Beszámoló a év I. félévi tevékenységről

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés A megye főbb jellemzőinek bemutatása A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi ellenőrzési, felügyeleti munka Az önkormányzatok törvényes működésének tapasztalatai A törvényességi felügyeleti munka (módszerek, ellenőrzések, intézkedések) 9 3. Államigazgatási hatósági tevékenység A polgármester és a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatos tapasztalatok (beleértve a Kormányhivatal cél-, téma és komplex vizsgálatai alkalmával szerzett tapasztalatokat is) A Kormányhivatal államigazgatási feladatai során elvégzett tevékenység értékelése A Kormányablak működése A Kormányhivatal közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyintézése Az önkormányzati testületek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Közoktatási ügyek A 2010/2011. évi érettségi vizsgaidőszak Hatósági ellenőrzés Egyéb közoktatási feladatok A Kormánymegbízotti Kabinet tevékenysége A feladatellátás támogatása Kormányablak működésének támogatása Belső kapcsolattartás Lakossági kapcsolattartás Részvétel az országos akciókban Sajtókapcsolatok, kommunikációs tevékenység A koordinációs és szervezési feladatok A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység A Megyei Államigazgatási Kollégium működésének tapasztalatai A Kormányhivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A Kormányhivatal belső igazgatási, szervezési tapasztalatai Informatikai feladatok Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések A Kormányhivatal informatikai tevékenysége Képzés és továbbképzés Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők A Kormányhivatal vizsgáztatási tevékenysége Nemzetközi tevékenység Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása A szakigazgatási szervek tevékenysége A Szociális és Gyámhivatal tevékenységének értékelése Az Építésügyi Hivatal tevékenységének értékelése Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének értékelése A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tevékenységének értékelése A Földművelésügyi Igazgatóság tevékenységének értékelése Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság tevékenységének értékelése 46 2

3 12.7. A Földhivatal tevékenységének értékelése Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tevékenységének értékelése A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tevékenységének értékelése A Munkaügyi Központ tevékenységének értékelése A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv tevékenységének értékelése A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének értékelése A Kulturális Örökségvédelmi Iroda tevékenységének értékelése A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tevékenységének értékelése A Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság tevékenységének értékelése A Közlekedési Felügyelőség tevékenységének értékelése A Kormányhivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége Az integráció előkészítése során megtett főbb intézkedések tapasztalatai A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A személyi működési feltételek bemutatása A Kormányhivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A belső ellenőrzés 92 II. MELLÉKLETEK 94 3

4 I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1. BEVEZETÉS 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása Földrajz Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban. Természeti adottságok Csongrád megye vízrajza változatos: felszínét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A megye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde nálunk található. Itt halmozódtak fel az ország legjelentősebb kőolaj- és földgáz-készletei is, melyek a hazai kitermelés több mint felét biztosítják. A térség az ország napfényben leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, és az évi középhőmérséklet (10,5-12 C) magasabb az országos átlagnál. A megye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középső részét öntéstalajok, míg keleti részét nagyon jó minőségű mezőségi talajok borítják. Népesség Népesség száma, ezer fő 422 Települések száma 60 Népesség az országos átlag %-ában 4,2 15 év alatti népesség aránya 13,7 Az eltartott népesség rátája 45 Regisztrált gazdasági vállalkozások száma (ezer db) 80,5 Egyéni vállalkozás (ezer db) 59,1 Társas vállalkozások száma (ezer db) 17,7 Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma 535 Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma főre jutó GDP (2009) 1974 A megye sorrendje az egy főre jutó GDP alapján 7. A megye lakónépessége január 1-jei állapot szerint 422 ezer fő, mely 0,3 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye korszerkezete szerint a 14 és annál fiatalabb népesség száma fő, mely 1,8 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, a 65 évesek és afölöttiek száma (72 558) pedig 1,8 %-os emelkedést mutat. Csongrád megye az ország egyik legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72 %-a a megye 10 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma fő, közel kétszerese az országos átlagnak. 4

5 Jellemző ágazatok, gazdasági szervezetek első negyedévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein az országos 12,3 %-os növekedésnél kevésbé, összehasonlító áron 3,7 %-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Január-március között, folyó áron valamivel több mint 151 milliárd forint termelési értéket, az országos 2,7 %-át állították elő a megyében. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a régióban Csongrád megyében volt a legmagasabb, csaknem 359 millió forint, amely azonban az országos átlagnak kevesebb mint kétharmadát tette ki. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél valamivel jelentősebb növekedés következett be, 5,2 %-kal magasabb volt az ipari termelés volumene, mint az előző év első három hónapjában. A több mint 95 milliárd forint produktum csaknem háromnegyede feldolgozóipari tevékenységből származott, ami 14 %-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Ezzel szemben az energiaiparban, csaknem ugyanilyen mértékű volumencsökkenés következett be. A megyei székhelyű ipar értékesítésének nettó árbevétele az első három hónapban megközelítette a 202 milliárd forintot, amely kevéssel elmaradt az előző év azonos időszakától. Ezen belül a belföldi értékesítés volumene 6 %-kal szűkült, míg az export mintegy 23 %-kal meghaladta a 2010 első negyedévit. Az összes értékesítés kétharmadát kitevő energiaiparban több mint 7 %-os csökkenést, ezzel szemben a feldolgozóiparban 13 %-os bővülést regisztráltak. Gazdasági szervezetek I. negyedévének végén valamivel több mint 81 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak Csongrád megyei székhellyel, közel 3 %-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Az egyéni vállalkozások aránya mintegy 73, a társasoké 20 %-ot tett ki, a nonprofit szervezetek valamivel több mint 6, a költségvetési szervek pedig 0,5 %-ot képviseltek. Főtevékenységük alapján, március végén a megyében regisztrált gazdasági szervezetek mintegy négytizede a mezőgazdaságba koncentrálódott, míg a sorban utána következő ingatlanügyletek területén, a gazdasági szervezetek nem egészen 12 %-át, a kereskedelemben pedig 9 %-át tartották nyilván. Beruházás Jelentősen megugrott I. negyedévében a beruházások teljesítményértéke Csongrád megyében. Az itteni székhelyű megfigyelt szervezetek az első 3 hónapban 22,7 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ami folyó áron héttizedével múlja felül az egy évvel korábbit. Gazdasági aktivitás A KSH munkaerő-felmérése alapján I. negyedévében a megye éves népességének 54 %-a, 176,2 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 158,4 ezren foglalkoztatottként, közel 18 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A vizsgált időszakban a megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan 91 ezren álltak alkalmazásban, 1,2 %-kal többen, mint az előző évben. A versenyszférában közel 4 %-kal bővült, a költségvetési szerveknél nem egészen 2 %-kal csökkent a létszám. A gazdasági ágak közül a vendéglátás, illetve a művészet és szabadidő területén regisztráltak jelentősebb, mintegy 24 %-os növekedést, míg legnagyobb mértékben, közel 16 %-kal az adminisztratív szolgáltatás alkalmazotti köre csökkent. Az alkalmazottak legnagyobb hányadát foglalkoztató iparban az előző év azonos időszakához képest mintegy 4 %- os bővülés következett be. A megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete I. negyedévében a 171 ezer forintot közelítette, 1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, KSH 2011/1 5

6 ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 161, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak mintegy 190 ezer forintot kerestek. Megyei szinten 2010 azonos időszakához képest a bruttó átlagkeresetek nem egészen 3 %-kal csökkentek. A versenyszférát több mint 3 %-os emelkedés, a költségvetést viszont döntően a évi eseti kereset-kiegészítés tavaly januári és márciusi kifizetése miatt 10 %-os csökkenés jellemezte. Az ágazatonkénti keresetkülönbségek továbbra is jelentősek: a megyei fizetési rangsort vezető pénzügyi szolgáltatás, illetve a sort záró vendéglátás területén dolgozók bruttó átlagkeresete között csaknem 180 ezer forintos eltérés volt I. negyedévében. Az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset január-márciusban valamivel több mint 115 ezer forintot tett ki a megyében, ami 3,5 %-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Aktivitási adatok 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása (1. számú melléklet) A Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 2. (1) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Jogállását a Khtv., a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khr.), valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2011. (III. 4.) KIM utasítás rendezi. A Kormányhivatal élén kormánymegbízott áll, akit a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kormánymegbízott gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetője, a törzshivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett. A Kormányhivatal hivatali szervezetét a főigazgató mint szakmai vezető vezeti, aki a kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll. 6

7 A szakigazgatási szervek élén a szakigazgatási szerv vezetője áll. A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói a kormánymegbízott jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A törzshivatal szervezeti egységei a főosztályok, valamint az osztály jogállású Kormánymegbízotti Kabinet, a Jogi Perképviseleti Osztály és a Belső Ellenőrzési Osztály. A Kormányhivatalban a következő szakigazgatási szervek működnek 1. Szociális és Gyámhivatal 2. Építésügyi Hivatal 3. Igazságügyi Szolgálat 4. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5. Földművelésügyi Igazgatóság 6. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság 7. Földhivatal 8. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv 9. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 10. Munkaügyi Központ 11. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv 12. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 13. Kulturális Örökségvédelmi Iroda 14. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 15. Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 16. Közlekedési Felügyelőség 2. A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, FELÜGYELETI MUNKA (2. számú melléklet) 2.1. Az önkormányzatok törvényes működésének tapasztalatai A törvényességi ellenőrzés Csongrád megyében 61 helyi önkormányzat, 42 kisebbségi önkormányzat, 7 többcélú kistérségi társulás, valamint 71 egyéb társulás vonatkozásában kerül ellátásra, az ellenőrzés körébe tartozó szervektől január 1. és június 30. napja között összesen 2037 jegyzőkönyv érkezett be a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályra. Ez a szám jelentősen nagyobb az előző év hasonló időszakában szakmai segítségnyújtás céljából beküldött jegyzőkönyvek számához képest (1385 db), vagyis a törvényességi ellenőrzési hatáskör újjáéledésével a jegyzőkönyvek beküldési fegyelme is javuló képet mutat. A jegyzőkönyvek legnagyobb része a képviselő-testületektől (813 db), valamint a bizottságoktól (918 db) került beküldésre. Hivatalunk a törvényességi észrevételek tekintetében a jogsértés természetétől, súlyosságától függően alkalmazza mind az írásbeli, mind a szóbeli észrevétel eszközét. Írásbeli észrevételre a súlyosabb jogsértések esetében, szóbeli jelzésre a kisebb súlyú, jellemzően működési, mulasztásos jellegű törvénysértések esetében kerül sor, egyben figyelemfelhívással a jogsértés jövőbeni elkerülésére első hat hónapjában az önkormányzati döntések tekintetében 152 rendeletre összesen 313 törvénysértés miatt tettünk észrevételt. Kevesebb volt az észrevételekkel érintett határozatok száma (120 db), amelyekben összesen 129 db jogsértést kifogásoltunk, míg működési, mulasztási törvénysértés miatt 90 esetben éltünk észrevétellel. 7

8 A munkánk során észlelt jogsértések között akadtak egyedi, valamint gyakorta előforduló, visszatérő hibák. A rendeletek terén legtöbbször a házaló kereskedelem szabályozásával, hulladékszállítás szabályozásával, helyiségek bérleti díjának rendeletben történő megállapításával, valamint a jogszabály-szerkesztési követelmények be nem tartásával kapcsolatos hibákat tapasztaltunk, míg a határozatok esetében az egyik leggyakrabban előforduló hiányosság a pénzügyi tárgyú döntések esetében a fedezet megjelölése nélküli kötelezettségvállalás volt. Működéssel kapcsolatban több esetben észrevételeztük a jegyzőkönyvek felterjesztésének elmaradását, illetve a határidő túllépésével történő beküldést, jellemző volt emellett a jegyzőkönyvek szerkesztésével kapcsolatos hiányosság (például a jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek csatolása elmaradt) január 1. és június 30. napja között törvényességi észrevétel el nem fogadása miatt egy esetben került sor bírósági kereset benyújtására. Szentes Város Önkormányzata az alakuló ülésen az alpolgármester tiszteletdíját a törvénnyel ellentétben magasabb összegben állapította meg, így a jogsértés megszüntetése érdekében keresetet nyújtottunk be a Csongrád Megyei Bíróságnál. Az alperes időközben (módosító határozatával) eleget tett a törvényi követelményeknek, így a per megszüntetését kértük. Alkotmánybírósági indítvány benyújtására első félévében nem került sor. A Hivatal éves munkaterve szerint főosztályunk elvégezte a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát. A célellenőrzés eredményéről szöveges összefoglaló jelentés készült, az egyes rendeletekben tapasztalt jogsértések, hiányosságok kiküszöbölésére szakmai segítségnyújtás keretében külön-külön levélben hívtuk fel az önkormányzatok jegyzőinek figyelmét. A törvényességi ellenőrzés végzése során egyik leginkább jellemző munkamódszerünk volt a rendszeres kapcsolattartás az önkormányzatokkal (jegyzők, polgármesterek, polgármesteri hivatalok ügyintézői), melynek során egyedi körben, a lehető legrövidebb időn belül lehetett a felvetett problémákat megoldani. Főosztályunk kiemelt fontosságú feladataként kezeli az önkormányzatok folyamatos szakmai tájékoztatását, ennek érdekében a félév során több alkalommal körlevélben kerestük meg a jegyzőket, polgármestereket egy-egy témához kapcsolódóan évben három alkalommal jelent meg a Kormányhivatal által szerkesztett Hivatali Tájékoztató, amelynek összeállításában főosztályunk is szerepet vállalt, többek között az üzletek éjszakai nyitva tartása, a házaló kereskedelem helyi szintű szabályozása, és az önkormányzatokat érintő aktuális jogszabályváltozások témakörét érintően. Emellett egyedi állásfoglalások kiadásával, jegyzői klubok ülésein való részvétellel igyekeztünk elősegíteni az önkormányzatokkal való együttműködést. A törvényességi ellenőrzési hatáskör 2010-es újraindulását követően a beérkezett jegyzőkönyvek már nem a szakmai véleménykérések körébe tartoznak. Egyedi ügyekben mind szóban, mind írásbeli formában jelentős számban érkeznek szakmai megkeresések, január 1. és június 30. között főosztályunk összesen 323 alkalommal nyújtott segítséget kisebb-nagyobb súlyú kérdésekben. 31 alkalommal működtünk közre rendelettervezet, illetőleg társulási megállapodás tervezetének előzetes véleményezésében, míg jogértelmezési kérdésekben írásbeli állásfoglalás kiadására 11 esetben került sor. Leggyakoribb a telefonon, időnként személyes megbeszélés keretében nyújtott tájékoztatás volt (281 db). Jelentős számban érkeztek kérdések a vis maior ügyintézés kapcsán, valamint a minisztériumok részére teljesítendő adatszolgáltatások például a közfoglalkoztatási rendszer, illetve a helyi csatornahálózat felmérése tárgyában. Kiemelkedő számban kértek segítséget az önkormányzatok a helyi közoktatás átszervezése során felmerült kérdésekben, mivel több térségben is a korábban fennálló társulások megszüntetéséről és a helyi 8

9 közoktatási feladatellátás más módon történő megoldásáról döntöttek a képviselő-testületek. A rendeletalkotás terén új feladatként jelentkezett az anyakönyvi eljárás egyes díjairól szóló helyi rendeletek megalkotása, melyhez fűződően tájékoztatóval, rendelet-tervezet véleményezésével és kérdések megválaszolásával segítettük a helyi jogalkotást. Csongrád megyében első hat hónapjában egy településen került sor időközi választás tartására (2011. április 3. napján), mivel Felgyő községben a októberben megválasztott polgármester lemondott tisztségéről. Egy önkormányzatnál az alpolgármesteri tisztség a októberi választások óta betöltetlen, mivel a képviselő-testületnek sem az alakuló ülésen, sem az azóta eltelt időben nem sikerült megegyezésre jutnia az alpolgármester személyét illetően. Ez ügyben törvényességi észrevételt tettünk. Az önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódóan jellemző, hogy a korábbi években tapasztaltakhoz képest év első félévében megemelkedett a társulások részéről a feladatellátási normatíva igénybevételéhez a költségvetési törvényben előírt, a társulási megállapodás törvényességét igazoló nyilatkozat kiadása iránti megkeresés. Ezen időszakban 17 társulási megállapodás kapcsán történt meg a nyilatkozat kiadása. Szintén a költségvetési törvény szabályozza az ÖNHIKI támogatás igényléséhez szükséges feltételeket, amelynek kapcsán 1 önkormányzat esetében került sor a körjegyzőség alakítására vonatkozó kötelezettség alóli felmentés megadására. A kisebbségi önkormányzatoktól január 1. és június 30. között 219 jegyzőkönyv érkezett be törvényességi ellenőrzésre évben a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a korábbiakhoz képest átalakította a települési és területi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos állami támogatásának rendjét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Wekerle Sándor Alapkezelő ezzel kapcsolatban több ízben megkereste Hivatalunkat a rendelkezésre álló adatok továbbítása, valamint a hiányzó információk önkormányzatoktól történő beszerzése érdekében. A minisztériumi megkeresés alapján a kisebbségi önkormányzatok üléseiről készült jegyzőkönyveket beérkezésüket követően scannelt formátumban továbbítjuk mind a KIM, mind az Alapkezelő részére a jogszabályi előírásnak megfelelően. A kisebbségi önkormányzatok tekintetében említést érdemlő esemény a január 9. napján lezajlott területi kisebbségi választás, amelynek eredményeként 7 képviselővel megválasztásra került a Csongrád Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, amelynek képviselő-testülete január 24-én tartotta alakuló ülését A törvényességi felügyeleti munka (módszerek, ellenőrzések, intézkedések) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal a többcélú kistérségi társulások keretein belül működő hét kistérségi fejlesztési tanács, a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács felügyeletét látja el. Az értékelendő időszakban a fejlesztési tanácsoktól 25 db jegyzőkönyv érkezett a hivatalhoz, melyekben együttvéve 136 határozat szerepelt. Felügyeleti intézkedés megtételére év első félévében 1 esetben, a regionális fejlesztési tanács tekintetében került sor, szóbeli intézkedés formájában a miniszteri delegált képviselő helyettesítése tárgyában. Említést érdemel a Szentesi Többcélú Kistérségi Társulás ügye, amelynél a többcélú kistérségi társulás elnökét sem a tisztújító ülésen, sem az azóta eltelt időben nem sikerült megválasztani (a kistérségi fejlesztési tanács elnökének posztja betöltésre került). A többcélú társulás jelenleg az egyhangúlag megválasztott ügyvivő elnök irányítása alatt működik. 9

10 Összegezve elmondható, hogy a területfejlesztési tanácsok kiegyensúlyozottan működtek év első hat hónapjában. 3. ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG (3. számú melléklet) 3.1. A polgármester és a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatos tapasztalatok (beleértve a Kormányhivatal cél-, téma és komplex vizsgálatai alkalmával szerzett tapasztalatokat is) A évi ellenőrzési ütemtervnek megfelelően az I. félévben a tervezett, összesen 18 ellenőrzést lefolytattuk. Komplex felügyeleti ellenőrzést kereskedelmi, szabálysértési, adó és anyakönyvi területre vonatkozóan Balástya, építési ügyekben Csongrád, közlekedés-igazgatás, személyi adat- és lakcímnyilvántartási ügyekben a Csongrád Okmányirodán, célellenőrzést kereskedelmi, szabálysértési és adóügyi területen Csanytelek és Nagytőke, anyakönyvi ügyekben Deszk, Árpádhalom, Kistelek, Derekegyház Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában, közlekedés-igazgatási, valamint személyi adat és lakcím-nyilvántartási területet érintően pedig a Kistelek Okmányirodában tartottunk. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint, az egyes ügyfajtáknál továbbra is vannak tipikusnak mondható hibák főként az adóigazgatás és a szabálysértés területén, egyéb területeken pedig, így pl. a kereskedelmi igazgatásban a bonyolult, sokszor ellentmondásoktól sem mentes jogi szabályozás okozott továbbra is jogalkalmazási nehézségeket. Közlekedési igazgatási, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartási eljárásokat az okmányirodák eljárása többnyire megfelel a jogszabályi előírásoknak, néhány hiányosság, illetve helytelen jogértelmezés miatt az ezek korrigálásához szükséges javaslatokat az ellenőrzésekről szóló feljegyzésekben minden esetben megtettük. A jegyzők az észrevételeinkkel, javaslatainkkal szemben kifogást nem tettek, azokkal egyetértettek, a hiányosságok megszüntetése iránt visszajelzéseik szerint megtették a szükséges intézkedéseket, felügyeleti intézkedést egy ügyben sem kellett tennünk A Kormányhivatal államigazgatási feladatai során elvégzett tevékenység értékelése A Hatósági Főosztály év I. félévében főszámra összesen 1202 db (előző évi összesen 2464 db volt), alszámra 2449 db (előző évi összesen 5815 db) ügyirat került iktatásra. Az első fokú eljárásaink során 1580 db. (előző évi összesen 3484 db) másodfokú eljárásainkban 201 db (előző évi összesen 448 db) döntést hoztunk. Elsőfokú tevékenység Kisajátítás: Az eljárások az alábbi projektekhez kapcsolódóan kerültek lefolytatásra: Szeged- Sándorfalva kerékpárút (2 db határozat és 4 db végzés), Szatymazi kerékpárút (1 db határozat és 2 db végzés), Szeged Város terület- és településrendezés (2 ingatlanra összesen 2 db határozat és 6 db végzés), Mórahalom Város terület- és településrendezése (2 db végzés), Szeged-Szőreg 1. biztonsági gáztározó és kapcsolódó létesítményei (1 db új kérelem érkezett, összesen 4 db határozat és 6 db végzés), Ásotthalom kerékpárút (2 db ingatlanra érkezett kérelem, 2 db határozat és 10 db végzés). Építésügyi korlátozások felszámolása érdekében (Étv. 30. (4) bekezdés) 2 db szegedi ingatlan esetében kezdeményezték a kisajátítási eljárás lefolytatását, 1 esetben megszüntető végzés, 1 esetben pedig hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára került sor. 10

11 Illetékkedvezményre jogosultság igazolására 1 db ingatlant érintően 1 db nyilatkozatot tartalmazó határozat került kiadásra. Közigazgatási peres/nem peres eljárásokra kisajátítási eljárásokhoz kapcsolódóan év I. félévében 2 db új per indult, az előző években indult perekből 9 peres ügy zárult le (7 helybenhagyó 2 megváltoztató ítélet), 13 per pedig még folyamatban van. Bányaszolgalom: Elhelyezési szolgalom alapítása iránt az Üllés Zsana DN 300 gázszállító vezeték, a Ruzsa mezőfejlesztés Ru-21 és Ru-22 kút gerincvezetékei, a Do-28 kút kútvezetékei és létesítményeinek elhelyezésére, valamint a MOL Nyrt. tulajdonában lévő légvezeték földkábelre történő cseréjére indultak eljárások. Ezekhez kapcsolódóan összesen 92 db kérelem érkezett, 1 esetben közmeghallgatás tartására került sor, ezen túl 6 db határozatot és 145 db végzést hoztunk. Üzemeltetési szolgalom alapítása iránt az Algyő-Csanádpalota DN 700-as földgázszállító vezetékhez (román tranzit), a Városföld-Algyő DN 1000-es szállító vezetékhez, a MOL Nyrt. tulajdonában lévő elektromos kábel üzemeltetéséhez, az M 43 autópálya 2. szakaszán vezeték kiváltásához és az ÉGÉZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. földgázelosztó vezetékéhez kapcsolódóan 246 kérelmet nyújtottak be, melyekben 123 db határozat és 439 db végzés született. Bányaszolgalmi üggyel összefüggésben első félévében peres ügy nem indult és nem zárult le. Anyakönyv: Az engedélyezett házasságkötések száma évben összesen 77 db. Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez 33 esetben került sor tanúsítvány kiállítására. A külföldi állampolgárok által tett apai elismerő nyilatkozat alapján 58 anyakönyvi bejegyzés történt. Külföldi okirat alapján történő anyakönyvi bejegyzés elrendelése 14 esetben történt, a külképviseleteken illetve a Külügyminisztériumon keresztül 204 esetben továbbítottuk az anyakönyvi okiratokat. Külföldiek ingatlanszerzése ügykörben 13 db döntést hoztunk, melyből 12 db ingatlanszerzést engedélyező határozat és 1 db eljárást megszüntető végzést volt. Egyéb I. fokú végzések száma: 14 db. A megvásárolt ingatlanok elsősorban lakóingatlanok (lakás, illetve lakóház) és főleg Szeged településre koncentrálódnak. Az ingatlanszerzők többsége szerb állampolgár, akik letelepedési szándékkal vásárolnak ingatlant. Az egyéb állampolgárok (egyiptomi, izraeli) magyarországi tanulmányaik folytatása érdekében a lakhatásuk biztosítására vásárolnak ingatlant. Szabálysértés: 18 db méltányossági iránti új kérelem érkezett, melyek többsége pénzbírság végrehajtásának mellőzésére, vagy közérdekű munkavégzésre való átváltásra irányult. Az I. félévben 19 db határozatot hoztunk (ebből 9 helyt adó, 10 elutasító). Ezen túlmenően 9 db eljáró hatóság kijelölése iránti kérelem tekintetében is döntést hoztunk (ebből 5 helyt adó, 4 elutasító). Magyar Igazolvány: 20 igazolványt vettek át az ügyfelek, további 87 db vár átvételre. A beérkező okmányok kísérőlistái a KEKKH Állami Nyomda Okmány-előállító és Koordinációs Igazgatóságára megküldésre kerültek. Másodfokú tevékenység Adó: Az ügyek száma első félévében 20 volt. Ebből 3 esetben kellett a nem az elsőfokú adóhatóságnál előterjesztett fellebbezést áttétellel megküldeni a jegyzők részére, 7 helybenhagyó (2 részletfizetés, 1 építményadó, 3 gépjárműadó és 1 telekadó) és 3 megsemmisítő és új eljárásra utasító (iparűzési adó, részletfizetési kérelem, hatósági bizonyítvány) döntést hoztunk. 4 végrehajtási kifogásból 2 esetben elutasításra 1 esetben pedig megsemmisítésre, 1 esetben pedig új eljárás lefolytatása utasításra került sor. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem ezen időszakban nem érkezett a döntéseink ellen, egy ügyfél nyújtott be fellebbezést a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, amely a döntésünket helybenhagyta. Két esetben került sor kérelemre eljáró hatóság kijelölésére. Építésügy: 14 db határozatot, 31 db eljárást lezáró végzést, valamint 48 db II. fokú eljárásban született egyéb végzést hoztunk, felügyeleti jogkörben pedig 2 db megsemmisítő végzés került 11

12 kiadásra. Eljáró hatóság kijelölésére 30 db, elutasítására 3 db végzést hoztunk. Másodfokú építésügyi szakhatóságként 3 esetben jártunk el évben 5 peres eljárás fejeződött be, ebből 1 a Legfelsőbb Bíróságon. Mindegyik a Hivatal pernyertességével zárult. Építéshatósági eljárással összefüggésben kettő polgári pert indítottak Hivatalunkkal szemben államigazgatási jogkörben okozott kár címén, az egyikben 20 millió forint, a másikban a keresetleszállítást követően 1 millió forint összegű kártérítésre kötelezésére kérték a Hivatalunkat. A Megyei Bíróság mindkét keresetet elutasította, a 20 millió forintos perben a fellebbezést követően a Szegedi Ítélőtábla előtt a felperes a fellebbezését visszavonta, a második ügyben a per az Ítélőtábla előtt még folyamatban van. Kereskedelmi és ipar-igazgatás: Kereskedelmi igazgatás területén 4 végzés került kiadásra, 1 hatáskör hiányában történt áttételről, 2 eljáró hatóság kijelöléséről, valamint 1 megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés nyitva tartás korlátozás iránti ügyben. Bírósági felülvizsgálat a korábbi évekről 1 db van folyamatban. Birtokvédelem: 7 db végzés elleni fellebbezést bíráltunk el, melyből 3 esetben megsemmisítő, 2 esetben új eljárásra is utasító, 3 ügyben pedig megváltoztató 3 ügyben pedig helybenhagyó végzést hoztunk. Eljáró hatóság kijelöléséről 11 esetben döntöttünk, 2 esetben pedig hatáskör hiányában végzéssel áttételre került sor. Környezet-, természetvédelem és vízügy: 2 eljáró hatóság kijelöléséről hoztunk végzést, valamint 1 megsemmisítő, új eljárásra utasító végzés került kiadásra (fakivágás, vízelvezetés). Hadigondozás: 1 hadirokkant járadék emelése iránti per volt folyamatban, melyben a felperes a keresetétől végül elállt, így a jogerős elutasító döntésünk hatályban maradt. Vadkár: 1 hiánypótlásra felhívó és egy helybenhagyó végzést hoztunk vadkár szakértői díj megfizetése tárgyában. Állatvédelem: állatmenhely létesítésével kapcsolatban 1 határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító végzést hoztunk. Általános igazgatás: tanulmányi költség megtérítése tárgyában egy az első fokú elutasító végzést helybenhagyó végzést hoztunk, mivel közigazgatási hatósági ügy. Ugyanezen ügyfél ugyanilyen tárgyú korábbi 2 ügyében hozott és a mostani elutasító végzésünk ellen is felülvizsgálati kérelemmel élt, tehát összesen 3 ilyen tárgyú nemperes eljárás van folyamatban a Megyei Bíróság előtt. Lakáskiürítés iránti eljárásban 1 eljáró hatóság kijelöléséről kellett döntenünk. Közlekedési igazgatás: 32 (kérelemre 31, felügyeleti jogkörünkben eljárva 1) érdemi döntést, valamint 71 egyéb végzést hoztunk. Bírósági felülvizsgálatot 1 határozatunk ellen kértek, a keresetet elutasították. Az ügyek többsége gépjármű lefoglalása, gépjármű-átírási kötelezettség elmulasztása,valamint gépjármű adófizetési hátralék miatt indult. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás: Lakcím fiktívvé nyilvánítása miatt 2 db fellebbezést kellett elbírálnunk. A KEKKH 22 esetben összesen 83 db lakcím-bejelentőlapot küldött meg egyeztetésre, melyeket továbbítottunk az illetékes okmányirodáknak, majd a javítás megtörténtéről a KEKKH-t minden esetben értesítettük. Integrált ügyfélszolgálati Iroda által átvett kérelmek továbbítása: 29 végzés meghozatalára került sor hatáskör, illetékesség hiányában történő áttételről. Önkormányzatok által bejelentett vis maior ügyekhez kapcsolódó eljárások keretében a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztállyal közösen 44 helyszíni bejárást (ebből 2 utóellenőrzés) tartottunk, valamint 42 pályázati kérelmet vizsgáltunk át és alakítottuk ki szakmai álláspontunkat, melyet a Miniszter a vis maior pályázatok elbírálásakor minden esetben elfogadott. Egyéb tevékenységeink: szakmai előadások az önkormányzatok jegyzői, hatósági ügyintézői részére (Ket., építésügy, anyakönyvi igazgatás), valamint a területi államigazgatási szervek részére (Ket. módosítás), jogszabálytervezetek véleményezése, szakmai állásfoglalások jegyzők részére, Hivatali Tájékoztatóban szakmai anyagok az elsőfokú hatóságok munkájának segítése, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. Éves beszámoló készítése a hatósági 12

13 tevékenységükről, valamint szabálysértési statisztika elkészítése, továbbá hatósági statisztika elkészítése a megye 60 önkormányzatától összegyűjtött adatok alapján A Kormányablak működése január 3-án nyitott meg a Csongrád megye két megyei jogú városában a Kormányablak Integrált Ügyfélszolgálati Iroda. Az ügyintézés Szegeden a Megyeháza földszintjén, Hódmezővásárhelyen, pedig a Városháza épületében történik. A Kormányablakok feladatairól a Khr ai rendelkeznek. A személyi állomány megyei szinten 20 fő, 7 fő Hódmezővásárhelyen, 13 fő Szegeden teljesít szolgálatot. A kollégák jól felkészültek, egyik kollégánk sajnálatos halálától eltekintve a kezdő személyi állományban nem volt változás. A tisztviselők az etikai alapelvek szerint végzik tevékenységüket, az ügyfélbarát kiszolgálás a megyei Kormányablakokban maradéktalanul megvalósul. Az egész napos nyitvatartás által megkövetelt kétműszakos munkarend zavartalanul működik, minden időszakban megfelelő számú tisztviselő várja az ügyfeleket. A szabadságolás rendjét is sikerült ennek megfelelően kialakítani. A Kormányablakok technikai hátterének biztosítása zavartalan, a Kormányhivataltól független, központilag üzemeltetett informatikai hálózat és hardvereszközök működtetése megfelelő, a Kormányhivatal által biztosítandó eszközök is maradéktalanul rendelkezésre állnak. A megyei Kormányablakok egységes arculati követelményeknek megfelelően működnek, fő feladatuk, az államigazgatási ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére, maradéktalanul megvalósul megteremtve ezzel az összhangot a Jó Állam létrehozására irányuló, kiemelt kormányzati szándékkal. A Csongrád megyei Kormányablakokban a 29 kezdő ügykörön túl a január 3-i nyitás óta telepített további új ügykörök szabályait is sikeresen elsajátították a szolgálatot teljesítő kormánytisztviselők ezek a nagycsaládosok gázár támogatása, az Új Széchenyi Terv, a nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége és a jogi segítségnyújtás igénybe vételének módja, feltételei és a Wekerle Sándor Alapkezelő működése voltak. Júniusban lezajlott a felkészülés a július 1-től a kormányhivatalok szociális és gyámhivatalaihoz telepített, a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos új hatáskörre. A Kormányablakkal szemben az ügyfelek részéről nagy igény mutatkozott e tárgyban a hivatali órákon túl (16.30 után) történő tájékoztatásra és a kérelmek esetleges beadására. A nyitás óta a legnagyobb jelentőségű változás a Kormányablakoknál a március 16-tól megnyílt lehetőség az egyszerűsített honosítási kérelmek előterjesztésére és egyéb állampolgársági ügyek intézésére. Megyénkben a nyitás óta folyamatos az érdeklődés, június 30-ig a két Kormányablakban összesen 6524 ügyfél (Szeged 3765 fő, Hódmezővásárhely 2759 fő) jelent meg, akik összesen 7478 ügyet (Szeged 3879 ügy, Hódmezővásárhely 3599 ügy) intéztek el. A személyesen megjelent ügyfeleken kívül ben vagy telefonon is néhány órán belül tájékoztatjuk azon ügyfeleinket, akik a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központon (KÜK) keresztül fordulnak hozzánk segítségért. A tevékenységünkről napi rendszerességgel jelentést küldünk az irányító KIM részére. A legnépszerűbb ügyek: tapasztalataink szerint az ügyfelek általános kiindulópontként tekintenek a Kormányablakokra, legtöbben irányító tájékoztatásért fordulnak 13

14 munkatársainkhoz. Tájékoztatásnyújtás során az ügyek fajtái nagyon szerteágazóak, messze túlmutatnak a Kormányablakok ügykörein, gyakran nem is tartoznak a hatósági ügyek körébe. Sokszor jönnek pl. banki hitelügyekkel, peres ügyekkel, végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos kérdésekkel. Mi természetesen minden témában megpróbálunk segítséget nyújtani és az ügyfeleket a megfelelő szervekhez irányítani. Nagyon sokan nyitnak ügyfélkaput, sok a családtámogatási ellátásokra (GYES, anyasági támogatás, családi pótlék, gyermeknevelési támogatás) irányuló kérelem, illetve ezek igénybevételének módjáról való tájékoztatás. Hódmezővásárhelyen különösen nagy jelentősége van a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozó családtámogatási ellátások intézési lehetőségének, hiszen ott megszüntették a Magyar Államkincstár korábban működő ügyfélszolgálatát. Sokan intézik a Kormányablakoknál a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyeiket (bejelentés, adatváltozás bejelentése, megszüntetés) és nagy az érdeklődés az e-hiteles és nem hiteles elektronikus tulajdoni lapok és térképmásolatok iránt is június 30-ig összesen 414 (Szegeden 376, Hódmezővásárhelyen 38) egyszerűsített honosítási és visszahonosítási kérelmet terjesztettek elő a Csongrád megyei Kormányablakokban. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a határon túli magyar szervezetekkel, akik elégedettek az ügyintézésünk gyorsaságával és színvonalával, ennek eredményeként szívesen irányítják hozzánk a velük kapcsolatba került ügyfeleket. Több alkalommal érkeztek már kérelmezők mindkét megyei Kormányablakhoz szervezett csoportokban. Hangsúlyozni szükséges, hogy a BÁH Regionális Igazgatóságának munkatársai, valamint Szeged és Hódmezővásárhely MJV anyakönyvvezetői kollégáinknak a honosítási ügykörre való felkészülés és jelenleg, az ügyintézés során kivételesen értékes segítséget nyújtanak. A nyitás óta a Kormányablakok is tagjaivá váltak az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos tájékoztatás nyújtására hivatott Infopont hálózatnak, kollégáink jogosultak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által működtetett Belső Információs Rendszer használatára. A feladat ellátására történő felkészülés egy központilag szervezett értekezlet után az anyag egyénileg történő feldolgozásával és elsajátításával zajlott és zajlik jelenleg is az állandó változásokra tekintettel. A munkánk eredményességéhez nagymértékben hozzájárult a jó kapcsolat, együttműködés a Kormányhivatal Törzshivatalával és szakigazgatási szerveivel, a megyei államigazgatási szervekkel, egyéb hivatalokkal. Tapasztalataink szerint az ügyfelek körében kedvező fogadtatásra találtak a Kormányablakok, szívesen jönnek ügyeiket intézni és elégedetten távoznak. Erre utal az a tény is, hogy tevékenységünkkel kapcsolatban ügyfélpanasz benyújtására nem került sor. A Kormányablakban a hosszú nyitva tartás mellett az is kényelmessé teszi az ügyintézést az ügyfelek számára, hogy egyes kérelmeikkel nem kell különböző hivatalokba ellátogatniuk, hanem többféle ügyet gyorsan, egy helyen egyszerre tudnak elintézni, vagy annak menetét elindítani. Az emberekben azonban még nem tudatosult a hétköznap késő esti, illetve a péntek délutáni ügyintézési lehetőség, ilyenkor kevesebben látogatnak el a Kormányablakokba, mint a délelőtti vagy kora délutáni órákban. 14

15 4. A KORMÁNYHIVATAL KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEKKEL, PANASZOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉSE (4. számú melléklet) első félévében a Törzshivatalban 33 panasz és közérdekű beadvány, valamint 2 közérdekű adatigénylés ügyében jártunk el. A beadványozók többsége egyéni érdeksérelem miatt fordult a Kormányhivatalhoz, közérdekű bejelentés mindössze 4 db érkezett. A beadványok száma év ugyanezen időszakához képest jelentősen megemelkedett, mivel az előző évben január 1. és június 30. között mindössze 10 panaszbejelentés volt. Az ügyek számának megemelkedésében a legfőbb szerepet vélhetően a törvényességi ellenőrzési jogkör újraéledése játszotta. Közérdekű adatigénylés teljesítése iránt 2 kérelem érkezett, egyik esetben állampolgár, míg a másik alkalommal egy önkormányzat jegyzője igényelt Hivatalunktól képviselő-testületi jegyzőkönyvről készült másolatot. Mindkét kérelem teljesítése a jogszabályoknak megfelelően megtörtént. A panaszbeadványok, közérdekű bejelentések ügyintézésének gyakorlata megfelel a évi XXIX. törvényben (ún. panasztörvény) foglaltaknak. A beérkezett panaszbejelentések tekintetében, amennyiben szükséges volt, minden esetben megkerestük a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, amely az ügyek többségében a helyi önkormányzat, vagy annak jegyzője volt. Az ügy áttételéről, valamint az illetékes szervről, a hatályos jogszabályi rendelkezések helyes értelmezéséről a beadványozó tájékoztatása valamennyi esetben megtörtént. A megállapított határidők minden ügyben betartásra kerültek. A szakigazgatási szervek közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos tevékenységét a szakigazgatási szervek szakmai beszámolói tartalmazzák Az önkormányzati testületek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Önkormányzati testületek hatáskörébe tartozó ügyben január 1. és június 30. napja között 4 db közérdekű bejelentés érkezett. Kettő ezek közül a évben kialakult és évre áthúzódott belvízhelyzet témáját érintette, mivel a beadványozók a vízelvezető csatorna hiányát, illetőleg a már meglévő a vízgazdálkodási társulat fenntartásában működő csatorna állapotát kifogásolták. Egy önkormányzat a Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzések kapcsán élt kifogással, a beadványt az illetékes minisztérium részére továbbítottuk. Érkezett kifogás továbbá városi önkormányzat hulladékrendeletével kapcsolatban, az ügy kivizsgálását követően az érintett rendelet kapcsán törvényességi észrevételt tettünk. Az önkormányzatok működését érintő 22 panaszbeadvány tekintetében jellemző tendencia, hogy a beadványozók többségükben állampolgárok, csupán 2 esetben fordult elő, hogy települési képviselő nyújtott be panaszt a képviselő-testület, illetve önkormányzati bizottság ülésével kapcsolatban. 3 panaszos a korábbi években (2008. és években) tett panaszaikkal azonos tárgyú beadványt nyújtott be a Hivatalhoz, 2 alkalommal pedig a panaszos nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez, így ezekben az ügyekben teljeskörű vizsgálat lefolytatása nem állt módunkban. Egy állampolgár a csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását érintően elfogadott helyi rendelet előírásaival kapcsolatban élt panasszal, a vizsgálat eredményeként a kifogásolt rendeletre törvényességi észrevételt tettünk. A Kormányhivatal által adott tájékoztatást a panaszosok valamennyi esetben elfogadták, a beadványokkal kapcsolatban egyéb intézkedés megtételére nem volt szükség. A panaszok tárgy szerinti megoszlása kiegyensúlyozottnak mondható, a 22 panaszbeadvány közül 8 az önkormányzati szervek működését érintette, míg önkormányzati döntés ellen 7 esetben nyújtottak be kifogást. Egyéb ügyben például pályázati, közbeszerzési eljárás lefolytatásával 15

16 kapcsolatban, ivóvíz-ellátás biztosítása, mezőőri járulék megállapítása kapcsán 7 beadvány érkezett A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Polgármesteri hivatal működésével kapcsolatban 7 panaszügyben végeztünk vizsgálatot, közérdekű bejelentés e témában a jelzett időszakban nem érkezett. Egy esetben a beadványozó nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez, így ügyével kapcsolatban az érintett önkormányzat megkeresésére és az ügy érdemi kivizsgálására nem kerülhetett sor. Egy esetben a beadványozó a közérdekű adatok igénylése iránti kérelmével kapcsolatos ügyintézési gyakorlatot kifogásolta, ezen ügyben a beadvány áttételére került sor. 2 ügyben a jogszabályi háttér alapján megválaszolható volt a beadványban foglalt felvetés, míg 3 panasz kapcsán szükség volt más szerv (polgármester, jegyző) megkeresésére és álláspontjának megismerésére is. A beadványok tárgyuk szerint eltérő képet mutatnak, jellemzően a helyi hivatali ügyintézés gyakorlata ellen nyújtottak be kifogást a panaszosok (például a beadott segélykérelemre nem kapott választ az ügyfél). Egy állampolgár a körjegyzőség alakításának jogszabályi hátterét érintően kért felvilágosítást a Kormányhivataltól, egy önkormányzat esetében pedig a beadvány írója az önkormányzat jegyzőjének szakmai életútjáról kért tájékoztatást tekintettel arra, hogy a kormányhivatal ilyen jellegű információk kiadására nem jogosult, hatáskörünk hiányáról a kérelmezőt tájékoztattuk. 5. KÖZOKTATÁSI ÜGYEK 5.1. A 2010/2011. évi érettségi vizsgaidőszak A február hónapban az Oktatási Főosztály elsődleges feladata a 2010/2011. tanév májusjúniusi érettségi vizsgaidőszakára jelentkezők tájékoztatása, illetve konkrét ügyintézése volt február 15-ig naponta átlagban 40 személyes jelentkező, s 30 felsőoktatási jelentkezését leadni kívánó ügyfél kereste meg Főosztályunkat. Összességében 620 vizsgázó jelentkezett érettségi vizsgára nálunk, s 900 felsőoktatási jelentkezési lapot adtunk ki. A hivatali konkrét ügyintézés mellett szakmai támogatást nyújtottunk a középiskoláknak, a telefonon érdeklődőknek az érettségi jelentkeztetési folyamatokban február 21. és 25. között feldolgoztuk az érettségi jelentkezők adatait az érettségi szoftverben, illetve elkészítettük a vizsgázók visszaigazolásait, hiánypótlásra való felszólítását. Hiánypótlásra 72 esetben volt szükség. Az emelt és középszintű érettségi vizsgára jelentkezett vizsgázók írásbeli és szóbeli vizsgára beosztásával kapcsolatosan 16 vizsgahelyszínnel vettük fel a kapcsolatot. A 16 együttműködő intézményben 3712 emelt szintű és 308 középszintű érettségi vizsgát szervezünk. Összességében emelt szinten 3401 fő vizsgázik 34 vizsgatárgyból. Az Oktatási Főosztályhoz közvetlenül 612 fő adott be érettségi vizsgára jelentkezést összesen 789 vizsgára. A Főosztály a vizsgaidőszakban 4 érettségi vizsgabizottságot működtet, ahol 23 vizsgatárgyból tartunk saját vizsgákat középszinten. Ezeket az adatokat március 10-ig feldolgoztuk az érettségi szoftverben március 18-ig elkészítettük valamennyi vizsgázó írásbeli vizsgákra történő beosztását, majd a vizsgahelyszínektől begyűjtöttük az írásbeli vizsgák felügyeleti beosztásait március 25-ig. A felügyelő tanári beosztások feldolgozásában a jegyzői feladatokkal megbízott személyek segítették március 18-tól március 30-ig elkészítettük a szóbeli vizsgák beosztásait, valamint a javító, javításvezetői, a tantárgyi bizottsági és elnöki beosztások 90%-át. Elkészítettük a középszintű érettségi vizsgabizottság elnöki beosztásait is 520 vizsgabizottságra nézve. 16

17 Kidolgoztuk a május-júniusi érettségi vizsgák költségvetésének tervezetét a már tényleges számadatok alapján, illetve optimalizáltuk, racionalizáltuk a vizsgabeosztásokat. Az érettségi jelentkezők hiánypótoltatását illetően március 31-ig 2 fő jelentkezőt kivéve sikerült valamennyi érettségi jelentkezői ügyiratot rendeznünk. Az elkészült érettségi vizsgabeosztások alapján április 8-ig valamennyi emelt szinten vizsgázónak (3400 fő), illetve valamennyi az Oktatási Főosztályon jelentkezett vizsgázónak eljuttattuk postai úton az érettségi vizsgákról szóló értesítő levelet köztük volt a 206 határon túli vizsgázó is április 12-re a vizsgáztató tanárok beosztása, megkeresése, a kijelölések közel 98%-a elkészült. A feladatokkal kapcsolatban nyilatkozattételre szólítottuk fel a kijelölteket, hogy április 20-ig jelezzenek vissza az online felületen, tudják-e vállalni a megbízatást. Összesen 883 vizsgáztató kapott megbízatást 1886 feladatra. A legfőbb számadatok a következők: Középszintű érettségi vizsgabizottságok száma: 522 Kijelölt érettségi vizsgaelnökök száma: 505 fő Emelt szinten javító tanárok száma: 228 fő Emelt szinten szóbeli tantárgyi elnökök száma: 191 fő Emelt szinten szóbeli tantárgyi tagok száma: 381 fő Középszinten vizsgáztatók száma: 31 fő április 19-én és 20-án 4 városban (Baja, Kecskemét, Békéscsaba, Szeged) tartottunk szakmai továbbképzést az érettségi vizsgaelnökök részére, melyen összesen 446 fő vett részt. A résztvevők listáját továbbítottuk az Oktatási Hivatalnak, ahol kiállítják a továbbképzésekről szóló igazolásokat április 20-tól megkezdtük a megbízásokhoz kapcsolódó érettségi szerződések összeállítását. 17 vizsgahelyszín szerződését készítettük el. Ezzel párhuzamosan 583 vizsgáztató szerződését készítettük el 4 példányban, mellékletekkel, melyeket postáztuk. A május 2-án megkezdődtek és május 23-án befejeződtek az írásbeli érettségi vizsgák. A három megye 111 intézményének 174 telephelyén tettek középszintű írásbeli vizsgát a tanulók. A három megyében 41 körzetközponti jegyzőségen vehették át az intézmények naponta a feladatlapokat. Rendkívüli esemény sehol nem történt, 15 jegyző az átadási dokumentumokat már be is küldte Főosztályunkra. Emelt szintű írásbeli vizsgát 14 vizsgahelyszínen 3643 fő részére szerveztünk, valamennyi vizsga, rendben lezajlott. A Főosztály által működtetett 4 vizsgabizottságba beosztott 621 jelentkező 494 emelt szintű és 297 középszintű írásbeli vizsgát tett. A középszintű vizsgák többsége Szegeden a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban (12 csoportban 124 fő) és a Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Vasvári Pál Tagintézményében (22 csoportban 95 fő) voltak, ezen kívül Kecskeméten (23), Baján (11), Békéscsabán (44) tettek érettségizőink középszint írásbeli vizsgát, melyek szintén rendben zajlottak. Az iskolák által szervezett középszintű informatika gyakorlati vizsgákon két intézményben követtek el szabálytalanságot az adatmentéskor. A Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézményben 14 tanuló, a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézményben 1 tanuló vizsgamunkája veszett el. A vizsgázók kérésére a Krúdyban a vizsgát az intézmény költségére megismétlik. A dolgozatok javítását valamennyi megbízott tanár időben befejezte. A folyamat alatt 12 középszintű és 2 emelt szintű tárgy esetén módosították központilag a javítási értékelési útmutatót, melyről az iskolákat Adaforon értesítették. 17

18 A javított vizsgadolgozatok megtekintésének napja május 31. 8:00-16:00 óráig volt. A vizsgázók észrevételeiket a következő nap 16:00 órájáig adhatták le. Elkészítettük az emelt szintű szóbeli vizsgák tantárgyi bizottságai (244) számára a dokumentációt, az OH budapesti Logisztikai központjában ellenőriztük az emelt szintű szóbeli tételeket, ezt követően megtörtént azok vizsgahelyszínek szerinti csomagolása. Mind a 17 vizsgahelyszíni szerződés rendben visszaérkezett, hiánypótlásra nem szorult egyik sem június 1-jéig adhatták be a vizsgázók a megtekintett dolgozataik javításával kapcsolatos észrevételeket. Emelt szintű dolgozat javítására 176 fő, a KH 4 vizsgabizottságába beosztott vizsgázók közül 6 fő tett észrevételt. Az emelt szintű észrevételek aránya a három Dél-alföldi megyében 4,83%, az országos adat: 9,04. A felüljavítás 3 szegedi vizsgahelyszínen történt június 2-8-ig 6 napon keresztül 6 vizsgahelyszínen 245 tantárgyi bizottság előtt zajlottak az emelt szintű szóbeli vizsgák. A ritka tárgyak esetén 9 vizsgázónk 4 budapesti intézményben tett vizsgát. A vizsgahelyszínek KH megbízottai pontosan, apróbb intézkedések előtt velünk egyeztetve végezték munkájukat. A középszintű szóbeli vizsgák június között 164 intézményben 522 vizsgabizottság előtt folytak. A Főosztály négy vizsgabizottságában összesen 622 vizsgázó tett érettségi vizsgát Hatósági ellenőrzés Főosztályunk eljárásrendet készített a Csongrád megyei önkormányzati fenntartású általános iskolák és gimnáziumok hatósági ellenőrzéséhez, az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok és nyilvántartások vezetésére és valódiságára, valamint az osztály és csoportlétszámra vonatkozó rendelkezések megtartásának vizsgálatára vonatkozóan. Ehhez kapcsolódóan elkészítette az az ellenőrzési folyamat tervét, az ellenőrzendő intézmények kiválasztásának szempontjait, kiválasztotta az intézményeket, az ellenőrzési program, az értesítő levelek és a jegyzőkönyv tervezetét kidolgozta. Az Oktatási Hivatal és a NEFMI-vel kötött megállapodás alapján végzett hatósági ellenőrzési feladatok ellátására a Főosztály eljárásrendet készített a nem állami, nem önkormányzati fenntartású, minősített alapfokú művészetoktatási intézmények, illetve a kisegyházak által fenntartott közoktatási intézmények normatív állami hozzájárulása és támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának a hatósági ellenőrzéséhez, valamint összeállította az alábbi dokumentumokat: az ellenőrizendő intézmények kiválasztása szempontjainak kidolgozása, az intézmények kiválasztása, A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságainak megkeresése az ellenőrzésben érintett intézmények vonatkozásában az ellenőrzési folyamat időtervének elkészítése március 24. és május 31. közötti helyszíni ellenőrzés a nem állami, nem önkormányzati fenntartású, minősített alapfokú művészetoktatási intézmények, illetve a kisegyházak által fenntartott közoktatási intézmények normatív állami hozzájárulása és támogatása igénylésére vonatkozóan során 25 intézményt és fenntartót értesítettünk ki, illetve ezen intézményekben lefolytattuk a hatósági helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzés során 24 esetben a helyszínen megtörtént a jegyzőkönyv lezárása, szabálytalanságot nem találtunk, 1 esetben MÁK megkereséssel zárult a vizsgálat. 18

19 Az ellenőrzés során tett megállapításokról tájékoztató értekezlet tartottunk. A hatósági ellenőrzésekről szóló beszámolót az ütemtervben meghatározott határnap előtt eljuttattuk az Oktatási Hivatalhoz. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága megkeresésére 1 intézmény esetében indult hatósági helyszíni ellenőrzés az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartására vonatkozóan. A helyszínen nem történt meg a jegyzőkönyv lezárása, a hatósági ellenőrzés az első félévben nem zárult le. Beszámolót készítettünk az 50 óra igazolatlan mulasztást elérő tanköteles korú tanulókról az Oktatási Hivatalnak a Dél-alföldi régióban székhellyel rendelkező, és a közülük kiválasztott 40 intézmény körében végzett felmérésről. Egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételével kapcsolatos hozzájárulás kiadásával egy alkalommal keresték meg Főosztályunkat július 1-jétől a Főosztály hatáskörébe került a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vétele és működésének engedélyezése. Az új feladattal kapcsolatosan előkészítettük a feladat átvételét. Eljárásrendet dolgoztunk ki a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételére és működésének engedélyezésére vonatkozóan. Megszerveztük a jegyzők, főjegyzők részére az ügyiratok átadás-átvételét Egyéb közoktatási feladatok Tanulmányok alatti független vizsgabizottság előtti vizsga: Főosztályunkra májusában érkezett egy kérelem Bács-Kiskun megyéből. A kérelem nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a beküldő intézményt hiánypótlásra szólítottuk fel. A független vizsgabizottságok előtti vizsgára való jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókat a Kormányhivatal honlapján elhelyeztük. Középfokú iskolai felvételi eljárás: február 3. napján pótló felvételi vizsgákat tartottak a kilencedik valamint a hetedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára. A vizsgák alatt ügyeletet biztosítottunk. A vizsgák rendben folytak le, a vizsgát megzavaró, veszélyeztető rendkívüli eseményről nem kaptunk tájékoztatást. A jelentkezési lapok benyújtási határidejéig (2011. február 18.) összesen 28 fő külföldi állampolgárságú, középfokú iskolába jelentkező tanulónak igényeltek fiktív tanulói azonosító számot. A KÖZFELVIR programmal kapcsolatos felhasználói kéréseket, problémákat (kb. 10) folyamatosan kezeltük. A középfokú iskolai felvételi eljárásban a középfokú iskolák március 16. napjáig nyilvánosságra hozták az ideiglenes felvételi jegyzékeket. Ezek ismeretében a tanulók március 17-én és 18-án módosíthatták a tanulói adatlapjaikat. A középfokú iskolák április 27. napjáig megküldték a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek. Azon középiskoláknak, melyek az általános felvételi eljárásban a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel május között, rendkívüli felvételi eljárást kell tartaniuk. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV): Az OKTV versenyek aktuális fordulóinak feladatlapjait január 31. és február 2. között eljuttattuk a lebonyolító intézményekhez. A versenyek rendben lefolytak. 19

20 Mérés-értékelés: Feladatunkat az országos kompetenciamérés három Dél-alföldi megyében való szervezése, a május 17-én lezajló koordinátori képzés lebonyolítása és a minőségbiztosítók megbízása jelentette. Telefonon és formában átlagosan napi 25 ügyfél gyakorisággal tájékoztattuk a telephelyi koordinátorokat, intézményvezetőket és a minőségbiztosításra jelentkezőket az idei mérés tudnivalóiról. 48 telephelyre kellett kijelölni minőségbiztosítót, az ehhez szükséges szerződések előkészítéséhez a DARI szoftverben rögzített adatok álltak rendelkezésre. Ezt a MIBI beosztó programmal készítettük elő az Oktatási Hivatal részére, hogy a megbízólevelek és szerződések nyomtatása és postázása időben történjen. A mérés napján május 25-én rendben zajlott a megyékben lévő majdnem 500 telephelyen folyó munka. A minőségbiztosítók teljesítésigazolásai és szerződéses dokumentumai folyamatosan érkeztek, melyeket június elején az Oktatási Hivatalba juttattuk el. Szakértő ajánlás: Az első félévben 34 intézménytől és 12 fenntartótól érkezett szakértő ajánlása tárgyú kérelem, amely megválaszolásra került. 6. A KORMÁNYMEGBÍZOTTI KABINET TEVÉKENYSÉGE A Kormánymegbízotti Kabinetje február közepétől látja el az SZMSZ-ben meghatározott feladatokat. A szervezeti egység létrehozásának célja az volt, hogy segítse a kormánymegbízott tevékenységét a Hivatal élén, illetve a nyilvánosság előtti megjelenése során. A Kabinet feladata az is, hogy erősítse a kapcsolatot a Kormányhivatal és a civil szféra között, segítse a Jó állam eszményének társadalmi elfogadását Csongrád megyében. A célok megvalósítása érdekében az elmúlt fél évben a Kabinet sajtóeseményeket és szakmai rendezvényeket szervezett, valamint országos és helyi akciókban vett részt. 6.1 A feladatellátás támogatása A törvényi szabályozás számos államigazgatási kötelezettséget ró a megyei kormányhivatalokra. Ennek érdekében az első félévben a feladatellátást segítő kapcsolatok kialakításán munkálkodott a Kabinet. Mind a KIM-mel, és a szakigazgatási szervek minisztériumaival, mind pedig az államigazgatási feladatok ellátásában közreműködő társzervekkel, illetve az önkormányzatokkal sikerült megteremteni a sikeres együttműködés feltételeit (Halász János államtitkár, valamint Csonka Ernő helyettes államtitkár látogatása, Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium megalakulása, Polgármesteri illetve Jegyzői Fórum szervezése, ezeken a nyilvánosság biztosítása) Kormányablak működésének támogatása Az ügyfélszolgálat tevékenységének népszerűsítése érdekében több sajtóeseményt és megjelenést is szerveztünk: az ügyköröket, a hosszú nyitva tartást, az egy ablakos ügyintézést, a szolgáltató szemléletet minden lehetséges sajtóeseményen népszerűsítettük (Polgármesteri Fórum, államtitkári látogatás, helyszíni ügyintézés ügyfélnél Csanádpalotán). Kiemelten kezeltük az új ügykört, az egyszerűsített honosítási eljárásban kapott feladatot: március 17-én számos határon túli magyar szervezet vezetőjének beadványával együtt összesen 52 kérelmet vettek át munkatársaink, egyetlen napon. 20