban, Biharban címmel, a Bihari Számadó Napok kiegészítõ rendezvény megszervezésére a Bihari Önkormányzatok Szövetségével közösen került sor a LEDER+ program keretében. A nagyobb költségkeret, a közös munka, színvonalasabb rendezvényt tett lehetõvé, így a X. Bihari Számadó Napoknak nagy sikere és jó visszhangja volt. A bihari térség vállalkozói örömmel fogadták, hogy májusától megvalósult a megye négy másik kamarai területi irodája között a berettyóújfalui területi irodában is a Széchenyi kártya ügyintézés. Ez a lehetõség a vállalkozók számára nemcsak közelebbi ügyintézést tesz lehetõvé, hanem egyúttal alkalom arra is, hogy a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó felvetõdött kérdéseket egymás között megvitassák. Az elkövetkező időszak tervei A Bihari Számadó Napok rendezvény keretében tovább bõvüljön a térség településeinek bemutatkozása. Új szakmai kollégiumok megalakítása, és a már mûködõk tevékenységének bemutatkozásához fórum biztosítása. A romániai és olasz testvérváros együttmûködési formáinak bõvítése, az információcsere módjának kidolgozása. A nagy érdeklõdésre számot tartó szakmai tájékoztató rendezvényekre a térség vállalkozóinak szélesebb rétegét mozgósítani. Fontos feladat az önkormányzatokkal meglévõ együttmûködés további erõsítése. Alapvetõ teendõ a vállalkozásokat érintõ elképzelések megismerése, melynek fórumait is meg kell teremteni. Továbbfejlesztési javaslatok Hasznos lehet az ország hasonló szervezeti felépítésben mûködõ kamaráinak munkájáról, tevékenységérõl tapasztalatcserékkel tájékozódni. A megvalósuló közigazgatási reform valószínû lehetõséget nyújt arra, hogy a Kamara további hatósági jogosítványokat szerezzen, melyek a bevételek mellett a súlyát is növelnék. Nyíri István díj Mezei József a vállalkozása érdekén túlmutató, a város és térsége gazdaságának egészét szolgáló tevékenységéért kapta (2007). Legfontosabb kamarai feladatnak tartom azt, hogy a gazdaság szereplőit képviselő érdekképviseletek együttműködése lényegesen markánsabb legyen. Válljanak a mindenkori kormányzat egyenrangú part nerévé, olyanná, akik a vállalkozások piaci környe zetének, versenyképességének javítása érdekében erdményeket érnek el. Képviseljék és szerezzenek érvényt a hazai kis és középvállalkozói adminisztrá ció csökkentésének, és a működés feltételeinek javí tásában. Sokkal erőteljesebben lépjenek fel a hatósá gi előírások, az EU követelményeit is meghaladó túl zott szabályozás ellen. Elvárnám azt is, hogy az EU rendeleteket és irányelveket se kezeljék tabuként. Mert véleményem szerint azok sem kőbevésettek, és az sem biztos, hogy az mindig a legjobb megoldás. Helyi, megyei szinten csak akkor lehet eredmény el érni, ha az önkormányzatok is azt tapasztalják, hogy országos szinten is erősek az érdekképviseletek. Fontos lenne az is, hogy a verseny tisztasága felett a kamarák is őrködjenek, melyhez az szükséges, hogy fi gyeljék a vállalkozások propaganda tevékenységét. Ha etikátlan, vagy versenyellenes, a fo gyasztókat megtévesztő magatartást ta pasztalnak, akkor hivatalból lépjenek fel ellene. Úgy gondolom, hogy csak így érhető el, hogy a kamara imázsa, tekintélye javuljon. Balogh Sándor elnökségi tag, területi elnök, a Berettyó Áfész elnöke 19

20 Amire büszkék vagyunk... Az érintett vállalkozások érdek védelmében érveltünk az éjszakai nyitvatartásról szóló helyi rendelet tervezet visszavonása mellett. A Képviselő testület a tervezetet visszavonta. A területi elnökség tagjai Szilágyi Antal, elnök Bihari Imre Hajdú Sándor Jánosi Imre Lajos Antal Máté Sándor Molnár Imre Nagy Antal János Nagy Zsigmond Rácz Gábor Simon Péter Szabó Imre Tóth Gábor Iroda Hajdúböszörmény, Iskola út 9.. Tel./Fax: (52) , Palánki Ildikó, Berki Edina, Sóvágó Edit (2008 tól) Hajdúböszörmény A helyi szervezet az elmúlt ciklusban arra törekedett, hogy: a helyi vállalkozások helyzete gazdasági tevékenységük gyakorlása során kedvezõen alakuljanak. Ennek érdekében alapvetõ cél volt szakmai tájékoztató rendezvények megtartása, melyek segítségével a gazdaság szereplõi el tudjanak igazodni a jogszabályi keretek között, s jussanak elegendõ információhoz az üzletvitelükben. A vállalkozói kerek asztal kerete fórumot teremtett a vállalkozók, vállalkozások számára, hogy aktuális információhoz juthassanak. Egyik legfontosabb célkitûzés volt az is, hogy a helyi szintû markáns gazdaságpolitikai szerepvállalás, az érdekérvényesítés az objektivitás és a szakmaiság jegyében történjen. Ennek érdekében a város gazdasági fejlõdésének formálását szakmai anyagokkal, elemzésekkel elõsegítette, a helyi önkormányzati rendeletek, szabályozások alkotásának folyamatában részt vállalt. A kamara álláspontja volt, hogy a városban Ipari Park létesüljön. Párbeszéd, aktív munkakapcsolat alakult ki a helyi tagsággal, a város önkormányzatával, a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségével, a szakképzõ iskolákkal és a helyi ipartestület képviselõjével. Konkrét feladat volt a vállalkozások igényeihez igazodó szolgáltatás helyi megszervezése és a tagság figyelemfelhívása a nyújtott szolgáltatások igénybevételére. A területi elnökség, illetve a vállalkozói kerekasztal részvevõi évente összejövetelt tartottak, melyeken többek között a következõ témakörökkel foglalkoztak: a város munkaerõ helyzete a kistérség együttmûködési lehetõségei a taglétszám és tagdíjfizetés moráljának helyzete a vállalkozások Internet-használatának jelentõsége a város idegenforgalmi helyzete, továbbfejlesztési lehetõségei A város önkormányzata és a kamara helyi szervezetének együttmûködési területei Hajdúböszörmény város szerkezeti terve a helyi vállalkozások mûködésének önkormányzat által történõ segítésének lehetõségei 10 millió forintot biztosított 2006-ban a kisvállalkozások támogatására. a Békéltetõ Testület munkájáról a megalakult Építõipari-, Vendéglátó és Idegenforgalmi szakmai kollégiumok tevékenysége, célkitûzések A város önkormányzatával kialakuló együttmûködés részletei (vendég a város jegyzõje) Az ülés résztvevõi a polgármesterrel együtt a Kamara és az Önkormányzat kapcsolatát, együttmûködését jónak ítélte meg, és fejlõdõképesnek tartják. A város jegyzõje fogadókészséget mutatott a közvetlen munkakapcsolat kialakítására. Elsõ lépcsõként a fekete gazdaság elleni fellépést javasolták az egybegyûltek. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltségének vezetõjétõl a város munkaerõ helyzetérõl, munkahely-teremtési lehetõségek valamint a vállalkozások és a munkaügyi központ kapcsolati lehetõségeirõl hangzott el tájékoztató A Hajdúböszörményi Kistérségi együttmûködési lehetõségeirõl, illetve a vállalkozásokat hogyan tudja segíteni a kistérségi megbízott. Tájékoztató a PLATO kisvállalkozói programról 20