Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Átírás

1 Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely (Szakképző Iskola): 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg, Várkör 44., Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. Telephely (Tangazdaság): 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. Telephely (Tankert): 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. Tel: 06-94/ , Fax: 06-94/ OM PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőszeg 2014

2 Ez az alapdokumentum az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programja. Annak a leírását tartalmazza, hogy iskolánk mit kínál az érdeklődő tanulóknak, milyen feladatokra tud vállalkozni, és mit tud tenni azért, hogy tanulói eredményesek legyenek középiskolás tanulmányaik alatt. Egy iskola hitvallását arról, hogy milyen emberi értékeket tart fontosnak, milyen pedagógiai célokkal, milyen eljárásokkal véli legjobban teljesíthetőnek azt a kötelességét, amelyet az egyházi fenntartás, a közoktatás-politikai célok és a szülői, tanulói elvárások rá hárítanak. Alapdokumentumunk főbb fejezetei: A) AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA B) PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS CÉLOK C) PEDAGÓGIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK D) A SZAKKÉPZŐ ISKOLA OKTATÓ TEVÉKENYSÉGE E) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK F) A SZAKKÉPZŐ ISKOLA HELYI TANTERVEI G) A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA 2

3 TARTALOMJEGYZÉK A) NEVELÉSI PROGRAM...13 I. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK KÖZÖS JELLEMZŐI, HÁTTERE, FELTÉTELEI, HITVALLÁSUNK...13 I.1 Köszöntő...13 I. 2 Jogszabályi háttér...16 I.3 Az iskola szakmai működésre vonatkozó adatai...16 I.4 A pedagógiai program megvalósulásának helyi feltételei...20 I.4.1 Személyi feltételek...20 I.4.2 A működés tárgyi feltételei...20 I.4.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések...21 I. A NEVELŐ OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI...22 II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT...22 III. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK...23 III.1 Az iskola hagyományai...23 III.1.1 Az iskola szervezeti hagyományai...23 III.1.2 Az iskola tantárgyi hagyományai...23 III.1.3 Az iskolai rendezvények hagyományai...24 III.1.4 Az iskolai környezet alakításának hagyományai...24 III.2 A projektoktatás...25 C) PEDAGÓGIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK...26 I. A KERESZTÉNY VILÁGNÉZETI ELKÖTELEZETTSÉGŰ NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA, A HITET ERŐSÍTŐ ISKOLAI SZOKÁSREND KIALAKÍTÁSA...26 I.1 Az egyházi nevelés célja...26 I.2 Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása...26 I.3 Kiemelt nevelési feladatok...27 II. II.1 II.2 II.3 II.4 A HATÉKONY TANULÁS, AZ ÖNMŰVELÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA...27 Belépőszint-mérés...27 Képességfejlesztés...27 Differenciált foglalkoztatás...27 Kompetencia alapú képzés

4 II.5 Motivációs és módszertani kultúra fejlesztése...30 III. TANULÓINK SZOCIALIZÁCIÓJÁNAK HATÉKONY SEGÍTÉSE...30 III.1 Széles tevékenységi kínálat...30 III.2 Döntési lehetőségek kiterjesztése...31 III.3 Csoportos kommunikációs keretek kialakítása...31 III.4 Együttműködő-kommunikatív pedagógus magatartás...31 III.5 Kondicionáló, szelektív hatásrendszer működtetése...32 IV. PIACKÉPES SZAKMASTRUKTÚRA ÉS KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSI FORMÁK KIALAKÍTÁSA...32 IV.1 Piacképes szakmastruktúra kialakítása a mezőgazdasági szakmacsoportban...32 IV.2 Piacképes szakmastruktúra kialakítása a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban...32 IV.3 Piacképes szakmastruktúra kialakítása a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban...32 IV.4 Piacképes szakmastruktúra kialakítása az informatika (szoftver) szakmacsoportban...33 IV.5 A rugalmas alkalmazkodás képességének megvalósítása...33 IV.6 Korszerű eljárások, módszerek biztosítása...33 V. AZ ODAFIGYELŐ, SERKENTŐ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE...34 V.1 A tanulást, a tanulmányi teljesítményt meghatározó értékként kezeljük...34 V.2 A kihívások, versenyek, rendezvények a sajátos tehetség kibontakoztatásának színterei...34 V.3 Értékelés, elismerési rendszerünkkel a tanulók fejlődését mozdítjuk elő...34 V.4 A tárgyi környezet színvonalas kialakítása motiváló szerepet tölt be...34 VI. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK, A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA...34 VI.1 VI.2 VI.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...35 A közösségfejlesztés és kapcsolatok...36 Közösségi szolgálat...36 VII. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK...37 VII.1 A nevelőtestület...37 VII.2 A szakmai munkaközösség

5 VII.3 A szülői szervezet...38 VII.4 A diákönkormányzat...38 VII.5 Igazgatótanács...38 VIII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM...39 VIII.1 Egészségnevelési program...39 VIII.2 Környezeti nevelési program...39 VIII.3 Helyzetkép...40 VIII.4 Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei...40 VIII.4.1 Tanórai keretek...40 VIII.4.2 A mindennapi testnevelés biztosítása...40 VIII.4.3 Tanórán kívüli lehetőségek...41 VIII.4.4 Külső kapcsolatok...42 VIII.5 A képességfejlesztés programja...42 VIII.5.1 Felzárkóztatás...42 VIII.5.2 SNI tanulók képességfejlesztésének lehetőségei...43 VIII.5.3 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 45 VIII.5.4 Tehetséggondozás...46 VIII.5.5 Eltérő magatartás kezelése...46 VIII.6 Gyermek- és ifjúságvédelem...47 VIII.7 Szociális hátrányok enyhítése...47 IX. A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI...49 IX.1 A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai:...49 IX.1.1 A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatainak elvei:...49 IX.1.2 A pedagógusok munkaköri feladatai:...49 IX.1.3 A gyakorlatvezető tanárok sajátos feladatai...50 IX.2 Az osztályfőnök feladatai...51 IX.3 A kollégiumi nevelőtanár feladatai...52 X. A TANULÓI JOGOK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN...53 XI. PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK...53 XI.1 Tanulói részvétel...53 XI.2 Szülői részvétel...53 XI.3 Az iskolai tanárok és a kollégiumi nevelők együttműködése...54 D) OKTATÓ TEVÉKENYSÉG

6 I. A KÉPZÉS SZAKASZAI, KÉPZÉSI IDŐ, A KÉPZÉS JELLEMZŐI...55 I.1 Képzési, szakképzési irányok...55 I.1.1 Szakközépiskolai és szakiskolai képzés...55 I.1.2 Érettségire felkészítő képzés...56 I.1.3 Felnőtt- és átképzés...56 I.1.4 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása iskolarendszerű oktatásban...57 I.1.5. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje...57 I Osztályba sorolás...57 I A csoportbontás szempontjai...58 I Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók számára...58 I.1.6 A képzés szakaszai, a szakaszváltás követelményei...59 I A képzés szakaszai...59 I A szakaszváltás követelményei, elérendő készségek és képességek...59 I.1.7 Szakmai képzettséget kiegészítő végzettségek megszerzése...59 II. VIZSGÁK...60 II.1 Az állami vizsgák rendszere...60 II.2 A tanulmányok alatti vizsgák...60 II.2.1 Különbözeti és beszámoltató vizsgák...60 II.2.2 Osztályozó vizsgák...60 II.2.3 Pótló vizsgák...61 II.2.4 Javító vizsgák...61 II.2.5 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai...61 III. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE...61 III.1 A tanulói jogviszony...61 III.1.1 Belépés az iskola induló évfolyamára...62 III.1.2 Belépés felsőbb évfolyamokra...63 III.1.3 A szakképző évfolyamokon beszámítható ismeretek/ modulok...64 III.1.4 A továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés...64 III.1.5 Iskolán belüli más osztályba történő átlépés módja...65 III.1.6 A tanulói jogviszony megszűnése...65 IV. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS...66 IV.1 A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben...66 IV.1.1 Az egészséges táplálkozás...67 IV.1.2 A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése...67 IV.1.3 A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje...67 IV.1.4 Az iskola baleset-megelőzési tevékenysége, a tanulóbalesetek bejelentése...67 IV.1.5 Az elsősegélynyújtás előírásai...68 V. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS, FOGYASZTÓVÉDELEM...68 V.1 Gazdasági, pénzügyi nevelés...68 V.2 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok...69 V.2.1 Jogi háttér

7 V.2.2 A fogyasztóvédelmi oktatás célja...69 VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK...70 VI.1 A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai...70 VI.2 Mindennapos testnevelés...70 VII. A PEDAGÓGUSOK ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK VÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI...71 VIII. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA...72 VIII.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok...72 VIII.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei...73 IX. ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS...73 IX.1 A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése...73 IX.2 A magatartás és szorgalomértékelésének szempontjai...74 IX.3 A tanítási-tanulási folyamat eredményeinek értékelése...76 IX.4 A szakmai előkészítő ismeretek értékelése...76 IX.5 Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje, a tanórán kívüli felkészülés elvei...77 IX.6 Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok kezelése...77 IX.7 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése, megismertetése...78 IX.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...78 IX.9 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...78 IX.10 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, az iskola esélyegyenlőségi intézkedési terve...79 IX.10.1 Helyzetelemzés...79 IX.10.2 A tanulók összetétele...79 IX.10.3 A nevelés, oktatás eredményessége...79 IX.10.4 Részvétel a programokban...80 IX.10.5 A nevelés és az oktatás feltételei...80 IX.10.6 A pedagógiai program és az iskola oktatási, nevelési gyakorlata...81 IX.10.7 Az intézmény kapcsolatrendszere...81 IX.10.8 A helyzetelemzés összefoglalása...81 IX.10.9 Az intézkedési terv célja...85 IX Kötelezettségek és felelősség...85 IX Akcióterv...86 IX Fejlesztési célok...86 IX Megvalósítás...88 IX Kockázatelemzés...89 IX A megvalósulást segítő egyéb programok...90 IX Monitoring és nyilvánosság

8 IX IX Konzultáció és visszacsatolás...91 Szankcionálás...91 E) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK...92 I. FELADATAINK:...92 I.1 Az erkölcsi nevelés...92 I.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...92 I.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés...92 I.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...93 I.5 A családi életre nevelés...93 I.6 A testi és lelki egészségre nevelés...93 I.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség...93 I.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság...93 I.9 Pályaorientáció...94 I.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés...94 I.11 Médiatudatosságra nevelés...94 I.12 A tanulás tanítása...94 II. EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS...94 III. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ELVEI 95 IV. AZ EREDMÉNYES TANULÁS SEGÍTÉSÉNEK ELVEI...95 V. KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS...96 VI. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE:...96 VII. IDEGEN NYELV OKTATÁS...97 VIII. A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS...97 IX. A SZAKISKOLAI NEVELÉS...98 IX. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS KAPCSOLATA AZ ISKOLAI NEVELÉSSEL-OKTATÁSSAL98 X. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK

9 F) AZ ISKOLA HELYI TANTERVE...99 I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV...99 I.1 A választott kerettanterv helyi kiegészítései...99 II. HELYI TANTERVEK...99 II.1 A tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei...99 II.1.1 Tanulmányi segédletek...99 II.1.2 Taneszközök...99 II.2.1 Az általánosan képző szakasz óratervei Mezőgazdasági szakmacsoport Kód: É MG Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Kód: É-KM Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Kód: É-VI Informatika (szoftver) szakmacsoport Kód: É-INF Felnőttek szakközépiskolája Kód: É-F Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (agrár szakterület, mezőgazdasági szakmacsoport) Kód: AM- AMG, Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, kereskedelem-marketing szakmacsoport) Kód: AM-KM, Általános műveltséget megalapozó szakiskolai képzés (gazdasági- szolgáltatási szakterület, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) Kód: AM-VI, A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve: Kód: NYEK II.2.2 Az általánosan képző szakasz tanterveinek jegyzéke(a Pedagógiai Program elkészítésekor érvényes tantervek) II szeptember 1-től felmenő rendszerben érvényes óratervek az általánosan képző szakaszban II.3.1 Az általánosan képző szakasz óratervei Mezőgazdasági szakmacsoport Kód: É MG Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kód: É KM Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Kód: É-VI Informatika (szoftver) szakmacsoport Kód: É-INF Felnőttek szakközépiskolája Kód: É-F A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve: Kód: NYEK Szakiskola közismereti óraterve II.3.2 Az általánosan képző szakasz tanterveinek jegyzéke től érvényes helyi tantervek II.3.3 A kötelező és szabadon tervezhető órák rendjének elve III. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓINK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI ÉS FEJLESZTŐ PROGRAMJAI: III.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei, fejlesztő programja III.1.1 Fejlesztési területek nevelési célok III.1.2 Kulcskompetenciák: III.1.3 Műveltségi területek III Magyar nyelv és irodalom III Idegen nyelvek III Matematika III Ember és társadalom III Ember és természet III Földünk és környezetünk

10 III Művészetek III Informatika III Életvitel és gyakorlat III Testnevelés III.2 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja III.2.1 Fejlesztési területek, nevelési célok III.2.2 Kulcskompetenciák fejlesztése III.2.3 Műveltségi területek: III Magyar nyelv és irodalom III Művészetek. Testnevelés és sport III Idegen nyelvek III.3 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei és fejlesztő programja 133 III.3.1 Diszlexia III.3.2 Diszortográfia III.3.3 Diszgráfia III.3.4. Diszkalkulia III.3.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE G) A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA I. HELYZETÉRTÉKELÉS I.1 Feltételek I.1.1 A működés szabályzói III JOGI SZABÁLYZÓK: A kollégium azon sajátosságából fakadóan, hogy közös irányítású az iskolával, minden az iskola működését megszabó szabályzók érvényesek egyúttal a kollégiumi működésre is. A évi CXc. törvény a köznevelésről a következő definíciót adja: I EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK II. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ALAPFELADATA TÜKRÉBEN II.1 Alaptevékenységi kör II.2 A kollégiummal szembeni elvárások II.2.1 Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás II.2.2 Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak nyújtott segítség II.2.3 Gyermek- és ifjúságvédelem II.2.4 Szociális hátrányok enyhítése III. CÉLMEGHATÁROZÁS III.1 A keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása III.1.1 Az evangélikus nevelés általános elvei III.1.2 Az evangélikus nevelés céljai III.1.3 Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása III.1.4 Kiemelt nevelési feladatok

11 IV. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI: IV.1 A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza IV.2 A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége IV.3 A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett V. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: VI. A KORTÁRSI KÖZÖSSÉGBEN VALÓ EGYÜTTLAKÁS, EGYÜTTES ÉLMÉNY NEVELŐ HATÁSÁNAK HASZNOSÍTÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, JELLEMFORMÁLÁS ÉRDEKÉBEN VI.1 Egyén és közösség VI.2 A közösség működési színterei VI.3 A családi élet zavaraiból következő hátrányok csökkentése VI.4. Kötődés a kollégiumhoz, a városhoz, a hazához VII. A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA VII.1 Kollégiumi foglalkozások VII.1.1 Szilenciumi foglalkozások (kötelező kollégiumi foglalkozás) VII.1.2 Csoportfoglalkozások-nevelőtanári órák (kötelezően választott foglalkozás) VII.1.3 Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások VII.1.4 Szabadon választható foglalkozások VII.1.5 Szabadidős foglalkozások VII.1.6 Egyéb foglalkozások VII.2 Tanulói tevékenységi formák tanulási alapidőre VII.3 A kollégiumi közösségi élet megszervezése VII.4 Kollégiumi tevékenységek VII.4.1 A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások: VII.4.2 Szociális szolgáltatások: VII.4.3 A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek VII.4.4 Feladat meghatározás VII.5 Az intézmény hagyományrendszere VIII. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÍTÉSI RENDSZER VIII.1 Az ellenőrzés és az értékelés viszonya VIII.2 Az értékelés célja VIII.3 Az értékelés alapelvei VIII.4 A kollégium minősítő rendszere

12 VIII.5 A minősítő rendszer alapján adható kedvezmények IX. ISKOLA HASZNÁLÓK A KOLLÉGIUMI KÖZÉLETBEN IX.1 Tanulói részvétel a kollégiumi szervezetben IX.1.1 Közszolgálati diákszerepek a kollégiumban: IX.1.2 A diákok véleménynyilvánításának lehetőségei, a diákpanaszok kezelésének fórumai: IX.2 Szülői részvétel a kollégium munkájában X. A KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE X.1 Témakörök, a kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma X.1.1 A tanulás tanítása X.1.2 Az erkölcsi nevelés X.1.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés X.1.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés X.1.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése X.1.6 A családi életre nevelés X.1.7 Testi és lelki egészségre nevelés X.1.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség X.1.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság X.1.10 Pályaorientáció X.1.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés X.1.12 Médiatudatosságra nevelés X.1.13 Keresztyén nevelés X.2 Az egyes évfolyamok helyi tanterve X évfolyam X évfolyam X évfolyam X évfolyam X évfolyam SZÁMÚ MELLÉKLET: MINŐSÍTŐRENDSZER SZÁMÚ MELLÉKLET: KERET - NAPIREND H) LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

13 A) NEVELÉSI PROGRAM I. Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői, háttere, feltételei, hitvallásunk I.1 Köszöntő Köszöntöm az Olvasót! Jót, s jól. Ebben áll a nagy titok. Kazinczy Ferenc Kőszeg 1667-től, a jezsuiták által alapított katolikus gimnázium működése óta folyamatosan fejlődött iskolavárossá. A Dunántúli Evangélikus Egyházterület 1899-ben, Gyurátz Ferenc püspök kezdeményezésére, másodrendű felsőbb leányiskolát hozott létre Kőszegen. A püspök már 1895-ben így fogalmazott: mert az anyák a családi kertben a hit világának első ápolói A tanítás 10 tagú nevelőtestülettel és 44 tanulóval kezdődött. Az iskola olyan tan- és nevelőintézet volt, amelyben a leányok nemük sajátossága és a társadalmi viszonyok által feltételezett s élethivatásukra szükséges általános műveltséget szerezhettek. Arató István, egykori Eötvös-kollégista, mennyiségtan-természettan szakos tanár, majd az intézmény igazgatója az iskolát 1916-ban leánygimnáziummá szervezte át. Az 1933/34-es tanévben a kőszegi evangélikus leányiskolában vezették be Magyarországon először a szaktantermi rendszert, amely a mai napig működik. Haranghy Jenő, az Iparművészeti Főiskola tanára és végzős növendékei seccoc -kal, száraz vakolatra készült falfestményekkel díszítették a magyar szaktantermet, amely napjainkban az iskola Emlékszobájaként működik. Az iskola, magasan képzett tantestületének, kiváló felszereltségének és magas szintű nyelvoktatásának köszönhetően méltán lett vonzó az egész Dunántúlon től új épületszárnnyal, benne tornateremmel, tantermekkel, szertárakkal bővült az iskola és a direktor megkezdte a mezőgazdasági tagozat beindításának előkészítését és egy intézeti gazdaság megszervezését. A szervezés ezután csak 1945 nyarán került újra napirendre szeptember 13-án a gimnázium mellett 17 tanulóval, megnyílt a mezőgazdasági leány-középiskolai tagozat. Az akkori gazdaasszony képzés alapozta meg a mai szakképző iskola létét, a város támogatásával ugyanis jelentős tangazdaság jött létre ben a tangazdaságot bérletek révén sikerült 56,5 kh-ra növelni, a szakképző intézmény így már ebben az évben-alapjaiban létrejött. A Kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánynevelő Intézet tanárai korszerű módszerekkel korszerű ismereteket tanítottak diákjaiknak. A szaktantermi rendszer, az elméleti és gyakorlati oktatás, a cselekvően gyakoroltató ismeretszerzés, az idegen nyelv- és művészetoktatás, a rendszeres testedzés, a hazafias szemlélet országosan is jelentős példát nyújtott az oktatásban. Az június 13-i államosítás azt jelentette, hogy az intézet az evangélikus egyházkerület fenntartásából a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe került át. Az es tanév elején a leánygimnáziumot beolvasztották a Jurisics Miklós Gimnáziumba. Az Árpád téri épületet és az oktató munkához szükséges eszközök nagyobb részét a Mezőgazdasági Gimnázium kapta meg. Az 1950-től létrehozott technikumok elsősorban a szakmai és a gyakorlati képzésre helyezték a hangsúlyt től az intézet állattenyésztő és növénytermesztő technikumként folytatta munkáját. A korábbi mezőgazdasági gimnázium diákjai a növénytermesztési tagozaton tanultak tovább. A tangazdaság ekkor vált közel 500 kh-as nagyüzemmé és 1970 között kertészeti és általános mezőgazdasági technikumi levelező oktatás is folyt az intézményben. Az évi 24. sz. törvényerejű rendelettel kerültek megszervezésre a magyar közoktatás új, egységes szakoktatási intézményei, a szakközépiskolák. A mezőgazdaság technológiai változásai a gyakorlat elé is olyan követelményeket állítottak, amelyek kielégítésére a tangazdaság egyre kevésbé bizonyult 13

14 alkalmasnak. Akkor kezdődött a környező gazdaságokkal a gyakorlat szempontjából ma már meghatározó jelentőségű együttműködés tól az iskolában újabb profilváltás zajlott le, állattenyésztő és állategészségőr szakközépiskolai, valamint szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás osztályok indításával. A Tangazdaság kőszegi telepén két teremből álló labor épület készült el. A korábbi gépszínből 2 tantermet és egy műhelyt alakítottak ki. Az iskolában két kisebb labor-helyiség és egy állategészségügyi szertár felszerelését sikerült megoldani. 1986/87-es tanévben megindult az állattenyésztő-állategészségügyi technikus képzés, 1987/88-ban az általános állattenyésztő szakközépiskolai szak, 1988/89-ben a növénytermesztő-növényvédő technikusképzés indult be, a szakmunkásképzésben az állattenyésztő szak váltotta fel a korábbit ben a gazdaképző tagozattal, 1991-ben az integrált (általános) mezőgazdasági szakképzés modelljének kísérleti bevezetésével, 1992-ben pedig a szőlő- és gyümölcstermesztő szakképző szak indításával törekedett az iskola megfelelni a szakmai kihívásoknak ben a magyar kormány megállapodást írt alá a világbankkal a szakképzés átalakítására és fejlesztésére. Ennek keretében a nemzetközi pénzügyi szervezet két terület fejlesztéséhez nyújtott anyagi hitelt és szakértői támogatást: az ifjúsági iskolarendszerű szakmai képzéshez és a felnőtt át- és továbbképzéshez. Az 1993/94-es tanévben megalakult a "világbankos" osztály. Az 1997/98-as tanévtől az iskola profilját a kereskedelmi-marketing szakiránnyal és a lótenyésztő szakmunkás osztállyal, 2006-ban pedig az informatikai szakmacsoporttal bővítettük., azóta az iskola az Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium nevet viseli. A 2012/13. tanévtől a munkaerő piaci kereslet, a beiskolázás javítása érdekében az iskola képzési profilja újabb szakmacsoporttal bővült: a vendéglátás-idegenforgalommal ben az iskola ismét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartása alá került. A régi-új fenntartó az iskola képzési szerkezetén nem változtatott, de a közoktatási szakaszban tanulók számára kötelezővé tette a felekezetek szerint római katolikus, evangélikus és református hitoktatást. Hétindító áhítatok, csendesnapok, rekollekciók, ünnepi istentiszteletek színesítik a hétköznapokat, az iskola kínálata az érettségire történő felkészítés és a középfokú szakképesítések megszerzése mellett keresztény elkötelezettségű nevelésre irányul. Az intézmény jelenleg két iskolatípusban, szakközépiskolában és szakiskolában, négy szakmacsoportban képezi tanulóit. A mezőgazdasági szakiskolában gazda-, kertész- és lovászképzés, a szakközépiskolában mezőgazdasági technikusok valamint állattenyésztő és állategészségőr technikusok képzése folyik. A kereskedelem - marketing-üzleti adminisztráció szakmacsoportban, a szakiskolában bolti eladókat, a szakközépiskolában logisztikai ügyintézőket és kereskedőket képzünk. Informatika szakmacsoportban csak szakközépiskolai oktatásunk van, tanulóink informatikai rendszergazdaként valamint infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltetőként szerezhetnek végbizonyítványt. Legfiatalabb szakmacsoportunkban, a vendéglátás-idegenforgalom területén, a szakiskolában szakácsokat és pincéreket, a szakközépiskolában vendéglátásszervező-vendéglősöket és lovastúra-vezetőket oktatunk. Tanulóink mind a négy szakmacsoportban a szakmai gyakorlati tárgyakat, az idegen nyelveket és az informatikát csoportbontásban tanulják. Kétéves, érettségire felkészítő tagozatunkon a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tanulóink számára kínálunk lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Intézményünk folyamatosan bővíti felnőttképzési palettáját: aranykalászos gazda, lovastúra-vezető, lótartó- és tenyésztő, lóápoló- és gondozó, valamint mezőgazdaági technikus a jelenlegi kínálat, ezzel igyekszünk megfelelni a folyamatosan változó kihívásoknak. Iskolánk alapállása az, hogy konkrét feladataink mindig az iskolát felkereső tanulók által meghatározott helyzethez fűződnek. Intézményünkben különböző képességű, felkészültségű és motivációjú, eltérő célokat követő tanulókat oktatunk, nevelünk. Ez a feladatunk. Ezt akarjuk jól tenni. Hivatásukat szerető, sokszínű egyéniségekből álló testület fogadja a gondjainkra bízott tanulókat. 14

15 Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk a fenntartó Egyháznak a hitélettel összefüggő feladatokért, a bennünk bízó szülőknek, a jövőjük megalapozásában ránk számító tanítványainknak, az iskolánktól jó szakembereket váró szakmai környezetnek, az értékes tulajdonságokkal rendelkező fiatalokat váró társadalomnak - és saját lelkiismeretünknek. Hisszük, hogy a magyar társadalomnak jól képzett, és állandóan megújulni képes szakemberekre van szüksége, akik képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági feltételekhez. Az egész életen át tartó tanulási kultúra kialakításával egyrészt rövidtávon ki kell elégíteni a munkaerőpiac pillanatnyi szükségleteit, másrészt hosszú távon, a kompetencia alapú képzés révén biztosítani az innovatív gondolkodás- mód kialakítását. Nevelőtestületünk gondos tervezőmunkával állította össze ezt a pedagógiai programot. A közösen végzett munka és a program melletti elkötelezettség a megvalósítás biztosítéka. Kőszeg, március 27. Rodler Gábor igazgató 15

16 I. 2 Jogszabályi háttér Az iskola működését, tevékenységét az alábbi dokumentumok szabályozzák: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi LXXVI. törvény a szakképzésről A évi CI. törvény a felnőttképzésről A Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvénye I.3 Az iskola szakmai működésre vonatkozó adatai Köznevelési törvény szerint: A évi CXC. törvény 4. értelmében e) kollégiumi ellátás, h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, i) szakiskolai nevelés-oktatás, n) felnőttoktatás, r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. Alapító okirat szerint: A közoktatásról szóló évi 79. törvény 37. (5) bekezdése és a évi CXC. törvény 21 3) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvény II. fejezet 4. alapján a következőképpen határozza meg: 1. Az intézmény neve: Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: Az intézmény rövidített neve: EMKISZIK 3. Az intézmény székhelye: 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephelyek: 9730 Kőszeg, Várkör 44. (Kollégium) 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. (Kollégium) 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. (Tangazdaság) 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. (Tankertészet) 4. Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház 16

17 5. Az alapítás éve: (2001/2/45.sz. Országos Presbitériumi határozattal) 6. Az alapító székhelye: 1085 Budapest, Üllői út Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) 8. Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve: Vas Megyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.) 9. Az intézmény működési területe: országos 10. Az intézmény jogállása: Önálló gazdálkodó belső egyházi jogi személy 11. Az intézmény típusa: Vallásnézetileg elkötelezett, egységes közoktatási intézmény, melyben szakközépiskola, szakiskola és kollégium működik. 12. Az intézmény munkarendje: nappali, esti, levelező 13. Felvehető maximális tanulólétszám összesen 520 fő 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. (iskola) 520 fő Telephelyek: 9730 Kőszeg, Várkör 44. (Kollégium) 70 fő 9730 Kőszeg, Zrínyi u. 2. (Kollégium) 65 fő 9730 Kőszeg, Szombathelyi u. 7. (Tangazdaság) önállóan felvehető létszám nincs 9730 Kőszeg, Ólmodi u. 2. (Tankertészet) önállóan felvehető létszám nincs 14. Évfolyamok száma: szakközépiskola: szakiskola: felnőttoktatás: 4 évfolyam (9-12. évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás 5 évfolyam (9-13. évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás, nyelvi előkészítő évfolyammal 1-2 évfolyam ( évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon 2 évfolyam (9-10. évf.) általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás 1-2 évfolyam ( évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon 1-3 évfolyam (9-11. évf.) szakmai vizsgára felkészítő képzés szakképző évfolyamokon (2011. évi CLXXXVII. tv. szerint) 2 évfolyam ( évf.) általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás 15. Az intézmény alapfeladatai kollégiumi nevelés-ellátás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása Az intézmény alapfeladatában elláthatja a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén 17

18 halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. Általánostól eltérő program szerinti nevelés, oktatás: Az intézményben vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelés folyik. 16. Az intézmény működési területei és tevékenységei: Tevékenységek felsorolása: 8531 Általános középfokú oktatás Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatást elősegítő képzések Szakmai továbbképzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás Gabonafélék, Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 18

19 01.19 Egyéb, nem évelő növény termesztése (dísznövénytermesztés) Szőlőtermesztés Almatermésű, csonthéjas termesztése Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése Egyéb szarvasmarha tenyésztése Ló, lóféle tenyésztése Juh-, kecske, tenyésztése Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 4939 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás: Egyéb nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Éttermi, mozgó vendéglátás 5629 Egyéb vendéglátás Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás 6420 Vagyonkezelés- Intézményi vagyon működtetése Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7490 M.n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, szakértés, szaktanácsadás Kongresszusszervezés, pedagógiai tájékoztatás Építményüzemeltetés Építményüzemeltetés Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés Kulturális képzés Járművezető oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás Ifjúság-egészségügyigondozás 8901 Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 8905 Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 9312 Sporttevékenység és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Egyházi tevékenység Vállalkozási tevékenység: 19

20 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. I.4 A pedagógiai program megvalósulásának helyi feltételei I.4.1 Személyi feltételek A nevelőtestület A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium többcélú, egységes nevelési-oktatási intézmény, melynek élén az igazgató áll. Munkáját az általános igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a kollégiumi munkaközösség-vezető, felnőttképzési vezető, a gyakorlati oktatásvezető és az iskolalelkész segíti. A szakmai munka szervezése, vezetése munkaközösségek útján történik. Az iskola lelki életét az iskolalelkész vezeti. Az iskola önálló gazdálkodása mind a szakközépiskola, mind a szakiskola és a kollégium esetében közösen történik, melyet a gazdasági vezető irányít. Iskolánk rendelkezik az alapfeladat ellátásához szükséges személyi feltételekkel. A személyi szükségleteket jelentősen befolyásolja a beiskolázás sikere. Tantestületünk, munkatársi közösségünk együtt felel a keresztény szellemiségű oktatási-nevelési munkáért, szakmai összetételük alkalmas a köznevelési törvényben, a Nemzeti Alaptantervben és az ezzel összhangban elkészített nevelési programban foglaltak megvalósítására. Közismereti tantárgyakat oktató tanáraink nevelő-oktató munkájukat mindkét iskolatípusban, tehát mind a szakközépiskolában, mind a szakiskolában végzik, ily módon munkájuk nem különül el kizárólag szakiskolai vagy szakközépiskolai feladatokra. A tanulók elméleti képzése szakmacsoporttól függetlenül az iskola székhelyén, a főépületében folyik. A gyakorlati oktatás szakmacsoportonként különböző helyszíneken történik mindkét iskolatípusban: a mezőgazdasági szakmacsoportban, az iskola tangazdaságában és tankertjében, a kereskedelem-marketing szakmacsoportban az iskola főépületében található tanirodában, az informatika szakmacsoportban, informatika szaktantermekben és hálózati teremben, a vendéglátás szakmacsoportban pedig az iskola tankonyháján és kabinettermében. A keresztény nevelés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral rendelkező tanulóink integrált oktatására és a tehetséggondozásra. A személyi feltételekkel kapcsolatos fejlesztési igények Iskolánk pedagógiai programja nem számít a törvényestől eltérő, azt meghaladó személyi feltételekre. A feladat ellátásához tartozó személyi feltételeket, a képzettség növelésével kapcsolatos feladatokat az MF 3.1, az MF 3.2 és az MF 3.3 folyamatszabályozás határozza meg. I.4.2 A működés tárgyi feltételei Ingatlanok Iskolánk alapfeladatai közül az oktató-nevelő munka jelentős részét Árpád téri főépületében látja el. A kollégiumi elhelyezést a várköri és/vagy a Zrínyi utcai kollégiumi épületekben biztosítja létszámtól függően. A mezőgazdasági szakmai képzés gyakorlóhelyei a Szombathelyi utcai tangazdasági majorhoz és az Ólmodi úti kertészethez kapcsolódnak. Az ingatlanok jellemző adatai: INGATLAN SZEREPE KORA Árpád tér 1. Kétemeletes épület, 14 tanterem, 6 szertár, tornaterem (186 m 2 ), könyvtár (9800 kötet), díszterem, irodák, 1899-ben épült, 1926-ban és ban bővítették sportudvar Várkör férőhelyes lánykollégium, 350 adagos konyha 1972-ben épült Zrínyi u férőhelyes fiúkollégium 1990-ben, bővítése 2006-ban épült Szombathelyi u. 7. tangazdasági major, foglalkoztatók, gépműhely, magtár, állattartó telep, garázs, tárolóterek épült az 1950-es években, visszavásárolva: 1993-ban 20

21 Ólmodi u. 2. kertészeti foglalkoztató, hajtatóház, fóliaházak 1993-ban és 1995-ben épült Tangazdaság Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele ha földterület - 11 erőgép munkagépekkel - állattartó telep (szarvasmarha, sertés) - bonctani laboratórium Tankertészet Mezőgazdasági gyakorlati képzés feltétele - 5 ha-os tankertészet 700 m 2 -es fólia és 40m 2 -es hajtatóházzal I.4.3 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések Intézményünk pedagógiai programja a NAT-ra, illetve helyi tanterve a kerettantervekre épül. Emiatt az eszközök és a felszerelések tekintetében a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározott és a 7. mellékletében leírt, kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket tekintjük meghatározónak. Intézményünk rendelkezik azzal a Fejlesztési és ütemtervvel, amelyik biztosítja, hogy eszközeink, felszerelési tárgyaink minden vonatkozásban megfeleljenek az előírásoknak. Az aktuális eszköz- és felszerelési jegyzéket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 21

22 B) PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS CÉLOK I. A nevelő oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű állampolgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházuk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzéseknek megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki. (MEE évi VIII. törvénye 56. /1/) Iskolánkban tanítványainkat a keresztény világnézet és értékrend szellemében, becsületes, megbízható, egészséges emberekké, hazájukat szerető állampolgárokká kívánjuk nevelni. Az iskolára, mint gyülekezetre tekintünk, ezáltal a közösség tagjaira, mint Isten gyermekeire és egymás testvéreire. Hitet tanítani, hitet átadni nem tudunk, azonban a tanítás, hitvallás lehetősége előkészítheti és segítheti a Szentlélek hitet teremtő és megtartó munkáját. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, ez méltóságot ad, ugyanakkor feladatot is ró ránk: hivatástudattal végezni munkánkat, és vele embertársaink javát is keresni. Éppen ezért törekszünk arra, hogy tanítványaink a munkát, a tudást és a műveltséget - ezzel adott tevékenységüket, a tanulást is - értéknek tekintsék. Iskolánk feladata a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmifogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága. Célunk, hogy reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában. Törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamat és az oktatás iskolánkban mindenkor összhangban van hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért iskolánk megteremti azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. Az iskola a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési alapelvekre, értékekre különös gondot fordít, ennek ismertetésére a pedagógiai program E) fejezetében kerül sor. II. Küldetésnyilatkozat Iskolánk egyházi fenntartású szakképző intézmény. Azoknak kíván iskolája lenni, akik az iskolától is várják, hogy megfelelő lehetőségeket kapjanak keresztyén hitéletük gyakorlásához, hitbéli meggyőződésük megerősítéséhez. Akiknek célja az agrár, a gazdasági vagy műszaki szakterületen középfokú képzettség megszerzése, vagy az érettségi birtokában felsőfokú tanulmányaikra való felkészülés. Kínálatunk tehát a keresztény elkötelezettségű nevelésre, az érettségire történő felkészítésre, a szak- 22

23 képzés tekintetében pedig középfokú szakképesítések megszerzésére irányul. Minőségi teljesítményt nyújtó egyházi iskola kívánunk lenni. Feladatunknak tekintjük, hogy szakmai munkánkat, tevékenységünket az iskola működésében érdekelt partnerek megfogalmazott igényeinek kielégítése érdekében, fejlesztő célú pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelően, a vallásos értékrend követésével végezzük. Az iskola működését, az oktató-nevelő munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság és az áttekinthetőség érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztés képességének kialakításával kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelően tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire. Iskolánkat eltérő felkészültségű, képességű és motivációjú tanulók keresik fel, ezért szakmai tevékenységünket a differenciálás, a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek figyelembevétele és a gyermekközpontúság határozza meg. Ez a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig széles skálán mozgó tevékenységet feltételez. Miközben az egyes tanulóknál a maximális teljesítmény elérésére törekszünk, nem a versenyeztetést, sokkal inkább az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását helyezzük munkánk előterébe. Odafigyelő és serkentő környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és a tanulói együttműködésen keresztül segítjük diákjainkat képességeik maximális kihasználásában. Fontosnak véljük, hogy módszertani kultúránk a tanulói aktivitásra, közvetlen tapasztalatszerzésre és az aktív ismeretszerzés lehetőségeire építsen. Mind a négy szakmai terület megköveteli a végzettek nagyfokú önállóságát és kreativitását. Ezek kialakításának szándéka mellett mind a társadalmi együttélés, mind a szakmai tevékenység vonatkozásában fontosnak tartjuk a normakövető magatartás kialakítását is, mind ez csak úgy valósulhat meg, ha elkötelezettek vagyunk az inklúzió iránt. III. III.1 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az iskola hagyományai III.1.1 Az iskola szervezeti hagyományai Az iskolai diákönkormányzat legfőbb szerve az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK), az Osztály Diákönkormányzatok (ODÖK) működnek. Intézményi sajátosságunk, hogy a kollégiumi ügyekben a Kollégiumi Diákönkormányzat illetékes. Minden év második félévének elején rendezzük meg a Diáknapokat. A 11. évfolyam osztályainak korteshadjáratával, vetélkedő- és bemutatkozó műsorok keretében választják meg a diákigazgatót, aki ünnepélyesen átveszi az iskola kulcsát. A kétnapos program keretében ismeretbővítő rendezvények, vetélkedők, szórakoztató műsorok, kiállítások, öregdiák találkozók, tanár-diák sportversenyek zajlanak. A Diáknapokat befejező tangazdasági vetélkedőn, főzőversenyen hirdetjük ki a győztes osztályt. Az iskola és a kollégium működését szabályozó házirendeket a Diákönkormányzatokkal közösen alkotjuk meg, vizsgáljuk felül. Nyugdíjas dolgozóinkat nagyobb rendezvényeinkre és évente a karácsonyi ünnepségre meghívjuk. Igény szerint segítjük őket problémáik megoldásában. Az iskolaújság megjelenése alkalmi jellegű, a korábbi évek rendszeressége után ma elsődlegesen diáknapokhoz kötődik. Az iskola a Kőszegi Tangazdaság Alapítvány támogatásával évente Évkönyvben foglalja össze a tanév fontosabb eseményeit, eredményeit. III.1.2 Az iskola tantárgyi hagyományai Tanulóink minden évben résztvevői az országos szakmai tanulmányi versenyeknek. Komplex felkészítéssel segítjük eredményes szereplésüket. A sikeresen szereplő tanulók és felkészítő tanáraik elismerésben részesülnek. 23

24 Tanulóink minden évben résztvevői a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak országos tanulmányi versenyének. A Szakma Kiváló Tanulója Verseny szaktárgyi versenyei szakiskolás tanulóinknak jelentenek országos megmérettetésre lehetőséget. Diákjaink minden évben résztvevői a szakiskolai tanulók közismereti versenyének. Szép eredménynek számít, ha iskolánk tanítványa képviselheti megyénket az országos döntőn. A Kőszegi Tangazdaság Alapítvány minden évben szakmai pályázatot hirdet tanulóinknak, elismerésben részesíti közülük az egyes területeken legjobb teljesítményt nyújtókat. A Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért évente egy tanulót az osztályfőnöki és a hitoktatói munkaközösség javaslata és a Kuratórium döntése alapján támogatásban részesít. Rendszeresek a matematikai és természettudományi feladatmegoldó versenyek. A kiemelkedő tanulói teljesítmények és a legjobb pályamunkák kivonatai az Évkönyvben is megjelennek. Rendszeres a Csapó Dániel Emlékversenyen való részvétel Rendszeres a Guba Sándor Emlékversenyen való részvétel III.1.3 Az iskolai rendezvények hagyományai Az iskolai hagyományok között elsődlegesen a diákélethez kötődő, az iskolához való kapcsolódást erősítő hagyományokat ápoljuk. Októberben kerül sor az elsősök avatására, a Csipetkeavatóra, ismerkedési bál vagy diszkó keretében. Osztálykeretben vidám mikulásesteket rendezünk. December első felében ünnepélyes külsőségek között, a család és iskola közös ünnepeként rendezzük meg végzős osztályaink szalagavatóját. Meghitt, családias hangulatú a kollégium által rendezett karácsonyi ünnepség, amelyre nyugdíjas dolgozóinkat is meghívjuk. A diáknapokhoz kapcsolódóan, hagyományos farsangi diákbált rendezünk a Jurisics Vár lovagtermében. Májusban, a sok élményt nyújtó ballagási ünnepélyen végzős osztályaink névsort tartalmazó szalagot kötnek az iskolazászlóra, emlékfát ültetnek és elhelyezik tablóikat az iskola folyosóin. A ballagás előtti estén végzős diákjaink szerenáddal búcsúznak el volt tanáraiktól. A tanév utolsó előtti tanítási napján tanévbúcsúztató osztálykirándulásra mennek tanulóink a kőszegi hegyekbe. A kollégiumban és az emlékszobában emlékkönyvekbe rögzítjük a főbb eseményeket. Hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg, az ún. projekt napokat, témahetet. Ennek keretében tanulóink olyan témákkal foglalkozhatnak tanári ajánlat és segítség mellett-, melyekkel a tananyagban nem, vagy csak érintőlegesen találkozhatnak. Vallásos alkalmaink időrendjét, jellegét, szellemiségét az Iskolai élet spirituális keretei című dokumentum (10. számú melléklet) szabályozza, A nemzeti ünnepeken emlékezetes műsorokat mutat be az iskola művészeti szakköre. Rendszeres szakmai rendezvények színhelye iskolánk a szőlő- és kertművelés, a növényvédelmi előadások, falugazdászi tájékoztatók, szakmai bemutatók révén. III.1.4 Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az országban elsőként iskolánkban alakították ki Arató István igazgató kezdeményezésére 1935-ben a szaktantermi oktatást. A volt magyar szaktermet, melynek eredeti seccóit Haranghy Jenő tervei szerint művésztársai készítették, 1986-ban helyreállítottuk, és itt rendeztük be az iskolai emlékszobát. Az alapító Gyurátz püspök időszakától kezdve napjainkig tárlókban mutatjuk be iskolánk életét. Iskolánkban szaktermi képzés van a hagyományos osztálytermi rendszerrel szemben. Ezért hagyományosan vett otthona úgy van osztályainknak, hogy az osztályfőnök szakjának megfelelő 24