Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Átírás

1 Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

3 Egy újabb lépés elôre 1

4 A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. Lezárva: augusztus 31. Készítette: S & K Kkt. 2 Felelôs kiadó Pirisi Károly fôigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Készült a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyomdájában F.v.: Szauer Miklós 1129/2009 Budapest

5 Tartalomjegyzék A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet elôre!... 4 Méltán népszerû a nyitott és rugalmas program... 7 Mérlegen a második szakasz Egy lépés a romák integrációja felé Elôremutató tanulságok Lépj egyet elôre! a projektvezetô szemével Személyes visszajelzések Munkaadói igények alapján indult képzések Mentôsök korszerû szaktudással Új perspektívák Közép-Dunántúlon A szakképzés az elôrelépés útja Javultak a munkához jutás esélyei Népszerû képzések Dél-Alföldön Megélhetést adó szakképzések Szakemberre váró állások a régióban A válaszadók többsége elégedett Személyes visszajelzések Szemelvények a sajtóból

6 A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet elôre! 4 Az Európai Unióban csaknem minden második felnôtt bekapcsolódik a felnôttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelô mennyiségû és minôségû munkavállaló. Ma hazánkban több mint egymillió ember, a foglalkoztatottak 30 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel, sôt, sokaknak általános iskolai végzettségük sincsen. Nem volt kétséges, hogy a legsikeresebb felnôttképzési program az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) is fontos részét képezi, vagyis nemcsak folytatódott a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, hanem annak egyik prioritásává emelkedett. A magyar kormány január 9-én hirdette meg elôször a Lépj egyet elôre! programot, amely a felnôtt lakosság képzettségi színvonalának, közvetve munkához jutási esélyeinek javítását tûzte ki célul. Az eredetileg négymilliárd forintos végül több mint hatmilliárd forintos programban szakképzetlen felnôttek szerezhettek ingyenesen a munkaerôpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. A programban eredetileg fô kiképzése szerepelt, de már az elsô hónapban jelentôs túljelentkezést regisztráltak, így a létszámot re emelték. A nagy érdeklôdésre való tekintettel a programot meghosszabbították, a nagyobb létszámhoz sikerült többletforrást (879 millió forintot) is teremteni. A Lépj egyet elôre! projekt elsô szakasza december 31-én zárult, majd a többszörös túljelentkezés miatt 2008 májusától december 31-ig újabb folytatás következett. A pótlólag bevont forrásokkal együtt összesen 6,2 milliárd forintot forintot fordítottak a programban részt vevô felnôtt képzésére. Nincs megállás A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében megvalósított elsô Lépj egyet elôre! felnôttképzési program finanszírozását 75 százalékban az Európai Unió

7 (Európai Szociális Alap) és 25 százalékban hazai állami források biztosították. Nem volt kétséges, hogy a legsikeresebb felnôttképzési program az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) is fontos részét képezi, vagyis nemcsak folytatódott a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, hanem annak egyik prioritásává emelkedett. Finanszírozását az eddigi gyakorlattól eltérôen az Európai Unió nagyobb arányban, 85 százalékban vállalta, a magyar államnak 15 százalékot kell biztosítania. A rendelkezésre álló keretösszeg 10,665 milliárd forint. A Lépj egyet elôre! kiemelt projekt alapvetô célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetôséget kínál számukra arra, hogy ingyenesen megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettségre tegyenek szert. A Lépj egyet elôre! képzési program második üteme szeptember 1-jétôl augusztus 31-ig tartott. A programba december 1-jéig, illetve visszavonásig lehetett jelentkezni. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a területi különbségek figyelembevételével határozta meg az egyes régiókból képzésbe vonhatók létszámát: a munkavállalási korú lakosság területi megoszlása, az iskolai végzettségben, illetve a szakképzettségben mutatkozó különbségek, a munkanélküliségi mutatók. Kiknek szólt a Lépj egyet elôre! program? 5 Iskolarendszeren kívüli képzés keretében kérelem alapján támogatható a képzése annak a felnôttnek, aki rendelkezik legalább a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal, és alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni; a 6. osztály befejezését igazoló általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztatóképzésben, s ezt követô szakképzésben kíván részt venni; alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben kíván részt venni; érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és olyan képzésben kíván részt venni, amelyre a munkaerôpiacon kereslet mutatkozik; A Lépj egyet elôre! program keretében a szeptember 1-jétôl augusztus 31-ig tartó képzési periódusban újabb fô kapott támogatást, így jelenleg a program keretében ingyenesen képzett felnôtt hallgatók száma meghaladja a 40 ezret. A szakmák köre rendkívül változatos, régiónként eltérô az érdeklôdés a munkavállalók részérôl, illetve a kereslet a munkaadók részérôl. A legtöbb jelentkezô a hiányszakmákban képezi magát, nehézgépkezelôként, gépjármûvezetôként vagy parkgondozóként általában munkahelyet is találnak a bizonyítvány megszerzése után. Az utóbbi idôszakban az egészségügy, az agrárium és a falusi turizmus, valamint a gépipari szolgáltatások iránt nôtt meg a kereslet.

8 azok a felnôttek, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai elôképzettséggel, lehetôséget kapnak magasabb szintû, hiányszakmára irányuló szakképesítés megszerzésére; az elavult szakmával rendelkezô felnôttek számára lehetôséget biztosít a program olyan új szakképesítés megszerzésére, amely iránt kereslet mutatkozik a munkaerôpiacon. A program keretében felsôfokú végzettséggel rendelkezô felnôtt képzése nem támogatható. A résztvevôk életkora 18 és 62 év közötti lehet. A képzésbe olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzôintézmények kapcsolódhattak be, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén. Jelentkezettek megoszlása régiók szerint Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Jelentkezettek és támogatottak Támogatottak Jelentkezett

9 Méltán népszerû a nyitott és rugalmas program Javult a Lépj egyet elôre! programmal elért hátrányos helyzetû emberek életminôsége, mindennapi megélhetésük, munkaerô-piaci helyzetük pedig biztosabbá vált képzettségük növelésével. A hallgatók egytôl ötig terjedô skálán 4,6-ra értékelték a tanfolyamok minôségét, az oktatók felkészültségét. A mindössze öt százalék körüli lemorzsolódás azt igazolja, hogy a képzést elkezdôk csaknem minden esetben le is vizsgáztak összegezte a tapasztalatokat Szentirmai Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. 7 Milyen célokkal indult a Lépj egyet elôre! program? A program célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el. A program lehetôséget kínál arra, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezô felnôttek megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, vagy a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciákat, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettséget szerezzenek. A program támogatja az általános iskolai végzettséggel rendelkezô, de szakképesítés nélküli felnôttek szakképzését, illetve az elavult szakmákkal rendelkezôk esetében új szakképesítés megszerzését. A program kulcseleme, hogy a képzésbe való bekapcsolódást és a tanfolyamok sikeres elvégzését mentorok segítik. A projekt keretében megvalósuló szakképzések döntôen a hiányszakmákat célozzák, és a Szentirmai Judit szakállamtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium ténylegesen betölthetô munkakörökhöz kapcsolódnak. A támogatások megítélése országosan egységes elvek alapján történik, így rövid idô alatt nagyszámú jelentkezô képzésének támogatása válik lehetôvé. Mi a jelentôsége a TÁMOP keretén belül megvalósuló Lépj egyet elôre! programnak? Magyarországon a nemzetközi átlaghoz képest rendkívül alacsony a felnôttkori képzésben való részvétel. A foglalkoztatottak csaknem 30 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel, ez több mint 1,1 millió embert érint. Ezen belül igen magas azoknak az aránya, akiknek az iskolai végzettsége is alacsony. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, hiszen a legtöbb szakképesítés megszerzésének, a képzésbe való bekapcsolódásnak feltétele az alapfokú iskolai végzettség. Bár folyamatosan emelkedik a népesség iskolázottsági szintje,

10 8 A Lépj egyet elôre! program ügyintézôinek felkészítô és csapatépítô tréningje Egerben ennek ellenére újratermelôdik az alacsony iskolázottság. A munkaerôpiac nem képes felszívni az alacsonyan képzett, illetve szakképzettség nélküli embereket, nem tudnak elhelyezkedni, többségük inaktív marad, vagy a feketegazdaságban keres megélhetést. Az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôtteket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érik el, részben a motiváció és az ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A Lépj egyet elôre! program nagyban támaszkodva a kiépített mentori hálózatra segítséget nyújt, hogy ezek a rétegek is részt vehessenek az uniós forrásból megvalósuló képzésekben. A konstrukció közvetlenül járul hozzá a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2. prioritás (az alkalmazkodóképesség javítása) céljaihoz, éppen azzal, hogy azoknak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezô emberek felnôttkori képzésbe történô bekapcsolódását ösztönzi, akik támogatás nélkül, önerôbôl nem vennének részt képzésben. Milyen forrásból finanszírozták a program egyes projektjeit? A 2006-ban indult és 2008-ban kifutott elsô ütemre a Humánerôforrás Operatív Program (HEFOP) keretében rendelkezésre álló keretösszeg 6,21 milliárd forint volt, majd a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a második ütemre 10,665 milliárd forintot biztosított az Európai Unió és társfinanszírozással a magyar állam. A támogatást konkrétan az Európai Szociális Alap nyújtotta mind az elsô, mind a második ütemben. Az Európai Szociális Alap a foglalkoztatottság bôvítése érdekében a többi európai forrásból finanszírozott programnál magasabb, 85 százalékos támogatást nyújt, melyhez a magyar állam 15 százalékos saját erôvel járul hozzá.

11 9 Vizsga az Autópest V. Sebesség gépjármû-vezetôi képzésén Milyen szerepe van nálunk a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításában az Európai Szociális Alapnak? Az Európai Szociális Alap (ESZA) az EU strukturális alapjainak egyike: humán beruházásokat finanszírozó, az európai foglalkoztatási stratégia megvalósításának legfôbb uniós pénzügyi eszköze. Közösségi támogatásokkal segíti elô a tagállamok több és jobb munkahely létrehozására irányuló, közösen elfogadott célkitûzéseinek megvalósítását. Az alap küldetése, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliség megelôzéséhez és leküzdéséhez, hogy az európai munkaerôt és vállalatokat jobb helyzetbe hozva képessé tegye ôket arra, hogy meg tudjanak felelni az új kihívásoknak, miközben biztosítja, hogy az emberek ne veszítsék el kapcsolatukat a munkaerôpiaccal. A közötti idôszakra vonatkozó európai uniós források felhasználására vonatkozó kereteket az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) teremti meg. Ezen a stratégiai dokumentumon alapulnak a Magyarország által kidolgozott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok. Az Európai Szociális Alap forrásainak felhasználására vonatkozó intézkedéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) tartalmazza. A foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az ESZA két fô irányban támogat intézkedéseket, fejlesztéseket. Az egyik fô irány a munkanélküli vagy inaktív emberek munkaerôpiacra való belépésének ösztönzése és segítése. Az ESZA-ból megvalósuló fejlesztések másik nagy iránya a munkavállalók, a vállalkozások, és egyéb szervezetek alkalmazkodóképességének növelését célozza. A szociális fejlesztések számos területet ölelnek fel: a kiemelt leghátrányosabb helyzetû térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések, a szociális ellátórendszer fejlesztése, a halmozottan hátrányos helyzetû csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, munkaerô-piaci integrációjuk elômozdítása, gyermek- és ifjúsági programok támogatása, valamint helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése tartozik bele. Hogyan mûködik? A kormány 2007-ben jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) és az operatív programokat, valamint az operatív programokban megvalósítandó támogatási konstrukciókat részletesen

12 10 Gyakorlati vizsga tehergépjármû-vezetôknek kibontó akcióterveket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feladata az ÚMFT végrehajtása. A miniszterek feladata a szakmai felelôsségükbe tartozó programok szakmai kidolgozása. A közremûködô szervezet befogadja és értékeli a projektjavaslatokat, megköti és módosítja a támogatási szerzôdéseket, nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat, illetve lebonyolítja az ellenôrzéseket. Mekkora forrásból gazdálkodik a TÁMOP, milyen eredménnyel? A TÁMOP-program költségvetése 4097 millió euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85 százalékban az Európai Unió biztosítja, 15 százalékban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. Az uniós támogatások aránya általában 75 százalék, amelyhez 25 százalékos hazai forrás társul. Mi az oka, hogy az uniós gyakorlattól eltérôen nálunk százalékos az uniós/hazai forrás aránya? Az uniós rendeletek rögzítik, hogy melyik tagállam esetében hogyan alakul az uniós és a nemzeti forrás aránya. A kevésbé fejlett tagállamokra ebben a ciklusban a 85 százalékos uniós finanszírozási arány az irányadó. Milyen szerepe, gyakorlata és hatása van a foglalkoztatáspolitikai, munkaerô-piaci programoknak a többi uniós országban? Vannak-e hasonlóságok és különbségek? Az ESZA-rendelet kijelöli azokat a célterületeket, amelyekre a tagállamok támogatást vehetnek igénybe. Vannak olyan területek, amelyeket több célkitûzés, tehát a konvergencia és a regionális versenyképesség, valamint a foglalkoztatás-célkitûzés keretében is támogat az unió, és vannak olyan célterületek, amelyek kizárólag a fejletlenebb, a konvergencia-célkitûzés alá tartozó régiók területén támogathatóak. Magyarország régiói közül a fejlettségi szint alapján hat tartozik a konvergenciacélkitûzés alá, a közép-magyarországi régiót sorolták egyedül a regionális versenyképesség- és foglalkoztatás-célkitûzés alá. Az ESZA felhasználásában természetesen tapasztalhatóak hasonlóságok az egyes országok között. Ezek abból adódnak, hogy minden tagállamban alapvetô cél a munkaerôpiaci szempontból hátrányos helyzetû rétegek minél nagyobb arányú bevonása a foglalkoztatásba. Ehhez az érintett országok mind a munkaerô, mind a vállalkozások alkalmazkodóképességének

13 A Lépj egyet elôre! program elsô mortorkerékpár-szerelô képzése Felsôtárkányban 11 növelésére programokat indítanak. A különbségek pedig az egyes tagállamok eltérô gazdasági és társadalmi helyzetére vezethetôk vissza. Az ESZA felhasználására vonatkozó operatív programokban meghatározott stratégia és az arra épülô konkrét programok az adott tagállam problémáira adnak megoldást, ezért természetes, hogy az egyes tagállami stratégiák és az arra épülô fejlesztések között vannak különbségek. De eltérések lehetnek és vannak is az ESZA-programokra vonatkozó végrehajtási mechanizmusokban, mivel azt a tagállamok a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek keretei között maguk alakítják ki. Milyen tapasztalatokat hozott a Lépj egyet elôre! program? A program a HEFOP keretében 2005 decemberében indult el, majd a meghosszabbítást követôen 2008 decemberében zárult. A TÁMOP keretében 2007 novemberében kezdôdött és 2009 augusztusában zárult. A HEFOP keretében fô, a TÁMOP keretében fô kapott támogatást. A program iránti érdeklôdés mindvégig igen jelentôs volt. Nagy elônye, hogy a legkülönbözôbb élethelyzetben levô felnôttek számára a leginkább elérhetô, mert nem csak a regisztrált álláskeresôk igényelhetik a támogatást. A Lépj egyet elôre! meghirdetésekor a hiányszakmák voltak a fókuszban, a képzések nagy része ebben a körben folyt és csak munkáltatói szándéknyilatkozattal lehetett más szakmához támogatást kapni. Bár a program keretszámai alapján elônyben részesültek az álláskeresôk és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezôk, mód nyílt munkában állók és érettségizett, vagy elavult szakmával rendelkezô felnôttek képzéseinek támogatására is. A program kezdete óta kiépült országos mentorhálózat megyénként két fô mentor segítségével több száz civil szervezetbôl, kisebbségi önkormányzatból, családsegítô szolgálatból áll. Az általuk kiépített kapcsolatrendszeren keresztül sikerült azokat a leghátrányosabb helyzetû, alacsonyan iskolázott, nehezen elérhetô felnôtteket a programba bevonni, akik egyébként a hagyományos csatornákon nem érhetôk el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programban részt vett hátrányos helyzetû emberek életminôsége, munkaerô-piaci helyzete javult, a képzés révén biztosabbá vált a mindennapi megélhetésük. A hallgatók egytôl ötig terjedô skálán 4,6-ra értékelték a tanfolyamok minôségét, az oktatók felkészültségét. Az igen alacsony, mindössze öt százalék körüli lemorzsolódás azt igazolja, hogy akik a képzést elkezdték, csaknem mindenki le is vizsgázott.

14 Mérlegen a második szakasz 12 Folytatódott a Lépj egyet elôre! program sikersorozata, az alacsony képzettségû társadalmi rétegek felemelkedését segítô képzések második, 2007 szeptemberétôl augusztus 31-ig tartó szakaszában az volt a cél, hogy megközelítôleg húszezren szerezzenek a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképesítést, illetve alapfokú iskolai végzettséget mondta el dr. Soós Adrianna, a programot koordináló Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fôigazgató-helyettese. Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fôigazgató-helyettese I mmár bebizonyosodott, hogy hazánkban az egyik legsikeresebb munkaerô-piaci, felzárkóztatási képzési projekt a Lépj egyet elôre! hangsúlyozta Soós Adrianna. Megvalósítására a forrásokat ezúttal is az Európai Unió Szociális Alapja (ESZA), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai állami társfinanszírozás biztosította. A 10,655 milliárd forintos keretnek azonban a cél fontosságára való tekintettel az unió az általános 75 százalékos forrásarányától eltérôen 85 százalékát bocsátotta rendelkezésre, és a magyar állam hozzájárulása 25 helyett 15 százalékot tett ki. A Lépj egyet elôre! elsô, meghosszabbított szakaszának tapasztalatai alapján számítottak arra, hogy ismét nagy lesz az érdeklôdés a képzések iránt, így nem is volt meglepô, hogy a keretszámoknak ezúttal is éppen a kétszeresét tette ki a jelentkezôk száma. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Lépj egyet elôre! II. címû projektje egyértelmûen elérte célját, fô képzését támogattuk a rendelkezésre álló 10,665 milliárd forintos keretösszeg felhasználásával. Jelentôs változás az elôzô tervezési idôszakban a HEFOP keretében megvalósított képzésekhez képest, hogy ezúttal a résztvevôk pénzbeli támogatásban is részesültek. Ez lehetôvé tette számukra, hogy a tanulás idôszaka ne okozzon anyagi kiesést, és jelentôsen növelte a képzések vonzerejét azon alacsony képzettségûek körében is, akik korábban nem vállalkoztak a tanfolyamokon való részvételre. A program keretében a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezôk a mindenkori minimálbér egyhavi összegének megfelelô összeget kaptak minden 150 óra teljesített képzési idô után. Az állásban lévôk képzési támogatás, míg az állás nélküliek megélhetési támogatás formájában vehették fel a pénzt, az utolsó részletet a képzés eredményes befejezése után. Ugyanígy az alapfokúnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezôk is a mindenkori minimálbér egyhavi összegének megfelelô utólagos pénzbeli támogatásban részesültek, amennyiben a képzést eredményesen befejezték. A hallgatók számára a képzések a pénzbeli támogatás ellenére természetesen ezúttal is ingyenesen hozzáférhetôek voltak, sôt, a képzôk kötelessége volt biztosítani számukra a szükséges speciális tananyagokat és a megfelelô tanulási körülményeket is. Elmondhatjuk, hogy a program másik fontos vonzereje az, hogy a résztvevôk számára teljesen ingyenes volt, nem kellett sem képzési, sem regisztrációs és vizsgadíjat fizetniük.

15 A támogatás mértéke Alap (akkreditált) képzéseknél: Ft Ft OKJ-s képzéseknél: (alap 110%-a) Ft (alap 120%-a) Ft 50 év felettiek képzésénél: (alap 115%-a) Ft (alap 125%-a) Ft Végül összesen ezúttal is több mint 40 ezer jelentkezôt regisztrált a hivatal. Úgy vélem, ez a felnôttképzési program, amelyben egyrészt a fizikai szakmákra, másrészt a hiányszakmákra való képzést támogattuk, az elmúlt idôszakban nemcsak ismertté vált a potenciálisan érintettek körében, hanem rövid idô alatt társadalmi elismertséget, rangot is kapott. És nem csak az érettségizettek, szakképzettek várták az újabb lehetôséget a tanulásra, hiszen azt tudjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál könnyebben, szívesebben képezi tovább magát, hanem az alacsonyabb iskolázottságú embereket is sikerült megszólítani, és felkelteni az érdeklôdésüket. Ez rendkívül fontos értéke a Lépj egyet elôre! felnôttképzési programnak. Aktív kommunikáció, újabb képzések 13 A program szervezésekor törekedtünk arra, hogy az ország egész területén, minden régióból, megyébôl legyen lehetôség a jelentkezésre. A lehetô legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon tévé, rádió, újságok, internet keresztül felkelteni az emberek érdeklôdését. A munkaügyi kirendeltségek is aktívan segítették a munkánkat, emellett hatékony eszköznek bizonyult a sok szóróanyag, a hasznos, célzott tartalmú tájékoztatók, amelyeket országszerte terjesztettünk. Megpróbáltunk minden olyan szervezettel érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatba lépni, amelyekkel közös lehet a potenciális ügyfélkörünk, vagyis akikkel ôk rendszeres kapcsolatban vannak, s a program által megcélzott körbe tartoznak. Emellett nagyban támaszkodtunk az önkormányzatok segítségére is. Erénye a programnak az is, hogy a munkából idôlegesen kikerültek mellett egyre többeket sikerült bevonni az inaktívak közül is, a képzések résztvevôinek csak mintegy fele volt korábban regisztrált munkanélküli. Ezt mutatja, hogy a képzésnek ebben a szakaszában már túlsúlyba kerültek a nôk, egyre többen érzik úgy közülük, hogy tanulással sikerül visszatérniük a munka világába. Míg korábban a fizikai szakmák között viszonylag kevesebb volt a kifejezetten nôknek való, arra törekedtünk, hogy minden régióban legyen olyan foglalkozás, amely a nôk számára is ajánlható. Így kerültek be a képzések közé Támogatott képzések a szociális ellátáshoz kapcsolódó szakmákban Nô Férfi Összesen Gyermek- és ifjúsági felügyelô Iskolatitkár Óvodai dajka Pedagógiai asszisztens Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó, szervezô Összesen:

16 14 a virágkötô, vagy az élelmiszer- és vegyiáru-, valamint a ruházati eladó szakmák, illetve a korábbi csaknem kizárólagos dajkatanfolyamok mellé a hiányszakmának számító szociális gondozó, ápoló foglalkozások. E tipikusan nôi szakmákra jelentôs igény van, így a program második ütemében a szociális ellátáshoz kapcsolódó szakmákban a támogatott 1351 hallgató háromnegyede szociális gondozó, ápoló szakképesítést szerzett. Míg a program elsô ütemében kilencvenen végeztek házi betegápolóként, közülük harmincketten a fogyatékkal élôk segítésére szakosodtak, ugyanakkor 424 dajka és 35 óvodai dajka végzett sikeresen. Több régióban elsôsorban roma származású lányok, asszonyok szereztek ilyen képesítést, akiknek korábban csak Támogatottak nemek közti megoszlása 55,77% 44,23% Férfi Nô nyolc általánosuk volt. A program iránti bizalmat igazolja, hogy viszonylag nagyarányú volt az állásnélküliek jelentkezése, annak ellenére, hogy a Lépj egyet elôre! kezdettôl fogva a foglalkoztatási státustól függetlenül fogadta a jelentkezôket. Sôt, hangsúlyozottan nem állás nélkülieknek meghirdetett program mutatott rá a fôigazgatóhelyettes, mégis jelentôs volt a regisztrált munkanélküliek aránya a jelentkezôk között, holott az utóbbi idôszakban több új, a gazdasági válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódó munkaerô-piaci program is indult, a már meglévô, kifejezetten ezt a réteget támogató, egyébként sokkal több kedvezményt nyújtó uniós programok mellett. Azt gondoljuk, hogy a Lépj egyet elôre! esetében bizonyára az adott képzési irány, a képzés helyszíne kínált a hallgatók számára vonzóbb, elônyösebb lehetôséget. A TÁMOP keretében a korábbi Lépj egyet elôre! programhoz képest változást jelentett, hogy nemcsak azok a szakképzettek tanulhattak, akik az eredeti szakmájukra ráépülô képzést választottak, hanem azok is, akik elavult szakmával rendelkeztek, illetve egészségileg alkalmatlanok, hogy a meglévô szakmájukban elhelyezkedjenek. A képzésre maximum középfokú végzettséggel rendelkezôk jelentkezhettek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban álltak vagy nem. A támogatásra pályázó több mint 40 ezer kérelem feldolgozása során kiderült, hogy jelentkezôk a program céljának megfelelôen elsôsorban a fizikai szakmákat, azok közül is a hiányszakmákat részesítették elônyben. Gyakorlatilag a jelentkezôk mintegy fele részesült a program keretében támogatásban, közülük en állástalanok voltak és 835-en rendelkeztek már valamilyen szakképesítéssel. Ebben a szakaszban is jelentôs számban támogattunk felzárkóztatóképzésben részt vevôket. A felzárkóztatóképzést 7 8. osztály 1754 felnôtt vette igénybe. A program új eleme a osztályos felzárkóztató, amelyet a jelentkezô igények alapján vettünk fel a támogatott képzési körbe, 313-an végezték el. Erre szintén lehetôséget adott az uniós program, hiszen elvégzése után újabb, magasabb szintû szaktudásra lehet szert tenni. Több mint 130 intézmény 1100 tanfolyama A Lépj egyet elôre! program immár hagyományosan nemcsak a hallgatók, hanem a képzôintézmények számára is nyitott. Népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezúttal is összesen több mint 130 intézménnyel kötöttünk együttmûködési megállapodást emelte ki Soós Adrianna. A képzôk köre a program megvalósítása során folyamatosan bôvült, ma már az intézmények sokszorosa vesz részt a felnôttképzés e formájában az elsô tanfolyamokat megszervezô intézményi létszámhoz képest. A képzési lehetôségek iránt ugyanúgy érdeklôdnek felnôttképzést végzô civil szervezetek, gazdasági társaságok, mint felsôoktatási intézmények, középfokú szakiskolák vagy szakmai, területi kamarák, egyéb érdekképviseletek képzôintézményei. A támogatott tanfolyamok száma a most záruló idôszakban elérte az 1100-at. Nem minden esetben a teljes tanfolyam kapott támogatást, gyakran csak egy-egy programra jelentkezett hallgató. Elôfordult, hogy más a munkaügyi központ által a munkáltatók által szervezett képzéshez csatlakozott egy-

17 két hallgató, s olyan is volt, hogy egyéni jelentkezésekre szervezett képzéseknél kaptak támogatást a program keretében. Örvendetes, hogy több régióban a munkáltatók kezdeményezésére indultak a képzések, a dolgozók a munkahelyük megtartása érdekében végezték el a speciális tanfolyamot és szerezték meg a munkavégzésükhöz szükséges magasabb szakképesítést. A támogatások odaítélésénél minden esetben figyelembe vettük az adott régió munkaerô-piaci igényeit. Kiemelten törekedtünk arra, hogy egy-egy térségben a Lépj egyet elôre! program ne okozzon túlképzést. A szakmák kiválasztásában folyamatosan támaszkodtunk a munkaügyis kollégák szakértelmére, tudására, információira. Minden régióban a keresett foglalkozásokat hirdettük meg, s ezt úgy változtattuk a program során, ahogy a régió munkaerôpiaca megkívánta. Külön figyelmet fordítottunk a hosszú távra szóló munkaerô-piaci prognózisokra, és tájékozódtunk, információkat gyûjtöttünk a várható fejlesztésekrôl, a gazdasági válság okozta struktúraváltásról is. Ezek feltérképezése alapján igyekeztünk olyan képzéseket is beiktatni a programba, amelyek a rövid távú prognózisban még nem jelennek meg, de amelyekre nagy valószínûséggel szükség lesz, hosszabb távon számítani lehet arra, hogy keresett lesz az a szaktudás. Erre alapozva újabb szakirányokat indítottunk, mint például a számítástechnikában a szoftverkezelô, vagy vendéglátásban a falusi vendéglátó, az agráriumban pedig az ezüst- és aranykalászos gazdaképzés. Mint minden uniós támogatás, a Lépj egyet elôre! program is utólagos finanszírozással mûködik, szigorú elszámolási szabályokkal és ellenôrzéssel. Ez a TÁMOP keretében induló programban kezdetben nehézségeket okozott a hallgatói kifizetések hatvannapos határidejének betartásában, a kezdeti nehézségeket azonban rövid idô alatt sikerült elhárítani. Elôtérben a szolgáltatószakmák A képzések között dominálnak a szolgáltatási szakmák, mint a szociális gondozó, az ápoló, a takarító szakképesítés. Népszerûnek számítottak a kereskedelmi szakmák, az élelmiszer- és vegyiáru-, a ruházati eladó, sokan jelentkeztek parkgondozónak, vagy biztonsági ôrnek. A gépjármûvezetés különbözô fokozatokban is egyre keresettebb foglalkozás, a szakács-, a pincérképesítés hasonlóképpen vonzó. A fizikai szakmák közül általában jó elhelyezkedési esélye van a könnyû- és nehézgépkezelô szakembereknek, s egyre népszerûbbek a számítógéppel, informatikával összefüggô foglalkozások. 15 Támogatott képzések az egészségügyi szakmákban Nô Férfi Összesen Ápolási asszisztens Fogászati asszisztens Fogyatékosok gondozója 4 4 Gerontológiai gondozó Gyógymasszôr Gyógypedagógiai asszisztens Gyógyszerkiadó szakasszisztens Gyógyszertári asszisztens Mentôápoló Összesen:

18 16 Bekapcsolódott az egészségügy is Az egészségügyi intézményekben közismerten hiány van a jól képzett szakápolókból, szakasszisztensekbôl. A Lépj egyet elôre! program 2008 decemberében zárult elsô ütemében már több tucat mentôs szakápoló szerzett képesítést, a második ütemben pedig 1230 felnôtt vett részt ingyenes egészségügyi szakképzésben. A szakmák köre is bôvült, a mentôs szakápolókon kívül fogászati aszszisztenseket, gyógyszertári asszisztenseket, gyógyszerkiadó szakasszisztenseket képeztek a jó nevû képzôintézmények. A program eredményeit nemcsak azon mérjük le, hányan kapcsolódtak be, hányan jelentkeztek, hányan végeznek. Nagyon fontos tényezô az is, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódás, az eddig végzettek körében öt százalék körül mozog. A programra összességében jellemzô, hogy a hallgatók egymást húzzák, biztatják, így zömmel sikeres vizsgával zárják a tanfolyamot. A szakképesítés megszerzése ugyanis nemcsak az egyének érdeke, nemcsak ôk profitálnak belôle, hanem a foglalkoztatók számára is elônyös, hiszen megfelelô képzettségû munkaerôvel dolgozhatnak. S ha több ember rendelkezik olyan tudással, amellyel jobban tud boldogulni, ez az egész társadalom javát szolgálja. Sokan bírálják a programot azért, hogy a mai helyzetben túl nagyvonalú dolog volt még külön pénzt is adni azoknak az embereknek, hogy felnôttfejjel szakmát tanuljanak, hogy bepótolják, amit korábban, fiatalon elmulasztottak. Lehet, hogy ha nem járt volna a képzéssel anyagi juttatás is, nem lett volna ekkora érdeklôdés a program iránt, és talán többen abba is hagyták volna a tanulást. Szerintem még így is megérte, hiszen már megvan az esélyük arra, hogy valóban lépjenek egyet elôre. A folytatás Természetesen szeretnénk minden olyan elemét megôrizni a programnak, amely az eddigi tapasztalatok alapján eredményesnek bizonyult. A fôbb célok az elsô és a második ütemben nem változtak meg, elsôsorban a képzetlen emberek számára szeretnénk megadni a lehetôséget arra, hogy megszerezhessék elsô szakképesítésüket. A program indulásakor a statisztika szerint mintegy 1,1 millió felnôttnek nem volt szakképesítése Magyarországon. Még mindig jelentôs ez a réteg, ezért a felnôttkori képzéseknek egyre nagyobb szerep jut a következô években is. A program sikere alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a továbbiakban még nagyobb eredményeket érjünk el. Támogatott hallgatók munkaerô-piaci státusa szerint Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Regisztrált álláskeresô Munkaviszonyban álló Egyéb állás nélküli Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld

19 Támogatottak munkaerô-piaci státusa Jelentkezettek munkaerô-piaci státusa Egyéb állás nélküli Munkaviszonyban áll Regisztrált álláskeresô Egyéb állás nélküli Munkaviszonyban áll Regisztrált álláskeresô 34% 31% 35% 36% 30% 34% Országos hiányszakmákban támogatottak száma osztályos felzárkóztató Ács, állványozó Bútorasztalos CNC-forgácsoló Egyéb eljárás szerinti hegesztô Épületasztalos Géplakatos Kômûves Könnyûgépkezelô Szakács Szerkezetlakatos Tehergépkocsi-vezetô Támogatott hallgatók iskolai végzettsége régiónként Alapfokú iskolai végzettség nélkül Alapfokú iskolai végzettség: 8 osztály Alapfokú iskolai végzettség: 10 osztály Érettségizett (szakképzettség nélkül) Szakképzett 0 Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl

20 KÉPZÉS Országos hiányszakma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen E kategóriájú gépjármûvezetô osztályos felzárkóztató osztályos felzárkóztató osztályos felzárkóztató Ács, állványozó igen Ápolási asszisztens Aranykalászos gazda Autóbuszvezetô + belföldi személyszállító + nemzetközi személyszállító Autóbuszvezetô Autóbuszvezetô + belföldi személyszállító Autóbuszvezetô + nehézpótkocsi-vezetô Autóbuszvezetô + nemzetközi személyszállító Autószerelô Barcs Baromfifeldolgozó Bérügyintézô Betanított kosárfonó Betanított varrómunkás Betonelemgyártó Bevont elektródás hegesztô Bionövény-termesztô Biztonsági ôr Bolti pénztáros Borász Burkoló Bútor- és lakástextil-eladó Bútorasztalos igen CNC-forgácsoló igen Cukrász Egyéb eljárás szerinti hegesztô igen Elektronikai mûszerész Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

21 KÉPZÉS Országos hiányszakma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedô Ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs Épület- és építménybádogos Épületasztalos igen Ezüstkalászos gazda Fakitermelô Famegmunkáló Festô, mázoló és tapétázó Fodrász Fogászati asszisztens Fogyatékosok gondozója Fogyó elektródás hegesztô Fûszernövény-termesztô Gazdasági informatikus Gépíró, szövegszerkesztô Géplakatos igen Gerontológiai gondozó Gyermek- és ifjúsági felügyelô Gyógymasszôr Gyógynövény-termesztô Gyógypedagógiai asszisztens Gyógyszerkiadó szakasszisztens Gyógyszertári asszisztens Gyorséttermi és ételeladó Hegesztô Hidegburkoló Hulladékgyûjtô és -szállító Informatikai rendszergazda Ingatlanközvetítô Irodai asszisztens Iskolatitkár Kereskedelmi ügyintézô 2 2 Kereskedô Kereskedô, boltvezetô

22 KÉPZÉS Országos hiányszakma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Kéz- és lábápoló, mûkörömépítô Kiadvány- és képszerkesztô Kisgyermekgondozó, -nevelô 4 4 Kis teljesítményû kazán fûtôje (max. 2 tonna) 1 1 Kômûves igen Könnyûgépkezelô igen Közbeszerzési referens Logisztikai ügyintézô Mentôápoló Mezôgazdasági erô- és munkagépkezelô Mezôgazdasági gépkezelô Mezôgazdasági vállalkozó Mikroszaporító Motorfûrész-kezelô Motorkerékpár-szerelô Multimédia-fejlesztô Mûanyag-feldolgozó Mûszakicikk-eladó Nehézgépkezelô Nôi szabó Nyilvántartási és okmányügyintézô Óvodai dajka Panziós, falusi vendéglátó Parkgondozó Pedagógiai asszisztens Pénzügyi-számviteli ügyintézô Pincér Raktáros Ruházati eladó Szakács igen Szállodai szobaasszony Számítástechnikai szoftverüzemeltetô Számítógépes adatrögzítô

23 KÉPZÉS Országos hiányszakma Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyôr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Számítógép-szerelô, -karbantartó Szárazépítô Személyügyi gazdálkodó és fejlesztô Szerkezetlakatos igen Szobafestô Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó, szervezô Szoftverfejlesztô Takarító Társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó Társadalombiztosítási ügyintézô Táskajavító Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó (autómentô) Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó + nemzetközi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô (CE-kategória) Tehergépkocsi-vezetô + nemzetközi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezetô igen Tehergépkocsi-vezetô + autóbusz-vezetô Tejtermékgyártó Településkarbantartó 4 4 Titkárságvezetô Ügyintézô titkár Vendéglátó-eladó Vendéglôs Villanyszerelô Virágkötô Vízvezeték- és vízkészülék-szerelô Zöldség-gyümölcs eladó Végösszeg

24 KÉPZÉS Országos hiányszakma Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyarország Összesen 22 E kategóriájú gépjármûvezetô osztályos felzárkóztató osztályos felzárkóztató osztályos felzárkóztató Ács, állványozó igen Ápolási asszisztens Aranykalászos gazda Autóbusz-vezetô + belföldi személyszállító + nemzetközi személyszállító Autóbusz-vezetô Autóbusz-vezetô + belföldi személyszállító Autóbusz-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô Autóbusz-vezetô + nemzetközi személyszállító Autószerelô Barcs Baromfifeldolgozó Bérügyintézô Betanított kosárfonó Betanított varrómunkás Betonelemgyártó Bevont elektródás hegesztô Bionövény-termesztô Biztonsági ôr Bolti pénztáros Borász Burkoló Bútor- és lakástextil-eladó Bútorasztalos igen CNC-forgácsoló igen Cukrász Egyéb eljárás szerinti hegesztô igen Elektronikai mûszerész Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedô Ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs Épület- és építménybádogos Épületasztalos igen Ezüstkalászos gazda Fakitermelô Famegmunkáló Festô, mázoló és tapétázó Fodrász Fogászati asszisztens Fogyatékosok gondozója

25 KÉPZÉS Országos hiányszakma Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyarország Összesen Fogyó elektródás hegesztô Fûszernövény-termesztô Gazdasági informatikus Gépíró, szövegszerkesztô Géplakatos igen Gerontológiai gondozó Gyermek- és ifjúsági felügyelô Gyógymasszôr Gyógynövény-termesztô Gyógypedagógiai asszisztens Gyógyszerkiadó szakasszisztens Gyógyszertári asszisztens Gyorséttermi és ételeladó Hegesztô Hidegburkoló Hulladékgyûjtô és -szállító Informatikai rendszergazda Ingatlanközvetítô Irodai asszisztens Iskolatitkár Kereskedelmi ügyintézô Kereskedô Kereskedô, boltvezetô Kéz- és lábápoló, mûkörömépítô Kiadvány- és képszerkesztô Kisgyermekgondozó, -nevelô Kis teljesítményû kazán fûtôje (max. 2 tonna) Kômûves igen Könnyûgépkezelô igen Közbeszerzési referens Logisztikai ügyintézô Mentôápoló Mezôgazdasági erô- és munkagépkezelô Mezôgazdasági gépkezelô Mezôgazdasági vállalkozó Mikroszaporító Motorfûrész-kezelô Motorkerékpár-szerelô Multimédia-fejlesztô Mûanyag-feldolgozó Mûszakicikk-eladó Nehézgépkezelô Nôi szabó

26 KÉPZÉS Országos hiányszakma Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyarország Összesen 24 Nyilvántartási és okmányügyintézô Óvodai dajka Panziós, falusi vendéglátó Parkgondozó Pedagógiai asszisztens Pénzügyi-számviteli ügyintézô Pincér Raktáros Ruházati eladó Szakács igen Szállodai szobaasszony Számítástechnikai szoftverüzemeltetô Számítógépes adatrögzítô Számítógép-szerelô, -karbantartó Szárazépítô Személyügyi gazdálkodó és fejlesztô Szerkezetlakatos igen Szobafestô Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó, szervezô Szoftverfejlesztô Takarító Társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó Társadalombiztosítási ügyintézô Táskajavító Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó (autómentô) Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó + nemzetközi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô (CE-kategória) Tehergépkocsi vezetô + nemzetközi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezetô igen Tehergépkocsi-vezetô + autóbusz-vezetô Tejtermékgyártó Településkarbantartó Titkárságvezetô Ügyintézô titkár Vendéglátó-eladó Vendéglôs Villanyszerelô Virágkötô Vízvezeték- és vízkészülék-szerelô Zöldség-gyümölcs eladó Végösszeg

27 Cukrászok vizsgája a hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképzô Iskolában Czipa Péterné tortadíszítés közben 25 Török Jánosnénak is sikerült a vizsgamunka, a mákos rétes Sipos Gyuláné, Orbán Julianna és Czipa Péterné Sipos Gyuláné sok szakmai fogást ismer már

28 Egy lépés a romák integrációja felé A Lépj egyet elôre! program nagyon sok lehetôséget adott a romáknak, de a társadalomban nyílttá vált diszkrimináció és a gazdasági válság együttes hatása megnehezíti az elhelyezkedésüket mondta el Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízott. 26 Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízott A romák különösen nehéz helyzetben vannak ma a munkaerôpiacon. Mit tud változtatni ezen egy képzési program? A Lépj egyet elôre! alapvetô célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése. Olyan embereké, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és az ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. Ez a program lehetôséget kínál arra, hogy térítésmentesen megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, illetve arra, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettséget szerezzenek. Az is nagyon fontos cél, hogy a résztvevôk a képzettségüknél, illetve az iskolai végzettségüknél magasabb szintû szakmai tudást érjenek el. A program bôvíti az egész életen át tartó tanulás lehetôségeit, javítja a szakképzés hozzáférhetôségét és minôségét, ezáltal hozzájárul a gazdaság számára szükséges mennyiségû, a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerô biztosításához. A képzés támogatása elôsegíti a végzettség hiánya, vagy az elavult szakképesítés miatt hátrányban lévô munkavállalók sikeres és tartós munkaerô-piaci integrációját. Ez csupa olyan cél, amely a romák számára jó esélyeket ad a felzárkózáshoz. Annál is inkább, mert a romák között nagyon sokan megfelelnek a program feltételeinek, vagyis alapfokú, többnyire általános iskolai, ritkábban középfokú végzettséggel rendelkeznek, szakképzetlenek vagy elavult szakmával rendelkeznek. Sokan közülük állás nélküli, inaktív személyek. Tapasztalatai szerint a romák közül mennyien akartak és tudtak élni a lehetôséggel? A programba bevonandók felkutatása a munkaügyi központ, a kisebbségi önkormányzatok, helyenként az OFTEK, a családsegítô szolgálatok, a teleházak, az önkormányzatok, a körjegyzôségek, a képzôintézetek és a civil szervezetek közremûködésével történt. A megkeresés módja is változatos, voltak csoportos tájékoztatók, személyes megkeresés és írásbeli tájékoztatás. Széles körû információnyújtás folyt a médián keresztül is, a megyei napilapok, a helyi, városi érdekeltségû újságok, rádiók, tévék riportokat készítettek a résztvevôkkel, a képzôkkel, megszólaltak a regionális munkaügyi központok is. Intenzív volt a tájékoztatás annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a lehetôségeket. Mindenki, aki akart, részt vehetett az induló képzéseken. Nincsenek pontos adataim, nem is lehetnek, mert a törvény nem teszi lehetôvé a regisztrációt, de láthatóan jelentôs arányban vettek részt romák nôk és férfiak egyaránt a képzéseken. Milyen tapasztalatokra tettek szert a képzések gyakorlati lebonyolításával kapcsolatban? Úgy vélem, kifejezetten jó volt a program társadalmi elfogadottsága, elsôsorban azzal, hogy térítés-