Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI"

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI PROGRAMJA

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1. Dél-alföldi régió jelenlegi helyzete, GDP alakulása...5 II.2.2. Munka és jövedelem...6 II.3. Szeged jövőképe...11 III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN...13 IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK...16 IV.1. Európa 2020 stratégia...16 IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai...16 IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT)...18 IV.4. Magánerő...20 IV.5. Saját forrás, adópolitika...20 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA...24 V.1. Klaszterfejlesztés...24 V.2. Kutatás + Fejlesztés...26 V.3. Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködés...30 V.4. ELI lézerközpont...31 V.4.1. ELI Projekt...31 V.4.2. ELI Területfejlesztés...33 V.5. Szegedi Ipari Logisztikai Központ...33 VI. VÁROSRÉSZFEJLESZTÉS...35 VI.1. Városrehabilitáció I. projekt...35 VI.2. Városrehabilitáció II. projekt...36 VI.3. Agóra Szeged Pólus megvalósítása...39 VI.4. Odessza szociális városrehabilitáció...41 VI.5. Belváros rekonstrukció, homlokzatfelújítás...42 VI.6. Zsinagóga környékének rekonstrukciója...43 VI.7. Dóm tér rekonstrukciója...44 VII. VÁROS LOGISZTIKA, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS...46 VII.1. Elektromos Tömegközlekedés fejlesztése...46 VIII.1.1. Az 1-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása...46 VIII.1.2. A 3-as villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése (Dugonics tértől)...47 VIII.1.3. A 4-es villamosvonal rekonstrukciója és fejlesztése, meghosszabbítása...47 VIII.1.4. A trolibusz hálózat fejlesztése...47 VIII.1.5. Járművek, háttérbázisok, telematika...48 VII.2. Szeged - Hódmezővásárhely elővárosi vasútfejlesztés előkészítése...49 VII.3. Nagykörút - Kálvária sgt. - Szilléri sgt. szakaszán középen vezetett sáv kialakítása...50 VII.4. Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (I.-II. Ütem)...52 VII.5. Kerékpárutak építése...53 VII.6. Állami gyorsforgalmi- és közutak fejlesztése (M43, 502, 47, 55)...54 VII.7. Belterületi közúthálózat rekonstrukciója, fejlesztése...55 VII.8. Üdülőterületek, zártkerti övezetek infrastruktúra fejlesztése...56 VII.9. Balesetveszélyes csomópontok átépítése (Bajai út, Szőreg, Öthalmi diákszállás)...57 VII.10. Kollégiumi út kiépítése...59 VII.11. Helyközi és távolsági autóbusz megállók építése és korszerűsítése

3 VIII. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS...61 VIII.1. Játszótérfelújítás...61 VIII.2. Középületek akadálymentesítési programja...61 VIII.3. Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása, panelprogram...63 VIII.4. Lakásviszonyok fejlesztése, bérlakások...64 IX. TURIZMUS- ÉS RENDEZVÉNY FEJLESZTÉS, SPORT...66 IX.1. Turizmus...66 IX.2. Sport, szabadidő, rekreáció...69 IX.2.1. Élsport...71 IX.2.2. Kiemelten támogatott sportrendezvények...71 IX.2.3. Versenysport és utánpótlás-nevelés...72 IX.2.4. Iskolai testnevelés és diáksport...73 IX.2.5. Szabadidősport és rekreáció...74 X. ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM...75 X.1. Energetikai felújítások...75 X.1.1. Nagyszínház energetikai felújítása...75 X.1.2. Bölcsődék energetikai fejlesztése (Petőfi S. sgt.-i, Agyagos u., Siha köz, Gyík u., Cső u.)...76 X.1.3. Közvilágítási hálózat energetikai korszerűsítése...77 X.2. Környezetvédelem...78 X.2.1. Hulladékgazdálkodási program folytatása...78 X.2.2. Dél-alföldi Ivóvízminőségi program szerinti fejlesztések...79 X.2.3. Csapadékvíz elvezetés...80 X.2.4. Szennyvízelvezetés és tisztítás...81 X.2.5. Szeged Fő utcája a Tisza program...81 X.2.6. Árvízvédelmi rendszer fejlesztése I. ütem (Partfal)...83 X.3. Zöldfelületek fejlesztése...84 X.3.1. Városi fasorok, zöldterületek fejlesztése, erdőtelepítési program...84 X.3.2. Széchenyi tér rekonstrukciója...85 X.3.3. Erdőtelepítés...86 X.3.4. Parlagfűvel szembeni védekezés...87 X.3.5. Természetvédelem fejlesztése...88 XI. MUNKAÜGY ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉS, SZOCIÁLISPROGRAM...90 XI.1. Munkaerő-piaci és humán erőforrás fejlesztések...90 XI.2. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fejlesztése...95 XI.3. Szociális és gyermekvédelmi ellátások...97 XII. OKTATÁSI ÉS HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS XII.1. Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztés XII.1.2. Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítása, korszerűsítése XII.1.2. Acél utcai orvosi rendelők felújítása XII.2. Humán erőforrás fejlesztése XIII. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK XIII.1. Családbarát Városok Európai Hálózata - Párma XIII.2. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban XIII.3. Regionális Integrált Agrár-logisztikai rendszer kialakítása (RAL-SYSTEM) XIII.4. Zoopedagógiai oktatás határok nélkül (TWO ZOOS) XIII.5. Integrált mezőgazdasági árukínálat kialakítása a szerb magyar határtérségben

4 I. BEVEZETŐ SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 91. alapján gazdasági programot kell készíteni, amely helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Szeged Megyei Jogú Város korábbi gazdasági programja, a városfejlesztési programtervei, stratégiai koncepciói és eredményes pályázatai alapján alapján sikeres fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre. A programokat a már megvalósított célkitűzések miatt, a kormány által kihirdetett Új Széchenyi Terv, az Európai Unió programozási időszakra vonatkozó előrehaladása, valamint a törvényi előírások miatt időszakonként felül kell vizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy a korábban létrehozott beruházások, fejlesztések milyen módon épültek be a város életébe, és ha szükséges, akkor milyen módon lehet tovább bővíteni. Tanulmányozni kell a város újabb potenciális lehetőségeit, fejlődési irányait annak érdekében, hogy további növekedés és fejlődés legyen. Együttműködő párbeszédeket kell folytatni az érintettekkel, figyelembe véve a közös megállapodásokat. Szeged Városa a következő jelentősebb koncepciókkal, programokkal, fejlesztési tervekkel rendelkezik: Szeged MJV Integrált Városfejlesztési stratégia Településszerkezeti terv Szeged MJV közoktatási esélyegyenlőségi terve Szeged MJV közoktatási feladatellátási, működtetési és fejlesztési terve Szeged Kistérségi Környezetvédelmi Program Szeged Fő utcája Tisza Fejlesztési projekt Szeged Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója Közlekedési Koncepció Hidrológiai Vizsgálat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció Középtávú Vagyongazdálkodási Program A megfogalmazott gazdasági programnak összhangban kell állnia endogén módon a szakágazati alapkoncepciókban meghatározott irányelvekkel, valamint az exogén tényezőnek vett külső fejlesztési programokkal. A legfontosabb külső program az Új Széchenyi Terv, valamint az Európai Unió Kohéziós Alap és Strukturált Alap. 4

5 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA Szeged a Dél-alföldi régió központja, Magyarország második legnagyobb városa (Forrás KSH 2010). Földrajzi helyzeténél fogva kapuváros, az Európai Unió keleti határvárosa. A Dél-alföldi régióban betöltött meghatározó szerepe mellett mindinkább koordinatív tevékenységet fejt ki a szerveződő magyar román szerb területi egységekből álló Duna Körös Maros Tisza Eurorégióban. II.1. Múlt A rendszerváltozás óta eltelt időszakban Szegeden a feldolgozóipar nagy múltú gyárai (konzervgyár, paprikafeldolgozó, kábelgyár, kenderfonó- és szövőipari vállalat, ruhagyár, textilművek) bezártak, mert elvesztették korábbi piacukat, illetve nem voltak képesek megfelelő mennyiségű külföldi működő tőkét bevonni. A külföldi tőke Szegeden és vonzáskörzetében leginkább az energiaszektorban koncentrálódik, ami helyi igényeket elégít ki. II.2. Jelen A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. Egy régió ugyanis akkor versenyképes, ha területén tartós gazdasági növekedés figyelhető meg; ennek egyik legfontosabb mutatószáma az egy lakosra jutó GDP. A folyó beszerzési áron közölt bruttó hazai termék (GDP) területi adatai megfelelő alapot nyújtanak egy adott év regionális különbségeinek kimutatására, illetve az országos átlagtól való eltérés időbeli alakulására. II.2.1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ JELENLEGI HELYZETE, GDP ALAKULÁSA A régió területe km2, mely az ország összterületének 19,7%-a. Az ország népességének 13%-a él itt, a népsűrűség 74 fő/km2. A Dél-alföldi régióban az egy lakosra jutó GDP értéke 2008-ban az országosnak a 66,9% tette ki, ez a teljesítmény a hét régió rangsorában a korábbi időszakokhoz hasonlóan az ötödik helyhez volt elegendő. A Dél-alföld GDP-hez való hozzájárulása az országosnak a 8-9%-át tette ki. Az egy főre eső GDP az országos átlaghoz képest folyamatosan csökken. Bruttó hozzáadott érték, GDP, 1 főre jutó GDP (folyó áron) Időszak Terület Egy főre jutó GDP (eft) év év Bruttó hazai termék (GDP) ország %-ban Egy főre jutó GDP ország %-ban (eft) Országos Dél-Alföld ,3% 69,4% Bács-Kiskun megye ,7% 68,8% Békés megye ,4% 61,0% Csongrád megye ,3% 77,9% Országos Dél-Alföld ,1% 67,8% Bács-Kiskun megye ,6% 66,8% Békés megye ,3% 59,5% Csongrád megye ,2% 76,6% 5

6 Időszak Terület Egy főre jutó GDP (eft) év év év Forrás KSH Bruttó hazai termék (GDP) ország %-ban Egy főre jutó GDP ország %-ban (eft) Országos Dél-Alföld ,8% 66,2% Bács-Kiskun megye ,5% 66,0% Békés megye ,2% 57,4% Csongrád megye ,1% 74,2% Országos Dél-Alföld ,7% 65,6% Bács-Kiskun megye ,5% 64,9% Békés megye ,2% 57,6% Csongrád megye ,1% 73,6% Országos Dél-Alföld ,9% 66,9% Bács-Kiskun megye ,6% 67,1% Békés megye ,2% 58,3% Csongrád megye ,1% 74,4% Ha az egy főre jutó GDP-t a évben az EU-átlaghoz viszonyítjuk, akkor a Dél-Alföld az Európai Unió NUTS II. 271 régiója között a húsz legalacsonyabb fajlagos értéket produkáló régió közé került (254. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 43%-val), Dél-Dunántúllal (253. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 44%-val), Észak-Magyarországgal (259. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) és Észak-Alfölddel (260. helyen, az EU 27 tagállam GDP átlagának 40%-val) egyetemben. (Forrás: II.2.2. MUNKA ÉS JÖVEDELEM A Dél-alföldi régióban 2010-ben 169 ezer forint volt a bruttó fizetések átlaga. Dél-Alföld ezzel a régiók rangsorában a 6. helyen volt. A Dél-alföldi régión belül a Békés megyében alkalmazásban állók 159 ezer forintos munkajövedelme a legalacsonyabb a megyék közül már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kerestek ennél kevesebbet, a Csongrád megyei 179 ezer forintos munkajövedelem pedig a 19 megye közül rangsorban a 9. helyet jelenti. Jelentős különbség található az egyes ágazatok országos és régiós keresetében is. A Dél-alföldi régióban a kisebb fizetések mellett a kedvezőtlen ágazati struktúra is magyarázza az alacsony béreket. Az alkalmazásban állók nagyobb arányban dolgoznak a mezőgazdaságban, ahol az országos átlagot tekintve is kisebbek az átlagkeresetek. 6

7 Idősz ak év év év SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA Lakónépesség száma, az alkalmazotti létszám, álláskeresők száma és az átlagos munkajövedelem Terület Lakónépesség száma az év végén (fő) Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) Átlagos munkajöve delem (Ft/fő/hó) Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Országos Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Forrás KSH A év végén ezer fő élt a Dél-Alföldön, az ország lakosságának 13 százaléka. A teljes területnek azonban mintegy egyötödén helyezkedik el a régió, így a 73 fős népsűrűség mindössze kétharmada az országos átlagnak. 7

8 A régióban élő népesség 40%-a Bács-Kiskun megyében, 32%-a Csongrád megyében, 28%-a Békés megyében él. A legsűrűbben lakott térség Csongrád megye, de a népsűrűség itt sem éri el az országos átlagot ban a dél-alföldi népesség 68,3 százaléka tartozott a évesek korcsoportjába, azok közé, akik munkavállalás szempontjából potenciálisan szóba jöhetnek. Az arány fél százalékponttal alatta maradt az országos átlagnak. A jelenlegi népesség-összetétel alapján a Dél-Alföldön élő munkaképes korúaknak önmagukon kívül még a társadalom közel 47 százalékának, a gyermekek és az idősek megélhetéséről gondoskodnak. A mutató a többi térséghez képest viszonylag nagy, ugyanis az időskorúak eltartottsági rátája a legmagasabb a régiók között. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a régió népességének munkavállalási képessége a jövőben tovább fog csökkenni. Az ezredfordulót követően az országoshoz hasonlóan a Dél-Alföldön is emelkedett a gazdaságilag aktív népesség száma és aránya. A gazdaságilag aktív népességen belül a régióban a munkanélküliek aránynövekedése nagyobb volt a foglalkoztatottakénál. Az egyes kistérségek között a legmagasabb foglalkoztatottsági aránnyal a megyeszékhely- központú kistérségek állnak. A régió álláskeresőinek ( havi záró létszámok figyelembe vételével) számított átlaglétszáma fő ami az év első négy hónapjának magasabb záró létszámai miatt még 2871 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Az év második felétől azonban, a korábbiaknál kedvezőbb munkaerő-piaci folyamatok következtében, a tavalyinál már folyamatosan alacsonyabb létszámot regisztráltak, így míg az év elején álláskeresőink száma még 26%-kal (20,3 ezer fővel) meghaladta az egy évvel korábbit, addig a novemberben mért fős záró létszám már 4,9 ezer fővel (5,8%-kal) mérsékeltebb volt a novemberinél. (Országos szinten ekkor 4,2%-os csökkenés volt kimutatható) ben a Dél-alföldi régió álláskeresőinek 42%-át, havi átlagban főt regisztráltak Bács-Kiskun megyében; 32%-át ( főt) Békés megyében, s 26%-át ( főt) Csongrád megyében. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya az év 1-11 hónapjának átlagában, régiónkban 15,2%, mellyel a Dél-alföldi régió a rangsorban a középmezőnyben foglal helyet az országos átlagnál 1,9 százalékponttal magasabb mutatójával. E mutató átlagos értéke megyéinkben 12,3% (Csongrád) és 18,0% (Békés) között változik, míg Bács- Kiskun megye képviseli a középértéket 15,6%-os álláskeresői szintjével. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban szeptember december) 8

9 A nyilvántartott álláskeresők létszáma és változása, december Forrás: A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján, december 9

10 Dél-Alföldön az álláskeresők fele legfeljebb fél évet, 22%-a ennél többet, de maximum 12 hónapot szerepel a nyilvántartásokban. A tartósan tehát legalább egy éve, megszakítás nélkül a regisztrációban szereplő álláskeresők száma éves szinten fő, arányuk 28%. E réteg havi átlagszáma mintegy fővel emelkedett az előző évhez képest, regisztrált állományon belüli arányuk pedig 2,5 százalékponttal emelkedett. A gazdasági folyamatok a munkáltatói állásbejelentések számában is visszatükröződtek. Míg első 11 hónapjában összesen 44,8 ezer, havonta átlagosan mintegy új állásbejelentés érkezett a regionális munkaügyi szervezethez, addig a évben ezek száma 9 százalékkal emelkedett, így a első 11 hónapjában beérkezett, összesen főre vonatkozó munkaerőigény a korábbi évihez képest havi szinten közel 400 fős emelkedést takar. (Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Rövid távú munkaerő-piaci prognózis a Dél-alföldi régióban szeptember december) Az iparban a 4 fő feletti ipari vállalkozások megyei telephelyein az egy évvel korábbihoz képest csaknem 6, a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél pedig 11%-kal bővült a termelés volumene. A megyei építőipari szervezetek az országos igen jelentős csökkenéssel szemben ugyancsak növelni tudták termelésüket; a 9 havi teljesítményük közel 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Lassuló ütemben de tovább csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégforgalom, a visszaesés leginkább a belföldiek elmaradó vendégéjszakáiban mutatkozott meg. A regisztrált gazdasági szervezetek száma csak kismértékben bővült 2009 szeptemberéhez képest. Igencsak megélénkült a beruházási tevékenység a megyében: az első kilenc hónapban elköltött 65,3 milliárd forint folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak első három negyedévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos növekedésnél kevésbé, összehasonlító áron csaknem 6%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, amelynek értéke folyó áron valamivel meghaladta a 410 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó termelési érték megközelítette a 970 ezer forintot, ami az országos átlag közel kétharmada. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél ennél jelentősebben, 11%-kal bővült a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest első kilenc hónapjában a csaknem 257 milliárd forint értékű produktum több mint háromnegyedét adó feldolgozóiparban ennél kisebb mértékű, mintegy 5%-os, az energiaiparban viszont jóval nagyobb, 41%-os volumennövekedést regisztráltak. A három legjelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazat közül az élelmiszeriparban 5%-kal maradt el a termelés volumene a tavaly ilyenkortól, a gumiipar azonban csaknem negyedével jobb teljesítményt nyújtott, mint egy évvel korábban, és a gépiparban is mutatkozott csekély növekedés. A megyei székhelyű szervezeteknél az ipari értékesítés nettó árbevétele a január-szeptember közötti időszakban megközelítette az 530 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 26%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés majdnem kétharmadát kitevő energiaiparban csaknem 44%-os, míg a feldolgozóiparban kisebb, mintegy 5%-os növekedést regisztráltak. A feldolgozóiparon belül a belföldi eladások közel 7%- kal estek vissza, míg az export 17%-kal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A megyei székhelyű építőipari szervezetek az országos közel egytizedes csökkenéssel szemben az idén is bővíteni tudták termelésüket; mégpedig úgy, hogy teljesítményük negyedévről negyedévre növekvő mértékben haladta meg az egy évvel korábbit. A Dél-alföldi régió másik két megyéje közül Bács-Kiskun a Csongrád megyei 12%-osnál kisebb növekedést, Békés pedig csökkenést könyvelhetett el. Az itteni 42,3 milliárd forintos termelési értékből egy lakosra majd 100 ezer forint jutott, ami Somogy után az ország összes megyéje közül a legtöbb, ugyanakkor a budapesti értéknek csupán 54%-a január és szeptember között Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein az országoshoz hasonlóan csökkent a vendégforgalom. A 126,6 ezer vendég, valamint az általuk eltöltött 242,6 ezer 10

11 vendégéjszaka 5, illetve 8%-kal volt kevesebb I-III. negyedévéhez képest. Egy vendég átlagosan mindössze két vendégéjszakát töltött a megyében, ami egy éjszakával maradt el az országos átlagtól. A külföldi és a belföldi vendégek száma szinte azonos ütemben mérséklődött. A hazai vendégek lényegesen egytizedével kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a megyében, mint egy évvel korábban. A vendégforgalom mintegy háromtizedét kitevő külföldiek többsége 7,7 illetve 8,7 ezer fő Németországból, illetve Romániából érkezett szeptember végén csaknem 80 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Csongrád megyei székhellyel, 2,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek 95%-át kitevő vállalkozások száma összességében 2,5%-kal emelkedett, ezen belül a társas vállalkozásoké 4, az egyénieké 2%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. Meglehetősen visszafogott kezdet után igencsak megélénkült a beruházási tevékenység Csongrád megyében első 9 hónapjában a megfigyelt szervezetek 65,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. Egy Csongrád megyei lakosra 154 ezer forint teljesítményérték jutott, ami a megyék rangsorában az 5. legnagyobb érték. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal december Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2010/3) II.3. Szeged jövőképe Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió egyik közigazgatási központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A fentiek várhatóan enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. Az Európai Unióhoz való csatlakozásával Szeged közel 100 milliárd forintnyi forráshoz jut. Ezt az uniós forrást úgy kell felhasználni, hogy Szeged nemzetközileg elismert tudásközponttá és kereskedelmi központtá váljon. A modern gazdasági szerkezet kialakítása és sikeres működtetése elképzelhetetlen a helyi kis és középvállalkozások ösztönzése nélkül. Ahhoz, hogy a tudásalapú iparágak Szegedre települjenek, 11

12 elengedhetetlen a biztos beszállítói és partneri kapcsolatokat nyújtó helyi vállalkozások támogatása. A fejlett üzleti szolgáltatói szektor további megerősítését a kulturális és üzleti turizmus további támogatásával, az infrastruktúra még erőteljesebb fejlesztésével kell elérni. Az új technológiai központok, és az ezek kiszolgálására alakult új vállalkozások fogják együttesen felpezsdíteni a város szellemi életet, és vele együtt az egész régió gazdaságát. A fejlesztéseknek mindig a város és a régió versenyképességét kell javítaniuk. Szeged a Dél-alföldi régió központjaként olyan dinamikusan fejlődő várossá fog válni, mely a benne élő emberek számára jó életlehetőséget és kellemes lakókörnyezetet biztosít. Így a gazdasági program hosszútávú célja a Szegeden élők, valamint a Szegedi Kistérségben lakók életminőségének növelése. 12

13 III. SZEGED ÉS A SZEGEDI KISTÉRSÉG VISZONYA A GAZDASÁGI PROGRAMBAN A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magában, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól erőteljesen eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét község (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét település (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el. 753 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével a lakosságának 2%-át képviseli. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói: önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása a Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre: közoktatás: alapfokú nevelés-oktatás egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Kistérségi egységes közoktatási intézmények célja Tekintettel arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállal a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó önkormányzatok magas szintű feladatellátásában is, a már korábbiakban kialakított kistérségi együttműködés (pl. a szociális ágazatban) kiterjesztésre került a közoktatás területére is. Az állami költségvetés a társulásban, ezen belül a többcélú kistérségi társulásban történő feladatellátást ösztönző normatív támogatásokkal finanszírozza. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A Közgyűlés a 265/2007. (V.11.) Kgy. számú határozat 12. pontjában jóváhagyta a szakszolgálati feladatokra vonatkozó feladatellátási szerződést az önkormányzat és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között. Ennek értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, valamint a gyógytestnevelés szakszolgálati feladatait Szeged város számára a kistérség látja el. A kistérségi keretek között történő szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzatunk a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása megkeresésére 2008-ban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú 13

14 Művészetoktatási Intézményben biztosított helyet. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni vagy csoportos fejlesztését azonban döntő többségében saját hatáskörben látták el az intézmények a rendelkezésükre bocsátott rehabilitációs órák felhasználásával vagy utazó szakemberek, gyógypedagógusok segítségének igénybevételével. Az érintett tanulók szakszerű ellátása érdekében a szakmai hatékonyság és a költségtakarékosság szempontjait is figyelembe véve 2009-ben szükségessé vált az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésének átadása a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása számára. Nevelési-oktatási intézmények feladatellátása Kistérségi fenntartásba került jogutódlással 2007-ben a szőregi Kossuth Lajos Általános Iskola, az Eötvös József Gimnázium és a Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet ben a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény feladatai fenntartását és működtetését adta át jogutódlással a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak az Önkormányzat. Az intézmény alkalmas arra, hogy tehermentesítve a többi iskolát a bejáró tanulók felvétele alól a Szegeden tanulni vágyó gyermekeket felmenő rendszerben, nagy számban befogadja. A fenntartói jogok átadásával a kistérségi szerepvállalás kiteljesedik Szegeden, a Tisza mindkét oldalán (Szőregen a Kossuth Lajos Iskolában, Tarjánban a Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben) biztosított a kistérségi keretek között zajló általános iskolai oktatás a szegedi és más településről bejáró tanulók számára. Az átadást a feladatellátás hatékonyabb formája, a Társulás egységes iskola működtetésére irányuló törekvése is indokolta, melynek lényege, hogy a tanulók egységes pedagógiai program szerint tanulnak, és a 8. osztály elvégzése után külön felvételi vizsga vagy kérelem nélkül biztosított a tanulók továbbhaladása az egységes iskola középiskolai osztályaiban. Kistérségi szakszolgálati feladatellátás célja A Szeged Város Önkormányzat 690/2005. (XII.16.) Kgy. számú határozatának jóváhagyásával feladatellátási szerződés jött létre az Önkormányzat és a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság között. Jelenleg az alábbi kötelező feladatokat látják el: nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás utazó gyógypedagógiai ellátás tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság gyógypedagógiai tanácsadás A megállapodásban foglalt feladatok ellátásának hatékonyságát és színvonalát folyamatosan figyelemmel kísérte az Oktatási, Kulturális és Sportiroda. Az eddigi tapasztalatok az alábbiak: az ellátást igénybe vevők köre: szülők, gyermekek ellátása folyamatos, a szakmai színvonal biztosított, a szakszolgálati feladatok irányítása egy kézbe koncentrálódik, ezért átláthatóbb, az önkormányzat és a kistérség közötti együttműködésnek meghatározó szerepe van a költséghatékonyság javításában. Célunk a jelenlegi megállapodás bővítése az alábbiak szerint: Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az SNI B (A megismerő funkciók vagy a 14

15 viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő) tanulók ellátását az általános iskolákban foglalkoztatott fejlesztő pedagógusok végzik. Terveink között szerepel ennek a feladatnak az átadása is a Kistérségnek, így az ellátást az SNI B tanulók esetében is gyógypedagógusokkal biztosítják. Kistérség szociális feladatellátás célja A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása SZKTT Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja a lakosság számára a szociális ellátásokat. A Társulás től bővítette a SZKTT Humán Szolgáltató Központ szociális ellátó rendszerét. Dóc, Zsombó települések mellé Domaszék és Szatymaz települések szociális szolgáltatásait fogja össze az intézmény, de nem teljes körűen, pl. a tanyagondnoki szolgálatot Zsombó község önállóan látja el. Kistérségi hulladékkezelési célok A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. -a alapján az önkormányzatok feladata, hogy rendeletet alkosson a településükre vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervről. A hulladékgazdálkodás feladatainak elvégzésére vonatkozó ISPA projekt közös, konzorciumban történő megvalósítását Szeged Város Közgyűlése a 182/2002. (III.14.) Kgy. sz. határozatával elfogadta. A Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi, települési hulladékgazdálkodási terve az alábbi -nem csak Szeged kistérségi- települést érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó és Szeged. A Kormány és az Európai Unió megállapodása szerint a hazai hulladékgazdálkodási projektekből kikerültek a szennyezett területek, többek között a környezetszennyező települési hulladéklerakó helyek rekultivációja. Kistérségi közlekedésfejlesztési célok A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M43- as gyorsforgalmi út befejezése, az M43 kiépítésével az elkerülő út, a kistérség településeit összekötő másodrendű közlekedési hálózat kialakítására, valamint a kombinált fuvarozás infrastruktúrájának továbbfejlesztésére. Szükség van még a szomszédos települések kerékpárúttal való összekötésére, illetve a vasútforgalom fejlesztése miatt egy tiszai vasúti híd megépítésére. Következő fontos felújítás a Bajai út rekonstrukciója. 15

16 IV. PÉNZÜGYI FORRÁSOK IV.1. Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 stratégia a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv, az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiája. Fókuszában rövid távú célon a válságból való kilábolás és az európai gazdaság tartós növekedési pályára állítása áll. Az Európai Unió állam- és kormányfői (Európai Tanács) 2010 júniusában fogadták el azt a dokumentumot, amely a tudásalapú, fenntartható és kirekesztéstől mentes Európai Unió megteremtéséhez meghatározott pályát vázol fel öt célkitűzésben: 1) korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra) 2) K+F ráfordítások emelése (GDP 1,9%-ról 3%-ra) 3) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiák arányának növelése ( %) (az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és a megújuló energia arányának növelésére már elfogadott irányelvek is vonatkoznak) 4) A képzettségi szint javítása (a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránynak növelése 40%-ra) 5) A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 20 millióval. (A tagállamok három indikátor alapján saját maguk által meghatározott kombinációban állítják össze nemzeti vállalásukat.) IV.2. Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai Az Új Széchenyi Terv intézkedései, pályázatai finanszírozásánál között elsődleges az Európai Uniós források felhasználása, évek között 2000 Mrd Ft nagyságrendű EU-s támogatás és hazai forrás felhasználásával számol. Az Új Széchenyi Terv stratégiája három pillérre épül az egyensúlyra, a növekedésre és a foglalkoztatásra. az Európa 2020 Stratégiában megjelölt öt (legfőbb) közösségi célkitűzés egyike az Új Széchenyi Terv egyik kitörési pontja is, a foglalkoztatottak számának növelése. A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle, klasszikus értelemben vett iparágat integrálnak. Mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen, mindegyik kitörési pont további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően a rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. A Terv fő célkitűzései és prioritási programjai a következő fejezetből tevődik össze: 1. EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM 1.1 Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai Egészségturizmus alprogram Természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés alprogram 16

17 1.1.3 Turisztikai intézményrendszer fejlesztése Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése TDM informatikai rendszer beszerzése 1.2 A termál-egészségipari prioritás alprogramjai Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram Növényházi kertészet alprogram Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram Szépségipar, kozmetikumok Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás Egészségipari innováció alprogram Gyógyszeripar Orvosi műszergyártás Biotechnológia, nanotechnológia Balneológia Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram Egészségiparhoz kapcsolódó oktatás Specializált építőipar Egészségipari klaszterek 2. ZÖLDGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 2.1 Zöldenergia Zöld közlekedés Világítás korszerűsítés Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása Agrárenergetika Környezetipar, hulladékipar Zöld mintaprojektek 2.2 Energiahatékonyság Új zöldotthon-építési alprogram Élhető panel-felújítási alprogram Távhő hatékonysági alprogram Mi otthonunk felújítási alprogram Megújuló közintézmény alprogram Zöld kkv alprogram 2.3 Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás Zöldfoglalkoztatás Zöld szakképzési rendszer kialakítása Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása 2.4 Zöld K+F+I 3. OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM 3.1 Az öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése 3.2 Lakókörnyezet minőségének javítása, lakásállomány korszerűsítése Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása Városrész-rehabilitáció Telep-rehabilitáció Kéményfelújítás támogatása 3.3 Bérlakás Önkormányzati bérlakás Vállalkozói bérlakás mintaprojekt 4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1 Vállalkozásélénkítés A vállalkozói aktivitás növelése 17

18 4.1.1 Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram Kisvállalkozói mikrohitel alprogram Széchenyi Kártya alprogram Tőkebefektetés vállalkozásoknak alprogram Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alprogram 4.2. Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért Új Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz szükséges vállalkozói kapacitások támogatása alprogram Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram 4.3 Üzleti környezetfejlesztés 5. TUDOMÁNY INNOVÁCIÓ PROGRAM 5.1 Horizontális prioritások 5.2 Ágazati prioritások 5.3 Kreatív iparágak 6. FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM 6.1 A munkaerő-kínálat bővítése Munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások Komplex munkaerő-piaci programok Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a non-profit szektorban 6.2 Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez Munkahelyteremtő beruházások támogatása A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással 6.3 A család és a munka összeegyeztetésének segítése Rugalmas foglalkoztatási formák Családbarát kezdeményezések támogatása Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és kapacitásának bővítése 6.4 A versenyképes tudás megszerzésének támogatása Munkahelyi képzések támogatása Képzési lehetőségek alacsony iskolai végzettségűek számára Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése 6.5 A szakképzés rendszerének fejlesztése A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM 7.1 Közútfejlesztési alprogram 7.2 Vasútfejlesztési alprogram 7.3 Légiközlekedés fejlesztési alprogram 7.4 Belvízi hajózás fejlesztési alprogram 7.5 Városi közlekedés fejlesztési alprogram Pályahálózatok összekapcsolása Kerékpáros közlekedés fejlesztése 7.6 Intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztési alprogram Forrás: Új Széchenyi terv, január IV.3. Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) az Új Széchenyi Tervvel összhangban készült, amit a Kormány november 12-én adott közre. Az Európa 18

19 2020 Stratégia végrehajtásához Magyarország az európai szinten megfogalmazott kiemelt célkitűzések terén saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével kíván hozzájárulni. Ebből következően a foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának elsőszámú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg. A NIT szerint az erőteljes gazdasági visszaesést hozó 2009-es évet követően, 2010-ben még ellentétes folyamatok lesznek meghatározóak től azonban a magyar gazdaság teljesítményét a válság hatásainak kifutásával mind a belföldi felhasználásban, mind a külkereskedelemben pozitív tendenciák fogják alakítani. A magyar gazdaság növekedése középtávon 3,5% körüli szinten stabilizálódhat. Az egyre erősödő külső konjunktúra hatására elsősorban a német és az ázsiai gazdaságok révén a külső kereslet és így a magyar export is nagy mértékben bővül már 2010-ben (kb. 10%). Az importnövekedés csak lassabban követi a kivitel bővülését, ami a kedvezőtlen belső keresletre vezethető vissza. Ennek köszönhetően idén jelentős lehet a nettó export hozzájárulása a növekedéshez ben a magyar exportnövekedést kissé visszafoghatja a fejlett országokban a költségvetési fegyelem erősítése miatti keresletcsökkenés. Ezzel szemben a belföldi felhasználás hozzáadott értéke csak 2011-től válik pozitívvá től a versenyszférában foglalkoztatottak számának folyamatos bővülésével, valamint a bérfolyamatok javulásával és a kormányzati intézkedésekkel a háztartások jövedelmi helyzete és kereslete javul. A háztartások fogyasztása így évi 2-2,5% körüli bővülést mutathat középtávon. A nemzetgazdasági beruházások esetében 2010-ben csupán kis mértékű, 1% körüli javulás várható, ugyanakkor a szektor nagyobb növekedése válik lehetővé (5-6%) középtávon. Ennek oka egyrészt, hogy keresleti oldalról a hazai fogyasztás felívelése 2011-től várható és ekkor már újabb beruházások válnak szükségessé a vállalati szférában is. A normatív pálya főbb paraméterei Forrás: Az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv november

20 A normatív pálya már számol a 2011-től bevezetendő új adórendszerrel is. A meghozandó intézkedésektől a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedést várják: a következő két évi 3-3,5% körüli szintről 5%-ra, majd fölé emelkedik. A nominális GDP ezzel 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5%-kal) meghaladhatja az alappálya szintjét. Ezt egészíti ki az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. Emellett az állam is jelentős beruházásokat hajt végre 2013-tól kezdődően. A használt feltevések következtében a legnagyobb változás a nemzetgazdasági beruházásoknál látható: az alacsony 2010-es bázisról az éves volumennövekedés előbb 7-8%-ra, majd az előrejelzési horizont végére 10% fölé gyorsul. Ezen utóbbi ütemek az alappályában számszerűsítettek duplái. A beruházási hányad 2014-re eléri a 25%-ot, majd még fölé is emelkedik, a foglalkoztatás növekedése pozitívan hat a fogyasztásra, így a normatív pályában a háztartások fogyasztása évi 4% körül bővül 2013-tól. A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2%-kal, 2013-tól évi 3%-kal emelkedhet; így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11% körüli szintről 2015-re 5% közelébe süllyedhet. Ekkora mértékű foglalkoztatásbővülés érdemben emeli a potenciális GDP-t, így a kormányzati intézkedések inflációra gyakorolt hatása mérsékelt. A feltételezések alapján mind az export, mind az import az alappályában becsültnél gyorsabban növekedne; a külkereskedelem GDP-növekedéshez való hozzájárulása az egész időhorizonton pozitív maradna, de folyamatosan csökken. A folyó fizetési mérleg egyenlege (a beruházáshoz kapcsolódó importszükséglet miatt) romlik, hiánya 2015-re megközelíti a GDP 3%-át. Ugyanakkor a tőkemérleg aktívuma (az EU-transzferek) ezt jórészt ellensúlyozzák, így az ország külső finanszírozási képessége az előrejelzési horizont nagy részén pozitív marad. A Magyarországra történő működőtőke-befektetés gyorsulhat, 2013-tól meghaladhatja a GDP 4%-át. A várt növekedés hátterében az áll, hogy a következő években megvalósuló beruházások által kiváltott termelésből származó profitot feltételezések szerint nagy részben visszaforgatják és újabb beruházásokat végeznek belőle. IV.4. Magánerő A fejlesztések során a magánforrások bevonása történhet közvetlenül vagy közvetetten. Közvetlen finanszírozás az, amikor a magánforrás és az önkormányzati fejlesztési forrás a projektben azonos, egyenrangú módon alkotja a projekt alapjait. Ez többnyire közös ingatlanberuházását jelent. Közvetett finanszírozás az, amikor az önkormányzat támogatást ad a célokhoz illeszkedő fejlesztésre (pl. központi állami forrásból megvalósítani kívánt útépítési hozzájárulás) vagy olyan beruházás történik, aminek a befejezésekor az adott vagyontárgy tulajdonjoga törvényi előírás alapján önkormányzathoz kerül (pl. városi közút). IV.5. Saját forrás, adópolitika A gazdasági program az Új Széchenyi Terv alprogramjaihoz illeszkedik nagymértékben, mind a cél tekintetében, mind a pályázatokból befolyó források tekintetében. A gazdasági programok forrásösszetételénél törekedni kell a minél magasabb pályázatiarány-összetételre. A gazdasági program adott évben esedékes fejlesztési forrásai a város költségvetésében elkülönítetten jelennek meg. Az önkormányzatok által bevezethető adók jogi keretrendszerét a helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény adja. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 féle helyi adót 20

21 vezetett be: a helyi iparűzési adót, az építményadót, valamint az idegenforgalmi adót. Az önkormányzat saját bevételei közé tartozik az átengedett központi adóként működő gépjárműadó, valamint az -elhanyagolható nagyságrendű- termőföld bérbeadásból származó jövedelemadó és a talajterhelési díj. A költségvetési előirányzat alakulását az elmúlt időszakban az alábbi táblázat szemlélteti: Adónem 2007 (eft) 2008 (eft) 2009 (eft) 2010 (eft) 2011 (eft) terv Építményadó Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Gépjárműadó Összesen Az adatsorokat elemezve megállapítható, hogy a 2008 őszétől bekövetkezett gazdasági világválság hatása legjelentősebben a helyi iparűzési adóban elérhető bevételek nagyságát csökkentette. A helyi iparűzési adóban az adózás specifikuma miatt, mintegy 2 éves csúszással jelentkeznek a negatív tendenciák. A évi költségvetés adataiból megállapítható, hogy a költségvetési bevételek 15,1%-át biztosítják a helyi adó és gépjárműadó bevételek. A tényleges költségvetési bevétel adatai a következők: Adónem 2007 (eft) 2008 (eft) 2009 (eft) 2010 (eft) Építményadó Iparűzési adó Idegenforgalmi adó Gépjárműadó Összesen Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó a legjelentősebb és szabályozásában legtöbbet változott adónem I. félévében az állami adóhatóság, ezt követően ismételten az önkormányzati adóhatóság feladata az adónem működtetése. A helyi iparűzési adó megszüntetése, más központi adónembe való integrálása és központosított beszedése az önkormányzat által bevezetendő más adókkal nem pótolható. Építményadó Az építményadóban az adótárgyak köre a bevezetés óta nem változott, mindvégig kizárólag a vállalkozási célt szolgáló építmények adókötelesek. Az adómérték évenkénti valorizációját az alábbi táblázat tartalmazza. 21

22 Változás időpontja Adómérték (Ft/m 2 / év) január január január január január január Az adónemben további bevételek csak az adózói kör kiszélesítése, a nem vállalkozási célú ingatlanok (pl. garázs) irányába történhet. Az érték alapú adóztatás hosszú idő óta szerepel az adóreform törekvések között, azonban bevezetése ezidáig kudarcba fulladt. Idegenforgalmi adó Idegenforgalmi adó fizetésére az a magánszemély köteles, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Ez az adónem, sajátossága miatt a gazdasági helyzetre rendkívül érzékeny, illetőleg időjárás és program-, rendezvényfüggő. A megvalósult fürdőberuházás, az olimpiai centrum felújítása, a város tudományos szerepének növekedése és a gazdasági válság megszűnése várhatóan növeli a vendégéjszakák számát. Az idegenforgalmi adó mértékének változását az alábbi táblázat mutatja be: Változás időpontja Adómérték (Ft/fő/vendégéjszaka) január január január január Gépjárműadó Az adónemben az adóztatás központi gépjármű-nyilvántartás adatai alapján történik évtől elkülönült a személygépjárművek adóztatása az egyéb gépjárművekétől. A személygépjárművek adóztatása a teljesítmény, valamint a gyártási évtől eltelt idő alapján történik. A tehergépjárműveknél január 1-től eltérő adómérték vonatkozik a légrugós gépjárművekre, mint a hagyományosokéra. Adómérték emelés évben volt utoljára. A gazdasági válság hatása ezen adónemben is érezhető volt, mintegy ötödére esett vissza a csúcsévekhez képest az új gépjárművek vásárlása. Az önkormányzat a kedvezmények, mentességek körét nem bővítheti január 1-től a súlyos mozgáskorlátozottság esetére biztosított adómentesség változott. A változás lényege, hogy egyrészt a tulajdonosok mellett az üzembentartók is igénybe vehetik a kedvezményt, másrészt a törvény Ft évi adóban maximalizálta az adómentesség határát, az afölötti rész fizetendő. Év Gépjárművek száma Adózók száma

23 Adókedvezmények Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre január 1-től jelentősen csökkent. Jelenleg a helyi iparűzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó törvény a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében január 1-től a 20 m 2 -t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek évi összege 24,9 millió Ft volt. Az elkövetkezendő időszakokban is indokolt ezen kedvezmények fenntartása a kis és közepes vállalkozások támogatása céljából. A helyi iparűzési adóban a helyi adó törvény 2,5 millió Ft-os adóalapig teszi lehetővé adómentesség biztosítását, így e tekintetben az önkormányzatnak további mozgástere van. A helyi adóztatást meghatározó központi jogszabályok felülvizsgálata jelenleg is napirenden van. A helyi iparűzési adó beszedése az önkormányzati adóhatóságok által az államihoz képest hatékonyabban biztosítható. Az önkormányzat és a helyben működő vállalkozások közötti kapcsolatrendszer, gazdálkodásra való rálátás, illetve kedvezmények biztosítása a helyi adóztatás szerepének további erősítését indokolja. 23

24 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS BEFEKTETÉSTÁMOGATÁSI POLITIKA Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szembeni politikája két pilléren nyugszik. Egyrészről a kkv-k számára nyújtott kedvezményrendszeren, másrészt a városban található vállalkozás fejlesztési intézményrendszer működtetési feltételeinek biztosításán keresztül. A kkv-k számára nyújtható adókedvezmények lehetősége iparűzési adónál van, leginkább a kezdő vállalkozások számára. A kkv-k üzleti környezetét segíteni hivatott intézmények közül több preferált szervezet kedvezményes irodabérleti díjban részesül (pl. Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány). A Progress Alapítványban a város alapítóként is részt vesz, így a mikrohitelezési folyamat stratégiai kérdéseiben is aktív szerepet tud vállalni. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásában szereplőként vesz részt a Szeged Pólus Fejlesztési Kht., amely a város 100%-os tulajdonában van. A közhasznú társaság évi létrejöttét egyrészt a város fejlesztési programja indukálta, másrészt a város iránt megnyilvánuló befektetői érdeklődés. A Kht keretein belül egyablakos ügyintézésben részesülnek a városban telephelyet kereső érdeklődők. Szeged Pólus Fejlesztési Kht. legfontosabb feladatai: Befektetés ösztönzés: befektetésre alkalmas telephelyek, illetve irodaházak felkutatása és kiajánlása, befektetési anyagok elkészítése és menedzselése, piackutatás, humán erőforrás piac elemzése, humán erőforrás toborozás, teljes pályázati dokumentáció összeállítása és menedzselése, pályázatokhoz kapcsolódó lobby tevékenység. Projekt menedzsment: projekt menedzsment (műszaki, bérlemény biztosítás) megbízás alapján, iroda keresése, tulajdonossal történő egyeztetés, iroda berendezés igények felmérése, beszállítók versenyeztetése, beszállítói szerződés előkészítése, infrastruktúra igény kielégítésének vizsgálata, szolgáltatói egyeztetés, irodai infrastruktúra kiépítésének szerződése előkészítése (pl. távközlés), sikeres pályázatok lebonyolítása, munkaerő piaci lehetőségek vizsgálata, tárgyalások előkészítése, szervezése, több lehetőség esetén versenyeztetés, ajánlatok összehasonlítása, szerződés előkészítés, pénzügyi-gazdasági konstrukciók elemzése, szerződés előkészítés az Irányító Hatósággal V.1. Klaszterfejlesztés A Dél-alföldi Régióban működő 28 klaszter tevékenység alapján a gazdasági ágak széles körét felöleli: jelen vannak többek között az ipar különböző szakágazataiban, az építőiparban, a turizmus, az egészségügy, a biotechnológia és szoftverfejlesztés területén. A klaszterbe tömörülő szervezetek száma 24

25 igen változatos, van olyan, amelyben a tagok száma közelít a 60-hoz (Forrás Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Fejlesztési Pólus április). Dél-alföldi Régióban működő klaszterből 10 Szegeden található. Pozitív eredményként, a hazai nagyvárosokhoz képest példa nélküli módon Szeged már 4 szerveződés akkreditált innovációs klaszter minősítéssel rendelkezik, így a Dél-alföldi Régióban összesen 5 ilyen jellegű klaszter jött létre. Akkreditált klaszterek Magyarországon A klaszterfejlesztés tekintetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-tól tölt be aktív szerepet. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. előkészítése kapcsán szorosan együttműködtek az önkormányzati, az egyetemi és a vállalkozói szféra szereplői. A közösen megalkotott projektek során számos olyan vállalkozási együttműködés jött létre, amely alapja lehet egy jövőbeli klaszter szervezésének. Jelenleg a PharmacoFood Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter 23, a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 36, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 37 és a 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 44 vállalkozást tömörít (Klaszter, 2009), valamint a Goodwill Biotechnológiai Innovációs Klaszter megalakulásakor 18 vállalkozással jött létre. Ezekben a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások piacra vitelére szakosodott stratégiai szövetségékbe a hálózatos elv alapján a régió legjelentősebb ipari nagy vállalatai és tudományos műhelyei is bekapcsolódtak. A Pólus Program első két évében összesíthető eredményeik már messze túlmutatnak a pályázatok keretében elnyert források felhasználásán. Mindez a helyi tudásbázisok fejlesztése tekintetében a gyógyszeripar és szoftveripar példája mentén mutatható be a leginkább közérthetően. A fejlesztések hatására elindult gazdasági folyamatok a szegedi vállalati szféra külföldi piacra jutási lehetőségeinek megteremtését, valamint a külföldi vállalatok letelepedési hajlandóságának növelését segíti elő, ezáltal elindít a Dél-alföldi Régióban egy olyan tovagyűrűző gazdasági hatást, amely az itt felhalmozódó innovatív munkaerő megtartását és a helyben élők boldogulását is elősegíti. A tudományos eredmények hasznosulásában komoly szerepet játszik a kooperáció, az összefogás. Ennek a sorába tartozik a pólusvárosok, - Debrecen, Szeged és Pécs - közti februárban aláírt megállapodása a nemzetközi színvonalú gyógyszeripari kooperáció fejlesztésére. Ehhez hasonló kezdeményezés formálódik a szoftveripar terén is, melynek alapja az SZTE Informatikai Tanszékcsoport 25

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője

Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője Előterjesztő megnevezése: Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője Makrai László Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában

A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata. 1 db határozati javaslat és melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata. 1 db határozati javaslat és melléklete Előterjesztő: Dr. Solymos László várospolitikai alpolgármester Iktatószám: 01/19264-5/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Melléklet:

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 27661/2013. Tárgy: Önkormányzat 2012. évi zárszámadása Melléklet: előterjesztés melléklete (8 db táblázat) 1 db határozati javaslat 1 db

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben