INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

Átírás

1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19.

2 Tantestület jóváhagyásának dátuma: Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: Felülvizsgálat: Teljesítményértékelés kiegészítés KÉSZÍTETTE: IMICS

3 TARTALOMJEGYZÉK 1.) Bevezetés 1.1. IMIP értelmezése, alkalmazott fogalmak magyarázata 1.2. Az IMIP és az ÖMIP kapcsolata 1.3. Az IMIP helye a dokumentumok rendszerében 2.) Iskolánk bemutatása 2.1. Iskolánk rövid története 2.2. Iskolánk főbb jellemzői 3.) Minőségpolitika 3.1. Küldetésnyilatkozat 3.2. Intézményi minőségpolitika Felnőttképzés minőségpolitikája 3.3. Az intézmény viszonya, elkötelezettsége a minőség iránt 3.4. Az intézményi minőségfejlesztés múltja 3.5. A minőségfejlesztés céljai A fenntartó által megfogalmazott elvárások a középfokú oktatási intézmények számára A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai 4.) A minőségfejlesztés jogi következményei 4.1. Számítógépen történő tárolás, kezelés 4.2. Dokumentumok kiadása, kezelése 4.3. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások 5.) Az iskolában folyó nevelő oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 6.) Pedagógus-értékelési rendszer Kiegészítés a pedagógus-értékelési rendszerhez 7.) Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje 8.) Intézményünk önértékelési rendszere 9.) Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere

4 10.) Kommunikáció a partnerekkel 11.) Felnőttképzés Minőségirányítási Kézikönyv Mellékletek: 1. számú melléklet: Önértékelési jelentés 2. számú melléklet: Intézkedési tervek 3. számú melléklet: Időskála 4. számú melléklet: Az iskola ellenőrzési értékelési rendszere 5. számú melléklet: Pedagógus értékelő lapok - Cselekvési terv

5 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BEVEZETÉS 1.1. Az IMIP értelmezése, alkalmazott fogalmak magyarázata Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmát a Közoktatási Törvény határozza meg: 40. (A működés rendje) (10) A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A jogszabályi elvárásoknak megfelelő megvalósítás érdekében az alábbiakban ismertetjük a Minőségirányítási Program fogalmában érintett kategóriák tartalmát. Minőségirányítás: Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpolitika: Az a dokumentum, amely összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, e célok elérésének elveit, valamint a célok eléréséhez alkalmazott legfontosabb eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felülvizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni. Minőségfejlesztés, minőségfejlesztési rendszer: Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az 1

6 adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) 1.2. Az IMIP és ÖMIP (Önkormányzati Minőségirányítási Program) kapcsolata 85. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg. a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő m ás ágazatok gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartó irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal A törvényi utasítások alapján 2003-ban az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését a fenntartói /Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítése előzte meg. A törvényi előírás szerint a fenntartó önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátja az elkészített ÖMIP-et, és az IMIP ezzel összhangban készül el. az önkormányzati MIP meghatározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat; Ez a fenntartói feladat illetve ennek kommunikálása mindenképpen hasznos az intézményünk számára saját stratégiánk tervezéséhez, a sajátos intézményi profilunk, a speciális szolgáltatásunk meghatározásához, a kínálati verseny és/vagy együttműködés irányainak kialakításához. Mindenféleképpen kiegyensúlyozó, szabályozó szerepe van a települési oktatási piacon. az önkormányzati MIP minőségfejlesztési rendszere leírja a közoktatás és más ágazatok kapcsolatait; 2

7 A törvényi előírás lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a település közoktatási feladatainak ellátását mind horizontálisan, mind vertikálisan a maga komplexitásában kezelje, és hosszú távú stratégiájának kialakításánál kiemeltebb figyelmet fordítson a település azon, más irányú ágazatainak igényeire, illetve a velük való együttműködésből fakadó előnyökre, amelyek működése szintén meghatározó hatásúak a település közoktatás fejlesztése szempontjából (gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy, stb.) az önkormányzati MIP a fenntartói ellenőrzések rendjét; és a helyi közoktatás ellenőrzési rendszerét, A törvényi előírás kötelezi az önkormányzatot, hogy pontosítsa az általa fenntartott intézmények részére ellenőrzési értékelési rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy az intézményünk a minőségcélokat, elvárt eredményeket az eddigieknél pontosabban tudja meghatározni, illetve képesek legyünk saját ellenőrzési értékelési fejlesztési rendszerünkön belül a fenntartói ellenőrzési értékelési szempontok teljesülését mérő eszközöket kifejleszteni és működtetni. Az ÖMIP tehát olyan stratégiai dokumentum, mely a következő négy évre meghatározza a fenntartó minőségcéljait. A fentieket figyelembe véve szükséges tehát intézményünk és az önkormányzati Minőségirányítási Program összehangolása mind a feladatok, mind a szabályozási követelmények, mint pedig az időstruktúra szempontjából Az IMIP helye a dokumentumok rendszerében A Pedagógiai Program az intézményünk szakmai szolgáltatásának tartalmát, annak kereteit, módszereit tartalmazza a törvényi előírásoknak és a fenntartói, illetve helyi igényeknek megfelelően. A Minőségirányítási Program az intézménynek, mint szervezetnek azon működési szabályzóit, eszközeit fogja összefüggő rendszerbe, amely hivatott biztosítani, hogy a stratégiai célokban megfogalmazott tartalmak (melyeket a Pedagógiai Program bont ki részletesen) biztonságosan, folyamatosan, a céloknak, terveknek megfelelően és hatékonyan valósuljanak meg. A Minőségirányítási Program ebben az értelemben a szervezeti működést szabályozó rendszer leírása. Ily módon az Intézményi Minőségirányítási Program nem új szabályzást jelent, hanem segíti a már meglévő, működő szabályozások rendszerezését, folyamatos fejlesztését. Az IMIP létrehozásával egyúttal megkülönböztettük az intézmény szabályozó dokumentumait, és két nagy csoportot alkothattunk: a PEDAGÓGIAI szabályzók körét, mely a szolgáltatás tartalmát, tárgyát, irányát, szintjét és a pedagógiai követelményeket határozzák meg, és az intézményi működésre vonatkozó szabályzókat, melyek a működtetés elveit határozzák meg annak érdekében, hogy a pedagógiai követelmények teljesülhessenek. Az intézményi stratégiai célok korábban a Pedagógiai Programban kerültek megfogalmazásra, most külön kell választani a pedagógiai célokat az intézmény működésére vonatkozó fejlesztési céloktól. A módosítás értelmében ugyancsak külön kell választani a Pedagógiai Programtól az intézmény 3

8 minőségfejlesztésével kapcsolatos tevékenységek szabályozását, melyet a törvény korábbi verziója a szakmai program hatáskörébe utalt. A MŰKÖDTETÉST illetően a törvény korábban két szabályozó dokumentumot várt el: az SZMSZ-t és a Házirendet. Bár mindkettő a működtetésre vonatkozott, de a szabályzás lényege inkább a törvényességi működésnek való megfelelés volt, és nem volt kifejezett cél az intézmény által kitűzött stratégiai követelmények elérésének eredményes és hatékony működéssel való biztosítása. Az IMIP célja ez utóbbi, ennek érdekében ösztönzi az intézményt arra, hogy bizonyos működési szabályzókat megerősítsen, másokat kifejlesszen, illetve, hogy a szabályzási rendszert összehangolja. Az IMIP kifejlesztése tehát egyúttal segít áttekintenünk, megkülönböztetnünk és harmonizálnunk is az intézmény szakmai és szervezeti működését, struktúráját, illetve az egyik és/vagy a másik részhez kapcsolódó dokumentumok feladatát, jelentőségét. 2. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 2.1. Iskolánk rövid története Iskolánkat 1950-ben alapította a Közoktatási Minisztérium; II. számú ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUM névvel Kecskeméten, ahonnan 1951-ben Kaposvárra helyezték át. A képzési struktúrák átalakítása miatt többször változott a neve, és a képzési kínálata; 1952 CUKOR ÉS ÉDESIPARI TECHNIKUM, 1956 CUKORIPARI TECHNIKUM 5. sz.. Élelmiszeripari Tanulóiskola, 1963 CUKORIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 5. sz.. Élelmiszeripari Tanulóiskola, 1968 KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁS- KÉPZŐ INTÉZET néven működött óta KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM a neve Iskolánk főbb jellemzői Székhelye: Kaposvár, Baross u. 19. Az alapító jogutódja és az iskola fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az elméleti oktatás telephelye: Kaposvár, Baross u. 19. Gyakorlati képzés tagintézménye: Sütő-cukrász tanműhely Kaposvár, Anna u. 1. Húsipari tanműhely Kaposvár, Kenyérgyár u. 2. Az iskola alapfeladata: Közoktatás és szakképzés Iskolánk elérhetőségei: TELEFON: (82) FAX: (82) CÍM: kinizsisuli@kinizsi-kap.sulinet.hu 4

9 ISKOLÁNK KÉPZÉSI RENDSZERE M U N K A E R Ő P I A C F E L S Ő O K T A T Á S SZAKMUNKÁS SZ A K M A I TECHNIKUS V I Z S G A SZ A 3/13 osztály szakmunkás K K 2/12 osztály szakmunkás 2/14 osztály technikus É P 1/11 osztály szakmunkás 1/13 osztály technikus Z É S É R E T T S É G I V I Z S G A 12. osztály 12. osztály 12. osztály K Ö 11. osztály 11. osztály 11. osztály Z O 10. osztály T 10. osztály 10. osztály 10. osztály A T 9. osztály Szakképzésre felkészítő osztályok Felnőtt-képzés Szakközépiskolai SZERVEZETI SÉMÁJA osztályok 9. osztály 9. osztály Gimnáziumi osztályok Á S 5

10 KÖZOKTATÁS ISKOLATÍPUS Gimnázium Kerettantervre épülő, általános tantervű Szakközépiskola Élelmiszeripari szakmacsoport Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Szakképzést előkészítő szakiskola B kerettantervre épülő, élelmiszeripari szakmacsoport A közoktatás IX. és X. osztálya KÉPZÉSI IDŐ / év/ SZAKKÉPZÉS Szakiskola Élelmiszeripari szakképzés a 16. életévüket betöltött és a VIII. osztályt eredményesen végzettek számára: Húsipari termékgyártó X. osztályt végzettek számára: Pék Tejtermékgyártó Pék-cukrász Technikum Érettségizetteknek Modulképzésben: Élelmiszer-minősítő laboratóriumi technikus (2008/2009-től) Környezetvédelmi méréstechnikus (2009/2010-től) Települési környezetvédelmi technikus (2009/2010-től)

11 KONTEXTUS Az iskola beiskolázási körzete Iskolánk az élelmiszeripari képzés szempontjából a régió központja. Tanulóink többsége Somogy megyei, azonban szép számmal vannak Tolna, Baranya, Zala megyei tanulók is. Az iskola földrajzi elhelyezkedése, elérhetősége Az iskola a belvároshoz, a vasútállomáshoz, buszpályaudvarhoz közel található, könnyen elérhető. Telefonon és Interneten keresztül teremthető kapcsolat az iskolával. Továbbtanulási lehetőségek A továbbtanulni szándékozó érettségizett tanulók számára könnyen elérhető lehetőség a kaposvári és a pécsi egyetem. A tanulók a tanítóképzőbe, a gazdasági mérnöki és a környezetvédelmi szakokra jelentkeznek szívesen. Az élelmiszeripari szak iránt érdeklődők már jóval messzebb, Budapesten, vagy Szegeden tudnak továbbtanulni. Sokan keresik a rövidebb felsőfokú, vagy középfokú képzési formákat, esetleg tanfolyamokat. Erre iskolánkban is több lehetőség kínálkozik, amit a tanulók többsége igénybe is vesz. A városban ilyen lehetőség például a kereskedelmi és az idegenforgalmi technikus, valamint az informatikusképzés. Elhelyezkedési lehetőség, gazdasági környezet Az élelmiszeripari feldolgozó üzemek privatizációja országos szinten hátrányosan érintette a hagyományos élelmiszeripari szakemberképzést. A gazdaság átalakulása miatt a képzéssel szemben más igények fogalmazódnak meg, amelyeknek, a világbanki képzés (1995) bevezetése óta folyamatosan igyekszik az iskola megfelelni. Nő az igény a sokoldalúan képzett mobilizálható munkaerő iránt. Ezeket az igényeket az iskola rugalmasabb képzési szerkezettel és a felnőttoktatás felvállalásával igyekszik kielégíteni. ISKOLÁNK TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERE Az elméleti oktatás egy teljesen felújított, korszerűen berendezett épületben zajlik. A bútorzat is teljesen új, a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközökkel vannak felszerelve szaktantermeink. A testnevelés órák ideális feltételek között zajlanak: tornaterem (igény szerint két részre osztható), konditerem, szabadtéri sportpálya áll a tanulók rendelkezésére. Az elméleti oktatás 26 szaktanteremben, két kis teremben, olvasóteremben és tanácsteremben folyik. A nyelvi szaktanteremben minden tanuló külön számítógépen dolgozhat. Három informatika termünk van, korszerű számítógépekkel, kényelmes bútorokkal felszerelve. A laboratóriumi gyakorlatok négy laborban folynak, melyek a szakmák szerint a legkorszerűbb műszerekkel, számítógépekkel ellátottak. 7

12 Két saját tanműhelyünk és tanboltunk van, amelyeket iskolánk vállalkozási formában működtet. Az eszközöket és a technológiát mindkét tanműhelyben folyamatosan fejlesztjük, kihasználva a pályázati lehetőségeket. Iskolánkban található konyha és étterem, valamint büfé és ital-automaták állnak a tanulók rendelkezésére. Az orvosi szobában hetente kétszer orvosi rendelés, és háromszor védőnő ügyelet működik. Az iskolai könyvtárat folyamatosan fejlesztik, a tanulók folyamatosan látogathatják. 8

13 GYAK.OKT. VEZ. HE- LYETTES TANMŰHELY VEZETŐ MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK GYAKORLATI OK- TATÁSVEZETŐ ISKOLÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ GAZDASÁGI VEZETŐ IGAZGATÓ HELYETTES ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ HELYETTES SZAKOKTATÓK TECHNIKAI DOLGO- Az iskola képzési ZÓK rendszere TANÁROK 9

14 ISKOLÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE Nevelőtestületünk folyamatosan törekszik az intézményen belüli műveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelésére, az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítésére és a partnerek elégedettségének növelésére. A nevelőtestület megoszlása nemek szerint: A tantestület teljes foglalkoztatású pedagógusainak összes létszáma: Létszám összesen Ebből nő 2007/2008. tanév /2009. tanév /2010. tanév A nevelőtestület megoszlása végzettség szerint: Iskolánkban a nevelőtestület minden tagja megfelelő végzettséggel rendelkezik. 2007/2008. tanév (fő) 2008/2009. tanév (fő) 2009/2010. tanév (fő) Tanári képesítéssel rendelkezik Egyetemet végzett Főiskolát végzett Idegennyelv-oktatásra képesített Mérnök-tanár 4 Műszaki tanár Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakoktató Középiskolai érettségivel rendelkező szakoktató Számítástechnikai végzettséggel rendelkezik C típusú felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik Több diplomával rendelkezik Tudományos fokozatot szerzett Jelenleg tanulmányokat folytat

15 Szervezeti kultúránk jellemzői Nálunk a nevelőtestületi légkör pozitív. Nevelőtestületünk együttműködő. Nevelőtestületünk innovatív, kreatív, rugalmas. Nevelőtestületünk tagjai szívesen tanulnak, nem idegenkednek az új dolgok kipróbálásától és a változtatástól. A nevelőtestület aktív, jellemző a cselekvés-orientált tervezés. Intézményünknek van kidolgozott, a napi gyakorlatba beépült, értékrendje, célrendszere. Az intézményünkre jellemző, hogy a döntések meghozatala, és a megvalósítás a nevelőtestület bevonásával történik. ISKOLÁNK TANULÓI KÖRE Iskolánk tanulóinak nagyobbik része vidéki, közülük is sokan választják a mindennapos fárasztó bejárást. A lányok aránya valamivel nagyobb, mint a fiúké. Iskolánk es tanévben háttérelemzést végzett, amely megerősítette azt a feltételezésünket, hogy tanulóink legtöbbje hátrányos helyzetű, szülei alacsony iskolázottságúak, sok közülük rokkant, vagy munkanélküli. Nagy a csonka családban nevelkedő tanulók száma. A sajátos nevelési igényű tanulók száma is évről évre növekszik. Általános iskolai eredményük, különösen a szakképzésbe jelentkezőknél gyenge. A felnőttoktatás az 1993/94-es tanév óta rendkívül eredményes iskolánkban, a továbbiakban is lehetőséget nyújt a végzett szakmunkás tanulóknak az érettségi megszerzésére. A tanulók megoszlása lakóhely szerint 2007/2008. tanév (fő) 2008/2009. tanév (fő) 2009/2010. tanév (fő) Kaposvári tanulók száma Vidéki tanulók száma Bejáró Kollégista A tanulók megoszlása nemek szerint 2007/2008. tanév (fő) 2008/2009. tanév (fő) 2009/2010. tanév (fő) Lány Fiú

16 Az iskola hatékonysági jellemzőjének alakulása 1992-től Év Tanulók létszáma Tantestület létszáma Technikai dolgozók létszáma Egy oktatóra jutó tanulók száma , , , , , , , , , , , , , , , , , ,75 12

17 3. MINŐSÉGPOLITIKA 3.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk szakképző iskola és gimnázium. Elsődleges feladata az általános műveltség megalapozása, sikeres érettségi és szakmai vizsgára felkészítés. A munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges nevelés és oktatás biztosítása, valamint felsőfokú iskolai tanulmányokhoz szükséges ismeretek nyújtása. Az élelmiszeripari szakmai képzésnek nagy hagyományai vannak régiónkban, a környezetvédelmi képzés szerepe manapság értékelődött fel. Iskolánkban, a központban a tanuló áll. Célunk, hogy iskolánkat elhagyó diákokat, felnőtteket egyetemes emberi értékekkel és szakmai igényességgel, kompetencia alapú tudással gazdagítsuk. A munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, tanulóközpontú, magas színvonalú oktatás nevelés érdekében szoros kapcsolatban állunk partnereinkkel: - az általános iskolákkal szakmai, pedagógiai jellegű együttműködésre törekszünk - a szülőkkel, a hagyományos és rendszeres kapcsolaton túl az SZMK működtetésével - a város, a régió igényeit szakmai programokon keresztül igyekszünk kielégíteni - a szakmai és szolgáltató szervezetekkel a képzés folyamatos megújítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn - a Somogy Megyei Munkaügyi Központtal, a Kereskedelmi és Iparkamarával a régió munkaerő-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében a képzési struktúra rugalmas átalakítása céljából - a korszerű szakmai képzés megvalósításáért szoros kapcsolatot ápolunk a régió gyakorlóhelyet biztosító üzemeivel, vállalkozóival - partnereink elvárásainak, igényeinek megvalósítása érdekében célul tűzzük ki a tanulók korszerű ismereteinek kialakítását, a kulcskompetenciák, valamint teljes személyiségük fejlesztését - esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak 3.2. Intézményi minőségpolitika Iskolánk feladatul tűzte ki, hogy olyan érett, stabil, autonóm személyiségeket juttasson a felnőttkor küszöbére, akik birtokában vannak a legfontosabb szociális képességeknek, alkalmasak arra, hogy etikus társas lényekké váljanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek. A fenti értékek közvetítése a személyes példamutatáson, a tananyagon, az iskola egészén keresztül történik az integrált oktatás keretei között. Nevelőmunkánk a tanulók emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartásán alapul. Korszerű élelmiszeripari, környezetvédelmi és informatika ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. Célunk olyan ismeretanyag és szaktudás közvetítése, amely széleskörű, mobilizálható és konvertálható. Iskolánk a társadalmi munkaerő-piaci és oktatáspolitikai változásokra nyitott. A szakmai képzés megújítása érdekében tantestületünk részt vesz országos szintű fejlesztő programokban. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 13

18 3.2.1 Felnőttképzés minőségpolitikája A gazdaság igényeinek figyelembe vételével, a munkanélküliség csökkentésének szándékával, az intézmény vezetőinek javaslatára, a nevelőtestület támogatásával szeptember 1- től felnőttképzési feladatok ellátására is felkészült iskolánk. 1. Törvényi háttér A felnőttképzési törvény ide vonatkozó részei: 7. (1) A kérelmező intézménynek rendelkeznie kell a) az intézmény szakmai tanácsadó testülete által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott olyan minőségpolitikával, amely aa) összhangban áll az intézmény képzési céljaival, működési elveivel és szervezeti kultúrájával, ab) megfogalmazza a képzésben részt vevők, a munkáltatók, a munkatársak és az oktatók felnőttképzéssel kapcsolatos igényi kielégítésének szükségességét és módját, ac) kifejezi az intézmény elkötelezettségét a szakmai követelmények teljesítése, a minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt; b) a tárgyévre szóló, a szakmai tanácsadó testület által az éves képzési tervvel egyidejűleg jóváhagyott olyan minőségcélokkal, amelyek ba) az érintettek számára közérthetőek, bb) mérhetőek, tartalmaznak sikerkritériumokat és alkalmasak az objektív értékelésre, bc) megvalósításához határidőt, felelősöket és erőforrásokat kell rendelni. (2) Az intézménynek rendelkeznie kell a működési folyamatait meghatározó, dokumentált, bevezetett és fenntartható, a szakmai tanácsadó testülete által jóváhagyott olyan minőségirányítási rendszerrel, amely a) kijelöli azokat a folyamatokat, melyek a képzésben részt vevő felnőttek elvárásaival összhangban álló eredmények eléréséhez szükségesek, ideértve a képzéssel kapcsolatos dokumentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint a képzéshez szükséges egészséges és biztonságos, a mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is; b) tartalmazza: ba) a képzésben részt vevő felnőttek képzésének és tudásuk értékelésének olyan folyamatleírását, mely magában foglalja a képzési tevékenység szakmai előkészítésének, indításának, lebonyolításának valamint zárásának lépéseit, bb) az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának, valamint legalább még egy végzett szolgáltatásnak a folyamatleírását, bc) az információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer leírását, bd) a képzésben részt vevő felnőttek igényei feltárásának és elégedettségük mérésének, valamint a mérési eredmények fejlesztésekbe történő visszacsatolásának folyamatleírását; 14

19 c) tartalmazza azokat az eszközöket, illetve módszereket, melyek garantálják a kialakított folyamatok és az intézmény szervezetének állandó javítását, az esetleges hibák megállapítását és azok előfordulásának megelőzését; d) meghatározza azokat a legfontosabb különösen a képzés tartalmára, tárgyi feltételeire, az alkalmazott oktatási módszerekre, az oktatók munkájára, a szervezés módjára, a résztvevők tudásának ellenőrzésére és a követelmények teljesítésének módjára vonatkozó - területeket, melyekről az intézménynek folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a képzésben részt vevő felnőttek elégedettségének vizsgálata során, a folyamatos fejlesztés érdekében; e) egyértelműen rögzíti a képzésben részt vevő felnőttekkel, az intézmény külső és belső partnereivel kialakított kommunikáció és kapcsolattartás rendjét, formáját, különös tekintettel a körültekintő ügyfélkapcsolatokra, illetve a visszacsatolások kezelésére és feldolgozására. 2. Személyi feltételek 1990-től az iskola felnőtt nappali, (SZMSZK) esti illetve levelező felnőttképzést folytat. Ez alatt az idő alatt a nevelőtestület tagjai megfelelő jártasságot szereztek a felnőttek oktatása terén. 3. Küldetés A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium a több éves képzési gyakorlata alapján elkötelezettje annak, hogy tevékenységével a szakképzés, a továbbképzés, a felnőttképzés a tudástranszfer, az egész életen át tartó tanulás területén a képzésben résztvevőknek, és más partnereinek is legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. Az intézmény vezetői és munkatársai a minőségi képzés és tudományos szolgáltatás érdekében alapvető értékként kezelik a következőket: Partnerközpontúság A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium eredményessége, a képzési programok sikere attól függ, hogy a meghirdetett képzési programok mennyire felelnek meg a partnerek igényeinek, elvárásainak illetve a már végzetteket alkalmazó vállalatok, intézmények céljainak. Az iskola munkájának középpontjában a résztvevő, a tanuló áll, akinek aktív közreműködésével valósulhatnak meg a képzési célok. Folyamatos fejlesztés A felnőttképzésre vonatkozó tudományos eredmények alapján a tanítás és tanulás technikájának és módszereinek fejlesztését kiemelten fontosnak tartjuk a képzésben résztvevők és a gazdaság igényei szerint. A tudomány és technika haladásával állandóan fejleszteni szükséges a tananyagot és a képzés teljes rendszerét. Munkatársak bevonása Az iskola felnőttképzési tevékenységében a siker elérésének záloga az eredményes csapatmunka. Az intézmény minden munkatársa felelőséggel vesz részt abban a munkában, ami céljaink elérését szolgálja. Az intézmény munkatársai számára az önálló és a társakkal együtt végzett, felelősséggel párosuló alkotó munka feltételeit biztosítjuk. A jó munka záloga a tantestület esti és levelező tagozaton szerzett felnőttképzési tapasztalata. 15

20 Rendszerszemléletű vezetés Az intézményben tudatosan felépített projektek lebonyolításával valósul meg a felnőttképzés. Az egyes projekteknek a képzési rendszerbe való integrálása a felnőttek és a gazdaság igényeinek megfelelő partnerközpontú modell alkalmazásával történik. Folyamatközpontúság A tanítás és tanulás folyamata egymásra épülő részfolyamatok és azok bonyolult kapcsolati rendszerében valósul meg. Az egyes részfolyamatok megszervezése az egész céljainak megvalósítását szolgálják a kezdetektől a képzés befejezéséig, a sikeres vizsga letételéig. A képzés tevékenység olyan állandóan megújuló folyamat, amely a változó környezeti feltételekhez és a gyorsan változó megrendelői igényekhez való alkalmazkodással tartható fenn. Ennek megfelelően kerülnek az iskolában a képzési folyamatok megszervezésre. Eredményorientáltság Az iskola munkatársaival szembeni elvárás, hogy szakmailag megalapozott, üzleti szempontokat érvényesítő, konkrét adatokon alapuló döntéseket hozzanak, amelyek egyben szolgálják a közös céljaink megvalósulását is. Az eredmények nyilvánuljanak meg a képzési-, üzleti- és felhasználói alkalmazói területeken. Partnerkapcsolatok erősítése A képzéseinkben résztvevők elégedettsége, valamint az ügyfelek elégedettsége az iskolánk sikere - csak akkor valósítható meg, ha a képzési programokban közreműködő tanárok, oktatók, gyakorló helyek, partner intézmények, szervezetek az alapelveinkkel azonosulni tudnak. A partnerek sikereinek építésében az intézmény is érdekelt, és ezért közvetlen munkakapcsolat kialakítására törekszik partnereivel. Folyamatos tanulás, innováció Az eredményes képzési folyamat egyik kulcseleme, hogy az oktatói és tanári feladatokat ellátók folyamatosan képezzék magukat. A szervezett továbbképzésben való részvétel és a folyamatos önképzés az intézmény munkatársai számára követelmény. Fontos az új iránti érzékenység és az új befogadásának készsége és képessége, ami a folyamatos fejlesztés alapját jelenti, a fejlődés záloga. Társadalmi felelősség Az iskola munkatársai elkötelezettek a gazdaság igényeinek megfelelő, gyakorlat orientált képzési programok megvalósítása mellett. A képzési, ismeretátadási programokkal az élet minőségének javítását, a környezettudatos magatartást, a régiótudat kialakulását és fejlesztését szolgálja. 3.3 Az intézmény viszonya, elkötelezettsége a minőség iránt Iskolánk Kaposvár város központjához közel van, vonattal és autóbusszal is könnyen megközelíthető. A tanulók nagy része (55,7 %) vidékről naponta bejáró, 13 % kollégista, és 31,3 % kaposvári. Sok a hátrányos helyzetű tanuló; szülők munkanélküliek, csonka családban nőttek fel a tanulók, szép számban akad veszélyeztetett helyzetű is. A szülők zömben alacsony iskolai végzettségűek. A nevelőtestület minden tagjának megvan a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége. 16

21 Az iskola és a tanműhelyek műszakilag jól felszereltek, szaktantermeink a legmodernebb oktatástechnikai eszközökkel ellátottak. A tanműhelyek ISO 9001, illetve HACCP minőségbiztosítással működnek ben iskolánk a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program első intézményi modellje indításához nyitott önértékelést végeztünk SWOT analízis módszerrel a nevelőtestület körében. Képet kaptunk az intézmény erősségeiről, gyengeségeiről, külső lehetőségeinkről és esetleges veszélyekről. Az analízis alapján kialakult a belső intézménykép. Pályáztunk a Szakiskola Fejlesztési Programra, melyben az intézményi önfejlesztés minőségfejlesztés rendszerű elindítását, megvalósítását megelőzően és a fejlesztés folyamatában rendszeresen az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végeznünk. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek teljes körű és szisztematikus átvizsgálása, értékelése a minőségfejlesztés meghatározó eljárása. Az önértékelés során, tényekre alapozva tudtuk megállapítani intézményünk erősségeit, amelyekre építve további sikereket tudunk elérni, és azonosítottuk a fejlesztendő területeket. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre fejlesztési célokat fogalmaztunk, a célok megvalósítására intézkedési terveket készítettünk. 3.4 Az intézményi minőségfejlesztés múltja Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMÉNIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása érdekében indult el. A partnerközpontú működés alapfeladata az iskolai partnerek (elsősorban a tanulók, szülők, pedagógusok és a fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a nevelőtestületünk által is vallott felfogás, mely szerint az oktatásszolgáltatás tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni a feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat, a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvető célja partnereink elégedettségeinek növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. Nevelőtestületünk a partnerközpontú működés megvalósításáért a következő előkészületeket tette meg. - A nevelőtestület elméleti felkészülése (belső továbbképzése), az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra. - Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés. (Az intézmény dolgozóinak - elsősorban pedagógusainak- értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről.) - A partnerek az érdekelt felek azonosítása. (Mindazon partnerek összegyűjtése, akikkel iskolánk kapcsolatban áll.) - A partnerek iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségeinek felmérése. (A nevelőtestület ismerje meg a partnerek elvárásait az iskola működésével kapcsolatban, valamint azt, hogy a vélemények szerint iskolánk ezen elvárásoknak milyen mértékben képes megfelelni.) - A partnerek megismert igényei és elégedettségének elemzése. 17

22 A minőségbiztosítással, a partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását szeptemberétől az iskola pedagógusaiból alakult munkacsoport irányítja, melynek vezetőit és tagjait a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója bízta meg a nevelési program elfogadásával egy időben. A munka szakszerű vezetésére garancia, hogy iskolánkból 2 fő pedagógus járt a Közoktatási Vezetőképző Intézetben szervezett kétéves képzésre, és a 2001/2002-es tanévben minőségügyi szakértői képesítést szereztek. 3.5 A minőségfejlesztés célja I. Helyzetfelmérő szint Az első szint célja: - az iskola önmegismerő képességének fejlesztése; - az intézmény fő tartalmi területeinek nevelési oktatási tevékenységének - értékelése; - az értékelés eredménye alapján erősségek és fejlesztendő területek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása. Az I. szint követelményrendszere szerint elvégzett önértékelés során tehát intézményünknek nem a szervezet egészét, hanem elsődlegesen a mindennapi pedagógiai munkáját és annak eredményeit kellett áttekintenie. A vizsgálódás középpontjában intézményünk nevelésioktatási tevékenysége és eredményességének, a tanulási-tanítási folyamat minőségének és az adott komponens által kitűzött célok megvalósulásának értékelése állt. Ennek érdekében az önértékelési modell alkalmazása során fel kellett térképezni az intézmény fő tartalmi területeit (pl. tanterv, tanulás és tanítás), meg kellett vizsgálni, hogy ezek milyen további szűkebb területekre, témákra bonthatók, és meg kell határozni, hogy hogyan, milyen teljesítménymutatókkal, indikátorokkal tudjuk ezeket jellemezni, mérni. II. Fejlesztési szint A második szint célja: - az I. szintű önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése; - az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése; - az intézményi önértékelés területének kiterjesztése a nevelés-oktatás tevékenységét közvetlenül támogató elemek értékelésére (pl. munkatársak szakmai felkészültsége és ezen felkészültség fejlesztése); - az értékelés eredménye alapján újabb erősségek és fejlesztendő területek feltárása, amelyek lehetővé teszik további fejlesztési feladatok meghatározását, újabb intézkedési tervek kidolgozását és megvalósításuk elindítását. III. Teljes körű intézményi önértékelés szint A harmadik szint célja: - a második szintű önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése; 18

23 - az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése, olyan szinten, hogy az intézmény alkalmassá váljon az intézményi önértékelés önálló megvalósítására és esetleg a saját igényei szerinti továbbfejlesztésére; - a Szakiskolai Önértékelési Modell alapján elvégzett teljes körű, szervezeti szintű önértékelés megvalósítása; - további fejlesztési feladatok meghatározása, folyamatos működtetés. IV. Kulcskompetenciák fejlesztése CÉL FŐ FELADATOK TELJESÜLÉS MÉRÉSE 1. Az oktatás hatékonyságának növelése 2. A közösen elfogadott alapelvek betartása, a pedagógusok példamutatása 3. Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben az iskolaközösség minden tagja jól érzi magát. 4. Olyan ismeretek birtokába juttatni a tanulókat, amely megalapozza a szakmai tudásukat és/vagy továbbtanulásukat. 5. A biztonságos, esztétikus, rendezett környezet megteremtése és fenntartása. 6. Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele. 7. Az intézményen belüli együttműködés és belső kommunikáció fejlesztése. 8. A tanulókat ért kudarcok csökkentése. Nevelési-oktatási célok meghatározásánál a személyiség életkori jellemzőinek figyelembevétele. Kulcskompetencia fejlesztés differenciált színtereinek kialakítása. Az intézményi pedagógiai értékrend pontos megfogalmazása. Több közös rendezvény szervezése. A szülői munkaközösség szerepének növelése. Figyelembe venni és értelmezni a külső hatásokat. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Tantárgyi és felvételi követelmények összehangolása. Magas szintű kompetenciafejlesztés a szakképzésben. Pályaorientációs program készítése. A diákönkormányzat szerepének fokozása. Pályázatok készítése. Nyílt napok. Folyamatos kapcsolattartás a médiával. Program a diákok fogadásához. Kapcsolattartás az általános iskolákkal. Az iskola eredményesen működő, megfelelően szabályozott belső kommunikációs rendszert alakít ki. A nem pedagógus dolgozók az intézményi főfolyamatokat támogató szervezeti egységgé válnak. Csoportbontás matematika, magyar tantárgyakból. Iskolapszichológus alkalmazása. Tanulók önismeretének, önértékelésének fejlesztése. Tanár-szülő kapcsolat javítása. A szülői munkaközösség aktivitásának növelése. TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Az iskola tanulmányi átlaga nem romlik. A bukások száma 10% alá csökken. Versenyeredmények. Az országos kompetenciamérés során szignifikáns javulás a teljesítményben. Elégedettségmérés esetén az iskolai átlag növekedjen. Elégedettségmérés eredménye nem romlik/javul az alkalmazottak, a tanulók körében. Kimenő osztályok tanulóinak elégedettségmérésének eredménye javuljon. Érettségi és felvételi eredmények javuljanak. Szakmunkásvizsga eredmények javuljanak. A munkaerő-piaci helyzete javuljon a tanulóinknak. Klímateszt az alkalmazottak, a tanulók körében. A mérés eredménye javul. Beiskolázási adatok, fluktuáció, A mérési eredmények javuljanak. Az intézmény dolgozóinak nagyobb %-a legyen elégedett a kommunikáció hatékonyságával. Bukási arány csökkenjen. Elégedettségméréskor a tanulók elégedettségi mutatói nem romlanak. 19

24 Tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó eljárásrend Feladat Tevékenység Felelős Ellenőrzés Határidő Adott tanévhez kapcsolódó minőségi célok áttekintése Oktatás-neveléshez kapcsolódó adott tanévre vonatkozó célok megfogalmazása. Tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó célok megfogalmazása. Tanári kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó cé- mk. vezető Dokumentumelemzés, éves munkaterv, jegyzőkönyvek Adott tanév szeptember első hete Intézményi kapcsolatrendszer aktualizálása Az intézményvezetés szerepe és felelőssége Intézményi folyamatok szabályozása Intézményi kommunikációs rendszer működtetése Intézményi mérésiértékelési rendszer működtetése lok megfogalmazása. Az intézményi szakmai kapcsolatok áttekintése, frissítése. Pedagógus-továbbképzési terv áttekintése Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése. A kompetenciafejlesztés éves eljárásrendjének kialakítása, a kompetenciafejlesztés irányítási feladatainak és ellenőrzési módjának meghatározása. A munkaközösségek együttműködésének áttekintése. A tankönyvválasztás rendjének aktualizálása. A taneszköz beszerzés és választás rendjének aktualizálása Kulcskompetencia fejlesztésére szolgáló feladatbank működtetése. Munkaközösségi foglalkozások és munkaértekezletek szervezése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztése témakörben. igh-ek IMICS magyar, matematika mk. vezetők IMICS, mk. vezetők Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek Dokumentumelemzés ig., mk. vezetők Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek, tankönyvrendeléshez kapcsolódó kötelező dokumentumok Jegyzőkönyvek Belső mérések rendszerének működtetése. A kompetenciamérések eredményeinek hasznosítása. Az intézményi feladatbank működtetése. A pedagógus értékelési rendszer működtetése. Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek, feljegyzések Adott tanév szeptember vége Adott tanév október vége Adott tanév november első hete, ill. folyamatosan munkatervben aktualizálva Adott tanévben folyamatosan, munkatervben aktualizálva Adott tanévben folyamatosan, munkatervben aktualizálva A fenntartó által megfogalmazott elvárások a középfokú oktatási intézmények számára Biztosítani kell minden tanuló számára a rugalmas, minimális megterheléssel járó intézményi átjárhatóságot. Az intézmények rendelkezzenek a diákok fogadásához programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában. A pályaorientációt középfokon a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az intézmény belső értékelési rendje alapján kell biztosítani. 20

25 A mindenkori munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakképzési kínálatot kell kialakítani. Középfokon növelni kell a szakmai idegen nyelv- és az informatikaoktatás hatékonyságát. Az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi és informatikai programjainak összehangolásával növelni kell a tanulók magasabb szintű kimeneti képzettségének elérését. A felhasználói igényeknek megfelelő képzési kínálatot kell működtetni figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. Intézményi szintű mérés értékelési és önértékelési rendszer működtetése, amely kiterjed intézmény minden tevékenységi területére. A kitűzött célok 2015-ig történő megvalósításához az Önkormányzat lehetőségeihez képest erőforrásokat, intézkedési terveket, eljárásokat, kapcsolódó feladatokat, felelősöket és határidőket határoz meg. A célok elérését megvalósításuk közben is rendszeresen méri, értékeli. A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai - A szakképzés szerkezetének, szakmai összetételének megtartása mellett növelni kell az érettségit adó szakképzésben résztvevők arányát. - Vállalják a szakképzési fejlesztési program keretében vállalt tanári továbbképzőismeretbővítő program teljesítését a megadott határidőn belül. - A felnőttképzés keretében középfokú végzettséget szerzők arányát jelenleg 60 % tartsák szinten. - Szerepeljenek sikeresen az OSZTV versenyeken. A fenntartó elvárásainak megfelelően megfogalmaztuk a fejlesztési irányokat és célokat. Az iskola minőségbiztosítási csoportja megtervezte és elkészítette a célok megvalósításához szükséges intézkedési terveket, amelyet az intézmény vezetője hagyott jóvá, azt követően, hogy a nevelőtestület elfogadta. (1., 2. sz. mellékletek) Fejlesztendő területek: - A korrepetálások, szakkörök, versenyre felkészítő foglalkozások a tanulói igényekhez igazodjanak. - Javuljanak a tanulók munkaerő-piaci érvényesülésének mutatói. - Nevelés-oktatás eredményesebb legyen iskolánkban. - Folyamatos legyen a kapcsolat a partnerekkel. - Szakmai gyakorlatokon egységes legyen az értékelés. Az elkészített intézkedési tervek beillesztésre kerültek a tanév rendjébe időskálán dokumentálva. (3. számú melléklet) Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: Értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. 21

26 Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Korszerű élelmiszeripari környezetvédelmi elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával. Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. A gazdaság igényeinek megfelelő, az iskola profiljába tartozó felnőttképzések, átképzések indítása. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: Rövid távú feladatok (1 év) A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása, korrepetálások szervezése Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, (jó tanuló jutalomkirándulás) Korcsolyázás tanmenet szerinti megszervezése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Diáknap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Ifjúságvédelmi és szociális támogatási rendszer működtetése Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok (2-3 év) Pályaorientációs feladatok ellátása 10. évfolyam, 12. évfolyam Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok felvétele Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása Hosszú távú feladatok (3 éven túl) Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés 22

27 Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Az iskolai sportkör hatékony működtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető szinterei: A tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozó előírásait Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat A stratégiai tervezés folyamata Stratégiai tervezés eljárásrendje A stratégiai tervezés folyamata Módszer, eszköz Felelős Produktum A tervezésben résztvevő csapat összeállítása A csapat tagjainak kiválasztása, motiválása A vezető kiválasztása kompetencia vizsgálat intézményvezető Feladatok felosztása Meglévő dokumentumok vizsgálata Közoktatási törvény eljárásrend szerint A fenntartó közoktatás-fejlesztési terve Alapító okirat Pedagógiai/Nevelési program Szervezeti és működési szabályzat Házirend dokumentumelemzés Kellőképpen motivált a feladatát pontosan ismerő csapat Az intézményre vonatkozó hosszú távú célok gyűjteménye 23

28 Partneri igények felmérése Tanulók és szüleik Pedagógusok, dolgozók kérdőív minőségügyi csoport Társintézmények Partneri igények és az alapítói célok, valamint a lehetőségek összevetése Körülmények számbavétele (gyermeklétszám változás, szakmakínálat, az intézmény adottságai stb) Statisztikák elemzése (beiskolázási, kompetencia mérési eredmények, dolgozói, munkaerő-piaci, stb) Ötletek, elképzelések számbavétele Lehetőségek számbavétele SWOT analízis Erősségek (belső adottságok) Fejlesztendő területek (belső adottságok) Lehetőségek (külső körülmények) Veszélyek (külső körülmények) Jövőkép, küldetés (vízió, misszió) Szervezeti célok Helyzetelemzés dokumentumelemzés a működés legfontosabb körülményeinek összegyűjtése, elemzése dokumentumelemzés, diagramok, tendenciák vizsgálata vezetői team Lehetséges célok számbavétele ötletbörze vezetői team minőségügyi csoport A helyzetelemzés megállapításainak csoportosítása minőségügyi csoport Stratégiai célok megfogalmazása vezetői team Céllá alakítható igények Az elvárások, a lehetőségek és a valós működés A korábbi gyakorlattól független, új célok meghatározása Irányított figyelem kialakítása A célok meghatározása előtt A szervezetfejlesztéshez Szervezeti stratégiák Műhelymunka szükséges célok és stratégiák Változások megfogalmazása pontosítása 24

29 Kritériumok (mérési pontok és elvárt eredmények meghatározása) Intézkedési tervek készítése Legitimáció lépései Műhelymunka Annak meghatározása, hogy időben és teljesítményben mikor értük el céljainkat A célok eléréséhez szükséges feladatok meghatározása Projekttervezés minőségi körök Pontos feladatmeghatározás A közvetlen partnerek véleményének kikérése Szülők SzM értekezlet igazgató igazgató-helyettesek Tanulók DÖK DÖK segítő pedagógus Tantestületi / alkalmazotti közösségi elfogadás értekezlet Munkatervi tervezés folyamata Éves munkaterv szabályozása igazgató Fenntartói jóváhagyás Vélemények, módosítási javaslatok Feladat Felelős Résztvevők Produktum igazgató tantestület jegyzőkönyv elkészíti a munkatervet iskolavezetés I. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről (előző tanév zárását felhasználva) II. Személyi feltételek aktualizálása III. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása IV. A munkaközösségek meghatározzák a célokat, célértékeket V. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez munkaközösségvezetők igazgatóhelyettesek munkaközösségek iskolavezetés Cselekvési terv VI. Feladatterv elkészítése Feladatterv VII. Mérési terv elkészítése Mérési terv VIII. Eseménynaptár összeállítása Programfüzet IX. A tájékoztatási rendszer megtervezése minőségügyi vezető minőségügyi csoport Tájékoztatási rendszer X. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása igazgató Az intézmény éves munkaterve 25