Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Átírás

1 Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, március 28.

2 Tartalom 1. Helyzetelemzés Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az összefüggések feltárása A szakképzés alapelvei A törvény hatálya és az intézmények A szakképzés dokumentumai A szakmai képzés részletes szabályai (szakmai elméleti, gyakorlati képzés) A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése Szakképzés a felsőoktatásban A képzések fejlesztésének támogatása Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése Szervezeti struktúra A fővárosi és megyei kormányhivatalok Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nemzeti Munkaügyi Hivatal Oktatási Hivatal Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép Intézménystruktúra Szakmastruktúra Beiskolázási, kibocsátási adatok A Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokról RFKB és MFKB döntései, azok érvényesülései Iskolai tanműhelyekben lévő tanulók szakmánként Helyzetkép Demográfiai helyzet Foglalkoztatási helyzetkép Munkaerő-piaci helyzetkép Pályaválasztási kiállítás Pályaorientáció A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés céljainak A megye területfejlesztéséből adódó szakképzés-fejlesztési célok A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata Helyzetelemzés Fejlesztési elképzelések 94

3 1.6. Fejlesztési célok Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 96 felvázolása, az összefüggések feltárása Szakmastruktúra Beiskolázási, kibocsátási adatok Pályaorientáció A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata 99

4 1. Helyzetelemzés 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása Az alábbiakban összegzett jogszabályi környezet feltárásával kapcsolatban az alábbi fejlesztési feladatokat célszerű átgondolni: Némi ellentmondásnak látszik a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban, az hogy a évi CLXXXVII. tv a szakképzésről 42. (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthet; ugyanakkor a 26. (1) alapján a szakiskolai képzésben a 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével a szakképző iskolában vagy gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Nem tisztázott egyértelműen a tanulószerződés kötésének pontos időpontja. Rendezetlen kérdésnek látszik, a szakképzési törvényben a 2. szakképesítés megszerzésének feltételeinek szabályai. A szakképzési törvény rendelkezése szerint csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes az iskolarendszerben. A jogszabályok nem rendezik a külső gyakorlati munkahelyen történő foglalkoztatás jogi kérdéseit, nem ad lehetőséget sem tanulószerződés, sem együttműködési megállapodás megkötésére. A jogszabályi környezet elemzését célszerű a szakképzésről szóló törvény mentén a többi érintett jogszabállyal kiegészítve követni A szakképzés alapelvei: A szakképzési törvény 1. -ban megfogalmazottak szerint a következő alapelveknek kell érvényesülni a szakképzésben: (1) Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben 1 meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. (2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó szervezet - a 61. (3) bekezdésében foglaltak szerint 2 - eltiltható a szakképzésben való részvételtől évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata (1) A területileg illetékes gazdasági kamara végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést folytató szervezetet a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére és a hiányzó feltételek tizenöt napon belül történő pótlására, amennyiben az ellenőrzése során azt észleli, hogy 4

5 (3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. (4) A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni. (5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. (6) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok megvalósítása és együttműködésük során kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni. (7) Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is A törvény hatálya és az intézmények A vonatkozó jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a szakképzés iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai képzések keretében hogyan valósulhat meg (5.. (1)). A törvény értelmében a szakmai képzés irányulhat rész-szakképesítés megszerzésére, (Nemzeti Köznevelési tv. szerint a speciális szakiskolákban illetve a Híd 3 program keretében), állam által a) a gyakorlati képzést folytató szervezet tárgyi vagy személyi feltételei nem felelnek meg a gyakorlati képzés folytatására vonatkozó jogszabályoknak, b) a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést nem a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja, c) a tanulószerződés nem felel meg e törvény előírásainak, d) a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz maradéktalanul eleget, vagy e) a 60. (4) bekezdése alapján ellenőrzött feltételek valamelyikét nem teljesíti. (2) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet az (1) bekezdés szerinti végzésben előírt kötelezettségének a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a területileg illetékes gazdasági kamara a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten - tizenöt napos határidővel - kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. (3) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti, c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy d) a gyakorlati képzés folytatásának e törvényben meghatározott feltételeit továbbra sem biztosítja, és ezzel a tanuló komplex szakmai vizsgára történő eredményes felkészítését veszélyezteti, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetet törli a nyilvántartásból, és három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. Erről a jogsértést megállapító határozat egyidejű megküldésével a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gyámot) tájékoztatni kell. A területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásból törlő és a gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülõ differenciált fejlõdési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvetõ ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerõpiacra történõ belépéshez szükséges 5

6 elismert szakképesítés megszerzésére, munkakör betöltéséhez szükséges foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére. A tv. hatálya kiterjed a 3. értelmében a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre, a szakmai képzésben részt vevő szervezetekre és magánszemélyekre az országos gazdasági kamarákra, országos érdekképviseleti szervekre és a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölő egyéb szakmai szervezetekre, továbbá tv hatálya kiterjed a komplex szakmai vizsgára a szakmai vizsgát szervező intézményre, a komplex szakmai vizsga valamennyi szereplőjére, a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra és az életpálya-tanácsadási szolgáltatás minden szereplőjére, valamint a pályakövetési rendszert működtetőkre, és azokra akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szakképzés intézményeiről a vonatkozó jogszabály 4. (1) bekezdése, 21., 22., 23. és 24. rendelkezik összhangban a Köznevelési tv 7. -val. A szakiskolában és a szakközépiskolában szervezett képzés a Nemzeti Köznevelésről szóló 12. és 13. -ban foglalt általános szabályok szerint folyik. A szakképző iskola fenntartásával kapcsolatos szabályokat és követelményeket a szakképzésről szóló tv. 5. és az 5/A tartalmazza, ehhez kapcsolódik a 202/2012. számú kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A szakképzés dokumentumai ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történõ felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítésérõl a szervezõ iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára igény esetén biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyrõl a szervezõ iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történõ továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történõ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelõtti és délutáni idõszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevõ pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhetõ olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelõs miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenõrzésére vonatkozó keretszabályokat is. (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában a kormány által szabályozott keretek között szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki (2) A szakképző iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntése elõtt az elnök kikéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. 6

7 Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. A szeptember 1-től hatályos OKJ-ban már nem szerepelnek a felsőfokú szakképesítések. Helyette Felsőoktatási törvény felsőoktatási szakképzések indítására ad lehetőséget, és a csak a felsőfokú oktatási intézmények számára. Az OKJ szerkezetéről a vonatkozó tv. 6. -a rendelkezik összhangban az 105/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról rendelettel. A szakmai képzések kimenetének ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerét a Szakmai és Vizsgakövetelmények írják elő. A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmi elemi a szakképzési törvény 7. -ban találhatók. Az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó egységes kötelezően alkalmazandó elemeket a szakképzési kerettantervekben találjuk. A felnőttképzésben a kerettanterv alapján képzési programot kell készíteni a Felnőttképzésről szóló tv ban foglaltak szerint. Szakképzési tv. 8. -a rendelkezik a szakképzési kerettantervek tartalmáról, összhangban a nemzeti köznevelési törvénnyel. A képzések során elsajátított szakmai követelmények egységes eljárás keretében történő mérése a komplex szakmai vizsgán történik. (Szakképzésről szóló tv. 9. ) A nemzeti köznevelésről szóló tv. 6. (5), (6)-e foglalkozik általánosságban a szakmai vizsgákkal. A szakmai vizsgákkal kapcsolatos részletes szabályok Szakképzésről szóló tv. 10., 11., 12., 13., , 16., 17., 18., 19. és 20. -ban találhatók. Ezen szabályokból csak a felnőttképzésre vonatkozik a 10. (1), 12. (2), a 18.. A évi CI. tv a Felnőttképzésről erről a témáról nem rendelkezik A szakmai képzés részletes szabályai (szakmai elméleti, gyakorlati képzés) A szakképző iskolában az iskolarendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. számú melléklete - alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32. szerint kell megszervezni. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények, amelyek a szakképzésről szóló tv ában találhatók, összhangban vannak a nemzeti köznevelésről szóló tv. 3. mellékletében foglaltakkal. A szakmai gyakorlati képzés elvei, feltételei, szabályai a szakképzésről szóló tv ig, amely tartalmazza: a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás feltételeit, a biztonságos munkavégzés követelményeit, megtartott foglalkozások adminisztrációját, a tanulók juttatásának szabályait. Külön szabályozza a jogszabály a gazdasági kamarák szerepét a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításában. Hatósági, törvényességi és szakmai ellenőrzés a szakképzésben az illetékes kormányhivatal feladata A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése Az MFKB többek között közreműködik a munkaerő-piaci információk, foglalkoztatási prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Javaslatot 7

8 tesz az indítandó állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre, illetve a keretszámokra, továbbá a szakközépiskolák ágazati képzéseire (kivéve a jogszabályban meghatározott speciális területeket pl.: művészetek), az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az állami és az EU-s forrásokból támogatott szakképesítésekre. Meghatározza a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket, részt vesz az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált keret szétosztásával kapcsolatos feladatokban. Közreműködik a különböző szinteken folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve Szakképzés a felsőoktatásban A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés szervezhető. A felsőoktatási szakképzésben az oktatás képzési program szerint folyik, amelyet a felsőoktatási intézmény a miniszteri rendeletben megjelent képzési és kimeneti követelmények alapján készít el. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít, de önálló munkakör betöltésére és tevékenységek végzésére jogosít. A felsőoktatási szakképzésre a felsőoktatási felvételi eljárás rendje szerint lehet bejutni adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszámkeret, valamint pályaalkalmassági feltételek mellett 40. (1). A felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszony létesül, a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés hallgatói munkaszerződés alapján végezhető (44. ). A képzés költségviselése a törvény 46. -ban szabályozott. A miniszter a felsőoktatás fejlesztéssel kapcsolatos egyik feladata a felsőoktatási szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata A képzések fejlesztésének támogatása szabályait a évi CLV. törvény írja le. Különös tekintettel tartalmazza a gyakorlati képzés támogatását, tárgyi feltételeinek javítását szolgáló források megszerzésének és elszámolásának szabályait. 8

9 1.2. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése Szervezeti struktúra A szakképzés fő résztvevői Nemzeti Munkaügyi Hivatal (koordinálás, szakképzés fejlesztés, OKJ) Minisztérium ok (törvényalkot ás) Klebelsberg Intézményfenntart ó Központ Szakképző iskolák (szakképzett munkaerő) Regisztrált felnőttképző intézmények (szakképzett munkaerő) Munkaerőpiac (munkaerő igény) Kamarák, Egyesületek (hiányszakmák) Munkaügyi Központ Munkaügyi Kirendeltségek A fenti ábra tartalmazza a szakképzésben résztvevő, azt alakító, koordináló legfőbb szervezeteket, intézményeket. 9

10 A fővárosi és megyei kormányhivatalok Munkaügyi Központja A fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörben támogatás nyújtható. Döntését megelőzően figyelembe veszi: a) a bejelentett munkaerőigényeket, b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat, c) a munkaerőpiaci előrejelzéseket. A munkaügyi központnak azokat a képzési irányokat kell kiválasztania, amelyekhez tartozó képzéseket elvégzett személyek várhatóan a legnagyobb arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium véleményének meghallgatásával - a Nemzetgazdasági Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket állami felnőttképzési intézmény nyújt a támogatásban részesülők számára. A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felnőttképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a jogszabályban foglaltaknak megfelel. A kirendeltség választja ki az Flt ának (1) bekezdésében meghatározott személyek közül azokat a személyeket, akiknek a képzésben történő részvételét javasolja. A kirendeltség az 1. (4) bekezdésében meghatározott esetben azokat a személyeket, akiknek a képzésben való részvételét javasolja, a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet véleményének kikérésével választja ki. A kirendeltség és az (1) bekezdésben meghatározott személy együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ezt követően a kirendeltség tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott személyt azokról a képző intézményekről, amelyek az általa vezetett jegyzék szerint a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést folytatnak. Ha több ilyen intézmény szerepel a kirendeltség által vezetett jegyzékben, ezek közül az (1) bekezdésben meghatározott személy választja ki azt az intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerületének (továbbiakban: tankerület) államigazgatási feladatait érintő tevékenységéről az alábbiakban számolok be szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet ( továbbiakban: kormányrendelet) előírásainak megfelelően létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. A KLIK a kormányrendeletben foglaltak alapján Központi Hivatalból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, utóbbi illetékessége bizonyos köznevelési feladatok tekintetében (szakképzés, kollégiumok, pedagógiai szakszolgálatok stb.) a megye egész területére kiterjed. 10

11 2012. decemberében megkezdődtek az egyeztetések - köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvényben foglaltak szerint - az önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közötti intézmény átadás-átvételi megállapodások megkötésére január 1-jétől elindult az új fenntartói rendszer, és így az óvodák kivételével - általános szabályként - állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása. A január 1-jétől indult új fenntartói rendszerben az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent. Az eltelt két és fél hónap szakmai feladatait a központi előírások figyelembe vételével - a fent említetteken túl a folyamatban lévő tanév aktuális feladatinak, valamint a soron következő feladatainak koordinálása, irányítása, a hasonló intézményi teendők esetében az egységes iránymutatás kialakítása jellemezte. A Zalaegerszegi Tankerület fenntartásába került intézményektől kértük, hogy az eddigi fenntartótól elvárt módon teljesítsék a Tankerület felé a 2012/2013. tanév I. félévéről szóló szakmai beszámolójukat. A 2012/2013. tanév II. félévének tantárgyfelosztását is megkaptuk az intézményektől. Ezek a dokumentumok lehetővé tették a tankerület illetékességébe tartozó általános, alapfokú művészeti, szakképző iskolákkal, kollégiumokkal, pedagógiai szakszolgálati intézményekkel, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekkel való ismerkedést. Az intézményi munkatervek beküldése folyamatban van. A középfokú iskolai felvételi eljárást intézményeinkben figyelemmel kísérjük és a ét követően, mint fenntartó kapcsolódunk be a folyamatba: a benyújtott kérelmek alapján a jogorvoslati eljárást betartva a 3/2012.(VI.8.) EMMI rendelet előírásait ig fejezzük be. A 100/1997.(VI.13.) Korm. rendeletnek megfelelően, megérkeztek a középiskoláink 2012/2013. tanév tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó érettségi összesítői a fenntartóhoz. Az alapító okiratokról, határidőre a megadott szempontok szerint teljes körűen adatot szolgáltattunk, jeleztük a várható változásokat. A felmerült kérdésekben egyeztettünk az iskolákkal és az előző fenntartóval. Azon intézményeinkben, ahol kiszervezésre került az önkormányzati feladatot jelentő közművelődési terület, illetve az óvoda, az igazgatói kötelező óraszámok változását leellenőriztük. Az intézményekben dolgozó óraadók, megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok felmérése megtörtént. Az országos állományi adatbázis kialakításához kiküldésre kerültek a táblázatok, melyeket folyamatosan töltenek és küldenek be az intézmények. Aktuális feladatként a tankönyvrendelésekhez a Könyvtárellátóval kötendő szerződéseket szignálják az igazgatók és küldik aláírásra tankerületünkbe. A központ felé megtörtént az adatszolgáltatás a szakmai szolgáltatásokról. A szakiskolai ösztöndíjak elszámolása és a 2013 májusáig tartó időszakra történő igénylése, valamint az adatmódosítások az intézmények részéről az elektronikus felületen megtörténtek, melyeket kinyomtatva papíralapon ig beküldtek a tankerülethez. Ezen dokumentáció aláírása és továbbítása az NMH-hoz folyamatban van. A mindennapi működésben felmerülő kérdések megválaszolása folyamatos, csak úgy, mint az intézményeket szakmailag érintő panaszkezelés és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos eljárások kezelése. A Zala Megyei Intézményfenntartó Központ ( továbbiakban: ZMIK) fenntartása alá tartozó köznevelés intézmények esetében az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagyon tényleges 11

12 átadása még nem történt meg, ezért március 31-ig ideiglenes jelleggel a ZMIK vitte tovább az előző évben is ellátott fenntartói, egyes középirányítói és az önállóan működő intézmények tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatok nagy részét. A ZMIK fenntartása alá tartozó köznevelési intézmények KLIK-be történő tényleges beolvadása várhatóan március 31-ig lezajlik. A Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében az ZMIK foglalkoztatotti állományából a KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai és funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) döntésének értelmében a foglalkoztatottak március 31-i hatállyal kerülnek át a KLIK-hoz. Az irányító szerv döntése alapján, a köznevelési intézmények és alkalmazottaik, a feladatellátásukat, illetve a fenntartói joggyakorlást szolgáló vagyon, valamint a fenntartói feladatokat ellátó alkalmazottak, a köznevelési intézményekkel kapcsolatos folyamatban levő ügyek átadás-átvételét március 31-ig végre kell hajtani a ZMIK és a KLIK között. A KLIK fenntartásába kerülő köznevelési intézményeket érintő projektek átadása március 31- ig a fentiekkel együtt megvalósul Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében 1. ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el, 2. gondoskodik a hátrányos és fogyatékkal élők képzésének tanügyi és képzési dokumentumairól, 3. végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését, kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével, továbbá az európai uniós irányelvekkel, javaslatot tesz módosítására, illetve korszerűsítésére, 4. egységes alapelvek szerint fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat, 5. kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer magyar adaptációját, 6. fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, 7. gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat; 8. szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők szakmai továbbképzését, valamint a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit, 9. működteti a tájékoztatási szolgálatot és a céginformációs központot, valamint on-line módon a Magyar Nemzeti Observatory Irodát, és a nemzeti referencia és koordinációs pontot, melynek keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, 10. szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a forgalmazásukat, 11. koordinálja a szakközépiskolai szakmai érettségi tantárgyak követelményének és a szakmai érettségi tételeknek az egységes elvek szerinti kidolgozását, 12. kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzésben, a szakképzési kerettanterv teljesülésének egységes szakmai-pedagógiai ellenőrzési módszertanát és felkészít a használatára, 12

13 13. összeállítja az országos szakképzési (szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi, szakképzési szakértői) névjegyzéket, valamint elkészítésének és kiadásának szabályait, 14. kialakítja és gondozza az országos szakképzési névjegyék - vizsgaelnöki, a vizsgabizottsági és a szakértői - adatbázisát, és gondoskodik a névjegyzék nyilvánosságra hozataláról, 15. a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert, 16. kidolgozza és működteti az életpálya-tanácsadási szolgáltatást, valamint továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert, 17. titkársági feladatokat lát el a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Testület, a Nemzeti Képesítési Bizottság, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tekintetében, 18. ellátja a térségi integrált szakképző központok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, 19. egységes rendszerben összeállítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképesítésekkel kapcsolatos beiskolázásra vonatkozó javaslatait, és előkészíti a döntés meghozatalára, illetve a jogszabályi megjelentetésre. A Hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében 1. kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgáztatási követelmények elkészítésének egységes alapelveit, elvégzi a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat a gazdasági kamara által kidolgoztatott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek vonatkozásában, 2. koordinálja és ellátja - a gazdasági kamara hatáskörébe tartozó szakképesítések kivételével - a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakképesítések kerettantervek, a szakmai tantárgyak tankönyvek, tartalomelemek és tanulmányi segédletek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében 1. kialakítja és gondozza a fővárosi, megyei kormányhivatalok által megküldött vizsgaszervezési engedélyek összesített országos jegyzékének adatbázisát, 2. kidolgozza és gondozza a szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzéséhez szükséges alapelveket és a szakképesítésenként a speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, 3. valamennyi szakképesítés tekintetében - egyeztetett eljárásrend szerint - megbízza a szakmai vizsga elnökeit, a gazdasági kamara hatáskörébe tartozó szakképesítések esetében a megbízás a gazdasági kamara javaslata alapján történik, 4. egységes elvek alapján koordinálja a komplex szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatevékenységek vizsgatételeinek, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozását, 5. szervezi valamennyi vizsgaidőszakra a szakmai vizsgatételek - a megyei, fővárosi kormányhivatal útján - vizsgaközpontokhoz való eljuttatását, 6. egységes eljárásrend szerint szervezi az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát valamennyi szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés tekintetében, 13

14 Oktatási Hivatal A Kormány a Hivatalt jelöli ki a) a Kt. szerinti közoktatási információs iroda feladatainak ellátására; b) az Nftv. szerinti felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként, a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként, továbbá a hallgatói ösztöndíjszerződések tekintetében a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szervként. A Hivatal rendszeresen ellenőrzi a közoktatási szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat, a pedagógus-továbbképzések szervezőit, a Magyarországon működő felsőoktatási intézményeket és e tevékenységek tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. A magyarországi felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát - ide értve annak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő megvalósulását is - a regisztrációs központ engedélyezi. Az engedély a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés hiányában tagadható meg. A Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatainak ellátására a Kormány a Hivatalt, valamint a jogszabályban foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Szt. szerinti szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás lefolytatására és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok ellátására. A fővárosi és megyei kormányhivatal rendszeresen ellenőrzi a szakmai vizsga vizsgaszervezési feladatainak ellátását és e tevékenység tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A megyei fejlesztési és képzési bizottság a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. A bizottság közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. A bizottság a fentiekben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság 14

15 a) a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire, b) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg. A bizottság a) kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, b) javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés), c) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, d) kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé - a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt változtatások megtételét, e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek, szakmai kamarák, szakmai szervezetek ZMKIK feladatai - részvétel a szakképzési rendszer feltételeit érintő kérdések meghatározásában, - részvétel a képző intézmények minősítési rendszerének kialakításában és a minősítések lefolytatásában (iskolai és iskolarendszeren kívüli), - tanulóigények nyilvántartása, - beiskolázás, pályaválasztás koordinálása, szakmai segítése, - gyakorlóhelyek szakmai alkalmasságának minősítése, ellenőrzése, - tanulószerződések engedélyezése, nyilvántartása, ellenőrzése, - részvétel az átképzések szervezésében, kapcsolattartás a képző szervekkel, - a vizsgákról és a vizsgabizottságokba delegált tagokról nyilvántartás vezetése, - a mesterképzés és vizsgáztatás szervezése, - a Megyei Szakképzési Tanács működtetésében közreműködés, - a Szakképzési Alap felosztásában való közreműködés, - kapcsolatot tart a megye szakképző intézményeivel és azok fenntartóival 15

16 I.3. Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép Intézménystruktúra Helyzetelemzés A megye szakképző hálózata mind tartalmi kínálatában, mind a rendszer elérhetőségében, és struktúráját tekintve megfelelően differenciált hálózat. A megyében hat településen működik szakképzés. Az állami fenntartású tizenöt szakképző iskola közül háromban gimnáziumi képzés is folyik, kettő speciális szakképző, és egy iskolában az óvodától a szakiskoláig folyik képzés elsődlegesen roma származású gyerekkel. Az alábbi táblázat tartalmazza a megye állami fenntartású szakképző iskoláit: Település Iskola neve Létszám 2012/2013. tanév Csapi Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 64 Hévíz Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola Keszthely Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 994 Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi 765 Szakképző Iskola és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskola 293 Zöldmező utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális 89 Szakiskola Lenti Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 62 Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola 344 dr. Mező Ferenc - Thury György Gimnázium és Szakképző 1140 Nagykanizsa Iskola Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 1605 Zalaegersze 712 g Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola 1173 Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és 1250 Szakiskola Páterdombi Szakképző Iskola 1089 Béke Ligeti Általános Iskola, és Speciális Szakiskola és EGYMI 94 A 2012/2013. tanévben szakközépiskolában 6137 fő, szakiskolában szakiskolában 282 fő tanul. 3292fő, a speciális A 2007 ben a Szakképzési Törvény, a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvények módosítása, és az EU-s támogatások felhasználására országszerte létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok. Megyénkben kettő TISZK jött létre: 1. Az Észak Zalai TISZK Nonprofit Kft.-t Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat, Keszthely Város Önkormányzata és Zala Megyei Önkormányzat hozta létre ben hét szakképző intézmény bevonásával. 16

17 2. A Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. t Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, Csapi és Zalaújlak Községi Önkormányzatok Intézményfenntartói Társulása, Pannon Egyetem, DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt., és a HEAT-Gázgép Kft. alapított ban, három szakképző iskola bevonásával. A létrejött TISZK ek az iskolák jogi önállóságának megtartása mellett többek között feladata volt élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése, a szakképzés minőségének javítása, a szakképzés és a munkaerő-piac közti összhang megteremtése. A HEFOP 4.1.1, , a TÁMOP , és a TIOP projektek segítségével infrastrukturális, és eszközfejlesztést hajtottak végre, melyek hozzájárultak a megye szakképzésének fejlesztéséhez január 01. től az új évi CXC. Köznevelési Törvény, és CLXXXVII. Szakképzési Törvény alapján a szakképzés állami fenntartás, és finanszírozás alá került. A létrejött megyei tankerület látja el a szakképzés szervezését, működtetését, és irányítását Szakmastruktúra Helyzetelemzés Megyében a 2013/2014. tanévben speciális szakiskolai, szakiskolai, szakközépiskolai, és felsőfokú szakképzésben folyik képzés. A megye szakképzést folytató intézményeinek többségében egy helyen folyik szakiskolai, és szakközépiskolai oktatás. Kettő iskolánál van csak szakközépiskolai, és egynél csak szakiskolai képzés. A felsőfokú szakképzés a következő tanévben kifutó jelleggel kikerül a középfokú szakképzés keretéből a jogszabályi változás következtében. Szakközépiskola Szakközépiskolánál négy évig tartó ( évfolyam) szakmacsoportos oktatás folyik, melyet érettségi zár le. Ezt követi egy, vagy két éves ( 1/13. 2/14. évfolyam) technikus képzés. Ez a fajta oktatási forma 2017/2018. tanévben fejeződik be. 2013/2014. tanévtől ágazati beiskolázás kezdődik. A negyedik év végén egy szakmai tárgyból is érettségi vizsgát kell tenni, mely egy ágazati munkakör betöltésére képesít. Ezt követően a szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt technikus szintű OKJ-s végzettség szerezhet. 2013/2014. tanévben 20 ágazatra tervezik a beiskolázást a 9. évfolyamra iskolák. (1. számú táblázat) Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy iskolánként hány darab ágazatra iskoláznak be ( 2. számú táblázat): 17

18 Ágazatonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 3.számú táblázat) Egy keszthelyi ( 6 db), egy nagykanizsai ( 8 db), és kettő zalaegerszegi ( 8, illetve 7 db ) szakképző rendelkezik a legszélesebb beiskolázási palettával. Három ágazatban a villamosipar és elektrotechnika, informatika, és vendéglátás ágazatban jelenik meg a legtöbb képző intézmény. 2013/2014. tanévre technikus 1/13. évfolyamra a beiskolázást 13 szakmacsoportban tervezik az iskolák. (4. számú táblázat) Az intézményenkénti megoszlását az alábbi grafikon mutatja ( 5. számú táblázat): 18

19 Szakmacsoportonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 6.számú táblázat): Legszélesebb képzési palettával kettő zalaegerszegi ( 7, illetve 5 db) és egy nagykanizsai ( 5 db ) iskola rendelkezik. Legtöbb képző a vendéglátás turisztika szakmacsoportban van. Ezt követi az elektrotechnika elektronika, gépészet, informatika, és kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. 19

20 Szakiskola A szakiskolai képzésnél az alábbi képzési formák vannak jelen: a 2+2 szakképzés, mely várhatóan a 2014/2015. tanévben fejeződik be, a duális, előrehozott három éves szakképzés, mely várhatóan a 2014/2015. tanévben fejeződik be kísérleti jelleggel, az új OKJ kerettanterv alapján folyó három éves szakképzés, mely szeptember 01. től kötelező beiskolázási forma lesz. A 2013/2014. tanévben a 1/9. évfolyamra az új OKJ kerettanterv alapján folyó három éves szakképzésre 10 szakmacsoportba történik beiskolázás. (7. számú táblázat) Az intézményenkénti megoszlását az alábbi grafikon mutatja (8. számú táblázat): Szakmacsoportonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 9. számú táblázat): 20

21 Egy keszthelyi ( 6 db ), egy lenti ( 5 db ), egy nagykanizsai ( 8 db ), és egy zalaegerszegi ( 5 db) iskola rendelkezik a legtöbb fajta szakmacsoportos beiskolázással. Legtöbb képző az építészet, gépészet, és a vendéglátás turisztika szakmacsoportokban van. Speciális szakiskola A megye három gyógypedagógiai intézményében folyik tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára speciális szakiskolai képzés, adaptált programok alapján. A évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás mellett pályaorientáció, szakmai előkészítő- és alapozó oktatás folyik. A évfolyamon - amely szakképzési évfolyam szakmai vizsgára való felkészítés történik, emellett munkába álláshoz és az életkezdéshez nélkülözhetetlen ismereteket is nyújtanak a diákok számára. A három intézményben a 9. évfolyamra három szakmacsoportba történik beiskolázás: Gépészet Könnyűipar Mezőgazdaság OKJ-szerint jelenleg textiltermék-összeállító parkgondozó, számítógépes adatrögzítő és konyhai kisegítő rész-szakképesítés megszerzésére készítik fel a tanulókat szeptemberétől hatályossá váló évi CLXXXVII. Szakképzési Törvény szabályozása értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, két szakképesítés (rész-szakképesítés) megszerzése történhet államilag támogatott formában. Ez az intézkedés a szakképzésből kilépő tanulók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének esélyét nagymértékben elősegíti. 21

22 Beiskolázási, kibocsátási adatok Helyzetelemzés Általános iskolai beiskolázás A megye középfokú intézményeibe első sorban, a megyében működő általános iskoláiból érkeznek tanulók. Kisebb számban ( 5-10% ) a szomszédos megyékből - Vas, Somogy, Veszprém is érkeznek gyerekek. A 10. számú táblázat tartalmazza a megye általános iskoláiban a évfolyamain bent lévő tanulók létszámát. Az alábbi grafikon azt mutatja a táblázatban meglévő adatok alapján, hogy a következő öt évben mennyi tanuló jelenik meg optimális esetben a középfok beiskolázásánál. A grafikon alapján látható, hogy a következő öt évben fő közti változás várható. Ez az ingadozás megyei szinten kezelhető. Nagyobb negatív irányú változás ban a évhez viszonyítva lesz, körülbelül 300 tanulóval. 2012/2013.tanév szakközépiskola A 11. számú táblázat tartalmazza szakmacsoportonként, évfolyamonként ( évfolyam) beiskolázott tanulókat. 15 szakmacsoportba összesen 4225 fő tanul évfolyamonként közel azonos létszámban. Az alábbi grafikon szakmacsoportok létszám megoszlását mutatja: 22

23 A legkeresettebb szakmacsoportok a vendéglátás turisztika, kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció, és a közgazdaság. Jóval alacsonyabb az érdeklődés ipari szakmacsoportok iránt. A 12. számú táblázat a technikus képzést mutatja be a évfolyamon. Szakmacsoportonként, szakmánkénti bontásban láthatók a beiskolázási létszámok. 12 szakmacsoportban, 30 szakmában összesen 1104 fő oktatása történik. Legtöbb szakma (5 db) a gépészetnél található. A táblázatból kiolvasható, hogy melyik évben mennyi fő végez optimális esetben technikusként. Az alábbi grafikon a szakmacsoportonkénti létszámok megoszlását mutatja: Legtöbben a gépészeten tanulnak (235 fő), ezt követi a vendéglátás turisztika (160 fő). Ha összehasonlítjuk a felső két grafikon azonos szakmacsoportjainak a létszámait ellenmondást találunk. Míg a szakmacsoportos képzésnél a vendéglátás turizmus, és a kereskedelem 23

24 marketing volt legnépszerűbb, addig a szakképzésnél a gépészet, illetve a közlekedés szakmacsoport került előtérbe. Az alábbi grafikon az RFKB besorolását ábrázolja technikus szakmák esetén: A grafikon mutatja, hogy lényegesen kevesebb kiemelten támogatott szakmák vannak a technikus képzésnél a szakmunkás képzéshez viszonyítva. 2012/2013. tanév szakiskola A 13. számú táblázatban lett összefoglalva, hogy milyen szakmacsoportban, szakmában, évfolyamonként mennyi tanuló vesz részt a szakmunkás képzésben. 11 szakmacsoportban, 32 szakmában folyik oktatás 2671 tanulóval. Legtöbb szakma a gépészet (7 db), a vendéglátás turisztika (6), és az építészet (6 db) szakmacsoportban található. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy szakmacsoportonként mennyi fő tanul: 24

25 A szakmacsoportok létszámai között elég nagy eltérések vannak. Kettő a vendéglátás turisztika, és a gépészet a 875 fő, illetve a 518 fő kiemelkedik a többi közül. A táblázatból kiolvasható, hogy melyik évben mennyi fő végez optimális esetben szakmánként. Az alábbi grafikonon megnézhetjük, hogy milyen százalékos aránya van az RFKB besorolás alapján a megyében oktatott szakmáknak A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságról (RFKB) 1. Előzmények, átalakulások: A Megyei Szakképzési Bizottságok 1992-ben alakultak a Munkaügyi Tanácsokon belül ben önálló megyei szakképzési bizottságok jöttek létre, melyek 2001-ben szűntek meg év októberétől feladatátadással az OKÉV működtette a régió szakképzési bizottságait (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében) A évi LI. törvény 14. -a alapján jöttek létre a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok, az oktatási miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő, véleménynyilvánító szervezeteiként. E törvény végrehajtási rendelete alapján kezdték meg működésüket (31/2001 (IX.14.) OM rendelet 12..) A Nyugat-dunántúli RFKB 27 taggal és 3 tanácskozási jogú képviselővel év végén alakult meg Győrben. Képviselettel rendelkező tagsága a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok, területi gazdasági kamarák, közoktatásfejlesztési közalapítványok kuratóriumai, munkaügyi központok, felsőoktatási intézmények és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont delegáltjaiből áll. 25

26 A tagokat az oktatási miniszter kérte fel, az elnöki feladatokat az OKÉV Regionális Igazgatóságának igazgatója látta el. Az RFKB a évi LXXXVI. törvény értelmében, valamint ezen törvény végrehajtásáról rendelkező 13/2004.(IV. 27) OM rendelet alapján újjászerveződött. A tagokat az oktatási miniszter kérte fel 3 éves időtartamra. (2004. december december 15.) Taglétszám 28 fő. Az előző ciklushoz képest a tagság 1 fővel emelkedett, az oktatási miniszter által delegált képviselővel. A bizottság elnöke továbbra is az OKÉV területileg illetékes Regionális Igazgatóságának igazgatója. Az RFKB életének következő 3 éves időszakát (2008. január december 31.) az előzőekben érintett törvények és rendeleteken kívül az RFKB működéséről szóló 4/2008. (IV.22) SZMM rendelet határozta meg. A bizottság összetétele az alábbi tagokból tevődött össze: OÉT-ben képviselettel rendelkező munkaadói, munkavállalói szervezetek képviselői (15 fő), területi gazdasági kamarák (2 fő), Oktatási és Kulturális Minisztérium (1 fő), Szociális és Munkaügyi Minisztérium (1 fő), Állami Foglalkoztatási Szerv (1 fő), Regionális Munkaügyi Tanács (1 fő), Oktatási Hivatal (1 fő), Regionális Fejlesztési Tanács (1 fő) Szakképzést folytató intézmények fenntartói (3 fő) Összesen 26 fő. Tanácskozási jogú delegáltak: Pénzügy Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselői Összesen 4 fő. A bizottság elnökét és tagjait a Szociális és Munkaügyi Miniszter kérte fel ben az RFKB működtetése átkerült a Kormányhivatal Munkaügyi Központjához, szintén győri székhellyel. A bizottság elnökének feladatait a Munkaügyi Központ igazgatója 26

27 vette át, míg a társelnöki feladatokat ellátó személy a gazdasági kamarák javaslata alapján került kinevezésre. A bizottság fél évig egy meghosszabbított felkéréssel működött tovább szeptember 30-án a Nemzetgazdasági Miniszter újabb három évre nevezte ki a tagokat az RFKB-ba. Közben a évi CLXXXVII. trv. alapján az RFKB megszűnt, szeptember 30-án kelt megbízólevelek alapján a megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságokba (MFKB) megtörtént a tagok kinevezése október 01-től szeptember 30-ig. 2. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság feladata és hatáskörei a december december 15. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a régió szakképzés-fejlesztési igényeinek ismeretében, a területi fejlesztési tervekben megfogalmazott irányokkal összehangoltan tudta meghatározni a decentralizált pályázati keretösszeg felhasználása során irányadó fejlesztési prioritásokat. Az alaprész felhasználásánál általános alapelvként fogalmazódott meg a fejlesztések egymásra épülése, az alaprész pénzeszközeinek célarányos felhasználása, a korábbi években megkezdett fejlesztések folytatása, a képzési rendszerben feltárt hiányosságok, problémák teljes körű megoldása. Célként fogalmazódott meg a fejlesztési források helyi igényeknek megfelelő módon történő felhasználása, a decentralizált keret jelentőségének fokozott figyelembe vétele. Decentralizált szakképzési pályáztatás A Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprésznek decentralizált kerete teljes egészében pályázati úton került elosztásra. A Bizottság a szakképzés fejlesztése szempontjából szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő regionális testületként működött. A Bizottság a döntés-előkészítés keretében: Javaslatot tett az alaprész decentralizált pénzügyi kerete felhasználásával elérendő fejlesztési célra és a szükséges forrásokra, a forrás felhasználás hatékonyságának vizsgálatára. Javaslatot tett a szakképzés fejlesztésére fordítható központi források regionális felhasználási céljaira, a fejlesztésben részesülő intézményekre. Értékelte a támogatásokra irányuló pályázatokat, és indoklással együtt javaslatot tett a támogatás odaítélésére 27

28 Figyelemmel kísérte a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, ellenőrizte és értékelte a felhasználás hatékonyságát. A Szakiskolai fejlesztési program pályázat Célja volt, hogy a tanulók az iskolában sajátítsák el azokat az általános készségeket és ismereteket, amelyek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A pályakezdő szakképzett munkaerő munkaerő-piaci értékének növelése a képzés hatékonyságának növelésével, korszerű oktatási módszerek alkalmazásával lesz elérhető. A szakiskolai rendszert és a pedagógusokat fel kell készíteni az Európai Unió kihívásaira és lehetőségeire. Szakmaváltó alap pályázat A pályázatot az NSZI a szakképző iskolák részére írta ki a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmaváltás elősegítésére. Célja: A szakképzés regionális, kistérségi illetve helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmaváltás, tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások, a szakmaváltást megalapozó fejlesztési programok támogatása volt. A 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok A 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő szakképzési hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól tartalmazott részletes szabályozást. A hozzájárulásra kötelezettnek az OKJ-n kívüli képzések esetén kellett benyújtani az elszámolási kérelmet a 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet alapján a képzés kezdésének tárgyévében az OKÉV regionális igazgatóságához. A kérelmekről a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntött. Az OKJ-s képzéseket a Bizottsággal nem kellett engedélyeztetni, de a rendelet 2. és 3. sz. mellékletei kitöltésével adatot kellett szolgáltatni. Az ilyen képzésekről az OKÉV igazolást küldött a beküldőknek. A képzések nyilvántartásba vétele a beérkezett kérelmek alapján, a jogszabályban előírt módon történt. A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmek szakmai előkészítése az Igazgatóság, annak elbírálása a Bizottság jogosítványa volt februárjában megjelent az OM és FMM együttes rendelete (3/2004. (II. 17.) a szakképzési hozzájárulás saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól. E rendelet értelmében e képzések bejelentési kötelezettsége visszakerült a 28

29 munkaügyi központokhoz, illetve az elbírálásban nem az RFKB, hanem a megyei munkaügyi tanácsok vettek részt. b december december 15. A Bizottság javaslatot tett: Az alaprész decentralizált pénzügyi kerete felhasználásával elérendő fejlesztési célra és a szükséges forrásokra, a hatékony forrásfelhasználás vizsgálatára. A szakképzés fejlesztésére fordítható központi források felhasználásának regionális céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre. A támogatásra irányuló pályázatok értékelését követően az alaprész regionális színtű felhasználására, a támogatások odaítélésére (indoklással ellátva). A regionális szakképzés-fejlesztési stratégiában rögzítetteknek megfelelően a szakképzés-fejlesztés aktuális regionális teendőire. A évi LXXXVI. törvény 18. (2) bekezdésében szabályozott vételi ajánlatok elbírálására. A Bizottság értékelte: A szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználásának hatékonyságát. Az alaprész regionális szintű felhasználásának a megelőző időszakra vonatkozó tapasztalatait. Az alaprész decentralizált keretének, valamint a régió javára biztosított központi forrásának regionális szintű felhasználásra benyújtott, támogatásokra irányuló pályázatokat. A regionális szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósulására irányuló törekvéseket. A Bizottság részt vett: A régió szakképzés-fejlesztési feladataira fordítható központi forrásokkal, és az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázati kiírás, valamint a pályázati dokumentáció előkészítésében, a pályázatok előminősítését végző szakértői bizottság munkájában. A Bizottság figyelemmel kísérte és véleményt nyilvánított a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását illetve a régió humánerőforrás fejlesztését érintő kérdésekben. c január december 31., meghosszabbítva szeptember 30-ig, majd szeptember szeptember

30 A Bizottság működési hatásköre némiképpen változott az előző évekhez képest. Minden olyan szakképzésre, vonatkozó kérdéskörre kiterjedt a feladata, amely befolyásolta a régió szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az RFKB döntött: A regionális szakképzésfejlesztés céljairól A képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról A forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról. A gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányairól és beiskolázási arányairól. Javaslatot tett: A fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák, intézmények, szakképesítések fejlesztése közötti elosztásra. A régió szakképzés-fejlesztési céljaira, biztosításra kerülő forrás nagyságára. A képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre. A nívódíj odaítéléséről és a szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történő sorolására. Szakiskolai ösztöndíjra jogosító szakképesítések meghatározása. Együttműködött: a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. Közreműködött: A munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Az iskola rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében. Kidolgozta: A régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát. 30

31 Állást foglalt: Fenntartói megkeresés esetén a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról. Részt vett: Az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában. A pályakövetési rendszer működtetésében Az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázati dokumentációk előkészítésében. Figyelemmel kísérte: A szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát Ellátta: Az alaprész decentralizált keretével és a nívódíj odaítélésével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat. A külön jogszabályban meghatározott feladatokat. Kezdeményezte: A régióban működő helyi önkormányzatoknál a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. Az RFKB különböző feladatok ellátására funkcionális munkabizottságot hozott létre, melyek az RFKB tagjaiból és esetenként felkért szakemberekből álltak. Az RFKB elnökének javaslatára szakértő(ke)t kért fel a régió szakképzés fejlesztési stratégiájának Szakképzési Tervének kidolgozására, amelyet az RFKB tagjai véleményeztek, és a véleményük beépítése után jóváhagytak. Információ-, illetve adatgyűjtés döntés előkészítő feladatát a tagok és a központi szervek, szolgáltatta adatok alapján az RFKB munkaszervezete végezte. A munkabizottság tagjai látták el az alábbi felsorolt feladatokat. Elemező és képzési szerkezetet megállapító (a továbbiakban Elemző) munkabizottság Az elemző munkabizottság javaslatot tett az RFKB számára a szakképzés irányára és keretszámaira. Megállapította a régióra vonatkozó hiány-, illetve túlképzést. A munkabizottság szükség szerint külső szakértőt vont be a munkájába. 31

32 Pályázati előminősítő munkabizottság A decentralizált kerethez kötődő pályázatokkal (nívódíj-pályázattal is) kapcsolatos feladatok elvégzésére minden esetben eseti munkabizottság került létrehozásra. A munkabizottság elé már csak a formailag elfogadott pályázatok kerültek elbírálásra, amelyeknek tartalmi bírálatát egységes pontrendszerrel, párosával végezték. Egyéb eseti munkabizottság A szakképzéssel kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésére meghatározott céllal az RFKB eseti munkabizottságot működtetett, amelynek munkájáról az RFKB által meghatározott időpontban beszámolt RFKB és MFKB döntései, azok érvényesülései A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény jelentős változásokat hozott a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből megvalósított decentralizált támogatási rendszerben. A támogatás keretösszegét megyék helyett régiókra hagyták jóvá, a megyei szakképzési bizottságok helyett regionális fejlesztési és képzési bizottságok alakultak. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a megyei/fővárosi munkaügyi központoknál működő szakképzési bizottságok jogutódjaként jöttek létre. Feladatuk a decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírása és elbírálása, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) támogatásával ban a 4/2008. (IV.22) SZMM rendelet módosítja a bizottság eddigi tevékenységét. Az RFKB -k működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása volt. A megalakuló új bizottságban a gazdasági kamarák nagyobb szerepet kaptak. Az RFKB fő feladatai: döntenek, a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központ és a szakképzésszervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, döntenek a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, javaslattétel az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására. A Nyugat - dunántúli RFKB először a 2010/2011. évi beiskolázásnál határozta meg a szakképzés irányait, a beiskolázás arányait. A régióban oktatott szakmákat három kategóriába sorolta be: kiemelten támogatott hiányszakma (KT), támogatott (T), és a nem támogatott (NT) kategóriába. A javaslat alapján az iskoláknak a KT esetén növelni kell a beiskolázást, T esetén szinten tartani, NT nél drasztikusan csökkenteni a beiskolázást. Célját, hogy a szakképző iskolák a munkaerő piaci igények figyelembe vételével képezzenek, nem érte el. Ennek többek között az is oka volt, hogy a régiós szinten összesített munkáltatói igények nem estek egybe a helyi, vagy a térség (pl.: Győr 32

33 Nagykanizsa) igényeivel. Az intézmény fenntartók, illetve az iskolavezetők többsége nem vette komolyan RFKB döntését, mivel retorzióra nem nagyon kellett számítaniuk. Decentralizált pályázatok kiírására illetve évben került sor ben a TISZK ek pályázhattak az iskolák eszközfejlesztésére ben a szakképző iskolák pályáztak. A döntést már megyei szinten a október 01. én megalakult Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság hozta. Az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. MFKB fő feladatai: javaslatot teszaz adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), melyet az illetékes minisztérium rendelet formájában ad ki; javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk nyert összeg nagyságára; az adott megyében a hiány-szakképesítésekre, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre; közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában; kidolgozza az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, amely a megye hosszú és középtávú területfejlesztési stratégiájának részét képezi. Az MFKB a szakképzés irányaira, és a beiskolázás arányaira javaslatát először a 2014/2015. tanévre fogja tenni Iskolai tanműhelyekben lévő tanulók szakmánként ISKOLAI TANMŰHELYEKBEN LÉVŐ DIÁKOK SZAKMÁNKÉNT 2012/2013 Ács, állványozó 14 Autószerelő 11 Burkoló 19 Bútorasztalos 85 Bútoripari technikus 27 Cukrász 121 Egészségügyi asszisztens 13 Eladó 31 Elektronikai műszerész 10 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 104 Épületgépész technikus 42 Erősáramú elektrotechnikus 52 Festő, mázoló és tapétázó 19 Fodrász 23 33

34 kereskedelem, vendéglátás 11 Gépgyártás-technológiai technikus 90 Gépi forgácsoló 68 Gyakorló ápoló 173 Gyógymasszőr 21 Hegesztő 22 Húsipari termékgyártó 6 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 4 Internetes alkalmazásfejlesztő 10 Ipari informatikai technikus 10 Járműfényező 9 Karosszérialakatos 35 Kereskedelmi ügyintéző 15 Kereskedő 10 Kisgyermekgondozó, -nevelő 102 Kőfaragó, műköves és épületszobrász 2 Kőműves 17 Környezet-védelmi technikus 12 Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 14 Közúti közlekedés-üzemvitel ellátó 32 logisztikai ügyintéző 37 Magasépítő technikus 75 Műszaki informatikus 110 Műszakicikk-eladó 10 Pék 49 Pék-cukrász 46 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 13 Pincér 164 Ruházati eladó 46 Szakács 291 Szerkezetlakatos 51 Szociális asszisztens 54 Szociális gondozó és ápoló 42 természet-és környezetvédelmi technikus 7 Vendéglátó eladó 16 vendéglős 120 Villanyszerelő 20 Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő 2 Web mester 14 Számítógépes adatrögzítő 10 Textiltermék összeállító tanulószerződések száma, szakmák közötti megoszlása, iskolán kívüli képzőhelyek száma 34

35 ZALA MEGYEI KÉPZŐHELYEK, TANULÓSZERZŐDÉSEK Szakma név Képzőhelye Szakma OKJ kód k száma Tanulószerződések száma Ács, állványozó Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Burkoló Bútorasztalos Cukrász Pék-cukrász Pék Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Fényképész és fotótermék-kereskedő Festő, mázoló és tapétázó Festő,díszítő, mázoló és tapétázó Fodrász Fogtechnikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Járműfényező Karosszérialakatos Kárpitos Kozmetikus Központi fűtés- és gázhálózatrendszerszerelő Kőműves Mechatronikai technikus Műszaki informatikus Motorkerékpár-szerelő Parkgondozó Pincér Ruházati eladó Szakács Szerkezetlakatos Vendéglátó eladó Vendéglős Villanyszerelő Összesen: Vállalati hajlandóság a gyakorlati képzésben Az adatokat szolgáltató kettő kamara adatai alapján jól látható, hogy a kereskedelem és vendéglátás, a gépészet, közlekedés gépészet, a faipar, elektronika, a szolgáltatás (fodrász) területeken jelentős a képzőhelyek száma, és a tanulószerződéssel rendelkező tanulók száma is a megyében. Ez a struktúra jól leképezi a munkaerőpiaci keresletet, és megfelel a Zala megyei Munkaügyi Központ napokban megjelent prognózisának is. 35

36 Zala megyében a feldolgozóipar fejlődik, ezen belül a gépipar kapott nagyobb lendületet, a többi ágazatnál pedig stagnálás tapasztalható. A viszonylag kis hozzáadott értékeket termelő bérmunkák tavaly "kifutottak". A foglalkoztatásban a bérmunkáról a magasabb hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar irányába terelődik át a hangsúly. Zalaegerszegen és Nagykanizsán adott a gépipari háttér, amelyre a feldolgozóipari és gépipari fejlesztéseket alapozni lehet. Azonban a szakképzésben a 2012/2013. tanévben résztvevő mintegy tízezer diáknak szakközépiskola 6137, szakiskola 3292, speciális szakiskola 282 fő - csak 25% - a 1957 fő rendelkezik tanulószerződéssel. Szorgalmazni kell a képzést végzők érdekeltségének erősítését a kamarákon keresztül. Szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok 2011/2012. tanév iskolánként, szakmánként sikeres szakmai vizsgát tett tanulók létszáma, lemorzsolódás ( beiratkozott végzett) százaléka A rendelkezésre álló adatok alapján: lemorzsolódás vizsgára jelentkezett, végzett százaléka Sorszám: Iskola neve Vizsgázók száma Lemorzsolódás % 1 Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI ,75% 2 Ganz-Munkácsy SZKI és SZI ,90% 3 Térségi Általános Iskola Szakiskola és Kollégium (Csapi) Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, 4 Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 5 Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola 6 Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium ,30% 7 Dr. Mező Ferenc - Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola 8 Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 9 Páterdombi Szakképző Iskola % 10 Keszthelyi VSZK 11 Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola % 12 Közgazdasági Szakközépiskola 13 Zöldmező Utcai EGYMI 14 Csány László KSZKI 15 Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ,28% 36

37 Helyzetkép Az ország dél-nyugati részén elhelyezkedő két országgal és három megyével határos Zala megye a Nyugat-dunántúli statisztikai régióhoz tartozik. A megyét 9 kistérség alkotja, melyekből a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet szerint hátrányos helyzetű a letenyei, a zalaszentgróti, a pacsai és a zalakarosi. Az említett jogszabályban a kistérségek fejlettség alapján összeállított listájában a hévízi a 11., a keszthelyi a 21. legjobb a sorrendben. Kissé hátrébb, de még az első harmadban van a zalaegerszegi (38.), a második harmadban a nagykanizsai (62.) Munkaerő-piaci szempontból azonban némely körzetben az országosnál kedvezőtlenebb mutatók is előfordulnak. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. Rendelet melléklete szerint 83 hátrányos helyzetű település van Zala megyében, de ezeknek csak egy része fekszik a fent említett négy hátrányos helyzetű kistérségben január 1-jével a közigazgatás átszervezésével 6 járási hivatal kezdte meg működését Zala megyében (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a lenti, a zalaszentgróti, a letenyei és a keszthelyi), melyek szervezeti egységébe beintegrálódtak a munkaügyi kirendeltségek. A megye településeinek száma 258, ebből 10 város (köztük két megyei jogú város) és 248 község Demográfiai helyzet A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, január 1-jén 285 ezer fő volt. A lakónépesség csökkenésének mértéke az országos adatnál kissé nagyobb mértékű. Az egy km 2 -re jutó lakónépesség száma a évi 77 főről évre 75 főre esett vissza. A munkavállalási korú népesség száma 191,5 ezer fő, ami a lakónépesség 67%-a. Év A lakónépesség Száma változása az Zala megye előző év fő azonos időpontjához képest, % , , , , ,3 Forrás: KSH Száma változása az Zala megye országos előző év lakónépessége fő azonos az országos időpontjához százalékában képest, % % , , , , , , , , , , Egy km 2 -re jutó lakónépesség A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, annál kedvezőtlenebb. A 15 éven aluliak aránya a évi 13,4%-ról évre12,6%-ra csökkent, a éveseké nagyjából

38 változatlan maradt 69% körüli, a 64 év felettieké viszont 17,4%-ról 18,4%-ra emelkedett. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, csak minimálisan nagyobb. A 15 éven aluliak aránya viszont évben még csak 1,6%-ponttal, január 1-jén már 1,9%-ponttal volt alacsonyabb az országos aránynál. A 64 év felettiek súlya viszont a évi 1,2%-ponttal szemben évben már 1,5%-ponttal haladta meg az országos arányt.) A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása év január elsején Zala megyében és országosan A lakónépesség megoszlása A lakónépesség száma (fő) korcsoportonként (%) 0-14 éves Összesen Össze Év éves éves éves -sen 65 éves és idősebb 65 éves és időseb b Zala megye ,4 69,3 17,4 100, országos ,0 68,8 16,2 100,0 Zala megye ,2 69,2 17,6 100, országos ,9 68,8 16,4 100,0 Zala megye ,0 69,1 18,0 100, országos ,7 68,6 16,6 100,0 Zala megye ,8 69,0 18,2 100, országos ,6 68,7 16,7 100,0 Zala megye ,6 69,0 18,4 100,0 országos Forrás: KSH ,5 68,6 16,9 100,0 A megye lakónépességének részletes korcsoportonkénti megoszlását év január 1-jén vizsgálva, jól látható hogy a 14 éves és fiatalabbak között év január 1-jéhez képest a legjobban a 4 éves és fiatalabbak száma esett vissza 3,4 %-kal, az 5-9 éveseké nagyjából szinten maradt, míg a év közöttiek létszáma 2,6 %-kal lett kevesebb. A év közöttiek korcsoportján belül a megelőző év január 1-jéhez képest a évesek és a év közöttieké csökkent, a éveseké és az éveseké viszont növekedett. A 65 éves és idősebbek csoportján belül majdnem minden korosztálynál emelkedés tapasztalható év január 1-jéhez képest. A 14 éves és fiatalabb korosztályon belül férfi többség alakult ki, arányuk 51,7%, a éveseknél viszonylag kiegyenlített a két nem aránya, csak 0,1%-ponttal haladja meg a nők aránya a férfiakét, míg a 65 éves és idősebbeknél már jelentős a női többség (63,5%-os) alakult ki. 38

39 A lakónépesség nem és korcsoport szerint január 1-jén Zala megyében Összesen Korcsoport, év Férfi Nő előző év azonos fő időpontja=100, , , ,4 14 éves és fiatalabb , , , , , , , , , , , év közötti , , , , , , ,7 65 éves és idősebb , ,3 Összesen Forrás: KSH A lakónépesség nemenkénti megoszlását tekintve évek január 1-jei adatait vizsgálva Zala megyében és országosan nagyon hasonlóan alakult, hiszen a nők aránya végig 52,5%, míg a férfiaké 47,5% körüli volt. A lakónépesség nemenkénti megoszlása év január elsején Zala megyében és országosan Év Lakónépesség száma nemenként Lakónépesség megoszlása (fő) nemenként (%) Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Zala megye ,6 52,4 100,0 országos ,5 52,5 100,0 Zala megye ,7 52,3 100,0 39

40 országos ,5 52,5 100,0 Zala megye ,6 52,4 100,0 országos ,5 52,5 100,0 Zala megye ,6 52,4 100,0 országos ,5 52,5 100,0 Zala megye ,6 52,4 100,0 országos ,5 52,5 100,0 Forrás: KSH Foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, évben a foglalkoztatottak átlagos száma 115,1 ezer fő volt, 700 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál ben a foglalkoztatás mélypontra jutott a megyében ben lényegesen javultak a foglalkoztatási mutatók, és a 2012.évi változások ellenére a foglalkoztatottak száma jóval magasabb a évinél. A gazdasági aktivitás összességében tovább nőtt évben, míg az inaktívak száma rendkívüli mértékben mérséklődött évekhez képest. A 68,2%-os átlagos aktivitási ráta 3,9%-ponttal magasabb az országosnál, a évi megyei értéket 3%- ponttal, a évit 4,7%-ponttal haladja meg. A 60,1%-ra emelkedő átlagos foglalkoztatási ráta a évinél 1%-ponttal, a évinél pedig 4,1%-ponttal kedvezőbb és lényegesen meghaladja (2,9%-ponttal) az országos átlagot. Csupán a fővárosban, Komárom-Esztergom, Vas és Győr- Moson-Sopron megyében volt magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) évi átlagos adatok Megnevezés A megyében Országosan év év év év év év Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,1 115,8 115,1 3750,1 3779,0 3842,8 Munkanélküliek (ezer fő) 14,8 12,0 15,5 474,5 467,6 474,8 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 124,9 127,8 130,6 4224,6 4246,6 4317,5 Gazdaságilag inaktívak (ezer 71,6 68,1 61,0 2544,6 2523,6 2398,2 fő) éves népesség (ezer fő) 196,5 195,9 191,6 6769,2 6770,2 6715,7 Aktivitási arány (%) 63,5 65,2 68,2 62,4 62,7 64,3 Foglalkoztatási ráta (%) 56,0 59,1 60,1 55,4 55,8 57,2 Munkanélküliségi ráta (%) 11,8 9,4 11,9 11,2 11,0 11,0 Forrás: KSH A KSH munkaerő felmérésének negyedéves átlagos adatai szerint évben a foglalkoztatottak száma I-III. negyedévben folyamatosan nőtt, míg a IV. negyedévben visszaesett. Ugyanez a tendencia látható az országos adatoknál is, csak Zalában a növekedés üteme meghaladta az országos adatoknál tapasztaltat. Az átlagos foglalkoztatási ráta is ennek megfelelően az év első három negyedévében folyamatosan nőtt, majd visszaesett az értéke, de a zalai adat mindvégig meghaladta 40

41 Országos Zala megye az országos nagyságrendet. Az átlagos aktiválási arány viszont Zala megyében folyamatos emelkedést mutat, a évi első negyedévi 65,7%-ról a negyedik negyedévre 70,0%-ra emelkedett, és végig kedvezőbben alakult, mint az országos, amely a harmadik negyedévről a negyedikre kis mértékben visszaesett. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) évben negyedévenként Megnevezés I II III IV. negyedév negyedév negyedév negyedév Foglalkoztatottak (ezer fő) 111,8 114,5 117,6 116,5 Munkanélküliek (ezer fő) 14,7 15,4 14,7 17,4 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 126,5 129,9 132,3 133,8 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 66,0 61,6 58,8 57, éves népesség (ezer fő) 192,5 191,5 191,1 191,2 Aktivitási arány (%) 65,7 67,8 69,2 70,0 Foglalkoztatási ráta (%) 58,1 59,8 61,5 60,9 Munkanélküliségi ráta (%) 11,6 11,9 11,1 13,0 Foglalkoztatottak (ezer fő) 3 756, , , ,9 Munkanélküliek (ezer fő) 503,2 471,0 456,9 467,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 4 259, , , ,8 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 2 479, , , , éves népesség (ezer fő) 6 738, , , ,7 Aktivitási arány (%) 63,2 64,2 65,0 64,8 Foglalkoztatási ráta (%) 55,7 57,2 58,2 57,8 Munkanélküliségi ráta (%) 11,8 10,9 10,5 10,8 A KSH legfrissebb Zala megyére vonatkozó negyedik negyedévi statisztikai tájékoztatója 5 szerint év végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván zalai székhellyel, ami az országos 3,0%-át jelentette. Egy év alatt az állomány alig változott (mindössze 0,1%-kal nőtt). A szervezetek több mint kilenctizede (48 937) vállalkozás, ezen belül döntő részük egyéni formában volt bejegyezve év végén társas vállalkozást regisztráltak a megyében, közülük továbbra is a kft-k alapítása a legnépszerűbb. Számuk egy év alatt 4,1%-kal növekedett, ennek ellenére arányuk (64%) alacsonyabb az országosnál. December végén 3690 betéti társaság, és 107 részvénytársaság volt a megyében. Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások több mint háromnegyedét valamely szolgáltatási ágban tartották nyilván, s ezen belül mintegy háromtizedüket a kereskedelem, gépjárműjavításban. A szakmai tudományos műszaki tevékenység súlya is megközelítette a 20%- ot, míg a többi ág részaránya 2 és 12% között alakult. A termelő szektorban 2842 társas vállalkozást regisztráltak, közel négytizedüket a feldolgozóiparban. Egy év alatt nem változott számottevően a társas vállalkozások létszám-kategóriánkénti összetétele, vagyis 93%-uk továbbra is legfeljebb 9 főt foglalkoztató ún. mikrovállalkozás, ami az országosnál kissé alacsonyabb. Mindössze 21 olyan társas vállalkozás van a megyében, amely 249 főnél több dolgozót alkalmaz. A regisztrált egyéni vállalkozás 45%-a mellékfoglalkozásúként, 32%-a főfoglalkozásúként, 23%-a pedig nyugdíjasként szerepelt a nyilvántartásban. Az őstermelők kötelező adószám kiváltásának következtében az egyéni vállalkozások négytizede a mezőgazdaságban volt bejegyezve. Ezt nagyságrendben a vendéglátás, valamint az ingatlanügyletek (jellemzően ingatlan bérbeadás) követte. Az egyéni vállalkozások közül csupán 74-en voltak, akik legalább 10 főt foglalkoztattak. A szervezetszám növekedésének következtében emelkedett a 5 Forrás: Statisztikai Tájékoztató Zala megye 2012/4 41

42 vállalkozássűrűség. December végén a megyében ezer lakosra 173 vállalkozás jutott, ami 5-tel kedvezőbb az országosnál. Egy év távlatában bővült a civil szerveződések száma, év végén 3936 nonprofit szervezetet tartottak nyilván zalai székhellyel. 42%-uk érdekképviseletet látott el, 31%-uk az ingatlanügyletek gazdasági ágban, 18%-uk a művészet és szabadidő területén tevékenykedett, míg a többi ágazat súlya elenyésző. Az intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján tavaly a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél országosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 16 ezerrel (0,6%) kevesebben, mint 2011-ben. A zalai székhelyű szervezeteknél ugyanekkor 1,4%-os volt a csökkenés, így az időszak végén főt alkalmaztak. Kétharmadukat a versenyszféra foglalkoztatta, ahol a létszám egy év alatt 2,6%-kal apadt, míg a költségvetés területén 2,5%-os gyarapodás történt. Utóbbi alapvető oka, hogy itt jelentkezik a közfoglalkoztatásban résztvevők száma is. A munkavállalók kevesebb, mint 3%-át nonprofit szervezetek foglalkoztatták. Az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve továbbra is a feldolgozóipar és az egészségügy a két legnagyobb foglalkoztató, ahol a létszám negyede, illetve 13%-a dolgozott. A feldolgozóiparon belül a gépiparban és az élelmiszeriparban dolgoztak a legtöbben. Nemzetgazdasági áganként eltérően változott a munkaerő felhasználás. A termelő ágakban az ipar kivételével mindenütt nőtt az alkalmazottak száma, legerőteljesebben (9,6%) az építőiparban. A foglalkoztatottak valamivel több, mint hattizede a szolgáltatási szektorban talált munkát, ahol az ágazatok döntő részében csökkenést regisztráltak, az egészségügyben viszont 14%-os, a szállítás, raktározásban 8,2%-os volt a bővülés.előbbi területen alapvető oka szintén a közfoglalkoztatási programra vezethető vissza. Egy év távlatában a bruttó átlagkereset 6,2%-kal nőtt Zalában, ami erőteljesebb az országosnál, így a megye lemaradása mérséklődött. A növekedés főként a fizikai állományt érintette, esetükben 8,7%-os emelkedésről beszélhetünk. Tavaly az alkalmazottak bruttó átlagkeresete 173,3 ezer forint volt, 49,7 ezer forinttal kevesebb, mint országosan. Nemzetgazdasági ágakat tekintve az építőipar kivételével kisebb nagyobb mértékben mindenütt emelkedés tapasztalható. Legmagasabb átlagkereset (394,8 ezer forint) az energiaipart jellemezte, ezzel szemben a vendéglátásban alig haladta meg a 130 ezer forintot. A családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 112,7 ezer forint volt a megyében, ami mindössze egy százalékkal magasabb az előző évinél. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a évitől kissé elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 8. Zala. 42

43 Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, I IV. negyedév Gazdasági ág Fizikai foglalkozású Ebből: Szellemi foglalkozású Összesen teljes munkaidős Fizikai foglalkozású Ebből: Szellemi foglalkozású Összesen teljes munkaidős fő előző év azonos időszaka = 100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,2 95,7 109,2 110,0 B Bányászat, kőfejtés ,0 98,7 100,4 99,5 C Feldolgozóipar ,0 93,9 97,2 96,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,0 96,1 95,9 95,9 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül ,2 94,3 97,4 96,9 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,4 95,1 87,2 88,0 B+C+D+E Ipar ,2 94,4 96,6 96,2 F Építőipar ,7 95,5 109,6 108,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 94,2 94,8 87,6 H Szállítás, raktározás ,3 107,4 108,2 107,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 60,4 77,6 72,0 J Információ, kommunikáció ,9 99,8 100,0 101,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 95,8 97,2 96,9 L Ingatlanügyletek ,2 94,2 94,8 97,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 90,4 79,2 78,0 N Adminisztratív és ,9 91,4 76,6 75,1 43

44 szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,4 111,7 102,9 103,3 P Oktatás ,5 98,8 99,6 99,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4 105,3 114,2 124,5 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 91,2 91,8 91,6 S Egyéb szolgáltatás ,3 81,9 85,5 84,6 A S Összesen ,6 98,7 98,6 98,7 Ebből: versenyszféra ,2 95,2 97,4 96,1 költségvetési szféra ,9 101,5 102,5 105,5 Forrás: Statisztikai Tájékoztató Zala megye 2012/4 44

45 Munkaerő-piaci helyzet 1. Az álláskeresők számának alakulása Zala országos viszonylatban a jobb helyzetű megyék közé tartozik: A év átlagos adatai szerint az álláskeresők száma a megyék közül Zalában az 5. legalacsonyabb, csak Vas, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Tolna megyében volt kisebb a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma. A évi folyamatok a főbb adatokat tekintve összességében az országoshoz hasonlóan alakultak, megyénkben is 4%-kal volt alacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők száma az előző évinél. Valamennyi megyében kevesebb lett az álláskeresők átlagos száma a évinél, nyolc megyében mérséklődött nagyobb arányban az álláskeresők száma, mint Zala megyében. A nyilvántartott álláskeresők arányát tekintve pedig 8 megyében kedvezőbb a helyzet a zalainál. Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya (%) év év Változás % év év Változás %-pont Vas megye ,0 Győr-Moson- 5,7 5,0-0,7 Sopron megye Győr-Moson ,8 Főváros 6,2 6,1-0,1 Sopron megye Komárom ,8 Vas megye 7,7 6,7-1,0 Esztergom megye Tolna megye ,2 Pest megye 7,6 7,4-0,2 Zala megye ,3 Komárom- 9,5 8,9-0,6 Esztergom megye Veszprém megye ,2 Veszprém megye 10,8 9,6-1,2 Nógrád megye ,9 Fejér megye 12,1 10,8-1,3 Heves megye ,9 Csongrád megye 11,5 11,5 0,0 Fejér megye ,3 Zala megye 11,7 11,6-0,1 Csongrád megye ,8 Tolna megye 14,2 13,7-0,5 Somogy megye ,0 Bács-Kiskun 14,8 13,7-1,1 megye Békés megye ,6 Heves megye 16,1 15,7-0,4 Jász-Nagykun ,5 Békés megye 17,8 15,8-2,0 Szolnok megye Baranya megye ,4 Baranya megye 16,6 16,4-0,2 Bács-Kiskun ,3 Jász-Nagykun- 18,1 16,8-1,3 megye Szolnok megye Pest megye ,5 Somogy megye 18,3 18,2-0,1 Hajdú-Bihar ,8 Hajdú-Bihar 20,7 19,9-0,8 megye megye Főváros ,9 Borsod-Abauj- 23,5 22,9-0,6 Zemplén megye Szabolcs-Szatmár ,0 Nógrád megye 22,9 23,9 1,0 Bereg megye Borsod-Abauj- Zemplén megye ,0 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 26,0 25,0-1,0 45

46 Országos: ,1 Országos: 13,2 12,6-0,6 Zalában 2012-ben az álláskeresők havi átlagos száma(hó végi záró létszámok átlaga) 15,1 ezer fő volt, mely az egy évvel korábbinál közel 700, a 2 évvel korábbinál 2,4 ezer fővel kevesebb. A kirendeltségek közül egyedül Nagykanizsa esetében emelkedett az álláskeresők havi átlagos száma évről évre 1,2%-kal, a többi kirendeltségnél csökkenés figyelhető meg, a legnagyobb mértékűt Zalaszentgrótnál, ahol negyedével esett vissza az átlagos szám. Megyei szinten az előző évinél alacsonyabb álláskeresői létszám áprilistól kezdődött, és egészére, majd 2012 első 9 hónapjára jellemző volt utolsó negyedévében a nyilvántartottak hó végi száma meghaladta az egy évvel korábbit, kivéve a Letenyei Kirendeltséget. A Zalaszentgróti Kirendeltségnél pedig csak december havi adat haladta meg az előző évit. Fő A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA KIRENDELTSÉGENKÉNT ZALA MEGYÉBEN JANUÁR DECEMBER Nagykanizsa Zalaegerszeg Keszthely Lenti Zalaszentgrót Letenye Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva a évi 11,7%-ról minimálisan, 11,6%-ra mérséklődött. A két megyei jogú város térségében kis emelkedést, Keszthely körzetében stagnálást tapasztaltunk a mutató értékében, míg a többi a többi területen csökkent az álláskeresők átlagos aránya. Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Letenye térségében tartósan magasabb ez az arány a megyei átlagnál, utóbbiban pl ben 15,7% volt, ami megyén belül a legmagasabb. 46

47 % 20,0 15,0 10,0 8, év év 8,0 Az álláskeresők átlagos arányának alakulása években Zala megyében kirendeltségenként 9,7 9,9 10,7 10,7 11,7 11,6 15,8 12,2 13,6 14,2 17,8 15,7 5,0 0,0 Lenti Zalaegerszeg Keszthely Zala megye Zalaszentgrót Nagykanizsa Letenye Összetétel adatok alakulása Zala megyében a pályakezdő álláskeresők évi átlagos száma (a havi záró létszámok alapján) 1342 fő volt, amely a évhez képest 21,7%-kal nőtt. Az országos adat emelkedésének mértéke 16,1% volt. Zalaszentgrót kivételével minden kirendeltségen magasabb volt a pályakezdők átlagos száma, mint2011. évben, a legnagyobb mértékben Lentiben (32,5%-kal) és Letenyén (32%-kal) nőtt. A pályakezdő álláskeresőknek a regisztrált álláskeresők évi átlagos számán belüli aránya Zala megyében 8,9%-ottett ki, ez az országos adatnál 2,1%-ponttal kedvezőbb. Mind a megyei, mind az országos arány a megelőző évi hasonló mutatóhoz képest 1,9%-ponttal emelkedett. A kirendeltségek közül Letenyén volt a legmagasabb a pályakezdők aránya 10,7 %-kal, és itt tapasztaltunk a évhez képest a legnagyobb emelkedést. A megyei átlag feletti még Zalaegerszeg, Keszthely és Zalaszentgrót mutatója, és a legalacsonyabb Lentiben ez az arány. A pályakezdő álláskeresők átlagos számának és a regisztrált álláskeresők átlagos számán belüli arányának alakulása években Zala megyében és országosan év (fő) év (fő) Változás % év (%) év (%) Változás %-pont Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala országos megye ,2 +32,5 +29,2 +21,6-15,2 +32,0 21,7 16,1 7,6 4,5 6,5 7,3 8,5 7,0 7,0 9,1 9,5 6,7 8,3 9,0 9,7 10,7 8,9 11,0 +1,9 +2,2 +1,8 +1,7 +1,2 +3,7 +1,9 +1,9 Ha a regisztrált álláskeresők átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlásátvizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a maximum általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma évről évre az országosnál nagyobb mértékben csökkent, a szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzettek számában pedig az országos tendenciával ellentétben Zalában növekedés következett be, míg a felsőfokú végzettségűeknél a csökkenés mértéke (7,2%), az országost jóval meghaladta. A regisztrált álláskeresők átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlása Zala megyében és országosan 47

48 Iskolai végzettség szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos száma (fő) Zala megye Országos év év Változás év év Változás % % Kitöltetlen ,9 Maximum , ,0 általános iskola Szakmunkásképző, , ,1 szakiskola Szakközépiskola, , ,5 technikum Gimnázium , ,5 Főiskola, egyetem , ,5 Összesen: , ,1 A regisztrált álláskeresők évi havi átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlása szerint a maximum általános iskolai végzettségűek aránya Zalában kedvezőbb az országosnál és évhez képest is mérséklődött. A szakmai végzettséget adó iskolatípusban végzettek súlya viszont meghaladja az országost, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké az országos átlag alatt helyezkedik el, de évhez képest emelkedett, míg a diplomások aránya kicsivel az országos átlag alatt van. A regisztrált álláskeresők átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlása Zala megyében és országosan Iskolai végzettség Regisztrált álláskeresők átlagos számának megoszlása (%) szerinti adatok Zala megye Országos év év Változás %-pont év év Változás %-pont Kitöltetlen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Maximum 38,4 37,6-0,8 40,3 40,3 0,0 általános iskola Szakmunkásképző, 32,9 32,4-0,5 29,8 29,2-0,6 szakiskola Szakközépiskola, 16,2 17,4 1,2 14,9 15,1 0,2 technikum Gimnázium 6,9 7,3 0,4 9,5 9,7 0,2 Főiskola, egyetem 5,5 5,4-0,1 5,5 5,7 0,2 Összesen: 100, , ,0 A regisztrált pályakezdő álláskeresők évi átlagos száma a megelőző évhez képest 21,7%-kal emelkedett. Az éves átlagos számon belül legnagyobb arányban a gimnáziumi érettségivel rendelkezők létszáma nőtt 37,1%-kal, de szintén jelentős volt a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek létszámának emelkedése is 28,3%-kal. Egyedül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos száma csökkent 10,5%-kal. A nyilvántartott álláskeresők évi megyei átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlásához képest a pályakezdők átlagos számán belül az alapfokú végzettséggel rendelkezők súlya 7,2%-ponttal, a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzetteké pedig 11,1%-ponttal alacsonyabb, az érettségizetteké és felsőfokú végzettséggel rendelkezőké ezzel szemben magasabb. 48

49 A regisztrált pályakezdő álláskeresők átlagos számának iskolai végzettség szerinti megoszlása Zala megyében Iskolai végzettség szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos számán belül Pályakezdők száma (fő) Pályakezdők megoszlása % év év Változás % év év Változás %-pont ,6 29,9 30,4 +0,5 Maximum általános iskola Szakmunkásképző, ,3 20,2 21,3 +1,1 szakiskola Szakközépiskola, ,1 29,9 30,1 +0,2 technikum Gimnázium ,1 8,8 9,9 +1,1 Főiskola, egyetem ,5 11,2 8,3-2,9 Összesen: , , évben a férfiak havi átlagos száma Zala megyében 7,2%-kal mérséklődött évhez képest, amely megegyezik az országos adat csökkenésének mértékével. A nők átlagos száma pedig egy kicsit nagyobb mértékben esett vissza, mint országosan. A regisztrált álláskeresők átlagos számának nemek szerinti alakulása Zala megyében és országosan Nemek adatok szerinti Regisztrált álláskeresők átlagos száma nemek szerint (fő) Zala megye Országos év év Változás % év év Változás % Férfi , ,2 Nő , ,9 Összesen: , ,1 Zala megyében a férfiak aránya kis mértékben meghaladja a havi átlagos számon belül a nők súlyát, országosan pedig éppen fordított a helyzet, a hölgyek vannak többségben. A változások iránya Zala megyében megegyezett az országos tendenciával, hiszen a férfiak súlya csökkent, a nőké emelkedett. A regisztrált álláskeresők átlagos számának nemek szerinti megoszlása Zala megyében és országosan Nemek szerinti Regisztrált álláskeresők átlagos száma nemek szerint (%) adatok Zala megye Országos év év Változás % év év Változás %-pont Férfi 51,9 50,3-1,6 51,0 49,3-1,7 Nő 48,1 49,7 +1,6 49,0 50,7 +1,7 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagos havi számának nemenkénti megoszlása évben szinte teljesen megegyezett a megyei átlagnál megfigyelttel. A regisztrált pályakezdő álláskeresők átlagos számának nemek szerinti megoszlása 49

50 Zala megyében Nemek szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos száma nemek szerint Létszám (fő) Nemek szerinti megoszlás (%) év év Változás % év év Változás %-pont Férfi ,7 49,4 50,2 +0,8 Nő ,7 50,6 49,8-0,8 Összesen: ,7 100,0 100,0 A korcsoportonkénti megoszlást nézvezala megyében az országos tendenciával szemben a 25 év alattiak száma az álláskeresők átlagos havi számának csökkenése ellenére emelkedett 7,8%-kal, míg a többi korcsoportnál csökkent a létszám. Az országos adatnál egyedül az 55 év felettiek száma növekedett. A regisztrált álláskeresők átlagos számának korcsoportok szerinti alakulása Zala megyében és országosan Korcsoportok szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos száma nemek szerint (fő) Zala megye Országos év év Változás % év év Változás % 25 év alatti , , éves , , éves , , éves , ,5 55 év feletti , ,6 Összesen: , ,1 A regisztrált álláskeresők megyei átlagos számán belül évben a 25 év alattiak aránya 14,3% volt, a megelőző évhez képest 1,6%-ponttal emelkedett. Az országos adatnál még így is kedvezőbb a zalai arány. A többi korosztály súlya csökkent, országos viszonylatban is csak az 55 év felettiek részaránya emelkedett 1,6%%-ponttal. A zalai arány az 55 év felettieknél 16,1%, amely az országost 3,5%-ponttal meghaladja. A regisztrált álláskeresők havi átlagos számának korcsoportok szerinti alakulása Zala megyében és országosan Korcsoportok szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos számának megoszlása nemek szerint (%) Zala megye Országos év év Változás %-pont év év Változás %-pont 25 év alatti 12,7 14,3 +1,6 14,9 15,4 +0, éves 22,5 22,3-0,2 24,6 23,4-1, éves 23,9 23,8-0,1 25,8 25,3-0, éves 24,4 23,4-1,0 23,7 23,3-0,4 55 év feletti 16,4 16,1-0,3 11,0 12,6 +1,6 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 50

51 A regisztrált pályakezdő álláskeresők havi átlagos számán belül a év közöttiek szerepelnek a legnagyobb arányban,73%-ban, a második legnagyobb csoportot a 19 évesek képezik 12,7%-kal. A regisztrált pályakezdő álláskeresők átlagos számának korcsoportok szerinti alakulása Zala megyében Korcsoportok szerinti adatok Regisztrált pályakezdő álláskeresők átlagos száma korcsoportonként (fő) korcsoportonkénti megoszlás % év év Változás % év év Változás %-pont éves és az alatti +44,2 4,7 5,6 +0,9 19 éves ,4 14,0 12,7-1, éves ,8 71,2 73,0 +1, éves ,5 10,2 8,7-1,4 Összesen: ,7 100,0 100,0 Az is fontos mutató, hogy az álláskeresők átlagosan mennyi időt töltenek a regiszterben, milyen gyorsan sikerül számukra az elhelyezkedésben segítséget nyújtani illetve önállóan állást találniuk. A regisztrált álláskeresők évi átlagos számán belül a tartósan (1 éven túl) nyilvántartott álláskeresők aránya 16,7%-kal csökkent, országos viszonylatban 5,5%-os volt a mérséklődés nagysága. A nyilvántartott álláskeresők átlagos számának a regisztráció hossza szerinti alakulása Zala megyében és országosan Nemek szerinti adatok Regisztrált álláskeresők átlagos száma a regisztráció hossza szerint fő Zala megye Országos év év Változás % év év Változás %-pont <= 12 hónapja , ,6 regisztrált > 12 hónapja regisztrált , ,5 Összesen: , ,1 A pályakezdőknél 88,1% volt évben azoknak az aránya, akik 1 évnél rövidebb nyilvántartási idővel rendelkeztek, ez a évi viszonyítási időszakhoz képest 5,1%-ponttal emelkedett. A tartósan, 1 éven túl nyilvántartottak aránya a pályakezdőknél kedvezőbben alakult (11,9%), mint a megyei átlag (23,8%). A nyilvántartott álláskeresők átlagos számának a regisztráció hossza szerinti alakulása 51

52 Zala megyében Nemek szerinti adatok Nyilvántartott álláskeresők átlagos számának megoszlása a regisztráció hossza szerint % Zala megye Ebből pályakezdők év % év % Változás %-pont év % év % Változás %-pont <= 12 hónapja 72,6 76,2 +3,6 83,0 88,1 +5,1 regisztrált > 12 hónapja regisztrált 27,4 23,8-3,6 17,0 11,9-5,1 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adattárházi rendszeréből lehetősége van a munkaügyi központnak annak lekérdezésére is, hogy a nyilvántartott álláskeresők és ezen belül a pályakezdők milyen jellegű munkát keresnek. A regisztrált álláskeresők évi havi záró napi átlagos számának a keresett állás FEOR kódja szerinti megoszlása alapján közel 37%-ban (átlagosan 5574 fő részéről) a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra volt igény. Ez összefügg azzal, hogy a nyilvántartott álláskeresők állománycsoport szerinti vizsgálata alapján a segédmunkások és a betanított munkások a évi havi átlagos záró napi szám közel felét tették ki. Számottevőbb igény mutatkozott még a Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (16%), Ipari, építőipari foglalkozások (14%), Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásai (10,2%) iránt, és ennél kisebb nagyságrendet képviselt az Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (7,8%) valamint az Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (7,2%) iránti kereslet az álláskeresők részéről. A megelőző évhez képest csak kisebb elmozdulások figyelhetők meg e téren. Kismértékű növekedést a Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál, az Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásoknál valamint a Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásainál látható. Regisztrált álláskeresők Regisztrált pályakezdő Keresett állás FEOR havi záró napi átlagos álláskeresők havi záró napi szerinti megoszlása számának megoszlása a átlagos számának keresett állás FEOR kódja megoszlása a keresett állás szerint Zala megye FEOR kódja szerint Zala megye év év Változás év év Változás % % %-pont % % %-pont 0 Fegyveres szervek 0,0 0,1 +0,1 0,0 0,0 0,0 foglalkozásai 1 Gazdasági, igazgatási, 1,4 1,3-0,1 0,8 0,6-0,2 érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség 5,0 4,8-0,2 11,7 8,7-3,0 önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy 7,5 7,8 +0,3 13,7 13,3-0,4 középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli 6,6 7,2 +0,6 12,9 11,6-1,3 (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és 15,4 16,0 +0,6 16,4 18,3 +1,9 52

53 szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és 2,2 1,7-0,5 2,5 2,2-0,3 erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari 15,0 14,0-1,0 9,7 11,2 1,5 foglalkozások 8 Gépkezelők, 9,7 10,2 +0,5 4,6 6,8 2,2 összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem 37,2 36,9-0,3 27,6 27,3-0,3 igénylő (egyszerű) foglalkozások Keresett állás FEOR 100,0 100,0 100,0 100,0 A nyilvántartott álláskeresők évi havi záró napi átlagos számának megoszlását a keresett állás FEOR kódja szerint kirendeltségi kitekintésben vizsgálva a megyei átlagos adatokhoz képest némileg árnyaltabb képet kapunk. A tavalyi évben a Keszthelyi Kirendeltségnél a többi kirendeltséghez képest magasabb volt a Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások és az Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások iránti igény, a Zalaszentgróti Kirendeltségnél az Ipari és építőipari foglalkozások iránt, míg a Nagykanizsai Kirendeltségnél a Gépkezelői, összeszerelői, járművezetői állások iránt. A nyilvántartott álláskeresők évi havi átlagos számának megoszlása a keresett állás FEOR kódja alapján Kirendeltség 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye 0,1 0,0 0,1 0,1 0,0 0,1 1,5 0,9 1,3 1,4 1,9 0,8 6,3 3,9 4,2 5,3 4,9 3,9 8,8 6,5 8,0 8,1 6,4 6,2 7,4 6,0 6,5 9,1 7,0 2,9 21,8 14,5 15,5 15,9 13,9 11,1 1,7 3,0 1,5 1,8 1,3 1,9 13,9 12,8 13,7 13,5 18,9 13,8 5,8 11,8 12,8 10,0 8,7 6,7 53

54 járművezetők 9 Szakképzettséget 32,6 40,6 36,4 34,8 37,0 52,6 nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A regisztrált álláskeresők évi havi átlagos számának ( fő) a keresett állás négyjegyű FEOR kódja szerinti megbontása a következőt mutatja. A legnagyobb arányt képviselő az Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak adata nélkül, a négyjegyű bontásban az egyes szakmákra koncentrálva a legtöbben, bolti eladó állást kerestek. Kiemelkedő volt még: az általános irodai adminisztrátor, mechanikai gép összeszerelő, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, a vagyonőr, testőr, a pincér, a lakatos, a kőműves, a festő és mázoló, a bútorasztalos, a szakács, a kereskedő, az egyéb máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozások, a szociális gondozó, szakgondozó, a földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője állások iránti igény. Nagyságrendileg átlagosan 50 és 100 fő között volt a keresett állás FEOR kódja szerinti bontásnál: az általános iskolai tanár, tanító, a dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója, a fodrász, a targoncavezető, a burkoló, a vezeték és csőhálózat szerelő (víz, gáz, fűtés), a fizioterápiás asszisztens, a masszőr, a szabó, varró, a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója, a húsfeldolgozó, a gépjármű- és motor karbantartó, javító, a kereskedelmi ügyintéző, az épületvillamossági szerelő, a villanyszerelő, az anyaggazdálkodó, a hegesztő, a lángvágó, 54

55 a forgácsoló, a személygépkocsi vezető, a cukrász állásokat keresők száma. 55

56 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fő A regisztrált álláskeresők havi záró napi számának megoszlása a keresett állás FEOR kódja szerint években év év

57 A regisztrált álláskeresők évi havi záró napi átlagos számának alakulása a keresett állás FEOR kódja kódja szerint Keszthelyi Kirendeltség Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Zalaegerszegi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Lenti Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség Zala megye 5113 Bolti eladó Portás, telepőr, egyszerű őr Általános irodai adminisztrátor Mechanikaigép-összeszerelő Intézményi takarító és kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Vagyonőr, testőr Pincér Konyhai kisegítő Lakatos Rakodómunkás Kőműves Festő és mázoló Bútorasztalos Szakács Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Kereskedő Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 3513 Szociális gondozó, szakgondozó Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője 2431 Általános iskolai tanár, tanító Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 5211 Fodrász Targoncavezető Szabásminta-készítő Burkoló Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 3332 Fizioterápiás asszisztens, masszőr Szabó, varró Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója 7111 Húsfeldolgozó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Kereskedelmi ügyintéző Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 3623 Anyaggazdálkodó, felvásárló Hegesztő, lángvágó Egyéb folyamatirányító berendezés vezérlője 7334 Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész)

58 A táblázat a regisztrált álláskeresők évi átlagos havi záró létszám adata alapján - az utolsó munkakörük figyelembe vételével nagyobb nagyságrendet képviselő keresett állásokat tartalmazza, amely csak részben fedi le az iskolai végzettségük alapján betölthető munkaköröket. A táblázat nem tartalmazza az Egyéb máshova nem sorolható egyszerű szállítási és szolgáltatási foglalkozásokat keresők kiemelkedő számát. A regisztrált pályakezdő álláskeresők évi havi záró napi átlagos számának a keresett állás FEOR kódja szerinti megoszlása a nyilvántartott álláskeresők egészéhez képest némileg más nagyságrendeket mutat. A regisztrált pályakezdő álláskeresőknél már csak 27,3%-os volt a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások iránti igény, bár a megelőző évhez képest emelkedés látható. A nyilvántartott álláskeresők egészéhez képest jóval magasabb a Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (18,3%), az Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (11,6%), az Egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások (13,3%), a Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (8,7%) iránti igény. A nyilvántartott álláskeresők egészéhez képest viszont alacsonyabb volt az Ipari és építőipari foglalkozások (11,2%) és a Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásai (6,8%) területen elhelyezkedni szándékozók átlagos aránya évhez képest legnagyobb mértékben a Kereskedelmi és szolgáltatási munkaköröket keresők átlagos száma nőtt 66 fővel, ezt követi az Ipari és építőipari illetve a Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozásait keresők átlagos létszám emelkedése 43 illetve 40 fővel. A pályakezdő álláskeresők évi havi záró napi átlagos számán (1342 fő) belül a keresett állás négyjegyű FEOR kódja alapján kiemelkedő volt az általános irodai adminisztrátor, a bolti eladó, a mechanikai gép-összeszerelő állások iránti igény. Jelentősebb volt még a pincér, szakács, fodrász, a dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, utazásszervező, tanácsadó, lakatos, festő- és mázoló, anyaggazdálkodó, felvásárló, egyéb máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású, cukrász, bútorasztalos, kőműves állásokat keresők száma. 58

59 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások fő A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők havi záró napi átlagos számának alakulása a keresett állás FEOR kódja alapján Zala megyében években év év

60 Regisztrált pályakezdő álláskeresők évi havi átlagos számának (1342 fő) alakulása a keresett állás Regisztrált álláskeresők száma zárónapon Keszthelyi Kirendeltség FEOR kódja szerint Lenti Nagykanizsai Kirendeltség Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendelts ég Zala megye 4112 Általános irodai adminisztrátor Bolti eladó Mechanikaigép-összeszerelő Portás, telepőr, egyszerű őr Pincér Egyéb takarító és kisegítő Szakács Fodrász Konyhai kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 4221 Utazásszervező, tanácsadó Lakatos Festő és mázoló Anyaggazdálkodó, felvásárló Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 5135 Cukrász Bútorasztalos Kőműves Egyszerű ipari foglalkozású Kereskedelmi ügyintéző Rakodómunkás Kereskedő Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) 3134 Környezetvédelmi technikus Burkoló Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 2531 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező 3513 Szociális gondozó, szakgondozó Fizioterápiás asszisztens, masszőr A táblázat a regisztrált pályakezdő álláskeresők által keresett állások FEOR szerinti megoszlását tartalmazza, a nagyobb nagyságrendet képviselő munkakörök figyelembe vételével, amely csak részben fedi le az iskolai végzettségük szerint betölthető állásokat. A szakmával nem rendelkezők esetében betanított jelleggel veszi figyelembe a FEOR szerinti szakmát. Az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak adata átlagosan 192 fő volt, ez nem szerepel a táblázatban. 60

61 A képzési struktúrát OKJ szakmacsoportok szerint tekintve Zala megyében a Vendéglátás, idegenforgalom, a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a Gépészet, az Egészségügy kiemelkedő tanuló létszámmal bíró képzési területek. A nappali és felnőttoktatásban szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, és az eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma Zala megyére vonatkozó adatok Kód OKJ szakmacsoport Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, nappali és felnőttoktatás 1 Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés 32 0 kommunikáció 5 Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem, vízgazdálkodás 15 Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18 Vendéglátás, idegenforgalom 19 Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen: Forrás: STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2011/2012 Szakképző intézményekben OKJ szerinti szakképesítésben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, nappali és felnőttoktatás 61

62 A nyilvántartott álláskeresők utolsó munkahely TEÁOR szerinti besorolása alapján a feldolgozóiparból kerültek legnagyobb arányban (22,1%-ban) a munkaügyi központ regiszterébe, számottevőbb volt még a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,4%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (8,1%), az építőipar (6,9%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás súlya. A megelőző évhez képest jelentősebb változások nem következtek be. A nyilvántartott álláskeresők havi záró napi átlagos számának megoszlása az utolsó munkahely TEÁOR szerinti besorolása alapján években TEÁOR szerinti megoszlás év év Változás %-pont % % A Mezőgazdaság, 8,3 8,1-0,2 erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés 0,8 0,5-0,3 C Feldolgozóipar 22,3 22,1-0,2 D Villamosenergia-, gáz-, 0,4 0,4 0,0 gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz 0,9 0,8-0,1 gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar 7,4 6,9-0,5 G Kereskedelem, 9,9 9,4-0,5 gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás 2,7 2,4-0,3 I Szálláshely-szolgáltatás, 6,7 6,4-0,3 vendéglátás J Információ, kommunikáció 0,5 0,6 +0,1 K Pénzügyi, biztosítási 0,8 0,8 0,0 tevékenység L Ingatlanügyletek 0,5 0,5 0,0 M Szakmai, tudományos, 0,6 0,6 0,0 műszaki tevékenység N Adminisztratív és 6,0 7,6 1,6 szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; 6,7 5,9-0,8 kötelező társadalombiztosítás P Oktatás 2,3 2,0-0,3 Q Humán-egészségügyi, 1,8 1,7-0,1 szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, 0,6 0,6 0,0 szabad idő S Egyéb szolgáltatás 6,1 5,2-0,9 62

63 T Háztartás munkaadói 0,0 0,0 0,0 tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 10,0 0,3-9,7 - Nincs adat 4,9 17,3 12,4 Utolsó munkahely TEÁOR 100,0 100,0 A bejelentett munkaerőigények alakulása 2012-ben a munkáltatók az egy évvel korábbinál több mint 8 ezerrel kevesebb, - mintegy 15,5 ezer új álláshelyet jelentettek be 6. Megoszlását tekintve közel fele-fele arányban volt a támogatott illetve a nem támogatott igény. Előbbi csak kevéssel maradt el a évitől, utóbbi viszont a fele volt annak. (Országosan csaknem 3-szorosa a támogatott bejelentés a nem támogatottnak. A nem támogatott zalai igény csaknem 6%-a az országosnak, ami nagyon magasnak számít.) Legnagyobb közel 5 ezer fős igénnyel a közigazgatás jelentkezett, zömében a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan. Emellett még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ami főleg munkaerő-kölcsönző cégeket takar -, valamint a feldolgozóipar területén volt jelentősebb, 2 ezer fő körüli kereslet. A legtöbb ágban csökkent a munkaerőigény a évihez képest, kiugró mértékű (közel 6 ezer fős) a visszaesés az említett kölcsönző cégeknél. Új bejelentett álláshelyek száma Változás A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Forrás: Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi központjának szakmai beszámolója és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Adattárház rendszere. 63

64 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása 0 U Területen kívüli szervezet TEÁOR jegyű FEOR szinten a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúakra volt a legnagyobb igény, a évihez hasonlóan csaknem 7 ezres nagyságrendben. Ez adta az összes újonnan bejelentett álláshely 43%-át. Kiugró mértékben csökkent a kereslet a gépkezelők, összeszerelők iránt, de ipari és építőipari foglalkozású, valamint az egyéb felső vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörökben is nagy volt a visszaesés. Bár az újonnan bejelentett álláshelyeken belül az ipari és építőipari foglalkozások száma közel nel visszaesett, de az aránya az összes újonnan bejelentett álláshelyen belül változatlanul 18% maradt. Új bejelentett álláshelyek száma Változás 0 Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások FEOR Új bejelentett álláshelyek megoszlása FEOR szerint 2011 % 2012 % Változás %-pont 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 0,1 0,3 +0,2 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 0,8 0,7-0,1 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3,6 5,4 +1,7 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 11,6 7,9-3,7 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4,1 3,5-0,6 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6,3 8,0 +1,7 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 2,0 1,1-0,9 7 Ipari és építőipari foglalkozások 18,4 18,7 +0,3 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 23,9 11,3-12,6 64

65 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 29,2 43,0 +13,8 FEOR 100,0 100,0 A 2012-ben bejelentett új álláshelyek több mint fele maximum általános iskolai végzettséggel betölthető, 26%-a szakmunkás végzettséget igényelt. Középiskolát végzetteket kerestek a munkaerőigények 15%-ára, diplomás álláskeresőt mindössze 4%-ára. A mintegy 4 ezer szakmunkás iránti igényből 1,1 ezer fém és villamos-ipari végzettségűekre, 700 kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakemberekre, 600 építőipari, közel 400 könnyűipari foglalkozásúakra vonatkozott. Az újonnan bejelentett álláshelyek 87%-a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra vonatkozott, míg 13%-a részmunkaidős foglalkoztatásra. A megyében várhatóan jelentősebb munkaerőigénnyel jelentkező új munkáltatóról nincs tudomásunk.a térség munkaerőpiacára negatív befolyással lesz, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatója november 26-án 1100 fős létszámleépítésről döntött, melyet szakaszosan tervez megvalósítani. A felmondások átadása folyamatban van. Meg kell jegyezzük azonban, hogy ez a feldolgozóipari cég megrendeléseinek függvényében létszám gazdálkodik, vesz fel, vagy bocsát el munkaerőt. 65

66 Új bejelentett álláshelyek számának alakulása 4 jegyű FEOR kódok alapján évben Új bejelentett álláshelyek száma Keszthelyi Kirendeltség Lenti Kirendeltség Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség Zala megye 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő Mechanikaigép-összeszerelő Húsfeldolgozó Bolti eladó Pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó 7325 Hegesztő, lángvágó Forgácsoló Lakatos Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 9321 Kubikos Intézményi takarító és kisegítő Szakács Általános irodai adminisztrátor Pincér Kőműves Kárpitos Szociális segítő Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 7212 Szabó, varró Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 3624 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) 7524 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 9236 Konyhai kisegítő Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 7223 Bútorasztalos Rakodómunkás évben az újonnan bejelentett álláshelyek száma volt, fenti táblázatazokat a munkaköröket mutatja be, amelyekre az új álláshely bejelentések száma elérte a 100-at (az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású és az egyéb takarító, kisegítő álláshelyek adata nélkül). 66

67 A sikeres közvetítések TEÁOR szerinti megoszlásánál meghatározó a közigazgatás közel 58%-kal, amely a évhez képest 12%-ponttal emelkedett. Ez a nagyszámú önkormányzati közfoglalkoztatási támogatással magyarázható. Ezt követi a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 9%-kal, amely az országos közfoglalkoztatást megvalósító ZalaerdőZrt., a Bakonyerdő munkaerőigényének kielégítésére vezethető vissza. Nagyságrendileg harmadik helyen a feldolgozóipar áll 7%-kal, majd az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4,4%-kal. A kirendeltségek közvetítési szempontból nagyobb aktivitást a versenyszférában a feldolgozóipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, ingatlanügyletek területén értek el. Az összes közvetítés illetve a sikeres közvetítések arányának alakulása TEÁOR szerint években Zala megyében 67 Összes közvetítés Sikeres közvetítések Sikeres közvetítések megoszlása év év év év év Kitöltetlen ,0 0,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 8,9 B Bányászat, kőfejtés ,0 0,0 C Feldolgozóipar ,0 7,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, ,6 0,3 légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, ,0 0,5 hulladékgazdálkodás,szennyeződésmentesítés F Építőipar ,4 1,9 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 2,9 H Szállítás, raktározás ,6 2,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 1,6 J Információ, kommunikáció ,3 0,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 0,3 L Ingatlanügyletek ,9 2, év M Szakmai, tudományos, műszaki ,9 1,8 tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató ,5 4,4 tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező ,9 57,9 társadalombiztosítás P Oktatás ,5 2,4 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,7 1,8 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 1,6 S Egyéb szolgáltatás ,9 1,8 TEÁOR ,0 100,0 A sikeres közvetítések FEOR szerinti megoszlását vizsgálva a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások vannak túlsúlyban 69,3%-kal, amely kategória aránya a megelőző évhez képest 5,6%-ponttal emelkedett. Ez szintén a közfoglalkoztatási támogatások

68 aktív eszközökön belüli nagy súlyával hozható összefüggésbe. Számottevőbb még az ipari, építőipari foglalkozások (9,2%), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (5,1%), kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (4,8%),irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (4,2%) és a gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások (4,0%) részaránya. Az összes közvetítés illetve a sikeres közvetítések FEOR szerinti megoszlása években Zala megyében Összes közvetítés Sikeres közvetítések Sikeres közvetítések megoszlása (%) Tárgyhóban lezárt közvetítések év 2012.év év.év év.év 0 Fegyveres szervek foglalkozásai ,1 0,0 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti ,6 0,3 vezetők, törvényhozók 2 Felsőfokú képzettség önálló ,5 1,3 alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú ,2 5,1 képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli ,2 4,2 (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási ,8 4,8 foglalkozások 6 Mezőgazdasági és ,5 1,9 erdőgazdálkodási foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások ,1 9,2 8 Gépkezelők, összeszerelők, ,3 4,0 járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő ,7 69,3 (egyszerű) foglalkozások FEOR ,0 100,0 A évi várható munkaerő-piaciforgalomra a 2012 szeptemberében végzett prognózis felmérés létszámgazdálkodással kapcsolatos kérdéseire 303 cég által adott válaszokból következtethetünk. Nyilatkozataik szerint 2013-ra 35%-uk tervezett létszámmozgást, mégpedig ezer fő felvételét és közel 900 fős kiáramlást. A 2013-ra vonatkozó előrejelzések szerint a létszámváltozásban a változás irányától függetlenül az előző évinél kisebb mértékű mozgást prognosztizáltak a munkáltatók. A felmérésben részt vevő cégek közül, akik a válaszok alapján pályakezdők felvételét is tervezték a évben leginkább a lakatos, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, egyéb termék összeszerelő, fémmegmunkáló, egyéb máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású, pék, édesipari termékgyártó, kárpitos, forgácsoló, általános irodai adminisztrátor, bolti eladó, villamos gépek és készülékek szerelője munkakörökben tervezték. Amikor már nemcsak a pályakezdők tervezett felvételére vonatkozott a kérdés, akkor a választ adó munkáltatók e munkakörök mellett még nagyobb számban jelölték meg a szabó, varró és a hegesztő munkaköröket. 68

69 Kiáramlás Beáramlás A felmérésben részt vevő, munkakört is megnevező cégek legnagyobb számban a szakorvos, szabó, varró, kárpitos, kútfúró, hegesztő, lángvágó, épületvillamossági szerelő, villanyszerelő, lakatos, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr munkaköröket jelölték meg tartósan betöltetlen álláshelyeknek. Várakozásaik szerint a évi visszaesés után 2013-ban kismértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma a megkérdezett körben. A 2013-ra tervezett létszámváltozások képzettségi szintek szerint leginkább a fizikai foglalkozásúakat érintik. Mind a munkaviszony megszűnések, mind a felvételek nagy része (95 ill. 93%-a) ilyen munkakörökre vonatkozik. A munkaviszony megszűnések és a felvételek többsége egyaránt a szakképzetlen munkavállalókból adódik. Beáramlási /kiáramlási adatok A munkaügyi központ nyilvántartásába belépők száma évben fő volt, a kilépőké közel , az előbbi 954-gyel több, utóbbi gyel kevesebb az egy évvel korábbinál évben a belépések száma 3,9%-kal emelkedett, a kilépéseké pedig 9,8%-kal csökkent évben a regiszterből kilépők 35,9%-a elhelyezkedett, 26,4%-a közfoglalkoztatásba került, 1,6%-ának rövid idejű kereső tevékenység folytatása miatt szünetelt a nyilvántartása, míg 36,1%-a egyéb ok miatt került ki. A belépések száma a Zalaegerszegi, a Zalaszentgróti és a Lenti Kirendeltségnél nőtt, a legnagyobb arányban az elsőként említettnél fővel, összesen 15,8%-kal. A másik három kirendeltségnél a viszonyítási időszakhoz képest visszaesett a belépők száma. A megelőző évhez képest a regisztrációból kikerülők száma legnagyobb arányban a Lenti és a Nagykanizsai Kirendeltségnél mérséklődött. A munkaügyi központ nyilvántartásába belépők/kilépők adatai évek Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala megye év (fő) év (fő) 263 Változás fő Változás -0,6 2,4-4,3 +15,8 +13,0-9,1 +3,9 % év (fő) év (fő) 099 Változás fő Változás % -7,9-14,3-13,2-10,0-1,3-2,9-9, évben közel 2950 fő pályakezdőt vett a munkaügyi szervezet nyilvántartásba, és majdnem 2370 fő lépett ki a rendszerből évben a regiszterből kilépő pályakezdők 34,4%-a elhelyezkedett, 17,2%-a közfoglalkoztatásba került, míg 3%-ának rövid idejű kereső tevékenység miatt szünetelt a nyilvántartása, 45,4%-a egyéb ok miatt lépett ki.a belépők száma 671 fővel nőtt, a kilépőké 32 fővel csökkent évhez képest.minden 69

70 2011/Jan 2011/Feb 2011/Mar 2011/Apr 2011/May 2011/Jun 2011/Jul 2011/Aug 2011/Sep 2011/Oct 2011/Nov 2011/Dec 2012/Jan 2012/Feb 2012/Mar 2012/Apr 2012/May 2012/Jun 2012/Jul 2012/Aug 2012/Sep 2012/Oct 2012/Nov 2012/Dec Kiáramlás Beáramlás kirendeltségen nőtt a nyilvántartásba került pályakezdők száma, legnagyobb arányban Letenyén 46,3%-kal, létszámát tekintve legtöbb fővel pedig a Zalaegerszegi Kirendeltségnél. A munkaügyi központ nyilvántartásába belépő/kilépő pályakezdők adatai évek Kirendeltség Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala megye év (fő) év (fő) Változás fő Változás % +24,4 +39,5 +21,5 +37,5 +16,0 +46,3 +29, év (fő) év (fő) Változás fő Változás % +23,3 +21,2-7,2-14,0 +1,6 +29,3-1,3 A regisztrációba belépő pályakezdők száma években egyaránt júniusban az iskolai tanév véget érésével illetve szeptemberben volt a legmagasabb. fő A regisztrációba belépő pályakezdők és az összes belépő számának havonkénti alakulása években Pályakezdők Összes álláskereső

71 2012. évben a munkaügyi központ regiszterébe belépőkön belül a pályakezdők aránya 11,7% volt, amely a megelőző évhez képest 2,3%-ponttal emelkedett. A belépőkön belül évben a pályakezdők aránya a Letenyei Kirendeltségen volt a legnagyobb 13,5%-kal, a megelőző évhez képest 5,1%-kal nőtt. % 16,0 14,0 A pályakezdők arányának alakulása a regisztrációba belépőkön belül kirendeltségenként év év 13,5 12,0 10,0 9,5 10,8 11,1 11,6 11,7 11,9 11,8 9,8 9,4 9,4 9,4 8,4 8,0 6,9 6,0 4,0 2,0 0,0 Lenti Zalaszentgrót Zalaegerszeg megyei arány Keszthely Nagykanizsa Letenye A munkaügyi szervezet regiszteréből kilépő pályakezdők aránya Keszthelyen volt a legmagasabb 10,5%-kal, de megyei átlag feletti volt még Zalaegerszeg és Letenye mutatója. % 12,0 10,0 8,0 A pályakezdők aránya a regisztrációból kilépőkön belül években kirendeltségenként év év 8,4 9,0 9,6 9,4 10,4 9,7 9,8 9,9 9,0 10,2 7,7 7,8 10,5 6,0 5,9 4,0 2,0 0,0 Lenti Nagykanizsa Zalaszentgrót megyei arány Zalaegerszeg Letenye Keszthely 71

72 fő A munkaügyi központ nyilvántartásába belépő pályakezdők közül a legtöbben (987 fő) szakközépiskolai, technikusi végzettséggel rendelkeztek, ők tették ki az összes belépő harmadát. Egynegyedük (738 fő) maximum általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, 21%-uk (355 fő) szakmunkásképzőt, vagy szakiskolát végzett, 12%-uk pedig gimnáziumi érettségivel rendelkezett. A felsőfokú végzettségűek száma 246 fő volt, és egyedül a diplomások számában látható a megelőző évhez képest csökkenés. A legnagyobb arányban (48%-kal) a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma nőtt a belépő létszámon belül, de jelentős volt még (40%-os) a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek létszámnövekedése is A munkaügyi szervezet nyilvántartásába belépő pályakezdők száma iskolai végzettség szerint években Zala megyében év év Maximum általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem % 40,0 A munkaügyi szervezet nyilvántartásába belépő pályakezdők iskolai végzettség szerinti megoszlása években 35,0 33,1 33, év év 30,0 25,0 20,0 25,1 25,0 19,5 21,1 15,0 10,0 10,5 12,0 11,8 8,4 5,0 0,0 Maximum általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem 72

73 A munkaügyi központ nyilvántartásába A munkaügyi központ nyilvántartásából belépő álláskeresők megoszlása kilépő álláskeresők számának alakulása a keresett állás FEOR kódja alapján a keresett állás FEOR kódja alapján évben évben Belépők Belépők Kilépők Kilépők 5113 Bolti eladó Bolti eladó Általános irodai adminisztrátor Portás, telepőr, egyszerű őr Portás, telepőr, egyszerű őr Általános irodai adminisztrátor Mechanikaigép-összeszerelő Mechanikaigép-összeszerelő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Pincér Pincér Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Intézményi takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Vagyonőr, testőr Kőműves Konyhai kisegítő Vagyonőr, testőr Kőműves Lakatos Szakács Szakács Lakatos Festő és mázoló Rakodómunkás Konyhai kisegítő Festő és mázoló Rakodómunkás Bútorasztalos Bútorasztalos Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Földmunkagép és hasonló könnyű- és Földmunkagép és hasonló könnyű- és 234 nehézgép 5111 Kereskedő kezelője 198 nehézgép kezelője 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 198 ügyviteli foglalkozású 5111 Kereskedő Általános iskolai tanár, tanító Targoncavezető Egyéb, máshova nem sorolható irodai, Általános iskolai tanár, tanító 182 ügyviteli 8425 Targoncavezető foglalkozású Szociális gondozó, szakgondozó Szociális gondozó, szakgondozó Húsfeldolgozó Húsfeldolgozó Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, Egyéb folyamatirányító berendezés 155 csemetenevelő vezérlője 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) Mezőgazdasági és ipari gép (motor) 153 karbantartója, javítója karbantartója, javítója 8219 Egyéb termék-összeszerelő Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, Anyaggazdálkodó, felvásárló 142 csemetenevelő 3622 Kereskedelmi ügyintéző Villamos gépek és készülékek műszerésze, Szabásminta-készítő 133 javítója 7534 Burkoló Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, Kereskedelmi ügyintéző 139 fűtés) 3623 Anyaggazdálkodó, felvásárló Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, Fodrász 128 fűtés) 7212 Szabó, varró Burkoló Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Fodrász Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett Forgácsoló 117 dolgozó 7325 Hegesztő, lángvágó Villamos gépek és készülékek 115 műszerésze, javítója 7114 Pék, édesiparitermék-gyártó Fizioterápiás asszisztens, masszőr Egyéb, máshova nem sorolható Pék, édesiparitermék-gyártó 105 feldolgozóipari gép kezelője 5135 Cukrász Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez 104 kötött gép kezelője 7323 Forgácsoló Szállodai recepciós Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Hegesztő, lángvágó Pultos Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével)

74 A Táblázat a munkaügyi központ nyilvántartása alapján készült, a 100 fő feletti adatokkal. A kilépők nem minden esetben a nyilvántartás szerinti keresett állásnak megfelelően helyezkedtek el. 74

75 A munkaügyi központ nyilvántartásába belépő A munkaügyi központ nyilvántartásából kilépő pályakezdő álláskeresők számának alakulása pályakezdő álláskeresők számának alakulása a keresett állás FEOR kódja alapján évben a keresett állás FEOR kódja alapján évben FEOR Belépők FEOR Kilépők (fő) (fő) 4112 Általános irodai adminisztrátor Általános irodai adminisztrátor Bolti eladó Bolti eladó Mechanikaigép-összeszerelő Pincér Pincér Mechanikaigép-összeszerelő Szakács Szakács Lakatos Portás, telepőr, egyszerű őr Anyaggazdálkodó, felvásárló Egyéb takarító és kisegítő Konyhai kisegítő Lakatos Portás, telepőr, egyszerű őr Anyaggazdálkodó, felvásárló Bútorasztalos Utazásszervező, tanácsadó Festő és mázoló Konyhai kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Festő és mázoló Utazásszervező, tanácsadó Fodrász Cukrász Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti 31 ügyintéző kivételével) 5211 Fodrász Egyéb, máshova nem sorolható irodai, 30 ügyviteli foglalkozású 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, Bútorasztalos 30 ügyviteli foglalkozású 9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, 26 csemetenevelő 3611 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti Rakodómunkás 25 ügyintéző kivételével) 5133 Pultos Kereskedelmi ügyintéző Kőműves Kőműves Intézményi takarító és kisegítő Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező Burkoló Szállodai recepciós Egyszerű ipari foglalkozású Burkoló Kereskedelmi ügyintéző Környezetvédelmi technikus Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, Intézményi takarító és kisegítő 22 csemetenevelő 8417 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Kereskedő Rakodómunkás Villamos gépek és készülékek 20 műszerésze, javítója 7323 Forgácsoló Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Marketing- és pr-ügyintéző Egyszerű ipari foglalkozású Gépésztechnikus Cukrász Egyéb, máshova nem sorolható technikus Forgácsoló Vagyonőr, testőr Egyéb, máshova nem sorolható 17 technikus 7331 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Gépésztechnikus Villamos gépek és készülékek műszerésze, Vendéglős 16 javítója 5111 Kereskedő Szociális gondozó, szakgondozó Szabó, varró Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Jogi asszisztens Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, 13 üzemeltető 5131 Vendéglős Középiskolai tanár Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, Marketing- és pr-ügyintéző 13 fűtés) 8219 Egyéb termék-összeszerelő Kozmetikus 13 A Táblázat a munkaügyi központ nyilvántartása alapján készült, figyelembe véve. A kilépők 75

76 közül az elhelyezkedők, nem minden esetben a nyilvántartás szerinti keresett állásnak megfelelően álltak munkába. Oktatási helyzetkép Zala megyében a 2011/2012-es tanévben (az óvodákat nem számítva) 174 közoktatási intézmény volt. Ezek száma a megelőző tanévhez képest 5-tel, az 2000/2001-es tanévhez képest 20-szal csökkent. 110 általános iskola, 24 szakiskola és speciális szakiskola, 24 szakközépiskola és 16 gimnázium volt. Közoktatási intézmények feladat ellátási helyei számának alakulása Zala megyében Tanév 1990/ / / / /2012 Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Összesen: Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 A közoktatásban tanulók száma a 2011/2012. tanévben a nappali oktatásban fő volt, amely a megelőző tanévhez képest 903 fővel, a 2000/2001-es tanévhez képest 20%-kal (8754fővel) kevesebb. Közoktatásban tanulók számának alakulása a nappali rendszerű oktatásban Zala megyében Tanév 1990/ / / / /2012 Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Összesen: Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 A közoktatásban tanulók száma a 2011/2012. tanévben a nappali és felnőtt oktatásban fő volt, amely a megelőző tanévhez képest 884 fővel, a 2000/2001-es tanévhez képest 20%-kal (8862 fővel) kevesebb. 76

77 Közoktatásban tanulók számának alakulása a nappali és felnőttoktatásban Zala megyében Tanév 1990/ / / / /2012 Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Összesen: Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 A kezdő évfolyamon tanulók száma Zala megyében a 2011/2012. tanévben 5835 fő volt, amely a megelőző tanévhez képest minimálisan, viszont a 2000/2001-es tanévhez képest már 20%-kal, az 1990/1991-eshez képest 36%-kal kevesebb. Kezdő évfolyamos tanulók számának alakulása a nappali és felnőttoktatásban Zala megyében Tanév 1990/ / / / /2012 Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Összesen: Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 Ha a nappali és felnőttoktatásban végzettek számának alakulását tekintve a évben a évhez képest a létszámadatokban növekedést csak a szakközépiskolában illetve a szakiskolában szakmai vizsgát tettek számában látható, a többinél visszaesést mutatnak az adatok. Végzettek számának alakulása a nappali és felnőttoktatásban Zala megyében Tanév év év év év év 8. évfolyamot eredményesen befejezte Szakiskola szakmai vizsgát tett Speciális szakiskola- szakmai vizsgát tett Szakközépiskola Érettségi vizsgát tett Szakmai vizsgát tett Gimnázium érettségi vizsgát tett

78 Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 A felsőoktatási intézményekben tanulók száma a szülők (hallgatók) állandó lakhelye szerint Zala megyében a 2011/2012-es tanévben 9213 fő volt, itt a megelőző tanévhez képest csak 119 fős csökkenés látható, ebből nappali munkarendben tanulók aránya 73% volt. A hallgatók száma évek között a 2005/2006-os tanévben volt a legmagasabb fővel, utána fokozatos visszaesés látható az létszámokban. Hallgatók száma a felsőoktatási intézményekben a szülők (hallgatók) állandó lakhelye szerint Zala megyében Tanév 2000/ / / / /2012 Az összes munkarendben: Nappali munkarendben: Forrás: Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012 A munkaügyi szervezet szakmai munkáját mérő fontosabb indikátorok alakulása A munkaügyi központ szakmai munkáját több indikátor mutató alakulása is tükrözi, amelyek alakulásáról negyedévente elemzések készülnek. Ezek egyike a nyilvántartott álláskeresők érintett létszáma és az abból foglalkoztatottá váltak száma a különféle célcsoportokat kiemelten kezelve illetve a képzésbe kerültek száma. Zala megyében az álláskeresők érintett létszáma évben fő volt, az egy évvel korábbihoz hasonló szinten alakult, annál mindössze 53 fővel kevesebb. A csökkenés mértéke 0,2%, amely megegyezik az országos adatok mérséklődésének nagyságával. Ebből a 25 év alatti nyilvántartott álláskeresők száma 5354 fő (15,9%)volt, a évhez képest 9,7%- kal emelkedett. Országos viszonylatban is emelkedett a 25 év alattiaknak az érintett létszáma, de a növekedés nagysága (4,3%) jóval kisebb volt, mint Zalában. Mutató Megnevezés év év Változás a megelőző évhez képest fő fő fő % A nyilvántartott álláskeresők Zala ,2 éves érintett létszáma országos , A 25 év alatti nyilvántartott Zala ,7 álláskeresők érintett országos létszáma ,3 A kirendeltségek közül háromnál (Zalaegerszeg, Letenye, Zalaszentgrót) nőtt az álláskeresők érintett létszáma, háromnál pedig csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb mértékben a Keszthelyi Kirendeltségnél 3,5%-kal. 78

79 fő A nyilvántartott álláskeresők érintett létszáma években Zala megyében Zala megye: : : év év Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye A nyilvántartott álláskeresők érintett létszámából foglalkoztatottá váltak száma évben fő volt, a évi hasonló időszaknál több mint 1100 fővel kevesebb. A támogatott és nem támogatott álláshelyekre történő elhelyezkedés eltérő irányban változott a bázisévhez: a nem támogatott állásokban elhelyezkedettek száma 9404 fő volt, amely a bázis időszakhoz képest kevesebb lett 1543-mal (14,1%-kal), míg a támogatással foglalkoztatottá váltaké 6914 fő volt, ez évhez képest 432-vel (6,7%-kal) emelkedett évben az álláskeresők érintett létszámából foglalkoztatottá válók aránya megyénkben 48,4% volt ez az országosnál 3,1%-ponttal kedvezőbb az egy évvel korábbitól viszont 3,2%-ponttal elmarad. A támogatott állásokra vonatkozóan 20,5% (országos adat: 22,7%), a nem támogatottakra 27,9% a mutató értéke (országos adat: 22,6%), a támogatottakra vonatkozó arány kedvezőbb a megelőző évinél 1,3%-ponttal. A foglalkoztatottá váltak aránya a Zalaszentgróti és a Letenyei Kirendeltségnél volt a bázisidőszakinál kedvezőbb. A foglalkoztatottá váltak aránymutatója a kirendeltségek közül Lenti és Zalaszentgrót esetében a legkedvezőbb (57,4% és 57,0%), ami elsősorban a támogatással foglalkoztatottá válók arányának jelentős emelkedésének köszönhető.ugyancsak a megyei átlag feletti elhelyezkedési mutatóval rendelkezik Letenye (53,9%) és Keszthely (53,8%). A Nagykanizsai Kirendeltségnél a legalacsonyabb (41,9%-kal), valamint a Zalaegerszeginél 46,9%-kal. Letenyei és a Zalaszentgróti Kirendeltségnél a kistérségi startmunka mintaprogramok nagy száma jelentős szerepet játszott a mutató emelkedésében. 79

80 % A foglalkoztatottá válók aránya kirendeltségenként években Zala megyében ,3 41,9 49,4 46,9 51,6 48,4 57,0 54,3 53,8 53,9 54,4 52,7 62,7 57, Nagykanizsa Zalaegerszeg Zala megye Keszthely Letenye Zalaszentgrót Lenti A 25 év alatti álláskeresők érintett létszáma évben 5354 fő volt, ebből 2373 főnek sikerült elhelyezkednie. Így a foglalkoztatottá válók aránya 44,3% lett. A foglalkoztatottá válók aránya a 25 év alatti álláskeresőknél a legkedvezőbben a Lenti Kirendeltségnél alakult (58%), míg a leggyengébben Nagykanizsai Kirendeltségnél 40,5%-kal. Foglalkoztatottá váltak számának és arányának alakulásaa 25 év alatti nyilvántartott álláskeresőknél a 25 év alattiak érintett létszámához viszonyítva Kirendeltség megnevezése Foglalkoztatottá váltak év év száma aránya száma aránya (fő) % (fő) % Változás fő %-pont Keszthely , ,9 19-0,9 Lenti , ,0 33 2,7 Nagykanizsa , , ,3 Zalaegerszeg , ,2 19-5,7 Zalaszentgrót , ,5 4 1,1 Letenye , ,8 31 0,0 Megye összesen , , ,7 A támogatással foglalkoztatottá válók aránya a 25 év alattiaknál a évi 15,8%-ról évre 18,2%-ra emelkedett, míg a támogatás nélkül foglalkoztatottá válók aránya 33,2%-ról 26,1%-ra esett vissza, ami ennek a korosztálynak az elhelyezkedési nehézségeit tükrözi. 80

81 A hátrányos helyzetű álláskeresők, köztük a fiatal álláskeresők elhelyezkedését elősegítő aktív támogatási eszközök a munkaügyi központ gyakorlatában A foglalkoztatást elősegítő képzés a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresőknek nyújtható egyik legfontosabb elhelyezkedést elősegítő támogatási forma. A munkaügyi központ számára évtől elsősorban az európai uniós pénzügyi lehetőségek jelentették ennek a finanszírozási forrását. A munkaügyi központ által nyújtott képzésekbe bekapcsolódók száma évben 726 fő volt, amely a megelőző évhez képest 117 fővel több. A nők aránya 47,8%-ot, a férfiaké 52,2%-ot tett ki. A képzést megkezdők egyötöde, 146 fő 25 év alatti fiatal volt. fő 250 Munkaerő-piaci képzésbe bekapcsolódók száma években Zala megyében Zala megye: 2011.év: 609 fő 2012.év.:726 fő Lenti Zalaszentgrót Letenye Keszthely Nagykanizsa Zalaegerszeg A TÁMOP A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása elnevezésű projekt keretében2012. évben valamennyi támogatási formát tekintve fő bevonása történt meg a különböző célcsoportokban. A konstrukció célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra való belépésének/visszatérésének segítése komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal, támogatásokkal évbenlegnagyobb arányban tartós munkanélküliek kerültek a programba (31,0%), ezt követi a pályakezdők-, illetve 25. életévüket be nem töltött álláskeresők részaránya 23,7%-kal, aztán az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők aránya 19,7%-kal. A bevont létszám célcsoportonkénti alakulása évben a következő volt: Alacsony iskolai végzettségűek, illetve elavult 100 fő szakképzettségűek Pályakezdő-, illetve 25. életévüket be nem töltött 193 fő álláskeresők Ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők 160 fő 81

82 A programba való belépést megelőző 12 hónapon belül 31 fő gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesültek vagy jelenleg is részesülnek. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak 78 fő Tartós munkanélküliek, tartós munkanélküliséggel 250 fő veszélyeztetettek Összesen: 812 fő évben a TÁMOP programon belüliképzés keretében 442 fő kezdhette meg tanulmányait. Összesen 32 tanfolyam indult, amelyeknél fokozott figyelmet fordított a munkaügyi központ a hiányszakmákra pl. burkoló, CNC forgácsoló, gyakorló ápoló, szociális gondozó, szerkezetlakatos, festő, élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, szakács, cukrász évben 24 tanfolyam indult ebben 23 szakmára történő képzés valósult meg 351 fővel, a évben az elindult 32 tanfolyamon a évhez képest 17 új szakmára irányuló képzést támogatott a munkaügyi központ, és 15 olyat, amely már évben is volt, 442 fő bevonásával évben 11 képzővel, évben 14-gyel állt kapcsolat a munkaügyi szervezet. A képzési támogatás befejeződése utáni 180. napon történő vizsgálat szerint a évben 72 fő közül 28 fő állt munkaviszonyban (38,8%), a évben pedig 234 fő támogatási ügye zárult le, ebből 65 fő volt foglalkoztatva a nyomonkövetés időpontjában. A képzés mellett a tavalyi évben szolgáltatásokba összesen 812 fő, bértámogatásba 155 fő, bérköltség támogatásba 200 fő, vállalkozóvá válás támogatásba 15 fő, míg a munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítésbe 11 fő bevonása történt meg a TÁMOP program keretén belül. A TÁMOP / Újra tanulok kiemelt projekt általános célja, hogy javuljon a felnőttek képzés iránti motivációja, illetve a képzés által nagyobb eséllyel juthassanak be, illetve vissza a munkaerőpiacra, valamint a foglalkoztatottak nagyobb eséllyel őrizhessék meg munkahelyüket ben Zala megyében a projekt keretében az országos közfoglalkoztatásban részvevő munkáltatók, és a START Mezőgazdasági programban résztvevő önkormányzatok munkavállalói számára indított a munkaügyi központ képzéseket. Összesen 17 tanfolyamot sikerült megszervezni, és hallgatókkal feltölteni. A 17-ből eddig 5 képzés fejeződött be - még 2012-ben -, amelyek mind az országos közfoglalkoztatáshoz kapcsolódtak (kisgépkezelő és motorfűrész-kezelő tanfolyamok). A véget ért tanfolyamok során 88 hallgató tett sikeres vizsgát, 100%-os sikerességi mutatót produkálva. A képzés eredményes befejezését követően egyszeri támogatás folyósítására került. A START Mezőgazdasági program keretében Zala megyében 12 oktatási helyszínnel indultak el a Háztáji növénytermesztés és tartósítás elnevezésű képzések. Az indulási létszámunk 205 fő volt. A tanfolyam óraszáma összesen: 1179, a képzés tényleges befejezése december 19-én lesz A megyében a regisztrált felnőttképző intézmények száma összesen

83 Képzéssel kapcsolatos monitoring adatok A munkaügyi szervezet év óta rendszeresen nyomon követi, hogy a képzési támogatás lejárta után bizonyos idő elteltével hányan létesítettek munkaviszonyt az általa támogatott tanfolyamokon résztvettek közül és évek között a tanfolyam befejeződése után három hónappal valamennyi személy kérdőívet kapott a munkaügyi központtól, amelyen az elvégzett tanfolyam színvonalával és az utána történő elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések voltak és ezek feldolgozásra kerültek évtől - az informatikai rendszer megújulásával egyidejűleg - megváltozott a vizsgálatok módszertana, nyomonkövetéses adatlap kiküldés a képzés befejeződése után 180 nappal csak azoknak történik, akiknek a munkaerő-piaci helyzetét illetően a Nemzeti Adó és Vámhivatal illetve a munkaügyi szervezet nyilvántartásából nem nyerhetők információk. Az ezekből az adatforrásokból származó információkat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal az adattárház rendszerén keresztül csatolja vissza a munkaügyi központok felé. Az adattárházi rendszeréből jelenleg és közötti időszakban befejeződött tanfolyamok nyomonkövetési adatai összevontan (évekre történő bontás lehetősége nélkül) kérdezhetők le valamennyi finanszírozási forrásra (TÁMOP 1.1.1, 1.1.2, 1.1.3, Decentralizált Foglalkoztatási Alap, központi képzési keret) együttesen. Ebben az időintervallumban a munkaügyi központ támogatásával összesen 274 tanfolyam ért véget, közel 3000 fővel, a záró létszám 44,7%-a állt munkában a nyomonkövetés időpontjában. A befejeződött tanfolyamok 62%-a (171 db) szakképesítést adó OKJ-s képzés volt, és a végzett hallgatók háromnegyede (2252 fő) ezeken szerezhette meg új ismereteit. A vizsgált időintervallumban 27 idegnyelvi (angol és német) ismereteket adó tanfolyam befejődött be összesen 297 fővel, amelyeken már szakmával rendelkezők vehettek részt. 290 fő szakképesítést nem adó, kiegészítő képzéseken tanult (pl. ECDL, Vállalkozásszervező, Ügyviteli gyakorlócég stb. tanfolyamok), míg 73 fő közlekedési hatósági, 83 fő felzárkóztató, reintegráló képzésben részesült. A közötti időszakban befejeződött a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamok számának alakulása fajtájuk szerint Szakképesítést nem adó, kiegészítő képzés; 32 db; 12% Közlekedési, hatósági; 38 db; 14% Felzárkóztató képzés; 6 db; 2% Idennyelvi képzés; 27 db; 10% OKJ-s képzés; 171 db; 62% 83

84 Tanfolyamot befejezettek számának alakulása a közötti időszakban befejeződött a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamoknál Szakképesítést nem adó, kiegészítő képzés; 290 fő; 10% Felzárkóztató képzés; 83 fő; 3% Közlekedési, hatósági; 73 fő; 2% Idennyelvi képzés; 297 fő; 10% OKJ-s képzés; 2252 fő; 75% A befejeződött tanfolyamok közül elhelyezkedési szempontból az alábbiak voltak különösen sikeresek, ahol az elhelyezkedési arány 50 % feletti volt: Ápoló, CNC fogácsoló, Cukrász, Elektronikai műszerész, Hegesztő, a Kőműves, Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő, Szerkezetlakatos, Szociális gondozó és ápoló, Szakács, Pincér, Pénzügyiszámviteli ügyintéző tanfolyamok. Az idegen nyelvi képzések elvégzése után 180. nappal a tanfolyamot befejezettek munkában állási aránya összességében 46,2%-os volt. Pályakezdők elhelyezkedését elősegítő új támogatási forma volt évben az Első munkahely garancia központi munkaerő-piaci program A Nemzetgazdasági Minisztérium pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében központi munkaerő-piaci programot indított. A program elősegítette a nyugállományba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását, emellett a pályakezdő számára biztosította az első munkahelyen a munkatapasztalat szerzést, megalapozta a Kormány Munkahelyvédelmi Akcióterv -ének 25 év alattiakat érintő programelemét, ugyanakkor a munkáltató számára kockázatmentessé tette a foglalkoztatás munkakipróbálási szakaszát. A teljes programidőszak augusztus 6-tól december 31-ig tartott, ezen belül a foglalkoztatás támogatására szeptember 1-től december 31-ig volt lehetőség. A program célcsoportját a nyilvántartásunkban szereplő pályakezdő álláskeresők, kiemelten a szakképzetlenek és tartós álláskeresők alkották. A program elemei, a támogatási konstrukció: Munkaerő-piaci szolgáltatás: Bérköltség támogatás: Munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítése Azon álláskeresők esetében, akik a munkavégzést lakó/tartózkodási helyüktől eltérő településén is vállalták, a programban a bérköltség támogatás mellett lehetőség volt a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítésére is. 84

85 A munkaügyi központ évben 147 kérelmet bírált el pozitívan, amely 184 fő munkahelyének támogatását jelentette. E program keretében évben is lehetősége lesz a munkaügyi szervezetnek a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegíteni Pályaválasztási kiállítás A munkaügyi központ hossza évek óta rendszeresen megrendezi a három napos Pályaválasztási Kiállítást és Szakmabemutatót, amely mindig nagy érdeklődésre tart számot. A rendezvény megvalósításának az a célja, hogy a pályaválasztásban, közép-és felsőoktatásban, felnőttképzésben érintett intézményekkel közösen segítséget nyújtson a pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló általános- és középiskolai tanulóknak, valamint a pályakorrekciót tervező felnőtteknek a döntésük meghozatalában. A rendezvény olyan komplex információs és szakmai segítő rendszer, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelő alapot biztosít. A kiállításon évben az összes Zala megyében jelenleg hiányszakmaként megfogalmazott képzési szakirány megjelent (szakács, kőműves, szerkezetlakatos, ácsállványozó, szerszámkészítő, gépi forgácsoló, szociális gondozó, hegesztő). A kiállítók köre közép- és felsőfokú oktatási intézményekből, munkaerő-piaci képző intézményekből és további partnerekből kerül ki. A rendezvényen a pályaválasztás előtt álló fiatalok egy helyen és egy időben kaphatnak bőséges elméleti ismeretet és szemléletes gyakorlati képetaz iskolák képzési rendszeréről, az oktatott szakmákról, a képzéssel megszerezhető végzettségről, képesítésről. Szakmai bemutatókon keresztül ismerhetik meg a jelenlegi hiányszakmákat, valamint számos egyéb szakma fortélyait. A program keretében a munkaügyi szervezet személyre szóló pályaorientációs tanácsadással, valamint munkaerő-piaci, képzési és foglalkoztatási információkkal segít. A diákok pályaorientációs teszteket tölthetnek ki, több szakma gyakorlati bemutatóját tekinthetik meg, próbálhatják ki. A pályaválasztás elősegítése érdekében a munkaügyi központ munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtást biztosít. A szolgáltatás nyújtásának helyszínei: Elsősorban a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában működő Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) Másodsorban a szolgáltatás szakmai tartalmának megfelelő tevékenységek helyszínei (pl. iskola, állásbörze, pályaválasztási kiállítás). A FIT pályaválasztással kapcsolatos feladatai: Csoportos pályaorientációs foglalkozás tartása általános és középiskolások számára; Pályaorientációs információs nap tartása osztályfőnököknek; Középiskolásoknak tájékoztató tartása az iskolaválasztás, továbbtanulás, munkavállalás kérdéseiről; Tájékoztató előadások tartása pályaválasztással kapcsolatos rendezvényeken. 85

86 Pályaorientáció A Szakképzési Törvény alapján már 8. évfolyam befejezési után annak a tanulónak, aki szakközépiskolába jelentkezik szakmai ágazatot, aki szakiskolába jelentkezik, szakmát kell választania. Emiatt az általános iskola befejező évéhez érve fontos döntés elé kerülnek a tanulók és a szüleik. A megalapozott döntéshez helyes önismeretre van szükség, valamint ismeretekkel kell rendelkezni a választott pályáról, az ahhoz szükséges képességekről és ezek megszerzésének lehetőségeiről. Ezért szükséges egy olyan pályaorientációs rendszer kiépítésére, amely az általános iskola osztályos tanulói számára tud segítséget nyújtani. Ennek keretében: A pályaorientációs csoportfoglalkozások célja, hogy a tanulók önálló pályaválasztási döntését előkészítse, megismerve saját érdeklődési körüket, képességeiket és a választható pályák körét. A program során a gyerekek játékos, interaktív formában ismerhetik meg saját érdeklődési körüket, képességeiket és az ezekhez kapcsolódó pályaköröket, szakmákat, valamint lehetőségük van számítógépes önismereti kérdőívek kitöltésére is. Az önismereti programok eredményeiből rajzolódik ki az a pályakör, mely a pályaválasztásnál szóba jöhet. Lényeges, hogy az érdeklődő a kiválasztott pálya követelményeiről, körülményeiről és képzési szintjeiről minél többet megtudjon. Mindezek bemutatására széles kínálat áll rendelkezésre szakmaleírásokból, videofilmekből, melyeket a tanulók a foglalkozásokon egyénileg is megnézhetnek. A pályaorientációs tevékenység másik fontos eleme az üzemlátogatás, melynek célja, hogy a pályaválasztás előtt álló 7. és 8. osztályos gyerekek betekintést nyerjenek a szakmák világába. Fontos, hogy a diákok ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék az általuk elképzelt, vagy kiválasztott szakmákat. A pályaválasztás előtt álló fiatal idejekorán szembesül az egyes szakmák gyakorlatával, ami elősegíti tudatos döntését. 86

87 1.4. A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés céljainak összehangolása. A jól működő szakképzési rendszer országosan, megyei szinten és a térségekben mint a jövőbe történő beruházás, elsősorban közép és hosszútávon, jelentős hatást gyakorol a Megyei fejlesztési tervben megjelölt számos célkitűzés elérésére. A Zala megyei fejlesztési terv célkitűzései koherensek az EU 2020-ig kidolgozott tematikus célkitűzéseivel. Kiemelve ezek közül azokat, amelyek közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban állnak a szakképzés-fejlesztési célokkal és tervvel: EU fejlesztési célok Foglalkoztatás és munkavállalói mobilitás ösztönzése Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Zala Megye fejlesztési céljai Elszegényedő társadalmi rétegek tudáshoz való hozzáférésének javítása Fiatalok elvándorlásának mérséklése. Társadalmi depresszió kezelése, felkészítés a munkára integrált programok a szegénység és kirekesztettség kezelésére. A jövő iparágait és a hagyományos ágazatokat támogató rugalmas képzési rendszer A megyére mint egységes egészre vonatkozóan megfogalmazott közép- és hosszú-távú célok között, az első helyek egyikén olvasható : A megyei felsőoktatás és szakképzés összehangolása és hatékony fejlesztése, a felsőoktatással is együttműködő innovációs tevékenység támogatása. 87

88 A szakképzéssel szembeni elvárások: 1./ Kötelező feladat: a 8.évfolyamot eredményesen elvégzett tanulók tankötelezettségének teljesítése 2./ Az érettségizett, de a felsőoktatásban nem megjelenő 21 év alatti tanulók képzettséghezjuttatása Szakképzési fejlesztési terv 3. (elsősorban helyi) Gazdasági igényeknek való megfelelés megfelelés 4. Társadalmi elvárások (piacképes, hasznosítható tudás közvetítése) 1./ Sajnos ma Magyarországon sem a tudásnak, sem a kétkezi munkának nincs meg az a becsülete, amely a szakképzést az azt megillető helyre emelné, holott mindannyian tudjuk, hogy egy ország gazdagsága a termelésből, az érték előállításából fakad. A szakképző iskolába jelentkező tanulók jelentős hányada nem, vagy kevéssé érdeklődik az iránt a szakma iránt, amelyet ő tanul. Többeknél a szülő választja a szakmát, vagy a maradék elv alapján oda vették fel. A felmérések alapján kijelenthetjük, hogy a szakiskolát megkezdő tanulók között találjuk a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) tanulók jelentős hányadát. Ez utóbbi jelentős hátrányokkal induló, de speciális képzést nem igénylő tanulók számára is biztosítani kell a tankötelezettség teljesítését, úgy, hogy a rendszerből oly módon lépjenek ki, hogy előttük reális lehetőség nyíljon az öngondoskodásra. A megyei fejlesztési koncepció ezzel a témával több helyen az esélyegyenlőség és az öngondoskodás témakörben is - foglalkozik. Ennek fényében javaslom, - és erre vonatkozóan a Megyei területfejlesztési koncepcióban nem láttam említést hogy a gyakorlat igényes szakmák ( pl. kőműves és hidegburkoló, festő, mázoló, tapétázó stb.) minden térségben kapjanak helyet a képzési struktúrában. Már napjainkban is ezek a szakmák a legkedveltebbek a roma kisebbség körében. Másrészt a 88

89 szakmai végzettség megszerzése után a munkavégzésre jóval nagyobb lehetőséget biztosít, mint bármely műhely szakma. Ha alkalmazottként nem talál munkahelyet az ifjú szakmunkás, akkor az önálló munkavégzés megkezdése nem igényel szinte semmilyen beruházást. Másik kitörési pont a mezőgazdaság, a gazdálkodás lehet, amelynek fejlesztését a Megyei koncepció valamennyi térségében szorgalmazza. 2./ A Megyei fejlesztési koncepció tartalmazza a felsőoktatás erősítését a megyében, de a továbbtanulási keretszámok és a bejutáshoz szükséges magas pontszámok miatt sok érettségivel rendelkező diák számára nyújt néha parkoló pályát, többségében viszont a későbbi megélhetés forrását, az érettségi utáni szakképzés. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy a szakmája után érdeklődő szakközépiskolát végzett tanuló a felsőoktatásban is milyen jelentős előnnyel indul azokkal szemben, akik ilyen irányú (sem elméleti, sem gyakorlati) ismereteket nem szereztek. Az egészségügy, a szociális, a műszaki és az agrár ágazat kiváló szinterei és fejlesztendő területei az érettségi utáni szakképzésnek. A szépészet ágazat, amely nem csak a megyében, hanem az egész országban nagy népszerűségnek örvend a jelentkezők körében, nem kapott helyet a koncepcióban. Ugyanakkor a Balaton-part és a térség melegvizű forrásai köré kiépült és folyamatosan fejlődő, bővülő szálloda és üdülőövezet az ágazatban szakmát szerzők számára biztosít munkalehetőséget. 3./ Magyarország gazdasági helyzete nem engedhet meg magának olyan beruházást, amelynek nincs hozadéka. Helyes az a törekvés, hogy olyan szakembereket képzését kívánja finanszírozni, akiknek van helye a munkaerőpiacon. Továbbra is fel kell kutatni a hiányszakmákat és ösztönözni a tanulókat, hogy ezeket minél többen válasszák. Nem szabad megfeledkezni azonban azokról a kis szakmákról, amelyekből az évi 2-3 fő képzése kielégíti a munkaerőpiacon jelentkező hiányt. Javaslatom, hogy az ilyen tradicionális szakmák képzése ne kerüljön elutasításra. Kis létszám esetén is, egy képző intézményben, kerüljön fel a képzési kínálatba. Ezzel kapcsolatban a koncepció a Dél Zalai térségben meghatározott célok között sorolja fel a hagyományos iparágakhoz kapcsolódó szakképzés fejlesztését. Erre azonban a megye minden területén szükség van. A megyei koncepcióban a stratégiai célok között a második pontban fogalmazódik meg: megyei szakképzés átstruktúrálása, a szükséges profiltisztítás végrehajtása. 89

90 A folyamat a szakképzés minden szereplője számára várhatóan fájdalmas lesz, hiszen több szereplő különböző érdekei fognak ütközni ezen a fronton. - Az állam, amely költség-hatékonyan szeretné ellátni feladatát és minél hamarabb szeretné élvezni befektetése eredményét. - A gazdaság, amely olyan munkaerőt szeretne, amely jól képzett, kreatív, hatékony. - A szülők, akik nagyon határozott elképzelések mentén, de költség-hatékonyan szeretnék gyermeküket kitaníttatni. - Az iskola, aminek lehet, hogy évtizedekre visszanyúló tradíciói, humánerőforrása és infrastruktúrája van egy képzéshez kötődően. A szakképzési fejlesztési terv egzakt mérési eredmények alapján, a résztvevők legszélesebb spektrumának bevonásával kívánja ezt a folyamatot elindítani. Leszögezve azt, hogy a változtatásokat hatásvizsgálatoknak kell követni, és szükség esetén az eredményeket figyelembe véve közös akarattal, azon módosítani. 4./ A társadalom, konkrétan a szülők és maguk a diákok is, valamint mindannyian akik a dolgozók munkájának eredményét és a szolgáltatásokat igénybe vesszük, komoly elvárásokat fogalmaznak meg a szakképzéssel kapcsolatban. - a szülő és a diák nevelést, biztonságot és piacképes tudást vár el. - a fogyasztó olyan szakembert, aki kifogástalan, gyors és kreatív munkát végez számára A megyei területfejlesztésből adódó szakképzés-fejlesztési célok. 1./ Az EU célkitűzéseit figyelembe véve a lemorzsolódást 2020-ig 10% alá kell csökkenteni. - A megoldást a Híd I-II programok beindítása jelenthet - A legkorszerűbb technikák bemutatása és az alkotás örömének megerősítése. - Az általános iskola oktatási hatékonyságának növelése Javaslat: Az általános iskolákban a technika órák nem töltik be azt a szerepet, amit évvel ezelőtt, és a tanulók elég későn találkoznak a munka világával. Már a hatodik, de legkésőbb a hetedik osztályban egy összehangolt program keretében, meg kellene szólítani őket. A program révén lehetőség nyílna mindenki számára arra, hogy ne csak megnézze, de ki is próbálja mit jelent dolgozni, alkotni. Ebben a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának kiemelt szerep juthatna. 2./ Profiltisztítás, a megye munkaerő piaci igényeinek figyelembevételével. 90

91 A figyelembe kell venni a megye 3 térségének eltérő adottságait. 3./ Fejleszteni, erősíteni azokon a területeken, ahol hiány mutatkozik. Itt is figyelembe kell venni a 3 zalai térség eltérő adottságait. Észak- Zala : -. műszaki szakképzés fejlesztése. - a térség járműipari, gépipari és mechatronikai iparának munkaerő igényének kielégítése - agrár képesítések, gazda képzés indítása - nyelvi kompetenciák bővítése - újraiparosítási tervek megvalósításához bútor-, építő- kerámia-, textil- és élelmiszer ipari szakemberek képzése Dél- Zala: - műszaki szakképzés fejlesztése - hagyományos iparágak kapcsolódó szakképzés fejlesztése - közlekedés, informatika, elektronika, és mechatronika ipar munkaerőigényének kielégítése - agrár képesítések, gazda képzés indítása, - húsfeldolgozó ipari, és tejipari még működő vállalatok munkaerőigényének ellátása - nyelvi kompetenciák bővítése - az újraiparosítás elősegítése új faipari, textilipari és élelmiszeripari szakemberekkel - gyógyturizmus fellendítését segítő szakemberek képzése Zala balatoni térsége: - nyelvi kompetenciák fejlesztése - agrár képesítések, gazda képzés indítása, - turizmus, vendéglátás, gyógy turizmus bővítése, egészségügyi végzettségű szakemberek képzése Hiányolom a fejlesztési koncepcióból a Keszthely és Hévíz környékére vonatkozóan akár kisebb volumenű újraiparosítás tervét. A központi felvételi rendszer nem támogatja, sőt nagyon megnehezíti a szakmai csoportok kialakítását. A Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott az osztály és csoport létszámokra vonatkozó minimum és maximum értékek az oktatást segítik - hiszen kisebb 91

92 létszámú csoportokkal könnyebb az eredményes munka- ugyanakkor az intézmények a beérkezett jelentkezések alapján nehezen tudják megadni a felvehető keretszámokat úgy, hogy minden területre arányosan kerüljenek be a tanulók és a kialakult osztályok is a törvény által előírt létszámnak megfeleljenek. 1.5 A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata Helyzetelemzés Tanulói létszámok: Megyénkben az elmúlt esztendőkben a középiskolai és szakképző osztályokban a tanulói létszámok az alábbiak szerint alakultak (forrás: KSH adatbázis): Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakközépiskola Összes Mindezt grafikonon szemlélve látható, hogy az elmúlt években a demográfiai csökkenést a szakközépiskolai osztályok vezették le, míg a gimnáziumi és szakképzési létszámok állandónak tekinthetők: Középiskolai és szakképzési létszámok év év év év év év év Összes gimnázium Összes szakiskola Összes szakközépiskola Összes speciális szakközépiskola A tanulók számának csökkenése az elkövetkező időszakban is várható. A létszámok alakulását a KSH adatbázisra építve - az alábbi grafikonnal szemléltethetjük (a 2018-as adat 92

93 a 2011-ben első osztályos tanulókat jelenti: forrás KSH, így ezek a gyerekek márt bent vannak a közoktatási rendszerben): 2450 Középfokra bekerülő tanulók várható száma ( ) A diagramról leolvasható, hogy javulás csak 2018-ra várható. A népességadatokat figyelembe véve (Belügyminisztérium: január 1) a későbbi kilátások már sokkal rosszabbak (Ezek a gyerekek még nem járnak iskolába, 1-6 évesek voltak 2012 januárjában): A középfokra bekerülők várható száma Látható, hogy négyéves ingadozás után drasztikusan csökken a tanulók száma. Ha a képzés arányait tekintjük, akkor az első táblázat adatainak összevetéséből az alábbi eredményt kapjuk: 93

94 Mutatók Gimnázium 27,91% 28,86% 28,93% 30,17% 30,06% 30,08% 30,48% Szakközépiskola 49,61% 47,81% 46,18% 44,26% 44,91% 44,59% 42,65% Szakiskola 20,54% 21,37% 23,04% 23,56% 23,10% 23,35% 24,76% Speciális szakiskola 1,81% 1,82% 1,85% 1,88% 1,93% 1,85% 1,97% A táblázatból látható, hogy az elmúlt években a gimnázium részesedése 30% körüli a szakközépiskola 44%, a szakiskola 24% körüli részesedéssel bír megyénkben a köznevelésben, szakképzésben. Ha az országos eredményekkel hasonlítjuk össze, látható, hogy a szakképzés tekintetében megyénkben sokkal jobb a helyzet. Mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai arány magasabb az országosnál. Az országos arányok: Gimnázium 34,47% 34,98% 34,79% 35,48% 34,58% 34,36% 34,39% Szakközépiskola 42,64% 42,46% 42,09% 41,22% 41,59% 41,56% 41,08% Szakiskola 21,35% 20,89% 21,42% 21,59% 22,11% 22,38% 22,81% Speciális szakiskola 1,54% 1,67% 1,70% 1,71% 1,71% 1,70% 1,71% Fejlesztési elképzelések A helyzetelemzés alapján úgy gondoljuk, a megyénkben tapasztalható arányok sokkal jobban tükrözik az oktatáspolitika által felvázolt jövőképet, mint amit az országos rátából kiolvashatunk. Véleményünk szerint a három középfokú képzés súlyozása a következő lehetne az elkövetkező években: Gimnázium 30% Szakközépiskola 43% Szakképzés 25% Speciális szakiskola 2% Ezek az arányok hosszútávon is tarthatóak, de ehhez egyeztetni kell a nem állami fenntartású középfokú oktatási intézmények fenntartóival is. A várható létszámok alapján ezzel a rátával számolva, valamint a tanulócsoportok (osztályok) létszámát a középiskolai képzésben a nemzeti köznevelési törvény előírásainak betartásával 28 fővel, szakképzésben - osztályonként két gyakorlati csoporttal számolva - 24 fővel figyelembe véve, Zala megyében a középfokon az alábbi osztályszámokkal lehetne a közoktatást működtetni: 94

95 Gimnázium Szakközépiskol a Szakképzés Speciális szakiskola Összesen Az adatok alapján látható, hogy középtávon nem nagyon lesz változás az osztályok számában, hosszú távon azonban a drasztikus csökkenés miatt át kell gondolni, milyen megoldásokkal lehet a helyzeten javítani. Mindezek mellet kiemelt figyelmet kell fordítani az általános iskolai képzésre. Erre azért van szükség, mert a duális szakképzés bevezetésével nagymértékben csökken a közismereti képzés óraszáma. El kell érni, hogy az általános iskolából olyan diákok kerüljenek ki, hogy az olvasás-szövegértés és a matematikai-logika kompetenciaterületen olyan szinten legyenek, hogy tudásuk elegendő legyen a szakképzésük elméleti óráinak elsajátításához. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot kell tartani az általános iskolával, segíteni őket azzal, hogy a szakképzés igényeit folyamatosan eljutassuk az alapképzéshez. A fenti két kompetenciaterület mellett még az idegen-nyelvi és az IKT kompetenciaterület fejlesztését tartjuk fontosnak. Mai világunkban digitális írástudás nélkül már elvesznek a fiatalok, idegen nyelv nélkül pedig nehéz a munkavállalás az Uniós országokban, de sokszor már itthon is. Sajnos az előbbi területen még mindig nem a szóbeli kifejezőkészségen van a hangsúly, ezért el kellene érnünk, hogy a nyelvoktatás súlypontja akár a kerettantervi rendelet módosításával is a verbalitás irányába tevődjön át. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy a szakképzésben levők is megkapják azt a közismereti képzést, ami a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából szükséges. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmai órák keretében is fejlesszük a tanulók szövegértési és logikai kompetenciáját. Sajnos a közismereti órakeret erre nem elegendő, ezért lesz erre szükség. A szakképzés és köznevelés célja közös, olyan fiataloknak kell elhagyniuk az iskolát, akik képesek lesznek felnőttként is az önképzésre, új ismeretek befogadására, feldolgozására, az élethosszig tartó tanulásra. Mai rohamosan fejlődő világunkban e nélkül nem lesznek sikeres, aktív tagjai társadalmunknak, a munka világának. Fontosnak tartjuk a szakképzés visszahatását a köznevelési rendszerre. Az iskolában dolgozó gyakorlati- és szakoktatók, elméleti tanárok folyamatos gyakorlati képzését kell szorgalmazni. A gyerekekkel az iskolákban foglalkozóknak ismerniük kell, hogy a tanulószerződéses fiatalok milyen eszközöket berendezéseket használnak, ezek használatát az oktatóknak is el kell sajátítaniuk. El kell érni, hogy a tanárok néhány hónapot üzemi környezetben tölthessenek. 95

96 Hangsúlyoznunk kell annak fontosságát, hogy a felnőttképzést is közelebb kell vinni az iskolához. Legtöbb esetben amúgy is a köznevelésben alkalmazott pedagógus, szakoktató végzi az oktatómunkát a felnőttképzés kereteiben, sokszor a tanműhelyt is az iskola adja. Ha ezek a képzések a közvetítő kihagyásával az intézményhez kerülnének közvetlenül, akkor az itt szerzett tapasztalatokat az oktatók a köznevelési rendszerben is tudnák kamatoztatni Fejlesztési célok Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása Fejlesztési javaslat: A 2. szakképesítés ingyenes megszerzése támogatása Szakmastruktúra Fejlesztési javaslatok: A megye négy városában - Keszthely, Lenti, Nagykanizsa, és Zalaegerszeg - folyó szakképzés elegendő a munkaerő piaci igények kielégítésére. A Csapi Szakiskola és Kollégium egyedi oktatási formája szükséges hogy megmaradjon a szakképzés kínálatában. Szakközépiskola, szakiskola: az új képzési forma népszerűsítésével javasoljuk növelni a jó képességű tanulók beiskolázását, a munkaerő piaci igények figyelembe vételével célszerű felülvizsgálni a beiskolázási ágazatok számát, az ágazati, szakmacsoportos, és a technikus képzéseknél törekedni kell arra, hogy a gyakorlati képzés minél nagyobb arányban külső munkáltatóknál történjék, növelni a szakmai kínálatot a lányok számára, ehhez a megyei iparfejlesztési koncepció felülvizsgálata Speciális szakiskola: a megyében működő Speciális szakiskola Intézményegységben megteremteni a feltételeket a sajátos OKJ képzésekhez Beiskolázási, kibocsátási adatok Fejlesztési javaslatok: Szakközépiskola, szakiskola törekedni kell arra, hogy a szakmacsoportos, ágazati képzésből a tanulók minél nagyobb arányba folytassák tanulmányaikat technikus képzésben, vagy szakmunkás képzésben; a munkaerő-piaci igények figyelembe vételével a Közúti közlekedésüzemvitel ellátó szakmánál a C 1 gépjármű kategória jogosítvány megszerzésének támogatása. 96

97 Épület- és szerkezetlakatos szakma képzését kiegészíteni a tűzvédelmi ismeretekkel, a daru kezelés, és a daru kötözés alapismereteivel Pályaorientáció Fejlesztési javaslat: a megyére kiterjedő egységes pályaorientációs, és pályaválasztási rendszer kialakítása, a rendszer kialakításába, és működtetésébe be kell vonni mindazokat a szervezeteket, akik ezen a területen eddig is tevékenykedtek, egyre több munkáltatót ösztönözni arra, hogy botosítsanak lehetőséget az általános iskolás tanulóknak, egyes szakmák gyakorlati bemutatásához. Üzemlátogatások, szakmai bemutatók, tájékoztató előadások szervezése a pályaválasztásban érintett korosztályok diákjai, szülei, tanárai, pedagógusok, nevelők körében. Jogszabályi háttér: évi 187. sz. törvény a szakképzésről: 76. (1) A gazdasági kamara- a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint- közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban. 85. (1)-(8) pályaorientációról ( től hatályos) (XII.) évi 323. sz. Kormányrendelet IV. fejezete a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai 21. o) pontja a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert A feladatok széleskörűek, felöleli egyrészről az általános iskolákkal, a szakképző intézményekkel, valamint több más pályaválasztással foglalkozó intézményekkel való együttműködést, másrészről az szakmaválasztással kapcsolatos információáramlást a vállalkozók, pedagógusok, valamint a diákok, szülők között. Iskolai csoportok részére szervezünk üzemlátogatásokat. Az egyes szakmák konkrét, gyakorlati bemutatásán keresztül fontosnak tartjuk, hogy fiatalok kíváncsiságára építve élményszerű szakmabemutatókat láthassanak a gazdasági szervezeteknél. Elengedhetetlen a helyes és reális döntés meghozatalához az, hogy a fiatalok ismerkedjenek meg minél több szakmával, ugyanakkor tisztában legyenek a különböző iskolatípusokkal, érdeklődésükkel, saját képességeikkel, valamint adottságaikkal. 97

98 A szülői értekezleteken, az osztályfőnöki-pályaorientációs órákon, a pályaválasztási rendezvényeken és az iskolai nyílt napokon a tanácsadó tájékoztatást ad a szakmákról és a hiányszakmákról a tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak, s hogy a továbbiakban milyen lehetőségek vannak a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás útján. A Szakmák színháza című színdarabot a szombathelyi Weöres Sándor Színház rendezésében mutatják be a megye több településén. Elsősorban az általános iskolák felső tagozatos diákjai érintettek a témában, ezért igyekszünk minél több tanulóval megismertetni a darabot. A színészek az ápoló, ács-állványozó, szerkezetlakatos,női szabó és a hegesztő szakmák szépségeit mutatják be speciális színházi technika segítségével A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata Fejlesztési célok A leszakadó, hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását szolgálhatnák olyan szociális szövetkezetek létrehozása, amelyek munkalehetőséget biztosítanának a pályakezdő munkanélkülieknek, segíthetné a munka világába való bekapcsolódást, lehetőséget biztosítana a korábban megszerzett tudás fenntartására, esetleg bővítésére.(nem közmunka programra gondolunk, hanem egy átfogó projektre, amely értéket teremt, segítséget nyújt, és lehetőség szerint utat mutat) Zala megyében a gépipar megerősítése minden térségben előre lendítené a gazdasági fejlődést. Keresni kell a lehetőségeket a meglévő cégek támogatására, bővítésére, elsősorban új gépipari cégek telepítésére, az állami külpiaci intézmények intenzívebb támogatásával.. A vállalkozások befektetési kedvének növelésére kedvező finanszírozású hiteleket kell biztosítani. Az energiafogyasztás XX. századtól mind az ipar, mind a magán felhasználók tekintetében egyre jelentősebb. A föld élhetőségének fenntartása előtérbe került. Új iparágként jelenik meg a bioenergetika. Erősíteni kell azokat a törekvéseket, amelyek a megújuló energia, a bioenergia előállításával, hasznosításával foglalkozik. Ennek az iparágnak a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, ezért érdemes építeni rá, és ennek kapcsán a szakképzések körét tovább kell bővíteni a megyében. Az EU ajánlása alapján 2020-ig meg kell oldani az oktatásból lemorzsolódó tanulók számának 10% alá csökkenését. Ennek érdekében a kiscsoportos oktatással, gyakorlatigényes szakképesítések oktatásával, a híd programok beindításával biztosítani kell és lehet a tankötelezettség teljesítését mindenki számára. A Balatoni régióban valamint az idegenforgalomban gazdag gyógy- és termál szolgáltatásokat nyújtó térségekben a turizmus, vendéglátás, fitness- wellness szakmák továbbfejlesztése. Ezen belül is kiemelten a gyógy- és termálturizmussal kapcsolatos szakmák fokozott erősítése, a idegenforgalomban közreműködő gazdálkodók igénye szerint. 98

99 A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata Fejlesztési célok Az általános iskolákkal való kapcsolat fejlesztése annak érdekében, hogy a szakképzésben lecsökkent közismereti képzés miatt több figyelmet fordítsanak a gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozásra az olvasás-szövegértés és a matematika-logika kompetenciaterületen, hogy a szakképzésben képesek legyenek elsajátítani a tananyagot. Kiemelten kell kezelni a nyelvi és az IKT kompetencia-területet, a digitális írástudás, és a több nyelven történő kommunikáció érdekében. A szakképzésben résztvevőknek meg kell kapnia azt a közismereti képzést, ami a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából szükséges. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmát oktatók a gyakorlatban frissíthessék fel ismereteiket szakterületükről. Erősíteni kell az iskolákban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést. 99