Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció

Átírás

1 Zala Megyei Szakképzés- Fejlesztési Koncepció Zalaegerszeg, március 28.

2 Tartalom 1. Helyzetelemzés Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 4 felvázolása, az összefüggések feltárása A szakképzés alapelvei A törvény hatálya és az intézmények A szakképzés dokumentumai A szakmai képzés részletes szabályai (szakmai elméleti, gyakorlati képzés) A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése Szakképzés a felsőoktatásban A képzések fejlesztésének támogatása Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése Szervezeti struktúra A fővárosi és megyei kormányhivatalok Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nemzeti Munkaügyi Hivatal Oktatási Hivatal Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép Intézménystruktúra Szakmastruktúra Beiskolázási, kibocsátási adatok A Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokról RFKB és MFKB döntései, azok érvényesülései Iskolai tanműhelyekben lévő tanulók szakmánként Helyzetkép Demográfiai helyzet Foglalkoztatási helyzetkép Munkaerő-piaci helyzetkép Pályaválasztási kiállítás Pályaorientáció A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés céljainak A megye területfejlesztéséből adódó szakképzés-fejlesztési célok A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata Helyzetelemzés Fejlesztési elképzelések 94

3 1.6. Fejlesztési célok Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, 96 felvázolása, az összefüggések feltárása Szakmastruktúra Beiskolázási, kibocsátási adatok Pályaorientáció A megyei szakképzés és a megyei területfejlesztés kapcsolata A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata 99

4 1. Helyzetelemzés 1.1. Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása Az alábbiakban összegzett jogszabályi környezet feltárásával kapcsolatban az alábbi fejlesztési feladatokat célszerű átgondolni: Némi ellentmondásnak látszik a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban, az hogy a évi CLXXXVII. tv a szakképzésről 42. (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthet; ugyanakkor a 26. (1) alapján a szakiskolai képzésben a 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével a szakképző iskolában vagy gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Nem tisztázott egyértelműen a tanulószerződés kötésének pontos időpontja. Rendezetlen kérdésnek látszik, a szakképzési törvényben a 2. szakképesítés megszerzésének feltételeinek szabályai. A szakképzési törvény rendelkezése szerint csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes az iskolarendszerben. A jogszabályok nem rendezik a külső gyakorlati munkahelyen történő foglalkoztatás jogi kérdéseit, nem ad lehetőséget sem tanulószerződés, sem együttműködési megállapodás megkötésére. A jogszabályi környezet elemzését célszerű a szakképzésről szóló törvény mentén a többi érintett jogszabállyal kiegészítve követni A szakképzés alapelvei: A szakképzési törvény 1. -ban megfogalmazottak szerint a következő alapelveknek kell érvényesülni a szakképzésben: (1) Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben 1 meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. (2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó szervezet - a 61. (3) bekezdésében foglaltak szerint 2 - eltiltható a szakképzésben való részvételtől évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata (1) A területileg illetékes gazdasági kamara végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést folytató szervezetet a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére és a hiányzó feltételek tizenöt napon belül történő pótlására, amennyiben az ellenőrzése során azt észleli, hogy 4

5 (3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. (4) A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni. (5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. (6) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok megvalósítása és együttműködésük során kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni. (7) Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is A törvény hatálya és az intézmények A vonatkozó jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a szakképzés iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai képzések keretében hogyan valósulhat meg (5.. (1)). A törvény értelmében a szakmai képzés irányulhat rész-szakképesítés megszerzésére, (Nemzeti Köznevelési tv. szerint a speciális szakiskolákban illetve a Híd 3 program keretében), állam által a) a gyakorlati képzést folytató szervezet tárgyi vagy személyi feltételei nem felelnek meg a gyakorlati képzés folytatására vonatkozó jogszabályoknak, b) a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést nem a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja, c) a tanulószerződés nem felel meg e törvény előírásainak, d) a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz maradéktalanul eleget, vagy e) a 60. (4) bekezdése alapján ellenőrzött feltételek valamelyikét nem teljesíti. (2) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet az (1) bekezdés szerinti végzésben előírt kötelezettségének a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a területileg illetékes gazdasági kamara a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten - tizenöt napos határidővel - kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. (3) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti, c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy d) a gyakorlati képzés folytatásának e törvényben meghatározott feltételeit továbbra sem biztosítja, és ezzel a tanuló komplex szakmai vizsgára történő eredményes felkészítését veszélyezteti, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetet törli a nyilvántartásból, és három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. Erről a jogsértést megállapító határozat egyidejű megküldésével a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gyámot) tájékoztatni kell. A területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásból törlő és a gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülõ differenciált fejlõdési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvetõ ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerõpiacra történõ belépéshez szükséges 5

6 elismert szakképesítés megszerzésére, munkakör betöltéséhez szükséges foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére. A tv. hatálya kiterjed a 3. értelmében a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre, a szakmai képzésben részt vevő szervezetekre és magánszemélyekre az országos gazdasági kamarákra, országos érdekképviseleti szervekre és a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölő egyéb szakmai szervezetekre, továbbá tv hatálya kiterjed a komplex szakmai vizsgára a szakmai vizsgát szervező intézményre, a komplex szakmai vizsga valamennyi szereplőjére, a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra és az életpálya-tanácsadási szolgáltatás minden szereplőjére, valamint a pályakövetési rendszert működtetőkre, és azokra akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szakképzés intézményeiről a vonatkozó jogszabály 4. (1) bekezdése, 21., 22., 23. és 24. rendelkezik összhangban a Köznevelési tv 7. -val. A szakiskolában és a szakközépiskolában szervezett képzés a Nemzeti Köznevelésről szóló 12. és 13. -ban foglalt általános szabályok szerint folyik. A szakképző iskola fenntartásával kapcsolatos szabályokat és követelményeket a szakképzésről szóló tv. 5. és az 5/A tartalmazza, ehhez kapcsolódik a 202/2012. számú kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A szakképzés dokumentumai ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történõ felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítésérõl a szervezõ iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára igény esetén biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyrõl a szervezõ iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történõ továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történõ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelõtti és délutáni idõszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevõ pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhetõ olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelõs miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenõrzésére vonatkozó keretszabályokat is. (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában a kormány által szabályozott keretek között szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki (2) A szakképző iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntése elõtt az elnök kikéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. 6

7 Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. A szeptember 1-től hatályos OKJ-ban már nem szerepelnek a felsőfokú szakképesítések. Helyette Felsőoktatási törvény felsőoktatási szakképzések indítására ad lehetőséget, és a csak a felsőfokú oktatási intézmények számára. Az OKJ szerkezetéről a vonatkozó tv. 6. -a rendelkezik összhangban az 105/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról rendelettel. A szakmai képzések kimenetének ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerét a Szakmai és Vizsgakövetelmények írják elő. A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmi elemi a szakképzési törvény 7. -ban találhatók. Az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó egységes kötelezően alkalmazandó elemeket a szakképzési kerettantervekben találjuk. A felnőttképzésben a kerettanterv alapján képzési programot kell készíteni a Felnőttképzésről szóló tv ban foglaltak szerint. Szakképzési tv. 8. -a rendelkezik a szakképzési kerettantervek tartalmáról, összhangban a nemzeti köznevelési törvénnyel. A képzések során elsajátított szakmai követelmények egységes eljárás keretében történő mérése a komplex szakmai vizsgán történik. (Szakképzésről szóló tv. 9. ) A nemzeti köznevelésről szóló tv. 6. (5), (6)-e foglalkozik általánosságban a szakmai vizsgákkal. A szakmai vizsgákkal kapcsolatos részletes szabályok Szakképzésről szóló tv. 10., 11., 12., 13., , 16., 17., 18., 19. és 20. -ban találhatók. Ezen szabályokból csak a felnőttképzésre vonatkozik a 10. (1), 12. (2), a 18.. A évi CI. tv a Felnőttképzésről erről a témáról nem rendelkezik A szakmai képzés részletes szabályai (szakmai elméleti, gyakorlati képzés) A szakképző iskolában az iskolarendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. számú melléklete - alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32. szerint kell megszervezni. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények, amelyek a szakképzésről szóló tv ában találhatók, összhangban vannak a nemzeti köznevelésről szóló tv. 3. mellékletében foglaltakkal. A szakmai gyakorlati képzés elvei, feltételei, szabályai a szakképzésről szóló tv ig, amely tartalmazza: a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás feltételeit, a biztonságos munkavégzés követelményeit, megtartott foglalkozások adminisztrációját, a tanulók juttatásának szabályait. Külön szabályozza a jogszabály a gazdasági kamarák szerepét a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításában. Hatósági, törvényességi és szakmai ellenőrzés a szakképzésben az illetékes kormányhivatal feladata A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése Az MFKB többek között közreműködik a munkaerő-piaci információk, foglalkoztatási prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Javaslatot 7

8 tesz az indítandó állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre, illetve a keretszámokra, továbbá a szakközépiskolák ágazati képzéseire (kivéve a jogszabályban meghatározott speciális területeket pl.: művészetek), az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az állami és az EU-s forrásokból támogatott szakképesítésekre. Meghatározza a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket, részt vesz az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált keret szétosztásával kapcsolatos feladatokban. Közreműködik a különböző szinteken folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve Szakképzés a felsőoktatásban A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés szervezhető. A felsőoktatási szakképzésben az oktatás képzési program szerint folyik, amelyet a felsőoktatási intézmény a miniszteri rendeletben megjelent képzési és kimeneti követelmények alapján készít el. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít, de önálló munkakör betöltésére és tevékenységek végzésére jogosít. A felsőoktatási szakképzésre a felsőoktatási felvételi eljárás rendje szerint lehet bejutni adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszámkeret, valamint pályaalkalmassági feltételek mellett 40. (1). A felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszony létesül, a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés hallgatói munkaszerződés alapján végezhető (44. ). A képzés költségviselése a törvény 46. -ban szabályozott. A miniszter a felsőoktatás fejlesztéssel kapcsolatos egyik feladata a felsőoktatási szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata A képzések fejlesztésének támogatása szabályait a évi CLV. törvény írja le. Különös tekintettel tartalmazza a gyakorlati képzés támogatását, tárgyi feltételeinek javítását szolgáló források megszerzésének és elszámolásának szabályait. 8

9 1.2. Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése Szervezeti struktúra A szakképzés fő résztvevői Nemzeti Munkaügyi Hivatal (koordinálás, szakképzés fejlesztés, OKJ) Minisztérium ok (törvényalkot ás) Klebelsberg Intézményfenntart ó Központ Szakképző iskolák (szakképzett munkaerő) Regisztrált felnőttképző intézmények (szakképzett munkaerő) Munkaerőpiac (munkaerő igény) Kamarák, Egyesületek (hiányszakmák) Munkaügyi Központ Munkaügyi Kirendeltségek A fenti ábra tartalmazza a szakképzésben résztvevő, azt alakító, koordináló legfőbb szervezeteket, intézményeket. 9

10 A fővárosi és megyei kormányhivatalok Munkaügyi Központja A fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörben támogatás nyújtható. Döntését megelőzően figyelembe veszi: a) a bejelentett munkaerőigényeket, b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat, c) a munkaerőpiaci előrejelzéseket. A munkaügyi központnak azokat a képzési irányokat kell kiválasztania, amelyekhez tartozó képzéseket elvégzett személyek várhatóan a legnagyobb arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium véleményének meghallgatásával - a Nemzetgazdasági Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket állami felnőttképzési intézmény nyújt a támogatásban részesülők számára. A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felnőttképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a jogszabályban foglaltaknak megfelel. A kirendeltség választja ki az Flt ának (1) bekezdésében meghatározott személyek közül azokat a személyeket, akiknek a képzésben történő részvételét javasolja. A kirendeltség az 1. (4) bekezdésében meghatározott esetben azokat a személyeket, akiknek a képzésben való részvételét javasolja, a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet véleményének kikérésével választja ki. A kirendeltség és az (1) bekezdésben meghatározott személy együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ezt követően a kirendeltség tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott személyt azokról a képző intézményekről, amelyek az általa vezetett jegyzék szerint a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést folytatnak. Ha több ilyen intézmény szerepel a kirendeltség által vezetett jegyzékben, ezek közül az (1) bekezdésben meghatározott személy választja ki azt az intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerületének (továbbiakban: tankerület) államigazgatási feladatait érintő tevékenységéről az alábbiakban számolok be szeptember 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet ( továbbiakban: kormányrendelet) előírásainak megfelelően létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK), amely feladatait a tankerületeken keresztül látja el. A KLIK a kormányrendeletben foglaltak alapján Központi Hivatalból és tankerületi hálózatból áll, melyben a megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, utóbbi illetékessége bizonyos köznevelési feladatok tekintetében (szakképzés, kollégiumok, pedagógiai szakszolgálatok stb.) a megye egész területére kiterjed. 10

11 2012. decemberében megkezdődtek az egyeztetések - köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvényben foglaltak szerint - az önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közötti intézmény átadás-átvételi megállapodások megkötésére január 1-jétől elindult az új fenntartói rendszer, és így az óvodák kivételével - általános szabályként - állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszköz-ellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása. A január 1-jétől indult új fenntartói rendszerben az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent. Az eltelt két és fél hónap szakmai feladatait a központi előírások figyelembe vételével - a fent említetteken túl a folyamatban lévő tanév aktuális feladatinak, valamint a soron következő feladatainak koordinálása, irányítása, a hasonló intézményi teendők esetében az egységes iránymutatás kialakítása jellemezte. A Zalaegerszegi Tankerület fenntartásába került intézményektől kértük, hogy az eddigi fenntartótól elvárt módon teljesítsék a Tankerület felé a 2012/2013. tanév I. félévéről szóló szakmai beszámolójukat. A 2012/2013. tanév II. félévének tantárgyfelosztását is megkaptuk az intézményektől. Ezek a dokumentumok lehetővé tették a tankerület illetékességébe tartozó általános, alapfokú művészeti, szakképző iskolákkal, kollégiumokkal, pedagógiai szakszolgálati intézményekkel, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekkel való ismerkedést. Az intézményi munkatervek beküldése folyamatban van. A középfokú iskolai felvételi eljárást intézményeinkben figyelemmel kísérjük és a ét követően, mint fenntartó kapcsolódunk be a folyamatba: a benyújtott kérelmek alapján a jogorvoslati eljárást betartva a 3/2012.(VI.8.) EMMI rendelet előírásait ig fejezzük be. A 100/1997.(VI.13.) Korm. rendeletnek megfelelően, megérkeztek a középiskoláink 2012/2013. tanév tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó érettségi összesítői a fenntartóhoz. Az alapító okiratokról, határidőre a megadott szempontok szerint teljes körűen adatot szolgáltattunk, jeleztük a várható változásokat. A felmerült kérdésekben egyeztettünk az iskolákkal és az előző fenntartóval. Azon intézményeinkben, ahol kiszervezésre került az önkormányzati feladatot jelentő közművelődési terület, illetve az óvoda, az igazgatói kötelező óraszámok változását leellenőriztük. Az intézményekben dolgozó óraadók, megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok felmérése megtörtént. Az országos állományi adatbázis kialakításához kiküldésre kerültek a táblázatok, melyeket folyamatosan töltenek és küldenek be az intézmények. Aktuális feladatként a tankönyvrendelésekhez a Könyvtárellátóval kötendő szerződéseket szignálják az igazgatók és küldik aláírásra tankerületünkbe. A központ felé megtörtént az adatszolgáltatás a szakmai szolgáltatásokról. A szakiskolai ösztöndíjak elszámolása és a 2013 májusáig tartó időszakra történő igénylése, valamint az adatmódosítások az intézmények részéről az elektronikus felületen megtörténtek, melyeket kinyomtatva papíralapon ig beküldtek a tankerülethez. Ezen dokumentáció aláírása és továbbítása az NMH-hoz folyamatban van. A mindennapi működésben felmerülő kérdések megválaszolása folyamatos, csak úgy, mint az intézményeket szakmailag érintő panaszkezelés és a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos eljárások kezelése. A Zala Megyei Intézményfenntartó Központ ( továbbiakban: ZMIK) fenntartása alá tartozó köznevelés intézmények esetében az intézmények és a hozzájuk kapcsolódó vagyon tényleges 11

12 átadása még nem történt meg, ezért március 31-ig ideiglenes jelleggel a ZMIK vitte tovább az előző évben is ellátott fenntartói, egyes középirányítói és az önállóan működő intézmények tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatok nagy részét. A ZMIK fenntartása alá tartozó köznevelési intézmények KLIK-be történő tényleges beolvadása várhatóan március 31-ig lezajlik. A Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében az ZMIK foglalkoztatotti állományából a KLIK foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési intézményekkel kapcsolatos szakmai és funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) döntésének értelmében a foglalkoztatottak március 31-i hatállyal kerülnek át a KLIK-hoz. Az irányító szerv döntése alapján, a köznevelési intézmények és alkalmazottaik, a feladatellátásukat, illetve a fenntartói joggyakorlást szolgáló vagyon, valamint a fenntartói feladatokat ellátó alkalmazottak, a köznevelési intézményekkel kapcsolatos folyamatban levő ügyek átadás-átvételét március 31-ig végre kell hajtani a ZMIK és a KLIK között. A KLIK fenntartásába kerülő köznevelési intézményeket érintő projektek átadása március 31- ig a fentiekkel együtt megvalósul Nemzeti Munkaügyi Hivatal A Hivatal a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő feladatai keretében 1. ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el, 2. gondoskodik a hátrányos és fogyatékkal élők képzésének tanügyi és képzési dokumentumairól, 3. végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését, kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével, továbbá az európai uniós irányelvekkel, javaslatot tesz módosítására, illetve korszerűsítésére, 4. egységes alapelvek szerint fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat, 5. kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer magyar adaptációját, 6. fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, 7. gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat; 8. szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők szakmai továbbképzését, valamint a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit, 9. működteti a tájékoztatási szolgálatot és a céginformációs központot, valamint on-line módon a Magyar Nemzeti Observatory Irodát, és a nemzeti referencia és koordinációs pontot, melynek keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, 10. szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a forgalmazásukat, 11. koordinálja a szakközépiskolai szakmai érettségi tantárgyak követelményének és a szakmai érettségi tételeknek az egységes elvek szerinti kidolgozását, 12. kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzésben, a szakképzési kerettanterv teljesülésének egységes szakmai-pedagógiai ellenőrzési módszertanát és felkészít a használatára, 12

13 13. összeállítja az országos szakképzési (szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi, szakképzési szakértői) névjegyzéket, valamint elkészítésének és kiadásának szabályait, 14. kialakítja és gondozza az országos szakképzési névjegyék - vizsgaelnöki, a vizsgabizottsági és a szakértői - adatbázisát, és gondoskodik a névjegyzék nyilvánosságra hozataláról, 15. a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert, 16. kidolgozza és működteti az életpálya-tanácsadási szolgáltatást, valamint továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert, 17. titkársági feladatokat lát el a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Testület, a Nemzeti Képesítési Bizottság, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tekintetében, 18. ellátja a térségi integrált szakképző központok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, 19. egységes rendszerben összeállítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok szakképesítésekkel kapcsolatos beiskolázásra vonatkozó javaslatait, és előkészíti a döntés meghozatalára, illetve a jogszabályi megjelentetésre. A Hivatal a szakképesítésekkel összefüggő feladatai keretében 1. kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgáztatási követelmények elkészítésének egységes alapelveit, elvégzi a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat a gazdasági kamara által kidolgoztatott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek vonatkozásában, 2. koordinálja és ellátja - a gazdasági kamara hatáskörébe tartozó szakképesítések kivételével - a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a szakképesítések kerettantervek, a szakmai tantárgyak tankönyvek, tartalomelemek és tanulmányi segédletek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A Hivatal a szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében 1. kialakítja és gondozza a fővárosi, megyei kormányhivatalok által megküldött vizsgaszervezési engedélyek összesített országos jegyzékének adatbázisát, 2. kidolgozza és gondozza a szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzéséhez szükséges alapelveket és a szakképesítésenként a speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, 3. valamennyi szakképesítés tekintetében - egyeztetett eljárásrend szerint - megbízza a szakmai vizsga elnökeit, a gazdasági kamara hatáskörébe tartozó szakképesítések esetében a megbízás a gazdasági kamara javaslata alapján történik, 4. egységes elvek alapján koordinálja a komplex szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatevékenységek vizsgatételeinek, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozását, 5. szervezi valamennyi vizsgaidőszakra a szakmai vizsgatételek - a megyei, fővárosi kormányhivatal útján - vizsgaközpontokhoz való eljuttatását, 6. egységes eljárásrend szerint szervezi az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát valamennyi szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés tekintetében, 13

14 Oktatási Hivatal A Kormány a Hivatalt jelöli ki a) a Kt. szerinti közoktatási információs iroda feladatainak ellátására; b) az Nftv. szerinti felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként, a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként, továbbá a hallgatói ösztöndíjszerződések tekintetében a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szervként. A Hivatal rendszeresen ellenőrzi a közoktatási szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat, a pedagógus-továbbképzések szervezőit, a Magyarországon működő felsőoktatási intézményeket és e tevékenységek tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. A magyarországi felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát - ide értve annak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő megvalósulását is - a regisztrációs központ engedélyezi. Az engedély a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés hiányában tagadható meg. A Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatainak ellátására a Kormány a Hivatalt, valamint a jogszabályban foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Szt. szerinti szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás lefolytatására és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok ellátására. A fővárosi és megyei kormányhivatal rendszeresen ellenőrzi a szakmai vizsga vizsgaszervezési feladatainak ellátását és e tevékenység tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A megyei fejlesztési és képzési bizottság a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. A bizottság közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. A bizottság a fentiekben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság 14

15 a) a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire, b) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg. A bizottság a) kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi, b) javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés), c) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, d) kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé - a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt változtatások megtételét, e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek, szakmai kamarák, szakmai szervezetek ZMKIK feladatai - részvétel a szakképzési rendszer feltételeit érintő kérdések meghatározásában, - részvétel a képző intézmények minősítési rendszerének kialakításában és a minősítések lefolytatásában (iskolai és iskolarendszeren kívüli), - tanulóigények nyilvántartása, - beiskolázás, pályaválasztás koordinálása, szakmai segítése, - gyakorlóhelyek szakmai alkalmasságának minősítése, ellenőrzése, - tanulószerződések engedélyezése, nyilvántartása, ellenőrzése, - részvétel az átképzések szervezésében, kapcsolattartás a képző szervekkel, - a vizsgákról és a vizsgabizottságokba delegált tagokról nyilvántartás vezetése, - a mesterképzés és vizsgáztatás szervezése, - a Megyei Szakképzési Tanács működtetésében közreműködés, - a Szakképzési Alap felosztásában való közreműködés, - kapcsolatot tart a megye szakképző intézményeivel és azok fenntartóival 15

16 I.3. Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép Intézménystruktúra Helyzetelemzés A megye szakképző hálózata mind tartalmi kínálatában, mind a rendszer elérhetőségében, és struktúráját tekintve megfelelően differenciált hálózat. A megyében hat településen működik szakképzés. Az állami fenntartású tizenöt szakképző iskola közül háromban gimnáziumi képzés is folyik, kettő speciális szakképző, és egy iskolában az óvodától a szakiskoláig folyik képzés elsődlegesen roma származású gyerekkel. Az alábbi táblázat tartalmazza a megye állami fenntartású szakképző iskoláit: Település Iskola neve Létszám 2012/2013. tanév Csapi Térségi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 64 Hévíz Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola Keszthely Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 994 Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi 765 Szakképző Iskola és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskola 293 Zöldmező utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális 89 Szakiskola Lenti Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 62 Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola 344 dr. Mező Ferenc - Thury György Gimnázium és Szakképző 1140 Nagykanizsa Iskola Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 1605 Zalaegersze 712 g Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola 1173 Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és 1250 Szakiskola Páterdombi Szakképző Iskola 1089 Béke Ligeti Általános Iskola, és Speciális Szakiskola és EGYMI 94 A 2012/2013. tanévben szakközépiskolában 6137 fő, szakiskolában szakiskolában 282 fő tanul. 3292fő, a speciális A 2007 ben a Szakképzési Törvény, a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvények módosítása, és az EU-s támogatások felhasználására országszerte létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok. Megyénkben kettő TISZK jött létre: 1. Az Észak Zalai TISZK Nonprofit Kft.-t Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat, Keszthely Város Önkormányzata és Zala Megyei Önkormányzat hozta létre ben hét szakképző intézmény bevonásával. 16

17 2. A Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft. t Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, Csapi és Zalaújlak Községi Önkormányzatok Intézményfenntartói Társulása, Pannon Egyetem, DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt., és a HEAT-Gázgép Kft. alapított ban, három szakképző iskola bevonásával. A létrejött TISZK ek az iskolák jogi önállóságának megtartása mellett többek között feladata volt élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése, a szakképzés minőségének javítása, a szakképzés és a munkaerő-piac közti összhang megteremtése. A HEFOP 4.1.1, , a TÁMOP , és a TIOP projektek segítségével infrastrukturális, és eszközfejlesztést hajtottak végre, melyek hozzájárultak a megye szakképzésének fejlesztéséhez január 01. től az új évi CXC. Köznevelési Törvény, és CLXXXVII. Szakképzési Törvény alapján a szakképzés állami fenntartás, és finanszírozás alá került. A létrejött megyei tankerület látja el a szakképzés szervezését, működtetését, és irányítását Szakmastruktúra Helyzetelemzés Megyében a 2013/2014. tanévben speciális szakiskolai, szakiskolai, szakközépiskolai, és felsőfokú szakképzésben folyik képzés. A megye szakképzést folytató intézményeinek többségében egy helyen folyik szakiskolai, és szakközépiskolai oktatás. Kettő iskolánál van csak szakközépiskolai, és egynél csak szakiskolai képzés. A felsőfokú szakképzés a következő tanévben kifutó jelleggel kikerül a középfokú szakképzés keretéből a jogszabályi változás következtében. Szakközépiskola Szakközépiskolánál négy évig tartó ( évfolyam) szakmacsoportos oktatás folyik, melyet érettségi zár le. Ezt követi egy, vagy két éves ( 1/13. 2/14. évfolyam) technikus képzés. Ez a fajta oktatási forma 2017/2018. tanévben fejeződik be. 2013/2014. tanévtől ágazati beiskolázás kezdődik. A negyedik év végén egy szakmai tárgyból is érettségi vizsgát kell tenni, mely egy ágazati munkakör betöltésére képesít. Ezt követően a szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt technikus szintű OKJ-s végzettség szerezhet. 2013/2014. tanévben 20 ágazatra tervezik a beiskolázást a 9. évfolyamra iskolák. (1. számú táblázat) Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy iskolánként hány darab ágazatra iskoláznak be ( 2. számú táblázat): 17

18 Ágazatonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 3.számú táblázat) Egy keszthelyi ( 6 db), egy nagykanizsai ( 8 db), és kettő zalaegerszegi ( 8, illetve 7 db ) szakképző rendelkezik a legszélesebb beiskolázási palettával. Három ágazatban a villamosipar és elektrotechnika, informatika, és vendéglátás ágazatban jelenik meg a legtöbb képző intézmény. 2013/2014. tanévre technikus 1/13. évfolyamra a beiskolázást 13 szakmacsoportban tervezik az iskolák. (4. számú táblázat) Az intézményenkénti megoszlását az alábbi grafikon mutatja ( 5. számú táblázat): 18

19 Szakmacsoportonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 6.számú táblázat): Legszélesebb képzési palettával kettő zalaegerszegi ( 7, illetve 5 db) és egy nagykanizsai ( 5 db ) iskola rendelkezik. Legtöbb képző a vendéglátás turisztika szakmacsoportban van. Ezt követi az elektrotechnika elektronika, gépészet, informatika, és kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport. 19

20 Szakiskola A szakiskolai képzésnél az alábbi képzési formák vannak jelen: a 2+2 szakképzés, mely várhatóan a 2014/2015. tanévben fejeződik be, a duális, előrehozott három éves szakképzés, mely várhatóan a 2014/2015. tanévben fejeződik be kísérleti jelleggel, az új OKJ kerettanterv alapján folyó három éves szakképzés, mely szeptember 01. től kötelező beiskolázási forma lesz. A 2013/2014. tanévben a 1/9. évfolyamra az új OKJ kerettanterv alapján folyó három éves szakképzésre 10 szakmacsoportba történik beiskolázás. (7. számú táblázat) Az intézményenkénti megoszlását az alábbi grafikon mutatja (8. számú táblázat): Szakmacsoportonkénti képzők számát az alábbi grafikon mutatja ( 9. számú táblázat): 20

21 Egy keszthelyi ( 6 db ), egy lenti ( 5 db ), egy nagykanizsai ( 8 db ), és egy zalaegerszegi ( 5 db) iskola rendelkezik a legtöbb fajta szakmacsoportos beiskolázással. Legtöbb képző az építészet, gépészet, és a vendéglátás turisztika szakmacsoportokban van. Speciális szakiskola A megye három gyógypedagógiai intézményében folyik tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára speciális szakiskolai képzés, adaptált programok alapján. A évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás mellett pályaorientáció, szakmai előkészítő- és alapozó oktatás folyik. A évfolyamon - amely szakképzési évfolyam szakmai vizsgára való felkészítés történik, emellett munkába álláshoz és az életkezdéshez nélkülözhetetlen ismereteket is nyújtanak a diákok számára. A három intézményben a 9. évfolyamra három szakmacsoportba történik beiskolázás: Gépészet Könnyűipar Mezőgazdaság OKJ-szerint jelenleg textiltermék-összeállító parkgondozó, számítógépes adatrögzítő és konyhai kisegítő rész-szakképesítés megszerzésére készítik fel a tanulókat szeptemberétől hatályossá váló évi CLXXXVII. Szakképzési Törvény szabályozása értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, két szakképesítés (rész-szakképesítés) megszerzése történhet államilag támogatott formában. Ez az intézkedés a szakképzésből kilépő tanulók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének esélyét nagymértékben elősegíti. 21

22 Beiskolázási, kibocsátási adatok Helyzetelemzés Általános iskolai beiskolázás A megye középfokú intézményeibe első sorban, a megyében működő általános iskoláiból érkeznek tanulók. Kisebb számban ( 5-10% ) a szomszédos megyékből - Vas, Somogy, Veszprém is érkeznek gyerekek. A 10. számú táblázat tartalmazza a megye általános iskoláiban a évfolyamain bent lévő tanulók létszámát. Az alábbi grafikon azt mutatja a táblázatban meglévő adatok alapján, hogy a következő öt évben mennyi tanuló jelenik meg optimális esetben a középfok beiskolázásánál. A grafikon alapján látható, hogy a következő öt évben fő közti változás várható. Ez az ingadozás megyei szinten kezelhető. Nagyobb negatív irányú változás ban a évhez viszonyítva lesz, körülbelül 300 tanulóval. 2012/2013.tanév szakközépiskola A 11. számú táblázat tartalmazza szakmacsoportonként, évfolyamonként ( évfolyam) beiskolázott tanulókat. 15 szakmacsoportba összesen 4225 fő tanul évfolyamonként közel azonos létszámban. Az alábbi grafikon szakmacsoportok létszám megoszlását mutatja: 22

23 A legkeresettebb szakmacsoportok a vendéglátás turisztika, kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció, és a közgazdaság. Jóval alacsonyabb az érdeklődés ipari szakmacsoportok iránt. A 12. számú táblázat a technikus képzést mutatja be a évfolyamon. Szakmacsoportonként, szakmánkénti bontásban láthatók a beiskolázási létszámok. 12 szakmacsoportban, 30 szakmában összesen 1104 fő oktatása történik. Legtöbb szakma (5 db) a gépészetnél található. A táblázatból kiolvasható, hogy melyik évben mennyi fő végez optimális esetben technikusként. Az alábbi grafikon a szakmacsoportonkénti létszámok megoszlását mutatja: Legtöbben a gépészeten tanulnak (235 fő), ezt követi a vendéglátás turisztika (160 fő). Ha összehasonlítjuk a felső két grafikon azonos szakmacsoportjainak a létszámait ellenmondást találunk. Míg a szakmacsoportos képzésnél a vendéglátás turizmus, és a kereskedelem 23

24 marketing volt legnépszerűbb, addig a szakképzésnél a gépészet, illetve a közlekedés szakmacsoport került előtérbe. Az alábbi grafikon az RFKB besorolását ábrázolja technikus szakmák esetén: A grafikon mutatja, hogy lényegesen kevesebb kiemelten támogatott szakmák vannak a technikus képzésnél a szakmunkás képzéshez viszonyítva. 2012/2013. tanév szakiskola A 13. számú táblázatban lett összefoglalva, hogy milyen szakmacsoportban, szakmában, évfolyamonként mennyi tanuló vesz részt a szakmunkás képzésben. 11 szakmacsoportban, 32 szakmában folyik oktatás 2671 tanulóval. Legtöbb szakma a gépészet (7 db), a vendéglátás turisztika (6), és az építészet (6 db) szakmacsoportban található. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy szakmacsoportonként mennyi fő tanul: 24