Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

Átírás

1 Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

2

3 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb! között általános iskolába járók száma: , lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)

4 Új időszámítás a magyar szakképzésben A magyar duális szakképzési rendszer szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer (SNI) Híd programok rendszere (általános iskola) 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

5 A szakiskola presztízsének helyreállítása A tanulók alapkészségeinek hiánya A tanulás iránti érdektelenség, teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Iskolai morál felbomlása, nagyfokú lemorzsolódás A szakiskola presztízsének leértékelődése Nőtt a képzésben eltöltött idő és az iskolázottsági szint, ezzel arányosan nem növekedett a tanulók tudásszintje

6 Kormányprogram, kormány-kamara szakképzési keret megállapodás A szakképzés rendszerének teljes átalakítása, a duális képzés bevezetése A felnőttképzési rendszer és a foglalkoztatás összhangjának megteremtése A munkaerő-piaci szükségletekhez igazodó felsőoktatási rendszer kialakítása A változtatásokhoz kamarai szakképzési feladatok kiszélesítése: felelősségvállalás és cselekvőképesség

7 A változtatások iránya Tartalomszabályozás: Mit, hogyan, milyen arányban Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére Vállalati kategória, Üzemi képzőhely és az iskola együtt Üzemi képzőhely meghatározó szerepe Feje tetejéről a talpára kerülnek a dolgok Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék

8 A változtatások iránya, az új OKJ Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: Mit, hogyan, milyen arányban Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió Széles alapozású szakmák keretrendszere Áttekinthető, letisztult szakmarendszer Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga Tantárgyi és modulrendszer összhangja

9 A kamara közjogi feladatai a szakképzésben Ellenjegyzés intézménye a tanulószerződésben:egyházak, közintézmények, alapítványok Hatósági jogkörök a gyakorlati képzés felügyeletében Együttműködési megállapodásban felügyeleti jogkör Szakmai záróvizsgáztatásban elnöki és tagi delegálás általánossá válása: munkaadói és szakmai szervezetek bevonása, szintvizsgáztatás szerepének megváltoztatása MFKB-k működtetése: beiskolázási szerkezet, decentralizált Mestervégzettség, mint minimum követelmény FSZ képzés: KKK, képzési programok, szakmai gyakorlat

10 Óraszerkezet: több, mint óraszám változása

11 Az új OKJ és a foglalkoztatási rendszer Felértékelődött a munkaerő-piacon a nagy használati értékkel bíró szaktudás. Fontos szempont a munkavállalói készségek fejlesztése Az élethossziglan tartó tanulás tekintetében a széles alapozású, jól konvertálható szaktudásé a jövő. Egyidejűleg lehetőséget kell biztosítani az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű rétegek szakmához jutásához (alulról történő expanzió), illetve az igényesebb szakmák elsajátításához (felülről történő expanzió) A munkaalapú társadalom szempontjából létkérdés a foglalkoztatottság növelése, amely olyan szakmákat igényel, amelyek jól köthetők az egyes munkakörökhöz

12 Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált. Az új OKJ fejlesztésének eredményei I. Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.

13 Az új OKJ fejlesztésének eredményei II. Bevezetésre kerül a komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere, amely a modulokon átnyúló kulcskompetenciákat, legfontosabb munkaműveleteket, verseny és piacképes gyakorlati ismereteket helyezi majd a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett: használható gyakorlati tudás A felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés szakmai összhangjának a megteremtése A modul rendszer és a tantárgyszemlélet összhangja szeptembertől átállunk a kerettantervi rendszerre.

14 Az új OKJ fejlesztésének eredményei számokban Régi OKJ (2011) Új OKJ (2012) részszakképesítés önálló szakképesítés szakképesítéselágazás Szakképesítéskimenetek szakképesítésráépülés ÖSSZESEN:

15 A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció 41% éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma 28% 27% 35% sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló 24% 22% 22% 21% 19% MKIK felmérés % 10% 20% 30% 40% 50%

16 A szakképesítésenkénti normatív finanszírozás változásai szeptember 1-től Növekedés: 550 szakképesítés Közel azonos: 10 szakképesítés Csökkenés: 248 szakképesítés Éves szinten plusz 7 milliárd Ft. Növekedés 550 Csökkenés Közel azonos

17 A válság ellenére javult saját szakmában a tanulók elhelyezkedése! , ,1 18,4 18,8 A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), ,5 30,7 27,2 26,1 24,5 21,9 21, ,9 30,3 29,9 20,0 51,3 53,3 35,7 33,9 34,0 53,6 41,5 41,5 19,0 37,2 45,8 45,8 35,1 33,1 47,4 30,2 33,9 34,7 33, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Közlekedés Faipar Építészet Élelmiszeripar Vendéglátásidegenforgalom Elektrotechnikaelektronika MKIK GVI felmérés 2 ezer tanuló körében Gépészet Országos átlag

18 Presztízsben javuló tendenciák, szakképzett elit! Vélemények a szakmáról (pontátlag), A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta 4,3 4,2 4,1 4,0 A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre 3,2 3,2 3,1 3,1 3,6 4,0 4,0 3,8 Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni Más szakmákhoz viszonyítva alacsony a jövedelme A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni A szakmája miatt az emberek lenézik 1,5 1,4 1,5 1,8 3,2 3,3 3,1 3,2 3,2 3,1 3,0 2,8 2,9 3,0 3,0 3,1 2,8 2,9 2,9 3, MKIK GVI felmérés ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 pontátlag

19 A Magyar Köztársaság Elnökének fogadásán

20

21

22

23 Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 48,3% dolgozik százalék A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), ,0 44,6 44, , , ,3 29,0 29, ,1 23,2 22, , ,8 0,8 0,4 0,4 3,9 3,2 1,3 1,9 1,8 0,6 1,1 0,7 Alkalmazott Vállalkozó Alkalmi munkás Munkanélküli Tanuló Egyéb MKIK GVI felmérés (GYES, GYED, háztartásbeli stb.)

24 Gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség A vállalati gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség jóval magasabb, mint az iskolai tanműhellyel kapcsolatos Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012 A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak 4,23 4,41 4,43 4,41 A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni 4,10 4,32 4,34 4,32 A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról 4,08 4,26 4,29 4,31 A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak 3,97 4,25 4,27 4,27 teljes minta 3,7 3,8 3,9 4 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 csak iskolán kívülre járt részben az iskolai tanműhelybe, részben az iskolán kívülre járt csak az iskolai tanműhelybe járt

25 Változások a szakképzési törvény tükrében a mesterképzés területén szeptember 1-től csak mestervizsgával lehet gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzést folytatni: 1,2 milliárdos Eu. Program 2500 fő képzésének 80%- os támogatására, 750 gyakorlati oktató továbbképzésére, gyakornoki program népszerűsítésére Érettségire épülő szakképesítés esetén felnőttképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben megkezdhető a képzés szakirányú szakiskolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat és mestercím birtokában, kiváltva az érettségit

26 Vállalati gyakorlati oktatói felmérés eddigi eredményei: az oktatók 55%-a több, mint szakmunkás! Legmagasabb iskolai végzettség 15% 12% 45% 28% szakmunkás érettségi technikus/emelt szintű felsőfokú

27 Felnőttképzés főbb szabályozásának tervezett folyamata

28 Keresletvezérelt szakképzési rendszer: 2008! Alapvető érdek: olyan helyen, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

29 Új elvárások a munkapiaci információkkal szemben Az álláskeresők kiszolgálása mellett egyre nagyobb szerepet kap a munkaadók és a döntéshozók informálása Felértékelődnek a közép- és hosszú távú előrejelzések Előtérbe kerül az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó készségek, kompetenciák előrejelzése Rövid távú előrejelzések: 1 év, előrejelzések adathátterének megalapozása, egyensúlytalanságok kezelése Közép- és hosszú távú előrejelzések: 5-10 év, egyensúlytalanságok megelőzése

30 Új prioritások megjelenése A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 5 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen

31 Az MFKB-k megyénkénti irány-arány döntései a 2013/14- es tanév vonatkozásában: Leggyengébb láncszem! Megye Korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések száma (A) Költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések száma (B) B kategóriába sorolt szakképesítések száma, melyeket a döntéskor oktattak az adott megyében Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Budapest Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Fejér megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Heves megye

32 Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja: 2013-ban csak iskolarendszerű! 8. Osztályra épülő 3 éves képzés: pontosabb prognózis!

33 Stratégiai partnerség, középtávú tervezés Megyei Területfejlesztési Bizottság: Megyei Szakképzés Fejlesztési koncepció készítése Megyei Köznevelés Fejlesztési terv: Szakképzés Fejlesztési terv ennek részét képezi: 2013 március Készüljenek közös akciótervek a feladatok összehangolására, az MFKB véleményezze a megyei intézményfenntartó központ szakképzés fejlesztési tervét Közoktatási megállapodások, közoktatási szerződések egyházi és magánintézményekkel Köznevelés-fejlesztési terv nyilvános véleményezése megyei KIK honlapján

34 Közös akcióterv Arány irány: képzési szerkezet, iskola szerkezet, feladatellátás, beiskolázási szerkezet Gyakorlati képzés felügyelete: iskolai szakértők Lemorzsolódás csökkentése, iskolaelhagyók csökkentése, tankkötelezettségi korhatár nyomon követése, minimális program: szakmunkásvégzettség, híd programok Pályakezdők elhelyezkedése iskolánként, nyomon követés, pályaválasztás - tanácsadás Koherencia, nyilvánosság, társadalmi vita, fejlesztési források Új szakképzési struktúra bevezetése, első tapasztalatok Tanulószerződés intézményrendszere: KIK adatbázis

35 Decentralizált pályázatok tapasztalatai A duális képzéssel összhangban a források legalább 60%-a a vállalati gyakorlati képzést szolgálta (2008-ban 20-30%) A pályáztatás egészének kamarai koordinálása. Formai bírálat A évi kiírás megjelenése tavaszán jelenjen meg, KIK-kel történő együttműködés az iskolai pályázatoknál MFKB keretek elosztása: tanulószerződések alapján 20%-os csökkentés feloldása: eszközlista, önrész növelése, beszerzési ár csökkentése Támogatási plafon, fejlesztéssel érintett tanuló létszám, hiány szakképesítések nagyobb prioritást élvezzenek

36 A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozásiösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

37 Köszönöm a figyelmet!