TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

Átírás

1 VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000.

2 VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi Eszter Munkatársak: Brodorits Zoltán Jusztin Valéria Kulcsár Gábor Adminisztratív munkatárs: Németh Izabella Témafelelős: Nagy András Osztályvezető: Sallai Anna Vezérigazgató: Paksy Gábor

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT TFC 2. TERÜLETI KIEGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁS TEKI 3. CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS CCT 4. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT GFC 5. TURISZTIKAI CÉLELŐIRÁNYZAT TURC 6. MUNKAERŐPIACI ALAP MPA 7. AGRÁRTÁMOGATÁSOK AGR 8. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP CÉLFELADATOK KAC 9. ÚTFENNTARTÁSI ÉS -FEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT ÚCT 10. VÍZÜGYI CÉLELŐIRÁNYZAT VÍZC

4 BEVEZETÉS A területfejlesztés stratégiai céljainak megvalósulását a területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere segíti. Az eszközrendszer egyik alapelemét, a pénzügyi eszközöket tekintve a területfejlesztés céljait közvetlenül illetve közvetve 10 i rendszer szolgálja. Jelen tanulmány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény előírásainak eleget tevő Területfejlesztési Országgyűlési Jelentés háttéranyagaként a területfejlesztési ok alakulásáról ad áttekintést, melyek a következők: - Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) - Területi kiegyenlítést szolgáló (TEKI) - Címzett- és Cél (CCT) - Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) - Turisztikai Célelőirányzat (TURC) - Munkaerőpiaci Alap (MPA) - Agrárok (AGR) - Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC) - Útfenntartási- és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚTC) - Vízügyi Célelőirányzat (VÍZC) A vizsgálat az 1991 és 1998 közötti időszakot foglalja magába. Területre lebontható adatok az közötti időszakra azonban csak a TFC-re és a CCT-re álltak rendelkezésre, a GFC-ről 1995-től, a TURC-ról 1996-tól, az MPA-ról 1996-től, az AGR-ről 1994-től, a KAC-ról 1996-tól, az ÚTC-ről 1993-tól, a VÍZC-ről 1992-től készültek területi bontású adatsorok, a TEKI pedig csak 1996-tól működik. Az közötti három év az az időszak, amelyben mindegyik i elem szerepel. Az elemzések a TeIR adatbázisa, valamint közvetlenül az egyes ágazatoktól kapott információk alapján készültek. 1

5 A rendelkezésre álló adatok alapján az egyes i elemek területi megoszlása a következő: milliárd Ft, folyó áron Megye, TFC TEKI CCT GFC TURC MPA* AGR KAC ÚTC VÍZC régió Budapest 0, , Pest 0, , Közép-Magyaro. 0, , Fejér 0, , Komárom-E. 0, , Veszprém 0, , Közép-Dunántúl 1, , Győr-M.-S. 0, , Vas 0, , Zala 0, , Ny.-Dunántúl 1, , Baranya 1, , Somogy 1, , Tolna 0, , Dél-Dunántúl 2, , Borsod-A.-Z. 11, , Heves 1, , Nógrád 1, , Észak-Magyaro. 15, , Hajdú-Bihar 2, , J-N.-Szolnok 2, , Szabolcs-Sz. 13, , Észak-Alföld 17, , Bács-K. 1, , Békés 1, , Csongrád 1, , Dél-Alföld 4, , Összesen 44, , * MPA a Jövedelempótló ok, valamint a Működési Alaprész nélkül A ok területfejlesztési hatásainak reális megítéléséhez szükséges, hogy az egyes elemek csak azokat a célokat tartalmazzák, amelyek közvetlenül, vagy közvetve, de egyértelműen területfejlesztési hatásúak, továbbá az, hogy a ok éves értékei összehasonlíthatók legyenek. Ezért a továbbiakban az AGR csak a mezőgazdasági beruházásokhoz és fejlesztésekhez nyújtott okat, az MPA pedig csak a foglalkoztatási alaprészt tartalmazza, többi i elemnél, ahol az adatbázis lehetővé tette, a területre nem bontható központi, illetve nem fejlesztési célokat szolgáló ok kikerültek az adatbázisból. 2

6 Az közötti három év az az időszak, amelyben mindegyik i elem szerepel. Az ebben az időszakban odaítélt ok alakulása a következő: milliárd Ft, évi áron összesen TFC 7,5 9,1 6,1 22,7 TEKI 8,5 10,4 8,4 27,3 CCT 58,8 59,8 76,3 194,9 GFC 4,0 6,0 3,3 13,3 TURC 1,5 1,4 1,4 4,3 MPA 19,6 27,4 26,1 73,1 AGR 25,3 29,7 50,0 105,0 KAC 6,2 16,8 20,5 43,5 ÚTC 9,6 21,0 20,0 50,6 VÍZC 2,1 2,6 3,7 8,4 Összesen 143,1 184,2 215,8 543,1 TURC 1% GFC 2% MPA 13% AGR 19% CCT 37% KAC 8% TEKI 5% TFC 4% VÍZC 2% ÚTC 9% Az időszakra vonatkozó összes, valamint az egy főre jutó ok területi megoszlását a következő táblázatok mutatják 3

7 Fejlesztési célú ok területi és fejlesztési célú megoszlása között évi áron Megye, régió TFC TEKI CCT GFC TURC MPA AGR KAC ÚTC VÍZC Összesen md % md % md % md % md % md % md % md % md % md % md % Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 29,3 15,0 3,2 24,1 1,8 41,2 7,2 9,8 1,4 1,3 16,4 37,7 4,8 9,4 0,0 0,0 63,9 11,8 Pest 0,8 3,7 2,0 7,2 21,5 11,0 1,0 7,5 0,1 3,0 4,6 6,3 7,7 7,3 3,5 8,0 24,1 47,7 0,9 10,8 66,2 12,2 Közép-Magyaro. 0,8 3,7 2,0 7,2 50,8 26,1 4,2 31,6 1,9 44,3 11,7 16,1 9,1 8,6 19,9 45,7 28,9 57,1 0,9 10,8 130,1 24,0 Fejér 0,7 2,9 0,8 2,8 8,4 4,3 1,5 11,0 0,1 2,3 2,7 3,6 4,8 4,5 1,5 3,3 0,4 0,7 0,7 8,7 21,3 3,9 Komárom-E. 0,4 1,9 0,6 2,2 7,6 3,9 0,7 5,6 0,1 1,4 2,7 3,7 2,9 2,8 2,6 6,0 0,6 1,1 0,6 6,9 18,8 3,5 Veszprém 0,6 2,8 0,9 3,4 9,0 4,6 0,7 5,4 0,1 3,0 2,5 3,3 3,0 2,8 2,4 5,5 0,6 1,1 0,9 10,7 20,7 3,8 Közép-Dunántúl 1,7 7,6 2,3 8,5 25,1 12,9 2,9 21,9 0,3 6,8 7,8 10,6 10,6 10,1 6,5 14,9 1,5 2,9 2,2 26,3 60,9 11,2 Győr-M.-S. 0,5 2,0 0,6 2,3 5,1 2,6 0,7 5,6 0,3 6,3 1,8 2,4 4,3 4,1 0,8 1,9 0,7 1,5 0,3 3,6 15,2 2,8 Vas 0,4 1,6 0,4 1,5 4,6 2,3 0,8 6,3 0,1 1,6 1,3 1,8 2,5 2,4 0,2 0,4 0,5 1,0 0,1 1,3 10,8 2,0 Zala 0,6 2,7 0,7 2,7 3,9 2,0 0,3 2,2 0,1 2,6 1,7 2,3 3,8 3,7 0,4 0,9 0,7 1,3 0,4 5,0 12,6 2,3 Nyugat-Dunántúl 1,4 6,3 1,8 6,5 13,5 7,0 1,9 14,1 0,5 10,5 4,8 6,5 10,7 10,2 1,4 3,2 1,9 3,8 0,8 9,9 38,7 7,1 Baranya 1,0 4,2 1,4 5,0 5,7 2,9 0,3 1,9 0,2 4,2 3,4 4,7 4,7 4,4 3,2 7,4 0,7 1,4 0,6 7,1 21,1 3,9 Somogy 0,9 3,8 1,2 4,2 6,1 3,1 0,2 1,5 0,3 6,3 2,2 3,0 4,9 4,6 0,8 1,8 2,3 4,5 0,2 1,9 18,8 3,5 Tolna 0,6 2,4 0,7 2,7 4,6 2,4 0,0 0,0 0,1 1,9 2,3 3,2 4,5 4,3 0,1 0,3 0,7 1,4 0,2 2,5 13,9 2,6 Dél-Dunántúl 2,4 10,4 3,2 11,9 16,4 8,4 0,5 3,4 0,5 12,4 7,9 10,9 14,0 13,4 4,1 9,5 3,7 7,3 1,0 11,5 53,7 9,9 Borsod-A.-Z. 4,1 17,8 3,4 12,5 14,6 7,5 0,1 0,6 0,1 2,3 11,0 15,0 6,4 6,1 2,4 5,6 0,5 1,1 0,7 8,6 43,3 8,0 Heves 0,9 4,1 1,0 3,8 8,2 4,2 0,3 2,5 0,1 3,0 2,3 3,2 5,6 5,3 0,8 1,9 4,3 8,5 0,3 3,4 23,8 4,4 Nógrád 1,1 5,0 1,2 4,4 11,6 5,9 0,3 2,3 0,0 0,7 2,7 3,7 1,9 1,8 0,6 1,4 0,5 1,1 0,6 6,7 20,5 3,8 Észak-Magyaro. 6,1 26,9 5,7 20,7 34,3 17,6 0,7 5,3 0,3 6,1 16,0 21,9 13,8 13,2 3,8 8,8 5,4 10,6 1,6 18,6 87,6 16,1 Hajdú-Bihar 1,6 6,9 2,0 7,4 4,7 2,4 0,8 6,2 0,3 8,0 4,8 6,5 8,7 8,3 1,3 3,0 0,4 0,7 0,2 2,4 24,9 4,6 J-N.-Szolnok 1,4 6,3 1,6 5,9 9,0 4,6 0,5 4,1 0,0 0,5 4,3 5,9 5,5 5,3 1,2 2,7 0,8 1,7 0,3 3,4 24,7 4,6 Szabolcs-Sz. 3,5 15,2 3,3 12,1 20,4 10,5 0,4 2,6 0,1 2,3 7,0 9,5 10,9 10,4 2,3 5,3 2,0 4,0 0,5 6,2 50,3 9,3 Észak-Alföld 6,5 28,4 7,0 25,5 34,1 17,5 1,7 12,9 0,5 10,8 16,1 22,0 25,2 24,0 4,8 11,0 3,2 6,4 1,0 12,0 99,9 18,4 Bács-K. 1,5 6,8 2,2 8,1 9,4 4,8 0,7 5,6 0,1 3,0 2,7 3,7 7,9 7,5 0,6 1,5 2,3 4,6 0,2 2,9 27,9 5,1 Békés 1,2 5,1 1,8 6,5 6,2 3,2 0,6 4,1 0,1 1,4 3,8 5,1 6,3 6,0 0,8 1,9 2,3 4,6 0,6 7,1 23,5 4,3 Csongrád 1,1 4,9 1,4 5,3 5,2 2,7 0,1 1,1 0,2 4,7 2,4 3,3 7,5 7,1 1,5 3,5 1,4 2,7 0,1 1,0 20,9 3,9 Dél-Alföld 3,8 16,9 5,4 19,8 20,8 10,7 1,4 10,8 0,4 9,1 8,9 12,1 21,6 20,6 3,0 6,9 6,0 11,9 0,9 10,9 72,3 13,3 Összesen 22, , , , , , , , , , ,

8 Egy lakosra jutó fejlesztési célú ok nagysága megyék és fejlesztési célok szerint között ezer Ft/lakos, évi áron Megye, régió TFC TEKI CCT GFC TURC MPA AGR KAC ÚTC VÍZC Összesen Budapest 0,0 0,0 16,1 1,8 1,0 4,0 0,8 9,0 2,6 0,0 35,3 Pest 0,8 1,9 20,8 1,0 0,1 4,5 7,5 3,4 23,4 0,9 64,1 Közép-Magya. 0,3 0,7 17,8 1,5 0,7 4,1 3,2 7,0 10,2 0,3 45,7 Fejér 1,6 1,9 19,7 3,5 0,2 6,3 11,3 3,5 0,9 1,6 50,0 Komárom-E. 1,3 1,9 24,6 2,3 0,3 8,7 9,4 8,4 1,9 1,9 60,8 Veszprém 1,6 2,4 24,1 1,9 0,3 6,7 8,0 6,4 1,6 2,4 55,5 Közép-Dunántúl 1,5 2,1 22,7 2,6 0,3 7,0 9,6 5,9 1,4 2,0 55,0 Győr-M.-S. 1,2 1,4 12,0 1,7 0,7 4,2 10,1 1,9 1,7 0,7 35,8 Vas 1,5 1,5 17,3 3,0 0,4 4,9 9,4 0,8 1,9 0,4 40,6 Zala 2,0 2,4 13,3 1,0 0,3 5,8 13,0 1,4 2,4 1,4 43,0 Nyugat-Dunántúl 1,4 1,8 13,7 1,9 0,5 4,9 10,9 1,4 1,9 0,8 39,4 Baranya 2,5 3,5 14,2 0,7 0,5 8,5 11,7 8,0 1,7 1,5 52,6 Somogy 2,7 3,6 18,5 0,6 0,9 6,7 14,8 2,4 7,0 0,6 57,0 Tolna 2,5 2,9 18,9 0,0 0,4 9,4 18,4 0,4 2,9 0,8 57,0 Dél-Dunántúl 2,5 3,3 16,8 0,5 0,5 8,1 14,4 4,2 3,8 1,0 55,1 Borsod-A.-Z. 5,6 4,7 20,0 0,1 0,1 15,1 8,8 3,3 0,7 1,0 59,4 Heves 2,8 3,1 25,4 0,9 0,3 7,1 17,3 2,5 13,3 0,9 73,7 Nógrád 5,1 5,6 53,7 1,4 0,0 12,5 8,8 2,8 2,3 2,8 94,9 Észak-Magya. 4,8 4,5 27,1 0,6 0,2 12,6 10,9 3,0 4,3 1,3 69,1 Hajdú-Bihar 3,0 3,7 8,7 1,5 0,6 8,9 16,1 2,4 0,7 0,4 45,9 J-N.-Szolnok 3,4 3,9 21,9 1,2 0,0 10,5 13,4 2,9 1,9 0,7 60,1 Szabolcs-Sz. 6,2 5,8 35,9 0,7 0,2 12,3 19,2 4,0 3,5 0,9 88,4 Észak-Alföld 4,3 4,6 22,4 1,1 0,3 10,6 16,6 3,2 2,1 0,7 65,6 Bács-K. 2,8 4,1 17,7 1,3 0,2 5,1 14,9 1,1 4,3 0,4 52,5 Békés 3,1 4,6 15,8 1,5 0,3 9,7 16,1 2,0 5,9 1,5 59,9 Csongrád 2,6 3,3 12,4 0,2 0,5 5,7 17,9 3,6 3,3 0,2 50,0 Dél-Alföld 2,8 4,0 15,5 1,0 0,3 6,6 16,1 2,2 4,5 0,7 53,9 Átlag: 2,3 2,7 19,4 1,3 0,4 7,3 10,5 4,3 5,0 0,8 54,1 5

9 Az 1996 és 1998 közötti időszakban a ok összege egyenletesen emelkedett, azon belül azonban a mezőgazdasági beruházási célú, valamint a címzett és cél 1998-ban nagyobb mértékben mint a többi elem, a TFC, a TEKI és a GFC pedig csökkent. Az ebben az időszakban nyújtott összesen 544,3 milliárd Ft állami több mint felét a közvetett területfejlesztési hatású CCT és AGR tette ki. A közvetlen területfejlesztési hatású TFC és TEKI együttvéve mindössze 6 %-ot képviselt ebben az időszakban. Az összes ból legnagyobb arányban Pest megye (12,2 %) és Budapest (11,8%) részesedett. A pest megyei on belül az útfejlesztésre fordított összeg volt a legnagyobb, az összes megyei 36%-a. Ezt a kiugróan magas értéket nagy részben az M0 körgyűrű meglévő szakaszának ebben az időszakban történt átadása magyarázza. Budapest vonatkozásában a címzett- és cél nagy aránya a jellemző, az összes 46%-a. Ezen belül a címzett 82 %-ot tett ki, és döntően egészségügyi (9 md Ft) és kulturális (9 md Ft) célú fejlesztésekre fordítódott. (Az utóbbi az oktatási fejlesztésekhez kapcsolódó okat is tartalmazza.) A ok egy lakosra jutó összegét tekintve azonban megállapítható, hogy Budapest kapta a legkisebb t, míg Nógrád megye a legnagyobbat. Pest megye ebben a vonatkozásban is az elsők között van, a negyedik helyet foglalja el a megyék sorrendjében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egy lakosra jutó t tekintve (88 ezer Ft) a második, a nagysága alapján pedig a harmadik a megyék között. Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése az összes ból 8 %, ezzel a negyedik a megyei sorrendben, az 59 ezer Ft/lakos fajlagos értéket tekintve pedig a középmezőnyben helyezkedik el. A ok nagyságrendjét tekintve a megyék közül Vas és Zala megye a a legkisebb (2,0 ill. 2,3 %-os részesedéssel), az egy lakosra jutó (40 ill. 43 ezer Ft) vonatkozásában pedig az utolsó előtti helyet foglalják el Győr-Moson-Sopron megye és Budapest előtt. 6

10 A jelen anyag dokumentálásának idején már rendelkezésre álltak a közvetlen területfejlesztési, a TFC 1999 és évre vonatkozó adatai: Az ebből megítélt ok az 1991 és 2000 közötti időszakban a következőképpen alakultak: Év munkahelyteremtő, 1999-es áron infrastrukturális egyéb Összesen összesen A megítélt ok mértékét 1999-es árszinten vizsgálva megállapítható, hogy egy stagnáló, csökkenő tendenciáról lehet beszélni, 2000-ben jelentősen csökkent a TFC-ből megítélt ok összege. A okat a fő célok szerint összehasonlítva megállapítható, hogy az infrastrukturális és a munkahelyteremtő beruházások ának nagyságában időbeli eltérés tapasztalható től kezdődően egészen 1995-ig az infrastrukturális ok messze meghaladták a munkahelyteremtésre fordított ok összegét. A nagy, térségi infrastrukturális beruházások lezajlása, az intézményrendszer változása következtében azonban az arányok megfordultak, 1996-tól a munkahelyteremtő beruházások a egyre jobban meghaladja az infrastruktúráét. Szembeszökő az egyéb célú ok volumenének megnövekedése 1996-tól. Ez azzal magyarázható, hogy ebbe a kategóriába tartozik a területfejlesztési programok a is, amelyek készítése 1996-tól került előtérbe. A következőkben az egyes i elemek részletesen kerülnek bemutatásra. 7

11 1. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC)

12 TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC) A területfejlesztés közvetlen pénzügyi eszköze a Területfejlesztési Célelőirányzat, amelynek elődei: : Területfejlesztési és Szervezési Alap : területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok : Területfejlesztési Alap (TEFA) Az elemzés az közötti időszakban megítélt okat foglalja magában. Területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok ban a Területfejlesztési és Szervezési Alapban az elmaradott települések felzárkóztatására 5 évre fejlesztési forrás lett elkülönítve. Mivel az öt év lejárt, ben dönteni kellett arról, hogy a program milyen módon folytatódjon. A rendszerváltás átmeneti időszakában a összege nem egy adott időszakra, hanem évente lett meghatározva, elkülönítve, és feltüntetve az állami költségvetés felhalmozási kiadásai között. A megszűnő Alap helyett a területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló ok új rendszere került kidolgozásra, amelyről a 75/1991. (VI. 13.) Kormány rendelet döntött. A célját a vonatkozó rendelet a következőkben jelölte meg: Υ az elmaradott területek gazdasági, infrastrukturális fejlesztése, egy majdani önerős gazdasági fejlődés reményében. Υ a gazdasági szerkezetváltás elősegítése a munkanélküliséggel leginkább sújtott területeken. A t a kedvezményezett területeken megvalósuló munkahelyteremtő és az azok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz, továbbá a vállalkozásokat segítő nonprofit üzleti szolgáltatások kiépítéséhez lehetett igénybe venni. A rendelet által érintett kedvezményezett települések száma 1214 volt ben a 92/1992. (VI. 16.) Kormány rendeletben módosították az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési ok céljait. A gazdasági alapok megerősítésének kívánalma és a gazdasági szerkezetváltás a mellett hangsúlyozottabban megjelent a térségfejlesztés igénye. A vonatkozó kormányrendelet ösztönözte a térségi jellegű válságkezelési programokat, üzletfejlesztő szolgáltatásokat, és a gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtései 1

13 között kiemelten támogatandóvá vált a több települést is érintő infrastruktúra fejlesztése. A kedvezményezett települések száma a munkanélküliség változásának következtében 1224-re nőtt. A Területfejlesztési Alap (TEFA) Az állami elkülönített pénzalapokról szóló LXXXIII. törvény rendelkezett a Területfejlesztési Alapról. A legmagasabb jogszabályi szinten először körvonalazódott az a törekvés, hogy a területfejlesztés irányelveit rögzítsék, és végrehajtására anyagi eszközöket különítsenek el. A Területfejlesztési Alap rendeltetése a vonatkozó jogszabály szerint a következő: a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését, megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását, a racionális földhasznosítást; b) ösztönözni a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő körzetekben a gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, új, piacképes gazdasági tevékenységek meghonosodását, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló foglalkoztatási feltételek bővítését; c) segíteni e térségekben a területi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, a társadalmi viszonyok újraszerveződését, kiemelten a több települést is érintő infrastruktúra, beleértve a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítését; d) ösztönözni a regionális és kistérségi jellegű válságkezelési, gazdaságfejlesztési programok kidolgozásának megvalósítását, a vállalkozásokat segítő tanácsadó, üzletfejlesztő szolgáltatások létrehozását; e) támogatni az Országgyűlés, illetve a Kormány által elfogadott regionális fejlesztési programok megvalósítását. A törvény szerint a irányelveinek, a kedvezményezett területek besorolási feltételrendszerének megállapítása az Országgyűlés feladata. Az Országgyűlés a 84/1993. (XI. 11.) OGY határozatában a területpolitika fő céljait a következőkben jelölte meg: Υ A hazai és nemzetközi regionális együttműködés kiépítése. Υ A regionális válságkezelés, a tartósan elmaradott, illetve hanyatló depressziós körzetek gazdasági reorganizációja, fejlesztése. 2

14 Υ Az ország általános infrastrukturális elmaradottságának mérséklése keretében a legelmaradottabb régiókra, térségekre koncentráló szelektív infrastruktúra fejlesztés megkezdése, illetve felgyorsítása. Υ Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó települési szintű infrastruktúra kiépítettségében és működési színvonalában meglévő különbségek mérséklése. Az OGY határozat három évre határozta meg a kedvezményezett térségek, illetve települések lehatárolásának szempontrendszerét. Ennek következtében 1996-ig a társadalmilag-gazdaságilag elmaradott települések köre nem változott. A kedvezményezett települések számának növekedését a munkanélküliség térbeli változása okozta. Az OGY határozatot követő 161/1993. (XI. 17.) sz. Kormányrendelet 1318 települést sorolt a kedvezményezettek közé. A következő évben az 52/1994. (IV.8.) sz. Kormányrendelet az érintett települések számát 1321-re emelte, a 61/1995. (V.30.) sz. Kormányrendelet nyomán pedig a kedvezményezetti kör már 1354 településből állt. Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC) (1999-ben VFC, 2000-től ismét TFC) Az állami költségvetésről szóló évi CXXI. törvény rendelkezésével megszűnt a Területfejlesztési Alap és helyébe a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében megjelent a Területfejlesztési Célelőirányzat. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény nyomán a területfejlesztés új intézményrendszere részeként létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok. Ez új helyzetet teremtett a területfejlesztés i rendszerében, ugyanis a decentralizált részének pályázati úton történő odaítélése a megyei területfejlesztési tanácsok feladata lett. A törvény rendelkezése nyomán a területfejlesztési ok és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés határozza meg. Az Országgyűlés 30/1997. (IV. 18.) számú határozat nyomán a TFC rendeltetése: a) A társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélykülönbségek mérséklése. b) A különböző ágazati ok összehangolt felhasználásának és az integrált szerkezetátalakítási programok végrehajtásának segítése. c) A nemzetközi pénzügyi forrásoknak a területfejlesztési programokba való bevonása elősegítése. d) A határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján. 3

15 Az Országgyűlés 30/1997. (IV. 18.) számú határozatában döntött a kedvezményezett térségek típusairól és a besorolás feltételrendszeréről. Az Országgyűlés által jóváhagyott szempontok alapján a kedvezményezett térségek meghatározása kormányrendeletekben történt. A 80/1996. (VI.7.) számú Kormányrendelet 72 kistérség 1499 települését nyilvánította kedvezményezettnek ban megváltozott a kistérségi besorolás rendszere, a kistérségek száma növekedett. Ezért a 105/1997. (VI. 18.) Kormányrendeletben lehatárolt 76 kistérséghez valamivel kevesebb település 1492 tartozott, mint az előző évben kedvezményezett 72 kistérséghez. A 108/1998. (II. 4.) sz. Kormányrendelet lényegesen növelte a kistérségek számát ban 88 kistérség 1749 települése volt kedvezményezett. A vonatkozó országgyűlési határozat úgy rendelkezett, hogy az országos jelentőségű, több megyét érintő fejlesztési célok és programok át a területfejlesztési költségvetési célelőirányzat központi pénzügyi kerete ami a területfejlesztési célelőirányzat 50%-a, a térségfejlesztési célok át a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete finanszírozta továbbá a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatokat. 4

16 A Területfejlesztési Célelőirányzattal kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1991. (VI. 13.) Kormányrendelet A területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló okról évi LXXXIII. törvény Egyes elkülönített állami pénzalapokról /1993. (XII. 3) Kormányrendelet Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól 84/1993. (XI. 11) OGY határozat A területfejlesztési irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről /1994. (IV. 8.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet módosításáról KTM felhívás évre a Területfejlesztési Alap aira 52/1994.(IV. 8.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 161/1993. (XI. 17.) Kormányrendelet módosításáról /1995. (V. 30.) Kormányrendelet A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 115/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 169/1993. (XII. 3.) Kormányrendelet módosításáról évi XXI. törvény Az egyes elkülönített pénzalapokról szóló évi LXXXIII. évi törvény (..) módosításáról /1996. (XII. 11.) Fejlesztési célokat szolgáló állami pénzügyi eszközök területi összehangolását, (..) segítő kormányzati intézkedésekről Kormányrendelet 107/1996. (VII. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi részletes szabályairól 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló évi fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 172/1996. (XI. 26.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának és területi kiegyenlítést szolgáló évi fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 194/1996. (XII. 19.) Kormányrendelet Egyes területfejlesztési i előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról KTM pályázati felhívás A területfejlesztés központi célelőirányzata ának elnyerésére /1997. (IV. 18.) Ogy határozat A területfejlesztési ok és decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről /1997. (V. 16.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi felhasználásának részletes szabályairól 105/1997. (VI. 18.) Kormányrendelet Az évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 207/1997. (XI. 26.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 81/1997. (V. 16.) Kormányrendelet módosításáról 263/1997. (XII. 21.) Kormányrendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok, egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól /1998. (II. 18.) Kormányrendelet Az évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 31/1998. (II. 25.) Kormányrendelet A területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól Országos Területfejlesztési Központ A megyei területfejlesztési tanácsok céljellegű i döntéseiről, valamint területfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos döntéseiről közleménye 1999 Pályázati felhívás A vidékfejlesztés (területfejlesztési) központi előirányzata elnyerésére az évben 40/1999. (III. 3.) Kormányrendelet A vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat évi felhasználásának részletes szabályairól 41/1999. (III. 3.) Kormányrendelet Az évi vidékfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék felosztásáról 5

17 Az összes alakulása az 1991 és 2000 közötti időszakban A megítélt összes a vizsgált időszakban a következőképpen alakult: , folyóár változatlan (1999-es) ár Folyóáron az odaítélt nagysága 1992-től (1995, 1998 és 2000 kivételével) növekedett, azonban a megítélt ok mértékét 1999-es árszinten vizsgálva megállapítható, hogy változatlan áron inkább egy stagnáló, csökkenő tendenciáról lehet beszélni. Az 1999-ban odaítélt ok mértéke csak folyó áron haladta meg az 1992-ben megítélt ok nagyságát, 2000-ben jelentősen csökkent a TFC-ből megítélt ok összege. 6

18 Az összes célonkénti megoszlása Támogatási cél Munkahelyteremtő 1162,0 1352,3 594,0 668,2 1236,0 2484,2 4492,6 4158,4 5144,9 2082, ,1 Infrastrukturális 639,2 2449,1 4053,6 5818,2 3561,4 1393,3 1264,5 749,6 2038,8 668, ,8 hírközlés 11,3 113,4 885,8 1471,0 451,8 3,9 62,7 9,1 29,6 24,0 3062,5 szennyvízhálózat 38,3 92,7 112,6 377,5 74,1 712,8 464,5 375,3 127,3 371,7 2746,8 úthálózat 298,1 392,2 134,9 389,1 28,6 257,4 517,3 181,0 128,2 109,7 2436,4 ivóvízhálózat 64,6 125,1 52,0 141,7 6,2 28,2 73,1 73,0 623,9 126,9 1314,8 gázhálózat 227,0 1725,7 2868,5 3438,6 2998,7 300,4 144,4 111,3 1129,8 103, ,5 Egyéb 161,9 406,4 211,4 369,8 65,3 1912,4 2820,7 2212,9 1880,8 1058, ,3 összesen 1963,1 4207,8 4859,0 6856,2 4862,7 5789,9 8577,8 7120,9 9064,5 3823, ,0 A okat a fő célok szerint összehasonlítva megállapítható, hogy az infrastrukturális és a munkahelyteremtő beruházások ának nagyságában időbeli eltérés tapasztalható től kezdődően egészen 1995-ig az infrastrukturális ok messze meghaladták a munkahelyteremtésre fordított ok összegét. Összességében a ok 39 %-a, (22 milliárd Ft) az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását segítette. Az infrastrukturális okon belül kiemelkedik a vezetékes gázhálózat kiépítésének a. A gázprogram a az infrastrukturális ok több mint felét, az összes 24 %-át teszi ki. A nagy, térségi infrastrukturális beruházások lezajlása, az intézményrendszer változása következtében azonban az arányok megfordultak tól a munkahelyteremtő beruházások a egyre jobban meghaladja az infrastruktúráét. Szembeszökő az egyéb célú ok volumenének megnövekedése 1996-tól. Ez azzal magyarázható, hogy ebbe a kategóriába tartozik a területfejlesztési programok a is, amelyek készítése 1996-tól került előtérbe. 7

19 Az 1991 és 1998 között megítélt összes célok szerinti megoszlása egyéb 19% infrastrukturális 40% ivóvízhálózat 2% úthálózat 4% gázhálózat 24% munkahelyteremtő 41% szennyvízhálózat 5% hírközlés 5% 8

20 Az összes területi megoszlása megyénként Az összes régiónkénti és megyénkénti alakulását a következő táblázat szemlélteti: régió/megye Közép-Mo. 0,0 0,0 0,0 15,2 6,2 431,1 147,1 93,4 284,5 110,3 693,0 Közép-Dunántúl 32,6 92,4 15,8 98,2 130,6 527,7 453,2 497,7 548,0 320,2 2716,4 Fejér 17,4 47,3 8,7 88,9 3,1 230,8 155,2 171,9 180,7 104,2 1008,2 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 123,3 128,2 121,0 142,3 107,8 622,6 Veszprém 15,2 45,1 7,1 9,3 127,5 173,7 169,8 204,8 225,0 108,2 1085,6 Dél-Dunántúl 85,5 184,9 79,2 275,2 96,9 664,0 621,5 751,8 723,4 603,5 4085,9 Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Pest 0,0 0,0 0,0 15,2 6,2 431,1 147,1 93,4 284,5 110,3 1087,8 Nyugat- Dunántúl 51,2 290,9 47,0 69,8 19,0 386,6 458,7 371,6 412,9 333,3 2441,1 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 118,6 138,4 140,9 160,1 97,5 655,5 Vas 4,1 171,1 30,2 9,4 5,3 106,6 106,1 89,6 114,5 70,7 707,5 Zala 47,2 119,8 16,8 60,4 13,8 161,4 214,3 141,1 138,3 165,1 1078,1 Baranya 0,8 30,1 12,7 71,6 59,9 317,1 200,1 303,4 319,8 262,0 1577,6 Somogy 78,6 127,1 66,5 34,8 34,0 183,8 293,8 267,4 287,3 245,0 1618,4 Tolna 6,0 27,7 0,0 168,8 3,0 163,1 127,6 180,9 116,3 96,5 889,9 Észak- Magyarország 974,9 604,7 1360,6 3272,6 2682,2 1345,1 2567,7 2287,0 4059,9 603, ,8 Borsod-A-Z. 963,3 436,4 1012,8 2303,7 2154,7 706,8 1931,6 1813,4 3501,5 418, ,0 Heves 0,2 22,0 175,7 651,7 219,8 313,8 247,6 224,4 186,1 180,1 2221,3 Nógrád 11,4 146,3 172,1 317,2 307,7 324,6 388,5 249,2 372,3 82,2 2371,6 Észak-Alföld 758,5 2946,9 3322,2 2513,8 1797,5 1497,8 3071,4 2013,8 1774,3 1152, ,8 Hajdú-B. 12,1 258,5 420,0 746,0 40,6 442,5 490,0 404,3 349,9 325,1 3489,0 Jász-N.-Szolnok 1,7 27,8 32,8 320,3 358,3 340,4 463,5 426,6 425,1 290,2 2686,7 Szabolcs-Sz.-B. 744,8 2660,6 2869,4 1447,5 1398,6 714,9 2117,9 1183,0 999,3 537, ,1 Dél-Alföld 60,3 88,2 34,3 611,7 130,3 937,6 1258,1 1105,7 1261,8 622,7 6110,8 Bács-K. 1,9 6,2 7,8 24,6 16,3 360,1 542,3 426,1 587,0 215,1 2187,4 Békés 58,4 82,0 26,5 587,1 107,0 356,1 297,9 344,3 399,0 245,3 2503,7 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 221,4 417,9 335,3 275,8 162,3 1419,7 Összesen 1963,1 4207, ,4 4862,8 5789,9 8577,8 7120,9 9064,6 3823, ,0 A ok nagyságrendjének évenkénti területi megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű ok többségében Észak- és Kelet- Magyarországon kerültek megítélésre. Nyomon követhető a nagy infrastrukturális beruházások megvalósulása és megfigyelhető, hogy az intézményrendszer 9

21 decentralizációja után 1996 és 2000 között az előző évek gyakorlatához képest sokkal több település részesült ban. Az között odaítélt összes ból Szabolcs-Szatmár-Bereg (14,6 md Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyének (15,2 md Ft) jutott a legtöbb. A két megyének a ok 57%-át ítélték meg. A többi megye nagyságrenddel kevesebb ban részesült, a legkisebb mértékben Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye részesedett a okból. Mindez összhangban van azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a két legelmaradottabb megyének a további leszakadását kell megakadályozni és ennek érdekében a területfejlesztési forrásokat elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kell koncentrálni. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a két megye támogatottsága között jóval kiemelkedőbb, mint a 90-es évek második felében között a ok megyék közti megoszlása kiegyenlítettebb, olyan megyék is forráshoz jutottak, amelyek korábban nem, vagy alig részesedtek ban. A TFC normatív módon történő felosztása a megyei területfejlesztési tanácsok között a korábbi területi koncentráltságot csökkentette. A megítélésének decentralizálása pedig azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt azoknak a településeknek a száma, amelyek a területfejlesztés szempontjából nem voltak kedvezményezettek, és ennek ellenére részesedtek ban. A normatív i rendszer következtében a ok egy főre jutó és abszolút értékben meghatározott mértékét vizsgálva a megyék egymáshoz viszonyított támogatottsági helyzete hasonló. A kétféle értékelési szempont alapján felállított sorrendben csak néhány megye pozíciója változott kis mértékben attól függően, hogy a fajlagos, vagy az összes képezte a vizsgálat alapját. Levonható tehát az a következtetés, hogy 1996-tól az új intézményrendszer kialakítása következményeként a területfejlesztési térségi differenciálódás ellenében ható hatása csökkent. 10

22 18000,0 Az 1991 és 2000 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlása 16000, , , ,0 8000,0 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 Borsod-A.-Z. Szabolcs-Sz.-B. Hajdú-B. Jász-N.-Szolnok Békés Nógrád eves Bács-K. Somogy Baranya Csongrád Pest Veszprém Zala Fejér Tolna Vas Győr-M.-S. Komárom-E. ezer Ft 30,0 Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1991 és 2000 között 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Szabolcs-Sz.-B. Borsod-A.-Z. Nógrád Heves Jász-N.-Szolnok Hajdú-B. Békés Somogy Bács-K. Baranya Tolna Zala Csongrád Veszprém Vas Fejér Komárom-E. Győr-M.-S. Pest 11

23 Az összes TFC felhasználás a megyék között között Jelmagyarázat Az összes TFC felhasználás egy főre eső értéke megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

24 Az egyes célokra megítélt ok területi megoszlása megyénként Munkahelyteremtő Az között megítélt munkahelyteremtő ból 6,3 md Ft jutott Borsod-Abaúj-Zemplén, 4,9 md Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. A két megye a ok 42 %-át kapta, míg a többi megye i aránya nem érte el a 10%-ot sem. A harmadik legtöbb ban részesült megye, Hajdú-Bihar a ok 7,4%-ához jutott hozzá. A vizsgált időszakban az egyes megyéknek megítélt összege erősen ingadozott. A fejlett dunántúli megyék 1996 előtt kevés ban részesültek. Győr-Moson- Sopron és Komárom-Esztergom megye települései csak 1996 után kaptak munkahelyteremtő t között a segítségével munkahelyet teremtettek illetve tartottak meg, és ebből at Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Megfigyelhető, hogy 1997-től az előző évekhez képest szinte mindegyik megyében nagyságrenddel több munkahelyet teremtettek, illetve tartottak meg. Arányaiban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem háromszor annyi munkahely létesült, illetve őrződött meg, mint a második legtöbb munkahelyet létesítő Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Infrastrukturális Az infrastrukturális okból is Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,4 md Ft) és Borsod- Abaúj-Zemplén megye (5,5 md Ft) részesedett a legnagyobb mértékben. A két megye részesedése meghaladja az 50%-ot, míg a többi megyéé ebben az esetben is nagyságrenddel kisebb. A támogatottsági arányokban meglévő különbségeket elsősorban az 1995 előtt indított beruházások okozták ben pl. a ok kétharmada jutott Szabolcs-Szatmár- Bereg megye településeinek tól a mértéke kiegyenlítettebb, inkább szerényebb összegű infrastrukturális okat ítéltek oda. Ugyanakkor olyan megyékben is lehetőség nyílt viszonylag jelentős infrastrukturális beruházások indítására, amelyek korábban egyáltalán nem részesültek ban, pl. Bács-Kiskun, Csongrád megyékben. Az infrastrukturális okon belül a gázhálózat fejlesztéséhez ítélték meg a legnagyobb összegű t, 1999-es áron 30,5 md Ft-ot. A legnagyobb mértékű Szabolcs-Szatmár-Bereg (12,9 md Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,3 md Ft), és Hajdú-Bihar megye (4,4 md Ft) településeinek jutott. A három megye a ok 13

25 két-harmadát kapta. A gázhálózat kiemelt fejlesztése között tartott, ekkor ítélték meg a ok legnagyobb részét. A hírközlési fejlesztési okból 1,7 md Ft-tal részesedtek Borsod-Abaúj- Zemplén megye települései, ami az összes hírközlési célú 70%-át teszi ki. Ebből a i fajtából egyáltalán nem részesedtek Békés, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Zala megye települései. A jelentős beruházások ban zajlottak, míg 1995 után az ágazat privatizálása miatt már elenyésző a hírközlési célú beruházások támogatottsága. Úthálózat fejlesztésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései kapták a legtöbb t, 0,9 milliárd Ft-ot. Ez a vizsgált időszak ainak 36%-át teszi ki, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok 14, illetve 12%-kal részesedett ebből a ból. Szennyvízhálózat fejlesztésére Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyének ítélték a legtöbb t, 0,5 illetve 0,4 milliárd Ft-ot. A két megye a az összes harmadát teszi ki. A beruházások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1994 előtt, Békés megyében pedig 1994 és 1998 között között zajlottak. Megfigyelhető, hogy amíg a 90-es évek elején hat megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Békés, Vas Zala nagyobb volumenű t ítéltek meg, addig 1996 után több megye települési részesültek kisebb mértékű ban. Nagyságát tekintve az ivóvízhálózat fejlesztési ok teszik ki az infrastrukturális ok legkisebb részét. Mindössze 1,3 milliárd forintot fordítottak erre a célra, elősegítve településeknek a vízhálózatba való bekötését. Borsod megye települései kapták a ok legnagyobb részét, közel 33%-ot. Egyéb célú ok Az egyéb célú okból 3,4 md Ft-ot ítéltek meg Borsod-Abaúj-Zemplén és 2,2 milliárdot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. A két megye a vizsgált időszak egyéb fejlesztési célú ainak 52%-ában részesült. Ebben a i fajtában a tendencia megfordul, 1996-ot követően az előző évekhez képest nagyságrenddel nagyobb összeget ítéltek meg. Ennek az az oka, hogy a programok készítésére megítélt ok is ebben a kategóriában szerepelnek. 14

26 között megítélt összes területi megoszlása Jelmagyarázat között folyamatosan kedvezményezett települések, amelyek nem részesültek ban 15

27 16

28 között ban részesült nem kedvezményezett települések érintett települések száma 752 db 17

29 között munkahelyteremtő fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

30 között megítélt munkahelyteremtő révén létesített munkahelyek területi megoszlása Jelmagyarázat létesített munkahelyek száma

31 között infrastrukturális fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

32 között hírközlési fejlesztésekhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

33 között szennyvízhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

34 között úthálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

35 között vízhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

36 között gázhálózat fejlesztéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

37 között egyéb célokra megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

38 A TFC-ből megítélt munkahelyteremtő ok alakulása megyénként, évek között megye Baranya 2,8 0,8 347,0 3,2 2,7 62,7 5,8 2,3 119,0 33,9 290,0 81,7 1562,2 241,8 653,0 191,5 529,4 111,3 3509,2 731,9 Bács-K. 9,5 1,9 265,5 6,2 7,8 24,6 85,4 16,3 335,8 62,1 1724,2 307,0 3505,8 332,7 1328,2 392,7 746,6 137,5 8001,1 1288,9 Békés 154,2 33,8 2059,8 69,4 22,2 108,8 150,4 47,2 426,1 110,5 650,6 171,1 885,0 172,4 464,2 169,0 692,6 153,6 5482,9 1058,1 Borsod-A-Z. 1149,4 890,8 2758,3 231,6 157,7 100,6 67,3 507,7 1701,5 468,9 8075,7 1336,9 2575,0 560,5 5072,0 1860,4 651,8 205, ,9 6321,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 63,6 7,0 331,9 87,4 750,6 96,7 860,3 197,1 645,9 148,2 398,9 63,8 3051,3 600,3 Fejér 97,2 17,4 615,0 8,5 2,9 51,1 24,3 3,1 19,5 7,0 3,6 1,4 401,5 70,1 105,9 26,0 31,8 9,0 1298,8 196,6 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 661,1 21,0 228,7 28,4 481,3 30,3 297,9 81,8 91,7 20,9 1760,7 182,4 Hajdú-B. 59,4 9,7 1025,4 51,0 133,0 21,6 130,7 21,2 877,8 230,0 3113,6 398,4 2351,8 316,9 1709,7 321,1 1229,5 287, ,0 1790,1 Heves 1,4 0,2 314,1 20,5 19,2 27,7 196,6 48,0 620,4 175,8 777,1 190,2 1335,7 154,2 1545,7 163,6 498,3 117,4 5289,3 917,0 J.-N.-Szolnok 6,7 1,7 329,6 23,0 24,8 27,4 145,2 39,9 514,8 79,4 1329,5 288,5 3112,5 374,5 763,1 164,1 767,4 178,5 6968,7 1201,8 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 149,4 20,0 389,4 22,0 209,2 34,7 32,1 9,6 22,5 2,0 802,6 88,3 Nógrád 53,0 10,6 1228,3 101,0 53,9 78,3 364,2 108,5 808,5 180,3 1581,7 292,2 1025,1 155,2 1884,6 282,8 692,8 82,2 7638,3 1345,0 Pest 0,0 0,0 2,2 0,0 0,0 2,2 23,1 4,3 2347,6 249,0 343,8 69,6 349,6 67,6 313,6 69,5 189,7 32,4 3569,6 494,6 Somogy 6,2 1,7 111,4 22,1 1,7 0,0 0,0 0,0 191,6 33,0 439,8 107,2 999,3 144,1 757,8 109,6 1072,1 171,4 3578,2 590,8 Szabolcs-Sz.-B 578,6 136,7 3426,2 567,0 155,4 133,4 1903,7 408,4 2914,3 637,9 3875,2 814,2 7636,3 898,4 4820,1 861,0 1781,8 340, ,2 4952,8 Tolna 21,5 4,3 22,6 3,9 0,0 1,2 7,5 3,0 73,3 23,6 540,2 78,6 1048,3 143,7 160,6 25,5 143,7 34,8 2017,7 318,7 Vas 16,9 4, ,9 153,1 0,0 0,0 8,3 3,6 52,1 14,7 75,3 7,1 344,6 16,1 61,8 17,4 30,4 9, ,4 225,1 Veszprém 23,5 4,7 87,4 12,5 2,7 7,1 49,1 8,7 75,1 27,0 221,3 45,9 910,6 141,9 656,7 151,0 328,8 51,2 2352,4 452,8 Zala 277,9 43,8 678,4 79,3 9,9 21,6 62,3 11,1 141,7 22,5 963,0 155,7 617,4 106,2 446,4 99,3 616,6 73,8 3803,6 623,1 Összesen 2458,0 1162, ,2 1352,3 594,0 668,2 3287,3 1240, ,6 2484, ,0 4492, ,2 4158, ,1 5144, ,2 2082,

39 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 96,6 27,0 10,0 2,2 216,3 54,7 1016,8 146,8 572,1 52,3 0,5 0,2 207,7 44,5 408,4 61,5 2518,5 399,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 432,8 99,6 463,1 154,3 274,9 46,2 1689,3 112,9 1425,6 28,3 4285,7 441,4 Békés 65,3 24,7 1399,1 12,0 2,8 375,4 137,1 54,8 678,8 186,3 716,5 72,6 998,6 126,4 672,1 132,6 66,6 17,6 4734,1 1005,2 Borsod-A-Z. 10,2 5, ,7 165,8 838,4 2093,9 5893,4 1647,0 0,0 0,0 161,0 53,2 70,6 12,9 6211,1 689,4 4,3 1, ,3 5507,5 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 75,1 30,0 222,9 45,2 146,6 28,0 72,9 17,5 70,6 14,7 588,1 135,5 Fejér 0,0 0,0 427,4 30,3 5,8 37,8 0,0 0,0 692,1 107,3 3747,6 113,0 648,6 85,6 2439,7 94,4 930,3 88,6 8885,8 562,8 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,4 6,6 1926,0 96,5 353,6 79,0 61,5 12,3 96,8 16,4 2465,3 210,8 Hajdú-B. 4,9 2,4 6841,2 206,8 287,0 720,8 101,6 15,5 504,7 88,9 103,7 29,2 45,2 7,1 119,0 11,3 140,7 22,7 7860,9 1391,7 Heves 0,0 0,0 3220,2 1,5 156,5 613,6 317,2 155,8 1200,8 76,6 225,2 10,0 561,5 35,7 76,5 5,5 222,6 8,5 5824,0 1063,6 Pest 0,0 0,0 32,8 0,0 0,0 13,0 26,5 6,2 362,8 61,3 158,9 30,4 27,1 5,4 1426,5 144,4 738,8 44,5 2773,4 305,2 Somogy 211,4 76,9 512,5 66,2 58,8 33,8 180,9 28,5 300,3 46,3 203,9 64,1 260,0 53,2 851,2 150,2 0,0 0,0 2520,3 578,0 J.-N.- 0,0 0,0 1484,6 4,6 7,0 256,9 1264,4 302,9 750,2 178,6 413,9 89,4 28,9 7,8 2558,7 213,3 311,8 52,8 6812,5 1113,3 Szolnok Komárom- 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 152,9 36,0 465,3 98,2 1970,0 79,1 1147,11 116,9 302,8 53,7 4038,1 383,9 E. Nógrád 19,9 0,9 2132,1 45,4 82,1 202,7 753,5 199,3 504,9 26,1 140,9 28,5 255,2 26,8 427,8 57,8 0,0 0,0 4234,4 669,6 Szabolcs- 1077,4 513, ,7 1776,1 2566,8 1259,4 4272,3 973,7 0,0 0,0 588,2 171,1 278,0 33,5 315,2 48,0 408,6 124, ,4 7466,6 Sz.-B. Tolna 5,3 1,7 45,0 23,2 0,0 159,8 0,0 0,0 453,5 53,0 37,0 13,8 120,4 11,0 997,5 57,1 157,8 16,5 1816,5 336,2 Vas 0,0 0,0 189,0 17,9 30,2 9,4 8,5 1,7 618,2 88,4 443,8 86,4 534,1 73,0 523,8 82,8 170,4 48,6 2487,8 438,4 Veszprém 32,0 10,5 288,5 32,5 1,3 2,2 477,3 118,8 111,0 28,8 217,5 37,5 350,4 19,9 412,1 30,3 53,9 17,6 1942,7 299,3 Zala 6,8 3,4 326,1 39,8 6,9 37,3 14,4 2,6 912,7 132,9 331,7 18,9 136,2 18,9 210,2 16,9 593,4 50,0 2531,6 327,6 Összesen 1433,3 639, ,6 2449,1 4053,6 5818, ,2 3561,4 8794,9 1393, ,2 1264,5 7060,3 749, ,7 2038,8 6103,4 668, A TFC-ből infrastrukturális célokra megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás 28

40 A TFC-ből hírközlési fejlesztésekre megítélt ok alakulása megyénként, évek között megye ktsg kts g. kts g. Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 111,4 33,4 9,7 3,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 121,1 37,3 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 82,3 20,0 21,9 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 104,1 21,3 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 4446,4 49,2 564,7 1158,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4446,4 1772,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 34,3 13,7 5,3 1,6 0,0 0,0 60,0 12,0 99,6 27,3 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 1,9 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 1581,7 12,8 8,0 95,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1581,7 116,3 Heves 0,0 0,0 589,7 0,0 86,6 167,8 317,2 155,8 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 908,1 410,4 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,3 0,5 0,0 0,0 27,2 7,2 0,0 0,0 28,5 7,7 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nógrád 0,0 0,0 22,0 1,4 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 66,5 10,0 0,0 0,0 27,8 3,9 0,0 0,0 116,3 17,5 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Somogy 0,0 0,0 190,2 1,6 0,0 25,0 180,9 28,5 0,0 0,0 24,2 9,2 18,8 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 414,1 68,8 Szabolcs-Sz.-B. 21,6 10,8 455,3 48,4 226,4 22,5 823,1 234,1 0,0 0,0 7,5 2,3 0,0 0,0 117,7 15,0 0,0 0,0 1425,2 559,5 Tolna 2,9 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,2 1,0 30,0 3,5 40,0 12,0 78,1 17,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,5 5,0 3,9 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 16,4 5,6 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 24,5 11,3 7285,3 113,4 885,8 1471,0 1432,6 451,8 9,7 3,9 234,5 62,7 56,3 9,1 202,7 29,6 100,0 24,0 9345,7 3062,5 29

41 megye A TFC-ből szennyvízhálózat-fejleztésre megítélt ok alakulása megyénként, között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg gatás ktsg ktsg Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 96,1 19,2 442,7 36,5 554,2 49,5 0,0 0,0 60,3 11,0 291,3 35,2 1444,6 151,3 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 346,9 67,1 121,0 41,2 108,9 15,9 0,0 0,0 1266,3 16,9 1843,0 141,0 Békés 0,0 0,0 302,0 3,5 2,8 35,4 137,1 54,8 351,4 133,2 394,0 32,4 893,8 110,5 0,0 0,0 0,0 0,0 2078,4 372,6 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 1569,7 0,8 1,5 88,5 0,0 0,0 0,0 0,0 3,5 2,8 0,0 0,0 150,6 55,8 0,0 0,0 1723,8 149,3 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 123,9 10,0 0,0 0,0 25,1 5,0 0,0 0,0 149,0 15,0 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 658,5 93,8 3692,6 99,8 415,3 42,9 0,0 0,0 786,4 53,4 5552,7 290,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,4 6,6 1440,1 58,1 278,3 68,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1745,8 132,8 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 131,0 32,4 59,9 15,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,8 56,5 209,7 103,9 Heves 0,0 0,0 326,6 0,0 23,9 21,2 0,0 0,0 1200,8 76,6 225,2 10,0 463,4 16,0 15,7 1,5 222,6 8,5 2454,3 157,7 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 116,6 44,8 303,2 54,2 0,0 0,0 48,1 7,8 84,2 17,4 552,1 124,2 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 132,7 28,9 156,5 30,0 1970,0 79,1 0,0 0,0 142,0 23,3 2401,2 161,3 Nógrád 0,0 0,0 146,7 0,0 0,0 1,2 0,0 0,0 5,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,2 1,5 0,0 0,0 163,8 3,7 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,4 2,0 720,0 40,0 749,4 42,0 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 46,4 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 46,4 18,0 Szabolcs-Sz.-B. 102,4 38,3 1750,0 70,0 57,1 212,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 98,3 14,7 225,8 86,5 2176,6 479,1 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 380,1 38,3 0,0 0,0 3,0 0,6 51,6 11,4 13,0 1,5 447,7 51,8 Vas 0,0 0,0 85,1 12,9 21,8 0,0 0,0 0,0 346,6 49,8 276,4 43,7 228,1 22,2 19,4 3,9 77,1 23,1 1032,7 177,4 Veszprém 0,0 0,0 178,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,7 15,3 0,0 0,0 350,4 19,9 55,1 11,0 16,3 6,4 648,7 52,6 Zala 0,0 0,0 28,6 5,5 5,4 18,7 0,0 0,0 754,8 88,6 0,0 0,0 0,0 0,0 3,6 1,7 15,6 3,0 802,6 122,9 Összesen 102,4 38,3 4386,9 92,7 112,6 377,5 233,2 74,1 4943,3 712,8 7396,8 464,5 4711,2 375,3 569,4 127,3 3879,4 371, ,6 2746,8 támog atás 30

42 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 63,3 14,2 10,0 2,2 0,0 0,0 45,0 15,7 0,0 0,0 0,0 0,0 22,8 7,6 60,8 11,4 192,0 61,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 39,3 13,0 259,9 93,2 144,1 29,1 1,4 0,4 159,3 26,3 604,0 162,0 Békés 18,3 9,2 198,3 1,0 0,0 85,1 0,0 0,0 0,0 0,0 99,0 17,6 104,7 15,8 0,0 0,0 66,6 17,6 487,0 146,3 Borsod-A-Z. 9,0 4,5 517,8 21,8 61,1 72,4 5,5 1,8 0,0 0,0 134,5 44,0 40,8 7,9 60,0 17,0 4,3 1,7 771,9 232,3 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 75,1 30,0 21,5 8,6 111,3 20,5 0,0 0,0 0,0 0,0 207,9 59,1 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 28,7 11,5 14,0 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 17,3 3,5 59,9 19,2 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 2,4 58,2 8,1 61,5 12,3 37,8 6,4 163,6 29,2 Hajdú-B. 4,9 2,4 98,0 13,7 14,0 4,9 20,8 3,3 373,6 56,5 43,9 14,2 45,2 7,1 0,0 0,0 0,0 0,0 586,4 116,0 Heves 0,0 0,0 50,4 1,5 1,5 7,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60,9 12,1 0,0 0,0 0,0 0,0 111,3 22,3 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 453,7 0,0 1,4 97,1 70,7 15,8 211,6 74,1 107,0 33,7 17,8 3,8 0,0 0,0 0,0 0,0 860,8 225,9 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,5 3,0 109,1 27,5 0,0 0,0 0,0 0,0 141,1 24,5 258,6 55,0 Nógrád 0,0 0,0 14,7 0,5 0,0 2,8 8,6 6,0 0,0 0,0 70,8 18,3 255,2 26,8 256,0 33,5 0,0 0,0 605,3 87,9 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,1 0,0 0,0 43,4 14,0 100,0 18,6 27,1 5,4 188,0 27,0 0,0 0,0 358,5 73,1 Somogy 28,1 14,0 35,7 8,7 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 133,3 36,9 0,0 0,0 1,2 0,2 0,0 0,0 198,2 60,3 Szabolcs-Sz.-B. 556,0 266,3 894,0 298,6 38,6 87,8 5,6 1,7 0,0 0,0 580,7 168,8 273,6 32,7 0,0 0,0 121,2 15,2 2431,2 909,6 Tolna 2,4 1,2 45,0 23,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 279,6 0,8 104,8 3,0 431,9 28,2 Vas 0,0 0,0 97,4 3,0 8,4 9,4 0,0 0,0 0,0 0,0 74,3 20,8 1,2 0,2 53,8 10,7 0,0 0,0 226,6 52,7 Veszprém 1,1 0,6 16,1 3,4 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 22,3 7,6 0,0 0,0 138,5 9,9 0,0 0,0 178,0 23,6 Zala 0,0 0,0 64,6 2,7 0,0 9,4 0,0 0,0 128,5 39,7 45,5 0,9 57,2 11,4 184,8 8,6 0,0 0,0 480,6 72,8 Összesen 619,7 298,1 2549,1 392,2 134,9 389,1 111,2 28,6 953,6 257,4 1821,7 517,3 1197,3 181,0 1247,8 128,2 713,3 109,7 9213,8 2436,5 A TFC-ből úthálózat-fejlesztésre megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg gatás ktsg 31

43 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 33,3 12,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,3 0,8 0,5 0,2 124,6 25,9 25,5 6,0 186,3 45,7 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21,0 6,3 0,0 0,0 0,0 0,0 43,6 10,1 0,0 0,0 64,6 16,4 Békés 0,0 0,0 116,7 0,0 0,0 20,1 0,0 0,0 27,8 8,3 220,0 22,0 0,0 0,0 145,0 26,3 0,0 0,0 509,6 76,6 Borsod-A-Z. 1,3 0,6 458,9 9,1 31,2 69,8 19,3 6,2 0,0 0,0 0,0 0,0 29,8 5,0 536,3 268,2 0,0 0,0 1045,5 390,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 33,2 10,9 30,0 6,0 18,0 3,6 10,6 2,7 91,8 23,2 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0 2,0 0,0 0,0 233,4 42,7 0,0 0,0 126,6 31,7 365,0 76,4 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 3,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 119,0 11,3 121,9 17,0 243,9 29,8 Heves 0,0 0,0 112,5 0,0 1,4 24,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 36,0 7,4 29,6 3,0 0,0 0,0 178,1 35,9 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,1 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 113,8 22,9 227,6 35,4 346,6 60,4 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,1 3,4 0,0 0,0 7,5 1,5 19,8 5,9 40,3 10,8 Nógrád 19,9 0,9 306,6 3,5 9,9 18,7 0,0 0,0 0,3 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 131,8 19,0 0,0 0,0 458,7 52,1 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,7 2,3 0,0 0,0 0,0 0,0 277,2 55,4 18,8 4,5 301,6 62,2 Somogy 148,5 47,8 55,0 28,0 4,1 3,0 0,0 0,0 10,4 4,2 0,0 0,0 5,6 1,6 850,0 150,0 0,0 0,0 1069,5 238,7 Szabolcs-Sz.-B. 4,5 2,0 72,5 9,8 4,0 6,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,4 0,8 99,2 18,3 47,8 17,2 228,3 58,2 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,6 37,0 13,8 112,1 9,4 8,6 0,5 13,0 1,5 172,2 25,8 Vas 0,0 0,0 6,5 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 28,2 7,0 0,0 0,0 6,8 1,4 10,3 3,1 51,9 13,5 Veszprém 30,9 9,9 94,3 29,1 1,3 0,0 0,0 0,0 6,9 2,4 43,5 15,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 175,6 58,0 Zala 6,8 3,4 125,7 29,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21,8 6,6 6,7 2,0 161,0 41,3 Összesen 211,9 64,6 1385,0 125,1 52,0 141,7 19,3 6,2 83,7 28,2 377,3 73,1 451,8 73,0 2532,9 623,9 628,6 126,9 5690,6 1314,8 A TFC-ből ivóvízhálózat-fejlesztésre megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg gatás ktsg 32

44 megye ktsg Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,8 2,1 519,5 90,7 15,6 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 30,7 8,9 574,5 103,7 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25,7 13,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1644,3 102,5 0,0 0,0 1669,9 115,7 Békés 47,0 15,5 782,0 0,0 0,0 268,5 0,0 0,0 299,6 44,9 3,5 0,7 0,0 0,0 527,1 106,4 0,0 0,0 1659,1 436,0 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 4403,8 164,6 244,4 829,2 5868,6 1639,0 0,0 0,0 23,0 6,4 0,0 0,0 5464,3 348,5 0,0 0, ,7 3232,2 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 2,0 0,0 0,0 29,9 9,0 0,0 0,0 39,9 11,0 Fejér 0,0 0,0 427,4 30,1 0,0 37,8 0,0 0,0 0,0 0,0 35,0 7,0 0,0 0,0 2439,7 94,4 0,0 0,0 2902,1 169,3 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 479,9 36,0 17,1 2,7 0,0 0,0 59,0 10,0 556,0 48,8 Hajdú-B. 0,0 0,0 5158,5 610,9 0,0 1130,0 80,8 12,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5239,3 1753,0 Heves 0,0 0,0 2140,9 0,0 141,0 314,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,2 1,0 0,0 0,0 2172,1 456,9 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 1030,9 60,0 0,0 159,6 1193,7 287,0 416,8 57,7 2,4 1,0 11,1 4,0 2369,7 175,4 0,0 0,0 5024,6 744,8 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11,8 4,1 186,6 37,3 0,0 0,0 1139,7 115,5 0,0 0,0 1338,0 156,9 Nógrád 0,0 0,0 1642,1 112,2 0,0 391,2 745,0 193,3 499,6 25,0 3,6 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2890,3 721,9 Pest 0,0 0,0 32,8 0,0 0,0 4,9 26,5 6,2 313,8 45,0 58,9 11,8 0,0 0,0 932,0 60,0 0,0 0,0 1364,0 127,9 Somogy 34,8 15,1 231,7 80,6 0,0 5,3 0,0 0,0 289,9 42,1 0,0 0,0 235,6 47,1 0,0 0,0 0,0 0,0 792,0 190,3 Szabolcs-Sz.-B. 392,9 196,3 9986,9 4127,0 10,3 429,4 3443,5 737,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,9 5, ,2 5506,3 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 71,9 14,1 0,0 0,0 0,0 0,0 627,7 40,9 0,0 0,0 699,6 55,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,5 1,7 271,6 38,6 51,1 9,3 300,9 50,0 443,9 66,8 83,0 22,4 1159,0 188,8 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 477,3 118,8 55,4 11,1 151,7 14,7 0,0 0,0 218,5 9,4 37,6 11,2 940,4 165,1 Zala 0,0 0,0 107,2 3,9 0,0 18,3 14,4 2,6 29,3 4,7 286,3 18,0 79,0 7,4 0,0 0,0 571,1 45,0 1087,3 99,9 Összesen 474,7 227, ,2 5189,2 395,7 3589, ,1 2998,7 2285,2 300,4 1292,0 144,4 643,7 111, ,8 1129,8 795,3 103, , ,6 A TFC-ből gázhálózat-fejlesztésre megítélt ok alakulása megyénként, évek között támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- támo- gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás gatás ktsg 33

45 A TFC-ből egyéb célra megítélt ok alakulása megyénként, évek között megye ktsg ktsg ktsg Baranya 0,0 0,0 18,0 0,0 0,0 6,7 4,2 2,9 564,7 136,5 420,3 66,2 161,8 61,5 247,4 83,7 223,1 89,2 1639,5 446,6 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 622,6 198,4 245,1 80,9 257,7 47,1 303,9 81,3 161,8 34,4 1591,1 442,1 Békés 0,0 0,0 461,0 0,6 1,5 102,9 10,0 5,0 126,1 59,2 230,3 54,3 158,5 45,6 311,5 97,2 226,0 74,1 1523,3 440,3 Borsod-A-Z. 74,9 67,5 374,3 38,9 16,7 109,2 0,0 0,0 416,2 238,0 1362,4 541,6 922,8 1239,9 2750,3 951,5 718,3 211,1 6619,3 3414,3 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 259,7 103,9 1070,0 276,0 482,7 110,2 395,1 110,0 247,1 83,8 2454,4 683,8 Fejér 0,0 0,0 40,9 8,5 0,0 0,0 0,0 0,0 302,1 116,5 122,5 40,7 103,3 16,2 154,6 60,2 11,9 6,5 735,3 248,6 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1480,2 91,0 40,9 13,6 74,5 31,6 184,0 66,0 160,4 60,2 1940,0 262,3 Hajdú-B. 0,0 0,0 4,4 0,7 0,1 3,6 9,9 4,0 355,1 123,6 250,5 62,4 258,4 80,3 61,7 17,5 43,1 15,3 983,1 307,4 Heves 0,0 0,0 23,0 0,0 0,0 10,4 23,0 16,0 122,9 61,4 163,6 47,4 186,8 34,4 71,8 16,9 199,7 54,2 790,8 240,7 J.-N.-Szolnok 0,0 0,0 68,7 0,2 0,9 36,0 81,1 15,5 226,0 82,4 263,0 85,7 161,7 44,3 65,8 47,5 88,3 59,0 954,5 371,5 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 145,5 67,3 26,5 8,1 21,6 7,2 55,6 15,7 105,5 52,1 354,7 150,4 Nógrád 0,0 0,0 113,0 0,0 36,0 36,2 0,0 0,0 336,8 118,1 327,1 67,8 564,8 67,3 271,9 31,6 0,0 0,0 1613,6 357,0 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 507,0 120,8 113,8 47,2 65,6 20,4 128,5 70,5 164,4 33,4 979,4 292,2 Somogy 0,0 0,0 90,7 38,8 5,9 1,0 8,2 5,5 321,6 104,5 727,8 122,5 229,0 70,2 105,8 27,4 197,1 73,6 1680,3 449,5 Szabolcs-Sz.-B. 231,7 94,4 925,5 317,5 147,2 54,7 45,3 16,4 194,3 77,0 638,2 1132,5 2481,4 251,1 589,7 90,2 201,7 72,5 5307,7 2253,7 Tolna 0,0 0,0 12,0 0,6 0,0 7,8 0,0 0,0 418,6 86,5 164,6 35,1 68,7 26,2 80,6 33,7 152,6 45,2 897,0 235,1 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,7 3,5 37,6 12,6 6,4 0,5 105,7 14,2 40,4 13,1 196,7 43,9 Veszprém 0,0 0,0 3,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 347,4 117,9 394,9 86,5 290,0 43,0 364,1 43,6 128,7 39,4 1528,0 333,4 Zala 0,0 0,0 2,2 0,7 0,0 1,5 0,0 0,0 9,6 6,0 94,2 39,7 55,0 16,0 153,4 22,1 198,3 41,3 512,7 127,3 Összesen 306,6 161,9 2136,7 406,4 211,4 369,8 181,6 65,3 6763,0 1912,4 6693,2 2820,7 6550,8 2212,9 6401,2 1880,8 3268,4 1058, , ,2 34

46 2. TERÜLETI KIGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁS (TEKI)

47 TERÜLETI KIGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁS (TEKI) Az állami költségvetésről szóló évi CXXI. törvény rendelkezésével megszűnt a Területfejlesztési Alap. Ezt követően a területfejlesztési ok rendszerén belül két pályázati forrás jött létre, a Területfejlesztési Célelőirányzat, és a Területi Kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú. A területi gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési célokat elsődlegesen a TFC, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig a TEKI segíti. A TEKI t alapvetően a központilag meghatározott, elmaradott települések önkormányzatai vehetik igénybe ban nem lett külön meghatározva a kedvezményezett települések köre, hanem a Területfejlesztési Célelőirányzat számára készült lehatárolás került alkalmazásra a TEKI esetében is. A t igénybe vehető önkormányzatok köre 1997-ben és 98-ban is bővült. Egyrészt pályázhattak a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek önkormányzatai (tehát azok a települések, amelyek jogosultak TFC-re is), másrészt készült külön lehatárolás a TEKI számára is. Ennek alapján a TEKI kedvezményezettjei a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. Támogatási célok A települések egyes területein a termelői infrastruktúra kiépítéséhez x x x x A bel- és külterületen meglévő termelő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez A felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rekonstrukciójához x x x x x x x x Az ipari területek előkészítéséhez x x x x Az infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák dologi és fejlesztési költségeinek ához x x x x A turizmushoz, a természetvédelemhez és a szociáliscélú, illetve a szociális foglakoztatáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez x x x x A célsal megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítésekhez x x x x 1

48 A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú okkal kapcsolatos legfontosabb joganyagok ÉV Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1996. (VII. 16) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok felhasználásának részletes szabályairól /1997. (XI. 26.) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok felhasználásának részletes szabályairól 30/1997 (IV. 18.) OGY határozat A területfejlesztési ok és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről 105/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet Az Évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról 80/1997. (V. 14.) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok Évi felhasználásának részletes szabályairól 209/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok Évi felhasználásának részletes szabályairól szóló 80/1997. (V. 14.) Korm. rendelet módosításáról /1998. (II. 25.) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok felhasználásának részletes szabályairól 28/1998. (II. 18.) Korm. rendelet Az Évi területfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú megyék közötti felosztásáról /1999. (III. 3.) Korm. rendelet A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ok felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról 41/1999. (III. 3.) Korm. rendelet Az évi vidékfejlesztési célelőirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési megyék közötti felosztásáról 2

49 Az 1996 és 1998 között megítélt összes célonkénti megoszlása A megyei területfejlesztési tanácsok a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú i keretük terhére a helyi önkormányzatoknak pályázati úton elsősorban a termelő infrastrukturális beruházások megvalósításához adhattak t. A Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú ra között összességében 23809,4 -ot ítéltek meg. Az 1996 és 1998 között megítélt ok célonkénti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Támogatási célok összesen % Felszíni vízelvezető 325,6 261,6 260,5 847,7 3,6 rendszerek kiépítése, felújítása Ipari területek 25,5 60,9 5,3 91,7 0,4 előkészítése Termelő infrastruktúra 4859,9 6636, ,7 74,5 kiépítése úthálózat 437,7 3178,8 3239,6 6856,1 vízhálózat 254,7 749,8 614,2 1618,7 szennyvízhálózat 123,7 972,7 844,0 1940,4 gázhálózat 635,5 833,5 938,9 2407,9 egyéb 3408,3 901,5 586,9 4896,6 Célsal 913,3 1193, ,2 14,5 megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítése Infrastrukturális és 142,8 248,6 104,3 495,8 2,1 környezet-védelmi célú közhasznú munkák költségeihez való hozzájárulás Egyéb 277,6 461,1 469,5 1208,2 5,0 Összesen 6544,7 8861, ,4 100,0 Az egyes célok részesedése az összes ból nagyon egyenetlen. Míg az összes TEKI háromnegyede a termelő infrastruktúra kiépítését segítette, addig a legkevésbé, szinte elenyésző mértékben támogatott célra, az ipari területek kialakítására az összes mindössze 0,4 %-a jutott. A hiányzó önkormányzati források kiegészítése által viszonylag nagy összeget költöttek a célsal megvalósuló beruházások további megsegítésére is. Az infrastrukturális okon belül messze a legnagyobb részt az úthálózat fejlesztésére fordították. 3

50 Az 1996 és 1998 között megítélt TEKI ok célonkénti megoszlása Egyéb 5,0 % célsal megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítése 14,5 % termelő infrastruktúra kiépítése 74,5 % úthálózat 29% vízhálózat 7% szennyvízhálózat 8% gázhálózat 10% ipari területek előkészítése 0,4 % felszíni vízelvezető rendszerek kiépítése, felújítása 3,6% infrastrukturális és környezetvédelmi célú közhasznú munkák költségeihez való hozzáárulás 2,1 % egyéb 21% 4

51 Az 1996 és 1998 között megítélt összes területi megoszlása A megítélt ok megyék szerinti alakulását a következő táblázat szemlélteti: Megye összesen Baranya 326,9 324,9 528,8 1180,6 Bács-Kiskun 370,8 770,0 808,9 1949,7 Békés 441,4 544,3 549,1 1534,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 917,8 992,0 1037,1 2946,8 Csongrád 239,8 561,6 462,2 1263,6 Fejér 279,4 243,3 135,0 657,6 Győr-Moson-Sopron 130,7 177,5 281,8 590,0 Hajdú-Bihar 535,0 598,3 607,7 1741,0 Heves 338,8 303,8 242,6 885,2 Jász-Nagykun-Szolnok 386,1 530,0 485,6 1401,7 Komárom-Esztergom 136,4 198,0 183,5 517,8 Nógrád 355,9 383,2 293,7 1032,9 Pest 457,6 779,8 453,5 1690,9 Somogy 202,6 394,0 440,2 1036,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 840,0 1066,9 954,8 2861,7 Tolna 156,1 265,3 226,7 648,1 Vas 89,1 143,7 154,5 387,3 Veszprém 174,6 347,0 311,8 833,5 Zala 165,6 238,3 245,5 649,4 Összesen 6544,7 8861,8 8402, ,4 A TEKI révén között összességében 23,8 milliárd Ft sal 87,9 milliárd Ft beruházás valósult meg. A okból legnagyobb részben Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék részesedtek, a legkevesebb pedig a Nyugat- és Közép-dunántúli megyéknek jutott. Mindez a TEKI megyék közti felosztási elvéből következik. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben az egy főre jutó GDP országos viszonylatban alacsony és a kedvezményezett területeken élők aránya magas, a megyei tanácsok több forráshoz jutottak. 5

52 3500 Az 1996 és 1998 között megítélt összes megyék szerinti megoszlása Borsod-A-Z. Szabolcs-Sz-B. Bács-K. Hajdú-Bihar Pest Békés J-N-Szolnok Csongrád Baranya Somogy Nógrád Heves Veszprém Fejér Zala Tolna Győr-M-S- Komárom-E. Vas ezer Ft 6,0 Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1996 és 1998 között 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Szabolcs-Sz.-B. Nógrád Borsod-A.-Z. Békés Bács-K. J.-N.-Szolnok Hajdú-B. Somogy Csongrád Baranya Heves Tolna Veszprém Zala Komárom-E. Pest Fejér Győr-M.-S. Vas Budapest 6

53 A TEKI ok megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az egy főre jutó TEKI megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

54 A megyék fajlagos és abszolút értében kifejezett egymáshoz viszonyított támogatottságát összevetve mindössze hat megyében tapasztalható jelentős eltérés. Ezek közül Nógrád és Tolna megye a fajlagos támogatottság szempontjából jóval előkelőbb helyen szerepel a megyék rangsorában, mint az abszolút értékben kifejezett támogatottságot tekintve. A többi négy megye viszont Fejér, Pest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar előbbre kerül, ha az egy főre jutó támogatottság helyett a ok abszolút értékét vesszük alapul. Az egyes célokra megítélt ok terület szerinti megoszlása Az úthálózat fejlesztését Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tekintették elsődleges célnak. A szennyvízhálózat fejlesztésére Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben fordították a legtöbb t. Az ivóvízhálózat fejlesztésére is Hajdú-Bihar megye kapta a legtöbb t. A gázhálózat kiépítését Borsod-Abaúj-Zemplén megyében támogatták leginkább, de több dunántúli megye, mint pl. Veszprém, Vas, Tolna jelentős összeget fordított erre a célra. Az utóbbi megyék a TFC által támogatott gázprogramból csak nagyon csekély mértékű hoz jutottak. A gázellátásban meglévő hiányosságaikat a TEKI segítségével igyekezték pótolni. A célsal megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítéséhez Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében ítélték meg a legtöbb t, melyből a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítését, felújítását támogatták a leginkább. Az infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák dologi és fejlesztési költségeinek ára Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében fordítottak a legtöbbet. Az egyéb célra megítélt ok közé a turizmushoz, a természetvédelemhez valamint a szociális célú illetve a szociális foglakoztatáshoz kapcsolódó ok tartoznak. Ezekre a célokra Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordították a legtöbb t. A megyék az ipari területek előkészítését ítélték a legkevésbé fontosnak. A települések ezen a címen kapták a legkevesebb forrást, mindössze nyolc megyében ítéltek meg erre a célra t, a legnagyobb összeget Veszprém és Zala megyében. 8

55 között megítélt összes területi megoszlása Jelmagyarázat

56 között felszini vízelvezető rendszerek kiépítéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

57 között ipari területek előkészítéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

58 12

59 13

60 14

61 15

62 16

63 között egyéb célokra megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

64 között célsal megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítéséhez megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

65 között közhasznú munkákhoz megítélt területi megoszlása Jelmagyarázat

66 Területi kiegyenlítést szolgáló felszíni vízelvezető rendszerek építéséhez megítélt Megye összesen Baranya 110,3 55,6 32,4 18,3 48,7 34,9 191,4 108,8 Bács-K. 0,0 0,0 255,6 13,5 1018,9 35,8 1274,5 49,3 Békés 4,7 3,3 44,4 30,8 0,0 0,0 49,1 34,1 Borsod-A-Z. 44,5 25,8 39,4 27,5 36,9 26,9 120,8 80,2 Csongrád 0,0 0,0 38,1 26,7 43,1 28,8 81,2 55,4 Fejér 88,9 62,2 0,0 0,0 3,9 2,7 92,7 64,9 Győr-M.-S. 20,4 13,9 0,0 0,0 15,8 10,0 36,1 23,9 Hajdú-B. 22,1 15,4 0,0 0,0 0,0 0,0 22,1 15,4 Heves 6,0 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 4,2 Jász-N.-Sz. 24,7 17,3 1,2 0,4 1,7 0,6 27,5 18,3 Komárom-E. 0,0 0,0 40,7 28,5 22,3 15,6 62,9 44,1 Nógrád 2,2 1,2 11,7 8,2 11,9 9,1 25,8 18,5 Pest 37,7 26,4 36,3 25,4 13,7 9,6 87,7 61,4 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 14,1 7,8 14,1 7,8 Szabolcs-Sz.-B. 37,6 23,6 129,2 62,0 147,5 62,3 314,3 147,9 Tolna 0,0 0,0 3,2 2,0 0,0 0,0 3,2 2,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Veszprém 13,2 9,2 12,1 8,4 0,0 0,0 25,2 17,7 Zala 299,9 67,5 15,6 10,0 23,6 16,5 339,1 94,0 Összesen 712,1 325,6 659,7 261,6 1401,8 260,5 2773,5 847,7 Ipari területek előkészítéséhez megítélt TEKI ok alakulása megyénként Megye összesen Baranya 16,4 10,5 0,0 0,0 0,0 0,0 16,4 10,5 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 5,8 4,1 0,0 0,0 5,8 4,1 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Heves 0,0 0,0 6,5 3,0 0,0 0,0 6,5 3,0 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Nógrád 0,0 0,0 4,1 2,8 0,0 0,0 4,1 2,8 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 7,9 5,5 119,4 5,3 127,3 10,8 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vas 0,0 0,0 4,3 3,0 0,0 0,0 4,3 3,0 Veszprém 0,0 0,0 49,5 34,7 0,0 0,0 49,5 34,7 Zala 23,0 15,0 16,9 7,9 0,0 0,0 39,9 22,9 Összesen 39,4 25,5 95,0 60,9 119,4 5,3 253,7 91,7 20

67 Célsal megvalósuló beruházások saját forrás kiegészítéséhez megítélt TEKI alakulása megyénként Megye összesen Baranya 1550,1 99,9 178,6 19,3 108,9 20,9 1837,6 140,1 Bács-K. 1,9 1,0 148,9 33,2 116,6 30,4 267,5 64,5 Békés 18,6 13,0 302,8 93,0 1635,8 300,1 1957,3 406,1 Borsod-A-Z. 744,5 89,3 4165,6 190,3 961,4 132,7 5871,4 412,3 Csongrád 0,0 0,0 2,0 0,8 61,2 16,0 63,2 16,9 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 3,5 1,1 3,5 1,1 Győr-M.-S. 313,8 78,9 0,0 0,0 562,4 26,5 876,3 105,4 Hajdú-B. 289,5 35,0 283,1 89,1 941,3 177,2 1513,8 301,3 Heves 2080,0 121,1 897,6 47,7 198,9 18,8 3176,5 187,6 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 700,3 144,2 56,7 23,7 756,9 167,9 Komárom-E. 0,0 0,0 182,2 72,9 0,0 0,0 182,2 72,9 Nógrád 0,1 0,1 98,6 21,1 0,0 0,0 98,7 21,2 Pest 413,2 68,8 9,0 3,6 0,0 0,0 422,2 72,4 Somogy 0,0 0,0 386,1 65,5 982,4 142,4 1368,5 207,9 Szabolcs-Sz.-B. 3413,2 374,1 1716,4 162,6 2070,9 274,6 7200,4 811,3 Tolna 0,0 0,0 507,0 52,0 0,0 0,0 507,0 52,0 Vas 0,0 0,0 3,7 0,7 0,0 0,0 3,7 0,7 Veszprém 0,0 0,0 551,9 124,5 956,3 118,2 1508,2 242,6 Zala 418,4 32,2 802,7 72,9 455,6 57,2 1676,7 162,2 Összesen 9243,3 913, ,4 1193,3 9111,9 1339, ,5 3446,2 Közhasznú munkákhoz megítélt TEKI ok alakulása megyénként Megye összesen Baranya 9,0 6,3 15,9 11,6 13,6 9,5 38,5 27,4 Bács-K. 0,0 0,0 36,6 19,7 18,8 12,6 55,3 32,3 Békés 0,0 0,0 20,3 14,2 2,9 2,0 23,2 16,2 Borsod-A-Z. 29,2 20,4 107,1 50,9 17,2 11,1 153,5 82,4 Csongrád 24,9 17,4 53,0 36,3 12,1 8,5 90,0 62,2 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 12,0 8,3 36,0 25,6 0,0 0,0 47,9 33,9 Heves 0,0 0,0 2,1 1,5 0,0 0,0 2,1 1,5 Jász-N.-Sz. 32,3 24,8 0,0 0,0 0,0 0,0 32,3 24,8 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 1,3 0,9 1,3 0,9 Nógrád 21,2 6,9 19,0 7,6 0,0 0,0 40,2 14,5 Pest 0,3 0,2 11,1 7,6 26,8 18,8 38,3 26,6 Somogy 37,0 25,9 15,5 5,0 24,6 11,3 77,1 42,2 Szabolcs-Sz.-B. 9,4 7,3 82,5 52,3 25,2 14,9 117,1 74,5 Tolna 16,9 11,8 12,4 8,7 15,0 10,9 44,3 31,4 Vas 12,2 7,5 8,8 4,6 0,0 0,0 21,0 12,1 Veszprém 0,0 0,0 1,5 1,1 0,0 0,0 1,5 1,1 Zala 18,3 6,0 3,2 2,2 5,4 3,8 26,9 12,0 Összesen 222,5 142,8 424,9 248,6 163,0 104,3 810,4 495,8 21

68 Termelő infrastruktúra fejlesztéséhez megítélt TEKI ok alakulása megyénként Megye összesen Baranya 321,1 153,3 1231,3 262,9 888,7 380,7 2441,1 796,9 Bács-K. 977,0 354,9 1397,1 631,7 1255,1 660,1 3629,2 1646,7 Békés 759,3 392,6 974,6 397,9 419,4 237,4 2153,2 1027,9 Borsod-A-Z. 2164,0 681,7 1467,3 695,3 1915,8 853,2 5547,1 2230,2 Csongrád 433,4 222,4 818,6 392,0 539,5 341,5 1791,5 955,9 Fejér 279,2 215,3 485,0 241,3 427,4 131,2 1191,6 587,8 Győr-M.-S. 283,1 38,0 666,5 177,5 2522,8 245,3 3472,5 460,7 Hajdú-B. 631,2 431,3 941,0 474,9 849,4 416,9 2421,7 1323,1 Heves 1508,2 195,0 428,8 235,5 375,6 223,8 2312,6 654,3 Jász-N.-Sz. 2120,1 344,1 777,1 354,5 1084,7 416,9 3981,9 1115,5 Komárom-E. 637,3 136,4 419,0 96,7 719,8 165,0 1776,0 398,0 Nógrád 1795,8 325,2 935,4 322,8 679,9 284,6 3411,1 932,6 Pest 722,2 362,2 3377,8 711,4 675,2 420,8 4775,3 1494,4 Somogy 502,6 176,7 999,8 291,3 540,3 227,3 2042,6 695,3 Szabolcs-Sz.-B. 1426,4 401,5 2283,1 749,2 1286,2 521,3 4995,7 1672,0 Tolna 933,1 144,3 597,9 185,7 670,0 208,8 2201,1 538,8 Vas 250,6 81,6 247,4 128,8 332,7 154,5 830,7 364,9 Veszprém 555,7 165,1 887,3 178,0 685,3 193,7 2128,3 536,7 Zala 87,3 38,2 398,9 109,2 349,4 140,7 835,6 288,1 Összesen 16387,5 4859, ,1 6636, ,1 6223, , ,7 Úthálózat fejlesztéséhez megítélt TEKI alakulása megyénként Megye összesen Baranya 0,0 0,0 171,5 95,1 308,3 200,0 479,7 295,0 Bács-K. 0,0 0,0 645,5 377,3 684,5 395,7 1329,9 773,0 Békés 0,0 0,0 368,7 189,0 257,0 145,3 625,7 334,3 Borsod-A-Z. 172,0 115,0 611,2 363,7 792,0 494,8 1575,1 973,6 Csongrád 0,0 0,0 280,4 154,4 383,9 230,9 664,3 385,2 Fejér 0,0 0,0 17,3 12,1 101,0 69,8 118,2 81,8 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 43,1 17,3 43,1 17,3 Hajdú-B. 230,0 161,5 263,6 114,1 435,8 241,9 929,5 517,5 Heves 112,9 78,4 303,1 177,7 282,5 169,1 698,4 425,2 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 278,3 133,3 419,8 210,9 698,0 344,2 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 76,2 27,5 76,2 27,5 Nógrád 0,0 0,0 303,7 168,2 349,2 201,3 652,9 369,5 Pest 111,5 64,9 584,2 373,8 423,8 290,7 1119,5 729,5 Somogy 0,0 0,0 380,4 200,8 179,2 77,8 559,6 278,5 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 1161,6 603,6 682,8 326,2 1844,4 929,9 Tolna 0,0 0,0 131,3 88,2 70,8 39,4 202,1 127,6 Vas 0,0 0,0 120,5 61,3 0,0 0,0 120,5 61,3 Veszprém 13,5 3,1 21,2 10,0 11,8 8,3 46,5 21,4 Zala 42,5 14,8 145,9 56,3 173,1 93,0 361,5 164,0 Összesen 682,4 437,7 5788,0 3178,8 5674,6 3239, ,0 6856,1 22

69 Ivóvízhálózat fejlesztéséhez megítélt TEKI alakulása megyénként M eg y e összesen Baranya 0,0 0,0 136,4 30,7 153,8 22,4 290,2 53,1 Bács-K. 0,0 0,0 98,4 53,9 81,6 55,1 180,0 109,0 Békés 0,0 0,0 447,2 113,8 33,8 22,2 481,0 136,0 Borsod-A-Z. 155,3 104,1 99,2 59,7 72,8 49,6 327,4 213,3 Csongrád 0,0 0,0 13,6 7,7 0,0 0,0 13,6 7,7 Fejér 0,0 0,0 266,3 68,1 110,1 22,4 376,5 90,5 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 129,6 90,6 144,1 102,4 153,7 85,5 427,3 278,5 Heves 32,5 22,2 117,4 52,1 57,0 32,1 206,9 106,5 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 74,4 51,0 89,2 58,7 163,6 109,7 Komárom-E. 0,0 0,0 37,4 16,4 14,3 10,0 51,6 26,4 Nógrád 0,0 0,0 10,4 7,1 10,7 7,1 21,1 14,1 Pest 0,0 0,0 184,7 91,1 190,7 85,0 375,5 176,1 Somogy 0,0 0,0 26,2 10,0 112,9 75,6 139,1 85,7 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 67,7 36,4 52,7 29,6 120,4 66,0 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 24,5 17,2 24,5 17,2 Vas 0,0 0,0 15,2 10,5 0,0 0,0 15,2 10,5 Veszprém 29,2 19,8 54,5 39,0 224,0 41,8 307,7 100,6 Zala 27,7 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27,7 18,0 Összesen 374,3 254,7 1793,2 749,8 1381,9 614,2 3549,3 1618,7 Szennyvízhálózat fejlesztéséhez megítélt TEKI alakulása megyénként Megye összesen Baranya 0,0 0,0 294,3 46,6 122,3 58,0 416,6 104,6 Bács-K. 0,0 0,0 260,2 24,1 162,4 14,4 422,6 38,4 Békés 0,0 0,0 46,7 22,8 68,4 39,6 115,0 62,4 Borsod-A-Z. 6,6 4,6 125,9 35,6 761,6 107,9 894,0 148,1 Csongrád 0,0 0,0 91,3 39,9 0,0 0,0 91,3 39,9 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 204,8 31,0 204,8 31,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 105,9 43,8 1844,3 141,4 1950,1 185,1 Hajdú-B. 52,8 32,8 533,3 258,4 256,6 87,2 842,8 378,4 Heves 173,9 8,8 0,0 0,0 10,4 6,0 184,3 14,8 Jász-N.-Sz. 833,4 21,0 266,5 102,8 497,6 91,5 1597,4 215,2 Komárom-E. 0,0 0,0 376,3 76,5 617,0 118,9 993,3 195,4 Nógrád 0,0 0,0 474,1 113,7 168,3 27,1 642,4 140,8 Pest 0,0 0,0 2363,1 69,9 1,9 1,3 2365,0 71,2 Somogy 0,0 0,0 276,4 22,3 0,0 0,0 276,4 22,3 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 938,5 42,8 330,2 52,4 1268,7 95,2 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 251,6 67,3 251,6 67,3 Vas 0,0 0,0 32,2 20,4 0,0 0,0 32,2 20,4 Veszprém 220,1 52,5 587,6 41,8 0,0 0,0 807,7 94,3 Zala 13,6 4,0 84,6 11,5 0,0 0,0 98,2 15,5 Összesen 1300,4 123,7 6856,6 972,7 5297,3 844, ,2 1940,4 23

70 Gázhálózat fejlesztéséhez megítélt TEKI ok alakulása megyénként Megye összesen Baranya 0,0 0,0 617,4 83,8 158,4 34,7 775,8 118,5 Bács-K. 0,0 0,0 180,2 107,9 238,3 149,0 418,5 256,9 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 0,6 0,9 0,6 Borsod-A-Z. 822,2 233,0 232,5 103,7 152,2 115,7 1206,9 452,4 Csongrád 0,0 0,0 170,0 77,0 26,6 18,6 196,6 95,6 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 11,5 8,1 11,5 8,1 Győr-M.-S. 0,0 0,0 478,1 54,1 631,6 84,0 1109,7 138,1 Hajdú-B. 181,4 121,1 0,0 0,0 0,0 0,0 181,4 121,1 Heves 1162,0 63,7 0,0 0,0 1,0 0,7 1163,0 64,4 Jász-N.-Sz. 349,0 58,9 115,3 45,8 15,8 11,0 480,0 115,8 Komárom-E. 0,0 0,0 5,4 3,7 0,0 0,0 5,4 3,7 Nógrád 0,0 0,0 127,0 22,5 66,1 23,9 193,0 46,4 Pest 248,2 92,5 74,3 52,0 0,0 0,0 322,5 144,5 Somogy 0,0 0,0 227,7 22,8 218,3 65,5 446,0 88,3 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 21,2 11,0 39,7 15,0 60,9 26,0 Tolna 0,0 0,0 463,1 95,5 302,9 74,9 766,0 170,3 Vas 0,0 0,0 79,3 36,4 332,7 154,5 412,0 190,9 Veszprém 245,6 65,9 222,1 85,9 434,4 142,5 902,1 294,3 Zala 2,0 0,4 152,1 31,5 164,1 40,2 318,3 72,2 Összesen 3010,3 635,5 3165,5 833,5 2794,5 938,9 8970,3 2407,9 24

71 3. CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS (CCT)

72 CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS (CCT) A címzett és a cél az önkormányzati beruházásokhoz igényelhető i forma. E ok alapvető célja az önkormányzati fejlesztések segítése és azok orientálása. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok fejlesztésre fordítható anyagi eszközei csekélyek. Az önkormányzatoknak tehát célszerű olyan beruházások megvalósítására fordítani saját eszközeiket, amelyekhez cél vagy címzett igényelhető. A i célok központi meghatározásával, és a i arányok differenciálásával az országgyűlés befolyásolni tudja az önkormányzatok fejlesztési döntéseit. Az évtized első éveiben több jogszabály is foglalkozott a címzett és célokkal, míg végül a rendszerét az évi LXXXIX. törvény foglalta egységes formába. Az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és célokról szóló törvény célja a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának, valamint az önkormányzati fejlesztési tevékenységek stabilitásának megteremtése volt. A törvény mellékletében a támogatandó célok egészen 2001-ig meghatározásra kerültek, de ezeket a célokat későbbi jogszabályok módosították között a i célok közül két fő prioritás emelhető ki: Υ a szennyvízhálózat kiépítése, amit elsősorban a célok segítettek és a az időszak egészére jellemző; Υ az egészségügyi fejlesztések, amelyeket a címzett ok révén valósítottak meg, ez a i cél a 90-es évek elejét jellemezte. A címzett formájában támogatott beruházások és a célra jogosult beruházások között sok esetben átfedés volt. Egy adott évben céli forrásból nem támogatott beruházás címzett i forrásból még támogatottá válhatott. Támogatási célok Ivóvízellátás x x x x x x x x Települések szennyvíztisztítása és elvezetése x x x x x x Életveszélyes iskolai tantermek kiváltása x x x x x x x Egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése x x x x x x x x x Szociális otthoni férőhely létesítés x x x x x x x x Kórház-rekonstrukció x x x x x x x x Települési szilárd-hulladék lerakó építése x x x x x x Sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló területen szennyvíztisztítás és elvezetés x x x Nem sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló x x területen szennyvíztisztítás és elvezetés Tanterem-építés x x x x x x x x x Kulturális szolgáltatás x x x x x x Nemzetiségi közoktatási intézmények bővítése x x x x x x x Tornaterem építés x x x x x x x Férőhelylétesítés alap- és középfokú diákotthonokban x x x x x x x x 1

73 A címzett és célra vonatkozó legfontosabb jogszabályok Év VONATKOZÓ JOGANYAGOK JOGANYAGOK TARTALMA évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról évi XXI. törvény A helyi önkormányzatok évi céláról 1/1991. (XII.31.) OGY irányelv A helyi önkormányzatok évi címzett- és céli rendszeréről évi LXXXIX. törvény A központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásáról; az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitása érdekében évi L. törvény Már folyamatban lévő beruházások központi áról; igények kielégítésének rangsoráról 46/1993. (III.17.) Korm. rendelet A megítélt ok igény-bejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új, induló céláról évi LXXXVII. törvény A hely önkormányzatok évben induló új címzett áról, továbbá a felülvizsgált kórház-rekonstrukciókról /1994. (XII.24.) Korm. rendelet A megítélt ok igény-bejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről szóló 46/1993.(III.17.) Korm. rendelet módosításáról Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új induló céláról évi LXVII. törvény A helyi önkormányzatok címzett- és céláról szóló, módosított évi LXXXIX törvény módosításáról 1995 Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új induló céláról évi XLIII. törvény A helyi önkormányzatok évi új induló címzett áról 1996 Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új induló céláról évi XLVI. törvény A helyi önkormányzatok évi új induló címzett áról BM közlemény A helyi önkormányzatok évi új induló címzett ainak döntés előkészítéséről 1997 Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új induló céláról Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új címzett ainak döntés-előkészítéséről évi XLV. törvény A helyi önkormányzatok évi új induló címzett áról évi CXXXI: törvény A helyi önkormányzatok címzett- és céli rendszeréről szóló évi LXXXIX. Törvény módosításáról évi VII. törvény A helyi önkormányzatok címzett- és céli rendszeréről szóló évi LXXXIX. Törvény módosításáról 1095/1997. (VII.29.) Korm. határozat A helyi önkormányzatok évi új címzett ának előkészítéséről 1998 Kormány közlemény A helyi önkormányzatok évi új céláról évi LVII. törvény A helyi önkormányzatok címzett-és céláról szóló évi LXXXIX. Törvény módosításáról BM-PM együttes közlemény A célra jogosult és évtől célban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékéről 9/1998. (I.23.) Korm. rendelet A megítélt ok igény-bejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a TÁKISZ feladatairól 7001/1998. (BK 9.) BM irányelv A céljellegű decentralizált pályázati rendszerének működtetéséről évi LIX. törvény A helyi önkormányzatok évi új címzett áról, a helyi önkormányzatok címzett- és céláról szóló 1992 Évi LXXXIX. Törvény kiegészítéséről, valamint az államháztartásról szóló Évi XXXVIII. Törvény módosításáról Kormány közlemény A hely önkormányzatok évi új céláról BM-FVM-PM együttes közlemény A területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott céljellegű decentralizált évi i előirányzat egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegéről 2

74 Az összes címzett alakulása Címzett t az önkormányzatok a feladataik teljes körét felölelő, a céli formában nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális, önkormányzati, térségi és egyéb területi vonatkozású, esetenként kiemelt fontosságú, 200 beruházási összköltséget meghaladó önkormányzati beruházások megvalósítására kaphattak. Kivételt képeztek a válsághelyzetek, ebben az esetben a megjelöltektől eltérő körben is adhattak t. A vizsgált időszakban a ok évenkénti eloszlásában jelentős ingadozás tapasztalható ben kimagasló nagyságú címzett t ítéltek meg, azonban 1992-ben a összege erősen visszaesett, majd jelentős ingadozásokkal tendenciájában növekedni kezdett, és 1998-ban megközelítette az 1991-es értéket de csak folyóáron! Változatlan áron as árszinten - vizsgálva a időbeli alakulását, az tapasztalható, hogy az 1992-es visszaesés után a éves összege 15 milliárd forint körül ingadozott. Az 1995-ös mélypont után megfigyelhető egy mérsékelt, majd 97 és 98 között egy jelentősebb emelkedés. 140,0 120,0 116,5 100,0 milliárd Ft 1998-as áron 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 38,3 35,3 25,6 22,8 18,2 15,7 16,3 13,0 19,0 18,1 15,1 6,4 7,5 6, folyó ár változatlan ár (1998-es áron) 3

75 között folyóáron közel 146 milliárd Ft-ot fordítottak az önkormányzati fejlesztések címzett ára, amely összeg az 1998-as árszinten 236 milliárd forintot jelent. A ok révén folyóáron 178 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Az 1991 és 1998 közötti időszakban megítélt összes címzett célok szerinti alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Támogatási cél Összesen % 31498,0 3804,0 3389, ,3 6270, , , , ,7 66,0 EGÉSZSÉG ÜGY Kultúra 1336,0 2420,0 605,0 172,0 1012,1 2804,5 2841,9 8471, ,6 13,5 Vízgazdálkodás 3840,0 0,0 1048,4 1472,9 0,0 477,1 1244,4 1280,9 9363,6 6,4 Szociális 0,0 0,0 0,0 900,0 0,0 1172,2 2209,6 1468,9 5750,7 3,9 Oktatás 350,0 130,0 445,6 727,0 240,5 2842,9 2297,0 5524, ,8 8,6 Egyéb 1310,9 0,0 682,5 279,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2272,4 1,6 Összesen 38334,9 6354,0 6170, ,2 7523, , , , ,8 100,0 A ok kétharmadát egészségügyi célú fejlesztések finanszírozására ítélték meg. A megyei önkormányzatok viszont a számukra megítélt címzett ok háromnegyedét kapták egészségügyi fejlesztésekre. Az egyes ok időbeli alakulását vizsgálva kitűnik, hogy az egészségügyi célú fejlesztéseket inkább az évtized elején legkiemelkedőbben 1991-ben támogatták, míg a más címeken megvalósuló beruházásokat inkább 1996-tól segítették. Az 1991 és 1998 között megítélt összes címzett célonkénti megoszlása Szociális 3,9% Vízgazdálkodás 6,4% Oktatás 8,6% Egyéb 1,6% Kultúra 13,5% Egészségügy 66% 4

76 Az összes címzett területi alakulása Az 1991 és 1998 közötti időszakban megítélt összes címzett területi megoszlását megyénként az alábbi táblázat szemlélteti: Megye összesen Budapest 1809,0 2000,0 1659,1 141,0 0,0 6696,4 3664, , ,6 Baranya 167,0 163,0 21,0 0,0 0,0 652,8 300,0 434,6 1738,5 Bács-K. 766,0 0,0 618,0 74,0 12,8 2451,0 264,2 345,7 4531,6 Békés 8298,0 320,0 54,0 497,9 10,3 1245,9 1122,4 112, ,0 Borsod-A-Z. 1337,0 0,0 1962,5 930,0 1313,9 703,9 280,2 2216,6 8744,1 Csongrád 5,4 0,0 0,0 0,0 861,5 120,0 431,0 2665,9 4083,7 Fejér 5653,0 0,0 1,0 0,0 16,0 328,9 154,1 200,5 6353,5 Győr-M.-S. 610,0 555,0 450,0 20,0 3,4 16,8 809,5 438,2 2902,9 Hajdú-B. 530,0 200,0 64,7 546,0 1510,4 468,6 1693,1 263,0 5275,7 Heves 2498,0 0,0 0,0 900,0 0,0 136,5 1312,9 1156,0 6003,4 Jász-N.-Szolnok 1616,0 358,0 0,0 279,0 514,0 353,0 1813,5 2239,3 7172,7 Komárom-E. 89,0 0,0 0,0 1714,0 2435,0 155,6 12,2 105,3 4511,1 Nógrád 1525,5 800,0 712,4 2511,0 5,0 400,9 90,0 5718, ,3 Pest 95,0 0,0 550,0 153,0 50,0 674,4 1782,1 1982,8 5287,3 Somogy 1178,2 0,0 6,4 930,0 12,5 0,0 776,4 2527,4 5430,9 Szabolcs-Sz.-B. 5943,0 1018,0 36,3 0,0 15,9 1213,1 3429,6 2334, ,3 Tolna 225,0 0,0 27,0 2835,3 35,2 364,0 46,7 112,2 3645,4 Vas 532,0 0,0 0,0 1400,0 0,0 1255,7 0,0 1086,8 4274,5 Veszprém 3848,9 50,0 8,2 25,0 642,4 868,1 468,1 176,1 6086,9 Zala 1609,0 890,0 0,0 2100,0 85,2 22,8 531,0 648,5 5886,5 Összesen 38334,9 6354,0 6170, ,1 7523, , , , , között mind a 19 megyei önkormányzat és összesen 222 település részesedett címzett ban. Több megye és település több évben is hoz jutott. Az alábbi táblázatban látható, hogy 1994-től egyre növekedett a címzett ból részesülő települések száma, de ennek ellenére a településállományon belüli arányuk nagyon csekély maradt. 5

77 Év Támogatásban részesült települések száma A megyei önkormányzatok közel 72 milliárd forintnyi hoz jutottak, amely összeg az között megítélt címzett ok felét teszi ki. Az egyes megyéket vizsgálva nagy az eltérés abban a tekintetben, hogy milyen arányban oszlik meg a a megyei önkormányzat és a megye települései között. Összfoglalóan megállapítható, hogy a Dunántúlon az egyes települési önkormányzatok jóval nagyobb arányban részesedtek a ból, mint a megyei önkormányzatok A legtöbbször, összesen 11 alkalommal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat kapott t, míg összegszerűen Budapest kapta a legtöbb t. Az között megítélt címzett okból Budapestnek 26,5 milliárd Ft jutott. Összességében majdnem kétszer annyi címzett t kapott, mint a sorban utána következő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A főváros csupán egyetlen évben, 1995-ben nem részesült ban, 1994-ben pedig a többi évtől eltérően nem Budapest kapta a legtöbb címzett t. A többi évben Budapest más településekhez, a megyékhez képest kiugróan magas ban részesült, 1998-ban pl. az éves ok közel harmadát, 1996-ban több mint harmadát kapta. A fővárost követő öt megye - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok - a ok közel 40%-ában részesült. Bár a felsorolt megyékben nagy számban vannak elmaradott települések, kérdéses, hogy a címzett ok segítették-e ezeknek a felzárkóztatását. Címzett ban kevés település részesedett, a ok segítségével nagy értékű, pontszerű fejlesztések valósultak meg. Ezek kisugárzásának, vonzerejének és az elmaradott településekre való hatásának meghatározása további kutatást igényel. 6

78 Az 1991 és 1998 közötti időszakban megítélt címzett ok megoszlása megyénként 30000, , , , ,0 5000,0 0,0 Budapest Szabolcs-Sz.-B. Nógrád Békés Borsod-A.-Z. J.-N.-Szolnok Fejér Veszprém Heves Zala Somogy Pest Hajdú-B. Bács-K. Komárom-E. Vas Csongrád Tolna Győr-M.-S. Baranya ezer Ft 100 Az egy főre jutó címzett ok megyénkénti megoszlása 1991 és 1998 között Nógrád Szabolcs-Sz.-B. Komárom-E. Békés Heves Zala Veszprém Győr-M.-S. Fejér Tolna Vas Somogy Borsod-A.-Z. J.-N.-Szolnok Pest Baranya Bács-K. Budapest Csongrád Hajdú-B. 7

79 Az összes címzett megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az egy főre jutó címzett megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

80 A ok egy főre jutó és abszolút értékben kifejezett mértékének megyénkénti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a két értékelési szempont különböző eredményekhez vezet a megyék támogatottságát illetően. A legjobb példa erre Nógrád megye, amely az abszolút értékben kifejezett okat tekintve a megyék sorrendjében a középmezőnyben található, ugyanakkor egy főre vetítve a legnagyobb mértékben támogatott megye. Ezzel szemben Budapest, amelyik abszolút értékben a legtöbb hoz jutott, fajlagosan viszont a legkisebb mértékben támogatott megyékkel azonos összegű illette meg. Az összes megye közül öt Komárom-Esztergom, Vas, Zala, Tolna, Heves a fajlagos támogatottságot tekintve jóval előkelőbb helyen áll a megyék rangsorában, mint az abszolút értékben kifejezett támogatottság szempontjából, ugyanakkor három megye Bács-Kiskun, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén helyzete az abszolút értékben kifejezett okat vizsgálva kedvezőbb a fajlagosan vizsgált oknál. Az egyes célokra megítélt ok területi megoszlása A legtöbb egészségügyi célú fejlesztési ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részesedett (11,3 %). Közel 2-2 milliárdos t kapott Kisvárda és Mátészalka, több mint 8 milliárdot pedig a megyei önkormányzat használhatott fel. Az egészségügyi célú esetében is megfigyelhető egyfajta területi koncentráció Budapest és 5 megye több mint a felét kapta a nak de a többi célra megítélt esetében ez a koncentráció sokkal hangsúlyosabb. A legjobb példa erre a kulturális célú, amelyből Budapest közel 60%- kal részesedett. A vízgazdálkodási fejlesztésekhez megítélt címzett ok több mint fele két megyének Békés és Nógrád jutott. A szociális és oktatási ból Budapest és 3-3 megye több mint 50%-kal részesedett 9

81 között egészségügyi fejlesztésekhez megítélt címzett területi megoszlása Jelmagyarázat

82 között kulturális fejlesztésekhez megítélt címzett területi megoszlása Jelmagyarázat

83 között vízgazdálkodási fejlesztésekhez megítélt címzett területi megoszlása Jelmagyarázat

84 között szociális fejlesztésekhez megítélt címzett területi megoszlása Jelmagyarázat

85 között oktatási fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

86 Egészségügyi célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között Megye összesen Budapest 1746,4 1329,0 0,0 0,0 1873,0 1659,1 420,0 100,0 0,0 0,0 5484,7 5019,4 0,0 0,0 5027,3 4000, , ,5 Baranya 15,0 14,0 186,0 163,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 760,3 500,0 0,0 0,0 0,0 0,0 961,3 677,0 Bács-K. 1154,9 756,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 9,0 0,0 0,0 2343,0 2263,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3509,9 3028,0 Békés 6260,0 5926,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1007,7 1007,7 0,0 0,0 0,0 0,0 7267,7 6933,7 Borsod-A-Z. 528,8 467,0 0,0 0,0 1280,0 1280,0 0,0 0,0 1007,8 940,0 559,3 554,8 0,0 0,0 1640,0 1610,0 5015,9 4851,8 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 922,5 839,5 0,0 0,0 0,0 0,0 820,0 479,0 1742,5 1318,5 Fejér 6972,8 5532,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6972,8 5532,0 Győr-M.-S. 775,0 610,0 455,0 455,0 450,0 450,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 745,0 745,0 0,0 0,0 2425,0 2260,0 Hajdú-B. 768,6 443,0 317,1 200,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1539,0 1499,0 0,0 0,0 1583,0 1474,4 0,0 0,0 4207,7 3616,4 Heves 3303,0 2498,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1250,0 1125,0 0,0 0,0 4553,0 3623,0 Jász.-N.-Sz. 682,0 559,0 380,0 358,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1856,0 1766,0 1970,0 1790,0 4888,0 4473,0 Komárom-E. 359,1 83,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1800,0 1620,0 2450,0 2350,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4609,1 4053,0 Nógrád 190,8 88,0 800,0 800,0 0,0 0,0 2871,0 2511,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5694,2 5678,0 9556,0 9077,0 Pest 724,6 95,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 557,0 519,0 1543,4 1414,8 960,0 960,0 3785,0 2988,8 Somogy 1592,1 1067,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1080,0 930,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1880,0 1860,0 4552,1 3857,0 Szabolcs-Sz.-B. 6501,0 5943,0 938,0 938,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 968,0 968,0 3452,4 3332,4 1496,0 1496, , ,4 Tolna 241,2 212,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3058,3 2835,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3299,5 3047,3 Vas 650,3 523,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1550,0 1400,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 712,0 702,0 2912,3 2625,0 Veszprém 4378,0 3744,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 708,4 642,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5086,4 4386,4 Zala 1983,4 1609,0 890,0 890,0 0,0 0,0 2100,0 2100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 590,0 531,0 0,0 0,0 5563,4 5130,0 Összesen 38826, ,0 3966,1 3804,0 3603,0 3389, , ,3 6627,7 6270, , , , , , , , ,7 15

87 Megye Kulturális célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 0,0 0,0 2000,0 2000,0 0,0 0,0 41,0 41,0 0,0 0,0 2285,0 1677,0 2500,0 1750,0 7614,4 5616, , ,0 Baranya 884,6 153,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 33,5 27,8 7,0 3,5 85,1 51,8 1010,2 236,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 850,0 580,0 102,2 65,0 19,2 12,8 0,0 0,0 0,0 0,0 200,1 132,4 1171,5 790,2 Békés 0,0 0,0 397,9 320,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 36,6 23,2 84,7 53,7 82,4 74,0 601,6 470,9 Borsod-A-Z. 1014,0 870,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 404,7 340,9 22,6 20,0 115,1 64,8 152,3 121,9 1708,7 1417,6 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 240,0 210,0 94,0 84,6 334,0 294,6 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 65,0 45,0 65,0 45,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 100,0 100,0 0,0 0,0 30,0 20,0 0,0 0,0 40,3 16,8 80,0 64,5 190,0 85,0 440,3 286,3 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 58,3 46,0 12,7 11,4 45,6 41,5 240,8 182,2 0,0 0,0 357,4 281,0 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 10,0 0,0 0,0 1290,0 1156,0 1302,0 1166,0 Jász-N.-Sz. 560,0 313,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 695,2 514,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1255,2 827,0 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 82,8 100,0 82,8 Nógrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21,3 5,0 0,0 0,0 0,0 0,0 45,0 40,5 66,3 45,5 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 70,0 50,0 170,0 100,0 19,6 13,1 990,0 610,0 1249,6 773,1 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8,0 7,2 0,0 0,0 528,0 492,5 38,2 25,2 574,2 524,9 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,9 15,9 0,0 0,0 0,0 0,0 125,0 70,0 143,9 85,9 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 50,0 25,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 4,0 0,0 0,0 36,3 20,0 98,3 49,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 879,6 861,4 16,7 7,6 28,0 22,0 924,3 891,0 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 112,6 54,9 34,3 22,8 0,0 0,0 272,9 234,0 419,8 311,7 Összesen 2458,6 1336,0 2497,9 2420,0 900,0 605,0 231,5 172,0 1362,6 1012,1 3571,5 2804,5 3831,9 2841, ,6 8471, , ,6 16

88 Megye Vízgazdálkodási célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 754,8 281,7 296,4 148,2 1051,2 429,9 Bács-K. 26,0 10,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 82,4 41,2 25,3 12,7 133,7 63,9 Békés 3904,7 2290,0 0,0 0,0 0,0 0,0 495,9 492,9 0,0 0,0 0,0 0,0 791,8 395,9 70,1 35,0 5262,5 3213,7 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 600,0 480,0 0,0 0,0 117,3 82,1 370,7 185,4 123,3 67,7 1211,4 815,2 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Fejér 30,0 30,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 292,2 178,6 230,0 115,0 310,9 155,5 863,1 479,1 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 70,5 33,2 70,5 33,2 Hajdú-B. 111,0 87,0 0,0 0,0 64,7 64,7 750,0 500,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 237,5 118,7 1163,2 770,4 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 99,9 50,0 0,0 0,0 99,9 50,0 Jász-N.-Sz. 143,0 113,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 143,0 113,0 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,4 12,2 0,0 0,0 24,4 12,2 Nógrád 1379,0 1310,0 0,0 0,0 399,9 397,4 0,0 0,0 0,0 0,0 171,8 160,9 0,0 0,0 0,0 0,0 1950,7 1868,3 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 550,0 550,0 0,0 0,0 0,0 0,0 79,2 55,4 99,4 49,7 403,7 196,2 1132,2 851,3 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 29,7 14,9 419,9 362,2 449,6 377,1 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 41,3 36,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 74,4 37,2 125,5 60,0 241,2 133,6 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,4 0,7 20,2 10,1 21,6 10,8 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 124,4 60,5 162,9 81,5 287,4 142,0 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 5593,7 3840,0 0,0 0,0 1055,9 1048,4 1845,9 1472,9 0,0 0,0 660,4 477,1 2683,4 1244,4 2266,2 1280, ,5 9363,6 17

89 Megye Szociális célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1498,1 973,7 0,0 0,0 1498,1 973,7 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 225,0 225,0 225,0 225,0 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 160,0 130,0 215,4 173,0 0,0 0,0 375,4 303,0 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 564,8 507,8 0,0 0,0 564,8 507,8 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 120,0 120,0 0,0 0,0 568,0 511,2 688,0 631,2 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 214,8 150,3 78,3 39,1 0,0 0,0 293,0 189,5 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 84,2 75,8 0,0 0,0 0,0 0,0 84,2 75,8 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 970,0 900,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 970,0 900,0 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 304,5 279,3 304,5 279,3 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 96,1 96,1 0,0 0,0 0,0 0,0 96,1 96,1 Nógrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 240,0 240,0 0,0 0,0 0,0 0,0 240,0 240,0 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 124,0 116,0 150,0 140,0 274,0 256,0 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 400,0 360,0 0,0 0,0 0,0 0,0 400,0 360,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 250,8 240,8 250,8 240,8 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 443,2 400,0 109,2 72,6 552,4 472,6 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 970,0 900,0 0,0 0,0 1315,1 1172,2 2923,7 2209,6 1607,5 1468,9 6816,3 5750,7 18

90 Megye Oktatási célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 878,6 350,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2140,0 940,7 2084,0 940,7 5102,6 2231,4 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 22,0 21,0 0,0 0,0 0,0 0,0 140,0 125,0 20,8 14,8 18,3 9,7 201,1 170,5 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 76,0 38,0 0,0 0,0 0,0 0,0 70,0 58,0 65,4 50,0 367,5 200,6 578,9 346,6 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 58,0 54,0 9,0 5,0 13,6 10,3 318,9 215,0 194,5 165,0 5,3 3,6 599,4 452,9 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 501,0 450,0 38,0 33,0 67,4 47,0 35,5 30,0 485,0 417,0 1126,9 977,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 36,0 22,0 0,0 0,0 365,0 221,0 1901,1 1591,1 2302,1 1834,1 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 8,8 1,0 0,0 0,0 22,8 16,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,6 17,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,5 3,4 0,0 0,0 0,0 0,0 848,5 320,0 853,0 323,4 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 428,7 351,3 56,9 36,5 180,3 144,3 665,9 532,1 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 231,8 126,5 176,2 137,9 0,0 0,0 408,0 264,4 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 389,0 353,0 55,9 47,5 210,0 170,0 654,9 570,5 Komárom-E. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 214,7 94,0 100,0 85,0 72,0 59,5 0,0 0,0 45,0 22,5 431,7 261,0 Nógrád 0,0 0,0 0,0 0,0 566,5 315,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 133,3 90,0 0,0 0,0 699,8 405,0 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 169,0 153,0 0,0 0,0 0,0 0,0 577,5 304,5 284,2 216,6 1030,7 674,1 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 6,4 0,0 0,0 6,1 5,3 0,0 0,0 175,5 153,0 150,0 140,0 347,6 304,7 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 80,0 80,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 267,0 245,1 80,0 60,0 785,8 708,3 1212,7 1093,4 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 2,5 2,0 0,0 0,0 44,0 35,2 0,0 0,0 57,5 46,0 91,2 82,1 195,2 165,3 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1319,1 1255,7 0,0 0,0 470,0 144,0 1789,1 1399,7 Veszprém 0,0 0,0 384,2 50,0 10,0 8,2 29,5 25,0 0,0 0,0 25,7 6,7 0,0 0,0 0,0 0,0 449,4 89,9 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 71,7 30,3 0,0 0,0 0,0 0,0 495,7 414,5 567,4 444,8 Összesen 878,6 350,0 464,2 130,0 759,8 445,6 923,2 727,0 336,7 240,5 3329,6 2842,9 4134,1 2297,0 8421,8 5524, , ,8 19

91 Megye Egyéb célra megítélt címzett ok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 399,3 130,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 399,3 130,0 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Békés 82,0 82,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 82,0 82,0 Borsod-A-Z. 0,0 0,0 0,0 0,0 682,5 682,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 682,5 682,5 Csongrád 7,0 5,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 5,4 Fejér 112,7 91,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 112,7 91,0 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Komárom-E. 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 6,0 Nógrád 127,5 127,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 127,5 127,5 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Somogy 111,2 111,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 111,2 111,2 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 J.-N.-Szolnok 631,0 631,0 0,0 0,0 0,0 0,0 279,0 279,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 910,0 910,0 Tolna 13,0 13,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,0 13,0 Vas 9,0 9,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,0 9,0 Veszprém 170,3 104,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 170,3 104,9 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 1668,9 1310,9 0,0 0,0 682,5 682,5 279,0 279,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2630,4 2272,4 20

92 Az összes cél alakulása Célt az önkormányzatok, törvényben meghatározott beruházások megvalósításához igényelhettek. A beruházások biztonságosabbá tételében, illetve a megfelelő pénzügyi és műszaki előkészítésben segítette az önkormányzatokat, hogy az Országgyűlés a támogatott célok körét három évre előre kijelölte. Célt a vízgazdálkodás, oktatás, egészségügyi és kommunális ellátás témakörében lehetett pályázni. Az egyes témakörökön belül különböző, többször módosított célokat jelöltek meg között az önkormányzatok folyóáron 195 milliárd forintnyi célban részesedtek, ami változatlan áron 1998-es árszinten 344,6 milliárd forint értékű t jelent. 120,0 112,3 100,0 milliárd Ft 1998-as áron 80,0 60,0 40,0 35,7 64,5 47,4 35,5 34,2 41,0 41,0 20,0 0,0 24,4 27,1 30,8 13,8 11,8 7,4 3,7 8, folyó ár változatlan ár (1998-as áron) A megítélt célok éves összege folyóáron 1993-ig emelkedett, majd az 1994-es zuhanás után újra növekedésnek indult, de még 1998-ban sem érte el az 1993-ban megítélt összeget. Változatlan áron a megítélt cél növekedése 1996-ig tart, utána inkább stagnálásról lehet beszélni. 21

93 Az 1991 és 1998 között megítélt összes cél célok szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Támogatási összesen cél % Vízhálózatfejlesztés 2313,1 3713,5 7138,0 1294,6 2342,9 0,0 0,0 0, ,0 8,6 Szennyvíz- hálózat-- fejlesztés 1361, , ,0 0,0 3456, , , , ,8 69,1 Oktatás 4764,4 6316,6 3943,6 450,0 491,3 825,4 426,3 640, ,1 9,2 Szociális 1263,9 976,6 954,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3194,5 1,6 Egészségügy 1947,3 1652,4 5161,0 1927,3 2316,2 1353,4 1354,7 1365, ,3 8,8 Kommunális 106,4 175,3 0,0 0,0 0,0 1212,0 1418,9 2318,1 5230,6 2,7 Összesen 11756, , ,6 3671,9 8606, , , , ,3 100,0 Megállapítható, hogy az összes cél több, mint háromnegyede a vízgazdálkodási célú fejlesztéseket segítette. Ezen belül közel 17 milliárd forinttal a vízhálózat fejlesztéséhez járultak hozzá, míg a szennyvízhálózat fejlesztésének ára ennek az összegnek közel nyolcszorosát, 135 milliárd forintot fordítottak. A szennyvízhálózat fejlesztését 1994 kivételével - minden évben jelentős összeggel támogatták. Ezzel szemben a vízhálózat fejlesztését csak 1995-ig segítették, a későbbiekben ilyen célra már egyáltalán nem adtak t. Az között megítélt összes cél célonkénti megoszlása Szociális 1,6% Oktatás 9,2% Eészségügy 8,8% Kommunális 2,7% Vízhálózat-fejlesztés 8,6% Szennyvízhálózatfejlesztés 69,1% 22

94 Az összes cél területi alakulása Az 1991 és 1998 közötti időszakban megítélt összes cél megyék szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Megye összesen Budapest 1376,3 1806,8 4985,2 644,5 603,7 270,5 3763,8 764, ,5 Baranya 1142,9 1397,4 1961,0 116,2 650,7 2003,5 529,0 804,8 8605,3 Bács-K. 497,7 2037,8 1290,1 145,3 62,8 166,1 1010,5 4107,1 9317,4 Békés 487,7 856,2 948,7 288,9 494,5 359,6 1255,3 1116,4 5807,3 Borsod-A-Z. 744,5 1431,5 3301,8 354,4 910,7 2208,2 2118,8 5735, ,4 Csongrád 478,9 941,3 1045,1 69,5 167,8 196,2 1187,8 218,5 4305,1 Fejér 320,9 840,1 1538,3 53,0 223,4 1163,3 3465,7 1927,5 9532,0 Győr-M.-S. 714,0 1736,6 7174,9 72,2 216,2 648,6 689,6 2007, ,4 Hajdú-B. 306,1 80,7 1715,9 135,3 167,8 250,8 349,9 1079,4 4846,0 Heves 458,0 804,7 1766,2 88,9 207,2 1309,3 826,7 2545,2 8006,3 J.-N.-Szolnok 309,4 870,0 1216,9 74,3 904,4 322,4 2045,2 1201,0 6943,5 Komárom-E. 401,8 869,9 1883,6 28,3 284,5 1618,0 3183,4 1397,6 9666,9 Nógrád 241,5 399,9 1545,3 457,2 199,1 765,1 137,7 4038,1 7783,9 Pest 992,0 2570,1 6339,3 333,8 1771,1 6016,3 5093,0 2551, ,3 Somogy 1016,3 1152,7 1485,9 125,0 260,0 988,5 769,9 427,0 6225,2 Szabolcs-Sz.-B. 808,7 1955,8 1766,0 362,9 603,0 4314,7 2153,6 4162, ,7 Tolna 222,9 580,3 689,5 59,6 144,8 488,4 500,9 2729,2 5415,7 Vas 370,7 831,2 2549,6 44,2 284,7 599,3 306,4 689,1 5675,1 Veszprém 496,9 1194,1 1442,5 128,5 278,9 2785,4 1047,1 2283,5 9657,0 Zala 369,8 1241,0 2756,9 89,8 171,2 649,9 396,3 1235,6 6910,4 Összesen 11756, , ,5 3671,9 8606, , , , , között az ország településeinek több mint kétharmada jó néhány település többször is részesedett célban. A hoz jutott települések számának alakulását a következő táblázat mutatja be: Év Támogatásban részesült települések száma Megállapítható, hogy a cél mind a megítélt összeg nagyságát, mind az érintett települések számát tekintve a 90-es évtized első éveiben bírt nagyobb jelentőséggel. 23

95 Az között megítélt célokból a megyei önkormányzatok - a egészéhez viszonyítva - jelentéktelen mértékben részesültek, összességében még a ok egy százalékát sem kapták meg. Az egyes megyék között jelentős különbség mutatkozik abból a szempontból, hogy a megyén belül a településeknek mekkora hányada kapott célt. Legalacsonyabb arányban a nyugati megyék Vas, Zala, Baranya, Győr-Moson- Sopron, Somogy, Veszprém települései részesedtek ban, Vas megyében pl. csak a települések 43%-a jutott célhoz. A legmagasabb arányban Komárom-Esztergom, Pest és Csongrád megye települései kaptak t. Komárom-Esztergom megyében a települések majdnem 90%-a részesedett a ból. A megyék közül a legnagyobb összeg Pest megyének jutott, az összes 13%-át kapta. Ezt követi a két legelmaradottabb megye Borsod-Abaúj-Zemplén (9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (8%). 24

96 30000,0 Az 1991 és 1998 közötti időszakban megítélt összes cél megoszlása megyék szerint 25000, , , ,0 5000,0 0,0 Pest Borsod-A.-Z. Szabolcs-Sz.-B. Budapest Győr-M.-S. Komárom-E. Veszprém Fejér Bács-K. Baranya Heves Nógrád J.-N.-Szolnok Zala Somogy Békés Vas Tolna Hajdú-B. Csongrád ezer Ft 40 Az egy főre jutó célok megyénkénti megoszlása 1991 és 1998 között Nógrád Komárom-E. Győr-M.-S. Szabolcs-Sz.-B. Veszprém Heves Pest Borsod-A.-Z. Zala Fejér Tolna Baranya Vas Somogy Bács-K. J.-N.-Szolnok Békés Csongrád Hajdú-B. Budapest 25

97 A cél területi megoszlása megyénként között Jelmagyarázat Az egy főre jutó cél megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

98 Az egy főre jutó és az abszolút értékben kifejezett célok megyei alakulása alapján eltérő sorrend állítható fel a megyék között. Az egy főre jutó szempontjából az első három megye közül kettő (Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom) a Dunántúl fejlett északi részén található, míg a harmadik (Nógrád) hazánk legfejletlenebb megyéi közé tartozik. Az említett három megye a ok abszolút nagyságát tekintve ugyanakkor csak közepesen támogatott. Az Alföldön az alacsony összegű egy főre jutó célban részesült megyék zárt tömböt alkotnak. Összességében megállapítható, hogy fajlagosan jóval több jutott a Dunántúl településeinek, mint az Alföldieknek. Az egyes célokra megítélt ok terület szerinti megoszlása A vízhálózat fejlesztésére fordított több mint 60%-a Budapestnek és négy megyének Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Nógrád, Pest jutott. A ok jellemzően a kistelepülések vízellátásának fejlesztését segítették, de viszonylag jelentős összeggel részesedtek belőle városok, és megyeszékhelyek is, mint pl. Pécs, Miskolc, Nyíregyháza. A szennyvízhálózat fejlesztésére fordított összegből kimagasló mértékben részesedett Pest megye, a okkal elsősorban az agglomerációs települések csatornahálózatának kiépítését segítették. A megyék sorából kiemelkedik Komárom-Esztergom, ahol a települések túlnyomó része kapott t, elsősorban a csatornahálózat kiépítésére. Az oktatási célból Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részesült a legnagyobb mértékben. A kis települések mellett a megyeszékhely, Nyíregyháza is jelentős mértékű hoz jutott. A szociális célból Budapest és három megye - Csongrád, Bács-Kiskun, Békés - több mint 50%-kal részesedett. A szociális fejlesztésekhez nyújtott célokat koncentráltan ítélték meg. Baranya megyében pl. csak Pécs, Vas megyében pedig csak a megyei önkormányzat kapott erre a célra fejlesztési t. A koncentrált elosztásának az a magyarázata, hogy szociális otthoni férőhely létesítésére, bővítésére szolgált. Az egészségügyi célból Budapest és négy megye Borsod-Abaúj- Zemplén, Pest, Csongrád és Zala részesedése meghaladja az 50%-ot. Erre a célra viszonylag sok település kapott t, de közülük csak néhány jutott jelentősebb összeghez. Ennek az az oka, hogy a fajlagosan kisebb költségű egészségügyi gép-műszer beszerzésre több településnek is megítéltek - kisebb összegű - t, a nagy költségigényű kórház rekonstrukcióra azonban csak néhány város kapott t. A kommunális célú fejlesztésekre megítélt ból négy megye - Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg - részesedett több, 27

99 mint 10%-kal. Kommunális célú t szilárdhulladék-lerakó helyek létesítéséhez ítélték oda. Az összes címzett és cél megoszlása között az önkormányzatok folyóáron összesen 340 milliárd forint címzett és célban részesedtek, ami változatlan áron as árszinten 608 milliárd forint t jelent. A ok révén - folyóáron milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg. A okból legnagyobb arányban Budapest és Pest megye részesedett. Budapest és Pest megye után a legtöbb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megyének jutott. Ezek a megyék társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott megyéknek minősülnek, ezért azt lehet mondani, hogy a címzett és célok megyei szinten - segítették ezeknek a felzárkóztatását. Bár a legtöbb hoz jutott Budapest ötször annyi ban részesedett, mint a legkevesebbhez jutott Csongrád megye, az arányokat tekintve azonban megállapítható, hogy összességében, a vizsgált időszakban a cél- és címzett viszonylag egyenletesen oszlott meg a megyék között. 28

100 között vízhálózati fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

101 között szennyvízhálózati fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

102 között oktatási fejlesztésekhez megítélt címzett területi megoszlása Jelmagyarázat

103 között szociális fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

104 között egészségügyi fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

105 között kommunális fejlesztésekhez megítélt cél területi megoszlása Jelmagyarázat

106 Megye Ivóvízhálózat fejlesztéséhez megítélt cél alakulása megyénként évek között összesen Budapest 157,8 39,4 7,9 3,2 5690,6 2588,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5856,3 2631,1 Baranya 1008,0 356,4 1085,2 608,3 1031,4 748,2 51,4 29,3 525,2 381,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3701,1 2123,9 Bács-K. 24,2 10,6 817,6 408,2 89,3 34,0 200,9 100,4 14,9 6,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1147,0 559,9 Békés 1,3 0,4 97,3 47,7 96,9 34,5 495,3 250,9 64,9 30,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 755,6 364,0 Borsod-A-Z. 457,0 232,2 477,5 365,1 1845,7 1297,2 147,9 72,4 491,6 274,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3419,6 2241,7 Csongrád 6,4 1,6 111,6 71,0 53,9 21,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 172,0 93,8 Fejér 283,2 91,0 505,3 213,4 488,0 222,0 66,3 27,3 202,5 96,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1545,2 650,5 Győr-M.-S. 603,7 437,9 496,8 205,3 258,0 113,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1358,4 756,7 Hajdú-B. 35,5 17,1 179,9 99,8 168,1 70,3 20,5 9,8 4,9 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 408,9 199,0 Heves 201,0 65,9 309,6 202,4 163,1 85,2 25,2 12,6 109,4 48,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 808,4 415,0 Jász-N.-Sz. 255,9 63,1 257,2 133,5 58,2 23,0 35,9 17,4 1438,0 842,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2045,3 1079,5 Komárom-E. 74,2 30,2 38,6 26,3 57,7 23,7 0,0 0,0 38,5 22,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 209,1 102,9 Nógrád 183,1 77,7 590,9 200,5 1416,1 963,4 705,3 441,3 61,9 24,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2957,3 1707,6 Pest 1329,7 403,2 711,1 351,5 945,3 365,9 333,3 133,3 863,7 359,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4183,0 1613,3 Somogy 364,3 129,9 338,9 178,1 318,3 209,1 17,4 7,0 138,6 89,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1177,5 613,1 Szabolcs-Sz.-B. 88,0 13,2 245,7 129,2 169,7 68,0 219,3 119,1 88,5 37,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 811,2 367,1 Tolna 52,1 20,1 154,6 79,1 108,0 48,9 32,9 15,0 36,6 15,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 384,1 178,7 Vas 282,6 79,7 62,5 29,3 33,2 15,3 1,9 0,7 4,6 1,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 384,6 126,9 Veszprém 408,8 120,0 461,8 183,9 156,3 78,0 105,2 55,1 68,9 42,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1201,0 479,8 Zala 352,1 123,5 314,5 177,7 200,5 128,2 8,2 3,3 108,4 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 983,6 497,7 Összesen 6168,7 2313,1 7264,5 3713, ,2 7138,0 2466,7 1294,6 4261,1 2342,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, , ,0 35

107 Szennyvízhálózat fejlesztéséhez megítélt cél alakulása megyénként éve között Megye összesen Budapest 99,7 28,7 1985,8 1044,7 3829,5 1183,6 0,0 0,0 0,0 0,0 343,5 103,0 8919,0 3515,3 1542,2 616, ,6 6492,0 Baranya 250,1 116,4 647,6 440,3 1712,8 832,1 0,0 0,0 131,9 65,9 4781,3 1845,0 601,5 227,4 2007,2 777, ,3 4304,1 Bács-K. 190,5 104,1 805,1 654,4 2151,9 975,7 0,0 0,0 0,0 0,0 293,9 104,8 2493,3 931,3 9279,5 3839, ,2 6610,1 Békés 249,3 103,9 789,2 486,8 623,7 231,1 0,0 0,0 823,8 426,6 989,3 312,7 3032,4 1123,9 3035,0 1014,8 9542,6 3699,8 Borsod-A-Z. 129,3 91,7 390,8 330,4 3301,5 1566,4 0,0 0,0 312,6 185,8 4859,6 1962,8 4530,8 1913, ,1 5140, , ,7 Csongrád 0,0 0,0 547,5 399,9 432,1 159,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1802,5 781,6 0,0 0,0 2782,2 1340,9 Fejér 46,8 15,4 545,5 363,1 2450,0 1121,0 0,0 0,0 108,6 66,4 3112,8 1018,0 8485,1 3366,3 4440,8 1681, ,5 7631,2 Győr-M.-S. 19,0 5,7 1499,5 1212, ,4 6738,8 0,0 0,0 240,0 147,2 1658,8 563,0 2117,7 641,3 3618,8 1423, , ,5 Hajdú-B. 45,4 23,1 589,0 358,4 3176,3 1330,6 0,0 0,0 144,3 72,1 450,9 135,3 1080,9 324,3 2192,7 899,1 7679,3 3142,8 Heves 406,9 146,5 530,9 355,8 2682,5 1392,2 0,0 0,0 207,6 121,7 3267,4 1279,4 1869,1 801,6 6115,5 2506, ,9 6603,2 Jász-N.-Sz. 86,5 37,9 814,9 452,0 1966,9 852,1 0,0 0,0 0,0 0,0 456,4 185,2 4961,4 1761,0 2141,7 818, ,8 4106,9 Komárom-E. 186,0 74,4 822,2 566,2 3373,8 1560,5 0,0 0,0 405,5 220,4 4409,3 1604,8 7412,8 2766,5 2561,2 1086, ,8 7879,5 Nógrád 132,0 39,6 171,8 98,4 863,3 500,4 0,0 0,0 343,4 171,7 2000,9 764,4 312,6 123,5 7775,1 3446, ,9 5144,2 Pest 208,4 92,2 1923,7 1195,7 9865,5 5093,9 0,0 0,0 2042,7 1102, ,7 5872, ,5 4716,6 6102,5 2416, , ,0 Somogy 389,4 180,8 826,1 467,5 1575,4 634,1 0,0 0,0 0,0 0,0 2347,8 675,5 1722,0 683,8 1240,6 372,2 8101,3 3013,9 Szabolcs-Sz.-B. 112,7 30,8 1782,8 1119,1 2254,9 1110,9 0,0 0,0 625,5 321,3 8409,6 3204,5 5135,0 2041,0 9581,4 3881, , ,8 Tolna 82,8 46,0 255,9 159,8 654,3 285,4 0,0 0,0 168,4 101,0 1094,1 411,1 1605,9 494,1 6543,5 2719, ,8 4217,0 Vas 67,4 31,6 714,9 433,5 3528,9 2170,3 0,0 0,0 375,0 237,9 1529,1 542,1 482,8 144,9 1754,0 679,4 8452,0 4239,6 Veszprém 174,8 129,3 939,1 704,9 1792,0 855,1 0,0 0,0 334,4 174,7 7215,5 2581,8 3038,1 1011,1 5351,5 2224, ,3 7681,8 Zala 170,9 63,7 1148,4 680,7 2950,2 1612,5 0,0 0,0 81,3 40,7 1542,5 568,0 693,7 261,6 3066,1 1154,9 9653,1 4382,1 Összesen 3047,7 1361, , , , ,0 0,0 0,0 6345,1 3456, , , , , , , , ,8 36

108 Megye Oktatási célra megítélt célok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 1387,5 507,3 520,4 205,5 164,4 65,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 108,1 43,3 0,0 0,0 2180,4 821,7 Baranya 1021,4 426,1 579,2 292,5 508,4 214,4 68,4 40,6 49,9 31,5 36,6 16,5 0,0 0,0 30,0 18,0 2293,9 1039,6 Bács-K. 387,7 158,7 1517,5 779,4 382,5 155,9 0,0 0,0 0,0 0,0 26,4 10,6 13,3 5,3 53,6 21,4 2380,9 1131,3 Békés 678,9 298,2 494,5 215,5 660,6 304,6 0,0 0,0 0,0 0,0 39,5 15,8 158,0 63,2 98,5 39,4 2130,0 936,6 Borsod-A-Z. 906,1 298,5 731,3 532,0 555,2 232,0 84,3 42,1 132,3 68,8 11,4 4,6 63,1 29,0 213,4 104,3 2697,1 1311,2 Csongrád 364,8 145,6 513,8 235,0 719,7 307,0 11,0 5,5 0,0 0,0 37,5 15,0 0,0 0,0 15,6 6,2 1662,4 714,3 Fejér 308,7 119,0 308,7 125,3 368,3 140,5 0,0 0,0 10,0 5,0 145,6 58,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1141,2 448,0 Győr-M.-S. 422,0 177,7 510,0 219,3 433,8 177,7 38,5 19,3 0,0 0,0 58,6 30,7 0,0 0,0 38,6 15,4 1501,5 640,1 Hajdú-B. 495,5 221,4 672,3 289,8 418,1 173,7 86,0 43,0 117,7 58,8 0,0 0,0 13,3 5,3 251,0 100,4 2053,8 892,4 Heves 126,3 49,6 352,6 149,8 448,2 181,1 0,0 0,0 4,3 2,1 0,0 0,0 8,1 3,2 0,0 0,0 939,3 385,9 Jász-N.-Sz. 298,0 110,9 401,7 182,2 345,0 161,0 0,0 0,0 38,5 23,9 38,9 15,6 13,3 4,9 53,9 21,6 1189,3 520,0 Komárom-E. 290,2 105,7 463,4 232,0 341,0 136,3 14,9 7,4 17,6 8,3 0,0 0,0 0,0 0,0 77,9 31,2 1204,9 520,9 Nógrád 218,6 76,1 195,3 86,9 140,9 68,5 22,2 11,1 0,0 0,0 0,0 0,0 35,7 14,3 0,0 0,0 612,6 256,8 Pest 930,9 369,5 1430,6 704,6 629,4 271,7 94,1 47,1 40,8 20,4 87,8 32,9 164,3 65,7 199,0 79,6 3576,9 1591,5 Somogy 1170,6 539,0 764,3 380,8 577,2 268,9 25,8 12,9 145,8 90,8 216,9 113,8 80,3 42,6 0,0 0,0 2980,9 1448,8 Szabolcs-Sz.-B. 1365,1 570,3 1519,1 650,1 999,3 450,5 436,7 218,4 363,6 181,8 1262,1 504,8 200,8 80,3 498,1 199,2 6644,7 2855,5 Tolna 263,7 103,2 609,2 293,5 431,8 170,4 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 6,0 2,1 0,8 9,4 3,8 1331,3 577,7 Vas 525,9 228,3 586,4 256,4 159,7 74,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1272,0 559,0 Veszprém 411,5 158,0 650,3 250,6 488,6 238,8 0,0 0,0 0,0 0,0 2,2 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 1552,6 648,3 Zala 255,6 101,5 502,5 235,5 308,7 150,4 5,4 2,7 0,0 0,0 0,0 0,0 136,9 68,4 0,0 0,0 1209,1 558,5 Összesen 11829,0 4764, ,1 6316,6 9080,6 3943,6 887,3 450,0 920,4 491,3 1978,5 825,4 997,1 426,3 1539,0 640, , ,1 37

109 Megye Szociális célra megítélt célok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 355,0 175,8 846,0 467,5 220,0 84,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1421,0 728,1 Baranya 383,8 191,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 383,8 191,9 Bács-K. 354,5 175,3 62,3 33,7 176,2 72,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 593,0 281,0 Békés 91,2 45,6 64,3 32,0 434,4 182,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 589,8 260,3 Borsod-A-Z. 36,2 17,1 55,5 27,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 91,7 44,4 Csongrád 494,6 246,3 34,3 24,5 629,3 258,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1158,1 529,7 Fejér 123,6 61,8 71,1 60,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 194,7 121,8 Győr-M.-S. 63,9 32,0 42,0 21,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 105,9 53,0 Hajdú-B. 15,0 7,5 0,0 0,0 102,6 43,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 117,6 50,8 Heves 0,0 0,0 68,5 34,3 139,0 55,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 207,5 89,9 Jász-N.-Sz. 105,7 47,9 48,7 21,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 154,4 69,8 Komárom-E. 55,0 27,5 52,9 26,5 173,0 67,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 280,9 121,2 Nógrád 154,1 30,9 1,2 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 155,2 31,4 Pest 98,9 58,8 18,9 9,5 121,6 48,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 239,5 116,9 Somogy 156,5 77,2 113,0 64,0 66,0 26,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 335,5 167,6 Szabolcs-Sz.-B. 16,9 8,4 8,7 4,3 229,4 91,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 254,9 104,5 Tolna 28,0 14,0 0,0 0,0 28,4 11,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 56,4 25,4 Vas 0,0 0,0 110,0 82,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 110,0 82,5 Veszprém 143,5 35,1 3,6 2,2 28,0 11,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 175,2 48,5 Zala 22,0 11,0 89,8 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 111,8 76,0 Összesen 2698,3 1263,9 1690,7 976,6 2347,8 954,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6736,8 3194,5 38

110 Megye Egészségügyi célra megítélt célok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 1497,6 599,0 222,2 85,9 2549,6 1062,7 1611,3 644,5 1509,2 603,7 558,2 167,5 684,0 205,2 493,8 148,1 9125,8 3516,5 Baranya 125,5 49,5 134,1 54,6 371,4 166,2 115,8 46,3 427,7 171,6 388,2 116,6 80,4 24,1 28,3 9,8 1671,4 638,7 Bács-K. 109,1 43,6 269,0 135,6 131,2 52,5 112,3 44,9 134,7 56,0 162,7 50,8 236,1 73,8 217,2 67,6 1372,3 524,8 Békés 77,9 31,2 169,6 68,2 401,7 195,7 94,7 38,0 88,4 37,4 103,7 31,1 213,5 68,2 192,3 62,2 1341,7 532,0 Borsod-A-Z. 212,7 95,3 395,3 164,6 498,7 206,2 586,1 239,9 943,3 381,3 630,6 197,0 467,4 145,6 577,0 182,1 4311,0 1611,9 Csongrád 190,3 85,5 437,5 210,8 619,9 298,7 160,1 64,0 419,4 167,8 604,0 181,2 771,2 260,6 583,8 212,2 3786,1 1480,8 Fejér 82,7 33,0 162,2 76,8 133,6 54,8 64,1 25,6 132,5 55,2 135,6 40,7 128,9 38,7 194,5 58,3 1034,0 383,1 Győr-M.-S. 150,5 60,7 195,3 78,8 287,4 144,9 132,4 53,0 172,2 68,9 180,3 54,9 156,5 48,3 223,1 71,1 1497,8 580,6 Hajdú-B. 88,2 35,3 229,9 92,1 216,4 98,0 196,3 82,5 87,2 34,9 163,7 49,1 67,9 20,4 230,5 80,0 1280,0 492,2 Heves 157,0 194,7 112,0 44,9 130,1 52,2 189,7 76,3 85,7 34,5 89,9 29,9 70,0 21,9 123,0 39,1 957,4 493,4 Jász-N.-Sz. 103,0 46,7 151,4 60,7 389,5 180,8 142,4 57,0 94,9 38,0 33,1 9,9 166,6 50,0 75,4 23,3 1156,5 466,4 Komárom-E. 223,7 141,7 47,0 18,9 220,6 95,8 54,8 20,9 82,6 33,0 43,8 13,1 106,4 31,9 198,0 59,4 976,9 414,7 Nógrád 28,0 11,1 28,8 12,3 32,3 13,0 12,0 4,8 6,5 2,6 2,5 0,8 0,0 0,0 16,3 4,9 126,5 49,5 Pest 162,1 60,3 600,7 240,4 1169,3 559,1 383,6 153,4 722,5 289,0 369,3 111,3 441,4 132,7 186,3 55,9 4035,1 1602,2 Somogy 201,0 88,8 153,2 62,3 696,2 347,4 250,3 105,1 187,2 80,2 227,6 78,4 144,2 43,5 162,3 54,8 2022,0 860,4 Szabolcs-Sz.-B. 459,5 181,0 133,9 53,1 102,8 44,9 63,7 25,5 155,1 62,3 145,3 44,1 106,5 32,3 256,2 81,5 1422,9 524,7 Tolna 86,1 39,5 76,7 30,8 366,5 173,4 110,8 44,7 70,4 28,2 37,9 11,4 20,0 6,0 20,0 6,0 788,3 339,9 Vas 70,9 28,1 71,3 29,4 520,0 289,7 105,9 43,5 109,6 45,0 78,3 24,8 160,1 49,2 26,1 9,6 1142,2 519,4 Veszprém 121,3 52,3 125,5 50,1 482,4 259,4 183,6 73,5 141,8 61,4 173,5 58,9 120,0 36,0 193,8 58,7 1541,8 650,2 Zala 167,7 70,0 203,2 82,1 1496,2 865,8 209,3 83,9 160,5 65,5 271,2 81,9 206,2 66,3 262,0 80,6 2976,1 1396,1 Összesen 4314,7 1947,3 3918,7 1652, ,7 5161,0 4779,2 1927,3 5731,4 2316,2 4399,3 1353,4 4347,0 1354,7 4259,8 1365, , ,3 39

111 Megye Kommunális célra megítélt célok alakulása megyénként évek között összesen Budapest 52,5 26,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 52,5 26,2 Baranya 6,1 2,7 3,4 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 51,6 25,4 676,9 277,5 0,0 0,0 737,9 307,2 Bács-K. 11,3 5,5 55,7 26,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 445,6 178,3 512,6 210,3 Békés 12,5 8,6 8,0 6,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,5 14,6 Borsod-A-Z. 14,5 9,7 25,5 12,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 104,5 43,8 61,2 30,6 712,6 309,2 918,3 405,6 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 364,0 145,6 0,0 0,0 364,0 145,6 Fejér 1,3 0,6 3,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 114,3 46,3 151,9 60,8 467,5 188,2 738,0 297,4 Győr-M.-S. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1244,1 497,6 1244,1 497,6 Hajdú-B. 3,6 1,8 1,2 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 166,1 66,5 0,0 0,0 0,0 0,0 170,9 68,8 Heves 2,5 1,2 46,1 17,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,6 18,9 Jász-N.-Sz. 5,9 3,0 40,9 19,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 279,2 111,7 567,0 229,2 836,7 337,5 1729,7 700,9 Komárom-E. 56,3 22,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 962,5 385,0 550,9 220,4 1569,7 627,7 Nógrád 13,6 6,2 3,3 1,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1449,8 586,9 1466,6 594,4 Pest 15,9 7,9 105,9 68,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 444,9 178,0 0,0 0,0 566,7 254,4 Somogy 1,5 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 302,2 120,9 0,0 0,0 0,0 0,0 303,7 121,5 Szabolcs-Sz.-B. 10,0 5,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1366,4 561,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1376,4 566,2 Tolna 0,0 0,0 34,3 17,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 149,8 59,9 0,0 0,0 0,0 0,0 184,1 77,1 Vas 17,0 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 80,5 32,4 244,0 112,3 0,0 0,0 341,5 147,7 Veszprém 5,6 2,2 4,8 2,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 359,3 143,8 0,0 0,0 0,0 0,0 369,7 148,5 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 229,8 106,4 332,0 175,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2974,1 1212,0 3472,4 1418,9 5707,2 2318, ,5 5230,6 40

112 4. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (GFC)

113 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (GFC) Az elkülönült állami alapokról szóló évi LXXXIII. törvény létrehozta a Kereskedelemfejlesztési Alapot azzal a céllal, hogy elősegítse az ország gazdaságára jelentős hatást kifejtő, de a gazdálkodó pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeit meghaladó; a piacra jutással összefüggő üzleti elképzelések valóra váltását. Az Alapból jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint külföldön működő magyar érdekeltségű gazdálkodó szervezetek kaphattak t. Az Alap forrását az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami hozzájárulás alkotta. Az Alap felhasználása során szem előtt tartották a kérelmező gazdasági tevékenységei feltételeinek javítását (külpiaci bevezetéshez szükséges tanulmányok, kiállítások, marketing, szabadalmi és minősítési eljárások költségei) és a központi, országos érdekű kereskedelemfejlesztés szempontjait (üzleti delegációk és konferenciák szervezése, versenyinformációk szolgáltatása és országmarketing). Ugyancsak e törvény hozta létre a Befektetési (1992-től Befektetésösztönzési) Alapot (BEFA), amivel a Kormány a külföldi tőkebefektetések növekedését ösztönözte. Forrása az állami költségvetés volt és azok az 50 millió forintnál nagyobb törzstőkével rendelkező vállalkozások pályázhattak, ahol a tulajdont többségi külföldi részesedés alkotta. A célja elsősorban a termelési infrastruktúra kiépítése volt, de lehetővé tette ideiglenes állami tulajdonrész megszerzését is ben a két alapot Gazdaságfejlesztési Alap (GFA) néven összevonták, ami tól kezdve már minisztériumi célelőirányzatként működött. A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) felhasználását a 4/1996 (II.16) IKM rendelet szabályozta. Ez is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű működőtőke-bevonás ösztönzését (termelő infrastruktúra és ipari parkok építésével), a gazdasági szerkezet átalakítását (kis- és középvállalkozások, valamint a háttéripar ával) és a versenyképes termékek gyártását (minőségbiztosítás, marketing és képzés segítségével) tartotta szem előtt. Ennek két jellemző formája a vissza nem térítendő és a visszatérítendő (kölcsön) volt. Ezek arányát tekintve az egyszeri vissza nem térítendő helyett a kölcsön szerepe vált egyre nagyobb jelentőségűvé ig inkább általános célokat támogattak, nem egyedi projekteket, de később ez utóbbiak aránya egyre növekedett. A GFC-okról célok szerint bontás nem készült, mivel a ok mindegyike az elsődleges célt, a gazdaságfejlesztést szolgálta. 1

114 Kereskedelemfejlesztési Alap ( ) i céljai Támogatási célok A kérelmező gazdasági tevékenysége feltételeinek javítását szolgáló tevékenységek A termék külpiaci bevezetését megelőzően piaci tanulmány, értékesítési terv, x x x x reklám-terv készítésex Nemzetközi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon való részvétel költségei x x x x közül a helyszíni dologi költségek Közvetlenül árúhoz kapcsolódó külföldre irányuló reklám, hirdetések és x x x x termékismertetők Külpiaci bevezetéshez szükséges minőségtanúsítás x x x x Szellemi termékek külföldi szabadalmaztatása x x x x Külpiaci információszolgáltatás, az árú- és pénzpiacokra vonatkozó tájékoztató x x anyagok elkészítése és terjesztése Külkereskedelmi célú oktatás szervezése és lebonyolítása x x Külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozások alapításának a x x A nem magyarországi versenytárgyalásokhoz szükséges előzetes minősítési eljárás x x Központi kereskedelemfejlesztés körébe tartozó ok: Bel- és külföldi üzletember delegációk külgazdaság-politikai célból történő x x kiküldésének, illetve meghívásának költségei Külpiaci információszolgáltatás, az árú- és pénzpiacokra vonatkozó tájékoztató x x anyagok elkészítése és terjesztése Külkereskedelmi célú oktatás tartalmának és feltételeinek javítása, az export x x tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek rendszeres szervezett átadása Az export célú kereskedelemfejlesztéssel, tanácsadással, információszolgáltatással x x x x foglakozó szervezetek működéséhez való hozzájárulás Országpropagandához, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR, x x x x reklámtevékenység szervezése és kivitelezése Központi kezdeményezésre megvalósuló hivatalos kiállítási részvétel, szakembertalálkozók, szimpóziumok megrendezése x x Befektetésösztönzési Alap ( ) i céljai Támogatási célok Termelési célú, új, korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő x x x x infrastruktúra külső telekhatárig kívülről történő kiépítéséhez Közműfejlesztési hozzájáruláshoz x x x x 2

115 Gazdaságfejlesztési Alap ( ) i céljai Kereskedelemfejlesztési Pályázatára Hazai gyártású saját termékek, szolgáltatások külpiaci értékesítésének elősegítése (külföldi x kiállítások helydíja, rezsiköltsége, levélreklám) Termékismertető, műszaki leírás és reklámhordozók készítésének a x Magyar részvétellel külföldön történő vállalatalapítás elősegítésen x Külföldi működőtőke bevonása a x Európai igényeket kielégítő minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásához, bevezetéshez való x hozzájárulás Gazdaságfejlesztési Pályázatra Európai műszaki-minőségi követelményeknek megfelelő termék- és technológia fejlesztéshez x kapcsolódó eszközberuházások Infrastrukturális beruházások megvalósításának a x Ipari parkok és innovációs központok megvalósításának a x Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (1996-) i céljai Támogatási célok Korszerű termelő- és szolgáltató kapacitások megvalósítását elősegítő x x x infrastruktúra kiépítéséhez, illetve fejlesztéséhez Állami részesedésvállalásra a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően nagy x x jelentőségű beruházások ára A tőkebevonás feltételeit, a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító x x x Ipari Parkok létrehozásához Az EU követelményeinek megfelelő termékstruktúrát eredményező fejlesztésekhez x x x Versenyképes termékek gyártását elősegítő háttéripari tevékenységek x x fejlesztéséhez Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló fejlesztésekhez x x x x Nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozáshoz x x x Az EU szabályaival konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséhez, x x x kidolgozásához, tanúsíttatásához Versenyképes termékek külpiaci megjelenéséhez, marketing eszközök x x x megteremtéséhez A Minisztérium által kedvezményezett kereskedelemfejlesztési és x x befektetésösztönzési tevékenységhez, ezen tevékenységet ellátó szervezetek működési költségeihez, valamint ágazati exportot elősegítő programok, stratégiai tanulmányok, sajtótevékenység és oktatás ához Üzletkötések előmozdításához x x A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Társaság működtetéséhez x x Jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott gazdaságstratégiai célok x végrehajtásához A magyar vállalkozások és termékek nemzetközi elfogadtatása érdekében, a külpiaci megjelenést segítő, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és alkalmazott kereskedelmi módszerek és eszközök megteremtése x x 3

116 A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatra vonatkozó legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyag Joganyag tartalma /1991. (III.26.) Korm. rendelet A Kereskedelemfejlesztési Alapról 41/1991. (III.8.) Korm. rendelet A Befektetésösztönzési Alapról évi LXXXIII. Törvény Egyes elkülönített állami pénzalapokról /1993. (I. 19.) NGKM rendelet Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló Évi LXXXIII. Törvénynek a Befektetésösztönzési Alappal összefüggő végrehajtásáról NGKM pályázati felhívás Az Évi Befektetésösztönzési Alapból nyújtandó igénybevételére NGKM közlemény A Befektetésösztönzési Alap pályázati eredményhirdetése NGKM közlemény Eredményhirdetés a Befektetésösztönzési Alap Tárcaközi Bizottságának döntéséről 1994 IKM közlemény A Befektetésösztönzési Alap Tárcaközi Bizottsága eredményhirdetéséről NGKM pályázati felhívás A Befektetésösztönzési Alapból Évre nyújtandó igénybevételére NGKM közlemény évi pályázati felhívás a Befektetésösztönzési Alapból nyújtandó igénybevételére évi XXI. törvény Törvénymódosítás a Gazdaságfejlesztési Alapról 19/1995. (VI. 13.) IKM rendelet A Gazdaságfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól 65/1995. (XI. 29.) IKM rendelet A Gazdaságfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/1995. (VI. 13.) IKM rendelet módosításáról IKM pályázati felhívás A Gazdaságfejlesztési Alapból igénybevételére IKM közlemény A Befektetésösztönzési Alap pályázatának eredményhirdetéséről /1996. (II. 16.) IKM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól 38/1996. (VII. 4.) IKM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 4/1996. (II. 16.) IKM rendelet módosításáról 63/1996. (XII. 22.) IKIM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 4/1996. (II. 16.) IKM rendelet módosításáról IKM pályázati felhívás Az ipari parkok előkészítését és megvalósítását segítő okra /1997. (VIII. 29.) IKIM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 4/1996. (II. 16.) IKM rendelet módosításáról 19/1997 (V. 14.) IKIM rendelet Az Ipari Park cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer működtetéséről IKIM közlemény A Gazdaságfejlesztési Pályázati Rendszer évi nyertes pályázatai IKIM közlemény Pályázati felhívás az Ipari Park cím elnyerésére /1998. (V. 22.) IKIM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól IKIM pályázati felhívás A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok forrásaiból a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását, beszállítói kapcsolatainak bővülésé szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó kamatokra IKIM közlemény Pályázati felhívás az Ipari Park cím elnyerésére 1999 GM pályázati felhívás A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok forrásaiból a kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez kapcsolódó kamatra Pályázati felhívás A Gazdasági Minisztérium által támogatott II. kategóriás kiállításokon való részvételre 4

117 Az összes terület szerinti alakulása megyénként Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt ok megyénkénti alakulását a következő táblázat szemlélteti: Megye összesen Budapest 455,6 726,0 1535,0 397,3 3113,9 Baranya 0,0 10,0 183,8 32,9 226,7 Bács-K. 0,0 81,3 498,9 3,3 613,2 Békés 0,0 215,8 198,5 35,0 449,3 Borsod-A-Z. 100,0 16,3 77,0 57,5 250,8 Csongrád 0,0 37,0 115,6 0,0 152,6 Fejér 95,0 265,1 542,5 456,3 1358,9 Győr-M-S. 100,0 300,0 131,5 179,6 711,1 Hajdú-B. 0,0 113,9 264,4 350,0 728,3 Heves 0,0 194,7 64,7 0,0 259,4 Jász-N.-Sz. 0,0 0,0 445,7 0,0 445,7 Komárom-E. 0,0 200,0 363,2 37,7 600,9 Nógrád 100,0 85,0 212,4 21,3 418,7 Pest 0,0 363,5 18,5 498,8 880,8 Somogy 0,0 17,5 0,0 171,5 189,0 Szabolcs-Sz.-B. 16,0 96,8 128,0 19,7 260,5 Tolna 0,0 4,2 6,5 0,0 10,7 Vas 925,0 152,0 0,0 642,7 1719,7 Veszprém 38,0 74,2 232,8 329,9 674,9 Zala 0,0 124,5 55,7 63,7 243,9 Összesen 1829,6 3077,9 5074,8 3326, ,2 Az összes - ami meghaladta a 13 Mrd forintot - 45%-a három megyében (Budapest 23%, Vas 13%, és Fejér 10,2%) összpontosult. Ennek hátterét megvizsgálva elmondható, hogy Vas megyében a több mint felét az autógyártás, Fejér megyében egyharmadát az elektronikai ipar és a fővárosban a felét az elektrotechnikai és a szállodaipar kapta. A megoszlást tekintve a főváros minden évben 10-30%-kal részesedett az összes ból ben ezen kívül csak Vas megyében (51%) a szentgotthárdi autógyár részesült jelentősebb mértékű ban, míg 96-ban kezdett jelentősebbé válni Pest megye (12%) iparának megújítása is (Gödöllő), valamint Győr- Moson-Sopron megyében (10%) az autógyártás (Győr). 5

118 1997-ben a hangsúly áttolódott a főváros mellett Fejér megyére (11%) is, (Székesfehérvár) ahol jelentősen támogatták az elektronikai ipart és az alkatrészgyártást. Jelentős t kapott még Bács-Kiskun megye (10%), ahol a járműgyártás (Kecskemét) és az élelmiszeripar; Jász-Nagykun-Szolnok megye (9%), ahol az elektronikai ipar (Jászfényszaru), valamint Komárom-Esztergom megye (7%), ahol az autógyártás (Esztergom) indult jelentős fejlődésnek ban a legtöbb t már Vas megye (20%) kapta, ahol az elektronikai ipar és a gépjármű alkatrészgyártás terén került sor jelentősebb beruházásra. Jelentős részt kapott a célelőirányzatból Pest (15%) és Fejér (14%) megye valamint a főváros (12%) is. Ezekben a megyékben a beruházásokat általában a már korábban megtelepedett multinacionális vállalatok beszállítói hajtották végre. Az közötti időszakban összesítve a juttatásokat, azok közel egynegyede a fővárosba jutott és hasonlóan egynegyede került Vas és Fejér megyékbe. Ennek oka, hogy az Alap Vas és Fejér megyékben főleg a külföldi, zöldmezős ipari beruházásokhoz adott t, míg Budapest esetében a kereskedelmi és vendéglátó tevékenység fejlesztése élvezett elsőbbséget. Így a ok eloszlása a külföldi tőke megjelenési helyeivel azonos (Nyugat- és Közép-Dunántúl, Budapest). A nagyobb összegű ok általában egy-egy csúcstechnológiát képviselő multinacionális cég letelepedését segítették elő. Ezek előnyösen hatottak nemcsak a megye, de az ország gazdaságának egészére is, mivel e cégek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a térségük és az ország iparszerkezetében, valamint exportteljesítményében. A ok egy főre jutó és abszolút értékben meghatározott mértékét vizsgálva a megyék egymáshoz viszonyított támogatottsági helyzete eltérő. A négy, fajlagosan legnagyobb mértékben támogatott megye közül kettő (Komárom-Esztergom, Nógrád) abszolút értékben csak a közepesen támogatottak közé tartozik. Vas megye kiugróan magas egy főre jutó ban részesült, jóval megelőzve az abszolút értékben legnagyobb összegű t elnyerő Budapestet. 6

119 Az 1995 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlása 3500,0 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 Budapest Vas Fejér Pest Hajdú-B. Győr-M.-S. Veszprém Bács-K. Komárom-E. Békés J.-N.-Szolnok Nógrád Szabolcs-Sz.-B. Heves Borsod-A.-Z. Zala Baranya Somogy Csongád Tolna Az egy főre jutó ok megyénkénti értéke 1995 és 1998 között ezer Ft 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Vas Fejér Komárom-E. Nógrád Veszprém Budapest Győr-M.-S. Hajdú-B. Bács-K. Békés J.-N.-Szolnok Pest Heves Zala Baranya Somogy Szabolcs-Sz.-B. Csongrád Borsod-A.-Z. Tolna 7

120 Az összes GFC megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az egy főre jutó GFC megyénként között Jelmagyarázat Ft / fő

121 5. TURISZTIKAI CÉLELŐIRÁNYZAT (TURC)

122 TURISZTIKAI CÉLELŐIRÁNYZAT (TURC) Az idegenforgalmi politika megvalósításának eszköze és egyben a célelőirányzat jogelődje az Idegenforgalmi Alap volt, melynek működését az egyes állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. Törvény és az ahhoz kapcsolódó IKM rendeletek szabályozták. Az Alapból nyújtott elősegítette az idegenforgalmi adottságok jobb hasznosítását, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, a kapcsolódó reklám- és marketing tevékenység ellátását, továbbá hosszabb távú stratégiai idegenforgalmi célok megalapozását tól a Turisztikai célelőirányzat vette át az Idegenforgalmi Alap feladatait. Kialakításra került a legsürgősebb fejlesztések át célzó pályázati rendszer. Ennek kapcsán rögzítésre került alapelvként, hogy csak olyan önkormányzat számíthat ra a célelőirányzatból, amely a helyi idegenforgalmi adót, illetve az ehhez kapcsolódó költségvetési juttatást turisztikai célú fejlesztésekre visszaforgatja. A Turisztikai Célelőirányzatból nyújtott az IKM, majd később IKIM által kiírt pályázat útján volt elnyerhető. A pályázatokról az Országos Idegenforgalmi Bizottság javaslata alapján szintén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter döntött. Az elnyerhető formája lehetett: - vissza nem térítendő, - visszatérítendő (szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett), - és kamat (a beruházási hitel kamatainak megtérítéseként). Vissza nem térítendő t 1996-ban az igazolt költségek 50%-ig lehetett kapni ra ez módosult 70%-ra, kivételt képezve az idegenforgalmi képzés és kutatás, amelyeknél indokolt esetben 100%-os is adható volt. A több település összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztések és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségekben történő fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveztek. Ezeknél a pályázatoknál a ok mértéke 10%-kal növelhető. A Turisztikai célelőirányzatból - a turizmuspolitika megvalósítása, a turizmus minőségi fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan a devizamérleg javítása, valamint új munkahelyek teremtése érdekében - a Minisztérium a következő célokra adott t, illetve állami megrendelést: 1

123 A Turisztikai Célelőirányzat (Idegenforgalmi Alap) i céljai Idegenforgalmi Alap Turisztikai célelőirányzat, 1996 Turisztikai célelőirányzat, 1997 Turisztikai célelőirányzat, az ország idegenforgalmi arculatát kialakító nemzeti marketing, reklám-, propaganda- és képviseleti tevékenység finanszírozása; - egyes idegenforgalmi szempontból jelentős kulturális, konferencia, sport és egyéb rendezvények a; - az idegenforgalommal közvetlenül összefüggő, több települést érintő, nem termelő jellegű környezetbarát beruházások és szolgáltatások a; - az idegenforgalmi fejlesztéseket, stratégiai feladatokat megalapozó kutatási, tervezési, az információs rendszer kialakítását és működtetését célzó, valamint a szakemberképzéssel kapcsolatos feladatok a; a falusi, a gyógy-, az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi, a természetjáró turizmus a; - Kiemelt turisztikai termékkel kapcsolatos kiadvány, film, TV, ban megvalósuló turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények - Turisztikai infrastrukturális fejlesztések - Beruházás-kamat - Gyógyturizmus fejlesztése - Információs táblarendszer terv - Kerékpárút - fejlesztése - Kongresszusok - Világörökség turisztikai hasznosítási terv készítése - Térségi turizmusfejlesztési tervek készítése - Termékcsoport-fejlesztési terv készítése - Nonprofit turisztikai marketing iroda létesítése - Bel-, és külföldi rendezvények - Gasztronómia és borturizmus - Kiadvány, térkép, film, TV-játékok készítése - Megyei Önkormányzatok nonprofit marketing tevékenysége - Oktatás - Vonzerőleltár készítése - Potenciális küldő piacok elemzése - Nemzetközi tagdíj - Kiemelt turisztikai termékekkel kapcsolatos kiadványok - Filmek, tagdíjak, melyek a magyar vendégbarátság propagálását segítik elő - Magyarország, mint utazási célpont külföldi katalógusokban történő megjelentetése - Megyei Önkormányzatok nonprofit marketing tevékenysége - Kiemelt turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények - Turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybevett hitelek kamata - Gasztronómiai rendezvények - Turisztikai oktatás - Térségi turizmus fejlesztési tervek elkészítése - Kongresszusi és konferencia turizmus fejlesztése 2

124 A Turisztikai Célelőirányzattal kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyag évi LXXXIII. törvény /1993. (I. 15.) IKM rendelet Joganyag tartalma Egyes elkülönített állami pénzalapokról Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. Törvénynek az Idegenforgalmi Alappal összefüggő végrehajtásáról 1994 IKM tájékoztató Az évi IFA ok jegyzékéről 1/1994. (IKK. 6.) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. IKM irányelv Törvényben szabályozott Idegenforgalmi Alap forrásként definiált idegenforgalmi hozzájárulásról /1996. (II. 16.) IKM A Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól Turisztikai Pályázat turisztikai termékfejlesztésre közlemények 1997 Turisztikai közlemények /1998. (VI. 11.) IKIM rendelet Turisztikai közlemények /1999. (III. 24.) GM rendelet Turisztikai közlemények Pályázati felhívások, valamint az OIB ez évi határozatai (7/ /1997) A Turisztikai Célelőirányzat ez évi felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól Pályázati felhívások, valamint az OIB ez évi határozatai (1/ /1998) A Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól Pályázati felhívások, valamint az OIB ez évi határozatai (37/ /1999) 3

125 A Turisztikai Célelőirányzatból az 1996 és 1998 közötti időszakban nyújtott célok szerinti megoszlása A Turisztikai Célelőirányzat főbb célok szerinti felhasználásáról a miniszter megbízása alapján - az Országos Idegenforgalmi Bizottság döntött. A területre (megyékre) bontható mértékéről csak az közötti időszakra álltak rendelkezésünkre adatok, ezért az értékelés az ebben az időszakban felhasznált 3,7 milliárd forint összegre vonatkozik. Az között felhasznált turisztikai nak célok szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Támogatási cél összesen % Marketing 21,3 169,9 124,7 316,0 8,6 Rendezvények 928,7 247,7 741, ,0 52,0 Beruházások 186,5 197,8 0,0 384,3 10,4 Társfinanszírozás 0,0 351,9 465,5 817,4 22,1 Oktatás 0,0 56,3 39,2 95,5 2,6 Tervezés 0,0 139,1 20,5 159,6 4,3 Összesen 1 136, , , ,8 100,0 A fenti táblázat alapján 1996 és 1998 között a turisztikai ok több mint felét, közel 2 milliárd Ft-ot különféle turisztikai vonzerővel bíró rendezvények ára fordították. A turisztikai ok közel egyharmad része beruházások át szolgálta ban ez főként turisztikai infrastrukturális fejlesztéseket jelentett ben megjelent a célok között a gyógyturizmus és a kerékpárút-hálózat fejlesztésének a ban a beruházások a kizárólag a beruházási célokra felvett hitelek kamatában nyilvánult meg. A célok között egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a turisztikával kapcsolatos marketing tevékenységek a. Míg 1996-ban csak 21 millió forintot, addig 1997-ben 170 milliót, illetve 1998-ban közel 125 millió forintot szántak e célra. Emellett 40 millió forinttal a megyei önkormányzatok marketing tevékenységét, 60 millió forinttal pedig non-profit marketing irodák létrehozását támogatták ban 160 millió forinttal támogatták a turisztikai célú fejlesztési tervek és koncepciók készítését, végül a turisztikai célelőirányzat alig 2,5%-át fordították turisztikai szakemberképzésre és oktatásra. 4

126 Az 1996 és 1998 között megítélt összes terület szerinti megoszlása Az 1996 és 1998 között megítélt ok terület szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Megye összesen Budapest 707,2 318,6 461, ,4 Baranya 10,6 70,8 82,2 163,7 Bács-Kiskun 69,5 19,5 20,7 109,7 Békés 8,35 26,2 22,5 57,0 Csongrád 84,15 31,5 41,1 156,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 16,0 38,3 30,5 84,8 Fejér 46,4 20,1 12,3 78,8 Győr-Moson-Sopron 38,45 95,8 97,0 231,2 Hajdú-Bihar 5,7 111,7 186,3 303,7 Heves 23,1 40,7 47,4 111,2 Jász-Nagykun-Szolnok 12,6 25,6 34,0 72,2 Komárom-Esztergom 6,55 14,5 34,5 55,5 Nógrád 5,0 13,5 9,2 27,7 Pest 35,0 46,2 28,1 109,2 Somogy 15,4 121,4 102,0 238,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,55 31,6 48,85 89,0 Tolna 3,0 12,3 16,9 32,2 Vas 12,3 31,0 23,4 66,7 Veszprém 22,8 42,7 49,0 114,5 Zala 6,0 50,8 44,2 101,0 Összesen 1 136, , , ,8 A ok területi megoszlását tekintve egyértelmű Budapest túlsúlya ban a ok több mint 60%-át, 1997-ben 27%-át, 1998-ban pedig egy harmadát kapta. Ezzel szemben még a legtöbb sal bíró megyék is nagyságrenddel kisebb hányadot kaptak a célelőirányzatból: Hajdú-Bihar megye 8%-ot, Somogy és Győr- Sopron megye 6-6%-ot, Baranya és Csongrád megye pedig 4-4%-ot. A turisztikai ok elosztásánál a legkevésbé Vas, Békés, Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megyét részesítették előnyben. Mindhárom vizsgált évben Tolna és Nógrád megye kapta a legkevesebb t. 5

127 1600,0 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt turisztikai ok megyénkéni megoszlása 1400,0 1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 Budapest Hajdú-B. Somogy Győr-M.-S. Baranya Csongrád Veszprém Heves Bács-K. Pest Zala Szabolcs-Sz.-B. Borsod-A.-Z. Fejér J.-N.-Szolnok Vas Békés Komárom-E. Tolna Nógrád ezer Ft 0,90 Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1996 és 1998 között 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 Budapest Somogy Hajdú-B. Győr-M.-S. Baranya Heves Zala Veszprém Vas Bács-K. Borsod-A.-Z. Csongrád Komárom-E. Fejér J.-N.-Szolnok Szabolcs-Sz.-B. Békés Nógrád Tolna Pest 6

128 Az összes TURC megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az egy főre jutó TURC megyénként között Jelmagyarázat Ft / fő

129 Az egy főre jutó, ill. az összes megyénkénti alakulását vizsgálva, legszembetűnőbb a főváros kiugróan magas összes támogatottsága a megyékhez képest, míg fajlagosan ez a különbség közel sem ilyen nagymértékű, bár Budapest a fajlagos ok szempontjából is az első helyen áll, Somogy hasonló nagyságrendű értékkel követi. Zala, Vas és Komárom-Esztergom a megyék sorrendjében több hellyel előbbre áll a fajlagos támogatottság alapján, mint az abszolút értékben maghatározott támogatottságot tekintve, ugyanakkor Csongrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Pest helyzete az abszolút értékű támogatottság vizsgálata alapján kedvezőbb. Az egyes célokra megítélt ok területi alakulása megyénként A különféle turisztikai vonzerővel bíró rendezvények ára fordított közel 2 milliárd Ft nagy része a belföldön megvalósuló rendezvények át szolgálta, amelyből főként Budapest, illetve Somogy, Bács-Kiskun, Borsod és Csongrád megyék részesedtek. A kongresszus és konferencia turizmus ára Budapest mellett Baranya, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves és Zala megyék kaptak nagyobb összeget ban a gasztronómiai rendezvények és a borturizmus a is szerepelt a célok között, amely elsősorban Baranya, Somogy és Hajdú-Bihar megyét érintette. A beruházások ára fordított összegből 1996-ban főként turisztikai infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre. Az ebben az évben rendelkezésre álló 186 millió forintból Budapest 122 millió, Csongrád megye pedig 50 millió forintot kapott ben megjelent a célok között a gyógyturizmus és a kerékpárút-hálózat fejlesztésének a. Míg az előző célra megítélt 99,5 millió forintból főként Budapest, Békés, Hajdú-Bihar és Vas megye részesedett, addig ez utóbbira Pest, Heves és Somogy megye kapott 73 millió forintot ban a beruházások a kizárólag a beruházási célokra felvett hitelek kamatában nyilvánult meg. Az erre fordított 465 millió forint 25%-át Hajdú-Bihar megye, 15%-át Somogy megye, 10-10%-át pedig Baranya, Győr és Szabolcs-Szatmár megye kapta. A marketing tevékenységek a 1996-ban 21 millió forintot, 1997-ben 188 milliót, 1998-ban 125 millió forintot szántak. Mindhárom évben Budapest kapta a ok döntő hányadát (90, 70, illetve 40%-át), emellett Veszprém, Somogy, Baranya és Győr-Sopron megyék kaptak nagyobb összeget. A ok közel felét turisztikai kiadványokra (prospektusok, térképek, reklám tárgyak), TV és filmes célokra, külföldi katalógusokban való részvétel ára fordították. Emellett 40 millió forinttal a megyei önkormányzatok marketing tevékenységét, 60 millió forinttal pedig non-profit marketing irodák létrehozását támogatták ban 140 millió forinttal támogatták a turisztikai célú fejlesztési tervek és koncepciók készítését. A térségi turizmusfejlesztési tervekre megítélt 50 millió 8

130 forintból Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy, Zala és Veszprém megye, a termékcsoport fejlesztési tervekre megítélt 55 millió forintból pedig Pest, Heves, Csongrád és Zala megyék részesültek. Budapest, valamint Győr-Sopron és Nógrád megye a világörökség hasznosítási terv készítéséhez kapott 15 millió forintot. A turisztikai szakemberképzésre és oktatásra 1997, 1998-ban megítélt 95,5 millió forint 60%-át Budapest kapta, emellett Veszprém megye jutott jelentősebb összeghez.(1996-ban az oktatás még nem szerepelt a támogatandó célok között.) 9

131 A marketing megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az összes rendezvény megyénkénti eloszlása között Jelmagyarázat

132 Az összes beruházásra fordított megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Az összes társfinanszírozásra megítélt megyénként között Jelmagyarázat

133 Az összes oktatás célra megítélt megyénként között Jelmagyarázat Az összes tervezési megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat

134 Megye Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt összes célok és megyék szerinti megoszlása Támogatási célok Oktatás Marketing Rendezvények Beruházások Társfinanszírozás Tervezés összesen Budapest 103,0 988,8 151,6 151,1 59,8 33,1 1487,4 Baranya 20,3 39,3 8,0 80,0 2,1 14,0 163,7 Bács-Kiskun 7,8 84,1 15,9 0,0 0,3 1,7 109,7 Békés 6,9 27,8 15,5 1,7 3,5 1,6 57,0 Csongrád 10,5 67,2 53,2 15,6 2,2 8,2 156,8 Borsod-A.-Z. 12,7 54,6 3,5 3,8 1,9 8,3 84,8 Fejér 4,2 58,4 8,2 5,4 2,1 0,5 78,8 Győr-M.-S. 20,1 95,5 8,4 96,1 0,3 10,8 231,2 Hajdú-B. 8,5 66,7 23,9 194,2 3,7 6,8 303,7 Heves 6,9 66,4 11,1 14,6 0,9 11,4 111,2 Jász-Nagykun-Szolnok 11,5 32,0 6,9 20,2 0,0 1,5 72,2 Komárom-E. 8,9 28,9 0,0 13,3 0,3 4,1 55,5 Nógrád 2,7 18,1 0,0 0,0 0,0 6,9 27,7 Pest 10,2 67,5 19,5 0,0 1,0 11,1 109,2 Somogy 16,4 67,1 26,8 118,6 3,1 6,7 238,7 Szabolcs-Sz.-B. 6,4 22,8 6,9 49,2 2,0 1,7 89,0 Tolna 8,2 9,5 3,4 9,0 0,0 2,0 32,2 Vas 10,9 39,3 11,2 2,0 0,0 3,4 66,7 Veszprém 28,2 51,2 4,0 11,9 12,2 7,1 114,5 Zala 11,8 32,9 6,3 30,9 0,1 19,0 101,0 Összesen 316,0 1918,0 384,3 817,4 95,5 159,6 3690,8 13

135 6. MUNKAERŐPIACI ALAP (MPA)

136 MUNKAERŐPIACI ALAP (MPA) A Munkaerőpiaci Alap (MPA) a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével hozzájárul a munkanélküliek ellátásához, a munkanélküliek munkához jutásához, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak szociális biztonságához, a szakképzés továbbfejlesztéséhez, elősegíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, a munkaerőpiaci szervezet működését, pénzügyi feltételek biztosítását. A MPA-t megelőzően 1991-től 1995-ig a most működő alaprészek önálló Alapként működtek. Ezen Alaprészek (Szolidaritási Alaprész, Szakképzési Alaprész, Rehabilitációs Alaprész, Bérgarancia Alaprész, Működési Alaprész, Jövedelempótló Támogatások Alaprész) összevonásával jött létre január 1-n a munkaerőpiaci elkülönített állami pénzalap ig az Alapok és ezt követően az Alaprészek céljukat és funkciójukat tekintve lényegében nem változtak, csak bizonyos feladatok kibővültek. A MPA működését tekintve két elkülöníthető funkciót lát el. Az egyik az ellátás, a másik a. Az ellátást a Szolidaritási és a Jövedelempótló ok Alaprészből fizetik ki. Támogatásnak minősülnek a Szakképzési Alaprész, a Foglalkoztatási Alaprész és a Rehabilitációs Alaprészekből kifizetett ok. Az MPA mértékéről területre bontható adatok csak az évtől állnak rendelkezésre, így az MPA alakulásának területi értékelése az közötti időszakra vonatkozik. 1

137 Munkaerőpiac Alap alaprészeinek i céljai között Támogatási célok Foglakoztatási Alaprész Szolidaritási Alaprész Szakképzési Alaprész Rehabilitációs Alaprész Bérgarancia Alaprész - Képzések elősegítése - Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése - Foglakoztatás bővítését szolgáló ok - Munkahelyteremtés a - Részmunkaidős foglakoztatás a - Korengedményes nyugdíj átvállalása - Közhasznú munkavégzés a - Munkanélküli járadék - Pályakezdők munkanélküli segélye - Előnyugdíj és a költségtérítés - Képzési - A munkaügyi szervezet fenntartásának és fejlesztésének költségei - Fejlesztő-szolgáltató intézetek a a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához - Gazdasági kamaráknak a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő feladatai ellátásához - Főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság szakképző tevékenységének részbeni megtérítésére - Csoportos gyakorlati oktatást szolgáló állóeszköz (a továbbiakban: állóeszköz), szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató esetében a gyakorlati oktatást szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére - Középfokú szakoktatási intézmény számára a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló (a továbbiakban: fejlesztési ) nyújtásával - Megváltozott munkaképességű személyek foglakoztatását elősegítő beruházások; beruházásnak nem minősülő bővítés, vagy egyéb fejlesztési célú kifizetésekhez nyújtott, amely: - Normál üzemi körülmények közt létesít rehabilitációs foglakoztatáshoz munkahelyet, korszerűsítést, fejlesztést, bővítést - Külön jogszabályban meghatározott védett munkahely létesítése, célszervezet és szociális foglalkoztató létrehozása, fejlesztése bővítése - Megváltozott munkaképességű személyek foglakoztatását elősegítő eszközök beszerzése, fejlesztése, korszerűsítése - Felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek számára munkavállalókkal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlítetlen bértartozás megelőlegezése 2

138 A Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos legfontosabb joganyagok gyűjteménye Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1990. (XII.30.) Korm. rendelet 2/1990. (I.11.) ÁBMH rendelkezés 1069/1990. (IV.23.) MT határozat 1050/1990. (XI. 17.) Korm. határozat A Foglakoztatási Alapról, a munkaerőpiaci szervezetről, valamint egyes foglakoztatási jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről A Foglalkoztatási Alapból támogatott közhasznú foglakoztatásról A foglakoztatási szempontból kritikus körzetek évi többletáról A foglalkoztatási szempontból kritikusnak nyilvánított körzetekben folyósítható többletok felhasználásáról évi IV. törvény A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi LXXXIX. törvény 16/1991. (I. 23.) Korm. rendelet 75/1991. (VI. 13.) Korm. rendelet /1993. (X. 18.) Korm. rendelet KHVM tájékoztató, MüM tájékoztató A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Évi IV. törvény módosításáról A Szolidaritási Alap átmeneti szabályozásról A területfejlesztési és munkahelyteremtést szolgáló okról A termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válásának áról A közhasznú munkavégzés szabályozásáról és a igénybevételének feltételeiről évi CIX. Törvény A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló Évi XXIII. Törvény módosításáról évi LXXVI. Törvény A szakképzésről évi XVIII. Törvény A Rehabilitációs Alapról évi CV. Törvény A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló Évi IV. törvény módosításáról 2118/1994. (XI.10.) Korm határozat NM közlemény A foglalkoztatáspolitika eszközrendszeréről A Rehabilitációs Alap elosztásáról évi LXVI. törvény A Bérgarancia Alapról 3

139 A Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos legfontosabb joganyagok gyűjteménye folytatás Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma évi CXXIV. törvény Egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról 1118/1995. (XII. 1.) Korm. határozat 126/1995. (XII. 26.) OGY határozat 2362/1995. (XI. 22.) Korm határozat Az Évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről A Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításáról szóló törvényi szabályozásról A Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról évi CVII. Törvény A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló Évi IV. törvény módosításáról évi LXXVII. törvény 8/1996. (XII. 18.) MüM rendelet 6/1996. (VII. 16. ) MüM rendelet 1129/1996. (XII. 22.) Korm. határozat 2114/1996. (V. 16.) Korm. határozat /1997. (IV. 28.) MüM rendelet 8/1997. (IV. 28.) MüM rendelet 1119/1997. (XI. 26.) Korm. határozat MüM tájékoztató 23/1997. (IX. 3.) MAT határozat 8/1997. (IV. 28.) MüM rendelet A szakképzési hozzáárulásról és a szakképzés fejlesztésének áról A Munkaerőpiaci Alap kezeléséről és felhasználásáról A foglakoztatást elősegítő okról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglakoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható ról Az Évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének áról szóló Évi LXXVII. Törvény végrehajtásáról A foglakoztatást elősegítő okról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglakoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható ról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról Az Évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről A Munkaerőpiaci Alap foglakoztatási alaprészének 1997, évi további felhasználásáról Beszámoló a Munkaerőpiaci Alap Évi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról A foglakoztatást elősegítő okról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglakoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható ról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról 4

140 A Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos legfontosabb joganyagok gyűjteménye folytatás Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1997. (IV. 28.) MüM rendelet 175/1997. (X. 6.) Korm. rendelet A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének áról szóló Évi LXXVII. Törvény végrehajtásáról A munkabér kifizetésének elmaradása miatti foglalkoztatási válsághelyzet esetén évi CXX. törvény A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló Évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994, évi LXVI. Törvény módosításáról /1998. (XII. 2.) MAT határozat 1/1998. (I. 16.) MüM rendelet 6/1998. (III. 4.) MüM rendelet /1999. (II. 3.) MAT határozat 21/1999. (IV. 28.) GM rendelet A Munkaerőpiaci Alap foglakoztatási alaprész Évi keretének felosztása és a felosztással kapcsolatos feladatok A Munkaerőpiaci Alap kezeléséről és felhasználásáról A foglakoztatást elősegítő okról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglakoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról A Munkaerőpiaci Alap foglakoztatási alaprésze Évi központi keretéből finanszírozott foglakoztatási, munkaerőpiaci integrációs és képzési programok; az egészségügyi hozzájárulás kompenzálásának pénzügyi kerete és a foglakoztatási érdekegyeztetés a Az Aktív foglalkoztatási célok a fejlesztési kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól évi LXII. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének áról szóló LXXVII. törvény módosításáról 5

141 Az MPA ok célok szerinti megoszlása Az azonos célú kiadási jogcímeket az egyes alaprészek foglalják össze. Az aktív foglalkoztatási okat a Foglalkozatási Alaprész, a szakképzési okat a Szakképzési Alaprész, a munkanélküli ellátásokat a Szolidaritási Alaprész, a jövedelempótló okat a Jövedelempótló ok Alaprész, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló bértartozásainak kiegyenlítését a Bérgarancia Alaprész, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítését a Rehabilitációs Alaprész, az Országos Munkaügyi Szervezet és az Alapkezelő működtetését és fejlesztését a Működési Alaprész foglalja magába. Az MPA területi felhasználású kiadásainak megoszlása az egyes alaprészek között (Működési Alaprész nélkül) ( ) Alaprészek összesen % Szolidaritási 43344, , , ,8 51,3 Szakképzési 1511,0 2049,0 2628,2 6188,2 2,4 Rehabilitációs 215,0 895,2 1029,5 2139,7 0,8 Bérgarancia 355,4 294,0 372,0 1021,4 0,4 Jövedelempótló 9628, , , ,0 19,1 ok Foglalkoztatási 15034, , , ,5 26,0 közhasznú 6793,7 8286,5 9140, ,6 munka képzés 3208,0 6795,6 7356, ,2 bér 1806,2 3005,7 2832,6 7644,5 mh.teremtés 832,3 1930,9 2769,0 5532,2 egyéb 2394,2 4786,1 5215, ,0 Összesen 70088, , , ,6 100,0 Az MPA-t alkotó hét alaprész közül a Szolidaritási Alaprész alkotja a legnagyobb részt, ami közötti időszakra nézve 51,3 %-ot tesz ki, míg ezzel szemben a Foglalkoztatási Alaprész 26 %-ot, a Jövedelempótló Alaprész 19,1 %-ot, a Szakképzési Alaprész 2,4 %-ot, a Rehabilitációs Alaprész 0,8 %-ot, a Bérgarancia Alaprész pedig 0,4 %-ot képeznek. 6

142 Az MPA területi felhasználású kiadásainak megoszlása az alaprészek között Rehabilitációs Alaprész 0,8% Szakképzési Alaprész 2,4% Bérgarancia Alaprész 0,4% Jövedelempótló ok Alaprész 19,1% Foglalkoztatási Alaprész 26% képzés 7% bér 3% mh.teremtés 2% egyéb 5% Szolidaritási Alaprész 51,3% közhasznú munka 9% Az összes megyék szerinti megoszlása Az összes megyék szerinti megoszlásának vizsgálatakor a Szolidaritási, a Szakképzési, a Rehabilitációs, a Bérgarancia valamint a Foglalkoztatási Alaprészből megítélt okat vettük figyelembe. A Jövedelempótló Támogatások Alaprészből kapott okról nem állt rendelkezésünkre területi bontás minden évre, így ezek a pénzösszegek nem szerepelnek a következő táblázatban. 7

143 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt munkaerőpiaci ok megyék szerinti megoszlása Megye összesen Budapest 7494, , , ,2 Bács-Kiskun 3216, , , ,3 Baranya 2630, , , ,1 Békés , , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,0 Csongrád 2312, , , ,7 Fejér 2491, , , ,6 Győr-Moson-Sopron 2171, , , ,8 Hajdú-Bihar 3541, , , ,6 Heves 2018, , , ,4 Jász-Nagykun-Szolnok 3102, , , ,3 Komárom-Esztergom 2200, , , ,2 Nógrád 1839, , , ,8 Pest 5039, , , ,1 Somogy 2044, , , ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3960, , , ,4 Tolna 1726, , , ,0 Vas 1400, , , ,3 Veszprém 2273, , , ,0 Zala 1933, , , ,8 Összesen 60460, , , ,3 A legtöbb munkaerőpiaci Budapestnek, ill. Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyének lett megítélve, a legkevesebb Vas megyébe jutott. Az összes t vizsgálva elmondható, hogy öt kiemelkedően támogatott (Budapest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), valamint egy a többihez képest alultámogatott megye (Vas) kivételével a megyék közel azonos nagyságú ban részesültek. A ok egy főre jutó értékét tekintve jóval kisebb az eltérés az egyes megyék támogatottsága között. A fajlagosan legnagyobb mértékben támogatott Borsod-Abaúj- Zemplén megye, és a legkevésbé támogatott Budapest egy főre jutó a között kétszeres az eltérés, míg az összes esetén a legtöbb t elnyerő Budapestnek, és a legkevesebbet kapott Vas megyének jutatott munkaerőpiaci ok között ötszörös az eltérés. A fajlagosan legnagyobb mértékben támogatott megyék Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, és Tolna, fajlagosan a legkevesebb ban Budapest, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron részesült. 8

144 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlása , , , , , ,0 0,0 Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Békés Baranya Fejér Csongrád Veszprém Komárom-Esztergom Somogy Győr-Moson-Sopron Heves Tolna Zala Nógrád Vas ezer Ft 35,0 Az egy főre jutó ok megyei értéke 1996 és 1998 között 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Hajdú-Bihar Somogy Baranya Zala Heves Bács-Kiskun Veszprém Fejér Csongrád Vas Győr-Moson-Sopron Pest Budapest 9

145 Az összes MPA alakulása megyénként között Jelmagyarázat Az összes MPA fajlagos mutatójának megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

146 Szolidaritási Alaprész mennyiségének alakulása A Szolidaritási Alaprészt a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés, valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás) finanszírozására használják fel. A Szolidaritási Alaprészből a legnagyobb arányú felhasználást a munkanélküliek ellátása valamint a pályakezdők munkanélküli segélye és az előnyugdíj jelentik. A munkahely-kereséssel kapcsolatos útiköltségtérítés és az ellátások folyósításával összefüggő postaköltség 1996-hoz képest 1998-ra 8 %-kal nőtt. Jelentősen megemelkedtek a Szolidaritási Alaprész működtetési kiadásai, 1997-ben 9 -ról 1998-ra 67,4 -ra. Az MPA 1996 és 1998 közötti összes kiadásából a Szolidaritási Alaprészben meghatározott célterületek részesültek a legnagyobb mértékben ( 51,3 %). Az erre a célra kiadott okban a megyék eltérő módon részesültek. A ok közel egyharmadát Budapest (12,2 %) és három megye (Pest 9,1 %; Borsod-Abaúj- Zemplén 8,5 %; Hajdú-Bihar 6,2 %) kapta. Szakképzési Alaprész mennyiségének alakulása A Szakképzési Alaprész, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének áról szóló évi LXXVIII. törvényben meghatározott ok, programok finanszírozására, valamint szakképzés célú közalapítványok ára használható fel. A MPA felhasználásából között időszakban a Szakképzési Alaprész 2,4 %-ot tett ki. A megítélt ok egyharmadát a főváros, illetve két megye kapta (Budapest 9,7 %; Csongrád megye 15,4 %; Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7,9%). Rehabilitációs Alaprész mennyiségének alakulása A Rehabilitációs Alaprész a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok ára, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok ára használható fel. A Rehabilitációs Alaprész összes kiadása az 1996 és 1998 közötti időszakban 2139,7 volt. Ez a keret munkahelyteremtő, illetve megőrző beruházások és fejlesztések át szolgálta. A decentralizált okból 1998-ban 1318 új munkahely létrehozására és 3312 munkahely megőrzésére volt mód. A MPA felhasználásából között időszakban a Rehabilitációs Alapész 0,8 %-ot tett ki. A decentralizált keretből 1996 és 1998 között Budapest, valamint három megye (Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom) részesült kiugróan magas ban. 11

147 Bérgarancia Alaprész mennyiségének alakulása A MPA Bérgarancia Alaprészéből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. Az MPA felhasználásából az 1996 és 1998 közötti időszakban a Bérgarancia Alaprész 0,4 %-ot tett ki, az Alaprész összes kiadása ebben az időszakban 1021,4 volt. A Bérgarancia Alaprészből kiemelkedően nagy összegű hoz jutott Budapest (összes 37,5 %-a). Míg a főváros részesedésének aránya 1996-ban még csak 25,5 %-ot tett ki, addig ez az érték 1998-ra 59,5 %-ra emelkedett. A megyék közül Pest (7,6 %), Fejér (5,4 %) és Baranya (5 %) részesült a legnagyobb mértékű ban. A legkevesebb t Bács-Kiskun (0.4 %) és Vas megye (0,5 %) kapta. Jövedelempótló ok Alaprész mennyiségének alakulása 1996 és 1998 között összesen jövedelempótló került kifizetésre, ez a Munkaerőpiaci Alap összes kiadásának 19,1 %-át tette ki. A ok összege 1996-ról 197-re jelentősen megnőtt, míg 1996-ban a jövedelempótló ok az MPA összes kiadásának 10,6 %-át tették ki, addig ez az érték 1997-be már 15,4 % volt. A jövedelempótló ok megyénkénti alakulásáról nem áll rendelkezésünkre adat, így erről az Alaprészről területi elemzés nem készült. Foglalkoztatási Alaprész mennyiségének alakulása A foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint a hátrányos helyzetűek enyhítését szolgálja a Foglalkoztatási Alaprész. Az 1996 és 1998 közötti időszakban az MPA összes kiadásainak 26 %-át a Foglalkoztatási Alaprész kiadásai tették ki. A teljes összeg legnagyobb része a decentralizált kerethez tartozik (67153,5 ), és mint ilyen a megyék, illetve a főváros között kerül elosztásra. A vizsgálat a Foglalkoztatási Alaprészen belül a decentralizált keretre felhasznált összegekre terjed ki. Az közötti időszakban a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (14,9 %), Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,5 %) és Hajdú-Bihar (6,6 %), míg a legkisebb mértékben Vas (1,8 %), Zala (2,3 %), és Győr-Moson-Sopron (2,4 %) megye részesült a Foglalkozatási Alaprészből. A Foglalkoztatási Alaprész ai közül az 1996 és 1998 közötti időszakban az összes hoz viszonyítva a közhasznú munkára megítélt volt a legnagyobb mértékű (35,7 %), a munkahelyteremtésre (8,6 %) adott volt a legkevesebb. A képzésre adott az összes ból 26,4 %-kal, az egyéb célra adott 16,4%-kal, a bérra nyújtott 12,8 %-kal részesült. 12

148 Szolidaritási alaprész alakulása megyénként között Jelmagyarázat A szakképzési alaprész alakulása megyénként között Jelmagyarázat

149 Rehabilitációs alaprész alakulása megyénként között Jelmagyarázat Bérgarancia alaprész alakulása megyénként között Jelmagyarázat

150 Foglalkoztatási alaprész alakulása megyénként között Jelmagyarázat A Szolidaritási Alaprészből megítélt területre bontható ok alakulása megyénként évek között Megye Budapest 5 745, , , ,8 Bács-Kiskun 2 334, , , ,1 Baranya 1 921, , , ,8 Békés 1 948, , , ,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 388, , , ,1 Csongrád 1 770, , , ,9 Fejér 1 917, , , ,5 Győr-Moson-Sopron 1 755, , , ,1 Hajdú-Bihar 2 582, , , ,0 Heves 1 478, , , ,3 Jász-Nagykun-Szolnok 2 029, , , ,3 Komárom-Esztergom 1 600, , , ,5 Nógrád 1 216, , , ,7 Pest 3 993, , , ,4 Somogy 1 647, , , ,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 504, , , ,6 Tolna 1 256, , , ,1 Vas 1 087, , , ,7 Veszprém 1 653, , , ,1 Zala 1 513, , , ,2 Összesen , , , ,8 15

151 A Szakképzési Alaprészből megítélt területre bontható ok alakulása megyénként évek között Megye Budapest 263,5 404,8 672, ,3 Bács-Kiskun 95,8 104,3 126,3 326,4 Baranya 67,2 82,6 84,6 234,4 Békés 66,0 83,3 97,5 246,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 147,6 176,3 195,7 519,6 Csongrád 55,4 98,3 117,5 271,2 Fejér 67,2 72,8 107,3 247,3 Győr-Moson-Sopron 92,6 89,5 115,0 297,1 Hajdú-Bihar 59,6 92,4 123,1 275,1 Heves 67,0 71,5 92,5 231,0 Jász-Nagykun-Szolnok 56,5 84,3 109,7 250,5 Komárom-Esztergom 51,7 83,9 79,9 215,6 Nógrád 32,9 40,0 44,5 117,4 Pest 95,0 105,3 130,0 330,3 Somogy 38,5 82,2 89,8 210,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 68,2 112,1 130,0 310,3 Tolna 36,4 57,3 58,1 151,8 Vas 45,3 49,9 70,0 165,2 Veszprém 66,3 88,4 99,6 254,7 Zala 38,3 69,9 84,9 193,1 Összesen 1 511, , , ,1 A Rehabilitációs Alaprészből megítélt területre bontható ok alakulása megyénként évek között Megye Budapest 0,0 171,3 96,1 267,4 Bács-Kiskun 40,1 103,2 35,1 178,4 Baranya 2,4 46,6 72,9 121,9 Békés 0,9 19,1 44,6 64,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 3,6 12,6 63,6 79,8 Csongrád 1,0 79,1 52,4 132,5 Fejér 9,0 25,4 44,5 78,9 Győr-Moson-Sopron 0,0 22,7 33,4 56,0 Hajdú-Bihar 8,9 37,6 55,0 101,5 Heves 6,4 9,7 48,4 64,5 Jász-Nagykun-Szolnok 25,4 46,6 85,2 157,2 Komárom-Esztergom 40,3 84,8 45,5 170,6 Nógrád 0,0 29,9 38,1 68,0 Pest 44,8 27,6 57,4 129,8 Somogy 2,8 8,7 34,1 45,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,7 97,4 83,1 185,2 Tolna 0,0 13,4 41,1 54,5 Vas 0,0 25,8 38,1 63,9 Veszprém 18,8 15,9 32,6 67,3 Zala 6,0 17,7 28,4 52,1 Összesen 215,0 895, , ,7 16

152 A Bérgarancia Alaprészből megítélt területre bontható ok alakulása megyénként évek között Megye Budapest 90,7 71,9 221,2 383,8 Bács-Kiskun 0,4 2,5 1,6 4,5 Baranya 19,2 27,7 4,0 50,9 Békés 5,7 15,2 3,6 24,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 30,8 7,8 9,6 48,2 Csongrád 0,9 11,8 4,8 17,5 Fejér 21,9 9,4 24,1 55,3 Győr-Moson-Sopron 11,5 6,3 10,1 27,9 Hajdú-Bihar 29,9 3,9 11,6 45,4 Heves 7,3 4,0 17,5 28,8 Jász-Nagykun-Szolnok 4,6 16,0 14,9 35,5 Komárom-Esztergom 21,2 7,0 16,2 44,3 Nógrád 10,6 5,5 10,4 26,5 Pest 46,0 21,0 10,8 77,8 Somogy 1,8 7,3 0,9 10,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7,1 7,0 0,2 14,3 Tolna 10,3 25,9 6,7 42,9 Vas 2,5 2,5 0,6 5,6 Veszprém 1,5 37,1 3,0 41,6 Zala 31,5 4,2 0,0 35,7 Összesen 355,4 294,0 372, ,4 A Foglalkoztatási Alaprészből megítélt területre bontható ok alakulása megyénként évek között Megye Budapest 1 395, , , ,1 Bács-Kiskun 582,8 920, , ,3 Baranya 783, , , ,8 Békés 860, , , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 2 610, , , ,4 Csongrád 485,2 869,1 872, ,6 Fejér 475,8 942,3 977, ,5 Győr-Moson-Sopron 311,4 725,0 630, ,6 Hajdú-Bihar 860, , , ,6 Heves 459,9 745,1 928, ,8 Jász-Nagykun-Szolnok 986, , , ,9 Komárom-Esztergom 486,1 962,3 988, ,2 Nógrád 579,3 892,3 959, ,3 Pest 860, , , ,8 Somogy 353,6 785,3 909, ,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 376, , , ,0 Tolna 423,6 685, , ,6 Vas 265,3 489,6 470, ,8 Veszprém 533,3 830,6 915, ,4 Zala 344,0 581,0 676, ,2 Összesen , , , ,5 17

153 7. AGRÁRTÁMOGATÁSOK (AGR)

154 AGRÁRTÁMOGATÁSOK (AGR) Az agrárok alapvető célja a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása, és ezen keresztül a vidéki népesség életkörülményeinek javítása. Az agrárgazdaság fejlesztését az évi CXIV. törvény szabályozza, amely a jelenleg működő agrárok rendszerét is meghatározza. A ok szerkezetét hosszabb távon nehéz bemutatni, mivel a i jogcímek melyek száma jelenleg tíz a 90-es évek során gyakran változtak. Ezen változások figyelembe vételével a hasonló jogcímeken kifizetett ok az alábbi négy csoportban kerültek összevonásra. Az első csoportot a piaci ok képezik. Ez a csoport minden évben két jól elkülöníthető elemből tevődik össze: a mezőgazdasági élelmiszeripari exportokból és az agrárpiaci okból. A második gyűjtő csoportot a beruházási, fejlesztési ok alkotják. Ide sorolhatók mindazok a ok, amelyek igénybevételével a termelők valamilyen fejlesztést valósítottak meg. A beruházási, fejlesztési ok az építésre, az ültetvények telepítésére, a kedvezőtlen térségek fejlesztésére, a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházásokra, az agrárturizmussal kapcsolatos kiadványokra és az oktatásra kifizetett pénzösszegeket foglalják magukba. A harmadik csoportba a termelési ok tartoznak, amelyek ilyen néven jelentek meg a i jogcímek között. A negyedik csoportba sorolható minden olyan ( egyéb ok ), amely az eddig tárgyalt csoportok egyikébe sem illeszkedik be. Ide tartoznak az erdőkárok elhárításához nyújtott ok, az agrárfinanszírozási ok, a földalapú növénytermesztési ok és reorganizációs kamat költségtérítések. Az agrárra vonatkozó mértékéről területre (megye) bontható adatok csak az évtől állnak rendelkezésre, így a értékelése az közötti időszakra vonatkozik 1

155 Agrárokkal kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1990. (XII. 25.) Korm. rendelet /1991. (XII. 27.) Korm. rendelet /1992. (XII. 29.) FM-PM együttes rendelet 25/1992. (XII. 29.) FM-PM együttes rendelet 155/1992. (XI. 25.) Korm. rendelet évi LXXXVIII. Törvény /1993. (VI. 9.) Korm. rendelet évi CVI. Törvény 4/1993. (I. 30.) FM rendelet 6/1993. (I. 30.) FM rendelet 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és i kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és i kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról Az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjéről szóló 16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet módosításáról A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának áról szóló 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendelet módosításáról A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és i kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról A földművelésügyi alapokról A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és i kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról A Földművelésügyi Alapokról szóló évi LXXXVIII. törvény módosításáról Országos Erdészeti Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól Az agrárágazat ának egyes kérdéseiről 2

156 Agrárokkal kapcsolatos legfontosabb joganyagok folytatás Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1994. (I. 18.) FM rendelet 12/1994. (III. 31.) FM rendelet 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet /1995. (V. 10.) FM rendelet 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet 57/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás ának feltételeiről Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások évi áról Az agrárágazat ának egyes kérdéseiről Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás ának feltételeiről Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól Az agrárágazat ának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A földművelésügyi alapoktól átvett feladatok évi költségvetési áról Az agrárágazat ának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Egyes agrárgazdasági célok évi költségvetési áról 3

157 Agrárokkal kapcsolatos legfontosabb joganyagok folytatás Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma /1996. (II. 7.) Korm. rendelet évi CXIV. Törvény 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet 111/1997. (XII. 30.) FM PM IKIM együttes rendelet 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet Az egyes agrárgazdasági célok évi költségvetési áról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről Az agrárgazdasági célok évi költségvetési i rendjéről Egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek normatív exportáról Az agrárgazdasági célok évi költségvetési áról 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet Az agrárok igénybevételének általános feltételeiről 4

158 Az agrárok jogcímei 1998-ban Agrártermelés a A piacra jutást elősegítő Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások a Az erdővédelem és az erdőgazdálkodási tevékenység a - Az agrárfinanszírozás a - Állattenyésztési - A biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének a - Környezetkímélő vetésszerkezet kialakításának a - A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményessége növelésének a - A földhasznosítás elősegítésének a - A mezőgazdasági földhaszonbérleti díj költségcsökkentő a - A mező és erdőgazdasági biztosítás díjának a - A szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek megalakulásának a - A biogazdálkodásra való áttérés a - Fiatal agrárvállalkozók külön a - Agrár foglalkoztatást segítő - Termelői Közösségek a - A közösségi agrármarketing a - A gabonafélék piaci helyzete stabilizálásának a - Központi és terméktanácsi informatika a - A minőségbiztosítás a - Egyes állategészségügyi költségek a - A vetőmagtermesztés költségeinek a - A piacrajutási ok bonyolításával, információs rendszerének működtetésével kapcsolatos egyes központi feladatok ellátása - Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás, és a fásítás a - Erdészeti közcélú feladatok ellátásának a - Az erdei vasutak működtetésének a - A jóléti és parkerdő fenntartás a - Erdőkárok elhárításának a 5

159 Az agrárok jogcímei 1998-ban folytatás Egyes agrárgazdasági beruházások a A termőföld minőségi védelmének, hasznosításának a Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásnak a - Az egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglevő épületek, építmények átalakításának, felújításának a - A szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvények telepítésének, továbbá a szőlőültetvények felújításának a - Az új mezőgazdasági gép vásárlásának a - Az új mezőgazdasági gép lízingelésének a - Szövetkezeti üzletrész megvásárlásának a - A kedvezőtlen adottságú térségek és a térségfejlesztési programok a - A mezőgazdasági termelők közös vállalkozásában létesülő nagybani piacok, valamint termelők értékesítő szervezetei beruházásának a - Bekötő-, illetve összekötő út létesítésének a - A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra való alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásának a - Birtok-összevonási célú termőföldvásárlás a - A földbirtok-politika gyakorlati megvalósítását elősegítő nemzetközi kapcsolattartás a - A termőföld minőségi védelmével összefüggő feladatok végrehajtásának a - A termőföld mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő kutatások a - Az agrárágazattal összefüggő távérzékelési feladatok a - Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének a - A törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat végzésének, valamint a tenyészérték megállapításának a - A csúcsgenetikát képviselő import apaállat és szaporítóanyag beszerzésének a - Egyes, adott időszakban felmerülő tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásának a - Elismert tenyésztőszervezet tenyésztésvezetője alkalmazásának a - A nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel és azok szervezésének, szakmai találkozó szervezésének, kiadványok készítésének a - A nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás 6

160 Az agrárok jogcímei 1998-ban folytatás Egyes halgazdálkodási tevékenységek a Egyes vadgazdálkodási tevékenységek a Egyes agrárgazdasági célok megvalósításához kapcsolódó feladatok a - Természetes vizek halállomány pótlásának a - Halpusztulásokkal összefüggő kármegelőzés, kárelhárítás és a halállomány megújításának a - Természetesvízi halállomány védelmének a - Természetesvízi élőlények javításának a - Természetesvízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység ellátásának a - Természetesvízi halgazdálkodással kapcsolatos külföldi tapasztalatszerzés a - Nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet a - Az állami halászjegy, illetve az állami horgászjegy előállítása és forgalmazása költségeinek viselése - Halászati igazgatással kapcsolatos központi költségek - Vadászható állatfajok természetes állománya, valamint azok élőhelyei megőrzésének, védelmének a - Nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet, valamint kapcsolattartás a - A vadászati kultúra és ismeretterjesztés a - A vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás és oktatás a - A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő állami feladatok ellátásával összefüggő költségek viselése - A különleges genetikai értékkel bíró vadállományok fenntartása - Vadászati igazgatással kapcsolatos központi költségek - Reorganizációs program a - Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk enyhítésének a - Agrárinformatika, agrár K+F intézmények eszközbeszerzése, farm és egyéb szakmai gyakorlatok a 7

161 Az összes célok szerinti megoszlása Az 1994 és 1998 között megítélt összes célok szerinti alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Támogatási cél Összesen % Termelés 7242,4 9808, ,3 5579, , ,7 11,4 Piacra jutás 45744, , , , , ,3 45,1 Beruházás, fejlesztés 1856,1 1774, , , , ,5 21,9 Egyéb 14935, , , , , ,6 21,6 Összesen , , , , , ,2 100,0 A ok legnagyobb hányadát, 45,1 %-át a piaci ok tették ki. Ezek a ok egyrészt a piaci zavarok elhárítását, másrészt a mezőgazdasági eredetű termékek külső piacokon való elhelyezését szolgálják, a termelők jövedelmi viszonyait leginkább közvetve, áttételesen befolyásolják. A ok másik nagy csoportja (a beruházási, fejlesztési ok) szolgálja leginkább az ágazat korszerűsítését, technológiai megújítását. Az összes ból átlagosan 21,9 %-kal részesedett. Kedvező jelenségnek tekinthető, hogy a fejlesztési ok aránya a vizsgált időszakban egyértelműen növekvő tendenciát mutat, ban az összes ból 43%-kal részesedtek az erre a célra megítélt ok. A termelési ok 11,4 %-kal részesedtek az összes ból, a vizsgált időszakban nem fedezhető fel egyértelmű tendencia a változás irányát tekintve. Egyéb célra a ok 21,6 %-át fordították, kiemelkedően magas összeget ítéltek meg erre a célra 1997-ben közötti időszak összes agrárainak célok szerinti megoszlása Termelés 11% Beruházás, fejlesztés 22% Piacra jutás 45% Egyéb 22% 8

162 Az összes területi megoszlása megyénként Az 1994 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Megye Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z Csongrád Fejér Győr-M.-S Hajdú-B Heves Jász-N.-Sz Komárom-E Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B Tolna Vas Veszprém Zala Megyére fel nem osztott Összesen A megyék közül a legkevesebb t Nógrád (1%) és Vas megye (2,4%), míg a legtöbbet Hajdú-Bihar megye (9%) és Budapest (10%) kapta. Első látásra meglepő, hogy Budapestre az agrároknak átlagosan 10%-a jutott, több mint bármelyik megyére. A magyarázat a ok szerkezetében keresendő. A ok között az exportok igen jelentősek és az exportt igénybe vevő cégek többsége fővárosi székhelyű. A ok megyénkénti alakulása összefügg a megyék méretével, elsősorban a mezőgazdasági terület nagyságával, a termelés szerkezetével, a gazdák és gazdaságok fejlesztési törekvéseivel, és még más befolyásoló tényezőkkel is. A nagyobb területű és nagyobb termelési volument adó megyék természetesen nagyobb arányban részesültek a okból. 9

163 Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó tekintetében meglehetősen erős szóródás érzékelhető a megyék között. Az ötéves átlag 14,8 ezer forint, Komárom- Esztergom (22,1 ezer Ft) és Baranya (18,5 ezer Ft) megyék az átlagot lényegesen meghaladó ban részesültek. A főváros támogatottsági mutatói az átlagnál huszonkétszer, a legmagasabb megyei értéknél tizenötször, a legalacsonyabb megyei értéknél negyvenháromszor magasabbak. Az egy hektár termőterületre jutó ok a mezőgazdasági területre adott okhoz hasonló arányokat mutatnak. A meglévő különbségek nagy részét az erdősültség eltérő foka adta. Mivel az erdőre viszonylag kevés jut, így azokban a megyékben, ahol az átlagosnál magasabb az erdősültség, a termőterületre jutó arányaiban sokkal kevesebb, mint a mezőgazdasági területre jutó. Az agrárok összege között a foglalkoztatottak számához viszonyítva átlagosan 566 ezer Ft volt, míg Budapesten erre a mutatóra is kimagasló érték (2128 ezer Ft) jutott. Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül a többi megyére az átlag körüli szóródás jellemző. A megyéket vizsgálva, más megoszlást kapunk, ha az értékelés alapja az egy főre vetített agrár, vagy a megyének jutó teljes összege. Az eltérés Budapest esetében a legszembetűnőbb, míg ui. abszolút értékben a Főváros részesült a legnagyobb mértékű ban, addig az egy főre jutó szempontjából a leghátrányosabb területek közé tartozik. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék abszolút támogatottsága szintén kedvezőbb a fajlagos támogatottságuknál. Fordított a helyzet Somogy, Tolna és Vas megye esetében, e megyék abszolút értékben kifejezett támogatottsága jóval alacsonyabb a fajlagos támogatottságuknál. 10

164 50 000,0 Az 1994 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megoszlása megyénként , , , , , , , , ,0 0,0 Budapest Hajdú-B. Bács-Kiskun Szabolcs-Sz.-B. Békés Pest Baranya Csongrád Somogy Győr-M.-S. Jász-N.-Sz. Borsod-A.-Z. Zala Tolna Komárom-E. Fejér Heves Veszprém Vas Nógrád 80,00 Az egy főre jutó ok megyénkénti értéke 1994 és 1998 között 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Békés Hajdú-B. Bács-K. Somogy Baranya Csongrád Tolna Szabolcs-Sz.-B. Zala Győr-M.-S. Komárom-E. J.-N.-Szolnok Heves Vas Fejér Veszprém Pest Budapest Nógrád Borsod-A.-Z. 11

165 Az összes agrár megoszlása megyénként között Jelmagyarázat Az egy főre jutó agrár megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

166 Az egyes agrári célokra megítélt ok terület szerinti megoszlása A megyék i struktúrája i célonként nagymértékben eltér. Az között megítélt termelési okból a legkisebb mértékben Nógrád (1,8%) és Zala (2,8 %), a legnagyobb mértékben pedig Hajdú-Bihar (9,2 %) és Békés (7,0%) megyék részesültek. A piaci ok az országos átlagot jóval meghaladó mértékben jelentkeztek Budapesten (82,4%), Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében. A fejlesztésre és beruházásra adott okból, Szabolcs-Sz-B (10,2%) részesült a legnagyobb mértékű ban, a legkisebb összeget Nógrád megyének (1,85%) és Budapestnek ítélték meg. Az egyéb célra megítélt okból a legtöbbet Hajdú-Bihar (8,4%) és Baranya (8,1%), a legkevesebbet Nógrád (1,3 %) és Vas (1,7%) megye kapta. 13

167 Termelési ok alakulása megyénként között Jelmagyarázat Piacra jutást elősegítő ok alakulása megyénként között Jelmagyarázat

168 Az agráron belül a beruházási, fejlesztési alakulása megyénként között Jelmagyarázat Az egyéb ok megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat

169 Termelési ok alakulása megyénként megye összesen Budapest 183,4 352, ,4 410, , ,7 Baranya 426,4 539,8 745,0 252,9 615, ,2 Bács-Kiskun 409,5 538, ,9 369,4 687, ,9 Békés 708,1 915,4 872,1 462,5 625, ,5 Borsod-A.-Z. 395,5 542,2 915,9 379,8 466, ,2 Csongrád 319,1 548,7 748,8 249,7 486, ,5 Fejér 442,5 621,7 624,1 227,0 582, ,9 Győr-M.-S. 276,4 377,2 603,5 251,0 519, ,4 Hajdú-B. 530,4 882, ,3 639, , ,6 Heves 256,9 254,8 415,4 187,2 362, ,7 Jász-N.-Sz. 756,5 793,0 940,1 378,1 644, ,1 Komárom-E. 213,1 449,6 695,9 133,7 410, ,7 Nógrád 118,0 335,2 242,9 48,6 197,8 942,5 Pest 372,8 459,4 707,6 342,9 591, ,7 Somogy 487,9 632,4 946,8 215,0 558, ,3 Szabolcs-Sz.-B. 255,3 266, ,9 297,0 469, ,5 Tolna 358,0 470,0 537,0 204,6 480, ,2 Vas 262,1 280,0 489,3 124,1 363, ,6 Veszprém 274,3 301,0 520,1 188,0 445, ,1 Zala 196,2 247,2 456,4 165,4 394, ,2 Megyére fel nem osztott 0,0 0, ,9 52,1 53, ,2 Összesen 7 242, , , , , ,7 16

170 Piacra jutást elősegítő ok alakulása megyénként megye összesen Budapest 8 185, , , , , ,6 Baranya 1 450, , , , , ,8 Bács-Kiskun 6 467, , , , , ,1 Békés 2 604, , , , , ,6 Borsod-A.-Z ,8 858,8 700,2 573,2 515, ,0 Csongrád 2 028, , , , , ,5 Fejér 1 015,9 881,0 609,6 486,5 749, ,8 Győr-M.-S , , , , , ,3 Hajdú-B , , , , , ,6 Heves 1 467,4 857,1 477,6 357,8 389, ,7 Jász-N.-Sz ,9 623,7 615,4 503,4 686, ,7 Komárom-E. 208,5 201,5 195,0 195,6 443, ,5 Nógrád 2 711, , , , , ,2 Pest 1 627, , , , , ,8 Somogy 3 206, , , , , ,6 Szabolcs-Sz.-B ,9 623,7 615,4 503,4 686, ,7 Tolna 1 124, ,2 576,6 579, , ,5 Vas 1 047, , ,4 995, , ,7 Veszprém 846,8 838,4 748,9 610,5 962, ,7 Zala 1 584, , , , , ,1 Megyére fel nem osztott 0,0 596,8 302, , , ,8 Összesen , , , , , ,3 17

171 Beruházási, fejlesztési ok alakulása megyénként megye összesen Budapest 0,5 37,5 149,5 273,3 865, ,8 Baranya 26,6 31,4 871, , , ,3 Bács-Kiskun 15,9 98, , , , ,8 Békés 30,0 194, , , , ,6 Borsod-A.-Z. 24,5 50, , , , ,8 Csongrád 23,4 197, , , , ,6 Fejér 26,4 36,2 906, , , ,8 Győr-M.-S. 24,3 49, ,7 869, , ,4 Hajdú-B. 71,1 258, , , , ,4 Heves 20,1 46,9 756, , , ,9 Jász-N.-Sz. 49,5 162,1 945, , , ,3 Komárom-E. 218,2 36,3 574,4 712, , ,7 Nógrád 6,0 42,0 163,0 386, , ,0 Pest 33,8 82, , , , ,2 Somogy 20,4 77,8 779, , , ,5 Szabolcs-Sz.-B. 12,2 200, , , , ,5 Tolna 7,7 57,2 991, , , ,5 Vas 17,2 15,8 471,7 676, , ,5 Veszprém 12,5 20,4 557,5 616, , ,0 Zala 2,9 80,1 898,4 872, , ,1 Megyére fel nem osztott 1 212,9 0,0 294,6 10, , ,9 Összesen 1 856, , , , , ,5 18

172 Egyéb ok alakulása megyénként megye összesen Budapest 251,9 322,4 516, , , ,9 Baranya 890,4 793,9 762, , , ,4 Bács-Kiskun 868,3 800, , , , ,7 Békés 1 561, , , , , ,3 Borsod-A.-Z. 542,1 450,0 610, , , ,5 Csongrád 1 094,1 827,5 781, , , ,3 Fejér 768,5 478,2 483,0 831, , ,4 Győr-M.-S. 623,2 387,6 350,4 907,5 936, ,2 Hajdú-B , , , , , ,0 Heves 462,2 549,0 471,0 595, , ,3 Jász-N.-Sz. 987,5 654,9 869, , , ,7 Komárom-E. 310,1 365,3 335, , , ,0 Nógrád 283,9 151,1 262,5 311,7 302, ,8 Pest 887,4 878, , , , ,6 Somogy 604,1 398,3 369, , , ,4 Szabolcs-Sz.-B ,1 712,6 855, ,2 948, ,3 Tolna 711,6 614,6 588,1 931, , ,2 Vas 253,3 218,4 171,8 511,1 525, ,4 Veszprém 826,3 536,1 474,5 725,8 739, ,6 Zala 716,6 583,8 512,8 735,5 767, ,2 Megyére fel nem osztott 3,1 0, , , , ,4 Összesen , , , , , ,6 19

173 8. KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP CÉLFELADATOK (KAC)

174 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP CÉLFELADATOK (KAC) A KAC (valamint jogelődje a Központi Környezetvédelmi Alap, KKA) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a természeti, illetve a védett természeti értékek, területek és az épített környezet értékeinek megőrzését, fenntartását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének fejlődését szolgáló állami. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. törvény létrehozta a Központi Környezetvédelmi Alapot, mely a 2/1999. (II.26.) KöM rendelet értelmében 1999-től Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) fejezeti kezelésű célelőirányzatként működik tovább. A KAC-ból támogatott célok 1993 és 1999 között a következőképpen alakultak: Támogatási célok Levegőtisztaság védelme x x x x x x x A hulladékok káros hatásainak csökkentése, hasznosítása, ártalmatlanítása, környezetkímélő, hulladékszegény x x x x x x x technológiák és termékek bevezetése Zaj- és rezgésvédelem x x x x x x A talaj szennyezésekkel szembeni védelme x Védett természeti értékek megőrzése, a védett természeti területek természetvédelmi x x x x x x x hasznosítása A vizek mennyiségi és minőségi védelme (ennek min. 20 %-a a Balatonra fordítandó) x x x x x x x A környezetvédelmi ipar hátterének kialakítása és fejlesztése x x x A környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-, együttműködési és hitelprogramok x x x megvalósulása Az épített környezet - ideértve a műemlékeket is- értékeinek védelme x x Környezetbarát fogyasztói szokások elősegítése, környezetbarát termékek x x x alkalmazása Környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók x x x Bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés x x x x x x x 1

175 A Környezetvédelmi Alap Célfeladatokkal kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma évi LXXXIII. Egyes elkülönített állami pénzalapokról törvény 16/1992. (III. 3.) KTM rendelet A KKA képzéséről és felhasználásáról szóló 10/1986. (IX. 24.) OKTH rendelkezés módosításáról /1993. (IV. 23.) KTM A KKA felhasználásának és kezelésének szabályairól rendelet KTM közlemény Az Évi i irányelvek a KKA a környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztés ához 1994 KTM közlemény A KKA pályázatokról hozott döntések listája KTM közlemény A KKA novemberétől márciusáig hozott döntéseiről 1995 KTM közlemény Támogatási irányelvek a Balaton ökológiai védelmét és a vízminőség javítását szolgáló fejlesztésekre az évekre KTM tájékoztató Az harmadik negyedévében elbírált KKA ok listájáról 1996 KTM tájékoztató A KKA évi i irányelvei Általános és PHARE forrásra KTM tájékoztató A Tárcaközi Bizottság által elbírált KKA ok listájáról KTM tájékoztató A KKA évi i irányelvei a befizetett termékdíjakból származó bevételek terhére lenyerhető okra /1997. (VI. 5.) KTM A KKA felhasználásának és kezelésének szabályairól rendelet 8/1997. (K.É.Ért.8.) KTM A KKA kezelésének és működtetésének szabályairól utasítás 6/1997. (I. 31.) KTM rendelet A közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásának részletes szabályairól KTM közlemény A KKA évi pályázati felhívása környezetvédelmi célú fejlesztésekre 1998 Pályázati felhívás A KKA évi környezetvédelmi célú fejlesztésekre KTM tájékoztató A KKA közcélú feladatok finanszírozására szolgáló kiadási /1999. (III. 26.) KöM rendelet KTM pályázati felhívás 4/1999. (K. Ért. 4. ) KöM utasítás előirányzata terhére 1997-ben megítélt ok listájáról A Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű célelőirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Környezetvédelmi Alap Célfeladatok környezetvédelmi és tájrendezési célú fejlesztésekről Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű célelőirányzat kezelésének és működtetésének szabályairól 2

176 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt összes célok szerinti alakulása A Környezetvédelmi Alapból fejlesztési, kármentesítési, közcélú, és tájrendezési programok megvalósítását támogatták. Területfejlesztési szempontból a legnagyobb jelentőséggel a fejlesztési célcsoportra megítélt ok bírnak, melyek közül a megítélt összegét tekintve kiemelkednek az Általános Kereten belül meghatározott célokra nyújtott ok. A KAC, illetve a KKA mértékéről területre bontható adatok csak az évtől állnak rendelkezésre, így a területi értékelése az közötti időszakra és a megítélt összegre vonatkozik. Az összes megítélt 1996-tól 1998-ig folyamatos növekedett. Az évi 4,8 milliárd Ft összeg 1998-ra több mint a négyszeresére emelkedett. Az 1996 és 1998 között megítélt ok célok szerinti alakulását a következő táblázat szemlélteti: Támogatási cél összesen % Fejlesztés 4773, , , ,8 77,2 Általános keret 2657,2 5820, , ,5 Levegőtisztaság- 498,6 1332,0 1888,7 3719,3 védelem Zaj-, és rezgésterhelés 0,0 284,3 78,3 362,6 elleni védelem Felszíni és felszín 1174,0 2017,3 4992,0 8183,3 alatti víz Hulladékok káros 244,7 757,5 1187,0 2189,2 hatásainak csökkentése Környezetvédelmi ipar 0,0 39,6 0,0 39,6 Természetvédelem 271,9 480,1 400,9 1152,9 Balaton vízvédelme 151,3 417,2 451,1 1019,6 Műemléki értékek 0,0 103,1 432,8 535,9 védelme Szemléletformálás 316,7 88,8 26,1 431,6 Kormányhatározat 0,0 301,0 1666,4 1967,4 Termékdíjak fejlesztési 1388,6 2818,2 1552,8 5759,6 a Termékdíjak rendszeres 291,9 708,4 2169,3 3169,6 a PHARE program 435,8 686,1 882,2 2004,1 Kármentesítés 0,0 790,2 563,8 1354,0 3,4 Közcélú feladatok 0,0 3428,8 3855,5 7284,3 18,4 Tájrendezés 0,0 0,0 383,3 383,3 1,0 Összesen 4773, , , ,

177 A i célcsoportok közül az alapvető célra: a fejlesztési és fejlesztésekkel összefüggő beruházások, illetve fejlesztéseket elősegítő tevékenységek ára fordítódott az összes 77%-a. A fejlesztési célcsoporton belül az általános keretre megítélt alkotja a nagyobb hányadot, a folyamatos növekedést mutat ban a célcsoporton belül 55%-ot tett ki, 1997-ben 58, 1998-ban már 70 %-ot. Az általános keretre megítélt nagyobb részét a felszíni és felszín alatti vizek védelmére szánt alkotja. A többi összeg a maradék 9 kategória között oszlott meg. Legkevesebb t azt is csak egy évben a környezetvédelmi ipar kapta. A termékdíjak fejlesztési a nem mutat folyamatos növekedést. Az évi 1,4 milliárdról 1997-re 2,8 milliárd Ft-ra emelkedett, 1998-ban azonban visszaesett majdnem a felére, ugyanakkor ebben az évben a teljes fejlesztési 10 %-át tette ki, szemben a 96-os 30 %-kal. A termékdíjak rendszeres a folyamatos növekedést mutat ról 1997-re, egy éven belül, a több, mint kétszeresére emelkedett, majd 1998-ra az os összeg több, mint hétszeresét érte el. Így az első évben az összes KAC 6, a következő évben a 7, 1998-ban 13 %-át tette ki. A PHARE program a gyakorlatilag egyenletesen növekedett, a célcsoporton belüli részaránya azonban csökkent. Kármentesítésre 1997-ben adtak először t. Ebben az évben ez a cél az összes 5,5%-át tette ki, 1998-ban viszont még az 1%-ot sem érte el. A közcélú feladatok címén először 1997-ben ítéltek meg t az éves összes egynegyedét, 1998-ban az egyötödét. Tájrendezésre (bányajáradékra) t először 1998-ban ítéltek oda, az összes 2%-át. Az 1996 és 1998 között megítélt összes alakulása célok szerint Tájrendezés 1% Fejlesztés 77% Általános 50% Közcélú feladatok 18% Kármentesítés 3% PHARE program 5% Termékdíjak rendszeres a 8% Termékdíjak fejlesztési a 15% 4

178 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt összes területi alakulása megyénként A megítélt összes területi megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Megye összesen Budapest 2165,0 5651,9 6823, ,6 Baranya 117,6 994,4 1920,7 3032,7 Bács-Kiskun 63,6 217,6 333,3 614,5 Békés 112,8 228,1 377,6 718,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 312,7 714,2 1133,2 2160,1 Csongrád 102,4 507,1 828,4 1437,8 Fejér 36,5 521,0 794,5 1351,9 Győr-Moson-Sopron 86,9 253,0 388,1 728,0 Hajdú-Bihar 208,7 604,8 344,7 1158,2 Heves 60,6 186,4 522,2 769,2 Jász - Nagykun Szolnok 104,0 273,3 721,0 1098,3 Komárom-Esztergom 330,4 987,0 996,0 2313,4 Nógrád 95,4 108,9 362,1 566,4 Pest 459,6 1015,2 1596,0 3070,8 Somogy 165,4 240,2 346,9 752,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 22,6 641,3 1533,4 2197,3 Tolna 18,3 49,1 59,1 126,5 Vas 38,6 43,4 89,8 171,8 Veszprém 245,2 871,1 1066,0 2182,3 Zala 27,2 135,8 289,5 452,5 Megyére fel nem osztható 0,0 8,9 4,1 13,9 Összesen 4773, , , ,3 A megítélt KAC ok területi megoszlására rendkívül erős koncentráltság jellemző. Az években szétosztott 37 %-át Budapest kapta, a második legnagyobb összeget elnyerő Pest megye az összes ból mindössze 7,8 %-kal részesült. 13 megye a kevesebb, mint 5 %-át kapta meg, a legkisebb összeget Tolna megye nyerte el az összes 0,3 %-át. A fővároson kívül Pest, Baranya, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék részesültek a legnagyobb mértékű KAC ban, az általuk elnyert ok összege megegyezik a Budapestnek megítélt pénzösszeggel. 5

179 Az 1996 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megyénkénti megoszlása 16000, , , ,0 8000,0 6000,0 4000,0 2000,0 0,0 Budapest Pest Baranya Komárom Szabolcs-Sz.-B. Veszprém Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Hajdú-B. J.-N.-Szolnok Heves Somogy Győr-M.-S. Békés Bács-K. Nógrád Zala Vas Tolna ezer Ft 9,0 Az egy főre jutó ok megyénkénti alakulása 1996 és 1998 között 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Budapest Baranya Komárom-E. Veszprém Szabolcs-Sz.-B. Csongrád Fejér Pest Borsod-A.-Z. J.-N.-Szolnok Nógrád Heves Somogy Hajdú-B. Békés Győr-M.-S. Zala Bács-K. Vas Tolna 6

180 Az összes KAC megyénkénti eloszlása között Jelmagyarázat Az egy főre jutó KAC megyénként között Jelmagyarázat ezer Ft / fő

181 Az egy főre jutó, ill. az összes megyénkénti alakulását vizsgálva, legszembetűnőbb a főváros kiugróan magas össztámogatottsága a megyékhez képest, míg fajlagosan ez a különbség közel sem ilyen nagy mértékű, bár Budapest a fajlagos ok szempontjából is az első helyen áll. A megyék közül három (Veszprém, Nógrád, Csongrád) a fajlagos mutató szempontjából jóval előkelőbb helyet foglal el a megyék rangsorában, mint az abszolút értékben kifejezett ok esetében. Ugyanakkor három megye (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest) a fajlagos t vizsgálva hátrább helyezkedik el a sorendben, mint az abszolút értékben kifejezett okat tekintve. Az egyes célokra megítélt ok terület szerinti megoszlása megyénként A fejlesztési célra megítélt összes ból a legnagyobb arányban, 22 %-kal Budapest részesedett. A megyék közül Baranya, Pest és Komárom-Esztergom megyék nyerték el az összes fejlesztési célú legalább 5 %-át. A többi megyébe jutott összege elenyésző. A fejlesztési célcsoporton belül az általános keretre megítélt alkotja a legnagyobb hányadot. Ebből Budapest 20%-ban, Szabolcs-Sz-B., Veszprém, Pest, Komárom-E., Borsod-A-Z. megyék 8-9 %-kal részesedtek, 0,5% jutott Tolna és Vas megyére, a többi megye részesedése 1,5-6 % közé esik. Levegőtisztaság-védelemre megítélt összesen a három év alatt 3,7 milliárd Ft volt. A teljes összeg fokozatosan növekedve oszlott meg a megyék között. A legnagyobb mértékben Budapest (15%), Veszprém (14%), Baranya (14%) és Komárom Esztergom (10%) megye részesedett. A többi megye részesedése 10 % alatt maradt, az 1 %-ot sem érte el Jász Nagykun Szolnok, Tolna és Zala megye. A zaj-, és rezgésterhelés elleni védelemre megítélt összességében csak 362,6 volt ben csak Budapest és Csongrád megye kapott t, 1998-ban azonban már több megye is. Kimagaslóan nagy ban részesült Budapest (81 %) és Heves megye (8%). A felszíni és felszín alatti vizek védelmére megítélt folyamatosan nőtt, a három év alatt összesen 8,2 milliárd Ft t ítéltek meg erre a célra. A legnagyobb mértékben Pest (16%), Komárom E. (13%), Szabolcs Sz B. (11%) részesedtek. Fejér, Jász-N Sz., Veszprém, Borsod A Z., Baranya megyék és Budapest 6-9% között részesedtek, Vas, Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy és Zala megyék részesedése az 1%-ot sem értek el, a többi megye 1-3% közötti t kapott. A hulladékok káros hatásainak csökkentésére megítélt a három év alatt összesen közel 2,2 milliárd Ft volt. Budapest kapta az összes 27%-át. Csongrád, Szabolcs Sz B, Békés, Baranya, Győr M S, Zala és Pest megye 1% alatt részesedett, a többi megye pedig 1-5% között. 8

182 A természetvédelmi célra megítélt nagyságrendje a három év alatt gyakorlatilag alig változott, összesen 1,15 milliárd Ft-ot ítéltek oda. Ebből Budapest 34%-ban részesedett, gyakorlatilag a természetvédelem központi, területre nem bontható feladatira kapott t. Hajdú B, Borsod A Z, Bács Kiskun, Veszprém, Győr-M-S, Baranya 5-13% között, Nógrád, Vas, Szabolcs-Sz-B., Zala, Jász-N-Sz. megyék 1% alatt részesedtek, a többi megye pedig 1,5-2% között. A műemléki értékek védelmére megítélt a két évben összesen 536 volt ben csak Pest megye kapott 103,1 -ot ban Pest megye 197 (45%) ban részesült. A Budapestnél regisztrált 80 (18%), a műemlékvédelem központi céljait szolgálta. Békés, Fejér, Heves, Jász-Nagykun- Szolnok és Zala megye nem részesült ban. A kormányhatározatra megítélt a KAC részvételét jelentette a három leghátrányosabb helyzetű megye Szabolcs-Szatmár-Bereg., Borsod-Abaúj-Zemplén. és Nógrád megyék fejlesztési programjának finanszírozásában. A szemléletformálásra adott központi odaítélésű, területre nem bontható. A termékdíjak fejlesztési ára fordított összes majdnem felét (43%) Budapest kapta, jelentős arányban részesedett Baranya (20%) és Csongrád megye (13%). A termékdíjak rendszeres ára megítélt 77%-a Budapestre, 18%-a Baranya megyébe, a többi Pest, Csongrád és Jász-N-Sz megyébe jutott. A PHARE program ából a legnagyobb részt Komárom-E. (29%) és Pest megye (26%) kapta, a legkisebbet (1% alatt) Vas és Borsod-A-Z megye, a többi megye 2-10% között részesedett e ból. Kármentesítés 1997-ben adtak először t, ebben az évben 9 megye részesült ban, 1998-ban már 14. Mindegyik évben Budapest kapta a legtöbb t, a teljes összeg közel 3 / 4 ét. Közcélú feladatok címen csak 1997-ben és 1998-ban ítéltek meg t, mindkét évben kimagaslóan nagy arányú (67%) ban részesült Budapest. Tájrendezésre (bányajáradékra) először 1998-ban ítéltek meg t, 14 megye részesült ebből a ból, ezek közül a legnagyobb arányban Pest (34%) és Heves megye (14%). A három év alatt odaítélt összesen 39,6 milliárd Ft tájrendezési célú több mint egyharmadát Budapest kapta, részben központi célokra. A többi megye 8 % alatt részesedett. Vas és Tolna megye részesedése még az 1%-ot sem érte el. 9

183 Fejlesztési célra megítélt megyénként között Jelmagyarázat Kármentesítésre megítélt megyénként között Jelmagyarázat Megye2.shp

184 A közcélú feladatokra megítélt megyénként között Jelmagyarázat Tájrendezésre megítélt megyénként között Jelmagyarázat

185 Az általános keret célra megítélt megyénként között Jelmagyarázat A termékdíj fejlesztésre megítélt megyénként között Jelmagyarázat

186 A termékdíjak ára megítélt összeg megyénként között Jelmagyarázat Phare programokra megítélt megyénként között Jelmagyarázat

187 A levegőtisztaság védelmére megítélt megyénként között Jelmagyarázat Zaj-, és rezgésvédelemre megítélt megyénként között Jelmagyarázat

188 A vizek védelmére megítélt megyénként között Jelmagyarázat Hulladékkezelési célra megítélt megyénként között Jelmagyarázat

189 Természetvédelemre megítélt megyénként között Jelmagyarázat Műemlékvédelemre megítélt megyénként között Jelmagyarázat

190 Kormányhatározatra megítélt megyénként között Jelmagyarázat

191 Az 1996 és 1998 között megítélt összes megoszlása célonként és megyénként Megye Fejlesztés Általános keret Vizek védelme Közcélú feladatok Termék díjak fejlesztése Levegőtisztaság védelem Termékdíjak a Célok Hulladék -kezelés PHARE programok Kormány határozatra megítélt Kármen -tesítés Műemlék -védelem Természetvédelem Tájrendezés Zaj- és rezgésvé delem Összesen Budapest 8789,5 3865,8 483,2 4851,7 2455,5 547,8 2426,2 592,4 42,0 1090,6 515,5 957,5 79,7 42,0 294, ,7 Baranya 2798,3 1111,6 533,0 236,4 1121,2 505,5 565,5 10,0 0,0 0,0 58,5 1,7 2,0 9,3 0,0 3045,7 Bács - Kiskun 453,0 346,2 119,8 159,9 106,8 64,3 0,0 45,5 0,0 0,0 134,8 1,6 1,7 0,0 0,6 614,5 Békés 606,6 485,5 239,3 103,5 37,4 52,9 0,0 167,8 83,6 0,0 29,3 2,1 0,0 6,3 0,0 718,5 Borsod-A.-Z. 1861,0 1545,5 623,1 264,4 297,6 334,9 0,0 149,7 18,0 240,0 159,5 9,4 8,0 25,3 5,3 2160,1 Csongrád 1331,4 520,0 57,0 73,6 725,3 99,0 9,6 283,8 76,4 0,0 4,8 24,7 46,2 8,1 12,3 1437,8 Fejér 1295,0 1127,8 729,7 48,0 23,2 236,6 0,0 105,0 144,1 0,0 19,4 8,9 0,0 0,0 2,0 1351,9 Győr-M.-S. 376,0 348,0 180,0 335,6 28,0 50,5 0,0 16,0 0,0 0,0 80,9 3,5 32,0 12,9 0,0 727,7 Hajdú - Bihar 902,2 457,0 51,9 232,2 445,2 210,1 0,0 37,5 0,0 0,0 159,7 1,8 3,7 22,0 0,0 1158,2 Heves 538,5 305,9 192,7 168,2 37,9 40,1 0,0 24,0 194,6 0,0 24,0 9,9 0,0 52,6 29,5 769,2 Jász-N.-Sz. 1012,9 791,6 658,0 56,3 56,3 33,1 165,0 91,3 0,0 0,0 17,8 8,0 0,0 21,1 0,0 1098,3 Komárom-E. 2253,7 1641,3 1036,9 28,8 31,3 385,0 0,0 164,3 581,1 0,0 26,4 30,9 22,3 0,0 8,6 2313,4 Nógrád 514,1 429,5 182,3 31,4 21,6 45,2 0,0 32,7 63,0 167,0 1,1 0,0 1,3 20,9 0,0 566,4 Pest 2377,9 1747,8 1288,3 282,7 108,9 70,7 3,2 19,2 518,0 0,0 68,0 279,9 300,0 130,3 7,9 3070,8 Somogy 670,9 598,0 62,7 61,1 35,9 77,3 0,0 115,0 37,0 0,0 0,0 0,0 5,7 20,5 0,0 752,5 Szabolcs-Sz.-B. 2076,9 1949,3 889,5 114,4 72,4 356,6 0,0 207,5 55,2 469,8 7,2 1,4 9,7 4,7 0,0 2197,4 Tolna 98,7 94,9 82,0 8,5 3,8 10,7 0,0 1,1 0,0 0,0 0,6 11,9 1,0 7,4 0,0 126,5 Vas 125,9 106,8 51,1 44,9 0,8 53,0 0,0 0,0 18,4 0,0 1,6 0,9 0,7 0,0 1,0 171,7 Veszprém 2024,2 1855,0 646,1 158,1 86,3 539,9 0,0 107,3 82,8 0,0 105,1 0,0 22,0 0,0 0,0 2182,3 Zala 428,0 273,9 76,7 24,5 64,0 6,0 0,0 19,1 90,1 0,0 12,1 0,0 0,0 0,0 1,4 452,5 Összesen: 30534, ,5 8183,3 7284,3 5759,5 3719,3 3169,5 2189,2 2004,2 1967,4 1426,3 1354,0 535,9 383,3 362, ,1

192 9. ÚTFENNTARTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (ÚTC)

193 ÚTFENNTARTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (ÚTC) A célelőirányzat jogelődjének tekintető Útalap működését az évi XXX. törvény, az ehhez kapcsolódó kormányhatározatok és KHVM-rendeletek szabályozzák. Ennek az elkülönített állami pénzalapnak (1999-től Célelőirányzatnak) a célja az állami tulajdonban lévő országos közúthálózat fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése. Emellett törvényben meghatározott pályázati feltételekkel az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közút-, kerékpárút- és járdahálózat fejlesztésének Útalapból történő ára is nyílik lehetőség. Az Útalap felhasználásáról a szakminiszter rendelkezik. A keret mindössze 2-3 %-át ítélik oda pályázati úton önkormányzatoknak. Az Útalapból támogatott célok 1993 és 1999 között a következőképpen alakultak: Támogatási célok Állami tulajdonban lévő utak esetében: Közutak fejlesztése x x x x x x x Országos közutak fenntartása x x x x x x x Országos közutak üzemeltetése x x x x x x x Közútkezelők működési feltételeinek biztosítása x x x x x x x Célelőirányzat működtetésével kapcsolatos költségek fedezése x x x x x x x Útügyi állami feladatok ellátására (fejlesztés, kutatás, gazdasági szolgáltatás) x x x x x x x Állami közútkezelő KHT-k kezelésében lévő kincstári vagyont képző értékek: x x x x x x x - jellemzőinek és értékének folyamatos nyilvántartása - nem közúti földterületek hasznosításával és értékesítésével kapcsolatos kiadások Önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó utak esetében: A országos közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítő helyi utak és azok hídjainak x x x x x x x építése A települések főúthálózatába tartozó, vagy a településeket összekötő helyi utak és azok x x x x x x x hídjainak építése Az országos és helyi utak által alkotott csomópontok építése x x x x x x x Mezőgazdasági bekötőutak építése x A területfejlesztés kedvezményezett területein összekötő, vagy bekötőutak kiépítése, térségeket feltáró, településeket összekötő, vagy bekötőutak építése x x x 1

194 Az Útfenntartási és -fejlesztési Célelőirányzattal (Útalappal) kapcsolatos legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma évi XXX. törvény Az Útalapról évi LXXXVI: Az Útalapról szóló évi XXX. Törvény módosításáról törvény KHVM pályázati felhívás Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat és kerékpárutak fejlesztésének I. félévben elnyerhető ára /1993. Az Útalap évi forrásairól Kormányhatározat 3328/1993. Az Útalap évi forrásait kiegészítő kölcsön felvételéről Kormányhatározat 3177/1993. Kormányhatározat Az Útalap évi forrásait kiegészítő kölcsön felvételéről FM pályázati felhívás A mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő vagy bekötőút építésére évi XXX. törvény Az Útalapról szóló évi XXX. törvény módosításáról 1/1994. (KHV Ért. 9.) KHVM utasítás KHVM tájékoztatók 1995 KHVM pályázati felhívás, KHVM tájékoztatók KHVM-FM-KTM pályázati felívás 1996 KHVM pályázati felhívás, KHVM tájékoztatók 1997 KHVM pályázati felhívás, KHVM tájékoztatók A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezelésében lévő egyes elkülönített állami pénzalapok egymásnak nyújtható kölcsöneiről Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közutak, járdák, kerékpárutak évi I. és I. félévre kiírt pályázatokról és azok elnyeréséről Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közutak, járdák, kerékpárutak évi I. és I. félévre kiírt pályázatokról és azok elnyeréséről Térségeket feltáró, településeket összekötő, vagy bekötő utak építésére Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közutak, járdák, kerékpárutak évi I. és I. félévre kiírt pályázatokról és azok elnyeréséről Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közutak, járdák, kerékpárutak évi I. és I. félévre kiírt pályázatokról és azok elnyeréséről 1998 KHVM pályázati felhívás Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó, térségeke feltáró, településeket összekötő, vagy bekötő utak építésére (1998. II. ütem) KHVM pályázati felhívás, KHVM tájékoztatók 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet /1999. (III. 11.) KHVM rendelet Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közutak, járdák, kerékpárutak évi I. és I. félévre kiírt pályázatokról és azok elnyeréséről Az országos közutak kezelésének szabályozásáról Az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról 2

195 Az 1993 és 1998 közötti időszakban megítélt összes célok szerinti megoszlása Az Útalap kiadásai közül a legnagyobb területfejlesztő hatással bíró útálózat-fejlesztési ok kerülnek részletes bemutatásra. Ezek aránya az összes kiadáson belül évente változott ban még 54% jutott fejlesztésekre, ez az érték azonban a következő években 15% alá csökkent, de az 1996-os mélypont után 1998-ban már újra elérte a 75 %-ot. A kiadások fennmaradó része úthálózat-fenntartásra igényelhető okból, adósságszolgálati terhekből és üzemeltetési költségekből tevődik össze. Az Útalap airól 1993 óta állnak rendelkezésre megyei szintű adatok, így az elemzés erre az időszakra korlátozódik. Az 1993 és 1998 közötti időszakban fejlesztésre megítélt célonkénti megoszlását a következő táblázat szemlélteti: Támogatási cél összesen % autópályák, 8584, ,5 1767,6 685,5 6044,1 7692, ,7 46,6 autóutak tehermentesítő 1952,7 4659,4 2844,8 4922,5 8129,9 4112, ,3 29,0 utak új bekötő utak 60,8 172,3 384,5 198,2 469,2 545,5 1830,5 2,0 járdák 0,0 84,5 125,7 152,7 224,8 221,0 808,7 0,9 hidak 1271,1 1508,6 131,3 431,8 1479,6 1549,7 6372,1 6,9 csomópontok 225,4 453,3 193,0 61,3 38,0 59,0 1030,0 1,1 kerékpárutak 98,3 226,9 379,2 374,1 426,2 438,7 1943,4 2,1 egyéb 578,7 1972,5 197,9 568,9 1707,2 5371, ,3 11,3 összesen 12771, ,0 6024,0 7395, , , ,0 100,0 A megítélt viszonylag koncentráltan lett felhasználva célok szerint, mivel közel 50 %-a fedezte az autópályák, autóutak építését, közel egyharmada pedig a városok körüli elkerülő utak építését. Ez jól tükrözi a rendszerváltással megnőtt gazdasági aktivitásra, a tranzitforgalom által okozott kapacitáshiányra, valamint a környezeti konfliktusokra adott válaszokat. Az autópálya-építés (M1) idején ( ) ez jelentette az Útalap fejlesztési kiadásainak kétharmadát(!). Ez a cél esett ugyanakkor leghamarabb áldozatul a gazdasági megszorító intézkedéseknek, ezek elmúltával viszont aránya 1998-ra ismét elérte az 50%-ot. Ezzel ellentétben a városok körüli tehermentesítő, elkerülő utak építése között viszonylag magas (45-65%-os) szinten mozgott és a hídépítés is jelentős (5-10%) volt. 3

196 Az 1993 és 1998 közötti időszakban megítélt összes célonkénti megoszlása csomópontok 1,1 % kerékpárutak 2,1 % egyéb 10,3 % járdák 0,9 % új bekötő utak 2% hidak 7% autópályák, autóutak 47,1 % tehermentesítő 29,3 % 4

197 Az 1993 és 1998 közötti időszakban megítélt fejlesztési ok területi megoszlása megyénként Az 1993 és 1998 közötti időszakban megítélt fejlesztési célú ok megyék közti megoszlását a következő táblázat mutatja: Megye összesen Budapest Baranya Bács-K Békés Borsod-A.-Z Csongrád Fejér Győr-M.-S Hajdú-B Heves Jász-N Szolnok Komárom-E Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Az Útalapból való részesedést tekintve nagy különbségek vannak az autópályák által érintett megyék és az ország többi része között, mivel az Útalap ainak közel 2/3-a az Észak-Dunántúlra jutott. Ennek oka, hogy az autópályák, gyorsforgalmi utak építésének költségei nagyságrendekkel nagyobbak, mint a közutak, hidak építéséé. Viszont az autópályák térségfejlesztő hatása főleg regionális és országos szinten értékelhető, így az itt felhasznált hatásai az egész országra kiterjednek A fentieknek megfelelően az összes kétharmada jutott Pest (42%) és Győr- Moson-Sopron (23%) megyékbe. A megyék többsége 1-5 és 3% között (Budapest 5,3%) részesült az Útalap fejlesztési célú forrásaiból, de Nógrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna és Veszprém megyék 1% vagy annál kevesebb hoz jutottak. 5

198 40000 Az 1993 és 1998 között megítélt fejlesztési célú ok megyénkénti megoszlása Pest Győr-M.-S. Budapest Heves Békés J.-N.-Szolnok Szabolcs-Sz.-B. Somogy Bács-K. Baranya Borsod-A.-Z. Csongrád Komárom-E. Vas Zala Veszprém Tolna Hajdú-B. Fejér Nógrád Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1993 és 1998 között ezer Ft 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Győr-M.-S. Pest Heves Békés Somogy J-N-Szolnok Szabolcs-Sz.-B. Bács-K. Vas Baranya Komárom-E. Csongrád Zala Tolna Budapest Borsod-A.-Z. Veszprém Nógrád Fejér Hajdú-B. 6

199 Útalap összes Jelmagyarázat Az Útalap egy főre jutó összes ának megyénkénti megoszlása között Jelmagyarázat Ft / fő

200 A megyéket vizsgálva, hasonló megoszlást kapunk, ha az értékelés alapja az egy főre vetített, vagy a megyének jutó teljes összege. A fajlagos ok vizsgálata is azt mutatja, hogy az autópályával rendelkező megyék nyerték el az Útalapból a legnagyobb pénzösszeget. A fajlagos támogatottságot az abszolút értékben kifejezettel összevetve öt megye esetében áll fenn kisebb eltérés. Ezek közül három Somogy, Vas, Tolna az egy főre jutó alapján a megyék sorrendjében előbb áll, mint az összes t vizsgálva. Ugyanakkor két megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém a fajlagos t tekintve hátrább helyezkedik el a rangsorban, mint az abszolút értékben kifejezett ok esetében. Az egyes célokra megítélt ok területi alakulása megyénként Az autópályák és autóutak építését tekintve a főváros (9%) Pest (48%), és Győr - Moson-Sopron megye (41%) területére jutott öt év alatt az Útalap fejlesztési forrásainak fele. Ez mindössze két beruházást jelentett (M1 és M0 autópályák, ill. autóutak). A tehermentesítő szakaszok építése során az erre fordított közel 27 Mrd Ft felét Pest megyében használták fel a Főváros tehermentesítésére. Ezen kívül Somogy (Siófok), Békés (Szentes, Orosháza, Gyula) és Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok) megyék kaptak jelentősebb összeget. Új bekötő és összekötő utak építésével javították Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (15 és 18%) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeinek közlekedését. Viszonylag jelentős t kapott még Hajdú-Bihar és az aprófalvas zsáktelepülésekkel jellemezhető Zala megye (8,6 és 5,6 %). A járdák építésére megítélt összeg nagyságánál fontos volt a sajátrész megléte is, ami a jobb helyzetben lévő falvak számára jelentett előnyt. A ok kétharmadát öt megye kapta (Borsod-Abaúj-Zemplén - 13,8%, Szabolcs-Szatmár-Bereg 16%, Somogy 10,4%, Zala 17% és Pest 8% megyék). A hidak építésére és korszerűsítésére fordított források közel háromnegyede négy megyében koncentrálódott (Sz-Sz-B. 31%, J-N-Sz. 20%, Bács-Kiskun 15% és BAZ 12%). Ennek keretében épült meg a záhonyi, valamint a Cigánd-Dombrád közötti Tisza-híd. A csomópontok korszerűsítése mivel a városokhoz kötődött sokkal egyenletesebben oszlott meg a megyéket tekintve. A két végletet Veszprém és Baranya (2,5 és 2,8 %) illetve Győr-Moson-Sopron megyék (10%) képviselték. A kerékpárutak építése során a pályázati rendszer miatt elsősorban a jobb helyzetű megyék települései szerepeltek sikeresebben. A közel fele négy megyében összpontosult (Zala 12%, Pest 11%, Sz-Sz-B. 10,5% és Békés 9,3%). Az egyéb célú t tekintve is koncentrált a felhasználás. A iyen célra felhasználható összeg fele három (Pest 23%, Békés 15% és Vas 13%) megyének jutott. Ebbe a kategória gyalogoshidak, támfalak, alul- és felüljárók építése, valamint útkorszerűsítések (pl. szélesítés) tartoznak. 8

201 Autópályák, autóutak építésére megítélt megyénként között Jelmagyarázat Tehermentesítő szakaszok építésére megítélt alakulása megyénként között Jelmagyarázat

202 Új bekötő és összekötő utak építésére megítélt között Jelmagyarázat Kerékpárutak építésére megítélt alakulása megyénként között Jelmagyarázat

203 Hidak építésére megítélt alakulása megyénként között Jelmagyarázat Csomóponti létesítmények korszerűsítésére megítélt megyénként között Jelmagyarázat

204 Járdaépítésre megítélt alakulása megyénként között Jelmagyarázat Autópályák, autóutak építésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye összesen Budapest 0,0 82,8 104,5 123,8 1324,0 2607,0 4242,1 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Borsod-A.-Z. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Győr-M.-S. 4839, ,5 674,4 86,0 121,7 73, ,2 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Jász-N.-Szolnok 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Komárom-E. 29,0 82,8 79,5 0,0 0,0 0,0 191,3 Nógrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Pest 3715,4 5906,4 909,2 475,8 4598,4 5012, ,2 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Szabolcs-Sz.-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Zala 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 8584, ,5 1767,6 685,5 6044,1 7692, ,7 12

205 Tehermentesítő szakaszok építésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Baranya 50,0 447,6 5,7 53,2 227,3 100,0 883,8 Bács-K. 93,0 0,7 11,9 320,1 356,0 377,0 1158,7 Békés 0,0 0,0 25,8 485,5 900,3 138,0 1549,6 Borsod-A.-Z. 3,0 101,0 0,0 0,0 0,0 6,0 110,0 Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 332,0 874,0 1206,0 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 40,0 261,0 301,0 Győr-M.-S. 313,2 1268,2 280,1 0,2 4,0 0,0 1865,7 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 89,0 89,0 Heves 0,0 0,0 0,0 0,0 227,8 78,0 305,8 Jász-N.-Szolnok 353,4 712,8 274,1 10,0 0,0 0,0 1350,3 Komárom-E. 0,0 315,0 42,0 44,6 46,2 394,0 841,8 Nógrád 0,0 9,4 0,1 0,0 0,0 16,0 25,5 Pest 862,6 1301,9 1934,8 3664,4 5031,4 567, ,1 Somogy 138,1 135,6 11,0 247,1 743,4 775,0 2050,2 Szabolcs-Sz. 0,0 0,0 0,0 0,0 82,9 16,0 98,9 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 127,0 357,0 484,0 Vas 139,4 205,0 251,3 5,4 10,5 44,0 655,6 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Zala 0,0 162,2 8,0 92,0 1,1 20,0 283,3 Összesen 1952,7 4659,4 2844,8 4922,5 8129,9 4112, ,3 Új bekötő és összekötő utak építésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Baranya 7,6 19,0 20,2 0,0 35,0 7,5 89,3 Bács-K. 0,0 3,4 12,7 1,5 6,9 19,2 43,7 Békés 0,0 8,5 14,8 3,9 34,0 52,4 113,6 Borsod-A.-Z. 11,5 41,2 63,3 10,4 96,2 60,0 282,5 Csongrád 0,0 1,3 10,1 9,9 20,6 27,4 69,3 Fejér 0,0 2,9 3,3 0,0 16,3 0,0 22,5 Győr-M.-S. 0,0 8,3 28,0 5,3 5,4 18,3 65,3 Hajdú-B. 0,0 5,8 43,5 6,4 38,6 64,0 158,3 Heves 0,0 5,5 21,3 4,7 15,5 30,8 77,8 Jász-N.-Szolnok 16,8 28,0 3,1 0,0 16,2 19,8 83,9 Komárom-E. 0,0 1,5 2,6 8,0 1,6 8,3 22,0 Nógrád 9,6 1,7 9,4 3,8 30,4 10,4 65,2 Pest 2,4 3,2 19,0 14,4 22,2 24,7 85,9 Somogy 0,0 12,0 11,2 30,0 18,0 33,4 104,6 Szabolcs-Sz. 0,0 14,7 57,4 66,0 79,3 106,3 323,7 Tolna 0,0 2,0 10,0 4,4 9,6 15,2 41,2 Vas 5,7 7,1 3,7 4,3 8,9 3,1 32,8 Veszprém 7,4 4,3 12,2 5,3 2,9 14,9 47,0 Zala 0,0 1,9 38,8 19,9 11,6 29,8 102,0 Összesen 60,8 172,3 384,5 198,2 469,2 545,5 1830,5 13

206 Járdaépítésre megítélt ok alakulása megyénként 1993 és évek között megye összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 4,5 0,0 0,0 4,5 Baranya 0,0 6,7 11,3 4,7 9,3 8,4 40,4 Bács-K. 0,0 2,4 1,5 8,0 1,1 0,0 13,0 Békés 0,0 1,6 0,0 0,0 0,6 3,6 5,8 Borsod-A.-Z. 0,0 8,6 14,4 20,5 44,1 23,5 111,1 Csongrád 0,0 1,6 0,0 0,0 1,1 0,0 2,7 Fejér 0,0 2,0 0,0 0,0 0,6 4,4 7,0 Győr-M.-S. 0,0 0,8 7,0 8,7 6,2 0,0 22,7 Hajdú-B. 0,0 8,3 7,8 6,3 9,8 2,2 34,4 Heves 0,0 6,1 0,0 4,3 5,6 0,0 16,0 Jász-N.-Szolnok 0,0 1,2 2,4 0,0 0,0 0,0 3,6 Komárom-E. 0,0 2,3 4,2 4,3 0,0 3,4 14,2 Nógrád 0,0 1,3 13,6 7,9 8,8 8,9 40,5 Pest 0,0 1,3 2,0 18,1 22,3 21,8 65,5 Somogy 0,0 16,0 13,2 9,9 24,1 20,3 83,5 Szabolcs-Sz. 0,0 4,9 15,7 23,2 32,8 52,2 128,8 Tolna 0,0 6,1 10,3 3,6 6,6 3,3 29,9 Vas 0,0 1,4 6,2 3,5 7,1 7,5 25,7 Veszprém 0,0 1,3 5,6 8,8 6,7 1,9 24,3 Zala 0,0 10,6 10,5 16,4 38,0 59,6 135,1 Összesen 0,0 84,5 125,7 152,7 224,8 221,0 808,7 Hidak építésére, korszerűsítésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 216,6 0,0 216,6 Baranya 0,0 120,0 60,1 0,0 12,0 0,0 192,1 Bács-K. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 941,0 941,0 Békés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Borsod-A.-Z. 243,4 505,6 21,7 0,0 0,0 6,0 776,6 Csongrád 3,4 75,0 0,0 0,0 0,0 0,0 78,4 Fejér 0,0 26,6 0,0 0,0 0,0 0,0 26,6 Győr-M.-S. 79,7 38,3 16,1 0,0 216,6 9,7 360,4 Hajdú-B. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Heves 0,0 0,0 5,4 0,0 0,0 0,0 5,4 Jász-N.-Szolnok 586,8 33,8 0,0 0,0 235,2 406,0 1261,8 Komárom-E. 11,0 10,0 0,0 31,8 12,5 0,0 65,3 Nógrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Pest 58,0 66,1 0,0 0,0 151,6 171,0 446,7 Somogy 0,0 6,5 8,4 0,0 4,2 0,0 19,1 Szabolcs-Sz. 283,5 624,6 13,0 400,0 629,4 0,0 1950,4 Tolna 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Vas 0,0 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 Veszprém 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 Zala 5,4 1,5 6,6 0,0 1,5 0,0 15,0 Összesen 1271,1 1508,6 131,3 431,8 1479,6 1549,7 6372,1 14

207 Csomóponti létesítmények korszerűsítésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye összesen Budapest 0,0 0,0 0,0 5,0 0,0 0,0 5,0 Baranya 0,7 26,2 0,0 2,0 0,0 0,0 28,9 Bács-K. 31,6 27,0 3,8 0,0 5,0 0,0 67,4 Békés 16,0 20,8 33,1 0,0 1,0 0,0 70,9 Borsod-A.-Z. 17,5 45,6 15,2 0,0 0,0 3,0 81,3 Csongrád 16,5 36,1 8,6 0,0 1,0 0,0 62,2 Fejér 19,3 29,4 0,0 0,0 0,0 0,0 48,7 Győr-M.-S. 7,2 49,7 42,9 0,0 0,0 0,0 99,8 Hajdú-B. 17,0 19,8 7,0 0,0 14,0 0,0 57,8 Heves 6,4 13,6 1,0 0,0 0,0 0,0 21,0 Jász-N.-Szolnok 3,1 16,0 9,7 0,0 0,0 18,0 46,8 Komárom-E. 15,0 4,0 3,0 0,0 2,0 0,0 24,0 Nógrád 0,0 33,3 1,0 0,0 0,0 6,0 40,3 Pest 9,5 21,0 10,2 3,0 5,0 0,0 48,7 Somogy 25,1 40,8 0,0 1,0 0,0 8,0 74,9 Szabolcs-Sz. 0,0 18,3 0,0 26,2 0,0 0,0 44,5 Tolna 0,0 24,8 17,0 0,0 0,0 4,0 45,8 Vas 1,9 15,4 17,5 24,1 0,0 0,0 58,9 Veszprém 12,4 0,0 0,0 0,0 8,0 5,0 25,4 Zala 26,2 11,5 23,0 0,0 2,0 15,0 77,7 Összesen 225,4 453,3 193,0 61,3 38,0 59,0 1030,0 Kerékpárutak építésére megítélt ok alakulása megyénként évek között megye I* összesen Budapest 0,0 3,7 14,7 22,4 0,0 0,0 40,8 Baranya 0,0 0,8 18,4 39,8 34,6 0,0 93,6 Bács-K. 0,0 12,1 8,4 41,2 27,5 32,1 121,4 Békés 9,5 19,7 26,8 44,1 38,1 43,2 181,4 Borsod-A.-Z. 0,0 12,7 4,5 56,4 50,2 11,8 135,6 Csongrád 13,2 7,2 9,3 38,7 16,6 35,1 120,0 Fejér 0,0 0,0 7,5 2,6 0,0 0,0 10,1 Győr-M.-S. 5,2 13,1 3,1 31,1 36,7 6,9 96,1 Hajdú-B. 15,5 28,6 15,8 12,2 7,7 14,8 94,6 Heves 0,8 2,0 25,3 6,2 0,0 49,3 83,6 Jász-N.-Szolnok 1,8 26,1 3,7 8,4 8,7 2,7 51,3 Komárom-E. 4,7 27,1 14,6 0,0 0,0 0,0 46,5 Nógrád 6,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,6 Pest 0,0 8,8 37,7 61,6 44,6 64,4 217,2 Somogy 16,5 22,5 31,5 27,6 44,5 21,8 164,4 Szabolcs-Sz. 13,8 18,0 23,3 44,7 53,2 51,6 204,6 Tolna 2,4 9,3 9,3 9,2 0,0 0,0 30,2 Vas 5,6 0,8 21,4 2,0 12,0 4,0 45,7 Veszprém 2,2 0,0 18,3 7,3 0,0 0,0 27,8 Zala 0,5 14,2 30,2 46,2 39,1 101,0 231,2 Összesen 98,3 226,9 379,2 374,1 426,2 438,7 1943,4 * Az 1998 I. félévi pályázat eredményei alapján 15

208 10. VÍZÜGYI CÉLELŐIRÁNYZAT (VÍZC)

209 VÍZÜGYI CÉLELŐIRÁNYZAT (VÍZC) A Vízügyi Célelőirányzat (korábban Vízügyi Alap) működését az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló évi LXXXIII. Törvény és az ehhez kapcsolódó KHVM rendeletek szabályozták. A Vízügyi Célelőirányzat rendeltetése a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátása, ezen belül különösen a vizek kártételei elleni védekezés, az ivóvíz-minőségű víz gazdaságos felhasználása, a takarékos vízhasználat előmozdítása és a vízkészletek védelmének elősegítése volt. A Célelőirányzatot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezeli. Az egyes években támogatott célok a következőképpen alakultak: Támogatási célok Vízkészletek feltárása x x x Ivóvízbázisok aktív védelme x x x Haváriák következményeinek elhárítását szolgáló létesítményekre és eszközökre x x x x x Vízminőségvédelem, víztakarékosság x x x x x x x Közműves ivóvízellátás megvalósítása ellátatlan településeken x x x x x Közműves szennyvízelvezető rendszerek építése, bővítése x x x x x x x Kommunális szennyvíztisztító telepek építése, bővítése x x x x x x x Csapadékvíz elvezetés x x x x Belterületen átfolyó vízfolyások, belvízcsatornák rendezése x x x x Külvizek elleni védelem x x x Közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására x x Üzemelő vízbázisok szennyezése esetén monitoring rendszer kiépítése, vagy bővítése x x Vízgazdálkodási tudományos kutatás és műszaki fejlesztés központi forrásainak kiegészítésére x x x 1

210 A Vízügyi Célelőirányzatra (Vízügyi Alapra) vonatkozó legfontosabb joganyagok Év Vonatkozó joganyagok Joganyagok tartalma évi LXXXIII. törvény egyes elkülönített állami pénzalapokról 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelet a Vízügyi Alapról 1993 KHVM közlemények A Vízügyi Alapból történő, a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő állami tulajdonú közcélú művek fenntartásának áról, illetve ennek módosításáról KHVM tájékoztató Az évi Vízügyi Alapból történő társulati kezelésű közcélú művek beruházási 1994 KHVM pályázati felhívás A Vízügyi Alapból az évre igénybe vehető beruházási ra KHVM tájékoztató A Vízügyi Alapból az évre igénybe vehető beruházási ra meghirdetett pályázatokról KHVM pályázati felhívás Vízitársulatok beruházási ára a Vízügyi Alapból 1995 KHVM pályázati felhívás Vízitársulatok beruházási ára a Vízügyi Alapból KHVM tájékoztató KHVM pályázati felhívás Az évi - Vízügyi Alapból történő társulati kezelésű közcélú művek beruházási igénybevételére - meghirdetett pályázaton t nyert pályázatokról A vízgazdálkodási társulatok kezelésében levő állami tulajdonú közcélú művek fenntartásának a Vízügyi Alapból való ára 1996 KHVM pályázati felhívás A vízgazdálkodási társulatok kezelésében levő állami tulajdonú helyi közcélú művek fenntartásának a Vízügyi Alapból való ára KHVM pályázati felhívás, A Vízitársulatok beruházási ára Vízügyi Alapból, illetve a nyertes pályázatokról tájékoztató KHVM pályázati felhívás, Beruházási igénybevételére a Vízügyi Alapból Évre, illetve a nyertes pályázatokról tájékoztató 1997 KHVM pályázati felhívás A vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő állami tulajdonú közcélú művek fenntartásának ára a Vízügyi Alapból évre KHVM pályázati felhívás Vízitársulatok beruházási ára évre KHVM pályázati felhívás, Beruházási igénybevételére a Vízügyi Alapból évre, illetve az elnyert pályázatokról tájékoztató 1998 KHVM pályázati felhívás A vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő állami tulajdonú közcélú művek fenntartásának ára a Vízügyi Alapból évre KHVM pályázati felhívás, Beruházási igénybevételére a Vízügyi Alapból évre, illetve az elnyert pályázatokról tájékoztató KHVM közlemény A települések szennyvízelvezetéssel és szennyvíztisztítással kapcsolatos i rangsoráról az évekre /1999. (K. H. V. Ért. 6.) A vízügyi célelőirányzat kezelésének és felhasználásának rendjéről KHVM utasítás 2

211 A Vízügyi Célelőirányzatból 1993 és 1998 között megítélt ok célok szerinti alakulása A Vízügyi Alap bevételeinek 20%-a a vízügyi és árvízvédelmi intézmények alapfeladatainak nyújtott ra, a bevételek 2%-a magának az Alapnak a működtetésével összefüggő kiadások fedezésére volt felhasználható. A Vízügyi Alap bevételeinek 70%-os mértékéig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Belügy-, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben hivatalos lapjában pályázatot írt ki az alábbi célok ára. Amennyiben a Vízügyi Alapot hiteltörlesztési kötelezettség terhelte, úgy annak összegével, a pályázati céllal megállapított mértéket csökkenteni kellett. A Vízügyi Alapból nyújtott területre bontható mértékéről az években álltak rendelkezésünkre az adatok, ezért az értékelés az ebben az időszakban pályázat útján felhasznált 12,3 milliárd forintra vonatkozik. A Vízügyi Alapból az 1993 és 1998 közötti időszakban megítélt ok a fő célok között az alábbi arányban oszlottak meg: Támogatási cél összesen millió % Ft Vízellátás, szennyvízelhelyezés 1921,0 1121,0 1459,0 0,0 1457,0 1805,0 3264, ,0 89,4 Belterületi vízrendezés 85,8 38,3 16,7 0,0 107,7 104,0 136,4 488,9 4,0 Közcélú pályázat 0,0 88,2 45,9 95,4 78,1 252,7 255,0 815,3 6,6 Összesen 2006,8 1247,5 1521,6 95,4 1642,8 2161,7 3655, ,2 100,0 A vizsgált években 1995 kivételével, amikor nem volt ilyen cél a ok 80-90%-át (vagyis több mint 11 milliárd Ft-ot) a vízellátásra és a szennyvízelhelyezésre megítélt pénzek tették ki. A Vízügyi Alap költségvetésének lényegesen kisebb hányadát, alig 4%-át tették ki a belterületi vízrendezésre megítélt ok. Az Alapnak - az előzőnél kicsivel nagyobb hányada 6,5%-a jutott a közcélú pályázatokra. 3

212 A 1992 és 1998 közötti időszakban megítélt összes célonkénti megoszlása Belterületi vízrendezés 4% Közcélú pályázat 6,6 % Vízellátás, szennyvízelhelyezés 89,4 %% Az 1992 és 1998 közötti időszakban megítélt összes terület szerinti megoszlása Az 1992 és 1998 közötti időszakban megítélt összes megyei megoszlását szemlélteti az alábbi táblázat: Megyék összesen Bács-K. 25,3 69,4 28,9 0,0 48,1 14,6 155,9 342,3 Baranya 274,0 44,9 159,9 13,3 157,1 119,7 228,1 997,0 Békés 22,0 62,8 19,5 18,4 40,7 180,4 323,6 667,3 Borsod-A-Z 206,9 45,3 199,0 0,0 256,2 69,7 300, ,0 Budapest 9,6 0,0 13,8 0,0 4,2 12,5 0,0 40,2 Csongrád 5,5 15,8 21,5 21,6 3,8 40,4 21,4 129,9 Fejér 113,8 57,2 48,9 2,7 154,3 280,5 191,7 849,0 Győr-M-S 187,3 414,3 36,6 0,0 33,5 64,6 172,1 908,4 Hajdu-B 57,6 22,4 58,3 6,4 0,0 12,8 174,6 332,1 Heves 40,2 4,5 17,0 4,5 45,5 75,5 142,6 329,7 Jász-N.-Szolnok 117,0 0,5 1,1 13,8 21,7 132,9 106,7 393,8 Komárom-E 185,7 4,0 210,6 0,0 111,3 281,5 93,0 886,1 Nógrád 104,5 159,6 74,8 0,0 46,5 132,0 338,6 856,1 Pest 174,2 107,9 360,8 4,8 234,6 268,5 285, ,5 Somogy 24,1 6,3 12,8 6,7 36,3 26,8 81,4 194,4 Szabolcs-Sz-B. 133,0 17,4 147,5 0,0 1,3 155,1 332,0 786,3 Tolna 14,6 8,6 2,6 0,0 54,1 5,3 135,8 221,0 Vas 26,9 124,9 42,1 1,3 0,0 30,8 71,9 297,9 Veszprém 166,7 47,7 24,9 2,0 317,0 225,6 219, ,1 Zala 117,5 34,2 40,9 0,0 76,6 32,5 280,8 582,5 Összesen 2 006, , ,6 95, , , , ,2 4

213 Az összes területi megoszlását tekintve között Pest megye kapta a ok 11,6 %-át. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén (8,7%), Veszprém (8,1%), Baranya (8,1%), Győr-Moson-Sopron (7,4%), Komárom-Esztergom (7,2%) illetve Nógrád (7%) és Fejér megyék (6,9%) részesültek nagyobb arányú ban. A vizsgált években a legkevesebb t Budapest, valamint Csongrád, Somogy és Tolna megyék kapták. A ok egy főre jutó és abszolút értékben kifejezett mértékének megyénkénti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a két értékelési szempont különböző sorrendhez vezet a megyék támogatottságát illetően. Nógrád és Komárom-Esztergom a fajlagos szempontjából a két legkedvezményezettebb megye, ugyanakkor az összes t tekintve közepesen támogatottak. A nagy népességszámú Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén viszont az összes alapján a két első megye, míg egy főre vetítve csupán közepesen támogatottak. Összességében megállapítható, hogy a ok döntő hányada mind a fajlagos, mind az összes vizsgálata alapján az északnyugati országrész megyéinek jutott. 5

214 Az 1992 és 1998 között megítélt összes megyénkénti megoszlása Pest Borsod-A.-Z. Veszprém Baranya Győr-M.-S. K omárom-e. N ógrád Fejér Szabolcs-Sz.-B. Békés Zala J.-N.-S zolnok Bács-K. Ha jdú-b. Heves V as Tolna Somogy Csongrá d Budapest ezer Ft 4,50 Az egy főre jutó ok megyénkénti megoszlása 1992 és 1998 között 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Nógrád Komárom-E. Veszprém Baranya Győr-M.-S. Fejér Zala Békés Borsod-A.-Z. Pest Szabolcs-Sz.-B. Vas Heves J.-N.-Szolnok Tolna Bács-K. Hajdú-B. Somogy Csongrád Budapest 6

215 Az összes VIZC megyék szerinti részesedése között Jelmagyarázat Az egy főre jutó VIZC megyénként között Jelmagyarázat Ft / fő

216 Az egyes célokra megítélt ok terület szerinti alakulása megyénként A vízellátásra és a szennyvízelhelyezésre megítélt 11 milliárd Ft-ból Pest és Borsod- Abaúj-Zemplén megye kapta a legtöbb t, (1,4 illetve 1 milliárd Ft-ot), de jelentős összegben részesült Veszprém, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Nógrád megye is. Ugyanakkor Csongrád megye mivel 1992 és 1998 között erre a célra egyáltalán nem kapott t. Igen kevés ban részesült Budapest mellett Somogy és Tolna megye is. A belterületi vízrendezésre megítélt 500 -ból Fejér (16,2 %), Szabolcs- Szatmár-Bereg (13 %) és Bács-Kiskun megye (11 %) részesült a legnagyobb arányú ban. Belterületi vízrendezésre egyáltalán nem kapott t Budapest, illetve nagyon kevés összeg jutott Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom- Esztergom és Veszprém megyékre is. A közcélú pályázatokon felosztásra kerülő 815 -ból az alföldi megyék Békés (19,4 %), Jász-Nagykun-Szolnok (17,5 %) és Csongrád (12,6 %) kapták a legnagyobb összeget. Budapest erre a célra sem kapott t, de Komárom- Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék is csak 3,5-4 -ot kaptak. 8

217 A vízellátásra és szennyvízre megítélt ok alakulása megyénként között Jelmagyarázat Belterületi vízrendezésre megítélt ok megoszlása megyénként között Jelmagyarázat

218 Közcélú pályázatra megítélt ok megoszlása megyénként között Jelmagyarázat

219 Vízellátásra, szennyvízelhelyezésre megítélt ok alakulása megyénként évek között Megye összesen ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. Budapest 113,0 9,6 0,0 0,0 83,3 13,8 0,0 0,0 26,1 4,2 299,2 12,5 0,0 0,0 521,6 40,2 Baranya 1601,6 270,8 583,4 44,4 1741,4 158,1 0,0 0,0 2057,3 152,7 1671,7 84,4 2329,8 214,5 9985,3 925,0 Bács-Kiskun 102,5 19,3 437,6 44,0 296,7 28,9 0,0 0,0 0,0 0,0 176,9 14,6 2859,9 145,4 3873,5 252,2 Békés 75,2 13,6 239,4 26,6 195,2 19,5 0,0 0,0 301,1 30,1 2403,1 139,4 2636,5 239,6 5850,7 468,8 Borsod-Abaúj- 1180,1 203,4 649,5 43,9 3066,6 199,0 0,0 0,0 3864,0 254,2 1376,8 66,2 7137,2 293, ,2 1060,4 Zemplén Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25,0 5,0 25,0 5,0 Fejér 694,4 110,2 777,5 51,2 387,8 36,2 0,0 0,0 1071,8 120,9 3055,3 242,3 1872,5 191,7 7859,3 752,5 Győr-Moson- 1097,7 183,9 2556,6 414,3 397,6 34,0 0,0 0,0 255,3 25,5 525,8 41,8 1751,9 148,4 6584,9 847,9 Sopron Hajdú-Bihar 295,0 55,7 220,9 18,7 649,8 57,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2529,6 143,9 3695,3 276,1 Heves 281,3 37,6 23,4 1,6 169,8 17,0 0,0 0,0 204,8 20,5 1429,1 75,1 3964,4 133,0 6072,8 284,7 Jász-Nagykun- 616,5 116,3 0,0 0,0 37,3 0,9 0,0 0,0 0,0 0,0 2058,1 75,2 574,3 57,4 3286,2 249,8 Szolnok Komárom- 1046,8 185,7 89,5 3,0 2218,0 206,7 0,0 0,0 1112,6 111,3 4782,8 280,9 1351,2 93, ,0 880,4 Esztergom Nógrád 578,0 103,4 1438,1 144,4 1148,6 74,8 0,0 0,0 406,9 40,7 1527,3 113,4 4172,2 308,4 9271,0 785,0 Pest 1055,2 170,1 1364,6 106,6 4568,2 354,4 0,0 0,0 3156,9 232,4 3289,5 257,4 3368,4 283, ,8 1404,6 Somogy 147,2 19,1 84,3 5,5 51,6 3,6 0,0 0,0 350,1 30,3 255,1 12,8 539,0 53,9 1427,3 125,0 Szabolcs-Szatmár- 560,3 108,9 124,0 12,8 1474,9 147,4 0,0 0,0 0,0 0,0 1612,5 141,7 5886,5 302,4 9658,2 713,2 Bereg Tolna 50,8 10,2 100,0 8,1 18,8 0,8 0,0 0,0 475,1 47,5 0,0 0,0 1008,0 105,0 1652,7 171,5 Vas 130,8 21,8 1277,2 124,9 456,1 41,2 0,0 0,0 0,0 0,0 370,9 13,4 548,9 54,9 2784,0 256,1 Veszprém 939,8 164,3 464,8 42,9 270,6 24,2 0,0 0,0 3245,2 311,1 3490,5 225,6 2816,9 210, ,7 978,9 Zala 787,4 116,8 208,3 28,3 504,9 40,9 0,0 0,0 755,9 75,6 83,6 8,4 2561,1 279,9 4901,2 549,8 Összesen 11353,7 1920, ,0 1121, ,2 1459,0 0,0 0, ,3 1457, ,3 1805, ,0 3264, , ,1 11

220 Belterületi vízrendezésre megítélt ok alakulása megyénként évek között Megye összesen ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Baranya 16,3 3,3 3,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 207,1 20,7 113,1 13,6 339,5 38,1 Bács-Kiskun 30,0 6,0 6,8 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 240,8 48,1 0,0 0,0 0,0 0,0 277,6 55,1 Békés 54,6 8,5 40,1 3,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 195,6 28,4 290,3 40,7 Borsod-Abaúj- 17,3 3,5 8,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,9 1,5 35,9 7,2 75,1 13,6 Zemplén Csongrád 39,4 5,5 157,5 15,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 196,9 21,3 Fejér 19,0 3,6 49,6 6,0 64,1 9,8 0,0 0,0 136,3 27,3 344,4 34,4 0,0 0,0 613,4 81,1 Győr-Moson- 13,8 3,4 0,0 0,0 13,0 2,6 0,0 0,0 36,6 7,3 38,8 3,9 79,2 13,5 181,4 30,8 Sopron Hajdú-Bihar 9,5 1,9 18,8 3,3 3,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 45,7 4,6 237,5 28,2 314,5 38,6 Heves 13,1 2,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 124,9 25,0 4,3 0,4 0,0 0,0 142,3 28,0 Jász-Nagykun- 3,5 0,7 8,4 0,5 5,6 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,6 1,4 Szolnok Komárom- 0,0 0,0 4,6 0,8 4,1 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 6,8 0,7 0,0 0,0 15,5 2,3 Esztergom Nógrád 5,6 1,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,6 1,1 Pest 23,4 4,1 13,8 1,3 17,5 2,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 54,7 8,0 Somogy 24,9 5,0 6,1 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 125,4 12,5 52,9 5,3 209,3 23,6 Szabolcs-Szatmár- 120,6 24,0 10,4 1,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 108,8 12,0 152,9 26,3 392,7 64,1 Bereg Tolna 22,0 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22,0 4,4 Vas 26,8 5,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 107,2 10,7 112,3 13,0 246,4 28,9 Veszprém 17,4 2,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,4 2,4 Zala 3,6 0,7 7,6 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25,5 2,5 5,2 0,9 41,9 5,4 Összesen 460,9 85,8 334,7 38,3 107,3 16,7 0,0 0,0 538,6 107,7 1028,0 104,0 984,6 136,4 3454,2 488,9 12

221 Közcélú pályázatra megítélt ok alakulása megyénként évek között Megye összesen ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. ktsg tám. Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Baranya 0,0 0,0 0,0 0,0 17,1 1,8 0,0 13,3 17,5 4,4 20,8 14,5 0,0 0,0 55,3 34,0 Bács-Kiskun 0,0 0,0 98,1 24,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 38,9 10,5 136,9 35,0 Békés 0,0 0,0 129,5 32,4 0,0 0,0 77,1 18,4 44,4 10,6 153,7 41,0 266,1 55,5 670,7 157,8 Borsod-Abaúj- 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11,8 2,1 7,9 2,0 0,0 0,0 19,7 4,0 Zemplén Csongrád 0,0 0,0 0,0 0,0 103,5 21,5 107,9 21,6 18,9 3,8 198,0 40,4 60,1 16,4 488,3 103,6 Fejér 0,0 0,0 0,0 0,0 11,5 2,9 10,9 2,7 25,8 6,1 14,8 3,7 0,0 0,0 62,9 15,4 Győr-Moson- 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,1 0,6 31,2 19,0 36,8 10,2 72,1 29,7 Sopron Hajdú-Bihar 0,0 0,0 1,4 0,4 0,0 0,0 25,7 6,4 0,0 0,0 74,6 8,2 59,8 2,4 161,6 17,4 Heves 0,0 0,0 18,5 2,9 0,0 0,0 17,8 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 32,1 9,6 68,4 17,0 Jász-Nagykun- 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 68,0 13,8 108,3 21,7 190,7 57,7 205,3 49,3 572,2 142,6 Szolnok Komárom- 0,0 0,0 1,0 0,2 12,6 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,5 3,4 Esztergom Nógrád 0,0 0,0 64,4 15,3 0,0 0,0 0,0 0,0 23,7 5,8 74,4 18,6 119,2 30,3 281,7 69,9 Pest 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 3,8 19,3 4,8 14,9 2,2 44,4 11,1 6,6 2,0 100,3 23,9 Somogy 0,0 0,0 0,0 0,0 78,3 9,3 54,2 6,7 25,2 6,0 6,1 1,5 78,1 22,2 242,0 45,8 Szabolcs-Szatmár- 0,0 0,0 11,0 2,8 1,2 0,2 0,0 0,0 5,3 1,3 5,9 1,5 10,9 3,3 34,4 9,0 Bereg Tolna 0,0 0,0 6,5 0,5 9,5 1,9 0,0 0,0 26,3 6,6 21,6 5,3 126,8 30,8 190,7 45,0 Vas 0,0 0,0 0,0 0,0 11,4 0,9 13,9 1,3 0,0 0,0 11,9 6,7 26,2 4,0 63,5 12,9 Veszprém 0,0 0,0 19,1 4,8 3,5 0,6 7,8 2,0 23,6 5,9 0,0 0,0 46,1 8,5 100,1 21,8 Zala 0,0 0,0 24,5 4,6 0,0 0,0 0,0 0,0 4,2 1,1 29,1 21,6 0,0 0,0 57,9 27,3 Összesen 0,0 0,0 374,0 88,2 263,6 45,9 402,7 95,4 353,8 78,1 885,0 252,7 1113,2 255,0 3392,3 815,5 13