Szakképzés szakmai programja

Átírás

1 Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6600 Szentes, Deák F. u / , Szakképzés szakmai programja Megyesi Istvánné intézményvezető Szentes, augusztus 18. 1

2 Tartalomjegyzék 1. A képzés célja 3 2. A tanulók jellemzése 3 3. Nevelési-oktatási szempontú jellemzők 3 4. A szakmai program összeállításának sérülés specifikus szempontjai 4 5. A speciális szakiskolai tanulmányok szakaszai 4 6. Szakmai elméleti és gyakorlati képzés - Oktatott szakmák 5 7. Szakképesítések heti óraterve évfolyamonként 6 8. Szakmai vizsgáztatás Szakmai programok 19 TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLÍTÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS PROGRAMJA 20 ASZTALOSIPARI-SZERELŐ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS PROGRAMJA 113 SZOBAFESTŐ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS PROGRAMJA Közismereti tantárgyak a szakképzési évfolyamokon 224 2

3 1. A képzés célja Olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni szakképesítésüknek megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. - Nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez - Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan változó szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni - Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra - Fejlessze a folyamatos önművelés igényét A képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is. 2. A tanulók jellemzése A szakiskolai képzésbenszakmai Alapdokumentumának megfelelően az enyhe értelmi fogyatékos és/vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanuló vesznek részt. A szakképesítés megszerzése a tanulásban akadályozott tanulók többsége számára lehetséges saját intézményünk illetve más intézményekből érkezett tanulók esetében is. Beiskolázás: a speciális szakiskolába a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, javaslata alapján kerülhetnek a tanulók. Általában a tanulók személyiségének fejlődési zavara, tanulási akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt vagy korai életkorban szerzett sérüléssel vagy funkciózavarral függ össze. A heterogén eredetű állapot közös jellemzője a kognitív funkciók lassúbb fejlődése és tartós zavara, amely hosszú távon a figyelem- és egyéb részképesség-zavarok eredményeként nagyon sok esetben magatartászavart okozhat. Intézményünk Alapító Okirata értelmében a többségi általános iskolákból magatartási problémákkal küzdő tanulókat is fogadhatunk. Az alapfokú iskoláztatás során az alapismeretek elsajátításával párhuzamosan a tanulók személyiségi állapotának rendezése, kompenzálása, a meglévő képességek továbbfejlesztése és a sérült képességek korrigálása, kompenzálása folyik. Ennek eredményeképpen válhatnak képessé a tanulásban akadályozott, illetve a magatartási problémákkal küzdő tanulók nagy része az önálló élethez szükséges szakképesítés megszerzésére. 3. Nevelési-oktatási szempontú jellemzők Tanulási helyzetben figyelhetők meg általában a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelmi koncentráció, a bonyolultabb gondolkodási funkciók (konkrétan a kognitív képességek kisebbnagyobb zavara) és a szociális alkalmazkodási képesség gyengeségei. Ez utóbbiak a magatartási problémákkal küzdő tanulók esetében fokozottan vannak jelen. 3

4 Mindezek egyéni kombinációkban jelentkezhetnek, így a nevelő-oktató feladattal kell ezen képességek erősítésére törekedni. A fentiek ismeretében lehetséges kiválasztani azt a pedagógiai eljárásrendszert, amely eredményes tanulást biztosít a tanuló számára. 4. A szakmai program összeállításának sérülésspecifikus szempontjai A szakmai program összeállítása során a cél és feladat meghatározásánál a korrigáló, fejlesztő szempontokat célszerű kiemelni. Ennek megfelelően a fejlesztésütemét, az anyagelsajátítás tempóját lassítani szükséges. A bonyolultabb folyamatok tanítása során az anyag kisebb részletekre való tagolásával, majd azok összeláncolásával a folyamat bemutatása és többszöri, az átlagosnál nagyobb időintervallumot igénylő gyakorlása vezet eredményre. A tanítás során felvetődő problémák,hiányzó vagy nem kielégítő mélységű és erősségű ismeretek pótlására időt kell biztosítani. 5. A speciális szakiskolai tanulmányok szakaszai I. Előkészítő évfolyam (9/E. évfolyam): Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyamán: - az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, - az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba, - megvalósul a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, - a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani a tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A 9/E. évfolyam heti óraterve: Tantárgy: Heti összes óraszám: 1. Magyar nyelv és irodalom 5 2. Angol nyelv 2 3. Matematika 5 4. Erkölcstan 1 5. Állampolgári ismeretek 1 6. Természetismeret 3 7. Vizuális nevelés 2 8. Informatika 2 4

5 9. Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki 1 Összesen: 35 A tananyagtartalmakat a helyi tanterv tartalmazza. II.Szakmai képzés szakasza( évfolyam, 2014/2015-ös tanévtől évfolyam) - szakmacsoportok A szakképzési évfolyamokon (11-12.évfolyam, 2014/2015-ös tanévtől évfolyam) - helyi sajátosságokat figyelembe véve és ezeket kihasználva az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a következő szakma-csoportokban a szakmai programban részletezett szakképesítések megszerzése érdekében: - könnyűipari szakmacsoport - építészet szakmacsoport - faipari szakmacsoport 6. Szakmai elméleti és gyakorlati képzés - Oktatott szakmák A szakma OKJ A szakma megnevezése száma Tetiltermék-összeállító rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől kifutó) Tetiltermék-összeállító rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre) Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől kifutó) Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre) Szobafestő rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől kifutó) Szobafestő rész-szakképesítés (A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre) A képzés időtartama 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 5

6 7. Szakképesítések heti óraterve évfolyamonként OKJ azonosító számú TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLÍTÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS heti órakerete Tantárgyak Tanayagegység Heti óraszám Közismereti tantárgyak 11.évf. 12.évf. Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Társ ismeret 1 1 Szakmai tantárgyak Munka és körny.védelem 221st/1.0/ Anyagismeret 221st/2.0/ Szakrajz 221st/1.0/ Szakmai ismeret 221st/2.0/ st/3.0/ Elmélet összesen Elméletig.gyakorlat 221st/1.0/ Szakmai gyakorlat 221st/4.0/ st/2.0/ Összesen Nyári gyakorlat 90 6

7 OKJ azonosító számú ASZTALOSIPARI SZERELŐRÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS heti órakerete Tantárgyak Tananyagegységek Óraszám (heti) Közismereti tantárgyak 11.évf. 12.évf. Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Választható tananyag mod. Társadalmi és életviteli ismeretek 1 1 Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok 1 Felkészítés szakmai vizsgára 1 Habilitáció 3 3 Összesen 7 9 Szakmai tantárgyak Munkavédelem Munka-tűz és környezetvédelem 228st./1.1/ Faipari gépek, eszközök 228st./1.2/ Szakmai ismeret gyártáselőkészítés A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete 228st/1.0/ Alapvető szerelési feladatok Alapvető szerelési munkák 228st/1.0/ Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Balesetmentes munkavégzés gyakorlata 228st./2.0/ Munkavégzés gépi eszközök 228st./2.1/ Munkavégzés kézi eszközök 228st./2.2/ Gyártás-előkészítés gyakorlata 228st/2.0/ Műszaki dokumentáció alkalmazása 228st/2.1/ Anyagok kiválasztása, előkészítése 228st/2.2/ Alapvető szerelési munkák gyakorlata 228st/2.0/ Alapvető szerelési munkák gyakorlata 228st/2.0/ Gyakorlat összesen Heti összes óra Nyári gyakorlat 90 7

8 A OKJ azonosító számú SZOBAFESTŐ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS éves és heti óraterve Összes Heti Összes óraszám Tantárgyak Tananyagegység óraszám óraszám 11.évf. 11.évf. 12.évf. 12.évf. Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi és életviteli ismeretek 1 1 Informatika Összesen 5 5 Vállalkozási ism. 196st/1.0/ st/2.0/ Épület diagnosztika 196st/1.0/ Munkavédelem 196st/2.0/ Szakszámítás 196st/3.0/ st/9.0/ Szakrajz 196st/2.0/ st/3.0/ Anyagismeret 196st/1.0/ st/1.0/ Szakmai ismeret 196st/4.0/ st/5.0/ st/6.0/ st/8.0/ st/3.0/ Elmélet összesen Elméletigényes gyakorlat 196st/1.0/ st/2.0/ st/8.0/ st/2.0/ st/1.0/ st/3.0/ st/2.0/ Szakmai gyakorlat Összesen Heti összesen Nyári gyakorlat

9 A OKJ számú Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés heti órakerete Tantárgyak Szakmai követelmény modulok 9. évfolyam Összevont nyári gyakorlat 10. évfolyam Közismereti órák Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Etika 1 1 Matematika/szakszámítás 3 4 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Informatika 1 1 összesen: Szakmai elmélet órák elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Alapvető Faipari szakmai gyakorlat tömörfa megmunkálás 7 7 Asztalosipari szerelési ismeretek ,5 3,5 Asztalosipari Asztalosipari szerelési gyakorlat szerelés 7,5 7,5 össszesen: 7,5 15,5 70 7,5 15,5 szakmai elmélet és gyakorlat Heti összes óraszám

10 Tantárgyak A OKJ számú Szobafestő rész-szakképesítés heti órakerete Szakmai követelmény modulok Közismereti tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Etika 1 1 Matematika/szakszámítás 3 4 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Informatika 1 1 összesen: Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Tantárgyak Szakmai követelmény modulok elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Építőipari alapismeretek Építőipari 3 1 alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlata 1 Falfelület festése, díszítése Szobafestő, Falfelület festésének, díszítésének munkák gyakorlata díszítő 3,5 2,5 7 8,5 Tapétázási munkák Tapétázási munkák 2 3 Tapétázási munkák gyakorlata 6,5 8 Össszesen: 8,5 14,5 6,5 16,5 szakmai elmélet és gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári gyakorlat 70-10

11 A OKJ számú Tetiltermék-összeállító rész-szakképesítés heti órakerete Tantárgyak Szakmai követelmény modulok Közismereti tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Osztályfőnöki Testnevelés és sport Etika Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika Összesen: Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Ruhaipari anyag- és áruismeret ,5 - Ruhaipari Anyagvizsgálatok gyakorlat anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Ruhaipari Szakrajz gyakorlat gyártmánytervezés - 4,5-4,5 Tetiltermékek készítése 2, Tetiltermékek készítése Tetiltermékek gyakorlat összeállítása Összesen: 7,5 15,5 6,5 16,5 Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Heti összes óraszám Nyári gyakorlat 70-11

12 8. Szakmai vizsgáztatás: A szakmai vizsgáztatás szabályairól jogszabály rendelkezik. MODULÁRIS SZAKMAI VIZSGA (A 2014/2015-ös tanévtől kifutó rendszerben) A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges tételsor, feladatközlő lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató (a továbbiakban együtt: feladatlap) elkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter a vizsga nyelvén gondoskodik. A vizsgaszervező a feladatlapokat a csomagolásán, illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A szakmai vizsga nyelve magyar. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni. Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Iskolai rendszerű szakképzésben a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgát lehet tartani a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február-március, május-június és októbernovember hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak. A szóbeli és az interaktív vizsgatevékenység: Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen, de legkésőbb a feladatok megküldésével egyidejűleg tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok, illetve az elektronikusan érkező feladatlapok kibontása a csomagon, illetve az elektronikus feladatlapok kísérőlevele szerint megjelölt időpontban az írásbeli, illetve az interaktív vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő személy és a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban meghatározott vizsgabizottsági tag előtt történik. A felbontás, illetve telepítés helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott), illetve az elektronikusan érkező feladatlapok állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a kijavított dolgozatokkal együtt kell kezelni. A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti 12

13 a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. A vizsgázó az írásbeli és az interaktív vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet, és nem kaphat. Az írásbeli és az interaktív vizsgafeladatok megoldását - a javítási útmutató alapján - vizsgafeladatonként %-os teljesítménnyel kell értékelni. A vizsgázó számára az írásbeli és interaktív vizsgafeladat kidolgozásához a szakképzést folytató intézmény, illetőleg a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani. A gyakorlati vizsgatevékenység: A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsgaszervező javaslatára - a vizsga megkezdése előtt - a vizsgabizottság elnöke a vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A feladatnak, illetve a javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak kell lennie részszakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére. A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát húzás útján kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi. A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység egyes feladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladatok leírása tartalmazhatja. A szóbeli vizsgatevékenység: A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgafeladatokat tartalmazó feladatlapok közül, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgázó szóbeli vizsgatevékenység során nyújtott teljesítményét %-osan kell értékelni. A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a feladatlap kiválasztása után és a feladat sorszámának az osztályozóívben való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a feladatlap alapján, a vizsgaszervező által biztosított segédanyagok használata mellett végzi. Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység helyett írásbeli vizsgatevékenységet végez, a feladatlap kiválasztása után felügyelő jelenlétében készíti el vizsgafeladatát. A szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységei során a vizsgázó egy alkalommal póttételt választhat. Azon vizsgatevékenységnél ahol póttétel választására került sor, a vizsgázó teljesítménye legfeljebb 60%-ra értékelhető. A póttétel választás tényét az érintett szóbeli vizsgatevékenység megjelölésével fel kell tüntetni az osztályozóíven és a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell. A vizsgázó teljesítményének értékelése: A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). 13

14 A vizsgarész %-os eredményét az egyes feladatok %-os értéke és a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozás szerint kell megállapítani. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, sikeres a vizsgarész, ha az így kapott érték 50% feletti. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozott átlaga alapján, az (1) bekezdés szerinti osztályzat a következő: % jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1) KOMPLEX SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS (2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben) A komple szakmai vizsgáztatásról a 315/2013 (VIII. 28.) Korm. rend. rendelkezik az alábbiak szerint: - A vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott írásbeli, számítógép alkalmazását igénylő interaktív, gyakorlati vagy szóbeli jellegű vizsgatevékenységekből állhat. - A vizsga nyelve - a szakmai és vizsgakövetelményben előírt idegen nyelvi követelmények kivételével - a magyar. - Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február-március, május-június és október-november hónapban lehet vizsgát tartani. - A vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges központi kiadású tételsor, feladatközlő lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter a vizsga nyelvén gondoskodik. - Az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységhez készült feladatlap egy vizsgán, a szóbeli vizsgatevékenységhez készült feladatlap a szakképesítésért felelős miniszter által történő visszavonásáig több vizsgán is felhasználható. - A gyakorlati vizsgatevékenységhez készült feladatlapokra vonatkozó javaslatot - a szakmai és vizsgakövetelményben előírt központi kiadású gyakorlati feladatlap kivételével - a vizsgaszervező dolgozza ki. A központi kiadású gyakorlati feladatlap csak egy vizsgán használható fel. - Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység országos központi vizsganapjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A komple szakmai vizsga lebonyolításának általános szabályai: A vizsgát a lebonyolítási rend alapján kell lebonyolítani. A vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban kell rögzíteni, amelyet a 14

15 vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a vizsga jegyzőkönyvéhez és a vizsgát követő öt évig meg kell őrizni. A vizsgát az első vizsgatevékenység napját követő harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik. Ugyanazon vizsganapra - amennyiben azt a szakmai és vizsgakövetelmény nem zárja ki - több vizsgafeladat, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy vizsganapra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. Az írásbeli, az interaktív vizsgatevékenység: A szakképesítésért felelős miniszter a vizsga írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységéhez központilag kiadott feladatlapokat a vizsga megkezdése előtt legalább három nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a nyomtatott feladatlapokat a csomagolásán, az elektronikus úton megküldött feladatlapokat az elektronikus feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. Nem kaphat teremfelügyeletet ellátó megbízást az, aki az adott vizsgatevékenység oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet. A zárt, biztonságos csomagolásban megküldött nyomtatott feladatlapok kibontása a csomagon, az elektronikus úton megküldött feladatlapok megnyitása az elektronikus feladatlapok kísérőlevele szerint megjelölt időpontban az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő, az e rendeletben meghatározottak szerint kijelölt vizsgabizottsági tag előtt történik. A felbontás, megnyitás időpontját, a csomag sértetlenségének, sérült, felbontott vagy megnyitott állapotának tényét és a jelenlévők nevét a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szakmai és vizsgakövetelmény által az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozására előírt időtartamba a feladat ismertetésének időtartama nem számít bele. Az interaktív vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba nem számítható be a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A vizsgázó számára az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozásához a vizsgaszervező vagy a képző intézmény bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani. A vizsgázó a feladatközlő lapja, dolgozata első lapján feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a dátumát. Ha a vizsgázó a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal kell ellátnia. Ha a vizsgázó befejezte a vizsgafeladat kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, dolgozatát, feladatközlő lapját, elektronikus adathordozóját átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül az átvételt követően ráírja a beadás időpontját és ellátja kézjegyével, továbbá dolgozat, feladatközlő lap esetén az üresen hagyott helyeket és oldalakat - az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében - a vizsgázó által használttól eltérő, lehetőség szerint piros színű tollal, áthúzással érvényteleníti. Az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokat lezárt, utólag nem módosítható elektronikus adathordozón kell beadni, amelyre a vizsgázó kézírással írja rá a nevét, a 15

16 szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napját, valamint aláírja azt. Ha az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és - írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén - egyidejűleg részére átadja a dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra, és be kell írni az ülésrendet tartalmazó jegyzőkönyvbe. A vizsgázó távozása és visszaérkezése között eltelt idő beszámít a vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba. A vizsgázó az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat. A gyakorlati vizsgatevékenység: A gyakorlati feladatlapokra vonatkozó javaslatot - a vizsga megkezdése előtt - a vizsgaelnök a vizsgabizottsági tagok véleménye alapján hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható. A gyakorlati vizsgatevékenység a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek - ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket - megléte esetén kezdhető meg, és folytatható. A feltételek meglétét a feladat végrehajtását megelőzően a vizsgaelnök vagy a vizsgabizottságnak a lebonyolítási rendben erre kijelölt tagja ellenőrzi és engedélyezi a gyakorlati vizsgatevékenység megkezdését. A gyakorlati vizsgafeladat végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének időtartama nem számít bele. A gyakorlati vizsgafeladat egyes részfeladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladat leírása tartalmazhatja. A vizsgamunkát a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szempontok szerint kell érdemjeggyel értékelni. Az értékelőlapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktató és a képző intézmény vezetője írja alá és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. Az elkészült vizsgamunkáról annak azonosítására alkalmas dokumentációt (pl. fénykép, videofelvétel, részletes leírás) kell készíteni és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni. A vizsgamunka felhasználásáról a vizsgaszervező rendelkezik. A szóbeli vizsgatevékenység: A vizsgázó a vizsga szóbeli vizsgatevékenysége során a szóbeli vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgabizottság által meghatározott sorrendben, központilag meghatározott tételsorból, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről. A vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. Minden vizsgaszervezőnek rendelkeznie kell szakképesítésenként egy példány hitelesített szóbeli tételsorral, amelyeknek sokszorosított változatát biztosítja a vizsgára. 16

17 A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a tétel kiválasztása után és a tétel sorszámának az osztályozóíven való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a tétel alapján, a vizsgaszervező által biztosított segédanyagok használata mellett végzi. A vizsgázó a vizsgafelelet vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, amelyhez a szakmai és vizsgakövetelményben vagy a tételben meghatározott és a vizsgaszervező által biztosított segédeszközöket használhatja. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai megbeszélést folytat. Az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad. Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység helyett írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységet végez, a tétel kiválasztása után felügyelő jelenlétében készíti el vizsgafeladatát. A vizsgázó teljesítményének értékelése: A szakmai és vizsgakövetelményben előírt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1- től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. A vizsgázók egyes vizsgafeladatokon elért eredményeit a teljes vizsgacsoport esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv elektronikus felületén kitöltött vagy onnan letöltött egyetlen vizsgaösszesítő íven kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a kihúzott tételszámot is. Az egyes vizsgafeladatok eredményei későbbi összesítés céljából a vizsgaszervező által készített osztályozóíven külön-külön is vezethetők. Az egyes vizsgafeladatok eredménye a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített értékelési súlyaránynak megfelelően számít bele a vizsga eredményébe. Az egyes vizsgafeladatok súlyozással figyelembe vett érdemjegyeinek két tizedes jegy pontossággal számolt összege kerekítés után adja a vizsga végeredményét. Az osztályzat megállapítása során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni. A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldását a központi javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni. A javítási-értékelési útmutatót tartalmazó borítékot csak az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására rendelkezésre álló idő letelte után lehet felbontani. A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő a vizsgázó írásbeli dolgozatát a javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint egyidejűleg javaslatot tesz az eredményre. A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő csak olyan személy lehet, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. Ha a javítás során a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésőbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaelnököt, és írásban jelentést készít. Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására javasolt eredményt a vizsga lezárása előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A kijavított és értékelt írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati dolgozatot, az eredeti írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgafeladat egy példányát, a javítási-értékelési 17

18 útmutatókat - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsga utolsó vizsgafeladatának megkezdése előtt legalább két nappal el kell juttatni a vizsgaelnökhöz. Sikertelen a vizsga, ha a vizsgabizottság bármely vizsgafeladat eredményét elégtelenre értékeli. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként nem rendelkezik, sikertelen vizsga esetén csak az elégtelenre értékelt vizsgafeladatot kell megismételni. A vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgaelnök hirdeti ki. A javító- és a pótlóvizsga: A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, - aki sikertelen vizsgát tett, - aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy - akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott. 18

19 9. Szakmai programok 19

20 TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLITÓ RÉSZ- SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2007 Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben A rész-szakképesítés programját készítette: Oláh Katalin Az adaptált programot készítette: Demeter Anna Mária Véleményezték: Dr. Parajné Tóth Gabriella W. Barna Erika Szerkesztő: Menyhért Anikó 20

21 I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A rész-szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Tetiltermék-összeállító Hozzárendelt FEOR szám: 7321 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető 3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakképzést végző intézmény köteles biztosítani a tanulásban akadályozott (SNI) tanulók részére a sajátos nevelési, képzési igénynek megfelelő feltételeket: gyógypedagógiai támogatást az egyéni fejlesztéséhez, valamint speciális eszközöket, módszereket, programokat, munkaformákat a szükséges képzési tartalmak elsajátításának biztosítására. Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 17. -ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, gyógypedagógus, és egyéb szakember láthatja el. A tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően a speciális képzés személyi feltételei a következők: - a szaktanároknak, a szakoktatóknak a szakmai felkészültség mellett, a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel is rendelkezniük kell, - a tanulók fejlesztéséhez, a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátásához: - szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár, - egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek szükségesek: - a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, - a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint). 21

22 A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, saját szaktanárai vagy együttműködésben társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek: - tanterem - anyagismeret szaktanterem - ruhaipari szaktanterem A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez akövetkezők szükségesek: - tanterem - termelő tanműhely - anyagismeret szaktanterem - laboratóriumi felszerelés - tanműhely - ruhaipari szaktanterem - ruhaipari tanműhely A tanulásban akadályozott tanulók számára oktatókabinetben van lehetőség kiscsoportos formában illetve egyénileg történő foglalkoztatással biztosítani a szakmai elméletigényes gyakorlat jellegű tananyagtartalom feldolgozását, a speciális gyakorlatot (a tanulók gyakorlati felzárkóztatását). A kötelező egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs, a felzárkóztató egyéni illetve kiscsoportos foglalkozásokhoz: - foglalkoztató terem, fejlesztő eszközökkel A szabadon választható szakmai tananyagegységek (tantárgyak) oktatása jellegüknek megfelelő helyszínen történhet, megfelelő feltételekkel. A tanulásban akadályozott tanulók képzésének lényeges követelménye a fokozott, sokoldalú szemléltetés. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek megfelelően kell bővíteni demonstrációs eszközökkel. A szabadon választható tananyagegységek (tantárgyak), az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tananyagegység (tantárgy) tartalma, illetve a foglalkozás jellege határozza meg a szükséges eszköz- és felszerelés. A fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A tanulószerződés alapján, vagy részképzés esetén együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 22

23 Tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a könnyűipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzéstelőkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 23

24 24

25 Megjegyzés: Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra valamint a Testnevelés és sport A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy az adaptált központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének a növelésével. Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): - Anyanyelv/Kommunikáció - Matematika/Szakmai számítások - Egészséges életmódra nevelés - Társadalmi és életviteli ismeretek - Számítástechnikai alapismeretek - Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv További új tananyagegységként a helyi igények a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: - az 1. szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival, melynek javasolt időtartama maimum 90 óra (heti 56=30 óra időkerettel számolva), - a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 25

26 26

27 1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.1/ A tananyagelem megnevezése: Munkavédelem Hozzárendelt feladatok: - Betartja a munkavégzésre vonatkozó előírásokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 4. szint Tűz- és baleset megelőzési jelképek, színjelölések értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A munkavédelem célja, területei. Munkabaleset, elsősegélynyújtás. Foglalkozási ártalmak a könnyűiparban. Munkáltató munkavédelmi feladatai. Munkavállaló kötelmei és jogai. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.a munkavédelmi képviselő szerepe.

28 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.2/ A tananyagelem megnevezése: Munkabiztonság Hozzárendelt feladatok: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Gépek biztonságtechnikája - C típus Védőeszközök fajtái - E típus Légtechnikai berendezések fajtái, működése - D típus Anyagmozgatás és tárolás előírásai Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% - Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 32 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. A munkahelyi világítás és szellőztetés előírásai. A könnyűiparban bevezetett kollektív és egyéni védőeszközök. Könnyűipari gépek biztonságtechnikája. Gépek üzembe helyezése. Kockázatelemzése. Az üzemen belüli anyagmozgatás és tárolás szabályai. 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.3/ A tananyagelem megnevezése: Tűzmegelőzés Hozzárendelt feladatok: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások - B típus Tűzoltó készülékek működése - D típus Vegyi anyagok tárolási, alkalmazási szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 28

29 - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 4. szint Tűz- és baleset megelőzési jelképek, színjelölések értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% - Tesztfeladat megoldása 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 14 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az égés feltételei. Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. Helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása. Tűzvédelmi szabályzat, Tűzvédelmi utasítás, Tűzriadó terv. 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.4/ A tananyagelem megnevezése: Környezetvédelem Hozzárendelt feladatok: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások - D típus Vegyi anyagok tárolási, alkalmazási szabályai - D típus Hulladékkezelési előírások - E típus Légtechnikai berendezések fajtái, működése Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A környezetvédelem alapelvei. A környezetet veszélyeztető tényezők. A környezetvédelem eszközei. 29

30 A könnyűipar környezetet veszélyeztető tényezői: vibráció, zaj, hő. Hulladékkezelési előírások. A por, műanyag és szennyvíz ártalmatlanítása. 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.5/ A tananyagelem megnevezése: Munka-, tűz- és környezetvédelem alkalmazása Hozzárendelt feladatok: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Biztonságosan használja a kéziszerszámokat - Működteti az elszívó- és klimatizáló berendezéseket - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Szelektíven gyűjti és tárolja a hulladékokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat - Használja az egyéni és kollektív védőeszközöket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Gépek biztonságtechnikája - C típus Védőeszközök fajtái - B típus Tűzoltó készülékek működése - D típus Vegyi anyagok tárolási, alkalmazási szabályai - D típus Hulladékkezelési előírások Hozzárendelt szakmai készségek: - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 5. szint Védőeszközök használata - 4. szint Tűzoltó készülékek használata - 4. szint Tűz- és balesetmegelőzési jelképek, színjelölések értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Ellenőrző képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Helyzetfelismerés Megbízhatóság - Felelősségtudat Hozzárendelt társas kompetenciák: - Irányíthatóság - Segítőkészség Tanulói tevékenységformák: - Csoportos helyzetgyakorlat 40% - Műveletek gyakorlása 30% - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése 30% A képzési helyszín jellege: Termelő tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Magatartási szabályok a munkahelyen. A biztonságos munkavégzés feltételei. Védőeszközök ellenőrzése és használata. 30

31 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati Teendők vészhelyzetben. Elsősegélynyújtás. Tűzoltó készülékek használata. Vagyonvédelem Munkahelyek rendje, tisztasága. Hulladéktárolás, szelektív hulladékgyűjtés 2. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem azonosítója megnevezése jellege azonosítója óraszáma összes 221st/2.0/ Minőségbiztosítás sza 221st/2.1/ sza 221st/2.2/ sza 221st/2.3/ sza 221st/2.4/ sza 221st/2.5/ Megjegyzés: "sza" = szakmai alapképzés; "szk" = szakmai képzés Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. 1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.1/ A tananyagelem megnevezése: Szálas anyagok és tetíliák minőségi követelményei Hozzárendelt feladatok: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - D típus Alapanyagok fajtái, jellemzői Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% - Tesztfeladat megoldása 20% A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 72 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 31

32 A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Szálas anyagok jellemzői. Fonalak és cérnák fajtái. Szövetek, kötött kelmék és nem szőtt kelmék jellegzetességei, feldolgozhatóság. Ruházati kellékek 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.2/ A tananyagelem megnevezése: Bőrök és műbőrök minőségei Hozzárendelt feladatok: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - D típus Alapanyagok fajtái, jellemzői Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% - Tesztfeladat megoldása 20% A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Bőrfajták jellemzői. Műbőrök jellegzetességei. Ragasztók rendszerezése. Kellékek, segédanyagok. 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.3/ A tananyagelem megnevezése: Minőség-ellenőrzés Hozzárendelt feladatok: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát - Érvényesíti a minőségi visszacsatolásokat Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Félkész- és késztermékek minőségi követelményei - C típus Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés szerepe, jelentősége Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 2. szint Elemi számolási készség Hozzárendelt módszerkompetenciák: - 32

33 Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai. Szabványosítás. Teljes körű minőségszabályozás. Gyártásközi ellenőrzés és tömegcikk-átvételi ellenőrzés a könnyűiparban. Minőségvizsgálati módszerek. Statisztikai módszerek 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.4/ A tananyagelem megnevezése: Minőségbiztosítási dokumentumok Hozzárendelt feladatok: - Azonosítóval látja el a terméket - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - C típus Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés szerepe, jelentősége Hozzárendelt szakmai készségek: - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 3. szint Íráskészség, nyomtatványok kitöltése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 80% - Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: MSZ EN ISO 9001 szabvány. Minőségi kézikönyv. Utasítások. Feljegyzések, bizonylatok. 33

34 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.5/ A tananyagelem megnevezése: Mérés-értékelés Hozzárendelt feladatok: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - D típus Alapanyagok fajtái, jellemzői - C típus Félkész- és késztermékek minőségi követelményei Hozzárendelt szakmai készségek: - 2. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése - 4. szint Egyszerű mérőeszközök használata - 2. szint Elemi számolási készség - 3. szint Íráskészség, nyomtatványok kitöltése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Ellenőrző képesség - Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Megbízhatóság - Felelősségtudat Hozzárendelt társas kompetenciák: - Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: - Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással 30% - Technológiai minták elemzésee 20% - Anyagminták azonosítása 30% - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban 20% A képzési helyszín jellege: Anyagvizsgáló laboratórium Képzési idő: 6 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Mintavételi eljárások. Alapanyagok, félkész- és késztermékek méret és fizikai jellemzőinek vizsgálata. Adatgyűjtés termelő berendezésekről. 34

35 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati 3. TANANYAGEGYSÉG 3. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/1.0/ Szabásminta készítése sza 221st/1.1/ sza 221st/1.2/ sza 221st/1.3/ sza 221st/1.4/ sza 221st/1.5/ tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.1/ A tananyagelem megnevezése: Testméretek a ruha szerkesztéséhez Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése - B típus Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái - B típus Alapszabásminták szerkesztésének ismerete - C típus Modellezési ismeretek Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék - 3. szint Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Önállóság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - 35

36 Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 50% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 50% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 18 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Méretvétel szabályai. Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései. Méretkutatás és testméret szabvány. 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.2/ A tananyagelem megnevezése: Ruha alapszerkesztések Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak,illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése - B típus Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái - B típus Alapszabásminták szerkesztésének ismerete - C típus Modellezési ismeretek Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék - 3. szint Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Önállóság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból 60% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% 36

37 - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat ( női szoknya, nadrág, ruha,blúz, férfinadrág, zakó, ing) 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.3/ A tananyagelem megnevezése: Modellezés Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése - B típus Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái - B típus Alapszabásminták szerkesztésének ismerete - C típus Modellezési ismeretek Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék - 3. szint Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Önállóság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból 30% - Modellrajz készítése 30% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% 37

38 A képzési helyszín jellege: Tanműhely Ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 54 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A divatrajz értelmezése. A modellezés módszerei. 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.4/ A tananyagelem megnevezése: Kisalkatrészek szerkesztése Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapszabásmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, - illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése - B típus Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái - B típus Alapszabásminták szerkesztésének ismerete - C típus Modellezési ismeretek Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék - 3. szint Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Kreativitás, ötletgazdagság - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Önállóság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból 30% - Modellrajz készítése 30% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% 38

39 A képzési helyszín jellege: Tanműhely Ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése. 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.5/ A tananyagelem megnevezése: Szabásminta kialakítása Hozzárendelt feladatok: - A szabásmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít - Szabásminta szériát készít (elfogadott mintadarab alapján) Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése - B típus Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái - B típus Alapszabásminták szerkesztésének ismerete - C típus Modellezési ismeretek Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék - 3. szint Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Körültekintés, elővigyázatosság - Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Önállóság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból 20% - Modellrajz készítés 30% - Szériázás. 10% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 18 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 39

40 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. 4. TANANYAGEGYSÉG 4. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/2.0/ Gyártáselőkészítés sza 221st/2.0/ sza 221st/2.0/ sza 221st/2.0/ sza 221st/2.0/ tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.1/ A tananyagelem megnevezése: Terítékrajz készítése Hozzárendelt feladatok: - Terítékrajzot készít Hozzárendelt szakmai ismeretek: - C típus Szabásminta felfektetés módjai - B típus Alkalmazott szakmai számítások, mértékegységek, jelölések Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Tapintás - Látás - Szaglás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Terítékrajz készítése 80% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Méretnagyságok és a terítékrajz készítési módok összefüggései. Szériázás. Szabásminta készítése. 40

41 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.2/ A tananyagelem megnevezése: Anyaggazdálkodás Hozzárendelt feladatok: Meghatározza az anyagszükségletet - Alap, kellék, segédanyagokat ellenőrzi Hozzárendelt szakmai ismeretek: - C típus Szabásminta felfektetés módjai - B típus Alkalmazott szakmai számítások, mértékegységek, jelölések Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Elemi számolási készség - 3. szint Mennyiségérzék Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Kontroll (ellenőrzőképesség) - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Tapintás - Látás - Szaglás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 20% - Technológiai minták elemzése30% - Anyagminták azonosítása 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Terítékrajz készítése, módszerei. A terítés (terítési módok, eszközök). Terítéken alkalmazott jelölések. 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.3/ A tananyagelem megnevezése: Műszaki dokumentáció készítése Hozzárendelt feladatok: - Elkészíti a gyártmányrajzot és a külalakleírást - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrásés hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) - Meghatározza a gyártástechnológiát alap- és kellékanyagok alapján - Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol - Műszaki dokumentációt készít a termékről Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Műveleti utasítások felépítése, szerepe - B típus Varrások alaki- és méretjellemzői 41

42 - B típus Ruhaipari gépek, berendezések technológiai jellemzői - A típus Ruhaipari gépek, berendezések beállítási, kezelési előírásai Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 3. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban - 2. szint Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése - 4. szint Szakmai ábrázolások értelmezése, készítése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Tervezési képesség - Absztrakt (elméleti) gondolkodás Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Döntésképesség - Pontosság - Szervezőkészség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tömör fogalmazás készsége - Közérthetőség - Nyelvhelyesség Tanulói tevékenységformák: - Információk önálló rendszerezése 40% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% - Leírás készítése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). Anyagbeszerzés és anyagraktározás. Bevizsgálás. Anyagnormák. 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.4/ A tananyagelem megnevezése: Technológiai tervezés Hozzárendelt feladatok: - Gépet, eszközt választ a technológiához - A gyártáshoz szükséges gépeket, szerszámokat, berendezéseket beállítja és ellenőrzi - Összeállítja a kiszabott alkatrészek listáját és darabszámát anyag fajtánként - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrásés hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Varrások alaki- és méretjellemzői 42

43 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati - B típus Ruhaipari gépek, berendezések technológiai jellemzői - A típus Ruhaipari gépek, berendezések beállítási, kezelési előírásai Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Gyorsvarrógépek kezelési készsége - 4. szint Szegővarrógépek kezelési készsége - 4. szint Speciális varrógépek kezelési készsége - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Gyakorlatias feladatértelmezés - Rendszerben való gondolkodás - Absztrakt (elméleti) gondolkodás Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Döntésképesség - Pontosság - Szervezőkészség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Technológiai próbák végzése 40% - Technológiai minták elemzése 30% - Információk önálló rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 20 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek. 5. TANANYAGEGYSÉG 5. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/1.0/ Szabásminta használata sza 221st/1.1/ sza 221st/1.2/ sza 221st/1.3/ sza 221st/1.4/ sza 221st/1.5/ sza 221st/1.6/ sza 221st/1.7/ sza 221st/1.8/ sza 221st/1.9/

44 1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.1/ A tananyagelem megnevezése: Divatrajzok és szabásminták Hozzárendelt feladatok: - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket - Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Hozzárendelt szakmai ismeretek: - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás - B típus Méretnagyság kiválasztása mérettáblázatból mért adatok alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítésee 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Divatlapok tanulmányozása, divatrajzok jellemzői, szabásminták másolás, technológiai jelölések értelmezése, alkalmazása 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.2/ A tananyagelem megnevezése: Műszakirajz-készítés alapjai Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz különféle tetiltermékek készítéséhez - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel különféle tetiltermékekhez - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - B típus Méretnagyság kiválasztása mérettáblázatból mért adatok alapján 44

45 Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Konszenzuskészség - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A szabás-szakrajz készítésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. Szabásmintán alkalmazott jelek. Szabadkézi rajz ( díszítések, szemmértékfejlesztő gyakorlatok) 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.3/ A tananyagelem megnevezése: Testalkatok jellemzői Hozzárendelt feladatok: - Méretet vesz különféle tetiltermékek készítéséhez Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Méretvétel különféle tetiltermékekhez Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: 45

46 - Konszenzuskészség - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Méretkutatás és testméret szabvány. Testalkat és testtartás típusok. Középarányos nőies férfi alkat. A csecsemő és gyermek testalkatcsoportok jellemzői. Méretvétel a különböző testalkatokon Testméretek kapcsolata a mérettáblázattal. Testméreten felüli bővítések (kényelmi-, divat, és technológiai megoldások különböző anyag típusokra 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.4/ A tananyagelem megnevezése: Női szoknya szabásmintái Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% 46

47 A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Egyenes vonalú szoknya alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása. 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.5/ A tananyagelem megnevezése: Női nadrág szabásmintái Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Egyenes vonalú nadrág alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.6/ A tananyagelem megnevezése: Női ruha és blúz szabásmintái 47

48 Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 22 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Női ruha és női blúz minta kivétele, méretre alakítása 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.7/ A tananyagelem megnevezése: Férfiing szabásmintái Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége 48

49 Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Vállrészes férfiing szabásminta másolása, méretre alakítása 8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.8/ A tananyagelem megnevezése: Férfinadrág szabásmintái Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés - Pontosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% 49

50 - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Férfinadrág mintáinak másolása, alkatrészek felismerése 9. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/1.9/ A tananyagelem megnevezése: Férfizakó szabásmintái Hozzárendelt feladatok: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Mérettáblázatok, méretjelölések - C típus Szabásminta másolása, kivágása - C típus Felfektetés, szabás Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Pontosság - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - - Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Szabásrajz készítése leírásból 10% - Szabásrajz kiegészítése 10% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 22 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Férfizakó rajzolvasása, zakó típusok felismerése 50

51 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati 6. TANANYAGEGYSÉG 6. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/2.0/ Ruhaipari gépek üzemeltetése sza 221st/2.1/ sza 221st/2.2/ sza 221st/2.3/ tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.1/ A tananyagelem megnevezése: Szabászati eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége - 4. szint Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Problémamegoldás, hibaelhárítás - Kontroll (ellenőrzőképesség) - Hibakeresés (diagnosztizálás) Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Tapintás - Látás - Szaglás - Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: - Határozottság Tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján 30% - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés 30% - Feladattal vezetett szerkezetelemzése 20% - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése 20% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 51

52 A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Anyagtárolás, bevizsgálás, terítés gépei. Szabás szerszámai, készülékei, gépei. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek ismertetése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.2/ A tananyagelem megnevezése: Vasalás és ragasztás eszközeinek üzemeltetése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Problémamegoldás, hibaelhárítás - Kontroll (ellenőrzőképesség) - Hibakeresés (diagnosztizálás) Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Tapintás - Látás - Szaglás - Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: - Határozottság Tanulói tevékenységformák: Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján 30% - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés 30% - Feladattal vezetett szerkezetelemzése 20% - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése 20% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Vasalók, vasaló berendezések, gőzölő bábuk. Ragasztó berendezések, ragasztóprések Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. 52

53 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/2.3/ A tananyagelem megnevezése: Varrástechnológiai eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 5. szint Gyorsvarrógépek kezelési készsége - 4. szint Szegővarrógépek kezelési készsége - 4. szint Speciális varrógépek kezelési készsége - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Problémamegoldás, hibaelhárítás - Kontroll (ellenőrzőképesség) - Hibakeresés (diagnosztizálás) Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Tapintás - Látás - Szaglás - Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: - Határozottság Tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján 30% - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés 30% - Feladattal vezetett szerkezetelemzése 20% - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése 20% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Hurok- és láncöltés öltésképzési folyamata, öltésképző eszközök. Alap- és módosított öltésű varrógépek. Varrógépekre szerelhető készülékek. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. 53

54 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati 7. TANANYAGEGYSÉG 7. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/3.0/ Tetiltermékösszeállítás műszaki dokumentációja sza 221st/3.1/ sza 221st/3.2/ sza 221st/3.3/ sza 221st/3.4/ sza 221st/3.5/ sza 221st/3.6/ sza 221st/3.7/ sza 221st/3.8/ sza 221st/3.9/ sza 221st/3.10/ sza 221st/3.11/ sza 221st/3.12/ tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.1/ A tananyagelem megnevezése:vasalástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% 54

55 - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A vasalás célja. Tetilanyagok vasalhatósága, formatartása. A vasalástechnológiai tényezői. A vasalás technológia folyamata. A vasalás módjai, műveletei A vasalás minőségi követelményei. 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.2/ A tananyagelem megnevezése: Ragasztás technológiai ismeretek Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A ragasztás fogalma. A ragasztás paraméterei, tényezői. A ragasztás technológia folyamata. A ragasztóanyagok és ragasztó bevonatos tetíliák fajtái és jellemzőik. Technológiai megoldások és minőségi követelmények. 55

56 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.3/ A tananyagelem megnevezése: Varrástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 70 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. Az öltések csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.4/ A tananyagelem megnevezése: Elejekészítések Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 56

57 - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 30 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és félig nyitott elejeszélek. 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221/3.5/ A tananyagelem megnevezése: Lépéshasítékok és hajtások Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% 57

58 - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Nyitott- és takart lépéshasíték. Szétvasalt és egy oldalra vasalt hajtások. 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.6/ A tananyagelem megnevezése: Húzózár bevarrás módjai Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 30 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Varrásvonalba helyezett húzózár. Rejtett húzózár. Szétnyitható húzózár beállítása. Takart húzózár bevarrása. 58

59 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.7/ A tananyagelem megnevezése: Övpánt készítése és felvarrás módjai Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 12 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Egy és két részből szabott övpántok készítése és felvarrása. 8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.8/ A tananyagelem megnevezése: Ujja készítések Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése 59

60 Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 30 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ujja hasítékok fajtái. Kézelők készítése és felvarrása. Rövidujja aljakészítés. 9. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.9/ A tananyagelem megnevezése: Ujja bevarrások módjai Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% 60

61 A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 24 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Nyitott ujja bevarrás. Zárt ujja bevarrás. Ujja kör elrendezése. 10. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.10/ A tananyagelem megnevezése: A nyakkör eldolgozásai Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés - Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömörmeghatározása: A nyakkör eldolgozása szegéssel. A nyakkör eldolgozásának módjai gallérral ( ing, bubi, álló, sál, kihajtós). 11. tananyagelem A tananyagelem azonosítója:221st/3.11/ A tananyagelem megnevezése:zsebek készítése 61

62 Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Foltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek, divatzsebek. 12. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/3.12/ A tananyagelem megnevezése: Műszaki leírás tartalma Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 5. szint Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Gyakorlatias feladatértelmezés 62

63 elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség Tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése 50% - Gyártmányrajz készítése leírásból 20% - Gyártmányrajz kiegészítése 15% - Leírás készítése 15% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari szaktanterem Tanterem Képzési idő: 36 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek, készítésének időpontja,a készítő megnevezése 8. TANANYAGEGYSÉG 8. TANANYAGEGYSÉG Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma azonosítója megnevezése jellege azonosítója összes 221st/4.0/ Tetiltermék készítése sza 221st/4.1/ sza 221st/4.2/ sza 221st/4.3/ sza 221st/4.4/ sza 221st/4.5/ sza 221st/4.6/ Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát eztaz időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. 1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.1/ A tananyagelem megnevezése: Vasalás műveletei Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján 63

64 Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség - Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely Tanműhely Képzési idő: 72 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). Gyártásközi vasalási műveletek ( varrások szétvasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, hajtások vasalása, formázóvarrás vasalása). Befejező vasalási műveletek ( készrevasalás, fénytelenítő vasalás). 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.2/ A tananyagelem megnevezése: Ragasztás műveletei Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás 64

65 - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség - Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely Tanműhely Képzési idő: 36 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Hőragasztás: ragasztóporral, -fóliával, -ráccsal,-fátyollal. Ragasztóbevonatos közbélés használata. 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.3/ A tananyagelem megnevezése: Kézi öltések készítése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: 65

66 - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely Tanműhely Képzési idő: 88 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ideiglenes öltések. Végleges öltések. Díszítő öltések. Gomblyukak. Gomb és kapocsfelvarrások. 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.4/ A tananyagelem megnevezése: Egyszerű varrástípusok készítése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége - 5. szint Gyorsvarrógépek kezelési készsége - 4. szint Szegővarrógépek kezelési készsége - 4. szint Speciális varrógépek kezelési készsége - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség - Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely 66

67 Tanműhely Képzési idő: 110 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Összevarrás, széttűzés, fél francia- és franciavarrás, lapos varrás, széltűzés, szegővarrások (behajtással, pánttal és gépi varrattal), sarokvarrás, formázóvarrás. 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.5/ A tananyagelem megnevezése: Kisalkatrészek készítése Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége - 5. szint Gyorsvarrógépek kezelési készsége - 4. szint Szegővarrógépek kezelési készsége - 4. szint Speciális varrógépek kezelési készsége - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség - Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely Tanműhely Képzési idő: 156 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 67

68 A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Akasztó, övtartó, gomboló pántok, gomblyukak, övek. Zsebfedők, kézelők. Ujja készítések. Gallérok. Zsebek. Húzózár- és tépőzár-bevarrások. 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 221st/4.6/ A tananyagelem megnevezése: Termékgyártás műszaki dokumentáció alapján Hozzárendelt feladatok: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai ismeretek: - B típus Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján Hozzárendelt szakmai készségek: - 5. szint Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése - 3. szint Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége - 5. szint Gyorsvarrógépek kezelési készsége - 4. szint Szegővarrógépek kezelési készsége - 4. szint Speciális varrógépek kezelési készsége - 4. szint Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Hozzárendelt módszerkompetenciák: - Logikus gondolkodás - Módszeres munkavégzés - Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: - Felelősségtudat - Kézügyesség Hozzárendelt társas kompetenciák: - Kapcsolatfenntartó készség - Konszenzuskészség - Kompromisszumkészség Tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása 40% - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% - Gyártmányrajz értelmezése 10% - Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% A képzési helyszín jellege: Ruhaipari tanműhely Tanműhely Képzési idő: 200 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Rajzos ábrák és leírások értelmezése. Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció és/vagy mintadarab alapján 68

69 A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés feladatainak ismertetése, dokumentumainak bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások ismertetése és alkalmazása a könnyűiparban A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Ruhaipari gyártmánytervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szerkesztés, modellezés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Műszaki leírás, technológiai tervezés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 69

70 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Tetiltermékek összeállítása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Termék összeállítás szabott alkatrészekből A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A szakmai vizsga értékelése %-osan A azonosító számú, Tetiltermék-összeállító megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 70 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 5. (4) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni. Tanulásban akadályozottak számára a hatályos rendelkezések szerint társuló részképesség-zavar esetén az írásbeli vizsgarész szóbeli feladatmegoldás útján is teljesíthető. Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő kérdező-tanár jelenléte). A tanulásban akadályozott tanulók esetében az egyenletes vizsgaterhelés indokolt. Ezért amennyiben a modulok óraterve arra módot ad, az egyes modulzáró vizsgák letétele a képzési idő során, közvetlenül az adott modul kompetenciáinak megszerzését követően ajánlott. Így a szakmai vizsgán már csak a ráépülő modulok vizsgarészeit kell letenni. Ez fokozottan igaz a nagyszámú vizsgarész-követelményt tartalmazó szakképesítések esetében. Az adaptált központi program alkalmazása A Tetiltermék-összeállító szakképesítés adaptált központi program a tanulásban akadályozott fiatalok iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült.. A tanulásban akadályozott tanulók számára elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű (iskolai végzettséghez nem kötött), alapiskolai végzettségre épülő vagy tíz évfolyamra épülő szakképesítések elsajátításának eredményességevalószínűsíthető. E tekintetben a szakképesítés több lehetőséget is tartogat a tanulásban akadályozottak számára. 70

71 A program jellemzői A program a azonosító számú, Tetiltermék-összeállító megnevezésű rész-szakképesítés központi program adaptációja, mely az SNI tanulók e célcsoportja sajátos nevelésiigényeiknek megfelelő feltételek beépítésével kiegészített rehabilitációs program. Az alapprogramnak megfelelően kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően gyakorlatba ágyazott, személyiségközpontú, fejlesztő jellegű program. Az adaptált központi program speciális elemei: - a képzési idő kiterjesztése 1 tanévről 2 tanévre - a sajátos nevelési igénynek megfelelő, pozitív diszkriminációt biztosító feltételek beépítése(személyi, tárgyi feltételek, képzés szerkezete, vizsga) - a központi program képzési szerkezetének módosítása, azaz - a szakmai tananyag (a képzési folyamat teljes tartalma) átrendezése a kiterjesztett képzési időkeretnek megfelelően, - a szakmai alapozás 2 évre való kiterjesztése, a szakmai alapozó tananyagegységek, tananyagelemek óraszámának módosítása - javaslatok a szabad sáv időkeretének felhasználására: - javaslat a szakmai kompetenciák kialakítását erősítő közismereti tantárgyakra - javaslatok a rehabilitációt szolgáló (fejlesztést, munkába állást, az önálló életvitelt) tananyagegységekre, - a tulajdonságprofilban megfogalmazott kompetenciák teljes körű megszerzéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez az SNI tanulók képzésében eredményesen alkalmazható képzési jelleg, képzési helyszín, tanulói munkaformák beépítése. A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség hiányosságai, fejlődési zavara következtében tartósan feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban való akadályozottság kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Ezen adaptált program azoknak a tanulásban akadályozott fiataloknak a szakmai felkészítéséhez készült, akiknél a tanulásban való akadályozottság alapvetően a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai gyermekkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság) megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komple vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulásban akadályozottak csoportján belül rendkívül változatos eltérések tapasztalhatók. A tanulóknál jelentős különbségek mutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, pszichikus funkciók érintettségében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, stb.), a fejlődés ütemében, a fejlesztés várható eredményében. 71

72 A tanulásban akadályozott tanulók iskolai tanulásának eredményességét akadályozzák a tanulási helyzetekben (eltérő mértékben és egyedi kombinációban) megmutatkozó jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció gyengeség, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései, valamint a tanulási képességek különböző fejlődési zavarai. A tanulásban akadályozott tanulók képzése során számolni kell a tanulási-tanítási tevékenységet változó mértékben és variációban előforduló nehezítő tényezőkkel: - a tanulási és a munkavégzési motiváció gyengesége, - a kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága; az emlékezet szűkebb terjedelme, a bevésés-felidézés gyengeségei; az elvont gondolkodás gyengeségei), - a személyiség-fejlettség alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység vagy zárkózottság, befolyásolhatóság), - a szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok; kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség fejletlensége), - egyéb társuló problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok) A tanulásban való akadályozottságból fakadó pedagógiai jellemzők: - speciális nevelési igény, - fejlesztés a többségi iskola átlagos feltételei között nem biztosítható, - külön segítségadás nélkül akadályozott tanulási folyamat, - speciális nevelési igény kielégítéséhez, eredményes tanulási-tanítási tevékenységhez pedagógiai többlet-szolgáltatások, egyéni gyógypedagógiai megsegítés szükséges. Az SNI gyermekek, tanulók egyénre szabott, folyamatos fejlesztésük attól is függ, hogy milyen egyéb társuló egészségügyi, érzékszervi, mozgási, beszédfejlődési rendellenesség, magatartászavar kapcsolódik a fogyatékosságukhoz. A nevelést-oktatást meghatározó jellemzők miatt a hosszú fejlesztési folyamatban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia: - az ismeretek tartalmának és mélységének, - a tevékenységformáknak, - az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (osztály, csoport, egyéni), - a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulásban akadályozott fiatalok iskolai rendszerben a speciális nevelés-oktatás során az alapismeretek elsajátításának folyamatában képességeik fejlesztése, korrekciója útján, személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Módszertani ajánlások A képzés bevezetése, eredményessége kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak rendelkezniük kell a tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő alapvető speciális képzési feltételekkel. A pedagógus - a tanulásban akadályozottak tanára, oktatója - szerepe, a tanulókra gyakorolt hatása igen jelentős tényező a képzés eredményességében. A tanulásban akadályozott tanulók többségére jellemző az általuk elismert felnőtt elfogadása, a példakövetés. A feltételek sorában kiemelkedő jelentőségű, hogy emberi tulajdonságaikban elismert képzők alapvető gyógypedagógiai és módszertani felkészültséggel rendelkezve, azt alkalmazva vegyenek részt a nevelés oktatás-képzés folyamatában. 72

73 A képzőktől elvárt szemlélet és kompetenciák A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: empátia, tolerancia, nyitottság, előítélet mentes hozzáállás, elfogadó attitűd, pozitív értékrend. Kompetencia területek: - szakmai tapasztalat, felkészültség, alapvető gyógypedagógiai ismeretekkel - a pedagógushivatás iránti elkötelezettség, kitartás - tanulási és fejlődési készség - elmélet és gyakorlat egységében való gondolkodás - csoportban való együttműködés - személyközpontú pedagógiai megközelítés - kommunikációs készség, motivációs képesség A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás A Tetiltermék-összeállító rész-szakképesítésre való beiskolázásnál nagy szerepe van a pályairányítók (elsősorban a pedagógusok) körültekintő eljárásának. Már a szakképesítés megválasztása a tanuló kompetenciáinak, személyiségének alapos ismeretében, a szakma elsajátításához szükséges alapismeretek átadásával, további életút lehetőségek feltérképezésével lehetséges. A szakma választásánál a szakmai alkalmasság mellett tanulásban akadályozottak esetében javasolt a pályaalkalmasság körben járása, az egészségügyi alkalmasságnak való feltétlen megfelelés. A 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 3. számú melléklete tartalmazza az építészeti szakmacsoport bementi kompetenciáit modulokba rendezve. Ennek ismerete és alapul vételeelengedhetetlen a szakképesítésre beiskolázás során. (Lásd. 2. számú Melléklet). A szakmatanulásra valófelkészítés iskolai szakaszaiban (előkészítés és alapozás) kiemelt feladat e kompetenciák fejlesztése. A szakképző intézmény megválasztásánál, amennyiben több lehetőség adódik egyénileg szükségesmérlegelni az integrált vagy szegregált képzésbe való irányítást. Ez függ egyénileg a tanulóktól (bemenetikompetenciák, szakmai előkészítés-szakmai alapozásban való részvétel), valamint a képző intézménybenfolyó szakmai munkától (minőség, SNI tanulók fogadásához való felkészültség, speciális feltételekmegléte stb.). A szakmai előkészítés alapozás nélkül, alapismeretei hiánnyal, készségek gyengébb voltával aképzésbe lépő tanulók számára legalábbis az 1. szakképzési évfolyamon szükséges a hiánypótlás,felzárkóztatás, az intenzívebb fejlesztés. A képzés szervezésének lehetőségei A 2 éves képzési idővel tervezett adaptált központi program modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola sajátosságainak, személyi és tárgyi feltételeinek figyelembe vételével alakítja ki helyi szakmai programját, (természetesen a kötelező elemek betartásával). A képzési idő kiterjesztése A képzési idő 2 tanévre történő kiterjesztését a tanulók tanulásban akadályozottsága (fogyatékossága) indokolja. A szakmai alapozás 1 éves időkerete szolgálja a felzárkóztatás és a biztos alapok elsajátításának lehetőségét. A képzési idő megnövelése lehetőséget ad: 73

74 - a tananyag feldolgozásban a tanulócsoport, a tanuló sajátos igényeinek megfelelő időráfordítás biztosítására. (általában a modulok magasabb óraszámban történő feldolgozásra, a tananyagegységek közötti, valamint a tananyagegységen belül a tananyagelemekre tervezett óraszámok átcsoportosításával a nehezebben elsajátítható pl. elméletigényes vagy hangsúlyozott tananyagtartalomra fordítható óraszám emelésére.), - speciális pedagógiai feladatok ellátásához szükséges többlet idő biztosítására. A képzés szerkezete - képzési tartalom A közismereti tananyagtartalmak A 28/2000. (IX. 21.) OM a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többszörösen módosított rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán lehetőség van heti 6 óra közismeret oktatására. Az adaptált központi programban beépített kötelező közismereti tantárgyak: - Osztályfőnöki óra - Testnevelés és sport A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az Anyanyelv/Kommunikáció/Szakmai kommunikáció és a Matematikai ismeretek/szakmai számítások beépítése a kötelező tantárgyak körébe A rendeletileg előírt évi 10 óra Egészségnevelés ismeretanyag feldolgozása történhet külön tantárgyként (bővített tananyagtartalommal), vagy az Osztályfőnöki óra illetve a Társadalmi ismeretek és életvitel tantárgyak témáiként, de a kötelező habilitációs óraszám terhére szervezett tanórai foglalkozás (kibővített tananyagtartalommal) során is. A kötelező szakmai tananyagegységek A képzés első szakaszában a tanulók előzetes iskoláztatása, eltérő fejlettségi szintje indokolja a szakmai alapképzés tananyagegységei körében az alapozást jelentő szakmai ismeretek, kompetenciák elsajátításának, megerősítésének biztosítását, ezen tananyagegységekre fordítható idő megnövelésével. A tanulási akadályozottságból fakadóan indokolt a szakmai tananyagegységek időkeretének kiterjesztése, amivel csaknem valamennyi tananyagegység esetében javaslatot tettünk. A sajátos nevelési igénynek megfelelően javasolt a tanulást megsegítő tevékenységformák előtérbe helyezése (irányított, kiscsoportos, elméletigényes gyakorlat), a tevékenységbe ágyazott, közvetlen tapasztalatokon alapuló ismeretelsajátítást, tantárgyi koncentrációt segítő képzési helyszínek (oktatókabinet, egyéb helyszínek) beépítése. A tanulásban akadályozott tanulók képzésének tevékenység-centrikus jellegének biztosítása az elméleti jellegű tananyagegységek feldolgozása során is elengedhetetlen, ez indokolta az elméletigényes gyakorlat magasabb óraszámának tervezését. A szabad sáv (20%) tervezése A szabad sáv biztosítja nemcsak a tanulók helyi igényének megfelelő tananyagtartalom elrendezés, tananyagbővítés (eltérő és új tananyagelemek, egységek kialakítása pótlás, felzárkóztatás, fejlesztés céljából) lehetőségét, de alapul szolgál a tananyagegységek feldolgozására javasolt óraszámok módosítására is (óraszám átcsoportosítás, óraszám emelés egyes tananyagelemhez). A szabad sáv (20%) terhére az iskola helyi szakmai programjába ajánlott közismereti, szakmai tantárgyak, tananyagegységek, programok: - Egészséges életmódra nevelés speciális szakiskolai program 74

75 - Társadalmi és életviteli ismeretek speciális szakiskolai program - Matematika/ Szakmai számítások - Anyanyelv/ Kommunikáció/ Szakmai kommunikáció - Szakmai idegen nyelv - Számítástechnikai alapismeretek/alkalmazott számítástechnika - Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok - Az iskola helyi közismereti és szakmai tantárgyi programjai, tananyagegységei A szabad sáv terhére a tanulásban akadályozottak számára készült adaptált programban tervezett modulok, tantárgyak (Társadalmi és életviteli ismeretek, Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok) kiemelten a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kompetenciák kialakítását, erősítését szolgálják. A nem kötelező tanórai foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanulók érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. E törvényileg biztosított (helyileg változó) óraszám keretén belül tervezhető a felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgáló foglalkoztatás. A tanulásban akadályozott tanulók képzésében alkalmazott módszerek A tanulási-tanítási tevékenységet segítő tényezők A tanulók tanulási nehézségei, tanulási akadályozottsága a tanítási-tanulási folyamatot nehezítő tényező, melyet a nem megfelelő didaktikai-metodikai elemek még súlyosbítanak. A megfelelő tanítási-tanulási helyzet megteremtésében a pedagógus szerepe a tanulásszervezéstől, a tananyag megválasztáson, az alkalmazott eljárásokon, módszereken, eszközökön át mindvégig elsődleges. A tanulásban akadályozott tanulók esetében alapvetően figyelembe veendő, hogy a habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos ésszakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Ennek alapján történik a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezése (megelőzhető a további másodlagos tünetek kialakulása). A képzés indításakor elsődleges feladat a tanulók fejlettségi szintjének felmérése, melynek alapján a meglévő, jó képességekre alapozva, a hiányokat korrigálva kell megtervezni a képzést. A képzés kezdeti szakaszában különösen integrált vagy közvetlenül más intézményből a speciális szakiskola szakképző évfolyamára érkező tanulók esetében - javasolt, hogy az első 2-3 hetet a tanulók a csoporttársaikkal, az osztályfőnök és a fejlesztő team tagjaival együtt töltsék el az iskolában. Ezen időszak lehetőséget ad: - a képzéshez szükséges ismeretbeli hiányosságok felmérésére, az egyéni fejlesztés szükségességének és lehetőségeinek megítélésére, megtervezésére, - az esetleges egészségügyi, szociális problémák megismerésére, a szükséges ellátások megszervezésének beindítására, - az adaptációs tréningek (melyek erre az időszakra szerveződnek szakemberek részvételével, külön program alapján) megtartására. Ezen tréningek célja a kölcsönös ismerkedés (új környezet, életrend, társak, képző team), melynek során már formálódik az alkotó közösség, melyben a mindenki számára komoly munkát jelentőprogram eredményesen megvalósulhat. 75

76 A tanítás tanulás eredményessége érdekében követendő általános szempontok: - a képzés indításánál az iskolai előképzettségből fakadó, a szakma elsajátításához szükséges közismereti tantárgyi ismeretek intenzív formában történő pótlása; - a tanuláshoz, a munkához fűződő pozitív motiváció megteremtése, majd megerősítése, megtartása, - a képzés fejlesztő jellegének biztosítása - speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása, - az ismeretek kis lépésekben történő, a fokozatosság, a szemléletesség és a tantárgyi koncentráció szerinti feldolgozása, - az elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott, tevékenykedtetés útján való elsajátítása, - az új ismereteknek a már tanult ismeretekhez kapcsolása, az alapvető ismeretek folyamatos felidézésével, - az ismeretek rögzítése többszöri, visszatérő ismétlés, gyakorlás útján, - a hiányzó ismeretek pótlása, gyengébb ismeretek megerősítése, - a lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, részegész-rész viszonyának bemutatása, - a kognitív képességek folyamatos erősítése, - a tanulás tanítása (a tanulók tanulási szokásait - az esetleges beidegzett rossz szokások leépítése, egyénileg az eredményes tanulást biztosító tanulási módszerek elsajátíttatása), - a gyakorlati foglalkozásokon az elméleti ismeretek megalapozása, megerősítése; a munkafolyamatok kisebb részekre tagolással történő elsajátítása, a műveletek sorrendiségének megtartásával; munkavédelmi, baleset-megelőzési, higiéniai ismeretek folyamatos alkalmazásával, az előírások betartásának megkövetelésével preventív szemléletű pontos, megbízható munkavégzésre szoktatás. - a vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák, az ezekhez rendelt tananyagtartalmak hangsúlyozott megjelenítés (vizsgatréningek beépítése, vizsgahelyzetben való megfelelés teljesítményképes tudás produkálásának igényével). A tanulási folyamat megsegítése, a tanulási akadályozottság csökkentése, oldása, a rehabilitációs célok megvalósítása valamennyi képző feladata. A tanulók tanulási tevékenységére kiterjedő felmérések elvégzése alapján (a tanulást megalapozó képességek fejlettségi szintje, zavara, tanulási mód, szokások stb.) a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazásával kell felkészíteni tanulóinkat a hatékony tanulási tevékenységekre. A legfontosabb tanulást segítő tényezők: - az iskola, a gyakorlati képzőhely pozitív emocionális klímájának biztosítása, - tanulóbarát oktatásszervezés, melyben a tanulás-tanítás folyamatát a tanulók sajátosságainak - (fejlettségi szint, terhelhetőség, testi-lelki állapot, tantárgyakban mutatott előrehaladás, érdeklődés) figyelembe- vételével szervezzük meg, - a tanulók kellő motiváltsága a tanulási helyzetekhez megfelelő feltételek megteremtése (nyugodt helyszín, tanulási segédeszközök biztosítása), - a helyes tanulási szokások kialakítása, az egyénileg legmegfelelőbb tanulási technikák, tanulási módszerek megválasztása, gyakorlása. 76

77 A helyesen megválasztott tanulási technikák alkalmazása megkönnyíti a tanulás folyamatát, a tananyag elsajátítását és reprodukálását. Ezért a technikák tanítása a speciális alapiskolai nevelés-oktatás ideje alatt is kiemelt feladat volt. Valamennyi tantárgy tananyagának elsajátítása során szükséges feleleveníteni a megfelelő tanulási technikákat, segítséget adni alkalmazásukhoz (tanórán, fejlesztő foglalkozásokon). A tanulás tanítása (a tanulók felkészítése a hatékony tanulási tevékenységre) a szakmai program eredményes megvalósításához alapvetően szükséges. Ellenőrzés értékelés Az ellenőrzéskomple módon, rendszeresen történjen. Ez alapul szolgál a hiányosságok feltárásával, azok megszüntetését szolgáló egyéni és csoportos felzárkóztatásnak, a fejlesztés megtervezésének. Az ellenőrzést mindig kövesseértékelés, melynek pozitív irányultsága segíti a kudarcélmények elkerülését. A tanulási tevékenységben a tanulókat motiváló tényezőként alkalmazható: - az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempont, - fokozatosság az ellenőrzési módok alkalmazásában (szóbeli, írásos; különböző nehézségi fokú írásos felmérők), - a humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása, - a feladatteljesítést közvetlenül követő, pozitív irányultságú, többnyire szóbeli értékelés, - a fejlődés elismerése. A tanulásban akadályozottak esetében különösen fontos a tanítás-tanulás folyamatában a feladatok, az ismeretek megértésének folyamatos ellenőrzése. Az elméleti tudás vagy megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. (Kezdetben az, azonnali szóbeli visszacsatolással, majd fokozatosan egyre több írásos formában, különösen azoknál a tananyagegységeknél, ahol írásbeli vizsgatevékenység van előírva.) A gyakorlati tevékenységek ellenőrzése-értékelése komple feladat, ami a manuális tevékenységen (a munka eredményessége = produktum, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás) túl kiterjed az elméleti ismeretek elsajátítására (gyakorlati alkalmazására). Ez különösen az elméletigényes gyakorlati tananyagtartalmak esetében a gyakorlat manuális részének ellenőrzése mellett az elméleti ismeretek elsajátítására vonatkozóan feladatlapok, tesztek, számítási feladatok útján történhet. A produktum értékelésekor figyelembe kell venni az eszközök kezelésének szakszerűségét (eszközhasználat) munkavédelmi és higiéniai szabályok betartását, a gazdaságos szemléletmód érvényesülését. A tanulásban akadályozottak tanulási tevékenységének ösztönzése, az értékelés az ötfokú skálán, érdemjeggyel történő módjánál tágabb értékelési módot igényel. A modul tananyagmennyisége egyetlen egységet jelent, egyetlen érdemjegy írható a dokumentumokba. A feldolgozás jellege és tartalma módszertanilag és órarendileg is szükségszerűen differenciált, ezért az érdemjegyek (heti, havi, illetve modulzáró, félévi, év végi) összetevőit helyben kell szabályozni. A nevelési, fejlesztési feladatok sajátságos értékelési szempontok megfogalmazását teszik szükségessé (csoportra, egyénre igazított, az egyén fejlődését megerősítő helyi követelményrendszer). Az érdemjeggyel (osztályzattal) történő értékelés mellett a képzés folyamán mindvégig fontos a szöveges értékelés, aminek igazodnia kell a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. A szöveges értékelés felhívja a figyelmet 77

78 a hibákra, hiányosságokra, kiemelve a pozitívumokat megmutatja a további fejlődés lehetőségeit (a tanuló számára és a fejlesztés feladatokhoz). A taneszköz-kiválasztás szempontjai - tevékenység centrikus program, gyakorlatorientált, interaktív (tanulói közreműködés és foglalkoztatás) jellegű, - személyiségre irányuló, gyakoroltató célú (oktatókabinet, tanműhely) szervezési keretek - sokoldalú szemléltetést biztosító eszközök és taneszközök - szakmai kézikönyvek, enciklopédiák - egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez, felzárkóztatáshoz speciális foglalkoztató terem - képi látásmódon, élményeken alapuló vizuális információhordozók, tanári demonstrációs eszközök, audiovizuális, tankönyvek - taneszközök alkalmazása A speciális szakiskolai tankönyv hiányában jelenlegi lehetőség a többségi szakmai tankönyvek sorából választani. Integrált oktatás-szervezésben lévő tanulók esetén is figyelembe veendők az alábbi, a tanulásban akadályozottak számára történő tankönyv választás szempontjai (formai és tartalmi követelmények): - színes, jó tördelésű, áttekinthető, szellős - könnyen olvasható, a lényeget tartalmazó, érthető szöveg (megfelelő betűméret, rövid egyszerű mondatok, lényeg kiemelések, szakmai kifejezések magyarázata, összefoglalások) - sok vizuális élmény (magyarázó és folyamatábrák, rajzok, fénykép) - a szükséges minimális, didaktikai szempontból kifogástalan tananyagtartalom - a szükséges minimális tananyagtartalomra épülő a gyakorlást, rögzítést szolgáló változatos és fokozatos nehézségű feladatok - elfogadható oldalszám Fejlesztési feladatok A képzés fejlesztő jellegének biztosítása a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során valamennyi képző és az egyéni igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos, együttes (teamben végzett) munkája eredményeként valósulhat meg. A speciális szakiskolák pedagógiai programjai rendelkeznek fejlesztési tervvel, melyben a fejlesztés területei, céljai, programjai stb. kidolgozottak. A tanulásban akadályozott tanulók rendkívül heterogén összetételű csoport. Fejlesztésük is egyénre szabott, személyiségközpontú. A képzésben a differenciált felkészítés, a csoportos és egyéni foglalkozások (tanulást megalapozó képességek fejlesztése, tanulási zavarok terápiája) segítségével érhetjük el a megfelelő fejlesztést. A speciális megsegítéshez a gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő tanár esetenként más-más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a tanuló egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztő programokat - egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztési területek, kompetenciák Azon túl, hogy fel kell készíteni a tanulókat az egész életen áttartó tanulásra a tehetséggondozás is fontos feladat. Amennyiben az iskola a rész-szakképesítések képzésére állt be, a magasabb szintű szakképesítés megszerzésére alkalmas tanulók kiválasztásáról, felkészítésükről, esetleges átirányításukról gondoskodni kell. 78

79 Habilitáció - rehabilitáció A képzésből való kilépés a legtöbb tanuló számára iskoláztatásuk befejezését és munkába állásuk kezdetét is jelenti. A képzést végzők feladata a tanulók munkavállalóvá válásának folyamatát maimálisan segíteni azáltal, hogy a szakmai tudás elsajátításával együtt képessé teszik a tanulókat a megfelelő munkavégző képességnek, tájékozottságnak, viselkedéskultúrának birtokában a munkaerőpiacon való érvényesülésre. 79

80 SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a Tetiltermék-összeállító részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító szakképesítés kerettanterve alapján

81 I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a Tetiltermék-összeállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: A részszakképesítés megnevezése: Tetiltermék-összeállító A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Bemeneti kompetenciák: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra 81

82 IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. V.A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság - a tanulás minden területére kiterjed - hosszan tartó - végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komple vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocioemocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása, lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. 82

83 A hatékony tantermi gyakorlat érdekében fontos tényezők: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. 3. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. A differenciálás módozatai a következő lehetnek: Differenciálás a segítségadásban Differenciálás a feladatok szintjén Differenciálás a tevékenységek szintjén Differenciálás a szociális keretek szintjén a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban. Differenciálás a tanulási stílus szerint Differenciálás a célok szintjén Differenciálás az értékelésben 4. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. 5. IKT-s eszközök használata A (speciális) szakiskola feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsen fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítania kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak. 83

84 VI. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét 9. évfolyam heti óraszám 9. évfolyam éves óraszám (36 héttel) 10. évfolyam heti óraszám 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10, ,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 31,5 31, ,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje) 3,5 1,5 54 1, A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra ( ) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Ruhaipari anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártmánytervezés Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés 2 Szakrajz Szakrajz gyakorlat Tetiltermékek összeállítása Tetiltermékek készítése Tetiltermékek készítése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 84

85 Szakmai követelménymodul Ruhaipari anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártmánytervezés Tetiltermékek összeállítása A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak/témakörök Óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam Összesen elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Ruhaipari anyag- és áruismeret Tetilipari nyersanyagok Fonalak, cérnák Tetíliák, kelmék Anyagvizsgálatok gyakorlat Tetilipari anyagvizsgálatok Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártáselőkészítés Gyártás-előkészítés Szakrajz Alapszerkesztések Modellezések Szakrajz gyakorlat Alapszerkesztés Modellezés Tetiltermékek készítése Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Tetiltermékek gyártástechnológiája Tetiltermékek készítése gyakorlat Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Tetiltermék készítése Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya 462/29,6% Gyakorlati óraszámok/aránya 1099/70,4% Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott 85

86 elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A OKJ számú Tetiltermék-összeállító rész-szakképesítés heti órakerete Tantárgyak Szakmai követelmény modulok Közismereti tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Osztályfőnöki Testnevelés és sport Etika Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika Összesen: Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Ruhaipari anyag- és áruismeret ,5 - Ruhaipari Anyagvizsgálatok gyakorlat anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Ruhaipari Szakrajz gyakorlat gyártmánytervezés - 4,5-4,5 Tetiltermékek készítése 2, Tetiltermékek készítése Tetiltermékek gyakorlat összeállítása Összesen: 7,5 15,5 6,5 16,5 Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Heti összes óraszám Nyári gyakorlat 70-86

87 A azonosító számú Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 87

88 Tetilipari nyersanyagok Fonalak, cérnák Tetíliák, kelmék Tetilipari anyagvizsgálatok Fonalak, cérnák,kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálatok A azonosító számú, Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari anyagvizsgálatok Elemzi a tetilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyag-összetételét Megállapítja a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségét FELADATOK Elemzi a tetíliák legismertebb fajtáit Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát SZAKMAI ISMERETEK A tetilipari szálasanyagok eredete, fajtái, tulajdonságai A tetilipari szálasanyagok feldolgozásának módjai Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői Ruhaipari tetíliák fajtái és tulajdonságaik Ruhaipari tetíliák felhasználási területei Tetíliák felületi struktúrája Tetíliák feldolgozási tulajdonságai Kellékek fajtái és jellemzői Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei Laboratóriumi vizsgálati módszerek Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű olvasott szöveg megértése Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése 88

89 Szakmai számolási készség Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Problémaelemzés 1. Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy 124,5óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A tetilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A tetilipari alapfogalmak elsajátítása, a tetíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével. Évfolyamok Heti óraszám 2 1,5 Éves óraszám 72 52,5 Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Tetilipari nyersanyagok - A szálasanyag fogalma. - A szál, selyem, rost, filament fogalma. - Szálasanyagok csoportosítása. - Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai. - Természetes eredetű szálasanyagok felhasználási területei. - Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai. 42 óra - Mesterséges szálasanyagok felhasználási területei. - A tetilipari feldolgozhatóság feltételei. - A feldolgozás során fellépő igénybevételek. - A szálasanyagok alakja és felülete. 89

90 - A szálasanyagok molekuláris felépítése. - A szálasanyagok vegyi szerkezete. - A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. - A szálhosszúság fogalma. - A szálak finomsága. - A szálasanyagokhigroszkópikus tulajdonságai. - A szálasanyagok mechanikai tulajdonságai. - A szálasanyagok villamos tulajdonságai. - A szálasanyagok termikus tulajdonságai. - A szálasanyagok vegyi tulajdonságai. - Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben. - Kémiai vegyületek rendszere. 2. Fonalak, cérnák - Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői. - Fonal vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit. - Terjedelmesített filamentfonalak jellemzői. - Fonaljellemzők: egyenletesség, szilárdság, keménység, sodrat, nyújthatóság, rugalmasság. - Fonalak felhasználási területei. - Fonalak, cérnák finomsági számának meghatározása. - Fonalak, cérnák sodratjellemzőinek meghatározása. 42 óra - Fonalak, cérnák alaki hibáinak meghatározása. - Cérnák felhasználási területei. - Egyszerű, összetett és díszítő cérnák vizsgálati módszerei. - Ruhaipari kellékek: - varrófonalak, varrócérnák - szalagok, zsinórok 90

91 - gombok, csatok, kapcsok, húzózárak - Idegen nyelvű anyagismereti jelképek. 3. Tetíliák, kelmék - A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei. - A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések. - Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei. - Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői. - Nemszőtt tetíliák fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. - Nemszőtt tetíliák varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. - Közbélések fajtái, felhasználási területe. - A tetilkikészítés műveleteinek csoportosítása. - Színezési eljárások módjai. - A ruházati tetíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői, felhasználási területük. 40,5 óra - Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk. - Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. - Terjedelmesített fonalak fajtái. - Pamutszövetek típusai. - Gyapjúszövetek típusai. - Selyemszövetek fajtái. - Vegyiszál és keverékszövetek típusai és fajtái. - Kötött, hurkolt kelmék típusai. - Nemszőtt tetíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt tetíliák. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek. 91

92 2. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy 72 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle tetíliák összedolgozhatóságának feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján. Évfolyamok Heti óraszám 2 - Éves óraszám 72 - Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1 Tetilipari anyagvizsgálatok - Elemzi a tetilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait. - Meghatározza a minta vagy mintadarab alapanyagösszetételét. - Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket. - Tetíliák felületi struktúrájának vizsgálata. - Tetíliák feldolgozási tulajdonságainak alkalmazása. - Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. - Kellékek fajtáinak és jellemzőinek vizsgálata. - Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. 24 óra - Mintagyűjtemény készítése. - Szövetvizsgálatok kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása. - Színezési eljárások meghatározása. - Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése. - Ruházati tetíliák alapanyag és technológia szerinti csoportosítása. - Kereskedelmi megnevezések. - Ruházati tetíliák feldolgozási tulajdonságai. 92

93 - Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük. - Különféle tetíliák összedolgozhatóságának feltételei. - Mintagyűjtemény alapján a tetilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. - Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái. 2 Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata - Fonal vagy cérna előállítási módjának és minőségi követelményeinek megállapítása. - Díszítő és varrócérnák jellemzése. - A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. - A tetíliák legismertebb fajtáinak elemzése. - Technológiai előírásnak megfelelő alapanyagok, kellékek kiválasztása. 24 óra - Az anyagok összedolgozhatóságának meghatározása. - Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. - Kellékek fajtái és jellemzői. - Tetíliák feldolgozási tulajdonságai. - Idegen nyelvű anyagismereti jelképek elemzése. 3. Laboratóriumi anyagvizsgálatok - Az alapanyagok kémiai felépítése. - Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. - A mechanikai hatások, és az alakíthatóság. - Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeire, értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. 24 óra - Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése. - Anyagminták azonosítása. - A tetilipar nyersanyagainak felismerése, rendszerezése. 93

94 - Nyersanyagok meghatározása mikroszkopikus képük alapján. - Nyersanyagok meghatározása égetési próbával. - Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése. - A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. - Tetíliák felületi struktúrája - Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. - Laboratóriumi vizsgálati módszerek. - Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával. - Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése. - Színoldal meghatározása. - Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása. - Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései. - Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások megismerése és betartása. - Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái A képzés helyszíne Szakmaspecifikus tanterem 2.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály Alkalmazandó eszközök és felszerelések (szvk 6. pont lebontása, pontosítása) magyarázat Táblai rajzeszközök megbeszélés szemléltetés Mikroszkóp, lupe 94

95 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret házi feladat Laboratóriumi eszközök bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-, vagy porcelántálak A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Mikroszkopikus kép értelmezése Komple információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Laboratóriumi eszközök bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém- vagy porcelántálak Anyagminták azonosítása Laboratóriumi eszközök bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém- vagy porcelántálak Tárgyminták azonosítása Laboratóriumi eszközök bunsen 95

96 Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat égő, vegyszerek, üveg-, fém- vagy porcelántálak 2.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A azonosító számú Ruhaipari gyártmánytervezés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 96

97 Gyártás -előkészítés Alapszerkesztések Modellezések Alapszerkesztés Modellezés FELADATOK Modellrajzot készít vagy modellt választ Méretet vesz Meghatározza a szerkesztési méreteket Alkalmazza a levett méreteket Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat Alapmintát készít Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének, a választott modellnek megfelelően Szabásmintát készít - egyedi vagy konfekció szabásmintát Szabásminta szériát készít - elfogadott mintadarab alapján Felfektetési rajzot készít Terítékrajzot készít Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol. Alap- és kellékanyagokat ellenőriz Meghatározza a műveleti sorrendet egyedi termékkészítés esetén Műszaki leírást készít a termékről és a termék gyártásáról SZAKMAI ISMERETEK Méretvétel szabályai, mérettáblázatok felépítése Alkalmazott műszaki ábrázolások fajtái Alapszabásminták szerkesztése Modellezés Szabásminta felfektetés és a szabás módjai Gyártás előkészítő programok, gépek, eszközök Alkalmazott szakmai számítások, mértékegységek, jelölések Műveleti utasítások felépítése, szerepe Varrások alaki- és méretjellemzői Ruhaipari gépek, berendezések technológiai jellemzői SZAKMAI KÉSZSÉGEK Ruhaipari tervező program alkalmazása Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás, írásban Idegen nyelvű szakmai kifejezések megértése Szakmai ábrázolások értelmezése, készítése Szakmai számolási készség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK 97

98 Döntésképesség Pontosság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Kontroll (ellenőrzőképesség) Kreativitás, ötletgazdagság A azonosító számú, Ruhaipari gyártmánytervezés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák 3. Ruhaipari gyártás-előkészítés tantárgy 71 óra 3.1. A tantárgy tanításának célja A gyártmánytervezés- és a gyártás-előkészítés folyamatának megismertetése. A műszaki dokumentációhoz kapcsolódó alapfogalmak elsajátítása, műszaki dokumentáció értelmezése. A gyártás-előkészítő programok, gépek, szabászati eszközök megismertetése. Évfolyamok Heti óraszám 1 1 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1 Gyártás-előkészítés - Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). - Anyagbeszerzés és anyagraktározás. - Bevizsgálás. - Felfektetés módjai. 71 óra - Felfektetési rajzkészítés lépései. - Terítékrajz készítése. 98

99 - A terítés (terítési módok, eszközök). - Terítéken alkalmazott jelölések. - Szabás eszközei, módjai. - Alkalmazott szakmai számítások, mértékegységek, jelölések - Anyagnormák számítási módszerek. - Műveleti utasítások felépítése, szerepe. - Műszaki leírás készítése: - Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, szükséges alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek, a rendelkezésre álló eszközök alapján gépek, berendezések kiválasztása, a gyártási folyamat leírása. - Varrások alaki- és méretjellemzői. - Ruhaipari gépek, berendezések technológiai jellemzői. - Gyártás előkészítő programok, gépek, eszközök ismerete. - Idegen nyelvű szakmai kifejezések ismerete. - Szakmai ábrázolások értelmezése, készítése. 4. Szakrajz tantárgy 142 óra 4.1. A tantárgy tanításának célja A szabás-szakrajz eszközeinek, a női testalkat felépítésének, a méretvétel szabályainak megismertetése. Alapvető női felsőruházati termékek szabásmintáinak szerkesztése és modellezése. Évfolyamok Heti óraszám 2 2 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Alapszerkesztések - Méretvétel szabályai 71 óra 99

100 - Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései - Méretkutatás és testméret szabvány - A divatrajzok értelmezése - A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése - Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat - Egyenes vonalú női szoknya alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női nadrág alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női ruha és ujj alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női blúz és ujj alapszerkesztése - Inggallér szerkesztése - Ingblúz szabásmintái - Alapszerkesztés készítése: - ing/blúz - zakó/blézer - kabát/kardigán - A modellezés módszerei, eszközei - Ruhaipari termékek alkatrészeinek szerkesztése és modellezése: - rátett zsebek, - elejeszélek, - kézelők, - bevarrott ujjak (rövid ujj, hosszú ujj) - Formázóvarrások áthelyezése: - mell és derékformázók új varrásvonalba helyezése - mell és derékformázók szabásvonalakba helyezése - mell és derékformázók áthelyezése bőséghajtásokba. - Ruhaipari tervező program ismerete. - Széria készítés lépései, menete 100

101 2 Modellezés - A modellezés, szabásvonalak kialakításának módszerei, eszközei. - Szoknyafajták, divatrajzolvasás. - Különféle divatvonalú szoknyaformák szerkesztése, modellezése. - Mellformázó áthelyezése női ruhákon. - Különféle ruhaujjak szerkesztése, modellezése (ujjkörnél ráncolt ujj, harang ujj, alul-felül ráncolt ujj, rövid és hosszú ujjak). 71 óra - Gallérok szerkesztése (állógallér, fekvőgallér, kihajtós gallér). - Különféle divatvonalú női ruhák modellezése. - Különféle divatvonalú női blúzok modellezése. - Az alapminta modellezése az aktuális divatnak, illetve a megrendelőm igényének, a választott modellnek megfelelően. 5. Szakrajz gyakorlat tantárgy 319,5 óra 5.1. A tantárgy tanításának célja Önálló modellezési feladatok kivitelezésének, a szabásminta önálló elkészítésének, a szabászati jelölések önálló alkalmazásának megismertetése. Évfolyamok Heti óraszám 4,5 4,5 Éves óraszám ,5 Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Alapszerkesztés - A divatrajzok értelmezése. - Méretvétel. - A levett méretek alkalmazása. - Szerkesztési méretek meghatározása. 160 óra - Alapszerkesztések készítése eredeti méretben - egyenes vonalú szoknya, 101

102 - bővülő vonalvezetésű szoknya - egyenes vonalú nadrág - Szabásminták készítése egyedi és sorozatgyártáshoz. - Alapszerkesztések készítése eredeti méretben, rajzolvasási gyakorlat: - Egyenes vonalú női szoknya alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női nadrág alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női ruha és ujj alapszerkesztése, szabásminta készítése - Női blúz és ujj alapszerkesztése - Inggallér szerkesztése - Ingblúz szabásmintái - Különféle divatvonalú szoknyaformák szerkesztése. - Különféle ruhaujjak szerkesztése. - Gallérok szerkesztés. - Női ruházati termékek alkatrészeinek szerkesztése. - Ruhaipari tervező program alkalmazása 2. Modellezés - A divatrajzok értelmezése. - Modellrajz készítése, modell választása. - Szabásminták készítése egyedi és sorozatgyártáshoz. - Felsőruházati termékek kisalkatrészei szabásmintáinak készítése, másolása eredeti méretben (rátett zsebek, övpántok, kézelők, gallérok). - Különféle divatvonalú szoknyaformák modellezése. - Különféle divatvonalú nadrágok modellezése. 159,5 óra - Különféle divatvonalú mellény modellezése. - Különféle divatvonalú kabátok modellezése. - Különféle ruhaujjak modellezése. - Gallérok modellezése. 102

103 - Különféle divatvonalú női ruhák modellezése. - Mellformázó áthelyezése női ruhákon. - Különféle divatvonalú női blúzok modellezése. - Női ruházati termékek alkatrészeinek modellezése. - Az alapminta modellezése az aktuális divatnak, a megrendelő igényének és a választott modellnek megfelelően. - Szabásminta széria készítése, az elfogadott mintadarab alapján. - Ruhaipari tervező program alkalmazása. 103

104 A azonosító számú Tetiltermékek összeállítása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 104

105 Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Tetiltermékek gyártástechnológiája Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Tetiltermék készítése A azonosító számú, Tetiltermékek összeállítása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Tetiltermékek készítése Tetiltermékek készítése gyakorlat Tetiltermékek összeállítása FELADATOK Méretet vesz különféle tetiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Értelmezi a ruhaipari ábrázolásokat Elkészíti és kivágja a szabásmintákat Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Méretvétel különféle tetiltermékekhez Mérettáblázatok, méretjelölések Méretnagyság kiválasztása mérettáblázatból mért adatok alapján Szabásminta készítése, másolása Terítés, felfektetés, szabás Kiszabott alkatrészek összeállítása műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Gépek biztonságtechnikája Védőeszközök fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézi varrás- és szabászati eszközök használata Gépi szabászat eszközeinek használata Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése 105

106 Varróautomata gépek használata, működtetése Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Visszacsatolási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kontroll (ellenőrzőképesség) Problémamegoldás, hibaelhárítás Körültekintés, elővigyázatosság 6. Tetiltermékek készítése tantárgy 142 óra 5.1. A tantárgy tanításának célja Elméleti ismeretek nyújtása a tetiltermékek szabásmintáinak elkészítéséhez és összeállításához. A varrás, vasalás, ragasztás eszközeinek, gépeinek megismertetése, valamint a tevékenységhez kapcsolódó munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások elsajátítása. Évfolyamok Heti óraszám 2,5 2 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Szabásminta használata - Különféle tetiltermékek méretvételének lépései. - Mérettáblázatok fajtái, méretjelölések típusai. - Rajzkészség- és szemmértékfejlesztő gyakorlatok. - Testalkat és testtartás típusok fajtái, jellemzői. - Középarányos testalkatok. - Szabásminta készítése, másolása. 42 óra - Szabás-szakrajz készítésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. - Szabásmintán alkalmazott jelölések. - Terítési, felfektetési, szabási ismeretek. - Ruhaipari ábrázolások értelmezése. 106

107 - A szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintájának kialakítása az alapminták másolásával. 2. Ruhaipari gépek üzemeltetése - Modell vagy ábra alapján varróeszközök, gépek, berendezések fő részeinek felismerése. - Kézi varrás eszközök fajtái, használata. - Varróeszközök, gépek, berendezések általános működési elvük ismerete. Gépek, berendezések optimális működésükhöz szükséges állítási lehetőségek ismerete. - Gépek, berendezések alkalmazási területeik. - Alap- és módosított öltésű varrógépek öltésképzési elvei. - Kézi szabás szerszámai. 41 óra - Gépi szabászat eszközeinek fajtái, működési elvük. - Vasalók, vasaló-berendezések, gőzölő-bábuk felépítésének ismerete. - Ragasztó-berendezések, ragasztóprések felépítésének ismerete. - Vasalók, vasaló-berendezések biztonsági előírásai. - Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások ismerete. 3. Tetiltermékek gyártástechnológiája - Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. - A varrások alaki és méretjellemzői. - A kézi- és gépi öltések, gépi varrástípusok csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. - A vasalás technológiája. - A ragasztás technológiája. - A ragasztóanyagok és ragasztó-bevonatos tetíliák fajtái és jellemzőik. 77 óra - Hasítékok készítési módja (nyitott, takart). - Hajtások készítési módja (szétvasalt és egy oldalra vasalt). - Húzózárak bevarrásának módjai (varrásvonalba helyezett, takart, rejtett, szétnyitható). 107

108 - Elejeszélek készítési módja. - Övpántok készítése és felvarrási módjai. - Ujja hasítékok készítése (arrow-, francia-, varrásvonalba helyezett). - Kézelők készítése és felvarrási módjai. - Ujjak készítése és bevarrása (bevarrott-, raglán-, japánujj). - Nyakkör eldolgozási módok szegéssel (formára szabott szegőpánt, ferdepánt). - Gallérok készítése és felvarrása (ing-, álló-, fekvő-, sál-, kihajtósgallér). - Zsebek készítésének módjai (foltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek, zsebfedős zsebek). - Műszaki leírás tartalma. 7. Tetiltermékek készítése gyakorlat tantárgy 744óra 7.1. A tantárgy tanításának célja Alapvető tetilruházati termékek szabásmintái kialakításának gyakorlása eredeti méretben. Szabásminták másolása mintamellékletekből. Különböző öltések, varratok, gépi varrástípusok valamint a tetiltermék alkatrészek készítésének és összeállításának megismerése, egyedi megmunkálással, vagy a sorozatgyártás során alkalmazott technológiákkal. A gyártás során használt varrógépek biztonságos üzemeltetésének elsajátítása. Évfolyamok Heti óraszám 9 12 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Szabásminta használata - Divatlapok tanulmányozása (szabásminta ív-, mérettáblázat-, méretnagyság beazonosítás). - Divatrajzok jellemzői. - Szabásminták másolási technikái, eszközei. 270 óra - Technológiai jelölések értelmezése, alkalmazása. - Méretvétel elsajátítása különböző testalkatokon. 108

109 - Terítékrajz készítés. - Felfektetési rajz készítés. - Szabás kézi szerszámokkal. - A szakiránynak megfelelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintájának kialakítása az alapminták másolásával. - Testméreten felüli bővítések (kényelmi, divat és technológiai megoldások különböző tulajdonságokkal rendelkező alapanyagokra). 2. Ruhaipari gépek üzemeltetése - Kézi varrás- és szabászati eszközök használata. - Alap- és módosított öltésű varrógépek használata. - Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése. - Varróautomata gépek használata, működtetése. - Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen. - Gépek karbantartása a munkafolyamatok között. 237 óra 3. Tetiltermék készítése - Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája. - Gépi szabászat eszközeinek használata. - Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése. - Védőeszközök fajtái és azok használata. - Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások betartása. - Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). - Gyártásközi vasalási műveletek (varrások szét- és egy oldalra vasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, hajtások vasalása, formázóvarrás vasalása, paszpolozó vasalás). - Befejező vasalási műveletek (készre-vasalás, fénytelenítő vasalás). - Ragasztó-bevonatos közbélések kiválasztása, alkalmazása 237 óra 109

110 (ragasztás: ragasztóporral, fóliával, ráccsal, fátyollal). - Alkalmazott kézi öltések (ideiglenes, végleges, díszítő, gomblyuk kivarró, gomb- és kapocsfelvarró öltések) készítése. - Egyszerű gépi varrástípusok készítése kiválasztása, alkalmazása a tetilruházati termék készítése során (összevarrás, széttűzés, fél-francia- és franciavarrás, lapos varrás, széltűzés, szegővarrások, sarokvarrás, formázóvarrás, piékészítés, ráncolással vagy hajtásokkal készülő díszítő elem felvarrási módjai). - Kisalkatrészek készítése, alkalmazása (akasztók, övtartók, övek, gombolópántok). - Kézelők formai kialakításai és felvarrási módjai. - Ujjak készítése és bevarrási módjai. - Gallérok készítése és felvarrási módjai. - Zsebek és zsebfedők készítése és felvarrási módjai. - Húzózár- és tépőzár-bevarrások módjai. - Dokumentáció és/vagy mintadarab alapján egyszerű kivitelezésű tetilruházatitermékek összeállítása kiszabott alkatrészekből. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása a munkaterületen. - Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája. - Védőeszközök fajtái és azok használata. 110

111 Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok Tetiltermékek összeállítása Tantárgyak/Témakörök Tetiltermékek készítése gyakorlat Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Tetiltermék készítése Tetiltermékek összeállítása szakmai követelménymodul Tetiltermékek készítése gyakorlat tantárgy Témakörök Szabásminta használata Terítékrajz készítése. Felfektetési rajz készítése. Szabás kézi szerszámokkal. A szakiránynak megfelelő szoknya, nadrág, ing, blúz, ruha, mellény szabásmintájának kialakítása az alapminták másolásával. Ruhaipari gépek üzemeltetése Kézi varrás- és szabászati eszközök használata. Alap- és módosított öltésű varrógépek használata. Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése. Hurok- és láncöltésű varrógépek biztonságtechnikai berendezései. Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése. Tetiltermék készítése Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). 111

112 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A 215. sorszámú Tetiltermék-összeállító megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A részszakképesítés azonosító száma: Részszakképesítés megnevezése: Tetiltermék-összeállító 2. EGYÉB ADATOK 2.1.A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: 2.2. Szakmai előképzettség: 2.3. Előírt gyakorlat: 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 30 % 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 2.8. Szintvizsga: 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 70 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A részszakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A B C FEOR száma FEOR megnevezése A részszakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Szabó, varró Készruhavarró. Ruhakészítő 3.2. A részszakképesítés munkaterületének rövid leírása: A tetiltermék-összeállító feladata műszaki dokumentáció alapján, kiszabott ruházati termékek alkatrészeinek összeállítása és befejező műveleteinek elvégzése. A részszakképesítéssel rendelkező képes: - műszaki dokumentációt és rajzi ábrákat értelmezni 112

113 - kereskedelmi szabásmintákat kiválasztani és módosítani a megrendelők és ruhagyártók specifikációi és igényei szerint méreteket és mérettáblázatokat értelmezni - alapszabásmintát készíteni - alapszabásmintát modellezni - szabást és szabászati előkészítő műveleteket végezni - tetiltermék ragasztási műveleteket végezni - vasalóberendezéseket üzemeltetni - ruhaipari gépeket üzemeltetni - kiszabott alkatrészeket a technológiai utasításnak megfelelően összeállítani - befejező munkálatokat elvégezni 3.3. Kapcsolódó szakképesítések A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja Férfiszabó szakképesítés Női szabó szakképesítés Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító szakképesítés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A A részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által 4.1. elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Ruhaipari anyagvizsgálattok Ruhaipari gyártmánytervezés Tetiltermékek összeállítása B 5. VIZSGÁZTATÁSIKÖVETELMÉNYEK 5.1 A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A B C A részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Ruhaipari anyagvizsgálatok írásbeli Ruhaipari gyártmánytervezés írásbeli Tetiltermékek összeállítása gyakorlati 113

114 Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.2 A komple szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Tetiltermékek összeállítása A vizsgafeladat ismertetése: Termék összeállítás szabott és előkészített alkatrészekből műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján a munkabiztonsági előírások betartásával elkészíti a véletlenszerűen kiválasztott tételmodellt A vizsgafeladat időtartama: 150 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Ruhaipari alapanyagok és gyártmánytervezés A vizsgafeladat ismertetése: Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták és feldolgozhatóságuk Gyártmány- vagy modellrajz alapján szabásminta készítése Gyártmány- vagy modellrajz alapján sorozatgyártás műszaki leírásának, technológiai tervezésének készítése A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 114

115 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A 6.1. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.2. Próbafülke 6.3. Próbatükör 6.4. Próbababa 6.5. Terméktároló állvány, vállfával 6.6. Csomagolóanyagok 6.7. Szabászati berendezések, gépek, eszközök: Szabászasztal Tároló szekrények vagy polcok Elektromos olló (véglevágó) Kardkéses szabászgép Körkéses szabászgép Álló szabászgép Terítékleszorító csipeszek Lyukasztógép Kézi ollók (szabász, kézimunka, papírvágó stb.) Mérő-, jelölő- és rajzeszközök (méterrúd, mérőszalag, grafitceruza, szabókréta, körző, vonalzó, sablonok stb.) Szabásmintapapír 6.8. Varrodai berendezések, gépek, eszközök: Csúsztató asztal Varrodai munkaszék Szerszámtároló doboz Varrógéptűk Kézi varróeszközök (varrótűk, gyűszűk, gombostűk, varratbontó stb.) Egyéb kézi eszközök (géptisztító ecset, olajozó, csavarhúzó stb.) Huroköltésű ipari varrógép Láncöltésű varrógép Szegővarrógép (interlock) Egyenes gomblyukvarrógép Szemes gomblyukvarrógép Gombfelvarrógép Fedővarrógép Rejtett szélfelvarró gép Hímző varrógép Kivarró (pikírozó) gép Reteszelő gép Cikcakk varrógép 6.9. Vasaló-berendezések, eszközök, gépek: Vasalóállvány Hőfokszabályzós kézi vasaló Gőzvasaló Vasalóprés Síkragasztó prés Segédeszközök (vasalópárnák, vasalófák, vasalóruha, kefe stb.) Egyéb eszközök: Szakoktatói asztal 115

116 Szakoktatói szék Falitábla Táblai rajzeszközök (vonalzók, körzők, kréta) Kézmosó csap Hulladékgyűjtő Mentőláda Modell- és alkatrész gyűjtemény Szakkönyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok, divatlapok Munkanapló Zárható öltöző és öltözőszekrények Vegyszertároló (zárható) Mikroszkóp, lupe, bontótű Laboratóriumi eszközök bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-, vagy porcelántálak 116

117 ASZTALOSIPARI SZERELŐ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2008 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével Jóváhagyási szám: /2008. (VIII.1.) 117

118 ASZTALOSIPARI SZERELŐ 1. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: 2. A képzés szervezésének feltételei Asztalosipari szerelő Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7341 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): 1 év nincs Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 17. -ában, valamint a szakképzésről szóló, többször módosított évi LXXVI. törvény 17. -ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. a szakmai elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő felsőfokú (tanári) képesítéssel, ill. gyógypedagógiai tanári végzettséggel kell rendelkeznie. a gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, ill. felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel és mestervizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat. a tanulók tanulásban való akadályozottságára, személyiségük eltérő fejlettségi szintjeire való tekintettel - speciális nevelési feladatok ellátására szakirányú gyógypedagógiai tanár és a pedagógiai munkát segítő felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása szükséges. 118

119 a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint). Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: A szakmai elméleti tantárgyak oktatásához az alábbiak ajánlottak: faipari szaktanterem: a szakmai elméleti tantárgyi oktatáshoz (szakmai- és gépismeret, anyagismeret, szerkezettan-szakrajz), számítástechnika szaktanterem: a számítógép-kezelés oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel): a munkajogi ismeretek, a társadalmi kapcsolatok, a munka- és környezetvédelem, az egészséges életmód, a gazdasági és vállalkozási ismeretek tananyagmodulok oktatásához. A gyakorlati oktatás csak az előírt felszereltségű tanműhelyben történhet. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - a megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. Iskolai /belső/ tanműhely, oktató kabinet kialakítása külső gyakorlati képzőhely igénybe vétele esetén is javasolt. Az oktató kabinetben kiscsoportos formában illetve egyénileg történő foglalkoztatás biztosítja a szakmai elméleti ismeretek közvetlen gyakorlati megerősítését, A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítésé szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 3. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: - Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges nem igényel befejezett iskolai végzettséget A képzésbe való belépés tanulásban akadályozottak körében egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek megléte esetén, egyéni elbírálás szerint történhet. 119

120 Iskolarendszerben történő képzés esetén a képzésre jelentkező tanulónak pályaválasztási tanácsadáson és pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, ahol gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok összegzése alapján véleményezik alkalmasságát a szakmára. A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, tünetmentes szervi működés, éles látás (esetleg szemüveggel), jó hallóképesség, nem érzékeny bőr, ép idegrendszer. A képzésbe való belépés a fentiek meglétével, egyéni elbírálás alapján történik. A betölthető munkakörök jellege: álló és változó helyzetben végzett könnyű illetve közepesen nehéz fizikai munka. Előírt pszichikai követelmények: mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés, következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: végtagsérülések. A munka épületen belül és szabadban végezhető. A nyújtott képzési idő lehetővé teszi, hogy a tanulási akadályozottságuk miatt az egyéves képzési idejű programból kiszoruló tanulók is eséllyel próbálkozzanak egy szakma elsajátításával. Egyéb feltételek A képzésbe belépő tanuló tanulási akadályozottsága, személyiség fejlettsége alapján alkalmasnak kell lennie a kéziszerszámok mellett a különféle faipari gépek és berendezések munkavédelmi előírásainak megfelelő betartására, azok biztonságos működtetésére, használatára és elsődleges karbantartására. A rendszeres ellenőrzés a tanulók motiválása mellett lehetőséget nyújt a hiányosságok feltárására, kiküszöbölésére és a folyamatos értékelés megvalósítására. Az értékelés komple - elméleti ismeretek, gyakorlati munkavégzés minőségére, mennyiségére kiterjedő és ösztönző - volta mellett kiemelendő, hogy külön figyelmet kell fordítani a balesetvédelmi, biztonságtechnikai szabályok betartására. 4. A rész-szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése: 7341 Bútorasztalos A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: - Előkészíti az üzleti tervet - Számítástechnikai eszközöket használ - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása - Előkészíti a biztonságos munkavégzést - Előkészíti a gyártást 120

121 5. A képzés célja - Gyártási folyamatokat szervez - Tömörfa alkatrészeket gyárt - Összeállítja a termék alkatrészeit - Műszaki adminisztrációt végez - Készterméket csomagol, raktároz Az asztalosipari szerelő képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti ésgyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik: képesek a szerelési utasítások alapján a szükséges anyagok, gépek, szerszámok, segédeszközök kiválasztására, valamint szakszerű használatára, képesek választott szakmájuk területén önálló munkavégzésre, kisebb-nagyobb javítási, átalakítási munkák kivitelezésére. E cél elérése érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint megfelelő szakmaspecifikus szaktudást, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, amely alkalmassá teszi a technikai és technológiai fejlődés követésére, biztosítson olyan szakképzést, amely alkalmassá teszi a szakterületével kapcsolatos feladat megoldására, megtervezésére, végrehajtására, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi és szakmai közösségek munkájában való részvételre, a szakmai képzésen túl vállalja a személyiség formálását is. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. 6. A rész-szakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja a munkavédelmi előírásokat Betartja a biztonságtechnikai előírásokat Betartja a tűzvédelmi előírásokat Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a karbantartásra vonatkozó előírásokat Kéziszerszámokat, kézi kisgépeket, munkaterületet előkészít Gépeket, szerszámokat ellenőriz, beállít Biztonságtechnikai eszközöket beállít 121

122 Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Munkabiztonsági szabályok, rendeletek A Munkavégzési szabályok B Munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei B Elsősegélynyújtás A Tűzvédelem A Tűzoltó berendezések és eszközök feladatai A Tűzkár bejelentése A Érintésvédelmi szabályok, előírások B Környezetvédelem B Faipari hulladék kezelésének előírásai B Faipari termékek készítésének általános követelményei B A faipari munkavégzés feltételei B Géptani alapfogalmak A Kéziszerszámok, kézi kisgépek használatának módjai A Faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállítása B Faipari alapgépek kezelésének szabályai és biztonságtechnikai előírásai A Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 5 Gépek, szerszámok biztonságos használata 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség Türelem Kézügyesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelemösszpontosítás Áttekintő képesség Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés A környezet tisztántartása Körültekintés, elővigyázatosság 122

123 A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Műszaki rajzot és műszaki leírást készít, használ Szabásjegyzéket, anyagnormát készít, használ Beszerzi a termék előállításához szükséges anyagokat, eszközöket Alapanyagot, segédanyagot kiválaszt, minőségét ellenőrzi A termék gyártásához előkészíti az anyagokat Méretellenőrzést végez Esztétikailag és minőségileg ellenőrzi a kész munkadarabot Javítási munkát végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Műszaki rajzi alapismeretek B Síkmértani szerkesztések B Ábrázolási módok B Fakötések ábrázolása B Alkatrészrajzok készítése C Faipari műszaki dokumentációk tartalma, szerepe, rendeltetése B Gyártási utasítások értelmezése B Alapanyagok tulajdonságai és felhasználási lehetőségei B Alap és segédanyagokkal kapcsolatos szabványok B Alap és segédanyagokkal kapcsolatos szakmai számítások B Faipari alapszerkezetek gyártása A A faanyag alakváltozásai A A faanyagok műszaki tulajdonságai A Hazai fafajták ismerete, megmunkálhatósága A Faanyagok kezelése, tárolása B Faanyagok minősítése, szabványok használata B Javítási munkák végzésének általános követelményei C Szakmai számítások A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Faipari rajz olvasása, értelmezése 3 Faipari rajz készítése 3 Szabadkézi vázlatkészítés 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 A faiparban alkalmazott mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Térlátás Döntésképesség 123

124 Önállóság Megbízhatóság Szorgalom, igyekezet Kézügyesség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtő készség Kommunikációs rugalmasság Irányítási készség Kompromisszum-készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Általános tanulóképesség Felfogóképesség Módszeres munkavégzés Rendszerező képesség Információgyűjtés Áttekintő képesség Helyzetfelismerés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Alapvető szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felület-előkészítést végez Csiszolási műveleteket végez Előszerelési műveleteket végez Összeállítja a terméket a szerelési utasítás szerint Összeállítja a terméket a technológiai sorrend szerint Faipari alapszerkezeteket szerel Helyszíni szerelést végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Kéziszerszámok, kézi kisgépek használata B Összeállítási feladatok megszervezése C Enyvek felhasználása B Ragasztók felhasználása B Tapaszok, pórustömítők, különleges tömítőanyagok felhasználása B Felületelőkészítésre használt vegyi anyagok felhasználása B Csiszolóanyagok felhasználása B Csiszológépek B Helyszíni szerelési műveletek A Pneumatikus kézi kisgépek használata A Kézi szorítóeszközök B Keretprések, korpuszprések 124

125 B Termék gyártástechnológiai leírások értelmezése B Vasalatok, szerelvények, szerelés anyagai B Rögzítéstechnikai alapismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Faipari rajz olvasása, értelmezése 3 Faipari szerelési rajz készítése 3 Építőipari rajz olvasása, értelmezése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Megbízhatóság Felelősségtudat Szorgalom, igyekezet Térlátás Kitartás Kézügyesség Türelem Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Szervezőkészség Monotónia-tűrés Társas kompetenciák: Határozottság Kommunikációs rugalmasság Irányítási készség Segítőkészség Motiválhatóság Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Logikus gondolkodás Figyelem-összpontosítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Áttekintő képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Tervezési képesség A környezet tisztántartása Körültekintés, elővigyázatosság 125

126 Problémamegoldás, hibaelhárítás Módszeres munkavégzés 126

127 7.4. OKJ: Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés heti órakerete évfolyamonként Óraszám Tantárgyak Tananyagegységek (heti) Közismereti tantárgyak 11.évf. 12.évf. Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Választható tananyag mod. Társadalmi és életviteli ismeretek 1 1 Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok 1 Felkészítés szakmai vizsgára 1 Habilitáció 3 3 Összesen 7 9 Szakmai tantárgyak Munkavédelem Munka-tűz és környezetvédelem 228st./1.1/ Faipari gépek, eszközök 228st./1.2/ Szakmai ismeret gyártáselőkészítés A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete 228st/1.0/ Alapvető szerelési feladatok Alapvető szerelési munkák 228st/1.0/ Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Balesetmentes munkavégzés gyakorlata 228st./2.0/ Munkavégzés gépi eszközök 228st./2.1/ Munkavégzés kézi eszközök 228st./2.2/ Gyártás-előkészítés gyakorlata 228st/2.0/ Műszaki dokumentáció alkalmazása 228st/2.1/ Anyagok kiválasztása, előkészítése 228st/2.2/ Alapvető szerelési munkák gyakorlata 228st/2.0/ Alapvető szerelési munkák gyakorlata 228st/2.0/ Gyakorlat összesen Heti összes óra Nyári gyakorlat

128 128

129 129

130 130

131 131

132 8. A rész-szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Munkaterület előkészítése, gépek beállítása adott feladathoz A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Műszaki rajz és műszaki leírás alapján szabásjegyzéket, anyagnormát készít és kiválasztja az anyagokat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Időtartama: 30 perc gyakorlati A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Faipari szakrajz készítése, faanyagismeret, megrendelés, szerződéskötés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 60% A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 132

133 Alapvető szerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vasalatok, szerelvények felszerelése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Időtartama: 60 perc gyakorlati A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Épületasztalos vagy bútorasztalos szerkezet összeállítása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 60% A szakmai vizsga értékelése %-osan a azonosító számú, Asztalosipari szerelő megnevezésű részszaképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 60 A speciális központi szakmai program az Asztalosipari szerelő szakképesítés központi szakmai programjának adaptációja, a tanulásban akadályozottak sérülésspecifikumához igazodó speciális elemek beemelésével. Jellemzői: A képzési idő kiterjesztése 2 tanévre melyet az alábbiak indokolnak: - a tanulók tartós figyelme - terhelhetősége gyengébb - az új ismeretek közlése fokozatosan, kisebb lépésekben történhet - az ismeretek rögzítése többszöri ismétlést, begyakorlást igényel - a munkafolyamatok megtanítása, kisebb részletekre való tagolása, majd - egésszé kapcsolása az átlagosnál hosszabb időt igényel - szükséges a hiányzó, vagy nem megfelelő erősségű és mélységű ismeretek - pótlását időben biztosítani. A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú jellege (tantárgyszerkezet, tananyagtartalom, tananyag feldolgozásának módja) A képzés fejlesztő jellegű, ami a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során valamennyi képző és az igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos, együttes munkája eredményeként érvényesülhet (habilitáció, munkábaállásra, önálló életvitelre felkészítés) Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása A képzés bevezetése kellő előkészítést igényel. Rendelkezni kell alapvető speciális képzési feltételekkel. Ezen belül elengedhetetlen a képzők megfelelő gyógypedagógiaifelkészültsége, és szükséges előzetes felkészítésük a speciális feladatokra. A képzéseredményessége megköveteli, hogy a képzők alapvető speciális 133

134 pedagógiai és módszertaniismeretek birtokában, azt alkalmazva vegyenek részt a tanulásban akadályozott tanulóknevelése-, oktatása-képzése folyamatában. A képzők iránti elvárások a szakmai, speciális pedagógiai felkészültségük mellett, derűs, empatikus személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség és a folyamatos team munkában való együttműködési képesség. A tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulók esetében az alapfokú iskoláztatás során az alapismeretek elsajátításával párhuzamosan történik a sérült képességek korrigálása, a meglévő képességek továbbfejlesztése, a személyiségállapot kompenzálása. Az elért fejlettségi szint alapján a tanulók jelentős számban alkalmassá válnak arra, hogy a szakképesítést megszerezzék. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremteni arra a képzés során, hogy az elméleti ismeretek elsajátítását a gyakorlatba ágyazottan, sokoldalú szemléltetéssel, tevékenykedtetéssel, többszöri ismétlés útján sajátíthassák el a tanulók. Külön figyelmet kell fordítani az egyes tantárgyakban jelenlévő ismeretek közötti kapcsolatok egymást támogató ismereteinek kiemelésére, ok- okozati összefüggésekre. A fokozatosság, a sokoldalú szemléltetés elvét a képzést végzők jó eredménnyel alkalmazhatják. A tananyag feldolgozásában hangsúlyosak a vizsgakövetelményekben megfogalmazottak. Gondot kell fordítani vizsgatréning folyamatos beiktatásával az eredményes vizsgára való felkészítésre. Szükség van a fejlesztő foglalkozások során, a tanítás - tanulás folyamatában megmutatkozó gyenge vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra. Ezen foglalkozások során nyílik lehetőség a szocializációs hátrányok csökkentésére, az önálló életvezetésre való felkészítésre. Közismereti tantárgyak A 28/2000. (IX. 21.) OM a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többszörösen módosított rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán lehetőség van évi 222 óra közismeret oktatására. A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az anyanyelv/kommunikáció és a matematikai ismeretek szakmai számítások beépítése a kötelező tantárgyak körébe (sérülés-specifikumból fakadóan, a szegregált alapiskola követelményei alapján, a hiánypótlás, szakmaorientált felzárkóztatás, sikeres munkába állás/társadalmi integráció miatt). A rendeletileg előírt évi 10 óra Egészségnevelés ismeretanyag feldolgozása történhet külön tantárgyként (bővített tananyagtartalommal), vagy az Osztályfőnöki óra illetve a Társadalmi ismeretek és életvitel tantárgyak témáiként, de a kötelező habilitációs óraszám terhére szervezett tanórai foglalkozás (kibővített tananyagtartalommal) során is. Kötelező szakmai elméleti és gyakorlati tananyagmodulok A szabadon tervezhető óraszámok a szabadon választható szakmai tantárgyak. Szabadon tervezhető kötelező szakmai tananyagmodulként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tananyagai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. 134

135 SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a ASZTALOSIPARI SZERELŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján 135

136 I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a Asztalosipari szerelő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: A részszakképesítés megnevezése: Asztalosipari szerelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. 136

137 V. A tanulási akadályozottság jellemzői A tanulási akadályozottság - a tanulás minden területére kiterjed - hosszan tartó - végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti. A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komple vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulási akadályozottság elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek. A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok: - az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése, - az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése, - az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése, - az alapvető ismeretek folyamatos felidézése, - a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása, - az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása, - lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész viszonyának bemutatása, - a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat hangsúlyosan kell kezelni. A hatékony tantermi gyakorlat érdekében fontos tényezők: 1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. 137

138 2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. 3. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól.a differenciálás módozatai a következő lehetnek: - Differenciálás a segítségadásban - Differenciálás a feladatok szintjén - Differenciálás a tevékenységek szintjén - Differenciálás a szociális keretek szintjén a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban. - Differenciálás a tanulási stílus szerint - Differenciálás a célok szintjén - Differenciálás az értékelésben 4. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. 5. IKT-s eszközök használata A (speciális) szakiskola feladata a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismeretek átadása, illetve az, hogy készítsen fel az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára. Emellett biztosítania kell a tanulásban akadályozott diákok pályaválasztásának segítését, munkába állásának előkészítését, valamint olyan képességek, készségek fejlesztését is, amelyek a tanulók későbbi, önálló életvezetésével kapcsolatosak. VI. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét 9. évfolyam heti óraszám 9. évfolyam éves óraszám (36 héttel) 10. évfolyam heti óraszám 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10, ,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 31,5 31, ,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje) 3,5 1,5 54 1, A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra ( ) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 138

139 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás Asztalosipari szerelés Tantárgyak Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 1 A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 139

140 Szakmai követelménymodul Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás Asztalosipari szerelés 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak/témakörök Óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam Összesen elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok,eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szakmai gyakorlat Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Asztalosipari szerelési ismeretek Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari szerelési

141 gyakorlat Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya 497/31,8 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1064/68,2 % Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés heti órakerete Tantárgyak Szakmai követelmény modulok 9. évfolyam Összevont nyári gyakorlat 10. évfolyam Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki Testnevelés és sport Etika Matematika/szakszámítás Magyar nyelv és irodalom Informatika összesen: Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Szakmai elmélet órák elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Biztonságos alapjai Biztonságos gyakorlata munkavégzés munkavégzés Biztonságos munkavégzés Faipari szakmai és gépismeret Alapvető tömörfa megmunkálás 3 3 Faipari szakmai gyakorlat 7 7 Asztalosipari szerelési Asztalosipari 3,5 3,5 141

142 ismeretek szerelés Asztalosipari gyakorlat szerelési 7,5 7,5 összesen: 7,5 15,5 70 7,5 15,5 szakmai elmélet és gyakorlat Heti összes óraszám A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. 142

143 A azonosító számú Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 143

144 Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari szerszámok és eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság A azonosító számú, Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Biztonságos munkavégzés FELADATOK Betartja a munka- és balesetvédelmi előírásokat Betartja a biztonságtechnikai előírásokat Betartja a tűzvédelmi előírásokat Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a karbantartásra vonatkozó előírásokat Betartja a gépek biztonságos használatára vonatkozó előírásokat Kéziszerszámokat, kézi kisgépeket, munkaterületet előkészít Gépeket, szerszámokat ellenőriz, beállít Biztonságtechnikai eszközöket beállít SZAKMAI ISMERETEK Munkabiztonsági szabályok, rendeletek Munkavégzési környezeti és technológiai szabályok Munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei Elsősegélynyújtás Tűzvédelem Tűzoltó berendezések és eszközök feladatai Tűzkárbejelentés Érintésvédelmi szabályok, előírások Környezetvédelem Faipari hulladék kezelésének előírásai Faipari termékek készítésének általános követelményei A faipari munkavégzés feltételei Géptani alapfogalmak Kéziszerszámok, kézi kisgépek Faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállításai 144

145 Faipari alapgépek kezelésének szabályai és biztonságtechnikai előírásai Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Gépek, szerszámok biztonságos használata Köznyelvi és szakmai szöveg hallás utáni megértése Olvasott köznyelvi és szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Döntésképesség Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Kompromisszumkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Problémaelemzés,-feltárás Rendszerező képesség 1. Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy 71 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal,eszközökkel történőkörültekintő és elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős, környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 1 1 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Munka- és tűzvédelem - Amunkavédelemcélja,feladata,területei,szervezete és fontosabbjogszabályai. - A munkáltatóés munkavállalójogaiés kötelességei. - A biztonságosmunkavégzéstárgyiés személyifeltételei. - Az anyagmozgatásés anyagtárolás biztonságtechnikája. - Balesetfogalma,csoportos 40 óra 145

146 2. Környezetvédelmiés technológiai szabályok ítása,megelőzése. - Balesetekkivizsgálása,nyilvántartása. - Tennivalókbalesetesetén. - Az elsősegélynyújtásszabályai. - Szakhatóságokjogai. - Egészségesmunkahelyekkialakítása,szervezeti intézkedések. - Gépek,berendezésekbiztonság os üzemeltetése. - Kéziszerszámokbiztonságosha sználata. - Munkabiztonságifelszerelések,eszközök, védőruhákhasználata. - Egyéniés kollektívvédőfelszerelésekhasználata abiztonságosmunkavégzéshez. - A foglalkozásiártalomfogalma,csoportosítása,okai,következmén yei,valamint megelőzéséneklehetőségei. - Foglalkozásibetegségek. - Foglalkozás-egészségügytárgykörei (munkaélettan,munkalélektan, munkakörülményi tényezők,munkakultúra). - Orvosi alkalmasságivizsgálatok. - Személyihigiénia. - Ergonómia. - A tűzvédelem céljaés feladatai. - Az égésfeltételei,fajtái. - Tűzveszélyesanyagok,tűzveszélyességiosztálybasorolás. - Tűzoltóanyagokés eszközök, kezelésük. - Tennivalóktűz esetén,tűzoltásimódok. - A villamosságbiztons ágtechnikája. - Érintésvédelem. - Ökológiai alapismeretek. - A környezet-és természetvédelemfogalma,jelentősége. - Környezetvédelemeszközei,módszerei. - A víz,alevegő,atalaj,akörnyezettisztaságánakvédelme. - A faésbútoriparbankeletkezőhulladékokfeldolgozása,tárolása,ártal matlanítása. - Beruházásokkörnyezetvédelmielőírásai. - A faipariberuházás előkészítése,szakhatóságokelőírásaiés telephelyengedélyezésieljárás. - Szennyvíz- és hulladékkezelés. - Veszélyes hulladékokkezelése,t árolása. - B 19 óra 146

147 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 3. Faiparialapgépek,s zerszámok,eszközö kbiztonságtechniká ja iztonsági adatlapok, R-S mondatok. - Zajvédelem. - Biztonságtechnikaafaiparban. - Ergonómiaielőírások,gépekkezelhetősége. - Faiparigépeküzemeltetésénekkörnyezetiszempontjai. - Faiparialapgépek működtetéséhez,üzemeltetéséhezszükségesismeretek. - Alapvetőkéziszerszámok,kézikisgépekbiztonságtechnikája. - Elsősegély-nyújtásiismeretek. 12 óra A képzés javasolt helyszíne Tanterem 1.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - házi feladat - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása - Képi információk körében Munkavédelemi táblák értelmezése - Komple információk körében Esetleírás készítése - 147

148 Csoportos munkaformák körében Csoportos versenyjáték A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 2. Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy 71 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja A biztonságos munkavégzés gyakorlataoktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a faiparialapgépek,szerszámok,eszközökbiztonságos használatára. A tantárgy oktatása során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari termelésben a kézi és gépimunkavégzésszabályainak maradéktalan betartására, a munkabiztonsági eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos használatára Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 1 1 Éves óraszám Témakör 1. Faipariszerszámok,eszközökbiztonságtechnikája 2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája 3. Munkabiztonság Tartalom - Műhelyrend. - Padszerszámok,közös szerszámok. - Szerszámoktárolása. - Szerszámoktárolása munkaközben. - Kéziszerszámokkezelése,fűrészek,gyaluk,vésők, fúr kalapácsok. - Egyébszerszámok biztonságoshasználata. - Faiparigépekrendeltetése,biztonságosbeállítása. - Védőberendezések,védőeszközök használata. - Faiparigépekbiztonságosüzemeltetése,karbantartása - Agépeküzemikörülményei, gépápolás. - Gépiszerszámokkezelése,tárolása. - Gépi szerszámokbiztonságosszállításaés tárolása,szerszámokellenőrzése. - Gépimunkavégzésszabályai. - A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunk közben. - Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megm 148

149 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret közben. - Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés - Veszélyes anyagok kezelése, tárolása. - Elsősegélynyújtás. - Tűzoltó berendezések és eszközök használata. - Tűzkárbejelentés. - Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben. - Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezel 2.3. A képzés helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely 2.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása - Munkamegfigyelés adott szempontok alapján - Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Feladattal vezetett szerkezetelemzés - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése - Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 149

150 A azonosító számú Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 150

151 Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái A azonosító számú, Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Alapvető tömörfa megmunkálás FELADATOK Kézi szerszámokat használ Porelszívót ellenőriz, bekapcsol Ellenőrzi az alapgépek paramétereit, működését Szabászati tevékenységet végez Keresztmetszeti megmunkálást végez Fúrási műveleteket végez Csiszolási műveleteket végez Szerkezeti kötéseket kialakít Faipari alapszerkezeteket készít Gyártásközi ellenőrzést végez Lambéria, padló, parketta alapanyagot készít Lépcsőlapok, lépcsőkorlátok gyártását végzi Fahulladékot feldolgoz SZAKMAI ISMERETEK Gyártási utasítások értelmezése Faipari alapgépek kezelése, védőberendezések használata Alkatrészek gyártása faipari alapgépeken Fűrészelés Gyalulás Fúrás Csiszolás Csiszolóanyagok Faipari alapgépeken alkalmazható szerszámok jellemzői Szerszám-karbantartási feladatok Minőségbiztosítási feladatok Forgácsolással kapcsolatos számítások Anyaggazdálkodási feladatok Megmunkálási ráhagyások, anyagkihozatal számítás Kéziszerszámok, kézi kisgépek használata 151

152 A faanyagok műszaki tulajdonságai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Faipari rajz olvasása, értelmezése Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete Gépek, szerszámok biztonságos használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás Önállóság Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség Közérthetőség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Körültekintés, elővigyázatosság Gyakorlatias feladatértelmezés Problémamegoldás, hibaelhárítás 3. Faipari szakmai és gépismeret tantárgy 213 óra 3.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák speciális tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi technológiáit, a faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét,tegye alkalmassá a tanulókat a szakelméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 3 3 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel - A forgácsolás elmélete. - Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek, oszlopos fúró). - Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál. - Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra. - Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás). - Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség. - Forgácsolás egyenes vonal mentén. - Forgácsolás ív mentén. - Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző 63 óra 152

153 2. Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai szögek, áttétel, fűrészszalag hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép forgácsolási sebessége, előtoló sebessége). - Kézi szerszámok műhelyszintű használata. - Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk. - Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk. - Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása. - Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. - Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel. - Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája. - Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopírfűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek működése, alkalmazása. - Kézi gyalugépek működése, alkalmazása. - Kézi fúrógépek működése, alkalmazása. - Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése, alkalmazása. - Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása. - Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók. - Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai. - Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. - Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). - Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. - Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai. - Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. - Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai. - Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók. - Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése. - Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai. - Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok. - Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés. - Sík és térgörbék vágása. - Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel. - Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben. - Méretre munkálás faipari gyalugépeken. 63 óra 153

154 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái - Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel. - Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése. - Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák. - Sík, mart, profilozott felületek csiszolása. - Sarkok, élek letörése. - Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek). - Toldások, fakötések. - Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással) szerkezeti kialakítása, felhasználási területei. - Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és alkalmazásai. - Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei. - Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai. 23 óra 64 óra 3.3. A képzés helyszíne Tanterem 3.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - házi feladat - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk önálló rendszerezése - Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű - 154

155 kérdésekre Tesztfeladat megoldása A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Faipari szakmai gyakorlat tantárgy 497 óra 4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják meg használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket. A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 7 7 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. - Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, Tömörfa kézi szerszámokkal és kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése, szerszámok beállítása, működtetése). megmunkálás kézi - Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés szerszámokkal, menete, terpesztés-oldallapsúrlódás csökkentés). kisgépekkel - Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata, anyagkiosztás). - Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem. - Fűrészelési gyakorlatok. - Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata. - Gépi fűrészelési gyakorlatok. 118 óra - Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok jellemzői, késcsere, gépbeállítás. - Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok. - Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe. - Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés. - Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk. - Méretre gyalulás, méretellenőrzés. - Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. - Biztonságtechnika, baleset-megelőzés. 155

156 2. Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai 3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái - Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmazása, marási típusok. - Felsőmarógép bemutatása, használata. - Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata. - Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási típusok, technológiák. - Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek). - Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak bemutatása) felépítése, beállítása. - Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat. - Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe. - Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek kialakítása. - Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata, gyalulási gyakorlat. - Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre gyalulás, méretellenőrzés. - Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése. - Biztonságtechnika, baleset-megelőzés. - Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel. - Csiszolóanyagok. - Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt, lazúr, lakkozott felület alá. - Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek használata, működése. - Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása. - Méret- és minőség-ellenőrzés. - A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai követelményei. - Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel. - Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel. - Szélesbítő toldás idegen csappal. - Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel. - Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel. - Sarokkötések lapolással, 90 -os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti sorrend, összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás. - Sarokkötés ollós csapozással, 90 -os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás, fűrészelés, vésés). - Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott méretek, vállazási méretek összhangja). - Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésettcsappal. - T kötés átvésett csappal. - Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel. - Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel. - Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel. - Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük. - Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása. - Egyszerű munkadarabok készítése. - Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel. 118 óra 48 óra 213 óra 4.3. A képzés javasolt helyszíne 156

157 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret Szakmaspecifikus tanműhely 4.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással - Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása - Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 4.5. A tantárgy értékelésének módja - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 157

158 A azonosító számú Asztalosipari szerelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 158

159 Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok A azonosító számú, Asztalosipari szerelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szerelés FELADATOK Szerelési dokumentációt értelmez Előszerelési műveleteket végez Asztalosipari alapszerkezeteket szerel Összeállítja a terméket a technológiai sorrend, illetve a szerelési utasítás szerint Helyszíni szerelést végez SZAKMAI ISMERETEK Kézi szerszámok, kézi kisgépek használata Összeállítási feladatok megszervezése Ragasztók felhasználása Csiszolóanyagok felhasználása Helyszíni szerelési műveletek Pneumatikus kézi kisgépek használata Kézi szorítóeszközök Keretprések, korpuszprések Termék gyártástechnológiai leírások értelmezése Vasalatok, szerelvények, szerelés anyagai Rögzítés-technikai alapismeretek SZAKMAI KÉSZSÉGEK Faipari rajz olvasása, értelmezése Építőipari rajz olvasása, értelmezése Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete Gépek, szerszámok biztonságos használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Önállóság Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Irányíthatóság 159

160 MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés A környezet tisztántartása Körültekintés, elővigyázatosság 5. Asztalosipari szerelési ismeretek tantárgy 248,5 óra 5.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg az asztalosipari szereléshez, javításához szükséges technológiai folyamatokat. A szerelési dokumentáció alapján legyen képes elvégezni a különböző szerelési feladatokat kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal és gépekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 3,5 3,5 Éves óraszám ,5 Témakör Tartalom Időkeret (óra) Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése. A minőségbiztosítás alapjai, az ISO rendszer elve, minőségbiztosítás esetei a szereléskor a bútor- és faiparban. Alkatrészek méret- és, minőségellenőrzése, dokumentációja. Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítások 70 óra (pl.: fiókcsúszók korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése, mosogatótálcák helyének kivágása, stb.). 1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése 2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 3. Helyszíni szerelési feladatok Alapszerkezetek idegencsapos szerkezetek kialakításának alapjai, módszerei. Alapszerkezetek szerkezeti ragasztások kialakításának alapjai, módszerei. Alapszerkezetek szerkezeti vasalással kialakított kötések kialakításának alapjai, módszerei. Alapszerkezetek bontható mechanikus szerkezeti kötések kialakításának alapjai, módszerei. Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok, stb. kialakításának alapjai, módszerei. Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése, alkalmazható technológiák. Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása, technológiai sorrend és szerelési dokumentáció alapján. Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, beállítása. Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése, hibajavítási lehetőségek. Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre. Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése. Bútoripari termékek helyszíni szerelésének alapjai. Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelésének alapjai. Kültéri asztalosipari termékek helyszíni szerelésének alapjai. Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelésének alapjai. 97,5 óra 81 óra 160

161 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 5.3. A képzés helyszíne Tanterem 5.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - házi feladat - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk önálló rendszerezése - Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 6. Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy 532,5 óra 6.1. A tantárgy tanításának célja 161

162 A tanuló az elméletben elsajátított szerelési ismereteket a gyakorlatban képes legyen alkalmazni. A tanuló értelmezze a szerelési dokumentumokat, és az asztalosipari szerkezetek szerelését a műveletekhez szükséges szerszámok és gépek kiválasztásával és kezelésével el tudja végezni Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 7,5 7,5 Éves óraszám ,5 Témakör Tartalom Időkeret (óra) - Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése. - Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása. - Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása 156,5 (fiókcsúszók korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése). óra 1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése 2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 3. Helyszíni szerelési feladatok 6.3. A képzés helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely - Alapszerkezetek idegencsapos szerkezetek kialakítása. - Alapszerkezetek szerkezeti ragasztások kialakítása. - Alapszerkezetek szerkezeti vasalással kialakított kötések kialakítása. - Alapszerkezetek bontható mechanikus szerkezeti kötések kialakítása. - Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok kialakítása, előkészítése. - Egyéb bútoralkatrészek beépítésének előkészítése (mosogató, kézmosó, tükör, üveg). - Asztalosipari alapszerkezetek, korpusz, káva elkészítése. - Asztalosipari alapszerkezetek szerelésének előkészítése. - Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése. - Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása technológiai sorrend és szerelési dokumentáció alapján. - Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, szerelése, beállítása. - Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése. - Asztalosipari termék hibajavítása. - Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre. - A helyszíni felmérés elvégzése. - A helyszíni felmérés dokumentációjának elkészítése, vázlatrajz készítése. - Helyszíni szerelés előkészítése szerelési dokumentációk, rajzok, szerelési utasítások alapján. - A helyszíni szereléshez szükséges gépek, szerszámok, segédanyagok (ragasztóanyagok, rögzítőelemek, csavarok). - Bútoripari termékek helyszíni szerelése. - Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelése. - Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelése. 191 óra 185 óra 162

163 Egyéni Csoportbontás Osztálykeret 6.4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó eszközök és Alkalmazott oktatási szervezeti kerete felszerelések (SZVK 6. pont módszer neve egyéni csoport osztály lebontása, pontosítása) magyarázat - megbeszélés - szemléltetés - A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással - Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása - Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 6.5. A tantárgy értékelésének módja - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 163

164 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A 7. sorszámú Asztalosipari szerelő megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A részszakképesítés azonosító száma: Részszakképesítés megnevezése: Asztalosipari szerelő 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 2. EGYÉB ADATOK 2.1.A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: 2.2. Szakmai előképzettség: 2.3. Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30 % 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 2.8. Szintvizsga: 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 70 óra 3. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az asztalosipari szerelő bútorok, nyílászárók, lépcsők, előszobafalak, falburkolatok, válaszfalak, térelválasztók, mennyezetek, álfödémek és egyéb bútor-és épületasztalos szerkezetek, nyílászáró szerkezetek, tolóajtók, harmonika ajtók helyszíni szerelését, javítását, beépítését, cseréjét végzi A szakképesítéssel rendelkező képes: - betartani a munkavédelmi előírásokat - gépeket, szerszámokat ellenőrizni, beállítani - faipari alapszerkezeteket készíteni - szerelési dokumentációt értelmezni - előszerelési műveleteket végezni - asztalosipari alapszerkezeteket szerelni - épületasztalos szerkezeteket szerelni, nyílászárókat beépíteni - összeállítani a terméket a technológiai sorrend, illetve a szerelési utasítás szerint - helyszíni szerelést végezni. 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás Asztalosipari szerelés 164

165 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komple szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító a modulzáró vizsga megnevezése száma vizsgatevékenysége Biztonságos munkavégzés írásbeli Alapvető tömörfa megmunkálás gyakorlati Asztalosipari szerelés gyakorlati A komple szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Asztalosipari szerelési feladat A vizsgafeladat ismertetése: Alkatrészek összeállítása, asztalos szerkezet összeállítása, vasalatok, szerelvények felszerelése A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat aránya: 70 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Munkavédelmi és technológiai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulokhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (ebből felkészülési idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 30 % 165

166 ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközés felszerelési jegyzék Asztalosipari kéziszerszámok Asztalosipari kézi kisgépek Asztalosipari telepített megmunkálógépek Mérőeszközök Szerelőszerszámok 166

167 SZOBAFESTŐ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS HELYI PROGRAMJA KÉSZÜLT FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SPECIÁLIS KÖZPONTI PROGRAM Jóváhagyási szám: /2008. (VIII.1.) ALAPJÁN TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA

168 I. Általános irányelvek 1. A rész-szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A rész-szakképesítés azonosító száma: A rész- szakképesítés megnevezése: Szobafestő Hozzárendelt FEOR szám: 7635 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor: van 2 év szervezhető az első év végén 2. A képzés szervezésének feltételei A személyi és tárgyi feltételek a Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés központi adaptált programjával megegyező. 3. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetők a szakképzést előkészítő évfolyamok keretében Vagy Iskolai előképzettség: 2 év szakmai alapozó, előkészítő évfolyam (10. évfolyam elvégzése) Szakmai előképzettség: - Pályaalkalmassági követelmények: - Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 168

169 A képzésbe való belépés iskolarendszeren belüli képzés esetén tanulásban akadályozottak részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történjen. A Szobafestő szakma gyakorlása (tanulása) nagyobb fizikai és idegrendszeri megterhelést jelent. A festékekkel, oldószerekkel, és adalékanyagokkal való munka nagy odafigyelést és fokozott munkaegészségi, biztonsági előírásokat igényel, ezért javasolt a pályaalkalmasság, szakmai alkalmasság figyelembe vétele. Már a pályaorientálásnál is figyelemmel kell lenni e követelményekre, a tanulásban akadályozottsághoz társuló esetleges problémáikra (magatartászavar, allergia, gyógyszerszedés, stb.). A komple pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésből való kizáró ok meghatározása a komple pálya- és szakmai alkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt.) 4. A szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma 7635 FEOR megnevezése Festő és mázoló A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészíti a munkafolyamatot Különféle anyagú felületeket előkészít Alapozó festést végez Előkezeli a felületet megválasztott technikával Felújítási munkát végez Fest, mázol Díszítő munkát végez Elvégzi a befejező munkálatokat Lezárja a munkafolyamatokat Helyreállítási, javítási, felújítási munkát, rekonstrukciót végez műemléki épületen 5. A képzés célja A rész-szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakör, foglalkozás betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozott tanulók esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek az egyéni igényeknek megfelelően egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. 169

170 6. A szakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Építőipari közös feladatok I. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Anyagszükségletet számol Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Felvonul a megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket A tervek alapján esetenként vázlatot készít Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Eszközeivel levonul a munkaterületről Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyűjti és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja Munkakörének megfelelő naplót vezet Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki előírások rá vonatkozó rendelkezéseit Megteszi a szükséges teendőket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: 170

171 A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Anyagmennyiség-meghatározás C Rendelési dokumentumok C Szállítás C Munka megkezdésének feltételei B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása B Hulladékkezelés B Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítás C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) A Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások B Elsősegélynyújtás B Tűzvédelem A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése C Hatósági előírások A Védőruhák, védőfelszerelések használata B Környezetvédelem C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintű számítógéphasználat 3 Elemi számolási készség 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése 4 Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Szervezőkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerező képesség Numerikus gondolkodás, matematikai készség 171

172 Falfelületek előkészítése, festése I. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Alapvakolat felületét javítja Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Csiszolással finomítja a felületet Portalanítja, tisztítja az előkészített felületet Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Mészfestést készít új vakolatra Enyves festést készít Fröcskölést készít Vonalozást készít Keretezést, sávozást készít Mintázást készít Hengerezést készít Márványutánzatú festést készít Tetil-mintázatú festést készít Plasztikus vonalazást készít Lazúrfestést készít Díszítő mintát készít Díszítő munkát végez Síkornamentikát fest Plasztikát fest Szükség szerint sablont készít gipsz mintához Stukkó díszítést végez Antikolást, patinázást végez Fautánzatot fest Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, gletteléssel B Alapozó festés B Mészfestés B Enyves festés és fröcskölés B Sablonmintázás készítése B Hengerezés 172

173 B B B B B B B B B B B B B B C B C C C C C C Tetil mintázat és plasztikus vonalazás készítése Lazúrfestés készítése Fafelületek felületkezelése Festékek csoportosítása Mészfestékek, enyves festékek Színezőanyagok Kazein kötőanyagú festékek Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Díszítő minta készítése Síkornamentika festése Plasztika festése Stukkó díszítés Antikolás, márványozás Kéziszerszámos felületcsiszolás Szabadkézi rajz Ábrázoló geometria Műszaki rajz Hossz- és területszámítások Felmérések készítése rajzról Felmérések készítése helyszínen Anyagszükségleti számítások rajzról, helyszínen Gép- és időszükséglet számítások A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Személyes kompetenciák: Kézügyesség Megbízhatóság Önállóság Pontosság Szervezőkészség Erős fizikum Állóképesség 173

174 Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatfenntartó készség Interperszonális rugalmasság Udvariasság Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerező képesség Kreativitás, ötletgazdagság Új ötletek, megoldások kipróbálása Felfogóképesség Intenzív munkavégzés Mázolás, festés, felújítási munkák I. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Elvégzi a felújítási munkát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Alapozó, közbenső réteget hord fel Előkészíti a festést, mázolást Kiválasztja a festéket Színezés esetén bekeveri a kívánt színárnyalatot Előkészíti a mázolandó felületet Alapmázolást készít különböző felületeken Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Festékek csoportosítása C Mázolás B Kéziszerszámos felületcsiszolás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 174

175 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Személyes kompetenciák: Kézügyesség Megbízhatóság Önállóság Pontosság Szervezőkészség Erős fizikum Állóképesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerező képesség Új ötletek, megoldások kipróbálása Felfogóképesség Intenzív munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Egyszerű árajánlatot készít A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról 175

176 Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D Alapszintű munkajog (munkaadó, munkavállaló) D Vállalkozásokról szóló jogszabályok D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek C Számlázás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógéphasználat 3 Információforrások kezelése 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Fejlődőképesség, önfejlesztés Rugalmasság Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás A azonosító számú, Szobafestő megnevezésű Rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Építőipari közös feladatok I Falfelületek előkészítése, festése I Mázolás, festés, felújítási munkák II Általános vállalkozási feladatok 176

177 A azonosító számú, Szobafestő megnevezésű rész-szakképesítés éves és heti óraterve Tantárgyak Tananyagegység Összes óraszám Heti óraszám Összes óraszám 11.évf. 11.évf. 12.évf. 12.évf. Osztályfőnöki Testnevelés Társadalmi és életviteli ismeretek Informatika Összesen 5 5 Vállalkozási ism. 196st/1.0/ st/2.0/ Épület diagnosztika 196st/1.0/ Munkavédelem 196st/2.0/ Szakszámítás 196st/3.0/ st/9.0/ Szakrajz 196st/2.0/ st/3.0/ Anyagismeret 196st/1.0/ st/1.0/ Szakmai ismeret 196st/4.0/ st/5.0/ st/6.0/ st/8.0/ st/3.0/ Elmélet összesen Elméletigényes gyakorlat 196st/1.0/ st/2.0/ st/8.0/ st/2.0/ st/1.0/ st/3.0/ st/2.0/ Szakmai gyakorlat Összesen Heti összesen Nyári gyakorlat

178 A rész-szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével - Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Építőipari közös feladatok I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kiviteli tervek alapján anyagmennyiség meghatározása, majd rögzítése számítógépen A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott munkaterületre felvonulás, helyszíni felmérés alapján a munkafolyamat megtervezése (időterv) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munka- és balesetvédelmi előírások, környezetvédelmi és hulladékkezelési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 45% 3. feladat 25% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Falfelületek előkészítése, festése I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapfelület fajtái, tervrajz alapján anyagmennyiség, gép- és időszükséglet kiszámítása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: 178

179 Szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, festés (felület) előkészítése, Festés kivitelezése megadott technikával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 300 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 70% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák II. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Felújítandó felület (festés, mázolás, lakkozás) vizsgálata, felújítási eljárás meghatározása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Falfelület felújítási munkájának elvégzése, festése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Felület előkészítése, mázolása vagy lakkozása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 20% 2. feladat 40% 3. feladat 40% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Általános vállalkozási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számla-, nyugtakibocsátás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vállalkozásindítás, piackövetés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) 179

180 A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% A szakmai vizsga értékelése %-osan A azonosító számú, Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: vizsgarész: 5 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai - A jelenleg hatályos szakképzési törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet 5. (4) rendelkezései értelmében a sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni. Tanulásban akadályozottak számára a hatályos rendelkezések szerint társuló részképesség-zavar esetén az írásbeli vizsgarész szóbeli feladatmegoldás útján is teljesíthető. Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő kérdező-tanár jelenléte). 10. Egyéb feltételek, beszámítható előzetes tanulmányok A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. /Szakképzési törvény 11. (6)/ A program jellemzői 180

181 Az alapprogramnak megfelelően kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően gyakorlatba ágyazott, személyiségközpontú, fejlesztő jellegű program. Az adaptált központi program speciális elemei: - a sajátos nevelési igénynek megfelelő, pozitív diszkriminációt biztosító feltételek beépítése (személyi, tárgyi feltételek, képzés szerkezete, vizsga) - javaslatok a szabad sáv időkeretének felhasználására: - javaslat a szakmai kompetenciák kialakítását erősítő közismereti tantárgyakra - javaslatok a rehabilitációt szolgáló (fejlesztést, munkába állást, az önálló életvitelt) tananyagegységekre, A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség hiányosságai, fejlődési zavara következtében tartósan feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottság kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Ezen adaptált program azoknak a tanulásban akadályozott fiataloknak a szakmai felkészítéséhez készült, akiknél a tanulásban akadályozottság alapvetően a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai gyermekkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság) megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komple vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulásban akadályozottak csoportján belül rendkívül változatos eltérések tapasztalhatók. A tanulóknál jelentős különbségek mutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, pszichikus funkciók érintettségében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, stb.), a fejlődés ütemében, a fejlesztés várható eredményében. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai tanulásának eredményességét akadályozzák a tanulási helyzetekben (eltérő mértékben és egyedi kombinációban) megmutatkozó jellemzőik: - a téri tájékozódás, - a finommotorika, - a figyelemkoncentráció gyengeség, - a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, - a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései, - valamint a tanulási képességek különböző fejlődési zavarai. A tanulásban akadályozott tanulók képzése során számolni kell a tanulási-tanítási tevékenységet változó mértékben és variációban előforduló nehezítő tényezőkkel: - a tanulási és a munkavégzési motiváció gyengesége, - a kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága; az emlékezet szűkebb terjedelme, a bevésés-felidézés gyengeségei; az elvont gondolkodás gyengeségei), - a személyiség-fejlettség alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység vagy zárkózottság, befolyásolhatóság), - a szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok; kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség fejletlensége), - egyéb társuló problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok) 181

182 A tanulásban akadályozottságból fakadó pedagógiai jellemzők: - speciális nevelési igény, - fejlesztés a többségi iskola átlagos feltételei között nem biztosítható, - külön segítségadás nélkül akadályozott tanulási folyamat, - speciális nevelési igény kielégítéséhez, eredményes tanulási-tanítási tevékenységhez pedagógiai többletszolgáltatások, egyéni gyógypedagógiai megsegítés szükséges. Az SNI gyermekek, tanulók egyénre szabott, folyamatos fejlesztésük attól is függ, hogy milyen egyéb társuló egészségügyi, érzékszervi, mozgási, beszédfejlődési rendellenesség, magatartászavar kapcsolódik a fogyatékosságukhoz. A fejlesztés a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés - a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap. A nevelést-oktatást meghatározó jellemzők miatt a hosszú fejlesztési folyamatban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia: - az ismeretek tartalmának és mélységének, - a tevékenységformáknak, - az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (osztály, csoport, egyéni), - a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Módszertani ajánlások A pedagógus- a tanulásban akadályozottak tanára, oktatója - szerepe, a tanulókra gyakorolt hatása igen jelentős tényező a képzés eredményességében. A tanulásban akadályozott tanulók többségére jellemző az általuk elismert felnőtt elfogadása, a példakövetés. A feltételek sorában kiemelkedő jelentőségű, hogy emberi tulajdonságaikban elismert képzők alapvető gyógypedagógiai és módszertani felkészültséggel rendelkezve, azt alkalmazva vegyenek részt a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. A képzőktől elvárt szemlélet és kompetenciák A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: - empátia, - tolerancia, - nyitottság, - előítélet-mentesség, - elfogadó attitűd, - pozitív értékrend. Kompetencia területek: - szakmai tapasztalat, felkészültség, alapvető gyógypedagógiai ismeretekkel - pedagógus hivatás iránti elkötelezettség, kitartás - tanulási és fejlődési készség - elmélet és gyakorlat egységében való gondolkodás - csoportban való együttműködés - személyközpontú pedagógiai megközelítés - kommunikációs készség, motivációs képesség Az elvárások nemcsak szakmai szinten fogalmazódnak meg, de emberi tulajdonságokban, személyiségjegyekben is (derűs, empatikus személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség, a folyamatos team-munkában való együttműködési képesség). Ezért is fontos, hogy csak megfelelő felkészültségű és személyiségű kollégák vállalják a tanulásban akadályozottak képzését. 182

183 Ismerjék mindazokat a tananyagokat, taneszközöket és módszereket, melyek alkalmazásával megvalósítható a tanulásban akadályozottak rehabilitációt szolgáló komple, egyénre szabott fejlesztése, szakmai felkészítése. A kívánt cél, amit a komple rehabilitációs program megvalósítani kíván csak összehangolt team munka eredményeként érhető el. A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás A Szobafestő rész-szakképesítésre való beiskolázásnál nagy szerepe van a pályairányítók (elsősorban a pedagógusok) körültekintő eljárásának. Már a rész-szakképesítés megválasztása a tanuló kompetenciáinak, személyiségének alapos ismeretében, a szakma elsajátításához szükséges alapismeretek átadásával, további életút lehetőségek feltérképezésével lehetséges. A szakmai választásánál a szakmai alkalmasság mellett tanulásban akadályozottak esetében javasolt a pályaalkalmasság körben járása, az egészségügyi alkalmasságnak való feltétlen megfelelés. A 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 3. számú melléklete tartalmazza az építészeti szakmacsoport bemeneti kompetenciáit modulokba rendezve. Ennek ismerete és alapul vétele elengedhetetlen a szakképesítésre beiskolázás során. (Lásd.2.számú Melléklet ). A szakmatanulásra való felkészítés iskolai szakaszaiban (előkészítés és alapozás) kiemelt feladat e kompetenciák fejlesztése. A szakmai előkészítés-szakmai alapozás nélkül, alapismeretei hiánnyal, készségek gyengébb voltával a képzésbe lépő tanulók számára legalábbis az l. szakképzési évfolyamon szükséges a hiánypótlás, felzárkóztatás, az intenzívebb fejlesztés. A képzés szerkezete - képzési tartalom A közismereti tananyagtartalmak A 28/2000. (IX. 21.) OM a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többszörösen módosított rendelet előírása lapján a speciális szakiskola valamennyi évfolyamán lehetőség van heti 6 óra közismeret oktatására. Az adaptált központi programban beépített kötelező közismereti tantárgyak: - Osztályfőnöki óra (1 óra/hét / egészségnevelés 10 óra/ év - Testnevelés és sport (2 óra/hét) - Társadalmi és életviteli ismeretek (1 óra/hét) A program 8. A képzés szerkezete c. fejezetben tettünk javaslatot a tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényét alapul véve tettünk javaslatot évfolyamonként a kötelezően túli közismereti tananyagegységek (tantárgyak) beemelésére illetve a választható szakmai tananyagegységekre. A tanulásban akadályozott tanulók számára több okból is indokolt az Anyanyelv/Kommunikáció/Szakmai kommunikáció Matematikai ismeretek/szakmai számítások A kötelező szakmai tananyagegységek A képzés első szakaszában a tanulók előzetes iskoláztatása, eltérő fejlettségi szintje indokolja a szakmai alapképzés tananyagegységei körében az alapozást jelentő szakmai ismeretek, kompetenciák elsajátításának, megerősítésének biztosítását, ezen tananyagegységekre fordítható idő megnövelésével (javasolt az Anyagszükséglet meghatározása I. és a Szakrajz I. tananyagegységekben az esetlegesen hiányzó alapozó felkészítés pótlására lehetőséget biztosítani). A szabad sáv (20%) tervezése 183

184 A szabad sáv biztosítja nemcsak a tanulók helyi igényének megfelelő tananyagtartalom elrendezés, tananyagbővítés (eltérő és új tananyagelemek, egységek kialakítása pótlás, felzárkóztatás, fejlesztés céljából) lehetőségét, de alapul szolgál a tananyagegységek feldolgozására javasolt óraszámok módosítására is (óraszám átcsoportosítás, óraszám emelés egyes tananyagelemhez). A szabad sáv (20%) terhére az iskola helyi szakmai programjába ajánlott közismereti, szakmai tantárgyak, tananyagegységek, programok: - Egészséges életmódra nevelés speciális szakiskolai program - Társadalmi és életviteli ismeretek speciális szakiskolai program - Matematika/ Szakmai számítások - Anyanyelv/ Kommunikáció/ Szakmai kommunikáció - Szakmai idegen nyelv - Számítástechnikai alapismeretek/alkalmazott számítástechnika - Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok Az iskola helyi közismereti és szakmai tantárgyi programjai, tananyagegységei A szabad sáv terhére a tanulásban akadályozottak számára készült adaptált programban tervezett modulok, tantárgyak (Társadalmi és életviteli ismeretek, Munkába állást segítő ismeretek és gyakorlatok) kiemelten a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kompetenciák kialakítását, erősítését szolgálják. A nem kötelező tanórai foglalkozások A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanulók érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. E törvényileg biztosított (helyileg változó) óraszám keretén belül tervezhető a felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgáló foglalkoztatás. Ellenőrzés értékelés Ellenőrzés - komple módon, rendszeresen - hiányosságok feltárása, - egyéni és csoportos felzárkóztatás, - a fejlesztés megtervezése Értékelés - pozitív irányultság - kudarcélmények elkerülése Motiváló tényezőként alkalmazható: - az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempont, - fokozatosság az ellenőrzési módok alkalmazásában (szóbeli, írásos; különböző nehézségi fokú írásos felmérők), - a humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása, - a feladatteljesítést közvetlenül követő, pozitív irányultságú, többnyire szóbeli értékelés, - a fejlődés elismerése. Az elméleti tudás vagy megértés ellenőrzése: - szóban - írásban (Kezdetben az, azonnali szóbeli visszacsatolással, majd fokozatosan egyre több írásos formában, különösen azoknál a tananyagegységeknél, ahol írásbeli vizsgatevékenység van előírva.) 184

185 A gyakorlati tevékenységek ellenőrzése-értékelése komple feladat, ami a manuális tevékenységen (a munka eredményessége=produktum, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás) túl kiterjed az elméleti ismeretek elsajátítására (gyakorlati alkalmazására). Ez különösen az elméletigényes gyakorlati tananyagtartalmak esetében a gyakorlat manuális részének ellenőrzése mellett az elméleti ismeretek elsajátítására vonatkozóan feladatlapok, tesztek, számítási feladatok útján történhet. A produktum értékelésekor figyelembe kell venni az eszközök kezelésének szakszerűségét (eszközhasználat) munkavédelmi és higiéniai szabályok betartását, a gazdaságos szemléletmód érvényesülését. A tanulásban akadályozottak tanulási tevékenységének ösztönzése, az értékelés az ötfokú skálán, érdemjeggyel történő módjánál tágabb értékelési módot igényel. A modul tananyagmennyisége egyetlen egységet jelent, egyetlen érdemjegy írható a dokumentumokba. A feldolgozás jellege és tartalma módszertanilag és órarendileg is szükségszerűen differenciált, ezért az érdemjegyek (heti, havi, illetve modulzáró, félévi, év végi) összetevőkből állnak össze Az érdemjeggyel (osztályzattal) történő értékelés mellett a képzés folyamán mindvégig fontos a szöveges értékelés, aminek igazodnia kell a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. A szöveges értékelés felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemelve a pozitívumokat megmutatja a további fejlődés lehetőségeit (a tanuló számára és a fejlesztés feladatokhoz). Fejlesztési feladatok - szakemberek folyamatos, együttes (teamben végzett) munkája - fejlesztési terv (fejlesztés területei, céljai, programjai) - egyénre szabott, személyiségközpontú fejlesztés - differenciált felkészítés, - a csoportos és egyéni foglalkozások (tanulást megalapozó képességek fejlesztése, tanulási zavarok terápiája) - egyéni fejlesztési terv A fejlesztési területek, kompetenciák - megfelelő szakmai felkészültség - személyiségjegyek az életkezdéshez, munkába álláshoz - integrált társadalmi környezetbe való beilleszkedés - felelősségteljes, önálló munkavégzés - megfelelő munkavállalói magatartást (munka iránti pozitív viszony, munkavállalói tájékozottság, munkahely keresési technikák alkalmazása, megbízható munkavégzés) - további képzésekben való részvétel - tehetséggondozás Habilitáció - rehabilitáció A képzésből való kilépés a legtöbb tanuló számára iskoláztatásuk befejezését és munkába állásuk kezdetét is jelenti. A képzést végzők feladata a tanulók munkavállalóvá válásának folyamatát maimálisan segíteni azáltal, hogy a szakmai tudás elsajátításával együtt képessé teszik a tanulókat a megfelelő munkavégző képességnek, tájékozottságnak, viselkedéskultúrának birtokában a munkaerőpiacon való érvényesülésre. A tanulók sikeres munkába állítását, munkában tartását megfelelő partnerek, segítők bekapcsolásával biztosíthatjuk. Ma már kötelezően végzendő feladata az iskolának a pályakövetés, amivel a képzésből kilépő fiatalok sorsának további sikerességét segíthetjük. 185

186 SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a SZOBAFESTŐ részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés kerettanterve alapján 186

187 I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a Szobafestő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: A részszakképesítés megnevezése: Szobafestő A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: - 187

188 Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra IV. A részszakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, műszerek Kéziszerszámok Díszítő szerszámok Festőipari tapétázási gépek Segédeszközök Mérőeszközök Állvány, létra Műszaki dokumentáció Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések Szelektív hulladéktárolók, veszélyes anyagtároló Megfelelő anyagtárolás, hulladéktárolás eszközei VI. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét 9. évfolyam heti óraszám 9. évfolyam éves óraszám (36 héttel) 10. évfolyam heti óraszám 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10, ,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 31,5 31, ,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje) 3,5 1,5 54 1, A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra ( ) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 188

189 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlata Szobafestő, díszítő munkák Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Tapétázási munkák Tapétázási munkák 2 3 Tapétázási munkák gyakorlata 6 7 Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a részszakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 189

190 Szakmai követelménymodul Építőipari közös tevékenység Szobafestő, díszítő munkák A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak/témakörök Óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Összesen Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyagés gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapétázási Tapéták csoportosítása, munkák gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya 498 / 31,9% 190

191 Gyakorlati óraszámok/aránya 1063 / 68,1% Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A OKJ számú Szobafestő rész-szakképesítés heti órakerete Tantárgyak Szakmai követelmény modulok Közismereti tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Etika 1 1 Matematika/szakszámítás 3 4 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Informatika 1 1 összesen: Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak Tantárgyak Szakmai követelmény modulok elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Építőipari alapismeretek Építőipari Építőipari alapismeretek alapismeretek gyakorlata Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, Szobafestő, díszítő díszítésének gyakorlata munkák ,5 2,5 7 8,5 Tapétázási munkák Tapétázási 2 3 munkák Tapétázási munkák gyakorlata 6,5 8 Össszesen: 8,5 14,5 6,5 16,5 szakmai elmélet és gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári gyakorlat

192 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 192

193 A azonosító számú Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 193

194 Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika A azonosító számú, Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építőipari közös tevékenység Ellenőrzi a munkavégzés feltételeit, helyszíni méréseket végez Értelmezi a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használja az építészeti alapfogalmakat munkája során Felvonul a megfelelő eszközökkel a munkaterületre Betartja az építési technológiai folyamatok sorrendiségét Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű tárolását és figyelemmel kíséri a munkájához szükséges anyagok folyamatos utánpótlását Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat, biztosítja azok szakszerű felhasználását Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztántartásáról Átadja a munkát a munkáltatójának, levonul a munkaterületről Alkalmazza és értelmezi a műszaki ábrázolás módszereit, értelmezi az építőipari rajzokat Alkalmazza a különböző szerkezetek jelölését, értelmezi a szerkezetek térbeli helyzetét Értelmezi a különböző szintű dokumentációk tartalmát, és a gyakorlatban hasznosítja azokat Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat Betartja, betartatja a foglalkozásegészségügyi előírásokat Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik, elsősegélyt nyújt Használja a kivitelezési munkák végrehajtásához szükséges munkavédelmi eszközöket Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű, biztonságos mozgatását, használatát FELADATOK 194

195 Gondoskodik a munkavédelmi eszközök használhatóságáról Elvégzi a munkaterület kockázat elemzését, értékelését Munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg a munkavégzés helyszínén Betartja és betartatja a Munka Törvénykönyve alapelveit, területi és személyi hatályát Munkaszerződést köt, betartja és betartatja a szerződésben foglaltakat Betartja és betartatja a munkavállalói és a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket Betartja és betartatja a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat Alkalmazza a norma időre, norma rendszerre vonatkozó előírásokat Szakmai ajánlatot készít és ad SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdésének és végzésének feltételei Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai A méréshez, kitűzéshez szükséges eszközök A kivitelezési munka technológia sorrendje és összefüggései Kiviteli tervek tartalma Építési dokumentációk értelmezése Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás Egyéni védőfelszerelések, védőruhák Tűzvédelem Környezetvédelem, veszélyes hulladékok Szállítás, anyagmozgatás Építőipari gépek munkavédelmi előírásai Építőipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területük A Munka Törvénykönyve alapvető szabályai A munkavállalás alapfeltételei Munkaszerződés kötés Munkaadó, munkavállaló jogai és kötelezettségei Tételes költségvetési kiírás felépítése Vállalkozás fogalma és szerepe a gazdasági életben Vállalkozási formák Vállalkozás általános felépítése, és működtetésének feltételei Vállalkozásokról szóló jogszabályok Munkanapló vezetés A norma idő SZAKMAI KÉSZSÉGEK 195

196 Építészeti jelképek értelmezése Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata Információforrások kezelése Szakmai számolási készség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Térlátás Felelősségtudat TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség Konszenzus készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás 1. Építőipari alapismeretek tantárgy 143 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 3 1 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret 196

197 1. Szakmai munka- és balesetvédelem 2. Építési alapismeretek - Munkavédelmi törvény. - Munkaegészségügyi előírások. - Tűzvédelmi előírások az építőiparban. - Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. - Munkavédelmi eszközök és használatuk. - Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. - Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. - Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások. - Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése. - Foglalkozási ártalmak. - Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. - Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. - Elsősegélynyújtás. - Teendők a baleset helyszínén. - A baleseti helyszín biztosítása. - Vérkeringés, légzés vizsgálata. - Heimlich-féle műfogás. - Rautek-féle műfogás. - Elsősegélynyújtás vérzések esetén. - Sebellátás. - Hajszáleres vérzés. - Visszeres vérzés. - Ütőeres vérzés. - Belső vérzések és veszélyei. - Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoid (CO) mérgezés, metilalkohol-mérgezés. - Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. - Fektetési módok. - Idegen test szemben, orrban, fülben. - Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. - Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. A kivitelezés fogalma. - Az építőipari szakmák tevékenységi köre. - Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége. - Az építési munkák csoportosítása. - Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló. - Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai kommunikáció. - Munkahelyi kapcsolattartás az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata, jogköre. - Az építési folyamat előkészítő munkái. - Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások gépek, raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helységei, elektromos hálózat, vízhálózat, (óra) 36 óra 71 óra 197

198 3. Munkajogi és vállalkozási ismeretek csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedés útvonalak kialakítása. - Szállítás eszközei közúton és építési területen. - Építési technológiák, építési módok ismertetése. - Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása. - Az építőipar feladata. - Az építőipar felosztása. - Települési infrastruktúra. - Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik. - Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. - Lakóépületek fajtái. - Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai. - Épületszerkezetek. - Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai. - Kivitelezési eszközök és szerszámok. - A magyar jogrendszer. - Munkajogi szabályozás. - Önálló munkavégzés és a függő munka közötti alapvető különbség. - Alapvető törvények a munkajogviszonyban: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt. Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv. - Személyes jog. - Együttműködési kötelezettség. - Érvénytelenségnek fajtái: semmisség megtámadhatóság részleges érvénytelenség. - Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre. - Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés. - Munkahelyi szervezetek. - Munkaviszony létesítése. - Munkaszerződés kötése. - A munkáltató jogai és kötelességei: - Munkáltató jogai: irányítási jog munka feletti felügyelet jog fegyelmezési jog vagyoni jellegű jog személyzeti jogok. - A munkáltató kötelességei: munka díjazásának kötelessége foglalkoztatási kötelesség ún. gondoskodási kötelesség. 36 óra 198

199 - Munkavállaló jogai: kollektív jogai koalíciós szabadságjogok részvételi jogok bármikor szakszervezet szervezhető munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező. - Munkavállaló kötelezettségei: munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség Rendelkezésre állás helye Rendelkezésre állás ideje munkavégzési kötelesség egyéb ún. magatartási kötelesség titoktartási kötelesség a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége oltalmi kötelezettség. - Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság. - Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai. - A vállalkozás fogalma és alapfunkciója. - Tulajdoni forma alapján lehet: magán állami önkormányzati szövetkezeti egyéb közösségi illetve vegyes tulajdonú vállalkozás. - Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. - Egyéni vállalkozás: devizabelföldi fogalma cselekvőképesség fogalma foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma egyéb feltételek tisztázása vállalkozás indítása január 1 után főállású egyéni vállalkozó. - Társas vállalkozások: gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés). szövetkezetek közhasznú társaságok szabadalmi ügyvivői társaság ügyvédi munkaközösség oktatói munkaközösség. - Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari kereskedelmi mezőgazdasági közlekedési-, pénzintézeti személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. 199

200 - Nagyságrend tekintetében: mikro kis-, közepes nagyvállalkozás. - Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel). - Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla) - Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség) - Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás 2. Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy 36 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 1 - Éves óraszám 36 - Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Építési alapismeretek - Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. - Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása. - Építési alapanyagok szakszerű használata. - Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások. - Építési anyagok csoportosítása. - Szerszámok, eszközök ismertetése. - Eszközök és szerszámok megfelelő használata. - A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői. - Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége. - Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása. - Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése.. 12 óra 200

201 2. Műszaki rajz 3. Épületfizika - Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése, ellenőrzése, lebonyolítása. - Építési helyszínek ismerete, sajátosságai. - A rajzolás alapjai. - Vonalgyakorlatok, szabványírás. - A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. - Építőipari szabványok. - A megfelelő méretarányok ismerete. - Méretarányok átváltása. - Szerkesztési gyakorlatok. - Ábrázolási módok. - Vetületi ábrázolások. - Aonometrikus ábrázolások. - Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a kivitelezés során. - Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése. - Az építészeti rajz formai követelményei. - Építészeti rajzok megismerése, értelmezése. - Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában. - Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése. - Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján. - Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása. - Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása. - Hőterhelési korlátok. - Páraterhelés. - Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek. - Épületgépészeti és energetikai ismeretek. - Elektromos szakipar alapjai. - Hidrotechnikai tulajdonságok. - Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. - Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata. - Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása. - Szigetelő anyagok fektetése, toldása. - Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. - Szigetelési hibák korrigálása. - Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása. - Szigetelések anyagjelölése a terveken. - Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. - Épületeket érő hő és hanghatások. - Hőtechnikai ismeretek. - Hővezetés. - Hősugárzás. - Hőáramlás. 12 óra 12 óra 201

202 - Hőátbocsátási tényező. - Hőtágulás. - Tűzállóság. - Hőtechnikai jellemzők. - Akusztikai alapfogalmak. - Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. - Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. - Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői. - Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása. - Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. - Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon.. - Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. 202

203 A azonosító számú Szobafestő, díszítő munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 203

204 Festési technológiák, anyagok,szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések A azonosító számú, Szobafestő, díszítő munkák megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Szobafestő, díszítő munkák Felületvizsgálatot, feltárást végez, kül- és beltérben Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálja, kül- és beltérben, az eredményeket írásos feljegyzésben, dokumentálja Szakmai javaslatot ad a felújítandó felület minősítéséről Anyagmennyiséget számol tervrajzról, és helyszínen Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezeli Felvonul a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületeket megóv (takarást, maszkolást végez) Alapvakolat felületét javítja külés beltérben Sarok, nyílászárók káváinak, sarokkiképzéseinek kialakítását javítja (élvédő) Különböző glettanyaggal simítja a felületet kül- és beltérben Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítja Kézi, gépi csiszolással finomítja a felületet Választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez Mészfestést készít új vagy régi felületre kül- és beltérben, fehér, és színes kivitelbe FELADATOK 204

205 Homlokzat színezését megtervezi, elkészíti különböző vékonyvakolattal, szilikát festékkel Fröcskölést, durva színfröcskölést készít Határoló, díszítő vonalozást, sablonálást készít Mintanyomó hengerezést készít Egyszerű díszítőelemeket helyez fel kül- és beltérben Egyszerű faerezet utánzatot fest Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat Elvégzi a szükséges utómunkálatokat (szerszám-, eszköztakarítás, munkaterület takarítása, anyagtárolás, hulladékkezelés) Munkaterületet átad SZAKMAI ISMERETEK Falfelületek vizsgálata Felvonul a munkaterületre Falfelületek előkészítése Munka megkezdésének és végzésének feltételei Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Anyagszükségletet számítás (szakszámítás) Színezőanyagok A munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi szabályok Kéziszerszámos, gépi felületcsiszolás Az anyagszállítás és tárolás általános ismerete Alapfelületek anyagai Alapfelületek fajtái Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, gletteléssel Alapozás (impregnálás) Meszes glett, mészfestés Hengerezés Díszítő sorminta, sablon Színezőanyagok Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Struktúra képzés Vékonyvakolat bevonatrendszerek Díszítő elemek SZAKMAI KÉSZSÉGEK 205

206 Létra használata Anyagokat, szerszámokat szakszerűen használ Kéziszerszámok használata Festőipari gépek használata Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kézügyesség Pontosság Állóképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatfenntartó készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Kreativitás, ötletgazdagság 3. Falfelület festése, díszítése tantárgy 213,5 óra 3.1.A tantárgy tanításának célja A tanuló legyen képes a lakó- és középületek falfelületeinek a megrendelő által igényelt bevonatrendszerrel történő kialakítására a felületvédelmi és higiéniai előírások betartásával. Ismerje a színhasználat nyújtotta téralakítási lehetőségeket, valamint a különféle díszítési technikákat és eljárásokat. 3.2.Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül Évfolyamok Heti óraszám 3,5 2,5 Éves óraszám ,5 206

207 Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel Festési - Alapfelületek műszeres módszerrel történő vizsgálatának ismerete technológiák, - Alapfelületek mechanikus módszerrel történő vizsgálatának ismerete anyagok szakmai - Alapfelületek laboratóriumi módszerekkel történő vizsgálatának ismerete ismerete - Felülettisztítási eljárásokismerete - Hézagoló anyagok ismerete és alkalmazási területei - Hézagerősítő szalagok típusai és alkalmazási területei - Felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei - Élvédők típusai, alkalmazási feltételei - A falfestés során használatos szerszámok működésének technológiái, azok szakszerű használata - A falfestés során használatos műszerek működésének technológiái, azok szakszerű használata - A falfestés során használatos gépek működésének technológiái, azok szakszerű használata 57 óra - Munka megkezdésének feltételei - Felületkezelés - Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása tervből, - Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítása költségvetésből - Felhasznált alapanyagok fajtái - Kivitelezés lépései - Kültéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete - Beltéri alapvakolatok felületének, javításuk anyagainak ismerete - Különböző kötőanyagú és struktúrájú festékek ismerete - Homlokzatfestés különböző vékonyvakolattal - Homlokzatfestés szilikát festékkel - Pigmentek fajtái - Pigmentek alkalmazási területei - Pigmentek szakszerű használatának ismerete 2. Festési munkálatok anyag- és gyártásismere te - Munka- és balesetvédelmi ismeretek - A nyagok fizikai tulajdonságainak ismerete - Anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete - Alapfelületek anyagainak ismerete - Alapfelületek fajtáinak ismerete - Festékek csoportosítása - Falfelületek kéziszerszámos felületcsiszolás technológiái - Falfelületek kiegyenlítésének ismerete gletteléssel - Szerves kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete - Szervetlen kötőanyagok csoportosítása, tulajdonságainak ismerete - Felület előkezelő anyagok tulajdonságainak ismerete - Felület előkészítő anyagok tulajdonságainak ismerete - Felület hibáinak javítására szolgáló anyagok (masszák, glettek, gipszek) tulajdonságainak ismerete - Pigmentek, színezőanyagok csoportosítása és tulajdonságainak 57 óra 207

208 3. Díszítőmunká k, színelmélet, szakrajz ismerete - Festékek gyártástechnológiájának ismerete - Töltő, adalékanyagok tulajdonságainak ismerete - Festékek tulajdonságai - Festékek csoportosítása - Kész bevonatrendszerek rétegrendjének kapcsolatai - Falfelületek előkészítésének technológiái - Alapozó festés tulajdonságai - Mészfesték tulajdonságai - Enyves festék és fröcsköléses technológia tulajdonságai - Sablonmintázás készítésének technológiája - Hengerezés technológiája - Tetil mintázat és plasztikus vonalazás készítésének technológiája - Lazúrfestés készítésének technológiája - Kazein kötőanyagú festékek ismerete - Diszperziós glettek tulajdonságainak ismerete - Műgyanta kötőanyagú festékek tulajdonságainak ismerete - Stukkó díszítés tulajdonságai - Antikolás, márványozás tulajdonságai - Szakrajzi feladatok - Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások) - Színelmélet (téralakító hatások) - Színelmélet (pszichológiai hatások) - Színelmélet (lélektani hatások) - Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete - Színharmónia ismerete, alkalmazása - Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása - Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete - Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete - Modern díszítőanyagok használatának ismerete - Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete - Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete - Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete - Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete - Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete - Homlokzat színezésének megtervezése - Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai - Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései - A művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai, az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan - Jelentős alkotók, kiemelkedő alkotások - Hazai műemlékek, műgyűjtemények anyaga, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyei - A műalkotások önálló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmazási lehetőségei (kor-, stílus-meghatározás, műleírás, műelemzés) - Környezet- és tárgykultúra, azok változása - A képkomponálás szabályai A - A különböző képi elemek felületképző lehetőségei 57 óra 208

209 4. Szakszámítás - A színek törvényszerűségei és kifejezőereje - Fény-árnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthatások a tónusképzés lehetőségei - A rajzolás és festés mestersége, különböző technikái - Egyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése - Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai, mozgásai - Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása - Az épített külső és belső környezet megjelenítése - Különböző kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert és egyedi technikák alkalmazása - A térábrázolás ismert geometriai rendszerei (perspektíva, aonometria, Monge-rendszer) - A különféle formák térformák, emberi test stb. kifejező kapcsolatai - Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolása - Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása - Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata - Az elkészült munkák kiállításra való előkészítésének ismerete - Szükséges anyagnormák ismerete - Szükséges időnormák ismerete, - Időterv készítésének technológiája - Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete - Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete - Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének ismerete - Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján - Felmérés helyszínen - Árajánlat készítése - Alaprajz, - Műszaki leírás, költségvetés - Internethasználat, keresésének technológiái - Alaprajzok készítésének ismerete - Anyagköltség kiszámításának ismerete - Vázlatkészítési technológiák - Dokumentumelemzési ismeretek - Méretezési programok használatának ismerete - Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete - Tervdokumentációk használatának ismerete - Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete - Rendelési dokumentumok - Munka megkezdésének feltételei - Munkaterület átadás-átvételének szabályai - Az elvégzett munka dokumentálása - Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) - Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) - Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások - Kiviteli tervek 42,5 óra 209

210 4. Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy 549,5 óra 4.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a falfelületek festése és díszítése során alkalmazott anyagok, eszközök és szerszámok balesetmentes, szakszerű használatát. Az elméletben tanult tananyagok begyakorlása képesség, készség, jártasság szinten. 4.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül Évfolyamok Heti óraszám 7 8,5 Éves óraszám ,5 Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Alapfelületek - Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) vizsgálata, - Alapozó réteg előkészítése bevonatrendszerek - A vakolatok csoportosítása elemzése - A vakolatok anyagai - A vakolatok minőségi követelménye - Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására - Vakolattartó szerkezetek használata - Rabic vakolattartó szerkezet használata - Vakolatok felületeinek vizsgálata 197 óra - Felületvizsgálat szemrevételezéssel - Felületvizsgálat, műszerekkel - Felületvizsgálat mechanikus úton - Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása - Alapfelület anyagának meghatározása - Alapfelület minőségének felmérése - Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete - Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése 2. Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal - Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése - Anyagszámítás készítése tervből - Anyagszámítás készítése költségvetésből - Felhasznált alapanyagok fajtái - Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal - Előkészített felület portalanítása, tisztítása - Alapozás (impregnálás) - Kültéri speciális alapozók használata - Beltéri speciális alapozók használata - Kijelölés, határoló vonalak kicsapása - Meszes glett, mészfestés 197 óra 210

211 3. Különleges festési technikák, díszítések - Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek - Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája - Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése - Színezőanyagok alkalmazása - Strukturált felületek kialakítása - Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése - Speciális bevonatok készítése - Munka- és balesetvédelmi ismeretek - Anyagtárolás és szállítás - Kivitelezés lépései - Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez - Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése - Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása - Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése - Hengerezés gyakorlása - Vonalazás gyakorlása - Fröcskölés gyakorlása - Tamponálás gyakorlása - Fallazúrozás gyakorlása - Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka) - Díszítő sorminta, sablon alkalmazása - Modern díszítések bemutatása - Különleges díszítési munkák bemutatása 155,5 óra 211

212 A azonosító számú Tapétázási munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 212

213 Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés A azonosító számú, Tapétázási munkák megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Tapétázási munkák FELADATOK Felületvizsgálatot, feltárást, felületdiagnosztikát végez Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálja Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálja Szakmai javaslatot ad felújítandó felület minősítéséről Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezeli Megállapítja a megfelelő technika, anyag használatát Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítja Választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez Alapvakolat felületét javítja Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleit erősíti, élvédővel Különböző glettanyaggal simítja a felületet Alapfelületet erősítősávval erősíti Kézi, gépi csiszolással finomítja a felületet 213

214 Elvégzi a tapétázás előkészítő munkálatait Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít, próbaragasztás végez Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a tapétát Szükség szerin utómunkát végez Díszítést végez Befejező munkálatokat elvégez Tapéta felújítást (tisztítás), végez Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdés, végzés, befejezés feltételei Munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások Felületek fajtái, előkészítése Szervetlen és szerves kötőanyagok Tapéták típusai, tulajdonságai Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai Adalékanyagok, segédanyagok Tapétázás díszítőelemei Vonatkozó környezet-, egészségvédelmi előírások szabályok SZAKMAI KÉSZSÉGEK Létra használata Kéziszerszámok, segédeszközök használata Festőipari, tapétázási gépek használata Kézügyesség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Állóképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatfenntartó készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Kreativitás, ötletgazdagság 214

215 5. Tapétázási munkáktantárgy 177 óra 5.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a tapétázás célját, a különböző anyagú felületek esztétikai és felületvédelmi célból történő bevonását. Ismerje meg, hogy a speciális tapéták alkalmazásával hőszigetelő, ütésálló, erősítő, mosható, dörzsölhető felületeket hozhatunk létre. A tantárgy célja a tapétázási műveletek megismertetése, díszítések bemutatása Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 2 3 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Tapétázás - Alapfelület vizsgálatának ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus, laboratóriumi) műveleti sorrendje, - Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei eszközei, szerszámai, - Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai gépei - Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők alkalmazási területei - Élvédők típusai, alkalmazási feltételei - A tapétázási munkák során használatos szerszámok szakszerű használata - A tapétázási munkák során használatos műszerek szakszerű használata - A tapétázási munkák során használatos gépek működése, azok szakszerű használata - Felületkezelés 57 óra - Anyagszámítás tervből, költségvetésből - Felhasznált alapanyagok fajtái - Munka és balesetvédelmi ismeretek - Kivitelezés lépései - Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése, szilárdítása, fogadóképes felület kialakításának lépései - Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése - Vizsgálatok eredményétől függően a felület szilárdítása - Vizsgálatok eredményétől függően a fogadóképes felület kialakításának lépései - Felület hiányosságainak pótlásának módjai - Tapétázás előkészítő munkálatainak ismertetése - Tapéták csoportosítása korok szerint - Tapéták csoportosítása stílusok szerint - Tapéták csoportosítása anyaguk szerint 215

216 2. Díszítési technológiák 3. Szakszámítás - Tapéták fajtájuk szerint - Tapéták csoportosítása súlyuk szerint - Tapétákon alkalmazott piktogramok ismertetése - Tapétázás műveleti sorrendjének ismertetése a tapéta anyagától függően - Tapétázás anyagainak, segédanyagainak ismertetése (felületerősítők, ragasztók, adalékanyagok, segédszerkezetek) - Tapétázási munkák díszítésének anyagai, lehetőségei - Tapéta felújítás műveleteinek ismerete - Tapéta javítás műveleteinek ismerete - Tapéta tisztítás műveleteinek ismerete - Díszítő anyagok ismertetése - Díszítő anyagok csoportosítása - Díszítések műveleti sorrendje - Tapéta stílusának megfelelő díszítések alkalmazása - Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások) - Színelmélet (téralakító hatások) - Színelmélet (pszichológiai hatások) - Színelmélet (lélektani hatások) - Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete - Színharmónia ismerete, alkalmazása - Szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása - Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete - Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete - Modern díszítőanyagok használatának ismerete - Határoló- és díszítővonalozás, sablonálás készítésének ismerete - Mintanyomó hengerezés készítésének ismerete - Egyszerű díszítőelemek kültéri felhelyezésének ismerete - Egyszerű díszítőelemek beltéri felhelyezésének ismerete - Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete - Homlokzat színezésének megtervezése - Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének anyagai - Fröcskölés, durva színfröcskölés készítésének lépései - Tapétázandó felület nagyságának meghatározása - Felület előkészítés, előkezeléshez szükséges anyagok kiszámítása - Szükséges segédanyagok meghatározása (makulatúra, ragasztó) - Tapétázási munkák időnormájának ismertetése - Tapétázási munkák anyagnormáinak ismerete - Időterv készítésének technológiája - Munkavégzéshez szükséges eszközök felmérésének ismerete - Munkavégzéshez szükséges gépek felmérésének ismerete - Munkavégzéshez szükséges munkaerő felmérésének 30 óra 30 óra 216

217 4. Anyagismeret 5. Tapéták csoportosítása, ismerete - Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján - Felmérés helyszínen - Árajánlat készítése - Alaprajz, - Műszaki leírás, költségvetés - Internethasználat, keresésének technológiái - Alaprajzok készítésének ismerete - Anyagköltség kiszámításának ismerete - Vázlatkészítési technológiák - Dokumentumelemzési ismeretek - Méretezési programok használatának ismerete - Egyszerűsített rajzolóprogram ismerete - Tervdokumentációk használatának ismerete - Anyagmennyiség-meghatározásának ismerete - Rendelési dokumentumok - Munka megkezdésének feltételei - Munkaterület átadás-átvételének szabályai - Az elvégzett munka dokumentálása - Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) - Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) - Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások - Kiviteli tervek - elület előkészítésének ismerete - Felület előkezelésének technológiája - Felület anyagainak ismerete - Felület anyagainak használatának ismerete - Tapéták nyersanyagainak ismerete ( papír, tetil, - fa, bőr, műanyag, és ezek kombinációi.) - Tapéta összetételének laboratóriumi vizsgálata - Tapéták vizsgálata (szakadás, tépés, rugalmasság, nedvességfelvevő képesség, alak-mérettartás, dörzsölhetőség, moshatóság, színtartás, mintanyomás) - Ragasztóanyagok alapanyagának ismerete - Ragasztóanyagok gyártástechnológiájának ismerete - Ragasztóanyagok vizsgálata laboratóriumi vizsgálatokkal - Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények - Segédanyagok fajtájinak ismerete - Segédanyagok tulajdonságainak ismerete - Üvegszövet tapéták ismerete - Öntapadós tapéták ismerete - Szervetlen kötőanyagok ismerete - Szerves kötőanyagok ismerete - Színezőanyagok előállításának ismerete - 30 óra 30 óra 217

218 gyártásismerete apéták gyártástechnológiája során alkalmazott anyagok bemutatása - Tapéták csoportosítása anyaguk szerint - Papírtapéták(könnyű papírtapéták,középnehéz papírtapéták, nehéz papírtapéták) - Papírtapéták jellemzőinek ismerete - Natúrtapéták, előnyomásos natúrtapéták, fond tapéták, olajnyomatú tapéták,fényezett tapéták, permant tapéták, selyem tapéták, durva rostozatú tapéták, velúr tapéták, folyékony tapéták ismerete - Üvegszövet tapéta, hőszigetelő tapéta, öntapadós tapéta, képtapéta, bordűr ismerete - Tapéta jelek ismerete - Tapéták méreteinek ismerete - Tapéták ragasztásának technológiái - Tapéták átfestésének technológiái - Tapéták csoportosítása súlyuk szerit - Tapéták csoportosítása típusuk szerint - Tapéták csoportosítása felhasználásuk alapján - Tapéták csoportosítása előállításuk alapján - Tapéták gyártásának bemutatása - Tapéták színezésénél, mintázásánál alkalmazott anyagok, technológiák 6. Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy 514 óra 6.1. A tantárgy tanításának célja Tapétázási munkák előkészítési műveleteinek, anyagainak, szerszámainak megismertetése. A tapétázási munkák technológiai folyamatának gyakorlati elsajátítása, a befejező műveletek gyakorlása, díszítő munkálatok elvégzése. A tanuló legyen képes önállóan tapétázási műveletek elvégzésére 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Évfolyamok Heti óraszám 6,5 8 Éves óraszám Témakör Tartalom Időkeret (óra) 1. Felület - Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása előkészítés, - Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen előkezelés - Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása 197 óra - Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása ( 218

219 2. Ragasztóanyago k alkalmazása - Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása - Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása - Pórustömítő alapozó használata - Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja - Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) - Alapozó réteg előkészítése - A vakolatok csoportosítása - A vakolatok anyagai - A vakolatok minőségi követelménye - Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására - Vakolattartó szerkezetek használata - Rabic vakolattartó szerkezet használata - Vakolatok felületeinek vizsgálata - Felületvizsgálat szemrevételezéssel - Felületvizsgálat, műszerekkel - Felületvizsgálat mechanikus úton - Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása - Alapfelület anyagának meghatározása - Alapfelület minőségének felmérése - Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata - Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése - Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése - agasztóanyagok felhordásának módja - Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei - Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata - Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata - Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata - Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata - Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata - Ragasztóanyagok ragasztástechnikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió, kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő) - Szerves eredetű ragasztók vizsgálata - Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata - Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata - Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű) - Ragasztóanyag kiválasztása - Ragasztóanyag bekeverésének szabályai - Próbaragasztás készítése 120 óra 219

220 3. Tapétázás, díszítés - apétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk - Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása - Tapétázás készítése - Tapéta díszítés készítése - Utómunkálatok elvégzése - Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása - Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése - Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata - Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása - Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről - Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése - A megfelelő technika, anyag használata - Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása - Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel - Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés) - Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást) - Alapvakolat felületének javítása - A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel - Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel - Felület simítása különböző glettanyaggal simítás - Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással - Előkészített felület portalanítása, tisztítása - Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen - Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése - Makulatúrázás - Ragasztó keverés, előkészítés - Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás - Tapéta méretre vágása - Tapétát ragasztása - Tapéta simítás. Szükség szerinti utómunka végzése - Díszítést végzése - Befejező munkálatok elvégzése - Munkaterületet átadása - Tapéta felújítása (tisztítás) 197 óra 220

221 Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 1/9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok Szobafestő, díszítő munkák Tapétázási munkák Tantárgyak/Témakörök Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés Szobafestő, díszítő munkák Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy Témakörök Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása 221

222 Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Anyagszámítás készítése tervből Anyagszámítás készítése költségvetésből Felhasznált alapanyagok fajtái Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, és különböző glettanyagokkal Előkészített felület portalanítása, tisztítása Alapozás (impregnálás) Kültéri speciális alapozók használata Beltéri speciális alapozók használata Kijelölés, határoló vonalak kicsapása Meszes glett, mészfestés Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése Színezőanyagok alkalmazása Strukturált felületek kialakítása Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése Speciális bevonatok készítése Munka- és balesetvédelmi ismeretek Anyagtárolás és szállítás Kivitelezés lépései Különleges festési technikák, díszítések Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, rozetták) felhelyezése Díszítendő felületek kijelölése, kicsapása Díszítőanyag előkészítés, próbafestés készítése Hengerezés gyakorlása Vonalazás gyakorlása Fröcskölés gyakorlása Tamponálás gyakorlása Fallazúrozás gyakorlása Strukturált felületek kialakítása, díszítése (masszamunka) Díszítő sorminta, sablon alkalmazása Modern díszítések bemutatása Különleges díszítési munkák bemutatása Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy Témakörök 222

223 Felület előkészítés, előkezelés Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása Felületvizsgálat gyakorlata mechanikusan, műszeresen Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása ( Felület egyenetlenségeinek javításának gyakorlása Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, gyakorlása Pórustömítő alapozó használata Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja Alapfelületek típusainak felismerése (vakolatok, gipszkarton, beton, faforgács, azbesztcement) Alapozó réteg előkészítése A vakolatok csoportosítása A vakolatok anyagai A vakolatok minőségi követelménye Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolására Vakolattartó szerkezetek használata Rabic vakolattartó szerkezet használata Vakolatok felületeinek vizsgálata Felületvizsgálat szemrevételezéssel Felületvizsgálat, műszerekkel Felületvizsgálat mechanikus úton Nedves levegőjű helyiségek belső felületeinek vakolása Alapfelület anyagának meghatározása Alapfelület minőségének felmérése Anyagok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése Ragasztóanyagok alkalmazása Ragasztóanyagok felhordásának módja Ragasztóanyagok felhordásának szerszámai, eszközei Ragasztóanyagok felhordásának gépeinek használata Ragasztóanyagok alapanyagainak vizsgálata Ragasztóanyagok típusainak vizsgálata Ragasztóanyagok tulajdonságainak vizsgálata Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények vizsgálata Ragasztóanyagok ragasztás-technikai vizsgálata (adhézió, adhéziós szakadás, kohézió, kohéziós szakadás, ragasztási szilárdság, kezdeti tapadás, szellőzési idő, nyitott idő) Szerves eredetű ragasztók vizsgálata Diszperziós eredetű ragasztók vizsgálata Ragasztóanyagok megszilárdulásának vizsgálata Ragasztóanyagok vizsgálata összetételük alapján (egykomponensű, kétkomponensű) Ragasztóanyag kiválasztása Ragasztóanyag bekeverésének szabályai Próbaragasztás készítése Tapétázás, díszítés 223

224 Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása Tapétázás készítése Tapéta díszítés készítése Utómunkálatok elvégzése Felületvizsgálatot, feltárást, felület diagnosztizálása Műemléki és szakmatörténeti felületek, bevonatok, díszítések felismerése Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálata Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálása Szakmai javaslat készítése felújítandó felület minősítéséről Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelése A megfelelő technika, anyag használata Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerű javítása Felvonulás a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületek megóvása (takarás, maszkolás, ragasztás, leszerelés) Választott technikának megfelelő alapozás (impregnálást) Alapvakolat felületének javítása A felület durva hibáinak javítása gipszeléssel Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleinek erősítése, élvédővel Felület simítása különböző glettanyaggal simítás Felületfinomítás kézi, gépi csiszolással Előkészített felület portalanítása, tisztítása Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen Tapétázás előkészítő munkálatainak elvégzése Makulatúrázás Ragasztó keverés, előkészítés Alapfelületet ellenőrzés, próbaragasztás Tapéta méretre vágása Tapétát ragasztása Tapétasimítás Szükség szerinti utómunka végzése Díszítést végzése Befejező munkálatok elvégzése Munkaterületet átadása Tapéta felújítása (tisztítás) 224

225 A Szobafestő megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A részszakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szobafestő feladata lakóépületek, közintézmények, felépítmények falfelületeinek festése, tapétázása. Ismernie kell a falfelületek vizsgálatát, előkészítését, előkezelését, bevonatrendszerek felépítését, tapéták fajtáit, és azok felhelyezésére vonatkozó utasításokat. A részszakképesítés rendelkező képes: - tervdokumentációról, vagy helyszínen felmérést készíteni - felületdiagnosztikát végezni - felületvizsgálatot, feltárást végezni, kül- és beltérben - meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálni, kül- és beltérben, az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálni, szakmai javaslatot adni a felújítandó felület minősítéséről - anyagmennyiséget számolni tervrajzról, és helyszínen - vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezelni - felvonulni a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel - nem festendő felületeket megóvni (takarást, maszkolást végezni) - alapvakolat felületét javítani kül- és beltérben - sarok, nyílászárók káváinak, sarokkiképzéseinek kialakítását javítani (élvédő) - különböző glettanyaggal simítani a felületet kül- és beltérben - építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítani - kézi, gépi csiszolással finomítani a felületet - választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végezni - mészfestést készíteni új vagy régi felületre kül- és beltérben, fehér, és színes kivitelbe - homlokzat színezését megtervezni, elkészíteni különböző vékonyvakolattal, szilikát festékkel - fröcskölést, durva színfröcskölést készíteni - határoló, díszítő vonalozást, sablonálást készíteni - tapétázást, díszítést készíteni - mintanyomó hengerezést készíteni - egyszerű díszítőelemeket helyezni fel kül- és beltérben - egyszerű faerezet utánzatot festeni - betartani a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat - elvégezni a szükséges utómunkálatokat (szerszám-, eszköztakarítás, munkaterület takarítása, anyagtárolás, hulladékkezelés) - munkaterületet átadni 225

226 SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4.1. A részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító megnevezése száma Építőipari közös tevékenység Szobafestő, díszítő munkák Tapétázási munkák VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komple szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A B C A részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Építőipari közös tevékenység írásbeli Szobafestő, díszítő munkák szóbeli, gyakorlati Tapétázási munkák szóbeli, gyakorlati 1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Adott technológiával falfelület festése, díszítése tapétázása. A vizsgafeladat ismertetése: Előre előkészített felületen a bevonatrendszer fedő rétegének felhordása, díszítése, tapétázása (festhető tapéta alkalmazása). A vizsgafeladat időtartama: 300 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat időtartama: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: 226

227 Szobafestő szakmai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: Időterv és szakmai számítás készítése tervrajz alapján, technológiai sorrend, színelmélet, szakszerű anyag, és szerszámhasználat, és munkavédelem. A vizsgafeladat időtartama: 50 perc (felkészülési idő: 30 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A gyakorlati feladatokat a vizsgaszervező helyileg állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. A helyi sajátosságoknak megfelelően a vizsgabizottság dönthet a fent felsorolt feladatok összevonásáról, az előírt vizsgaidőket módosíthatja a konkrét feladat függvényében. Az előkészítésben, a felületképzésben, a díszítésben bármilyen segédeszköz megengedett. A vizsgázó hozza magával a szükséges eszközöket, szerszámokat. A vizsgát megelőzően a felületeket a vizsgázó előkészíti, előkezeli. Az előkészítés, előkezelés nem a vizsgaidő része, a vizsgahelyszín függvényében az előkészítés időtartamát a vizsgabizottság határozza meg, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, műszerek Kéziszerszámok Díszítő szerszámok Festőipari tapétázási gépek Segédeszközök Mérőeszközök Állvány, létra Műszaki dokumentáció Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések Szelektív hulladéktárolók, veszélyes anyagtároló Megfelelő anyagtárolás, hulladéktárolás eszközei 227

228 10. Közismereti tantárgyak a szakképzési évfolyamokon évfolyam OSZTÁLYFŐNÖKI Óraszámok tantárgy neve évfolyam heti óraszám éves óraszám osztályfőnöki 1/ osztályfőnöki 2/ Témakörök ütemezése Témakörök ütemezése Szakaszok- évfolyamok Szakképző évfolyam 1/11-2/12. évfolyam Az emberi természet Felnőtt életünk szerepei Az osztályfőnöki óra terápiás jellege hangsúlyozott. A tanulók egyéni sajátosságaihoz, sérüléséhez, a speciális szükségleteihez igazított módszerek, tartalmak szolgálják a sikeres habilitációt. Az osztályfőnök a fentiek figyelembevételével bizonyos elvárásokat fogalmazhat meg, amelyeket viszonyítási alapként kezelhet a tanulók személyiségfejlődésének megítélésében. Célok: - A tanulók személyiségének alakulását nyomon követve szintetizálni a nevelési folyamatot, formálni a pozitív attitűdöket - Sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését - A reális énkép, a helyes önértékelés kialakítása, az érzelmi egyensúly kialakítása és ezekre támaszkodva a jó iránti fogékonyság megteremtése - A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével a szociabilitás, a testi-lelki harmónia lehetőségének megteremtése Feladatok: - Terápiás módszerek segítségével az önismeret fejlesztése, az önelfogadás kialakítása, az önfejlesztés erősítése - A szociális érzékenység légkörének biztosítása konkrét helyzetgyakorlatokon keresztül problémamegoldások gyakorlása - Felelősségtudat erősítése az érték védelmével kapcsolatban, a közvetlen környezet értékeinek felismertetése - A serdülőkori változásokról történő beszélgetési lehetőségek biztosítása - Pontos információk közvetítése az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről - Pályairányítás, reális életcélok megfogalmazásának segítése - Tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása a szakmákról 228

229 - Segítés az egyéni lehetőségek mérlegelésében az egyéni képességeknek ismeretében a reális életcélok tekintetében A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja: - Reális énkép, önismeret kialakítása - Szociális kapcsolatok fejlesztése - A reális jövő kép felismertetése - Szokások, normák megértetése, azok tudatos használatának erősítése a mindennapi élethelyzetekben - A családi, a baráti kapcsolatok értékeinek elfogadását, befogadását erősíteni - A testi-lelke egészség megóvása, szokásainak kialakítása - Konfliktuskezelés technikáknak megismertetése, terápiák alkalmazása - Helyes magatartás művelése, kötelesség, felelősség elfogadása - Kapcsolatrendszer erősítése magyarság-, nemzet-, csoporttudat A tanulók értékelésének szempontjai A konkrét, személyre szóló elvárásokhoz viszonyítás Egyéni adottságok figyelembe vétele Tantárgyi tartalmak, témakörök témakör Az emberi természet A felnőtt életünk szerepei tartalom Kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker, boldogság. Indulatok és érzelmek. Előítélet és nyitottság. Megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos önvédelem. A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv és ellenszenv. Felelősség önmagunkért és a családért. Erőfeszítések a család biztonsága megteremtéséhez. Mit tehetünk másokért, betegekért, idős családtagokért, szegényekért. Szociális érzékenység. Jogkövető magatartás. Szerepek értelmezése: a társ szerepe, házastársi, szülői, állampolgári szerepek. Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek - Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosításával segíteni a tanulók önismeretének elmélyítését, segíteni mások megértését - Normák és szabályok megismertetésével elmélyíteni a társadalomban való eligazodás képességét, a felelős döntés képességét - Helyzetgyakorlaton, példákon szemléltetve megérteni a felnőtt élet felelősségeit, szerepeit - Empátia képességének erősítése mások gondjaival, a közösség problémáival szemben Tevékenységek - Helyzetgyakorlatok, dramatikus játékok - Irodalmi részletek viták, beszélgetések 229

230 - Film megtekintése emberi konfliktusokról - Milyen felnőtt szeretnél lenni? szóban, írásban, rajzban megjelenítve A szakasz végén elvárható követelmények - Önmaga és lehetőségeinek pontos ismerete. Szerepekkel való azonosulás - Felelősségtudat önmaga és mások iránt. - Felkészülés a felnőtt élet szerepeire egyéni fejlettségének megfelelően. MATEMATIKA/SZAKSZÁMÍTÁS 1/11. évfolyam Célok: - Alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása - A szakmában biztonságot jelentő matematikai műveletek nyújtása Feladatok - A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése - A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, - A problémamegoldás fejlesztése - A problémahelyzetek önbizalommal való megközelítésének fejlesztése Tantárgy neve Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Matematika 1/ Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök - A szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek - A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, a rövid és hosszú távú emlékezet - A matematikai összefüggések - A matematikai nyelv alkalmazása - A szövegértő képesség, a matematikai adatkezelés - A problémamegoldó képesség - A vitakészség. az érvelés, a cáfolás, a bizonyítás - A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az ellenőrzési képesség - A gondolkodási műveletek: csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás, az analógia, az elvonatkoztatás, az általánosítás, a kritikai gondolkodáshoz a következtetés, az ítéletalkotás Témakör A tananyag tartalma 230

231 Műveletek egyjegyű osztóval Szöveges feladatok Geometriai mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Valószínűség, kombinatorika, Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal, osztása egész számmal Százalékszámítás Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése Szakmaorientált feladatvégzések A szakképzéshez kötődő statisztikai adatok, elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció) A tanulók értékelésének elvei - A tanulói munka folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása - A tanulók személyiségének alakulásának, egyéni képességeinek figyelembe vétele - Szöveges és szummatív értékelés alkalmazása - Dicséret, bíztatás módszereivel tanulói motíváció erősítése Év végi szintmérés: szöveges és szummatív értékelés Követelmény: - Ismerje és alkalmazza a halmazok összefüggéseit - Alkalmazza a logikai kifejezéseket - Ismeretének alkalmazása gyakorlati példákban - Sorozatok folytatása felismert szabály szerint egész és tört számokkal - Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben - Geometriai alapismeretek, a tanult mérések és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban - Pontos, tiszta szerkesztés 2/12. évfolyam Célok: - Alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása - A szakmában biztonságot jelentő matematikai ismeretek nyújtása 231

232 Feladatok - A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos erősítése - A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése - A problémamegoldás fejlesztése - A problémahelyzetekhez önbizalommal közelítés erősítése Óraszámok Tantárgy neve Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Matematika 2/ Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök - A szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek - A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, a rövid és hosszú távú figyelem - A matematikai összefüggések - A reláció szókincs, a matematikai nyelv használata - Szövegértő képesség, adatkezelés - Problémamegoldó képesség - Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás - Becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrző és értékelő képesség - Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, általánosítás, következtetés, ítéletalkotás Témakör Számtan, algebra Számfogalom Számköri ismeretek Műveletek egyjegyű osztóval Szöveges feladatok Geometriai mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Összefüggések, függvények, sorozatok A tananyag tartalma Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése Összeg-, különbség-, szorzatalakok Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, osztás szóban Írásban a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal és tizedes törtek osztása egész számmal Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a mindennapi élet gyakorlatához kapcsolódóan Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése Szakmaorientált feladatvégzések Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok egész és tört számmal Táblázat adatai közötti összefüggések felismerése, leírása Függvények jellemzése grafikonok alapján 232

233 Valószínűség, kombinatorika, A szakképzéshez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció) A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a fejlesztő szakaszban - Kísérletek végzése, a történés többszöri megfigyelése. A kimenet jóslása. Esemény szimbolikus jelekkel történő bejegyzése, nyitott mondatok készítése. - Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés cselekvéssorokhoz kapcsolva. Adatokra, folyamatokra való emlékezés jegyzetek, szimbolikus rajzok segítségével. A szöveges feladatokban megjelenő problémára való emlékezés, emlékezést segítő ábrák készítése. - Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: ismeretek rendezése,fogalmi gondolkodás megalapozása. Egyszerűbb kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Okok keresése, egyenlőségek megoldása következtetéssel. - Fogalmak viszonyának rendezése alá- és fölérendeléssel. Rendszerezést segítő eszközök megismerése. - A tanulás eszközeinek tervszerű használata. Tanári, tanulói segítség adekvát kérése, célszerű használata. - Tanult algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása műveleti szinten. - Összetett műveletekben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása a tanult algoritmusok mentén. Az eredmény ellenőrzése. - A gondolkodás fejlesztését, a megjegyzés technikáit segítő módszerek megtalálása. Alkalmazása: események megjelenítése gráfokkal és ábrákkal. Alakzatok reprodukálása kiegészítéssel. Elemek sorozatba rendezése. Fogalmak alkotása segítséggel. - A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek fejlesztése, szokások kialakítása. A szakasz végére elvárható követelmények - Matematika nyelvének használata a gondolkodási műveletek végzésekor - Biztos szám- és műveletfogalma legyen az adott számkörben. - Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervek készíteni, több megoldást keresni. - Tudjon összehasonlítani racionális számokat - Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztásánál - Használja a logikai kifejezéseket - Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját - Legyen képes adott szabályú táblázatot kiegészíteni, adatokat ábrázolni koordinátarendszerben. Tudjon grafikont készíteni leolvasott adatok alapján. - Legyen képes megállapítani a valószínűség játékok és kísérletek kimenetelét. - Ismerje a fogalmakat. - Ismerje a síkidomok, testek tulajdonságait, alkotórészeit. - Tudjon területet, felszínt számítani, ismerje a terület mértékegységeit. - Tudjon szerkeszteni geometriai alakzatokat. - Tudjon síkidomot tükrözni, nagyítani. Követelmény - Ismeretek alkalmazása gyakorlati példákban ( szakmaorientáció) - Sorozatok folytatása felismert szabályok alapján egész és tört számokkal. 233

234 - Függvények jellemzése grafikonok alapján - Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban - Valószínűségi játékok, kísérletek alapján események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése. - A gyakoriság és relatív gyakoriság fogalmának ismerete Óraszámok TESTNEVELÉS tantárgy neve évfolyam heti óraszám éves óraszám Testnevelés 1/ Testnevelés 2/ /11.-2/12.évfolyam Célok: - Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékenységformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik. - A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése. Feladatok: - Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos mozgás kivitelezés létrehozása - Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására - A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása - Megfelelő teherbíró képesség kialakítása - A higiéniai szokások erősítése - Sportolási élmények nyújtása - Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése - A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása - Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai Általános fizikai és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fejlettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az önszabályozó képességek A munkavégzéshez szükséges képességek és teherbíró képesség fejlesztése, önelfogadás képességének fejlesztése Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének erősítése Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a másik elfogadása, egymás segítése A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség, a tanulók aktív részvételére alapozás. 234

235 Jellemzői: - Elemző - Pozitívumokat kiemelő - Hiányokat feltáró, fejlesztő - Reális elvárásokat tisztázó Figyelembe vesz: - Az életkori sajátosságokat - A z általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések alapján az egyéni fejlődés mértékét Értékelendő területek: - Együttműködés a habilitációs munka folyamán - Aktivitás - Az elsajátítottak önálló alkalmazására törekvés - A tanuló önálló mozgáskezdeményezése Az értékelés szempontjai: A tanuló önmagához mért fejlődése Az értékelés módja: - Szóbeli folyamatos visszajelzés, a tanórák végén összefoglaló elemzés és értékelés - Írásbeli szöveges minősítés, amely a habilitációs célokhoz viszonyítva történik 235

236 Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör A tananyag tartalma Rendgyakorlatok Gimnasztika Atlétika Torna Testnevelési sportjátékok Természetben űzhető sportok Könnyített testnevelés Úszás (lehetőség szerint) Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre, pontos, tudatos végrehajtással Menetelések, ellenvonulások Pontos, tudatos végrehajtással Menetelések, ellenvonulások Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal Domináljon a nagy izomcsoportok célirányos bemelegítése Előkészítő szabad-, társas- és szergyakorlatok: statikus, dinamikus, táncos elemek beépítésével Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás Rajtgyakorlatok: indulás különböző kiindulási testhelyzetből Álló- és térdelőrajt: vezényszavak alkalmazása Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő, vagy guruló technikával Dobások: távolba és célra, különböző méretű és súlyú labdával, helyből, nekifutásból, egy és két kézzel. 2 kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus és dinamikus elemek folyamatos váltogatása. Önálló gyakorlat összeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Támaszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás Függésgyakorlatok: gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolatok Labdaügyességet fejlesztő feladatok Labdavezetés kézzel, lábbal, védekező játékosok között Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szemben. Egy- egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjátékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása csapatjátékban, sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosár-,röplabda, labdarúgás) A helyi lehetőségek szerint választhatóak a sportágak, sporteszközök Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok Szárazföldi gyakorlatok. Célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell és gyorsúszás helyes légvétellel, kar- és lábtechnikával. Vízből mentés elemi szabályai. Versenyszerű úszás. Vízi játékok. 236

237 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok - Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása - Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében - A teljesítőképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban - A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése - Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére - A szertornához szükséges izomerő fejlesztése - A már ismert labdás sportjátékok technikai elemeinek alkalmazása, versenyhelyzetekben is - Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása - Az önismeret, önelfogadás megerősítése - Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként - A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése Általános képességek fejlesztése - Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés - Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása - Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros - A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentráló képesség növelése - Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás - A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás - Erkölcsi értékek, normák kiépítése - Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, együttérzés - Önismeret, önértékezés formálása - Esztétikai érzék fejlesztése A szakasz végén elvárható követelmények - A tanuló tudjon 8-10 gyakorlattal bemelegíteni - Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani - Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására - Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket - Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni - Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket - Törekedjen a maimális biztonságra a mozgások végrehajtása során - Legyen képes zene és mozgás összehangolására - Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait - Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást - Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat 237

238 ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 1/11.-2/12. ÉVFOLYAM Cél: - A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása - Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása - Élettervezés elősegítése Feladatok: - Szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése - Tanulási képességek fejlesztése - Korszerű kommunikációs alapismeretek nyújtása - Szakmai tananyag eredményes feldolgozásának elősegítése - Kapcsolatteremtő, közlő és informáló képesség fejlesztése, a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek használatával - A társadalmi beilleszkedéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése, a kulturált magatartás, beállítódás megerősítése Fejlesztési követelmények: - Közéleti kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli, és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása - Kooperativ képesség, önkontroll fejlesztése - Kulturált vitakészség fejlesztése - Hivatalos nyomtatványok kitöltése Óraszámok tantárgy neve évfolyam heti óraszám éves óraszám Anyanyelv és 1/ kommunikáció Anyanyelv és kommunikáció 2/ Tananyagelemek 1/11. évfolyam A kommunikációról általában A kommunikáció fő tényezői A kommunikáció célja Kommuniációs képességek Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása Mindennapi spontán képességek A kapcsolatteremtés képessége szóban - Megszólítás 6 óra 10 óra 238

239 - Köszönés Kapcsolatteremtés írásban, szöveg megfelelő értelmezése, reagálás A szándéknyilvánítás képessége A szándéknyilvánítás képessége - Jókívánság - Segítségkérés - Felajánlás Szándéknyilvánítás írásban, szövegalkotás - Tudósítás - Üzenetátadás A szóbeli kifejezés képessége - Tetszés, öröm, bánat Az írásbeli kifejezőképesség, szövegértés, szövegalkotás Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása A nem nyelvi kommunikáció Gesztus, mimika Testtartás, térköz Szituációs játék Rendszerezés Kommunikáció tömegkommunikáció Tömegkommunikációs eszközök funkciója Médiák Összefoglalás Felmérés Tömegkommunikációs műfajok A hír felismerése, értelmezése Hirdetés, apróhirdetés felismerése, összeállítása Szituációs játék A reklám értelmezése Az interjú célja, kritériumai Állásinterjú (szituációs játék) Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása Álláskeresés önéletrajz segítésével Éves munka értékelése Tanultak játékos próbája 4 óra 4 óra 12 óra Továbbhaladás feltétele az 1/11. évfolyamról Tudjon eligazodni a mindennapok kommunikációs helyzeteiben, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat Megfelelően alkalmazza a kulturált nyelvi eszközöket Törekedjen a kooperációra, rendelkezzen kellő önkontrollal Vita során tudjon kellő megalapozottsággal érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani 239

240 Legyen képes a nem verbális kommunikáció alapelemeinek megfelelő használatára eltérő helyzetekben Tudjon önéletrajzot írni, hivatalos nyomtatványokat kitölteni Legyen képes álláshirdetéseket kellően értelmezni Legyen képes a kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás megértésére, a megfelelő reagálásra Legyen képes olvasott köznyelvi szöveg, valamint köznyelvi hallás utáni megértésére 1/12. évfolyam A kommunikáció 6 óra A kommunikáció fő tényezői A kommunikáció célja Kommuniációs képességek Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása Mindennapi spontán képességek 10 óra A kapcsolatteremtés képessége szóban - Megszólítás - Köszönés Kapcsolatteremtés írásban, szöveg megfelelő értelmezése, reagálás A szándéknyilvánítás képessége A szándéknyilvánítás képessége - Jókívánság - Segítségkérés - Felajánlás Szándéknyilvánítás írásban, szövegalkotás - Tudósítás - Üzenetátadás A szóbeli kifejezés képessége - Tetszés, öröm, bánat Az írásbeli kifejezőképesség, szövegértés, szövegalkotás Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása A nem nyelvi kommunikáció Gesztus, mimika Testtartás, térköz Szituációs játék Rendszerezés Kommunikáció tömegkommunikáció Tömegkommunikációs eszközök funkciója Médiák Összefoglalás Felmérés 4 óra 4 óra 240

241 Tömegkommunikációs műfajok A hír felismerése, értelmezése Hirdetés, apróhirdetés felismerése, összeállítása Szituációs játék A reklám értelmezése Az interjú célja, kritériumai Állásinterjú (szituációs játék) Összefoglalás Felmérés Típushibák javítása Álláskeresés önéletrajz segítésével Éves munka értékelése Tanultak játékos próbája 8 óra Elvárható követelmények a 2/12. évfolyam végére: Legyen képes tudatosan hatékonyan alkalmazni az előző évfolyamon elvártakat Legyen képes a kulturált kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás, tájékoztatás alapelemeinek használatára szóban és írásban Legyen képes a fentiek befogadására Képes legyen kulturált magatartást, viselkedést tanúsítani eltérő szituációkban, ehhez megfelelő viseletet válasszon Ismerje a nem nyelvi kommunikációs képességek hatását, jelentőségét Legyenek megalapozott szövegértési ismeretei, képes legyen rövid szöveg alkotására szóban és írásban Legyen képes olvasott, valamint hallott szakmai szöveg megértésére Értékelés módja - Szóbeli értékelés szituációs játékok esetében - Szóbeli felelet havi rendszerességgel - Írásos felelet - Témazáró dolgozat évfolyam TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA Célok és feladatok A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. 241

242 Fejlesztési követelmények A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése. Belépő tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Témakörök Együttéléstan Tantárgyi tartalom Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései. Az állam A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció Gazdasági alapfogalmak Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon. Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz munkavállalás, vállalkozás.. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség. A társadalom élete Egység és sokféleség a modern társadalmakban Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok A társadalmi helyzet változásai.. Életmód, életszínvonal. Társadalmi önazonosságunk összetevői. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. 242

243 Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek. A technológiaigazdasági haladás és a bioszféra válság. Növekedés és fejlődés. A jólét ára. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei. Etika Az emberi természet Etikai alapfogalmak Az etika megalapozása Az erkölcsi cselekedet dimenziói A jellem és az erények Korunk erkölcsi kérdései Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra.a hagyomány értelme. A másik szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban. A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán. Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. Erkölcsi érzék. Önnevelés.A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. 243

244 A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Hódmezővásárhely, augusztus 18. Megyesi Istvánné intézményvezető 244