A Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolája Pedagógiai Program. Helyi tanterv

Átírás

1 A Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolája Pedagógiai Program Helyi tanterv

2 TARTALOMJEGYZÉK 1.Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése (EMMI 7.& ba) A választott kerettanterv feletti óraszám / EMMI 7. bb) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei /EMMI 7. bc) A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai /EMMI 7. bd) A mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27. (11) bekezdésében foglaltak szerint szervezzük /EMMI 7. be) A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetén a pedagógusválasztás szabályai /EMMI 7. bf) A választható érettségi tantárgyak megnevezése (EMMI 7. bg) A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes érettségi vizsgatárgyakból (EMMI 7. bh) A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja. a magatartás és szorgalom minősítésének elvei (EMMI 7. bi) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei (EMMI 7. bj) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges eszközök (EMMI 7. bl) Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek (EMMI 7. bm) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (EMMI 7. bn) A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek (EMMI 7. bo) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (EMMI 7. bp) Emelt szintű érettségire történő felkészítés (EMMI 7. bq)

3 1.Az intézmény helyi tanterve 1.1. A választott kerettanterv megnevezése (EMMI 7. ba) A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 8 sz. melléklete valamint e rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29.) EMMI rendelet 1mellékleteként javítva a 6/2014.(I.29.) EMMI rendelet1, illetve a 34/2014.(IV.29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint. / Szakiskolai/ A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6 sz. melléklete valamint e rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29.) EMMI rendelet 7melléklete, illetve a 34/2014.(IV.29.) EMMI rendelet 7. melléklete alapján /Szakközépiskolai/ A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 9 sz. melléklete valamint e rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29.) EMMI rendelet 2melléklete alapján /HÍD II. program 20 hónapos, A variáció A választott kerettanterv feletti óraszám / EMMI 7. bb) A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. 2

4 Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola 2013/14-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* (Ének-zene) 1 Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szakmai érettségi tantárgy Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret A félkövér betűstílussal jelölt óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére kerülnek kiosztásra. 3

5 Szakközépiskolában tanulók számára 1 óra néptánc, 1 óra katonai alapismeretek (alaki kiképzés), 3 óra testnevelés, a szociális gondozó szakképzést tanulók számára 2 óra néptánc és 3 óra testnevelés a többi szakiskolai osztályban lehetőség szerint 2 óra néptánc/katonai alapismeretek, 3 óra testnevelés. 2015/2016-os tanévben kifutó szakközépiskolai osztály óraszámai korábbi pedagógiai program alapján: Magyar 4 Idegen nyelvek 4 Matematika 3 Történelem és állampolgári ismeretek 3 Biológia 2 Informatika 2 Katonai alapismeretek 1 Testnevelés 4 Osztályfőnöki 1 Szakmai tantárgyak 11 Összes óra 35 A fenti felsorolás alapján a heti 5 testnevelés óra a következőképpen alakul: 4 óra testnevelés és 1 óra katonai alapismeretek. Fakultációban választható katonai alapismeretek (1 óra) és informatika (2 óra) 4

6 A közismereti képzés heti óraszámai a szakiskolában: Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar - Kommunikáció 2+1 óra 1 óra +1,5 Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1+1 óra +2 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra - Természetismeret 3 óra - - Testnevelés* 3 óra 3 óra 2 óra Osztályközösségépítő Program 1 óra 1 óra 1 óra Informatika +2 óra +1 óra +1 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra A szabadon felhasználható órakeretből 9. évfolyamon magyar kommunikáció bővült heti 1 órával, az informatika tantárgy tanítására heti 2 órát fordítunk a testnevelés órakeretből. Szakiskola 9. osztályában a gyakorlati óraszám meghaladja a 7 órát, így a gyakorlatok megszervezéséhez 2 napra van szükség, emiatt a mindennapos testnevelést a 3 elméleti napon tanítjuk évfolyamon a testnevelés óra keretéből heti 1-1 órát informatika, 1, illetve 2 órát matematika oktatásra fordítunk, 11. évfolyamon, a szabadon felhasználható órakeret 1,5 óráját a magyar kommunikáció kapja. 5

7 HÍD II. A variáció: 2 éves képzés: kimenet: alapfokú végzettség és rész-szakképesítés Évfolyam/ Tantárgyak heti 24 közismereti óra 2 éves - 1. év heti 17 közismereti óra 2 éves - 2. év Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) 4 3 Matematika 4 3 Társadalom és jelenkor-ismeret 3 2 Természetismeret 3 2 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 1 1 Testnevelés és sport* 2 2 (osztályközösség- Osztályfőnöki építő program) 1 1 Szabadon tervezhető órakeret: informatika +1 Informatika +1 Informatika Összesen Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei /EMMI 7. bc) A munkaközösség vezetők a szaktantárgyakat tanító pedagógusokkal egyeztetve az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározott időpontig a hivatalos tankönyvlista alapján és a korábbi gyakorlatban használt tankönyvek hasznosságának és használhatóságának mérlegelésével leadják a tankönyvigényt. Az iskola tankönyvfelelőse a jogszabályban meghatározott időpontig elkészíti az egész iskolára vonatkozó tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásának elvei: csak olyan tankönyvet választunk, amelyet a tanév során rendszeresen használunk. Fontos, hogy a tanulók számára a nyelvezete érthető, világos, legyen, 6

8 a tananyag tartalmak áttekinthetők legyenek, az ismeretszerzés egymásra épülő legyen, megfelelő gyakorló feladatokat, vagy használható munkafüzetet ajánljon. A szükséges tankönyvekből az iskolai könyvtárban rendelkezésre állnak azok a példányok, amelyeket ingyenes tankönyvként a rászoruló tanulók megkapnak, ill. tartós tankönyvként tartalékoljuk a következő évfolyamok számára. Erre folyamatosan figyelmet fordítunk. A szükséges tankönyvek, segédanyagok, kötelező olvasmányok valamint a könyvtár számítógépparkja elérhető a tanulók számára. Amennyire az oktatás szerkezetének változtatása lehetővé teszi, állandó tankönyveket használunk, hogy lehetővé tegyük a tankönyvkölcsönzés folytonosságát A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai /EMMI 7. bd) Az erkölcsi nevelés a köznevelés alapvető célja, így az iskolai közösségi élete, a tanári példamutatás segíti az olyan készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, tisztelet és tisztesség, a türelem, megértés elfogadás. Az iskolai közösség életében ezek a tanórákon, a tanműhelyi foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységek során alakíthatók, így ez minden pedagógus alapvető feladata. Egyes tantárgyak az előbb említetteket jellegükből adódóan súlypontozzák, de az egész iskolai életet át kell hatnia. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés a népi kultúra értékeinek, hagyományainak megismertetésével alakítható. A közösséghez tartozás, amely a család, a lakóhely és a szűkebb közösség kultúráját közvetíti, erősítheti a magyarsághoz való tartozást. A nemzeti eszmei és környezeti értékek közvetítése az egyes tantárgyak tananyagtartalmain keresztül átadható, a jeles történelmi személyiségek, a kultúra és tudomány kiemelkedő alakjainak értékteremtő tevékenysége megismerhető a tantárgyak széles választékában. Meghirdetjük a katonai alapismeretek oktatását, aminek elsődleges célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti hagyományok ápolása, az önfegyelem megszilárdítása a katonai ismeretek átadása mellett. Állampolgárságra, demokráciára nevelés a jogállamiság, a jog uralmára épülő közélet megismertetése összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ez annál is fontosabb, mert a demokrácia alatt tanulóink szabadság helyett a szabadosság fogalmát értik. Meg kell, hogy ismerjék, a szabadság egy veszélyes, ámde óriási ön kibontakoztató lehetőséget ígérő állapot, de csak felelősen, a másik ember jogát tiszteletben tartva gyakorolhatjuk. A tanórákon túl sokszor ütközőpont ez a tanulók társas viszonyaiban, ami esetenként az osztályfőnök, vagy ifjúságvédelmi felelős, esetleg igazgatóhelyettesek, igazgató közbelépését igényli. 7

9 Az állampolgárságra, demokráciára nevelés fontos eleme, hogy diákjainkkal rendszeresen részt veszünk a parlament által szervezett Parlamenti különórákon, illetve Demokráciajátékon. Az önismeret és a társas kultúra egymást nagyon kiegészítő fogalom. A helyes önértékelés, a képességek igaz feltérképezése segíti a tanulási folyamatot, a személyiség egészséges fejlődését. Az empátia, a másik emberrel való kölcsönös elfogadás teszi lehetővé azoknak a pedagógiai módszereknek az alkalmazását, amelyet kooperatív tanulásnak, csoportos tanulásnak, projektoktatásnak is nevezhetünk. A családi életre nevelés kiemelkedő jelentőségű a gyerekek számára. A biztos érzelmi, anyagi és kulturális háttér nélkül a gyermek talajvesztett, értékrendje instabil, viselkedése deviáns. A felelős párkapcsolat kialakítása megfelelő minta híján nehézségeket okozhat, ezért foglalkoznunk kell a pozitív családi minták közvetítésével, a megfelelő elvárások megteremtésével, a szexuális kultúra biológiai, érzelmi kérdéseivel. Az osztályfőnöki órákon az iskolai védőnő segíti ebben a tanulókat. Hangsúlyt fektetünk erre a biológia és a társadalomismeret órákon is. A testi és lelki egészségre nevelés még mindig annak ókori mondás aktualitását hirdeti, hogy az egészséges személyiség két sarkalatos pontja ennek az egysége. A helyes táplálkozás, a mozgás fontosságának hangsúlyozása mellett figyelmet kell fordítanunk a gyerekeket érő otthoni feszültségek stb. ellensúlyozására. Fontos a tanári felvilágosító munka, de ezt megerősítheti, az iskolai védőnő, az ifjúságvédelmi felelős, a rendőrség, a kulturális intézmények prevenciós foglalkozásai, amelyeket iskolánkban szívesen fogadunk, azzal a céllal, hogy tanulóinknak minél szélesebb körű tájékoztatást, segítséget nyújtsunk. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség. A felelősségvállalás ott kezdődik, hogy a tanuló tetteiért vállal felelősséget. Ezt sokszor a büntetéstől való félelmében nem teszi. A másik emberért vállalt felelősség először az elfogadást, bizalmat, szeretetet feltételezi. A tanár esetében ezután következhet a tanuló nevelése. A tanulók sokszor hárítják a másik ember iránti felelősségvállalást, sokszor önvédelemből vagy az ismeretek hiánya miatt. A segítő magatartás akkor hatékony, ha a tanuló megismeri az együttérzést, akkor lesz együttműködő, ha saját örömét is előfeltételezi a dologban. Mindenképpen lehetőséget kell adnunk rá, hogy kipróbálhassa önmagát. A közös vagy segítő jellegű személyes munka segíthet ebben. 8

10 Fenntarthatóság, környezettudatosság. A környezettudatosság nagyon egyszerűen értelmezhető az ismeret, szemléletmód és tett hármas egységével. Ez mindenkinek kötelessége a saját szakmáján keresztül megismerve, hiszen a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan a mi fizikai munkára felkészített tanulóinknál gyakorlati jelentőséggel bír. A tanműhelyi, szakmai gyakorlatok jó színterei egy probléma nem csak elvi, hanem gyakorlati megismerésének. Fontos, hogy tanulóink tisztában legyenek az általuk használt anyagoknak a környezetre gyakorolt hatásával. Tudják, melyek a környezetet károsító, csak megfelelően tárolható anyagok, azokat, hogyan kell kezelni, tárolni, elhasználódásuk esetén hova lehet elszállítani. Fontos, hogy rávezessük őket a környezettudatos vásárlási szokásokra, ki tudják választani azokat az élelmiszereket, melyek egészségesek, kevés adalék és egyéb anyagot tartalmaznak. Pályaorientáció. Iskolánk tanulói szakmát választanak, amikor iskolánkba jelentkeznek, beiratkoznak. Messzemenő tájékoztatást adunk számukra, hogy az elsajátított szakmájukban hol, milyen munkakörökben tudnak elhelyezkedni, vagy továbbtanulni. A munka világához már a tanműhelyi gyakorlati képzés során is közel kerülnek, bár az iskolai légkör némi védettséget nyújt. A tanulószerződéssel vállalkozónál dolgozó tanulók pedig már a felnőtt élettel szembesülnek. Iskolánk pedagógusai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy választott szakmájukat megtanulják és megszeressék a tanulók. Gazdasági és pénzügyi nevelés. A vállalkozási ismeretek tantárgy keretében megfelelő ismereteket szereznek tanulóink a gazdasági, pénzügyi világról, megismerik a döntések következményeit. Fontos a kisvállalkozások pénzügyi ismereteinek átadása mellett a családi költségvetés tervezéséről is beszélni a tanulóknak. Lényeges az adózási, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási ismeretek átadása is, hiszen ez a mindennapok problémája. Betekintést kapnak a tanulók a kisvállalkozások gazdasági működésébe, megtanulnak önéletrajzot, pályázatot írni, megismerik a munkaszerződések tartalmát, buktatóit. Médiatudatosságra nevelés. A valóság és virtualitás, a tudatformálás és egyéni, felelős gondolkodás azok a fogalmak, amelyeket meg kell ismerniük tanulóinknak, valamint a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját, és e különbségek jogi és etikai jelentőségét. Az informatika tantárgy, az osztályfőnöki órák tudnak ebben eligazodást nyújtani. 9

11 Pedagógiai feladatok évfolyamonként: A 9. évfolyamon mérhető fel, ill. tapasztalható a tanulók egyéni fejlődésbeli, felkészültségi különbözősége, amely pedagógiai feladatként a következőket rója a pedagógusokra tanított tantárgyukban: szintfelmérés, egyéni képességek felmérése, felzárkóztatás, megfelelő egyéni tanulási módszerek kialakítása az egyéni képességeknek megfelelően. A motiváció kialakítása vagy együttműködéssel való segítése a középiskola által követelt tanulásszervezési módok megalapozása. Az új iskola fegyelmi követelményeinek megismertetése, betartatása. Az órai munkavégzés alapvető követelményeinek elsajátíttatása, a figyelem, a koncentráció, a feladatok elvégzésére irányuló fejlesztés, az órákra való rendszeres felkészülés, a tanulók kötelességérzetének kialakítása. A gyakorlati szakmai tárgyak által a kézügyesség, mozgáskoordináció fejlesztése, az elméleti ismeretek tapasztalatok általi megerősítése. Az érzelmi intelligencia, empátia fejlesztése, a helyes magatartásformák kialakításával. A 10. évfolyamon, a 9. évfolyam pedagógiai feladatainak további érvényesítése. A motiváció kényes egyensúlyának állandó figyelése, mind a szakma szeretetére, mind a tantárgyak tudáselemeinek elsajátítására vonatkozóan. Ennek eszköze szükség szerint lehet: ösztönzés, jutalmazás, dicséret. A továbblépéshez szükséges képesség-együttesek fejlesztése, a tudástartalmak bővítése, az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciák további fejlesztése. A 9. évfolyamon már alkalmazott együttműködési készség további fejlesztése. A gyakorlati szakmai tárgyak ismeretanyagának szintetizálása, a tudástartalmak növelése által. A kreativitás fejlesztése a választott szakma követelményeinek megfelelően. Folyamatos feladatunk a személyiség erkölcsi arculatának további értelmi és érzelmi fejlesztése. A 11. évfolyamon a kompetenciák további fejlesztése. A szakiskolai tanulóknál a munkába álláshoz szükséges szakmai, elméleti ismeretek további bővítése, a munka világának közvetlen megismerése, az együttműködés-együttdolgozás további fejlesztése. A szakmai vizsgára való felkészülés segítése, a számonkérésre kerülő vizsgaanyag rendszerezésének segítése. Az önismeret további fejlesztése, a saját és más munkájának helyes megítélése. A 12. évfolyamon az érettségire való felkészítés során az ismeretek rendszerezése, a gyakorlati és elméleti feladatokkal való kiegyensúlyozott terhelés, az élet, a munka, a családi életvitelre való felkészítés. A felnőtté válás, munkába állás felelősségének az élethosszig való tanulás elvárásával való megfeleltetésre nevelés, jövőkép felvázolása, a munka világába való bekapcsolódás formai lehetőségeinek megismertetése. 10

12 1.5. A mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27. (11) bekezdésében foglaltak szerint szervezzük /EMMI 7. be) Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert mozgásszegény életmódhoz kényszeríthetik, amely a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánkban is bevezetésre került a mindennapos testnevelés, heti öt óra keretében. A köznevelési törvény adta lehetőség, hogy a heti öt órából heti két óra kiváltható iskolai sportkörben, egyéb sportszervezet és sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Ezt egészíti ki iskolánkban az óraterveknél feltüntetett lehetőség: Szakközépiskolában tanulók számára 1 óra néptánc, 1 óra katonai alapismeretek (alaki kiképzés), 3 óra testnevelés, a szociális gondozó szakképzést tanulók számára 2 óra néptánc és 3 óra testnevelés, a többi szakiskolai osztályban lehetőség szerint 2 óra néptánc/katonai alapismeretek, 3 óra testnevelés. Azoknak a tanulóknak, akiknek egészségi állapota a normál testnevelési óra látogatását kizárja, gyógytestnevelést, vagy testnevelési óra keretén belül könnyített testnevelést biztosítunk. A testnevelési csoportbesorolás az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján történik minden tanév szeptemberében. A gyógytestnevelést heti három órában tartjuk. Ebből minimum 2 óra úszás a városi uszodában valamint 1 óra tornatermi gyógytestnevelés (15/2013 (II.26) EMMI rendelet). Felmentéshez orvosi igazolás szükséges. Ettől csak bizonyos esetekben tekinthetünk el, de akkor is, ellenőrzőbe írt szülői felmentést kérünk. A felmentett tanulóknak is kötelező a testnevelési órán megjelenni. Szaktanári engedéllyel az óra ideje alatt a tornaterem előterében tartózkodhatnak, ám a kijelölt helyet nem hagyhatják el. Egészségügyi felmentés - szakorvosi vélemény és igazolás alapján az iskolaorvos besorolja a tanulót a megfelelő kategóriába: részleges felmentés (tanórán az ellenjavallt gyakorlatok elhagyásával aktív részvétel), mely esetén a testnevelés óra látogatása kötelező; 11

13 gyógytestnevelés besorolás esetén a helyi gyógytestnevelés órákon való részvétel a szaktanár irányítása mellett; teljes felmentés, mely esetén a testnevelés óra látogatása nem kötelező. Ha a tanuló nem hoz felszerelést a testnevelés órára és ezért nem vesz részt, a naplóba F betűvel jelöljük a hiányzásoknál, ez beleszámít a 30% -os hiányzásba, ami miatt lehet, hogy nem osztályozható minősítést kap A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetén a pedagógusválasztás szabályai /EMMI 7. bf) A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán fakultációt hirdetünk a választható érettségi tantárgyakból. Ezeket a 2.7. pont tartalmazza. A pedagógusválasztás lehetőségét az iskolai pedagógus állomány leterheltsége, a rendelkezésre álló szakos tanárok száma befolyásolja A választható érettségi tantárgyak megnevezése (EMMI 7. bg) A központi vizsgakövetelményekre épülő középszintű érettségire készítünk föl a helyi tanterv szerint magyar nyelv és irodalomból, történelemből, idegen nyelvekből, matematikából, valamint 2012/13-as tanévtől 9. évfolyamot kezdők számára a szakmacsoportra előírt szakirányú szakmai érettségi tantárgyból. A sikeres érettségi vizsga érdekében az iskola fakultációs lehetőséget hirdet meg a következő tantárgyakból: informatika, földrajz, biológia, fizika, kémia, katonai alapismeretek. Fakultációs órák azon két tantárgyból indulnak, melyekre a legtöbb tanuló jelentkezett. Adott tantárgyból minimum 8 fő jelentkezése esetén indítható fakultáció, heti 2 órában. Emellett érettségi vizsgát tehetnek tanulóink bármely tárgyból, melyet tanultak és annak a tantárgynak a pedagógiai programunk szerinti követelményeit teljesítették, és erről az év végi bizonyítványban osztályzatot kaptak. Ebben az esetben a tanuló kötelessége az önálló felkészülés. A jelölt kérheti a szaktanár iránymutatását (milyen tankönyvből készüljön, hol fér hozzá gyakorlófeladatokhoz az interneten, milyen szóbeli témakörök lesznek). A felkészüléshez az iskolai könyvtárban levő tankönyveket, számítógépeket a nyitvatartási időben bármikor használhatják a tanulók. 12

14 1.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei az egyes érettségi vizsgatárgyakból (EMMI 7. bh) A 40/2002. (V.24.) OM rendelet részletesen leírja az érettségi vizsga követelményeit A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja. a magatartás és szorgalom minősítésének elvei (EMMI 7. bi) Értékelés és minősítés A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló osztályozhatóságához minimum három osztályzat szülséges. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök- az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Évközbeni értékelés Értékelés = tanítási év közben a tanuló munkáját érdemjeggyel kell értékelni Érdemjegy = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának szorgalmának értékelése tanítási év közben, 1-5-ig számmal történik. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell! (ellenőrző könyv). Minősítés félévkor és tanév végén Minősítés = félévkor és tanév végén a tanuló teljesítményét osztályzattal kell minősíteni Osztályzat = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának szorgalmának minősítése félévkor és tanév végén 1-5-ig számmal történik. A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell! (félévi értesítő, év végi bizonyítvány). Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanuló magatartásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); A tanuló szorgalmának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 13

15 Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. Az iskolai írásbeli beszámoltatási módok: Röpdolgozat: az adott óra, vagy maximum az utolsó 3 óra anyagából lehet íratni, érintheti az osztály egy tanulóját vagy az egész osztályt. Nem kell bejelenteni előre, a tanulók egy jegyet kapnak rá..a tanár joga, hogy alkalomszerűen felajánlja a jegyeknek a naplóba, ill. az ellenőrzőbe való be- vagy be nem írását. Számonkérő dolgozat: 3-nál több óra tananyagát érinti, az osztály egy tanulója, vagy az egész osztály írja. Be kell jelenteni legalább 3 nappal előre. A tanulók egy jegyet kapnak rá. Témazáró dolgozat: egy vagy több témakör anyagából, az osztály egészét érinti, a dolgozat megírása előtt legalább egy héttel be kell jelenteni. A tanuló egy pirossal beírt érdemjegyet kap, amely egy jegynek számít, a tantárgy osztályzatának kiszámolásakor (félévi és év végi osztályzat) a kerekítés irányát eldönti. Témazáró dolgozatot azon tantárgyakból íratunk, amelyeknek helyi tanterve tartalmazza a témazáró dolgozatok szükségességét. A megírt dolgozatot két tanítási héten belül ki kell javítania a tanárnak, eredményét pedig a tanuló tudomására hozni. Amennyiben a dolgozat kijavítása a pedagógusnak felróható okból nem történt meg határidőn belül, a diák eldöntheti, kéri-e az érdemjegyet. Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál nem írathatunk többet. Ennek betartására a naplóba írja be a szaktanár az előre tervezett témazáró dolgozat időpontját a megfelelő tantárgyi rovatba. A kiosztott dolgozatokat a szaktanár visszaszedi és a tanév végéig (augusztus 31.) megőrzi a törvényileg előírt módon, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. 14

16 Az írásbeli számonkérés mellett alkalmazzuk a szóbeli számonkérést is. A szóbeli feleletre a tanulónak érdemjegyet adunk, de emellett szóban is értékeljük a teljesítményét. A szóbeli felelet lehetőleg önálló legyen, de a segítő kérdésekre adott helyes válaszokat maximálisan figyelembe kell venni az értékelésben. Az ezektől eltérő számonkérési módokat az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. Értékelés: munkánk során a célok és eredmények összevetésének következménye a pedagógiai értékelés. Fő formái: diagnosztikus, formatív, szummatív. Diagnosztikus: még a tanulási folyamat kezdetén végezzük, ahol a tanuló olyan tudáselemét tárjuk fel, ami szükséges az új ismeretek elsajátításához. Ez az értékelési mód elsősorban a tanulónak szükséges. Nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, mivel a tanuló előzetes ismereteit méri fel. Lehet írásbeli vagy szóbeli, de valamilyen cselekvés formájában is, tantárgytól függően. Formatív: végigkíséri a pedagógiai folyamatot, mert az új anyagrész feldolgozásában a tanárnak tudnia kell, hogy a tanulók ténylegesen mennyit értettek meg belőle Lehet minősíteni, de legyen meg a lehetőség a javításra, a hiányosságok pótlására, hiszen a tanulási hibák és hiányosságok feltárása a célja. Lehet írásbeli és szóbeli is. Rendszeresen méri a pedagógus a tanuló teljesítményét és osztályzattal értékeli azt. Ezzel a tanulót, a szülőt és a nevelőtestületet is tájékoztatja. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat megfigyeléssel, feleltetéssel, feladatlapos értékeléssel végzi a szaktanár. A lezáró-minősítő értékelést az egyes tanulási szakaszok végén alkalmazzuk. A minősítő értékelés során komplex képet kapunk arról, hogy egy tanulási periódus után milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tantárgyi követelményeknek. Legismertebb szummatív értékelési mód: az évközi osztályozás, a félévi értesítő, az év végi bizonyítvány, valamint az érettségi vizsga, szakmunkásvizsga. Az értékelés funkciója: egyben szelekciós, osztályozó funkciójú, amely megerősít, kontrollál, visszacsatol, motivál. Az iskolai gyakorlatunk és nevelési elveink szerint a tanulót dicsérő és elmarasztaló rendszer az osztályfőnök kezében van azzal, hogy a tanuló viselkedésbeli megnyilvánulásait a szaktanárok a napló egy erre a célra készített kiegészítő nyomtatványán vezetik, az órán tapasztalt esetleges fegyelmi, munkafegyelmi vétségeket dátum szerint beírják kézjegyükkel ellátva. Az osztályfőnök ezeket a bejegyzéseket figyelemmel kíséri, és megteszi a szükséges intézkedéseket, pl. elbeszélget a tanulóval, beírja a következő fegyelmi fokozatokat. Az 15

17 osztályfőnök mérlegeli, hogy a tanuló által elkövetett vétség milyen súlyú és hány bejegyzés (1-5) után adja a tanulónak a következő fegyelmi fokozatot, súlyos vétség esetén több fegyelmi fokozat is átléphető. A jutalmazások, elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: jókor, személyre szabottan, következetesen, a várható hatásait figyelembe véve a legmegfelelőbb eszközt alkalmazzuk. A tanulók a tantárgyi ismeretek elsajátításához írásbeli és szóbeli házi feladatot kaphatnak. Az írásbeli feladatok megoldása kötelező, tehát a tanár értékelheti, akár az osztály minden tanulójáét, akár néhányét. A szorgalmi feladatként kiadott otthoni írásbeli, szóbeli, vagy prezentációs feladatot, amennyiben a tanuló javára értékelhető, a tanár érdemjeggyel értékelheti. Az írásbeli munkák értékelése: 0-29% elégtelen 30-39% elégséges 40-69% közepes 70-89% jó % jeles A magatartás értékelésének elvei: Fontos a tanuló személyisége és a magatartását befolyásoló körülmények. Ez alapján: Példás: munkájával, ötleteivel a közösséget segíti, kulturált viselkedésével példát mutat. Jó: a rábízott feladatot elvégzi, de ő maga nem kezdeményez, viselkedése általában kifogástalan. Változó: a házirendben foglaltakat nem mindig tartja be, az órákat néha zavarja. Rossz: ha magatartásával rossz példát mutat, számos fegyelmi bejegyzése van. További szempontok a magatartás értékeléséhez: Éljünk a dicséret minél többszöri lehetőségével, a jutalmazásról is szülessenek bejegyzések. A pluszfeladatokat értékeljük, akár a negatívumok ellensúlya vagy negligálása árán is. Éljünk a méltányosság és mérlegelés lehetőségével. 16

18 A szorgalomjegyek megállapításának elvei: Példás: a tanórákra képességeihez képest maximálisan felkészül, aktívan részt vesz az órai munkában. Jó: az órákra készül, a rábízott feladatait megoldja, iskolai munkáját teljesíti. Változó: csak időnként végzi el munkáját, kötelességét csak többszöri figyelmeztetésre végzi el. Hanyag: képességeihez mérten alulteljesít, kötelességeit nem teljesíti, munkájában megbízhatatlan. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból legalább elégséges osztályzattal teljesítette vagy a szorgalmi időszakban, vagy osztályozó vizsgán, vagy különbözeti vizsga letételével vagy a javítóvizsgán. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, aki egy tantárgy követelményrendszerét neki felróható, vagy fel nem róható okból nem teljesítette. A problémás tanulók félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár által megállapított osztályzat, az osztályfőnök javaslata és az érdemjegyek átlaga alapján dönt a tanuló osztályozásáról, magasabb évfolyamba lépéséről. Az a tanuló, akit osztályozó, illetve javítóvizsga letételére kötelezett a tantestület, de a vizsgán számára felróható ok miatt nem jelenik meg, az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kap. Szakképző évfolyamok esetén a magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit (EMMI 7. bj) Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, magyar nyelvet, matematikát, és az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, az egyéni képességet figyelembe véve több időt kaphassanak a verbális- valamint a tanulók infokommunikációs képességének és tudásának fejlesztésére. A magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból a csoportbontást a szakközépiskolai osztályokban az érettségi vizsgára való eredményes felkészülés igénye is indokolja, informatikából pedig a szaktanterem adottságai sem teszik lehetővé 20 főnél nagyobb csoportok foglalkoztatását. 17

19 A szakmai gyakorlati foglalkozások csoportbeosztását a köznevelési törvényben szabályozottak szerint oldjuk meg. A csoportban levő tanulók száma maximum 12 fő. Sajátos tevékenységi formák az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások: Feladatuk: az iskola életének színesebbé tétele, a tehetséges tanulók képességeinek további fejlesztése, személyiségfejlesztés, kreativitásfejlesztés, bemutatkozási lehetőség biztosítása az iskola közössége előtt. Formái: drámaszakkör, stúdiós szakkör, néptánc szakkör, szalagavatós nyitótáncra szerveződő szakkör, kézműves szakkör A szakkörökbe tanév elején bármely tanuló jelentkezhet, részvételi díj nincs. A tanév közbeni csatlakozásnak elvi akadálya nincs, de a tanulónak számolnia kell az esetleges lemaradás pótlásával. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a versenyekre történő személyes felkészítést, különösen a szakmai versenyekre (pl. Szakma kiváló tanulója verseny) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges eszközök (EMMI 7. bl) Iskolánkban a NETFIT mérési módszert alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának mérésére, mivel méri az általános fizikai teherbíró képességüket, koordinációs képességüket, állóképességüket, erejüket és gyorsaságukat. A mérésben minden tanuló részt vesz. Nemre és korra tekintettel különböző szintek szerint értékeljük a végrehajtást. A mérést az EMMI adott tanévet szabályozó rendelete alapján bonyolítjuk le. A felmérések végrehajtása értékelése: A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg-index. Testzsír százalék 2. Aerob fittségi állóképességi profil: Állóképességi ingafutás 3. Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom, Törzsemelés, Ütemezett fekvőtámasz, Kézi szorítóerő, Helyből távolugrás 4. Hajlékonysági profil: Hajlékonyság A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. 18

20 1.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek (EMMI 7. bm) Környezeti nevelési program Elv: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Iskolánkban a környezeti nevelési program részben az egyes tantárgyakba, részben az osztályfőnöki órák anyagába beépítve jelenik meg. A tanórai foglalkozások mellett a tanórán kívüli foglalkozások, osztálykirándulások, múzeumlátogatások programjának összeállításakor is figyelembe vesszük ennek szempontjait. Az ide kapcsolódó témák feldolgozásánál törekszünk az élményközpontúságra, a gyakorlati hasznosságra. Évről-évre benevezünk Pápa város környezetvédelmi programjaiba. Diákjaink rendszeresen részt vesznek a városi vetélkedőkön (drogmegelőzés, víz világnapja) illetve a Föld napja alkalmából a városban szervezett takarítási napon. Többen bekapcsolódnak lakóhelyükön a Kihívás napja programjaiba. Az iskola környezeti nevelési programját színesebbé teszik az elsősök számára szervezett városnéző séták, szakmai üzemlátogatások. Az iskolai környezetvédelmi nevelésének területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is erősítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. Ez részben a szülői értekezletek egyik témája is. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok azt lássák, hogy az iskola takarítása, fenntartási munkái során környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket, anyagokat használunk. További feladatunk még a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése (pl. kiégett neoncsövek gyűjtése, stb), mint példamutatás és ennek fontosságának tudatosítása a tanulókban. Az ellenőrzést végző hivatalos szervek környezetvédelmi, egészségügyi vonatkozású véleményét kikérjük, és javaslataikra építeni kívánunk az iskolai külső- belső környezetének kialakításában. Iskolánk rendszeresen figyeli a pályázati lehetőségeket. Az iskola épületében büfé is működik. Az a célunk, hogy egyre több egészséges áru jelenjen meg a kínálatában. Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Iskolánk már 1990 óta foglalkozik tudatosan környezeti neveléssel. Az 1990-es években oktattuk az Ember- és környezete tantárgyat, amelynek legfőbb célkitűzése a diákok környezet- és természet szeretetének megszilárdítása, tudatos környezetóvó viselkedés kialakítása volt. Az óraszámcsökkenések miatt az ebben tanított tananyag nagy részét a természettudományi 19

21 tantárgyakba építettük be, illetve az osztályfőnöki órákon beszéljük meg. A szakmai tartalmak továbbadásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a biológia, kémia, földrajz és fizika tantárgyak tanításában szoros együttműködés alakuljon ki. A környezeti nevelés összetett, csak komplex módszerek segítségével közvetíthető. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Természetesen a magyar, történelem és társadalomismeret órákon is törekszünk arra, hogy tanulóink elsajátítsák a megfelelő környezettudatos magatartás alapjait. A szakmai- és környezetvédelem tantárgy szintén ezen ismeretek és a helyes magatartás megerősítését célozza. A szaktanárok a tanórákon a tananyaghoz mindig hozzárendelik a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kitérnek az adott technológiai eljárás környezeti következményeire, környezetbarát voltára vagy éppen a környezetszennyezés veszélyeire. A szakmai képzés során a munka- és környezetvédelem tantárgyak keretében a tanulók szakmájának környezeti problémáival kapcsolatos ismeretek átadása is megtörténik. Az osztályfőnöki témák között kiemelten kezeljük a hétköznapi élet környezeti vonatkozásait. Itt elsősorban az interaktív módszereket alkalmazzuk, de felhasználjuk a szemléltetés hagyományos, illetve audiovizuális lehetőségeit is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az elméleti alapok megszerzése mellett okosan, átgondoltan tudjanak véleményt formálni a lakóhelyi és a globális problémák tekintetében. Ehhez természetesen az is fontos, hogy oktatóink rendszeresen részt vegyenek különböző környezeti témájú előadásokon, olvassák az ezekkel kapcsolatos információkat, továbbképzésekre járjanak. Felhívjuk a tanulók figyelmét az ide kapcsolódó jeles napokra (Madarak és fák napja, Föld napja, Víz világnapja), több alkalommal végzünk kérdőíves felmérést és a tanulókkal együtt értékeljük is azokat. Mindehhez az iskolának rendelkeznie kell korszerű és alapvető oktatási eszközökkel. Folyamatosan kell pótolni az elhasznált eszközöket, vegyszereket, új, korszerűbb szemléltető eszközöket kell beszereznünk. Az iskolai könyvtár ilyen témájú frissítése is elengedhetetlen feladat. Tanulóinkat ösztönözni szeretnénk, hogy az ezzel kapcsolatos folyóiratokat minél gyakrabban olvassák, értelmezzék az ott szerzett ismereteiket. Órán kiselőadásban számolnak be a környezetvédelmi témákban olvasott cikkekről, a megszerzett ismereteikről, hiszen napjainkban az is nagyon fontos, hogy akár írásban, akár szóban képesek legyenek beszámolni végzett munkájukról. A híradóban, Tv-műsorokban hallott ilyen vonatkozású híreket, előadásokat megbeszéljük, elemezzük. A környezeti nevelési munka mérése, értékelése eltér az iskola egyéb területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a szakmai ismeretek mellett fontos egy viselkedési mód, egy erkölcsi magatartás, egy megfelelő értékrend elsajátítása is. Az 20

22 élethosszig való tanulás a pedagógus számára is nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a tanárok, a szülők és a gyerekek által kialakított kellemes környezetben folyik az oktatás, nevelés. Belső tereink hangulatosabbá válnának. Diákjaink és intézményünk minden dolgozója odafigyeljen az energia- és vízfelhasználásra, törekedjen a keletkező hulladék csökkentésére. Az érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozását alapvető célkitűzésnek tekintjük. A tantárgyi lehetőségek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A fiatalok osztályközösségi létének kereteit általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (EMMI 7. bn) Alapvető célunk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az iskolánk célul tűzte ki az esélyteremtést, ezért az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében nem tesz különbséget: a beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetel segítésében a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásban Az esélyegyenlőség megteremtését célzó feladatok: Figyelmet fordítunk a családok anyagi helyzetére, az iskola nem hoz olyan döntést, mely figyelmen kívül hagyja az ide járó tanulók, illetve szüleik anyagi helyzetét. Ilyen pénzügyi jellegű döntés a tankönyvek kiválasztása, a felszerelések megválasztása. Rászorulósági alapon ingyenes tankönyvellátást biztosítunk diákjaink számára. Figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét (osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős) Figyelemmel kísérjük a tanulók hiányzásait és megtesszük a megfelelő intézkedéseket. Jutalmazzuk a kiemelkedő tanulmányi munkát. Kollégiumi elhelyezést kezdeményezünk, ha a tanuló előmenetele érdekében szükséges. Mentálhigiénés, drog- és bűnmegelőzési programokat, előadások szervezünk. Ismertetőket, szóróanyagokat gyűjtünk, propagálunk. Szükség esetén családlátogatásra megyünk. 21

23 Az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében rendszeres munka-kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök. Hozzásegítjük a tanulókat a megfelelő ellátáshoz (pl. pszichológus) Feladatunk még: az SNI, HH és a HHH tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. A pedagógusok meglátása szerint mivel iskolánk kötelező felvételt biztosító intézmény a szakiskolai osztályokban nagyobb a HHH tanulók aránya, mint amit a statisztikai számok tükröznek. Az összetételükre vonatkozó adatok azt bizonyítják, hogy egyformán jelen vannak a szakiskolában és a szakközépiskolai képzésben. Számuk nő és tanulóink minden csoportját érinti. Az iskolai integrációban résztvevő diákokat a szülők kérvénye és a Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága szakvéleménye alapján felmentjük egyes tantárgyak értékelése alól. Ezek a tanulók az iskolában fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, amelyet az iskola által megbízott gyógypedagógus tart. Diákjaink az eddigi osztályaikban tanulhatnak társaikkal. Az integrált nevelés erősítése miatt megteremtettük a személyi és tárgyi feltételeket, figyelembe vettük a jegyzői határozatokat, szakértői véleményeket. Iskolánkban az integráció kezdetétől dolgozik iskolai gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus. Feladataik: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, megsegítése. Az iskolai integrációban résztvevő pedagógusok szakmai támogatása, irányítása. Tanácsadás a szülők részére. A fejlesztő foglalkozások hatására a pedagógussal együttműködő tanulók körében mérhető a motiváció és a tanulók nyelvi kommunikációs és együttműködési készségének fejlődése. Az integrált nevelés hatékonysága a bukások számának csökkenésében is megfigyelhető. pl. fejlesztő pedagógus beállítása, szaktanárok továbbképzésének támogatása, ami a továbbképzési tervben is megjelenik. Az integrált nevelés-oktatás hatékonyságának erősítése, ami a diákok tanulmányi eredményében megmutatkozik. A HH és HHH besorolású tanulók kilétéről csak a szülők önkéntes nyilatkozattétele útján szerezhetünk tudomást, de a pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, a családsegítők, jegyzők közreműködésével, ha látjuk a tanuló helyzetét, akkor lehetőségeinkhez mérten segítjük őket. Ilyen lehetőség pl. központi pályázat, Útravaló Ösztöndíjprogram, egyéni tantárgyi megsegítés, napi szintű kapcsolattartás, az életkörülményeire való odafigyelés. Iskolai lemorzsolódásuk családi okait nem tudjuk befolyásolni, ha a szülő nem együttműködő, vagy ha minimális igénye 22

24 sincs gyermeke taníttatására és ezt gyermekében is tudatosítja. A kollégiumi elhelyezés sem mindig hoz megoldást, hiszen némely tanuló napi szintű délutáni elfoglaltsággal próbál családja anyagi helyzetén javítani. Azon tanulók számára viszont hatékony segítséget nyújtunk, akik kérik, igénylik a támogatást, sőt családi hátterük is a szakma megszerzésére ösztönzi őket. Iskolánk szakképzési kínálata nem teszi lehetővé mozgássérült, látássérült stb. tanulók részére a képzést. Az iskola akadálymentesítése a bejáratnál, ill. a földszinten megoldott, így a mozgáskorlátozott szülő tudja a gyermeke ügyét intézni A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek (EMMI 7. bo) A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek az iskolai házirendben is megjelennek A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (EMMI 7. bp) A pedagógiai program megvalósításához szükséges, a tanítási órák keretében kötelezően meg nem valósítható programok a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves részei, fontos nevelési elvek megvalósításának színterei. Feladatai: projekt jellegű foglalkozások megvalósítása (pl. történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból). A művészeti, esztétikai nevelést segítő programformák szervezése (pl. műemlékek, kiállítások, színházi előadások megtekintése). A közösségépítés, az ismeretbővítés, a természeti szépségek és az épített környezet megismerésének egyik formája a tanulmányi kirándulás. Hagyományaink alapján osztálykeretben történik, vagy egy tematikus program keretében iskolai szinten. A kirándulásra egy tanítási nap igénybe vehető, a résztvevő tanulók számára rendes tanítási napként könyvelhető el, akik az osztályból nem vesznek részt a kiránduláson, azok számára órarend szerinti tanítás van. A tanulmányi kirándulás költsége a szülőket terheli, a kiránduláson való részvétel azonban nem kötelező. Ugyancsak ilyen elbírálás alá esik a tanulók színház-, vagy hozzá kapcsolódóan drámapedagógiai foglalkozás látogatása. Ezek jó alkalmat teremtenek arra, hogy a látottakat, hallottakat magyar nyelv és irodalom órán tematikusan feldolgozzák. A hazafias neveléshez kapcsolódik az iskolánkban töretlenül működő hagyomány, hogy nem csupán a kiemelt állami ünnepeken, hanem az egyéb történelmi eseményekhez kapcsolódó városi megemlékezéseken iskolánk tanulói szervezetten részt vesznek, olykor aktív szereplőként is, fellépést vállalva a műsorokban, ill. tiszteletük kifejezéseként a diákság nevében koszorúznak. 23

25 Közösségi szolgálat megszervezését a következő rendelet szabályozza: EMMI 133..(4) (5) (6). Az iskola vezetősége tárgyal a közösségi szolgálatot biztosító intézmények képviselőivel a tanulók elhelyezéséről és beosztásáról, illetve együttműködési szerződést köt, az osztályfőnök feladata pedig a közösségi szolgálati naplók ellenőrzése, és a végzett munka dokumentálása Emelt szintű érettségire történő felkészítés (EMMI 7. bq) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból emelt szinten is tehető érettségi vizsga. A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló választása szerint mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Iskolánk fakultációs lehetőséget az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre nem biztosít. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják. Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emeltszintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni. Igény esetén a tanulók az emelt szintű érettségi vizsgára saját döntésük alapján, egyénileg készülnek fel. 24

26 A Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolája Pedagógiai Program Helyi tanterv Szakközépiskolai helyi tanterv közismeret 25

27 TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV NÉMET NYELV ANGOL NYELV MATEMATIKA TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ETIKA BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ MŰVÉSZETEK: ÉNEK INFORMATIKA TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT ÓRAKERETÉBEN KATONAI ALAPISMERETEK OSZTÁLYFŐNÖKI KIFUTÓ RENDSZERBEN FAKULTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK: INFORMATIKA KATONAI ALAPISMERETEK

28 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6 sz. melléklete valamint e rendelet módosításáról szóló 23/2013.(III.29.) EMMI rendelet 7. melléklete alapján MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IRODALOM 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra + 1 óra a szabadon tervezhető órakeret terhére Éves óraszám: 108 Az órakeret felosztása: Új ismeretekre: 83+4 óra Összefoglalásra, ismétlésre: 6 óra Dolgozatírásra: 6 óra Fejlesztésre: 6 óra Év eleji felmérésre és bevezetésre 3 óra Összesen: 108 óra Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra óra Színház- és drámatörténet az antik színház és dráma 6 óra Világirodalom antik római irodalom 4 óra Világirodalom Biblia 10 óra 27