BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről

Átírás

1 FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szociális és Gyámhivatala Ügyszám: 06/181-2/2011. BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről 8000 Székesfehérvár, Piac tér Tel: 22/ Fax: 22/ gyamhivatal@fejer.kdrkh.hu

2 - 2 - BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala működését megalapozó jogszabályok évben lényegesen változtak január 1. napján a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII.23.) Kormányrendelet szerint a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szakigazgatási szerveként regionális illetékességgel működött a Szociális és Gyámhivatal. A regionális Szociális és Gyámhivatal székhelye Székesfehérváron volt, Tatabányán és Veszprémben kirendeltsége működött. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII.9.) Kormányrendelet megszüntette a regionális államigazgatási hivatalokat, s rendelkezett arról, hogy a fővárosban és a megyében szeptember 1. napjával közigazgatási hivatalok alakulnak. Ezen Kormányrendelet 3. (1) bekezdése kimondta, hogy a közigazgatási hivatal szervezeti egységeként ágazati szakigazgatási szervek működnek, s egyik ilyen szakigazgatási szerv - a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására - a szociális és gyámhivatal. Az országgyűlés november 16-i ülés-napján elfogadta a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvényt. Ezen törvény rendelkezett a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításáról, illetve arról, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által vezetett szervezeti egységekből valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll. A szakigazgatási szervek jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. Azt, hogy mely szakigazgatási szervek tartoznak a megyei kormányhivatal szervezeti keretébe a 288/2010. (XII.21.) Kormányrendelet állapította meg. Ezen Kormányrendelet 2. (1) bekezdése szerint a szociális és gyámhivatal a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szerv, melynek illetékessége megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Fentiekben ismertetett jogszabályi változások lényegesen befolyásolták a Szociális és Gyámhivatal évi tevékenységét. I. Személyi és tárgyi feltételek alakulása év elején még regionális hivatalként működött a Szociális és Gyámhivatal, így a dolgozói létszám 39 fő volt. Ebből a Tatabányai Kirendeltségen 11 fő, a Veszprémi Kirendeltségen 15 fő, a hivatal székhelyén Székesfehérváron pedig 13 fő dolgozott. A megyei szintre történő visszarendeződéskor a kirendeltségeken lévő kormánytisztviselői létszámok átadásra kerültek a megyei szociális és gyámhivatalokhoz. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási (Államigazgatási) Hivatal Szociális és Gyámhivatalának megalakulásakor (2007. január 1.) illetve azt követő években sem került elvonásra létszám egyik kirendeltségről sem, illetve a évi létszámfejlesztés is arányosan történt. Ezen tényből kiindulva sem a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának, sem a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának nem kellett visszaadni létszámot.

3 - 3 - A Szociális és Gyámhivatal december 31-én az alábbi szervezeti keretek között illetve létszámmal látta el feladatát: - hivatalvezető 1 fő - főosztályvezető-helyettes 1 fő Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály - főosztályvezető-helyettes 1 fő - szociális ügyintéző 4 fő - ügykezelő 1 fő Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály - gyámügyi ügyintéző 1 fő - gyermekvédelmi szakreferens 2 fő - gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor 1 fő - ügykezelő 1 fő augusztus 31. napjáig a regionális szociális és gyámhivatal tekintetében a régiószékhelyen a gyes-en lévő szociális ügyintéző helyett határozott időre került felvételre egy szociális munkás felsőfokú végzettségű munkatárs, a Veszprémi Kirendeltségen július hónapban egy gyámügyi ügyintéző szüntette meg jogviszonyát, helyette azonnal felvételre került egy új munkatárs. A Tatabányai Kirendeltségen évben igen nagy problémát okozott, hogy 2 álláshely volt üresen, s a létszámstop miatt nem lehetett másik ügyintézőt alkalmazni. A Szociális és Gyámhivatal elhelyezési körülményeiben változás nem történt a régió megszűnését követően sem. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalában új ügyrend készült a megváltozott körülményeknek megfelelően. A szervezeti átalakulás a munkavégzés tekintetében zökkenőmentesen lezajlott, az ügyfelek nem érezték meg a változást. Az iratok iktatása a korábbi éveknek megfelelően a közigazgatási hivataltól (jelenleg kormányhivatal törzshivatalától) elkülönülten történik, azt az ügykezelők végzik. A Szociális és Gyámhivatalnál külön irattár van, így az irattározás helyben történik. Minden dolgozó rendelkezik a kor igényének megfelelő számítógéppel, illetve rendelkezésre áll hordozható nyomtatóval ellátott laptop is, amelyet elsősorban a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez használunk. Az internetes hozzáférés, valamint DVD jogtár használata valamennyi dolgozó számára saját számítógépén biztosított. Minden munkatárs külön főszámon elérhető telefonvonallal rendelkezik, illetve a belső telefonhívások is biztosítottak. A közigazgatási hivatal évben minden esetben biztosította a Szociális és Gyámhivatal számára a munkavégzéshez szükséges hivatali gépkocsi használatot.

4 - 4 - II. Ügyiratforgalmi adatok Iktatott ügyiratok száma Tárgykör Főszám alszám főszám alszám főszám alszám szociális igazgatás gyámügygyermekvédelem Összesen A főszámon iktatott ügyiratok száma évhez képest nem változott, azonban a hatósági ellenőrzések miatt lényegesen emelkedett az alszámon iktatott ügyiratok száma. III. Szociális szakfeladatok 3.1. Első fokú hatáskör gyakorlása Első fokú döntések alakulása A Szociális és Gyámhivatal első fokú hatóságként jár el a bentlakásos szociális intézmények és a szociális foglalkoztatás engedélyezési, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatási, továbbá a tartalékalap felbontás, jelzálogjog bejegyzés ügyekben. Első fokú döntések megoszlása Döntés típusa év év év határozatok száma végzések száma: Összesen Első fokú határozatok megoszlása Ügytípus Határozatok száma Működési engedélyezési, módosítási 88 eljárás Jelzálogjog bejegyzési ügy 7 Tartalékalap felbontási ügy 7 Foglalkoztatási engedély ügyek 4 Engedély nélküli szociális tevékenység 1 Súlyos mozgáskorlátozott ügyekben 294 Szociális intézmények hatósági 4 ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedések (igazgatási bírság, ellátottak felvételének tilalma, feloldása) Összesen 405 Az első fokú határozatok száma a évhez képest évben kb. 34%-al csökkent, azonban évhez képest évben 6,5%-al emelkedett. Az első fokú határozatok emelkedése a működési engedélyek jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára, illetőleg a jelzálogjog bejegyzés iránti ügyek megjelenésére vezethető vissza

5 - 5 - Első fokú végzések megoszlása Ügytípus Végzés száma Eljárást megszüntető végzés 15 Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás 2 Egyéb közbenső intézkedések (értesítés 439 eljárás megindításáról, szakhatóság megkeresése, szakértő kirendelés, hiánypótlási felhívás stb.) Hatósági ellenőrzés során feltárt 27 hiányosságok megszüntetését előíró, illetve a teljesítési határidőt meghosszabbító Összesen 483 A végzések száma az elmúlt három évben folyamatosan növekedett. A végzések számának drasztikus növekedése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) módosítása miatt történt, azaz minden közbenső eljárási cselekmény (helyszíni szemléről, hiánypótlási felhívásról, szakhatóság megkeresése stb.) tekintetében végzést kell hozni, illetve a hatósági ellenőrzések során a hiányosságok felszámolását, illetve január 1. napjától a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében megteendő intézkedéseket is végzésben kell előírni Szociális intézmények engedélyezésével kapcsolatos ügyek: A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2. (1) bekezdés b) pontjában, és a 3. (2) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Szociális és Gyámhivatalnál évben összesen 89 működési engedélyezési eljárás indult, melyből évben 86 zárult le, három eljárás folyamatban van. Két működési engedély tekintetében a Szociális és Gyámhivatal a határozatát saját hatáskörben kijavította, mivel az intézmény ágazati azonosítója tekintetében elírás történt évben egy állami és egy nem állami fenntartó kérelmére két új végleges működési engedélyt adott ki a Szociális és Gyámhivatal. A nem állami fenntartó hajléktalan átmeneti szállás létrehozását kérte a Szociális és Gyámhivataltól, melyre a évben már megkapta az elvi működési engedélyt, a végleges engedély kiadására azonban évben került sor. A másik intézmény engedélyezését egy állami fenntartó kérte. A fenntartó egy korábban megszűnt telephely helyett kívánt egy új telephelyet létrehozni. A működési engedélyt nappali ellátást nyújtó idősek klubja, átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza és étkeztetés alapszolgáltatásra kérte kiadni. Hivatalból indult működési engedélyezési eljárások okai a fenntartó típusa szerinti megoszlásban Fenntartó típusa szerint: Az eljárás oka: nem állami állami egyházi Kormányrendelet számú melléklete szerinti adatok feltüntetése a működési engedélyben Kormányrendelet (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás Kormányrendelet 22. (4) bekezdése szerinti változás 4

6 - 6 - Kérelemre indult működési engedélyezési eljárások okai a fenntartó típusa szerinti megoszlásban Fenntartó típusa szerint: Az eljárás oka: nem állami állami egyházi működési engedély 1 1 kiadása ellátási terület változása 1 3 férőhely átminősítése 5 1 működési engedély 3 visszavonása házi segítségnyújtás 2 2 alapszolgáltatás tekintetében határozott idejű működési engedély határozatlan hatályú működési engedéllyé történő módosítása integrált intézmény 3 létrehozása a fenntartó vagy/és az 3 intézmény nevének módosítása új szolgáltatás 1 létrehozása telephely létrehozása 1 1 jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban a kihelyezhető készülékek számának módosítása engedélyezett férőhelyek számának bővítése A Kormányrendelet 22. (6) bekezdése értelmében, ha a működési engedély a Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatokat nem tartalmazza, úgy a működési engedélyt a módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb december 31-éig hivatalból módosítania kellett a Szociális és Gyámhivatalnak, erre tekintettel a Szociális és Gyámhivatal 10 állami, 37 nem állami és 10 egyházi intézmény működési engedélyét módosította hivatalból. A Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adatokat, így pl. a fenntartó típusát, adószámát, az intézmény külön adószámát, a támogató szolgáltatáshoz használt gépjármű adatait a Szociális és Gyámhivatal 14 esetben kérelemre indult eljárás során tüntette fel az új működési engedélyben. Új szolgáltatás engedélyezését évben idősek nappali ellátására, családsegítésre, támogató szolgáltatásra, házi segítségnyújtásra, étkeztetésre, idősek átmeneti elhelyezésére, fogyatékos lakóotthonra, fogyatékos ápoló-gondozói otthoni ellátásra kérték, ezzel szemben a évben csupán egy esetben kérte a fenntartó új szolgáltatás bevezetését, mely a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás volt. Az engedélyezett férőhelyek számának bővítését a évben két esetben kérte a fenntartó, melyek közül egy esetben a kérelmet a Szociális és Gyámhivatal elutasította, mivel az ÁNTSZ

7 - 7 - illetékes intézete szakhatósági állásfoglalásában ápolásszakmai aggályosság miatt nem járult hozzá a bővítéshez. Egy állami fenntartó két intézménye területén működő fogyatékos és pszichiátriai betegek lakóotthona megszüntetését és a férőhelyek ápoló-gondozó otthoni férőhellyé történő átminősítését kérelmezte. Tekintettel arra, hogy a lakóotthoni férőhelyek megszűntetése az ápoló-gondozó otthoni ellátás férőhelyszámának további emelkedését eredményezné, ezért a Szociális és Gyámhivatal a fenntartó mindkét kérelmét elutasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szociális törvény) 57. (2) és (3) bekezdése, továbbá az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 88. (1) bekezdése alapján. A fenntartó később ugyanezen kérelmeit ismételten előterjesztette, de azzal, hogy az intézmények férőhelyszámát nem emeli, ez alapján a működési engedélyek módosításának akadálya nem volt évben kilenc esetben módosította a Szociális és Gyámhivatal a működési engedélyt a házi segítségnyújtásban ellátható személyek számának és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban a kihelyezhető készülékek számának feltüntetése miatt. A működési engedélyt hét intézmény esetében határozatlan időre, két intézmény esetében határozott időre december 31. napjáig adta ki a Szociális és Gyámhivatal évben négy intézmény kérte a házi segítségnyújtásban ellátható személyek számának módosítását. Két intézmény a határozatlan idejű működési engedély kiadása érdekében a meglévő szakdolgozókhoz igazodva kérte az ellátható személyek számának meghatározását. Két határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkező intézmény a január 1. napján megváltozott előírások miatt kérte az ellátható személyek számának módosítását a működési engedélyben. Működési engedély módosítására három esetben került sor az ellátási terület bővítése miatt. Két intézmény tekintetében került sor a működési engedély visszavonásra az egyik esetben a fenntartó kérelmére, a támogató szolgáltatás megszűnése miatt, a másik esetben a Szociális és Gyámhivatal ellenőrzése során tapasztalta, hogy a fogyatékosok nappali ellátása nem működik, így a Kormányrendelet 13. (1) bekezdés a) pontja értelmében - mely szerint a működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja, ha a szociális szolgáltató, intézmény megszűnt vagy szociális szolgáltatást nem nyújt - visszavonta a telephely működési engedélyét évben nem volt időszakos férőhely kiadása iránti kérelem tekintettel arra, hogy és a évben a fenntartó az időszakos férőhelyek kialakításának engedélyezését több évre kérte. Az időszakos férőhelyek kialakítását, olyan szociális intézményben kérték engedélyezni, amely december 31. napjáig rendelkezik működési engedéllyel, ezért a Szociális és Gyámhivatal az időszakos férőhelyek kialakítását december 31. napjáig engedélyezte. A Kormányrendelet 22. (4) bekezdése értelmében a Szociális és Gyámhivatal a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb december 31-éig hivatalból felülvizsgálja azoknak a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek a működési engedélyét, amelyek részben vagy egészben e rendelet hatálybalépésével kerültek a hatáskörébe, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt ad ki, továbbá a városi jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja. Erre tekintettel évben a Szociális és Gyámhivatal négy esetben indított hivatalból eljárást a hatáskör változása miatt, mind a négy esetben az intézmény részére a

8 - 8 - Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti adattartalommal új működési engedélyt adott ki, s ezzel egyidejűleg a városi jegyző által kiadott működési engedélyt visszavonta. A kérelemre indult engedélyezési eljárás során még mindig gyakori, hogy a fenntartó a kérelemhez nem minden esetben csatolja a kötelező mellékleteket, így többször hiánypótlási felhívással kellett élni. A jogszabályban előírtaknak megfelelően szükség esetén megkereste a Szociális és Gyámhivatal az illetékes szakhatóságokat, ha a köztartozásmentes adózói nyilvántartásban nem szerepelt a fenntartó, akkor az adóhatóságokat, valamint véleményezésre az intézmény szakmai programját megküldte az illetékes módszertani intézménynek. A szakmai programok véleményezését a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézmény végezte el. A Szociális és Gyámhivatal a módszertani intézmény számára a szakmai program véleményezése miatt szakértői díjat megelőlegeztette a fenntartóval, továbbá az ÁNTSZ és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatási szolgáltatási díját hiánypótlási eljárás keretében megfizettette az ügyféllel. A működési engedélyezési eljárás során az eljárási határidőket a Szociális és Gyámhivatal megtartotta. A jogszabályi előírásoknak megfelelően szükség szerint helyszíni szemle során vizsgálta a Szociális és Gyámhivatal a tárgyi (személyi) feltételek meglétét, s az elhelyezési körülményeket. A helyszíni szemléről minden esetben jegyzőkönyv készült. A helyszíni szemle lefolytatását az ügyfelek elősegítették, mindenben rendelkezésre álltak. A Szociális és Gyámhivatal kiemelt figyelmet fordított a jogszabályi változásokra, így a Kormányrendelet, illetve a Ket. változására december 31-én 3 működési engedélyezési eljárás volt folyamatban a Szociális és Gyámhivatalnál, ebből két esetben az ellátási terület változása miatt, egy esetben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatásban kihelyezhető készülékek számának bővítése miatt kérték a működési engedély kiadását Engedélynélküli szociális szolgáltatásokra vonatkozó eljárások: A Szociális és Gyámhivatal évben egy esetben folytatott le hivatalból engedély nélküli szociális tevékenység miatt eljárást, melynek során határozatban kötelezte a működtetőt az engedély nélküli szociális tevékenység felhagyására és ,-Ft szociális igazgatási bírság megfizetésére. A Szociális és Gyámhivatal az engedély nélküli szociális tevékenységről egy települési önkormányzat polgármesterétől kapott tájékoztatást. A jelzést követően értesítés nélkül folytattunk le helyszíni szemlét, s ezt követően hivatalból eljárást indítottunk. Az eljárás során a működtetőt több alkalommal nyilatkoztattuk, néhány ellátottal interjút készítettünk, illetve több hozzátartozót is megkerestünk. Az ellátottakkal a működtető tartási szerződéseket kötött melyek tartalmában megfeleltek a Szociális törvényben meghatározott intézményi jogviszonyt megalapozó megállapodással, továbbá az ellátottak részére biztosított ellátás is teljes mértékben megegyezett a Szociális törvényben meghatározottakkal. A Szociális és Gyámhivatal mérlegelési jogkörének keretei között végső soron megállapította az engedély nélküli szociális tevékenység tényét. Tekintettel arra, hogy a működési engedély kiadásának és a hatósági szerződés megkötésének feltételei nem álltak fenn a Szociális és Gyámhivatal

9 - 9 - bírság kiszabása mellett kötelezte a működtetőt, hogy az engedély nélküli szociális tevékenységgel hagyjon fel. A Szociális és Gyámhivatal döntését az ügyfél megfellebbezte. A másodfokon eljáró szerv az első fokú határozatot helybenhagyta. A működtető a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt közigazgatási pert indított, melynek keretében a Fejér Megyei Bíróság január 19. napján a keresetet elutasította Elkülönített pénzösszeg (tartalékalap) felhasználásnak engedélyezése A Kormányrendelet 22. (19) bekezdése értelmében a működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére a Szociális törvény 92/C. (2) és (4) bekezdése alapján elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását január 1. napjától engedélyezhette. A Szociális és Gyámhivatal 7 esetben engedélyezte a január 1-jét megelőzően kötelezően elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását. A jogszabályi rendelkezés ellenére 4 fenntartó még nem kérte az elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását Jelzálogjog-bejegyzés ügyek Két idősek otthonát fenntartó önkormányzat nyolc ellátott tekintetében, egy fogyatékosok otthona nem állami fenntartója pedig egy ellátott tekintetében kezdeményezte jelzálog bejegyzését a Szociális és Gyámhivatalnál. A Szociális és Gyámhivatal négy esetben döntött a jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről, három esetben elutasította a fenntartó kérelmét, mivel a jogszabály által előírt feltételek nem álltak fenn. Egy fenntartó két esetben visszavonta a döntés meghozatala előtt a kérelmét, ezért az eljárások megszüntetésre kerültek Súlyos mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos ügyek: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet 15. (1) bekezdése értelmében a Szociális és Gyámhivatal az általa létrehozott bizottság vélemények figyelembevételével a jegyzői határozatok alapján a szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről tárgyév július 31. napjáig, valamint az átalakítási támogatási kielégítéséről a tárgyévben folyamatosan dönt. A gépkocsi szerzési támogatást igénylők száma évben 651, évben 457, évben 343, évben 179 fő volt, évben 170 fő volt Szerzési támogatást igénylők száma év év év év év

10 Az adatokból megállapítható, hogy az igénylők száma fokozatosan csökken, azonban a évhez képest érdemi változás nem történt. A jelentős mértékű csökkenés oka lehet, hogy - a szerzési támogatás összege az elmúlt 15 évben változatlan, - a lakosság megélhetési problémákkal küzd, nincs megfelelő megtakarítás a gépjármű megvásárláshoz. Az átalakítási támogatás iránti igényjogosultak száma hasonlóképpen csökkenő tendenciát mutat évben 2 fő, évben 7 fő, éven 5 fő, évben 3 fő, évben 1 fő kérte az igényjogosultságának megállapítását az illetékes jegyzőtől. Az előző évhez képest 33,33 %-os mértékű csökkenés tapasztalható az átalakítási támogatást igénylők körében. A szociális ágazat irányításáért felelős miniszter a Mozgáskorlátozottak Egyesületeseinek Országos Szövetségével egyetértésben Fejér megyére vonatkozóan évre 98 db szerzési és 5 db átalakítási utalvány keretszámot állapított meg. A Szociális és Gyámhivatal július 6. napján hívta össze a szerzési és átalakítási támogatások elosztása érdekében a jogszabályban meghatározott javaslattévő bizottságot. A bizottság 98 új utalvány, s a évről, valamint évről egy-egy felhasználatlanul visszaadott utalvány kiosztására, valamint 50 fős pótlistára tett javaslatot július hónapban a fenti adatok tükrében 70 fő igényét kellett elutasítani. Többségük elfogadta a döntést, 1 fő élt jogorvoslattal, azonban a keresetét visszavonta, így a közigazgatási per megszüntetésre került. A évhez hasonlóan december 31-ig 33 fő adta vissza felhasználatlanul a részére kiadott szerzési utalványt. Ezen utalványok azonnal az 50 fős pótlistáról - kiadásra kerültek a bizottsági ülésen meghatározott sorrendben. A beérkezett igények, és az utalványok kiadásának alakulás és évben Szerzési támogatás Átalakítási támogatás év év év év nyilvántartott igénylők száma megállapított utalványok száma kielégített igények száma Összességében megállapítható, hogy a nyilvántartott igénylők száma 5,2 %-os mértékű csökkenést mutat a évhez képest. A nyilvántartott igénylők száma a évhez képest csökkent, míg a kielégített igénylők száma viszont emelkedett évben az igénylők 45,8 % -a, évben pedig 60,58 %-a, részült támogatásban. Az emelkedő tendencia azzal magyarázható, hogy lényegesen több utalvány keretszámot kapott Fejér megye a évhez képest. A 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet 4/A. -a alá tartozó hatáskörben 3 esetben folytatott le a Szociális és Gyámhivatal I. fokú eljárást a szerzési támogatásra való jogosultság megállapítása iránt. Az eljárás eredménye kettő esetben elutasítás volt, mivel a kérelmező tanulói jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal nem rendelkezett, egy fő esetében a Szociális és Gyámhivatal megállapította a súlyos mozgáskorlátozott személy részére a szerzési támogatásra való jogosultságot.

11 év során az utalvány felhasználásával megvásárolt gépkocsik tekintetében 85 esetben hozott határozatot a Szociális és Gyámhivatal az elidegenítési tilalom elrendeléséről. Két esetben kérték az elidegenítési tilalom feloldását a jogszabály által előírt határidő előtt. Mindösszesen ,- Ft (78.335,- Ft ,- Ft) szerzési támogatás visszafizetéséről rendelkezett a Szociális és Gyámhivatal. Mindkét esetben eleget tettek a visszafizetési kötelezettségnek. A súlyos mozgáskorlátozott személyek szerzési igényeiről, valamint az elidegenítési tilalom bejegyzéséről, feloldásáról a Szociális és Gyámhivatal nyilvántartást vezet, annak adattartalma naprakész Szociális foglalkoztatás engedélyezésével kapcsolatos ügyek: Fejér megyében a Szociális és Gyámhivatal évben négy esetben folytatott engedélyezési eljárást, melyből egy esetben új szociális foglalkoztatási engedélyt adott ki intézményi fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra, egy esetben a határozott idejű működési engedélyt határozatlanra módosította, illetőleg egy esetben a foglalkoztatási engedély hatályát meghosszabbította, továbbá egy alkalommal a szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidejűleg fennálló szerződések maximális számát módosította. A évhez viszonyítva, mely során négy új szociális foglalkoztatási engedélyt adott ki a Szociális és Gyámhivatal évben az új foglalkoztatási engedélyek száma a negyedére csökkent. Kérelemre indult szociális foglalkoztatási engedélyezési eljárások Az eljárás oka: Engedélyezési eljárások száma: szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidejűleg 1 fennálló szerződések maximális számának változása: új engedély kiadása: 1 engedély érvényességének változása: 2 Összesen: 4 A fenti táblázatot áttekintve megállapítható, hogy az engedélyezési eljárások 75%-a a foglalkoztatási engedélyek módosítására, 25%-a új foglalkoztatási engedély kiadására irányult. Fejér megyében egy integrált bentlakásos intézményben, és két tisztaprofilú bentlakásos intézményben szerveznek szociális foglalkoztatást, mindösszesen 9 helyszínen. A szociális foglalkoztatási engedélyek és a foglalkoztatottak megoszlása az alábbiak szerint alakul. Szociális foglalkoztatók adatai Foglalkoztató december 31-én Foglalkoztató december 31-én Foglalkoztatási forma intézményi külső intézményi külső Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban: Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban: Összesen:

12 Szociális foglalkoztatottak adatai Foglalkoztatási forma Foglalkoztatottak száma december 31-én (fő) Foglalkoztatottak száma 2010.december 31-én (fő) Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban: Összesen: A december 31-i állapotot alapul véve megállapítható, hogy az intézményi fejlesztő felkészítő szociális foglalkoztatásra vonatkozó engedélyek száma nőtt, míg a külső foglalkoztatók által szervezett fejlesztő-felkészítő szociális foglalkoztatásra kiadott engedélyek száma nem változott. A foglalkoztatási engedélyek összesített száma, illetve a foglalkoztatott személyek száma kb. 5%-kal nőtt a december 31.-ei állapothoz képest. 3.2 Másodfokú hatáskör gyakorlása Fellebbezések elbírálása, felügyeleti eljárás A másodfokú hatósági ügyek a évhez képest kb. 11%-al csökkentek évben a fellebbezések kb. 43%-a a közgyógyellátási ügyben, 41%-a az aktív korúak ellátása ügyben, 9 %-a ápolási díj ügyben 4%-a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás ügyében, kb. 2 %-a az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyben, 1%-a szociális szolgáltatók engedélyezési ügyében érkezett szociális szolgáltatók engedélyezése súlyos mozgsákorlátozottak közlekedési kedvezménye egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ápolási díj közgyógyellátás aktív korúak ellátása év év évben 170 másodfokú eljárás indult a szociális igazgatás területén, melyből két esetben az eljárást végzéssel megszüntette a Szociális és Gyámhivatal, mivel a fellebbezésüket az ügyfelek a döntés meghozatala előtt visszavonták.

13 Ügykör Szociális intézmények működési engedélye A szociális igazgatás területén hozott másodfokú döntések megoszlása Helybenhagyó döntés Megváltoztató döntés Megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés Megsemmisítő döntés Összesen Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Közgyógyellátás Időskorúak járadéka Ápolási díj Aktív korúak ellátása Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei Összesen: A helybenhagyó és a megsemmisítő és új eljárásra utasító döntések aránya nagymértékben javult a évhez képest. A helybenhagyó döntések aránya a évi 62 %-ról 76%-ra nőtt, míg a megsemmisítő, illetve a megsemmisítő és új eljárásra utasító döntések aránya a 2009 évi 34 %-ról 17%-ra csökkent. Kismértékben ugyan, de nőtt a megváltoztató döntések aránya, amely évben 4% volt, évben pedig 7%. Szociális intézmények engedélyezési eljárásával kapcsolatban, azon belül támogató szolgáltatás működési engedélyének módosítása ügyében nyújtottak be fellebbezést, tekintettel arra, hogy a fenntartó több gépjárművet szeretett volna bevonni a támogató szolgáltatás működésébe, azonban ez a gépjármű nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az I. fokú hatóság jogszerűen járt el az eljárása során, amikor az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/C. (2) bekezdése alapján a támogató szolgáltatás keretében használni kívánt másik gépkocsi tekintetében is vizsgálta a tárgyi feltételeket, azonban eljárási hibát vétett azzal, hogy a már működő támogató szolgáltatás működési engedélyében szereplő adatokat nem vizsgálata felül és nem módosította a működési engedélyt a 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 22. (6) bekezdése alapján, ezért Szociális és Gyámhivatal megsemmisítette és az első fokon eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Ápolási díj ügyben 15 másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal, melyből két esetben felügyeleti jogkörben született döntés. 13 esetben az ápolási díj iránti kérelem elutasítása, egy esetben az első fokú eljárás megszüntetése miatt fellebbezetek az ügyfelek, egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került, mivel az ügyfél a fellebbezését visszavonta. A korábbi évekhez hasonlóan problémaként jelentkezett, hogy a jegyző méltányossági ápolási díj ügyben mely a helyi önkormányzat képviselő testületének hatáskörébe tartozik is eljárt. Emiatt egy ügyben a fellebbezés alapján a Szociális és Gyámhivatal semmisségi ok miatt megsemmisítette a jegyző döntését, s ezzel egyidejűleg felhívta, hogy a kérelmet tegye át a hatáskörrel rendelkező szervhez.

14 esetben a tényállás tisztázatlansága miatt az első fokú döntés megsemmisítetéséről, s a jegyző új eljárás lefolytatására utasításáról kellett dönteni. Három ügyben a Szociális és Gyámhivatal megváltoztatta az első fokú hatóság döntését és a benyújtott kérelem alapján emelt összegű ápolási díjat állapított meg. Mind a három esetben a fokozott ápolási szükséglettel rendelkező hozzátartozóra tekintettel kértek ápolási díjat, azonban a benyújtott kérelmet a módszertani intézmény szakvéleménye miatt a jegyző elutasított. A másodfokú eljárásban kirendelt szakértő mind a három esetben megállapította az ápolt személy fokozott ápolási szükségletét. A Szociális és Gyámhivatal az elmúlt 3 évben amióta jegyző hatáskörbe tartozik az ápolási díj megállapítása azt tapasztalta, hogy a másodfokú eljárásban kirendelt szakértők a módszertani intézmény szakvéleményétől eltérően minden esetben megállapították a fokozott ápolási szükségletet. 4 esetben a jegyző döntését a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a jegyző megalapozottan és jogszerűen döntött. Aktív korúak ellátása tekintetében a Szociális és Gyámhivatal 70 ügyben folytatott le másodfokú eljárást évben, ebből egy esetben felügyeleti jogkörében eljárva. A fellebbezések zömét az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem elutasítása miatt nyújtották be. Az elutasításra többek között az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem, vagyoni helyzet és a jogosultság megállapításához szükséges együttműködés hiánya miatt került sor. A fellebbezések kisebb hányada irányult az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére, többek között keresőtevékenység miatt, vagy mert az ügyfél nem fogadta el a neki felajánlott munkát. A 70 ügyben indult másodfokú eljárás közül a Szociális és Gyámhivatal 52 esetben helybenhagyó, 4 esetben megsemmisítő, 5 esetben megváltoztató döntést hozott és 9 esetben az első fokú döntést megsemmisítette és új eljárás lefolytatására kötelezte a jegyzőt. A Szociális és Gyámhivatal egy esetben az első fokú határozatot azért semmisítette meg, mert az első fokú hatóság illetékesség hiányában járt el, a másik esetben pedig azért, mert az első fokú hatóság a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás megtérítését 3 hónapon túl rendelte el. Előfordult továbbá olyan eset, melynek során a Szociális és Gyámhivatal az első fokú hatóság döntésének helybenhagyása mellett megsemmisítette a döntés azon rendelkezését, mely az ügyfél jogosulatlanul felvett ellátásának visszafizetésére vonatkozott, azzal az indokkal, hogy az első fokú hatóság jogszabálysértően állapította meg az ügyfél rosszhiszeműségét. Egy esetben azért kellett az első fokú hatóság döntését megsemmisíteni, mert az első fokú hatóság döntését jogalap nélkül hozta meg. Az első fokú hatóság nem volt figyelemmel a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet azon rendelkezésére, mely szerint a havi rendszeres szociális ellátás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha az kizárólag az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének emelkedése miatt változik, és az összege nem függ egyéb jövedelemtől vagy rendszeres pénzellátásról. 5 esetben mivel minden adat, s bizonyíték rendelkezésre állt a Szociális és Gyámhivatal megváltoztatta az első fokú hatóság döntését, melynek megoszlása az alábbiak szerint alakult:

15 esetben az első fokú hatóság nem az aktív korúak ellátására való jogosultságot, hanem a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot szüntette meg. - 1 esetben az első fokú hatóság az aktív korúak ellátása, s ezen belül rendelkezésre állási támogatás folyósítását szüntette meg, nem pedig az aktív korúak ellátásra való jogosultságot. - 1 esetben az első fokú hatóság megállapította, hogy a kérelmező a Szociális törvényben meghatározott vagyonnal rendelkezi, ám nem vizsgálta annak hasznosíthatóságát. - 1 esetben az első fokú hatóság tévesen állapította meg az ügyfél aktív korúak ellátása, s ezen belül a rendszeres szociális segély folyósításának kezdő időpontját. A Szociális és Gyámhivatal 9 esetben a tényállás tisztázatlansága miatt az első fokú hatóság döntését megsemmisítette és egyúttal a jegyzőt új eljárás lefolytatására kötelezte az alábbiak miatt: - Az első fokú hatóság a jogosultság elbírálása során 2 esetben nem a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét vette figyelembe. - 2 esetben elmulasztotta vizsgálni annak tényét, hogy az aktív korúak ellátásán belül az ügyfél rendszeres szociális segélyre való jogosultsága egyébként fennáll-e, akár egészségkárosodásra tekintettel, vagy mert 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. - 2 esetben az első fokú döntést követően az ügyfél fellebbezésében új tényt hozott fel, melynek vizsgálata érdekében bizonyítási eljárást az első fokú hatóság nem folytatott le. - 2 esetben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett személygépkocsi forgalmi értékét nem tüntette fel az ügyfél. Ebből egy esetben az első fokú hatóság a személygépkocsi forgalmi értékét az interneten feltüntetett érték figyelembevételével határozta meg. - 1 esetben az ügyfél az első fokú hatósághoz be nem jelentett keresőtevékenységet folytatott, melynek időtartama nem haladta meg a bejelentési kötelezettségként előírt 15 napos határidőt, így szükséges volt annak tisztázása, hogy a keresőtevékenység megszűnését követő naptól az ügyfél aktív korúak ellátására való jogosultsága fennállt-e. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyekben továbbra sem volt számottevő a beérkezett fellebbezések száma, csupán három másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal ezen tárgykörben. Egy esetben a jegyző arra hivatkozással tagadta meg a hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy a kérelmezőnek, illetőleg családjának van vagyona, két esetben pedig azért, mert a családban az egy főre jutó jövedelem magasabb volt, mint a jogszabályban meghatározott értékhatár. Mind a három esetben a jegyzők a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, így ezen döntéseket a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. Közgyógyellátási ügyben évben kis mértékben csökkent a fellebbezések száma, összesen 74 fellebbezés érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz évben 1 esetben került sor felügyeleti eljárás lefolytatására, illetve egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került, mivel az ügyfél a fellebbezését visszavonta. A 73 döntésből 64 esetben helybenhagyta, 3 esetben megváltoztatta, és 6 esetben megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a jegyzőt a Szociális és Gyámhivatal.

16 A 64 helybenhagyó döntést megoszlása következőképpen alakult: - 27 esetben helybenhagyta az első fokú elutasító döntést az OEP által igazolt gyógyszerköltség alapján - 24 esetben helybenhagyta az első fokú elutasító döntést a jövedelmi helyzetre való tekintettel - 1 esetben a méltányossági kérelem az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott vagyoni helyzet miatt került elutasításra, - 1 esetben az eljárást az első fokú hatóság megszüntette, mivel az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget és a határidő meghosszabbítását sem kérte, - 9 esetben a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító döntés ellen nyújtottak be fellebbezést, azonban az OEP szakhatósági állásfoglalása alapján helyben kellett hagyni az első fokú döntést, - 2 esetben a gyógyszerkeret felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet elutasító határozatot az OEP szakhatósági állásfoglalása alapján kellett helybenhagyni, mivel a gyógyszerköltség változásának mértéke nem érte el az Ft-ot. A 3 megváltoztató határozat megoszlása: - 1 esetben a közgyógyellátásra jogosult személynél a jegyző a REP által kiadott szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat nem megfelelően alkalmazta, - 1 esetben a jövedelemvizsgálat során a jegyző a nagykorú kérelmező édesanyjának jövedelmét és személyét is figyelembe vette, - 1 esetben a REP megkeresésére a Szociális és Gyámhivatal felügyeleti jogkörében változtatta meg az első fokú döntést, mivel a kérelmező nem egyedül élő volt, azonban a jegyző az egyedül élőre vonatkozó feltételeket vizsgálta. A 6 megsemmisítő és új eljárásra utasító határozat megoszlása: - 3 esetben az OEP új eljárásra kötelezte a REP-et - 3 esetben az alanyi jogosultságot megalapozó igazolásokat nem csatolták. A feldolgozott adatokból megállapítható, hogy a fellebbezések leggyakoribb indokaként továbbra is a magas gyógyszerköltséget, illetve a jövedelmi helyzetet jelölik meg az ügyfelek. A fellebbezők továbbra is alacsonynak ítélik meg az egyéni gyógyszerkeretet, mivel a gyógyszertárban fizetett és a REP által a szakhatósági állásfoglalásban igazolt összeg jelentős mértékben eltér egymástól. A fellebbezések során másik fő indok a rossz jövedelmi helyzet, illetve a gyógyszerek kiváltásának anyagi nehézségei. A jegyzők eljárásában hiányosság az alanyi jogosultság megállapításához mellékelt igazolások terén, továbbá a jövedelmek igazolására szolgáló iratok beszerzésében figyelhető meg. A Szociális és Gyámhivatal eljárása során amennyiben a fellebbező az egyéni gyógyszerkeret összegét vitatta, végzésben minden esetben megkereste az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalását vizsgálja felül. Súlyos mozgáskorlátozottak ügyekben 7 másodfokú eljárást folytatott le, ebből egy esetben felügyeleti jogkörében járt el a Szociális és Gyámhivatal. A súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei közül, három fellebbezés közlekedési támogatás iránti kérelem elutasítása, három fellebbezés pedig szerzési támogatás iránti kérelem elutasítása miatt érkezett. Az egyik szerzési támogatás iránti kérelmet a jegyző azért utasította el, mert nem a kérelmező házastársa vállalta a szállítást. Mivel a jegyző a tényállását nem tisztázta teljeskörűen a Szociális és Gyámhivatal új eljárás lefolytatására utasította a döntés megsemmisítése mellett.

17 A másik 5 esetben a jövedelmi helyzetre tekintettel utasították el a kérelmet. Mind az öt esetben megalapozott volt a jegyző döntése, ezért azt a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. A felügyeleti eljárást a Szociális és Gyámhivatal egy szerzési támogatási ügyben folytatta le, mivel az első fokú hatóság nem a kérelem benyújtását megelőző év jövedelmét figyelembe véve állapította meg a szerzési támogatásra való jogosultságot, hanem kizárólag a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján. A jegyző ezen döntését a Szociális és Gyámhivatal megsemmisített és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasította Egyéb, felügyeleti jogkörben tett intézkedés A Szociális és Gyámhivatal két esetben felügyeleti jogkörében, három esetben pedig fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban állapította meg, hogy a jegyző az ügyintézési határidőt túllépve hozta meg döntését. Két esetben az ügyintézési határidő meghaladta a jogszabályban meghatározott határidő kétszeresét. Mind az 5 esetben kötelezte a Szociális és Gyámhivatal az első fokú hatóságot a Ket. 33/A. -ának megfelelően összeg Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történő befizetésére. A Szociális és Gyámhivatalhoz kizárási okot 5 esetben (három aktív korúak ellátása és két szociális szolgáltatás engedélyezési eljárásában) jelentettek be az első fokú szociális hatóságok arra való hivatkozással, hogy az adott ügyben tárgyilagosan és elfogulatlanul eljárni nem tud. A Szociális és Gyámhivatal a megalapozott bejelentetési ok miatt végzés formájában másik azonos hatáskörrel rendelkező hatóságot jelölt ki az eljárás lefolytatására. A Szociális és Gyámhivatalhoz 5 ügyfél élt bejelentéssel az első fokú ügyintézéssel kapcsolatban. Két esetben az aktív korúak ellátásának folyósítása miatt, az egyik esetben csupán egy-két napos csúszás történt a folyósítást illetően, azonban a másik esetben hónapokon át nem fizettek a külföldön tartózkodó rendszeres szociális segélyezett részére, úgy hogy az ellátásra való jogosultságát nem szüntették meg. Mindkét esetben felhívtuk a jegyzőt a jogszabályok betartására. Két esetben az első fokú eljárás túlzott elhúzódása miatt élt panasszal az ügyfél. Az egyik esetben ápolási díj megállapítása, a másik esetben közgyógyellátásra való jogosultság iránt terjesztettek elő kérelmet a jegyzőnél. Mindkét esetben megalapozott volt a panasz, s a jegyző fizetési kötelezettségét a határidő túllépés miatt megállapította a Szociális és Gyámhivatal. Egy esetben a gépkocsi szerzési támogatási ügyben jelezte a súlyos mozgáskorlátozott személy, hogy a jogosultságát megállapító határozatot nem kapta meg. A Szociális és Gyámhivatal az ügyfél bejelentése alapján vizsgálatot tartott az érintett településen. Megállapítást nyert, hogy a panasz megalapozott és a jogsértés nem egyedi. A jegyző a panaszos ügyében évben és az elmúlt 2 évben nem terjesztette fel a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatot, illetőleg évben az ügyféllel késedelmesen közölték az első fokú döntést. Minderre tekintettel a Szociális és Gyámhivatal fegyelmi eljárást kezdeményezett.

18 Első és másodfokú fokú döntések elleni jogorvoslatok Közigazgatási perek évben a Szociális és Gyámhivatal másodfokú döntése ellen egy esetben - aktív korúak ellátása ügyében - terjesztettek elő kereseti kérelmet, amelyet a bíróság idézés kibocsátása nélkül végzéssel elutasított arra hivatkozással, hogy az ügyfél a kereseti kérelmet a felhívás ellenére nem egészítette ki, és nem jelölte meg, hogy miért tartja jogszabálysértőnek a Szociális és Gyámhivatal döntését. A Szociális és Gyámhivatal hatáskörébe tartozó súlyos mozgáskorlátozottak szerzési támogatásra való jogosultsági első fokú ügyben két esetben született bírósági döntés. Egy esetben a pert a bíróság megszüntette, mivel az ügyfél a kereseti kérelmét visszavonta, egy perben ami évről áthúzódott a kereseti kérelmet elutasította a bíróság Fellebbezési ügyek A Szociális és Gyámhivatal évben hozott első fokú döntési közül 10 esetben nyújtottak be fellebbezést, ebből 6 esetben a Szociális és Gyámhivatal döntését helybenhagyta a II. fokú hatóság, 4 ügyben a másodfokú eljárás december 31. napjáig még nem zárult le. A 10 fellebbezésből 4 fellebbezést a hatósági ellenőrzés kapcsán alkalmazott szankció (szociális igazgatási bírság, ellátottak felvételének tilalma), vagy annak feloldása miatt, 3 fellebbezést a működési engedély módosítása iránti kérelmet elutasító határozat ellen, 2 fellebbezést a működési engedély kiadása miatt, egy fellebbezést pedig az engedély nélküli szociális tevékenység megtiltása és igazgatási bírság kiszabása miatt nyújtottak be Ellenőrzések Jegyzői szociális hatáskör vizsgálata évben. 14 jegyző/körjegyző tekintetében végzett ellenőrzést a Szociális és Gyámhivatal ebből, ebből 4 településen átfogó ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés az alábbi szociális tevékenységekre terjedt ki: a) a december 31-én rendszeres szociális segélyben részesülő személyek, aktív korúak ellátására való jogosultsági feltételei felülvizsgálatának március 31. napjáig történő végrehajtása, továbbá a évben benyújtott aktív korúak ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, a jogosultság megszüntetése, továbbfolyósítása ügyekre, b) az ápolási díj felülvizsgálatával, megállapításával, megszüntetésével összefüggő ügyekre, c) a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával, gyógyszerköltség felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátása, d) a Szociális törvény 119/C. -ában foglalt, az idősotthoni ellátás igénybevétele során a jövedelem vizsgálatára irányuló jegyzői eljárásra, a jövedelemigazolás kiállítására, e) a vizsgált szociális ellátásokra vonatkozó, a Szociális törvény 18. -a szerinti nyilvántartás vezetésére, továbbá f) az átfogó ellenőrzés kiterjedt a fentieken túl az időskorúak járadéka, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatási ügyekkel.

19 Az ellenőrzés során a Szociális és Gyámhivatal vizsgálta, hogy az első fokú hatóság betartja e a közigazgatási eljárási törvény, valamint az ágazati jogszabályok előírásait. A Szociális és Gyámhivatal a 14 településen mindösszesen 994 ügyiratot vizsgált meg. A vizsgált ügyek számának megoszlása ügycsoportonként ápolási díj egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság súlyos mozsgákorlátozottak közlekedési kedvezmény 110 akítv korúak ellátása 280 közgyógyellátás jegyzői jövedelemigazolás Az ellenőrzések tapasztalatai a vizsgálat szempontjai alapján az alábbiak szerint foglalható össze: A kérelem vizsgálata: Az ügyfelek kérelmüket az ápolási díj, közgyógyellátás, aktív korúak ellátása ügyekben a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon terjesztették elő. Az egyéb ügyekben, így a súlyos mozgáskorlátozott közlekedési kedvezményei, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági ügyekben az első fokú hatóságok saját szerkesztésű nyomtatványokat készítenek, amely segíti ezen ügyekben a kérelem előterjesztését. Ez utóbbi esetekben a Szociális és Gyámhivatal több alkalommal tett javaslatot a nyomtatványok kiegészítésre, mivel azok sokszor pontatlanok, s nem kérdeznek rá a releváns adatokra. Tipikus hiba pl. a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinél, hogy tanulói jogviszonyra, munkaviszonyra nem kérdeznek rá, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságnál pedig az nem derül ki a kérelmekből, hogy a kérelmező egyedül élő vagy sem. A kérelmeket az ügyfelek általában hiánytalanul töltötték ki. Az első fokú hatóságok az esetleges hiányosságok (hiányzik a házastárs, élettárs aláírása, a jövedelemnyilatkozat, igénylés jogcíme) miatt az ügyfeleket sok esetben nem hívják fel hiánypótlásra. A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek vizsgálata: Valamennyi vizsgált ügycsoport tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírják a kötelező mellékleteket, amelyeket az ügyfelek nem minden esetben csatolnak. Előfordult, hogy első fokú hatóság nem írásban hívta fel az ügyfelet hiánypótlásra, hanem szóban jelezte a hiányosságot, s hogy mit kellene csatolni, erről azonban jegyzőkönyvet, hivatalos feljegyzést nem készítettek. Ennek az lett a következménye, hogy az ügyintézési határidőt az első fokú hatóság túllépte.

20 A jövedelemtől függő ellátások esetében több alkalommal is megállapítást nyert, hogy az ügyfelek által csatolt jövedelemigazolások nem megfelelőek. A jövedelemigazolás céljából több esetben is bankszámla kivonatot, illetve a nyugdíj igazolására nyugdíjszelvényt csatoltak az ügyfelek. A Szociális és Gyámhivatal minden esetben felhívta az első fokú hatóság figyelmét, hogy a bankszámlakivonat önmagában nem elégséges nyugdíjak vagy más egyéb jövedelem, például munkabér igazolására, mivel az ügyfél jövedelmét bármilyen levonás terhelheti. Nyugdíjasok esetében a nyugdíjszelvény sem elégséges, mivel abból még az sem derül ki, hogy azt kinek folyósítják. Tipikus hiba továbbá, hogy az első fokú hatóság akkor is hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amikor hivatalból kötelessége lenne beszerezni a kért adatot, iratot, mivel az más hatóság nyilvántartásában az szerepel (pl. emelt összegű családi pótlék összeg, az aktív korúak ellátásánál a munkaügyi szervnél teljesített együttműködés időtartama). Egyéb eljárási cselekmény: A közgyógyellátási ügyekben az egészségbiztosítási szervet szükség szerint megkeresik a jegyzők, s általában a jogszabályban meghatározott határidőn belül. Az ápolási díj ügyekben a fokozott ápolási szükséglet megállapítása iránt megkeresték az illetékes módszertani intézményt, azonban a legtöbb esetben nem végzéssel rendelték ki, hanem hivatalos levélben keresték meg. A jogosultsági feltételek vizsgálata: Az első fokú hatóságok a jogosultság megállapításakor, illetve a kérelem elutasításakor többségében tisztázták a jogosultsági feltételeket. Előfordult azonban, hogy azon esetekben amikor a Szociális törvény feltételként írja elő, hogy a kérelmező, illetve családja vagyonnal ne rendelkezzen, a vagyonvizsgálatot nem végezték el. Ez abból derült ki, hogy hiányzott a vagyonnyilatkozat, vagy az abban foglaltakat nem vették figyelembe. Ritkábban jelentkezik, de sajnos előfordul, hogy a szociális ellátásoknál a gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó vagyonszámítást veszik alapul, azaz a vagyonnak nem a teljes összegű forgalmi értékével, hanem az egy főre jutó forgalmi értékével számolnak. A döntések tartalma: A közbenső intézkedések közül a hiánypótlási felhívás esetében fordultak elő tartalmi hibák, például nem rögzíti a jegyzők többsége a hiánypótlási felhívás elmulasztásának jogkövetkezményeit. A jogosultság megállapításáról szóló határozat rendelkező részét az első fokú hatóságok általában részletesen szerkesztik meg. Meghatározzák a jogosultság kezdő időpontját, a megállapított ellátás típusát, annak összegét, továbbá a fontosabb jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatást is rögzítik. A közgyógyellátási ügyekben a szakhatóság állásfoglalását a jogosultságot megállapító határozatok rendelkező és indokolás részében általában szerpeltetik, azonban az elutasító döntések többségében kizárólag az indokolásba illesztik be. A határozatok indokolása a vizsgálattal érintett települések 30%-ában rendkívül felületes volt, a felhasznált bizonyítékok nem vagy csak részben szerepeltek, s a tényállás sem volt részletesen kifejtve.