A Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium évi érettségi vizsgaszabályzata

Átírás

1 A Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium évi érettségi vizsgaszabályzata 1. A vizsgaszabályzat célja, hatálya Vizsgaszabályzatunk célja a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzat kiadásáról alapján az érettségi vizsga lebonyolítási rendjének szabályozása. Az érettségi vizsga lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 40/2002. (V.24.) OM rendelet rendelkezéseire. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett érettségi vizsgára vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézményben érettségi vizsgára jelentkező valamennyi tanulóra. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete, diákönkormányzata és szülői szervezete elfogadta. A vizsgaszabályzat hatályba lépése augusztus 24., érvényessége évi érettségi vizsga lebonyolítási idejére szól. 2. Az írásbeli érettségi vizsga szabályai o A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár az előzetes ülésrend alapján úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. o A vizsgaterembe íróeszközök, a megengedett segédeszközök, ennivaló és üdítőital vihető be, kizárólag átlátszó táskában, hogy a felügyelő tanár ellenőrizhesse. Az érettségi vizsgára mobil telefont vagy bármilyen elektronikus kapcsolattartásra alkalmas készüléket bevinni szigorúan tilos. o A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. o A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. o Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egyegy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. o Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgázónak, és melyek azok, melyekről az iskolának kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

2 o A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltűnteti a nevét, a vizsganap keltét, a vizsgatárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. o Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyosón a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel. o A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti. o Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár a vizsgázó jelenlétében ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. o A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja. o Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat megszámlálva elbírálásra átadja a szaktanárnak. o Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyosón lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót. o Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. o Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet. o Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet. o Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli. o Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

3 o Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti. o A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére. Június 5re kijavítva leadni 10ig a titkárságra. o Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni június 5én. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket az igazgató rendelkezése szerint meg kell téríteni (30 Ft). A megtekintésre a másolat készítésére egy munkanapot nyolc órát kell biztosítani június 5én (7:0015:00ig). A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig tizenhat óráig adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatukat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. o A sajátos nevelési igényű érettségiző részére írásbeli többletidő: 60 perc, valamint számítógépen szövegszerkesztővel ír. o Célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden időben elékülönülő összetevője esetében 25%kal megnövelhető. A célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható. A középszintű írásbeli érettségi vizsgán rendelkezésre álló idő, valamint szerezhető pontszámok tantárgyanként: Tantárgy Felhasználható idő Kapható max. pontszám Angol nyelv 180 perc 117 pont Biológia 120 perc 100 pont Földrajz 120 perc 100 pont Francia nyelv 180 perc 117 pont Informatika, angol nyelvű 180 perc 120 pont informatika Kémia 120 perc 100 pont Magyar nyelv és irodalom I. 60 perc 40 pont 240 perc II. 180 perc 60 pont Matematika I. 45 perc 30 pont 180 perc II. 135 perc 70 pont Német nyelv 180 perc 117 pont Testnevelés gyakorlati vizsga 50 perc (tiszta bemutatási idő) 100 pont

4 Történelem 180 perc 90 pont Fizika 120 perc 90 pont Média 180 perc 60 pont Rajz 180 perc 90 pont A középszintű írásbeli érettségi vizsgán használható segédeszközök: Tantárgy Vizsgázó biztosítja Intézmény biztosítja Angol nyelv Nyomtatott szótár (csak a IV. CD lejátszó a III. részhez részhez) Biológia Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Földrajz I. feladatlap megoldásához nem használható segédeszköz! II. feladatlap megoldásához használható: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó Francia nyelv Nyomtatott szótár (csak a IV. CD lejátszó a III. részhez részhez) Informatika, angol nyelvű informatika Kémia Vonalzó Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Számítógép a megfelelő szoftverekkel Magyar nyelv és irodalom 4 db helyesírási szótár Matematika Függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő Német nyelv Testnevelés gyakorlati vizsga Történelem 3. A szóbeli érettségi vizsga szabályai Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez) Személyi sportfelszerelés Középiskolai történelmi atlasz CD lejátszó a III. részhez A gyakorlati vizsgánál részletezett eszközök. 4 db helyesírási szótár

5 o A szóbeli vizsga beleértve a tételhúzást is reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. o A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. o A vizsgateremben íróeszközök, a megengedett segédeszközök vihető be. Az érettségi vizsgára mobiltelefon vagy bármilyen elektronikus kapcsolattartásra alkalmas készüléket bevinni szigorúan tilos. o A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni. o Minden vizsgázónak az idegen nyelv kivételével vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. o Egyegy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama ha e szabályzat másképp nem rendelkezik középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet. o A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. o A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre. o A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. o A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt. o Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10 %át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. o Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja. o Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre. o Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni. o Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tűntetni.

6 o Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. o Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát ha erre lehetőség van az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet. o Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. o A sajátos nevelési igényű érettségiző részére szóbeli többletidő: 20 perc. o A célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán rendelkezésre álló idő, valamint szerezhető pontszámok tantárgyanként: Tantárgy Felhasználható idő Kapható max. pontszám Angol nyelv 15 perc 33 pont Angol célnyelvi civilizáció 15 perc 50 pont A) feladat: 25 Biológia 15 perc 50 pont pont B) feladat: 25 pont Földrajz 15 perc 50 pont Francia nyelv 15 perc 33 pont Informatika, angol nyelvű informatika 15 perc 30 pont Kémia 15 perc 50 pont Magyar nyelv és irodalom 15 perc 50 pont Matematika 15 perc 50 pont Német nyelv 15 perc 33 pont Testnevelés 15 perc 50 pont Történelem 15 perc 60 pont A középszintű szóbeli érettségi vizsgán használható segédeszközök: Tantárgy Vizsgázó biztosítja Intézmény biztosítja Angol nyelv

7 Angol célnyelvi civilizáció Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár Biológia Állat és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök Földrajz Középiskolai földrajz atlasz Francia nyelv Informatika, angol nyelvű informatika Kémia Magyar nyelv és irodalom Matematika Függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő Nyomtatott és elektronikus források, internet kapcsolattal rendelkező számítógép Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete Német nyelv Testnevelés Történelem 4. Az érettségi vizsga értékelésének rendje Középiskolai történelmi atlasz o Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1150,

8 b) csak írásbeli vizsgából áll 1100, c) csak szóbeli vizsgából áll 150 pontskálán kell értékelni. o A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedes jegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján (3)(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. o Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80100% elérése esetén jeles (5), b) 6079% elérése esetén jó (4), c) 4059% elérése esetén közepes (3), d) 2039% elérése esetén elégséges (2), e) 019% elérése esetén elégtelen (1). o A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot. o Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak nem kell megismételni. o A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záró értekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészén nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát. o Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát. o Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani. o Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi vizsga követelményeit egy vizsgaidőszak alatt teljesíti a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél

9 a vizsgát megkezdte, abban az esetben pedig, ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidőszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte. A jelen vizsgaszabályzatban leírtak, valamint egyéb tudnivalók (tantárgyankénti követelmények, emelt szintű érettségi, stb.) bővebben olvashatóak az Oktatási Hivatal honlapján: Közoktatás menüpont Érettségi vizsgák: o Aktuális érettségi időszak: nyilvánosságra hozott anyagok szintenként, tantárgyanként, vizsgaidőpontok o Általános tájékoztatás o Kapcsolódó jogszabály, közlemények: 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet, 40/2002. (V.24.) OM rendelet (ebben tantárgyanként a részletes vizsgakövetelmények, a vizsga leírása) o Korábbi érettségi időszakok információi, feladatai és javításiértékelési útmutatói o Gyakran ismételt kérdések