PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Módosításokkal egybeszerkesztett PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székesfehérvár, február 22. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK: 1. BEVEZETŐ PREAMBULUM IGAZGATÓI BEVEZETŐ HELYZETELEMZÉS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE Személyi feltételek Tárgyi feltételek Pénzügyi, gazdasági vonatkozások AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE I. A PÉTER RÓZSA GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A PÉTER RÓZSA GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI CÉLOK Céljainkat akkor tekinthetjük elértnek, ha: A sikerkritériumok mérésének eszközei, módszerei: FELADATOK Speciális feladataink a tanulói összetétel következtében: ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK A megvalósítása keretei: SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA A PEDAGÓGUSOK FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE FELZÁRKÓZTATÁS A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE SZOLGÁLÓ FÓRUMOK: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt tanítási nap Iskolai honlap Írásbeli tájékoztató Az iskolában tanulók szüleinek A leendő kilencedikesek szüleinek

3 13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA OSZTÁLYOZÓVIZSGA JAVÍTÓVIZSGA AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A TANTERVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZTTSÉGÉT A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA A mindennapos testnevelés A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ EGÉSZSGÉNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁANK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ELVEK EGYÉB RENDELKEZÉSEK III. MELLÉKLETEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK TÉMAKÖREI (KÖZÉPSZINT) A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga témakörei A történelem érettségi vizsga témakörei A matematika érettségi vizsga témakörei Az idegen nyelv érettségi vizsga követelményei A fizika érettségi vizsga követelményei A kémia érettségi vizsga témakörei A biológia érettségi vizsga követelményei Az informatika érettségi vizsga témakörei A testnevelés érettségi vizsga témakörei A földrajz érettségi vizsga témakörei

4 1. BEVEZETŐ,,Én nemcsak azért szeretem a matematikát, mert alkalmazni lehet a technikában, hanem főleg azért, mert szép. Mert játékos kedvét is belevitte az ember és a legnagyobb játékra is képes: megfoghatóvá tudja tenni a végtelent. Végtelenségről, ideákról hiteles mondanivalói vannak. És mégis annyira emberi, korántsem az a bizonyos kétszer kettő: magán viseli az ember alkotásának soha le nem zárt jellegét.,, (Péter Rózsa) A fenti idézet jól tükrözi a XX. Század kiváló matematikusának és pedagógusának nézeteit. A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola is törekszik ennek a szemléletnek a megőrzésére. A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. Törvény és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján a nevelési oktatási intézményben a nevelő és oktató munka a pedagógiai program szerint folyik. A az iskola szakmai stratégiai programja, amely meghatározza a nevelés, a tanítás- tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, nevelési programját és helyi tantervét, gyakorlatát, működésének feltételeit. A pedagógiai program tehát összefoglalja azokat az elveket, módszereket, programokat, fejlesztési célokat, amellyel az intézmény nevelőtestülete tartalmát és formáját mind a saját, mind az iskolai partnerei szempontjából kötelezően meghatározza. A elkészítésénél figyelembe kell venni az iskola alapító okiratát, amelyben a fenntartó meghatározza a szakfeladatokat és jogi kereteket, amelyek között az intézmény működhet, az iskola partnereinek általános és speciális igényeit, valamint az iskola lehetőségeit. (személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek.) A évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 26.. (1) kimondja, hogy a pedagógiai programot a Nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, 4

5 amelyekből a fenntartóra, működtetőre többlet kötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. Az iskola partnerei a pedagógiai programon keresztül megismerhetik az iskolát, így ennek segítségével felelősen élhetnek a szabad iskolaválasztás alkotmányos jogával. Ezért az intézmény biztosítja, hogy a programot a partnerek egyénileg vagy szervezetein (szülői szervezetek, iskolaszék, diákönkormányzat ) keresztül megismerjék. A jóváhagyott megvalósításáért az iskola főigazgatója a felelős. E felelősségből fakadóan belső szakmai ellenőrzések segítségével folyamatosan ellenőrzi és értékeli a végrehajtását, a program és az egyes pedagógusok, illetve szakmai munkaközösségek tevékenységének összhangját. A gimnáziumi képzésben a klasszikus hagyományokat követjük, a szakképzésben pedig az oktatási rendszer egyik elemeként olyan szakmai, stratégiai programot kínálunk a tanulóinknak, amely figyelembe veszi a tanulók, a szülők és a munkaerőpiac állandóan változó igényeit, valamint megfelel a fenntartó elvárásainak és felsőbb jogi szabályozóknak. Az elmúlt 24 évben a hazánkban végbement társadalmi, politikai, gazdasági rendszerváltozás az iskolákat is új követelmények elé állította. Rugalmasan, gyorsan kell érzékelni a piac diktálta érdekeket, gyors reagálással kell válaszolni a megváltozott környezet új igényeire. Az iskolának a hagyományos értékközvetítő funkciói megmaradtak, de a klasszikus bezártság ma már elszigeteli az iskolát. A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola vezetése úgy véli, hogy szolgáltató iskolává, nyitott iskolává kell válni, olyanná, amely tud és akar mikro- és makro környezetével hatékony, és kölcsönös érdekekre épülő kapcsolatépítésre. Ennek megfelelően folyamatosan bővítjük a szakképzési kínálatunkat, a hagyományos OKJ képzések mellett négy egyetemmel folytatjuk közösen felsőfokú szakképzéseket. Folytatjuk a gimnáziumi oktatásunkat, ahol piac igényeinek megfelelően tanulóink emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet. 5

6 Szintén a környezet igényeihez való gyors alkalmazkodás támasztotta azt az igényt, hogy 2006-tól nyelvi előkészítő osztállyal indítsunk gimnáziumi osztályt ben pedig szakmacsoportos képzéseket indítottunk a szakközépiskolai évfolyamokon, továbbá beindítjuk az esti tagozatot az érettségi utáni szakképzésben. Rendszeres kapcsolatban állunk az oxfordi King s School Oxforddal. Az alábbi nevelési-oktatási program ennek a gondolatsornak a jegyében fogalmazódott. 6

7 2. PREAMBULUM Az intézmény neve: PÉTER RÓZSA GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA OM azonosító: Az Intézmény Alapító okirata: A PÉTER RÓZSA Gimnázium és Szakközépiskola köznevelési intézmény alapító okirata 1/2016. számú, február 05-én kelt határozatával elfogadta/módosította ALBASTART Közhasznú Nonprofit KFT. Hatályos február 22-től a) Alapító neve: székhelye: ALBASTART Oktatási és Munkaszervezési Közhasznú Társaság 8000, Székesfehérvár, Budai út 40. Fenntartó neve: székhelye: ALBASTART Oktatási Közhasznú Nonprofit KFT Székesfehérvár, Budai út 29. b) Intézmény Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola hivatalos neve: Rövid: neve: Nemzetiségi/nemzetkö Magyar zi nyelven: OM azonosítója c) Intézmény típusa: (Nkt. 7. (1) és 20. Többcélú intézmény: összetett iskola: gimnázium, szakközépiskola (1)) d) Intézmény feladatellátási helye(i) da) Székhelye: Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. db) Tagintézménye(i): 1. sz Tagintézmény Budapest, Vörösmarty tér 2. I. emelet sz. Tagintézmény Budapest, Sas utca 1. I. emelet sz. Tagintézmény Pécs, Rét utca 10. dc) Telephelye(i): Székesfehérvár, Budai út Székesfehérvár, Liszt Ferenc utca Székesfehérvár, Mátyás király körút 5. 7

8 Székesfehérvár, Szekfű Gyula utca 3. ( I. II. emelet ) Budapest, Szinyei Merse utca 7-9. d) Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Ellátott alapfeladatok (Nkt ) gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Szakfeladat: Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés e) A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Székhely/tagintézmény/ telephely Nappali Esti Levelező Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. (székhely) Székesfehérvár, Budai út 4. (telephely) Székesfehérvár, Liszt Ferenc utca 1. (telephely) Székesfehérvár, Mátyás király körút 5. (telephely) Székesfehérvár, Szekfű Gyula utca 3. I. II. emelet Székesfehérvárott összesen Budapest, Vörösmarty tér 2. I./1. (tagintézmény) Budapest, Sas utca 1. I. em. (tagintézmény) Budapest, Szinyei Merse u Budapesten összesen Pécs, Rét utca ÖSSZESEN: f) Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola /13. Szakmai középfokú oktatás1/ 13 2/ 14. Felsőfokú szakképzés 1/ 13 2/ 14 g) Telephelyen ellátott alapfeladatok, szakfeladatok, szakképzés 8

9 Székhelyen: Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Nappali rendszerű szakközépiskolai N adminisztráció szakmacsoport, oktatás (9.-12./13.) logisztikai orientáció Művészet, közművelődés, V. Nappali rendszerű szakközépiskolai N kommunikáció szakmacsoport, oktatás (9.-12./13.) kommunikáció orientáció Vendéglátás-idegenforgalom XXVIII. Nappali rendszerű szakközépiskolai N szakmacsoport, idegenforgalmi oktatás (9.-12./13.) orientáció Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus N E L 01 Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N E L adminisztráció szakmacsoport Logisztikai műszaki 00 N E L Menedzser asszisztens Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vámügyintéző N E L 02 Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI.. Kereskedelmi ügyintéző N E L adminisztráció szakmacsoport Külkereskedelmi üzletkötő 00 N E L Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser N E L N E L N E L N E L 9

10 01 Művészet, közművelődés, V. Újságíró I N E L kommunikáció szakmacsoport 03 Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Marketing és reklámügyintéző N E L adminisztráció szakmacsoport 00 Ügyvitel szakmacsoport XXV. Pénzügyi szakügyintéző Ügyintéző titkár Emberi erőforrás Ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző N E L N E L N E L N E L N E L Jogi asszisztens Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus N E L Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő N E L N E L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N E L adminisztráció szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N E szeptember 1-jétől Oktatás szakmacsoport XXXVII. Fitness-wellness instruktor N E Informatika szakmacsoport XIII. Informatikai rendszergazda N E Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Kereskedő N E adminisztráció szakmacsoport Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi-számviteli ügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi termékértékesítő (bank, N E L befektetés, biztosítás) Oktatás szakmacsoport XXXVII. Sportedző N E Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vállalkozási és bérügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vám-, jövedéki- és termékdíj N E L ügyintéző 1. Tagintézmény Budapest, Vörösmarty tér 2. I. em.2. Ellátott alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 10

11 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) N Kereskedelem- marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző adminisztráció szakmacsoport Logisztikai műszaki menedzser 00 asszisztens Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Marketing és reklámügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyintéző titkár Jogi asszisztens 03 Üzleti kommunikációs szakügyintéző Emberi erőforrás 00 Ügyfélkapcsolati szakügyintéző N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő N N Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N szeptember 1-jétől Művelődés, közművelődés, V. Dekoratőr N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Divat és stílustervező N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Kiadványszerkesztő N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Lakberendező N E kommunikáció szakmacsoport Oktatás szakmacsoport XXXVII. Fitness-wellness instruktor N E Oktatás szakmacsoport XXXVII. Sportedző N E Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vállalkozási és bérügyintéző N E 2. Tagintézmény Budapest, Sas utca 1. I. emelet 11

12 Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus I N L Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus N L 3. Tagintézmény 7623.Pécs, Rét utca 10. Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N E L adminisztráció szakmacsoport Logisztikai műszaki menedzser 00 N E L asszisztens N E L Marketing-és reklámügyintéző Logisztikai műszaki Menedzser asszisztens Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő N E L N E L N E L 12

13 Ügyvitel szakmacsoport XXV. Üzleti kommunikációs szakügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Kereskedelem-marketing, adminisztráció szakmacsoport üzleti XXVIII. Emberi erőforrás Ügyfélkapcsolati szakügyintéző Ügyintéző titkár Utazásügyintéző Protokollügyintéző Idegenvezető Idegenforgalmi szakmenedzser N E L N E L N E L N E L N E L N E L N E L XXVI. Logisztikai ügyintéző N E L Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N E Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő szeptember 1-jétől Oktatás szakmacsoport IV. Pedagógiai és családsegítő N E munkatárs Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi-számviteli ügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi termékértékesítő (bank, N E L befektetés, biztosítás) Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vám-, jövedéki- és termékdíj N E L ügyintéző N E N E 1. Telephely Székesfehérvár, Budai út 4. Ellátott alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12.évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 13

14 Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) N Gimnáziumi felnőtt oktatás ( évfolyam) L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Marketing és reklámügyintéző 00 N L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport 2. Telephely Székesfehérvár, Liszt F. u. 1. Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Kereskedelmi ügyintéző 00 N L Külkereskedelmi üzletkötő N L Marketing és reklámügyintéző 00 N L Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser N L N L N L N L Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyintéző titkár N L 14

15 Emberi erőforrás 03 N L Ügyfélkapcsolati szakügyintéző N L Üzleti kommunikációs szakügyintéző 01 N L Jogi asszisztens Kereskedelem-marketing, üzleti XXV. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő N N 3. Telephely Székesfehérvár, Mátyás király körút 5. Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N adminisztráció szakmacsoport Marketing és reklámügyintéző 00 N Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N adminisztráció szakmacsoport 4. Telephely Székesfehérvár, Szekfű Gyula utca 3. I., II emelet. Ellátott alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 15

16 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) N Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző adminisztráció szakmacsoport Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Marketing és reklámügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyintéző titkár Emberi erőforrás 03 Ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző 01 Jogi asszisztens N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L N L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő N N Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N 5. Telephely Budapest, Szinyei Merse utca Ellátott alapfeladatok: szakközépiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás 16

17 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munka -rend Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus N L 01 Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Logisztikai műszaki menedzser 00 N L asszisztens N L Kereskedelmi ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő N L N L Marketing és reklámügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző N L N L N L Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyintéző titkár Emberi erőforrás Ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti kommunikációs szakügyintéző N L N L N L N L Jogi asszisztens Informatika szakmacsoport XIII. Gazdasági informatikus N L Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Logisztikai ügyintéző N L adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport XXVIII. Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő N N Ügyvitel szakmacsoport XXV. Ügyviteli titkár N A vagyon feletti rendelkezés joga: 17

18 A jelen Alapító Okirat 1. számú mellékletében a feladatellátást szolgáló ingatlanok adatai kerülnek ismertetésre. A 2. számú melléklet leltár szerint tartalmazza a feladatellátást szolgáló ingó vagyont. A Fenntartó a Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola rendelkezésére bocsájtja alapfeladatainak ellátása céljából az 1. és 2. mellékletekben feltüntetett bérelt, illetve saját tulajdonú ingó és ingatlan vagyont, melyet az Intézmény nem adhat bérbe és nem hasznosíthat. h) A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a Fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint a Péter rózsa Gimnázium és Szakközépiskola részben önállóan gazdálkodó. A gazdálkodási, könyvvezetési, számlakezelési, költségvetés tervezési, ellenőrzési, ellátási ás más gazdálkodási feladatokat az ALBASTART Oktatási Közhasznú Nonprofit KFT. látja el- az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkező intézmény. i) Az intézmény egyéb jellemzői: az intézmény adószáma: az intézmény pénzforgalmi számlaszáma OTP az intézmény képviseletére jogosult neve: Rubletzky Klára az oktatás munkarendje: nappali, esti, levelező egyéb: Az Intézmény az alaptevékenységein kívül egyéb kiegészítő, vagy vállalkozási tevékenységet nem folytat. j) Az alapító okirat kelte, hatálya: február 05., hatálya: február 22. k) Fenntartói határozat száma: 1/ (2016. február 05.) Kelt, Székesfehérvár, február 05. ph. aláírás 18

19 A feladatellátást szolgáló vagyon a 20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet mellékletében foglaltak szerint 2. I S K O L A (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A B C 1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 2. Tanterem iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 3. Csoportterem legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8 gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m 2 /fő. 32 db A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m 2 /fő. 10 db 4. szaktanterem a hozzá tartozó szertárral a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 2 db 2 db 9. tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wcvel) iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz? tanuló befogadására létesítették. Az Nkt. 27. (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség 19

20 nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolábanhelyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni. 1 db 12. Sportudvar iskolánként (székhelyen, telephelyen) intézményvezetői iroda iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1 helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel 1 db 1 db 14. intézményvezető-helyettesi iroda 15. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi iroda ha az iskolában az intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen ha az iskolában tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1 db 4 db 16. iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1 1 db 17. könyvtár (adattár, klub) iskolánként 1 Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. 18. Könyvraktár iskolánként 1 általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó 1 db 20

21 évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. 1 db 19. orvosi szoba, elkülönítővel Nincs, mivel az iskolaegészségügyi szolgálattal szerződéssel oldjuk meg az általános iskolaorvos és a fogorvosi feladatokat is. Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása aránytalan teher és közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva. 20. Kiszolgáló helyiségek 22. általános szertár iskolánként (székhelyen és telephelyen) aula (előtér, közösségi tér) iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) Porta iskolánként (székhelyen és telephelyen) 39. tanulói WC helyiség iskolánként (székhelyen, és telephelyen), szintenként, nemenként 1 9 db Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál. 1 db Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van. 9 db A tanulói létszám figyelembevételével. 36 db 40. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1 9 db 42. egyéb raktár iskolánként (székhelyen, telephelyen 1) 9 db II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A B C Tanterem tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével 440 kétszemélyes asztal, 880 szék 3. nevelői asztal, szék tantermenként 1 26 asztal, 26 szék 4. eszköztároló szekrény tantermenként 1 26 db 5. Tábla tantermenként 1 26 db 21

22 6. ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével 52 db 7. Szeméttároló helyiségenként 1 35 db 8. sötétítő függöny ablakonként 85 db Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) 10. a) számítástechnikai terem 3 db 11. tábla + flipchart 1 2 db 12. Számítógépasztal tanulónként 1 50 db 13. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal 14. Informatikai szoftverek, programok tanulónként 1 felszerelés szükség szerint 50 db 15. szkenner 1 2 db 16. b) társadalomtudományi szaktanterem 17. nyelvi labor berendezés tíz tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására 18. Magnetofon 1 2 db 19. CD író, lejátszó, hangszóró 20. mikrofon, erősítő, fejhallgató 21. DVD (lejátszó, felvevő) 22. írásvetítő vagy projektor 23. c) természettudományi szaktanterem 24. vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) 1 4 db 1 1 db három tanulónként Elszívóberendezés tantermenként vegyszerálló mosogató két asztalonként fali mosogató tantermenként Poroltó tantermenként Elsősegélydoboz tantermenként eszköz- és vegyszerszekrény 31. méregszekrény (zárható) 32. eszközszállító tolókocsi 33. törpefeszültségű csatlakozások 2 2 a pedagógiai program előírásai szerint ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható 1 elhelyezése a szertárban tantermenként 1 2 tanulóasztalonként f) gyakorló tanterem iskolánként (székhelyen és telephelyen) 3 gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő 22

23 Tornaterem 3 ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is 72. kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd Mászókötél Bordásfal Sportudvar 78. szabadtéri labdajáték felszerelése 1 kézilabda 79. magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör 1 homokkal vagy szivaccsal 81. Futópálya 1 lehetőség szerint kialakítva Intézményvezetői iroda 84. Íróasztal Szék tárgyalóasztal, székekkel számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 felszerelés számítógépasztal és szék Iratszekrény digitális adathordók részére szekrény Fax Telefon Nevelőtestületi szoba 94. fiókos asztal pedagóguslétszám szerint Szék pedagóguslétszám szerint napló és folyóirattartó Könyvszekrény Fénymásoló számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal, szék ruhásszekrény vagy fogasok pedagóguslétszám figyelembevételével 102. Tükör Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)

24 104. asztal felnőtt létszám figyelembevételével Szék felnőtt létszám figyelembevételével 106. Iratszekrény számítógépasztal és szék számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 109. Telefon közös vonallal is működtethető 4 vonalas telefon Könyvtár 111. tanulói asztal, szék egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 112. egyedi világítás olvasóhelyenként könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással 114. szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 115. tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) Telefon 1 közös vonallal is működtethető Fénymásoló számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal Televízió CD vagy lemezjátszó Írásvetítő vagy projektor Egyebek Az iskola főigazgatója a program benyújtója: Rubletzky Klára Az iskola névadója: Péter Rózsa ( ) Matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora, az MTA tagja, Kossuth díjas. A rekurzív függvények területén ért el tudományos eredményeket. Nagy jelentőségű a pedagógiai munkássága. 24

25 Népszerűsítő könyvét, a,,játék a végtelennel című művét az összes világnyelvre lefordították. A tanárképző főiskolák között évente megrendezésre kerülő matematikaverseny Péter Rózsa nevét viseli. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala és elhelyezés A pedagógiai program bármely tanár, szülő vagy diák számára hozzáférhető az iskola tanulmányi irodáin: Székesfehérvári székhely: 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Budapest tagintézmény: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 2. I. emelet 2. Budapesti tagintézmény: 1051 Budapest, Sas utca 1. I. emelet 2. Pécsi tagintézmény: 7623 Pécs, Rét utca

26 3. IGAZGATÓI BEVEZETŐ Iskolánk alapvetően három célt tűzött ki: 1. Hagyományos gimnáziumi képzés- négy és öt évfolyamos - magas színvonalú biztosítása. Ezzel szeretnénk elérni, hogy még több választási lehetősége legyen a továbbtanulásra, értelmiségi létre készülő fiataloknak a gimnáziumok palettáján. 2. Szakmacsoportos alapozó képzés - négy és öt évfolyamos formában. A tanulók alapképzést kapnak azokban a szakmacsoportokban, melyekben hagyományosan szakmai képzettséget lehet szerezni intézményünkben. 3. Az érettségivel rendelkező tanulók szakképzése. Ezen utóbbi képzési terület felvállalását több szempont is indokolja. Székesfehérvár az elmúlt években Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő térségévé vált a városba települő multinacionális cégek által. - Iskolánk olyan légkört kíván megteremteni, amelyben a diákok a tanárokkal együtt képesek és akarnak dolgozni. Ennek legfőbb záloga az igényes és következetes tanórai munka, amely szándékunk szerint a tanulók döntő többségének intellektuális kihívást kell, hogy jelentsen. - Programunk összeállításánál meghatározó szempont volt, hogy a minket választó tanulók minél több területen kipróbálhassák képességeiket, minél hatékonyabban fejleszthessék tehetségüket. Ebben jelentős szerepet játszik az egyre értékesebb teljesítményre sarkalló egészséges versenyszellem. - A tanítás-tanulás folyamatában csak a diák válhat intellektuális partnerré, aki egészséges személyiséggel, kellő önállósággal és önbecsüléssel rendelkezik az, aki kisebb-nagyobb kihívásaira. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a hozzánk járó fiatalok mintákat, útmutatásokat, támpontokat kapjanak saját sorsuk és közösségük alakításához. Ehhez az egyik 26

27 legfontosabb eszköz a felelősségtudat, a döntéshozatali képesség kialakítása, fejlesztése. A közösséghez tartozás, a hagyományok ápolása egyrészt önmagában is érték, másrészt segít önmagunk megformálásában, az önmegvalósításban is. A másság elfogadása, a szolidaritás a rászorulókkal, a tolerancia a másképp gondolkodókkal szemben, segít megtalálni helyünket a társadalomban. A fenti értékekek elsajátítása csak testileg-lelkileg egészséges fiatalokkal és tanárokkal lehetséges, ezért nagyon fontosnak tartjuk az egészséges életmód igényének egy egész életre szóló kialakítását. A gimnáziumi osztályokban és a szakmai alapozó szakközépiskolai osztályokban a tanulóink életkor pszichológiai és szociológiai (társas viszonyok, kapcsolatok, függőség, csoportképzés jellemzői, domináns csoportok, értékek, stb.) jellemzői nem térnek el a más városban élő gyerekekéitől. Ezeknek az általános sajátosságoknak a hosszadalmas részletezésénél fontosabbnak tartjuk összefoglalni azokat az értékeket, amelyek elsajátítását diákjaink számára elengedhetetlennek tartjuk. - A legfontosabb alapelvek közé tartozik, hogy mindig azt és annyit tanítsunk meg a tanulókkal, ami és amennyi az adott korosztály érdeklődési körének, befogadó készségének, személyiség-fejlődésének megfelel. A tanterveinkben törekszünk a linearitásra, az egyes tantárgyak közötti átfedések kihasználására, a rokon tárgyak tananyagának összehangolására. - Úgy gondoljuk, hogy a gyerek s tanár számára az a lény, akit hivatása szerint igyekszik hozzásegíteni személyiséges, képességei és tehetségei kifejlesztéséhez, hogy a felnőtt társadalomba illeszkedve minél harmonikusabb és tartalmasabb életet élhessen. - Az iskola alapvető feladata a szaktárgyi tudás és képességek fejlesztése mellett az egészséges, harmonikus személyiség kialakítása. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az intézményben tanuló éves korosztálynak megfelelően a prepubertás, a serdülőkor és az ifjúkor általános 27

28 sajátosságainak, pszichikai jellemzőinek figyelembevételével a tanulók egyéniségét előtérbe helyezzük. Ezen a téren fiatalok személyiségét formáló valamennyi pedagógus közös gondolkodására van szükség. A hatékony pedagógiai munkához ismernünk kell a tanulók személyiségét. Az érettségi utáni szakközépiskolai osztályokban az iskolai oktatási célja, hogy a tanulók a választott szakirányú képzés során versenyképes és konvertálható ismeretekre tegyenek szert. Megismerjék a modern információhordozók használatát és szakmájuknak megfelelő szinten elsajátítsanak egy idegen nyelvet, tanulmányaik végén a választott szaknak megfelelő szakképesítést szerezzenek. Alapvető nevelési cél, hogy a tanulók elsajátítsák a társas érintkezés és az üzleti élet etikai normáit, ennek megfelelően viselkedéskultúrát. Ezen célok elérését tantárgyi órák keretén belül igyekszik megvalósítani az iskola. Ennek a munkának a részletes ismertetése a választott helyi tanterv tantárgyi tanterveiben található. Az iskola elsődleges célja, hogy használható tudáshoz jutassa a fiatalokat, a gimnáziumi tanulók értelmiségi pályákat választhassanak továbbtanulásuk révén ill. a szakképző osztályokban, megteremtse a feltételeit a sikeres OKJ záróvizsgának. A képzési idő alatt nem csak tantárgyi értelemben oktatjuk, hanem a korosztályoknak megfelelően neveljük, szocializáljuk is a diákokat. Cél: a lehető legoptimálisabb rendszerfolyamat megteremtése, amely maximálisan a társadalomképesség irányába viszi hallgatóinkat. A fenti célok elérése a feladatok megfogalmazása és végrehajtása nyomán érhetők el. A feladatok elvégzése személyi tárgyi feltételekhez kötött. 28

29 4. HELYZETELEMZÉS 4.1. Az iskola működésének feltételrendszere Személyi feltételek Az iskola főigazgatója a jelen program megfogalmazásakor: Rubletzky Klára- az ALBASTART Nonprofit KFT. alkalmazottja. Végzettségei: Középiskolai matematikai-fizika szakos tanár (ELTE 1974.) Szakközgazdász (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1990.) Közoktatás vezető (Budapesti Műszaki Egyetem 2001.) Szakmai gyakorlat: Három évig tanított főmunkaviszonyban, Székesfehérvárott, az I. István Szakközépiskolában, két évig megbízással a SZÜV-ben. A felnőttképzés szervezésében 22 éves gyakorlata, iskolarendszerű oktatásban 18 éves gyakorlata van. Az iskola alapítása óta (1998) vezeti az intézményt. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik az iskola tantestülete, melynek tevékenységét az SZMSZ, a jelen, a mindenkori éves munkaterv, a Házirend és egyéb szakmai előírások határozzák meg. A tantestület tagjainak szükséges végzettségét jogszabály rögzíti. A tantestület valamennyi tagja főiskolai illetve egyetemi végzettséggel és pedagógiai gyakorlattal rendelkezik. A tantestület Az iskola működését a vezetés és a tantestület szakszerűsége határozza meg. A pedagógiai vezetésért felelős főigazgató a tantestület összeállításakor legfontosabb elvként alkalmazta a jogi-szakmai megfelelősséget. A tanító pedagógusok többsége nagy pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár. Technikai személyzet Az iskola munkáját jól szervezett és infrastruktúrával megfelelően ellátott adminisztrációs iroda segíti. A tanulók egészségügyi ellátásáról szerződéses jogviszonyban orvos biztosítja. 29

30 Tárgyi feltételek A gyakorlati képzés feltételrendszere Az OKJ szakképzés gyakorlati képzése az adott szakképzésre kiadott Központi Program alapján folyik. A gyakorlati képzés az iskolai tanirodákban folyik, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök és bizonylatok. Székesfehérvárott, Budapesten és Pécsett is több számítógép terem segíti a gyakorlati oktatást. (Így például az irodavezető, külkereskedelmi szakmáknál szituáció feladatsor, jegyzőkönyvek készítése) Az újságíró szakos tanulók a Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola saját iskolaújságját szerkesztik. Budapesten és Székesfehérváron külön-külön újság jelenik meg, a munkát a műfajismeret szaktanár irányítja. A diákok alkotják a szerkesztőbizottságot, a rovatvezetőket stb. A tanulók így minden műfajban kipróbálhatják magukat. Az újságokat az iskola ingyenesen jelenteti meg. Az idegenvezető, utazás és protokoll ügyintéző és idegenforgalmi szakmenedzser tanulók a tanmenet szerint előírt gyakorlati órái a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan zajlanak. Az idegenvezetők a három város nevezetességeit, múzeumait járják végig. Rendszeres idegenvezetési gyakorlatokat tartanak. Részt vesznek az Utazás Kiállításon és Szakképzési Kiállításon. A szállodaismeret szaktanár vezetésével gyakorlati foglalkozásokat tartanak szállodákban. Az Idegenforgalmi szakmenedzser szakos tanulók a szaktanárok irányításával szakdolgozatot írnak. Továbbá a Központi Programban meghatározott óraszámban üzemi nyári gyakorlaton vesznek részt. A Logisztikai műszaki menedzser asszisztens és Logisztikai ügyintéző diákokat logisztikai cégekhez és logisztikai központokba viszik el tanáraink, a külkereskedelmi bonyolítási gyakorlatok szimulációs feladatok elvégzésével folynak. A Logisztikai 30

31 Műszaki Menedzser asszisztens tanulók a tanárok irányításával szakdolgozatot készítenek. A tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan zajlanak. Továbbá a Központi Programban meghatározott óraszámban üzemi nyári gyakorlaton vesznek részt, melyről munkanaplót vezetnek. A Jogi asszisztens képzés gyakorlati képzésének feltételeit a Képzési Program tartalmazza. A tanulók a gyakorlati foglalkozásokon a bírósági, ügyészségi és közigazgatási ügymenetet gyakorolják. (Például beadványszerkesztés). A tanulóknak az iskolai gyakorlati munkafüzet áll rendelkezésére, amelynek feladatait a gyakorlat közben oldják meg, és a megoldásokat az iskola gyakorlatvezető tanára osztályozza. A tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan zajlanak. Továbbá a Központi Programban meghatározott óraszámban nyári gyakorlaton vesznek részt. Az üzleti kommunikációs szakügyintéző gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. Az emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán Az ügyintéző titkár gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. A kereskedelmi ügyintéző gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. A külkereskedelmi üzletkötő gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. 31

32 A marketing- és reklámügyintéző gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. A gazdasági informatikus gyakorlata: a tanmenet szerint előírt gyakorlati órák a számítógépteremben és az iskolai tanirodán a tanév teljes ideje alatt, folyamatosan. Új OKJ szakok Az Intézmény szeptember 1-től az alábbiakban ismertetett új OKJ szakok indításáról döntött. A vonatkozó jogszabályok értelmében az új OKJ képzések személyi és tárgyi feltételei megfelelnek az eddigi OKJ képzések követelményeinek. A 12/2013. (III.29.) NFM rendeletben valamint a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletének 4. számú melléklete az egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel, a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, továbbá a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekről alapján az eddig oktatott szakmák vonatkozásában biztosított személyi és tárgyi feltételei megfelelnek az újonnan indítani kívánt szakmák feltételeinek. 12/ ( III.29.) NFM rendelet 4. számú Melléklete szerint: Régi képzés OKJ Gazdasági informatikus Régi képzés Gazdasági informatikus I Új képzés OKJ Gazdasági informatikus N, E, L Informatikai szakmacsoport XIII. 27/2012.( VIII.27.) NGM rendelet 4. számú melléklet Régi képzés OKJ Idegenvezető Új képzés OKJ Idegenvezető N, E Vendéglátás-idegenforgalom Szakmacsoport XXVIII 32

33 Régi képzés OKJ Logisztikai ügyintéző Új képzés OKJ Logisztikai ügyintéző N, E, L Kereskedelem-marketing, üzleti Adminisztráció szakmacsoport XXVI. Régi képzés OKJ Utazásügyintéző Új képzés OKJ Turisztikai szervező, értékesítő N, E Vendéglátás-idegenforgalom Szakmacsoport XXVIII Régi képzés OKJ Ügyintéző titkár Új képzés OKJ Ügyviteli titkár N, E, L Ügyvitel szakmacsoport XXV szeptember 1-jétől Oktatás szakmacsoport XXXVII. Fitness-wellness instruktor N E Informatika szakmacsoport XIII. Informatikai rendszergazda N E Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Kereskedő N E adminisztráció szakmacsoport Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi-számviteli ügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi termékértékesítő (bank, N E L befektetés, biztosítás) Oktatás szakmacsoport XXXVII. Sportedző N E Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vállalkozási és bérügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vám-, jövedéki- és termékdíj N E L ügyintéző Művelődés, közművelődés, V. Dekoratőr N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Divat és stílustervező N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Kiadványszerkesztő N E kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, V. Lakberendező N E kommunikáció szakmacsoport Pénzügyi, gazdasági vonatkozások A gazdasági feltételeket az iskola fenntartója biztosítja, részben az állami normatív támogatásból, részben esetleges egyéb bevételeiből Az iskola kapcsolatrendszere Belső kapcsolatok 33

34 Albastart Nonprofit KFT. Főigazgató Kiszolgáló személyzet Igazgató helyettesek Tanulmányi iroda Taniroda Osztályok Tantestület Külső kapcsolatokban az iskolát a főigazgató, ill. az általa kijelölt tanár képviselheti. Az intézmény felsőfokú szakképzést (FSZ) folytat, így szakmai kapcsolatunk van az alábbi intézményekkel - Idegenforgalmi szakmenedzser képzés kapcsán- Budapesti Gazdasági Főiskola - Jogi asszisztens kapcsán Miskolci Egyetem - Logisztikai műszaki menedzser asszisztens képzés kapcsán- Kecskeméti Főiskola - Pénzügyi szakügyintéző képzés kapcsán- Nyugat Magyarországi Egyetem, Sopron - Kapcsolattartás a Waynesburgi Egyetemmel- USA (Pennsylvania) - Kapcsolattartás az Amszterdami Állami Egyetemmel Hollandia- Amszterdam - Kapcsolattartás az UEL londoni egyetemmel. (University of East London) Kapcsolattartó személy, Brendan D Cruz gazdasági igazgató - Kapcsolattartás a King s School Oxford Nyelviskolával. Kapcsolattartó személy: Simon Fenn igazgató Rendszeres kapcsolatunk a hasonló profilú intézményekkel van, ezen túlmenően Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalával, továbbá a város középfokú kollégiumaival, ahol a tanulók érdekeltek. Az értelmiségi létre nevelés érdekében szakmai kapcsolatra törekszünk a könyvtárakkal, színházzal, kulturális centrumokkal, a rendezvényekre- korlátozott mértékben- kedvezményes látogatási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak. 34

35 Az iskola filozófiája a Nyitott iskola tehát együttműködésre törekszünk minden olyan szerveződéssel, magán személlyel, melyek tevékenysége hasznos lehet iskolánk számára. 35

36 I. A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Nevelési Programja 5. A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Nevelési Programja 5.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek, értékek Iskolánk nevelő-oktató munkáját az alapvető emberi értékek, a nemzeti értékek, a környezeti értékek és a másság, a más népek iránti nyitottság hatja át. Alapvető emberi, nemzeti és környezeti értéknek tekintjük: - a gyermeki egyéniség tiszteletét - a felelősségtudatot - a közösségi demokráciát - a pozitív jellemvonásokat, alapvető erkölcsi normákat - az általános műveltség szilárd alapjait - toleranciát, megértést, nyitottságot a másság, más népek, más kultúrák iránt - a beteg, sérült emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást - esélyegyenlőséget, a kiteljesedést, az emberi szabadságot - nemzeti hagyományainkat, nemzeti azonosságtudatunkat - az európai közösség kultúráját - a világnézeti és vallási sokszínűséget - fogékonyságot a környező természet értékei iránt - felelősséget a társadalmi és természeti környezetért - igényt a kulturált, esztétikus környezetért 5.2 Célok - pedagógiai tevékenységünket a tanuló mindenek feletti érdeke vezérelje 36

37 - őrizzük meg és fejlesszük tovább az iskolába lépő tanulóban a kíváncsiságot,, érdeklődést, nyitottságot - továbbra is adjunk teret a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának - biztosítsuk a hibázás jogát az elfogadó, nyugodt légkörrel, a bizalommal és a pozitív megerősítéssel - a testi és lelki egészség megőrzése érdekében segítsük elő a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását - tegyük fogékonnyá a tanulókat saját környezetük, a természet és a társas kapcsolatok értékei iránt - a kommunikációs készségek alakításával sajátítassuk el az alapvető viselkedési szokásokat, fogadtassuk el a magatartási és társadalmi normákat - a szellemi és fizikai fejlődés optimális feltételeinek biztosításával fejlesszük a problémamegoldás, kreatív gondolkodás képességét - teremtsünk valóságos tanulási környezetet, közvetítsünk elemi ismereteket, nyújtsunk alkalmazható tudást - jellemezze oktató-nevelőmunkánkat a tevékenység- és gyakorlatközpontúság, a fokozatosság és folyamatosság - neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motiváltságú, szocializáltságú és kulturáltságú tanulókat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás párhuzamos megvalósításával - törekedjünk differenciált fejlesztéssel, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség maximális biztosítására különösen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében - ismertessük fel és fogadtassuk el önmaga és társai másságát - alakítsuk ki igényüket az egészséges életmód, a tartalmas szabadidős tevékenységek, az önművelés, és az élethosszig tartó tanulás iránt - fejlesszük az önálló tanulás és ismeretszerzés képességét egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kialakításával, hosszabb időkeret biztosításával - tudatosan fejlesszük jól működő képességeik, értékeik, adottságaik megismerését, reális önértékelésüket, erősítsük kudarctűrésüket, önbecsülésüket - korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával alakítsuk a kulcskompetenciákat, 37

38 képességeket, alapvető készségeket, szokásokat - törekedjünk a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányára - az alapműveltség kialakításához fejlesszük a digitális írástudást, és az idegen nyelvek ismeretét - készítsük fel a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a felnőttlét kihívásaira, a jogok és kötelességek gyakorlására - fejlesszük a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket - fejlesszük a nevelőközösség módszertani kultúráját - integrált nevelő-oktatómunkánk célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságainak és korlátainak figyelembe vételével a legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt tegyük lehetővé, hogy a hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítsuk, kompenzáljuk, új funkciókat alakítsunk ki, az ép funkciókat bevonjuk a hiányzók pótlására Céljainkat akkor tekinthetjük elértnek, ha: - az iskola elfogadó, nyugodt légköre lehetővé teszi a zökkenőmentes átmenetet - tanulóink pedagógiailag igényes, magas szintű oktató-nevelő munka során sajátítják el az ismereteket - tanulóink kulcskompetenciáit, alapvető készségeit, képességeit, az életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlesztjük - tanulóink elsajátítják az alapvető viselkedési szokásokat, elfogadják a társadalmi normákat, pozitív beállítódásokat, s ezek beépülése mindennapi kommunikációjukban, viselkedésükben tetten érhető - kialakul a tanulókban az egészséges életmód és a kulturált szabadidő eltöltésének igénye - az iskola biztosítja az optimális feltételeket a szellemi, fizikai fejlődéshez, önálló ismeretszerzéshez - a tehetséggondozás és felzárkóztatás során minél több tanulónk jut el saját képességei maximumára - a digitális írástudás felhasználói és alkalmazói szinten minden tanuló számára elérhető 38

39 - tanulóink minden segítséget megkapnak hátrányaik leküzdéséhez, a továbbtanuláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez - tanulóink rendelkeznek önmaguk és a társak másságának pontos ismeretével, a megértéssel, a türelemmel, ha elkerülik és elítélik mások hátrányos helyzetével való visszaélést - a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése növeli önbizalmukat és kudarctűrő képességüket, a gyermekek sérülésétől függően felkészíti őket az önállóság általuk elérhető szintjére - az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére - oktató-nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek - az iskola párbeszédet alakít ki minden szülőkkel - csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt kikerülők száma az iskolai rendszerből A sikerkritériumok mérésének eszközei, módszerei: - elégedettségvizsgálatok: szülői, tanulói interjú, kérdőívek - továbbtanulási mutatók - tantárgyi mérések, tesztek - megfigyelés - szociometria készítése osztályfőnöki óra keretében 5.3 Feladatok - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon - sajátíttassuk el az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségű és minőségű műveltségtartalmakat - gazdagítsuk az érzelemvilágot, fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartást - alapozzuk meg tanulási szokásokat - sajátítassuk el az önálló ismeretszerzés technikáit, a feladat- és problémamegoldás módszereit - segítsük a tanulókat tanulási nehézségeik leküzdésében, hátrányaik csökkentésében 39

40 - erősítsük a humánus magatartásmintákat, a pozitív viselkedési szokásokat, biztosítsuk az elfogadó nyugodt légkört - elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét a mozgáskultúra megalapozásával, fejlesztésével - fejlesszük a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz, illetve a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek - erősítsük a pozitív jellemvonásokat: - az önismeretet - a segítőkészséget - a szolidaritás érzését - az empátiát - az együttműködési készséget - a megbízhatóságot, a becsületességet, a szavahihetőséget - gyakoroltassuk a demokratikus normarendszert az elemi állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek elsajátításával - tudatosítsuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a kortárs kapcsolatokban - építsük tovább az alapműveltséget az önálló tanulás és az önművelés gyakoroltatásával, a képességek célirányos fejlesztésével, a közvetett kommunikáció gyakorlásával, a művészeti készségek fejlesztésével, a digitális írástudás elsajátíttatásával - biztosítsuk a tanulók felé a folyamatos visszajelzést teljesítményükről, magatartásuk és szorgalmuk minőségéről - a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai rendezvényekkel segítsük a tartalmas és személyiségüket gazdagító szabadidő-eltöltést - törekedjük a tanítási órák hatékony és maximális kihasználására - nyílt napok, bemutató órák szervezésével nyújtsunk betekintést oktató-nevelő munkánkba 40

41 5.3.1 Speciális feladataink a tanulói összetétel következtében: - a követelmények teljesítéséhez az egyéni haladási ütemet figyelembe vevő, rugalmas, időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott - sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő képesség- és készségfejlesztés, a tevékenységek bővülő körét - a szülők és az iskola között olyan kapcsolat megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő 5.4 Eljárások, eszközök, módszerek Nevelő-oktató munkákban a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek jelen vannak: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés, ösztönzés, kényszerítés, gátlás, diagnosztikus-, formatív- és szummatív mérések A megvalósítása keretei: - hatékony és újszerű tanulási módszerek bevezetése (tantárgytömbösítés, moduláris oktatás, tantárgyi bontás nélküli integrált oktatás,) - nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyagátadás (projektek) - egyenlő hozzáférés biztosítása - csoportbontások - tanórai differenciált foglalkozások - szakkörök, sportkörök - úszásoktatás, - rendszeres és alkalmi szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli programok, táboroztatás - kooperatív interaktív tanulási technikák és tanulásszervezési módszerek 41

42 6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösségi normák elfogadtatása a mindennapi gyakorlatban A hasznos társadalmi létforma elemeinek megismertetése, megtanítása, szocializálás Önismeret teljes körűségének segítése A magyarságtudat állandó felszínen tartása EU tagság kapcsán különösen fontos Munkára nevelés, a szakma, a hivatás tisztelete. A személyiségfejlesztés alapvető pedagógiai törekvés. A készség, képesség, jártasság fejlesztése az ismeretek átadásán túl a tanuló önmegvalósítás és az önképzés irányítását és segítését jelenti. A nagykorú tanulók szakirányú tanulásra irányuló motiváltságának megteremtése. A diákok rendelkezésére áll az iskolai könyvtár. Az iskolára és tanulóira zúduló információmennyiség szükségessé teszi azok kezelését, minőségi szűrését. A nagy mennyiségű információ befogadása, feldolgozása a jártasságok, képességek, készségek kialakításának folyamatában problémát okozhat. Ennek feloldása, kezelése szükségessé teszi a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. A tanulás-tanítás folyamatának fontos építőkövei a kreativitás és az innovációs törekvések. Ezt elősegítheti, ha a jártasságokat rugalmasan fejlesztjük. A tanuló ekkor nem egymástól elszigetelt, tantárgyakban elkülönített ismeretekben, hanem szélesebb értelemben vett, megoldandó problémákban gondolkodik. A környezeti kultúra, annak ismerete, kialakítása és védelme kiemelten fontos feladat. A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak keretében fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjon az ember és természet harmonikus együttélésének fontossága. A tanulónak belső igényévé kell, hogy váljon az iskola, a tanterem és a gyakorlati munkahely tisztasága és esztétikus külseje. A természet iránti szeretet megismerésének és védelmének eszközei lehetnek a tanulmányi kirándulások. 42

43 7. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Felvilágosító munka, megelőzés - Irányítói szerep: osztályfőnöki munkaközösség-vezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező - A pedagógusok továbbképzése (a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos ismeretek, a megelőzés módszerei stb.) - A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos, a tanulók életkori sajátságait figyelembe vevő ismeretek beépítése a tantárgyi tantervekbe (osztályfőnöki, biológia, kémia stb.) - A tanulók megismertetése a szenvedélybetegségek veszélyeivel (osztályfőnöki, biológia és kémia órák, tanórán kívüli rendezvények, iskolán kívüli rendezvények) - Alternatív lehetőségek megteremtése, pozitív minták bemutatása Az iskola a tanulóközösségtől, szülőktől érkező jelzések alapján, illetve állandó ellenőrzéssel igyekszik megakadályozni, hogy a tanulók az iskolai közösségben drogokhoz jussanak, és minden törvényes eszközt igénybe vesz tanulói védelme érdekében. 43

44 8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ember bár individuum társas lény is, része a társadalomnak, környezete kisebb-nagyobb közösségeinek, és életét csak ezekkel a közösségekkel kölcsönhatásban képes megfelelően megszervezni. Másrészt maga a nevelés folyamata is közösségi jellegű. Ki kell tehát alakítani azokat a tanulói közösségeket, amelyek segítik az iskola nevelő munkáját, valamint a felnövekvő ifjúságban a közösség céljainak, normáinak alakítására, elfogadására és a közösség tagjaival való együttműködésre vonatkozó képességét. Ezt a leginkább a gyakorlatban, az iskolai közösségek segítségével tudjuk kialakítani, ezért iskolánk fontos szerepet tulajdonít a közösségfejlesztésnek. Feladataink a következők: - A közösségi tudat kialakítása, fejlesztése (felelősség a közösség dolgaiért, a közös munka képessége, a közösség szervezése, a közös célok és normák kialakítása, a feladatok megosztása a közösségen belül, felelősség a közösség tagjaiért, a közösség tagjai közötti kölcsönös segítségnyújtás, az egyén szerepének megtalálása a közösségen belül, pozitív minták bemutatása). - Az iskolai közösségek befolyásolása abból a célból, hogy működésük az iskola nevelési céljai irányába hasson. A közösségfejlesztés kiemelt felelősei a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök. A közösségfejlesztés színterei Tanórai foglalkozások: feladatuk elsősorban a közös, a csoportban történő munkára való felkészítés. Módszere a csoportmunka tanórai keretben és a házi feladatokban. 44

45 Osztályfőnöki órák: a közvetlen nevelői hatás színtere. Az osztályközösség szervezésében kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, ezért kiválasztásuknál különösen gondosan jár el az iskola. Alapvető követelmény, hogy az osztályfőnök legalább a tizedik évfolyam végéig lehetőleg az osztály minden tanulóját tanítsa valamelyik szakórán. Az osztályfőnöknek tudatos közösségfejlesztő munkát kell végeznie az osztályközösségben. Tanórán kívüli foglalkozások: fő feladatuk a közösségek szervezése, a közösséghez való tartozás élményének kialakítása, erősítése (közös munkavégzés, közös felkészülés versenyekre, ünnepélyekre, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepélyek és egyéb közösségi programok). Célunk a diákönkormányzat kialakításának segítése. A diákönkormányzat és rendezvényei: fő feladata lehetőséget adni a tanulók önszerveződésére, illetve a közösségi jogok gyakorlására, működésük anyagi forrásait az iskola biztosítja. Az érettségit követő szakképző osztályokban jellemző feladatok: Az iskolai csoportok kialakítása (tantestület, osztályok, kisebb csoportok) A strukturális működés kultúrájának kialakítása Az iskola jogi normáinak közösségi alapon történő megalkotása Csoportképző, összetartozást erősítő foglalkozások beépítése, szabadidős programok szervezésének segítése, támogatása Diákönkormányzat alakulásának, munkájának segítése, tanulói érdekképviselet kialakítása az osztályfőnökök bevonásával Az iskolai hagyományok megteremtése, bővítése, azok ápolása. 45

46 9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 9.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata -legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, -a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, - át, - iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 9.2 A pedagógusok feladatai - A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. -Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. 46

47 Tételesen: -a tantervek végrehajtása -a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; -a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; -a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; -az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; -a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz - a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; - a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; - kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. 9.3 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. - Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal. - Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. - Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. 47

48 - Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. - A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - Családlátogatás, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. - Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. - A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. - Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. - A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. - Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül. 48

49 10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Intézményünk arra törekszik, hogy tudatos munkával derítse fel és támogassa a tehetséges tanulókat. Ez elsősorban az egyes munkaközösségek és a szaktanárok feladata. A tehetségek felismerése, felkutatása a tanórákon, a különböző házi versenyeken (ide értve az iskolán kívüli szervezetek versenyeinek iskolai fordulóit is), illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon folyik. Ezért cél, hogy a tanulók a szaktanárok javaslatára minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken. Amennyiben kiderül, hogy egy tanuló egy adott területen kiemelkedő képességekkel rendelkezik, a szaktanár ezt ismerteti a tanulóval és a szülőkkel, illetve megbeszélik, hogy e képesség fedésbe hozható-e a tanuló céljaival. Ha a tanuló és a szülők hozzájárulnak, akkor a tanuló bekapcsolódik a tehetséggondozásba, ami a tanuló számára többletfeladatokkal jár. A tehetséggondozás céljából - minden munkaközösség megszervezi a szükséges nem kötelező tanórai foglalkozásokat (verseny előkészítők, egyéni foglalkozások): - a munkaközösségek segítik és irányítják a tanulók önálló ismeretszerzését (külön feladatok kiadása, iskolai és iskolán kívüli tanulmányi pályázatok): - a szaktanárok e tanulókat a tanórákon differenciáltan foglalkoztatják: - az iskola biztosítja az Interneten keresztül, hogy a tanulók hozzájussanak a szükséges oktatási segédanyagokhoz, tudományos művekhez, információkhoz: - a munkaközösségek szervezik a tehetséges tanulók iskolán kívüli megmérettetését, versenyeztetését (tanulmányi és egyéb versenyekre történő felhívások ismertetése a tanulókkal, a jelentkezések koordinálása stb.). 49

50 - a nyelvi csoportok a tudásszint alapján kerülnek kialakításra: 0 szinttől magas szintűig. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az érettségi utáni szakképző évfolyamokon Az iskola ezen hallgatói érettségizett tanulók, akik egy éves, illetve két éves szakmai képzésben vesznek részt, ezért a tehetség kibontakoztatása és a képességfejlesztés szakmai jellegű. Az OKJ vizsgára való felkészítés olyan szilárd alap megteremtését követeli meg, amely lehetővé teszi, hogy a szakmai végzettség birtokában a tanuló képes legyen az egész pályáját átszövő folyamatos önképzésre, a folyamatos szakmai fejlődésre, a szakmán belül a speciális területek felé történő orientációra. Az oktatási törvény és a NAT is kiemelt szerepet szán a differenciálásra. A differenciálás fő irányait a következő területekre jelöljük ki: - tehetségkibontakoztatás - képességek kibontakoztatása - szociális hátrányok lehetséges csökkentése - beilleszkedési nehézségek enyhítése - tanulási problémák felismerése és preventív kezelése. A differenciálást szolgáló formák: - csoportbontások (idegen nyelv) - szakmai, tanulmányi kirándulások. Az iskola szakképzési tevékenységének megszervezésével a választott szakma iránti tehetségek képességek kibontására törekszik. Szakmai ismereteket elmélyítő fakultációk biztosítása önkéntesség elvének érvényesülése mellett Felzárkóztatás Gimnáziumunkban és a szakmacsoportos oktatásban várhatóan sok általános iskolából érkeznek a tanulók. Ebből következik, hogy általában nagyon különböző felkészültségűek az egyes tantárgyakból. Másrészt a gimnáziumi tanulmányaik során különböző okok miatt előfordulnak tanulási kudarcok, lemaradások egyes 50

51 tantárgyakból. Ezért lényeges, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani ezeknek a tanulóknak. A cél az, hogy lehetőségeinkhez mérten minden tanulónál megtaláljuk azokat a technikákat, módszereket, amelyekkel csökkenteni tudjuk a tanulási hátrányokat. Feladataink: - a csoportbeosztásoknál lehetőleg figyelembe kell venni a tanulók előképzettségét - a tanulási kudarcok okainak felderítése a tanulók és a szülők bevonásával - az okok ismeretében tanulás módszertani segítség nyújtása a tanulónak és a szülőknek - lehetőséget teremteni a lemaradások kiküszöbölésére (az önálló tanulás irányítása) - differenciált tanórai foglalkozások - állandó visszajelzés a tanulónak és a szülőknek a tanuló előrehaladásáról - a követelmények minimumszintjének pontos meghatározása. A felzárkóztatásban és a tanulási kudarcok orvoslásában csak akkor lehetünk eredményesek, ha mind a tanulók, mind a szülők elfogadják a pedagógusok értékelését, és vállalják az együttműködést az iskolával. 51

52 11. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre való nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint Diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a Nevelőtestület segíti. A Diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőiknek megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a Diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat munkáját a feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg öt éves időtartamra. A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt - tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt - ifjúságpolitikai célokra elkülönített pénzeszközök felhasználásakor - Házirend elfogadása előtt A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről - a diákönkormányzat működéséhez elkülönített anyagi eszközök felhasználásáról - hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - az iskolai Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről 52

53 A Diákönkormányzat SZMSZ-ét a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, Házirendjével. A Diákönkormányzat véleményét az Nkt (4) bekezdésben meghatározottakon túl -ki kell kérni : - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Diákközgyűlés A Diákközgyűlés összehívását az iskolai Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjének megfelelően. A Diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 53

54 12. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, - osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon -A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. -A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója az iskolai szintű szülői értekezleten, -az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein 12.1 A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Családlátogatás Célja: a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a tanuló optimális fejlesztésének érdekében Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása Feladata: a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, 54

55 - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé Fogadóóra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal Nyílt tanítási nap A leendő első osztályosok szüleinek Célja: az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a tanárokkal A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek Írásbeli tájékoztató Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: 55

56 a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról A leendő kilencedikesek szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon, a minél többirányú figyelemfelhívás céljából. 56

57 13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: 13.1 Tanulmányok alatti vizsga A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola helyi tantervi értékelése szabályozza a tanév végén a tantárgyi vizsgák rendjét Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet: - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; - ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; - ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; - ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: - Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni - Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. - Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. - A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. - Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. - Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. 57

58 13.3 Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 9-13 évfolyamon vagy az érettségi utáni OKJ képzésben a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgák előírásai: - A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; - A javítóvizsga időpontja: augusztus ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; - A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá - A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. - A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola - A javítóvizsga nem ismételhető - Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. 14. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL NKT. KERETEI KÖZÖTTI HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELVÉTELRŐL, ÉTVÉTELRŐL VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba A kilencedik osztályos tanulók felvételéről a felvételi pontszám alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Integrált oktatás: A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. 58

59 Magántanulók. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Döntésének elsődlegesen a tanuló érdekét kell figyelembe vennie. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Könnyített és gyógytestnevelés ellátása: A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. Külföldről érkező tanuló felvétele: Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Hivatal véleménye alapján az igazgató dönt. 59

60 15. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnői hálózat segítségével osztályfőnöki órákon valósítjuk meg. Célja: - a tanulók ismerjék meg: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés ABC-jének értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait Sajátítsák el: - az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztés ABC-jéből az A és B betűkkel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek: - a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, - a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, - a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére, - egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, - ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, - balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezése 60

61 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 16. A TANTERVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI Feleljen meg az iskola által kitűzött céloknak, és a célok eléréséhez vezető feladatok a tanterv végrehajtása során megvalósíthatók legyenek. Az iskola az NSZFI által kiadott Központi Programok és a Kerettantervek alapján, felsőfokú szakképzés (FSZ képzés) esetén a Felsőoktatási Intézmény által kiadott, és az Oktatási Hivatal által nyilvántartott Képzési Program alapján dolgozik. Választott kerettanterveink a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. és 6. számú mellékleteiben foglaltaknak felelnek meg. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A gimnáziumi évfolyamokon, tanórán kívüli foglalkozásokat a nevelési program céljai érdekében, a tanulók és a szülők igénye alapján, lehetőségeinket figyelembe véve szervezzük. A tananyag minden tantárgyból a központi programoknak, illetve az EMMI által folyamatosan kiadott kerettantervi ajánlásoknak felel meg. A nyelvi előkészítő év befejezése után a tanulók gimnáziumunkban a négy évfolyamos tanterv szerint tanulnak tovább a évfolyamon, vagy módjuk van a 9. évfolyam végén az országos felvételi rendszerbe való bekapcsolódással másik középiskolába jelentkezni. A tantárgyakra bontott részletes helyi tanterv a pedagógiai program végén található, mely a központi kerettantervekhez igazodik. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a tanulószobai foglalkozás igény esetén szakkörök, speciális foglalkozások, házi versenyek, egyéni foglalkozások stb. (évenként igény szerint szervezve) felzárkóztató foglalkozások 61

62 Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások tanulmányi kirándulás, színházlátogatás stb. nemzetközi cserekapcsolatok lehetőség és igény szerint Egyéb iskolai és diákrendezvények Iskolai ünnepek - állami, nemzeti ünnepek - tanévnyitó, - gólyabál, - karácsonyi ünnepély, - szalagavató, - ballagás, - tanévzáró. A diákönkormányzat rendezvényei. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időkerete A pedagógiai program megvalósításához szükséges tanórai és tanórán kívüli foglalkozások nappali tagozatra vonatkozó időkeretét jogszabályok szerint alakítjuk. Csoportbontások: Minden osztályban minden évfolyamon: idegen nyelvek Szakmacsoportos oktatásban a évfolyamon a szakmai orientáció gyakorlat A kétszintű érettségi vizsga A gimnáziumi képzésben figyelembe vesszük az alábbi jogszabályokat: ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZAT: 100/1997. (VI.13.) Kr. ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK: 40/2002. (V.24.) OM r. Természetes, hogy a középiskolai expanzió sok gyereknek biztosít érettségi szerzési lehetőséget, így különböző szinteken kell ezt biztosítani. Gimnáziumunk tantárgyanként biztosítja a választás lehetőségét tanulóinknak az alábbiak szerint: 62

63 Tantárgy középszintű emeltszintű Magyar nyelv és X X irodalom Első idegen nyelv X X Második idegen nyelv X X Matematika X X Történelem X X Fizika X - Kémia X - Biológia X X Földrajz X - Informatika X - Testnevelés X - Az alábbi tárgyakból KÖTELEZŐ VIZSGÁZNI: magyar nyelv és irodalom történelem matematika egy idegen nyelv egy választandó tantárgy A szakközépiskolai képzésben résztvevőket felkészítjük ezen kívül az alábbi érettségi vizsgára: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport logisztika orientáció: Közgazdasági marketing alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport idegenforgalom orientáció: Utazás és turizmus Művészet- közművelődés-kommunikáció szakmacsoport kommunikáció orientáció: Mozgóképkultúra és médiaismeret 63

64 Nyelvi előkészítő 5 évfolyamos Kezdés: 2007/2008-as tanévtől Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika 4 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika Biológia Kémia 2 2 Földünk és környezetünk Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Tánc és dráma int Társadalomismeret int Művészettörténet 1 1 Médiaismeret 2 Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 27,5 30,5 30,5 64

65 GIMNÁZIUM: 4 és 5 évfolyamos (nyelvi előkészítővel) es tanévtől Heti óraszámok évfolyamonként NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ - 5 ÉVF. NYELV/INFO - 4 ÉVF Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába 1 1 Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2 Társadalomismeret int. - történelem int. - történelem Tánc és dráma int. - magyar nyelv és irodalom int. - magyar nyelv és irodalom Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 30,5 30,5 30,5 27,5 27,5 30,5 30,5 65

66 GIMNÁZIUM: 4 évfolyamos levelező munkarendben Havi óraszámok évfolyamonként 4 ÉVF Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika 0.5 Bevezetés a filozófiába 0.5 Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 0.5 Rajz és vizuális kultúra 0.5 Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki 0.5 Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret Társadalomismeret int. - történelem Tánc és dráma int. - magyar nyelv és irodalom Kötelező óraszám a törvény alapján

67 SZAKKÖZÉPISKOLA: Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport idegenforgalom orientáció Közismereti tárgyak Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Heti óraszámok évfolyamonként NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ-5ÉVF. 4ÉVF Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1 1 Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Elmélet Gazdasági környezetünk Idegenforgalmi orientációs ismeretek Gyakorlat Kommunikáció és viselkedéskultúra Információkezelés Elmélet Vendéglátás és turizmus Marketing Gyakorlat Szakmai idegen nyelv Idegenforgalmi gyakorlatok Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 30,5 30,5 30,5 27,5 27,5 30,5 30,5 67

68 SZAKKÖZÉPISKOLA: Kereskedelem- marketing-üzleti adminisztráció szakmacsoport logisztika orientáció Közismereti tárgyak Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Heti óraszámok évfolyamonként NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ-5ÉVF. 4ÉVF Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1 1 Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Elmélet Gazdasági környezetünk Logisztikai orientációs ismeretek Gyakorlat Kommunikáció és viselkedéskultúra Információkezelés Elmélet Közgazdaságtan Marketing Gyakorlat Szakmai idegen nyelv Logisztikai gyakorlatok Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 30,5 30,5 30,5 27,5 27,5 30,5 30,5 68

69 SZAKKÖZÉPISKOLA: Művészet- közművelődés-kommunikáció szakmacsoport kommunikáció orientáció Közismereti tárgyak Szakmai orientáció Szakma-csoportos alapozó oktatás Heti óraszámok évfolyamonként NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ-5ÉVF. 4ÉVF Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1 1 Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Elmélet Gazdasági környezetünk Közművelődési és kommunikációs pályák világa Gyakorlat Kommunikáció és viselkedéskultúra Információkezelés Elmélet Pszichológiai alapismeretek 2 2 Társadalomismeret Szociálpszichológia 2 2 Gyakorlat Műfajismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Szakmai informatika

70 Kötelező óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 30,5 30,5 30,5 27,5 27,5 30,5 30,5 70

71 GIMNÁZIUM 2013-AS TANÉV - 4 évfolyamos angol/német-informatika tagozat 51/2012 Emmi rendelet 3, 6. számú mellékletei alapján Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc int.- magyar nyelv és irodalom Művészetek** Mozgóképkultúra és médiaismeret* 2 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport

72 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret - integráltan Rendelkezésre álló órakeret SZAKKÖZÉPISKOLA 2013-AS TANÉV vendéglátás-idegenforgalom/logisztika orientáció Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* - Mozgóképkultúra és 1 médiaismeret Informatika 2 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,

73 amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Elmélet Gazdasági környezetünk 2 2 Idegenforgalmi orientációs ismeretek 2 2 Gyakorlat Kommunikáció és viselkedéskultúra 1 1 Információkezelés 1 1 Elmélet Vendéglátás és turizmus/közgazdaságtan 2 3 Marketing Gyakorlat Szakmai idegen nyelv 2 3 Idegenforgalmi gyakorlatok/logisztikai gyakorlatok 2 3 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 73

74 Érettségi utáni szakképzés: A nappali tagozaton a Nemzeti Szakképzési Intézet által kiadott központi programok szerint. Szakma neve AZ ALÁBBI SZÁMÚ KÖZLEMÉNYBEN KIADOTT KÖZPONTI PROGRAM Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Újságíró, konferanszié elágazása: Újságíró I. 41/401/2009 Informatika szakmacsoport Informatikus elágazása: Gazdasági informatikus MeH EKK XIX/856/1/2008 Közgazdaság szakmacsoport Vám és jövedéki ügyintéző elágazása: Vámügyintéző PM 13/2009 Ügyvitel szakmacsoport Ügyviteli titkár elágazása: Ügyintéző titkár MK 13462/2007 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző elágazásai: Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző MK 13462/2007 Üzleti kommunikációs szakügyintéző MK 13462/2007 Kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció szakmacsoport Marketing- és reklámügyintéző MK 13462/2007 Kereskedelmi ügyintéző MK 13462/2007 Külkereskedelmi üzletkötő MK 13462/2007 Logisztikai ügyintéző MK 13462/2007 Vendéglátás-idegenforgalom. Szakmacsoport Idegenvezető /2009 Protokoll- és utazásügyintéző elágazásai: Protokoll ügyintéző MK 13462/2007 Utazási ügyintéző A Felsőfokú szakképzéseket (FSZ képzéseket) a szerződő Felsőoktatási Intézmény által jóváhagyott képzési program szerint szervezi az iskola szeptember 1-jétől Oktatás szakmacsoport XXXVII. Fitness-wellness instruktor N E Informatika szakmacsoport XIII. Informatikai rendszergazda N E Kereskedelem-marketing, üzleti XXVI. Kereskedő N E adminisztráció szakmacsoport Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi-számviteli ügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Pénzügyi termékértékesítő (bank, N E L befektetés, biztosítás) Oktatás szakmacsoport XXXVII. Sportedző N E Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vállalkozási és bérügyintéző N E L Közgazdaság szakmacsoport XXIV. Vám-, jövedéki- és termékdíj N E L ügyintéző 74

75 Művelődés, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Művelődés, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport V. Dekoratőr N E V. Divat és stílustervező N E V. Kiadványszerkesztő N E V. Lakberendező N E Az iskola a fenti képzésekre, az NSZFI által kiadott Központi Programot használja. Ezek a Központi Programok a tantárgyi tanterveket és a hozzájuk kapcsolódó követelményeket részletesen tartalmazzák. Az érettségi utáni szakképzésben a tanórák 40 percesek, mivel az időt nem kell fegyelmezésre fordítani. 75

76 17. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZTTSÉGÉT Szakmai-tartalmi megfelelőség pedagógusok véleménye alapján Elérhetőség Megfizethetőség. Az iskola olyan tankönyvet és tanulmányi segédletet választ, amely korszerű tudást közvetít, lehetőleg már alkalmazott, kipróbált tankönyv, illeszkedik az oktatási követelményekhez, és árfekvése szerint az olcsóbb kategóriába tartozik. Szükség esetén saját iskolai jegyzeteket biztosít. 18. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladatai: A kerettantervi rendeletben szereplő tantárgyak kerettantervei kétéves ciklusokra vonatkozóan tartalmazzák az egyes tematikai/fejlesztési egységek elsajátíttatása céljára rendelkezésre álló (minimális) órakeret 90 %-át, tehát a nevelőtestületnek illetve a pedagógusnak a fennmaradó 10 %-os időkeretben lehet a tantárgyi kerettanterven kívüli vagy attól eltérő tartalmat kell beépíteni a nevelés-oktatás e tartalmi-szabályozó dokumentumába, a helyi tantervbe. Ebből fakadóan a nevelőtestület lehetősége és minimálisan kötelező feladata: - a kerettanterv két évfolyamos ciklusának tanévekre bontása, a tematikai - fejlesztési egységek óraszámának meghatározása, mely történhet akár a tantárgyi éves óraszámnak a kerettantervi rendelet tantárgyi struktúrára és óraszámokra vonatkozó táblázatában közöltekhez képest más arányú elosztásával, az egyes 76

77 tematikai egységekre szánt óraszámok megváltoztatásával, tömbösítésével, oktatás igényei szerinti átstrukturálásával; - az egyes tematikai egységek óraszámának és tartalmának kiegészítése a rendelkezésre álló minimális tantárgyi óraszám 100 %-ára, tehát döntés a tantárgyi kötelező óraszám 10 %-áról 18.1 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés Lehetőségek iskolánkban Minden nap valamelyik szünetből 5 perc gimnasztika. Jó idő udvar, rossz idő - osztályterem Minden nap 7.15 óra és 7.50 óra között Udvar - labdajátékok, tollaslabdázás, erősítés, pingpong Tornaterem - floorball stb Sportköreink a következők labdarúgás: fiú, lány kosárlabda: fiú, lány röplabda: fiú, lány A fenti sportágakban mind a fiú, mind a lány csapatok szereplői az alapfokú városi bajnokságban A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. A tantárgyválasztás célja, szabályai 77

78 A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. Egy tanuló legalább két, legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 2. A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól, amely alól kivétel a közép szintű informatika és földrajz tantárgy. Emelt szintű felkészítés Idegen nyelv és matematika emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt, vagy a nyelvi érettségije legalább 60%. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógiai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 6, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 3 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. 78

79 A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból Választható érettségi vizsgatárgyak Megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát A kétszintű érettségi vizsga A gimnáziumi képzésben figyelembe vesszük az alábbi jogszabályokat: ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZAT: 100/1997. (VI.13.) Kr. ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK: 40/2002. (V.24.) OM r. Természetes, hogy a középiskolai expanzió sok gyereknek biztosít érettségi szerzési lehetőséget, így különböző szinteken kell ezt biztosítani. Gimnáziumunk tantárgyanként biztosítja a választás lehetőségét tanulóinknak az alábbiak szerint: tantárgy középszintű emeltszintű Magyar nyelv és X X irodalom Első idegen nyelv X X Második idegen nyelv X X Matematika X X Történelem X X Fizika X - Kémia X - Biológia X X Földrajz X - Informatika X - Testnevelés X - 79

80 Az alábbi tárgyakból KÖTELEZŐ VIZSGÁZNI: magyar nyelv és irodalom történelem matematika egy idegen nyelv egy választandó tantárgy A szakközépiskolai képzésben résztvevőket felkészítjük ezen kívül az alábbi érettségi vizsgára: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport logisztika orientáció: Közgazdasági marketing alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport idegenforgalom orientáció: Utazás és turizmus Művészet- közművelődés-kommunikáció szakmacsoport kommunikáció orientáció: Mozgóképkultúra és médiaismeret Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit jelen Pedagógia Program melléklete tartalmazza. 80

81 19. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI A tanulók értékelésének, minősítésének formái A tanulók értékelése nem cél, hanem eszköz. A beszámoltatás és értékelés célja, hogy a tanuló és a szülő (kiskorúaknál) folyamatosan objektív képet alkothasson a tanuló teljesítményéről, szembesíthesse azt az elvárásokkal, és így az elvárások és a teljesítmény közötti különbség alapján időben megtehesse a szükséges lépéseket. Ezért nem nélkülözhető az értékelésnek az a típusa sem, melynél a tanulót önmagához viszonyítjuk. A pedagógus számára a tanulók teljesítményének értékelése visszajelzés a munkája és módszerei hatékonyságát illetően. Az értékelés során a tantervi követelményekből kell kiindulni, a viszonyítási alap az elérendő tudásszint (kritériumorientált értékelés). A számonkérés, beszámoltatás formái a következők (minden képzéstípusra vonatkozóan, illetve esetenként jelölve az eltérés) A tantárgyak követelményei alapján az ismeretek elsajátítását a tanár folyamatosan ellenőrzi, értékeli. A tanuló teljesítményének értékelése az ötfokozatú skálával történik (jeles=5, jó=4, közepes=3, elégséges=2, elégtelen=1). A tanulói teljesítmény érdemjeggyel való értékelésének gyakorisága függ a heti óraszámtól. A tanárnak biztosítania kell, hogy az érdemjegyeket egyenletesen, kb. időarányosan elosztva szerezhessék meg a tanulók (kivételek a hosszú hiányzások). A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a szaktanár a témazáró dolgozatok érdemjegyét súlyozottan veszi figyelembe. 81

82 A tanárnak az értékelésnél önálló döntési joga van, adott esetben döntését indokolnia kell. - szóbeli felelet: a nevelési célok között megfogalmazott kommunikációs képességek erőteljes fejlesztése érdekében a készségtárgyak kivételével minden tanuló minden tantárgyból minimum évi egy szóbeli felelettel kell, hogy rendelkezzen. Nyelvi előkészítő évfolyamon legalább kettő. Szóbeli feleletet egy-egy tananyag vagy rövid témakör számon kérésekor alkalmazunk. Célszerű a számon kért téma rövid összefoglaló tárgyalását kérni a tanulótól, majd néhány kérdéssel az adott ismeret alkalmazására is rákérdezni. A szóbeli felelet akkor fogadható el teljes értékűnek, ha az adott szakismeret hibátlan tárgyalása mellett a stílusa legalább a minimális elvárásoknak megfelel. - írásbeli felelet: hasonlóan alkalmazzuk, mint a szóbeli feleletet, de ugyanaz a téma egyszerre több tanulótól is számon kérhető. A szóbeli és írásbeli felelet célja elsősorban a tanuló formatív értékelése, azaz az eredményes tanulás elősegítése. - gyakorlat, gyakorlati munka bemutatása: a tanulók (csak a gimnáziumi) készségtárgyakkal kapcsolatos értékelésénél kiegészíti vagy helyettesíti a feleleteket és dolgozatokat. - témazáró dolgozat: egy-egy nagyobb témakör lezárására szolgáló számonkérési forma. A témazáró dolgozat megírását összefoglaló óra kell, hogy megelőzze. A témazáró dolgozat feladatait úgy kell meghatározni, hogy felölelje az adott témakör lényeges kérdéseit, de a rendelkezésre álló idő alatt megoldhatók legyenek. A dolgozat feladatait úgy kell összeállítani, hogy széles körűen, arányosan és pontosan mérje a különböző követelményszinteknek való megfelelést. (Pl. a kognitív követelmények közül az ismeretet, a megértést, az alkalmazást, illetve megfelelő életkortól a magasabb rendű műveleteket egyaránt értékelni szükséges.) Témazáró dolgozatot a tantervekben meghatározott témákból a munkaközösségek által elfogadott módon kell megíratni. A témazáró dolgozatok értékelésénél a tanulóval ismertetni kell a javítás objektív szempontrendszerét (pontozás, részpontozás, kulcsfogalmak, stilisztikai elemek stb.). A témazáró dolgozatok, mint az írásbeli 82

83 beszámoltatás egy formája, a tanulók értékelésénél betöltött szerepe kiemelt. Érdemjegyei a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál 2-szeres súlyt képviselnek. - házi dolgozat: egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó vagy komplex, hosszabb lélegzetű írásbeli munka, amely a tanuló kreativitását, lényeglátását, az önálló munkához való viszonyát, az információk feldolgozásában való jártasságát méri. A számonkérésnek ez a formája nem kötelező, de ajánlott. - A nyelvi előkészítő évfolyamon szorgalmazzuk az otthoni munkának számítógépen keresztül történő kiadását, bekérését, visszacsatolását, értékelését. - tantárgyi vizsgák (a szakképző évfolyamokon): a nevelőtestület minden tanév szeptember 15-ig meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a tantárgyakat és osztályokat, ahol a tanulóknak a tanév utolsó hat hetében vizsgát kell tenniük. A vizsgák lehetnek írásbeli vagy szóbeli vizsgák. A követelményeket a szakmai munkaközösségek a tantervek alapján határozzák meg. A tantárgyi vizsgák eredményéről összesítés készül, amit a szakmai munkaközössége elemeznek, tapasztalatait munkájuk során felhasználják. A tanulók a vizsga eredményeként érdemjegyet kapnak. - osztályozó vizsga: egy adott tantárgy féléves vagy egész éves anyagának számon kérésére szolgál olyan tanulók esetében, akik tudásukról jogszabályokban biztosított lehetőségük vagy a nevelőtestület, illetve az igazgató engedélye alapján ilyen formában adnak számot. Az osztályozó vizsga szóbeli és/vagy írásbeli és szükség esetén gyakorlati részből áll. Osztályozó vizsgát háromfős bizottság előtt lehet tenni, ahol a bizottság tagjai az intézmény tanárai lehetnek. Az osztályozó vizsga nem nyilvános, és róla jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tanulónak feltett kérdéseket, feladatokat, valamint a kapott osztályzatot és minden, a vizsga szempontjából lényeges történést. Magántanuló, illetve hiányzásai miatt osztályozó vizsgára utasított tanuló (gimnáziumi) a készségtárgyakból nem köteles osztályozó vizsgát tenni. 83

84 - javítóvizsga: a javítóvizsga szóbeli és/vagy írásbeli és szükség esetén gyakorlati részből áll. Javítóvizsgát háromfős bizottság előtt lehet tenni, ahol a bizottság tagjai az intézmény tanárai lehetnek. A javítóvizsga nem nyilvános, és róla jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a tanulónak feltett kérdéseket, feladatokat, valamint a kapott osztályzatot és minden, a vizsga szempontjából lényeges történést. A témazáró dolgozat, az osztályozó és a javító, valamint a tantárgyi vizsgák és természetesen az érettségi vizsga célja a tanulók lezáró, minősítő, azaz szummatív értékelése. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét az osztályfőnöki órák kivételével tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. Az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez szükséges teljesítményt a tantervek alapján a szakmai munkaközösségek határozzák meg, annak figyelembe vételével, hogy a minimumszint elégséges, az optimum pedig jeles osztályzatot jelent. A tanulók teljesítményét egy-egy tantárgyból félévente minimum három érdemjeggyel kell minősíteni. Csak olyan tananyagot lehet számon kérni, aminek a feldolgozása tanórán rövidebb-hosszabb formában megtörtént, készségfelmérés esetén ilyen jellegű felkészítés is történt.* Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: - Írásbeli felelet több óra anyagából bejelentés nélkül, bármikor írható. - A témazáró felmérő írása, általában az egész tanórát igénybe veszi, egy héttel előbb be kell jelenteni a megíratását és követelményeit. A témazáró dolgozatok érdemjegyének meghatározásánál a munkaközösségek igyekeznek egységes kulcsokat alkalmazni. - Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk, s megtörtént a házirend szerinti előzetes bejelentés.* - Tanítási szünet utáni 1. nap tanóráin témazáró felmérő nem íratható.* Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében* 84

85 A beszámoltatások között a témazáró jegyek súlyozottan számítanak. A többi érdemjegy azonos súlyú. A tanulók szorgalmának és magatartásának értékelése, minősítése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása mellett az osztályfőnök végzi, amit félévente legalább egyszer érdemjeggyel is kifejez. Az érdemjegyet szükség esetén szóban meg kell indokolnia. Példás (5) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - fegyelmezési probléma nem volt vele, - igazolatlan hiányzása nem volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése példamutató, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható, - osztály és iskolai közössége érdekében vállalt feladatait teljesítette. Jó (4) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - legfeljebb apró fegyelmezési problémák voltak vele, - a tanév során legfeljebb egy-két igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése megfelelő, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható. Változó (3) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - komoly fegyelmezési problémák voltak vele, - az iskola berendezéseiben szándékosan kisebb kárt okozott, - háromnál több (egész évben hatnál több) igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése kifogásolható, - iskolán kívül diákhoz méltatlan magatartást tanúsít. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Rossz (2) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - fegyelmi büntetésben részesült, - húsznál több igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése elfogadhatatlan, 85

86 - iskolán kívüli magatartása súlyosan kifogásolható. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Példás (5) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő maximális teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett, - tanulmányi eredménye nem romlott. Jó (4) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek általában eleget tett, - tanulmányi eredménye lényegesen nem romlott. Változó (3) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sorozatosan gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek többször nem tett eleget, - tanulmányi eredménye lényegesen romlott, - egy vagy több tárgyból elégtelen félévi vagy év végi osztályzatot kapott. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Hanyag (2) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sokkal gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen nem tett eleget. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a hanyag minősítést. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése esetén a példás és a jó minősítést az összes szempont együttes mérlegelésével kell megadni. A félévi és az év végi osztályzatokat vita esetén az osztályban tanító pedagógusok szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntik el. A szakképző évfolyamokon jellemzően: Tantárgyanként egész évben folyamatos a szóbeli és írásbeli számonkérés. Az írásbeli számonkérés formái: - esettanulmányok készítése - témazáró felmérők 86

87 - házi dolgozatok. A szóbeli számonkérés formái: - feleletek - előadások. Félévkor és év végén értesítőt ad ki az iskola, amely a tantárgyankénti teljesítményről tájékoztat. A tanév végén az értesítő mellett az iskola a tanuló kérésére igazolja, hogy a tanuló részt vett az OKJ szerinti szakmai oktatásban. A tanuló számára az iskolaév végén OKJ szakmai vizsgát szervez az adott osztálynak megfelelő szakmából. Az OKJ szakmai vizsga követelményeit és szervezésének szabályait az érvényes törvényi előírások szerint végezzük. A leírtakat figyelembe véve, illetve a fentebb részletezett értékelés ötfokú skálán történik, tartalmában a szokásos pedagógiai gyakorlatnak megfelelően. Ennek értelmében az alkalmazható értékelő jegyek, illetve a jegyek alapján megállapítható osztályzatok, illetve vizsgajegyek az alábbiak lehetnek: 1 (elégtelen), 2 (elégséges), 3 (közepes), 4 (jó), 5 (jeles). 87

88 20. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A csoportbontás elvei és rendje: Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: - csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert: - elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv) - a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás feltétlenül szükséges (pl. technika) - a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott - a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását Csoportbontások elvei - célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan, - számítástechnika esetében létszámarányosan, - idegen nyelvek oktatása: Az idegen nyelv oktatásának formáját évente az iskolánkba felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje kezdő vagy haladó (külföldről, ill. nemzetiségi iskolából érkező gyermekek) csoportba történő besorolása határozza meg. - szakközépiskolai osztályokban a jogszabály írja elő a gyakorlati órák csoportbontását: max. létszám 12 fő A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola korábbi években felvette a kapcsolatot a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzattal. Kapcsolatunk eredményeként rendszeres tájékoztatást kapunk az önkormányzat által szervezett programokról és mi is ösztönözzük diákjainkat a rendezvényeken való részvételen. A német nemzetiségi kultúra megismerésének elősegítése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a német nyelvterület országismeretének, hagyományainak a diákokkal való megismertetésére és ennek megfelelően állítjuk össze tananyagunkat. A tananyag célja és feladata: - A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának 88

89 kialakítása és jövőképük formálása. - A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. - A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek kultúrájával, értékeikkel. - A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól korunkig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. - A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezése után is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával. - A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. - Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. - A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni 89

90 21. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alapmotoros képességeinek gyorsaság, erő, állóképesség mérésére szolgál. A módszer elemei: Cooper-teszt, helyből távolugrás, tömött labdalökés, tömött labdadobás hátra, fekvőtámaszban karhajlítás, hanyattfekvésből felülés és hason fekvésből törzsemelés. A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő mérését is. A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik:60 és 800 méteres síkfutás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás, úszás, Cooperteszt, kötélmászás. Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális, az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás, korlát, gyűrű a fiúknál; talaj, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda a lányoknál; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között döntéskényszer. 90

91 22. AZ EGÉSZSGÉNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI Az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jólét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele. Célunk olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, melyek során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot okokozati összefüggései kialakul testi és lelki egészségük harmóniája világossá válik, hogy életminőségük jobbítását csak jövőjük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg tudatosul az egészség- és környezetvédő magatartás szokásrendszerének fontossága és jelentősége, egyértelművé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja alapvető igénnyé válik a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet és a munka, a pihenőidő megfelelő arányának kialakítása kialakul a kellő tolerancia az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaikkal és a mássággal szemben 91

92 kifejlődnek olyan kommunikációs képességek, amelyek segítik társas kapcsolataik kialakulását, azok harmonikus fennmaradását és a konfliktushelyzetek feloldását kialakul a nemiséggel kapcsolatos felelősségteljes magatartásuk kifejlődik a felelős döntéshozási képesség egészségük és környezetük védelme érdekében. A tanulók egészségfejlesztésével összefüggő iskolai feladataink: - alapvető ismeretek elsajátíttatása az emberi szervezet működéséről, a testi-lelki-szellemi egészség összefüggéseiről - a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszony kialakítása, a szabadidőkultúra fejlesztése - alapvető ismeretek elsajátíttatása az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről - a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése (empátia, rugalmasság, alkalmazkodó képesség, személyiségtisztelet stb.) - felkészítés a felelős, örömteli párkapcsolatra, a családi életre - reális énkép és önismeret kialakítása - az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése, a felelős döntési képesség kialakítása. Az alábbiakban szereplő tartalmakat építjük be iskolánk helyi tantervébe. - Harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés. - Az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői. - Az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak stb.), a társadalomhoz, intézményekhez. - Emberismeret, empátia, alkalmazkodó képesség. - Egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel. - Kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben. - Normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság). 92

93 - Viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog. - A társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa. - Saját és mások testi épségének óvása. - A tárgyi környezettel való harmonikus kapcsolatra nevelés. - Kulturált és esztétikus környezet kialakítása. - A közvetlen környezet (osztálytermek, folyosók, ebédlő, sportöltözők, udvar) rendben tartása, óvása, szépítése. - Környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság stb.). - Betegségek elkerülése, az egészség megóvása. - Tevékenység, terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya. - Baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése. - Közlekedési kultúra (a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, a tömegközlekedési eszközök használata). - Helyes magatartás betegség esetén. - Elsősegély-nyújtási ismeretek. - Egészséges, korszerű, rendszeres táplálkozás. - Rendszeres testmozgás, sport. - Megfelelő személyi higiénia (rendszeres tisztálkodás, időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködés stb.). - Helyes napirend, életrend (pihenés-munka helyes aránya, megfelelő alvásidő stb.) kialakítása. - Egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak. - A lelki egészség megóvása. - Önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése. - Pozitív életszemlélet elsajátítása. - Szorongás- és stressz oldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények feldolgozása. - Emberismeret, empátia, alkalmazkodó képesség, nyitottság. - Önnevelő, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése. - Döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése. - Egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja. - Devianciák. - Függőséghez vezető motívumok feltárása, illetve szokások megelőzése. 93

94 - Egészségkárosító élvezeti szerek (mértéktelen alkohol, nikotin, kávéfogyasztás) - Serkentők, nyugtatók, drogok. - Szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia). - Függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása. - A függőség egészségkárosító következményei. A drog prevenció lehetséges programformái: Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés lélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Szakkörök, kortársképzés Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett programok a motivált tanulók gyűjtőhelyei és a szemléletformálás műhelyei lehetnek. Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Dramatikus játékok Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Sportprogramok, túrák, kirándulások A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz. Könyvtársarok A könyvtárban létre lehet hozni olvasósarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. (A tanári kézikönyveket, szakanyagokat külön kell elhelyezni.) Tematikus előadás 94

95 A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külsőspecialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Másodlagos drogprevenció: Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok, lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, határidőket és felelősöket kijelölő célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. Egyéb témák: - a konfliktus- és válságkezelés más, lehetséges megoldásai - családi életre, társsá, szülővé nevelés - nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra - a család funkciója, jelentősége a szocializációban - családtípusok - a szülői felelősség - kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) - konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek 95

96 - szabadidő-kultúra fejlesztése Funkciók: - elhasznált energiák pótlása - szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése - társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése - önmegvalósítás, önfejlesztés - optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása. Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása: - a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, illetve hasznos formái - a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média, manipulatív szerepe a szabadidős szokások alakításában - igényes és igénytelen szórakozás - szabadidő-tervezés. Az egészségnevelés fórumai az iskolánkban: - tanórák (ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret, az osztályfőnöki, a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket) - szakköri foglalkozások - iskolai sportköri foglalkozások (futball, kosárlabda, tömegsport) - külső szakember által tartott foglalkozások (az osztályfőnökökkel egyeztetett munkaterv szerint) - iskolaorvosi szűrővizsgálatok - kortárscsoportos oktatók előadásai - túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek - szülői értekezletek (a szülőkkel történő, egészségneveléssel kapcsolatos párbeszéd nagyon fontos, mert közvetetten segíti nevelőmunkánkat) - a felnőttek (tanárok, más iskolai dolgozók) példaadása, egészséges életmódja. A tanulók környezeti nevelésével összefüggő iskolai feladataink: - hatékony személyiségformálás, az egyéni különbségek figyelembe vételével 96

97 - az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítése - rendszerszemléletre nevelés, mellyel képessé tehetjük tanulóinkat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket összekapcsolják az élet valós dolgaival, problémáival - az alternatív, problémamegoldó gondolkodás képességeinek kialakítása - a globális összefüggések megértéséhez szükséges ismeretek és készségek kialakítása - a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása a tanulóknak - a létminőséghez tartozó viselkedési formák kialakítása; magatartási és életviteli minták - a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértetése a tanulókkal - a környezettel való együttműködés (és nem az azon való uralkodás) hangsúlyozása - sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségek, kommunikációs helyzetek biztosítása a tanulók számára - a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítása. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés számos ponton kapcsolódik a reál, a humán, a technikai műveltséghez, az egészséges testkultúrához, de tartalma mégsem azonos azokéval. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. Az alábbiakban azok a környezeti tartalmak szerepelnek, amelyeket beépítünk helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom: - lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtétel - az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése - irodalmi szövegek alapján problémafelvetések, vita, véleményalkotás, érvelés 97

98 - hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók) - törekvés a helyes és szép beszédre - az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Történelem, társadalomismeret: - a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére - Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? - a múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természet és az épített környezetért való felelős magatartás formálása - a helyi történelmi értékek megismerése, védelme - a hagyományok tiszteletének kialakítása - az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében - a demokratikus közéletben való részvétel lehetőségei. Emberismeret és etika: - környezetünk értékeinek felismerése, tisztelete, védelme - teljes élet élése a természet károsítása nélkül (magatartási és életviteli minták) - az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása - annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk - a demokratikus közéletben való részvétel lehetőségei. Idegen nyelv: - jól megválasztott szövegek feldolgozásával a természet szeretetére nevelés - a nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése, más országok hasonló problémáinak feltárása - más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése - a környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. 98

99 Biológia és egészségtan: - a földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése - az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői, az azok között lévő ok-okozati összefüggések - a globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei - a környezet-egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük, illetve mérséklésük módjai - a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása - ökológiai életmód kialakítása. Kémia: - a tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt - az anyag- és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása - az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság) - környezeti elemek egyszerű vizsgálata, az eredmények értelmezése - annak a tudatosítása a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében - a különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. Fizika: - a környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése - az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése - a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése - a környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. Matematika: 99

100 - a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, mérése - a környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása - más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése - a logikus gondolkodás, a szintetizáló és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Informatika: - tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése - táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás képességének kialakítása - a világháló használatával lehetőség nyílik a sokszínű információszerzésre az ember és környezete kapcsolatáról. Ének-zene: - a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése - a természet zenei ábrázolásának módjai - a természet szépségének megjelenítése a népdalokban - a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése - a zenei környezetszennyezés felismerése. Rajz és vizuális kultúra: - a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése - a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei - a hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet) - a természetes alapanyagok használatának ismerete - műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint - a tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése - a helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése - példák mutatása környezetbarát formatervezésre - a valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei. 100

101 Testnevelés: - a környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése - a sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - a környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve - lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek). Az osztályfőnök nevelőmunkája: - a tanórákon elsajátított ismeretek szintézise, rendszerezése - konkrét közösségi tevékenységek szervezése, megvalósítása a tanulók környezetkultúrájának fejlesztése érdekében (osztályterem rendben tartása, esztétikussá tétele, országjárások, kirándulások szervezése stb.) - a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, megoldások keresése - közösségépítés, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése - személyes példamutatás a tanulóknak. 23. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőségi terv Egy iskolakompenzáció csak akkor ér valamit, lesz hatásos, ha az iskola falai közül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, toleránsak másokkal szemben, becsülik népünk értékeit, harmonikus kapcsolatot képesek kiépíteni a természeti és a társadalmi környezettel. A tehetséggondozás és hátránykompenzálás, a felzárkóztatás eddig is működött. Jelentősége nőtt, hiszen iskolánk tanulói között jelentős a hátrányosnak mondható közeg, ugyanakkor megtalálhatóak iskolánkban a tehetséges tanulók is. A diákság egyre heterogénebb lesz, számolni kell a tanulók hozott képességeivel, 101

102 készségeivel, tárgyi tudásával és motiváltságával. Ezzel a feladattal csak akkor tudunk megbirkózni, ha képesek vagyunk az intenzív differenciálásra, a tanítástanulás folyamatában a tanítási program követelményeit az egyes diákokhoz, csoportokhoz tudjuk igazítani. Az iskola érdeke, hogy tehetséggondozó és hátránykompenzáló programokat működtessen, melyek segítenek a szélsőséges egyének és csoportok teljesítményének növelésében. Ez segíthet a tanulók közti különbségek csökkentésében. Oda kell figyelni, hogy a tanulási problémák magatartási zavarból, vagy a valódi értelemben vett tanulási nehézségek miatt adódnak. Ennek felderítése után egyénre szabott fejlesztést kell tervezni. A tanulási nehézségek okai részképesség-zavarokból tevődnek össze. Ennek két oka van, az egyik szociális, a másik idegrendszeri. Az egyénre szabott segítség lehet: - tanórai belső differenciálás - külön óraszámot igénybevevő differenciált képességfejlesztés - külső szakember munkáját igénybe vevő fejlesztés A tanuló komplex vizsgálatához segítségül kell hívni fejlesztő pedagógust, iskolaorvost, nevelési tanácsadót, s állandóan figyelni kell a fejlődést, melyet a fent említett formák változatos, tudatos kombinálásával érünk el. A megfelelően tervezett, differenciált fejlesztés elősegíti a kudarcmentes fejlődést. Felzárkóztató programok tervezése iskolánkban elsősorban korrepetíciós foglalkozások keretében működik. Differenciált képességfejlesztésre a szakkörök nyújtanak lehetőséget, a tehetséggondozás leginkább alkalmazott területe, ahol a tananyag elmélyítését, ismeretbővítését szolgálják. Nagyobb a tehetséges diákok terhelése, szereplési lehetőséget biztosítunk a számukra, de mindezt úgy, hogy ne alakuljon ki bennünk a felsőbbrendűség, az önhittség, az elzárkózás. Állandóan figyelemmel kísérik a munkaközösségek, szaktanárok a nyomtatott és on line pályázatokat, a többfordulós versenyeket, s a tehetséges tanulóknak lehetőséget adnak a részvételre. Társadalmunkban rohamosan nő a kábítószer fogyasztók száma. A felvilágosító munka szerepe kiemeltté vált ezen a területen. Legjobban az osztályfőnöki órák adnak teret a figyelmeztetés intenzitásának növelésére. A lehetőségek: - filmvetítés 102

103 - meghívott előadó: orvos, pszichológus, addiktológus, drogambulancián dolgozó segítő - beszélgetések, vélemények A pályázatokon való részvétel, a sikeres pályázatok lehetőséget adnak a hatékonyabb drogmegelőzéshez. Iskolánk diákjait ösztönözni kell a megelőző, felvilágosító munkában való részvételre. A rendőrség bűnmegelőzési programját elfogadva folyamatos a tanulócsoportok részvétele az előadásokon, melyeknek színtere szintén az osztályfőnöki óra. A ma társadalmában a szakmai teljesítmény az egyedüli értékmérő, ezt képviselve tanulóink készségeinek, képességeinek és egyéb adottságainak figyelembe vételével kell a helyes pálya felé irányítani. Az esetleges problémás esetekben a Nevelési Tanácsadó, a pszichológus, a fejlesztő pedagógus segítségét kell igénybe venni a tanuló pályaorientációjánál. Szakmai órák, osztályfőnöki órák, szakmai gyakorlatok alkalmával kell a sokféleséggel megismertetni a tanulót, s az ott levő követelményekre felhívni a figyelmét. Főiskolák, egyetemek nyílt napjain való részvételre ösztönözni a diákokat, a személyes tapasztalat a gyár- és üzemlátogatások során szerzik meg. Az állásbörzék adta kínálatokat a reális lehetőségek megismerése miatt kell megtekinteni. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyerekek részére az alábbi szociális juttatásokat lehet biztosítani: tankönyvsegély segélykönyvtár az önkormányzat általi juttatásokra felhívni a szülők figyelmét A szülők az első szülői értekezleten, a diákok az első osztályfőnöki órán kapnak ezekről tájékoztatást. Felhívja a szükséges dokumentumok beszerzésére az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős a figyelmet. Az ifjúságvédelmi felelősök figyelemmel kísérik a pályázatokat, s erről értesítik a tanulókat iskolarádió, osztályfőnök útján vagy személyes beszélgetéssel. Az országos támogatásokat az Interneten figyeljük. Iskolánk költségvetése ma még nem nyújt lehetőséget, hogy az idejáró szociálisan rászoruló diákokat anyagilag támogassuk. Iskolánk országos beiskolázású intézmény. A kapcsolatok a kölcsönösség és a folyamatosság elvén működnek az iskola és a szakszolgálatok közt. 103

104 A gyermekjóléti szolgálatok, családi házak, önkormányzatok azonnal jeleznek, s a mi kérésünk is meghallgatásra, elintézésre talál. A tankönyvtámogatás elveit és mértékét egy bizottság határozza meg. Tagjai: - iskolavezetés - osztályfőnöki munkaközösség - ifjúságvédelmi felelős Figyelembe veszik: - a család szociális helyzete - az iskolába járó, eltartott gyerekek száma - a tankönyvek ára A bizottságban a diákönkormányzat is delegálhat tanulót. A pályázatokat a szabadidő-szervezők és a munkaközösségek egyaránt figyelemmel kísérik. 104

105 24. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁANK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A tanulók szorgalmának és magatartásának értékelése, minősítése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása mellett az osztályfőnök végzi, amit félévente legalább egyszer érdemjeggyel is kifejez. Az érdemjegyet szükség esetén szóban meg kell indokolnia. Példás (5) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - fegyelmezési probléma nem volt vele, - igazolatlan hiányzása nem volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése példamutató, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható, - osztály és iskolai közössége érdekében vállalt feladatait teljesítette. Jó (4) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - legfeljebb apró fegyelmezési problémák voltak vele, - a tanév során legfeljebb egy-két igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése megfelelő, - iskolán kívüli magatartása nem kifogásolható. Változó (3) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - komoly fegyelmezési problémák voltak vele, - az iskola berendezéseiben szándékosan kisebb kárt okozott, - háromnál több (egész évben hatnál több) igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése kifogásolható, - iskolán kívül diákhoz méltatlan magatartást tanúsít. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Rossz (2) a tanuló magatartása abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - fegyelmi büntetésben részesült, 105

106 - húsznál több igazolatlan hiányzása volt, - tanáraival és diáktársaival szembeni viselkedése elfogadhatatlan, - iskolán kívüli magatartása súlyosan kifogásolható. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Példás (5) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő maximális teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek mindenben eleget tett, - tanulmányi eredménye nem romlott. Jó (4) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - mindvégig képességeinek megfelelő teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek általában eleget tett, - tanulmányi eredménye lényegesen nem romlott. Változó (3) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sorozatosan gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek többször nem tett eleget, - tanulmányi eredménye lényegesen romlott, - egy vagy több tárgyból elégtelen félévi vagy év végi osztályzatot kapott. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a változó minősítést. Hanyag (2) a tanuló szorgalma abban az esetben, ha a vizsgált időszakban - képességei alapján elvárttól sokkal gyengébb teljesítményt mutatott, - tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen nem tett eleget. A fenti kritériumok bármelyike már önmagában is indokolja a hanyag minősítést. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése esetén a példás és a jó minősítést az összes szempont együttes mérlegelésével kell megadni. A félévi és az év végi osztályzatokat vita esetén az osztályban tanító pedagógusok szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntik el. A szakképző évfolyamokon jellemzően: Tantárgyanként egész évben folyamatos a szóbeli és írásbeli számonkérés. Az írásbeli számonkérés formái: 106

107 - esettanulmányok készítése - témazáró felmérők - házi dolgozatok. A szóbeli számonkérés formái: - feleletek - előadások. Félévkor és év végén értesítőt ad ki az iskola, amely a tantárgyankénti teljesítményről tájékoztat. A tanév végén az értesítő mellett az iskola kérésre igazolja, hogy a tanuló részt vett az OKJ szerinti szakmai oktatásban. A tanuló számára az iskola év végén OKJ szakmai vizsgát szervez az adott osztálynak megfelelő szakmából. Az OKJ szakmai vizsga követelményeit és szervezésének szabályait az érvényes törvényi előírások szerint végezzük. A 4. pontban leírtakat figyelembe véve, illetve a fentebb részletezett értékelés ötfokú skálán történik, tartalmában a szokásos pedagógiai gyakorlatnak megfelelően. Ennek értelmében az alkalmazható értékelő jegyek, illetve a jegyek alapján megállapítható osztályzatok, illetve vizsgajegyek az alábbiak lehetnek: 1 (elégtelen), 2 (elégséges), 3 (közepes), 4 (jó), 5 (jeles). 107

108 25. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ELVEK Tervszerűség A célok elérése csak a minden szinten meglévő tervszerűség révén lehetséges. Iskolánknak megvan az a képessége, hogy úgy irányítsa tevékenységét, hogy az a terveknek megfelelően alakuljon. Az iskolavezetés minden évben elkészíti a céloknak megfelelő munkatervet, amely az iskolai nevelő-oktató munka alapja. A munkatervet a tanulók és szülők véleményének figyelembe vételével a nevelőtestület hagyja jóvá. A közvetlen nevelő-oktató munka tanári tanmenetekre és osztályfőnöki munkatervekre épül. Az osztályfőnökök, tanárok arra törekednek, hogy a diákok egyéni tanulási tervekkel, célkitűzésekkel is rendelkezzenek. A tervszerű tanári munka eszköze lehet az óravázlat, amely a tanmenetre épül (használata javasolt, nem kötelező). Rugalmasság, változásra való képesség Intézményünk rugalmasan képes reagálni minden külső és belső változásra, hatásra, a szűkebb és tágabb környezet igényeinek kielégítésére. Az elmúlt években egy sor olyan változtatást, fejlesztést hajtottunk végre, amelyek révén versenyképessé váltunk a régióban. Szaktanáraink képesek a szervezés új és új módjait kigondolni és ezekre fogékonnyá tenni a tanulókat is. Beszámoltathatóság, értékelés Az eredményes munka legfontosabb követelménye, hogy mind az iskolavezetés és a tanárok, mind a tanulók felelősségteljesen végezzék munkájukat. Ennek érdekében az iskolai élet minden szintjén a vezetők beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az iskolavezetés (az igazgató) évente kétszer beszámol az iskolai munkáról, a munkaközösség-vezetők és osztályfőnökök, valamint az iskolai és osztályszintű önkormányzati szervek évente egyszer készítenek beszámolót. A beszámolók képezik az alapját a különböző szintű értékeléseknek, amelyek visszajelzésként szolgálnak a célkitűzések megerősítéséhez, illetve módosításához. Az értékeléssel bővebben a megelőző fejezetben foglalkoztunk. 108

109 A középiskola esetében a évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján A helyi tantervi óraszámot a törvény és a kerettantervek határozzák meg, mégpedig a évfolyamon órában, amelyből 6 és 8 órát az iskola maga tervezhet meg, tartalmáról maga dönt, de az azon való részvétel a tanulók számára kötelező. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tanóra a kötelező órák keretében valósítható meg a szabadon tervezhető óraszám terhére. A tanuló az iskola helyi tanterve szerinti órákon részt venni köteles, A kétszintű érettségi vizsga A gimnáziumi képzésben figyelembe vesszük az alábbi jogszabályokat: ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZAT: 100/1997. (VI.13.) Kr. ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK: 40/2002. (V.24.) OM r. Természetes, hogy a középiskolai expanzió sok gyereknek biztosít érettségi szerzési lehetőséget, így különböző szinteken kell ezt biztosítani. Gimnáziumunk tantárgyanként biztosítja a választás lehetőségét tanulóinknak. 109

110 26. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Az iskola lehetőséget nyújt más intézményekből érkező tanulóknak a gimnáziumban illetve szakközépiskolai osztályban való továbbtanulásra, amennyiben a tanuló: - az iskola helyi tantervétől eltérő oktatásban részesült és a különbözeti vizsgát minimum elégséges osztályzattal teljesítette - az eltérő képzési szerkezet miatt vállalja az évismétléssel járó évvesztést A különbözeti vizsga letételéhez indokolt esetben türelmi időt biztosítunk. A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Projektmódszerrel történő oktatás A tananyagok egy része projektmódszerrel kerülhet feldolgozásra. Ez tantárgyközi projektet is jelenthet. A projektmódszer alkalmazásakor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyhatók. A projektek témáját, a részt vevő tantárgyak, pedagógusok és diákok körét a szakmai munkaközösségek éves munkatervei rögzítik. A szükséges órarendi változtatásokat a gimnáziumi igazgatóhelyettes hagyja jóvá. 110

111 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Csak olyan tananyagot lehet számon kérni, aminek a feldolgozása tanórán rövidebb-hosszabb formában megtörtént, készségfelmérés esetén ilyen jellegű felkészítés is történt.* - szóbeli felelet: a nevelési célok között megfogalmazott kommunikációs képességek erőteljes fejlesztése érdekében a készségtárgyak kivételével minden tanuló minden tantárgyból minimum évi egy szóbeli felelettel kell, hogy rendelkezzen. Nyelvi előkészítő évfolyamon legalább kettő. Szóbeli feleletet egy-egy tananyag vagy rövid témakör számon kérésekor alkalmazunk. Célszerű a számon kért téma rövid összefoglaló tárgyalását kérni a tanulótól, majd néhány kérdéssel az adott ismeret alkalmazására is rákérdezni. A szóbeli felelet akkor fogadható el teljes értékűnek, ha az adott szakismeret hibátlan tárgyalása mellett a stílusa legalább a minimális elvárásoknak megfelel. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: - Írásbeli felelet több óra anyagából bejelentés nélkül, bármikor írható. - A témazáró felmérő írása, általában az egész tanórát igénybe veszi, egy héttel előbb be kell jelenteni a megíratását és követelményeit. A témazáró dolgozatok érdemjegyének meghatározásánál a munkaközösségek igyekeznek egységes kulcsokat alkalmazni. - Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk, s megtörtént a házirend szerinti előzetes bejelentés.* - Tanítási szünet utáni 1. nap tanóráin témazáró felmérő nem íratható.* Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében* - gyakorlat, gyakorlati munka bemutatása: a tanulók (csak a gimnáziumi) készségtárgyakkal kapcsolatos értékelésénél kiegészíti vagy helyettesíti a feleleteket és dolgozatokat. A beszámoltatások között a témazáró jegyek súlyozottan számítanak. A többi érdemjegy azonos súlyú. 111

112 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátai Az otthoni felkészülés elsődleges célja a tanórán vett új tananyag gyakoroltatása, ezáltal elmélyítése, és készségszintté alakítása. A feladat mennyiségénél minden estben figyelembe kell venni a feladat nehézségi fokát, a tanulók életkori sajátosságait s azt, hogy a feladat megoldásának lehetőségeit a diákok a tanórán megismerjék. Ezen szempontok alakítják ki a helyes arányt s egyben korlátozzák a tanulók túlterhelését is. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Minden képzéstípusban magasabb évfolyamon csak azok a tanulók folytathatják tanulmányaikat, akiknek év végi érdemjegye legalább elégséges. Az a tanuló, akinek egy vagy két tantárgyból elégtelen az év végi osztályzata, javítóvizsgát tehet. Három vagy több elégtelen esetén, továbbá ha legalább egy tantárgyból a javítóvizsga eredménye is elégtelen, csak évismétléssel folytathatja tanulmányait. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A RANGSOROLÁS MÓDJA A rangsorolás a felvételi eljárás során szerzett pontszámok sorrendje alapján történik. Pontazonosság esetén előnyben részesül: HHH tanuló testvére(i) az intézményben tanulnak SNIS TANULÓK ESETÉBEN ALKALMAZOTT SPECIÁLIS SZABÁLYOK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 51. (5) pontja alapján a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítjuk a törvényben előírtakat. 112

113 Ha a tanuló élni akar az NKT 51. (5) bekezdésében biztosított jogával, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 33. (3) pontja szerint a jelentkezési laphoz csatolni kell,az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az SNI-s tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: - hosszabb felkészülési idő, iskolai tanulmányai során a megszokott eszközök használata - az értékeléskor az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni, azaz nem kötelezhető a tanórákon való részvételre, mivel teljesítette az adott tárgy középiskolára vonatkozó tantárgyi követelményeit. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala és elhelyezés Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program bármely tanár, szülő vagy diák számára hozzáférhető az iskola tanulmányi irodáin: Székesfehérvári székhely: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 9. Budapest tagintézmény: 1051 Budapest, Vörösmarty tér 2. I. emelet

114 Budapesti tagintézmény: 1051 Budapest Sas utca 1. I. emelet 2. Pécsi tagintézmény: 7623 Pécs, Rét utca 10. Iskolánk honlapja: melyen dokumentumaink mindenki számára elérhetőek. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM A könyvtár-pedagógiai program kapcsolódik a helyi tantervben megfogalmazott (magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyba integrálva) könyv- és könyvtárhasználat követelményeihez, biztosítva a tantárgyközi integrációt is. 1. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának általános célkitűzései az iskolában: A könyvek és a könyvtárak iránti érdeklődés felkeltése és szinten tartása. Az olvasás megszerettetése és igénnyé alakítása. Az önálló ismeretszerzésre való felkészítés. Annak a felismertetése a tanulókkal, hogy a könyvés könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása segíti őket valamennyi ismeretág, tudományág megismerésében Megismertetni a tanulókkal a különböző információhordozókat: könyv, folyóirat, AVdokumentumok, CD, CD-ROM. Elsajátíttatni az önálló ismeretszerzés technikáját. Megismertetni a direkt tájékoztatási eszközök használatát /lexikon, enciklopédia, szótár /. Fejleszteni a könyv- és könyvtárhasználatban használatos képességeket: az önálló gondolkodást, a kreativitást, a lényeglátást. Megismertetni a könyvtári viselkedés helyes szabályaival a tanulókat 114

115 III. MELLÉKLETEK Az érettségi vizsgatárgyak témakörei (Középszint) 1. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv témakörök 1. Ismeretek a nyelvről Grammatika, a nyelvi rendszer A témakör a nyelvi jelenségek logikai és jelentésszintű elemzési eljárásainak összegző áttekintése annak érdekében, hogy a diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; biztonsággal tudják alkalmazni nyelvtani ismereteiket mind a szövegértelmezés, mind a szövegalkotás eljárásaiban; nyelvi megnyilatkozások megértésében és létrehozásában képesek legyenek e szabályrendszer funkcióinak tudatosítására; tudjanak reagálni a magyar nyelvrendszerének különböző változásaira, ismerjék a nyelvművelés kérdéseit és jelentőségét; a nyelvi jelenségek elemzésének eljárásaiban fejeződjék ki problémamegoldó gondolkodásuk, az összefüggések átlátása és rendszerezésének igénye; fontosnak tartja e javaslat továbbá, hogy a diákok pl. a nyelvművelés kérdéseiben értsék és érzékeljék a társadalmi viszonyulásokat a nyelv változásaihoz. Általános nyelvi ismeretek E témaegység célja egyrészt az általános műveltséghez tartozó elsősorban problémaközpontú, ill. a nyelv használatára összpontosító nyelvészeti ismeretek megszerzése; 115

116 másrészt a magyar nyelv történetére vonatkozó nyelvi és kulturális ismeretek elsajátítása. A leíró grammatika rendszerének, a szövegfajták jellemzőinek ismerete - összefüggésben a szövegértés és szövegalkotás tevékenységeivel. A köznyelvi norma ismerete, biztos helyesírás, a tipikus nyelvhelyességi hibák javításának képessége, olvasható, rendezett íráskép. A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és gondolkodás néhány alapvető összefüggése. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai /az uráli nyelvrokonság, a jelentősebb nyelvemlékek: Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom; a nyelvújítás jelentősége az egységes írott nyelvi norma kialakulásában; nyelv- és nemzet összefüggései a reformkorszakban; írók nézetei a nyelvről /. Etnikai és nyelvi kisebbségek Magyarországon. A határainkon túli magyar nyelvűség. A mai magyar nyelv rétegződése, a nyelvhasználat társasági és társadalmi összefüggései. 2. Retorika Írásbeli műfajok ismerete E témakör célja a következő összefüggések megértése és alkalmazása: a szövegek ismerete és az olvasó világismerete /előzetes tudása, tudáskerete/ szervesen összekapcsolódik és kölcsönösen hat egymásra a megértési folyamatban; a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységeiben lehetséges világokat /olvasatokat, értelmezéseket/ teremtünk; a szövegek megértésében és alkotásában egyaránt szerepet játszanak a szöveg- és környezetének egészére vonatkozó globális /holisztikus/ és az elemző /analitikus/ megközelítések és eljárások; a megértés és a szövegek létrehozása mindig történeti időben és térben, adott tágabb kulturális és szűkebb társas közegben /szövegkörnyezetben/ megy végbe; az anyanyelvű szóbeliség és az írásbeliség minősége kulturális érték, s a civilizáció teremtette információs társadalomban mind a szövegértés, mind a szövegek létrehozásának képessége az egyén és a társadalom életminőségét és perspektíváit befolyásoló tényező. 116

117 Szóbeli műfajok ismerete: beszéd- és szövegmondás A témának és a megnyilatkozás céljának megfelelő, hiteles és lényegre- törő előadás a megbeszélés, a hozzászólás, a kifejtés, az összegzés, az érvelés műfajában. Mindeközben a beszédtárs szempontjainak előismeretének, tájékozottságának, érintettségének, céljának figyelembevétele, együttműködés a beszédtárssal. A testbeszéd jelentősége; kongruens és inkongruens közlés. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma, lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés, a fogalomhasználat szempontjából és szabatos, árnyalt kifejezésmód. A szövegértési képesség bizonyítása irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezésével. A kommunikációs folyamat tényezői és ezek összefüggései; beszéd- és írás; metakommunikáció. A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása a fejtegetés, kommentár, az értekezés, az összehasonlítás és az érvelés műfajában irodalmi és nem irodalmi témák köréből /pld. a kulturális örökség, a civilizáció ellentmondásai, az élet minősége, a globális kérdések, az emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések, érzelmek, az információs társadalom, a mindennapi élet döntési helyzetei, a mindenkori jelen ismerete, a tömegkommunikáció, a mindennapi életvitel/. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok ismerte: kérvény, önéletrajz, pályázat. Az iskolai és a civil lét jellemző beszédszínterei és szóbeli kifejezés formái; ideértve a szóbeli vizsga műfajait: fejtegetés, kifejtés ismeretét és előadását. Memoriter /teljes művek és részletek szöveghű előadása/. 117

118 1. Az irodalom általános érettségi témakörei 1.1 Irodalomtörténeti A témakör magába foglalhatja korok, korszakok, irányzatok, életművek, művek bemutatását, elemzését, értékelését. Példák: egy életmű bemutatás /pld. Petőfi Sándor költészete; Arany János epikája és lírája; A prózaíró és a költő Kosztolányi/ egy alkotás az életműből /pld. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Mikszáth Kálmán novella ciklusai; Márai Sándor: Egy polgár vallomásai; Ottlik Géza: Iskola a határon/ egy korszak a világirodalomból /pld. Az antikvitás; A német romantika/ egy írói pályaszakasz /pld. Arany János: Őszikék; A fiatal Babits/ A határainkon kívüli magyar irodalomból /pld. Szilágyi Domonkos költészete; Gion Nándor: Virágos katona; Grendel Lajos egy műve/ egy stíluskorszak, egy stílusirányzat /pld. A magyar romantika; A szürrealizmus/ 1.2 Tematikus, motivikus Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Példák: gondolati /pld. Erkölcsi döntéshelyzetek; Hűség és hűtlenség; Az emberlét helyzetei; A bűn és a bűnhődés; A történelem értelme; természet- és civilizáció/ tematikus /pld. A hazaszeretet lírája; Változatok a humorra; Múzsákhoz írt versek, Ars poeticák; Gyerekek és felnőttek; Családi kör; Istenes versek; A négy évszak évszak- és napszak versek a magyar irodalomban/ motivikus /pld. A hajó motívuma; Az átváltozás; Bibliai motívumok Ady költészetében; A gyermeklét Kosztolányi és József Attila költészetében; A vándor és a vándorlás motívuma; Szigetregények a sziget mint regényszíntér/. 118

119 1.3 Műfaji, poétikai Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történetei változásainak vizsgálata. Példák: műfajok szerinti: mese, eposz, regény, novella, dal, óda, himnusz, tragédia, komédia, stb. /pld. Ókori és mai fabulák; Egyházi és világi témájú himnuszok; A reformkor ódái; A novella változatai a XIX. század végén; A modern dráma; A lélektani regény/ verstípusok szerinti /pld. Önmegszólító versek Arany János költészetében; Berzsenyi vagy József Attila időszembesítő versei/ poétikai szempontú /pld. mit tud a regény elbeszélője; Változatok a szonettre; a versformák jelentősége Csokonai költészetében; Játék az idősíkokkal- a XX. századi regény újításai/ 1.4 Kultúrtörténeti Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak /zene, építészet, képzőművészet, színház- és filmművészet/ azonosságai és kölcsönhatásai; világszemlélet, filozófia, életforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései. Példák: egy korszak különböző művészeti ágainak azonos jegyei /pld. A kompozíció a klasszicizmus művészetében; Szenvedés történetek az irodalomban és a zenében; Szimmetria és aszimmetria különböző irodalmi és képzőművészeti alkotásokban/ eszmék az irodalomban /pld. Vallásos világkép a középkor irodalmában; Racionalizmus, empirizmus, felvilágosodás; A reformkor gondolatrendszere Kölcsey Ferenc munkáiban/ színház és dráma /pld. Shakespeare és Moliere színpada/ irodalmi műhelyek, irányzatok /pld. A magyar reformkor kibontakozása; A Nyugat arculata; A népi írói mozgalom/ 1.5 Az irodalom határterületei /pld. Folklór, tömegkultúra/ Művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel; továbbá azok a kialakult vagy formálódó műfajok, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet; a népköltészet. Példák: a szóbeliség irodalma /pld. Szerelmes történetek a népballadákban; Igazságszolgáltatás a népmesékben/ hangzó és látható irodalom /pld. Színpadi, rádiós, televíziós adaptációk, filmfeldolgozások/ 119

120 a ponyvairodalom és lektűrirodalom /pld. A magyar és világirodalom híres ponyvái; A képregény- irodalom hőstípusai; A tudományos- fantasztikus irodalom; A kalandregény sémái/ a dokumentumirodalom /pld. Egy szociográfia; Fikció és dokumentum/ 1.6 Szabad témakör E témakör egyrészt lehetőséget nyújt minden olyan irodalmi mű feldolgozására, amely más témakörben nem szerepel; másrészt figyelembe veszi a régiók, tájak s az egyes középiskolák hagyományait, saját arculatát, annak irodalmi alkotásokban való megjelenítését /pld. Debrecen, Budapest, Szeged, Pécs irodalmi ábrázolása; Az Alföld vagy Pannónia irodalmi hagyományai; A műfordítás és az eredeti mű; Az iskola irodalmi hagyományai; a közép-kelet-európai népek irodalmából; A településen élő nemzetiségiek irodalmából; Napjaink magyar irodalma; Egy irodalmi folyóirat bemutatása/ Szerzők és művek A szerzők, illetve művek jegyzéke az általános vizsgakövetelmények részét képezi a következő módon: a szerzők, illetve művek egyrészt megjelenhetnek a központi írásbeli tételekben; másrészt alapját képezi az iskolai szóbeli vizsga anyagának, azaz a fenti témakörtípusokkal összhangban szerepelnek a szóbeli vizsga konkrét témaköreiben. 1. Életművek Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila A hat életmű mindegyike. 2. A szerző és műve /egy mű beható ismerete/ Katona József: Bánk Bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Egy vagy két magyar regény a XX. század második felének irodalmából. A három megjelölt dráma és minimum egy magyar regény. 120

121 3. A szerző és néhány fontos műve Janus Pannonius Balassi Bálint Zrínyi Miklós Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Jókai Mór Mikszáth Kálmán Krúdy Gyula Móricz Zsigmond Karinthy Frigyes Radnóti Miklós Minden szerzőtől értelemszerűen néhány mű. 4. A XX. század magyar irodalma Juhász Gyula Tóth Árpád Csáth Géza Kassák Lajos Szabó Lőrinc Németh László Nagy Lajos Tersánszky Józsi Jenő Pilinszky János Weöres Sándor Ottlik Géza Tamási Áron Illyés Gyula Déry Tibor Márai Sándor Örkényi István Arcképek, művek a kortárs magyar irodalomból Arcképek, művek a határon túli magyar irodalomból 121

122 Legalább 5 mű a XX. század magyar irodalmából választás szerint. 5. Világirodalom Biblia, Homérosz, Szophoklész, Horatius, Vergilius, Dante, Shakespeare, Cervantes Defoe, Dickens, Brontë, Swift, Byron, Shelley, Keats Villon, Moliere, Voltaire, Balzac, Stendhal, Flaubert, Baudelaire,Verlaine, Rimbaud Goethe, Schiller, Hölderlin, Heine, Rilke, Thomas Mann Franz Kafka, Musil, Krleza, Haísek, Hrabal, Mrozek, Eminescu, Milos Crnjaski, Puskin, Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov, Bulgakov A XX. század világirodalma. A kortárs világirodalom. Választás szerint legalább 6 mű a világirodalomból. 122

123 2. A történelem érettségi vizsga témakörei Témakörök és az alárendelt tartalmi egységek az írásbeli vizsgán 1. Ókori keleti civilizációk és előzményei Az egyiptomi civilizáció jellegzetességei és kulturális öröksége 2. A nagy világvallások kialakulása és főbb tanításaik A kereszténység kialakulása és elterjedése 3. Az ókori görögök Athén felemelkedése és bukása Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége 4. Az ókori Róma A köztársaságkori Róma története A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége 5. Európa az V-X. században A frank állam- és társadalomszerveződés Küzdelem a normann, az arab és a magyar támadások ellen 6. A magyar nép őstörténete A magyar nép kialakulása és útja a Kárpát-medencéig A honfoglalás és letelepedés 7. Európa XI-XV. században A császárság és pápaság küzdelme A gazdasági és társadalmi élet átalakulása Nyugat-Európában Az angol és francia rendi fejlődés 8. Az Árpád-kori Magyarország Az államalapítás és a királyi hatalom megszilárdulása IV. Béla és a tatárjárás 9. Európa az újkor hajnalán A nagy földrajzi felfedezések A gazdasági és társadalmi fejlődés Európában Hatalmi és vallási küzdelmek 10. A Magyar Királyság a XIV-XV. században A királyi hatalom megerősödése és a rendiség A török elleni küzdelem 11. Magyarország két világ határán Magyarország részekre szakadása Törekvések és küzdelmek Magyarország egyesítéséért 123

124 12. A világ között A polgárosodás és a felvilágosodás Nyugat-Európában Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása 13. Magyarország között A török kiűzése A Rákóczi-szabadságharc Magyarország a Habsburg birodalomban 14. Európa között A francia forradalom Az ipari forradalom és következményei A nemzetállamok kialakulása 15. Magyarország között A reformkor Az évi forradalom és szabadságharc 16. Magyarország között Önkényuralom és kiegyezés Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 17. Európa és a világ között A nagyhatalmak és szövetségeseik háborús céljai A világháború és következményei Demokráciák és diktatúrák A második világháború 18. Magyarország és a magyarság között A világháborús vereség következményei Magyarország a két világháború között A II. világháború és Magyarország 19. A két pólusú világ A Szovjetunió és az USA szembenállása Szovjetunió és a kommunista rendszerek összeomlása 20. Magyarország között Politikai küzdelmek és társadalmi átalakulás a 40-es évek végén Magyarország a sztálini szovjet birodalomban Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei és következményei 21. A jelenkor Az európai integráció kialakulása és elmélyülése Magyarország kapcsolatai a szomszédos államokkal A parlamentarizmus és az önkormányzatiság érvényesülése Magyarországon 124

125 Témakörök - és tételcím javaslatok a szóbeli vizsgán 1. Gazdaság és gazdaságpolitika Európa nagy gazdasági régiói az újkor hajnalán Centrum és periféria Európában a XIX. század második felében Az állam gazdasági szerepe a XX. században 2. Egyén, közösség, társadalom Az állami közmunka szerepe az ókori társadalmakban Szegények és gazdagok a XIX-XX. század fordulóján Magyarországon 3. Vallás, egyház, társadalom A görög és római vallás sajátosságai A keresztény egyház társadalomszervező szerepe a középkorban A reformáció hatásai és következményei 4. Anyagi-technikai és szellemi kultúra A munkamegosztási munkarendszerek a céhektől a gyáripar kialakulásáig A gazdasági életet alapvetően átalakító technikai találmányok Nagy magyar tudósok és feltalálók 5. Népesség, település, életmód A középkori városok kialakulása, lakóinak élete Az urbanizáció és a modern nagyváros kialakulása A nők szerepváltozásai a XX. században 6. Birodalmak, kis államok szabadságharcok A Római Birodalom hanyatlásának okai és körülményei A spanyol világbirodalom hanyatlásának okai, körülményei Nemzetközi erőviszonyok és a magyar szabadságharc esélyei 1849-ben és 1956-ban 7. Művelődés és kultúra A magyarországi iskoláztatás hagyományai és története /egy meghatározott korszakban Egy meghatározó korstílus /pld. barokk/ bemutatása 8. Helytörténeti téma A település összeköttetése tágabb környezetével, infrastruktúrájának kiépülése /egy meghatározott korszakban/ Néphagyományok a településen Az önkormányzatok, az egyesületek szerepe a település közéletében /egy adott időszakban/ 9. A modern demokráciák működése Az alkotmánybíróság szerepe A választási küszöb problémája A parlamentarizmus és önkormányzatiság Magyarországon 10. Szabad téma a helyi tanterv alapján 125

126 3. A matematika érettségi vizsga témakörei Gondolkodási műveletek Logika És, vagy, nem logikai jelentése, implikáció és ekvivalencia Minden, van olyan Bizonyítások a matematikában Tétel, tétel megfordítása Feltételek Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk Számelmélet, algebra A számfogalom kialakulása Számelmélet Oszthatóság, a számelmélet alaptétele Számrendszerek Algebrai kifejezések, műveletek Hatványozás, gyökvonás Logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletrendszerek Egyenlőtlenségrendszerek Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonjai Függvények elemzése Függvény-transzformációk Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Az analízis elemei Geometria, koordináta-geometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek Nevezetes ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometria 126

127 Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordinátageometria Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás Matematikai statisztika 127

128 4. Az idegen nyelv érettségi vizsga követelményei A tanuló tudjon az életkorának és az érdeklődésének megfelelő szituációkban az alábbi témákon belül kommunikatív feladatokat megoldani: 1. Egyén és család Személyes vonatkozások. Családi élet és ünnepek. 2. Ember és társadalom Mindennapi élethelyzetek. A fiatalok kapcsolatai, értékek és konfliktusok. Tágabb közösségekhez tartozás, szokások, ünnepek és hagyományok. 3. Idegenforgalom, országok közötti kapcsolatok Utazási lehetőségek és módok. Hazánk megismertetése a külföldiekkel. A célország/ok/ nevezetességei és szokásai. Az Európai Közösség. 4. Környezetünk Szűkebb és tágabb lakóhely. Természeti környezetünk. Környezetvédelem. Falu és város. 5. Iskola és életpálya A saját iskola. Felsőoktatás és munkába-állás. Megélhetés és jövedelmi viszonyok. 6. Életmód, egészség és betegség Az egészséges életmód. Étkezési szokások. Lelki egészség 7. Szabadidő, művelődés Hobbi, érdeklődés, önkifejezés. Sportolási lehetőségek. Szórakozás. 8. Ország-ismeret A célnyelv helyzete a világban. Találkozások a célország/ok/ irodalmával és művészetével. Tájékozódás a célország/ok/ politikai, társadalmi és gazdasági életéről. 9. Tudományos és technikai műveltség A tudomány és a technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. A célország/ok/ közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. 10. Aktuális témák 128

129 5. A fizika érettségi vizsga követelményei Mechanika Tömegpont kinematikája Newton törvényei Munka és energia Pontrendszerek Merev testek egyensúlya Merev testek forgása Deformálható testek Gravitáció Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Hőtan, termodinamika Hőmérséklet Hőtágulás Ideális gáz A hő A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások A termodinamika II. főtétele Halmazállapot-változások Geometriai optika Fizikai optika Optikai leképezés Elektromágnesesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Bevezetés a XX. század fizikájába A kvantumfizika és az atomfizika elemei A magfizika elemei A relativitáselmélet alapgondolatai A csillagászat elemeiből 129

130 6. A kémia érettségi vizsga témakörei I. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakció-kinetika Kémiai egyensúly Reakció típusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók Egyéb reakciók A kémiai anyag és az elektromos energia kölcsönhatása II. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete /az atom-, a molekula-, és a halmazszerkezet kapcsolata/ Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és annak szerkezetei értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai /redoxi, sav- bázis, stb. sajátságok/ Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek biológiai jelentősége: élettani hatás, gyógyító, károsító hatások Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai A környezetszennyezés okai, környezetvédelem III. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezésük 130

131 A szerve vegyületek kémiai sajátosságai /redoxi- és sav-bázis, illetve jellemző reakciók, stb./ A szerve vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége A szerves vegyületek felhasználási területei A szerves anyagok környezeti hatásai A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai IV. Kémiai számítások Az anyagmennyiség A gáztörvények Oldatok, elegyek /százalékos összetétel, koncentráció, oldhatóság stb./ A képlettel és reakció egyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly A ph-számítás Elektrokémia 131

132 7. A biológia érettségi vizsga követelményei Sejtbiológia A sejtet felépítő főbb kémiai anyagok Biogén elemek és a víz Enzimek és a működésüket befolyásoló tényezők Vírusok A sejtek szerkezete Prokarióta és eukalióta sejt A fény- és az elektronmikroszkóp által feltárt sejtalkotók A plazmamembrán A plamzmamembrán, mint a sejtbe és a sejtből történő anyagáramlás szabályozó struktúra Diffúzió Ozmózis Plamzolízis Passzív és aktív transzport Az aktív transzport és az életjelenségek Enocitozis Exocitozis A sejtek anyag- és energiaforgalma A sejt légzés és az erjedés A mitokondrium szerkezete és működése Az ATP-képződés és jelentősége A Szent-Györgyi Krebs-ciklus és a légzési lánc alapelvei Alternatív út: az erjedés A kloroplasztiszok és a fotoszintézis A fotoszintézis mint energia transzformáló folyamat Fehérjék, lipidek, nukleinsavak lebontása A sejtmag és a sejtosztódás A sejtmag mintegy genetikai információt hordozó sejtalkotó Kromatin, kromoszómák és DNS Kariotípusok Sejtciklus és sejtosztódás A mitózis és a meiózis folyamatai és funkciói Szövettan, szövetes szerveződés Állati szövetek Az állati szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk 132

133 Növényi szövetek A növényi szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk Az élővilág rendszerezése A rendszerezés alapelvei Az ember és az állatok biológiája Táplálkozás A táplálkozás és emésztés összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése Az ember emésztő szervrendszerének anatómiája Emésztés és felszívás Az enzimatikus emésztés folyamatai Az egészséges táplálkozás fogalma, fontossága és összetétele Energia, fehérje és vitamin hiányából származó hiánybetegségek Táplálkozás-élettan A keringési rendszer anatómiája és működése A keringési rendszer összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése Az ember keringési szervrendszere A vér összetétele és funkciói Véredények Szív A testfolyadék, mint belső környezet A keringési rendszer betegségei Légzés A légzés összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése Az ember légző-rendszerének felépítése és működése A sejtlégzés és a légzés kapcsolata A hangképzés A légzőrendszer egészségügyi vonatkozásai Kiválasztás A kiválasztás lényege A kiválasztó szervek összehasonlító anatómiája és élettana Az emberi kiválasztó szervrendszer felépítése és működése A kiválasztó szervrendszer megbetegedései A mozgási szervrendszer A mozgás jelentősége, típusai az élővilágban A mozgási szervrendszer összehasonlító élettani elemzése Az ember mozgás szervrendszere 133

134 A mozgásszervi betegségek és sérülések Szabályozás és koordináció A reprodukció Az idegi és hormonrendszer összehasonlító anatómiája és élettana A központi idegrendszer felépítése, részei és azok szerepe A gerincesek és az ember ideg- és hormonrendszere Idegi szabályozás, az idegrendszer mint a kommunikáció és a szabályozás rendszere A tanulás folyamata Az idegrendszer működése Receptorok Érzékszervek Kültakaró. A bőr, mint érzékszerv Belső elválasztású mirigyek Homeosztázis A hormonrendszer betegségei Immunrendszer A vércsoportok Szaporodási formák az állatvilágban Az emlősök és az ember szaporodásbiológiája Ivarsejtképzés Megtermékenyítés Másodlagos nemi jellegek A gombák A gombák jellemzése A növények biológiája A növények felépítése A fotoszintézis Szerveződési formák Az alapvető növényi szervek felépítése és működése A fotoszintézis és jelentősége A növények vízforgalma és gázcseréje A növények reprodukciója A növények növekedése és fejlődése Genetika A génműködés 134

135 A génfogalom, allélok A genetikai kód fogalma, sajátosságai A génműködés szabályozása A genetika alaptörvényei Humángenetika Genotípus, fenotípus A kapcsoltság, allélkicserélődés A genetika gyakorlati fontossága Családfa-elemzés. Az ivarmeghatározás genetikája emberben A genetikai anyag megváltozása Szünbiológia Mutáció Testi sejtek genetikai anyagának megváltozása és következményei Ivarsejtek genetikai anyagának megváltozása Pontmutáció Kromoszóma szerkezeti és számbeli megváltozások A genetikai anyag megváltozását kiváltó tényezők Az evolúció fogalma, az evoluciós gondolat története A fajok eredete természetes szelekcióval, Darwin elmélete A populáció genetikai összetételének változásai Evolúciós tényezők A bioszféra evolúciója Az egyed feletti szerveződési szintek Biotikus és abiotikus korlátozó tényezők Etológia Különféle fajok populációinak kölcsönhatásai Néhány hazai társulás ismertetése Anyagforgalom és energiaáramlás Az emberi tevékenység határa Humánökológia Az ember evolúciója Humánökológia A Homo sapiens, mint faj eredete és a kulturális evolúció A humánökológia szemléletének alapelve Természetvédelem Az ember egyedfejlődése, biológiai kapacitás 135

136 A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái Civilizációs ártalmak Pszichikai tényezők következményei Környezetvédelem. 136

137 8. Az informatika érettségi vizsga témakörei I. Informatikai alapismeretek hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése II. Informatikai alapismeretek - szoftver Szoftverek csoportosítása Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatvédelem- szoftver és hardvereszközei Állományok típusai. Lemezes adattárolás Grafikus operációs rendszer Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Internet-ismeretek III. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak. Szöveg tipográfiája és általános szerkezete Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben. Körlevélkészítés IV.Táblázatkezelés A táblázatok felépítése. A táblázatkezelő menürendszere Adatok a táblázatokban Táblázat-formázás Táblázatok, szövegek, diagramok Statisztikai kimutatások Szimulációs táblák készítése Adatbázis-kezelő funkciók a táblázatkezelő rendszerben V. Adatbázis - kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 137

138 Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Adattábla struktúrájának megadása. Adatbázis-kapcsolatok Képernyő és nyomtatási formátumok VI. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozás ismeretek Elemi és összetett adatok, file-szervezés, relációs adatstruktúrák Elemi algoritmusok típusfeladatokra. Rekurzió A programkészítés mint termék-előállítási folyamat VII. A programozás eszközei Algoritmus-leíró eszközök Programozási nyelv Programnyelvi fejlesztői környezet VIII. Proglémamegoldás Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban IX. Informatika és társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázis ismerete 138

139 9. A testnevelés érettségi vizsga témakörei 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat 139

140 küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. 140

141 10. A földrajz érettségi vizsga témakörei 1. Csillagászati földrajz 2. Kőzetburok 3. A légkör földrajza 4. A vízburok 5. A talaj 6. A földrajzi övezetesség 7. Népesség- és település-földrajzi ismeretek 8. Általános társadalom-földrajz 9. Általános gazdaságföldrajz 10. Regionális földrajz 11. Magyarország földrajza 141

142 142