Pedagógiai Program 2013

Átírás

1 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: szeptember 1-től, augusztus 31-ig 1

2 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Zeneiskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai lapelvei, céljai, feladatai, eszközei,eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Zeneiskola helyi tanterve Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Óratervek klasszikus zene Óraterv jazz zene A tanulók értékelésének formái A Pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezések Záradékok:

3 Formailag márciusában teljesen átdolgozott Pedagógiai program. Hatályos szeptember 1. napjától, ezzel egyidejűleg a Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága 65/2010 és Ordacsehi Község Önkormányzatának 63/2010 határozatával elfogadott korábbi pedagógiai program hatályát veszti. A programátdolgozást meghatározó szabályozók évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek. nevelésének irányelve Nat /2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 229/2012. (VIII.28) Korm rendelet a NKT. végrehajtásáról NKT. 69, 83, A jelen szabályozók előírásai azokra a diákjainkra vonatkoznak felmenő rendszerben, akik 2013 szeptemberétől kezdik elsős illetve ötödikes tanulmányaikat. 1. Az iskola nevelési programja es tanévtől az intézményünk előminősített referencia intézményként működik. A minősítés után felhatalmazást kap arra, hogy az általa kidolgozott és elfogadott jó gyakorlatait más intézményeknek átadja. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapállásunk egy olyan iskola megteremtése, amely: biztosítja az alapkészségek elsajátítását, az általános műveltséget, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, biztosítja a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulást, pályaorientációt, célunk, hogy 4. osztály végére tanulóink eszközszinten használják az írást, az olvasást és a követelményben megfogalmazott matematikai ismereteket, 8. osztály végén minden tanuló képességeinek, eredményességének megfelelően reálisan válasszon középiskolát, ahol fejlesztheti tudását, amely kulturált viselkedésre, igényes munkavégzésre, becsületességre, szorgalomra, önkontrollra nevel, a nevelőmunka területén a tartós emberi értékek megismertetésére, a helyes erkölcsi normák kialakítására, a személyiség formálására törekszik. Ehhez a zeneiskolai tagozat, a 3

4 napközis foglalkozások, a diákönkormányzat, a szakkörök, a fakultációk, a csoportbontások, a vallásoktatás, a sportkörök jelentős segítséget nyújtanak, biztosítja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését a tanórán és tanórán kívüli tudatos tevékenységek szervezésével, fontosnak tartja, hogy a diákok elsajátítsák a hatékony, tevékenységre épülő tanulási módszereket, tudjanak együttműködve dolgozni, képesek legyenek önállóan felkészülni az órákra, a nemzeti kultúra és történelem eseményeinek és személyiségeinek megismertetését előtérbe helyezi, minél több szereplési lehetőséget biztosít a tanulók beszédkészségének fejlesztése, kommunikációs készségének emelése céljából, enyhíteni kívánja a szociális hátrányokat, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeket. Alapelveink arra a kérdésre adnak választ, hogy milyenek szeretnénk lenni. Az iskola munkájának alapelve a gyermekszeretet, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógia, a hagyományos közösségi érdekek védelme. Meg kell szilárdítanunk a mindennapi emberi együttélést biztosító értékeket, normákat, a hatékony és felelősségteljes cselekvés, az emberi öntudat és autonómia értékeit, meg kell erősíteni az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását segítő tényezőket. Az alapelvek az iskolai oktatás-nevelés hosszabb időszakra szóló értékkifejezői - Komplexitás elve: A törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. - Partnerség, együttműködés elve: A tanuló partneri szerepének figyelembevétele a nevelésben, oktatásban. A pedagógus segítő, tanácsadó partnere a tanulónak. Fontos, hogy a tanítás tanulás folyamatában minden résztvevő együttműködő legyen. - Differenciáltság elve: az oktatást, a nevelést a tanuló fejlettségéhez, fejlődési szintjéhez igazítjuk. - Egyenlő esélybiztosítás elve: Minden tanulónak joga van a képességei szerint tanulni. - Különböző közösségekhez tartozás elve: A tanuló egyaránt tagja egy szűk (család, osztály, iskola) illetve egy tág ( társadalom) közösségének. - Együttműködés elve - Motiváció elve: A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése. Fontos a sikerélmény biztosítása, hiszen ez erősíti meg a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. - Koncentráció elve: Építés a korábban illetve más tantárgyból megszervezett tudásra, a tantárgyak közötti kapcsolatok folyamatos teremtése. - Szemléletesség elve: a befogadást és elsajátítást előtérbe helyező módszertani eljárások, korszerű oktatástechnikai eszközök alkalmazása. - A tevékenységközpontúság elve: tanulói aktivitás fokozása tanórán és tanórán kívül. - A visszajelzés, pozitív megerősítés elve: Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről, a tanuló fejlődéséről. - A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés. Fontos, hogy az értékelés, az ellenőrzés, az osztályozás személyre szabott, rendszeres, motiváló és folyamatos legyen - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést 4

5 - A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. A felsorolt alapelveket a pedagógusok tudatosan figyelembe veszik a nevelés és oktatás terén. A pedagógiai folyamatokat átható értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszménye. Alapelvek szabályozzák: A helyes magyarságtudat értékrendjét: a hazafiság, a nemzeti identitás megtartását, a magyarságtudat eszményét, a magyar kultúra megismerését, védelmét és továbbfejlesztését, a toleranciát, az emberi méltóság tiszteletét A társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket: igényt a folyamatos és sokoldalú önművelésre; problémaérzékenységet, kreativitást, szellemi igényességet A társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket: tiszteletet a felnőttek, szülők, nagyszülő és egymás iránt; a családi hagyományok ápolását; a barátságot, a hűséget, az önzés leküzdését; a kultúráltságot a viselkedésben és a kommunikációban, a durvaság elutasítását, az udvariasságot, a segítőkészséget Az "én harmóniájára vonatkozó értékeket: az önismeretet, a felelősségvállalást; az alkalmazkodni tudást, együttműködést toleranciát, a szerénységet, a nyitottságot A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékeket: a tudás iránti vágy felkeltését, törekvést a megismerésre; az önművelés igényét; a szépség, az esztétikum iránti fogékonyságot, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet A munkával kapcsolatos értékeket: a szorgalmat, a kötelességtudatot, a rendszerességet; a munka ésszerű megszervezésének értékét; a környezet szeretetét és megóvását A biológiai lét értékeit: az élet tiszteletét, az egészség fontosságát, a szociális hátrányok enyhítését Céljainkat iskolánk pedagógusainak példamutatásával, céltudatos motiváltsággal, a szülői házzal együttműködve kívánjuk elérni Céljaink: az önállóságra, öntevékenységre, a műveltség megszerzésének igényére, a reális önismeret, önértékelés kialakítására, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására (céltudat, akarat, kitartás, igényesség) az együttműködési készség kialakítására nevelés. az alapvető kompetenciák kialakítása, az egészséges életmód igényének kialakítása, a természet szeretete és védelme, fokozott gyermekvédelmi tevékenység, a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása szülői együttműködéssel, együttműködés a szülőkkel a gyermekközösségek kialakítása, fejlesztése során, a tanulók felkészítése a családi életre, 5

6 a ránk bízott gyermek testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségének fejlesztése, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és törekvés azok betartására, a konstruktív konfliktuskezelési technikák elsajátítása, a gyermek, a szülő, a kolléga emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, fékezni kell az önzést, a durvaságot a viselkedésben, a kommunikációban, a közömbösséget, az igénytelenséget, a munkamorál esetleges romlását. prioritást kell adni, az alapvető kompetenciák fejlesztésének, az anyanyelvi nevelésnek, hiszen ez gondolkodásunk, érzelmi gazdagságunk nélkülözhetetlen feltétele, a tanulók személyiségének legbensőbb sajátja. Referencia intézményként, mint szolgáltatóként célunk, hogy minél több jó gyakorlatot adjunk át, mutassunk be. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. Feladataink: - Legfontosabb az oktató-nevelő munka, és ennek érdekében a tanítás-tanulás folyamatának irányítása. - A nevelőtestület felkészítése a kompetencia alapú oktatás folyamatos bevezetésére. A konstruktív pedagógia megismerése. A tanulók tevékenységére épülő tanítási-tanulási stratégiák, a kooperatív tanulási módszerek megismerése, alkalmazása. A tanulóhoz igazított tanítási- tanulási folyamat megvalósítása. Fejlesztésközpontú tanmenetek készítése. A tanulók érdekében végzett személyre szabott, fejlesztő értékelés, önértékelés szerepének növelése. Referencia intézményi szolgáltatás biztosítása az eljárásrendek alapján évente 2 alkalommal ingyenesen vagy költségtérítéses formában. 1-6 osztály: Az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítja a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Tanuljon meg a gyermek igazodni a kommunikációs helyzetekhez, alakuljon ki benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásrendszere. Az 1-6. évfolyam alapfeladata az alapvető kompetenciák, az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, az olvasás, a szövegértés, - szövegalkotás, az írás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a nyelvi képességek fejlesztése. A matematikai nevelés feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása. Az ismeretek koncentrikus és spirális bővülése segítse elő a matematika alapozását, a tanulók a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. A testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel ruházza fel a gyermekeket, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. 6

7 Legyen nyitott az esztétikai élmények befogadására, fejlesszük képi gondolkodását, gazdagítsuk ábrázolásbeli formakészletét. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítsák az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. 7-8 OSZTÁLY: A nevelés-oktatás második fejlesztő szakasza szervesen folytassa a bevezető, kezdő, alapozó szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek, képességek fejlesztését! Alkosson rendszert - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, szocializáltságú, kultúrájú gyermeket! Érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítse fel őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre, és a továbbtanulásra! Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosság-tudatot, tudatosítsa a nemzeti, nemzetiségi hagyományokat. Erősítse az Európához tartozás tudatát és egyetemes értelemben is neveljünk a más népek hagyományainak, életmódjának, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére! -Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelése, oktatása: A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, szükség esetén változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat! Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel! Eljárások, stratégiák, eszközök: -interaktív tanulásszervezés, -tapasztalati tanulás, -önálló tanulás, -indirekt tanulás szervezés. 7

8 Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, video, számítógép) által megszerezhető tudásnak, s a környezet (művelődési ház, múzeum, színház, stb.) közlő hatásainak. Iskolánk egyik nagy értéke, gazdag könyvállományú könyvtárunk, ahol internet elérés, és multimédiás tananyagok biztosítottak a tanulók számára. A szaktanárok tervezzék meg, és építsék be a tanítás-tanulás folyamatába a könyvtári órákat, tanévenként legalább két alkalommal. Eszköz és eljárásrendszer (nevelési eszköz-, eljárásrendszer, módszer): meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, példaadás, felvilágosítás, bírálat, önbírálat, önértékelés, csoportértékelés, mintaadás az önálló ismeretszerzéshez, feladat és gyakorlatmegoldáshoz, a megfogalmazott célok gyakorlati alkalmazása tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, a szűkebb és tágabb környezet értékrendjének tudatosítása, középpontban a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása áll. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése, a tanulók tevékenységére épülő tanítás. Fontos a sikerélmény biztosítása, hiszen ez erősíti meg a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Ez különösen a "nehezen haladók" esetében fontos. Minden tanuló külön személyiség, ezt tiszteletben tartva egyénre szabottan találjuk meg a legmegfelelőbb bánásmódot, differenciált fejlesztést biztosítunk. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulói aktív részvételt biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. A céljaink elérését legjobban a tapasztalatszerzésre, a megfigyelésre alapozzuk, tevékenységközpontúság jellemzi tanítási gyakorlatunkat. Alkalmazott módszerek, eljárások Innovatív pedagógiai módszertan bevezetése a Boglári Általános Iskolában című, TÁMOP projekt kapcsán alkalmazzuk a hatékony módszereket Kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek, egyéni-páros-csoportmunka szervezése. Differenciált rétegmunka: egyénre szabott differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban. Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása. Tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. Moduláris oktatás Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása. IKT alkalmazása, Internet-használat. Projektmódszer Tantárgytömbösítés Témahét A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH, SNI gyerekek/tanulók esetében. 8

9 A gyerekek/tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Az ön- és csoportértékelés, portfolió alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében. Problémaközpontú tanulás 1.) Tantárgy tömbösítés: 1. Célja: - a tananyag ne tagolódjon szét - a gyerek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon - különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt 2. Eredményelvárások: - építsen a tanulói aktivitásra, egyéni munka helyett az együttműködésre - tegye lehetővé az iskolai és az egyéni tanulás közvetlen összehangolását - adjon módot a gyerek számára, hogy egy-egy témát összefüggően lásson - legyen személyre szabott az értékelés - legyen a tanulók számára élményszerű a tananyag elsajátítása 3. Az intézményi megvalósítás keretei: a, tantárgyak: - fizika - kémia - biológia - földrajz b, tényleges megvalósítás: egymás utáni két napon 3+3 óra, 2009/2010-es tanévben a felsős szakrendszerű féléves órakeret 5%-a, 2010/2011-es tanévben 10%-a, majd ezt követően 2013/2014-es tanévig 15%- a. 2.) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása: Intézményi megvalósítás 2009/ /2014-es tanévig: A 7. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban a történelem és az etika tantárgyak tantárgyi bontás nélkül ember és társadalom néven kerülnek oktatásra, egy érdemjegyet kapnak a tanulók év végén a bizonyítványba, egy közös tanmenet alapján készülnek, és a műveltségterületre felhasználható heti óraszám megegyezik a benne foglalt tantárgyak heti óraszámának összegével. 3.) Témahét: Intézményi megvalósítás 2009/ /2014-es tanévig: Legalább 3, legfeljebb 5 egymást követő tanítási nap időtartamban, legalább egy tanulócsoportban egy meghatározott téma feldolgozása zajlik. A témahét alatt nem kötelező az órarend szerinti tanítás az érintett tanulócsoportban. 4.) 3 hetet meghaladó projekt: Intézményi megvalósítás 2009/ /2014-es tanévig: Legalább 16 egymást követő tanítási napon, legalább egy tanulócsoportban egy meghatározott téma feldolgozása zajlik. A 3 hetet meghaladó projekt időtartama alatt az órarend szerinti tanítás nem kötelező az érintett tanulócsoportban. A projekt a tanulók által készített produktumok elkészítésével záródik. 9

10 5. Moduláris oktatás: Intézményi megvalósítás 2009/ /2014-es tanévig: - matematika 1. évfolyam legalább egy tanulócsoportban, - matematika 2. évfolyam legalább egy tanulócsoportban, - szövegértés 6. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban, - angol nyelv 5. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban, - angol nyelv 8. évfolyamon legalább egy tanulócsoportban. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres, folyamatos. Különös gondot fordítunk, hogy értékelésünk fejlesztő hatású legyen. Munkánk szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják. Intézményünknél az oktatás feladatait elsősorban a kötelező órák maximális kihasználásával kell megoldani, s ehhez ad segítséget a többi terület. 6.) Az SNI-s tanulóink oktatásához- neveléséhez alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 7.)Referencia intézményi szolgáltatás eszközrendszere: - hospitálás - műhelymunka - bemutató óra - mentorálás A tanórán kívüli egyéb foglalkozások funkciói: - Van, amelyik a tehetséggondozást, a továbbtanulásra való felkészülést, az egészséges életmódra nevelést szolgálja. (szakkörök, második idegen nyelv, zeneoktatás, sportkörök, emeltszintű nyelvoktatás) - A többi az iskolai ünnepségek, műsorok, rendezvények színvonalas megtartása céljából szerveződik, valamint a tanulók sportolását, szórakozását szolgálja. (énekkar, irodalmi szakkör, anyanyelvi szakkör, sportszakkörök, tömegsport) A szakirodalom szerint az idegen nyelv eredményes tanulása feltételezi az anyanyelvi készségek megszilárdulását. Ugyanakkor a szülők korai kezdést igényelnek. A választható német, angol kötelezően a 4. évfolyamon lép be, de biztosítani kívánjuk a második idegen 10

11 nyelv tanulását is nem kötelező tanórai foglalkozáson 1-8. évfolyamon és 5. évfolyamtól emelt szintű német és angol nyelvoktatást vezettünk be. Célunk, hogy 8. osztály végén az emeltszintű nyelvoktatásban résztvevők sikeresen folytassák tanulmányaikat a középiskola emelt szintű osztályaiban. A kötelező testnevelési tanítási órák, valamint a különböző sportszakkörök és iskolai sportkör szervezésével egészséges, edzett ifjúságot kívánunk nevelni. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: A tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, adottságainak kibontakoztatása, egész személyiségének a fejlesztése hangsúlyos és széleskörű feladat, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. A tanulók megismerése, a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése - Évenkénti igényfelmérés: A napközi, a szakkörök, a zeneiskolai oktatás, a sportkörök tekintetében, - Pedagógiai szintfelmérés alapján vegyen részt felzárkóztató foglalkozáson, korrepetálásokon, - Érdeklődési körének, továbbtanulási szándékának megfelelően részt vehet az emelt színtű nyelvoktatásban. (Igényfelmérés után minimum 12 fő együttes jelentkezése esetén indul a csoport. A csoportba kerüléshez feltétel a jó tanulmányi eredmény és az idegen nyelvet tanító szaktanár javaslata.) - Legfeljebb két szakkör munkájában vegyen részt a tanuló/ha jelentkezett év végéig köteles járni/, - Képességeinek megfelelően vegyen részt zeneiskolai képzésben, - iskolai ünnepélyeken, városi rendezvényeken. -A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. Nemzeti kultúra és a történelem eseményeinek és személyiségeinek megismerése - Vegyen részt a diákönkormányzat munkájában, - Képviselje az osztályt a diákönkormányzati ülésen, - Ismerje a legfontosabb nemzeti ünnepek időpontját, - Tudja az eseményeket kapcsolni a történelmi személyiségekhez. (III. 15, VIII. 20, X. 23.), - Tudja a Himnuszt és a Szózatot énekelni, - Lehetőség szerint minden évfolyam vegyen részt színházi látogatáson/helyben Kaposváron, stb./, - osztálykiránduláson jusson el múzeumba - helyben - vidéken - életkorának megfelelően, Ünnepi műsorokon kulturáltan viselkedjen Társas kapcsolatok terén legyen: 11

12 - Érzelmeiben: elfogadó, szeretni tudó, másokat tisztelő, - Viselkedésben: nyitott, toleráns, őszinte, felelősségvállaló, - Kapcsolataiban: támogató, megértő, beleérző (az elítélő helyett!), - Közösségben: együttműködő, építő, társát tudja meghallgatni, KIEMELT CÉL: - Köszönjön a napszaknak megfelelően, - A társas kapcsolatok és az "én" harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása, - Mindezekhez katalizátor: a jó iskolai légkör, nevelők közötti-, nevelők-gyermekek, közötti jó kapcsolat, amely a tanítást a nevelés szintjére emeli. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai A MÁR MEGLÉVŐ JÓ HAGYOMÁNYOK FENNTARTÁSA MELLETT FELADATAINK: - egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakításának folytatása, - helyes tanulási szokások megismertetése - káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának elkerülése - egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők felismerésének, elkerülési módjainak ismertetése - sérült és fogyatékos társak iránti elfogadó segítőkész magatartás kialakítása - tudjanak helyes döntéseket hozni az egészséges életvitel kialakítására - megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módját - tanulók terhelésének egyenletesebbé tétele (órarend) AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS SZÍNTEREI: Tanórán: - a helyi tanterv tantárgyanként tartalmazza Testnevelés: Iskolánk testnevelési és sporttevékenységének céljai: - az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilizálását növelő, a biológiai érést, a tanulók egészséges testi fejlődését támogató, - az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő, - a sport és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, - szórakozást, örömszerzést, a versenyzési vágy kielégítését biztosító lehetőségek megteremtése, Ennek érdekében kiemelten kezeljük: - biomechanikailag helyes testtartás kialakítását, - a gerinc és izületvédelem szabályainak betartását, - az oktatási környezetben jelentkező egyenlőtlenségek mérséklését, - az életmódba beépülő testkultúra tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozását, 12

13 - erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítását a testnevelés és sport eszközeivel, - a tanulók felelősségének kialakítását saját testi fejlődésének érdekében. Alsó és felső tagozaton egyaránt biztosítjuk (NKT szerint) a mindennapos testnevelést. A kötelező testnevelés órákon felül sportkörök járulnak hozzá a mindennapos testedzés lehetőségéhez. - A tanulókat testnevelési foglalkozásokról szakorvosi vélemény alapján csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárának átadni. - A tanulók egy részét egészségügyi állapota miatt az iskolaorvos könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanulók részt vesznek az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos gyakorlatokat állapotukról függően nem végeznek. A testnevelők differenciált foglalkozásokkal biztosítják a megfelelő gyakorlatok végzését. - Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező! A testnevelést tanító tanítóknak, tanároknak kötelező elvégezni az előírt év eleji és az év végi teljesítmény-méréseket a - Hungarofit teszt alapján, ( 2.12-es pontban részletesen). - azokat feldolgozva átadni a felelős igazgatóhelyettesnek. Az eredmények feldolgozása után azokat fel kell használni a tanév munkájának megtervezéséhez. A testnevelést tanító pedagógusok felelőssége, hogy minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése: minden órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása. Tanórán kívüli lehetőségek: - Sportkör - Életmód nap, egészség-nap - felvilágosító programok - iskola egészségügyi szolgálat - családsegítő szolgálat - tömegsport akciók Iskolán kívüli tevékenységek lehetőségei: - BBSC szakosztályaival való együttműködés - családi sportnap évfolyamon igény és lehetőség szerint szervezzünk erdei iskolát - Szülőkkel egyeztetve, saját költségükön 1-2 napos tanulmányi kirándulást szervezünk AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETI RENDJE: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskolaorvosi, iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, 13

14 - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - egészségügyi felvilágosítás tartása, - a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenésről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy szervezzük meg, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A védőnő az iskolavezetéssel egyeztetett időpontban végzi a tisztaság ellenőrzésével kapcsolatos és más aktuális feladatokat. A TANÁRI MAGATARTÁSSAL, GONDOSSÁGGAL, AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK: - Gondoskodás az osztálytermek megfelelő rendszeres szellőztetéséről. - Az osztálytermi berendezések megfeleltetése az egészségügyi szempontoknak (asztalok, székek mértékének megfelelése a tanulók testmagasságának, megfelelő-e a világítás, számítógép(ek) elhelyezése). - Megfelelő ülésrend kialakítása, időszakonkénti váltással. - Megfelelő tájékozódás a tanulók tanulást befolyásoló egészségi állapotáról (pl. részképességi zavarokról). Figyelem arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A balesetet szenvedett embereken segítenünk kell. Ez felelősségteljes feladat, fel kell rá készülni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Egészségtan órán az elméleti tudás megszerzése. b) Osztályfőnöki órákon védőnők segítségével a gyakorlat elsajátítása. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő színterei. 14

15 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: a tanulók támogatása kölcsönös segítségnyújtással együttműködési képesség fejlesztése a közösségi cselekvések kialakításának segítése a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: hagyományőrző tevékenységek napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamokon napközi otthon, az 5-8. évfolyamokon tanulószoba működik. Feladatunk: A gyerekek véletlenszerűen kialakult csoportjaiból tervszerűen, folyamatos irányítással kezdetben eredményesen együttműködő csoportokat, majd összeforrott öntevékeny közösségeket formáljunk. A közösséggé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezők: - pozitív nevelő gyermek kapcsolat, - jó csoportlégkör megteremtése, - együttes pozitív élmények rendszeres biztosítása, - közös tevékenységek, - kiscsoportok együttműködésének megszervezése, - önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése, - megfelelő szervezettség rend, fegyelem, - közösség szabályainak megalkotása, - értékelési rendszer kialakítása, - hagyományok őrzése és továbbfejlesztése, - télapózás - az iskolai karácsonyi műsor megrendezése - év végi kirándulás - házirend betartása A tanórán kívüli közösségi nevelés tevékenységi formái: - kézműves tevékenység - kulturális tevékenység - játék, sportfoglalkozás - séták, kirándulások A napközi otthon nevelési területei: - önálló tanulásra nevelés - együttműködési képesség fejlesztése - feladatmegosztás - önértékelés fejlesztése - konfliktuskezelés - a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés 15

16 - egészséges életmódra nevelés: - étkezés - személyi higiénia - öltözködés és a mozgás szokásai diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosítunk. Az iskola működtetője által megállapított étkezési terítési díjakat az iskolában kell befizetni. Feladatok: - kulturált étkezés szokásainak a kialakítása: csendes, nyugodt étkezés, evőeszközök helyes használata, szalvéta használata, köszönés, önkiszolgálás tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató csoportok segítik. Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagjai az iskola tanulói. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Neve B.B.SULI SK. szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen biztosítják az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelményeknek megfelelően a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógiai szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézmény vezetője bíz meg 5 éves időtartamra. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórán fogadja a 16

17 diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnök feladata). Az Intézményi Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az Osztály Diákbizottság (ODB) képviselője: az osztálytitkár jár el A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.. jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel a csoporton belüli kapcsolatok erősítése a csoportban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése a cél. -A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 17

18 részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diák önkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatok: Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja) Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását 18

19 Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Elsődleges feladat, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeseket, amely igen sok, céltudatos, összetett pedagógiai ismeretet kíván a pedagógustól. A felismerést követő tehetséggondozás színtereinek jó működése is rendkívül fontos (órák differenciálása, csoportbontás, szakkörök, készülés a tanulmányi versenyekre) Szakköreink, a fakultáció és csoportbontás, nagyban hozzájárulnak a jó verseny- és felvételi eredményekhez. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontás a 4-8. évfolyamon, fakultációs lehetőség, tanulmányi-, és sportversenyre felkészítés, iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, és eszközeinek használata (könyvek, folyóiratok, internet, multimédiás oktató programok.) Az alapképzést kiegészítő foglalkozások: szakkörök (lehetőleg érdeklődés és igény szerint szerveződnek), fakultációk (második idegen nyelv), emelt szintű nyelvoktatás (német, angol) szakkörök: Hobbi szakkörök: Orientációs szakkörök: Fakultációk: német újságíró matematika angol rajz drámajáték énekkar "Ügyes kezek" sport informatika Ordacsehiben: Kézműves sport idegen nyelv számítástechnika A tehetség és képességfejlesztés módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon: 19

20 HEFOP nyertes intézményként a kompetencia alapú oktatást vezeti be, mely során a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást végzünk. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatónevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. a.) E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: - interaktív tanulásszervezés (kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták, munkacsoportok, páros munka, projekt módszer) Tapasztalati tanulás: (játékok, irányított vizualizálás, modellezés, szimulációs gyakorlatok) Önálló tanulás: (számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés) Indirekt tanulásszervezés: (problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó megbeszélések) - Kooperatív technikák alkalmazása, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, differenciálás homogén és heterogén csoportban. -A tanulók tanulási stílusának megismerése, ezekhez megfelelő módszerek alkalmazása évfolyamon az idegen nyelvet csoportbontásban oktatjuk. b.) A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti az intézmény: 1-8. évfolyamon, a gyenge képességű tanulók részképességeinek fejlesztésére egyéni fejlesztő foglalkozást szervezünk A jó képességű tanulók részére lehetővé válik az 1. évfolyamtól valamely idegen nyelv (német, angol) tanulása A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti 2-2 órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Célok: - A gyermek a többi tanulóval tudjon együtt haladni. - Önmagához képest fejlesszék és fejlődjön. - Képességeinek megfelelő pedagógiai eljárásban részesüljön. - A továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyagot sajátítsa el. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - Egészséges énkép és önbizalom kialakítása. - Kudarctűrő-képesség növelése. - Önállóságra nevelés. A tanulási nehézséggel küzdő tanulóink is normál tanterv szerint tanulnak. Minden tanulónál figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó 20

21 által megfogalmazott fejlesztési javaslatokat, ez alapján készülnek el az egyéni fejlesztési tervek. A fejlesztés területei Tanórán: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni és kiscsoportos fejlesztés tanórán és tanórán kívül - a kudarctól való félelem oldása Tanórán kívül: - logopédiai foglalkozás az arra rászorulóknak - korrepetálás biztosítása - napközis foglalkozáson lehetőség biztosítása a felzárkózásra - fejlesztő foglalkozások biztosítása Dokumentumok: - Tanulási Képesség Vizsgáló Bizottság, Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemény - Egyéni fejlesztési tervek - Egyéni fejlesztő naplók A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető (vagy organikus okra vissza nem vezethető) tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztése SNI A fejlesztés alapelvei - A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. - A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A fejlesztés kiemelt területei: Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Diszlexia: a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási zavar. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Az olvasás tanulása nehezített. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 21

22 A fejlesztés feladatai: - a testséma kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása, - a vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, Diszkalkulia a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd BTMN Feladat: Ki végzi? Ki a partner? 1.A probléma észlelése - Osztályfőnök, pedagógus - Fejlesztőped szülő. 2.Kapcsolatfelvétel: -szülőkkel, fejlesztő osztályfőnök szülő fejlesztő pedagógus 22

23 pedagógussa 3. Írásos anyag elkészítése, Felterjesztés, vizsgálatra 4. A szakvélemény javaslatai - alapján a tanuló egyéni fejlesztésben Ellátása: -integrált oktatás, nevelés fejlesztő pedagógus pedagógus, fejlesztő pedagógus -szülő, igazgató, fejlesztő ped osztályfőnök Szülő, igazgató, fejlesztő pedagógus -fejlesztő foglalkoztatás: - a fejlesztő foglalkozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerinti szervezéséért az intézmény vezetője a felelős - ezt a nevelési tanácsadó ellenőrzi - tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség Ordacsehiben az 1-4 évfolyamon a gyengébb képességű tanulók részképességeinek fejlesztésére egyéni fejlesztő foglalkozást szervezünk. Heti 2 órában logopédus segíti tanulóinkat kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozás keretében A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A nevelési folyamat fontos feladata a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók helyzetének figyelése, állandó segítése tanórán, tanórán kívül, személyes beszélgetés során tanácsadással, pozitív, követendő minták kiemelésével. Az óvodából kikerülő gyerekek helyzetének megismerése után, folyamatos tennivaló a segítés. Családlátogatáson, szülői értekezleten, fogadó órákon tanácsadás a szülőknek. Magatartási zavarok hátterének megismerése, problémák feltárása, orvoslása, prevenció - Szükség esetén pszichológus igénybevételét javasoljuk - együttműködés a Nevelési Tanácsadóval - együttműködés, folyamatos kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal - Tanfolyamok szervezése a pedagógusok, szülők részére (pszichológus, iskolaorvos, gyógypedagógus) - együttműködés az Ifjúságvédelmi felelőssel A TANULÓK MEGISMERÉSE: - Életkörülményeik és szociális kapcsolataik - Testi és egészségi állapotuk - Képességek és érdeklődés sajátosságai - A jellem sajátosságai SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS: 23

24 - A magatartási elvárások pontos megfogalmazása, egyeztetése a tanulóval, a szülői házzal - cselekvés, tapasztalás - példakövetés - szokások kialakítása tudatosítás - meggyőzés Olyan tevékenységi formákat kell kínálnunk a gyerekeknek, amely az egész személyiséget fejleszti. Segítünk abban, hogy egészséges önbizalom alakuljon ki bennük, reális önértékelésre legyenek képesek. Pozitív megerősítéssel és konfliktuskezelési technikák elsajátításával segítjük a tanulók beilleszkedését és az iskolai normáknak megfelelő viselkedés kialakítását és fenntartását Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem sokrétű tevékenység; számtalan területen preventív, megelőző szerepű, de kiterjed azoknak az egészségügyi, jogi, szociális, pszichológiai és pedagógiai tennivalóknak ellátására is, amelyek a gyermek eltartását, gondozását, nevelését, érdekvédelmét, a veszélyeztető körülmények felszámolását szolgálják, illetve biztosítják. Cél: Gyermeki jogok tiszteletben tartása, gyermekszereteten alapuló következetes törődés. Az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus alkalmazása félállásban, Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelőtevékenysége, A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése - Tájékoztatni kell a tanulókat, és a szülőket jogaikról, a gyermekek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, - Felvilágosító programok az egészséges életmódról (drog, alkohol, dohányzás, stb. megelőzése), egészséges táplálkozásról - Osztályfőnöki órákon: segíteni kell abban, hogy a diákok maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, s jelzésre biztatni őket. - Fogyasztóvédelmi tájékoztatás beépítése az osztályfőnöki órákba. Ismerjék meg a tanulók és a szülők az ifjúságvédelmi felelős személyét, elérhetőségét és azt a problémakört, amellyel hozzá fordulhatnak. - Fogadóórák biztosítása külön a szülők (hozzátartozók), illetve a tanulók számára, erről tájékoztatás. (Házirend) Az iskolán kívül nyújtható különböző segítségformákról a tanulók és a szülők tájékoztatása. - Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát, - Szórólapok közreadása, Bizonyos szempont szerint segítségre szoruló gyermekek felkutatása, (nagycsaládosok, tanulási zavarokkal küzdők, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők, stb.) - Nevelési tanácsadó, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének kérése, - Megbeszélések tartása, - Segélyek igénylése. 24

25 A pedagógusok, az ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat és a polgármesteri hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóinak szoros munkakapcsolata - Jelzések - visszajelzések - Esetmegbeszélések - Megfelelő szintű esetkezelés A már feltárt veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal, hozzátartozóikkal való rendszeres kapcsolattartás - Rendszeres beszélgetés - Tanácsadás A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Célunk: Segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Feladatok: felzárkóztató foglalkozások - Tájékoztatni kell a szülőket, az érintett tanulókat a felzárkóztató foglalkozások jelentőségéről, fontosságáról. - Osztályfőnökök, tanítók, tanárok kapcsolattartása a felzárkóztató pedagógussal. - A felzárkóztató munka eredményességének közös megvitatása. napközi otthon szerepének fokozása a szociális hátrányok enyhítésében - A napköziben az egyéni foglalkozás mellett a többi tanuló bevonásával (tanulópárok) kedvezményes diákétkeztetés, tankönyvtámogatás - Szülői értekezleteken tájékoztatni kell a szülőket a kedvezmény lehetőségéről, biztosításának feltételeiről. önkormányzati támogatások - A rendszeres gyermekvédelmi és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elérhetőségéről fel kell világosítani a rászorulókat. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése családlátogatások iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége drog-és bűnmegelőzési programok Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Azonnali intézkedésre ajánlott feladatok: - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók adatainak pontosítása egyeztetése, domináns területeken bontása és elemzése különös tekintettel a tanévvégi eredményekre. - Ifjuságvédelmi felelős felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra - A 8. évfolyamos tanulók továbbtanulási mutatóinak elemző értékelése - Intézményi továbbképzési tervek megvalósulásának vizsgálata 25

26 - Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel, társadalmi és civil szervezetekkel. Középtávú intézkedésre ajánlott feladatok: - A kompetencia alapú oktatás-nevelés elterjesztésének támogatása az intézmény egészében - A partneri kapcsolatok továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. - A pedagógusok szakmai továbbképzése, a módszertani képzettség pedagógiai kultúra növelése a bázis intézményi szerep megtartásával - A hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók segítőprogramokhoz való csatlakozásának támogatása - Az időben megkezdett fejlesztés biztosítja a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztését. Hosszú távú intézkedésre ajánlott feladatok: - A fent jelzett célok megvalósítása a napi munka részeként pedagógiai gyakorlattá válik, -az intézmény teljes körű befogadó szemlélettel rendelkezik - A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása lehetséges növelése művészetoktatásban, szakkörökben, megyei/országos tanulmányi versenyeken - Akadálymentesítés a közoktatási intézményekben - A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje - Az infrastrukturális fejlesztések, felújítások bővítések, korszerűsítések folytatása. - A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1. A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat tanulóközösség által elfogadott, nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységeit, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát. A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségében. A teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti 26

27 igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat tanévenként október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 2. Diákönkormányzat jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: Az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor A házirend elfogadásakor és módosításakor A tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor Az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: Saját működésére és hatásköre gyakorlására A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására Egy tanítás nélküli munkanap programjára Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére Vezetőinek, munkatársainak megbízására. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői igényeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja: - a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - Aktív, segítő részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást a szülőknek tartott előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldást, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, 27

28 2. Iskolánk, a pedagógusok közreműködésével a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok, nyílt órák szervezése, kiemelten a kompetencia alapú oktatás megismerésére - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, Előadások szervezése: logopédus nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, pályaválasztási tanácsadás Folyamatos kapcsolattartás rendje Az intézményünkbe járó gyermekeket az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, helyettese, a tagintézmény vezetők, a csoportvezetők az osztályfőnökök, a DÖK vezetője tájékoztatja. Kiemelten fontos vagy sürgős esetekről a hirdetéseken keresztül értesülhetnek a gyermekek. A fontos eseményeket az osztályfőnök írja-íratja be az ellenőrzőbe: dicséret, büntetés, szülői értekezlet, nyílt nap, stb. Problémáikkal a tanulók az osztályfőnökükhöz, szaktanáraikhoz, a gyermekvédelmi felelőshöz, tagintézmény vezetőhöz, az intézményvezetőhöz, int.vez helyetteshez,napközis nevelőhöz. A szülőknek évente 2 szülői értekezletet, illetve szükség szerinti szülői értekezletet (továbbtanulás, külföldi nyelvtanulás esetén) tartunk. Iskolánkban évente egyszer, ősszel tartunk nyílt napot, ahol a szülő megismerheti gyermeke napi munkáját. A leendő elsős tanító a nagycsoportos szülőknek tart felkészítést tavasszal az óvodában. Minden 1., 3., 5. osztályos osztályfőnök szükség szerint családlátogatást tesz az 1. félévben. Az iskolai rendezvények jó lehetőségnek bizonyulnak a kapcsolattartás formáinak. A szülők rendkívüli esetben illetve tájékozódás céljából bármikor felkereshetik a nevelőket az intézményben előzetes egyeztetés alapján, illetve a fogadóórákon. A kapcsolattartás módja: írásos (tájékoztató füzet), szóbeli (személyesen vagy telefonon) Kapcsolat a nevelőkkel A tudnivalókról a rendszeresen tartott nevelési / nevelőtestületi értekezleteken tájékoztat az intézményvezető, tagintézmény vezető. Szükség szerint munkaértekezleteket tart az intézmény vezetése a munkaközösség vezetők által. A nevelői szobák táblája, faliújságja napi tájékoztató szerepet tölt be. Ezen ismerethordozók mindennapi megtekintése a nevelők számára kötelező. Kapcsolat a nem pedagógusdolgozókkal: Az iskolatitkárral napi kapcsolatban van az igazgató.. Kapcsolat a fenntartóval: 28

29 Az intézményvezető tartja rendszeresen a kapcsolatot , telefon útján. Havonta egy alkalommal igazgatói értekezletet tartanak a tankerületben. Jó gyakorlat átadás során kapcsolattartás a külső partnerekkel Az intézmény korábbi kapcsolatrendszere kibővül azon partnerek körével, akik a jó gyakorlat révén kapcsolatba kerülnek iskolánkkal. A jó gyakorlat külső-belső kapcsolattartója a szakmai vezető, akinek az igazgatóval és igazgató helyettessel együttműködve a szerződéskötés kivételével joga van minden, az innovációval kapcsolatos tájékoztatásra, információtovábbításra. A szabályzat egyes rendelkezései érintik a jó gyakorlatot - mint intézményi szolgáltatást igénylő partnereket, más intézmények vezetőit, pedagógusait, munkatársait. Felsőoktatási gyakorlóhelyként kapcsolattartás a külső partnerekkel Az intézmény korábbi kapcsolatrendszere kibővül azon partnerek körével, akik felsőoktatási gyakorlóhelyként kapcsolatba kerülnek iskolánkkal. Az intézményvezető kulcsszerepet játszik a hallgatói gyakorlatot támogató iskolai kultúra kialakításában és a mentortanár kiválasztásában is. Hozzájárul, hogy az intézmény és a mentortanárok neve szerepeljen a regionális és országos gyakorlati képzési adatbázisban, Az együttműködésről tájékoztatja a fenntartóját, illetve bírja annak támogatását e területen. A felsőoktatási gyakorlóhelyként külső kapcsolattartó az igazgató, akinek a mentortanárral és igazgató helyettessel együttműködve joga van minden, a gyakorlattal kapcsolatos tájékoztatásra, információtovábbításra. Belső kapcsolattartó a mentortanár, aki a hallgatóval (tanárjelölt) együttműködve a gyakorlatot irányítja. A gyakorlatvezető mentor a féléves tanítási gyakorlattal összefüggő valamennyi iskolai tevékenység gondozója. Támogatja a tanárjelöltet a tanítás tervezésében, vázlatok készítésében, látogatja a jelölt óráit, a tanári munkában fokozatosan biztosítja a tanárjelölt önállóságát, követi fejlődését, oktatási intézményi munkáját. A gyakorlat végén rövid jellemzést, értékelést ad a gyakorlatvezető oktató részére. 3. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - családi játékos vetélkedők - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével - alapítvány működtetése a nevelési problémák megoldásának segítésére - társadalmi munkák közösen - családlátogatás szükség és igény szerint - A szülők és fenntartó tájékoztatása a kompetencia alapú oktatás tapasztalatairól. - Nyílt napok keretében lehetőséget adunk a szülőknek, a kompetencia alapú oktatás megismerésére A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. 29

30 Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai Osztályozó vizsga: Az iskola tanulója a vonatkozó rendelkezések szerint osztályozó vizsgát tehet, ha - magántanuló, vagy - hiányzásai miatt nem volt osztályozható a tanév során. Osztályozó vizsgát készségtárgyakból /rajz, ének, technika, testnevelés, tánc és dráma/ nem kell tenni, valamint nem értékeljük a tanuló magatartását és szorgalmát. A magántanulónak évente 2 alkalommal (félévkor és év végén) osztályozó vizsgát kell tennie. Javítóvizsga: Az iskola tanulója a vonatkozó rendelkezések szerint javítóvizsgát tehet abból a tantárgyból, amelyből a tantervi követelményeket nem teljesítette. Különbözeti vizsga: Az iskola tanulója - a vonatkozó rendelkezések szerint - különbözeti vizsgát tehet, ha - olyan iskolából érkezett, amelynek tantervi követelményei lényegesen eltérnek a mi iskolánk követelményeitől /pl. külföldön tanult/, - a szülő kérvényezi, hogy gyermeke az életkorának megfelelő osztálynál magasabb évfolyamon folytathassa tanulmányait. A különbözeti vizsga célja a tanuló besorolása a megfelelő évfolyamra. A vizsgák lebonyolítása: A vizsgák lebonyolításához az iskola igazgatója bizottságot nevez ki, amely min. 3 tagú, és amelynek lehetőség szerint legalább 1 tagja az aktuális szakot tanító pedagógus. A vizsgákról jegyzőkönyv készül. A vizsgák eredményeit az anyakönyvben és a bizonyítványban is rögzítjük. Osztályozó vizsga eljárásrendje Lépés Feladatok Érintettek Felelős Határidő 1.Tanulók Az osztályozó Iskolatitkár, Osztályfőnökök A vizsgát 30

31 számbavétele vizsgában érintett tanulók számbavétele az osztályfőnökök által. Tájékozódás az igazgató által kiadott engedélyekről (magántanulói státusz) Osztályfőnökök, Igazgató megelőző év augusztus Tájékoztatás 3. Taneszközök 4. Felkészülés 5. Jelentkezés a vizsgára Tájékoztatás az osztályozó vizsga követelményeiről, az adott évfolyamon érintett tantárgyakról, a vizsga tervezett időpontjáról, időtartamáról, a jelentkezés módjáról, határidejéről. (A magatartást, a szorgalmat nem minősítjük, a készségtárgyakból nem kell osztályozó vizsgát tenniük a tanulóknak. Taneszközökkel való ellátás (tankönyv, munkafüzet egyéb gyakorlóanyag) a szorgalmi időszak idejére. A felkészülés idején a szülő biztosítja a felügyeletet, a segítségnyújtást, ill. annak megszervezését. A heti munkarend készítéséhez probléma esetén alkalmankénti segítséget kérhet az osztályfőnöktől, szaktanároktól. Jelentkezés az osztályozó vizsgára (félév végén és év Érintett tanulók és szüleik, szaktanárok Szülők, tanuló, tankönyvfelelős, könyvtáros, szaktanár Szülők, tanuló, Osztályfőnök, Szaktanár Szülők, tanuló, Osztályfőnök, Szaktanár Osztályfőnökök Osztályfőnök Szülő Szülő A vizsgát megelőző év augusztus 26. A vizsgát megelőző év szeptember 1. Folyamatos a szorgalmi időszakban Az 1. félév vége előtt 1 hónappal, és a 31

32 végén külön) 2. félév vége előtt 1 hónappal valamennyi évfolyamon. 6. Visszaigazol ás 7. Vizsga előkészítése 8.Vizsgarend 9. Vizsga lebonyolítás 10. Javítás, értékelés Írásos formában értesíti az érintettet az iskola: Milyen tárgy, melyik napon, mettől meddig. Az osztályozó vizsga előkészítése - Mérések anyagának összeállítása Vizsga rend/beosztás elkészítése (érintett pedagógus értesítése, terembeosztás, időbeosztás) Az osztályozó vizsga lebonyolítása -3 tagú bizottság előtt (2 szaktanár+ 1 fő iskolavezetés) Az év végi felmérések (szóbeli/írásbeli) időkerete áll a tanulók rendelkezésére. ( SNI-s tanulónál több idő) Javítás, értékelés Szülők, tanuló, Osztályfőnök, Szaktanár, Iskolatitkár Munkaközösség, szaktanár Szaktanárok, ig. helyettes Szülők, tanuló, Osztályfőnök, Szaktanár, Munkaközösség vezető, Ig. helyettes Osztályfőnök, Szaktanár, Munkaközösség vezető, Ig. helyettes Iskolatitkár Szaktanár ig. helyettes Munkaközösség vezető, Szaktanárok Szaktanár A vizsga előtt egy héttel A vizsga előtt két héttel A vizsga előtt két héttel A vizsga napján A vizsga napján 11. Az eredmény rögzítése Az eredmény rögzítése jegyzőkönyvben, majd a tanulók bizonyítványában/ ellenőrzőjében. 12. Értesítés A tanuló és a Szülő értesítése az osztályozó vizsga Osztályfőnök, Szaktanár, Munkaközösség vezető, Ig. helyettes Szülők, tanuló, Osztályfőnök, Szaktanár, Osztályfőnök Szaktanár Osztályfőnök A vizsga napján A vizsga napján 32

33 eredményéről Szóban a vizsgát követően a szaktanártól, írásban a bizonyítvány útján. Munkaközösség vezető, Ig. helyettes 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Felvétel első évfolyamra: A tankötelesek első évfolyamra a KIK által meghatározott időben és módon beiratkozással jelentkezhetnek. 1.- A felvételi körzethatárok által kijelölt helyről jelentkezőket kötelező felvenni. 2.- A körzethatáron kívüli jelentkezéseket is fogadjuk, de a szabad kapacitás terhére felvehető tanulók száma kötött. Felvételükről az iskola igazgatója dönt és a döntésről értesíti a szülőket. Az felvétel elbírálásánál előnyt élveznek: a.)a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a felvételi helyek eldöntésénél előnyt élveznek, erről szóló igazolást a beiratkozáskor le kell adni. b.)a különleges helyzetű tanulók szintén előnyt élveznek, ilyenek: -Gyermekét egyedül nevelő szülő, aki Balatonbogláron dolgozik. Az átvétel eljárásrendje: Tanév közben iskolát váltó tanulók fogadása: az igazgató tanév közben is engedélyezheti a tanuló átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az Értesítés iskolaváltoztatásról dokumentumot kézhez kaptuk. külföldről érkező diák esetében az előző iskolájával azonos évfolyamba sorolja az igazgató a hozott igazolása alapján. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. Az iskolaváltás elutasítása: Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítja. 2. Az iskola helyi tanterve 33

34 2.1 A választott kerettanterv megnevezése EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) Az iskola nevelőtestülete a 2/2013-as határozatával fogadta el. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

35 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat B változat B változat A változat A változat B változat 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a nevelőtestület 2/2013-as határozatával a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Tantervi óraszámok 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom

36 Idegen nyelvek 3 3+0,5 3 3 Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2+0,5 Fizika 2 1+0,5 Kémia 1+0,5 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret A felmenő rendszerű bevezetés miatt a régi órafelosztás van érvényben a többi évfolyamon 2015/2016-os tanévig. Tanévenként jelezve, melyik tanévben van még érvényben. 2.oszt. 3.oszt. 4.oszt 6.oszt. 7.oszt. 8.oszt 1. év 2013/ / / / / / év 2014/ / / / év 2015/ /2016 Magyar nyelv-és irodalom 8 7,5 /8-7/ 7 4 3,5 /3-4/ 3,5 /4-3/ Történelem Idegen nyelv Matematika 4,5 4 3,5 3,5 3 3 /3-4/ /4-3/ Informatika - - 0,

37 /1-/ Környezet ism Természet ism. 2 Fizika 1,5 /1-2/ Biológia 1,5 /2-1/ 1,5 Kémia /2-1/ Földrajz 1,5 /1-2/ Ének-zene ,5 /2-1/ 1,5 /1-2/ 1,5 /1-2/ 1,5 /2-1/ Rajz 1,5 1,5 1, /1-2/ /2-1/ Technika Testnevelés ,5 2 2 /2-3/ Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 Tantervi mod. Tánc-és dráma Honismeret 0,5 /-1/ 37

38 Ember és 1 Társadalomis m., Etika Mozgókép és 1 Média ismeret Egészségtan 0,5 /1-/ Összesen: ,5+1 22, A kerettantervben meghatározottakon felül kötelező tanórai foglakozás: -Informatika 5. évfolyam, heti 1 óra: -Technika 8. évfolyam, heti 1 óra: A foglalkozások tanterve Informatika tanterv 5. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, valamint a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Tematikai egység/ fejlesztési cél 1. Az informatikai eszközök használata Órakeret 6 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismert alkalmazások futtatása számítógépen. Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül. Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata Ismerkedés a számítástechnika főbb alkalmazási területeivel. Kapcsolódási pontok Természetismeret: a számítógépek szerepe a 38

39 Egyes informatikai eszközök célszerű használata, működési elveinek bemutatása. Adott informatikai környezetben végzett munka szabályainak megismerése. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet bemutatása. természeti folyamatok megismerésében; számítógépes modellek alkalmazása; mérések és vezérlések számítógéppel. Természetismeret: az egyes életszakaszokra jellemző testarányok. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése Az operációs rendszerek funkcióinak megismerése. Mappaszerkezet létrehozása, mappaműveletek (pl. másolás, mozgatás, törlés, átnevezés, váltás). Eligazodás a háttértárak rendszerében. Állománykezelés (pl. létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, futtatás, keresés). Állományok jellemzői, típusai. Természetismeret, matematika, idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom: a jelek világa, titkosírások. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, számítógépes hálózat, adatvesztés. 2. Alkalmazói ismeretek Összkeret 9 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Órakeret 7 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata. Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése Magyar nyelv és 39

40 A rajzeszközök megfelelő használata Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel. Rövid dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó szöveg begépelése, javítása. Meghívó, névjegy, képeslap, üdvözlő kártya, rajzos órarend készítése. A dokumentum mentése és nyomtatása segítséggel. irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra, kommunikáció. adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése. Adatok csoportosítása, elemzése. Néhány közhasznú információforrás ismerete. Órakeret 2 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Térképhasználati ismeretek alapozása Tájékozódás, útvonaltervezés digitális térképen, digitális térképes keresők használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tanult helyek megkeresése a térképen; Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalterv. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Összkeret 11 óra Órakeret 4 óra Előzetes tudás Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre 40

41 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai osztása önállóan vagy tanári segítséggel. Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek ismerete. A megoldási folyamat lépéseinek ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése A problémamegoldáshoz szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Például saját titkosírás vagy az iskola szabályrendszeréhez illeszkedő jelképrendszer készítése. Az egyes képzési területeken használt, illetve a hétköznapi életben megfigyelhető kommunikációs jelrendszerek alapjainak ismerete. Az informatikai eszközökön használt jelek, ikonok információtartalmának értelmezése, ismerete. Adatok rendszerezése, táblázatokból történő kiolvasása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, természetismeret, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak által használt jelölésrendszerek ismerete. Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba, hatékonyság, döntés, folyamatábra, vezérlés, teknőc Algoritmizálás és adatmodellezés Órakeret 7 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek. Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek tanulmányozása. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Grafika készítése teknőccel. Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás a síkban (alapvető fogalmak és eljárások felidézése, alkalmazása). A tájékozódást segítő viszonyszavak. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, adatkivitel, feltétel, elágazás, ismétlés, modularitás, 41

42 fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai paraméter, utasítás, algoritmus. Összkeret 4. Infokommunikáció 3 óra Órakeret 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 3 óra Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Kulcsfogalmak/ Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, fogalmak kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Tematikai egység/ Összkeret 5. Az információs társadalom Fejlesztési cél 2 óra Órakeret 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 2 óra Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges Előzetes tudás meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai módok megfigyelése. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználat. Technika, életvitel és gyakorlat: közreműködés a közösségi normák kialakításában. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás. 42

43 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összkeret 6. Könyvtári informatika 5 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkciói és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata. Kapcsolódási pontok Matematika: ismeretek rendszerezése. Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás. Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző forrásokból. Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók A média különféle funkcióinak felismerése Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás 43

44 A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb jelölése. adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki fogalmak kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret; ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni; ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a 44

45 megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. Technika tanterv 8. évfolyam 45

46 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 1. A háztartás és a közszolgáltatások Órakeret: 14óra A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai. A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára. A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése. Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem. Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt. Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Kapcsolódási pontok Taneszközök 46

47 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től A háztartás elektromos rendszere Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási hálózatban. Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk. Az elektromos rendszer üzemzavarai, túl áram védelmi és érintésvédelmi eszközök jellemzői, szerepe. Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása, értékelése Hulladékgazdálkodás A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások. Az energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező megoldások, a takarékosság lehetőségei. Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés, kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről. Irányított beszélgetés frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák feladattal irányított elemzése Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, egyéni és csoportos munkavégzés Számítások Fizika: Elektromos áram, áramkör, energiatermelés, energiaátalakítás, energiaforrások. Fényforrások, motorok működési elve, az elektromos áram hőhatása. Elektromos mennyiségek (feszültség, áramerősség, teljesítmény). Földrajz: Fosszilis és megújuló energiaforrások. Matematika: számok, alapműveletek, matematikai modellek. Információforráso k, audiovizuális anyagok. A feladatoknak megfelelő anyagok, szerszámok, szerelvények, modellek, szerelőkészletek. Gyűjtőmunka, tabló Történelem, társadalmi és 47

48 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. állampolgári ismeretek: Családi kiadások. Takarékosság a háztartások fogyasztásában. Erkölcstan: A modern technika alkalmazásának előnyei, hátrányai, veszélyei, az életvitelt könnyítő lehetőségei. Magunkért és másokért érzett felelősség. Mértékletesség a fogyasztásban. Érték és mérték. Informatika: információkeres és, internethasználat Kulcsfogalmak/ fogalmak Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla 48

49 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 2. Közlekedés Ismeretek/fejlesztési követelmények A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák. A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése A kerékpáros közúti közlekedés A balesetmentes, udvarias közlekedés. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása Közlekedéstörténet A járműmeghajtások jövője Környezet- és egészségtudatos közlekedés A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget károsító hatások. A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet. A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások A közlekedési környezet mint rendszer jellemzői. A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság, közlekedési logisztika). Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Irányított beszélgetés frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák, menetrendek, térképek Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, digitális információk kezelése. Testnevelés és sport: kerékpározás. Fizika: mechanika. Matematika: tájékozódás a térben térkép és egyéb vázlatok Órakeret: 4óra Taneszközök Információforráso k, audiovizuális anyagok. Filmek, szemléltető ábrák a járműmeghajtások jövőjéhez, a közlekedési logoisztikához Kerékpár. 49

50 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. feladattal irányított elemzése Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, egyéni és csoportos szerelés. Kerékpározás alapján, számok, műveletek, számítások időtartamokkal. Informatika: Alkalmazások használata. Többszálú lineáris olvasás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés. 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés. Tárgyak elkészítése minta alapján. Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása. Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem. Órakeret: 14 óra Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény kialakítása. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. 50

51 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. Karbantartás a háztartásban Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók teljesítménye közötti összefüggés. Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók adatok értelmezése, összehasonlítása. Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése. A laikus által végezhető javítások határai Tárgykészítés Különböző problémák (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai áramkör modellek készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajzok segítségével. Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített modellek segítségével. Megújuló energiaforrásokkal működő modell készítése (pl. szélkerék, napkollektor, napelemes ventilátor). Tervrajz készítése adott, illetve elképzelt tárgyakról. Használati, illetve dísztárgyak készítése különböző anyagokból adott, illetve saját készítésű tervek alapján. Gépi varrás gyakorlása. Egyszerű tárgyak (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával, díszítése díszítőöltésekkel. Szabásminta készítése, méretvétel és mérettáblázat szerint. Szabás-varrás adott, illetve méretvételt követő, mérethez igazított, saját készítésű szabásminta alapján. 3.3, Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása. A szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Irányított beszélgetés frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák, diagramok feladattal irányított elemzése Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, egyéni és csoportos munkavégzés Kapcsolódási pontok Fizika: áramkör, vezető, fogyasztó, az elektromos áram munkája és teljesítménye. Informatika: információkeres és, irányítás, szabályozás. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára, kárára. Taneszközök Információforráso k, audiovizuális anyagok. A feladatoknak megfelelő anyagok, szerszámok, szerelvények, modellek, szerelőkészletek. 51

52 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Órakeret: 4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás 4 óra A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra, termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok. Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek. A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb. összefüggéseinek felismerése, megértése. A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak, a munkával járó veszélyeknek a felismerése. Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról. A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve. Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez Előzetes tájékozódás Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről. Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre. Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Irányított beszélgetés frontális osztálymunka Tanári magyarázat, Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Munkajogi Taneszközök Információforráso k, audiovizuális anyagok. Bemutató filmek 52

53 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től Munkahely-látogatások egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító; árutermelő, ipari vagy agrárjellegű; kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű; egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek szolgáltatást nyújtó; környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, vagy energiatermelő munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése. Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök, technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok, munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése, feldolgozása. Kulcsfogalmak/ fogalmak szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Szövegek, ábrák feladattal irányított elemzése Munkahely látogatás alapok, foglalkoztatási formák, a munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyho z kapcsolódó jogok és kötelezettségek. Egyéb: a meglátogatott, tanulmányozott munkahelyeken folyó tevékenységtől függően. Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek 4/b. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés Órakeret: A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett tapasztalatok. Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan. A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok Személyi: Technika és háztartástan tanár Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. 53

54 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából. Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség kapcsolatának felismerése. Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális önértékelés erősítése. A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség, szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása. A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése. Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről. A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása A tanulási pálya Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma Környezet és pályaválasztás A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási lehetőségei. A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes (pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a személyes környezetben Munkavállalás Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói magatartás. Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei (álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú). Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Irányított beszélgetés frontális osztálymunka Tanári magyarázat, szemléltetés Feladattal irányított egyéni és kiscsoportos feldolgozó munka. Feladattal, szempontokkal irányított megfigyelés, csoportos megbeszélés. Kapcsolódási pontok Informatika: adatgyűjtés az internetről. Földrajz: a gazdaság ágai, a munkahelyterem tés természet- és gazdaságföldrajz i alapjai. Erkölcstan: A munka és a munkát végző ember tisztelete. Személyes tapasztalatok, Taneszközök Információforráso k, audiovizuális anyagok. Bemutató filmek Önismereti- és pályalkalmassági tesztek 54

55 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től Megélhetés Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén. Szövegek, ábrák feladattal irányított elemzése Önismereti, pályaalkalmassági tesztek kitöltése együttműködés, egyéni boldogulás és a csapatmunka. Pályaválasztás foglalkozás, élethivatás. Ösztönzők és mozgatóerők. Érték és mérték. Jóllét és jólét. Boldogulás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Magyar nyelv és irodalom: az önéletrajz formái, a hivatalos levél jellemzői Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai munka, kétkezi munka, értelmiségi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás, foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. 55

56 Iskola pedagógiai programja. Hatályos szeptember 1-től. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása. Továbblépés feltételei A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel. A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése. A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása. Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát. Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel 56

57 Nem kötelező tanórai foglalkozások: Idegen nyelv emelt szintű oktatása Célja: - Az idegen nyelvi alapkészsége mélyebb és alaposabb szintű gyakorlása. - Magabiztosabb beszédkészség kialakítása az alaptémákban. - Magasabb szintű íráskészség kialakítása - Olvasás és szövegértés magasabb szintű gyakorlása. - Ezen tanulóink a 8. osztály befejezése után megfelelő alapokkal tudjanak a középiskola adott szakos osztályaiba jelentkezni, és ehhez tudjanak sikeres felvételi vizsgát tenni. - Továbbhaladáskor a középiskolákban emelt szintű csoportokban is tudják tanulmányaikat is folytatni Tanulócsoportok: évfolyamonként egy csoportot hozunk létre. Az emelt csoportok mind az 5 órában együtt haladnak. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy évfolyamonként külön csoportba kerülnek az emelt órában tanulók. Ez csoportbontást igényel. A három kötelező órát egy időben tartjuk a délelőtti órák alatt a létrehozott csoportok részére. Az emelt nyelvi csoport két órát tanul még a napi terhelhetőség figyelembe vételével. Ekkor a többi csoportnak már nincs kötelező órája. Tanulók kiválasztása: Negyedik osztályban. A negyedik osztályos nyelvi szint és képességek alapján, figyelembe véve a matematika és magyar nyelv osztályzatait is. Tananyaga: Megegyezik az alap szintű oktatás adaptált kerettantervi 3 órás anyagával, de annak mélyebb és magasabb szintű elsajátítása a cél a plusz 2 óra alatt. Ezalatt a tanult témák gyakorlása párbeszédes formában, szituációs gyakorlatok alkalmával, telefonbeszélgetés folytatásával, adott nyelven filmrészlet megértése. A tanult nyelvi ismeretek gyakorlása több órában. Fejlődés mérésének módja Egyénileg összeállított és központi tesztek alapján. Kiselőadás tartása az adott nyelven. Párbeszéd folytatása egymással adott, tanult témában 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek esetében: Szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben Alapul véve kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. máj 16. utáni tankönyvek: az NFÜ júliusi közleménye alapján a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak legyen alkalmas a differenciálásra vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására feleljen meg az életkori sajátosságoknak esztétikus kivitele motiválja a tanulót Az intézmény céljainak megfelelő, lehetőség szerint tankönyvcsaládot választunk. Kritériumok: 57

58 egymásra épülés fokozatosság problémaközpontúság funkcionális illusztráció feladatrendszere adjon lehetőséget a minőségi differenciálásra, az önáll tanulás képességének fejlesztésére tartós, újrafelhasználható (az alapvető tankönyveket fokozatosan könyvtári példányként kívánjuk kikölcsönözni a tanulóknak) a szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő árú. Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és megfelelnek a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. A taneszközök ára legyen mérsékelt. Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján - ingyenesen használhatják. A kompetencia alapú oktatás pályázati szakaszában a program tankönyveit, illetve a kompetencia alapú oktatásnak megfelelő tankönyveket használja a pedagógus. Későbbi években a tankönyvek, tanulmányi segédeszközök választásának szempontjai: - lehetőséget ad az interaktív, a cselekvéses tanulásra, - a tananyag differenciálásához alkalmazható, - harmonizál a programtervek szemléletével. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 58

59 Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott 59

60 kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. - 5 tanítási órán, - 3 tanítási órán és 2 délutáni órán ( sportkör, egyesületi edzés) 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Kötelezően választható tantárgy: 4. évfolyamon a kötelező idegen nyelv tanulás kezdetekor választhatnak tanulóink, hogy melyik idegen nyelv lesz számukra a kötelező. Német nyelv vagy angol nyelv. A választott nyelvet 8. év végéig kell tanulniuk. Választható foglalkozások: - Alsó tagozatosok részére: - Nyelvi alapozó évfolyamon heti 2 órában a jelentkezők részére, az engedélyezett napi terhelést figyelembe véve a tanítási órákhoz kapcsolódóan kívánjuk szervezni egy foglalkozásként. - Magyar szakkör: - Matematika szakkör: - Hobbi szakkör 60

61 - Rajz szakkör: - Sport szakkörök: - Atlétika - Labdarúgás - Szivacs kézilabda: - Felső tagozatosok részére: - Nyelvi fakultáció 5-8. évfolyam számára. Azok a tanulók akik egy választott nyelv mellé pl. angol mellé a németet illetve fordítva szeretnék tanulni nem kötelező tanórai foglalkozáson ezt megtehetik heti 2 órában. Jelentkezni előző tanév végén kell. - Dráma szakkör: - Matematika szakkör: - Hobbi szakkör: - Rajz szakkör: - Fizika szakkör: - Informatika szakkör: - Újságíró szakkör: Sport szakkörök: - Atlétika:. - Labdarúgás: - Kézilabda: - Röplabda: Fakultáció: - Énekkar Napközi otthon, tanulószoba: - Alsó tagozaton évfolyamonként 1 napközis csoportot indítunk. A felső tagozaton 1 tanulószobás csoportot működtetünk. Tanulók jelentkezés alapján kerülhetnek a csoportokba. A jelentkezés év elején történik az első tanítási napon. Tanulóinknak nem áll módunkban felajánlani a foglalkozások kiválasztásakor a pedagógus választás lehetőségét is. 2.7 Projektoktatás A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A TÁMOP /2 Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben tanulásszervezési eljárásai Tanulásszervezés Tantárgytömbösítés: angol, x x német, történelem 61

62 Projektoktatás x x X x x x x x Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli bontása Magyar nyelv és irodalom Földünk és környezetünk: földrajz Három hetet meghaladó projekt Témahét x x X x x x x x x Idegen nyelvi (angol, x x német) Anyanyelvi x x X x Moduláris oktatási programok: matematika x x X x x x x x x x x Projekt értékelése Cél Időszak Érintettek köre A tanulói Projekt Projektet kompetenciák közben végzők 1-8. komplex évf. értékelése Terület Minden tantárgy, minden kompetenciaterül et A értékelést végző Tanulók csoportja, pedagógusok csoportja Megjegyzés Innovációs dokumentumok A beszámoltatások, számonkérések formái Szóbeli: Önértékelés, társak munkájának értékelése, beszélgetés, kiselőadás, csoportmunka esetén összefoglaló előadása Írásbeli: IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése Gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, művészeti-előadás, kiállítás IKT eszközök használatával: Tesztek, szavazórendszer, digitális tananyag készítése -A projektben nyújtott teljesítményt az érintett tantárgyak, kompetencia területek értékelésébe, és az osztályzataiba számítjuk be. Az értékelésnél hangsúlyos szerepet tölt be a tanuló önállósága, együttműködési készsége, felelősségvállalás és kreativitása az életkori sajátosságaiknak és képességeiknek megfelelően. Továbbá: Gyűjtőmunka, előzetes feladatok, csoportmunkában részvétel, csoportfeladat elvégzésének segítése, a projekt produktumának minősége. IKT eszközök használata, digitális munka készítése. -A 3 hetet meghaladó projekt: Intézményi megvalósítás 2009/ /2014-es tanévig: Legalább 16 egymást követő tanítási napon, legalább egy tanulócsoportban egy meghatározott téma feldolgozása zajlik. A 3 hetet meghaladó projekt időtartama alatt az órarend szerinti 62

63 tanítás nem kötelező az érintett tanulócsoportban. A projekt a tanulók által készített produktumok elkészítésével záródik. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Azonnali intézkedést igénylő feladatok: - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók adatainak pontosítása egyeztetése, domináns területeken bontása és elemzése különös tekintettel a tanévvégi eredményekre. - Ifjuságvédelmi felelős felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra - A 8. évfolyamos tanulók továbbtanulási mutatóinak elemző értékelése - Intézményi továbbképzési tervek megvalósulásának vizsgálata - Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel, társadalmi és civil szervezetekkel. Középtávú intézkedésre ajánlott feladatok: - A kompetencia alapú oktatás-nevelés elterjesztésének támogatása az intézmény egészében - A partneri kapcsolatok továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. - A pedagógusok szakmai továbbképzése, a módszertani képzettség pedagógiai kultúra növelése a bázis intézményi szerep megtartásával - A hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók segítőprogramokhoz való csatlakozásának támogatása - Az időben megkezdett fejlesztés biztosítja a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztését. Hosszú távú intézkedésre ajánlott feladatok: - A fent jelzett célok megvalósítása a napi munka részeként pedagógiai gyakorlattá válik, -az intézmény teljes körű befogadó szemlélettel rendelkezik - A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása lehetséges növelése művészetoktatásban, szakkörökben, megyei/országos tanulmányi versenyeken - Akadálymentesítés a közoktatási intézményekben - A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje - Az infrastrukturális fejlesztések, felújítások bővítések, korszerűsítések folytatása. - A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az írásbeli beszámoltatások 63

64 Cél Időszak Érintettek köre 1.Tájékozódás a továbbhaladáshoz szükséges tudásról, kompetenciákról (tanév eleji felmérés) 2.A tudás és kompetencia mérése a tantárgyi követelmények elsajátításához (Témazáró és szintfelmérés) 3.A témakörön belüli résztéma lezárása (röpdolgozat) írásbeli felelet, ellenőrző lap Terület Tanév eleje 2-8.évfolyam A készségtárgyak kivételével minden tantárgy és kompetenciaterület Egy-egy téma vagy modulba épített szakasz lezárása után Egy-egy témakörön belül 2-8.évf. matematika, magyar, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelvek 2-8.évf. Ua., mint az előző pontban A mérést végző és elemző Megjegyzés Szaktanár - Értékelés a tanuló felé szóban. - A tanár feljegyzést készít az eredményről, melyet beépít tanmenetébe, fejlesztési tervébe. Szaktanár Egy nap max.2 témazárót lehet íratni (Házirend) Szaktanár Amikor a szaktanár szükségesnek tartja 4.Tájékozódás a Félév, tanév 4.o.végén 60 % alatt vége teljesítő tanulók fejlődéséről 6. Tájékozódás a Félévkor, tanév továbbhaladáshoz végén szükséges követelmények teljesítéséről (félévi és tanév végi felmérés, szintmérés) 5.évf. Matematika, Magyar 2-8.évf. A készségtárgyak kivételével minden tantárgyból és kompetencia területen Szaktanár, Munkaközösség Szaktanár, Munkaközösség A pedagógus feljegyzést készít, mely a fejlesztési terve alapja. A félévet ill. tanévet átfogó minősítő értékelés. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, a tanuló teljesítményéről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 1. évfolyamon a félévi és a tanév végi, 2. évfolyamon a félévi értékelés a szöveges értékelés szabályai szerint történik. A 2. évfolyam tanév végén és évfolyamon, valamint a felső tagozaton érdemjeggyel értékelünk. A felső tagozaton tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyak tanító nevelők: 0-30 % = %= % = % = %=5 64

65 A tanév eleji mérések eredményei tájékoztató jellegűek a pedagógus számára, mely a nevelő számára diagnózis az ismétlési időszak feladatainak a megtervezéséhez, a tanmenetek fejlesztési tervek elkészítéséhez. Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített érékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta. Tanulók teljesítményének értékelése: Célja: A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása. -Folyamatos visszajelzés a tanítás - tanulás folyamatáról. Feladata: -megerősítés, folyamatkövetés Területei: -A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek -A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás, konfliktuskezelés - A produktum szempontjából: Mennyire felel meg az elvárásnak Témakörök záró dolgozatainak értékelésénél szóban is értékeljük tanulóink munkáját, egyénileg és osztályközösségét is. A tanulók teljesítményének értékelése: -Minden évfolyamon szöveges értékelés a páros, a csoportmunka és a projektek értékelése tekintetében. - Önértékelés, a társ értékelése Az 1.. évfolyamon félévben és év végén szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét, tantárgyanként, és tanulási tevékenységének jellemzőit. A 2. évfolyamon szöveges értékelésben részesül a tanuló félévkor. Második osztály év végétől a tanulók tantárgyi tudását, az ismeretek alkalmazását osztályozzuk. - A minimális osztályzat havonta egy jegy. Félévente legalább egy jegy szóbeli feleletből - A házi feladatokat ellenőrizzük, és szóban kiértékeljük. Ha szükséges a tananyag gyakorlásával, ismétlésével pótoljuk a hiányokat - A félévi jegyek kialakításánál a félév alatt megszerzett osztályzatok átlaga a mérvadó, a kerekítés szabálya szerint. Figyelembe vesszük a jegyek szerzési sorrendjében mutatkozó fejlődést illetve hanyatlást - Az év végi osztályzat kialakítása úgy történik mint a félévié, csak az egész évben szerzett jegyek átlagát tekintjük. 65

66 - A kiemelkedően teljesítő tanulók órai munkáját, óra végén értékeljük. Jutalom lehet 1-2 piros pont, melyet ötösével 5-ös osztályzatra válthatnak. - Óra végén csoportmunkát is értékelünk, ( pl. tanulói kísérlet) a fenti elvek alapján Minimum szintű feladatoknál alsó tagozaton az olvasástechnika, és a matematika alapműveletek értékelésénél akkor elfogadható a tanuló teljesítménye, ha a 85 %-ot eléri. Ennél alacsonyabb teljesítmény esetén újratanítás és /vagy differenciált fejlesztés szükséges. A csak minimum (a továbbhaladás feltételei) szintű feladatokat tartalmazó mérőlap nem osztályozható. Vegyes mérés esetén a minimum és optimum szintű feladatok aránya határozza meg az egyes érdemjegyhez tartozó %-értéket. A félévi és év végi osztályzatok, a tanulók feleletei, felmérései és teljesítményének javuló tendenciája alapján alakulnak ki: - Elégtelen minősítést (1) kap a tanuló, ha a tantárgyi továbbhaladás feltételeit nem teljesíti - Elégséges, (2) ha a tantárgyi továbbhaladás feltételeit teljesíti - Közepes, (3) ha a tantárgyi továbbhaladáshoz szükséges tudáson kívül, az optimum követelményeket is 50%-osan teljesíti - Jó minősítést (4) kap a tanuló, ha a tantárgyi optimum követelményeket 75 % és 90 % között teljesíti - Jeles minősítést (5) kap a tanuló, ha a tantárgyi optimum követelményeket 91 % és 100 % között teljesíti, testnevelésből a jól megfelelt, jeles minősítésnek felel meg. - Kitűnő (5 d), ha tanulmányi versenyeredményei és tudása kiemelkedő. ( év végén adható, 8. o-ban félévkor is) 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 66

67 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei - Fő elv az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók egyéni tudásának megalapozására. Iskolánkban 20 fő feletti osztályokban csoportbontásban tanítjuk az informatikát, a technikát. Az emelt szintű idegen nyelv oktatásához a tanulókat külön csoportba rendezzük, így mind az öt órát ( 3 alapóra + 2 emelt) együtt töltik. Az évfolyamon létrehozott nyelvi csoportok így az évfolyam osztályainak megfelelő számú +1 csoportból állnak. A 3 kötelező órát azonos időpontban tartjuk az évfolyamnak, míg a +2 órán már csak az érintettek vesznek részt. (Ez az órarend tervezésnél figyelembe kell venni.) A választható tárgyak, fakultációk, szakkörök, napközis foglalkozások látogatása jelentkezés alapján lehetséges. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozások választása egy tanévre szól, ezalatt a foglalkozások látogatása kötelező A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, a félévente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1+6 Az aerob állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próba Cooper-teszt - futással (12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, kocogással.) Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. 67

68 A vázizomzat fittségének mérése alkalmazott motorikus próbák (A mindennapi tevékenység során leggyakrabban használt izomsorok/izomcsoportok erő,- erő-állóképességének mérésére alkalmazott motorikus próbák) - Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás páros lábbal (m) - Dinamikus dobóerő 2. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: Kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával (m) 12 éves korig 2 kg-os, a felett 3 kg-os tömött labdával 3. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: Egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) ) 12 éves korig 2 kg-os, a felett 3 kg-os tömött labdával - Dinamikus erő állóképesség 4. A vállövi- és a kar-izmok erő állóképességének mérése Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan kifáradásig (db) maximális időtartam: fiúknak: 3 perc, lányoknak: 2 perc 5. A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből fel- ülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (db) maximális időtartam: 4 perc 6. A hátizmok erőálló-képességének mérése Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig (db) maximális időtartam: 4 perc A felmérés eredményeinek pontértéke 68

69 A fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. MINŐSÍTŐ KATEGÓRIÁK: Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre. (0-20,5 pont) Gyenge: Az egész napos tevékenységtől még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvűnek. (21-40,5 pont) Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtől már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi őket. (41-60,5 pont) Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a későbbiek folyamán is megtartsák. (61-80,5 pont). Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek. (81-100,5 pont). Kiváló: Ezen a szinten lévők speciálisan és jól terhelhetőek. ( ,5 pont). Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetőek, fizikai képességei alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedő eredményt érjenek el. ( pont). A mérés célja: 69

70 Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérést, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepel az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást. A méréssel szeretnénk a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei - Minden rendelkezésre álló eszközzel, és módszerrel a tanulók és a tantestület egészségének védelmének elősegítése, az egészségfejlesztés és eredményes tanulás érdekében. - Olyan nevelési-oktatási gyakorlat folytatása, amely figyelembe veszi a pedagógusok és tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőség teremtése a siker eléréséhez, az erőfeszítések elismerése, a szándékok és az egyéni előrejutás támogatása. - Az egészségnevelés, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében együttműködés a helyi közösség szakembereivel és azok programjaival. - Kiemelt jelentőség tulajdonítása az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, a testi és lelki egészségfejlesztésnek. - Tanulóink legyenek toleránsak az eltérő életmódok, szokások iránt, becsüljék az emberi életet és a természet értékeit. - A tanulók érezzenek felelősséget balesetet szenvedett, bajba jutott társaik iránt. Legyenek tisztában az alapvető elsősegélynyújtási ismeretekkel és a szükséges teendőkkel - életkoruktól elvárható mértékben. 70

71 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelése alatt elsősorban a tanulói magaviselet minősítését értjük, amely természetesen magába foglalja az iskola normáihoz való igazodást, a társakhoz és a tanárokhoz való viszonyt és együttműködési készséget. A magatartásról félévente az osztályozó konferencián az osztályban tanító tanárok testülete, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató elnökletével dönt. Az egyes tanulók magatartásának minősítését javaslatként - az osztályozó értekezlet előtti tájékozódás (tanároktól) és az osztállyal való egyeztetés alapján - az osztályfőnök terjeszti elő. A döntés az érintett tanárok körében történik és szükség szerint szavazással is kiegészülhet. A magatartás minősítései: példás, jó, változó, rossz. A végső döntésnél a tantestület vegye figyelembe a tanuló viselkedésének esetlegesen javuló tendenciáját is az objektív normák mellett. Példás minősítést kapjon az a tanuló: - aki elfogadja az iskola értékrendjét, szabályzatait kifogástalanul betartja, - tanáraival, társaival szemben udvarias, segítőkész, - munkafegyelme kifogástalan, viselkedése kulturált, a tanulmányi munkában és a közösségi életben megbízható, jól együttműködik tanáraival, társaival. Nem kaphat példás minősítést az a tanuló: - akinek igazgatói vagy osztályfőnöki intője van, - akinek a félév folyamán két igazolatlan órája, vagy több késése van, akinek munkafegyelme órákon kifogásolható, - kinek iskolán kívüli magatartása nem példaértékű, - akinek a magatartását a konferencián az osztályban tanító tanárok többsége nem minősíti példásnak. Rossz minősítést kapjon az a tanuló: - aki kirívó viselkedésével akadályozza az iskolai munkát, veszélyezteti társai erkölcsi, szellemi fejlődését vagy testi épségét, - aki ellen elmarasztaló határozat született fegyelmi eljárás keretében, - akinek fegyelmi vétsége volt, és ezért igazgatói intést kapott, - akinek egy rendkívül súlyos fegyelmezetlensége (pl. súlyos testi sértés, szándékos, kárt okozó rongálás) volt a félévben, - akinek 20 vagy azt meghaladó igazolatlan órája van. A jó és a változó minősítés a tantestület mérlegelésével a tanuló egyéb (pl. családi, szociális, pszichikai, egészségügyi) körülményeit is figyelembe véve dönthető el az osztálytársak véleményére is figyelemmel. 71

72 A magatartás elbírálásánál figyelembe kell még venni a diákok azon tevékenységeit, amelyek a nevelés szempontjából vagy az iskola eredményei és képviselete szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek: - a tanuló aktivitása, a kötelező tanórán kívüli tevékenységekben: diákönkormányzat, énekkar, sportkör, kiállítások, rendezvények, szaktantermekben, szertárakban végzett munka stb. - a tanuló színvonalas munkájából származó eredmények: tanulmányi versenyek, önképzőköri munka, iskolaújság, kiállítások eredményei, - a tanulónak olyan tevékenysége, amelyet társaiért végez: hátrányos helyzetű társak támogatása, korrepetálás, külső szociális munka (idősek, rászorulók támogatása saját lakókörnyezetében). Ha a tanuló magatartása alkalmanként kifogásolható erről az ellenőrzőben írásban vagy a szülőkkel folytatott beszélgetésen tájékoztatást kell adni. A tájékoztatás célja nem elsősorban a szankcionálás, hanem egyeztetett megoldás keresése a tanuló magatartási problémáira. A kiemelkedő munkát végző és példás magatartású diákokat nemcsak tanév végén, hanem tanév közben is értékelni kell. Tanév végén az egész évi munkát értékeljük és ennek eredményeként az osztályozó konferencián az alábbi dicséretek ítélhetők oda, amelyeket ünnepélyes formában kell kihirdetni és a bizonyítványba valamint az anyakönyvbe be kell írni: tantestületi dicséret A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom értékelése: A szorgalom értékelése során az iskolai értékrendből a szorgalmas tanulás, a munkához való pozitív viszony gyakorlása, a teljesítményelv és az erkölcsös versenyszellem tiszteletben tartása a meghatározó. A fenti értékek mellett az osztályfőnök javaslatot tesz félévente - az osztály tanulóinak és a tanulóval foglalkozó tanárok megkérdezése mellett - a szorgalom tanulónkénti minősítésére, konkrétan figyelembe véve: -a tanulmányi eredményességet, a kötelességtudatot, a megbízhatóságot, a pontosságot és a rendszerességet. A szorgalom minősítése: - példás, jó, változó, hanyag Példás jó, változó szorgalmú nem lehet az a tanuló, aki valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kap félévkor vagy év végén. A minősítések véglegesítése az osztályozó konferenciákon történik az értékrend és a felsorolt S mutató mérlegelésével, szükségképpen kiegészítve a tanulót tanító tanárok körében történő szavazással A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Iskolánk jutalomban részesíti azt a tanulót, akit viselkedésével, közösségi munkájával, kulturális, művészeti, illetve sporttevékenységével példaként állíthatunk társai elé. A 72

73 jutalmazás célja, hogy növelje és ösztönözze a tanulókban az iskola által közvetített értékek megerősítését. Jutalmazás elvei: - Valós teljesítményhez kötöttség - Egyéni teljesítmény figyelembe vétele - Elméleti és gyakorlati (ének,rajz,sport) teljesítmények egyenrangúsága - Objektivitás - Rendszerszemlélet - Motiváció erősítése Fegyelmezés elvei: - A fegyelmező intézkedés a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, - Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, körülményeit, és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. - Az intézkedés nem lehet megtorló vagy megalázó. - jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. 3. Zeneiskola nevelési programja 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai lapelvei, céljai, feladatai, eszközei,eljárásai Alapelvek Az emberi természet kettőssége, testi és szellemi törekvéseinek párhuzamossága arra kényszerít bennünket, hogy mindkét dolgot egyidejűleg műveljük: a magyar földet is, a magyar lelkeket is. A hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá. (Gróf Klebersberg Kuno, 1929.) A művészeti nevelés térnyerése, megerősödése talán az egyik legfontosabb vívmánya az oktatás megújulásának. Ahhoz, hogy a gyerekek értékválasztó dilemmákat élhessenek meg, hogy megtapasztalhassák saját alkotóerejüket, hogy harmonikus személyiségként egyensúlyba kerülhessenek önmagukkal és a világgal, nélkülözhetetlen a művészetek gyakorlása. A művészeti nevelő-oktató munka ezernyi lehetőségét biztosítja a növendékek érzelmi és értelmi fejlesztésének, képességeik, tehetségük kibontakoztatásának, személyiségük gazdagításának, helyes értékrendjük kialakításának. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján teljesednek ki. Célunk, hogy a mai felgyorsult életet élő, teljesítményorientált világunkban - amelyben versenyfutás folyik a pénzért, sikerért, karrierért - minél több önmagával harmóniában élni tudó, kiegyensúlyozott személyiség-fejlődést mutató gyereket bocsássunk ki az iskolából. Meggyőzzük tanítványainkat, hogy a tudásnak, a felkészültségnek, a humánumnak, az erkölcsiségnek, az emberi szeretetnek nem a pénz a kizárólagos fokmérője. Arra neveljük 73

74 őket, hogy az értéket az emberi kvalitásban lássák, ne a birtokolható javakban; az értékteremtő munkában és ne az eladhatóságban. Törekvésünk arra irányul, hogy a művészeti nevelés által fejlesszük készségeiket, képességeiket; segítsük őket a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésében és gyakorlásában; gyarapítsuk ismereteiket; alakítsuk esztétikai igényességüket és fogékonyságukat; gazdagítsuk önkifejezési eszköztárukat; szoktassuk őket következetes, kitartó munkára, amely révén alkalmassá válnak arra, 1hogy teljes, boldog emberi életet éljenek. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség- és készségfejlesztésen, tehetséggondozáson van. A tananyag a zeneművészeti műveltség megalapozásához elengedhetetlenül szükséges, alapvető tartalmakat foglalja magában. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendék aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. Minden növendéknek biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más művészeti ágak, kultúrák, szokások megismerését. Célok értékközvetítés, személyiségformálás a zene eszközeivel, baráti kapcsolatok építése (szeretet, elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának), zenei képesség- és készségfejlesztés (értelmi, érzelmi, esztétikai), önismeret, akaraterő fejlesztése, együttműködési készség, kommunikációs képesség, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése, egyénre szóló fejlesztéssel történő oktatás, reális önértékelési képesség fejlesztése, önmaga elfogadása, egészséges önbizalom, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az esetleges kudarcot elviselő képességének fejlesztése, önálló, önirányító önfejlesztés képességének fejlesztés (önálló gyakorlás) 74

75 az önkifejezés lehetőségének biztosítása (hangversenyeken való közreműködés), a problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése, az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez, a társművészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés, esztétikai nevelés, ízlésformálás, a másság elfogadására való nevelés, a különböző képességű, fejlettségű szocializáltságú tanulók felkészítése a további művészeti tevékenységre. Feladatok az egyéni képességekhez igazodó oktatás, személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatásának biztosítása; felelősségtudat, kitartás képesség, érzelemvilág fejlesztése, a tanuló érdeklődésére, a tanár és a pedagógus közös tevékenységére, együttműködésére épülő oktatás megszervezése; problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés; a zene és a társművészetek élményszerű megismertetése; a tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása; alkotásra ösztönzés; a tehetségek felismerése, tehetséggondozás; felkészítés szakirányú továbbtanulásra. a humánus magatartásminták, szokások erősítése, a jellem formálásával szolgálni a növendék személyiségének érését, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény képviselése, a saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránti fogékonyság. az Európához való tartozás tudatának erősítése, a más kultúrák elfogadására való nyitottság fejlesztése, folyamatos visszajelzést adni a tanulók tanulmányi előmeneteléről, szorgalmáról és magatartásáról. Eljárások játékközpontú cselekvésből az iskolai zenetanulás tevékenységébe való átmenet, személyre szóló fejlesztő programok kidolgozása, a zeneművészeti tevékenységgel magatartásformák kialakítása, erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése, a mindegyik művészeti kor zenei stílusának megismertetése a zeneszerzők művein keresztül; problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag-feldolgozás; a céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek (pl.: hangszer-pedagógia, szolfézs-pedagógia) alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése; hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás stb.); gazdagítás, mélyítés, gyorsítás; versenyeztetés; 75

76 zenei táborok, fesztiválok szervezése, azokon való részvétel; hangverseny-, kiállítás-, és színházlátogatások szervezése, a látottak megbeszélése; zenei előadások létrehozása Eszközök A pedagógiai eszközök megválasztásának legfontosabb szempontjai: a) Minden tanuló számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességének, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő zenei programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. b) Személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.. Intézményünkben az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: a) A zenei tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás c) A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési, bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás kényszerítő módszerek: felszólítás, a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények megszüntetése, ellenőrzés, figyelmeztetés 3.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét, biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a művészetekben megjelennek. A művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához. A zeneoktatásban alkalmazható tevékenységformák a személyiségfejlődésben már 6 éves kórtól folyamatosan nyújtanak közösségi élményt, adnak hiteles az önértékelést segítő visszajelzést az egyéni és csoportos művészeti munkában. Feladat a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére. A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és a környezeti nevelési hatások egymással szoros kölcsönhatásban együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok négy területe: a.) b.) c.) d.) az értelem kiművelése, segítő életmódra nevelés, egészséges és kultúrált életmódra nevelés, a szakmai képzés alapozása. 76

77 Intézményünkben a zeneoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal biztosít lehetőséget. Képzési rendszerünkben az első és a negyedik terület kap nagyobb hangsúlyt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetjük le. A zenei tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó zene művészetek jelenlétével lehet. A zene művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, s egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük. A zenei (művészeti) nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A növendékek élményszerűen tapasztalják meg valamennyi zenei (művészeti) stílus és irányzat sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek valamennyi művészeti ágban ötvöződnek. A zenei (művészeti) neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden növendék élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú zenei (művészeti) nevelés feltárja a növendékekben a zene (művészet) megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A zenei (művészeti) nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A zeneoktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A népzenei műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. Kodály Zoltán egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére alapozta. A zeneoktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a növendékek magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek megtanulásának eredményeképp fejlődik a memória, a dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása, edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a növendékek fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A zeneiskolába járó növendékek szép iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is. A személyiségfejlesztés eszközei: önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve vagy tanórán kívüli gyakorlással; produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok, iskolai ünnepek); a tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelés képességének fejlesztésére; hangversenyek, operaelőadások, egyéb kulturális rendezvények látogatása; iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez). Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 77

78 A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban. A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink: az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása; a közösség hagyományainak megismertetése; a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása; a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése. A fejlesztés eszközei: produkciók létrehozása, bemutatása; a szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés; iskolai hagyományok teremtése, megőrzése, tanórán kívüli foglalkozások biztosítása; a tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása. Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg. Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása is. Iskolánkban a zeneművészeti ág jellegénél fogva csoportos órák is vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor előtérbe kerül a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. Tapasztalatainkból tudjuk, hogy a növendékekkel tett kirándulások, más településeken való szereplések, baráti kapcsolatok, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bírnak. 3.4 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: Tagintézményünk önkéntes, egyéni motivációt kívánó oktatási formája gyakran eleve kiszűri, vagy sokszor el sem juttatja a zenetanuláshoz a tanulók közül a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket. Ugyanakkor mással nem pótolható lehetőségünk adódik szintén a sajátos, egyénre szabott nevelési oktatási forma miatt arra, hogy a hozzánk kerülőket ebben segítsük. Ezt a feladatot a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során végezzük el. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együttalkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető. Ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotóti magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatásban résztvevő gyerekek sokkal jobban teljesítenek a 78

79 közismereti iskolákban, mint a művészeti iskolába iratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A művészettel foglalkozó gyerekek gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kialkossák, kimuzsikálják magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek, a tanulási kudarcokat kezelésben is segítséget kapnak a művészettől. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése esélyegyenlőségi program: Ma sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel. A hátrányos helyzet leküzdését segítő tényezők: a.) Család: az iskola nélkülözhetetlen partnere. Az iskola és a család között a legfontosabb kapocs a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor az iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns magatartással, bizonyítva, hogy tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. b.) Személyes kapcsolat, családias légkör: pedagógussal, társakkal, szakmai csoportokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében többször előfordulnak a deviáns viselkedési formák. Családias légkörrel, beszélgetéssel, kiemelkedő feladatokkal történő megbízással kezeljük ezeket a helyzeteket. Feladatmegoldásaikban még jobban ügyelünk a fokozatosság elvére. c.) Tananyag, hangszerek biztosítása: A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepe van annak a lehetőségnek, hogy jó minőségű hangszereket, kottákat tudunk biztosítani a hangszeres oktatáshoz. d.) A közösség hátránykompenzációs hatása: Minden tanuló részt vehet zenekaraink, kamaracsoportjaink és kórusunk munkájában. A közös művészi munka és élmény is segít leküzdeni a tanulók közti esélyegyenlőségi különbségeket. e.) Pénzügyi támogatás: A művészetoktatás térítésköteles oktatási forma. A hátrányos helyzetű gyermekek részére a törvény térítésdíj-mentességet biztosít. A helyi önkormányzati rendelkezés lehetővé teszi, hogy kérvényezéskor, a szociális helyzetet igazoló dokumentumok csatolásával, 50-, illetve 25%-os kedvezményt biztosítsunk. Az ideiglenes nehézségekkel küszködő családok részére lehetővé tettük a részletfizetési lehetőséget. 3.5 Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel A tanulókkal kapcsolatos feladatok: szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; A szülőkkel kapcsolatos feladatok: - éves munkaterv szerint legalább egy szülői értekezlet, valamint rendszeres találkozó biztosítása a pedagógussal, az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön kell tájékoztatni; - levelezés, értesítő, telefon; - a szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk); - tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról; 79

80 - a szülők meghívása nyílt napokra, vizsgákra, bemutatókra, iskolai rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra; - a szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a zeneiskolában tanító zenepedagógus és a főtárgyi szaktanár folyamatosan tájékoztatja. A tanulót és szüleit egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Szülő és a pedagógusok együttműködésének formái A zeneiskolában tartott szülői értekezletek, melyeket elsősorban növendék-hangversenyekhez kapcsolódóan, valamint kiemelt rendezvények, zenei táborok, versenyek esetén és szükség szerint tartunk. Szülői értekezlet feladata: a.) a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása b.) a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, a növendékek és együttesek (kamaracsoportok, zenekarok, kórus) céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, c.) a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Gyakorisága: tanévenként és tanáronként legalább egy alkalommal, iskola szinten tanévenként legalább egy alkalommal. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet tartunk (rendkívüli esemény az intézményben, külföldi utazás, rendezvények, stb.) A szülői értekezleteken az iskola részéről részt vesznek a tanszaki főtárgyi tanárok, tanszakvezetők. A hangversenyeket követő tanáronkénti szülői értekezlet összegzést ad a növendék előmeneteléről, s kijelöli a további nevelési és oktatási célokat. Fogadóóra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy növendék egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási napok: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Nyílt tanítási nap valamennyi növendékhangverseny hangversenytermi főpróbája. 80

81 A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Az általános iskola szülői munkaközösségének tagjai és vezetőségi tagjai között zeneiskolás tanulók szülei is vannak, így képviselni tudják a zenei közösség kéréseit, igényeit. A szülők a Boglári Általános Iskolát Támogató Alapítványon keresztül anyagi támogatást is biztosítanak, pl. hangszerek vásárlásával. A szülők rendszeresen részt vesznek a zeneiskolai programokon. Kapcsolattartás más zeneiskolákkal: Somogy megye zeneiskoláival kölcsönösen részt veszünk a szervezett programokon, Fonyód, Marcali, Balatonföldvár, Kaposvár, Balatonszemes, Lengyeltóti, Balatonalmádi zeneiskolái által rendezett versenyeken. Továbbképzéseken, szakmai tapasztalatcsere révén új információkhoz jutunk. Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák Szövetségének. Az általános iskolával közös működésből adódóan külföldi testvériskolai kapcsolatokkal rendelkezünk. A loosdorfi, czestochowai, szentegyházi testvérvárosokba zeneiskolás tanulók is eljutnak és szerepelnek a közös rendezvényeken. 3.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység Zeneiskolánk alapvető funkciója: A zenei alapműveltségre nevelés, valamint a tehetségek gondozása, a veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az utat, amelyen szakmailag is elmélyülten és eredményesen haladhatnak, és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges diákok jellemzői: A tehetséges növendékek mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges növendékek zenei megnyilatkozásaikban sem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív növendékekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, csökkentett mértékű alkalmazkodás, a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző. 81

82 A tehetséggondozás módszerei A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden növendék számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges növendékkel vagy csoporttal foglalkozni, csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. A zenei képességek rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük zenei tehetség. A módszereket befolyásoló tényezők: az érintett növendék életkora milyen szinten állnak, mit tudnak milyen motivációk inspirálják mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus milyen elismerés, és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért 82

83 Mindezek tisztázása után a növendék(ek) részére a lehetséges módszereket megválasztjuk: Módszerek: Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a tanuló. Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak. Tehetséggondozás: heti plusz egy óra időtartamban (9. sz. melléklet). A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák: versenyeken való részvétel (házi, városi, regionális, országos, nemzetközi) minden tanszak külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi, testvérvárosi) való szereplés minden tanszak gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések minden tanszak helyi tárlatokon való szereplés minden tanszak zenei táborban való részvétel (igény szerint, szülő költségén) minden tanszak. A zenei tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tehetséggondozás feltételei: a tehetségek kutatása, felismerése, megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása (jó hangszerek), napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelők között, olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.) tehetséges pedagógusok, akik nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelnioktatni. A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban: 83

84 A zenetanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden növendék egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e szakmát művelők személyisége az erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk. 3.7 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei: A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A jazz alapfokú vizsga a biztosítja az alapfokú jazzképzés befejezését, tekintettel arra, hogy onnan továbbképző évfolyamba a sikeres vizsgát tett növendék nem léphet. A jazz-zenei alapvizsga elsősorban az alapfokú évfolyamokon megtanult személyes szakmai és társas kompetenciák elsajátítására helyez figyelmet. Kiemelten értékeli a növendék zenei kreativitását, az elsajátított elemek újszerű feldolgozását, a zenei improvizációs készséget, a társas zenélésben előtérbe kerülő figyelemmegosztó képességet. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az A tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A B tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: 84

85 Hangszeres tanszakok főtárgy A tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet, jazz tanszakos estén jazzelmélet Hangszeres tanszakok főtárgy B tagozat: szolfézs, jazz tanszakos estén jazzelmélet Szolfézs főtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom főtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy ( A tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy A tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet, jazz tanszakos estén jazzelmélet Hangszeres tanszakok főtárgy B tagozat: szolfézs, jazz tanszakos estén jazzelmélet Szolfézs főtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom főtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom, Zeneelmélet főtárgy ( A tagozat): zeneelmélet, Kamarazene főtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy A és B tagozat, kamarazene főtárgy ( A tagozat): főtárgy Szolfézs A és B tagozat, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy ( A tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az A tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. B tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok A tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok B tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom főtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy ( A tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok A tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok B tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom főtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom 85

86 Zeneelmélet főtárgy ( A tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok A és B tagozat, kamarazene főtárgy ( A tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom zenetörténet főtárgy A tagozat: a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga A tagozat minimum 10 perc B tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak A tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc B tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: A tagozat minimum 10 perc B tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: A tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc B tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként az adott tanévben döntőbe került. 86

87 Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 4. Zeneiskola helyi tanterve 4.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. A KÉPZÉS struktúrája Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, jazz szaxofon, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona, tenorkürt, baritonkürt, tuba, jazz trombita, jazz harsona Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő, jazz gitár, jazz basszusgitár, jazz dob Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, jazz zongora, zongora melléktárgy Vokális tanszak tantárgyai: jazz ének 87

88 Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet zeneirodalom, jazz-szolfézs, jazz-irodalom, jazz-elmélet Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus, zenekari gyakorlat Hangszeres egyéni képzés A TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*, jazz-szolfézs, jazz-irodalom, jazz-elmélet Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus, Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet zeneirodalom, zeneismeret, kamarazene, zenekar, kórus, zongora melléktárgy Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. 4.2 Óratervek klasszikus zene Az A tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző (1) (2) Főtárgy (2) (2) Kötelező tantárgy (2) (2) Kötelezően választható tantárgy Választható (0 2) (0 2) 0 2 tantárgy Összes óra: (4 6) (4 6) A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora,, A tanítási órák időtartama Főtárgy: A tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: A tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) 88

89 Kötelezően választható tantárgy: évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2 8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2 8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek és 1.évfolyam 5 perc 2 3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az B tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az A tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző (1) (2) (1) Főtárgy (2) (2) (2) Kötelező tantárgy (2) (2) (2) Kötelezően választható tantárgy Választható (2) tantárgy (2) (2) Összes óra: (4 6) (4 6) (4 6) A képzés évfolyamainak száma 89

90 (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, harsona tenorkürt baritonkürt, tuba, ütő, gitár, zongora, A tanítási órák időtartama Főtárgy: B tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3 4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Zeneismeret és kamarazene tanszakok csoportos képzés A tagozat Főtárgy: szolfézs, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, zeneismeret, improvizáció valamint népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző (1) (2) Főtárgy (2) (2) Kötelező tantárgy Választható (1 (1 tantárgy 2) 2) Összes óra: (2 4) (2 4) A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. 90

91 Óraterv 2 Tantárgy Évfolyamok Alapfok Továbbképző Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra: A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1 2) + alapfok 1 4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: A tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: A tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2 8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) B tagozat Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora 91

92 Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, improvizáció zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, valamint a népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Tantárgy Évfolyamok Alapfok Továbbképző Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra: A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. B tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2 8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) 4.3 Óraterv jazz zene Évfolyamok tantárgyak alapfok főtárgy kötelező tárgy választható tárgy összesen Főtárgy (egyéni): hangszeres és ének tárgyak Kötelező tárgy (csoportos): jazzszolfézs és jazzirodalom az 1. és 2. alapfokú évfolyamon, jazzelmélet 3-6. évfolyamban, zenekari gyakorlat 3-6. évfolyamban. 92

93 Választható tárgy: zongora, második hangszer, kórus (vokál együttes), zenekar, valamint a klasszikus - zene, a népzene tantervi programjainak tárgyai. Főtárgy: A tagozaton minimum 2x 30 perc egyéni, B tagozaton min. 2 x 45 perc egyéni. Kötelező tárgy: minimum 1+1 x 45 perc (csoportos) Választható tárgy: Elmélet: min. 1 x 45 perc. Gyakorlat: min. 1 x 45 perc (csoportos), vagy min. 1 x 30 perc (egyéni) Zenekari combo - gyakorlat: min. 1 x 45 perc a csoport létszáma a műfajtól függően min. 2 fő fő, Zenekar, kórus (vokál együttes): min. 1 x 45 perc min. 8 fő Másik hangszer: min. 1 x 30 perc egyéni, Zongora melléktárgy: min. 1 x 30 perc 2 A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. 93

94 Tehetséggondozás. Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 4.4 A tanulók értékelésének formái A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor illetve év végén számszerű osztályzatot vagy szöveges értékelést kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel vagy szöveges minősítéssel értékelni kell. Az osztályozáskor figyelembe kell venni a tantervi követelményeket, valamint a tanuló gyakorlati és elméleti ismeretekben elért fejlődését, eredményeit, szem előtt tartva az értékelés motiváló hatását. Az osztályzatok a következők lehetnek: A főtárgy, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet - zeneirodalom tárgyak esetén: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen A szolfézs előképző és hangszeres előképző 1. és 2. osztályában: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Kötelező zongora, kamarazene, zenekar, kórus tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg 5.A Pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezések 1. A pedagógiai program hatályosságának, érvényességének ideje, a korábbi program hatályon kívül helyezése. Az iskola első ízben szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, ezzel egyidejűleg a Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága 65/2010 és Ordacsehi Község Önkormányzatának 63/2010 határozatával elfogadott korábbi pedagógiai program hatályát veszti. A pedagógiai programban található helyi tantervet szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetik be. 94

95 Ezen pedagógiai program érvényességi ideje szeptember 1-től, augusztus 31. napjáig szól. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) kétévente értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. A nevelőtestület a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább három évente átfogóan elemzi. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - az SZM - az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség, illetve a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskola honlapján 95

96 6. Záradékok: 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Varga Zsolt iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség vezetősége i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Balatonboglár, Tápiné Simon Piroska iskolai szülői munkaközösség elnöke 3. A pedagógiai programot az iskolai munkaközösségek án véleményezték és fogadásra javasolták. Kelt: Munkaközösség vezetők: Légliné Tomity Anna Horváth László Palástiné Szerpák Tünde Koszics Gábor István Papp Györgyné 4. A pedagógiai programot a nevelőtestület i ülésén 4/2013számú határozatával elfogadta. Balatonboglár, március hó 21. Türjei Attila igazgató Szendrődyné Botka Krisztina tanár A pedagógiai program végrehajtása az intézményt fenntartó Klebesberg Intézményfenntartó Központot csak a kerettantervben foglalt eszközigény teljesítésének mértékében terheli. A pedagógiai program végrehajtása az intézményt működtető Balatonboglár Város Önkormányzatát az eddigiekhez képest plusz költséggel nem terheli. Az intézmény igazgatója 1 /2013-as határozatával a mai napon jóváhagyta: Balatonboglár, március hó 21. Türjei Attila igazgató 96

97 97