1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja. 1.1 A vizsgaszabályzat célja

Átírás

1 Vizsgaszabályzat A Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó vizsgaszabályzata a - javítóvizsgák - különbözeti vizsgák - osztályozó vizsgák lebonyolítására.

2 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) - követelményeit, - részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú mellékletében közölt szabályozás olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja.

3 1. 3 Az írásbeli vizsga menete Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az számítógép használatát. Az író eszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. A sajátos nevelésű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, Lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 1.3 A szóbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. sz. mellékletének 3. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

4 A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. 1.4 A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: testnevelés informatika. A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 9. sz. mellékletének 4. fejezete részletesen ismerteti. 2. Tanulmányok alatti vizsgafajták

5 2.1 Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatok megállapításához vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot, a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, illetve ha a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30 %-át). A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a 11/1994 MKM rendelet 20. (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. külföldi tartózkodás, magántanulói státusz vagy egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; pl. felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de az osztályozóvizsga letételére kötelezték, tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tárgyból, illetve minden tantárgyból), más iskolából lépett át, és a továbbhaladás feltételeként az előzőekben nem tanult tantárgyakból az igazgató osztályozóvizsga letételére kötelezte. Osztályozó évente két vizsgaidőszakban tehető: decemberben és áprilisban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga konkrét időpontjait az igazgató határozza meg. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt négy héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam anyagából tehető osztályozóvizsga. Több évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet osztályozóvizsgára jelentkezni. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. Az osztályozóvizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga letétele előtt 4 héttel tájékoztatást kap. Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet az osztályozóvizsga letételére. Erre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Pl. ének-zene tantárgyból, amely nem része a helyi tantervnek. Az osztályozóvizsga napján a tanuló nem mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: 1. matematika írásbeli vizsga 2. testnevelés gyakorlati vizsga Az osztályozóvizsgák lebonyolítási rendje

6 Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, irodalomból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból kialakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására minimum 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot (póttételt) húzhat, további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán az előzetes figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltiltja, vizsgája elégtelen. Ha a tanuló nem jelenik meg, vagy indokolatlanul félbehagyja a vizsgát, akkor a vizsgát nem sikerültnek kell tekinteni. Az önhibán kívüli, indokolt meg nem jelenés vagy vizsgamegszakítás esetén módot kell adni a vizsga 8 napon belüli megismétlésére. A felsőbb évfolyam vizsgájára csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgáján eredményesen szerepelt. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára ingyenes. Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak a következő javítóvizsga időszakban javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapra és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetésnek a vizsgát követő maximum 2. napon meg kell történnie. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell: - kívánja-e a tantárgyat továbbra is tanulni, - be kíván-e járni adott tárgy óráira. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező lyukas órákon jogszerű tartózkodási helye a könyvtár vagy az első emeleti társalgó. Az iskola épületét ilyen esetben elhagyni nem lehet. Az osztályozóvizsga lehetőség a tanulmányi idő lerövidítésére, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozóvizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való felkészülés alól. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

7 A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0-19% - elégtelen 20-39% - elégséges 40-59% - közepes 60-79% - jó % - jeles Nem egész százalékos eredmények elérése estén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. 2.2 Különbözeti vizsga Azok ma tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, vagy a tantárgyon belül tartalmilag mást tanultak, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. Legfeljebb 3 tantárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, a különbözeti vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. 2.3 Javítóvizsga Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy osztályozóvizsgán, vagy a különbözeti vizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: A javítóvizsga helye az iskola, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megadott napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és szüleit levélben, hirdetmény kifüggesztésével, illetve az iskola honlapján való megjelentetéssel értesíti. A javítóvizsga követelményeit a szaktanár a vizsgára utalás időpontját követő egy héten belül ismerteti. A tanuló a kitűzött vizsga napján bizonyítványával megjelenik a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A javítóvizsgát az osztályozóvizsgára előírt módon kell lebonyolítani. A tanév végi elégtelen osztályzat miatti javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. A tanév végi elégtelen osztályzat miatti javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, az iskola igazgatója írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. Sopron, szeptember 1.