PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére És az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) szeptember 1

2 Tartalomjegyzék Szakmai alapdokumentum Bevezető Küldetésnyilatkozat Nevelési program 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési-oktatási alapelveink Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz-és eljárásrendszer A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés célja Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek Tanórai tevékenységek kapcsolattartás tantárgyakkal Segítő kapcsolatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségi szolgálat Intézményünk egyéb közösségépítésért szolgáló feladatai Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai A pedagógusok adminisztrációs feladatai A pedagógusok szervezeti feladatai A pedagógiai etikával összefüggő feladatok Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

3 8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja (AJKSZP) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei Szociális Szolgáltatások A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Módszertani elemek, feladatok Fakultatív hit- és vallásoktatás A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás A szülő, a tanuló és a pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái A szülőkkel való kapcsolattartás Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái Az iskolai és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Felvétel és átvétel más iskolából Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A) Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola jegyzéke B) Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény jegyzéke 3

4 Helyi tanterv Fejlesztési területek Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Gazdasági, pénzügyi nevelés Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulás tanítása, az életkorig tartó tanulás képességének elsajátítása Testi és lelki egészségre nevelés Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Médiatudatosságra való nevelés Pályaorientáció Az erkölcsi nevelés A családi életre nevelés Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, a székhelyiskola tantárgyi rendszere és óraterve A nevelő, oktató és szakképző munka pedagógiai szakaszai A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (kimenő rendszerben) Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Érettségi tantárgyak Óratervek Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztályok óraterve Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztályok óraterve A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve A négy évfolyamos informatika ágazati osztály óraterve Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)

5 Ügyvitel szakmacsoport óraterve a as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény tantárgyi rendszere és óraterve Az oktató nevelő munka színterei Szakközépiskolai óratervek Kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazati szakközépiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Szakiskolai óratervek Szakiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái Az egyes modulok tantárgyak összevont jegyeinek értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban Szakképzésben Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei Tanulói jogviszony létesítésének feltételei a székhelyiskolában A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei Tanulói jogviszony létesítésének feltételei nappali tagozaton 5

6 a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei Az átvétellel kapcsolatos iskolai alapelvek Szakmai program 1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők A szakmai program általános céljai A szakmai képzés feladatai Az OKJ és lehetőségeink A szakmai képzésben alkalmazott eljárások A szakmai gyakorlat szervezése Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei Előzetes tudás beszámítása A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Szintvizsga Modulok értékelése-modulzáró vizsga Szakmai vizsgáztatás Pályakövetési rendszer A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek A szakmai képzés személyi feltételei Az iskola szakmakínálata A székhelyiskola szakmakínálata Közgazdasági szakmacsoport, ágazat Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat Ügyviteli szakmacsoport, ágazat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat Informatikai szakmacsoport, ágazat Óratervek Közgazdasági szakmacsoport, ágazat Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat Ügyviteli szakmacsoport, ágazat

7 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-logisztikai ügyintéző. 317 A tagintézmény szakmakínálata Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, ágazat Élelmiszeripari szakmacsoport, ágazat Óratervek Kereskedelem ágazat és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakközépiskolai képzés Kereskedő szakképesítés Vendéglátó-ipari ágazat és vendéglátás-turisztika szakmacsoport óratervei Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-szakiskolai képzés Eladó szakképesítés Bolti eladó szakképesítés (kimenő rendszerben) Vendéglátás-turisztika szakmacsoport szakiskolai képzés Cukrász szakképesítés Pincér szakképesítés Szakács szakképesítés Vendéglátó eladó szakképesítés Pincér szakképesítés (kimenő rendszerben) Szakács szakképesítés (kimenő rendszerben) Érvényességi rendelkezések A hatálybalépés időpontja A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása Mellékletek sz. melléklet A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. melléklet A helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként (nyelvi előkészítő évfolyam, közgazdasági szakmacsoport, ügyviteli szakmacsoport, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) 7

8 3. sz. melléklet Különböző vizsgák szervezésének és lebonyolításának szabályai 4. sz. melléklet A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témakörei 5. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 8

9 A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai alapdokumentuma 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás MIK SZMSZ 22/2013 (VIII. 5.) módosítása A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 3100 Salgótarján, Május 1. út Tagintézmények megnevezése és telephelyei Tagintézmény hivatalos neve: Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye Ügyviteli telephelye: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út Tagintézmény telephelye: 3100 Salgótarján, Ady E. út Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerve neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Típusa: összetett iskola 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata 9

10 Salgótarján, Május 1. út Szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Idegenvezető XXVIII. Turisztika 18. Vendéglátásturisztika 2 2. Irodai asszisztens XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 3. Logisztikai ügyintéző XXVI. Kereskedelem Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 4. Pénzügyi XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 termékértékesítő 5. Pénzügyi-számviteli XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 ügyintéző 6. Ügyviteli titkár XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 7. Pénzügyi termékértékesítő (bank, biztosítás) XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 8. Turisztikai szervező és értékesítő XXVIII. Turisztika 18. Vendéglátásturisztika iskolai maximális létszám: 625 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Salgótarján, Zemlinszky Rezső út szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti évfolyamok: négy 2 10

11 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat Szakképesítés megnevezése 1. Kereskedő XXVI. Kereskedelem 2. Vendéglátásszervezővendéglős XXVII. Vendéglátóipar 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Cukrász Vendéglátás-turisztika 3 2. Eladó Kereskedelemmarketing, 3 üzleti adminisztráció 3. Pincér Vendéglátás-turisztika 3 4. Szakács Vendéglátás-turisztika 3 5. Vendéglátó eladó Vendéglátás-turisztika 3 Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése 11 OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Cukrász Vendéglátás-turisztika 2 2. Élelmiszer- és vegyi áru Kereskedelemmarketing, 2 eladó üzleti

12 adminisztráció 3. Műszaki cikk eladó Kereskedelemmarketing, 2 üzleti adminisztráció 4. Pincér Vendéglátás-turisztika 2 5. Ruházati eladó Kereskedelemmarketing, 2 üzleti adminisztráció 6. Szakács Vendéglátás-turisztika 2 7. Vendéglátó eladó Vendéglátás-turisztika iskola maximális létszáma: 560 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Salgótarján, Ady Endre út sportcélú feladat 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Salgótarján, Május 1. út Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: bruttó 2856 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Salgótarján, Zemlinszky Rezső út Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: bruttó 3462 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Salgótarján, Ady Endre út Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: bruttó 3005 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 12

13 Bevezető Salgótarján két középiskolájának történetében július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszünteti, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálja. A létrejött intézmény neve Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola. Iskolatörténetek A közgazdasági szakközépiskola elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon a Bem utca 4. szám alatt ban a kereskedelmi iskola birtokolta épületben 8 osztály tanítására nyílt lehetőség. Az ekkor Salgótarjáni Állami Kereskedelmi Középiskola néven működő intézménybe már leánytanulókat is felvettek. Az es tanévtől kezdődően a közgazdasági irányvonal vált uralkodóvá, a név is Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskolára változott. A 60-as években - a pénzügyi, banki, közigazgatási szakemberek iránti igényt kielégítendő - újabb ágazatokon indult képzés ban vette föl az iskola az 1848-as forradalom jeles alakjának, Táncsics Mihálynak a nevét. A 70-es években a középszintű közgazdászok iránti megnövekedett igény tette szükségessé, hogy 1978-ban nagyobb épületbe - a jelenlegi helyére - költözzön az intézmény. Az emberi erőforrások fejlesztése program keretében 1992-ben beindított általános közgazdasági képzést a Világbank hitellel támogatta. Az iskola induló közül eredményes pályázatával - a kezdetektől részt vett a szakmacsoportos közgazdászképzés kidolgozásában és beindításában. A korábbi, túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismereteket nyújt programunk. Felkészítjük tanulóinkat a mindenkori munkaerő-piaci 13

14 igényeknek megfelelő szakmai képesítés megszerzésére, felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez a képzési forma korszerű általános és szakmai alapműveltség megszerzésére ad lehetőséget, melynek eredményeként diákjaink vállalkozó, alkalmazkodni és váltani tudó, munkabíró, a munkahelyet megbecsülő és a technika iránt fogékony fiatalokká válnak. A 2004/2005. tanévtől új képzési formába kapcsolódtunk be: idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági osztályt indítottunk. Ez az öt évfolyamos képzési forma igen népszerű: a 9. évfolyamon az idegen nyelv (heti 12 órában) és az informatika (4 órában) tanulása mellett elsősorban a készségek fejlesztésén van a hangsúly. A 10. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos képzés folyik, amely a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A nappali tagozaton iskolarendszerű Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést az iskola az 1995/96. tanév óta folytat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Az érettségit követő ifjúsági szakképzés korszerűsítését között a Világbank újabb hitellel támogatta. A program melynek keretében iskolánk a pénzügyi-számviteli ügyintéző és az ügyintéző titkári szakmák tananyagfejlesztésében vett részt a szakképzés megújítását, a munkaerőpiac által igényelt, gyakorlatorientált képzés bevezetését szolgálta. A 2003/2004-es tanév újabb mérföldkő szakképzésünk megújításában, hiszen A vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú oktatásban elnevezésű Phare-program módot ad arra, hogy tanulóink középiskolai tanulmányaik során az általuk alapított szimulált vállalkozások működtetésén keresztül felkészüljenek az üzleti életre. A szakképzési kínálatunk növelése, ill. a munkaerőpiac igényeinek kielégítése miatt folyamatosan növeljük és változtatjuk az érettségire épülő szakmák kínálatát. A hagyományosan közgés közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos (közép-és emelt szintű) szakmák mellett kínálunk kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó emelt szintű logisztikai ügyintéző képzést is. A 2007/2008-as tanévben intézményünk a városban elsőként bevezette a modulrendszerű, kompetencia alapú szakképzést az új OKJ-s szakmák esetében. A városfejlesztés koncepcióval összhangban, reagálva a környezeti igények változására a 2011/2012-es tanévtől idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített 14

15 vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos osztályt indítunk. A székhelyiskolában inkább az idegenforgalom, még a tagintézményben a vendéglátás a domináns. Együtt az OKJ-ben szereplő valamennyi vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakma oktatására vállalkozhatunk a szakképzési szakaszban. A es tanévtől áttérünk felmenő rendszerben az ágazati beiskolázásra és a hozzá kapcsolódó évfolyamon folytatott szakképzésre. Diákjaink a szakmai érettségi vizsgával a munkaerőpiacon használható, a foglalkoztatottság növelését is jelentő szakképesítést szerezhetnek. Ha még egy évig az intézményünkben maradnak, akkor az ágazathoz tartozó újabb végzettséget szerezhetnek a komplex szakmai vizsga letételével. Emellett feladatunk a felsőoktatásba bejutásra felkészítés is. A székhelyiskolában 2013 szeptemberétől közgazdasági, turisztikai és ügyvitel ágazati osztályokban indítunk szakképzést. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény története a kezdetektől napjainkig átalakulások sorozatáról szól. Nyomon követhetők a társadalomban végbemenő folyamatok, a gazdaság átrendeződése, az oktatási koncepciók változása, a város, a megye fejlődése, a kereskedelem és vendéglátás szerepének növekedése szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola az Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út) albérlőként kezdte el munkáját. 3 osztályt indítottak, a tanítás a délutáni órákban volt. Az tantestület óraadókból állt. A gyakorlati oktatást boltvezetők, helyettesek, tapasztalt szakemberek vezetésével végezték. A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel, és a vállalat a szakmunkásvizsga után mindenkinek biztosította a munkahelyet : Borbényi László kinevezett iskolaigazgató lett. Vezetői tevékenységét 31 évig nagy szakértelemmel, szakmaszeretettel, emberséggel végezte. Új helyre költözött az iskola, a Május 1. úti általános iskola épületébe. A tanítás még mindig délután volt. A létszám nagyon gyorsan a duplájára, majd pedig háromszorosára emelkedett. Az 1959/60-as tanévtől megszűnt a kétéves képzési forma, egységesen minden szakmában a hároméves képzésre tértek át. A 70-es években kialakult a saját tantestület. A gyakorlati oktatás továbbra is a vállalatoknál folyt (duális képzés). A tanulók az adott munkahely belső tagjaként vettek részt az üzlet vagy vendéglátóegység életében. Munkájukra számítottak, ezzel 15

16 felelősségérzetüket fejlesztették. Az üzlet elért eredményeiért ők is részesültek erkölcsi és anyagi elismerésben. Kiépült az iskola szakoktatói rendszere is. A csoportos foglalkozások oktatókabinetekben folytak. A tanulók a szakmában nélkülözhetetlen készségeket, képességeket az iskola oktató-nevelő munkája során és a munkahelyi dolgozók pozitív példái közvetítésével sajátították el : Az iskola önálló épülethez jutott (Május l. út 79.), a ruhagyár volt épületébe költözött. Sikerült kialakítani a tárgyi feltételeket, az oktatás délelőttre került. A tanulói létszám 300 fő körül mozgott, a tantestület 14 fős lett. Külső óraadókat a cukrász szakma kivételével már nem kellett alkalmazni. Kialakult az iskolára jellemző pezsgő élet, sokszínű tanórán kívüli tevékenységgel, egészséges versenyszellemmel, lelkes tanárokkal és aktív, érdeklődő gyerekekkel. Mai hagyományaink gyökerei jórészt ide nyúlnak vissza. Az 1990/91-es tanév történelmi időszak volt nemcsak a magyar társadalomban, hanem az iskola életében is. Megtörtént a rendszerváltás, elindult a piacgazdaságra való áttérés. A nagyvállalatok többsége szétesett, kezdetét vette a privatizáció, gomba módra szaporodtak a kereskedelem és vendéglátás területén a kisvállalkozások. Szükségessé vált az oktatás struktúrájának megváltoztatása is. Ekkor indítottuk az integrált képzést. Ez több lehetőséget is kínált. Átmenetileg megoldódott a gyakorlati munkahelyek megszűnéséből adódó bizonytalanság. Bekapcsolódtunk a szakközépiskolai képzési rendszerbe. Idegen nyelvet tanuló, vállalkozó szellemű szakemberek képzésére álltunk át. A megnövekedett létszám, illetve a szakközépiskolai képzés rendszere miatt két épületben és négy gyakorlati kabinetben tanítottunk (a Május 1. úti mellé megkaptuk a Bem úti épületet is). Ez a széttagoltság hosszú távon az oktatás rovására ment volna, ezért az önkormányzattól egy nagy iskolaépületet kaptunk ben újra költöztünk, a volt fiúkollégium épületébe. Ezzel megszűnt a területi széttagoltságunk. Újra a tartalmi munkára koncentrálhattunk. Folytatódott a szerkezetátalakítás: az integrált képzés mellett bekapcsolódtunk a PHARE Szakmunkásképző Iskolák Átalakítási Programjába. 16

17 1996-ban egy kereskedelem-marketing, 1997-ben egy vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportos osztállyal elkezdtük a világbanki program szerinti szakközépiskolai oktatást tól folyik a szakmunkásképzés átalakítása is: 1998-tól már a NAT-nak megfelelően, 2 év alapképzésből és 2 év szakképzésből álló rendszerben tanulhatnak az ide jelentkező tanulók től a törvény előírásai szerint felmenő rendszerben vezettük be a kerettantervre épülő helyi tantervünket. A rendszerváltást követő bizonytalan 2 év után gyorsan rendeződtek kapcsolataink a régi és új vállalkozókkal, így mind a mai napig biztosítani tudjuk a gyakorlati képzésre alkalmas helyeket, ahol egyre nagyobb az igény tanulóink iránt. Együttműködésükre, segítőkészségükre számítunk, szakmai tapasztalataikra építünk. A 2012 őszétől az fenntartó döntése alapján nagyobb teret kap iskolánkban a szakiskolai képzés. Az induló kilencedik osztályok közül kettőben szakiskolai, egyben szakközépiskolai képzés történik. A 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre az új OKJ szerinti képzés, ahol a szakközépiskolai képzésben négy évfolyamon általános műveltséget megalapozó képzés mellett szakmai és gyakorlati oktatást is folytatunk. Feladatunk, hogy a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készítsük fel diákjainkat. A szakiskolában három évfolyamon a szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti tananyag elsajátítása mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló képzés folyik, feladatunk a szakmai vizsgára történő felkészítés. Az új szakképzési rendszerre való átállással az Európai Unió által szorgalmazott duális képzési formának a kiterjesztésével még szorosabb együttműködésre van szükség a gazdálkodó egységekkel annak érdekében, hogy megfelelő szakmai alapismeretekkel, korszerű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek kerülhessenek ki iskolánk falai közül. 17

18 Küldetésnyilatkozat Ön a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja kezében. Ezt a pedagógiai programot és szerves részét képező helyi tantervet az iskola tantestülete készítette a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeinek figyelembe vételével. Nevelőtestületünk az iskola arculatát - az iskola szülői munkaközösségének és a tanulók diákönkormányzatának véleményét is figyelembe véve - szűkebb-tágabb iskolahasználói környezetünk szükségletei szerint határozta meg. Iskolánk hagyományai és céljai szerint a művelt, igényes szakember képzésének intézménye, amely gondoskodni kíván a gyermekek jelenének és jövőjének biztonságáról. A kor kihívásainak megfelelően már nem az ismeretek felhalmozását tartja a legfontosabb célnak, hanem azt, hogy minden diákja képessé váljon a megszerzett ismeretek későbbi, szüntelen bővítésére, elmélyítésére, azok alkalmazására a változó világban. Valljuk, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. Fontosnak tartja, hogy diákjai a tudásnak, mint eszköznek a segítségével örömmel fedezzék fel az őket körülvevő gyorsan változó világot, alkalmazkodni tudjanak annak elvárásaihoz. Képessé váljanak saját sorsuk tudatos befolyásolására és alakítására. Gondolkodásuk fejlődése emberi és szakmai képességük kibontakoztatását, további tanulmányaikat szolgálja. Fontosnak tartja, hogy olyan készségek birtokába juttasson minden gyermeket, melyek alapjait jelentik az egyén jövőjének, lehetővé teszik, hogy felnőttként méltó emberi életet élhessenek. 18

19 Fontosnak tartja, hogy egyéniségük személyiséggé teljesedjen, mindeközben saját maguk és közösségük iránt érzett felelősségtudatuk kialakuljon. Megtanulják egyéni és közösségi terveiket harmonizálni, hogy majd felnőttként képesek és készek legyenek felelős cselekvések vállalására. Fontosnak tartja, hogy a szakképzés a szakértelem kiművelését, a széles körű alapozásra épülő szakmára történő felkészítést jelentse a jövőben is. A pedagógiai program készítésekor munkánkat ezek a jövőbeni feladatok vezérelték. Fentiek megvalósítása érdekében pedagógia programunk és a helyi tanterv egészében a Nemzeti alaptantervben, kerettantervekben és a szakképzési kerettantervekben megfogalmazott kompetenciák és az azokra épülő kiemelt fejlesztési feladatok szellemiségét igyekeztünk érvényre juttatni. Bízunk abban, hogy programunk segítséget nyújt mindazoknak, akik iskola- vagy szakmaválasztás előtt állnak. Reméljük, szakmai és pedagógiai munkánkat figyelmükkel a továbbiakban is megtisztelik. 19

20 NEVELÉSI PROGRAM A nemzeti köznevelésről szóló törvény 1 2 bekezdése szerint: A köznevelés közszolgálat, amely feltörekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételei teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi, szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. Ezen gondolat szellemében fogalmazzuk meg programunkat. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelési-oktatási alapelveink, értékeink Alapelvünk, hogy minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és megbecsülés. Különösen vonatkozik ez azokra, akik erre leginkább rászorulnak: a gyermekekre. A tiszteletből és megbecsülésből következik, hogy támogatjuk tanítványaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró lények, és hisszük, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepét csak akkor tudja betölteni, ha a tanulók fokozódó öntevékenységére, ismeretszerző képességeinek fejlesztésére alapoz, együttműködik a családdal, megosztja a szerepeket a különböző iskolai közösségekkel, segít megérteni és újraértékelni az ellentmondásos mindennapi tapasztalatokat. Arisztotelésszel együtt valljuk: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra." Nevelő-oktató munkánk középpontjában a személyiség fejlesztése áll. Szándékunk: 20

21 gondolkodni, beszélni és tanulni tanítani. Úgy véljük: nem csak tudományokat, művészeteket, hanem szakmákat is tanítunk diákjainknak; akik azonban nem csupán alanyai az oktatásunknak, hanem együttműködő, cselekvő részesei is. A legkorszerűbb általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő és szakmai ismereteket kívánjuk átadni tanítványainknak; s hogy a gyorsan változó XXI. század világában el tudjanak igazodni: a tanulás életprogrammá válását segítjük elő. Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban a hatékony és önálló tanulás képessége, és fel tudják ismerni azokat a képzési lehetőségeket, amelyek fejlődésüket biztosítják. A kompetencia-alapú oktatás alapelvének tekintjük, hogy képességek, készségek fejlesztése történjen iskolánkban. Az oktatás középpontjában az alkalmazásképes tudás álljon, amely lehetővé teszi, hogy a külön fejlesztett kompetenciák az alkalmazás során szerves egésszé váljanak, így életszerűvé téve az iskolai munkát, a tananyagot. Mindennek feltétele egy új pedagógiai-módszertani kultúra meghonosítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; a problémaközpontú tanításra; a megértésen, tevékenységen alapuló fejlesztésre; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására. Úgy gondoljuk, mindenki tehetséges valamiben, s legfőbb szándékunk, hogy diákjaink képességeit, készségeit felismerjük és fejlesszük. Felelősséget érzünk hátrányos helyzetű tanulóinkért: valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük őket. Gondot fordítunk sajátos nevelési igényű diákjainkra: minden lehetséges módot megragadva igyekszünk biztosítani fejlődésüket. Tehetséges, érdeklődő tanulóink számára az emelt szintű érettségire való felkészítéssel az elmélyültebb tudás lehetőségét kínáljuk. 21

22 Hisszük, hogy tanítványaink fizikai és szellemi fejlődésének összhangja vezet el egy olyan harmonikus személyiséghez, aki képes lesz majd a folyton változó világ igényeihez alkalmazkodva teljes életet élni Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai Elsődleges célunk a személyiség fejlesztése érdekében a műveltség közvetítés és tudás építés, amely magába foglalja az általános műveltség megszilárdítását és elmélyítését, valamint a szakmai tudás korszerű ismeretek átadását. Olyan ismeretek közvetítésére törekszünk, amelyek megalapozzák a tanulók általános műveltségét, ezzel a szakképzésben vagy felsőfokú intézményben való továbbtanulást, és a későbbi folyamatos önképzést, betekintést adnak az ágazatba tartozó vagy a szakmacsoportba tartozó szakmáiba, ezzel segítve a pályaválasztást, hasznosíthatók az önálló életkezdés szakaszában, előnyt jelentenek szakirányú továbbtanulásnál, illetve szakirányú szakképzésben folytatott tanulmányok esetén beszámíthatók a szakképzési időbe, megalapozzák a szakmai elméleti tudást és kiegészítve azt gyakorlati tapasztalatokkal, vállalkozó szellemű, jó szakemberekké válhatnak, amelyek megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. A TÁMOP pályázat keretében a kompetencia alapú oktatás tagintézményben való bevezetésével célunk a képességek, készségek attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra, a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásra. Ezzel önálló intézményi innovációt valósítunk meg és annak eredményét nyomon követjük. * megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. 22

23 A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű adaptációját, a tagintézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével; a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése; a szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket a tagintézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza; hogy újszerű tanulásszervezési eljárásokat vezessünk be; hogy a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük; hogy az elektronikus írástudás intézményi szinten elterjedjen; az újszerű tanulásszervezési eljárások hatékonyabb alkalmazása érdekében egyes tantárgyak ill. műveltségterületek oktatását tantárgytömbösített rendszerben szervezzük, a hagyományos tanórai kereteket fellazítva nagyobb lehetőséget ad a csoportmunkára, kooperatív tevékenységekre, projektek kidolgozására, tanulói portfóliók készítésére, bemutatására; pl. szakmai számítások a diákok érdeklődését alapul véve tágítsuk tovább a világ iránti nyitottságukat; hogy az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényességet és felelősségérzetet állítsuk a középpontba; hogy tanulóink megismerjék és elfogadják az alapvető emberi értékeket, melyek nyomán maguk is értékőrző, értékteremtő felnőttekké válhatnak, és képesek lesznek kiegyensúlyozott, teljes emberi életet élni; fejlesszük tovább tanulási szokásaikat az egyéniségüknek megfelelő leghatékonyabb módszerek irányában; sikerélményekhez juttatva őket ösztönözzünk a jobb teljesítményre, oldjuk a kudarcoktól való félelmüket, szorongásaikat; 23

24 az ismeretközlő tanítás mellett adjunk teret az önálló tanulási tevékenységre építő módszereknek is; a diákok kötelességtudatának fejlesztését szolgálja az önállóan elvégezhető és elvégzendő feladatok rendszeres ellenőrzése és értékelése. Célunk, hogy a gazdasági nevelés által tanulóink tudatos fogyasztókká (tudatos vásárló) váljanak, és nyitottabbak legyenek a gazdaság világa felé. A vállalkozói ismeretek és készségek kialakítása törekszünk, hogy a közgazdasági ismeretek az alapműveltség részévé váljanak. Az ágazati szakképzés lehetőségét kihasználva szakmát adunk és igyekszünk vállalkozóvá nevelni diákjainkat. Szakképző évfolyamon pedig tanulószerződéssel vállalkozón nevelni a való életben gyakorolnak diákjaink heti rendszerességgel és összefüggő nyári szakmai gyakorlaton. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanulóink 30 %-a tanulmányai befejezéséig megszerezze az ECDL-bizonyítványt (legalább 4 modulvizsgát tegyen), a székhelyintézményben a nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók 60 %-a az első idegen nyelvből államilag elismert bármely típusú nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy sikeresen teljesítse a hivatal által szervezett mérést. Ennek elérése érdekében a vizsgákra felkészítő szakköröket szervezünk. Célunk, hogy mindenki érdeklődési körének megfelelően kibontakoztassa képességeit. A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók eltérő felkészültségét, képességét. Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az arra rászorulóknak. Tehetséges tanulóink számára az igényeiket felmérve szakköröket szervezünk. Lehetőséget biztosítunk az iskolai, városi, megyei és országos szintű versenyeken való részvételre. Célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. 24

25 Iskolánk felvállalja a nyelvi fejlődés zavarának következtében kialakult diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében. Feladatunknak tekintjük az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák elfogadását, elsajátítását és fejlesztését. A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó felkészültségét, képességeit. A tagintézményben a negyedéves értékelések alkalmával egyénenként értékeljük az érintett tanulócsoportba tartozó diákok előrehaladását. Az érintett osztályfőnökök és szaktanárok folyamatos kapcsolatot tartanak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő pedagógusaival. A TÁMOP B-12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása pályázattal célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A maximális lehetőséget kihasználva 50 tanulót vontunk be a pályázatba. A szakemberek bevonásával történő egyéni fejlesztés és tanulóink felkészítése a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyakat illetően egyaránt szolgálja az alapkészségek fejlesztését és a képességek kibontakoztatását. A mentori foglalkozások az osztályfőnökök azon munkáját segítik, amelyek a célcsoport tanulóinak tanulási motivációját erősítik, ezáltal a középfokú oktatásban tartásukat szilárdítja meg. Az egyéni foglalkozások keretében alkalom nyílik a továbbtanulás lehetőségeinek megismertetésére. Ennek kiegészítéseként pályaválasztási tájékoztatókon veszünk részt, ill. a felsőoktatási intézmények nyitott napjainak látogatását is beterveztük szervezett formában. Tanulás módszertani technikák elsajátítására és a szociális kompetenciák fejlesztésére is lehetőség van a mentori foglalkozásokon. A szükségletektől és a lehetőségektől függően gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust vagy egyéb szakembert is alkalmazunk. A projekt fő tevékenysége a szaktanárok egyéni fejlesztéséből és mentori foglalkozásokból áll, amelyek arra hivatottak, hogy a tanulókat továbbtanulásra sarkalljuk, fejlesszük képességeiket, részképességeiket egyénileg az egyes tantárgyakból és ennek segítségével próbáljuk megmenteni őket a lemorzsolódástól. Ezzel a tanulói célcsoporttal jobb eredmény érhető el egyéni foglalkozás keretében, ahol több lehetőség van bizonyos tananyagok 25

26 elmélyítésére. Rövid távú célként fogalmaztuk meg tanulóinak lemorzsolódásának csökkentését. Vállalásaink A célcsoport minimum 80 %-a javítani fog a tanulmányi eredményén. A célcsoport végzős tanulóinak minimum 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz. A tanulók legalább 95%-a nem fog 250 tanóránál többet mulasztani. Tovább erősítjük eddigi kapcsolatainkat a különböző külső szervezetekkel az együtt szervezett szakmai, szabadidős programok terén, ezzel is segítve a gyerekek eredményes iskolai beilleszkedését és pályaválasztását. Olyan helyi közösségekkel vettük fel a kapcsolatot, ill. kötöttünk velük együttműködési megállapodást, amelyek segítik tanulóinkat a kitűzött célok elérésében. (Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ) Húsz közösségépítő program megvalósítását. Célunk az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. Az osztályfőnök, az iskolaorvos, a védőnő és meghívott szakemberek segítségével előadásokat szervezünk az egészségmegőrzésről és a betegségek megelőzéséről. Az iskolai sportkör tanórán kívüli sportolási lehetőségeket biztosít. A tanulók igényeinek függvényében szakosztályokat működtetünk. Célunk, hogy diákjaink számára legyen fontos a kötődés a kisebb és nagyobb közösségekhez: a családhoz, a nemzethez, a hazához; érezzenek felelősséget ezekért a közösségekért. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Megismertetjük velük az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. A felnövekvő nemzedék számára kulcsfontosságú a nemzeti kultúra és a nemzeti múlt megismerése. A magyar kulturális örökség megismerése mellett megtanítjuk diákjainkat más kultúrák elfogadására, tiszteletére. 26

27 A magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása és erősítése céljából határon túli kirándulást szervezünk. A családi életre nevelés a szülői házzal közös feladat, amelynek legfogékonyabb korszaka a serdülőkor. Ebben a folyamatban a pedagógus személye, személyisége különösen nagy szerephez jut. Igyekszünk helyes magatartási mintákat adni tanítványainknak, amelyek aztán beívódhatnak a személyiség legmélyebb rétegeibe, és elősegíthetik a megfelelő szocializációt. Folyamatosan tudatosítjuk bennük az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség viszonyát. Kialakítjuk diákjainkban a komplex környezetszemléletet, fejlesztjük a természettel való harmonikus társadalmi és gazdasági együttélés iránti igényt. A pozitív közösségi viselkedés kialakulásához olyan iskolai életrendet teremtünk, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mert a magatartási szabályok átláthatók és kiszámíthatók, mindenkitől következetesen elvártak (iskolai házirend). Érzékelhető és elsajátítható pozitív mintákat adunk, másfelől igyekszünk megbeszélni - mert kizárni nem tudjuk - a negatív mintákat. Olyan érzelmi légkör megteremtésére és fenntartására törekszünk, amely nyílt és előítéletektől mentes, tiszteletben tartja a másik ember személyiségét. Az együttműködési készség fejlesztése érdekében a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőséget adunk tanítványainknak a vitára, az együttesen elvégzendő feladatok megoldására. Célunk az iskola nyitottságának fenntartása, meglévő kapcsolataink ápolása. A családdal való együttműködés színterei a fogadóórák, a szülői értekezletek; de ezeken kívül is szívesen látjuk a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos gondok megbeszélésére. Folyamatosan kapcsolatban állunk az általános iskolákkal: tájékoztatókon veszünk részt, nyitott napokat szervezünk a 8. osztályosoknak, hogy megismerjék intézményünket. Évek óta sikeresen szervezünk a székhelyiskolában közgazdászpalánta vetélkedőt a környék 8. osztályos diákjai részére. 27

28 a középiskolákkal: versenyeket, vetélkedőket, közös programokat rendezünk; az érettségi után a szakképző évfolyamaink iránt érdeklődők pedig nyitott napok keretében ismerkedhetnek meg iskolánkkal. A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. az egész iskolát érintő rendezvényeink, valamint kulturális és zenei programjaink számára ad helyet. Kapcsolatokat tartunk fenn a többi középiskolával, a Balassi Bálint Könyvtárral, az Apolló mozival. Az egészségvédelem céljából folyamatosan együttműködünk az iskolaorvossal, a védőnővel. Továbbra is meghatározónak tekintjük a fenntartóval való kapcsolatunkat. Célunk, hogy iskolánk minden tagja tartsa tiszteletben és ápolja a hagyományokat. Megismertetjük diákjainkkal az intézményünkben kialakult szokásokat, hagyományokat. A tanév programjában beillesztve lehetővé tesszük, hogy mindenki részese lehessen az iskolai és társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, megemlékezéseknek. Teret adunk hagyományteremtő új programoknak is. Célunk, az intézményben folyó oktató-nevelő munka minőségének biztosítása és fejlesztése. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha diákjaink 70 %-a hangot ad elégedettségének; a szülők többsége helyesli és támogatja az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; tanulóink a képességeiknek megfelelő eredményeket érik el; a tovább tanulni szándékozók 70 %-a folytatja tanulmányait; diákjainkat egészséges versenyszellem, a megmérettetés igénye jellemzi: 40 %-uk vesz részt tanulmányi és egyéb versenyeken; a diákönkormányzat a diákélet meghatározó szervezeteként a tanulók megelégedésével működik; az iskolaközösség valamennyi tagja folyamatosan együttműködve dolgozik a közösen kitűzött célokért; a külső és belső mérések igazolják oktató-nevelő munkánk eredményességét. 28

29 1.3. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési-oktatási munkánk során alkalmazott valamennyi módszernek az alapja az együttműködéshez szükséges jó tanár-diák kapcsolat. A tanórákon alkalmazott szervezeti megoldások: szintfelmérés alapján kialakított csoportok az idegen nyelvekből, matematika és informatika tantárgyakból; emelt szintű felkészítés a évfolyamon az intézmény által meghatározott tantárgyakból; nyelvi laborban tartott órák (angol, német, francia); a számítógépek alkalmazása a közismereti és szakmai tantárgyakban; projektoktatás: a vállalkozói ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása a szakmacsoportos alapozásban, a tanulmányi kirándulások és az iskolai rendezvények lebonyolításában. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése érdekében a következő tevékenységeket hajtjuk végre a tagintézményben: kompetencia alapú oktatást vezetünk be szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületen, matematikai logika kompetenciaterületi oktatást építünk be fizika órán 9. évfolyamon, a digitális tartalmakat és infokommunikációs taneszközöket használjuk az oktatási gyakorlatban. Oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy az ismeretátadás és képességfejlesztés; a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség; a tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan; a tanulásszervezés változatossága; a tanulói tevékenység aktivizálása; a gondolkodási és problémamegoldási képességfejlesztés 29

30 érvényesüljön. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében alkalmazott munkaformák, eljárások és módszerek a tanítási órákon: tanári magyarázat:beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés; a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására; tevékenységközpontú pedagógia, kooperatív tanulás: csoportmunka és pármunka a különböző szempontok, ill. az együttműködés érvényesítésére, melynek középpontjában a tanuló áll; projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, a Táncsics Napok pályázatai, programjai szervezésekor; az európai nyelvtanulási módszer alkalmazása az önértékelés fejlesztésére; differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, ill. tevékenység végeztetése; prezentációs technikák révén a meggyőzés módszerének elsajátíttatása (szóbeli és írásbeli prezentáció); a tagintézményben IKT-eszközök alkalmazása a TÁMOP kompetencia alapú oktatás pályázatba bevont tanulócsoportok érintett óráin; az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell hogy jellemezze. A tanórán kívüli módszerek, munkaformák és eljárások: a tagintézményben a TÁMOP keretében bevezetett új tanulásszervezési eljárások közül évente megszervezünk egy három hetet meghaladó projektet, egy témahetet. évente megszervezzük a tanulás tanulása moduláris oktatási programot a 9. évfolyamon a Keriben tanuló diákok számára; Valljuk, hogy olyan nevelésre és oktatásra van szükségünk, melynek során minden gyermek megismeri saját lehetőségeit és a pedagógussal és szülővel együtt arra 30

31 törekszik, hogy az adott gyermek számára elérhető legmagasabb szintet és legjobb készségeket kibontakoztassa. Az évek során a tanulókban kialakulnak bizonyos tanulási szokások. Ezek igen eltérők, lehetnek helyesek és helytelenek is. A tanulásban különböző területeken akadályozottak és azok, akik otthonról kevés szellemi támogatást kapnak, az évek során fejlődésükben egyre inkább elmaradnak társaiktól. Ezek szükségessé teszik a tanulók tanulási stílusának, módszereinek, szokásainak a formálását, a hatékony tanulási technikák elsajátíttatását. a Táncsics Napok keretében pályázatok kiírása, versenyek, vetélkedők, diáknap szervezése; a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben meglévő hagyományaink kaptak új keretet azzal, hogy a minden évben megrendezendő maratoni sportrendezvény és a hivatalos elsősavató mellett az október 23-i megemlékezésekhez kapcsolódnak az iskolai műveltségi, tantárgyi és szakmai vetélkedők házi fordulói is. Bemutatókkal, szakmai találkozókkal, a diákönkormányzat által szervezett szabadidős programokkal kialakult a Keri Napok elnevezésű rendezvénysorozat; szép hagyománya alakult ki annak, hogy a március 15-i ünnepség keretén belül a közösségi munkában élenjárók, valamint a szakmai, kulturális, tanulmányi és sportversenyeken eredményesen szereplők jutalomban részesülnek; a tanulók bemutatkozásának sajátos színtere az immár hagyományos karácsonyváró ünnepség keretében megtartott terítési- és csomagolási bemutató, amelynek az ünnepi hangulat előkészítése mellett fontos szerepe van a szakmaszeretet elmélyítésében is; kiállítások szervezése; az ünnepek, megemlékezések méltó megtartása, valamint a városi, megyei rendezvényeken való részvétel; felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, sportszakosztályok működtetése az igények, ill. a lehetőségek alapján; a diákönkormányzat működtetése, tevékenységének segítése; hangverseny-, színház-, kiállítás- és mozilátogatások szervezése; a Balassi Bálint Könyvtárban és a Nógrádi Történeti Múzeumban tett látogatások; 31

32 tanulmányi kirándulások szervezése; gyárak, üzemek, szakmai intézmények látogatása. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja tanulóink képességeinek, személyiségjegyeinek megismerése, és önismeretük, reális énképük kialakítása, fejlesztése. A 9. évfolyamon önismereti gyakorlatok révén adunk erre lehetőséget az osztályfőnöki, ill. a nyelvi előkészítő osztályokban az önismereti órák keretében. A tanórákon az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, valamint szakmai ismereteket átadva gazdagítjuk ismereteiket. Ezek révén fejlődik gondolkodási képességük, kialakul az önálló ismeretszerzési módszerük, fejleszthető az értelmezésre való képességük, valamint a kommunikációs készségük is. Az önállóan megoldandó feladatokkal problémamegoldó képességük, a megoldások értékelésével pedig önismeretük formálható. A pedagógiai tevékenységünkben fontosnak tartjuk a nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztését. A személyiségfejlesztési feladatok megtervezését, végzését megelőzi a tanulók körében végzett felmérés, szűrés. E feladat elvégzésében kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek, ezt a tevékenységet külső szervezetek bevonásával, velük szoros kapcsolatban végezzük. A Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, családvédelmi intézményekkel szoros a kapcsolatunk a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A kompetencia alapú oktatás révén fejlődik a tanulás iránti motiváció és ezáltal tanulóink sikeresebbek lesznek a tanulási folyamatban. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, a tudás és az attitűd megfelelő arányának kialakítására törekszünk. A tagintézményben a változatos, gazdag fejlesztő programok (témahét, projekt, moduláris képzés) révén, ahol minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket sikerül 32

33 fenntartani a tanulási vágyat, az örömöt adó aktivitást. A személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker pedig fontosabb még a megszerzett tudásnál is. A tagintézményben a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a tantárgyak közötti merev határrendszer megszüntetésével személyiségfejlesztő hatású. Az alkotó jellegű feladatok rendszeressé válásával (pármunka, csoportmunka) fejlődik a tanulók kreativitása. A szociális kompetencia fejlesztésével tanulóink könnyebben illeszkednek be az osztály és az iskola közösségébe. A tanulók iskolai teljesítményének értékelésében az ismeretközpontú számonkérés mellett értékeljük a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást a helytállást is. Pl. gyakorlati képzés Az érdeklődő tanulók a tehetséggondozó foglalkozás keretében alaposabb ismeretekre tehetnek szert, és mód adódik az önálló, a kreativitást előtérbe helyező alkotó tevékenységre is. A sportkör az egészséges életmód érdekében végzett sport és a mozgáskultúra fejlesztése mellett a diákok szellemi terhelésének, a stressznek az oldását is szolgálja. A csapatjátékok során az együttműködési készség is formálódik. Az önismeretet gazdagító versengésnek, a mélyebb ismeretek, összefüggéseket feltáró és alkalmazó képességek kibontakoztatásának színterei a tanulmányi versenyek. A művészetek terén tehetséget mutató diákjaink lehetőséget kapnak a Táncsics Gálán való bemutatkozásra. Ők az élmények átadásával, társaik az élmények átélésével gazdagodnak. Az esztétikai élmény átélése az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele. Ezt célozzák színház-, hangverseny-, kiállítás- és mozi látogatásaink kapcsolódva a művészeteket is közvetítő tantárgyakhoz. Az iskola által szervezett nem ingyenes az éves munkatervben meghatározott programok költségeit az intézmény évente egyezteti a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség képviselőivel, vezetőivel. Az osztályközösség, az iskola érdekében végzett tevékenységgel erősíthető az együttműködés, az egymás iránt érzett felelősség, átélhető a közös munka öröme. A diákönkormányzat munkája egyúttal felkészítés a közéletben való részvételre is. 33

34 3.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése intézményünk alapvető feladata Az egészségnevelés célja: olyan környezet megteremtése, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen; a tanulók tudatos egészségfejlesztési attitűdjének, életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat; az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére való igény felkeltése; a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egészséget védő, a környezet védelmére is figyelő optimális megoldások megtalálása. Az egészséget tehát alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed, tehát a nevelőmunkának is egyik kiemelt területe. Az iskola stratégiai elképzelése az egészségfejlesztésről, az egészségnevelésről, valamint a prevencióról. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: a genetikai tényezők; a környezeti tényezők; az életmód; az egészségügyi ellátó rendszer működése. 34

35 A felsoroltak közül három tényezőre tudunk hatást gyakorolni, ami befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, mivel az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósításához. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiénét. Célunk: a személyiségfejlesztő hatások erősítése; az ártó tényezők csökkentése; a viselkedés és az életvezetés helyes kialakítása; az egészségkárosító magatartásformák elkerülése; hogy a betegségeket a korai szűrésekben való részvétellel előzzék meg; hogy tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében; képesek legyenek elviselni és feldolgozni az őket ért stresszhatásokat hogy erősödjenek tanulóink társas-kommunikációs készségei és fejlődjenek konfliktuskezelési magatartásformái; hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják a tanultakat Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok információgyűjtés az egészségi állapotról, a társadalom és az egészség viszonyáról; az információk feldolgozása, értékelése; a feldolgozott információk alapján döntések hozása; a döntések alapján egyéni és közösségi cselekvések módszereinek kidolgozása; a diákok aktivitásának növelése a valós globális és helyi problémák megoldásának gyakorlati megközelítésében Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek felmérések készítése az iskola és az egészség viszonyáról; serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások képzett szakemberek vezetésével; 35

36 kortárssegítők képzése az AIDS, a dohányzás, a kábítószer elleni küzdelem segítésére, valamint a szexuális kultúra fejlesztésére; részvétel a helyi egészségvédelmi programokon drog, AIDS; sport, kirándulás, egészségnap szervezése; a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok népszerűsítése; az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése; az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése: a székhelyintézményben a tankötelezettség végéig az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerincdeformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére; a tagintézményben a szakmai előírásoknak megfelelően az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerincdeformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére; a tankötelezettség végéig fogászati szűrővizsgálatot szervezünk évente; célszerű az iskola színeit képviselő sportolók félévenkénti terheléses vizsgálata; kapcsolattartás az iskolai védőnővel, akit heti 1 alkalommal fogadóóra keretében kereshetnek fel a tanulók egészségügyi és mentális problémáikkal Tanórai tevékenységek kapcsolattartás tantárgyakkal Kémia ismerjék meg a veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását. Földrajz a környezettudatos magatartás kialakítása. Osztályfőnöki a DADA és az egészségnevelés témáinak feldolgozása. Biológia: a korszerű táplálkozás alapelveinek tisztázása, alkalmazása, érvényesítése; az aktív testmozgás fontosságának hangsúlyozása; a káros élvezeti szerek, az alkohol-, a drogfogyasztás és a dohányzás hatásainak és következményeinek ismertetése, a fogyasztásuk visszaszorítása; a személyi higiénia, az egészséges szexuális életre való felkészítés; 36

37 a családtervezés szükségessége; a fogamzásgátlás; a terhesség felismerése, a válaszreakciók kialakítása; a nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés Red Ribbon -akció; a lelki egészségvédelem megerősítése; az egészséget támogató környezet biztosítása. Testnevelés: mindennapos testnevelés megszervezése: 2012 szeptemberétől a kilencedik évfolyamon, majd felmenő rendszerben szervezzük meg diákjainknak a mindennapos testnevelést. A székhelyiskola tanulói az órarendbe illesztve hetente öt testnevelésórán vesznek részt. A tagintézményben heti 5 órarendbe illesztett órában vesznek részt a diákok mindennapos testnevelésen. A mindennapos testnevelést azokon az évfolyamokon szervezzük meg, ahol közismereti oktatás is folyik, és azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti órákon vesznek részt diákjaink; a székhelyiskolában heti 1 órában műveltségterületi elméleti oktatást tartunk testnevelés tantárgyból, igazodva a diákok igényéhez, mert egyre többen érettségi vizsgát tesznek a tantárgyból; a rendszeres testmozgás fontosságának, stresszoldó szerepének tudatosítása; a tanórákon a rekreációs sporttevékenységek megtanítása azzal a céllal, hogy a tanulók szabadidős programjának része legyen; a tömegsport-foglalkozások biztosítása az igényeknek megfelelően; túrák szervezése (különösen a teljesítménytúrák 10 km, 30 km, 50 km) A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben) évente két alkalommal (ősz-tavasz). Élelmiszerismeret: a kiegyensúlyozott táplálkozási szokások tudatosítása, a korszerű, egészséges élelmiszerek kiemelése, az alkohol, a kávé káros hatásának tudatosítása, az egészséges étrend összeállításának szabályai. 37

38 Szakmai gyakorlatok: személyi, munkahelyi higiénia, élelmiszerromlás, mérgezés, fertőzés és élelmiszerek kezelése, tárolása Segítő kapcsolatok Elsődleges feladat a szülők együttműködésének megnyerése a célok érdekében. Az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében jól kialakult kapcsolatok működnek: Ifjúság-egészségügyi Szolgálat (iskolaorvos, védőnő) Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szent Lázár Megyei Kórház (szülész-nőgyógyászok) Szociális- és Egészségügyi Központ/Alacsony küszöbű addiktológiai ellátás Regulus Környezetvédelmi Egyesület Aktív Társadalom Alapítvány Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése Az egészségnevelési programnak rugalmasnak kell lenni, biztosítjuk a folyamatos felülvizsgálat és a megújítás lehetőségét. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A társadalmi átalakulás ellentmondásokkal teli folyamata fokozott felelősséget ró az iskolára az állampolgári felelősség, aktivitás és cselekvőképesség kialakításában, fejlesztésében. Előrelépés azonban csak új módszerekkel, eszközökkel, technikákkal, gyökeresen új szemlélet kialakításával valósítható meg A közösségi szolgálat A éves korosztálynak kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy a társadalom még befogadóbbá és egyben emberibbé váljon. Az önkéntesség és az iskolai közösségi szolgálat megmutatja diákjainknak, hogy a társadalom sokszínű és sokféle szociális háttérrel rendelkező egyénekből, közösségekből áll, és megtanítja elfogadni azokat. A segítségnyújtást, az együttélés szabályait a különböző társadalmi rétegekbe tartozó embertársainkkal tanulni kell. 38

39 A közösségi szolgálat hasznos tevékenység, mert az így kialakuló szolidaritás erősíti a kisebb és nagyobb közösségek összetartozását; tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét; fejleszti a tanulók empátiáját és együttműködési készségét; az egyén személyiségének fejlesztése mellett a közösség érdekét szolgálja. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti. A közösségi szolgálat megszervezése: Intézményünk a évfolyamon tanuló szakközépiskolás tanulóknak szervezi meg a közösségi szolgálatot. Tanulóink csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathatnak, amely megfelel életkoruknak, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségüknek, illetve képességeiknek, valamint amelyek nem veszélyeztethetik egészségüket, fejlődésüket és tankötelezettségük teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló közérdekű önkéntes tevékenységet reggel 6 óra és este 8 óra között végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött tanuló esetében a közösségi szolgálatra fordítható idő nem haladhatja meg tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, tanítási időben a heti hat órát és tanítási napon a napi két órát, tanítási napon kívül a napi három órát. A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló esetében ez az idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A közösségi szolgálat irányítása: Az iskolai koordinátor felveszi a kapcsolatot a környezetünkben található fogadó szervezetekkel, és együttműködési megállapodást köt velük. A közösségi szolgálat koordináló pedagógus, aki a programra felkészítő és azt lezáró 3 órás foglalkozást is vezeti. A közösségi szolgálat lebonyolítása: 39

40 A tanulók egészségügyi, szociális és jótékonysági; oktatási; kulturális és közösségi; környezet- és természetvédelmi; katasztrófavédelmi; óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal; idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen teljesíthetik a közösségi szolgálatot. A tanuló a fogadó intézményben mentor segítségével végzi a feladatát. Diákjaink alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhetik a segítő tevékenységet. A közösségi szolgálat dokumentálása: A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően, és tevékenységéről naplót kell vezetnie. A tanuló osztályfőnöke nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, azt bevezeti a törzslapra és a tanuló bizonyítványába. A teljesítésről igazolást állít ki a tanuló részére Intézményünk egyéb közösségépítést szolgáló feladatai A közösségépítés célját szolgálja, hogy a kompetencia alapú programcsomagok (különösen a szociális-életviteli és környezeti programcsomag) tagintézményi bevezetésével és alkalmazásával olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, amelynek során a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a közösség elemei közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. Célunk: az összetartozás, az egymásért és a közösségért érzett felelősség erősítése, nyitottság kialakítása a másság elfogadására, - az SNI tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez segítőkészség kialakítása a közösségben, - a sérült, fogyatékkal élő embertársaik elfogadására és segítőkész magatartás tanúsítására neveljük tanulóinkat, tanulói közösségeinket. Feladatunk: az integrált nevelés során eljutni az inkluzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz. Az osztályfőnök feladatai a közösségfejlesztés területén: 40

41 a házirend megismertetése a diákokkal; folyamatos értékelése annak, hogy a társas együttlét normáit hogyan tartják be; az osztályfőnöki órák keretében az egyén és a közösség kapcsolatának megbeszélése; tanórán kívüli közös programok szervezése (kirándulás, túra, színház stb.). A diákönkormányzat mint a közösségfejlesztés egyik színtere működésével kapcsolatos feladataink: a tanulók érdekképviseletének megszervezése osztály-, ill. iskolai szinten; iskolai és szabadidős programok szervezése; a Táncsics Napok és Keri Napok részeként diáknap rendezése; az iskolarádió működtetése, a diákújság szerkesztésének segítése; kapcsolatok kiépítése és fenntartása más iskolákkal. A hagyományápolás feladatai: A nemzeti ünnepeinkről, évfordulóinkról való megemlékezések fő célkitűzése a történelmi tapasztalatok tudatosítása, a nemzeti öntudat fejlesztése, a hazához tartozás érzésének erősítése. Legfontosabb alapelvünk a hagyományos mozzanatok tiszteletben tartása mellett, hogy újszerű keretek közt, elsősorban az érzelmekre hatva ragadjuk meg az ünnepek lényegét, lehetőleg sajátos színt adva, aktualizálva kapcsoljuk össze a múltat, jelent s jövőt. Az iskola saját rendezvényei, ünnepségei hozzájárulnak az iskolai közösség kialakulásához, a büszkén vállalt iskolánkhoz tartozás érzésének erősítéséhez és a felelősségteljes, tevékeny részvételhez az iskolai életben az iskolai élethez kapcsolódó rendezvények szervezése (tanévnyitó, sulinyuszivetélkedő, jelvényátadó, szalagavató ünnepély és bál, Táncsics Napok, Keri Napok, ballagás, tanévzáró); nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink méltó megtartása, részvétel a megyei, városi ünnepségeken. Az iskolaközösség képviselete: 41

42 a tanulmányi és sportversenyek nyerteseinek felkészítése az iskola méltó képviseletére a városi, megyei és országos döntőkre. 5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplői a tanuló, a pedagógus és a szülő, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (Nkt.) A pedagógus és a szülő A pedagógusok és szülők együttműködésének alapja a kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolat és az intézmény ill. pedagógusai szakmai hitele. A szülők a nevelés és oktatás feladatát megosztják a pedagógusokkal, éppen ezért fontos, hogy a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. Az együttműködés területei: a tanuló tanulmányi előmenetele; a tanulóval kapcsolatos nevelési kérdések; a szülői szervezet létrehozása és működése; az intézményi dokumentumok megismerése; az iskola képviselete a szűkebb környezet, a város, a megye felé; a hagyományos iskolai rendezvények megszervezése; a szabadidő közös eltöltésének lehetősége; a lemorzsolódás elleni küzdelem. A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus szakmai felkészültsége magabiztos; figyelmes, jóindulatú és körültekintő kapcsolatot épít ki és tart a tanulók szüleivel, tágabb társadalmi környezetével; lehetővé teszi a személyes találkozást a szülőkkel és érdemi tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról; 42

43 kommunikációja hatékony és elfogadó, tiszteli a gyerek családját és kulturális hátterét; megfelelő attitűdöt alakít ki a szülőkkel, amelynek révén a pedagógus szolgáltatósegítő, partneri szerepkörben tűnik fel; a szülők bizalmát erősíti az intézmény iránt; személyes, családi vonatkozású információkat diszkréten kezeli; problémás diákok szüleit bevonja a nevelési feladatokba; mentorálás; személyességével, közvetlenségével feloldja a szülők és pedagógusok közötti formális viszonyt. A hatékony együttműködés érdekében a szülő megismeri az intézményi dokumentumokat (Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend); rendszeresen tájékozódik gyermeke tanulmányi előmeneteléről személyesen, ill. az ellenőrző és a digitális napló segítségével; rendszeresen tájékozódik gyermeke iskolai magatartásáról az iskolavezetéstől, osztályfőnökétől, szaktanáraitól; látogatja a szülői értekezleteket és fogadóórákat; részt vesz az iskolai rendezvényeken, szabadidős tevékenységeken; részt vesz képviselők útján a szülői szervezet munkájában; lehetőségei szerint segítséget nyújt az iskola épületeinek szépítésében, felújításában. A pedagógus és a tanuló A tanárok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen hivatalos a pedagógus szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus munkakapcsolat. Az oktató az emberiség által felhalmozott kultúrát, a tudományok korszerű eredményeit közvetíti intézményes keretek között tanítványai felé. Nevelőként a társadalmi együttélés szabályainak átadásában, a társadalom által elvárt erkölcsi értékek és normák kialakításában van nagyon fontos szerepe. A pedagógus és tanítványa azonban emellett személyes, érzelmi kapcsolatban is áll, amely a közös gondolkodásból eredő élményeken, a nyílt és őszinte megnyilatkozásokon alapul. 43

44 Az együttműködés területei: a tanítási-tanulási folyamat; a nevelési folyamat; a tanórán kívüli tevékenységek; szabadidős tevékenységek; iskolai ünnepségek; az intézmény képviselete városi, megyei, országos rendezvényeken; az iskolai diákönkormányzat. A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus tekintélye több tudásából és felelősségéből származik; magas szintű szakmai tevékenységével és példamutató magatartásával kivívja tanítványai tiszteletét; ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét; kommunikációja elfogadó, tiszteli a gyerek személyiségét és kulturális hátterét; megbecsüli tanítványai munkáját és teljesítményét; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók iskolai és otthoni munkáit, előrehaladását; a tanulók munkájának értékelésében elfogulatlan és objektivitásra törekszik; az eredményes munkához nélkülözhetetlen információkat a tanuló rendelkezésére bocsátja; elfogadja, hogy a tanuló tudatosan aktív, kíváncsi, fejlődni akaró, önnevelésre képessé tehető egyéniség; a nevelési folyamatban szem előtt tartja, hogy minden tanulónak vannak erősségei, valamilyen területhez kapcsolódó jó képességei és lehetőségei; átadja szakmai tudását; a közvetlen tudásátadáson túlmutatói nevelési feladatokat is fontosnak tartja; fejleszti a tanuló készségeit; kihasználja a tanulók munkájának fejlesztő értékelésében rejlő pedagógiai lehetőségeket; alakítja a diákok jövőképét. 44

45 A hatékony együttműködés érdekében a tanuló figyelmével, szorgalmával hozzájárul az eredményes tanulási-tanítási folyamathoz a tanítási órákon; betartja az iskolai házirend elvárásait; belátja, hogy a szabályok megszegése hátrányos következményekkel jár a tanulóközösségre; ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét; az eredményes munkához nélkülözhetetlen elvárásokat teljesíti; megnyilatkozásai nyíltak, őszinték és kulturáltak; kérdéseivel és gondjaival személyesen fordul osztályfőnökéhez, szaktanáraihoz a megbeszélés szerint alkalmas időben; részt vesz az iskolai diákönkormányzat munkájában; olyan szabadidős programokat kezdeményez, amelyek építik a közösséget, és az egészséges életmódot segítik; elismeri a pedagógus személyiségének és képességeinek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseit; megbecsüli tanára munkáját és teljesítményét; 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése és oktatása. A kerettantervben előírt törzsanyagot elsajátíttatja diákjaival. Oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel közvetíti. A pedagógiai program alapján megválasztja a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit, elkészíti tanmenetét. Gondoskodik a gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Egymás tiszteletére, megbecsülésére, hazaszeretetre neveli tanítványait. 45

46 A tanulóknak átadja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi. Ellenőrzi, félévente legalább a tantárgyi heti óraszámának megfelelő számú érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulók munkáját. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, részt vesz pedagógiai kísérletekben. Nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe veszi tanulói egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását tanulótársaihoz. Arra törekszik, hogy felismerje a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget mutató tanulókat. Szaktárgya körében közreműködik a tehetségnevelésben, amelyet a teljesítményorientáltság és az alkotásra késztetés jellemez. A szaktárgyi tanulás irányítása mellett minden lehetséges helyzetben a kulturált, illemtudó viselkedésre, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzésére és védelmére nevel. Az igazgatóhelyettesek ill. a tagintézmény-vezető által megállapított munkarend szerint látja el a tanórákat, azok helyettesítését, a tanulmányi versenyek és vizsgák felügyeletét, valamint az óraközi szünetek ügyeletét. A tanítási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel megjelenik. Az igazgatóhelyettes ill. a tagintézmény-vezető kérésére közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók területi versenyeztetésében A pedagógusok adminisztrációs feladatai A tanulók felméréseit, dolgozatait pontosan, objektívan javítja. A dolgozatokat 1 évig megőrzi. 46

47 A digitális naplóba bejegyzi a megtartott óráit, a hiányzó ill. késő tanulókat, az értékelés során született érdemjegyeket, mindezeket naprakészen vezeti A pedagógusok szervezeti feladatai A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, az értékelésében, elfogadásában, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Tervezi tantárgyának ütemezését a pedagógiai programnak megfelelően, a tanév rendjéhez alkalmazkodva. Részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken. Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken. Részt vesz a munkaközösség munkatervének összeállításában. A helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Javaslatot tesz tantárgyának eszközfejlesztésére. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vesz helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában ezzel is emelve az intézmény szakmai elismertségét A pedagógia etikával összefüggő feladatok A tanulók emberi méltóságát és személyiségjogait messzemenően tiszteletben tartja. A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, és mindezekben körültekintően jár el. 47

48 7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök munkája komplex, átfogó mivel a tanuló egész személyiségére irányul; differenciált mert a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán egyéni követelményeket támaszt; rugalmas ugyanis nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga. Az osztályfőnök feladatai: Osztályfőnökként ellátja az osztály vezetését. Megnyitja az osztálynaplót, elvégzi a szükséges adminisztrációt (bizonyítványok, törzskönyv). A pedagógiai program megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését. Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, lehetőség szerint látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyógypedagógussal, gyógytestnevelővel, ifjúságvédelmi felelőssel, a védőnővel, gyámügyi munkatárssal). Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: ellenőrzi és nyomon követi az elektronikus haladási naplót, aktualizálja a hiányzási és anyakönyvi részt, regisztrálja az igazolt és igazolatlan hiányzásokat (igazolatlan hiányzás esetén kiküldi a szükséges értesítéseket), félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyekre javaslatot kér az osztályban tanító pedagógusoktól és a javaslatot a nevelőtestület elé terjeszti, félévkor és év végén statisztikai adatokat szolgáltat az osztályról, 48

49 a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt segíti, közreműködik a pályakövetésben. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítja őket, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, 49 javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Nyilvántartja a tanulási nehézséggel küzdő, különleges bánásmódot igénylő, valamint a tehetséges tanulókat. A szaktanárokkal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. A szaktanárokkal egyeztetve gondoskodik a tehetséges tanulók külön program szerint történő tanulási lehetőségeinek biztosításáról, valamint arról, hogy a tehetséges tanulók egyre több alkalmat kihasználhassanak kompetenciájuk igazolására, akarati teljesítményük fokozására. Részt vesz osztályával az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken, mozielőadásokon. Megismerteti osztálya tanulóival az iskola hagyományait és ezek tiszteletére neveli őket. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezleteket tart, a fogadóórákon az ellenőrző könyv és a digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről. magatartásáról, tanulmányi Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi egy nap távollétet engedélyez osztálya tanulóinak, igazolja a hiányzásokat. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. A pedagógiai programnak megfelelően tervezi az osztályfőnöki órák ütemezését. Tervezi - osztályával közösen - a szabadidős programokat, tanulmányi kirándulásokat. Megtervezi osztálya éves osztályfőnöki programját.

50 Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására, diákjóléti alapra vonatkozó pénzügyi tervezést. A tanulók, a szülők személyiségjogait és a munkatársait, munkahelyét érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közoktatási törvényben foglaltak szerint jár el. Megismeri a köznevelési törvény erre vonatkozó fejezeteit. Rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyről munkaközösségi értekezleten és az osztályozó konferencián beszámol. Tiszteletben tartja a tanulói és a szülői személyiségi jogokat, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat és ellenőrzési tapasztalatokat. Segíti a tanulók erkölcsi fejlődését a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását és törekszik azok betartatására. Osztálya tanulóit a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra és hazaszeretetre neveli. 8.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a tehetség, az adottság mielőbbi felismerése, folyamatos fejlesztése. Felelősséget érzünk azért, hogy ezeknek a diákoknak felkutassuk az eredményes szereplés lehetőségeit, s hogy önképzésünk révén a legfelkészültebben segítsük őket. Feladatunk, hogy biztatással, dicsérettel eddzük akaraterejüket, elszántságukat, hogy kitartásukkal tehetségük maximumát hozzák felszínre. Iskolánkban a tehetséggondozást az alábbi módon, illetve szervezeti keretekben kívánjuk megvalósítani: a kötelező és választható tanórákon, valamint a közép- és emelt szintű érettségire történő felkészítés biztosításával a differenciált képességfejlesztésre törekszünk; a szintezést szolgáló idegen nyelvi felmérés eredményei alapján szervezzük meg az idegen nyelvi csoportbeosztást; 50

51 a diákok és szülők igényeire alapozva lehetőségeinkhez mérten szakköröket működtetünk; a foglalkozást vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe kerülése; lehetőséget adunk szakmai táborokban, szakmai programokon való részvételre; biztosítjuk a tömegsport foglalkozásait (természetjárás, szakosztályok működtetése), felkészítjük sportoló diákjainkat a versenyekre; a valamely területen tehetséges SNI-s tanulók fejlesztése. A székhelyintézményben a Számítástechnikai Kultúráért Alapítvány nyújthat támogatást a tehetséges tanulók versenyeztetéséhez! A támogatás odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt. 8.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól. Az általában alkalmazott pedagógiai módszerek az ő esetükben gyakran eredménytelennek bizonyulnak. Probléma esetén az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérve elindítja a tanuló problémájának megfelelő szűrést. Célunk: az érintett tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeinek enyhítése az esélyegyenlőség jegyében sokszínű tevékenységformák biztosításával. Feladatunk: a 9. évfolyamon az érintett tanulók mielőbbi kiszűrése, a problémák okainak kiderítése; Felelősei: osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Időszaka: tanév eleje, azt követően folyamatos. Módszere: megfigyelés, konzultáció a szülőkkel való együttműködés; az osztálytársak megnyerése a segítéshez; 51

52 az érintett tanuló önismeretének fejlesztése egyéni foglalkozás keretében (önismereti kérdőívek kitöltése, szituációk megbeszélése); kooperatív technikák alkalmazása; differenciált tanulásszervezés; tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása; a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával; a közösségi együttlét szabályainak megismertetése, fontosságának megmagyarázása; a pedagógusok toleranciája: elfogadó magatartás; a megszégyenítés elkerülése; a pozitív tulajdonságok megerősítése; az elvárások tudatosítása határozott, de nem bántó módon; szélsőséges esetben szakember bevonása; a Nevelési Tanácsadó megkeresése után a pedagógus a szakvéleményben leírtak szerint jár el; amennyiben a tanulót szakértői bizottság is vizsgálta, és sajátos nevelési igényt állapított meg, abban az esetben a szakértői véleményben foglaltak az irányadók; a szakértői bizottság javaslatára magántanulói jogviszony létesítése 8.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő, ill. sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kiindulás a kudarc okának felkutatása. Ehhez szükség esetén szakember segítségét is kérjük (nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság). A diagnózist a szakértői bizottság állapítja meg. A felzárkóztatás színterei: tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; egyéni felzárkóztató foglalkozások; speciális szakember által végzett fejlesztés, külső szervezetek által szervezett foglalkozások. 52

53 Elvárások a szaktanárral szemben: az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit; a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést; a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit; nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökökkel szemben: a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. A kudarc hátterében állhatnak: egészségi problémák, betegség (ennek következtében hiányzások); érzelmi problémák, családi gondok; diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nyelvi fejlődés egyéb zavarai; a képességek, készségek alacsony szintje; motiválatlanság, az érdeklődés hiánya; szociális gondok. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink, feladataink: differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a felzárkóztatást: individuális tanulás, amely valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, kooperatív tanulás során a tanulási tartalom elsajátítása, a képességfejlesztés csoportos formában történik, ahol a tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében, 53

54 a projekt módszer a gyerekek érdeklődésére építve egy komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló ismeretszerzést, a kutatást és a nagyfokú integrációt; Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt. személyes kapcsolat a tanulóval: a kölcsönös bizalom kiépítése; a tanár diákkal szembeni előítéletektől mentes, elfogadó beállítódása, amelyet erősít a tanuló alapos megismerése; a tanulók differenciálása a heterogén csoportban; hosszabb türelmi idő biztosítása; pozitív megnyilvánulások megerősítése; a 9. évfolyamon tanulóink részt vesznek tanulásmódszertani órákon, ahol a hatékony, egyénre szabott ismeretszerzési módszereket sajátítanak el; a szülőkkel való együttműködés; együttműködés a diákot tanító pedagógusok között: folyamatos tapasztalatcsere; a tagintézményben tanulószobai ellátás, korrepetálás szervezése; múzeumokkal, közművelődési intézményekkel való együttműködés kialakítása, amely támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, az informális tanulás elterjesztését; szakember bevonása: az egyéni fejlesztéshez szükséges feladatok megbeszélése; együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Célunk, hogy az érintett tanulók a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelményeket teljesítsék. A képességkibontakoztató felkészítés keretében a tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola: a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. 54

55 A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja (AJKSZP) A program célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kollégiumi elhelyezéssel megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, szakmai végzettséget szerezhessenek. Intézményünkben az AJKSZP a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégiummal való együttműködés keretében zajlik. A partneri együttműködés célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül, illetve a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz megfelelő pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa. Az AJKSZP célcsoportja: A programba felvehetők a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXVII. tv. 67./A (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A felvételt elnyerő diákok a tanulmányaikat 9. szakiskolai osztályokban kezdhetik meg. Fejlődésüket patrónustanárok segítségével követjük nyomon. Az AJKSZP során megvalósítandó kiemelt tevékenységek, feladatok: Partnerszemléletű együttműködés a tanulók családjaival, gondviselőivel A tanulási képességek fejlesztése A tanulók teljesítményének folyamatos mérése 55

56 Részvétel a továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölésében Folyamatos kapcsolattartás a kollégiummal Kompetencia alapú és az esélyegyenlőséget elősegítő fejlesztés: a szövegértésalkotás, matematika-logika és szociális kompetenciák területén 2-3 fős csoportban A kollégium és intézményünk együttműködésének eredményeképpen a tanulók versenyképes szakmákhoz jutnak. Reményeink szerint a belépő diákok körében csökken az iskolai lemorzsolódás. 8.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyerekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, szűkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülő-, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek számára nyújtott speciális segítségadás. Sok esetben már kialakult problémákkal találkozunk, de ekkor is feladatunk, hogy a problémát felderítsük, orvosoljuk a megoldhatatlannak tűnő gondokat, megfelelő mederbe tereljük. Célunk: a preventív gyermekvédelem; a gyermekek képességeinek fejlesztése, hogy magukkal és környezetükkel felelősségteljesen szembe tudjanak nézni; a tanulás iránti motiváció erősítése a differenciált tanulásszervezési eljárásokkal a problémamegoldó képesség fejlesztése, hogy a nehézségeket meg tudják oldani, hogy életüknek pozitív célokat és értelmet tudjanak adni. A tantestület valamennyi tagjának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata a gyermek- és ifjúságvédelem az iskolánkban. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése a tünetek alapján elsősorban az osztályfőnök feladata, a nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése az ifjúságvédelmi felelőssel együtt történik. 56

57 8.5.1.A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez fordulhatnak; a szülők bevonása a prevenciós tevékenységekbe; folyamatos kapcsolattartás a családokkal a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, munkájuk segítése; az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát; tájékoztatja a pedagógus kollégákat a szakirodalmakról, és eljuttatja hozzájuk a továbbképzési lehetőségeket; kapcsolatot tart a kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel, mert a szülői háztól távol ezek a gyerekek nehezen alkalmazkodnak a kollégium szokásaihoz; javaslatával a tankönyv-támogatási bizottság aktív tagjaként segíti a differenciált elosztást; részt vesz a Nemzetközi Egészségfejlesztő Intézet (NEFRI) továbbképzésein, ennek alapján felmenő rendszerben tartandó egészségvédő programokat szervez, és a helyes, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteket közvetíti; a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart az iskolaorvossal, aki a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését végzi, szükség esetén további lépéseket tesz; közvetlen kapcsolatot tart egy pszichológussal, aki időegyeztetés után fogadja tanulóinkat A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei A tevékenységeket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, aki a veszélyeztető problémák megoldása érdekében kapcsolatot tart: iskolán belül: az intézmény igazgatójával; 57

58 igazgatóhelyettessel; az osztályfőnökkel; a pedagógus kollégákkal; a szülői szervezet tagjaival; az iskolaorvossal; a védőnővel. iskolán kívül: Fontosabb feladatok: a szakellátó intézményekkel; a pszichológussal; a Nevelési Tanácsadóval; a Gyermekjóléti Szolgálattal; a családsegítő központtal; a pályaválasztási tanácsadóval; az ifjúsági irodával; a Tinédzser Nőgyógyász Ambulanciával. a tanulók személyiségének, képességeinek, körülményeinek minél alaposabb és sokoldalúbb megismerése, a veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, fejlődésük nyomon követése; a tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése, az igazolatlan mulasztások megelőzése; bekövetkeztekor az okok feltárása és kiküszöbölése a szülőkkel együttműködve; szükség esetén a megfelelő adminisztratív lépések megtétele; a család szociális helyzetéből adódó hátrányok enyhítésében való közreműködés: tájékoztatás a tudomásunkra jutó önkormányzati segélyek, -támogatások lehetőségeiről, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, azok közzététele, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, a tanórán kívüli programokon való részvétel segítése a szóba jövő lehetőségek tapintatos felajánlásával; a beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségeket csökkentő tevékenység: 58

59 azoknak az iskolai, egyéni és iskolán kívüli lehetőségeknek a megkeresése (az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, a gyerekkel és a szülőkkel együttműködve), melyek elősegíthetik a gyermek fejlődését, fogadóórák biztosítása tanulók és szülők számára; a család szerkezetéből, helyzetéből adódó ártalmak ellensúlyozása, enyhítése: egyéni foglalkozás, kortárs-segítő csoportok szervezése (DADA), szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, szakemberhez irányítás Szociális szolgáltatások A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény konyhájához tartozó ebédlőben tudjuk biztosítani az étkezési lehetőséget. A szünetekben iskolai büfék állnak a tanulók rendelkezésére. Saját kollégiumunk nincs, de a városi középiskolai kollégium fogadja tanulóinkat. Ameddig fennmarad a jelenlegi tankönyv-hozzájárulási rendszer, az ingyenes támogatásra jogosultakon kívül a mindenkori lehetőségek szerint a szociálisan rászorulók a diákönkormányzattal egyeztetett alapelvek szerint részesülnek tankönyvvásárlási támogatásban. Közzétesszük az iskolához eljutó pályázati kiírásokat, kedvezményes felvételi előkészítő és diáküdülési lehetőségeket. Adott esetben segítséget nyújtunk a szervezésben is. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink A Számítástechnikai Kultúráért Alapítványtól és a Keriért Alapítványtól kérhetnek támogatást a tagintézményben. Erről az alapítványok kuratóriuma dönt. 9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 9.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 59

60 A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. (NAT) 9.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Iskolánk sajátosságaiból adódóan a fogyasztóvédelmi oktatás-nevelés a szakmai tantárgyak tananyagába szervesen beépül. Az egyes anyagrészekhez szorosan kapcsolódik a fogyasztói jogok érvényesítése, az árucserék-reklamációk intézése, a jótállás, az árképzés, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos előírások ismertetése. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (kereskedelmi és vállalkozási ismeretek, vendéglátó és gazdálkodási ismeretek, etika) A székhelyiskolában a tantárgyfelosztásban szereplő oktatással-neveléssel töltött időből heti 1 órában foglalkozás keretében történik ismeretterjesztés A szakmai gyakorlati foglalkozásokon gyakorlati ismeretek, szituációk, vevőankétok szervezése Az iskolai büfé Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Élő kapcsolatunk van a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ szakembereivel, akik előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával segítik az oktató munkát. Az iskolai fogyasztóvédelem működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac) 9.3. Módszertani elemek Készségek, fejlesztése: kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A módszereknek tartalmazniuk kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtést, feldolgozást és a feldolgozott információk alapján való döntést és a végrehajtás módszereit. 60

61 A diákok a módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon keresztül alkalmazzák. Feladatok: Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A fogyasztás során fontos a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A középiskola befejezésekor a diákok értsék és saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás tudatos, kritikus fogyasztói magatartás fenntartható fogyasztás, preventív vagy megelőző fogyasztóvédelem Az iskolai programokban a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. 10. Fakultatív hit- és vallásoktatás Egyházi jogi személy hit- és vallásoktatást az iskolában a tanulók és szülők igénye alapján szervezhet a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez igazodva. 61

62 Az iskola igazgatója az egyházi jogi személy ilyen irányú kezdeményezése alapján köteles a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét beszerezni a vallásoktatással kapcsolatos döntése meghozatala előtt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás Osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, ill. a szaktanárok segítségével. Diákkörök A tanulók hozzák létre valamilyen közös tevékenység céljából. A körök működését az igazgató engedélyezi a neki benyújtott kérvény alapján, amely tartalmazza a diákkör célját, felelős vezetőjének nevét és az intézményben tartózkodás rendjét. Diákönkormányzat A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Saját szervezeti és működési szabályzat a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit az igazgató bíz meg, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét be kell szerezni az iskolai SZMSZ-ben meghatározott rendelkezések, 62

63 valamint a házirend elfogadása előtt és az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Diákközgyűlés Nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. 12. A szülő, a tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái Célunk az őszinteségen és bizalmon alapuló harmonikus tanár-diák és szülő-tanár kapcsolat. Az iskola lehetőséget teremt a szülők, pedagógusok, diákok jogainak gyakorlására, valamint elvárja a kötelességek teljesítését (a köznevelési törvény alapján) A szülőkkel való kapcsolattartás Szülői értekezlet évfolyamszinten A 9. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató a tanév elején bemutatja az iskolát. A székhelyintézményben az első osztályonkénti szülői értekezleten az ott tanító pedagógusok bemutatkoznak és röviden ismertetik az általuk tanított tantárgy követelményeit. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a tagintézményben rendszeressé válik a témahetek és projektek szervezése. Az iskola és a szülők közötti együttműködés javítása érdekében számítunk a szülők aktív részvételére a téma kiválasztásában, az iskolai (pl. az adott témában jártas szülő előadása) és iskolán kívüli programok megszervezésében (pl. kirándulás, múzeumlátogatás). Szívesen látjuk a szülőket a programok záró rendezvényén, ahol megtekinthetik, meghallgathatják gyermekeik munkájának eredményét. Pályaválasztási szülői értekezlet Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt. Pályaválasztási szülői értekezlet a végzős diákoknak a székhelyiskolában 63

64 A szakmai igazgatóhelyettes a szakképzés rendszeréről, az elméleti és gyakorlati órák szervezésének rendjéről valamint az intézményünkben a következő tanévben induló szakképzési osztályokról tart tájékoztatót a végzős diákoknak és szüleiknek. Közép- és emelt szintű oktatás Tájékozató az érintett osztályok (10. és 11. évfolyam) tanulóinak és szüleinek a következő tanévben közép- és emelt szinten választható tantárgyakról, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákról. Szülői értekezlet osztályszinten Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, ill. a tanulókat érintő kérdésekről. Az osztályok szülői közössége évente meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola igénybe vehet a munkatervben rögzített nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. A szülői munkaközösség választmánya Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és véleményt nyilvánít. A tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatót kérhet az iskola igazgatójától. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A választmány évente két alkalommal ülésezik. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői. Fogadóórák Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról. Írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben és a digitális (elektronikus) naplón keresztül: a tanulmányi előmenetelről; a szülőt is érintő programokról, feladatokról; a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról. A nyilvánosság biztosítása: az iskolában zajló eseményekről, programokról a faliújságok és az intézmény web-lapja segítségével tájékoztatjuk a szülőket. Az 64

65 intézményi dokumentumok a web-lapon hozzáférhetők. A szülő a foglalkozásokon az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet Az iskolai és kollégiumi pedagógusok kapcsolattartásának formái Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév helyi rendjéről. Ha az iskola rendkívüli tanítási napot tart, ennek időpontjáról a kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell. A kollégiumi pedagógusokkal közvetlen kapcsolatot a kollégiumban elhelyezett diákok osztályfőnökei tartanak fenn. Az osztályfőnök csoportos, illetve egyéni tájékoztatást ad a kollégista diákokról a kollégiumi nevelőknek a szülők számára szervezett szülői értekezletek és fogadóórák keretében. Egyéni tájékoztatást kérhet a kollégiumi pedagógus bármely más az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett időpontban is. Az osztályozó értekezletet követően a kollégiumi pedagógusok a kollégiumi tanulók érdemjegyeiről a naplóból értesülhetnek. Éves munkatervben meghatározott célok, alapelvek szerint működünk együtt az AJKSZP-ben partner, BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiummal. Szakmai együttműködésünk alapjai a közösen képviselt alapelvek, és az ezeken nyugvó tevékenységeink: a tanulmányi eredményesség javítását nem a tanulási képességek és készségek adottságszerű oldaláról közelítjük meg (felzárkóztatás, tehetséggondozás), hanem a társadalmi környezetből adódó hátrányok felől; a személyiségstruktúrának megfelelő, differenciált, egyéni fejlesztést tűzzük célul; támpontokat kínál és tapasztalatszerzésre ad alkalmat az egyéni fejlesztés módszereinek és eszközeinek biztosításával, amelyek hasznosíthatók lehetnek a célcsoporton kívüli tanulói kör pedagógiai munkájában is; komplex intézményi program szükséges az iskola és a kollégium szoros együttműködésére építve; komplex és összehangolt szakmai hátteret kell kialakítani a tanulási és szociális kompetenciák együttes fejlesztése érdekében. 65

66 A kapcsolattartás felelősei az intézmény részéről az igazgató és a programfelelős, a kollégium részéről a programfelelős. A közös feladatokból adódóan szorosabb kapcsolatot tartanak fenn az Arany János Kollégiumi-szakiskolai Programban patrónustanárként dolgozó kollégák a kollégiumi nevelőtanárokkal: Napra készen figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi előmenetelét, iskolai hiányzásait. A kollégiumi kollégák részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken. A patrónustanárok részt vesznek a kollégiumi szülői értekezleteken. A tanév folyamán rendszeres időközökben értékelő esetmegbeszéléseket tartanak Az iskola és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái Iskolánkban a szakképzésben résztvevő diákok tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással végzik feladataikat a külső gyakorlóhelyeken. Tanulószerződéssel azok a diákok dolgoznak, akik olyan szakmát tanulnak, amelyeknek szakképzési kerettanterve előírja ezt számukra. Együttműködési megállapodással azok a tanulók gyakorolhatnak, akik kizárólag összefüggő nyári szakmai gyakorlatot teljesítenek a szorgalmi időszak után. A székhelyiskolai szakképzésben résztvevők együttműködési megállapodással vagy tanulószerződéssel, még a tagintézményben tanulók minden szakmában tanulószerződéssel kerülnek a külső gyakorlóhelyekre. A munkahelyi gyakorlat célja, hogy a diák elsajátítsa a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati tudáselemeket és kompetenciákat, valamint felkészítsen a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészére. Mindezen túl bemutatja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák szintjét, tartalmát, minőségét mintegy munkaköri leírást tárva diákjaink elé. A tanulószerződések megkötése és az együttműködési megállapodások ellenjegyzése a helyi Kereskedelmi és Iparkamara feladata. Tanulószerződést csak az a gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. A kamara által folytatott akkreditációs folyamat célja az, hogy megállapítsa, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezik a képzés folytatásához szükséges személyi és tárgyi 66

67 feltételekkel, alkalmazva a szakképzésre kiadott kerettantervet, és ismeri az elméleti képzést biztosító iskola helyi tantervét. A munkahelyekkel az iskola képviselője személyes kapcsolatot tart, részt vesz a tanulócsoportok kialakításában, figyelemmel kíséri a munkavégzés feltételeit, ügyel arra, hogy a tanuló semmilyen hátrányt ne szenvedjen a gyakorlat során. Évente az iskola találkozót szervez a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, ahol az egyes munkahelyeken szerzett tapasztalatokat osztják meg egymással és az iskolával. Az értesíti a gazdálkodó szervezetet, ha egy tanuló tanulóviszonya megszűnik. 13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján állapítjuk meg. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és/vagy a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a 250 órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át hiányozta, 67

68 f) a 9. évfolyamtól kezdődően a Nat.ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak %-át hiányozta, g) egy adott tárgyból mulasztása meghaladja az órák 30 %-át és meglévő jegyei alapján nem osztályozható, h) vendégtanuló. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. i) átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző évfolyamokon a szervezett beszámoltató vizsga is. Egy osztályozó vizsga a b) pontban meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti követelményei megegyeznek a kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tárgyra vonatkozó követelményeivel. A tanulók és a szülők az iskola elvárásairól a szaktanártól és a helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgák teljesítésének határideje az első félévi osztályozó értekezlet napja, illetve a tanév végi osztályozó értekezlet napja. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsga elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. 68

69 Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsga egyéni megítélés alapján írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Előkészítése, lebonyolítása és értékelése a szakmai munkaközösségek feladata. A különbözeti vizsga szükségességéről az igazgató dönt. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A különbözeti vizsga formáját tekintve lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő, illetve gyakorlati vizsga. A tanuló 3 tagú bizottság előtt vizsgázik, melynek tagjai: a kérdező tanár, az elnök és egy szaktanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek, és az iskola igazgatója is aláír. Sikertelen különbözeti vizsga után a tanuló javító különbözeti vizsgát tehet, és annak sikeressége esetén tanulmányait a megkezdett évfolyamon illetve osztályban folytathatja. Különbözeti vizsga olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből tehető, melynek ismerete feltétele a továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek, vagy a tanuló eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamba jelentkezik, illetve tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hozni a jelentkező tanuló ügyében. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell alkalmazni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 69

70 Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, c) a különbözeti vagy az osztályozó vizsga követelményeit nem teljesítette Szakmai gyakorlatból javítóvizsga akkor tehető, ha a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezte. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök. Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. A javítóvizsga értékelése: A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - gyakorlati vizsgán vagy - mindkettőn, illetve mindhárom nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. 70

71 A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Vizsgaszabályzat A vizsgaszabályzat jogi kerete a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, megnevezésének, lebonyolításának, iratkezelésének, dokumentálásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet paragrafusai tartalmazzák. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az érettségire és a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályokat. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait (szaktanár, kérdező tanár) az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 71

72 A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt tantermekben zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanulmányok alatti vizsga lehet csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsga megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 72

73 A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A vizsgáról készült jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 73

74 A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A gyakorlati vizsgafeladatokat legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. 74

75 A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) tájékoztatjuk. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát nem tagadható meg abban az iskolában, 75

76 amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál, melynek eredményét a naplóban az írásbeli résznél kell bejegyezni. Így az osztályozó vizsga érdemjegye az évközi jegyek valamint az utolsó hónap anyagából tett beszámolóból számítandó ki, melyet az osztálynapló év végi osztályzata rovatában kell rögzíteni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. 76

77 Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgyból az óralátogatás alól. Amennyiben továbbra is részt vesz az órákon (szinten tartás céljából), vagy írásban kéri az emelt szintű képzést, és ott érdemjegyet szerez, a bizonyítványba a tanuló kérésére fakultatív tantárgyként bekerülhet az érdemjegy, de nem számít pontvivőnek. Ha folytatja tanulmányait szinten tartás céljából vagy az emelt szintű felkészítésen, számára ugyanúgy érvényesek a tanórán való megjelenés szabályai, a házirend előírásai, csak úgy, mint a kötelező órák esetében. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 77

78 Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Magántanulók értékelése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében 78

79 kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 14. Felvétel és átvétel más iskolából Az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. Más képzési rendszerű középfokú oktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak kötelessége sikeres különbözeti vizsgát tennie azokból a tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban nem tanult. A különbözeti vizsga tételére az intézmény igazgatója ad engedélyt, szervezéséről, lebonyolításáról a szakmai munkaközösség gondoskodik. Amennyiben a tanuló sikertelen különbözeti vizsgát tesz, tanulmányait az adott osztályban illetve az adott évfolyamon nem folytathatja. 15.Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása minden állampolgár alapvető feladata, amelyet már fiatal korban meg kell tanulni. A mindennapok során tanulóink számos alkalommal találkoznak potenciális veszélyforrásokkal, amelyek akár súlyosan károsíthatják saját ill. társaik egészségét. Legfontosabb célunk, hogy az elsősegély-nyújtási ismeretek birtokában a tanulóink képesek legyenek olyan beavatkozásra, amely hirtelen egészségkárosodás esetén elhárítja, megakadályozza a további állapotromlást. Legfontosabb szerepe, hogy a megtanultak helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, amely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Célunk. hogy a tanuló az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja; 79

80 csak azokat a beavatkozásokat végezze el, amiben az adott helyzetben feltétlenül szükség van; képes legyen a beavatkozások helye sorrendjét megválasztani; képes legyen telefonon segítséget hívni; ismerje fel az életet közvetlenül veszélyeztető állapotot. Elsősegély-nyújtási terv: évfolyamon felmérjük a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteit. felelős: az iskolaorvos mellett dolgozó ifjúsági védőnő és az osztályfőnökök 2. a kilencedikes osztályfőnöki tanmenetbe beépítjük ezeknek az ismereteknek az elsajátítását (3 óra) felelős: osztályfőnökök 3. az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása osztályfőnöki órákon felelős: osztályfőnökök, ifjúsági védőnő 4. az elsősegély-nyújtási ismereteket évente szinten tartjuk egy-egy osztályfőnöki óra keretében 5. az iskolai napok (Táncsics Napok, Keri Napok) keretében alkalmat találunk az ismeretek gyakorlására a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének meghívásával 6. rendszeresen részt veszünk a Magyar Vöröskereszt által szervezett vetélkedőkön Az elsősegély-nyújtási órák témái: A vérkeringés, szívműködés vizsgálata Légzőmozgások ellenőrzése Légutak felszabadítása Befúvásos lélegeztetés Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése Sérülések elsősegélye: zárt sérülés, nyílt sérülés Vérzéscsillapítás Kötözések Mérgezések 80

81 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Táblázat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 7. sz. melléklete(kimenőben) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a kötelező (minimális) és a hiányzó eszközökről, felszerelésekről 1. sz. mellékletben található. Az intézmény által elkészített fejlesztési terv alapján a fenntartó készítette el azt az ütemtervet, - az OH engedély alapján - amelyben meghatározták, hogy középtávon milyen módon és időbeli ütemezésben valósulnak meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék rendelkezései. A kompetencia alapú oktatás bevezetésekor a tagintézményben törekedtünk a megfelelő tankönyvek kiválasztására. A programcsomagok adoptálásakor előnyben részesítettük azokat, amelyek számolnak a tanulók különböző ütemű fejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával, megfelelnek az intézmény tanulói összetételének. Az élethosszig tartó tanulás és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez az egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtésére törekszünk, amelynek eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és csoportos tanulási folyamatra helyeződik. 81

82 HELYI TANTERV "Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják. (Konfuciusz) Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. Fejlesztési területek 1.1 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy diákjaink a középiskolai tanulmányaik végén rendelkezzenek a felsőoktatásban alapkövetelményként megjelenő korszerű, versenyképes tudással, és a munkahelyeken elvárt szakmai ismeretekkel, valamint elvárjuk, hogy szolidárisak, empatikusak, nyitottak, befogadóak legyenek. Mutassanak segítőkészséget, legyenek érzékenyek egyes szociális jelenségek iránt, vegyenek részt aktívan a rászorulók segítésében. Ennek érdekében törekeszünk az egymás segítésén, a kooperativitáson alapuló módszerek elterjesztésére az oktatásban-nevelésben. Ezt a célt tartjuk szem előtt a tanításon kívüli nevelési formák, így a kirándulások, színház-és múzeumlátogatások, hangversenyek alkalmával. Támogatjuk az Iskolai Diákönkormányzat érdekérvényesítő törekvéseit, programjait. A diákokat egymás segítésére, a közös munkára, együttgondolkodásra, partnerségre ösztönözzük. Elvárjuk, hogy diákjaink részt vegyenek olyan tevékenységekben, amelyek mások (idősek, rászorulók, betegek) segítésén alapulnak. A közösségi szolgálat során tanulóink olyan élethelyzetbe kerülhetnek, melyben szociális érzékenységük fejlődik, megismerik a közösségben való tevékenység erejét, és az ily módon szerzett tudásukat életük során jól 82

83 hasznosíthatják. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. 1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanterveinkben (elsősorban a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, tárgyakban) alapvető feladatként jelöljük meg a nemzeti identitástudat kialakítását és erősítését. Erre a hagyományos tematikai és módszertani lehetőségeken, így a szerzők, művek, korszakok stb. megismertetésén túl a tanórákon kívüli egyéb oktatásszervezési formák, kirándulások, múzeumi és könyvtári foglalkozások, versenyek, szakmai gyakorlatok is lehetőséget kínálnak. A székhelyintézményben folytatjuk a Táncsics Napok immár több évtizedes hagyományát. A rendezvények idején az osztályok képviselői megkoszorúzzák Táncsics mellszobrát az aulában. Ösztönözzük az osztályokat, hogy a kirándulások során ismerkedjenek meg Magyarország ismert és a tanulók számára eddig ismeretlen értékeivel, helyszíneivel, illetve a határon túli magyarság éltével. A kirándulások során alkalmat teremtünk arra, hogy ők maguk is előre felkészüljenek az adott táj vagy település történelméből, nevezetességeiből. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg iskolánk történetét, volt tanárait, diákjait, értsék meg a Táncsicsnak mint szakképző intézménynek a városban, a megyében betöltött szerepét. Törekszünk arra, hogy a hozzánk kerülő új tanulók megismerjék az intézmény múltját. Erre a Keri Napok és a Táncsics Napok kiváló alkalmat biztosítanak. A történelem és irodalom órákon megismertetjük diákjainkat a regionális kultúrával, kitérve azokra az alkotókra, akiknek munkássága Nógrád megyéhez köthető. Rendezvényeinken és az osztályfőnöki órákon, pályaválasztási fórumokon, más alkalmak során vendégül látjuk régi diákjainkat, hiszen pályájuk, sikereik mintául szolgálnak a mai diákok számára. Nemzeti ünnepeinken és az iskolai emléknapokon az iskolához és az alkalomhoz méltó színvonalon tartjuk meg megemlékezéseinket. Az ünnepségeket a felkészítő tanárok és a diákok egyaránt rendkívül komolyan veszik, tudásuk és tehetségük legjavát adják. Az iskolai ünnepek (jelvénytűzés szalagavató, ballagás) is értékes hagyományainkká váltak, és az összetartozás 83

84 élményét erősítik. Ezek az alkalmak a sikeres produkciók fölött érzett közös örömöt is jelentik, illetve fontos szerepet játszanak az ismereteken alapuló nemzetfogalom kialakításában. 1.3 Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Arra törekszünk, hogy az iskolai élet egészét az átlátható, szabályozott és demokratikus működés jellemezze. Minden végzős diákunknak birtokában kell lennie mindazoknak az alapvető ismereteknek, amelyek nélkül az aktív állampolgári lét nem képzelhető el. A tantárgyi ismeretek is fontosak, de mellettük tudatosítanunk kell a tanulókban az iskola mindennapi tevékenységében meglévő demokratikus alapvonásokat, lehetőségeket. A tanulók megismerik demokratikus alapjogaikat és kötelességeiket, alkalmat kapnak a véleménynyilvánításra, részt vesznek az iskolai önkormányzat (diákönkormányzat), munkájában. Minden lehetséges segítséget megadunk a diákönkormányzat mind szélesebb körű elfogadottsága, sikeres működése érdekében. Fenntartjuk és fejlesztjük a kapcsolattartás formáit: ennek érdekében az iskola vezetése rendszeresen találkozik a diákönkormányzat elnökével és igény szerint az osztályok képviselőivel. A diákságot és a szülőket partnernek tekintjük, véleményükre kíváncsiak vagyunk. Iskolai ünnepélyeinkre meghívjuk a szülők képviseletében a szülői választmány elnökét. Támogatjuk a szülői munkaközösség kezdeményezését, az évente megrendezendő Táncsics Gálát, melyen tehetséges diákjaink lépnek fel. Rendszeresen képviseljük iskolánkat a városi szintű ünnepségeken. Az állami ünnepeinkről rádiós megemlékezést tartunk. A székhelyiskolában március 15-e nemcsak nemzeti ünnep, hanem a Táncsics Napok zárása is, ezért ennek megünneplése a József Attila Művelődési és Konferencia-központban történik. 1.4 Gazdasági, pénzügyi nevelés Az iskolánkban folyó szakképzés jellegéből adódóan a modern piacgazdaság, a pénzügyi, makro- és mikrogazdasági folyamatok megértésének érdekében gazdasági ismereteket tanítunk az alsóbb évfolyamokon minden osztályban. Fontos, hogy a tanulók gazdasági kérdésekben felelősen dönteni tudó állampolgárokká, tudatos fogyasztókká váljanak, akik 84

85 kellően fel vannak vértezve ismeretekkel, jártassággal a piaci viszonyok között, és el tudnak igazodni a mindennapi pénzügyek, a fogyasztói társadalom világában. A felelős gondolkodásra, állampolgári létre való felkészítésben fontos az osztályfőnök munkája, de az osztályfőnöki óra időbeli korlátai miatt legalább ilyen hangsúlyosan szerepelnek ezek a kérdések a tanórán kívüli tevékenységekben és az iskolai közösségi szolgálat során. 1.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés programját a pedagógiai program külön fejezete részletesen is tartalmazza. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek olyan életvitelre, amelynek során tájékozottan és tudatosan dönteni tudnak környezeti kérdésekben. Életük, fogyasztási szokásrendszerük legyen környezettudatos, törekedjenek a természeti értékek megóvására. A hagyományos tantárgyi keretek is módot adnak a környezeti gondolkodás fejlesztésére, a környezetvédelmi szempontok tanítására. Ebben különösen nagy szerepe van a fizika, kémia és biológia szaktanároknak. Az iskolának más formában is hozzá kell járulnia a környezeti neveléshez. A kirándulások alkalmával különösen sokat tehetünk azért, hogy a tanulók felismerjék a természeti értékeket, és tegyenek is környezetükért. A környezeti nevelés megvalósítását segíti a Regulus egyesülettel való együttműködés. 1.6 A tanulás tanítása, az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása Az iskolába érkező első éves tanulók már rendelkeznek valamilyen tanulás módszertani előzményekkel, különféle (jó vagy rossz) gyakorlattal, beidegződésekkel. Az iskola feladata annak tudatosítása a tanulókban, hogy a tanulás sokrétű folyamat, amelynek nincsenek készen kapott modelljei, és ezért mindenkinek magának kell kialakítania a megfelelő stratégiát. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a tanuló magára marad e téren: az iskola több módon is elősegíti az önálló tanulás szokásainak kialakítását, igaz, a kezdetektől fokozatosan mind önállóbb munkát várunk el a diákoktól. Osztályfőnöki órán, szakórákon megtanítjuk a tanulókat az önálló stratégiák kidolgozására, szorgalmazzuk az önművelés lehetőségeinek és szokásrendszerének megismerését és alkalmazását. Hangsúlyozzuk, hogy az ismeretszerzés nem ér véget a tanítási órán, hiszen a kirándulások alkalmával, a rendhagyó könyvtári órákon és a szakmai gyakorlatokon is tanulás zajlik. 85

86 A székhelyintézményben a nyelvi előkészítős 9NY osztályosok számára tanulás módszertani foglalkozásokat tartunk heti egy órában, egy éven keresztül. Ennek keretében gyakorlati feladatokkal, technikák begyakoroltatásával kívánunk segítséget nyújtani a tanulás önálló stratégiájának kialakításához, az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A felzárkóztató foglalkozásokon részt vevő és a tanulószobás diákok közül a tanulási nehézségekkel küzdők számára szervezünk hasonló foglalkozásokat, melyek célja a helyes módszerek kialakítása és a felzárkóztatás elősegítése, a lemorzsolódás csökkentése. 1.7 Testi és lelki egészségre nevelés A középiskola követelményrendszeréből adódó szellemi terhelés miatt különösen fontos szempont a tanulók egészségének megóvása, a helyes életviteli stratégiák elsajátítása, a rendszeres testmozgás biztosítása. Az iskola adottságai, elhelyezkedése, az épület jellege miatt elsősorban beltéri sportolásra van lehetőség. A meglévő, nem túl kedvező lehetőségeket az iskola sokrétűen használja ki. A testnevelés óraszáma eléri a törvény által előírt minimális szintet. A tornatermek mérete és felszereltsége ugyan korlátozza a mozgásformákat, de igyekszünk hatékonyan kihasználni lehetőségeinket. Támogatjuk mindkét tagintézményben a diáksport egyesületet. Részt veszünk a diákolimpia versenyein és a városi, megyei szinten szervezett sportprogramokon. Tehetséges sportolóink kiemelt támogatást élveznek. Iskolánkban nagy hagyománya van a mozgáskultúrának, a sportéletnek.. Az egészségmegőrzésben, a tanácsadásban és a közvetlen gondozásban is kiemelkedő szerepe van az iskola-egészségügyi ellátásnak. Az intézményben hetente egyszer védőnő tevékenykedik, diákjaink rendszeresen vesznek részt szűrővizsgálatokon. Az osztályfőnöki órákon drogprevenviós előadásokat tartunk, gyakran külső előadó, szakember közreműködésével. A tagintézmény diákjai a Keri Napokon és a Táncsics Napokon bemutatót tartanak az egészséges étkezésről. 86

87 1.8 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése A NAT műveltségi területein, a nevelés és oktatás pedagógiai szervezésével törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezésére törekszünk a tanórákon. A tanulás tanításának céljai között szerepel az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás folyamatos fejlesztése, mások véleményének elfogadása és tiszteletben tartása. A helyes énkép, önismeret az egyén önmagához és társaihoz való viszonya, önmagáról alkotott képe, elhelyezése az adott közösségben elengedhetetlen része a helyes pályaválasztásnak. A tanórákon és a tanórákon kívüli lehetőségekkel élve gondoskodni kell arról, hogy a tanulóik kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célkitűzésünk, hogy diákjaink ismerjék meg önmagukat, lehetőségeiket és képességeiket, alakuljon ki bennük az önkontroll, az önállóság és az önfejlesztés igénye. 1.9 Médiatudatosságra való nevelés Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, a megfelelő intézményi kommunikációs, információs kultúra kialakítása, fejlesztése, amely a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, felfogását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, közvetítését szolgálja. A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Célunk, hozzásegíteni diákjainkat, hogy képesek legyenek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő stratégiával rendelkezni a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanórákon használt munkaformák alkalmával számos lehetőség adódik ennek elsajátítására Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb 87

88 pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.szakképző intézmény lévén a szakmai gyakorlatokon diákjaink kezdettől fogva részesei a mindennapi munkavégzésnek, a gyakorlatban sajátítják el azokat a készségeket, melyek alkalmassá teszik őket a munkavállalásra és végzésre. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A változatos munkaformák nemcsak élvezetesebbé teszik a tanórát, de felkészítik a tanulókat a munka világában elvárt magatartásra is. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez el-engedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munka-képesség) Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, 88

89 segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is A családi életre nevelés A tanulók tudatosan kell, hogy készüljenek a felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártasságot szerezzenek a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsák ki egyéni munkamódszereiket, melyhez segítséget kapnak a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A biológia, a kémia, a fizika órákon megismerik a háztartásban, a közvetlen környezetükben alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. A szakmai, elsősorban gazdasági órákon megtanulják, hogy a család gazdasági közösség is: megtanulják rendszerezni szükségleteiket, megismerik a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. A biológia órákra illetve az osztályfőnöki órákra külső előadót hívunk a családtervezéssel kapcsolatos tájékoztatás céljából, és tájékoztatást kapnak arról, mit tehetnek az esetleges krízishelyzetekben. Fontos, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak a családtervezéssel kapcsolatosan, tanulják meg a családon belüli jelenlegi és jövőbeli szerepüket értelmezni. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola tantárgyi rendszere és óraterve 1. A SZÉKHELYISKOLA 1.1 A nevelő, oktató és szakképző munka szakaszai Iskolánkban szeptember 1-től az új ágazati (közgazdaság, turisztika, ügyvitel) beiskolázásnak megfelelően folyik a képzés évfolyamon a közismereti, ill. 89

90 szakképzési kerettantervek alapján. Erre ráépül 1 éves az ágazathoz tartozó OKJ-s szakma megszerzése. A közgazdaság és turisztika ágazatba tartozó osztályaink kiegészülnek idegen nyelvi előkészítő évfolyammal, amelyben a nyelv mellett az informatikai oktatás is emelt óraszámmal történik. Az új szakképzési osztályok mellett továbbra is képezünk 2 évben érettségire épülő szakmákban a munkaerő-piaci igényekhez igazodva A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (Kimenő rendszerben) Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és az egyes szakmák képzési idejétől valamint az oktatás munkarendjétől függően egy vagy két szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai: az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (9-12. (13.) középiskolai évfolyam) a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (1/13-2/14. szakképzési évfolyam) Ez a szakaszolás azt jelenti, hogy azok a tanulók, akik szeptember 1-jét követően kezdik meg tanulmányaikat szakközépiskolánkban a (13.) évfolyamon közismereti tantárgyakat és szakmai alapismereteket tanulnak, szakmai képzésben pedig az érettségit követően, az 1/13. és 2/14. évfolyamokon vesznek majd részt. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a középiskolai évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok átadására is sor kerüljön. A évfolyamon a szakmai orientáció keretében a Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek (gazdasági környezetünk) tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. A gazdasági- 90

91 szolgáltatási orientációs gyakorlatok tantárgy amely magában foglalja a gépírást, az informatikát, a viselkedéskultúrát és a kommunikációt tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei. A gazdasági szolgáltatási orientáció azonos a közgazdasági, ügyviteli és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozásban. A évfolyamon történik, a szakmacsoportos alapozó oktatás, melynek során a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése és az érettségi utáni szakképzés megalapozása a cél. A közgazdasági szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) és az Üzleti gazdaságtan tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás üzleti gazdaságtan gyakorlat órákon irodai körülmények között folyik. Az ügyviteli szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozás Gazdasági ismeretek, Titkári ismeretek és Szakmai idegen nyelv tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás az Információkezelés (gépírás és levelezés) és az Informatika alkalmazása tantárgyak keretében zajlik, irodai körülmények között. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban az alapozó ismeretek: a Vendéglátás, turizmus ismeretek, a Szállodai ismeretek és a Marketing. Alapozó gyakorlatként Vendéglátó gyakorlati órákon ismerkednek a szakma fogásaival. Az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv, továbbá a közép- és emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják. A középiskolai nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. (13.) évfolyamon fejeződik be. A középiskolai évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat a pedagógiai program részét képező helyi tanterv alapján végezzük. Helyi tantervünk az érettségi vizsga követelményeire épül. Tanulóink a középiskolai évfolyamokon felkészülnek az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és előkészülnek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakmai előkészítés tehát két szakaszban valósul meg. 91

92 Az első szakasz a (10-11.) évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A második szakasz a (12-13.) évfolyam, ahol megtörténik a közgazdasági, az ügyviteli, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmai alapozása, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban, a szakképzési évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat az iskola pedagógiai programjának szerves részét képező szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. Tanulóink a évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző kurzus követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott érettségire épülő (közép- v. emelt szintű) szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk igazgatója a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. -ában foglaltaknak megfelelően minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyása után közzé teszi azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, hogy közép vagy emelt szintű felkészítést igényelnek-e az érettségi vizsgára. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy az oktatásszervezést figyelembe véve előreláthatólag az adott tantárgyat melyik pedagógus fogja tanítani. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 1.4 Érettségi tantárgyak Középszint Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ágazati képzés esetén a szakmai tantárgyból 92

93 Középszint Választható tantárgyak Közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek Üzleti gazdaságtan Ügyviteli alapismeretek Fizika Földrajz Második idegen nyelv Informatika Biológia Testnevelés Emelt szinten választható tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek Üzleti gazdaságtan Vendéglátás idegenforgalmi alapismerete Ajánlások az emelt szintű érettségire történő felkészítés választásához Magyar nyelv és irodalom 1) Legalább jó (4) osztályzat a tantárgyakból a 9. évfolyam végén és a 10. évfolyamon félévkor A évfolyam követelményszintjének megfelelően: 2) A tantárgyak fogalomkészletének ismerete, azok felismerésére, alkotására való képesség 3) Jártasság a különböző kommunikációs helyzetnek és műfajnak megfelelő szövegfajták alkotásában 4) Irodalmi és nem irodalmi szövegek elemzésére és értelmezésére való képesség 5) Kritikus és kreatív gondolkodási irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésekben 93

94 6) A reflektálás képessége egy jelenségre, korjelenségre 7) Gyakorlottság az irodalomtörténeti és elméleti, valamint a nyelvi ismeretek alkalmazásában (történeti, műfaji, tematikai, motivikus összefüggések feltárása, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási ismeretek) 8) Általános tájékozottság 9) A házi olvasmányokat meghaladó olvasottság 10) Memoriterek ismerete 11) Önálló problémakezelés 12) A személyes véleményformálásra való képesség 13) Az IKT nyújtotta lehetőségek kritikus alkalmazása 14) Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazására való képesség 15) A köznyelvi norma biztos ismerete 16) Igényes szókincs, kifejező stílus 17) Biztos helyesírás 18) Olvasható kézírás, rendezett íráskép 19) Szóbeli kifejezőkészség 20) Helyesen alkalmazott vokális és metakommunikáció Történelem 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat 2) Ne legyen más tantárgyakból elégtelen jegye 3) Érdeklődés a tantárgy iránt 4) Olvasottság 5) Munkabírás és munkaszeretet 6) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Idegen nyelv 1) Legalább 4-es eredmény a választott idegen nyelvből 2) Vállalja az idegen nyelv tanulásához kapcsolódó kötelezettséget (nem egy évre szól) 3) Céljai vannak az adott nyelvvel (pl. emelt szintű érettségi, nyelvvizsga) 4) Fejleszteni szeretné nyelvtudását és erre késztetést érez B1 szintű nyelvtudással rendelkezik: 94

95 Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. 5) Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről, és céljairól. Röviden meg is tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit. Matematika 1) Azoknak a diákoknak javasoljuk, akik szeretnének továbbtanulni olyan felsőbb fokú intézményben, ahol szükségük lesz szélesebb körű és elmélyültebb matematikai ismeretekre. 2) A kiegészítő ismeretek elsajátítására csak akkor van esélyük, ha rendelkeznek előzetes ismeretekkel, ezért szükségesnek tartjuk a legalább közepes osztályzatot. Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Legalább jó tantárgyi osztályzat elméleti gazdaságtanból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 95

96 2) Legalább jó tantárgyi osztályzat üzleti gazdaságtan elméletből és gyakorlatból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, vendéglátási, idegenforgalmi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 3) Önálló problémakezelés 4) Szóbeli kifejezőkészség 5) Kritikus és kreatív gondolkodás 6) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 7) Érdeklődés a tantárgy iránt 8) Munkabírás és munkaszeretet 9) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Fizika fakultáció /középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés/ Azoknak a diákoknak ajánlott, akik természettudományi, műszaki, informatikai, egészségügyi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább 4-es tantárgyi osztályzat a tantárgyból 2) Folyamatos otthoni ismétlés 3) Házi feladatok elkészítése, önálló gyakorlás, feladatmegoldás 96

97 4) Megbízható matematikai alapismeretek 5) Érdeklődés a fizika iránt 6) Fizika fejlődésének nyomon követése, aktualitások (médiumok) Iskolánkban tantárgyfelosztásban szereplő, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében tervezett és a tantárgyfelosztásban megjelenő, heti rendszerességgel végzett tanórai vagy tanórán kívüli egyéni vagy csoportos foglalkozások, amelyek a diákjaink fejlődését szolgálják a következők: tehetséggondozás osztályonként 1 óra/hét felzárkóztatás osztályonként 1óra/hét korrepetálás igény vagy elmaradás miatt 1óra/hét szakkör 1-1 óra sportkör tömegsport 2-2 óra NYEK osztályoknál az NY évfolyamon matematikai készségek fejlesztése csoportbontásban 1+1 órában érettségi tantárgyakból érettségi előkészítő heti 1 óra polgárvédelem 1 óra/hét francia szakkör 2 óra/hét fogyasztóvédelem 1 óra/hét csecsemőgondozás 1 óra/hét vöröskereszt 1 óra/hét röplabda 2óra/hét tömegsport 2 óra/hét kézilabda 2 óra/hét íjászat 2 óra/hét versenyfelkészítés 1 óra/hét (ügyvitel, elméleti és üzleti gazdaságtan) ECDL vizsgafelkészítés nyelvvizsga felkészítő szakmai idegen nyelv a NYEK osztályokban programozás Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny felkészítés Kazinczy Szépkiejtési Verseny felkészítés 97

98 színjátszókör énekkar rajz szakkör szakmai szakkörök 98

99 1.5. Óratervek - székhelyiskola A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Tantárgyak NY 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika idegen nyelv idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak - 6 ( ) 7 ( ) 8 ( ) 11 ( ) Összesen: Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük. 99

100 V ál la lk oz ás fi n. és ad Könyvelés számítógépen Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek 2-3, Ügyviteli gyakorlatok 0,5 2 0, Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi ismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Könyvelés számítógépen óvállalkozásfinanszírozás

101 Proj ektfina nszí rozá s Foglalkozatás I Foglalkoztat ás II Könyvvezet és és beszámolók észítés Munkahelyi egészség Gazdi fel. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozási finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallásgyakorlat Gazdálkodási ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság 0, Számvitel Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I Projekt-finanszírozás

102 Projektfolyam atok követése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Projekt-finanszírozás gyakorlat Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

103 Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Tantárgyak NY 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika idegen nyelv idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak - 6 ( ) 7 ( ) 8 ( ) 11 ( ) Összesen: Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük. 103

104 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Foglalkoztatá s I Foglalkozt atás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I Gazdasági és jogi alapismeretek 2-3, Ügyviteli gyakorlatok 0,5 2 0, Általános statisztika Statisztikai gyakorlat

105 Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció Banki és ügyfélkapcsolati A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban kommunikáció Banki értékesítési ismeretek Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban Polgárjogi alapfogalmak ,5 - Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog ,

106 Független biztosítási közvetítői működés Biztosítástechnikai feladatok ellátása Biztosítási piac termékeinek értékesítése Befektetési piac termékeinek értékesítése Banki piac termékeinek értékesítése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat ,5 Független biztosításközvetítői működés elmélete

107 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése Speciális ügyintézői feladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői gyakorlatok ,5 Bankjegyismeret ,5 - Bankjegyvizsgálat gyakorlata ,5 Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

108 Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: Vállalkozási és bérügyintéző Tantárgyak NY 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika idegen nyelv idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak - 6 ( ) 7 ( ) 8 ( ) 11 ( ) Összesen: Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük. 108

109 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv

110 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gazdasági és jogi alapismeretek 2-3, Ügyviteli gyakorlatok 0,5 2 0, Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Kis - és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlaton

111 Társadalo mbiztosít ási szakfelad atok ellátása Bérügyi feladatok ellátása Munkaerő gazdálkodás Vállalkozás finanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetési feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalombiztosítás

112 TB gyakorlat Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

113 Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve szeptember 1-től és szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: Turisztikai szervező és értékesítő Tantárgyak NY 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika idegen nyelv idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak - 6( ) 7( ) 8( ) 11( ) Összesen: Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük. 113

114 Turisztikai latin Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

115 Turisztikai termékkínálat értékesítése Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. 1,5-1, Marketing alapjai , Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

116 Turisztikai vállalkozások működtetése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozási ismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

117 Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: Idegenvezető Tantárgyak NY 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika idegen nyelv idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak - 6( ) 7( ) 8( ) 11( ) Összesen: Szülői hozzájárulás alapján a matematika tantárgy óraszámát felzárkóztatás/tehetséggondozás miatt 1+1 órával megemeltük. 117

118 Turisztikai erőforrások bemutatása Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki Foglalkoztatás I Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet 1, , Vendéglátás és

119 Idegenvezetés Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai latin Turisztikai kommunikáció szálláshelyismeret A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai , Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I Országismeret II Idegenvezetés gyakorlat

120 Idegenvezetői adminisztráció Idegenvezetés módszertana A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

121 A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: Ügyviteli titkár Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Irodalom Magyar nyelv 2(2+2) Történelem Etika Idegen nyelv 4+4(+4) 4+4(+4) 4+4(+4) 4+4(+4) Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak 6( ) 7( ) 8( ) 11( ) Összesen: 35+16(+4) 36+21(+4) 35+19(+4) 35+21(+4) 121

122 Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás és dokkész., iratk. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Gyak. Gyak. Elm. Elm. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Elm. Gyak. Iskolai Elm. Gyak. Gépírás és iratkezelés gyak Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 0, Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és bitzonság biztonság 0,

123 Hivatali komm. magyar.id ny Rendezvényprogramszerv Titkári ügyintézés Foglalkozt atás I Foglalkozt atás II. Foglalkozatás II. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dok. alapjai Rendezvény és program dok. alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv Közismereti órák Szakmai órák összesen

124 Összesen

125 A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: Irodai asszisztens Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Irodalom Magyar nyelv 2(2+2) Történelem Etika Idegen nyelv 4+4(+4) Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak 6( ) 7( ) 8( ) 11( ) Összesen: 35+16(+4) 36+21(+4) 35+19(+4) 35+21(+4) 125

126 Gépírás-és dokumentu mkészítés és iratkezelés Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és bizt. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat 5 éves képzés 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II ,5 - Foglalkoztatás I Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

127 Irodai asszisztensi feladatok Gyorsírás és jegyzökönyvv Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek 0, Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai , Időgazdálkodás

128 Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

129 A négy évfolyamos informatika ágazati osztály óraterve szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: Gazdasági informatikus Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Irodalom Magyar nyelv 2(2+2) Történelem Etika Idegen nyelv 4+4(+4) Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak 6( ) 7( ) 8( ) 11( ) Összesen: 35+16(+4) 36+21(+4) 35+19(+4) 35+21(+4) 129

130 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai óraszámok Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II ,5 0,5 Foglalkoztatás I. (Nyelv)

131 Hálózatok, programozás és adatbázis kezelés Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Információtechnológiai alapok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Információtechnológ iai alapok Információtechnológ iai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés 0, Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I

132 Informatika alkalmazása Gazdasági alapok és rendszerszervezés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek közgazdaságtan válli tervezés ált és üzleti stat számvitel pénzügyi ism jogi ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat vállalati gazdaságtan gyakorlat statisztika gyakorlat számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat , Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat ,5 132

133 Számviteli információs rendszerek gyakorlat Gépírás Közgazdaságtan Jogi ismeretek Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

134 Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Tantárgyak évfolyam Emelt évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam szintű órák Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés idegen nyelv idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia egészséges életmód (9.) Kémia Informatika Testnevelés Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Gazdasági környezetünk Gazdasági-szolgáltatási gyakorlatok Információkezelés Közgazdasági Elméleti gazdaságtan szakmacsoportos alapozó Üzleti gazdaságtan ismeretek Közgazdasági szakmacsoportos gyakorlat Üzleti gazdaságtan gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret Kommunikáció nyilvános beszéd Összesen:

135 Az öt évfolyamos vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport óraterve a as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) Tantárgyak Emelt szintű órák évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia egészséges életmód (9.) Kémia Informatika Testnevelés Gazdaságiszolgáltatási orientációs ismeretek Gazdaságiszolgáltatási gyakorlatok Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos alapozó ism. Gazdasági környezetünk Információkezelés Vendéglátó és turizmus ism. Szállodai ismeretek Marketing

136 Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos gyakorlat Vendéglátóidegenforgalom gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret Kommunikáció nyilvános beszéd Összesen:

137 Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály Tantárgyak Emelt szintű órák évfolyam évfolyam évfolyam Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika 2,5 - - Kémia Informatika Testnevelés 2,5 2,5 2,5 Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Gazdasági környezetünk Gazdasági-szolgáltatási gyakorlatok Információkezelés Közgazdasági Elméleti gazdaságtan szakmacsoportos alapozó Üzleti gazdaságtan ismeretek Közgazdasági szakmacsoportos gyakorlat Üzleti gazdaságtan gyakorlat Összesen: , ,

138 Az öt évfolyamos vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály Tantárgyak Emelt szintű órák évfolyam évfolyam évfolyam Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika 2,5 - - Kémia Informatika Testnevelés 2,5 2,5 2,5 Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Gazdasági környezetünk Gazdasági-szolgáltatási Információkezelés gyakorlatok Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos alapozó ism. Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos gyakorlat Vendéglátó és turizmus ism. Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátóidegenforgalom gyakorlat Összesen: , ,

139 Ügyviteli szakmacsoport óraterve 12. évfolyam 2013 szeptemberétől (kimenő rendszerben) Tantárgy Kerettanterv szerinti kötelező óraszám Óraterv szerinti óraszám Középszint Emelt szint Magyar nyelv és irodalom 4 4 (3+1+1) +1 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2,5 2,5 Informatika* Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági ism. 1 1 Szakmai id. nyelv* Titkári ism.*

140 Ügyviteli szakmacsoportos gyakorlat Gépírás és levelezés* Informatika alkalmazása* Összesen 27,5 30,5+18 * csoportbontás 140

141 2. A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ-IPARI TAGINTÉZMÉNY 2.1. Az oktató nevelő-munka színterei Iskolánk szakközépiskolai és szakiskolai képzéssel is foglalkozik, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátásidegenforgalom, vendéglátás-turisztika szakmacsoportban. A tanítás általában osztálykeretben, saját tanteremben folyik, kivétel ez alól: - a gyakorlati képzés, - a számítástechnika oktatása, - az idegen nyelvi órák és más csoportbontást igénylő tárgyak oktatása, - a évfolyam választható tantárgyai. A tanulókat a 9. évfolyamra történt felvétel után osztályokba soroljuk iskolatípus és szakmacsoport szerint, az alábbi sémának megfelelően: Típus / szak Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom, vendéglátásturisztika szakmacsoport SZAKISKOLA Ksz Vsz SZAKKÖZÉPISKOLA K V 141

142 Szakközépiskolai képzés: A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Az egyes osztályok további csoportokra bomlanak: * a választott és tanulni kívánt idegen nyelv szerint; angol(os) csoport, német(es) csoport, évfolyamon a tanulók idegen nyelvi felzárkóztatása történik, ezért itt nem bontjuk a csoportokat, évfolyamon az azonos évfolyamra járó, azonos idegen nyelvet tanuló gyerekekből szervezzük a tudásszint szerinti újrakezdő, középhaladó és létszámtól függően haladó csoportokat, * ha az osztály összetétele indokolja, az év elején matematikából, informatikából mért tudásszint alapján: biztos, jól megalapozott tudással rendelkezők (matematika I. csoport), a sok tudásbeli hiányossággal, bizonytalansággal rendelkezők (matematika II. csoport), a évfolyamokon a jogszabályi keretek közt választható tantárgyakra történt jelentkezéstől függően földrajz, vagy biológia csoport, * gyakorlati tárgyak oktatásához szükséges csoportokra, szakma szerint. A NAT közös követelményeinek, a pedagógiai program alapelveinek, cél- és feladatrendszerének, a kerettantervnek, valamint a helyi tantervi programoknak megfelelő iskolai nevelő-oktató munka * a kötelező tanórai, * a nem kötelező (választható) tanórai és * a tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek rendszerére épül. A kötelező tanórai keretben ide értve a évfolyam jogszabályi keretek közt választható tantárgyait is történik az országos kompetenciamérésre, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára való felkészítés. 142

143 A évfolyamon négy évfolyamos általános műveltséget megalapozó kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozó oktatás érettségi vizsgával zárul. Személyi és tárgyi feltételeink alapján, ill. a diákok igényeinek megfelelően emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést vállalunk az alábbi tantárgyakból: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Kereskedelem és marketing alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalmi ismeretek A szakképző szakaszban a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket indítunk. Érettségire épülő választható szakmák jelenleg a Kereskedő és a Vendéglátásszervező-vendéglős. A évfolyamon tanulók esetében szeptemberétől szakközépiskolai kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazati képzés történik. A 12. évfolyam végén a közismereti tantárgyak mellett az ágazati szakmai tantárgyakból is kötelező érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A szakmai érettségi vizsga munkakör betöltésére jogosít. Az érettségi vizsga után rövidebb (egy éves) időtartam alatt megszerezhető az ágazatra épülő OKJ-s szakképesítés. Szakiskolai képzés: A szakiskolai szakképzés alapvető célja, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak. 143

144 A szakiskolai szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik szeptemberétől kilencedik évfolyamon az új szakképzési törvény szellemében, az új Országos Képzési Jegyzék alapján a duális szakképzésnek megfelelő szakiskolai képzés indul intézményünkben. Az évfolyamok száma háromra csökken. A közismereti órák aránya a teljes képzési idő egyharmadát teszi ki. Az órák zömében szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés történik. Tanulóink a 9. évfolyamon az iskolai tanműhelyekben sajátítják el a szakma alapjait. A sikeres szintvizsga után a évfolyamon tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezeteknél teljesítik gyakorlatukat, míg a szakmai elméleti és közismereti képzés az iskolai órákon történik. A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat eredményeképpen a szakiskolás diákjainknál a 2009/2010. tanévben szövegértés-szövegalkotás és matematika kompetencia területeken programcsomag bevezetésére került sor teljes tanórai lefedettségben, valamint a szociális-életviteli és környezeti kompetencia területen osztályfőnöki órák keretében történik a programcsomag bevezetése. Tanulóink csoportbontásban tanulják a matematikát, az idegen nyelvet és a szakmai gyakorlati tárgyakat. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program keretében minden évben osztályonként 4 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételére van lehetőségünk a 9. osztályba. A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése 144

145 Kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel 9.Ksz V 1. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Célok, Implementáció indikátormutatók éve Fenntarthatóság időtartama 2009/ / / / / /2015 Matematika Szövegértésszövegalkotás 9. Ksz 9. Vsz Ksz V 1. 9.Vsz 10. Ksz 10.Vsz Ksz V Vsz 9. Ksz 9. Vsz Ksz Vsz 10. Ksz 10.Vsz1.2. 1/9.V Vsz 1/9.V 2/10.V /10.V Kompetencia alapú oktatás B modul Egy választott kompetenciaterületen kompetencia alapú oktatás B modul Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül Matematika kompetenciafejlesztés fizika órán 9.V Szociális, életviteli kompetenciafejlesztés osztályfőnöki órán 9.K; 9.Ksz Magyar nyelv és irodalom 9.Ksz 9.V 9.V 9. KV 9. KV 9. V 10. K 11. K 12. K 10.Ksz 1/11. K 2/12.K 1/9.K 2/10.K 9.K 10. K 11. K 12.K 1/9.Vsz 9. Vsz 10. Vsz 9. Vsz 10.Vsz 10. Ksz 9. Ksz 10. Ksz 1/9. V 2/10. V Digitális taneszközök, tartalmak használata Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % Projekt Témahét A tanulás tanulása modul 145

146 Önálló A tanulás intézményi tanulása modul innováció kidolgozása megvalósítása 9. évfolyam Hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Jó gyakorlat átvétele Az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése IKT eszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban

147 2.2. Szakközépiskolai óratervek Kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazati szakközépiskolai képzés óraszámai szeptember 1-től Tantárgyak 9. évf. bontás 10. évf. bontás 11. évf. bontás 12. évf. bontás Magyar nyelv 4 0,5/0,5 4 0,5/0,5 5 0,5/0,5 5 0,5/0,5 és irodalom Idegen nyelvek 4 A/N 4 A/N 4 A/N 4 A/N Matematika 4 1/1 4 k/h 4 k/h 4 k/h Etika Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia egészségtan Földrajz 2 1 Művészetek 1 1 Informatika 2 1/1 2 1/1 1 1/1 1 1/1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti óraszám Szakmai tárgyak óraszáma

148 KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT szeptember 1-től kimenő rendszerben ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Emfk csoport Emfk 12. V. bontás Magyar nyelv KÉ-E Irodalom Történelem KÉ-E - Társadalom ismeret és etika Matematika KÉ-E GY/J Idegen nyelv KÉ-E A/N Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika VÉ-E K/H Fizika Kémia Biológia - 2 1* - 1* Földrajz - 2 1* - 1* - VÉ-K - Testnevelés, sport ,5 - - Osztályfőnöki Közismereti összesen: , Szakmai orientációs ismeretek kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Gazdasági környezetünk Szakmai orientációs gyakorlatok kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Gépírás K/H Gépírás, levelezés K/H Viselkedéskultúra /1 Kommunikáció /1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek Marketing Az áruforgalmi tev. terv., ir., el Közgazdaságtan Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gazdálkodási ismeretek /1 Az áruforgalmi tev. terv., ir., el /1 Az áruforgalmi tev. lebony /1 148

149 ÖSSZESEN , Nem kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv 1 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 1 V - Vizsga KÉ-E - Kötelező érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is VÉ-E - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is VÉ-K - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola nem biztosítja az emelt szintű felkészülést * - Földrajz tantárgyak közül a tanuló választása szerint az egyiket a évfolyamokon kötelezően tovább tanulja A kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport kerettanterve lehetőséget ad az iskolák számára, hogy az alapozó oktatás A ügyintéző típusú vagy B kereskedő típusú szakképzés előkészítését szolgálja. Tagintézményünk a kereskedő típusú szakmák alapozására vállalkozik, ennek megfelelően az alább óraszámokkal készít fel az érettségi vizsgára, ill. a szakképzésbe való belépésre. Az áruforgalmi tevékenység tervezés, irányítása, elemzése és az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása tantárgy a helyi tanterv óraszámai alapján beszámítható a szakképzési évfolyamba. VENDÉGLÁTÁS IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT szeptember 1-től kimenő rendszerben ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Emfk csoport Emfk 12. V. bontás Magyar nyelv KÉ-E Irodalom Történelem KÉ-E - Társadalom ismeret és etika Matematika KÉ-E GY/J Idegen nyelv KÉ-E A/N Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika VÉ-E K/H Fizika Kémia Biológia - 2 1* - 1* Földrajz - 2 1* - 1* - VÉ-K - Testnevelés, sport ,5 - - Osztályfőnöki Közismereti összesen: , Szakmai orientációs ismeretek vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban 149

150 Gazdasági környezetünk Szakmai orientációs gyakorlat vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban Gépírás K/H Gépírás, levelezés K/H Viselkedéskultúra /1 Kommunikáció /1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátó és turizmus ism Szállodai ism VÉ-E - Marketing Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Vendéglátó alapgyakorlat /1 ÖSSZESEN , Nem kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv 1 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek 1 1 V - Vizsga KÉ-E - Kötelező érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is VÉ-E - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is VÉ-K - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola nem biztosítja az emelt szintű felkészülést * - Földrajz tantárgyak közül a tanuló választása szerint az egyiket a évfolyamokon kötelezően tovább tanulja 150

151 2.3. Szakiskolai óratervek Szakiskolai képzés óraszámai szeptember 1-től Komplex műveltségterület 9. évf. bontás 10. évf. bontás 11. évf. bontás Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 A/N 2 A/N 2 A/N Matematika 3 1/1 1 1/1 1 1/1 Társadalomismeret Természetismeret 3 - Testnevelés Osztályközösség-építés Közismeret összesen ,5 Szakmai órák az iskolában ,5 Tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél Szakmai órák összesen ,5 Heti óraszám

152 A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy több tantárgyat foglal magában az alábbiak szerint: Szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT 9. Gazdasági környezetünk Gépírás - Viselkedéskultúra 10. Gazdasági környezetünk Gépírás, levelezés - Kommunikáció 11. Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek Marketing - Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, elemzése elemzése - Az áruforgalmi tev. lebonyolítása Közgazdaságtan Gazdálkodási ismeretek Kereskedelmi alapgyakorlat Marketing - Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, - elemzése - - Közgazdaságtan - VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT 9. Gazdasági környezetünk Gépírás (Információ kezelés) - Viselkedéskultúra 10. Gazdasági környezetünk Gépírás, levelezés - Kommunikáció 11. Vendéglátó és turizmus ismeretek Vendéglátó alapgyakorlat Szállodai ismeretek - Marketing Vendéglátó és turizmus ismeretek Vendéglátó alapgyakorlat Szállodai ismeretek - Marketing - 152

153 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ez a fejezet azokat az általános elveket (tartalmi és formai követelményeket) tartalmazza, amelyek alapján iskolánk pedagógusai kiválasztják az adott tantárgyakhoz, ill. azok helyi tantervéhez illeszkedő tankönyvet, munkafüzetet, egyéb taneszközöket. A taneszköz választás technikai feltételei az egyes évfolyamokon szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a választott taneszközökről a tankönyvrendelés előkészítése során előzetes igényfelmérést végzünk a tanulók körében csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében az új tankönyvcsalád használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be a rendelkezésre álló taneszköz-kínálatból szakmai szempontok figyelembe vételével olyat választunk, amelyik nem jelent aránytalanul nagy terhet a családoknak a tankönyvtámogatásra előirányzott összeg meghatározott részét tartós tankönyvek beszerzésére fordítjuk a tartós tankönyveket az iskolai könyvtár állományába való bevételezés után ingyen a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátjuk A tankönyvválasztás tartalmi követelményei felépítése közel álljon a helyi tanterv tartalmi, logikai felépítéséhez legyen a szakmai program teljesíthetőségének megfelelő eszköze feleljen meg a kompetencia-alapú oktatás feltételeinek 153

154 legyen alkalmas az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére, alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás) előnyt élveznek azok a kiadványok, amelyeknek digitális változata is elérhető és felhasználható a laptop-programban feleljen meg a tudományosság elvének fogalomépítése, problémafelvetése logikus legyen tartalmát és nyelvezetét tekintve feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak segítse az önálló, otthoni tanulást adjon útmutatást a kiegészítő, ill. differenciált ismeretszerzéshez legyen kidolgozott a tankönyvcsalád a teljes képzési ciklusra a tankönyvek lehetőleg több éven át használhatók legyenek a munkafüzetek, -tankönyvek tartalmazzanak a tanulók tudásának mérésére alkalmas feladatsorokat Formai követelmények a szöveg jól tagolt legyen, kiemelésekkel, szemléltető ábrákkal, eltérő betűtípusokkal tetszetősség, esztétikusság, megfelelő betűméret, eltérő színek alkalmazása jellemezze tartósság: a fedőlapok, a belső lapok jó minőségűek, az összefűzés kellően erős legyen a taneszközök ára elfogadható legyen Szemléltető és egyéb taneszközök kiválasztásának elvei kapcsolódjon a tananyaghoz, ill. a választott tankönyvhöz, munkafüzethez biztosítsa a problémafelvetésből kiinduló tananyag-feldolgozást, az önálló ismeretszerzést legyen alkalmas az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére, alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás) motiválja a tanulót az önálló ismeretszerzésre 154

155 legyen korszerű, kövesse a változásokat több tantárgyban, ill. témakörben is felhasználható legyen 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink Az ellenőrzést és értékelést minden szaktanár szaktárgyának jellegéből adódó módszerekkel végzi egységes elvek alapján. A munkaközösségek alakítják ki az egységes követelményeket; az értékelés szempontjait és módjait oly módon, hogy az hiteles képet nyújtson a nevelési-oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól jelentse a továbblépés megbízható alapját jelentse a tanulási és önnevelési folyamat eszközét a tanuló számára biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát sajátos nevelési igényű, a nyelvi fejlődés zavarával küzdő tanulónál a szakértő véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái és szabályai A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyek valamely anyagrész vagy egyegy tantárgy tanulása során várunk el a tanulóktól. A teljesítmények értékelésében követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés egyik formája az osztályzás. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, minősíti őt. 155

156 A szorgalmi időben nem osztályzásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelző informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályozás alapelvei A tanuló értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját. Az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékelje. A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás, szorgalom osztályzatokat szét kell választani. Az érdemjegy szerzésének módjai szóbeli felelet évenként legalább egyszer (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, összefüggések, kísérletek, stb.) önálló kiselőadás, gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken (tanulmányi, sport) projektben, témahétben végzett munka (pl.: kiselőadás, interjú készítése, kiállítás készítése) a projekt és témahét időtartama alatt a program felelősei egyeztetnek a szaktanárokkal a számonkérés módjáról írásbeli munkák (évközi dolgozatok, tematikus mérések, tudásszint-mérések stb.) országos mérés, értékelés keretében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését mérő dolgozatok érdemjegyei (a humán és a matematika munkaközösség évente dönt a kompetencia mérés dolgozatainak értékeléséről) óraközi munka alapján 156

157 A tanulók értékelése rendszeres és folyamatos. A követelményekről és az elért eredményekről a szülőket és a tanulókat folyamatosan tájékoztatjuk. A minősítés ötfokozatú érdemjegyekkel történik: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) Az érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg a munkaközösség értékelési szempontjainak megfelelően. A szóbeli feleletek értékelésekor figyelembe veendő a tématartás, a téma bemutatásában érvényesülő tájékozottság, tárgyi tudás, a megfelelő szó- és fogalomhasználat, a problémaérzékenység, a témának megfelelő világos felépítés, a logikus érvelés, a lényegkiemelés, rendszerezés. Az írásbeli munkák kivéve gépírás és számítástechnika külső alakját is osztályozzuk. Az intenzív nyelvi előkészítős évfolyamon a tanulásmódszertan és önismeret, a kommunikáció, az egészséges életmód és a demokratikus állampolgárságra nevelés tantárgyakat nem érdemjegyekkel, hanem a jól megfelelt, megfelelt ill. nem felelt meg záradékkal minősítjük. A mellékletben található helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként tartalmazzák az adott tantárgy értékelési formáit, módszereit. A 3. sz. melléklet tartalmazza a különböző vizsgák szervezésének és lebonyolításának szabályait Az egyes modulok, tantárgyak összevont jegyeinek értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban A székhelyiskolában évfolyamon az információkezelés, viselkedéskultúra és kommunikációs ismeretek tantárgyat összevontan értékeljük. Ehhez a tanulók félévenként 1-1 házi dolgozatot írnak a viselkedéskultúra és kommunikáció témaköreiből, melynek 157

158 eredményét félév során az információkezelésből kapott érdemjegyekkel azonosan súllyal kezeljük. A házi dolgozat értékelésekor fogalmazási, helyesírási, gépelési és formai szempontokat egyaránt figyelembe veszünk. Az összevont jegy a tantárgyi jegyek számtani átlaga a matematikai szabályoknak megfelelően kerekítve. Szakmacsoportos alapozó oktatásban a vagy évfolyamon Félévkor és év végén a szakmacsoportos alapozó oktatás az adott szakmacsoportra nevű tantárgy egyetlen osztályzatként kerül a bizonyítványba, amelyet a résztantárgyak osztályzatainak átlagából a kerekítés szabályainak figyelembe vételével képezünk. Ha a résztantárgyak valamelyike elégtelen osztályzattal zárul, a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát abból a tantárgyból tehet a tanuló, amelyből elégtelen osztályzatot kapott. Közgazdasági szakmacsoport Résztárgyak középszint: Közgazdasági alapismeretek elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan gyakorlat A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Ügyviteli szakmacsoport Résztárgyak középszint: Gazdasági ismeretek Szakmai idegen nyelv Titkári ismeretek Gépírás és levelezés Informatika alkalmazása 158

159 A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Résztárgyak középszint: Gazdálkodási ismeretek elmélet és gyakorlat Marketing Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elmélet és gyakorlat Közgazdaságtan Az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása A félévi és év végi összevont jegy megállapításakor az Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése kétszeres, a többi tantárgy egyszeres súllyal szerepel. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Résztárgyak középszint: Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó alapgyakorlat A félévi és év végi összevont jegy megállapításakor a Vendéglátó és turizmus ismeretek kétszeres, a többi tantárgy egyszeres súllyal szerepel. Középszintű és emelt szintű felkészítés esetén az adott tárgy értékelése a következő módon történik: Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítésben részt vevő tanuló csoportja azonos (pl. matematika, idegen nyelv) egy osztályzattal minősítünk. Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítése a tanulónak külön-külön csoportban történik (pl. magyar nyelv és irodalom, történelem, informatika, közgazdaságtan), akkor félévkor két osztályzatot adunk. Az év végi osztályzat megállapításakor a két csoportban külön-külön szerzett érdemjegyek átlagából 159

160 meghatározott a középszint irányába kerekített egy osztályzattal történik az értékelés. Az idegen nyelvek esetében a szakmai idegen nyelvet külön kell értékelni. Az informatika, számítástechnika tantárgyak félévi és év végi osztályzatának megállapításakor a tananyaggal megegyező modulból tett sikeres ECDL-vizsga két jeles érdemjeggyel számítható be Szakképzésben A vonatkozó törvények szerint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzés utolsó évfolyamának eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsgával. A diákok bizonyítványa tartalmazza az egyes tananyagegységekre, modulokra fordított képzési időt, így annak beszámítása egy következő szakma tanulásakor ezen dokumentum alapján megoldható Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. 160

161 Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény- teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Intézményünkben a 9. évfolyamosok számára a tanévkezdés előtt nyelvi szintfelmérést szervezünk, melynek formája írásbeli teszt. A mérés célja a tanulók idegen nyelv tudásáról/használatáról való tájékozódás, és az eredménytől függően a hatékonyabb fejlődés érdekében a megfelelő csoportba való beosztás. A 9. évfolyamon a tanév elején felmérést végzünk matematikából és helyesírásból, melynek célja szintén a tájékozódás. Ennek értékelése nem érdemjeggyel történik, a tanulók és a szülők a százalékos teljesítményről kapnak tájékoztatást. Az eredménytől függően szorgalmazzuk a felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozáson való részvételt. A székhelyintézményben a nyelvi előkészítő évfolyamon folyamatosan mérjük a tanulók előrehaladását az első idegen nyelvből írásbeli és szóbeli formában. Az alábbi szintfelméréseket végezzük: NY évfolyam: félévkor, év végén szintezés: A2-B1 megfelelési szint alapján év végén írásbeli értékelés a szóbeli kompetenciákról (A2-B1) 9. évfolyam: év végi írásbeli szintfelmérő B1 megfelelési szinten (minimum 60%) helyi szóbeli vizsga feladatbankkal A2-B1 megfelelési szinten 10. évfolyam: év végén szintfelmérő B1 megfelelési szinten 11. évfolyam: félév végén helyi szintfelmérő B2 megfelelési szinten év végén központi szintfelmérő B2 megfelelési szinten A székhelyintézményben a nem nyelvi előkészítő osztályokban az alábbi felméréseket végezzük: A 10. évfolyamon minden osztályban ún. házi vizsgát tartunk, melynek eredményéről kétnyelvű tanúsítványt kapnak a tanulók. 11. évfolyamon középszintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) 12. évfolyamon közép/emelt szintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) 161

162 A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezek az elektronikus naplóban más súlyozottsággal szerepelnek. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Az érdemjegyek félévenkénti minimális száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanterv követelményei és a tantárgy sajátosságait figyelembe véve az írásbeli beszámoltatások formái: tanórai felmérő dolgozat; az otthoni munkára építő házi dolgozat; témazáró dolgozat, témazáró feladatlap; projekt és témahét kapcsán a program témájából adódó írásbeli feladat. Az érdemjegyek súlyát, jellegét eltérő színek alkalmazásával különböztetjük meg (pl. témazáró dolgozat, ill. irodalmi dolgozat piros; felelet kék; röpdolgozat, önálló kiselőadás, gyűjtőmunka projekt és témahét írásbeli munkája stb. zöld) A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet ne írjanak. Dolgozatnak minősül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma, vagy több téma előzetes áttekintése, ismétlése szükséges. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számonkérése. A munkaközösségek szaktárgyanként és évfolyamonként közösen állítják össze az egységes, összehangolt követelményekre épülő témazáró dolgozatokat, mérőeszközöket. 162

163 Az írásbeli munkák értékelésének részletes kritériumai az egyes tantárgyak helyi tantervi fejezetében találhatók. A témazáró dolgozatokat, feladatlapokat, ponthatárokat megjelölve minősítünk érdemjegyekkel. Minden témazárás után osztályszintű értékelést adunk. A tantárgyak esetében Székhelyiskola Tagintézmény Jeles (5) 90% - 100% 90% - 100% Jó(4) 75% - 89% 75% - 89% Közepes(3) 55% - 74% 60% - 74% Elégséges(2) 35% - 54% 40% - 59% Elégtelen(1) 0% - 34% 0% - 39% Ezeket az intervallumokat alkalmazzuk a témazáró dolgozatoknál, az osztályozó vizsgáknál, a javító-és beszámoló vizsgáknál. A próba érettségi értékelése az érettségi vizsga követelményei alapján történik. Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat, házi feladat, füzet, matematikai és szövegértési kompetenciát mérő dolgozat), - önálló kiselőadásra, - óraközi, tanórai munkára, - tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: témazáró dolgozat (16 munkanap) írásbeli felelet, röpdolgozat ( 10 munkanap) 163

164 Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség miatti távollét) A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt) Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Amennyiben a tanuló a dolgozatot hiányzása miatt nem írta meg, a szaktanár pótló dolgozat megíratására nem kötelezhető. Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az SNI tanulók értékelése a fejlesztő pedagógus által készített egyéni fejlesztési terv alapján és a szakvéleményben meghatározott speciális szabályok szerint történik. Az írásbeli munkák kivéve gépírás, informatika külső alakját is osztályozzuk, melynek szempontjai: Jeles: esztétikus, arányos, összbenyomása kedvező, javítása szabályos Jó: jól olvasható, összbenyomása kedvező, szabályosan javít Közepes: nem elég jól olvasható, összbenyomása nem kedvező, többnyire szabályosan javít Elégséges: alig olvasható, összbenyomása kedvezőtlen, sokszor szabálytalanul javít Elégtelen: olvashatatlan, rossz beosztású, sokszor és szabálytalanul javít, ceruzával készített írásbeli munka esetén Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az iskolai célok és feladatok ismeretében a házifeladat-adás az ismeretek elmélyítésére, gyakoroltatására, a képességek, készségek fejlesztésére kell hogy irányuljon, figyelembe véve az önálló ismeretszerzés szükségességét. 164

165 A munkaközösségek határozzák meg a tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével a követelmények teljesítéséhez szükséges mennyiségű és típusú házi feladatokat. A napi házi feladatok mennyisége, időigénye nem jelenthet a tanuló számára aránytalan megterhelést. A projekt témájából és a témahét feladataiból adódó írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához a tanulók részére biztosítjuk az IKT-eszközöket. A programok időtartama alatt a program vezetője egyeztet a szaktanárokkal a számonkérés módjáról. A tanítási év szüneteire tantárgyanként az egy tanítási órához szükséges házi feladatnál több nem adható A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve végzi. A követelményeket a nevelőtestület a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után állapítja meg. A követelményeket az iskola házirendje tartalmazza. A magatartás és szorgalom elbírálásánál alapelv, hogy a tanuló a kritériumok többségének megfeleljen. A tanuló magatartásának megítélésekor figyelembe vesszük az új tanulásszervezési eljárások során a munkával és társaival szemben tanúsított hozzáállását, odafigyelését, együttműködését vagy ennek hiányát. A tanuló magatartásának minősítése példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) Fegyelmezettség kifogástalan megfelelő kifogásolható erősen kifogásolható Viselkedéskultúra kifogástalan, durva udvarias, megfelelő nem megfelelő hangoskodó segítőkész Aktivitás (példamutatás) Közösségi munka Igazolatlan /büntetések órák pozitív, aktív rendszeres, eredményes nincs jó passzív negatív a rábízott feladatokat elvégzi max. 2 óra vonakodó max. 6 óra osztályfőnöki intés, megrovás nem vesz részt Figyelmeztetés,intés, megrovás, szigorú megrovás vagy fegyelmi büntetés 165

166 A tanuló szorgalmának minősítése Órai munkában való részvétel Órákra készülés Tanulmányi versenyeken való részvétel Külön feladatok vállalása példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) folyamatos, erősen megfelelő kifogásolható tevékeny kifogásolható rendszeres, nem készül kötelességtudó rendszeres rendszertelen megbízhatatlan pontos részt vesz pályázatokat részt vesz nem vesz részt nem vesz részt készít rendszeres érdeklődő nem rendszeres ritkán egyáltalán nem 4.7. A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek A diákok fizikai állapotának mérésére a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet használja a testnevelői munkaközösség. Ezeket a méréseket a tanév rendje által meghatározott időpontban végezzük. A mérések eredményeit a testnevelő tanárok tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik, elemzik és ezek alapján határozzák meg a fizikai fejlődés szempontjából szükséges intézkedéseket. Ezzel a módszerrel folyamatosan figyelemmel tudjuk követni tanulóink fizikai képességeinek változásait A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témaköreit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 166

167 5. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 5.1. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei a székhelyiskolában A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei A tanuló felvételéről az általános iskolában elért tanulmányi eredmények alapján dönt az iskola igazgatója. A felvételi pontszámok megállapítása az 5., 6., 7., évfolyamok év végi, valamint a 8. osztályban elért félévi érdemjegyek alapján történik. A 9. évfolyamra jelentkezőket pontszám szerint sorba rendezzük. Az összpontszámot az irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyak 5-8. évfolyamon szerzett érdemjegyeinek és a történelem, a fizika, a kémia tantárgyak 7-8. évfolyamon szerzett érdemjegyeinek összege adja. Az érettségi tantárgyak jegyeit súlyozottan vesszük figyelembe. Egyenlő pontszám esetén sorrendben a matematika, idegen nyelv, irodalom, magyar nyelv, történelem tantárgyak jegyei alapján rangsoroljuk a jelentkezőket. Azoknál az SNI-s vagy BTM-s tanulóknál, akik valamelyik tantárgyból az értékelés alól való felmentés miatt nem hoznak érdemjegyet, az értékelt tantárgyak jegyei alapján arányosítva képzünk érdemjegyet a hiányzó jegynél. Intézményünk szóbeli felvételi vizsgát nem tart A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei A szakképző évfolyamra lépés konkrét feltételeit az adott szakma Központi Programja, valamint Szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Kiterjed: Bemeneti kompetenciák teljesítésére, Iskolai előképzettségre, Szakmai előképzettségre, Pályaalkalmassági követelményekre, Egészségügyi alkalmassági feltételekre, Szakmai alkalmassági követelményekre, Életkori feltételekre. 167

168 5.2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei nappali tagozaton a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. 9. évfolyamra az a tanuló nyerhet felvételt, aki az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen befejezte és életkora nem több 18 évnél, a felvételi eljárás során, az előzetes tanulmányok alapján elért eredményeket vesszük figyelembe (az összpontszámot az irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyak 7. évfolyamon év végén és ugyanezen tantárgyak 8. évfolyamon félévkor szerzett osztályzatainak összege adja). Azoknál az SNI-s vagy BTM-s tanulóknál, akik valamelyik tantárgyból az értékelés alól való felmentés miatt nem hoznak érdemjegyet, az értékelt tantárgyak átlagát számítjuk be a hiányzó jegynél. 13. évfolyamra az a tanuló, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy elvégezte a középiskola utolsó évfolyamát, megfelel a szakképzési évfolyamra lépés feltételeinek (ld. következő szakasz). Szakképzési évfolyamra történő beiskolázáskor: megfelel-e az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek, melyek az egyes szakmák központi programjaiban megtalálhatók; rendelkezik-e azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek a szakmai alkalmasság követelményei és a helyi tanterv részletesen tartalmazza melyek ezek; rendelkezik-e tanulószerződéssel (1/13. évfolyam) Akik a szakképzési évfolyamra történő jelentkezés előtt a gyakorlati képzésre tanulószerződést kötöttek valamelyik gazdálkodó szervezettel, külön eljárás nélkül felvételt nyernek a szakképzési évfolyamra, amennyiben * rendelkeznek az előírt iskolai előképzettséggel, * megfelelnek az életkori feltételeknek, * megfelelnek az előírt egészségügyi-, pályaalkalmassági- és szakmai alkalmassági követelményeknek. 168

169 Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulókról rangsor készül az előzetes tanulmányok során elért tanulmányi eredmények alapján. Az iskola igazgatója a létszámkeret figyelembe vételével a rangsorban elfoglalt hely figyelembe vételével dönt a felvételi kérelem elbírálásakor A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei A tanuló teljesítményét a tanítási év végén valamennyi tantárgyból osztályzattal kell minősíteni. Az év végi osztályzatot az év közben kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a tanuló a kötelező és választható tantárgyak követelményeinek legalább elégséges szinten megfelelt, felsőbb évfolyamra léphet. A szakközépiskola 1/13. szakképzési évfolyamára lépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele, az érettségi bizonyítvány megléte, továbbá az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. Az a tanuló, aki előzetesen jelezte továbbhaladási szándékát a szakközépiskola szakképzési évfolyamán, de a június-júliusi vizsgaidőszakban nem zárta eredményesen az érettségi vizsgát, feltételesen folytathatja tanulmányait. Az adott évfolyamon azonban csak akkor fejezheti be tanulmányait, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Ez azt jelenti, hogy ha a szeptember-októberi pótló- és javítóvizsga időszakban sikerrel vizsgázott, továbbhaladhat. Ha ez a pótló- illetve javítóvizsga sikertelen, megszűnik a tanulói jogviszony Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja ugyan a jogszabályokban előírt mértéket, de a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozó vizsgát, annak sikeres letétele után a tanuló magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. A magántanuló sikeres osztályozó vizsga alapján léphet a következő évfolyamra. A más iskolából érkező tanuló magasabb szakközépiskolai évfolyamra akkor léphet, ha az iskolánk helyi tantervében meghatározott kötelező tantárgyak követelményeit, legalább elégséges szinten teljesítette, és ezt bizonyítványával igazolja, vagy az iskola által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres különbözeti vizsgát tesz. Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői vélemény az irányadó. 169

170 5.4 Az átvétellel kapcsolatos iskolai alapelvek Az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. Indokolt esetekben az iskola nem zárkózik el az iskolán belüli átvételi kérelem teljesítésétől. Elfogadható indok lehet: megváltoztak a tanuló élet- és tanulási körülményei, lehetőségei, a tanulmányok során módosultak a célok, tanárok javaslatára, szülői egyetértéssel maga a tanuló akarja más tanulmányi szinten folytatni felkészülését a cél elérése érdekében. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. A döntésnél figyelembe kell venni: SZAKASZHATÁROKON a felvételi követelményeket, LEZÁRT TANÉV UTÁN a felsőbb évfolyamra lépés feltételeit, TANÉV KÖZBEN az előzetes tanulmányi eredményeket. Más iskolából történő átjelentkezés esetén tantestületi határozat értelmében azt a tanulót vehetjük fel, akinek az utolsó bizonyítványában (félévi, év végi) az érettségi tárgyakból közepesnél rosszabb osztályzatai nem voltak. Mindkét esetben az igazgató az átvétel feltételeként szabhatja meg az évfolyamismétlést, vagy bizonyos tárgyakból a különbözeti vizsgát (Ennek esetleges költségei a szülőt terhelik.). A tanulónak kötelessége sikeres különbözeti vizsgát tennie azokból a tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban nem tanult. A különbözeti vizsga tételére az intézmény igazgatója ad engedélyt, szervezéséről, lebonyolításáról a szakmai munkaközösség gondoskodik. Amennyiben a tanuló sikertelen különbözeti vizsgát tesz, tanulmányait az adott osztályban illetve az adott évfolyamon nem folytathatja. A beiratkozás az iskola által kijelölt időpontban, a szükséges dokumentumok bemutatásával történik. 170

171 SZAKMAI PROGRAM A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakmai programja Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük. (Széchenyi István) A közismereti kerettanterv szerint a szakközépiskola feladata a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységének megteremtése. Az iskolában töltött évek alatt felkészítjük a tanulót a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, formálására. Ugyanakkor megtanítjuk, hogy az alkalmazni képes tudás megszerzésének feltétele a tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködés az iskolával. A szakmai képzés iskolai rendszerének kialakításakor a kerettanterv fejlesztési területei közül azokat emeltük ki, amelyek a többi területet is figyelembe véve, de mégis hangsúlyosabban kapnak szerepet a szakképzési feladatellátás során az intézmény programjának megfelelően. Ezek a következők: fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés. Az iskola felkészítő szakasza nevelés-oktatás-szakképesítés megszerzése egyszerre egységes és differenciált, ezért a kulcskompetenciák fejlesztésén túl továbbra is kiemelt szerepet szánunk a tehetséggondozásunkra, támogatást adva diákjainknak alkotó egyéniséggé váláshoz. Legalább ekkora súlyt helyezünk az SNI-s tanulók szocializációjának támogatására, az alulteljesítő diákok egyéni felzárkóztatására. 171

172 Célunk a felnőtt életük sikerességének megalapozása és az egész életen át tartó tanulásra felkészítés. 1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai A kor egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely munkavállalásra alkalmas felnőtté neveli diákjainkat. A küldetés megvalósításának sikerkritériumai: 1) magasan képzett tantestület 2) felkészült szakoktatók 3) innovatív tantestület 4) projektoktatás megvalósítása 5) jól felszerelt tantermek, kabinetek 6) az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása 1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők: a munka világa, a megye munkaerő-piacának várható alakulása az MFKB szakképzéssel kapcsolatos döntései a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai 1.2. A szakmai program általános céljai: Munkaerő-piaci orientáltságú, keresletvezérelt szakképzés megvalósítása. A globális és nemzetgazdasági igények kielégítése ezzel a foglalkoztatás növelése. Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetőséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon. A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék. A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon közgazdasági, ügyviteli, kereskedelem-marketing, üzleti adminiszt- 172

173 ráció, vendéglátás-idegenforgalom és vendéglátás-turisztika szakmai képzés lehetőségét kívánjuk biztosítani. Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése. A szakmai érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra; a szakirányú munkába állásra; az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra; Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más középiskolákban. A gyakorlati képzést végzők személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy odaadással végzett munka sikeres és öröm forrása az életben. A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak. A környezettudatos magatartás erősítése A tanulók megértsék, miért szükséges etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről. Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni. Az iskola szolgáltató jellegének erősítése: saját tanulóink részére bővítenünk kell a kiegészítő illetve az ismeretanyag elmélyítését szolgáló foglalkozások körét. Növelnünk kell a felnőttoktatási képzés szerepét az iskolánkban korábban végzettek szakmai továbbképzését is fel kell karolnunk. Szükségesnek tartjuk a pályaválasztási és álláskeresési tanácsadás bevezetését, pályainformáció-nyújtását illetve az osztályfőnöki órákon az élet- és pályatervezéssel foglalkozunk. Ennek keretében megismerhetik tanulóink a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi vendéglátó-ipari turisztikai szakmákhoz tartozó pályatükröket, munkaköri leírásokat, 173

174 munkahely-választási technikákat. A tanácsadáson túl az önismeret fejlesztése, az önmenedzselés és a karrierépítés alapjai is ebben a formában sajátíthatók el. Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát, másfelől a különböző képzési formákkal - nappali, felnőttoktatási, átképzési, továbbképzési, távoktatási forma - igazodnunk kell a különböző igényekhez. Élni kívánunk rész-szakképesítések és a ráépülő szakma kiadásának lehetőségével is. Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása, élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása A szakmai képzés feladata A NAT-tal összhangban továbbfejleszteni az alapkészségeket személyes és a szakma gyakorlásához szükséges tulajdonságokat. Mindez olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következők: 1. Munkaerő-piaci kompetenciák szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv) önismereti készség viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia hatékony, önálló munkavégzés 2. Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek: A munkatevékenység során használt/ alkalmazott tények, fogalmak, eljárások és összefüggések tudása, megértése és alkalmazása. Pl.: 174

175 általános szakmai cselekvőkészség innovációs készség élethosszig tartó fejlődés igénye célorientált veselkedés szervezeti-vezetési készség problémamegoldó, -kezelő készség kooperáció és konszenzus készség gazdálkodási, tervezési képesség kreatív és kritikai gondolkodás képessége Szakmai készségek: A foglalkozás/ munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek találhatók. Az alkalmazható tudás automatizált szellemi és fizikai tevékenységformáit jelentik. 3. Személyes kompetenciák Adottságok: A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges fizikai, fiziológiai és pszichológiai képességek találhatók. Jellemvonások: Olyan személyiségbeli sajátosságokból áll, mely ösztönzi, szervezi és regulálja az értékes és eredményes munkavégzést. Összetevői: elhivatottság, elkötelezettség fejlődőképesség, önfejlesztés felelősségtudat kitartás kockázatvállalás megbízhatóság monotóniatűrés önállóság döntésképesség önfegyelem pontosság 175

176 precizitás rugalmasság stressztűrő képesség szervezőkészség szorgalom, igyekezet terhelhetőség türelmesség. 4. Társas kompetenciák kapcsolatteremtő készség udvariasság közérthetőség konfliktusmegoldó készség empatikus készség motiváló készség hatékony kérdezés készsége kezdeményező készség visszacsatolási készség 5. Módszertani kompetenciák logikus gondolkodás következtetési készség nyitott hozzáállás módszeres munkavégzés rendszerező képesség tervezési képesség értékelési képesség figyelemmegosztás figyelemösszpontosítás 176

177 A kompetencia alapú oktatás módszertanának alkalmazásával szorosabbá válik a kapcsolat a közismereti és a szakmai tantárgyak között. Az azonos módszerek alkalmazása, könnyebbé teszi a diákok számára a tanulást, élvezetesebbé az órákat, az iskolai létet. Az ágazati szakképzés 9. évfolyamon történő bevezetése pedig lehetőséget ad a 4 vagy 5 év alatt két a munkaerő-piaci igényeinek megfelelő szakma megszerzésére. A kompetenciák fejlesztésével célunk az aktív tanulói magatartás kialakítása, tanulási élményhez juttatás. A képzések velejárója az önálló ismeretszerzés gyakoroltatása és ezzel az ismeretek alkalmazási képességének kialakítása, megszilárdítása. Feladatunk a tanulási és szakmai motiváció erősítése, a választott munkához, életpályához való kötődés tudatosítása, a szakmai munkával kapcsolatos igényesség kialakítása Az OKJ és lehetőségeink A hatályos OKJ-ben található szakképesítések a következők: Szakképesítés: egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít Rész-szakképesítés: egy munkakör betöltésére képesít Szakképesítés-ráépülés: valamely más szakképesítésre épül és egy újabb munkakör ellátásra képesít. Az iskola szakmakínálatának összeállításánál figyelembe vettük a beiskolázás lehetőségét/korlátait, a bementeti feltételeket, és a kínálatba bekerülő iskolarendszerben oktatható szakmák körét. Ezek a szintek a következők: Szakma szintje Meghatározása Bemeneti feltétel 34 Középfokú szakképesítés Alapfokú végzettség 35 Középfokú szakképesítés-ráépülés Alapfokú végzettség +szakképesítés 54 Emelt szintű szakképesítés Érettségi 55 Emelt szintű szakképesítés-ráépülés Érettségi+szakképesítés 177

178 A szakképzés fajtái 1) Szakközépiskolai szakképzés A évfolyamon az ágazati kerettanterv szerint az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött, a szakképesítések közös tartalmi elemeit magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik közismereti kerettantervvel párhuzamosan. A 12. évfolyam végén a közismereti érettségi tantárgyak mellett vizsgázni kell az ágazathoz tartozó szakmai tantárgyakból is, amely magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának számít és feljogosít munkakör betöltésére. Ugyanakkor a további egy év alatt felkészítjük diákjainkat az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítés a Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján komplex szakmai vizsgájára, mellyel további szakma szerezhető. Az érettségihez kötött szakképesítések képzésekor lehetőséget kívánunk adni más ágazati osztályban, vagy más iskolában végzett diákok számára is a bekapcsolódásra, a nálunk való továbbtanulásra. Számukra a szakképzés komplex szakmai vizsgájára a felkészítés két évfolyamon zajlik. Az 1/13. évfolyam sikeres teljesítése után a diákok a szakmai tantárgyból érettségi vizsgát tehetnek. (Ezen az évfolyamon a évfolyamok ágazati kerettanterve szerint szakmai elméleti és gyakorlati óráit tanítjuk, ezért van mód az érettségi letételére. Ugyanezért van az is, hogy az ágazati osztályban érettségizetteknek a fentiek miatt csak 1 éves a képzési idejük.) A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők folytathatják tanulmányaikat szakiskolai képzésen is. (Módját a szakiskolai leírás végén találják) 2) Szakiskolai képzés A szakiskolai évfolyamok száma: 3 év. (9-11. évfolyam) Az iskolázható be, aki a szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített, egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek megfelel. A képzési idő alatt a szakiskolai közismereti kerettantervvel párhuzamosan a szakképesítés kerettanterve és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik az oktatás. 178

179 A közismeret aránya az összképzési idő 33%-a, vagyis a döntő szerep a szakmai felkészítésé. A szakmai órák száma az egyes évfolyamokon: 1/9. évfolyam: 17 óra 2/10. évfolyam: 25 óra 3/11. évfolyam: 25,5 óra. A 2013/14-es tanév előtt szakiskolai osztályba beiskolázott diákjaink a hatályos jogszabályok szerinti 2/2 éves szakiskolai képzésben vesznek részt. A szakmai vizsgájukat is ennek megfelelően teszik le, utoljára a os tanév május júniusi szakmai vizsga időszakában. A három év alatt a diákok szakmai, elméleti és gyakorlati órákon vesznek részt. Az elméleti órák minden esetben az iskolában vannak, még a gyakorlatok vagy az iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlóhelyeken zajlanak, ahol a képzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati tudáselemeket és kompetenciákat. A gyakorlati képzés a szorgalmi időszak alatt: 1/9. évfolyam: kizárólag az iskolai tanműhelyben, 2/10 3/11. évfolyam: döntően külső gyakorlóhelyen tanulószerződéssel, a sikeresen teljesített kötelező szintvizsga után. Az évközi gyakorlat mellett nyári gyakorlatot is teljesíteni kell. A 3/11. évfolyam végén kerül sor a komplex szakmai vizsgára, melynek sikeres teljesítésével a diák középfokú iskolai végzettséget szerez. Az előbbi végzettség alapján lehetősége van érettségire épülő újabb szakma képzésébe való bekapcsolódásra, ha közben közismereti képzésen is részt vesz és ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgát tesz. (A képzés a évfolyamon történnek, ahol a évfolyam közismereti anyagát kell elsajátítani.) A közismeretei érettségi és a szakiskolai szakmai végzettség együtt pedig szakmai érettségi vizsgának számít. Szakiskolai képzésbe bekapcsolódhat az a diák is, aki a közismereti érettségi vizsgáját már teljesítette (gimnáziumban vagy szakközépiskola nem szakirányú érettségi vizsgáján). Számukra a képzési idő 1 évvel csökkenthető, vagyis két év. Azok, akik szakirányú érettségi vizsgával rendelkeznek a szakiskolai szakmai végzettséget egy év alatt szerezhetik meg. Az ilyen beiskolázásról a fenntartó dönt. Az óratervek az engedélyezés után készülnek el. 179

180 1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások Az alkalmazott eljárások célja: az egyén egész személyiségére kiható, tervszerű és aktív folyamat megvalósítása, melynek eredményeként releváns, mennyiségileg értékes, alkalmazható, a sikeres munkavégzéshez nélkülözhetetlen kompetenciák alakulnak ki a diákokban, amelyek hatékonyan segítik őket majdani munkakörük eredményes ellátásában. formálni, fejleszteni lehet a konzekvens és értékes magatartást tartósan biztosítani képes, a cselekvésnek irányt szabó és motiváló kompetenciákat is projekttípusú együttműködési formák kialakítása munkatapasztalat, gyakorlatias és életközpontú oktatás, amely sikerélményhez juttatja a diákokat, bemutatja a munkakultúrát, kialakítja a munkafegyelmet és biztosítja a gyakorlati használhatóságot. Konkrét módjai: külső szakember - a program sajátossága, hogy az órák egy részét vállalkozó (külső szakember) tartja, így a gyerekek nemcsak az elméletet, hanem a valós élet problémáit is "megtapasztalhatják"; együttműködésen alapuló tanirodai gyakorlatok, kisebb projektek összeállítása, kooperatív tanulás alkalmazásával vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás önértékelés fejlesztése a tanulók munkájának folyamatos értékelése / megerősítés, dicséret, kudarcok oldása, következetesség/ összefüggő szakmai gyakorlat, külső gyakorlóhelyek iskolai pályaválasztási tanácsadás élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba az osztályfőnöki órák mellett konstruktív tanulási eljárás 180

181 továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, életpálya építési tanácsadás, pályainformáció-nyújtás Leonardo da Vinci mobilitási programban való részvétel lehetősége képzésekhez kapcsolódó szoftverek alkalmazása 1.6. A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati képzés pedagógiailag megtervezett tevékenység a gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek kialakítása és fejlesztése, valamint a szakmai elméleti ismeretek alkalmazása érdekében. A gyakorlati oktatás duális képzés keretében történik gyakorlóhelyek keresésénél segítséget nyújtanak a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzéssel foglalkozó munkatársai és a VOSZ Megyei Szervezetének vezetése. A gyakorlati képzés színterei: iskola gazdálkodó tevékenységet folytató egységek A gyakorlati képzés formái: csoportos gyakorlat: az iskolai kabinetekben folyik a gyakorlati alapok elsajátítása érdekében tanirodai gyakorlat a közgazdasági, turisztikai, ügyviteli képzéseknél üzemi gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel váltakozva (duális szakképzés), összefüggő gyakorlat a szorgalmi időt követően. Az iskolai szakmai képzés keretében végzett gyakorlati oktatás során az elméleti ismeretek alkalmazására és begyakorolására kerül sor a kabinetekben és a tanirodában. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat kétféle módon biztosított: 181

182 Tanulószerződés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a kamara közreműködésével. Együttműködési megállapodás alapján: amennyiben a tanuló összefüggő szakmai gyakorlaton vesz részt. Az iskolában és a gazdálkodó szervezeteknél zajló gyakorlati képzés idejét az adott szakképesítés Központi programja, valamint az intézmény helyi tanterve szabályozza. A gyakorlati munka értékelése, mulasztások igazolása A gyakorlatokon a tanulók a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges munkaköri követelményeket tapasztalhatják meg. A diákokról az őket alkalmazó partnerünk Foglalkozási naplót vezet, melyben feltünteti: A szakmai tevékenységeket tantárgyanként A rájuk fordított időt A tanulók értékelését (a tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát). A külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A gyakorlati képzéseken való részvétel kötelező. A mulasztást az iskola házirendjének megfelelően igazolni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (ehhez a gyakorlati képzést folytatható szervezet hozzájárulása is szükséges). De ha a tanulónk igazolatlan mulasztása nincsen és teljesítménye, szorgalma értékelhető, a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és a gyakorlati követelményeket teljesíti, akkor az évfolyam megismétlése alól a nevelőtestület mentesíti. 182

183 Ha a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányzik úgy, hogy az meghaladja a 20%-ot, az évfolyam követelményeit nem teljesítette, így magasabb évfolyamra nem léphet. Iskolánk minden évben pályázatot nyújt be a Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci Mobilitási Program keretében a szakképző évfolyamra járó diákjaink külföldi szakmai gyakorlatának biztosításához! Sikeres pályázat esetén nyelvi felkészítéssel összekapcsolt szakmai tapasztalatszerzésre van módjuk Európa különböző országában Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei Beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei 2013/14-es tanév Szakközépiskola Székhelyiskola 1 idegen nyelvi előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági ágazati osztály az érettségivel betölthető munkakör: Pénzügy, statisztikai, biztosítási adminisztrátor 1 idegen nyelvi előkészítő évfolyammal bővített turisztika ágazati osztály az érettségivel betölthető munkakör: Turisztikai referens 1 ügyvitel ágazati osztály az érettségivel betölthető munkakör: Adminisztrációs ügyintéző Tagintézmény 0,5 kereskedelem ágazati osztály az érettségivel betölthető munkakör: Kereskedelmi ügyintéző 0,5 vendéglátó-ipari ágazati osztály az érettségivel betölthető munkakör: Pultos Szakiskola indítható szakmák Tagintézmény 183

184 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Eladó Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Cukrász Pincér Szakács Vendéglátó-eladó Az első szakképző évfolyamra az vehető fel, aki az adott szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben meghatározott feltételeket teljesíti. Ilyenek pl.: - Bemeneti kompetenciák - Iskolai előképzettség - Szakmai előképzettség - Pályaalkalmassági követelmények - Szakmai alkalmassági követelmények - Egészségügyi alkalmasság A régi OKJ szerinti Érettségire épülő szakképzés esetén a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait az szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első felének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A régi OKJ szerinti szakiskolai szakképző évfolyamra azok a diákok kerülhetnek akiket a szakoktatók az első két év tapasztalatai alapján alkalmasnak ítélnek. Külső tanulók esetén pályaalkalmassági elbeszélgetést tartunk, amelyen szakoktatóink vizsgálják: - A fizikai alkalmasságot - A szakmai motivációt - A talpraesettséget - A kommunikációs készséget 184

185 - Az esztétikus külső megjelenést - A figyelemmegosztás képességét. Mind a külső, mind a belső tanulók esetében a rangsorolásnál szerepet játszik a tanulmányi eredmény, a hiányzások száma, az ellenőrzőben szereplő bejegyzések. A nappali tagozaton történő szakképzésbe a jogszabályban előírt életkorig van lehetősége a jelentkezőnek belépni, a felnőttoktatási tagozatra történő felvételnél nincs életkori megkötés. A második, harmadik szakképző évfolyamra az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette és letöltötte az összefüggő gyakorlatát Előzetes tudás beszámítása A beszámításról kérelem és igazolások alapján az iskola igazgatója dönt határozatban figyelembe véve az adott szakma SZVK-jában található kitételeket. 1. Felsőfokú intézményben folytatott tanulmányok esetén a szakképesítésre előírt követelmények teljesítésével az előzetes tanulmányok alatt azokkal megegyező tartalmú követelmények számíthatók be a képzési időbe a komplex szakmai vizsga alól felmentés nem adható (tevékenységei alól felmentést az adott szakma SZVK-ja tartalmazza) 2. Szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban eltöltött gyakorlati idő a gyakorlat képzésre fordított idő, vagy annak egy része alól jogosít felmentésre a képzés során egyedi elbírálás alapján a komplex szakmai vizsga alól felmentés nem adható (tevékenységei alóli felmentést az adott szakma SZVK-ja tartalmazza) 185

186 1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Kimenő rendszerben az iskolánk szakképző osztályaiban alkalmazzuk a nevelőtestület által elfogadott értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg: folyamatos adatok támasztják alá személyre szóló és ösztönző fejlesztő jellegű segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A módjai: diagnosztikus, formatív és szummatív. Az értékelés egy eszköz, amely olyan feladathelyzetet teremt, amelyben diákjaink képességeiket és szakmai tehetségüket kibontakoztathatják. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív tevékenységeket is értékeljük. A minősítés tantárgyanként történik, ezekből épülnek fel a követelménymodulok. Az évközi értékelés megfelel az SZVK értékelésének, mindenesetben a vizsgakövetelményeket vesszük alapul. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: % jeles 80-89% jó 65-79% közepes 50-64% elégséges 0-49% elégtelen Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el. 186

187 A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, elvégzett feladatokat, vagyis a tanuló személyes munkanaplójának vezetését, de a kommunikációs képességet, a projekt munkát is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását. A komplex feladatok megoldása sok esetben elektronikusan történik, melynek során az alábbi kompetenciák mérése történik: informatikai eszközök, szoftverek kezelése adatbevitel szöveges dokumentumok szerkesztése táblázatok, diagramok készítése tartalmi és formai sajátosságok érvényesítése Készségtantárgyak esetén az évközi munka értékelése folyamatos és változatos módon történik. (Órai munkák ellenőrzése, röpdolgozatok, dolgozatok íratása.) A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az érdemjegyek azonos súllyal veendők figyelembe, szem előtt tartva a szakképesítésekre vonatkozó előírásokat. A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tantárgyak elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tantárgyanként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggő szakmai gyakorlat elteltével egy jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel ill. néhány mondattal. A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek. Az értékelés folyamatossága, tervezettsége, szempontrendszer alapján történő megvalósítása az iskolai minőségbiztosítás alapja és egyben a pedagógus önszabályozásának eszköze. 187

188 Ágazati beiskolázás Az új ágazati beiskolázású osztályaink esetében a szakmai érettségi vizsga követelményeihez, ill. a komplex szakmai vizsga követelményeihez igazodik a tanulók teljesítményének mérése és értékelése A szakmai munkaközösség által kidolgozott módszerekkel, folyamatos minőségbiztosítás mellett értékelünk. Olyan feladatokat, tevékenységeket kérünk számon, amelyek az adott szakma gyakorlása során felmerülnek. A részletes szabályokat a helyi tanterv tartalmazza Szintvizsga A szakiskolai szakmák esetében A gyakorlati képzés színvonalának mérésére, arra, hogy a tanuló az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előirt szintvizsgát rendezünk a második felében. A szintvizsgát a gazdasági kamara szervezi, azokban a szakmákban amelyet a kamara felügyel és ún. gyakorlatigényes szakmák. (szakiskolai szakmák) A szintvizsga minden tanuló számára kötelező. A szintvizsgát nem teljesítő tanulók részére a kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A sikeres szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló a gyakorlati képzést külső gyakorlóhelyen tölthesse (2013. szeptemberétől szakiskolai beiskolázású diákjaink esetén). A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele is előfeltétele az évfolyam teljesítésének is. (kimenő rendszerben) A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. 188

189 Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele Modulok értékelése modulzáró vizsga A Szakképzési törvény bekezdése alapján: az iskolai szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban teljesített tantárgyak egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Szakmai vizsgáztatás 1) Szakmai érettségi vizsga A szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés az ágazati osztályainkban a évfolyamon történik az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a szakképzési kerettantervek tantárgyai alapján. 2) Komplex szakmai vizsga A komplex szakmai vizsga célja a tanuló szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése. Szakképesítést és bizonyítványt az kaphat, aki minden vizsgamodult teljesített. Komplex szakmai vizsgát a szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni, amely független szakmai testület és négy tagból áll. A szakmai vizsgán teljesítendő követelménymodulokat és a megoldandó vizsgatevékenységet az adott szakma szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. 189

190 1.13. Pályakövetési rendszer Iskolánk a törvényi előírások szerint kialakított pályakövetési rendszert működtet, amelynek eredményét a honlapján közzé is teszi statisztikai adatok formájában. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat a tanuló szolgáltatja A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az Eszköz- és felszerelési jegyzék -et. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek A szakképzés tankönyvjegyzékben található könyvek alapján folyik. A közgazdasági, turisztikai és ügyviteli képzéseknél a székhelyiskolában használunk az iskolai könyvtár tulajdonában lévő, tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai könyveket, folyóiratokat, napilapokat. Például A siker rögös útjain Vállalkozzunk Európában az Európai Unió által támogatott projekt keretében készült könyvsorozat, tanulási útmutatók, esettanulmányok, feladatgyűjtemények Junior Achievement Magyarország Alapítvány Alkalmazott közgazdaságtan programjához kapcsolódó kiadványok Vállalkozásfejlesztési Alapítványok által közzétett segédanyagok a kollégák által készített tanulási segédanyagok, útmutatók CD-s oktatóprogramok (Bankrendszer, Piac működése, Pénz stb.) 190

191 Közgazdasági játékok gyűjteménye (A pénz beszél-te értedkiadványokat) MNB honlapján található ismeretterjesztés anyaga A szakmai képzés személyi feltételei Az iskolában szakmai elméletet oktató pedagógusok, szakmai gyakorlatot tanító szakoktatók és külső óraadók szakoktatóként vesznek részt a szakképzésben. A szakképzési törvény rendelkezésének megfelelően a szakmai elméletet és gyakorlati tantárgyat oktató szakemberek (ha a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik) munkáját két éven keresztül szakmai mentortanár segíti módszertani kérdésekben, valamint értékeli a munkáját. A szakmai mentortanár feladatai: módszertani tanácsadás óra menetének összeállítása dolgozatok, számonkérések, gyakorlati feladatok összeállítása értékelés, szabályozás helyi tanterv kidolgozása tanár tapasztalatszerzésének irányítása, fejlesztése szakmai vizsga feladatainak és értékelőlapjainak kidolgozása szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységeihez mellékletek, segédanyagok összeállítása pedagógiai módszerek: tanár-diák viszony kialakításának segítése adminisztrációs feladatok külső gyakorlóhelyek tanulófelelőseivel való kapcsolattartás módjai, rendszeressége 2. AZ ISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Az Országos Képzési Jegyzék alapján meghatározott hosszú távú szakmakínálatunkat a munkaerőpiaci igényekhez igazodva változhatnak. 191

192 Az érettségihez kötött és szakiskolai szakmák oktatásának kerettantervei és szakmai és vizsgakövetelményei többségében már rendelkezésünkre állnak, a hiányzók fokozatosan kerülnek kidolgozásra. A szeptemberétől iskolánkban bevezetésre kerülő szakképesítések oktatását a duális szabályozás jellemzi, amely elsősorban a szakiskolai képzésekre jellemző. A kerettantervek a képzés folyamatát, még a szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. A kerettanterv és az SZVK megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat és azok arányát is -, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információrendszerezés, feladatok önálló feldolgozása, stb. A követelménymodulokhoz tantárgyak kapcsolódnak. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátítatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei: gyakorlati vizsgatevékenység, melyet a képzőintézmény állít össze írásbeli vizsgatevékenység, amely központi feladatsor szóbeli vizsgatevékenység, amely központi tételsor interaktív vizsgatevékenység, amely központi tevékenységsor. Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanár forrásszemély, akinek a feladata az ismeretszerzés megszervezése. A tanítási-tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére, a módszertani kultúra fejlesztésére. 192

193 A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági élet szereplőinek tanácsát, véleményét. Színesítjük az oktatást gyárlátogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével. Az OKJ-s képzés új rendszere lehetővé teszi iskolánk számára, hogy a jövőben intenzíven bekapcsolódjon a felnőttoktatásba. Ezzel korszerű, a munkaerőpiac új követelményeihez igazodó szakmai képzést nyújthasson. Jelenleg és középtávon az alábbi ágazatokban és szakmacsoportokban kínálunk szakmákat Székhelyiskola Közgazdasági ágazat és szakmacsoport Turisztikai ágazat Ügyviteli ágazat és szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (logisztikai ügyintéző) Informatikai szakmacsoport Tagintézmény Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Eladó), Bolti eladó elágazásai Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (Cukrász, Pincér, Vendéglátóeladó, Szakács) Élelmiszeripari szakmacsoport Kereskedelem ágazat Vendéglátó-ipari ágazat A szakmai programhoz kapcsolódó helyi tanterv Iskolánk helyi tanterve szakmánként tartalmazza a képzés során elsajátítandó követelménymodulokat, tantárgyanként azokra fordított időt és értékelésük módját. Részletesen a szakmai program után. 193

194 A SZÉKHELYISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Érettségire épülő szakképzés Szakmakínálat Szakmacsoport: 15. Közgazdasági Ágazat: XIV. Közgazdaság Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, 1 év, 2 év biztosítás) Pénzügyi-számviteli ügyintéző 1 év, 2 év Vállalkozási és bérügyintéző 1 év, 2 év Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző 1 év, 2 év Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazat: XXVIII. Turisztika Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4221/4 Turisztikai referens OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Idegenvezető 1 év, 2 év Lovastúra-vezető 2 év Turisztikai szervező, értékesítő 1 év, 2 év 194

195 Szakmacsoport: 16. Ügyvitel Ágazat: XV. Ügyvitel Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Irodai asszisztens 2 év Ügyviteli titkár 1 év, 2 év Szakmacsoport: 17. Kereskedelem Ágazat: XXVI. Kereskedelem OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Logisztikai ügyintéző 2 év Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Gazdasági informatikus 2 év Informatikai rendszergazda 2 év IT mentor 2 év Szoftverfejlesztő 2 év 195

196 Óratervek A közismereti óratervekkel együtt használjuk a évfolyamokon. Szakmacsoport: 15 közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30% Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Pénzügyi számviteli ügyintéző Követelménymodulok: Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Gazdálkodási feladatok ellátása Könyvelés számítógépen Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. * Foglalkoztatás II Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése * A modul Szakmai idegen nyelvi tananyagot is tartalmaz az 1/13. évfolyamon. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 196

197 Szabad sáv felhasználása: 9. évfolyam 1 óra gépírás 10. évfolyam 1 óra gépírás 11. évfolyam 1 óra Pénzügyi ismeretek 12. évfolyam 1óra Elektronikus adóbevallás 5/13 évfolyam Foglalkoztatás: 0,5 óra Elektronikus adóbevallás: 1 óra Munkahelyi egészség és biztonság: 0,5 óra Projektfinanszírozás: gyakorlat 1 óra Számvitel: 1 óra 197

198 Könyvelés számítógépen Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi ismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Könyvelés számítógépen

199 Foglalkozatás I Foglalkozta tás II Könyvvez etés és beszámol ókészítés Munkahelyi Gazdi fel Vállalkozás fin. és adó A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozási finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallásgyakorlat Gazdálkodási ismeretek egészség és biztonság egészség.munkahelyi Számvitel Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

200 Projektfolyam atok követése Projektfinanszírozás A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlat Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

201 Könyvelés számítógépen Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés szeptember 1-től Heti óraterve 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek 2-3, Ügyviteli gyakorlatok 0,5 2 0, Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi ismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Könyvelés számítógépen

202 Foglalkozatás I Foglalkoztat ás II Könyvvezet és és beszámolók észítés Munkahelyi egészség Gazdi fel Vállalkozás fin. és adó A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozási finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallásgyakorlat Gazdálkodási ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság 0, Számvitel Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

203 Projektfolyam atok követése Projektfinanszírozás A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlat Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

204 Pénzügyi számviteli ügyintéző 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség:- Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Pénzügyi - számviteli ügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Követelménymodulok: Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Gazdálkodási feladatok ellátása Könyvelés számítógépen Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. * Foglalkoztatás II Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése 204

205 Vállfin. és adózás Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Heti óraterve Pénzügyi számviteli ügyintéző 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

206 Projektfinanszírozás Foglalkoz tatás I Foglalkoz tatás II Munkahelyi egészség és biztonság Könyvvezetés és besz. kész Könyvelés számítógéen Gazdi. fel. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata

207 Projektfolyamatok követése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Osztályfőnöki Összesen

208 Könyvvezet és és besz. kész Könyvelés számítógépen Gazdi. fel Vállfin. és adózás Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola szeptember 1-től Modul Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás - - 4,5 - Elektronikus adóbevallás Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel

209 Projektfolyamatok követése Projektfinanszírozás Foglalkoztat ás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II ,5 - Foglalkoztatás I Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Osztályfőnöki Összesen

210 A szabad órakeret felhasználása 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Elektronikus adóbevallás 1 óra Adózás 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Munkahelyi egészség biztonság 0,5 óra Számvitel gyakorlat 1 óra Foglalkoztatás 0,5 óra Projekttervezés 1 óra Gazdasági ismeretek 1 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 210

211 Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség:- Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok Banki piac termékeinek értékesítése Befektetési piac termékeinek értékesítése Biztosítási piac termékeinek értékesítése Biztosítástechnikai feladatok ellátása Független biztosítás közvetítői működés Speciális ügyintézői feladatok Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése 211

212 Szabad sáv felhasználása 9. évfolyam 1 óra gépírás 10. évfolyam 1 óra gépírás 11. évfolyam 1 óra pénzügy gyakorlat 12. évfolyam 1 óra statisztika 5/13 évfolyam 4 óra - Foglalkoztatás 1 óra - Kommunikációs gyakorlat 1 óra - Pénzügyi szolgáltatások 1 óra - Független biztosításközvetítői működés 1 óra 212

213 Foglalkoztatá s I Foglalkozt atás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Éves óraterve szeptember 1-től Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

214 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

215 Biztosítási piac termékeinek értékesítése Befektetési piac termékeinek értékesítése Banki piac termékeinek értékesítése Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Polgárjogi alapfogalmak Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

216 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése Speciális ügyintézői feladatok ellátása Független biztosítási közvetítői működés Biztosítástechnikai feladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői gyakorlatok Bankjegyismeret Bankjegyvizsgálat gyakorlata

217 Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

218 Foglalkoztatá s I Foglalkozt atás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Heti óraterve szeptember 1-től Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

219 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Gazdasági és jogi alapismeretek 2-3, Ügyviteli gyakorlatok 0,5 2 0, Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

220 Biztosítási piac termékeinek értékesítése Befektetési piac termékeinek értékesítése Banki piac termékeinek értékesítése Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Polgárjogi alapfogalmak ,5 - Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek , Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

221 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése Speciális ügyintézői feladatok ellátása Független biztosítási közvetítői működés Biztosítástechnikai feladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat ,5 Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői gyakorlatok ,5 Bankjegyismeret ,5 - Bankjegyvizsgálat gyakorlata ,5 221

222 Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

223 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban Szakmacsoport: 15 Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképesítésbe történtő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: - Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmény: - Pályaalkalmassági követelmény: - érettségizettek számára Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok Banki piac termékeinek értékesítése Befektetési piac termékeinek értékesítése Biztosítási piac termékeinek értékesítése Biztosítástechnikai feladatok ellátása Független biztosítás közvetítői működés Speciális ügyintézői feladatok Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése Szabad sáv felhasználása 223

224 1/13 évfolyam: 4óra Gazdasági ismeret 1 óra Pénzügyi ismeret 1 óra Ügyviteli gyakorlat 1 óra Statisztika 1 óra 2/14 évfolyam: 4 óra Foglalkoztatás 1 óra Kommunikációs gyakorlat 1 óra Pénzügyi szolgáltatások 1 óra Független biztosításközvetítés 1 óra 224

225 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Éves óraterv szeptember 1-től Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv

226 Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

227 Befektetési piac termékeinek értékesítése Banki piac termékeinek értékesítése Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban Polgárjogi alapfogalmak Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések

228 Speciális ügyintézői feladatok ellátása Független biztosítási közvetítői működés Biztosítástechnikai feladatok ellátása Biztosítási piac termékeinek értékesítése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői gyakorlatok

229 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bankjegyismeret Bankjegyvizsgálat gyakorlata Osztályfőnöki Összesen Éves összes óraszám

230 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv szeptember 1-től Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv

231 Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek 5, Számviteli gyakorlat Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

232 Befektetési piac termékeinek értékesítése Banki piac termékeinek értékesítése Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban Polgárjogi alapfogalmak - - 0,5 - Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek , Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési döntések

233 Speciális ügyintézői feladatok ellátása Független biztosítási közvetítői működés Biztosítástechnikai feladatok ellátása Biztosítási piac termékeinek értékesítése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái - - 1,5 - Biztosítási gyakorlat ,5 Független biztosításközvetítői működés elmélete - - 2,5 - Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői gyakorlatok ,5 233

234 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bankjegyismeret - - 0,5 - Bankjegyvizsgálat gyakorlata ,5 Osztályfőnöki Összesen Heti összes óraszám

235 Ágazati óraterv Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR- szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Vállalkozási és bérügyintéző Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Könyvvezetési feladatok Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Munkaerő gazdálkodás Bérügyi szakfeladatok ellátása Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Szabad sáv felhasználása 9. évf 1 ó gépírás 10. évf 1 ó gépírás 11. évf 1 ó pénzügyi gyakorlat 12. évf 1 ó statisztika 5/13 évf 4 ó 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Kis és középvállalkozások gazdálkodása 1 ó Vállalkozás finanszírozása gyakorlat 1 ó Bérügyi feladatok 1 ó Társadalombiztosítás 235

236 Foglalkoztatás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Vállalkozási és bérügyintéző Éves óraterve szeptember 1-től Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

237 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis - és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata

238 Bérügyi szakfeladatok ellátása Munkaerő gazdálkodás Vállalkozás finanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetési feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat

239 Modul Társadalombiztosítás i szakfeladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Vállalkozási és bérügyintéző Heti óraterve szeptember 1-től Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 239

240 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I

241 Kis és középváll alkozások gazdálkod ási feladatai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számviteli gyakorlat Kis - és középvállalkozá sok 2-3, ,5 2 0,

242 Munkaerő gazdálkodás Vállalkozás finanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetési feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlaton Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat

243 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Bérügyi feladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalombizto sítás TB gyakorlat Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

244 Érettségi vizsgára épülő szakképzés 2 éves Szakmacsoport: 15. Közgazdaság Ágazat: XXIV. Közgazdaság Elmélet/Gyakorlat aránya: 70/30 % Összefüggő nyári gyakorlat: nincs Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség:- Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Vállalkozási és bérügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Könyvvezetési feladatok Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Munkaerő gazdálkodás Bérügyi szakfeladatok ellátása Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása 244

245 Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 0,5 ó Gazdasági és jogi alapismeretek 1 ó Pénzügyi alapismeretek 0,5 ó Adózási alapismeretek 1 ó Adózás gyakorlat 1 ó of 2/14 évfolyam 0,5 ó Foglalkoztatás. II. 0,5 ó Kis és középvállalkozások gazdálkodása 1 ó Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 1 ó Bérügyi feladatok 1 ó Társadalombiztosítás 245

246 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozási és bérügyintéző 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Éves óraterv szeptember 1-től Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II

247 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Foglalkoztatás I. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I./osztályfőnöki Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata

248 Bérügyi szakfeladatok ellátása Munkaerő gazdálkodás Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetési feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat

249 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás gyakorlat Osztályfőnöki Összesen Éves összes óraszám

250 F o gl al k o zt at á s I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozási és bérügyintéző 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv szeptember 1-től Tantárgy 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Szakmai idegen nyelv

251 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek 4, Számviteli gyakorlat Kis és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata

252 Bérü gyi szakf eladat ok ellátá sa Munkaerő gazdálkodás Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetési feladatok A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlata Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlat Munkaerő gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok

253 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bérügyi gyakorlat Társadalombiztosítás Tb gyakorlat Osztályfőnöki Összesen Éves összes óraszám

254 b) Vendéglátás turisztika szakmacsoport és turisztika ágazat Szakközépiskola Szakmacsoport 18 Vendéglátás turisztika Ágazat: XXVIII. Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR száma: 4221/4 Turisztikai referens Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés Turisztikai szervező, értékesítő Követelménymodulok: Turisztikai erőforrások bemutatása Turisztikai kommunikáció Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai termékkínálat értékesítése Turisztikai vállalkozások működtetése Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Turisztikai latin Szabad sáv felhasználása: 9. évfolyam: 1 óra gépírás 10. évfolyam: 1 óra gépírás 11. évfolyam: 0,5 óra levelezés 0,5 óra informatika 12.évfolyam: 1 óra marketing 254

255 5/13 évfolyam 4 óra 0,5 óra foglalkoztatás II. 1 óra osztályfőnöki 1 óra levelezés 0,5 óra informatika 1 óra üzleti kommunikáció Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 255

256 Turisztikai latin Foglalkoztat -ás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től és szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Össz. Össz. Össz. Elm. Gyak. nyári Elm. Gyak. nyári Elm. Gyak. nyári Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyak. gyak. gyak. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

257 Turisztikai termékkínálat értékesítés Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

258 Turisztikai vállalkozások működtetése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vállalkozási ismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

259 Turisztikai latin Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től és szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

260 Turiszti kai termékk ínálat értékesít ése Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet 1,5-1, Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak Marketing alapjai , Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés

261 Turisztikai vállalkozások működtetése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási ismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

262 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turisztikai szervező, értékesítő 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve szeptember 1-től és szeptember 1-től Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 1/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyakorlat Turizmus elmélete Kultur és-vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak

263 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Turisztikai vállalkozás működtetése Turisztikai termékkínálat értékesítése A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak - működtetése gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I

264 Turisztikai latin A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen

265 Turisztikai szervező, értékesítő 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től és szeptember 1-től Szakmacsoport: 18. Vendéglátás turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmény: - Pályaalkalmassági követelmény: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Turisztikai szervező, értékesítő Szakképzési évfolyamok száma: 2 Követelménymodulok: Turisztikai erőforrások bemutatása Turisztikai kommunikáció Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai termékkínálat értékesítése Turisztikai vállalkozások működtetése Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Turisztikai latin 265

266 Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 4 óra 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Marketing 1 óra Informatika 1 óra Levelezés 2/14 évfolyam 4 óra 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Utazási szolgáltatások gyakorlat 1 óra Turisztikai üzletágak működtetése 0,5 óra Utazásszervezés Levelezés 266

267 Turisztikai vállalkozás működtetése Turisztikai termékkínálat értékesítése Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 1/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyakorlat Turizmus elmélete Kultur és-vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak Utazásszervezés Utazási szolgáltatások - értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek

268 Turisztikai latin Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II ,5 - Foglalkoztatás I Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen 15, , ,5 268

269 2. Ágazati óraterv Szakmacsoport: 18. Vendéglátás Turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60% Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4221/4 Turisztikai referens Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Idegenvezető Teljesítendő követelmények: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Turisztikai erőforrások bemutatása Turisztikai kommunikáció Turisztikai latin Ügyviteli folyamatok alkalmazása Idegenvezetés Idegenvezetés módszertana Idegenvezetői adminisztráció Szabad sáv felhasználása 9. évfolyam 1 óra gépírás 10. évfolyam 1 óra gépírás 11. évfolyam 0,5 óra levelezés 0,5 óra informatika 12.évfolyam 1 óra marketing 269

270 5/13 évfolyam 4 óra 0,5 óra foglalkoztatás 1 óra osztályfőnöki 1 óra levelezés 0,5 óra informatika 1 óra üzleti kommunikáció 270

271 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Idegenvezető Éves óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki Foglalkoztatás I

272 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai latin Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

273 Idegenvezetői adminisztráció Idegenvezetés módszertana Idegenvezetés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Országismeret I Országismeret II Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

274 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak turisztika ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Idegenvezető Heti óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki

275 Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai latin Turisztikai kommunikáció Turisztikai erőforrások bemutatása Foglalkoztatás I. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai 1, , , Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a

276 Idegenvezetői adminisztráció Idegenvezetés módszertana Idegenvezetés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I Országismeret II Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Saját Gépírás Közismereti órák Szakmai órák

277 összesen Összesen

278 Idegenvezető 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve szeptember 1-től Szakmacsoport: 18 Vendéglátás turisztika Ágazat: XXVIII Turisztika Elmélet/Gyakorlat aránya: % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: - Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmény: - Pályaalkalmassági követelmény: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Idegenvezető Teljesítendő követelmények: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Turisztikai erőforrások bemutatása Turisztikai kommunikáció Turisztikai latin Ügyviteli folyamatok alkalmazása Idegenvezetés Idegenvezetés módszertana Idegenvezetői adminisztráció Szakképzési évfolyamok száma: 2 278

279 Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 4 óra 0,5 óra Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra Turizmus alapja 1 óra Levelezés 1 óra Informatika 2/14 évfolyam: 4 óra 0,5 óra Foglalkoztatás 1 óra Idegenvezetés 1 óra Kapcsolattechnikai ismeret 1 óra Adminisztráció 279

280 Turisztikai erőforrások bemutatása Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Óratervek Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 1/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki Foglalkoztatás I Turizmus alapjai Kultúr és-vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret

281 Idegenveze tés módszertan Idegenvezetés Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai latin Turisztikai kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei

282 Idegenvezetői adminisztráció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen

283 Turisztikai erőforrások bemutatása Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Idegenvezető 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 1/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki 0,5 0, Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki Foglalkoztatás I Turizmus alapjai Kultúr és-vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret

284 Idegenveze tés módszertan Idegenvezetés Ügyviteli folyamatok alkalmazása Turisztikai latin Turisztikai kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei

285 Idegenvezetői adminisztráció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen 15,5 16,

286 c) Ügyviteli ágazat és szakmacsoport szakközépiskola (2013. szeptember 1-től) Szakmacsoport: 16. Ügyvitel Ágazat: XXV. Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat: 40/60 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyam: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző Komplex szakmai érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítés: Ügyviteli titkár Követelménymodulok: Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Gazdálkodási alapfeladatok Titkári ügyintézés Rendezvény-és programszervezés Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 286

287 Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás és dokkész., iratk. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat Tervezett kimenet: Ügyviteli titkár Éves óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Gyak. Gyak. Elm. Elm. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Elm. Gyak. Iskolai Elm. Gyak. Gépírás és iratkezelés gyak Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek

288 Hivata li komm. magya r.id ny Rendezvényprogramszerv Titkári ügyintézés Foglalkozt atás I Foglalkozt atás II. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és bitzonság biztonság Foglalkozatás II Foglalkoztatás I Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dok. Alapjai Rendezvény és program dok. Alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek

289 Szakmai idegen nyelv Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

290 Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás és dokkész., iratk. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat Tervezett kimenet: Ügyviteli titkár Heti óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Gyak. Gyak. Elm. Elm. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Elm. Gyak. Iskolai Elm. Gyak. Gépírás és iratkezelés gyak Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek 0,

291 Foglalkozt atás II Hivata li komm. magya r.id ny Rendezvényprogramszerv Titkári ügyintézés Foglalkozt atás I. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és bitzonság biztonság 0, Foglalkozatás II Foglalkoztatás I Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dok. alapjai Rendezvény és program dok. alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek

292 Szakmai idegen nyelv Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

293 Ügyviteli titkár 2 éves érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV. Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Ügyviteli titkár Szakképzési évfolyamok száma: 2 Modulok Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Gazdálkodási alapfeladatok Titkári ügyintézés Rendezvény-és programszervezés Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 4 óra 0,5 óra nyári gyakorlat 0,5 óra jogi ismeretek 1 óra osztályfőnöki 293

294 2/14 évfolyam 4 óra 1 óra gazdasági ismeret 1 óra nyári gyakorlat 1 óra kommunikáció 1 óra rendezvényszervezés 1 óra osztályfőnöki 294

295 Ren dez vén y és pro gra msz erve zés Titkári ügyintézés Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás dokkész. iratkezelés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Éves óraterve szeptember 1-től Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak. Gépírás és iratkezelés gyak Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyak Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai

296 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I

297 Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Összesen

298 Titkári ügyintézés Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás dokkész. iratkezelés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Ügyviteli titkár 2 éves képzés érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyakorlat Gépírás és iratkezelés gyak Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyak. Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek ,

299 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven Rendezvény és programszervezés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I

300 Osztályfőnöki Összesen

301 Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: 40-60% Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs 9-12 évfolyamon: felkészítés az érettségi vizsgára Szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: FEOR-szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Irodai asszisztens Teljesítendő követelmények: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Gazdálkodási alapfeladatok Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés Irodai asszisztensi feladatok Szabad sáv felhasználása 9. évfolyam 0,5 óra levelezés 0,5 óra gépírás 10. évfolyam 1 óra gépírás 11. évfolyam 1 óra levelezés 12. évfolyam 1 óra vállalkozási ismeret 5/13 évfolyam 4 óra 1 óra foglalkoztatás 1 óra üzleti kommunikáció 1 óra gyorsírás 301

302 1 óra dokumentáció Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 302

303 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és bizt. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Irodai asszisztens Éves óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak Foglalkoztatás II

304 Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás-és dokumentumkészítés és iratkezelés Foglalkoztatás I. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek

305 Irodai asszisztensi feladatok Gyorsírás és jegyzökönyvv. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

306 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és bizt. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat 5 éves képzés Tervezett kimenet: Irodai asszisztens Heti óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Össz. nyári gyak. Elm. Gyak. Elm. Gyak. 0, Foglalkoztatás II ,5-306

307 Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció Gépírás-és dokumentumkészítés és iratkezelés Foglalkoztatás I. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Foglalkoztatás I Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek 0, Vállalkozási ismeretek

308 Irodai asszisztensi feladatok Gyorsírás és jegyzökönyvv. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai , Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

309 Irodai asszisztens 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Szakmacsoport: 16 Ügyvitel Ágazat: XXV Ügyvitel Elmélet/Gyakorlat aránya: % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: nincs A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmény: - Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Irodai asszisztens Szakképzési évfolyamok száma: 2 Teljesítendő követelmények: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Munkahelyi kommunikáció Gazdálkodási alapfeladatok Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés Irodai asszisztensi feladatok Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 4 óra nyári gyakorlat gépírás levelezés osztályfőnöki 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra üzleti kommunikáció 1 óra 309

310 2/14 évfolyam foglalkoztatás üzleti kommunikáció gyorsírás dokumentáció 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 310

311 Gépírás-és dokumentumkészítés és iratkezelés Foglalkoztat ás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Éves óraterve szeptember 1-től 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyakorlat Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat

312 Irodai asszisztensi feladatok Gyorsírás és jegyzökönyv-vezetés Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat

313 Osztályfőnöki Összesen

314 Gépírás-és dokumentumk észítés és Foglalkoztat ás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Irodai asszisztens 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től Modul 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki gyakorlat - 7 Levelezési ismeretek iratkezelés Gépírás és iratkezelés

315 Irodai asszisztensi feladatok Gyorsírás és jegyzökönyv-vezetés Gazdálkodási alapfeladatok Munkahelyi kommunikáció A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek 2, Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás

316 Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki Összesen

317 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakmacsoport: 17 Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Ágazat: XXVI Kereskedelem Elmélet/gyakorlat: 60/40 % Összefüggő nyári gyakorlat: van Évközi gyakorlat: van (tanulószerződés) A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetencia:- Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmény: szükséges Pályaalkalmassági követelmény: - Komplex szakmai vizsgával megszerezhető szakképesítés: Logisztikai ügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 2 Követelménymodulok: Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Marketing A logisztikai ügyintéző feladatai Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Termelési és nagykereskedelmi raktározás Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. 317

318 Szabad sáv felhasználása 1/13 évfolyam 4 óra 1 óra marketing 1 óra osztályfőnöki 1 óra marketing 1 óra üzleti tevékenység 2/14 évfolyam 4 óra 1 óra osztályfőnöki 1 óra szállítmányozás 1 óra fuvarozás 1óra raktározás Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 318

319 Szál lítás, fuva rozá s, szál lítm ány ozás A logisztikai üi fel Marketing Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemz.ése Az áruforg. lebonyolítása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Logisztikai ügyintéző Éves óraterve szeptember 1-től Modul Áruforgalom Tantárgy Áruforgalom gyakorlata 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

320 Foglalkoz tatás I Foglalkoz tatás II Munkahelyi egészség és biztonság Termelési és nagyker. raktározás A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Osztályfőnöki Összesen

321 Szál lítás, fuva rozá s, szál lítm ány ozás A logisztikai üi fel Marketing Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemz.ése Az áruforg. lebonyolítása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Logisztikai ügyintéző Heti óraterve szeptember 1-től Modul Áruforgalom Tantárgy Áruforgalom gyakorlata 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak. 5, Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

322 Foglalkoz tatás I Foglalkoz tatás II Munkahelyi egészség és biztonság Termelési és nagyker. raktározás A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság ,5 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Osztályfőnöki Összesen ,

323 A TAGINTÉZMÉNY SZAKMAKÍNÁLATA Szakmacsoport: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Érettségivel betölthető szakképesítés Ágazat: XXVI. Kereskedelem FEOR szám: 3622/15 Kereskedelmi ügyintéző Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Kereskedő 1 év, 2 év Logisztikai ügyintéző 1 év, 2 év Szakiskolai képzés 1/9.; 2/10.; 3/11. évfolyamon OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Eladó 3 év Kimenő rendszerben Szakiskolai képzés (2+2 éves) Bolti eladó Elágazásai: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Műszakicikk eladó Ruházati eladó 323

324 Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazat: XXVII. Vendéglátóipar FEOR szám: 5133 Pultos Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Vendéglátásszervező-vendéglős 1 év, 2 év Szakiskolai képzés 1/9.; 2/10.; 3/11. évfolyamon OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Cukrász 3 év Pincér 3 év Szakács 3 év Vendéglátó eladó 3 év Kimenő rendszerben Szakiskolai képzés (2+2 éves) Pincér Szakács 324

325 Szakmacsoport: 21. Élelmiszeripar Ágazat: XXXVI. Élelmiszeripar Szakiskolai képzés 1/9.; 2/10.; 3/11. évfolyamon OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Képzési idő Pék 3 év Sütő- és cukrászipari szaktechnikus 1 év 325

326 Óratervek a) Kereskedelem ágazat és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakközépiskola Kereskedő szakképesítés 5 éves képzés Érettségivel szerezhető szakképesítés: Kereskedelmi ügyintéző szeptember 1-től Modulok: Marketing Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az áruforgalom lebonyolítása A vállalkozások működtetése A kereskedelmi egység működtetése A főbb árucsoportok forgalmazása Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 326

327 Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom terv,. ir., el Marketing Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak kereskedelem ágazat 5 éves képzés Éves óraterve 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy A marketing alapjai Gyakorlat Gyakorlat Gyak. Elm. Elm. Elm. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység, tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

328 A főbb árucs. forg A kereskedelmi egység műk A vállalkozások működtetése Foglalkoztat ás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság 18 Foglalkoztatás II. + osztályfőnöki 32 Foglalkoztatás I. 64 Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret és forgalmazás Értékesítési gyakorlat

329 Értékesítés idegen nyelven Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

330 Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom terv,. ir., el Marketing Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak kereskedelem ágazat 5 éves képzés Heti óraterve 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy A marketing alapjai Gyakorlat Gyakorlat Gyak. Elm. Elm. Elm. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység, tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom , Áruforgalom gyakorlata

331 A főbb árucs. forg A kereskedelmi egység műk A vállalkozások működtetése Foglalkoztat ás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. + osztályfőnöki 1 Foglalkoztatás I. 2 Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret és forgalmazás Értékesítési gyakorlat

332 Értékesítés idegen nyelven Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

333 A keres kedel mi egysé g műkö dt A vállalkozások működt Az áruforgalom lebonyol Az áruforgalom terv., ir., el Marketing A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Modul Kereskedő szakképesítés 2 éves képzés a nem kereskedelem ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve szeptember 1-től 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Tantárgy Elm. Gyak. Elm. Gyak. gyakorlat Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom elmélet Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek elmélet Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai

334 Foglalkozta tás I Foglalkoztatá s II Munkahelyi egészség és biztonság A főbb árucsoportok forg. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven Munkahelyi egészség és biztonság + osztályfőnöki Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Összesen

335 A vállalkozások működt Az áruforgalom lebonyol Az áruforgalom terv., ir., el Marketing A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedő szakképesítés 2 éves képzés a nem kereskedelem ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom elmélet Áruforgalom gyakorlata 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak Vállalkozási ismeretek elmélet Vállalkozási ismeretek gyakorlat

336 Foglalkozta tás I Foglalkoztatá s II Munkahelyi egészség és biztonság A főbb árucsoportok forg A kereskedelmi egység működt. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven Munkahelyi egészség és biztonság + osztályfőnöki Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Összesen

337 Külső gyakorlat: 1/13. évfolyam: Üzleti tevékenység a gyakorlatban 5óra Áruforgalom gyakorlata 3 óra 1 nap hetente 2/14. évfolyam: Értékesítés gyakorlat 8 óra 1 nap hetente A szabad órakeret felhasználása 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra Foglalkoztatás 0,5 óra Áruismeret gyakorlat 1 óra Értékesítés gyakorlat 1 óra Működés szabályai gyakorlat 1 óra Vállalkozási ismeretek gyakorlat 1 óra Osztályfőnöki 0,5 óra Működés szabályai gyakorlat 1 óra Üzleti tevékenység a gyakorlatban 1 óra Osztályfőnöki 0,5 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 337

338 b) Vendéglátóipar ágazat és vendéglátás-turisztika szakmacsoport Szakközépiskola Vendéglátásszervező vendéglős 5 éves képzés Érettségivel szerezhető képesítés: Pultos szeptember 1-től Modulok: Vendéglátó értékesítés Vendéglátó marketing és kommunikáció Vendéglátó termelés Vendéglátó üzleti gazdálkodás Vendéglátó üzleti idegen nyelv Vendéglátó üzletvezetés Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült. 338

339 Vendéglátó termelés Vend. Mark. és komm Vendégl. ért. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak vendéglátó-ipari ágazat 5 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Értékesítés elmélete Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Elm. Elm. Elm. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Értékesítés gyakorlat Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Élelmiszerismeret Termelés elmélet Termelés gyakorlat

340 Vendéglátó üzletszerv Vendéglátó üzletvezetés Vendéglátó üzl. gazd Foglalkozt atás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság 18 Foglalkoztatás II. 32 Foglalkoztatás I. 64 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Üzleti idegen nyelv Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése

341 Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

342 Vendéglátó termelés Vend. Mark. és komm Vendégl. ért. Modul A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai tantárgyak vendéglátó-ipari ágazat 5 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 5/13. évfolyam Tantárgy Értékesítés elmélete Gyakorlat Gyakorlat Gyakorlat Elm. Elm. Elm. Elm. Gyak. Elm. Gyak. Iskolai Nyári Iskolai Nyári Iskolai Nyári Értékesítés gyakorlat Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Élelmiszerismeret Termelés elmélet 1, Termelés gyakorlat

343 Vendéglátó üzletszerv Vendéglátó üzletvezetés Vendéglátó üzl. gazd Foglalkozt atás I Foglalkoztat ás II Munkahelyi egészség és biztonság A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 1 Foglalkoztatás I. 2 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Üzleti idegen nyelv Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése

344 Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

345 2) Szakmacsoportos óraterv (Nem vendéglátóipar ágazati érettségivel rendelkező diákok számára) 1/13. és 2/14. évfolyam komplex szakmai vizsga megszerezhető szakképesítés OKJ-szám: Vendéglátásszervező vendéglős 345

346 Ven dégl átó üzle ti gaz d Vendéglátó termelés Vendéglátó marketing és kommunikáció Vendéglős értékesítés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vendéglátásszervező-vendéglős 2 éves képzés a nem vendéglátó-ipar ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechn. Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Vendéglátó gazdálkodás

347 Foglalkozt atás I Foglalkozt atás II Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó üzletvezetés Vendéglát ó üzleti idegen ny. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai számítás Üzleti idegen nyelv Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Munkahelyi egészség és biztonság + of Foglalkoztatás II. + osztályfőnök Foglalkoztatás I Összesen

348 Ven dégl átó üzle ti gaz d Vendéglátó termelés Vendéglátó marketing és kommunikáció Vendéglős értékesítés A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Vendéglátásszervező-vendéglős 2 éves képzés a nem vendéglátó-ipar ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata 1/13. évfolyam Összefüggő 2/14. évfolyam Elm. Gyak. gyakorlat Elm. Gyak Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechn. Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Vendéglátó gazdálkodás

349 Foglalkozt atás I Foglalkozt atás II Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó üzletvezetés Vendéglát ó üzleti idegen ny. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai számítások Üzleti idegen nyelv Vendéglátó vállalkozások 0, Vendéglátó vállalkozás működtetése - 1,5 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság+of Foglalkoztatás II. + osztályfőnök Foglalkoztatás I.+ of Összesen 15,5 19,

350 Külső gyakorlat: 1/13. évfolyam: Értékesítés gyakorlata 2óra Marketing a gyakorlatban 1 óra Vendéglátó váll. működt. 1 óra 8óra/1 nap hetente Termelés gyakorlat 3 óra Vendéglátó váll. műk. gyak. 1 óra 2/14. évfolyam: Értékesítés gyakorlat 2 óra Marketing a gyakorlatban 1 óra 1 nap hetente Ügyvitel 1 óra A szabad órakeret felhasználása 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Termelés gyakorlat 2 óra Termelés gyakorlat 2 óra Osztályfőnöki (fogl.) 1 óra Marketing gyakorlat 1 óra Üzleti idegen nyelv 1 óra Osztályfőnöki 1 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 350

351 c) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakiskolai képzés Eladó szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés szeptember 1-től Megszerezhető szakképesítés OKJ szám: Eladó Képzési idő: 3 év Szakmai elméleti képzés: iskola Szakmai gyakorlati képzés: 1/9. évfolyam: iskolai tanműhely 2/10. és 3/11. évfolyam iskolai tanműhely és tanulószerződéssel külső gyakorlóhely Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I A kereskedelmi egység működtetése Az áruforgalom lebonyolítása A ruházati cikkek és vegyes iparcikkek forgalmazása Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása A műszaki cikkek forgalmazása Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. 351

352 Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Eladó szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I A működés szabályai A működés szabályai gyak (K) Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata (K) (B-K) Áruforgalmazás I Áruforgalmazás gyak. I (B-K) (B-K) Áruforgalmazás II Áruforgalmazás gyak. II (B-K) (B-K) Értékesítés idegen nyelven Áruforgalmazás III

353 Áruforgalmazás gyak. III (B-K) (K) Értékesítés idegen nyelven II. Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen B K Iskolai gyakorlat Kinti gyakorlat 353

354 Eladó szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY 0, Foglalkoztatás II , Foglalkoztatás I A működés szabályai A működés szabályai gyak (K) Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata (2B (1B- 2K) 3K) Áruforgalmazás I Áruforgalmazás gyak. I (1B (1B- 3K) 3K) Áruforgalmazás II Áruforgalmazás gyak. II (1B (1B- 5K) 3K) Értékesítés idegen nyelven Áruforgalmazás III

355 Áruforgalmazás gyak. III. - 2, (1B (K) 4K) Értékesítés idegen nyelven II. Összes szakmai óraszám 7,5 9, ,5 17 Közismereti órák ,5 Összesen B Iskolai gyakorlat K Kinti gyakorlat A szabad órakeret felhasználása 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Áruforgalom gyakorlat 1 óra Áruforgalom gyakorlat 1 óra Áruforgalom gyakorlat 1 óra Áruforgalom gyakorlat I. 1 óra Áruforgalom gyakorlat I. 1 óra Áruforgalom gyakorlat I. 1 óra Áruforgalom gyakorlat II. 1 óra Áruforgalom gyakorlat II. 1 óra Áruforgalom gyakorlat II. 1 óra Áruforgalom gyakorlat III. 1 óra Áruforgalom gyakorlat III. 1 óra Áruforgalom gyakorlat III. 1 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 355

356 Kimenő rendszerben lévő óratervek ( 2 éves szakképzés) Bolti eladó Elágazásai: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Ruházati eladó 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet alapján (2+2 éves szakképzés esetén) elágazásai: Élelmiszer- és vegyi áru eladó Ruházati eladó A szakmai gyakorlati órák egy rész az 1/11. és a 2/12. évfolyamon külső gyakorlóhelyeken tanulószerződéssel teljesítendők. Ezeken az évfolyamokon a tanítás és a gyakorlat egy héten belüli megoldása: 3 nap iskola, 2 nap munkahely. Az 1/11. évfolyamot követően összefüggő nyári gyakorlatot is teljesíteni kell, ami 160 óra. 356

357 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 1.0 Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása 4.0 Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Élelmiszerek és vegyi áruk

358 forgalmazása Összesen

359 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 1.0 Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk 2 2 áruismeretének alkalmazása 4.0 Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés 2 2 Összesen Külső gyakorlat Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása

360 A szabad órakeret felhasználása Összesen /11. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Kereskedelmi egység működése 1 óra Élelmiszer és vegyi áru forgalmazás E 1 óra Élelmiszer és vegyi áru forgalmazás GY 1 óra Összesen: 4 óra 360

361 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Elmélet Gyakorlat Összesen Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása 4.0 Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok 2.0 Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása 4.0 Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Összesen

362 Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés 0,5 2,5-0,5 2,5 Összesen

363 A szabad órakeret felhasználása A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Külső gyakorlat Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Összesen /12. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 óra Kereskedelmi egység működése 1 óra Élelmiszer értékesítés idegen nyelven 1 óra Élelmiszerek forgalmazás 1 óra Áru előkészítés 0,5 óra Összesen: 4 óra 363

364 Ruházati eladó szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ruházati termékek forgalmazása Összesen

365 Ruházati eladó szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ruházati termékek forgalmazása Összesen

366 A szabad órakeret felhasználása 1/11. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Kereskedelmi egység működése 1 óra Ruházati termék forgalmazás E 1 óra Ruházati termék forgalmazás GY 1 óra Összesen: 4 óra 366

367 Ruházati eladó szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ruházati termékek forgalmazása Összesen

368 Ruházati eladó szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Elmélet Gyakorlat Összesen Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés ,5 0,5-2,5 2,5 Összesen Külső gyakorlat Ruházati termékek forgalmazása

369 A szabad órakeret felhasználása Összesen /12. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 óra Kereskedelmi egység működése 1 óra Ruházati termék értékesítés idegen nyelven 1 óra Ruházati termék forgalmazás 1 óra Áru előkészítés 0,5 óra Összesen: 4 óra 369

370 d) Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Szakiskolai képzés Megszerezhető szakképesítések OKJ-szám Szakképesítés megnevezése Cukrász Pincér Szakács Vendéglátó eladó Képzési idő: 3 év Szakmai elméleti képzés: iskola Szakmai gyakorlati képzés: 1/9. évfolyam: iskolai tanműhely 2/10. és 3/11. évfolyam iskolai tanműhely és tanulószerződéssel külső gyakorlóhely 370

371 pedagógiai programja Cukrász szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés szeptember 1-től Modulok: Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Cukrászati termékkészítés Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. 371

372 Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Cukrász szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Élelmiszerek csoportjai Általános élelmiszerismeretek fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászati gyakorlat (B) Cukrászati üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám

373 Közismereti órák Összesen

374 Cukrász szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY 0, Foglalkoztatás II , Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Élelmiszerek csoportjai 1, , Általános élelmiszerismeretek fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászati gyakorlat (B) ,5 Cukrászati üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám ,5 Közismereti órák ,5 Összesen

375 B K iskolai gyakorlat üzemi gyakorlat A szabad órakeret felhasználása 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Élelmiszerek csoportjai 0,5 óra Cukrászati gyakorlat 4 óra Cukrászati gyakorlat 4 óra Vendéglátó gazdálkodási ismeret 0,5 óra Szakmai számítás 0,5 óra Cukrászati alapjai E 0,5 óra Cukrászati alapjai GY 2 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 375

376 pedagógiai programja Pincér szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés szeptember 1-től Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. A szabad órakeret felhasználása 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Élelmiszerek csoportjai 0,5 óra Felszolgálás gyakorlat 4 óra Felszolgálás gyakorlat 4 óra Vendéglátó gazdálkodási ismeret 0,5 óra Szakmai számítás 0,5 óra Felszolgálás alapjai E 0,5 óra Felszolgálás alapjai GY 2 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 376

377 Élelmiszer, fogyasztóv Gazdálkodás Foglalkoz tatás II Foglalkoz tatás I Munka helyi eg. és bizt. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pincér szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés Éves óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam E GY Ö E GY Ö E GY Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

378 Felszolgálás Felszolgálás alapjai Szakmai idegen nyelv A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen

379 Élelmiszer, fogyasztóv Gazdálkodá s Foglalkoz tatás II Foglalkoz tatás I Munka helyi eg. és bizt. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pincér szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam E GY Ö E GY Ö E GY 0, Foglalkoztatás II ,5 - Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1, ,5-379

380 Felszolgálás Felszolgálás alapjai Szakmai idegen nyelv A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat (B) - - 4,5 Felszolgálás üzemi (K) gyakorlat Összes szakmai óraszám ,5 Közismereti órák ,5 Összesen

381 Szakács szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés szeptember 1-től Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Konyhai kisegítés Ételkészítés alapjai Ételkészítés Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. A szabad órakeret felhasználása 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Élelmiszerek csoportjai 0,5 óra Ételkészítés gyakorlat 4 óra Ételkészítés gyakorlat 4 óra Vendéglátó gazdálkodási ismeret 0,5 óra Szakmai számítás 0,5 óra Ételkészítés alapjai E 0,5 óra Ételkészítés alapjai GY 2 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 381

382 Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Szakács szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam E GY Ö E GY Ö E GY Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlatok Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat (B)

383 Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen

384 Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Szakács szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam E GY Ö E GY Ö E GY 0, Foglalkoztatás II , Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1, , Szakmai idegen nyelv Konyhai kisegítés 1, Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlatok Ételkészítési alapok 2, Ételkészítési alapgyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K)

385 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat ,5 (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai ,5 óraszám Közismereti órák ,5 Összesen

386 Vendéglátó eladó szakképesítés 3 éves előrehozott szakiskolai szakképzés szeptember 1-től Modulok: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Gyorsétkeztetés, ételeladás Vendéglátó eladói értékesítés Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. A szabad órakeret felhasználása 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Élelmiszerek csoportjai 0,5 óra Értékesítési gyakorlat 4 óra Értékesítési gyakorlat 4 óra Vendéglátó gazdálkodási ismeret 0,5 óra Szakmai számítás 0,5 óra Termelési és eladási GY 2,5 óra Összesen: 4 óra Összesen: 4 óra 386

387 Vendéglátó eladó szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladási gyak. (B) Termelési és eladói üzemi gyakorlatok (K)

388 Vendéglátó eladói tevékenység Értékesítés gyakorlata (B) Értékesítés üzemi gyak. (K) Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen

389 Vendéglátó eladó szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve szeptember 1-től Modul Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság 1/9 2/10 3/11 E GY Ö E GY Ö E GY 0, Foglalkoztatás II , Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1, , Szakmai idegen nyelv Ételismeret ,5 - Italismeret, kiszolgálás , Termelési és eladási gyak. (B) Termelési és eladói üzemi gyakorlatok (K) Vendéglátó eladói tevékenység , ,5-389

390 Értékesítés gyakorlata (B) ,5 Értékesítés üzemi gyak. (K) Összes szakmai óraszám ,5 Közismereti órák ,5 Összesen

391 Cukrász szakképesítés Pincér szakképesítés Szakács szakképesítés 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet alapján 2+2 éves szakképzés esetén. A szakmai gyakorlati órák egy rész az 1/11. és a 2/12. évfolyamon külső gyakorlóhelyeken tanulószerződéssel teljesíthetők. Ezeken az évfolyamokon a tanítás és a gyakorlat egy héten belüli megoszlása: 3 nap iskola, 2 nap munkahely. Az 1/11. évfolyamot követően összefüggő nyári gyakorlatot is teljesíteni kell, ami 160 óra. 391

392 Kimenő rendszerben lévő óratervek (2 éves szakképzés) OKJ szám: Pincér Pincér szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Elmélet Gyakorlat Összesen

393 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás I. Munkavédelem, HACCP 2.0 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 3.0 Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Felszolgálás I Összesen

394 Pincér szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás I. Munkavédelem, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Ételkészítés előkészítése Értékesítés folyamata Elmélet Gyakorlat Összesen

395 A szabad órakeret felhasználása Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Felszolgálás I Összesen /11. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Vendéglátó gazdálkodási GY 1 óra Felszolgálás 1 óra Vendéglátó tevékenység alapjai 0,5 óra Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 0,5 óra Összesen: 4 óra 395

396 Pincér szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás II. Vendég előtt végzett műveletek Étrendek összeállítása, italajánlat készítése Informatika a pincér szakmában Értékesítés folyamata Elmélet Gyakorlat Összesen

397 Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés elszámolása Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények Szobaszervíz, szállodai feladatok Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Felszolgálás II Összesen

398 Pincér szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás II. Vendég előtt végzett műveletek Étrendek összeállítása, italajánlat készítése Informatika a pincér szakmában Értékesítés folyamata Elmélet Gyakorlat Összesen

399 A szabad órakeret felhasználása Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés elszámolása Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények Szobaszervíz, szállodai feladatok Osztályfőnöki Testnevelés 0,5 2, ,5 2,5 Összesen Külső gyakorlat Felszolgálás II Összesen /11. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 óra Vendéglátó tevékenység alapjai 0,5 óra Vendéglátó gazdálkodás tevékenység 1 óra Felszolgálás 1 óra Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1 óra Összesen: 4 óra 399

400 Kimenő rendszerben lévő óratervek ( 2 éves szakképzés) OKJ szám: Szakács Szakács szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Elmélet Gyakorlat Összesen Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés I. Munkavédelem, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények Saláták, öntetek Köretek, főzelékek

401 Hagyományos ételek mártásai, pecsenyelevek Levesek, levesbetétek Meleg előételek Halak és egyéb hidegvérű állatok ételei Háziszárnyas ételek Vágóállatokból ételek Vadhús ételek Éttermi meleg tészták Menü összeállítás szabályai Munkaszervezés 1. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ételkészítés I Összesen

402 Szakács szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés I. Munkavédelem, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények Saláták, öntetek Köretek, főzelékek Hagyományos ételek mártásai, pecsenyelevek Levesek, levesbetétek Elmélet Gyakorlat Összesen

403 Meleg előételek Halak és egyéb hidegvérű állatok ételei Háziszárnyas ételek Vágóállatokból ételek Vadhús ételek Éttermi meleg tészták Menü összeállítás szabályai Munkaszervezés 1. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ételkészítés I Összesen A szabad órakeret felhasználása 1/11. évfolyam Osztályfőnöki 1 óra Ételkészítés GY 1 óra Vendéglátó gazdálkodás tevékenység 0,5 óra Vendéglátó gazdálkodás GY 1 óra Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 0,5 óra Összesen: 4 óra 403

404 Szakács szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés II. Munkavédelem, HACCP Technológiai újdonságok Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek Hazai és nemzetközi konyha Elmélet Gyakorlat Összesen

405 jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat Ételkészítés II Összesen

406 Szakács szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés II. Munkavédelem, HACCP Technológiai újdonságok Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és Elmélet Gyakorlat Összesen

407 kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Osztályfőnöki Testnevelés 0,5 2, ,5 2,5 Összesen Külső gyakorlat Ételkészítés II Összesen A szabad órakeret felhasználása 1/11. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 óra Ételkészítés GY 1 óra Vendéglátó gazdálkodás tevékenység 1 óra Vendéglátó tevékenység alapjai 0,5 óra Szakmai idegen nyelvi kommunikáció1óra Összesen: 4 óra 407

408 Érvényességi rendelkezések A hatálybalépés időpontja A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola módosított - jóváhagyás után a 2014/2015. tanévben lép életbe. A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei A pedagógiai program az iskola terve, amely 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben érvényes. A program végrehajtását a nevelőtestület évenként értékeli, szükség esetén dönt annak módosításáról. Nevelőtestületi értekezletet kell az iskola igazgatójának összehívni abban az esetben ha a nevelőtestület vagy a szülői munkaközösség legalább egyharmada kéri a programmódosítást, vagy ha a nevelőtestület a programban rögzített fejlesztésen túl szakmai innovációt kíván megvalósítani. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program megtalálható a székhelyiskola és a tagintézmény honlapján, valamint a székhelyiskola igazgatóhelyettesi irodájában és a tagintézményben. 408

409 Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakközépiskola pedagógiai programjával kapcsolatban egyetértését nyilvánította: az iskola diákönkormányzata részéről:... Kovács Martina Kamilla az iskola szülői munkaközössége választmányának részéről:... Márton Réka szülői választmány elnök az iskola-egészségügyi szolgálat részéről.. Dr. Nagypál Mária iskolaorvos A nevelőtestület az iskola pedagógiai programját szeptember 9-én elfogadta. Az iskola igazgatója jóváhagyta.... Baranyi Zoltán igazgató 409

410 Aláírásommal tanúsítom, hogy a május 19-ei nevelőtestületi értekezleten megvitatott pedagógiai programot elfogadom / nem fogadom el NÉVSOR Aláírás Almásiné Pető Borbála Baranyi Zoltán Bocsi Gáborné Boros Attila Dr. Fülöpné Gergely Viktória Ferencz Róbert Földi Montika Győri Andrea Jakubovicsné Kozma Margit Járinka Magdolna Juhászné Janik Beatrix Kéri Ferencné Kirnerné Botka Judit Kiss Lászlóné Kisné Dudás Erika Kovács Gábor Kovács Nikoletta Kovácsné Danyi Szilvia Kovácsné Karácsony Éva Kósy Nándor Matikovszki Diána Mede-Gordos Brigitta Miklós Zoltánné Molnár Ferenc Nádasdiné Petényi Judit Peregi Adrienn Petőné Gál Ildikó 410

411 NÉVSOR Rozgonyiné Cseh Andrea Sramkóné Pintér Katalin Szikora Nóra Sztankó Ágota Szűcsné Kovács Piroska Takácsné Sütő Katalin Tóth Anna Varga Zoltánné Várszegi Bernadett Aláírás Aláírásommal tanúsítom, hogy a május 19-ei nevelőtestületi értekezleten megvitatott pedagógiai programot elfogadom / nem fogadom el NÉVSOR Aláírás Baárné Dicse Zsuzsanna Dede Boglárka Farkas László Fenesné Barta Rita Füzesi Tamás Füzesiné Schepácz Réka Gácsi-Papp Bernadett Hegedűsné Ujlaky Ágnes Jakab Éva Józsa-Kovács Klára Kovács Zoltán Makó Zsolt Manyasz Tímea Meló Nikoletta Mészáros Judit 411

412 Nagy Attila Nagy Magdolna Oláh Gergely NÉVSOR Ondrécskáné Domán Zsuzsanna Ordasi Károly Pécsi Gabriella Pernyei Gusztáv Riclerné Jedlicska Judit Szegedi Nikoletta Szenes Márta Székely Sándorné Széplaki Péterné Szókis Eszter Noémi Tarján Katalin Ugra Zsuzsanna Visnyovszkyné Fehér Ágnes Aláírás 412

413 1. sz. melléklet 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A./ Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola eszközjegyzéke Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Fejlesztési igény Tanterem iskolánként figyelembe véve az iskola tanulói asztalok, székek munkarendjét, iskolánként 1 tanulók létszámának figyelembevételével folyamatos csere nevelői asztal, szék tantermenként 1 folyamatos csere eszköztároló szekrény tantermenként 1 OK. tábla tantermenként 1 folyamatos csere ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével OK. szeméttároló helyiségenként 1 OK. sötétítő függöny ablakonként fejlesztési igény Szaktanterem iskolánként 1-1 számítástechnika terem 1 OK. tábla 1 OK. flipchart 1 OK. számítógépasztal kettő tanulóként 1 OK. számítógépek és tartozékai kettő tanulóként 1 felszerelés OK. nyomtató 1 OK. programok szükség szerint folyamatos csere lemeztároló doboz 2 OK. 2. Idegen nyelvi labor 1 fejlesztési cél nyelvi labor berendezés tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására fejlesztési cél magnetofon 1 OK. 413

414 írásvetítő 1 OK. 3. Természettudományi szaktanterem 1 fejlesztési cél vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) három tanulóként 1 fejlesztési cél elszívóberendezés tantermenként 1 fejlesztési cél vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 fejlesztési cél fali mosogató tantermenként 1 OK. poroltó tantermenként 1 OK. mentőláda tantermenként 1 OK. eszköz- és vegyszerszekrény 2 OK. méregszekrény (zárható) 1 OK. eszközszállító tolókocsi tantermenként 1 fejlesztési cél törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1 fejlesztési cél 4. Művészeti nevelés szaktanterem 1 fejlesztési cél rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevétel 1 hely fejlesztési cél tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 fejlesztési cél mobil-lámpa (reflektor) 2 fejlesztési cél vízcsap (falikút) 2 OK. pianínó iskolánként 1 fejlesztési cél ötvonalas tábla tantermenként 1 OK. CD vagy lemezjátszó, magnetofon tantermenként 1 OK. tárolópolcok tantermenként 1 OK. 5. Gyakorló terem iskolánként 1 OK. Tornaszoba iskolánként 1 OK. kislabda 5 OK. labda 5 OK. tornaszőnyeg 2 OK. tornapad 2 OK. zsámoly 2 OK. bordásfal 2 OK. 414

415 mászókötél 2 OK. gumikötél 5 OK. ugrókötél 5 OK. medicinlabda 5 OK. stopper 1 OK. kiegészítő tornakészlet 1 OK. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések OK. Sportudvar iskolánként 1 OK. szabadtéri labdajáték felszerelése 1 OK. magasugró felszerelése 1 OK. magasugró állvány, léc 1 OK. távol-, magasugró gödör 1 OK. futópálya 1 fejlesztési cél egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések 1 OK. Igazgatói iroda iskolánként 1 OK. íróasztal 1 OK. szék 1 OK. tárgyalóasztal 1 OK. szék 2 OK. iratszekrény 1 OK. fax 1 OK. telefon 1 OK. Nevelőtestületi szoba iskolánként 1 OK. fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1 OK. szék pedagóguslétszám szerint 1 OK. napló és folyóirattartó 1 OK. könyvszekrény 2 OK. ruhásszekrény vagy fogasok pedagóguslétszám figyelembevételével 1 OK. mosdókagyló 1 OK. tükör 1 OK. 415

416 Helyettesi iroda 1 OK. Gazdaság vezetői iroda 1 OK. Ügyviteli helyiség 1 OK. asztal felnőtt létszám figyelembevételével OK. szék felnőtt létszám figyelembevételével Ok. iratszekrény 1 OK. lemezszekrény 1 OK. írógép 1 OK. írógépasztal és szék 1-1 OK. fénymásoló 1 OK. számítógépasztal és szék 1 OK. számítógép nyomtatóval telefon OK. OK. Könyvtár iskolánként 1 fejlesztési cél tanulói asztal, szék egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges fejlesztési cél mennyiségben egyedi világítás olvasóhelyenként 1 fejlesztési cél könyvtárosi asztal, szék 1-1 OK. szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére OK. tárolók, polcok, szabadpolcok 2 fejlesztési cél létra (polcokhoz) 1 OK. telefon 1 OK. fénymásoló 1 fejlesztési cél számítógép, nyomtató 1-1 fejlesztési cél videó (lejátszó, felvevő) televízióval 1 OK. CD vagy lemezjátszó 1 OK. írásvetítő 1 OK. Orvosi szoba iskolánként 1 fejlesztési cél Kiszolgáló helyiségek sportszertár iskolánként 1 OK. 416

417 aula (előtér, közösségi tér) iskolánként 1 OK. 417

418 Táblázat a tantárgyankénti eszközökről Tantárgy Taneszközök Tankönyvek Magyar nyelv és irodalom Szöveggyűjtemények Tanári kézikönyvek Folyóiratok Videofilmek Hangkazetták, CD-k Számítógépes programok Táblázatok: - Magyar írók, költők arcképei Fóliasorozatok Irodalomtörténeti térképek Tankönyvek Történelem, társadalmi ismeretek Szöveggyűjtemények Tanári kézikönyvek Folyóiratok Videofilmek Számítógépes programok Táblázatok Térképek Tankönyvek Idegen nyelv (angol, német) Gyakorlókönyvek Nyelvtanok Nyelvtani gyakorlókönyvek Tanári kézikönyvek Szótárak Egyéb könyvek: Országismeret Lektürök Dalok Játékok Szövegek 418

419 Folyóiratok Egyéb taneszközök: Térképek Hanganyagok Videokazetták Számítógépes programok Nyomtatott taneszközök: Matematika Tankönyvek Feladatgyűjtemények Meglévő geometriai ill. matematikai feladatgyűjtemények. Összefoglaló feladatgyűjtemény. Szakmai tárgyú példatárak. Függvénytáblázat Feladatlapok Tanári segédletek Tanári segédkönyv Tantervi útmutató A feladatgyűjteményhez készülő megoldások Matematikai lexikonok Matematikai segédanyagok, szakkönyvek KÖMAL és matematikai, módszertani folyóiratok. Demonstrációs eszközök - fényképek - táblázatok - faliképek - táblai rajzeszközök - mérőeszközök - modellek, - speciális falitáblák - a számítógéphez programcsomagok - oktatófilmek - tantermenként egy-egy írásvetítő és hozzátartozó speciális vetítővászon 419

420 - az írásvetítőhöz tartozó kész fóliasorozatok; videofilmek - stopperek Fizika - mikrométerek - rugós erőmérő-sorozat - akasztós súlysorozat - mérleg tömeg mérésére - légpárnás asztal a mozgások és ütközések vizsgálatához - ejtőgép - készülök a körmozgás és a forgómozgás tanulmányozására - hidrosztatikai mérleg - közlekedőedények - eszköz a felfelé ható nyomás és az oldalnyomás vizsgálatára - eszköz a rugalmas nyújtás vizsgálatához - csatolt ingák a hullámmozgás szemléltetéséhez - vákuumszivattyú - készülék a kinetikus gázelmélet demonstrálására - készülék a gázok állapotváltozásainak vizsgálatához - nyomásmérők - barométer - hőmérő-sorozat - kaloriméterek - eszköz a felületi feszültség vizsgálatához - kapilláris közlekedőedények - eszköz a vonalas és a térfogati hőtágulás demonstrálására - ebonit- és üvegrudak selyemmel és szőrmével - elektrométerek - szalaggenerátor (van de Graaff-féle) - influenciagép - mérőhuzalok banándugókkal és korkodilcsipeszek - demonstrációs VA-mérők (egyen- és váltakozó áramú) - elektrovaria I. és II. (tanári demonstrációs készlet) - tápegység (4 24 volt egyen- és váltakozó feszültség, 12 A) 420

421 - ellenállások - elektromos tanulókísérleti készlet áramkörök építésére - tolóellenállások (potenciométerek) - ellenálláshuzalok - kondenzátorok (forgó-, lemez-, sík- és eletrolit-) - szikrainduktor - kisülési csősorozat - termoelem - vízbontó készülék - elektrolizáló berendezés - diódák és triódák - fotoellenállás és fotoióda - demonstrációs fotocellák - magnométer - rúd- és patkómágnesek - vasreszelék - Crooks-féle cső - tekercsek (6, 300, 600 és 1200 menetesek) - szétszedhető transzformátor - oszcilloszkóp - elektronikus készlet - hangfrekvenciás generátor - elektromos generátor-motor modell - demonstrációs rádióadó-vevő (3,2 m) - demonstrációs optikai pad és geometriai és a hullámoptikai kísérletekhez - kézi spektroszkóp - Fényforrások (hagyományos és spektrál lámpák) - He/Ne-lézer (1 3 mw) - Kristályrács-modellek - Részecskeszámláló (Geiger-Müller-féle cső) - Szoftverek fizikai mérőkísérletek számítógépes feldolgozására - Videofilmek 421

422 Demonstrációs tanári asztal (víz, gáz, elektromos áram, - Kémia egyen és váltakozó); Elszívófülke; Desztilláló berendezés Méregszekrény Veszélyes hulladék tárolására alkalmas edények Írásvetítő transzparens sorozattal Videofilmek Számítógéphez tartozó szoftver anyagok Periódusos rendszer Standard elektródpotenciál Mérettáblázatok (atom-, ionrádiuszok) Kronológiai táblázatok stb. Az elektronok energiaszintjei az atomban Atom-, molekula-, kristálymodelek Elemek ásványok, termékek gyűjteményei Digitális hőmérő ph mérő Gyorsmérleg Analitikai mérleg Laborállvány Kerámia lapok Elektrokémiai demonstrációs készlet Hagyományos fém- és üvegeszközök Tanulókísérleti eszközök hagyományos félmikro kísérleti eszköök elektrokémiai készlet tanulók számára Nyomtatott taneszközök Földrajz a) tanulói segédletek tankönyv földrajzi atlasz b) tanári segédletek egyetemi tankönyvek statisztikai kiadványok 422

423 Folyóiratok Világatlaszok: Nemzetközi Almanach Magyarország statisztikai zsebkönyve Földrajzi világatlaszok Természetbúvár Élet és Tudomány Természet Világa Heti Világgazdaság National Geographic Kartográfia Officina Westmann természeti és gazdasági atlaszai Demonstrációs eszközök - diasorozatok a tantervhez illeszkedően - transzparens sorozatok a tantervhez illeszkedően - videofilmek a tantervhez illeszkedően - földgömb - domborművű térképek - talajgyűjtemény - kőzet- és ásványgyűjtemény - laptájoló - térképtartó állvány Falitérképek: A Föld felszíne A Föld éghajlata A Föld csapadéka A Föld mezőgazdasága A Föld bányászata A Föld iparvidékei A Föld közlekedése, szállítása A Föld népsűrűsége 423

424 Európa felszíne Európa országai Európa gazdasága EK országai és gazdasága Közel-Kelet-Európa A FÁK Magyarország domborzata és vizei Magyarország megyéi, városai Magyarország gazdasága Észak-Amerika felszíne Dél-Amerika felszíne Az USA gazdasága Dél-Amerika gazdasága Ázsia felszíne Ázsia országai Kelet- és Dél-Ázsia Kína gazdasága Japán gazdasága Afrika felszíne Afrika államai Afrika gazdasága Ausztrália felszíne Demonstrációs eszközök Biológia - Videofilmek - Diavetítők - Biológiai szemléltető táblák sejt szervrendszerek (mozgás, idegrendszer, érzékszervek, stb.) - Bemutató dobozok - Modellek Szakirodalmi segédanyagok - tanári kézikönyvek - szakkönyvek 424

425 - folyóiratok Informatika - számítógépek és tartozékai - programok - részletezve a Helyzetelemzés című fejezetben - tornaszőnyeg Testnevelés - tornapad - korlát - bordásfal - zsámoly - mászókötél - gumikötél - ugrókötél - stopper, mérőszalag - medicinlabda - kosárlabda, kosárháló - kézilabda - asztalitenisz asztal, ütők - ugródeszka - röplabda, röplabda háló - kislabda - egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Tankönyvek Szakmai tárgyak Feladatgyűjtemények Tanári kézikönyvek, szakkönyvek Folyóiratok Videofilmek Számítógépes programok Rajz Videofilmek Diaképek Tankönyvek Ének-zene Hangkazetták Lemezek, CD-k, Videofilmek 425

426 B/ A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény eszközjegyzéke Magyar nyelv és irodalom Tananyag Eszköz típusa Megvan A kifejező szövegmondás szemléltetése és gyakorlása hanghordozó Az olvasási képesség fejlesztése szg. program Irodalmi emlékhelyek bemutatása falitábla, térkép, kép A poétikai ismeretek (műnemek, műfajok) rendszerének falitábla, CD-ROM szemléltetése, jellegzetességeinek bemutatása A kommunikációs szituációnak megfelelő magán, közéleti videofilm és tömegkommunikációs stílus és hangnem szemléltetése A retorikai ismeretek elsajátítása videofilm A magyar nyelv történetének, fejlődésének, falitábla, térkép nyelvváltozatainak és nyelvrokonainak szemléltetése Lírai művek szemléltetése hanghordozó Verstani ismeretek elmélyítése CD-ROM A magyar és a világirodalom főbb korszakainak falitábla, fólia szemléltetése Dramatikai ismeretek bővítése arra alkalmas színházi videofilm felvételekkel Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretek CD-ROM rendszerének szemléltetése Történelem Tananyag Eszköz típusa Megvan A történelmi időben való tájékozódás képességének fejlesztése CD-ROM A történelmi térben való tájékozódás képességének CD-ROM, fejlesztése vaktérkép-gyűjtemények Az ősi társadalmak kialakulása, működése, kutatása, videofilm, térkép, CD-ROM, valamint mindennapi életük szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények Az ókori keleti civilizáció társadalmának, gazdaságának és videofilm, térkép, CD-ROM, kultúrájának szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A bibliai történetek szemléltetése videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények Az ókori görög és római társadalmak, valamint gazdaságuk videofilm, térkép, CD-ROM, és kultúrájuk szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A kereszténység kialakulásának és elterjedése okainak videofilm, térkép, CD-ROM, szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A középkori történelem, társadalom, gazdaság, művelődés és videofilm, térkép, CD-ROM, kultúra szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A magyar nép őstörténetének, vándorlásának és videofilm, térkép, CD-ROM, honfoglalásának szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények Az Árpád kor történelmének, nagy alakjainak, forrásainak, videofilm, térkép, CD-ROM, társadalmának, gazdasági és kulturális értékeinek szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A középkori magyar királyság virágkorának és videofilm, térkép, CD-ROM, hanyatlásának szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A kora újkor társadalmainak, gazdaságuknak, vallási, videofilm, térkép, CD-ROM, kulturális és művelődési viszonyaiknak szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények Tananyag Eszköz típusa Megvan 426

427 Magyarország kora újkori társadalmainak, gazdaságuknak, videofilm, térkép, CD-ROM, politikai és kulturális viszonyainak szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A XVIII. századi Magyarország helyzetének és viszonyainak videofilm, térkép, CD-ROM, szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A polgári átalakulás korának szemléltetése videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények A magyarországi polgárosodás kezdeteinek, nagy alakjainak, videofilm, térkép, CD-ROM, főbb eseményeinek kulturális örökségeinek szemléltetése képtárak, forrásgyűjtemények A nemzetállamok megszületésének és az imperializmus videofilm, térkép, CD-ROM, korának bemutatása képtárak, forrásgyűjtemények A polgári Magyarország kiépülésének és fejlődése főbb videofilm, térkép, CD-ROM, társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeinek, valamint képtárak, forrásgyűjtemények a kor meghatározó történelmi alakjainak bemutatása Az első világháború előzményeinek, eseményeinek, videofilm, térkép, CD-ROM, haditechnikai újításainak, következményeinek bemutatása képtárak, forrásgyűjtemények Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatásainak és videofilm, térkép, CD-ROM, következményeinek bemutatása képtárak, forrásgyűjtemények A nagy válságtól a második világháborúig terjedő korszak videofilm, térkép, CD-ROM, főbb eseményeinek, meghatározó alakjainak bemutatása képtárak, forrásgyűjtemények Az 1930-as évektől a második világháborúig terjedő időszak videofilm, térkép, CD-ROM, Magyarországának, társadalom-, gazdaság-, művelődés- és képtárak, forrásgyűjtemények politikatörténetének bemutatása A jelenkor főbb kérdéseinek szemléltetése videofilm, térkép, CD-ROM, A második világháború utáni Magyarország főbb eseményeinek, személyiségeinek, társadalmának, gazdaságának, kultúrájának és mindennapjainak bemutatása Az érettségi vizsgakövetelményekre való tekintettel: rendszerezés, összefoglalás képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények 427

428 Társadalomismeret Tananyag Eszköz típusa Megvan A mai magyar társadalom különböző szempontú fólia tagoltságának szemléltetése A társadalmi beilleszkedési zavarok bemutatása videofilm A hatályos magyar alkotmányban foglaltak megismerése és CD-ROM feldolgozása A mai magyar államszervezet működésének szemléltetése fólia A helyi önkormányzatok munkájának szemléltetése fólia A fegyveres testületek (rendőrség, honvédség, stb.) videofilm tevékenységének szemléltetése A honi művelődési, egészségügyi és szociális viszonyok videofilm megismertetésének és gyakorlati megvalósulásának szemléltetése A Magyar Köztársaság külpolitikájának és külkapcsolatainak fólia és a külföldön tartózkodás szabályainak szemléltetése Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése CD-ROM, videofilm és gyakorlati megvalósulásának szemléltetése Az alapvető emberi jogok megismertetése és gyakorlati CD-ROM, videofilm megvalósulásának szemléltetése Hazánk és Európa viszonyának szemléltetése CD-ROM Az ENSZ és szervezetei munkájának, szervezeti fólia felépítésének megismerése és szemléltetése Az emberiség globális problémáinak szemléltetése fólia, videofilm A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetése fólia A vállalatok és a munka világának megismerése, CD-ROM, videofilm szemléltetése A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz fólia való viszonyának szemléltetése A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági fólia szervezetek szemléltetése Az ember, mint biológiai lény szemléltetése videofilm Az ember, mint személyiség szemléltetése videofilm Az ember, mint társadalmi, erkölcsi és szellemi (többdimenziós, videofilm összetett) lény bemutatása és összetevőinek, mozgatói- nak szemléltetése Az emberi kapcsolatok bemutatása és szemléltetése videofilm Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, videofilm élet és halál, stb.) szemléltetése 428

429 Idegen nyelv Tananyag Eszköz típusa Megvan A hallás utáni megértés készségének fejlesztése és mérése hangkazetta, videofilm, felvevő és lejátszó készülék Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális hangkazetta, videofilm, megértésének és a helyes kiejtés, beszédhangsúly, felvevő és lejátszó készülék, beszédritmus fejlesztése kurzuskönyvek Beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték szituációt ábrázoló képek, készségének fejlesztése videofilmek, hangkazetták A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó kurzuskönyvek, videoanyag, képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet CD-ROM, elmesélése, mások véleményének összefoglalása, saját folyóiratok, poszterek vélemény elmondása képességének fejlesztése Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordítási készségének fejlesztése. A négy nyelvi alapkészség, a szókincs és a nyelvi ismeretek komplex fejlesztése egynyelvű, ill. kétnyelvű szótár, CD-ROM A beszédszándékoknak (összefoglaló informálás, érvelés, kurzuskönyvek, folyóiratok, tanácsolás) megfelelő közlések, önéletrajz, hivatalos levél levélírási technikákat írásbeli megfogalmazási készségének fejlesztése ismertető könyvek, fólia A szókincs fejlesztése szókártyák, szókirakó játékok, falitáblák A nyelvtani rendszer áttekintése, rendszerezés, nyelvtani táblázatok, összefoglalás, gyakorlás falitáblák, kurzuskönyvek Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy álló és mozgó képek, mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, hangkazetták, folyóiratok, történet elmesélése, mások véleményének összefoglalása, felvevő és lejátszó készülékek saját vélemény elmondásának gyakorlása, a képesség készség szintre történő fejlesztése, mérése Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, újságok, folyóiratok, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés) szépirodalmi művek, autentikus szövegek megértésének fejlesztése és mérése szórólapok Az érettségi követelménynek megfelelő közlések (esszé, CD-ROM, szótárak, magánlevél) írásbeli megfogalmazási készségének speciális vizsgára felkészítő fejlesztése könyvek 429

430 Matematika Tananyag Eszköz típusa Megvan A halmazszemlélet mélyítésére, a kombinatorikus fólia gondolkodás fejlesztésére Valószínűségi szemlélet fejlesztésére fólia A nyelv logikai elemeinek, a matematikai logika alapjainak fólia szemléltetésére, elmélyítésére A halmazműveletek szemléltetésére falitábla Különböző diagramokat szemléltető falitábla Az arányos osztás szemléltetésére fólia Prímszámokat, négyzetszámokat szemléltető falitábla Egyenlőtlenségek azonos átalakítását, megoldását fólia szemléltető Szöveges feladatok megoldástípusait bemutató fólia Algebrai kifejezéseket és azok azonos átalakításait fólia szemléltető Lineáris függvényeket és ábrázolásukat bemutató falitábla Négyzetes-, abszolutérték-, reciprok- és a négyzetgyök falitábla függvényeket bemutató Szabályos sokszögeket tartalmazó, testek készítéséhez és a munkaeszköz sík lefedéséhez szükséges A térbeli formák megismerésére alkalmas különböző alapú egyenes és ferde hasábok, egyenes és ferde hengerek, gúlák, modell kúpok, gömbök Különböző testek hálóját szemléltető modell Különböző testek élvázait, élszögeket, lapszögeket modell szemléltető Adott tulajdonságú pontok (kör, gömb, szögfelező, fólia szakaszfelező stb.) szemléltetésére alkalmas A kör kerületének és területének számítását szemléltető fólia Hasonló síkbeli és térbeli alakzatokat bemutató, fólia transzformációs szemléletet fejlesztő A bizonyítási igény kialakítására: háromszögek, négyszögek szögösszege fólia átdarabolások helyessége fólia Pythagoras tétele bizonyítását szemléltető fólia Thalesz tétele bizonyítását szemléltető fólia A szögpárokat bemutató falitábla A hatványozás és a gyökvonás fogalmát és azonosságait fólia szemléltető A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg minta és nyomtatvány kiszámítását bemutató munkaeszköz Első fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási fólia lehetőségeit bemutató Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető falitábla Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltető falitábla A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató falitábla Tananyag Eszköz típusa Megvan A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapeseteit bemutató 430 fólia

431 Vektorfelbontást szemléltető Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató Kétismeretlenes egyenlőtlenségek megoldásait szemléltető Különböző testek síkmetszeteit bemutató Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító Valószínűségi eloszlásokat szemléltető falitábla falitábla fólia fólia fólia modell fólia fólia Fizika Tananyag Eszköz típusa Megvan A mozgásjelenségek bemutatása, a mozgást jellemző mennyiségek mérése, a mennyiségek közötti összefüggések felismertetése, a mozgásállapotok és változásaik dinamikai leírása, a leíráshoz szükséges mennyiségek mérése, a mechanikai kölcsönhatások megfigyelése, kísérleti vizsgálata, mérések kivitelezése A mozgásjelenségek megfigyelése, a mozgást jellemző mennyiségek mérése, összefüggések felismerése, mozgásállapot változást okozó kölcsönhatások mértékének mérése és egyensúlyi állapotok kísérleti vizsgálata Az SI mértékrendszer (alapmennyiségek, mértékszámok és mértékegységek, prefixumok jelentése) és az SI- kívüli engedélyezett használatú mértékegységek bemutatása Mikolacső, stopper lejtőmodell, Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti) Falitabló A Naprendszer szemléltetése Falitabló, videofilm A Naprendszer és eleminek mozgásának szemléltetése Makett, video A termikus kölcsönhatások bemutatása, a kölcsönhatást jellemző mennyiségek mérése, összefüggések felismertetése, Hőmérő, kaloriméter a termikus kölcsönhatások következményeinek és gyakorlati alkalmazásainak szemléltetése A termikus kölcsönhatások önálló megfigyelése, mennyiségi leírása (mérések), kísérletek kivitelezése Az energia átalakulások gyakorlati felhasználásának (erőművek) szemléltetése Az elektromos kölcsönhatások szemléltetése és önálló megfigyelése elektrosztatikai tanulókísérlettel A mágneses alapjelenségek és mágneses kölcsönhatások bemutatása és önálló megfigyelése magnetosztatikai tanulókísérlettel tanulókísérleti eszközkészlet Video Tanulókísérleti eszközkészlet Mágneses rúdpár fa tokban, patkómágnes, mágneses készlet 431

432 Tananyag Eszköz típusa Megvan Különböző egyenáramú és váltakozó áramú áramkörök kísérleti vizsgálata, az áramerősség, a feszültség, az ellenállás mérése; az elektromos áram hatásainak szemléltetése és kísérleti vizsgálata az anyag három halmazállapotában; az elektromágneses kölcsönhatások bemutatása, és kísérleti vizsgálata Elektromosságtani megfigyelések, mérések, kísérletek (folyamatosan változtatható) egyen- és váltakozó feszültséget biztosító, (a balesetvédelem előírásainak megfelelő) demonstrációs és tanulókísérleti eszköz segítségével Az elektromos áram hatásain alapuló mindennapi eszközeink bemutatása, működésük magyarázata 432 Tanulókísérleti eszköz, iránytű, Amper-Volt mérő Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Csengő, generátor, transzformátor, kétütemű és négyütemű motorminta, film faltábla Felfedezők, fizikusok megismertetése Falitabló, életrajzi filmek, arcképek Merev testek egyensúlyának vizsgálata, az egyszerű gépek Rugós erőmérő, kétkarú működésének szemléltetése, működésük magyarázata, emelő, karos mérleg gyakorlati felhasználásuk bemutatása súlysorozattal, csiga horoggal, A mechanikai rezgések megfigyelése, kísérleti vizsgálata, jellemzésükre bevezetett mennyiségek mérése A mechanikai hullámok önálló megfigyelése, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálata, demonstrációs bemutatása A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálata és működésüknek megértése demonstrációs eszköz és eszközkészlet segítségével A fény terjedésének megfigyelése és szemléltetése-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerése Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatása és vizsgálata A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázata A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatása Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatása A természetes radioaktivitás, a mesterséges atommagátalakítás, a magreakciók és láncreakció Radioaktivitás detektálása A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználásának bemutatása Atomreaktorok működését szemléltető eszköz Rugók, hangvillapár rezonáló fadobozzal és kalapáccsal; információhordozók hullámkád Videódemonstrációs eszközkészelt Optikai pad lencsékkel, tükrökkel Video Video Video Video Video Geiger-Müller számáló Video video A paksi atomerőművek bemutatása CD A lendületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálata, az Forgató, nyomás, súrlódás erőtörvények empirikus felismerése és kimérése, a súrlódás vizsgálatára alkalmas és a közegellenállás vizsgálata tanulókísérleti eszközzel eszközkészelt Tananyag Eszköz típusa Megvan A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának rögzítése stroboszkóp

433 A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti tanulókísérleti eszköz vizsgálata A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálata, rezgések rugóval összekapcsolt ingasor csatolásának jelenségeinek bemutatása A mechanikai rezonancia megfigyelése és gyakorlati video felhasználásnak bemutatása A felületi feszültség kísérleti vizsgálata tanulókísérleti eszköz A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, optikai készlet színképelemzés, polarizáció Az elemi részek kimutatása, tulajdonságainak vizsgálata, az anyagszerkezet modelljeinek kialakítása kísérleti bizonyítékok bemutatásával, az anyag kettős természetének igazolása video Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérlet berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graafgenerátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatása Van de Graaf generátor A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről video kialakított elméletek szemléltetése Az űrkutatás eddigi eredményeinek bemutatása video Földrajz Tananyag Eszköz típusa Megvan A Naprendszer keletkezésének bemutatása modell A Naprendszer mozgásának szemléltetése modell A Föld alakjának bemutatása és időszámítási gyakorlatok földgömb Az űrkutatás eredményeinek és jelentőségének bemutatása fénykép A csillagos égbolt szemléltetése, az évszakonkénti csillagtérkép változások bemutatása A Föld belső szerkezetének bemutatása földgömb A belső erők működésének szemléltetése videofilm A lemeztektonika bemutatása szétszedhető földgömb A Föld mozgásainak, nagy szerkezeti egységeinek és azok videofilm kialakulásának megértetése A fontosabb ásványok és kőzetek tulajdonságainak gyűjtemény bemutatása, osztályozásuk és jellemzésük A földtörténeti időszámítása alapjainak és a korbeosztás tabló egységeinek szemléltetése Az élővilág fejlődését bemutatása ősmaradványok gyűjtemény szemléltetése A vízburok elhelyezkedésének, tagolódásának szemléltetése térkép A szárazföld vizei típusának, kapcsolatainak, felhasználásuk módjának és a vízszennyezés legfőbb okainak és térkép, videofilm következményinek bemutatása Az óceánok és tengerek bemutatása térkép A légkör alapfolyamatainak bemutatása, az időjárási időjárási térkép térképek elemzése Tananyag Eszköz típusa Megvan A Föld éghajlatának bemutatása, az éghajlati diagramok és térkép térképek elemzése A Föld jellegzetes felszínformáinak bemutatása tabló Tematikus térképek különböző méretarányú és jelrendszerű térkép térképek elemzésével történő bemutatása 433

434 A kontinensek és óceánok helyzetének, természeti térkép adottságainak, erőforrásainak, domborzatának szemléltetése Európa, Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és Óceánia, Antarktisz domborzati és vízrajzi adottságainak térkép kontinensenkénti szemléltetése A természetföldrajzi övezetesség horizontális és vertikális térkép, rajz bemutatása A kontinensek társadalmi és gazdasági jellemzőinek tabló szemléltetése A kontinensek jelentősebb országcsoportjainak és országainak, valamint természeti- és társadalomgazdaságföldrajzi térkép jellemzőinek bemutatása Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet, és Közép-Európa komplex térkép bemutatása A Magyarországot környező szomszédos országok komplex térkép bemutatása Európai Unió társadalmi-gazdasági földrajzának videofilm szemléltetése Tipikus tájaknak, jellegzetességeiknek, sajátosságaiknak videofilm bemutatása Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt térkép földrajzi helyzetének szemléltetése Természeti adottságaink tematikus bemutatása videofilm Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetése videofilm A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúárájának, tabló nemzetközi kapcsolatainak bemutatása tájaink földrajzi jellemzésére térkép Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetése, videofilm szemléltetése, illetve a regionális ártalmak mérése A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetése térkép Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamatainak videofilm szemléltetése A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetése videofilm A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése tabló A regionális és a globális környezeti ártalmak videofilm összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetése A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek videofilm tevékenységének szemléltetése Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési térkép viszonyainak szemléltetése Magyarország egy tetszés szerinti tájának bemutatása térkép nagyméretarányú (1:50000) térképen A Naprendszer bemutatása csillagászati falitérképen térkép A világatlasz bemutatása interaktív eszközzel CD-ROM 434

435 Kémia Tananyag Eszköz típusa Megvan Az elemek vegyjele, rendszáma, atomtömege, periódusos falitábla rendszer. Az elemek megjelenési formája. falitábla Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kémiai reakciók laboratóriumi eszközök, megfigyelése. vegyszerek A kémia történetének kiemelkedő személyiségei fólia, video Magyar vegyészek élete és jelentősége fólia, video Tömegmérés különböző érzékenys. mérleg A ph mérése indikátorkészlet Az anyagok csoportba sorolása összetétel szerint fólia Az atomok, ionok összetétele fólia A molekulák összetétele, felépítése modellező készlet Az anyagi részecskék kapcsolódása, átalakulása fólia A modell és a valóság kapcsolata program A különböző kristályrácstípusok modell A kémiai reakciók csoportba sorolása falitábla A kémiai jelrendszer (vegyjel, képlet, egyenlet) gyakorló program Az anyagmennyiség, a részecskeszám, valamint a tömeg gyakorló program összefüggésének alkalmazása Az oldat, az oldott anyag, az oldószer tömege, ill. az oldat gyakorló program (tömeg %-os) összetétele közötti összefüggés Az oldtok kémhatása, a kémhatást okozó ionok aránya, fólia valamint a ph összefüggése A nemfémes elemek és vegyületeik előállítása, felhasználása video A fémek aktivitási sora falitábla A fémes elemek és vegyületeik előállítása, felhaszn. video A szeretlen anyagok a természetben video A szervetlen anyagok iskolai körülmények között nehezen video, program vizsgálható tulajdonságainak megfigyelése Az anyagok élettani és környezeti hatására jellemző fólia piktogramok A szervetlen anyagok tulajdonságai, felhasználása és video környezeti hatása A szervetlen háztartási vegyszerek környezeti és élettani video hatása, szakszerű felhasználása A levegő és a víz szennyezésének következményei program A tápanyagoknak a szervezetben betöltött szerepe fólia A természetes vizek minőségének vizsgálata vegyszer és eszköz Környezetvédelmi alapmérések végzése vegyszer és eszköz (mikro,félmikro) Az ivóvíz, illetve a szennyvíz tisztításának folyamata fólia, video A szén, a nitrogén, az oxigén körfogásának folyamata fólia A földgáz és a kőolaj felhasználása video Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatása video Néhány szervetlen kémiai nagyipari gyártási folyamat video A fontosabb szervetlen vegyipari eljárások környezeti hatása video Tananyag Eszköz típusa Megvan A fémek különböző típusú korróziója és ellene való védekezés 435 video

436 A megújuló és meg nem újuló energiaforrások fólia Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli bemutató és demonstrációs helye közötti összefüggések felismerése program A molekulák térbeli felépülése modell, demonstrációs program A kémiai kötések típusait fólia A kémiai egyensúly kialakulásának folyamata video, fólia A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők video, fólia Az elektrokémiai jelenségek vizsgálat tanulókísérleti eszközkészlet Az elektrokémiai jelenségek vizsgálata demonstrációs eszközkészlet Az elemek standardpotenciál értékei falitábla Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések gyakorló program A reakcióegyenlet írása az elemi lépésektől az összetett gyakorló program redoxireakciók felírásáig A különböző típusú szerves vegyületek homológ fólia sorozatainak felépülése A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti vido hatásuk Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és video, gyakorló program izomerjeik A fehérjék felépülése, szerkezete bemutató és demonstrációs program A nukleinsavak felépülése és biológiai szerepe bemutató és demonstrációs program, video A mosószerek hatásmechanizmusa bemutató és demonstrációs program, video A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt video hatása Az egészségvédő és károsító anyagok, valamint hatásaik video A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználása, a bemutató és demonstrációs veszélyes hulladékok tárolása program, video Szerves vegyipari eljárások bemutató és demonstrációs program, video A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatása bemutató és demonstrációs program, video A leggyakoribb műanyagok és monomerjeik demonstrációs anyggyűjtemény Biotechnológiai eljárások bemutató és demonstrációs program, video Tudás ellenőrzése, értékelése program 436

437 Biológia Tananyag Eszköz típusa Megvan A mikroorganizmusok vizsgálata, megfigyelésemegfigyelés, demonstráció A főbb rendszertani csoportok szemléltetése, megfigyelése Az emberi szövetek szemléltetése, tanulmányozása Az emberi szervrendszerek felépítésének tanulmányozása Az emberi csontváz megfigyelése, tanulmányozása Az ember belső szervrendszereinek megfigyelése, tanulmányozása Az egyes emberi szervek (agy, szem, bőr, hallás és helyzetértékelés szerve) megfigyelése és tanulmányozása Az emberi szervezetet károsító hatások és szenvedélybetegségek szemléltetése Az egészséges életmód szemléltetése, tanulmányozása Az emberi embrionális fejlődés szemléltetése Az elsősegélynyújtás képességének elsajátítása Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetése Az állatok különböző szervrendszerei felépítése szemléltetése Az állatok különböző szervrendszerei felépítése szemléltetése Az állatok életmódjának szemléltetése A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetése A növényi szervek felépítésének szemléltetése A növényi életműködésének bemutatása Táplálékláncok és táplálékhálózatok felépítésének bemutatása A DNS molekula szerkezetének megfigyelése, tanulmányozása Az öröklésmenetek szemléltetése A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozása Az élőlények törzsfájának szemléltetése mikroszkóp, projektor videofilm metszetek videofilm csontváz modell szervrendszer modell agy, szem, bőr, fül mod. videofilm videofilm anatómiai falitábla elsősegélynyújtó egységcsomag sejtmodell szövetmetszetek falitábla falitábla videofilm sejtmodell szövetmetszetek virág-szár-levél-gyökér modell videofilm falitábla DNS-modell falitábla falitábla, mitózis, meiózis falitábla 437

438 Informatika Tananyag Eszköz típusa Megvan A számítógép főbb egységeinek bemutatása hardver elemek, fólia X Az informatikai alapfogalmak (adat, jel stb.) szemléltetése fólia A bit fogalmának bemutatása, fizikai fogalmakkal való fólia megfeleltetése Régi számítógépek alkatrészeinek szemléltetése hardver elemek X A számítógép története fólia Számítástechnikával foglalkozó magyar és magyar fólia származású tudósok munkásságának bemutatása Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb fólia X funkcióinak bemut. A tananyaghoz kapcsolódó, az oktatott op. rendszer főbb gép X utasításainak elsajátíttatása Segédprogramok jogtiszta szoftvereinek bemutatása szoftverek A vírus viselkedésének szemléltetése fólia A menü- és egérhasználat szemléltetése, modellezése szoftver X A billentyűzet kezelése, gyakorlása szoftver X A számítógép szakszerű üzembe helyezése algoritmusának fólia bemutatása Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó fólia, jogtiszta szoftver algoritmusok értelmezése és kódolása Feladatok algoritmizálása fólia Véletlen események bemutatása szoftver Az (iskolai) könyvtári nyilvántartás rendszerének fólia szemléltetése Ismert, korszerű perifériák (hardver eszközök) bemutatása hardver elemek X Korszerű hardver eszköz főbb egységeinek, működésének fólia ábrázolása, a fontos szakkifejezések megismerése A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggései fólia Tömörítés, kicsomagolás alkalmazása jogtiszta szoftver Számítógépes hálózati topológiák fólia X A hálózati jogosultságok fólia X A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályai fólia X A tananyaghoz kapcsolódó programozási nyelv főbb utasításai A tervezés, kódolás, tesztelés, hibajavítás folyamatának fólia, jogtiszta szoftver elsajátítása, rövid algoritmusok megfogalmazása és nyelvre kódolása A visszacsatolásos tevékenység szemléltetése egyszerűbb fólia algoritmusokkal Egy szövegszerkesztő, ill. ábraszerkesztő lényeges funkciói fólia A szöveg-, ill. ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemei fólia, papíranyagok X Egy szövegszerkesztő, ill. ábraszerkesztő lényeges jogtiszta szoftver funkcióinak gyakoroltatása 438

439 Tananyag Eszköz típusa Megvan Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatása, szemléltetése A táblázatkezelés lényeges funkciói, összefüggései A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma és összefüggései A rendszerben gondolkodás fejlesztését elősegítő diagramok, grafikonok készítésének gyakoroltatása Alapvető keresési, lekérdezési funkciók, feladatok szemléltetése Adatbázis létrehozásának és karbantartásának gyakorlása Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióinak bemutatása A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok megismerése A Neumann-elvű programozási nyelv szerkezetének, főbb utasításinak bemutatása Egyéb eltérő elv alapján felépülő nyelvek (logikai, automataszerű) szerkezetének, utasításainak bemutatása Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítése, hozzáférhetősége (Internet) Ének-zene fólia fólia fólia jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver fólia fólia, szoftver fólia, jogtiszta szoftver Tananyag Eszköz típusa Megvan Zeneelméleti ismeretek ismétlése, rendszerezése, alkalmazási képesség fejlesztése: kottaismeret, hangsorok, hangnem, ritmus, ütemfajták, zenei műszavak Népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatása A barokk és a klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetése A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus kiemelkedő mestereinek bemutatása A romantikus zenekar hangszereinek bemutatása A romantika és a XX. Századi zene kiemelkedő mestereinek bemutatása A hagnszín-hallás fejlesztése, a környezet, az emberi hang, a tanult klasszikus és népi hangszerek bemutatása Bartók, Kodály és más magyar szerzők népzenei ihletésű műveinek és ezek részleteinek bemutatása A magyar nemzeti és az európai romantika kiemelkedő mesterei által komponált zeneművek és azok részleteinek bemutatása A magyarországi és az európai kultúrák népzenéjének bemutatása A zeneirodalomból a szórakoztató zene funkcióinak bemutatása A zene és a társművészetek kapcsolatának személtetése A magyar és a zenei világ hazai és más országok főbb intézményinek, hangversenytermeinek, operaházainak megismertetése falitáblák, CD-ROM albumok, hang-kazetták falitábla, videofilm hanglemez, hangkazetta, videofilm, élő zenéhez 1 db pianinó videofilm 439

440 Osztályfőnöki Tananyag Eszköz típusa Megvan A család összetételét, generációs kapcsolatokat szemléltető A családtípusok megfigyelésére alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet Egy család életét bemutató A család szabadidő-felhasználás lehetőségeit bemutató Egy téli szünet megtervezését bemutató Napi és szünidei időterveket szemléltető A család egészségügyi helyzete felmérésének jelentőségét szemléltető Káros szenvedélyeket, felismerésüket, kiküszöbölésüket bemutató A családtagok egymás iránti figyelmességét, törődését bemutató Elsősegélycsomag összeállítását gyakoroltató tanulókísérleti munkaeszköz A szép lakás és a kényelemes otthon iránti igény felkeltésére alkalmas különféle A környezeti veszélyforrásokat, hulladékeltávolítás módozatait A levegő, a víz és a talaj szennyezését, valamint a zajártalmak határait szemléltető A modern háztartás energiagazdálkodását, gépesítésének mértékét, gazdaságosságát bemutató Egy háztartás egy éves, illetve havi energiafelhasználását szemléltető A piaci árak és a családi jövedelmek (kereseti modellek) összevetését bemutató A családi gazdálkodással kapcsolatos egyszerűbb jogi ügyletek lebonyolítását szemléltető Különféle szerződésformák és fajták (biztosítások, kárfelmérések, hitelkonstrukciók, értékpapírok) megismeréséhez Egyes életszakaszokhoz tartozó, jellemző életszerepeket szemléltető A pályaváltást, pályamódosítást kiváltó egyéni és társadalmi okokat szemléltető A foglalkoztatási viszonyokat, a magyarországi munkaerőpiaci helyzetet bemutató Álláskeresés folyamatát és a különböző technikákat ismertető Az önéletrajzírás elemeit és a különböző önéletrajztípusokat bemutató Hirdetésmintákat, kísérőlevélformákat és munkaszerződéstípusokat ismertető Az új belépők, illetve pályakezdők beilleszkedési nehézségeit bemutató Felvételi szituációs interjúk készítését lehetővé tevő, szerepjátékok gyakorlására 440

441 Rajz és vizuális kultúra A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének kialakítására alkalmas eszköz Néhány különleges és alkotói módszert szemléltető, a technikai és alkotói módszerben való jártasság kialakítására alkalmas eszköz és munkaeszköz A műszaki jellegű ábrázolás közlő nyelvének gyakorlására alkalmas eszköz A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, kép. fejlesztésre alkalmas eszköz A környezet és a tárgyak közötti összefüggések bemutatására alkalmas eszköz Az anyagmegmunkálási, szerelési, építési jártasság kialakítására alkalmas eszközkészlet Szabadon választott technikában való jártasság kialakítására alkalmas eszköz, eszközegyüttes Különböző (képi, zenei, irodalmi) művészeti alkotásokban fellelhető kifejező eszköz felismerésére, értelmezésére alkalmas eszköz Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz A film műfajait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz A tömegkommunikáció vizuális ágait, legfontosabb tartalmi és formai jellemzőt szemléltető és eszköz Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői bemutatására alkalmas eszköz Testnevelés és sport A tantárgy eszközjegyzékét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben megfogalmazottak alapján állítottuk össze. TORNASZOBA TORNATEREM TORNAUDVAR Kislabdák, labdák Tornaszőnyegek Tornapad 2 db Zsámoly 2 db Bordásfal 2 db Gumikötél 5 db Ugrókötél 5 db Medicinlabda 5 db Stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Tornaszőnyegek Szivacsdomb Kosárlabda palánk 2 db Gyűrű 1 pár Mászórúd 2 db Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Szabadtéri labdajátékok felszerelése Magasugró állvány és léc Távol- és magasugró gödör Futópálya Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések 441

442 Szakmai tantárgyak A szakképzés tantárgyainak oktatásához szükséges eszközök részletes jegyzékei a Központi Programokban, az adott tantárgynál találhatók. Ezek megjelenítése a Pedagógia Programban nem indokolt, mivel az oktatott szakmák igényeinek megfelelően rendelkezünk minden alapvető eszközzel, csak az elhasználódás következtében leselejtezett eszközöket kell rendszeresen pótolni, illetve a technológiák korszerűsödése miatt a piaci kínálatban megjelenő legújabb eszközök beszerzését kell szorgalmazni. Ezek a szükségletek előre nem tervezhetők. Folyamatos, naprakész szükségletés igényfeltárás történik. A beszerzéseket Szakképzési Alapból szerzett, pályázatokon elnyert pénzekből igyekszünk finanszírozni 442

443 2. sz. melléklet 4.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Irodalom 1. Szerzők, művek Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék: az életmű néhány jellemzője művek alapján Látásmódok: a világlátás és a kifejezésmódok sajátosságainak bemutatása A kortárs irodalomból Világirodalom: az európai irodalom alapvető hagyományaitól a századfordulós modernség jellemzőiig Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei: az irodalom és a média kapcsolata, irodalmi ismeretterjesztés Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok: témaváltozatok felismerése, értelmezése, összevetése 443

444 Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet: a kifejezésmód változásai a középkortól a szimbolizmusig 3. Fogalmak (A részletes vizsgakövetelményekben megadott fogalmak a magyar nyelv és irodalom ismeretköreihez) Történelem 1. Őskor 2. Ókori Kelet 3. Ókori Görögország 4. Ókori Róma 5. A korai feudalizmus 6. Az Árpád-házi királyok kora 7. A késő középkor 8. Magyarország a XIV-XV. században 9. Kora újkor 10. Magyarországon a koraújkorban 11. A felvilágosodás és a polgári átalakulás 12. A polgárosodás kezdetei Magyarországon 13. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 14. A nemzetállamok kora 15. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon 16. Az I. világháború a gazdasági válságig 17. Az I. világháború és következményei Magyarországon 18. A gazdasági válságból a II. világháborús összeomlásáig 19. Magyarország a II. világháború után 20. A jelenkor 21. A rendszerváltozás tartalma és következményei 22. Állampolgári ismeretek 444

445 Angol és német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család (életrajz, családi élet mindennapjai, személyes tervek) 2. Ember és társadalom (ünnepek, külső-belső jellemzés, baráti kör, öltözködés, vásárlás) 3. Környezetünk (környezetvédelem, időjárás, lakóhely és környéke, nevezetességek, szórakozási lehetőségek, a városi és a vidéki élet) 4. Az iskola (az iskola bemutatása, tantárgyak, órarend, a nyelvtanulás szerepe, iskolai élet) 5. A munka világa (pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás) 6. Életmód (napirend, egészséges életmód, étkezési szokások, gyakori betegségek) 7. Szabadidő (hobbi, színház, mozi, koncert, sportolás, olvasás, TV, rádió, videó, számítógép) 8. Utazás (a közlekedés eszközei, nyaralás, utazás szervezése) 9. Tudomány és technika (technikai eszközök a mindennapi életben) Matematika 1. Gondolkodási módszerek Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus 445

446 Betűkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény fogalma, függvénytani alapfogalmak Egyváltozós függvények grafikonja, függvénytranszformációk, a függvények jellemzése Sorozatok (számtani és mértani sorozatok, kamatos kamat) 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei Fizika 1. A testek haladó mozgása Kinematika Dinamika 2. Merev testek mechanikája Merev test haladó mozgása Merev test forgása Az anyagok halmazállapota 446

447 Szilárd testek alakváltozásai 3. Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás A harmonikus rezgőmozgás Mechanikai hullámok 4. Munka, energia, teljesítmény 5. Folyadékok és gázok 6. Elektromosság és mágnesesség Elektrosztatika Az elektromos egyenáram. Az áramerősség Mágnesesség 7. Elektromágneses hullámok 8. Fényjelenségek 9. Modern fizika Atomfizika Atommagfizika A csillagok fizikája Informatika 1. A kommunikáció 2. Információ és társadalom 3. Jelátalakítás és kódolás 4. A számítógép felépítése 5. Az operációs rendszer és főbb feladatai 6. A szövegszerkesztő használata 7. Szövegszerkesztési alapok 8. Szövegjavítási funkciók 9. Táblázatok, grafikák a szövegben 10. A táblázatkezelő használata 11. A táblázatok felépítése 447

448 12. Adatok a táblázatokban 13. Táblázatformázás 14. Táblázatok, szövegek, diagramok 15. Problémamegoldás táblázatkezelővel 16. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 17. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 18. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 19. Képernyő és nyomtatási formátumok 20. Kommunikáció az Interneten 21. Weblap készítés 22. Prezentáció (bemutató) 23. Grafika 24. Könyvtárak 25. Dokumentumok 26. Tájékoztató eszközök Földrajz 1. Térképi ismeretek (térképi ábrázolás, gyakorlatok és az úrtérképezés) 2. A Naprendszer (felépítése, kísérő égitestek, a Föld és mozgásai) 3. A Föld szerkezete és felépítése (a kőzetburok szerkezete, a kőzetlemezek mozgásai és következményei) 4. A Föld nagy szerkezeti egységei és a felszín fejlődés (Földtörténet, ősmasszívumok, hegységek, síkságok, külső-belső tok) 5. A levegőburok földrajza (felépítése, összetétele, felmelegedés, időjárási és éghajlati elemek) 6. A vízburok földrajza (világtenger, felszíni és felszín alatti vizek, vízgazdálkodás) 7. A szoláris és valódi éghajlati övezetesség (vízszintes és függőleges övezetesség, forró, mérsékelt és a hideg övezet jellemzői) 8. A népesség és település földrajza (a népesség csoportosítása, településtípusok) 448

449 9. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezete és átalakulásának jellemző folyamatai (termelés és fogyasztás, a világ élelmiszergazdasága, a világ energiagazdasága és ipara, a harmadik és negyedik szektor szerepe) 10. A világgazdaságban szereplő régiók, országcsoportok és országok (pólusok és peremterületek, regionális gazdasági integrációk) 11. Magyarország földrajza (az ország természeti adottságai, nagytájai, a nemzetgazdaság ágazatai és jellemzői hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe, az ország környezetei állapota) 12. Európa regionális földrajza (Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe, Nyugat-Európa jellemzői, az Európai Unió jellemzői, Dél-Európa jellemzői, Észak-Európa jellemzői, Közép-Európa jellemzői, Kelet-Európa jellemzői) 13. Ázsia regionális földrajza (Délkelet-Ázsia jellemzői, Nyugat-Ázsia jellemzői) 14. Amerika regionális földrajza (USA jellemzői, Latin-Amerika jellemzői) 15. Afrika, Ausztrália és Óceánia földrajza 16. A globális válságproblémák földrajzi jellemzői (a geoszférák környezeti problémái, a termelés és fogyasztás növekedés földrajzi következményei, a világ globális problémái) Ügyviteli alapismeretek 6. A gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső iratok 6.1. Ajánlatkérés 6.2. Ajánlat 6.3. Megrendelés 6.4. Megrendelés visszaigazolása 6.5. Kifogásoló levelek 7. Állami szervek és vállalkozások belső ügyiratai Tájékoztató elkészítése Beszámoló elkészítése Emlékeztető elkészítése A szóbeli vizsga témakörei az alábbi területekhez kapcsolódnak: 449

450 1. Gazdálkodási ismeretek - termelési tényezők, piac, kereslet-kínálat - vállalkozási formák jellemzői - pénzforgalommal kapcsolatos fogalmak - Európai Unió 2. Jogi ismeretek - jogalkotás, jogforrások, jogágak - polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták 3. Munkavállalás - munkajogi ismeretek - munkaviszony keletkezése, megszűnése - munkavállaló jogai, kötelességei 4. Munkahelyi környezet - korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei 5. Programszervezés, kapcsolattartás - vendégfogadás főbb szabályai - protokollismeretek - programszervezési ismeretek 6. Hivatalos levelezés - hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői - ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 1. A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai 2. A piac működése 3. A fogyasztási magatartás 4. A kereslet rugalmassága és mérőszámai 5. A vállalat és a tanulói magatartás 6. A tökéletesen versenyző vállalat piaci alkalmazkodása 7. A monopolpiac 8. A piaci formák összehasonlítása és a versenyszabályozás 9. A tényezőpiac sajátosságai 450

451 10. Az externália 11. Makrogazdasági körforgás 12. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 13. Az árupiaci kereslet 14. A munkapiac 15. A modern pénzrendszer 16. A pénzpiac 17. A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre 18. Az állam gazdaságszabályozó szerepe 19. Vállalatok a nemzetközi piacokon 20. A nyitott gazdaság jellemzése Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) 1. Marketinggazdálkodás a marketingszemlélet helyes értelmezése, eszköztára a vállalkozás környezete 2. Vállalkozás a vállalkozás célja, folyamatai 3. Vállalkozás és az államháztartás kapcsolata 4. Vállalkozások pénzügyi kapcsolatai a pénzforgalom a finanszírozás 5. Egyszerű adatfeldolgozási módszerek a statisztikai sorok, táblák a grafikus ábrázolás eszközei 6. Számviteli alapfogalmak a vállalkozás vagyona a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 7. Marketing alapok a marketingkutatás 8. A vásárolt készletek statisztikai elemző eszközei 451

452 a viszonyszámok a középértékek, a szóródás 9. A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása a készletváltozások külső és belső bizonylatai az anyagok és az áruk alapvető gazdasági eseményei 10. A vállalkozások humán erőforrás (munkaerő) gazdálkodása a gazdálkodás feladatai analitikus és főkönyvi elszámolása 11. A humán erőforrás- és jövedelemgazdálkodás elemzése 12. Befizetések átlagok, viszonyszámok standardizálás a tárgyi eszköz beszerzésre irányuló tevékenység (beruházás) értékcsökkenés a befizetett pénzügyi eszközök 13. A tevékenység költségei a költségnem szerinti költségelszámolás bizonylatai a költségvetési tételek szerkesztése 14. A saját termelésű készletek állományváltozása és értékesítése a raktárba vétel és értékesítés az érték-, ár- és volumenindex 15. Marketingstratégiák, a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 16. Marketing-mix a termék, az ár, az értékesítési csatornák, az elosztás 17. A pénzügyi- és hitelműveletek rövid távú finanszírozás könyvviteli elszámolása 18. A könyvviteli zárlat és a nyitás 19. Az éves beszámoló 20. Menedzsment ismeretek a vezetés feladatai 452

453 az emberek viselkedése a szervezetben 453

454 Közgazdaság-marketing alapismeret KOMPETENCIÁK Követelmények 1.1 A közgazdaság-tudomány alap-kategóriáinak megfogalmazása 1.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet értelmezése 1.3 A vállalat és a termelői magatartás megadott szempont szerinti értelmezése 1.4 A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése 1.5 A termelési tényezők piacának értelmezése 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben Legyen képes a közgazdaságtan alapfogalmainak szakszerű definiálására Tudja értelmezni a munkamegosztást, a gazdaság erőforrásait, a termelési tényezőket. Legyen képes értelmezni az erőforrások szűkösségét, és a közgazdaságtan válaszát a szűkösségre. Tudja értelmezni a piac elemeit és bemutatni a keresleti-kínálati függvényeket. Legyen képes bemutatni a Marshall-kereszten egy termék piacának egészét. Legyen képes ábrázolni a Marsahall-keresztet. Tudjon különbséget tenni a fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei között. Legyen képes különbséget tenni a teljes haszon határhaszon a csökkenő határhaszon között. Tudja a teljes haszon a határhaszon a csökkenő határhaszon alapvető törvényszerűségeit. Legyen képes ábrázolni és értelmezni a hasznossági függvényeket és a költségvetési egyenest. Tudjon számításokat végezni a kereslet rugalmasság alapképleteinek segítségével. Legyen képes jellemezni a vállalatot, környezetét és céljait. Legyen képes értelmezni a technikai és gazdasági hatékonyság fogalmát. Legyen képes bemutatni a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét a vállalat életében. Tudjon különbséget tenni a különféle vállalati költségek között. Legyen képes alapadatokból különféle költségeket, illetve profitokat kiszámítani. Tudjon egyes piacformákat jellemezni. Legyen képes bemutatni és ábrázolni a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny esetén. Tudja jellemezni az üzemszüneti és fedezeti pontot. Legyen képes ábrázolni a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny ill. monopólium esetén. Tudja ábrázolni és elemezni a fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulását. Legyen képes értelmezni a származékos keresletet. Tudja értelmezni a határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalmát, jellemezni azok szerepét az optimális tényező-felhasználásban. Legyen képes jellemezni munkapiacot kereslete ill. kínálata szempontjából. 454

455 KOMPETENCIÁK 1.6 A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatainak bemutatása 1.7 A piaci szabályozás kritikája 2.1 A makroökonómia alapösszefüggések megfogalmazása 2.2 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem értelmezése 2.3 A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulásának bemutatása 2.4 Munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság munkanélküliség értelmezése 2.5 Az infláció és inflációs folyamatok bemutatása 2.6 A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete 2.7 A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése 3.1 A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői Követelmények 2. A makroökonómia kategóriák értékelése Tudjon különbséget tenni a mikro-és makroszemlélet között. Legyen képes ismertetni a makrogazdaság szereplőit és a közöttük végbemenő jövedelem áramlásokat. Tudja értelmezni a kibocsátás nemzetközi mutatóit. Tudja értelmezni az árupiaci kereslet tényezőit, a fogyasztási és megtakarítási függvényt és a beruházások szerepét. Tudjon számításokat végezni az egyensúlyi jövedelem meghatározására. Tudja jellemezni a pénzpiaci kategóriákat és a pénzpiacra ható tényezőket. Tudjon különbséget tenni a munka keresletét és a kínálatát meghatározó tényezők között. Tudja értel-mezni a munkanélküliség egyes fajtáit. Legyen képes levezetni a munkakínálati függvényt. Tudja az infláció fogalmát, felsorolni fajtáit és okait. Tudja definiálni a keresleti és költséginflációt. Legyen képes bemutatni a várakozások és az infláció kapcsolatát. Tudja értelmezni az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és a lehetséges megoldásokat. Tudja értelmezni a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat. Legyen képes felismerni, megfogalmazni és elmagyarázni a külkereskedelem jelentőségét. Legyen képes a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát és összefüggéseit ismertetni. 3. Marketing ismeretek Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit, kifejteni, bemutatni a marketing tartalmát. Tudjon különbséget tenni a marketing mix összetevői között. Legyen képes felismerni a vállalat mikro-és makrokörnyezetét. Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét és a piaci formákat. Tudja jellemezni a piaci szereplőket és a piactípusokat. Tudja értelmezni a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között, tudja azokat jellemezni. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. 455

456 KOMPETENCIÁK 3.4 A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása. 3.5 A marketing információs rendszere 3.6 A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása 3.7 A piackutatás felhasználási területeinek megismerése 3.8 A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése 3.9 Az árpolitika és árstratégia értelmezése 3.10 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3.11 A kommunikációs politika megismerése 3.12 A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.13 A reklám szerepének és fejlődésének feldolgozása 3.14 A reklámeszközök és reklámhordozók 3.15 A public relations értelmezése Követelmények Tudja a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit, legyen képes különbséget tenni közöttük. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes bemutatni a célpiacok kiválasztásának elemeit. Ismerje a termék pozicionálását. Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs-rendszer funkcióit. Legyen képes felismerni a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, módszereit. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Legyen képes bemutatni a piackutatási módokat. Legyen képes a piackutatási eredményeket értékelni. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére. Legyen képes a termék osztályozását, a termékfejlesztés folyamatát ismertetni. Tudja kifejteni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Tudjon válaszolni az ár fogalmára és szerepére, az árképzési rendszerekre. Legyen képes az árpolitika lényegét, célkitűzéseit megfogalmazni. Tudja jellemezni az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes felismerni a kereskedelem helyét a piacgazdaságban és elemezni szerepét. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Legyen képes a kommunikáció fogalmát és fajtáit megfogalmazni. Tudja értelmezni a kommunikációs folyamatot. Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit Tudjon válaszolni a reklám fogalmára és szerepére vonatkozó kérdésekre. Legyen képes bemutatni a reklám fejlődését. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Tudjon különbséget tenni a reklámeszközök között. Legyen képes bemutatni a reklámhordozók szerepét. Tudja azonosítani a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Tudja elemezni a reklámhatásokat. Tudjon válaszolni a public relations fogalmára és jellemzőire vonatkozó kérdésekre. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Tudjon különbséget tenni a PR akciók között, és ismerje a szponzorálás formáit. 456

457 KOMPETENCIÁK Követelmények 3.16 Az eladásösztönzés, a személyes eladás 3.17 Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása 3.18 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése TÉMAKÖRÖK Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Legyen képes bemutatni az SP módszereket. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes bemutatni a PS területeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Tudja értelmezni az image lényegét, fajtáit. Legyen képes bemutatni és elemezni a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. Legyen képes jellemezni a CI összetevőit: formai és tartalmai elemeit. Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit, és típusait. Tudjon válaszolni a vevőszolgálat szerepére és lényegére vonatkozó kérdésekre. Követelmények 1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1 A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marsahall-kereszt ábrázolása. 1.2 A fogyasztói magatartás és a kereslet 1.3 A vállalat és a termelői magatartás 1.4 A vállalat kínálata és a piac jellege 1.5 A termelési tényezők piaca 1.6 A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai. 1.7 A piaci szabályozás kritikája A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. Az egyes piacformák jellemezői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulása. A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalma, szerepe az optimális tényező-felhasználásban. A munkapiac kereslete ill. kínálata. 457

458 TÉMAKÖRÖK 2.1 A makroökonómia alapösszefüggései 2.2 A makrogazdaság árupiaca az egyensúlyi jövedelem 2.3 A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása 2.4 A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság munkanélküliség 2.5 Az infláció és inflációs folyamatok Követelmények 2. A makroökonómia kategóriák értékelése A mikro-és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelem áramlások. A kibocsátás nemzetközi mutatói. Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási függvény és a beruházások szerepe. Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. A pénzpiaci kategóriák. A pénzpiacra ható tényezők. A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. A munkanélküliség fajtái. A munkakínálati függvény. Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. A várakozások és az infláció kapcsolata. 2.6 A makrofolyamatok Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges befolyásolhatósága, a megoldások. gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata 2.7 A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak. A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma. 3.1 A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás 3.4 A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3. Marketing ismeretek A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. A marketing-mix összetevőit. A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. A piaci szereplők és a piactípusok. A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói. 458

459 TÉMAKÖRÖK 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei 3.7 A piackutatás felhasználási területei 3.8 A termékpolitika, termékfejlesztés Követelmények A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatási módok. A piackutatás eredményének értékelése. A termék fogalma, a termék osztályozása, termék fejlesztési típusok. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 3.9 Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3.11 A kommunikációs politika 3.12 A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.13 A reklám szerepe és fejlődése Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. A reklám fajtái A reklámeszközök és A reklámeszközök. reklámhordozók A reklámhordozók szerepe A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók, és a szponzorálás Az eladásösztönzés, a személyes eladás 3.17 Az image és az egyedi vállalati arculat 3.18 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. A CI összetevői: formai és tartalmai elemei. A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. 459

460 Vendéglátó idegenforgalmi ismeretek TÉMAKÖRÖK Követelmények 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei Tudja a vendéglátás feladatkörét jellemezni. Legyen képes a termelés, az értékesítés és a szolgáltatás, mint tevékenység fogalmi meghatározására. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek meghatározására. Tudja a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelményeket. 1.3 A vendéglátás Tudja a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását. üzlethálózata Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. 1.4 A turizmus alapjai Tudja értelmezni a turizmus fogalmát. Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. A turizmus helye a nemzetgazdaságban. 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái. 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere Tudja értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának lényegét. Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus feltételrendszerét. Tudja a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezőket. A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és jellemzőiket. Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit. Legyen képes felsorolni a turizmus dolgozóival szemben támasztott követelményeket. 1.9 A turizmus piaca Tudja a piac fogalmi meghatározását. Ismerje a piac elemeinek fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit Tudja a turisztikai piac alakulására ható tényezőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit Tudja elemezni a piaci kockázat, lényegét. Ismerje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit A vendéglátás piaca Tudja a vendéglátás piacának általános jellemzőit. Tudja a vendéglátás piacára ható tényezőket. Tudja jellemezni hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségeit. Ismerje az árképzést a vendéglátásban. 460

461 TÉMAKÖRÖK 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Követelmények Tudja az ügyvitel fogalmi meghatározását.. Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Tudja az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Tudja értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. Tudja a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalma, fajtáit, a kiállítás szabályait. Tudja az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Tudja a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait. 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák Tudja a szálláshely fogalmát deffiniálni fajtái ismertetni. Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. 2.2 A szálloda működésének Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. tárgyi feltételei Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, 2.3 A szálloda működésének személyi feltételei berendezéseit, felszereléseit. Legyen képes ismertetni a szálloda, szervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat. Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására. Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelményeket. 2.4 Szállodai ügyvitel Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. 2.5 A szállodai gazdálkodás Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének, területeit. Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az eredmény kimutatás lényegi megfogalmazására. 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások Tudja a szálloda biztonsági előírásait. Tudja a tűzvédelem szabályait. Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda kártérítési felelősségét. Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait 461

462 TÉMAKÖRÖK 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 462 Követelmények 3. Marketing alapismeretek Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. Tudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között. Legyen képes felismerni a vállalat mikro-és makrokörnyezetét. Tudja deffiniálni a piac fogalmát, és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a szerkezetét, a piaci formákat. 3.3 A fogyasztói magatartás Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3. 7 A termékpolitika, termékfejlesztés Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs-rendszer funkcióit. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Ismerje a piackutatás módszereit. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását bemutatni. Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit Árpolitika, árstratégia Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési elveket. Ismerje az árképzés marketing szempontú értelmezését. Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. 3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni. Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést A marketingkommunikáció Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. eszközrendszere Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit A reklám szerepe, Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét. tervezése Tudja jellemezni a reklám fajtáit A Public Relations Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök TÉMAKÖRÖK Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Tudja értelmezni az image lényegét. Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit, és típusait. Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét. Követelmények 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai.

463 A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban. 1.2 A vendéglátás Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás tevékenységi körei fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.3 A vendéglátás A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. üzlethálózata Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. 1.4 A turizmus alapjai A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban 1.5 A turizmus tevékenysége, Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. tevékenységi formái fajtái. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere. 1.6 A turizmus és a környezet A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi összefüggései tényezők. 1.7 A vendéglátás és a A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási turizmus kapcsolata pontjaik. 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.9 A turizmus piaca A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései. A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők. A gazdasági verseny fogalma, feltételei. A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei A vendéglátás piaca A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. Az ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai. 463

464 TÉMAKÖRÖK Követelmények 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák és A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek. egyéb szálláshelyek A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei. 2.2 A szálloda és egyéb A szálloda telepítésének szempontjai. szálláshelyek működésének A szálloda működésének tárgyi feltételei. tárgyi feltételei A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. 2.3 A szálloda és egyéb A szálloda, szervezeti felépítése. szálláshelyek működésének A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. személyi feltételei A munkaerő gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelmények. 2.4 Szállodai és egyéb A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. szálláshelyek ügyvitel A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. 2.5 A szállodai és egyéb A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség szálláshelyek gazdálkodás fogalma, az eredmény kimutatás lényege 2.6 A szállodai tevékenységhez A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai kapcsolódó legfon- A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. tosabb speciális jogszabályok, Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre rendeletek és előírások jellemző előírásai. 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3. Marketing alapismeretek A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. A marketing-mix elemek. A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái, A piac szerkezete. Piaci formák. 3.3 A fogyasztói magatartás A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói. A piackutatás funkciói, folyamata. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége. TÉMAKÖRÖK Követelmények 3.9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 464

465 A marketing kommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái A Public Relations A Public Relations fogalma, jellemzői Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök A PR területei. A külső és belső PR. Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az image lényege, fajtái. A Corporate Identity lényege. A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. A direkt marketing lényege. 5. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján állapítjuk meg. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül folyamatosan tájékoztatjuk Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és/vagy a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a 250 órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, 465

466 e) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át hiányozta, f) a 9. évfolyamtól kezdődően a Nat.ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak %-át hiányozta, g) egy adott tárgyból mulasztása meghaladja az órák 30 %-át és meglévő jegyei alapján nem osztályozható, h) vendégtanuló. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. i) átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző évfolyamokon a szervezett beszámoltató vizsga is. Egy osztályozó vizsga a b) pontban meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti követelményei megegyeznek a kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tárgyra vonatkozó követelményeivel. A tanulók és a szülők az iskola elvárásairól a szaktanártól és a helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgák teljesítésének határideje január 5-20-ig, illetve május 25-től június 10-ig Az osztályozóvizsgára jelentkezés módja: írásban, kiskorú esetén a szülő (gondviselő) aláírásával, a meghirdetett vizsgaidőszak előtt egy hónappal. 466

467 Ha a szabályosan megtartott javítóvizsga elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsga egyéni megítélés alapján írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Előkészítése, lebonyolítása és értékelése a szakmai munkaközösségek feladata. A különbözeti vizsga szükségességéről az igazgató dönt. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A különbözeti vizsga formáját tekintve lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő, illetve gyakorlati vizsga. A tanuló 3 tagú bizottság előtt vizsgázik, melynek tagjai: a kérdező tanár, az elnök és egy szaktanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek, és az iskola igazgatója is aláír. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a tanuló tanulmányait a megkezdett évfolyamon illetve osztályban nem folytathatja Különbözeti vizsga olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből tehető, melynek ismerete feltétele a továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek, vagy a tanuló eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamba jelentkezik, illetve tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hozni a jelentkező tanuló ügyében. 467

468 Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell alkalmazni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, c) a különbözeti vagy az osztályozó vizsga követelményeit nem teljesítette Szakmai gyakorlatból javítóvizsga akkor tehető, ha a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezte. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök. Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a 468

469 szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. 469

470 A javítóvizsga értékelése: A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - gyakorlati vizsgán vagy - mindkettőn, illetve mindhárom nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Vizsgaszabályzat A vizsgaszabályzat jogi kerete a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, megnevezésének, lebonyolításának, iratkezelésének, dokumentálásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet paragrafusai tartalmazzák. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az érettségire és a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályokat. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 470

471 Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait (szaktanár, kérdező tanár) az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt tantermekben zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanulmányok alatti vizsga lehet csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsga megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. 471

472 Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc 472

473 pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A vizsgáról készült jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 473

474 Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A gyakorlati vizsgafeladatokat legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés szakképzési 474

475 törvényben meghatározott országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) tájékoztatjuk. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat 475

476 valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál, melynek eredményét a naplóban az írásbeli résznél kell bejegyezni. Így az osztályozó vizsga érdemjegye az évközi jegyek valamint az utolsó hónap anyagából tett beszámolóból számítandó ki, melyet az osztálynapló év végi osztályzata rovatában kell rögzíteni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. 476

477 Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgyból az óralátogatás alól. Amennyiben továbbra is részt vesz az órákon (szinten tartás céljából), vagy írásban kéri az emelt szintű képzést, és ott érdemjegyet szerez, a bizonyítványba a tanuló kérésére fakultatív tantárgyként bekerülhet az érdemjegy, de nem számít pontvivőnek. Ha folytatja tanulmányait szinten tartás céljából vagy az emelt szintű felkészítésen, számára ugyanúgy érvényesek a tanórán való megjelenés szabályai, a házirend előírásai, csak úgy, mint a kötelező órák esetében. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével 477

478 folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. 478

479 Magántanulók értékelése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 479