J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Pénzügyi Bizottsága február 25-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. számú tárgyalója Jelen vannak: Fodor Lajos bizottsági elnök Tímár Ella bizottsági tag Baji Lajos bizottsági tag Pap János bizottsági tag Molnár Viktor bizottsági tag Kovács Sándor bizottsági tag Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Palotai Magdolna osztályvezető Dr. Kiss Gyula csoportvezető Uhrin Nándor osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető-helyettes Soczóné Dömény Edit csoportvezető Napirendi pontok: 1. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotása 2. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása 3. Személyes szociális gondoskodást végző civil szervezetek évi szakmai, pénzügyi beszámolója 4. A gyermekek védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló rendelet megalkotása 5. Költségvetési keret biztosítása a szociális bérlakás-állomány bővítésére 6. Civil likviditási alap létrehozása 7. Megye-város megállapodás jóváhagyása 8. Dél-alföldi érdekképviselet és információs iroda létrehozása Brüsszelben 9. Közalapítványok évi támogatása 10. Beszámoló a kisebbségi önkormányzatok évi működéséről 11. Intézményi felhalmozási kiadások engedélyezése 12. A víz és csatornaszolgáltatások díjpolitikája 13. Osztály és csoportlétszámok kialakítása 14. A 156/2004.(II.25.) közgyűlési határozat I. pontjában szereplő, az Erzsébethelyi Általános Iskolában kis létszámú, egyenetlen részképességek fejlesztését szolgáló osztály indításának támogatásáról szóló döntés hatályon kívül helyezése 15. Pályázat benyújtása aktívturisztikai fejlesztésekre (Jankay Kultúrpalota) 16. A 6249/1, 6250, 6251 hrsz-ú területek elcserélése 17. A hrsz-ú erdő és szántó bérbeadása a Mester Klub számára 18. Javaslat hibaelhárítási tartalék felhasználására 19. Békéscsabai Piac és Vásárcsarnok üzemeltetése 20. A Csabai Életfa Kht. tevékenységét lezáró beszámoló Fodor Lajos bizottsági elnök köszönti a megjelenteket, megnyitja az ülést. Megállapítja, hogy a bizottság határozatképes (megjelent: 5 fő). Javasolja a meghívóban jelzett napirendi pontok elfogadását valamint, hogy a bizottság zárt üléssel kezdje munkáját. 1./ 1.napirendi pont

2 2 2./ 2.napirendi pont 3./ 3.napirendi pont 4./ 4. napirendi pont 5./ 5. napirendi pont 6./ 6. napirendi pont 7./ 7.napirendi pont 8./ 8.napirendi pont 9./ 9.napirendi pont 10./ 10. napirendi pont 11./ 11. napirendi pont 12./ 12. napirendi pont 13./ 13.napirendi pont 14./ 14.napirendi pont 15./ 15.napirendi pont 16./ 16. napirendi pont 17./ 17.napirendi pont 18./ 18.napirendi pont 19./ 19.napirendi pont 20./ 20.napirendi pont 43/2008. (II.25.) Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsági határozat: Pénzügyi Bizottsága a napirendi pontok megtárgyalására tett javaslatot elfogadja. 4 igen, egyhangú szavazat Pap János képviselő megérkezett. A bizottság zárt ülésen folytatja munkáját. 1. napirendi pont Tárgy: Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotása Beterjesztésre került a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés. A rendelet megalkotásának célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, megőrzése érdekében meghatározza Békéscsaba Megyei Jogú Városban az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, az ellátások igénybevételének módját és a fizetendő térítési díjak mértékét. Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: Szóban is tájékoztatta a bizottságot az előterjesztésben leírtakról. 47/2008. (II.25.) Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsági határozat: Pénzügyi Bizottsága támogatja a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalkotását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

3 3../2008. ( ) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. -ában kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében meghatározza Békéscsaba Megyei Jogú Városban az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, az ellátások igénybevételének módját és a fizetendő térítési díjak mértékét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a személyes szociális szolgáltatásokat a város területén a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott intézményeken keresztül és Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő nem állami szolgáltatókkal kötött megállapodás útján látja el. 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, d) a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra, e) hontalanokra. (2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. tv. (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja. (1) szociális alapszolgáltatások a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás

4 4 c) családsegítés d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) közösségi ellátások f) támogató szolgáltatás g) utcai szociális munka h) nappali ellátást nyújtó intézmények - idősek klubja - fogyatékosok nappali intézménye - szenvedélybetegek nappali ellátása - pszichiátriai betegek nappali intézménye - nappali melegedő (2) szakosított ellátási formák: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmények - idősek otthona - emelt szintű férőhellyel rendelkező idősek otthona - szenvedélybetegek otthona b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - időskorúak gondozóháza - hajléktalanok átmeneti szállása. Az ellátás igénybevételének szabályai 4. (1) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény, illetve a szolgáltatás vezetőjénél kell benyújtani. (2) A szociális rászorultságot az intézményvezetőnek a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, b) támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni az ellátás igénybe vételét megelőzően, valamint azt követően legalább 2 évente az igénybevétel fennállása alatt. (3) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri melegétkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmagunk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. (4) A házi segítségnyújtás igénybe vételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézmény, illetve szolgáltatásvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát: a) a gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt eseti szakértői bizottság működik, amely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről; b) a házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybe vételének lehetőségéről. c) ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (4) bekezdés szerint kezdeményezni kell.

5 5 (5) Támogató szolgáltatás igénybe vétele szempontjából súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet: a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel, amely esetben, ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat időpontját meghatározza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. (6) Az idős otthoni ellátás iránti kérelem külön jogszabályban meghatározott nyomtatvány - alapján az intézményvezető a) kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet). Beutaló határozat esetén a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozathozatalát megelőzően, ebben az esetben az intézmény e szerinti feladatait a beutaló szerv látja el. b) a szociális szakértői szerv a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekről. c) idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. d) ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete a szakvélemény szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát és az idősotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybe vételének lehetőségéről a kérelmezőt, a szakvéleményt részére átadja, valamint másolatát megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a szociális szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet. (7) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátást a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntése alapozza meg. Az intézményvezető a megállapodás egy eredeti példányát megküldi a fenntartónak. (8) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezetőjének a (7) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely határozottal dönt a beutalás kérdéséről. (9) Az ellátást igénylő és családja vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek, egészségi állapotának feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet szerinti jövedelem, illetve vagyonnyilatkozatokat, b) tartós és átmeneti elhelyezési kérelem esetén - kivéve a hajléktalan ellátás - három hónapnál nem régebbi negatív széklet bakteriológiai és tüdő röntgen eredményt, c) elvált vagy házastársától különélő kérelmező amennyiben háztartásában kiskorú(ak) neveléséről gondoskodik a gyermek tartásdíjról rendelkező jogerős

6 6 bírói ítélet másolatát, nyilatkozatot vagy igazolást a ténylegesen kapott gyermektartásdíj összegéről, d) az ellátást igénylő és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó meglévő alkalmi munkavállalói könyvének, őstermelői igazolványának, illetve vállalkozói igazolványának fénymásolatát. (10) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás igénybe vételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 22. (2) bekezdésében megjelölt, a szociális rászorultságot igazoló iratokat, nyilatkozatot, illetve azok másolatát. (11) Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja ellátás, szenvedélybetegek nappali ellátása iránti kérelem esetén a nem időskorú kérelmező életkörülményeinek, szociális helyzetének feltárása céljából részletes környezettanulmányt kell készíteni, és azt az ellátás megállapítását követően szükség szerint meg kell ismételni. A részletes környezettanulmány kiterjed a kérelmező és családja életkörülményeinek, valamint vagyoni és jövedelmi helyzetének vizsgálatára. (12) A (10) bekezdés szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátást igénylő, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásban részesülő köteles a környezettanulmányt készítővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával. 5. (1) Az állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel működtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén az intézmény vezetője az ellátást igénylő személy soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, d) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd ezt követően a soron kívüliséget elbíráló bizottság bevonásával dönt a jogosultak elhelyezésének sorrendjéről. A bizottság tagjai: a fenntartó - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlés Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága által választott - képviselője, az intézmény orvosa, és az intézményvezető. (3) Az elhelyezési sorrend megállapítása a soronkívüliséget elbíráló bizottság tagjainak együttes jelenlétében történik. A soron kívüli elhelyezés sorrendje a bizottság közreműködésével csak akkor változtatható meg, ha új soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény érkezik. (4) Ha az új soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény alapján az igénybe vevő azonnali elhelyezéséről kell gondoskodni, a bizottság véleménye távközlési eszköz útján is beszerezhető. Ilyen esetben az intézményvezető írásban feljegyzi a megbeszélés eredményét, amelyet később a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. (5) Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. (6) A bizottság döntése ellen, annak közlésétől számított 3 napon belül a fenntartóhoz lehet jogorvoslattal fordulni. A jogorvoslat benyújtása az elhelyezési eljárást nem függeszti fel.

7 7 Az intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése 6. (1) Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a) a jogosult halálával, b) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az Szt. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. (2) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. Ennek alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. A jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. (3) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult: a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. (4) Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat a) az intézmény elhagyásának időpontjáról, b) a személyes használati tárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről, feltételeiről, c) a be nem fizetett térítési díj és egyéb tartozás összegéről, valamint a befizetési határidejéről és módjáról (követelés, kárigény, azok előterjesztése és rendezése). (5) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A jogosultak érdekvédelme 7. (1) Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) valamennyi nappali és szakosított szociális szolgáltatást nyújtó telephelyen működik. Tagjai: a) választás alapján az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2 fő, b) választás alapján az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül 1 fő, c) választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, d) kijelölés alapján az intézményt fenntartó szervezet képviseletében 1 fő. (2) Az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a Házirend tartalmazza. (3) Az intézményt fenntartó szervezet képviselőjét a települési önkormányzatok a szakbizottságainak javaslata alapján a fenntartó jelöli ki. (4) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) az intézményi jogviszony megszűnésével, c) az intézményi foglalkoztatási jogviszony megszűnésével, d) lemondással, e) visszahívással.

8 8 (5) A visszahívásra a választás eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni. (6) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnése esetén 30 napon belül gondoskodni kell az új tag megválasztásáról. (7) Az érdekképviseleti fórum tagjai maguk közül elnököt választanak. A fórumot az elnök hívja össze olyan időpontban, hogy a panasztevőt a panasz benyújtásától számított 15 napon belül értesíteni lehessen a panasz kivizsgálásának eredményéről. (8) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. 8. (1) A panasztevő a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért, ha a) az érdekképviseleti fórum határidőben nem intézkedik, b) intézkedésével nem ért egyet. (2) A jogorvoslati határidő az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határidő elteltétől számított, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az intézkedés közlésétől számított 8 nap. (3) Az érdekképviseleti fórum tagjainak névsorát az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A térítési díjak megállapításának szabályai 9. (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a jegyző a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén az Szt. 119/C. (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet vizsgálja, melyről igazolást állít ki, c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét veszi figyelembe. (2) A jegyző a jövedelem vizsgálat alapján tárgyérve szóló érvényességgel igazolást állít ki az (1) bekezdés szerinti jövedelemről. (3) Az idősotthoni ellátás esetében a jövedelem vizsgálat keretében a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylők vagyoni helyzetét. a) vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást igénylő tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. b) Az a) pont szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe venni. c) A havi jövedelem számításkor a b) pont szerinti összeget 96 hónapra elosztva kell meghatározni, és az ellátást igénylők havi jövedelméhez hozzáadni. (4) Az igazolás első alkalommal történő kiállítását követően az intézményvezető minden év október 31-ig kérelmezi a szolgáltatónál, intézménynél ellátást igénybe vevő személyek következő naptári évre szóló igazolásának kiállítását. Térítési díj 10. (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás

9 9 különbözete. Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegű normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat valamennyi normatíva kategóriára külön meg kell határozni. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetén az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani. (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybe vételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. Ebben az esetben a külön jogszabályban meghatározott összegű személyi térítési díjat kell fizetni. (3) Ha az ellátott a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkenését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. (4) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a család jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségnek nem tud eleget tenni, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. (5) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. A személyi térítési díj felülvizsgálata során a (3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (6) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (7) A szociálisan nem rászorult személy esetében a személyi térítési díj összege az intézményi térítési díj összegével azonos. (8) A hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevételéért fizetendő térítési díjat az intézmény vezetője a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelmi viszonyaira és az eset összes körülményeire tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti. Emelt szintű férőhellyel rendelkező idősek otthona 11. (1) A Békéscsabai Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona (továbbiakban: intézmény) emelt szintű férőhellyel rendelkező idősek otthoni ellátást nyújt a mindenkor hatályos működési engedély szerinti létszámmal. (2) Az egy-, illetve kétszemélyes lakóegységekben az intézmény az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosít. (3) Amennyiben ketten veszik igénybe a kétszemélyes, 30 illetve 22 m 2 -es lakóegységet a megözvegyült ellátott köteles egyszemélyes lakóegységbe költözni, ekkor átköltözés esetén Ft (30 m 2 -es lakóegység) illetve Ft (22 m 2 -es lakóegység) visszatérítés illeti meg az átköltözőt.

10 10 (4) Amennyiben férőhely hiánya miatt nincs módja az ellátottnak kisebb lakóegységbe költözni, változatlan feltételekkel veheti igénybe a kétszemélyes lakóegységet, egyszemélyes üresedéséig. (5) Az ellátást igénybe vevő az 1. számú melléklet szerinti havi térítési díj fizetésére köteles. (6) Amennyiben az intézményben lakóegységgel rendelkező ellátott beköltözését követő 5 éven belül ki kíván költözni, úgy az egyszeri hozzájárulás időarányosan kamatok nélkül kerül visszafizetésre. (7) A használati jog ellenértékeként befizetett egyszeri hozzájárulás 10 %-át elkülönítetten kell kezelni, a visszafizetési kötelezettség teljesíthetősége érdekében. (8) Amennyiben a 70 év alatti ellátottak a beköltözést követő egy éven belül elhaláloznak, úgy a törvényes örököseik a befizetett egyszeri hozzájárulás 50 %-ának visszafizetésére tarthatnak igényt. Helyi szociálpolitikai kerekasztal 12. (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén nappali, vagy bentlakásos ellátást nyújtó szervezeteket fenntartók képviselői, illetve intézményvezetői, valamint az évi CLVI. tv. 26. c) 2. és 11. pontja szerinti közhasznú tevékenységet végző szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, továbbá a szolgáltatástervezésben és annak végrehajtásában partnerséget vállaló helyi önkormányzatok képviseletére jogosult személyek. Záró rendelkezések 13. (1) Ez a rendelet a március 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 21/2000. (VI.11.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 5/2001.(II.22.), 3/2002. (I.31.), 3/2003. (I.30.), 32/2003. (XII.11.), 11/2004. (IV.29.), 34/2004. (XII.16.),8/2005. (IV.21.), 16/2005. (VI.16.), 41/2005. (XII.15.), 1/2006. (I.26.), 17/2006. (VI.8.), 34/2006. (IX.14.), 2/2007. (I.29.), 22/2007. (VI.1.) önkormányzati rendelet. Békéscsaba, február 28. Vantara Gyula dr. Benedek Mária polgármester jegyző 1. sz. melléklet Térítési díjak mértéke 1. Étkeztetés: 440,- Ft adag (Étkeztetés esetén a fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.) 2. Házi segítségnyújtás: térítésmentes 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: térítésmentes 4. Támogató szolgáltatás: térítésmentes, ha a szállítást olyan személy veszi igénybe, aki személyi segítés mellett fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy, ha jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. Egyéb esetekben az alábbi térítési díjat kell felszámolni:

11 11 - Személyi segítés 54,-Ft/óra - Szállítási kilométerdíj 1 fő esetén 27,-Ft/km minden további személynél: 10,- Ft-tal növelt összeg személyenként és kilométerenként. A megállapított díjat a szállított személyek alapján egyenlő arányban kell osztani 5. Idősek klubja, szenvedélybetegek nappali ellátása, és a fogyatékosok nappali intézménye reggeli: 170 Ft/adag ebéd: 440 Ft/adag vacsora: 240Ft/adag 6. Időskorúak Gondozóháza Ft/nap Ft/hó Hajléktalanok átmeneti szállása 100 Ft/nap Ft/hó 7. Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás Ady Endre Utcai Idősek otthona - ha az ellátott december 31-e előtti időponttól intézményi elhelyezett Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap , Ft/hó Bartók Béla Úti Idősek Otthona - ha az ellátott december 31. előtti időponttól intézményi elhelyezett Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi ellátott és jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó Csaba Utcai Idősek Otthona - ha az ellátott december 31. előtti időponttól intézményi elhelyezett Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó Bankó András Utcai Idősek Otthona - ha az ellátott december 31. előtti időponttól intézményi elhelyezett Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó - ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 150%-át Ft/nap Ft/hó Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás Ady Endre Utcai Szenvedélybetegek otthona Ft/nap Ft/hó Ady Endre Utcai Demens betegek otthona Ft/nap Ft/hó Életfa Idősek Otthona - emelt szintű ellátás Ft/nap Ft/hó - általános szintű ellátás

12 12 ha az ellátott december 31. előtti időponttól intézményi elhelyezett Ft/nap Ft/hó ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át Ft/nap Ft/hó ha az ellátott január 1-től intézményi elhelyezett és jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át Ft/nap Ft/hó Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás - demens ellátás Ft/nap Ft/hó 2. sz. melléklet Az étkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési csökkentésére az jogosult, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének alábbi mértékét: Kérelmező esetén Kedvezmény mértéke 150 % alatt 85 % 150 %-220 % 50 % 220 %-300 % 15 % 300 % felett 0 % 6 igen, egyhangú szavazat 2. napirendi pont Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotása Beterjesztésre került a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotására tett javaslat. A rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése érdekében az Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Békéscsaba Megyei Jogú Városban lakók számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 48/2008. (II.25.) Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsági határozat: Pénzügyi Bizottsága támogatja a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet megalkotását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének../2008(II.28) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés a) pontjában, a helyi

13 13 önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult egyének és családok gondjainak enyhítése érdekében a Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a Békéscsaba Megyei Jogú Városban lakók számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. (2) E rendelet hatálya kiterjed: a)békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre d) továbbá a hontalanokra. (3) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (4) E rendelet hatálya - az (1) - (3) bekezdésekben foglaltakon túlmenően kiterjed: a.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint, b.) az Sztv.32/B..(1)bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Értelmező rendelkezések 2. (1) E rendelt alkalmazásában a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

14 14 Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%- ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. b) vagyon: ha az Szt. másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek

15 15 eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; h) keresőtevékenység, ha az Szt. másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; i) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; j) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 3. (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a) Időskorúak járadéka b) Rendszeres szociális segély c) Lakásfenntartási támogatás d) Ápolási díj e) Átmeneti segély f) Temetési segély (2) Természetben nyújtott szociális ellátások a) Köztemetés b) Közgyógyellátás c) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d) Adósságkezelési szolgáltatás e) A szemétszállítási díj átvállalása (3) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos első fokú hatásköreinek gyakorlását a közgyűlés Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármesterére átruházza. (4) A jegyző első fokon dönt: a) az időskorúak járadékáról[szt. 32/B. ]; b) a rendszeres szociális segély megállapításáról [Szt. 37/A. (1)]; c) az ápolási díj az Szt. 43/B. (1) bekezdésében foglaltak kivételével megállapításáról [Szt. 41. (2)] d) a közgyógyellátásra való jogosultságról [Szt. 50. (4)]; e) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról [Szt. 54. ]; Eljárásra vonatkozó rendelkezések

16 16 4. (1) A szociális ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelemben szereplő személyi és lakcím adatokat érvényes hatósági igazolvánnyal kell igazolni. A jogosultság megállapításhoz szükséges jövedelem igazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani. (2) A kérelmező és családja lakásfenntartási támogatás esetében a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint: aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást; ab)a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló (nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott) igazolást a megállapított ellátás összegéről, a január hónapban benyújtott lakásfenntartási támogatás, szemétszállítási díj átvállalása és közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a január havi ellátás összegéről szóló igazolásokat ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást, vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, vagy nyilatkozatot. b) a meglévő alkalmi munkavállalói könyv illetve őstermelői igazolvány másolatát; c) a kérelmező családjában (háztartásában) élő 18. életévét betöltött gyermeke(i) iskolalátogatási igazolását. d) elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet másolatát és a tényleges gyermektartásdíjról szóló nyilatkozatot, igazolást, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozatot. (3) Az előírt mellékletek hiányában is megállapítható átmeneti segély annak a kérelmezőnek, aki valószínűsíti, hogy az átmeneti segély hiánya életét, vagy testi épségét veszélyezteti. (4) A kérelmező személyesen köteles eljárni. (5) Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A kérelmező és két okirati tanú által aláírt meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kérelmező, illetve a meghatalmazott nevét és lakcímét, valamint fel kell tüntetni a tanúk lakcímét és személyi azonosítóját. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás, illetve az ápolási díj megállapítását megelőzően a kérelmező életkörülményeinek, szociális helyzetének feltárása céljából környezettanulmányt kell készíteni, és azt szükség szerint, illetve ápolási díj esetében legalább évente meg kell ismételni. 5. (1) A kérelemről a polgármester határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés illetve folyósítás módjáról. (2) A határozat elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást a jogosult javára, de közvetlenül közüzemi vállalat vagy pénzintézet számlájára illetve a hitelező számára kell kifizetni. (3) Ha a szociális igazgatási szerv a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatot hozhat a 15. -ban, és a ban szabályozott ellátások esetében.

17 17 6. (1) A közgyűlés a fellebbezés elbírálása során kivételes méltánylást érdemlő esetben ellátást állapíthat meg, ha a) az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával haladja meg az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárt; b) a kérelmező a lakásfenntartási támogatás szempontjából rávonatkozó elismerhető lakásméretet legfeljebb 10 m2-rel meghaladó lakásban lakik. (2) A közgyűlés által megállapított ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély összege legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az e rendeletben meghatározott összeget. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. (4) A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) - (3) bekezdésben foglaltakon túl a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény (így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény) folytán kritikus élethelyzet alakult ki. 7. (1) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a közgyűlés a fellebbezés elbírálása során méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletfizetést engedélyezhet. (2) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) részletekben fizettetheti meg. (3) Az a személy (család), aki a jogosulatlanul felvett szociális támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét nem teljesíti, a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális ellátásban. 8. (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás felhasználásának ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik. (2) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával. II. Rész A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formái és pénzügyi fedezete 9. Az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély és a közgyógyellátás megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális

18 18 ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet valamint e rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni. 10. (1) Az egyes szociális ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg. (2)Az egyes ellátási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a polgármester átcsoportosítást hajthat végre, amelyről az érintett bizottság a következő ülésén tájékoztatást kap. Időskorúak járadéka 11. A jegyző időskorúak járadékában részesíti a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyeket az Szt. 32/B. a 32/C. és a 32/D. -aiban foglaltak szerint. Rendszeres szociális segély 12. (1) Az az aktív korú nem foglalkoztatott, aki rendszeres szociális segélyben részesül, köteles együttműködni a Békés Megyei Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ). (2) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a) a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkaügyi központnál jelentkezik, és álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát; b) a munkaügyi központtal az Szt. 37/D. (3) bekezdésében foglaltakra kiterjedő írásbeli megállapodást köt az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedését segítő programról; c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat és erről a munkaügyi központot legalább három havonta személyesen tájékoztatja. d) elfogadja a munkaügyi központ, illetve az önkormányzat által felajánlott és számára az Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint megfelelő munkalehetőséget. (3)A beilleszkedését segítő programok típusai: a) munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás; b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, pszichológiai tanácsadás; c) részvétel állásbörzén, egyéb rendezvényen; d) térítési kötelezettséggel nem járó képzés; e) támogatott munkára felkészítő betanítás. 13. (1) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha a) az Szt. 37/B. (1) bekezdésében foglalt valamely ok fennáll; b) a segélyezett az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi; c) a segélyezett együttműködési kötelezettségét súlyosnak nem minősülő módon 2 éven belül ismételten megszegi. (2) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy: a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el; b) a kiközvetítésben megjelölt időpontban nem jelenik meg az önkormányzati támogatott foglalkoztatást szervezőnél; c) az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, illetve a vizsgálati eredménnyel nem jelentkezik a foglalkoztatást szervezőnél;

19 19 d) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (3) Az első alkalommal elkövetett súlyosnak nem minősülő együttműködési kötelezettségszegéstől számított 6 hónapig a rendszeres szociális segély 75 %-át kell folyósítani. Helyi lakásfenntartási támogatás 14. (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a békéscsabai bejelentett lakóhellyel rendelkező személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek Békéscsaba Megyei Jogú Városban a (3) bekezdés szerinti elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben - tulajdonosként, haszonélvezőként békéscsabai önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként vagy lakáshasználóként, továbbá magántulajdonú lakásban (al)bérlőként - laknak, és a lakásfenntartás (4) bekezdés szerinti költségei indokolttá teszik. (2) Az Szt-ben meghatározottakon túlmenően nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező és a háztartásában együtt élő személy a támogatott lakáson kívül e rendelet. 2. (1) bekezdés b) pontjában körülírt vagyonnal rendelkezik. (3) Az egy háztartásban élők számához viszonyítva az elismerhető lakásméret komfortfokozatra való tekintet nélkül az alábbi: a) 1-2 fő legfeljebb 68 m2 b) 3-4 fő legfeljebb 80 m2 c) 5 vagy több fő legfeljebb 90 m2 (4) A lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában költség a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsöntörlesztés, a közös költség, a villanyáram-, a gáz-,a víz- és csatornahasználati, továbbá szemétszállítási díj, valamint a tüzelőanyagköltség egésze. (5) A normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak önállóan helyi lakásfenntartási támogatás nem nyújtható. 15. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult a 14. feltételeinek megfelelő az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a) 10%-át meghaladja az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele az e rendelet 2. (1) bekezdésének db) pontja szerinti gyermek, vagy dc) pontja szerinti fogyatékos személy, b) 15%-át meghaladja az a) pontba nem tartozó háztartás esetén. (2) A lakásfenntartási támogatás mértéke az egy háztartásban élők számától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 20%-a 1-2 fő esetén, b) 25%-a 3-4 fő esetén, c) 30%-a 5 vagy több fő esetén. (3) Kiegészítő lakásfenntartási támogatás nyújtható a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek és családnak, amennyiben a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás összege nem éri el a helyi lakásfenntartási támogatás (2) bekezdésében meghatározott mértéket. (4) Ha a kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege a (3) bekezdésben foglalt számítás szerint nem éri el a havi 500,-Ft-ot, akkor a jogosult részére 500,-Ft összegű ellátást kell megállapítani.

20 (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a 4. (2) bekezdés szerinti igazolásokat, b) saját tulajdonú lakás esetén a tulajdoni lap másolatát, vagy ha a tulajdon bejegyzése folyamatban van, az erről szóló igazolást és a lakás tulajdonjogának megszerzéséről szóló szerződés másolatát, c) az önkormányzattól megvásárolt lakás adásvételi szerződésének másolatát, d) az önkormányzattól bérelt lakás esetén a lakbér összegéről szóló igazolást, valamint a bérleti, illetve a lakáshasználati szerződés másolatát, e) magánszemélytől bérelt lakás (lakrész) esetén amennyiben a kérelmező igazolja, hogy békéscsabai bejelentett lakóhelye, és a bérelt lakásban bejelentett tartózkodási helye van a bérleti (albérleti) - legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt - szerződés másolatát, f) saját tulajdonú lakás esetén a lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegéről és havi törlesztő részletéről igazolást, g) a kérelem benyújtásának hónapját megelőző egy éven belüli hat havi közüzemi díjakról szóló számlák másolatát vagy a kifizetett közüzemi díjakról szóló igazolást, illetve a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiadott vásárlást bizonyító számla másolatát vagy igazolást. h) a haszonélvezettel terhelt lakóingatlan tulajdoni lapjának másolatát. (2) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta átutalással történik az azt megállapító határozatban megjelölt szolgáltatóhoz (pénzintézethez),albérleti díj esetén kérelmező részére. (3) A lakásfenntartási támogatás 50 %-át önkormányzati tulajdonú lakások esetén elsődlegesen a lakbér fizetésére, a 32/1994. (VII.7.) számú, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet értelmében megvásárolt lakások esetén elsősorban a törlesztő részlet befizetésére kell átutalni. Ápolási díj 17. (1) Az ápolási díj - a Szt ban meghatározottak szerint - a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) A Szt. 43/B. (1) bekezdésében meghatározott személyek részére ápolási díj állapítható meg, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 115%-át, egyedülálló személy és gyermekét egyedül nevelő személy esetén annak 150%-át. (3) Az ápolási díj összege Szt. 43/B. (1) bekezdésében meghatározott esetben: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (4) Az ápolási díjat határozott vagy határozatlan időtartamra lehet megállapítani. Az egy évet meghaladó időtartamra megállapított ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. (5) A (2) bekezdés alapján megállapított ápolási díj esetében a felülvizsgálat során a jogosult évente köteles jövedelemigazolást benyújtani és a vagyoni viszonyairól nyilatkozni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az ellátást a következő hónap első napjától meg kell szüntetni. Átmeneti segély 18. (1) Átmeneti segélyben részesülhet az az egyedül élő személy és család, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzd. (2) A kérelmező átmeneti segélyre akkor jogosult, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg: a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 115 %-át;