A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

Átírás

1 GfK Hungária ROP KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE 1

2 A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA A MEGKÉRDEZÉS HELYE: ORSZÁGOS A MEGKÉRDEZÉS IDEJE: NOVEMBER A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA: SZEMÉLYES INTERJÚ A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA: 4131 CÉG KÉPZŐ KUTATÁSVEZETŐ: BACHER JÁNOS TÉMAFELELŐS: NAGY ISTVÁN ÉS LÁSZLÓ BRIGITTA 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Képzési kínálat... 6 Képzési kapacitás Szükséges bemeneti végzettség Képzések időtartama Képzést záró vizsga Képzések költsége Képzések akkreditációja Képzési kínálatot befolyásoló tényezők Képzési kínálatot befolyásoló információk A hallgatók létszámát befolyásoló tényezők Képzők vonzáskörzete Hallgatók a képzés befejezése után Konkurencia Tervezett képzések Tervezett képzések feltételrendszere

4 Bevezetés A pályázati kiírás szerint a ROP 3.4-es intézkedés fő célkitűzése megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a régiók által meghatározott, szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban. Ennek érdekében a MKIK, mint a program megvalósításáért felelős szervezet a fenti számon a következő három részfeladatra írt ki pályázatot: A képzési kínálat felmérése két alkalommal mintegy 2000 intézményben A munkaerőkereslet felmérése mintegy 4000 gazdálkodó szervezet körében Módszertani tanulmány készítése a regionális munkaerő-piaci prognózisok egységesítése céljából. A program célja: Régióspecifikus képzési igények kielégítése a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása érdekében, rugalmas reagálás lehetőségeinek kialakítása a regionális munkaerő-piaci keresletre, a regionális munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat folyamatok elemzése, a foglalkoztatásban, szakképzésben és a vállalkozásfejlesztésben érintett szereplők közötti kapcsolatok erősítése, hiányzó képzési programok kialakítása. E célok megvalósításának feltételei: Naprakész információk szolgáltatása a képzési kínálatról és a keresletről; az ezek közötti strukturális és mennyiségi különbségek kimutatása, a különbségek okainak feltárása; 4

5 Célcsoportok: Képző intézmények (valamennyi, a szakképzésben és felnőttképzésben résztvevő intézmény, tekintet nélkül a fenntartó személyére, valamint a gazdálkodási formára). Valamennyi vállalkozás, különös tekintettel a KKV-kre és a mikrovállalkozásokra. 5

6 Képzési kínálat A kutatás során megvizsgált 1915 képző intézmény huszada (95 intézmény) jelenleg nem indít képzéseket. Az intézmények majd fele (46%; 875 intézmény) rendelkezik FAT akkreditációval. A képzéseket jelenleg is indító intézmények összesen 645-féle képzést kínálnak, a legnépszerűbb nyelvi, számítástechnikai, - személygépkocsi, motor, és teherautó - vezetői tanfolyamoktól az olyan ritka képzettségekig, mint a fajáték készítő, a kádár, vagy a sportkommunikátor. Ha megszámláljuk, hogy az egyes képzőintézmények hány különbözőféle képzést indítanak, akkor pontosan 9800 darab tanfolyamot kapunk. Azaz, a képzést indító képzőintézmények (1820) átlagosan több mint öt különböző típusú képzést kínálnak. A legkevesebb képzést indító intézmények mindössze egyetlen képzést kínálnak, míg a legszélesebb választékkal rendelkező képzők 68 különböző tanfolyamot indítanak. A képző intézmények majd negyede (24%) tartozik azok közül, akik indítanak képzéseket (1820 intézmény) a csak egy képzéssel foglalkozók közé, míg a másik pólust 68 tanfolyamot indítók összesen 4 intézmény képzi. Megyénként végigtekintve a kínált képzéseket az alábbi táblázatban látható eredményeket kapjuk. Ezek alapján jól látható, hogy míg a leggazdagabb képzési kínálatot a hajdú-bihari intézmények nyújtják (1018 db), addig Komárom- Esztergomban igen szegényes a kínálat, hiszen mindössze 105 db tanfolyamról tettek említést a képző intézmények. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes megyékben eltérő számú képző intézményt vontunk be a vizsgálatba. Ha ezt is figyelembe vesszük, és az adott megyében egy intézményre jutó képzések átlagos számát nézzük, akkor már egész más kép alakul ki. Budapesten és Nógrádban egy-egy képző 6

7 átlagosan tízféle különböző képzést indít, míg Komárom-Esztergomban alig több mint egyet. Az Ön cége / intézménye milyen képzéseket kínál? Megyénként Említés % Intézmények száma Egy intézményre jutó képzés (átlag) Baranya 502 5,12% 205 2,4 Bács-Kiskun 357 3,64% 104 3,4 Békés 389 3,97% 96 4,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 474 4,84% 65 7,3 Csongrád 554 5,65% 150 3,7 Fejér 682 6,96% 93 7,3 Győr-Moson-Sopron 426 4,35% 86 5,0 Hajdú-Bihar ,39% 117 8,7 Heves 572 5,84% 154 3,7 Komárom-Esztergom 105 1,07% 91 1,2 Nógrád 274 2,80% 27 10,1 Pest 249 2,54% 60 4,2 Somogy 473 4,83% 102 4,6 Szabolcs-Szatmár ,18% 72 9,8 Bereg Jász-Nagykun-Szolnok 568 5,80% 108 5,3 Tolna 345 3,52% 79 4,4 Vas 345 3,52% 70 4,9 Veszprém 529 5,40% 71 7,5 Zala 453 4,62% 87 5,2 Budapest 781 7,97% 78 10,0 TOTAL ,00% ,1 Tovább elemezve a képzési kínálatot érdemes néhány szót ejteni az alábbi táblázatban található eredményekről is. Itt a képzések említési gyakoriságát tüntettük fel, azt, hogy hány intézmény említ egy-egy képzést. Az Ön cége / intézménye milyen képzéseket kínál? (A legtöbb említést kapott 35 7

8 képzés.) Említés % A képzőintézmények %-ban Idegen nyelvi képzés 867 8,85% 47,64% Személygépkocsi vezető, motorkerékpár vezető 506 5,16% 27,80% Számítógép kezelő (használó) 381 3,89% 20,93% Tehergépkocsi vezető, nemz. árufuvarozó 243 2,48% 13,35% Számítástechnikai szoftver üzemeltető 221 2,26% 12,14% ECDL kezdő+haladó 175 1,79% 9,62% Könnyűgépkezelő 155 1,58% 8,52% Személyiségfejlesztés, pszichológia, csapatépítés 147 1,50% 8,08% Kereskedő boltvezető II, 122 1,24% 6,70% Nehézgépkezelő 120 1,22% 6,59% ABC eladó 103 1,05% 5,66% Informatikus (a tevékenység megjelölésével) 102 1,04% 5,60% Pénzügyi számviteli ügyintéző 98 1,00% 5,38% Vendéglátó üzletvezető II, 85 0,87% 4,67% Eljárás szerinti hegesztő (az eljárás 76 0,78% 4,18% megjelölésével) Marketing és reklámügyintéző 75 0,77% 4,12% Szakács 72 0,73% 3,96% Mérlegképes könyvelő 71 0,72% 3,90% Kommunikáció, viselkedés, protokoll ismeretek 69 0,70% 3,79% Kőműves 66 0,67% 3,63% Szociális gondozó és ápoló 65 0,66% 3,57% Masszőr (gyógy) 63 0,64% 3,46% Minőségbiztosítási felülvizsgáló és 62 0,63% 3,41% tanúsító/auditor Személy és vagyonőr 61 0,62% 3,35% Autóbuszvezető 59 0,60% 3,24% Logisztikai ügyintéző 57 0,58% 3,13% Számítástechnikai programozó 56 0,57% 3,08% Pincér 55 0,56% 3,02% Irodavezető 55 0,56% 3,02% Társadalombiztosítási ügyintéző 51 0,52% 2,80% Virágkötő 50 0,51% 2,75% Üzletviteli szakmenedzser 50 0,51% 2,75% Gépíró és szövegszerkesztő 49 0,50% 2,69% Asztalos 46 0,47% 2,53% Falusi vendéglátó 44 0,45% 2,42% 8

9 A legtöbb említést az idegen nyelvi képzések kapták, összesen 867 intézménynél említették, az összes (N=1820) képzést tartó intézmény majd felénél (48%). A képző intézmények által második legnagyobb arányban oktatott képzettség a személygépkocsi- és motorvezető, a képzők majd harmada (28%) foglalkozik ezzel. Harmadik legnépszerűbb a képző intézmények között a számítógép kezelői tanfolyam, ötödük (21%) tart ilyen képzést. 9

10 Képzési kapacitás A vizsgált 1915 képző intézmény - közül természetesen az aktívak, akik jelenleg is nyújtanak egy, vagy több képzést - igen komoly kapacitásokkal rendelkeznek, hiszen több mint félmillió ( ) személy számára tudnak egyszerre valamilyen tanfolyamon helyet biztosítani. A legtöbb képzési hely Budapesten, míg a legkevesebb Komárom-Esztergom megyében található, ahogy az alábbi táblázatból kiolvasható. Átlagosan hány főt képeznek az egyes tanfolyamokon évente? (Megyénként) Összesen Átlagosan Baranya ,5 Bács-Kiskun ,0 Békés ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0 Csongrád ,4 Fejér ,0 Győr-Moson-Sopron ,7 Hajdú-Bihar ,2 Heves ,4 Komárom-Esztergom ,3 Nógrád ,4 Pest ,7 Somogy ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,1 Tolna ,4 Vas ,8 Veszprém ,4 Zala ,0 Budapest ,0 TOTAL ,4 10

11 Átlagosan hány főt képeznek az egyes tanfolyamokon évente? Említés % Idegen nyelvi képzés ,5% Személygépkocsi vezető, motorkerékpár vezető ,9% Tehergépkocsi vezető, nemz. árufuvarozó ,9% Számítógép kezelő ( használó) ,0% Személyiségfejlesztés, pszichológia, csapatépítés ,6% Nehézgépkezelő ,4% Mérlegképes könyvelő ,3% Könnyűgépkezelő ,3% ECDL kezdő +haladó ,9% Projektmenedzser asszisztens ,6% Kereskedő boltvezető II, ,6% Számítástechnikai szoftver üzemeltető ,6% Kommunikáció, viselkedés, protokoll ism ,5% Pénzügyi számviteli ügyintéző ,4% Közbeszerzési referens ,0% Informatikus (a tevékenység megjelölésével) ,8% ABC eladó ,7% Személy és vagyonőr ,7% Vendéglátó eladó ,7% Vendéglátó üzletvezető II, ,7% Ápoló ,7% Humán controlling ügyintéző ,7% Munkavédelmi technikus ,6% Autóbuszvezető ,6% Tűzvédelmi előadó ,6% Ezüstkalászos gazda ,5% Élelmiszer ipari menedzser (a szakirány megjelölésével) ,5% Szociális gondozó és ápoló ,4% Eljárás szerinti hegesztő (az eljárás megjelölésével) ,4% Üzletviteli szakmenedzser ,4% Masszőr (gyógy) ,4% Munkaerőpiac felkészítő, tanácsadó ,4% Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megjelölésével) ,4% Aranykalászos gazda ,4% Kéz és lábápoló, műkörömépítő ,4% 11

12 Ha a fenti táblázat alapján a TOP 35 képzést végigtekintjük, látható, hogy a legnagyobb kapacitással a nyelvtanfolyamok területén rendelkeznek a képzők, hiszen majdnem százezer helyet tudnak nyelvi képzésben résztvevők számára biztosítani. Második helyen a jogosítvány megszerzésére irányuló képzés végzett, több mint félszázezer ilyen helyet kínálnak a képzők. Míg a harmadik legnagyobb kapacitással képzett tárgy a profi jogosítványt megcélzó tehergépkocsi vezető tanfolyam lett, majd harmincezer képzési hellyel. 12

13 Szükséges bemeneti végzettség Az említett képzésekhez jellemzően nem várnak el túl magas bemeneti képzettséget a tanfolyamot szervezők, hiszen négytizedük megelégszik az alapfokú végzettséggel. Ez természetesen várható volt a fenti eredmények ismeretében, hiszen pont a legnagyobb létszámban indított képzések nyelvi, illetve a jogosítvány megszerzésére irányulók nem igényelnek komoly előképzettséget. Ugyanakkor a képzések majd harmadánál elvárás a középfokú végzettség, valamivel kevesebb, mint huszadánál pedig a felsőfokú. A tanfolyamok mintegy tizede esetében szakmai előképzettséget is elvárnak a képző intézmények, mint az az alábbi ábrán látható. Milyen előképzettség, iskolai végzettség szükséges az egyes képzésekben való részvételhez? (Képzések száma N=9800) A lapfokú iskolai végzettség 41% Középiskolai végzettség (érettségi) 29% Felsőfokú iskolai végzettség 4% Szakmai előképzettség 9% Egyéb 9% Nem tudja / nincs válasz 9% 0% 20% 40% 13

14 Megyénként végigtekintve az igényelt bemeneti képzettségeket jól látható, hogy Budapesten a legmagasabb a kifejezetten felsőfokú végzettségűek számára indított képzés, míg ezzel szemben Komárom-Esztergomban a tanfolyamok több, mint hattizedéhez elég az alapfokú iskolai végzettség is. Milyen előképzettség, iskolai végzettség szükséges az egyes képzésekben való részvételhez? Alapfokú végzettség Középiskolai végzettség Felsőfokú végzettség Szakmai előképzettség Egyéb NT/NV Baranya 50% 32% 2% 4% 8% 3% Bács-Kiskun 38% 21% 3% 21% 15% 3% Békés 49% 29% 2% 3% 11% 6% Borsod-Abaúj- 53% 25% 5% 10% 1% 6% Zemplén Csongrád 43% 31% 4% 16% 5% 0% Fejér 51% 36% 2% 4% 6% 2% Győr-Moson-Sopron 45% 34% 3% 12% 4% 2% Hajdú-Bihar 39% 28% 4% 10% 18% 0% Heves 33% 33% 8% 11% 8% 7% Komárom-Esztergom 61% 36% 0% 3% 0% 0% Nógrád 57% 21% 2% 16% 4% 0% Pest 16% 17% 6% 0% 6% 55% Somogy 45% 35% 3% 7% 6% 3% Szabolcs-Szatmár- 47% 34% 1% 7% 5% 6% Bereg Jász-Nagykun- 58% 22% 3% 7% 7% 3% Szolnok Tolna 34% 18% 8% 4% 34% 2% Vas 43% 28% 7% 13% 7% 1% Veszprém 29% 31% 3% 14% 21% 2% Zala 39% 28% 2% 17% 12% 3% Budapest 31% 41% 15% 6% 0% 6% TOTAL 43% 30% 5% 9% 9% 4% 14

15 Képzések időtartama Az alábbi táblázatban kiszámítottuk, hogy mennyi az egyes képzőintézményeknél folyó összes képzés átlagos hossza. A fő átlag 362 óra, azaz kb. 45 naposak a képzések (amennyiben napi 8 órás képzéssel számolunk). Természetesen e mögött az adat mögött igen komoly eltérések vannak már csak azért is, mert a különböző képzések eltérő óraszámot igényelnek és még ezen belül is lehetnek eltérések. Megyénként, és képző intézményenként az adott képzőintézménynél igénybe vehető képzések átlagos időtartama órában megadva. Átlag Median Minimum Maximum Baranya 233,8 120,0 15,0 1888,5 Bács-Kiskun 704,2 343,6 35, ,4 Békés 295,2 208,8 10,0 1280,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 319,1 135,0 16,0 2800,0 Csongrád 370,1 208,3 17,3 2660,0 Fejér 303,5 104,2 3,3 4096,0 Győr-Moson-Sopron 448,7 227,8 0,0 4000,0 Hajdú-Bihar 401,2 232,5 14,7 2066,7 Heves 290,3 145,2 14,7 2285,0 Komárom-Esztergom 645,4 353,6 8,0 2699,8 Nógrád 327,1 220,0 16,0 1895,2 Pest 137,1 63,0 15,0 1330,0 Somogy 498,7 330,2 18,0 2493,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 518,0 470,8 16,3 2354,6 Jász-Nagykun-Szolnok 344,5 173,3 11,7 1706,3 Tolna 259,8 97,3 18,7 1466,7 Vas 340,3 195,4 20,0 3116,3 Veszprém 259,8 180,3 3,0 1860,0 Zala 468,7 253,3 8,0 3201,2 Budapest 260,0 102,5 6,0 2295,6 TOTAL 362,0 173,3 0, ,4 15

16 Képzést záró vizsga Az egyes tanfolyamok lezárásaképpen leggyakoribb az írásbeli vizsga (72%), ezt követik a gyakorlati vizsgák (66%), majd a szóbeli vizsgák (30%). Természetesen több vizsga is lehet egy-egy képzés végén, így pl. az adatok alapján a leggyakoribb típusnak az írásbeli és gyakorlati vizsgával záródó képzések tűnnek. Ugyanakkor a képzések majd négytizedénél (37%) semmilyen vizsga sincs. Ez azonban várható volt, mivel pl. általában a nyelvi képzések jó része is ilyen, márpedig a leggyakoribb képzés éppen ez volt. Milyen az egyes képzéseket záró vizsga típusa? szóbeli 30% írásbeli 72% gyakorlati 66% nincs záró vizsga 37% NT /NV 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 16

17 Megyénként végigtekintve a képzéseket záró vizsgák típusait, talán azt érdemes kiemelni az adatok közül, hogy Pest megyében a legritkább a vizsga nélkül záródó képzés, míg Fejér megyében minden második képzés beszámoló nélkül zárul. Milyen az egyes képzéseket záró vizsga típusa? szóbeli írásbeli gyakorlati nincs záró NT/NV vizsga Baranya 30% 69% 67% 37% 3% Bács-Kiskun 44% 62% 71% 31% 3% Békés 20% 74% 68% 49% 10% Borsod-Abaúj-Zemplén 45% 83% 71% 28% 2% Csongrád 29% 70% 66% 35% 6% Fejér 21% 72% 64% 51% 2% Győr-Moson-Sopron 42% 81% 73% 30% 3% Hajdú-Bihar 26% 68% 58% 37% 4% Heves 26% 71% 66% 48% 11% Komárom-Esztergom 49% 78% 83% 43% 2% Nógrád 34% 76% 72% 43% 2% Pest 29% 71% 52% 13% 8% Somogy 30% 66% 61% 29% 15% Szabolcs-Szatmár-Bereg 29% 80% 77% 40% 10% Jász-Nagykun-Szolnok 22% 70% 62% 48% 8% Tolna 28% 72% 84% 42% 1% Vas 33% 66% 57% 32% 10% Veszprém 26% 78% 69% 36% 5% Zala 27% 75% 73% 42% 4% Budapest 40% 72% 59% 23% 12% TOTAL 30% 72% 66% 37% 6% 17

18 Képzések költsége A vizsgált képzőintézményekben folyó képzések átlagos költsége óránként, személyenként 1190 Ft. Az átlag természetesen elfedi az egyes képzések eszközigényében és ezért természetesen árában is megmutatkozó különbségeket, ezért következtetések levonására kevéssé alkalmas. Mennyi az egyes képzések ára (Ft/fő/óra)? Átlag Median Minimum Maximum Baranya 871,4 633,3 24,0 6000,0 Bács-Kiskun 594,0 468,8 206,0 2200,0 Békés 3753,9 483,2 0, ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 712,2 550,0 9,0 3000,0 Csongrád 816,9 466,7 0,0 6567,8 Fejér 2607,6 725,0 0, ,0 Győr-Moson-Sopron 662,0 456,0 0,0 4000,0 Hajdú-Bihar 1130,3 478,5 0, ,7 Heves 730,0 656,8 0,0 3000,0 Komárom-Esztergom 425,3 349,6 45,0 1850,0 Nógrád 629,0 420,0 112,5 2500,0 Pest 880,6 625,0 0,0 2600,0 Somogy 659,4 421,4 31,7 2333,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 562,1 377,4 2,0 3000,0 Jász-Nagykun-Szolnok 1175,4 705,0 226, ,9 Tolna 1404,3 500,0 0, ,0 Vas 2750,3 488,3 60, ,0 Veszprém 836,6 585,2 0,0 2800,0 Zala 3759,7 510,0 52, ,7 Budapest 1201,5 800,0 0,0 5285,7 TOTAL 1190,4 532,0 0, ,7 18

19 Képzések akkreditációja Annak ellenére, hogy a vizsgált képzőintézmények fele rendelkezik FAT akkreditációval mint, azt a tanulmány első felében már írtuk a képzéseknek csak alig több mint harmada akkreditált. Ennek oka lehet, hogy a hosszadalmas akkreditációs folyamat még nem zárult le, illetve a képző intézmény még nem tudta biztosítani az ehhez szükséges teljes feltételrendszert. Megyénként tekintve megállapítható, hogy Hevesben a legmagasabb és Veszprém megyében a legalacsonyabb az akkreditált képzések aránya. Az Önök által kínált képzések rendelkeznek FAT program akkreditációval? Nem; 51% Igen; 34% NT/NV; 16% 19

20 Az Önök által kínált képzések rendelkeznek FAT program akkreditációval? Igen Nem Nt/Nv Baranya 34% 48% 19% Bács-Kiskun 47% 50% 3% Békés 29% 53% 18% Borsod-Abaúj-Zemplén 41% 45% 14% Csongrád 22% 78% 0% Fejér 35% 43% 22% Győr-Moson-Sopron 37% 59% 4% Hajdú-Bihar 28% 56% 16% Heves 60% 39% 1% Komárom-Esztergom 46% 24% 30% Nógrád 22% 62% 15% Pest 32% 68% 1% Somogy 38% 51% 11% Szabolcs-Szatmár-Bereg 19% 45% 36% Jász-Nagykun-Szolnok 36% 39% 25% Tolna 57% 31% 13% Vas 32% 43% 25% Veszprém 16% 81% 3% Zala 34% 53% 14% Budapest 32% 37% 30% TOTAL 34% 51% 16% 20

21 Képzési kínálatot befolyásoló tényezők Képzési kínálatot befolyásoló információk Az egyes képző intézmények oktatási kínálatát legnagyobb arányban a valós igények, azaz a munkaerőpiacról szerzett információk befolyásolják, alakítják. A válaszadóknak ugyanis több mint a fele jelezte, hogy ezek az információk igen fontosak a képzési kínálat kialakításakor. Második legfontosabb kínálatot befolyásoló tényező a tradíció, ami természetesen összefügg olyan további szempontokkal, mint a rendelkezésre álló oktatói gárda, hiszen a tradicionálisan kialakult tanfolyamokhoz természetesen rendelkezésre állnak a jól képzett oktatók is. Milyen információk alapján alakítják ki képzési kínálatukat? Más intézményektől függ ez a tevékenysége 15% T radíció 42% Rendelkezésre álló oktatói gárda 34% Munkaerőpiaci információk 51% Egyéb 22% NT /NV 3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 21

22 Azok, akik valamilyen egyéb információforrást jelöltek meg, leggyakrabban a feléjük irányuló igényeket, illetve a különböző jogszabályi változások követését jelölték meg. Megyénként végigtekintve az információforrások megoszlását legfeltűnőbb a Pest megyei képzők tanácstalansága. Körükben volt ugyanis messze a legmagasabb a nem tudom választ adók aránya. Milyen információk alapján alakítják ki képzési kínálatukat? (N=1915) Más intézményektől függ ez a tevékenysége Tradíció Rendelkezésre álló oktatói gárda Munkaerőpiaci információk Egyéb NT/NV Baranya 12% 50% 26% 44% 19% 3% Bács-Kiskun 16% 55% 65% 50% 3% 0% Békés 14% 34% 42% 63% 28% 3% Borsod-Abaúj-Zemplén 15% 39% 31% 52% 17% 1% Csongrád 10% 55% 40% 71% 29% 0% Fejér 9% 36% 31% 37% 48% 0% Győr-Moson-Sopron 23% 43% 51% 57% 21% 0% Hajdú-Bihar 14% 43% 27% 50% 28% 6% Heves 13% 46% 19% 63% 22% 1% Komárom-Esztergom 0% 22% 30% 70% 22% 0% Nógrád 15% 33% 35% 58% 32% 2% Pest 5% 56% 0% 3% 18% 22% Somogy 14% 32% 40% 68% 25% 1% Szabolcs-Szatmár- 10% 37% 33% 69% 6% 0% Bereg Jász-Nagykun-Szolnok 39% 46% 51% 68% 4% 1% Tolna 30% 51% 34% 54% 21% 1% Vas 4% 41% 35% 69% 32% 0% Veszprém 7% 43% 30% 61% 31% 0% Zala 14% 38% 29% 60% 31% 1% Budapest 19% 33% 33% 25% 21% 11% TOTAL 15% 42% 34% 51% 22% 3% 22

23 A munkaerő-piaci információk alapján (is) tájékozódóktól megkérdeztük, milyen forrásból jutnak ilyen jellegű információkhoz. A válaszadók a legnagyobb arányban (66%) a munkaügyi központokat említették, mint információforrást. Honnan kapja/szerzi a munkaerőpiaci információkat? (Akik figyelembe vesznek ilyewn jelegű információkat.) Munkaügyi központ 66% Munkáltatói érdekképviselet 22% Kamara 36% Önkormányzat 23% Sajtó 39% Egyéb 33% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A válaszadók a munkaerőpiacról kapott információk megnevezésekor igen magas, egyharmados arányban említettek egyéb információforrásokat a kérdőívben felsorolt lehetőségeken kívül. Ezek az egyéb válaszok jellemzően különböző visszajelzési csatornákat volt diákok, cégek melyek, számára végeztek oktatást stb. takartak, illetve gazdálkodóktól közvetlenül kapott információkat jelentettek. Megyénként végigtekintve a munkaerő-piaci információk forrását jól látható, hogy pl. Tolnában igen nagy jelentősége van a munkaügyi központtól kapott információknak vagy Bács-Kiskunban a kamara nyújtotta segítségnek. 23

24 Honnan kapja/szerzi a munkaerőpiaci információkat? (Akik kapna ilyeneket N=985) Munkaügyi központ Munkáltatói érdekképviselet Kamara Önkormányzat Sajtó Egyéb Baranya 67% 20% 20% 9% 41% 26% Bács-Kiskun 71% 46% 67% 46% 58% 13% Békés 56% 29% 29% 17% 32% 56% Borsod-Abaúj- 64% 19% 31% 22% 29% 33% Zemplén Csongrád 65% 12% 30% 14% 30% 55% Fejér 63% 13% 22% 16% 41% 38% Győr-Moson-Sopron 63% 33% 31% 30% 51% 25% Hajdú-Bihar 62% 13% 29% 26% 35% 44% Heves 54% 39% 58% 23% 44% 39% Komárom-Esztergom 63% 5% 11% 26% 42% 26% Nógrád 69% 20% 23% 11% 20% 49% Pest 67% 33% 0% 33% 0% 67% Somogy 82% 18% 37% 14% 37% 24% Szabolcs-Szatmár- 88% 9% 57% 24% 39% 15% Bereg Jász-Nagykun- 56% 33% 48% 35% 50% 15% Szolnok Tolna 89% 8% 50% 16% 16% 21% Vas 67% 27% 22% 18% 33% 51% Veszprém 60% 13% 34% 17% 55% 38% Zala 79% 23% 49% 40% 57% 21% Budapest 37% 27% 19% 23% 27% 31% TOTAL 66% 22% 36% 23% 39% 33% 24

25 A hallgatók létszámát befolyásoló tényezők Az egyes képzéseken résztvevő hallgatók létszámát leginkább a jelentkezők száma befolyásolja. Ez megyénként vizsgálva is így van, azaz nincs olyan megye, ahol bármi más szempont nagyobb jelentőséget kapna az egyes kurzusok hallgatói létszámának alakításában, mint a jelentkezők száma. Azok, akik a felsoroltakon kívül egyéb szempontokat említettek, többek között az adott tanfolyam oktatásához megfelelő nagyságú csoport kialakítását jelölték meg, mint befolyásoló tényezőt, illetve az akkreditációban meghatározott csoport nagyságát. További lényeges szempont volt az infrastruktúra, azaz a képző cégnél rendelkezésre álló helyiség mérete, illetve kihelyezett képzéseknél az oktatást igénybe vevő által biztosított terem kapacitása. Mi határozza meg az egyes kurzusokon résztvevő hall-gatók létszámát? Költségvetés 25% Jelentkezők száma 81% Megfeleltek száma 20% Egyéb 11% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 25

26 Mi határozza meg az egyes kurzusokon résztvevő hallgatók létszámát? Költségvetés Jelentkezők száma Megfeleltek száma Egyéb Baranya 25% 90% 11% 7% Bács-Kiskun 20% 80% 22% 6% Békés 34% 71% 23% 17% Borsod-Abaúj-Zemplén 21% 75% 20% 10% Csongrád 60% 83% 24% 11% Fejér 13% 77% 20% 21% Győr-Moson-Sopron 15% 83% 26% 10% Hajdú-Bihar 31% 79% 15% 19% Heves 27% 73% 24% 15% Komárom-Esztergom 7% 89% 15% 4% Nógrád 22% 75% 13% 17% Pest 27% 86% 1% 2% Somogy 21% 85% 31% 14% Szabolcs-Szatmár-Bereg 24% 90% 21% 4% Jász-Nagykun-Szolnok 37% 84% 27% 8% Tolna 34% 91% 29% 6% Vas 17% 73% 32% 18% Veszprém 15% 89% 9% 10% Zala 32% 77% 29% 12% Budapest 20% 78% 18% 9% TOTAL 25% 81% 20% 11% 26

27 Képzők vonzáskörzete A képzők számára a vonzáskörzetet elsősorban az adott település - ahol az intézmény működik - illetve annak közvetlen környezete jelenti. Csak a képzők alig több mint tizede (14%) toborozza hallgatóit az ország egész területéről. Jellemzően milyen távolságból érkeznek a hallgatók a képzésekre? Képző székhelye szerinti településről 60% Környező településekről 58% Képző székhelye szerinti megyéből 45% Képző székhelye szerint régióból 20% Az ország egész területéről 14% NT/NV 2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Várható volt, hogy a budapesti képzőintézmények között lesz a legmagasabb az ország egész területéről hallgatókat vonzók száma (39%), az azonban kicsit meglepő, hogy a pest megyeiek esetében a legkisebb ez az arány. Ennek magyarázatát talán abban lehet keresni, hogy a valóban országos hatókörű képzők Budapesten belül működnek és éppen ezért a pest megyeiek azok, amelyek pedig kifejezetten csak a helyi igényekre koncentrálnak. 27

28 Jellemzően milyen távolságból érkeznek a hallgatók a képzésekre? Képző székhelye szerinti településről Környező településekről Képző székhelye szerinti megyéből Képző székhelye szerint régióból Az ország egész területéről NT/NV Baranya 81% 69% 49% 26% 17% 1% Bács-Kiskun 74% 73% 52% 14% 9% 0% Békés 53% 47% 59% 23% 11% 0% Borsod-Abaúj-Zemplén 63% 70% 50% 16% 7% 1% Csongrád 85% 84% 59% 31% 10% 0% Fejér 62% 61% 51% 26% 25% 0% Győr-Moson-Sopron 66% 70% 47% 25% 11% 0% Hajdú-Bihar 53% 54% 50% 24% 8% 3% Heves 66% 71% 51% 40% 14% 0% Komárom-Esztergom 35% 31% 62% 12% 12% 0% Nógrád 67% 73% 52% 8% 8% 0% Pest 80% 61% 31% 0% 1% 9% Somogy 47% 50% 43% 15% 24% 3% Szabolcs-Szatmár- 44% 42% 47% 10% 3% 0% Bereg Jász-Nagykun-Szolnok 75% 86% 67% 25% 11% 0% Tolna 43% 51% 59% 9% 4% 1% Vas 37% 45% 51% 36% 15% 0% Veszprém 50% 63% 27% 6% 15% 0% Zala 59% 58% 54% 38% 6% 0% Budapest 45% 24% 12% 14% 39% 9% TOTAL 60% 58% 45% 20% 14% 2% 28

29 Hallgatók a képzés befejezése után A képzés befejezése után a képző intézmények majdnem fele (47%) kíséri figyelemmel volt hallgatóinak sorsát. Legérdeklődőbbek a Komárom-Esztergom megyei képzők, míg a budapestiek követik legkevésbé hallgatóikat a tanfolyam elvégzése után. Figyelemmel kísérik a végzett hallgatók elhelyezkedését. (N=870) A hallgatók hány százaléka változtat munkahelyet/pozíciót a képzés befejezése után? (N=815) Baranya 30% 23% Bács-Kiskun 51% 14% Békés 56% 15% Borsod-Abaúj-Zemplén 49% 22% Csongrád 53% 30% Fejér 44% 10% Győr-Moson-Sopron 42% 22% Hajdú-Bihar 57% 23% Heves 52% 19% Komárom-Esztergom 85% 1% Nógrád 50% 9% Pest 44% 3% Somogy 42% 9% Szabolcs-Szatmár- 57% 31% Bereg Jász-Nagykun-Szolnok 46% 14% Tolna 41% 22% Vas 55% 21% Veszprém 47% 16% Zala 67% 7% Budapest 29% 16% TOTAL 47% 18% 29

30 Azoktól a képzőktől, akik figyelemmel kísérik hallgatóik sorsát, afelől is érdeklődtünk, hogy hallgatóik mekkora része változtatott a képzés elvégzése után munkahelyet. A válaszok alapján látszik, hogy a Szabolcsban végző hallgatók változtatnak legnagyobb eséllyel egy-egy tanfolyam elvégzése után munkahelyet, míg a Komárom-Esztergom megyében tanulóknak csak a százada. 30

31 Konkurencia A képző intézmények elsősorban a környéken jelöltek meg konkurens intézményeket, aminek úgy véljük, nem az az oka, hogy csak a közelben lennének riválisok, hanem sokkal inkább az, hogy az egyes képzők inkább a közelben található konkurenciát figyelik, hiszen a távolabb lévő hasonló profilú intézmények kevésbé jelentenek valós versenytársat. Milyen távolságban ismer olyan képző intézményt, amelynek képzési kínálatával az Önök képzési kínálata átfedésben van? Képző székhelye szerinti településen 57% Képző székhelye szerinti megyében 51% Képző székhelye szerinti régióban 37% Fővárosban 24% Nincs ilyen képző intézmény 5% NT /NV 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 31

32 Megyénként tekintve az adatokat legfeltűnőbb talán az, hogy a Békés megyei képzők jelezték legnagyobb arányban, hogy nincs konkurensük, miközben erre logikus magyarázattal nem tudunk szolgálni. (Természetesen a kérdés behatóbb vizsgálata alapján vélhetőleg meg lehetne mondani mi ennek az oka, de jelen kutatás feladata csupán az általános kérdésfeltevés volt.) Milyen távolságban ismer olyan képző intézményt, amelynek képzési kínálatával az Önök képzési kínálata átfedésben van? Képző székhelye szerinti településen Képző székhelye szerinti megyében Képző székhelye szerinti régióban Fővárosban Nincs ilyen képző intézmény NT/NV Baranya 69% 62% 65% 51% 8% 5% Bács-Kiskun 52% 71% 51% 11% 2% 3% Békés 56% 65% 42% 39% 24% 13% Borsod-Abaúj-Zemplén 61% 50% 26% 14% 4% 6% Csongrád 64% 66% 59% 37% 4% 3% Fejér 65% 40% 30% 26% 6% 9% Győr-Moson-Sopron 59% 48% 37% 22% 5% 2% Hajdú-Bihar 47% 52% 34% 22% 3% 11% Heves 61% 42% 38% 27% 1% 1% Komárom-Esztergom 38% 42% 27% 27% 4% 4% Nógrád 61% 68% 51% 29% 0% 0% Pest 83% 77% 53% 25% 1% 4% Somogy 61% 42% 25% 10% 0% 6% Szabolcs-Szatmár- 50% 62% 20% 6% 3% 3% Bereg Jász-Nagykun-Szolnok 70% 71% 66% 28% 4% 3% Tolna 43% 43% 43% 6% 3% 6% Vas 43% 54% 40% 21% 3% 1% Veszprém 54% 41% 17% 15% 6% 2% Zala 55% 53% 46% 36% 4% 5% Budapest 41% 9% 12% 33% 12% 16% TOTAL 57% 51% 37% 24% 5% 6% 32

33 Tervezett képzések Tervezett képzések feltételrendszere Tervezett képzések feltételrendszerei közül úgy tűnik, az anyagi háttér a legkevésbé, míg az emberi erőforrás a leginkább biztosított. A feltételek meglétének magas aránya azonban azt mutatja, hogy az új képzések beindítása általában nem a feltételek hiányán múlik, sokkal inkább az igények hiányán, vagy ezek artikulálásnak hiányán. Rendelkezésre állna további képzések bevezetésének... feltételei. anyagi technikai humán Baranya 54% 77% 75% Bács-Kiskun 87% 89% 88% Békés 73% 83% 89% Borsod-Abaúj-Zemplén 57% 68% 75% Csongrád 90% 96% 97% Fejér 74% 79% 83% Győr-Moson-Sopron 78% 85% 89% Hajdú-Bihar 81% 91% 93% Heves 86% 100% 98% Komárom-Esztergom 85% 92% 92% Nógrád 64% 83% 86% Pest 27% 67% 68% Somogy 92% 95% 96% Szabolcs-Szatmár-Bereg 69% 82% 79% Jász-Nagykun-Szolnok 85% 89% 96% Tolna 77% 78% 78% Vas 79% 95% 98% Veszprém 75% 82% 83% Zala 81% 94% 96% Budapest 56% 61% 64% TOTAL 72% 82% 84% 33