Szakmai Program. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

Átírás

1 Szakmai Program Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 03

2 BEVEZETŐ... 3 ÁLTALÁNOS RÉSZ A szakképzés jogszabályi háttere A változtatás szükségessége Szakmastruktúra általános elvei Az iskolánkban folyó szakképzés elvei A képzésbe történő belépés különös szabályai Számonkérés, értékelés általános szabályai A szakmai vizsgákról: Az ágazati szakmai érettségi vizsgákról... A SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK RÉSZLETEI... SZAKISKOLAI KÉPZÉS Eladó Bolti eladó (elágazásos) képzés kifutó: Vendéglátó eladó SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Párhuzamos közismereti, és ágazati szakmai érettségire felkészítő képzés a szakközépiskola 9-. évfolyamán Szakmacsoportos alapozó oktatás az általánosan képző szakaszban (kifutó) ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS Kereskedő szakképesítés Kereskedő szakképesítés (kifutó) Logisztikai ügyintéző Logisztikai ügyintéző (kifutó) Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Dekoratőr oldal

3 BEVEZETŐ Az iskola a nemzeti köznevelésről, és a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. A szakképzést alapvetően iskola rendszerű nappali képzés formájában szervezzük, de emellett megteremtjük a felnőttképzés kereteit is. Az iskolarendszerű szakképzés a köznevelésről szóló törvényben meghatározott iskolákban, a tanítási évhez kötődően szerveződik. Az iskolarendszerű szakképzésben a tanuló elsajátítja a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket, kompetenciákat, és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítést szerez. Biztosítani kell a tanulói munkavédelem megszervezését, a tanulói termelő tevékenység díjazását, a pihenőidőt, a tanulói érdekvédelmet. Speciális felkészültségű szakemberekre, a munkafolyamatok megismerését szolgáló eszközökre van szükség. Ezért az iskolarendszerű szakképzés tartalmi oldalról vizsgálva a szakképzésnek egy területét fogja át, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az állam által elismert szakképesítések körét. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés számos szempontból eltér az iskolarendszerű szakképzéstől. Egyik lényeges eltérés, hogy az igényekhez gyorsan igazodó formában szervezhető meg, nem kötődik az év meghatározott szakaszához, nem kívánja meg az iskolához hasonló kötött intézményi keretek létrehozását. Az Intézményi szakmai program kidolgozása során az ágazati-, a szakiskolai-, és az érettségire épülő szakképzés óraszámait, valamint programját a szakmai és vizsgakövetelmények, a szakképzési kerettantervi előírások, és a kerettantervi sablonok alapján készítettük, abban módosítást nem hajtottunk végre. A szakképzési programok kidolgozásakor tantárgyakat alakítottunk ki. Ezek egy részében a modul egészét egy tantárgyba rendeztük, másik részében pedig a modult több részre bontottuk, és a tantárgyhoz a modul egyes tananyagegységeit rendeltük. 3. oldal

4 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A szakképzés jogszabályi háttere 0. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 0. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról /00. (II. 6.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 3/009. (I. 7.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 7/00. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 5/008. (VIII. 3.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 0/0. (VIII. 3.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /004. (II. 6.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 7/0. (VIII. 7.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 5/0. (XII..) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 0/0. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 33/00. (IV..) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 50/0. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 7/0. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 4. oldal

5 33/0. (XI. 8.) Korm. rendelet a 03/04-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 03/04-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 5/008. (VII.3.) SZMM rendelet és az /00. (II.5.) SZMM rendelet 33/0. (VII. 8.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 3/0. (VIII. 5.) NGM rendelet A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 5/008. (VIII. 3.) SZMM rendelet módosításáról A képzés kialakításához felhasznált dokumentumok: Képzési szint dokumentum Szakiskolai képzés Eladó Szakiskola Eladó szakképesítés 3 éves szakképzés 9. évfolyamtól 03-as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a felmenő rendszerben közismereti kerettanterv Bolti eladó kifutó A Bolti eladó (elágazásos) szakképesítés Szakiskola. évfolyam (+ 3/0. (VIII. 5.) NGM rendeletben kiadott képzés) Szakmai és vizsgakövetelményei és a 773-4/0. sz. közleményben kiadott Központi program Bolti eladó kifutó A Bolti eladó (elágazásos) szakképesítés Szakiskola 0-. évfolyam (3 éves 3/0. (VIII. 5.) NGM rendeletben kiadott képzés) Szakmai és vizsgakövetelményei és a 773-4/0. sz. közleményben kiadott Központi program Vendéglátó eladó szakiskola A Vendéglátó eladó szakképesítés 3 éves képzés 03-as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben közismereti kerettanterv Szakközépiskolai képzés Szakmai érettségire felkészítő A 03-as Szvk-tervezet, valamint a szakképzési és a szakasz kereskedelem ágazat közismereti kerettanterv 9. évfolyamtól felmenő rendszerben 5. oldal

6 Szakmai érettségire felkészítő A 03-as Szvk-tervezet, valamint a szakképzési és a szakasz ügyvitel ágazat közismereti kerettanterv 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Szakmai érettségire felkészítő A 03-as Szvk-tervezet, valamint a szakképzési és a szakasz képző- és iparművészet közismereti kerettanterv ágazat 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Érettségire/szakmai érettségire épülő szakképzés Kereskedő Az Kereskedő szakképesítés Érettségire épülő szakképzés as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a illetve3-4. évfolyam közismereti kerettanterv Kereskedő kifutó Az Kereskedő szakképesítés Érettségire épülő szakképzés 4. 3/0. (VIII. 5.) NGM rendeletben kiadott évfolyam Szakmai és vizsgakövetelményei és a 773-4/0. sz. közleményben kiadott Központi program Logisztikai ügyintéző Az Logisztikai ügyintéző szakképesítés Érettségire épülő képzés as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a évfolyam közismereti kerettanterv Logisztikai ügyintéző kifutó Az Logisztikai ügyintéző Érettségire épülő szakképzés 4. szakképesítés évfolyam 5/008. (VIII.3.)SZMM rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelményei és az MK 346/007. közleményben kiadott Központi programja Irodai asszisztens Irodai asszisztens szakképesítés 03-as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a közismereti kerettanterv Ügyviteli titkár Ügyviteli titkár szakképesítés 03-as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a közismereti kerettanterv Dekoratőr 54 0 Dekoratőr szakképesítés 03-as Szvk-tervezete, valamint a szakképzési és a közismereti kerettanterv 6. oldal

7 . A változtatás szükségessége - A 03. január -jén bekövetkezett fenntartó-változás miatt az iskola alapdokumentumait a szakmai programmal egyetemben át kell dolgozni. - Megváltozott az OKJ. Az eddigi képzési kínálatunkból a Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés megszűnt, az elágazásos Bolti eladó szakképzés helyett megjelent az általános képzésű Eladó szakképesítés. - Változtak és változnak a szakképzés szervezésének keretei. Szakközépiskolában a szakmacsoportos alapozás helyett már az érettségire felkészítő szakaszban megjelennek a szakmai tárgyak, így a szakmai érettségi után beszámítással egy év alatt szerezhető meg az érettségire épülő szakma. - Megjelent az ágazati szakképzés, és az ágazati szakmai érettségi fogalma. Ennek megfelelően a szakközépiskolai képzésben már az érettségivel szerezhető egy munkakör betöltésére alkalmas alap szakképesítés, és a diák ezután lép be az érettségire épülő szakképzésbe. - A munkaerő-piaci igények folyamatosan változnak, a képzési kínálatunkat, annak belső szerkezetét, minőségét ehhez kívánjuk igazítani. Ezért kínálatunkban megmarad: o az Eladó 3 éves szakiskolai szakképzés o a Kereskedő 4+ éves kereskedelem ágazati szakmai érettségit és Kereskedő szakképesítést adó képzés o a Logisztikai ügyintéző 4+ éves kereskedelem ágazati szakmai érettségit és Logisztikai ügyintéző szakképesítést adó képzés Képzési kínálatunk új elemei: o Vendéglátó eladó 3 éves szakiskolai szakképzés o Irodai asszisztens 4+ éves ügyvitel ágazati szakmai érettségit és Irodai asszisztens szakképesítést adó képzés o Ügyviteli titkár 4+ éves ügyvitel ágazati szakmai érettségit és Ügyviteli titkár szakképesítést adó képzés o Dekoratőr 4+ éves képző- és iparművészet ágazati szakmai érettségit és Dekoratőr szakképesítést adó képzés - A Kecskeméti TISZK, az RFKB/MFKB, valamint a fenntartó igényei és elvárásai is változnak, bővülnek, ezeket az igényeket, elvárásokat is figyelembe vesszük a módosítás során. 7. oldal

8 - Az új moduláris rendszerű szakképzés bevezetése óta eltelt idő tapasztalatait felhasználjuk a szakképzés és szakmacsoportos alapozás szervezésének korszerűsítésére. 8. oldal

9 3. Szakmastruktúra általános elvei 3.. A szakiskolai, szakközépiskolai képzés rendszerében használt fontosabb fogalmak: szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben; szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül; szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni; szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját; szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy; komplex szakmai vizsga: a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az - iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti - elsajátítását egységes eljárás keretében méri 9. oldal

10 Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. 3.. A szakképesítések azonosító száma: Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő számok értelmezése -. számjegy a szakképesítés szintje: 34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 54 emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 3 5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint Képző- és iparművészet 34 Nagy- és kiskereskedelem 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 8 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma Szakközépiskolai ágazatok és a kapcsolódó betölthető munkakörök: A B C Ágazat Száma Megnevezése Betölthető munkakör/végezhető tevékenység (FEOR-08 alapján) 0. oldal

11 7 V. Képző- és iparművészet 74/4 Dekorációs festő, reklámtábla festő 7 XXV. Ügyvitel 4/ Adminisztrációs ügyintéző 8 XXVI. Kereskedelem /5 Kereskedelmi ügyintéző 3.4. A szakképzésre vonatkozó konkrét szabályozásnak két, egymástól jól megkülönböztethető szintje van: - a kiemelt követelményeket meghatározó Szakmai és vizsgakövetelmények, valamint Szakképzési kerettanterv, mely rendeletben jelenik meg, betartása mindenki számára kötelező; és - a tanítási tanulási, képzési folyamatot leíró helyi tanterv vagy képzési program, mely nincs központilag meghatározva. Ezek kialakítása az iskola, illetve a képző intézmény felelőssége A szakképzés szerkezete iskolánkban: A szakiskola 9-. évfolyamán a szakképesítés megszerzésére felkészítő, és közismereti képzés folyik párhuzamosan. A képzés végén a diákok OKJ-s szakképesítést szereznek. A képzés megszervezése a hatályos Szvk-k, a szakképzési kerettantervek, és a közismereti kerettanterv előírásai szerint történik. A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött - a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan - a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit - a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével - az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.. oldal

12 A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Ha a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik, akkor a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. A szakképzések megszervezhetők felnőttoktatás keretében is. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A felnőttoktatás óraszámait az iskolarendszerű nappali képzésre kialakított óraszámok a választott munkarendnek megfelelő arányosításával alakítjuk ki. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. Képzési szintenként választható szakmák, ágazatok: - Szakiskola 3 éves szakképzés o Eladó o Vendéglátó eladó - Szakközépiskola 9-. évfolyam párhuzamos közismereti ágazati képzés o XXVI. Kereskedelem ágazat (kereskedő, logisztikai ügyintéző). oldal

13 o XXV. Ügyvitel ágazat (irodai asszisztens, ügyviteli titkár) o V. Képző- és iparművészet ágazat (dekoratőr) - Érettségire épülő szakképzés A 03/04. tanévtől éves szakképzés keretében A 07/08. tanévtől ágazati érettségivel éves szakképzés, nem ágazati érettségivel éves szakképzés keretében. o Kereskedő o Logisztikai ügyintéző o Irodai asszisztens o Ügyviteli titkár o 54 0 Dekoratőr - Kifutó képzések: o Szakiskolában a régi OKJ szerinti Bolti eladó szakképesítés elágazásai. Az utolsó évfolyam a 04/05. tanévben tesz szakmai vizsgát. élelmiszer- és vegyi áru eladó ruházati eladó bútor- és lakástextil eladó műszakicikk eladó o Szakközépiskolában szakmai alapozás a kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra. Az utolsó évfolyam a 05/06. tanévben tesz érettségi vizsgát, és a 06/07. tanévben kezdheti meg az új OKJ szerinti szakképzést éves képzés keretében. o Érettségire épülő szakképzésben: Kereskedő Az utolsó évfolyam a 03/04. tanévben tesz szakmai vizsgát Logisztikai ügyintéző Az utolsó évfolyam a 03/04. tanévben tesz szakmai vizsgát 4. Az iskolánkban folyó szakképzés elvei A Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola alapvetően és hagyományosan kereskedelmi szakemberek kereskedők és eladók képzésével foglalkozik, ezen felül a kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció; az ügyvitel; a vendéglátás-turisztika; és a 3. oldal

14 művészetek, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport szakképesítéseit is kínálja diákjainak. Iskolánk elsősorban iskolarendszerű nappali tagozatos képzéseket indít. Az egyéb alapító okiratban szereplő képzési formák szervezése igazodik a munkaerő-piaci és képzési igényekhez. A részletes tanterv és óraterv a képzés megkezdése előtt kerül kialakításra. A szakmai program kidolgozása során figyelembe vettük a hatályos jogszabályokat, az iskola alapító okiratát, pedagógiai programját és más dokumentumait, valamint a helyi sajátosságokat. 4.. Alapelvek: a szakközépiskolai tanulók kereskedelmi, ügyviteli, illetve dekoratőri ismereteinek megalapozása, az egyes részterületek sajátosságainak ismertetése a szakiskolai tanulók eladói, kereskedelmi, vendéglátói ismereteinek megalapozása, az egyes részterületek sajátosságainak ismertetése, a közgazdasági alapműveltség kialakítása, a fogyasztói érdekvédelem és a környezetvédelem kiemelt szerepe hosszú távon a szakmai értékek közvetítése érettségi utáni szakmaválasztás elősegítése, orientálása az új OKJ szerinti szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek magas szintű, a munkapiaci igényeknek megfelelő oktatása. Az ágazati, szakiskolai, és érettségi utáni szakképzés egységes szerkezetében az ágazatra, szakmacsoportra jellemző a szakmai programban szereplő szakképesítések megszerzéséhez, későbbi műveléséhez szükséges kompetenciák kialakítása, erősítése. 4.. A szakképzés, alapozás céljai Alapvető cél Korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező kereskedelmi, logisztikai szakemberek, ügyintézők képzése, akik képesek: a szakmájukra jellemző munkát végezni a vállalkozáshoz kapcsolódó szervezési, gazdálkodási, áruforgalmi feladatokat ellátni, irodai, ügyviteli adminisztrációt végezni, reklamációs eseteket kezelni, 4. oldal

15 áruforgalommal, raktározással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet folytatni, kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végezni, az adott szakma egy-egy területét ellátni/menedzselni, részt venni a döntés-előkészítésben és a munkakörüknek megfelelő szintű döntést hozni. Ennek érdekében gyakorlat-orientált, kompetencia-alapú szakképzés kialakítása, amelyet megalapoz és támogat a széleskörű szakmai alapismereteket és készségeket kialakító, erősítő ágazati szakmai oktatás. Stratégiai célok Az új OKJ szerinti szakképesítések nyújtása a távlati munkaerő-piaci tendenciák figyelembe vételével. A tanulók személyiségfejlesztése, munkaszocializációs képességeik kialakítása. Jó együttműködés kialakítása a szakképzésben érdekelt gazdálkodó szervezetekkel, kamarával, érdekképviseleti, felügyeletei szervekkel. Bekapcsolódás az Európai Unió által meghirdetett szakmai-szakképzési projektekbe, más országok szakképzési intézményeivel való kapcsolattartás, az interkulturális kompetencia fejlesztése, a tanulók felkészítése az európai munkaerőpiacon való megjelenésre. Funkcionális részcélok A szakiskolai szakképzésben a szükséges alapismeretek, készségek rögzítése, fejlesztése, a szakmai vizsgára való felkészítés, a szakközépiskolai oktatás kereteinek biztosítása, felkészítés az érettségi vizsgára úgy, hogy a diákok megszerezzék a szakképzés elsajátításához szükséges kompetenciákat, és képesek legyenek a szakmai érettségi megszerzésére, felkészítés a gazdasági jellegű felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulásra. szakmai érettségire/érettségire épülő szakképzés megszervezése. 5. A képzésbe történő belépés különös szabályai A szakiskola 9-. és a szakközépiskola 9-. évfolyamára az iskolára érvényes általános felvételi eljárási szabályok szerint lehet bekerülni. 5. oldal

16 A szakiskolai képzésbe történő belépés feltétele a 8. évfolyam sikeres befejezése. Ettől eltérni a hatályos jogszabályok szerint és feltételekkel lehet. A szakmai munkaközösség a felvételi eljárás kiegészítéseképpen pályaalkalmassági beszélgetést iktathat be, amelynek körülményeit és beszámítását az aktuális felvételi szabályozás, és a szakmai munkaközösség javaslata alapján építjük be a felvételi eljárásba. A pályaalkalmassági beszélgetés elsődleges célja, hogy felmérje a jelentkezők szakmai orientáltságát, megfigyelje a minimális kompetenciák meglétét, a választott szakma elsajátításához elvárt viselkedési és egyéb normák alkalmazását, szintjét a jelentkezőknél. A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. Az érettségire épülő szakképző évfolyamokra 3-4. évfolyam a hatályos SZVK és a hatályos jogszabályok által megszabott feltételek megléte esetén lehet belépni. Az iskolánkban ágazati szakmai érettségit szerzett tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A belépés lehetséges érettségivel, vagy szakirányú szakmai ágazati érettségivel. Ennek megfelelően a képzés lehet: éves az /3. és a /4. évfolyamon Az /3. évfolyamon azokat az ismereteket sajátítja el a diák, amiket a szakközépiskolai képzés során elsajátítottak az ágazati szakmai érettségivel rendelkezők. éves az 5/3. évfolyamon Az 5/3. és a /4. évfolyam diákjai gyakorlatilag ugyanazt az ismeretanyagot sajátítják el ugyanolyan képzési körülmények között, és az évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tesznek. A szakképzési törvény előírásai szerint a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése az előírt feltételek megléte esetén egyéni elbírálással beszámítható. A beszámítás mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója dönt. A szakképzési szakasz az iskolarendszerű nappali tagozatos képzésben a hatályos jogszabályban megszabott életkorig és feltételekkel ingyenes. Ettől eltérő esetekben a térítési díj összege a jogszabályi előírások szerint kerül megállapításra. Köznevelési tv. 60. ()-e kimondja, hogy 03. szeptember -től 6. oldal

17 A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A szakképzési tv. 33. (7)-e ezt kiegészíti a következőkkel: Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. () és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. (), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. 6. Számonkérés, értékelés általános szabályai Számonkérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati formáit egyaránt alkalmazzuk, kiemelt figyelmet fordítunk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint a gyakorlati feladatok, tevékenységek magas szintű begyakoroltatására. Az egyes képzési szakaszokban évenként szintfelmérőkön, illetve a hároméves eladó, vendéglátó eladó képzésben résztvevők esetében a kamara által kijelölt időpontban szintvizsgán mérjük fel a tanulók tudásszintjét, kompetenciáit. A teljesítménymérés, értékelés alapját a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciák szintjei és a szakmai ismeretek alkalmazási típusai adják. Az értékelés öt számjeggyel történik, alapvetően az adott képzés kimenetére jellemző értékelési kategóriákkal megegyezően. A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás (kifutó): 0 39 % elégtelen % elégséges % közepes % jó % jeles Szakképzés a kimeneti (szakmai vizsga) értékeléshez igazodik: 7. oldal

18 0 50 % elégtelen 5 60 % elégséges 6 70 % közepes 7 80 % jó 8 00 % jeles Az értékelés ilyen arányaitól a szakmai munkaközösség döntése alapján tantárgyanként és mérési típusonként el lehet térni. 7. A szakmai vizsgákról: A szakmai vizsgák vizsgarészekből állnak, melyek nem vizsgatantárgyak keretében, hanem vizsgafeladatokon keresztül értékelik az egyének kompetenciakészletét, mivel a kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén nincs értelme szakmai elméletről és szakmai gyakorlatról beszélni. Egy kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. Az új OKJ-hoz kapcsolódóan a szakmai vizsga is megváltozik a diákok komplex szakmai vizsgát tesznek, melyben egy vizsgafeladat több modul ismereteit, és több területen elvárt kompetenciák együttesét méri. 7.. A szakmai- és vizsgakövetelmények tartalmazzák a vizsgára bocsátás feltételeit Az adott vizsgatevékenység vizsgafeladatait, A vizsgafeladat megnevezését A vizsgafeladat ismertetését A vizsgafeladat időtartamát A vizsgafeladat értékelési súlyarányát 7.. A vizsgatevékenység lehet: a) Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. 8. oldal

19 b) Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: általában számítógép használatával végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladatihoz előzetesen tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. Az interaktív feladat megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja ellenőrzi a tárgyi feltétételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a a vizsgaszervező írásos engedélyével jen lehet. c) Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Nem szervezhető gyakorlati vizsgatevékenység olyan vizsgahelyszínen, melyet a vizsgabizottságba delegált területi gazdasági kamarai képviselő javaslata alapján a vizsgabizottság arra alkalmatlannak minősít. A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja meggyőződött a feltételek meglétéről. Az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A feladatnak alkalmasnak kell lennie a rész-szakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére is. Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységnek tekintjük a követelmények teljesítését, amelynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. d) Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. A vizsgatevékenységre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. 9. oldal

20 Olyan vizsgahelyzetet kell generálni, olyan feladatok megoldásán keresztül kell mérni és értékelni a kompetencia készletet, amely tevékenység az adott szakképesítéssel betölthető munkakörben dominánsan előfordul A szakmai vizsgák időpontja: Iskolarendszerű szakképzésben a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgákat a meghatározott vizsgaidőszakokban lehet tartani, amelyek a következők: Vizsgaidőszak Jelentkezési határidő Február-március Előző év december 5-ig Május június Február 5-ig Október-november Augusztus 3-ig Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a központi vizsgaidőponttól eltérő időpontban is szervezhető szakmai vizsga azzal, hogy a vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatában rögzíti. Az így szervezett írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenység lebonyolításával járó többletköltség a vizsgaszervezőt terheli Értékelés és az eredmények meghatározása A szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés szerezhető. Az egyes vizsgatevékenységek során nyújtott teljesítményt %-osan kell értékelni. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza az egyes vizsgafeladatok vizsgarészbe való beszámítási súlyarányának %-os értékeit, továbbá azt, hogy az osztályzat (a végső vizsgaeredmény) kialakításakor az egyes vizsgarészek milyen súllyal (%-ban megadva) számítandók be a vizsgajegybe. A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap % jeles (5) 0. oldal

21 7-80 % jó (4) 6-70 % közepes (3) 5-60 % elégséges () 0-50 % elégtelen () Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50 % vagy az alatti teljesítményt nyújtott, illetve ha a vizsgázó nem teljesítette az SZVK-ban megjelölt feltételeket. Szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény elérhetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, pótlóvizsgát tehet. Ha a vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a szakmai vizsgára vonatkozó legmagasabb %-ával kell figyelembe venni. Tanulmányi versenykiírásban meghatározott felmentés esetén az adott vizsgarész teljesítményét 00 %-osnak kell tekinteni. Javító vizsgát kell tenni abból a vizsgarészből, amelyből a vizsgázó 50 % vagy az alatti teljesítményt nyújtott. 8. Az ágazati szakmai érettségi vizsgákról A tanulmányaikat a 03/04. tanévben a szakközépiskolai osztály 9. évfolyamán megkezdő tanulók ágazati szakmai érettségit tesznek. Az ágazati szakmai érettségi vizsga vizsgaidőszaka megegyezik a jelenlegi érettségi vizsgák időszakával. A vizsgázók a négy kötelező tárgy mellett az ágazatnak megfelelő szakmai tárgy(ak)ból tesznek érettségi vizsgát. A vizsgatárgyakat, a vizsgára bocsátás feltételeit, a vizsga menetét, körülményeit, értékelését az érettségire vonatkozó jogszabályok részletezik.. oldal

22 A SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK RÉSZLETEI Szakiskolai képzés A szakiskolában az eladó, és a vendéglátó eladó szakképesítést a munkapiaci igényekhez, és a képzésre jelentkező diákok orientációjához igazodva indítjuk. A képzésben az elmélet aránya 30 %, a gyakorlat aránya 70 % Eladó Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező 9.. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A B C 3... FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 3... Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Gyógynövény eladó Zöldség-, gyümölcs eladó ABC-eladó Áruházi eladó Eladó, fűszerüzlet Eladó, szupermarket Élelmiszer eladó Élelmiszerbolti eladó Bolti eladó Műszakicikk eladó 3... Híradástechnikai- és elektronikaicikkeladó Vas-, műszaki-eladó Alkatrész-értékesítő, eladó Bútor- és lakástextil-eladó. oldal

23 3..6. Vas-, műszaki-, műanyag-, üvegárubolti eladó Könyvesbolti eladó Kultúrcikk eladó Konfekció-, méteráru- és lakástextileladó Ruha-, textil eladó 3... Ruházati bolti eladó 3... Porcelán- és edényáru-eladó 9.. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az eladó szakember a kereskedelmi vállalkozásokban kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat. Az eladásra kerülő áruk raktározásával, állagmegóvásával, értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével kapcsolatos feladatokat lát el. Közreműködik az áruk beszerzésének előkészítésében és lebonyolításában A szakképesítéssel rendelkező képes: - segíteni az árubeszerzést - átvenni az árut - készletezési, raktározási feladatokat végezni - értékesítési tevékenységet végezni - ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat 9.3. Kapcsolódó szakképesítések A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító megnevezése a kapcsolódás száma módja Élelmiszer-, vegyiáru és részszakképesítés gyógynövény eladó Műszakicikk-eladó részszakképesítés szakképesítésráépülés Boltvezető 3. oldal

24 9.4. Szakmai követelmények: A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 005- A kereskedelmi egység működtetése 507- Az áruforgalom lebonyolítása 007- A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 008- Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 009- A műszaki cikkek forgalmazása 497- Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság 9.5. Vizsgáztatási követelmények a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: A) A vizsgafeladat megnevezése: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása, magyar és idegen nyelven. Az értékesítéshez szükséges bizonylat kitöltése A vizsgafeladat ismertetése: Az élelmiszerek, vegyiáruk, és gyógynövények választékának megfelelő feladatleírás alapján fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit, bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról, áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben. Az értékesített terméket becsomagolja, és kitölt egy kapcsolódó bizonylatot A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 4. oldal

25 B) A vizsgafeladat megnevezése: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása magyar és idegen nyelven. Az értékesítéshez szükséges bizonylat kitöltése A vizsgafeladat ismertetése: A műszaki cikkek választékának megfelelő feladatleírás alapján fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit, bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról, áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben. Az értékesíett terméket becsomagolja/előkészíti szállításra, és kitölt egy kapcsolódó bizonylatot A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% Szóbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Az áruforgalommal összefüggő eladói feladatok. Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a megadott követelménymodulok alábbi témaköreit tartalmazzák: Az áru beszerzésével, átvételével kapcsolatos eladói feladatok Az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége A raktározással, készletezéssel és leltározással kapcsolatos eladói feladatok Az áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok Az áru előkészítésével kapcsolatos eladói feladatok A fogyasztói érdekvédelem szabályaival, és a reklamációval kapcsolatos eladói feladatok A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó eladói feladatok Az eladó foglalkoztatásával kapcsolatos lehetőségek Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok A pénzforgalommal és pénzkezeléssel kapcsolatos eladói feladatok A vizsgafeladat időtartama: 5 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 0 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköreit tartalmazzák: 5. oldal

26 A lakástextíliák választékáról a vevő tájékoztatása, anyagszükséglet meghatározása, kezelési tanácsadás A ruházati és lábbeli termékek választékáról a vevő tájékoztatása, méretjelölésének értelmezése, kezelési-, használati tanácsadás Az edényáruk választékáról a vevő tájékoztatása, használati tanácsadás A papír- és írószeráruk választékáról a vevő tájékoztatása, és felhasználásra vonatkozó tanácsadás A sport, kemping- és játékáruk választékáról a vevő tájékoztatása és felhasználásra vonatkozó tanácsadás A vetőmagok- és növényápolási cikkek választékáról a vevő tájékoztatása, felhasználásra vonatkozó tanácsadás A vizsgafeladat időtartama: 5 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 0 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 0 % 9.7. A szakiskolai szakképzés képzési helyszínei: - tanterem, - szaktanterem, számítógépterem, - pénztárgépterem, - iskolai, illetve bolti kabinet és - üzemelő kereskedelmi egység 9.8. Eszköz és felszerelési jegyzék: A képzés zavartalan és magas színvonalú lebonyolításához a következő eszközöket kell biztosítani: normál tábla, szükség szerint alkoholos filccel írható tábla, írásvetítő, számítógép és perifériái, internet elérési lehetőség, projektor alkalmanként, multimédiás eszközök (videó, tv, CD-lejátszó, DVD-lejátszó) alkalmanként, a témához kapcsolódó szakirodalom, szaksajtó, egyéb szemléltető eszközök, az iskolai kabinetben található anyagok, eszközök, berendezési tárgyak, hatályos jogszabálygyűjtemény, nyomtatványok, bizonylatok. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és 6. oldal

27 felszerelési jegyzék Állványok Árazógép Árutároló rekeszek Árutisztító eszközök Bevásárlókocsi, kosár Csipeszek Dobogók, piramisok Faxkészülék Fiókok Fóliahegesztő gép Fóliacsomagoló gép Formanyomtatványok Hidraulikus emelő Hőmérő Húsdaráló Húsvilla Hűtőberendezések Hűtőpultok, kamrák Irodaszékek Nyomtatványok Kenyérvágó gép Kések Létra Molnárkocsi Mérlegek Méterrúd Ollók Pénzvizsgáló készülék Pénztárgép, kártyaleolvasó Polcrendszerek Posterminal Ollók 7. oldal

28 Pultok Speciális kések Süteményfogó csipesz Szállítókocsi Számológép Szelektív hulladékgyűjtő Szeletelőgép Takarítóeszközök Tálcák, tálak Tükrök Telefon Vágódeszka Világítási eszközök Vitrinek 9.9. A képzés sajátosságai, mérés-, értékelés: A szakképzés során cél az eladótól elvárt személyiségjegyek, viselkedésnormák és kultúra kialakítása. A diákok a képzés végén rendelkezzenek mindazon szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal, amelyek szükségesek az eladói szakma gyakorlásához. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk a gyakorlatorientált képzésre, a lehetséges munkahelyzetek modellezésére és valós környezetben történő kipróbálására. A szakképzés során a gyakorlatiasságot kell erősíteni, ezért a mérés- értékelés során is erre fókuszáljunk. Igyekezzünk úgy mérni egy-egy feladat, munkahelyzet, egyéb szituáció megoldását, az információszerzés és felhasználás hatékonyságát, hogy a lexikális tudást, a szükséges ismereteket a megoldáshoz szükséges szinten kérjük számon. A számonkérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati formáit egyaránt alkalmazzuk. A mérések típusát és rendszerességét az adott tantárgyat oktató pedagógusok minden tanév elején egyeztetik és rögzítik. Évenként szintfelmérőkön, mérjük fel a diákok tudását. A szintfelmérő egyaránt tartalmazhat szóbeli, írásbeli, vagy gyakorlati elemeket, illetve ezek kombinációját. Tartalmát, a számonkérésre kerülő ismereteket és készségeket az adott tárgyat tanító tanárok határozzák meg a hatályos jogszabályok, a szakmai program, a tantárgy óraterve és egyéb tényezők 8. oldal

29 figyelembe vételével. A szintfelmérés alkalmával a szakmai vizsgán alkalmazott értékeléshez igazodva a következő értékelési kategóriákat alkalmazzuk: 0 50 % elégtelen 5 60 % elégséges 6 70 % közepes 7 80 % jó 8 00 % jeles 9.0. Az eladó képzés óraszámai Komplex műveltségterület Kommunikáció magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret kommunikáció) Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) Testnevelés és sport Osztályközösség-építés (életvitel, etika egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak 500- Munkahelyi egészség és biztonság 499- Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai 005- A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat 507- Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 507- Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 007- A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Áruforgalmazás I A ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek forgalmazása Áruforgalmazás évfolyam gyakor elmélet -lat 0, , gyakor elmélet -lat ,5 304 gyakor elmélet -lat 0, ,5+0, oldal

30 gyakorlata I A ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Áruforgalmazás II Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata II Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata III A műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven III. Összefüggő gyakorlat A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása A műszaki cikkek forgalmazása ,5 8, ,5 8,5 90 0, Az áruforgalom lebonyolítása 0 szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra 8, ,5 306 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra , , oldal

31 Bolti eladó (elágazásos) képzés kifutó: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3/ Szakképesítés megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám Bolti eladó 3/ 500 Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező 0.. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 5 Eladó 0.. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Segíti az árubeszerzést Átveszi az árut Készletezési, raktározási feladatokat végez Értékesítési tevékenységet végez Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat 0.3. Szakképesítések köre: A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés-elágazások Azonosítószám: Megnevezés: Bútor- és lakástextil-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Műszakicikk eladó Azonosítószám: Megnevezés: Porcelán- és edényáru-eladó Azonosítószám: Megnevezés: Ruházati eladó Azonosítószám: Megnevezés: Zöldség-gyümölcs eladó 3.3 Szakképesítés-ráépülés Ninc Rokon szakképesítések 3. oldal

32 A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezé Autó- és motorkerékpár-kereskedő Becsüs Hulladékfelvásárló Kereskedő Könyvesbolti eladó Kultúrcikk-kereskedő Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Műszakicikk-kereskedő Régiségkereskedő Töltőállomás-kezelő Vegyesiparcikk-kereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 0.4. Szakmai követelmények: A szakmai követelménymodulok felsorolása: Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Bútorok és lakástextíliák forgalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Ruházati termékek forgalmazása 03- A műszaki cikkek forgalmazása A azonosító számú, Bútor- és lakástextil-eladó megnevezésű szakképesítés- elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Bútorok és lakástextíliák forgalmazása A azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés- elágazásszakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása A azonosító számú, Műszakicikk eladó megnevezésű szakképesítés-elágazásszakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 03- A műszaki cikkek forgalmazása 3. oldal