E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület március 26-án tartandó ülésének 1. számú - A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 18/2008.(VIII.26.) számú rendelet módosítása tárgyú napirendi pontjához. Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Fehér Zoltánné, Csikósné Juhász Erika köztisztviselők Véleményezte: Ügyrendi Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés december 15-én fogadta el az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CVII. törvényt, amely január l. napján lépett hatályba, ebből kifolyólag a helyi rendeletünket módosítani szükséges. A módosítás alapvető célja az Út a munkához elnevezésű program megvalósítása. A program kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek akik évig rendszeres szociális segélyben részesültek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. A szociális törvény módosításával évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik. A korábbi rendszeres szociális segély elnevezés aktív korúak ellátására változik, amely kétféle ellátási formát foglal magába. Az egyik csoportot a rendszeres szociális segélyezettek alkotják, a másik csoportot a rendelkezésre állási támogatásban részesülők. A jogosultsági feltételek az aktív korúak ellátásánál azonosak, az eddigiekhez képest nem változtak. A szociális törvény 33. (1) bekezdése szerint a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem 1

2 benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át ( Ft) és vagyona nincs. A szociális törvény értelmében rendszeres szociális segélyt az egészségkárosodottak, az 55 év felettiek, valamint azok kaphatnak, akik 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. A rendszeres szociális segély összegének kiszámításánál a korábbi szabályokat kell alkalmazni, azaz a család összbevételének figyelembevételével, a nyugdíjminimum 90 %-áig egészíti ki a család jövedelmét. Rendszeres szociális segélyre egy családban csak egy személy lehet jogosult. Az aktív korúak ellátására jogosultak másik csoportját pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás illeti meg, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból nem tudnak részt venni. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt. Ennek keretében ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt. A közfoglalkoztatás feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz rendelkezésre állási támogatást csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani. A rendelkezésre állási támogatás összege fix, a család létszámától függetlenül a nyugdíjminimum összegével egyezik meg ( 2009-ben ,-Ft), és egy családban több személy is jogosult lehet rá. Speciális szabályok vonatkoznak azokra, akik 35. életévüket nem töltötték be és általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek. Esetükben az együttműködés elsődleges formája a képzésben való részvétel, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére irányul. A képzés lebonyolítása a Munkaügyi Központ feladata. A közfoglalkozatás hatékony megvalósítása érdekében a települési önkormányzatoknak 1 éves időtartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük ebben az évben április 15-ig mely a következő napirendünk tárgya lesz. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak együttműködési kötelezettsége tehát a Munkaügyi Központ Kirendeltségével áll fenn. A rájuk vonatkozó együttműködési szabályokat a szociális törvény és annak végrehajtási rendelete tartalmazzák. A rendszeres szociális segélyezettek is kötelesek az együttműködésre (az egészségkárosodottak kivételével). Az együttműködésre kijelölt szervként a Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központja lett kijelölve. Tisztelt Képviselő-testületet, a szociális rendeletünk igen nagy mértékű változtatása szükséges a törvény erejénél fogva. A módosítás során az érintett ügyintézőkkel, valamint az intézményvezetőkkel erre vonatkozóan az egyeztetés megtörtént. A tisztánlátás érdekében előterjesztésemhez mellékelem a rendelet-tervezetet, valamint az egységes szerkezetű rendeletet. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalja meg és a módosításokkal együtt fogadja el. T i s z a l ö k, március 11. Mező József J e g y z ő 2

3 TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2009.(..) számú r e n d e l e t t e r v e z e t e A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 18/2008.(VIII.26.) sz. rendelet (továbbiakban R ) módosításáról 1. Az R 1. (2) bekezdése hatályát veszti helyébe az alábbi rendelkezés lép: A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3. (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre, valamint az Szt. 6. -ában meghatározott hajléktalan személyekre, illetve 7. (l) bekezdésében meghatározott személyekre." 2. Az R 3. (l) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: b) aktív korúak ellátását Az R 4. -a hatályát veszti Az R 5 -a hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép: Aktív korúak ellátása (l) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) A jegyző a rendelkezésre állási támogatás folyósításának feltételeként az Szt (1) bekezdés d) - g) pontjában megjelölt személyek esetében az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (3) A jegyző az Szt. 37/B. (l) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt rendszeres szociális segélyben részesülő részére a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjával (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (4) A jegyző felhatalmazza a Szociális Szolgáltató Központot, hogy az együttműködésre kötelezett segélyezettek részére - azok szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - beilleszkedést segítő programot dolgozzon ki az Szt. 37/D. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) Az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt kötelezettség teljesítéséhez elrendeli, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni Szociális Szolgáltató Központnál, ahol nyilvántartásba veteti magát, a beilleszkedést segítő programról írásban 3

4 megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. A megállapodást a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. (6) A beilleszkedést segítő program az alábbiakra terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson való részvételre, c) tanácsadáson való részvételre, d) munkavégzésre történő felkészülést segítő programra da) munkaerő-piaci átképző tanfolyam, általános iskolai végzettség és első szakképzettség megszerzésére db) munkakeresési technikákat népszerűsítő tréningre dc) munkanélküliségből adódó stressz oldására szolgáló tréningre e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére (7) A Szociális Szolgáltató Központ a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 17. (10) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A beilleszkedést segítő program személyre szabottan kerül rögzítésre. Amennyiben az egyéni beilleszkedést segítő program nem éri el célját illetve jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - újabb program kerül kidolgozásra. A beilleszkedést segítő program módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A beilleszkedést segítő program eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. (8)Az együttműködési formákon való részvétel alól felmentés adható a) ha a program helyszíne több mint egy átszállással közelíthető meg, figyelemmel a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény 25. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, b) egészségügyi okokból, orvosi igazolással, c) egyéb rendkívüli, vagy különös méltánylást érdemlő ok esetén, külön kérelemre. A felmentés iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani, annak elbírálása az együttműködésre kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. (9)Az együttműködésre kijelölt szerv - az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében igazolja a teljesítést, - az Szt. 37/D. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség nem teljesítéséről e rendelet 5. (12) bekezdésében foglaltak megtételét követően - haladéktalanul tájékoztatást ad a segélyt megállapító szervnek. Az e bekezdésben foglalt esetekben adatkezelés kizárólag az Szt ában meghatározott adatok körében történik. (10) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a) az előírt csoportfoglalkozáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, b) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti, c) a ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, d) a rendszeres szociális segély összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, e) a Szociális Szolgáltató Központnál a jelentkezési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, 4

5 Az a), c), d), e) pontoknál az igazolási kérelem benyújtásának feltételeit a Ket a szabályozza. (11) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködésre kijelölt szerv által előírt jelentkezési határidőt köteles betartani, távolmaradását előzetesen bejelenteni. Ha a segélyezett határnapra nem jelenik meg a Ket a szerint kell eljárni. (12) A jelentkezési kötelezettség, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak megszegése esetén a Szociális Szolgáltató Központ egy ízben a mulasztást követő 8. napot követően határidő megjelölésével haladéktalanul írásban felszólítja a segélyezettet a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Ha a segélyezett ennek ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség megszegésének tényéről a mulasztás napjának megjelölésével, haladéktalanul tájékozatja a segélyt megállapító szervet. A rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítése alapján a mulasztás napjával kell megszüntetni. (13) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. b) az ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, c) a rendelkezésre állási támogatás összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, d) a Munkaügyi Központ kirendeltségével nem működik együtt, e) kereső tevékenység miatt csökkentett összegű továbbfolyósítás esetén a kereső tevékenység folyamatos fennállásáról munkáltatói igazolást, vagy nyilatkozatot, a tárgyhónapot követő 5. napig nem csatol. (14) a) A (13) bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, az a) pont többi esetében a munkaviszony megszüntetésének napjával kell megszüntetni. b) A (13) bekezdés b) és a c) pontja esetében az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben az ellátásban részesülő felülvizsgálatra vonatkozó cselekményt elmulasztotta. c) A (13) bekezdés f) pontja esetén az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre vonatkozóan az ellátásban részesülő utolsó ízben munkáltatói igazolást vagy nyilatkozatot nyújtott be. d) A (13) bekezdésben meghatározott megszüntetési esetekben - figyelemmel az Szt. 37/F. (1) bekezdés c) pontjára - az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. (15) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, 5

6 h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti. (16) A rendelkezésre állási támogatásban részesülő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező személyekre a közfoglalkoztatás időtartama az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott legalább évi 90 munkanap munkavégzési időtartam nem vonatkozik. A határozott idejű munkaviszony a képzésbe történő bekapcsolódást megelőző nappal közös megegyezéssel szűnik meg. (17) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni, ab) alpont szerint ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg a külön felhívásban szereplő nappal, ha nyilatkozattételi vagy iratbemutatási kötelezettségének nem tett eleget, az írásbeli felszólításban szereplő határnappal kell az ellátást megszüntetni, ac) alpont szerint a kereső tevékenység kezdőnapjától az Szt 37/E -ban foglaltak szerint a rendelkezésre állási támogatást csökkentett összegben kell folyósítani. ad) alpont szerint a jogellenes munkavégzés tényének megállapításának napjával kell az ellátást megszüntetni. (18) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak esetében az e rendelet (14) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, bb) alpontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával kell megszüntetni, bc) alpontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a határozat átvételének napjával kell az ellátást megszüntetni. (19) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az együttműködés ismételt megszegését megvalósító cselekményt kell figyelembe venni. (20) Ha az aktívkorúak ellátására jogosult személy az Szt. 9. -ában meghatározott bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, az ellátást bejelentési kötelezettség határidőben történő elmulasztása miatt az Szt. 17. (l) bekezdése alapján a törvény megsértésére hivatkozással a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni. Az e bekezdésben meghatározott esetben figyelemmel az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjára az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló lényeges tényekben, körülményekben bekövetkezett változásnak kell tekinteni a jövedelemben, vagyoni helyzetben, fogyasztási egység számában, lakcímben bekövetkezett változást. (21) A közfoglalkoztatás lehet közcélú, közhasznú és közmunka. A közfoglalkoztatásnál azokat a személyeket kell előnyben részesíteni, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és akiknek korábbi közfoglalkoztatásuk ideje alatt a munkához való hozzáállásuk kifogástalan volt. A közhasznú és közmunka foglalkoztatás esetében a Munkaügyi Központ által meghatározott szempontokat, feltételeket is figyelembe kell venni. (22) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Szt. 17. (1) bekezdése szerint megtérítésre kell kötelezni. A kötelezést megállapító határozat alapján a végrehajtást az Szt ában foglaltakra figyelemmel a pénzügyi iroda foganatosítja. (23) A jogosulatlanul felvett szociális segélyt az ugyanazon jogcímen folyósított ellátásból annak 50 %-a erejéig kell levonni. A jogosulatlanul felvett ellátás a házastárs vagy élettárs részére megállapított szociális segélyből, annak hozzájárulásával is levonható. (24) Az egyenlő elbírálás érdekében a kereső tevékenység létesítésekor, ha az ellátásban részesülő személy a változás tényét (munkaszerződést) 15 napon belül, de az ellátás 6

7 számfejtését követően jelenti be, a munkaviszony kezdő napjától folyósított ellátás visszafizetését kell elrendelni. (25) Együttműködési kötelezettségek megszegése miatti megszüntetéseknél, ha az ellátás a megszüntetés napjától már átutalásra vagy kifizetésre került, a megszüntetés napját követő napokra kifizetett ellátás visszafizetését kell elrendelni. (26) A kérelem benyújtásakor a kérelmező vagyonnyilatkozatában megjelölt gépjármű tulajdon esetében - amennyiben az nem lízingelt az Eurotax katalógus napi árfolyamán megállapított vételi és eladási ár átlagát kell a vagyon becsült forgalmi értékéül megállapítani. A 16 éves vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket Ft-ban kell megállapítani. (27) Élettársi kapcsolatot és élettársak különélését amennyiben ez az állapot a jogi szabályozás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (28) Rendelkezésre állási támogatásban vagy rendszerese szociális segélyben részesülő személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításának hónapja utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni. (29) Az Szt. 26/A. -ban meghatározott előleget azok az Szt. 33. (l) f) és g) pontjaiba tartozó személyek kérhetik, akik a kérelem benyújtását megelőzően legalább 30 napja ellátásban nem részesültek. Az R 12. -ából kikerül az és lakásfenntartási támogatás szóösszetétel (l) Az R 15. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) A lakásra történő ételszállításért alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe. (2) Az R 15. (8) bekezdése (9) bekezdésre változik. (3) Az R 15. (8) bekezdésébe a következő rendelkezés kerül: Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. 7. (l) Az R 16. (l) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (l) A házi segítségnyújtás az Idősek Gondozó Központja által foglalkoztatott gondozók bevonásával történik. Amennyiben otthonápolási szolgálat közreműködése szükséges, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi a szolgálat keretében történő ellátást. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (3) Az R 16 (3) bekezdése hatályát veszti. 7

8 8. Az R 17. -a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép: (l) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj az óradíjnak és az adott hónapban a lakáson gondozásra fordított időnek a szorzata, mely nem haladhatja meg a rendszeres havi jövedelem 20 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is biztosítanak, a 30 %-át. (3) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. (4) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. Az R 22. (2) bekezdésében a szerinti szakmai programjában meghatározott szóösszetétel helyébe a következő lép:..szerint jóváhagyott szakmai programban meghatározott (l) Az R 23. (2) bekezdésében szereplő Az Idősek Otthonában e (2) bekezdésében szövegrész helyébe a következő lép: Az Idősek Otthonában e (4) bekezdésében (2) Az R 23 -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül biztosítható. (3) Az R 23. (5) bekezdése (6) bekezdésre, a (6) bekezdése (7) bekezdésre, a (7) bekezdése (8) bekezdésre változik (4) Az R 23. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) Ha a személyi térítési díjat a díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy nem fizeti meg, illetve a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a jogosult vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. (5) Az R 23. (11) és (l2) bekezdésébe a következő rendelkezés lép: (11) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásba foglaltak szerint szűnik meg. (12) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti, intézményi elhelyezése nem indokolt. (6) Az R 23. (8) és (9) bekezdése hatályát veszti 11. Ez a rendelet a április 1-től lép hatályba, de rendelkezéseit január l-jétől kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 8

9 T E R V E Z E T TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2008. (VIII.26.) számú rendelete A szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény 16.. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az egyének és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése céljából az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET 1. Általános rendelkezések (1) E rendelet meghatározza a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó helyi szociális ellátások formáit, a jogosultság, illetve a megállapítás feltételeit. (2) A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3. (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre, valamint az Szt. 6. -ában meghatározott hajléktalan személyekre, illetve 7. (l) bekezdésében meghatározott személyekre. (3) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket Tiszalök Város Önkormányzatának a) polgármestere, vagy b) Szociális és Egészségügyi Bizottsága átruházott hatáskörben gyakorolja a városi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2008.(VI.05.) számú rendeletében foglaltaknak megfelelően. 2. (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájához lehet benyújtani. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelmek a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon nyújthatók be. (2) A kérelemhez csatolni kell az ellátások érdemi elbírálásához szükséges adatokra vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat. 9

10 Amennyiben a kérelmező a hiánypótlásra történő felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni, illetve az eljárást meg kell szüntetni. (3) A Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája a kérelmező által benyújtott kérelmet, illetve a közölt igazolások, adatok valódiságát megvizsgálhatja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet az Szt a szerint. (4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (5) A jövedelemszámításnál az Szt. 10 -ában foglaltak az irányadók. (6) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.. (1) bekezdésében meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül. (7) A havi vélelmezett jövedelem a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének a háromszorosa. (8) A lízingelt dolgon fennálló meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének megállapításánál a lízingszerződésben foglalt bruttó kamatokkal terhelt értéket kell figyelembe venni. Elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézésre nincs lehetőség, erről Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályozásról szóló 20/2005.(XI.01.) számú rendelete rendelkezik. II. FEJEZET 3. Pénzbeli ellátások Az ellátások formái (1) Tiszalök Város Önkormányzata szociális rászorultságtól függően a jogosult részére a) időskorúak járadékát, b) aktív korúak ellátását, c) helyi lakásfenntartási támogatást, d) ápolási díjat, e) átmeneti segélyt, f) temetési segélyt, g) köztemetést, h) közgyógyellátást állapít meg. (2) A megállapított pénzbeli ellátás összegét az önkormányzat a jogosult nyilatkozata alapján pénzintézetnél vezetett folyószámlájára utalja, illetve a jogosult személyesen veheti fel a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában, indokolt esetben meghatalmazás alapján. Indokolt esetnek kell tekinteni - a kórházi ápolást, - a mozgásképtelen betegséget. A meghatalmazáshoz a háziorvosi igazolást minden alkalommal csatolni kell. 10

11 Aktív korúak ellátása (l) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) A jegyző a rendelkezésre állási támogatás folyósításának feltételeként az Szt (1) bekezdés d) - g) pontjában megjelölt személyek esetében az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (3) A jegyző az Szt. 37/B. (l) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt rendszeres szociális segélyben részesülő részére a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjával (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (4) A jegyző felhatalmazza a Szociális Szolgáltató Központot, hogy az együttműködésre kötelezett segélyezettek részére - azok szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - beilleszkedést segítő programot dolgozzon ki az Szt. 37/D. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) Az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt kötelezettség teljesítéséhez elrendeli, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni Szociális Szolgáltató Központnál, ahol nyilvántartásba veteti magát, a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. A megállapodást a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. (6) A beilleszkedést segítő program az alábbiakra terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson való részvételre, c) tanácsadáson való részvételre, d) munkavégzésre történő felkészülést segítő programra da) munkaerő-piaci átképző tanfolyam, általános iskolai végzettség és első szakképzettség megszerzésére db) munkakeresési technikákat népszerűsítő tréningre dc) munkanélküliségből adódó stressz oldására szolgáló tréningre e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére (7) A Szociális Szolgáltató Központ a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 17. (10) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A beilleszkedést segítő program személyre szabottan kerül rögzítésre. Amennyiben az egyéni beilleszkedést segítő program nem éri el célját illetve jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - újabb program kerül kidolgozásra. A beilleszkedést segítő program módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A beilleszkedést segítő program eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. 1 Hatályon kívül helyezte:../2009.(..) sz. rendelet 11

12 (8)Az együttműködési formákon való részvétel alól felmentés adható f) ha a program helyszíne több mint egy átszállással közelíthető meg, figyelemmel a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény 25. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, g) egészségügyi okokból, orvosi igazolással, h) egyéb rendkívüli, vagy különös méltánylást érdemlő ok esetén, külön kérelemre. A felmentés iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani, annak elbírálása az együttműködésre kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. (9)Az együttműködésre kijelölt szerv - az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében igazolja a teljesítést, - az Szt. 37/D. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség nem teljesítéséről e rendelet 5. (12) bekezdésében foglaltak megtételét követően - haladéktalanul tájékoztatást ad a segélyt megállapító szervnek. Az e bekezdésben foglalt esetekben adatkezelés kizárólag az Szt ában meghatározott adatok körében történik. (10) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő a) az előírt csoportfoglalkozáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, b) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti, c) a ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, i) a rendszeres szociális segély összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, j) a Szociális Szolgáltató Központnál a jelentkezési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, Az a), c), d), e) pontoknál az igazolási kérelem benyújtásának feltételeit a Ket a szabályozza. (ll) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködésre kijelölt szerv által előírt jelentkezési határidőt köteles betartani, távolmaradását előzetesen bejelenteni. Ha a segélyezett határnapra nem jelenik meg a Ket a szerint kell eljárni. (12) A jelentkezési kötelezettség, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak megszegése esetén a Szociális Szolgáltató Központ egy ízben a mulasztást követő 8. napot követően határidő megjelölésével haladéktalanul írásban felszólítja a segélyezettet a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Ha a segélyezett ennek ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség megszegésének tényéről a mulasztás napjának megjelölésével, haladéktalanul tájékozatja a segélyt megállapító szervet. A rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítése alapján a mulasztás napjával kell megszüntetni. (13) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő f) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. g) az ellátásra való jogosultság kétévenkénti felülvizsgálatán felhívás ellenére nem jelenik meg, 12

13 h) a rendelkezésre állási támogatás összegének az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása miatti évenkénti felülvizsgálatán, vagy a hatóság tudomására jutott tartós jövedelemváltozás, vagy fogyasztási egységben bekövetkezett változás miatti felülvizsgálaton felhívás ellenére nem jelenik meg, i) a Munkaügyi Központ kirendeltségével nem működik együtt, j) kereső tevékenység miatt csökkentett összegű továbbfolyósítás esetén a kereső tevékenység folyamatos fennállásáról munkáltatói igazolást, vagy nyilatkozatot, a tárgyhónapot követő 5. napig nem csatol. (14) a) A (13) bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, az a) pont többi esetében a munkaviszony megszüntetésének napjával kell megszüntetni. b) A (13) bekezdés b) és a c) pontja esetében az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben az ellátásban részesülő felülvizsgálatra vonatkozó cselekményt elmulasztotta. c) A (13) bekezdés f) pontja esetén az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre vonatkozóan az ellátásban részesülő utolsó ízben munkáltatói igazolást vagy nyilatkozatot nyújtott be. d) A (13) bekezdésben meghatározott megszüntetési esetekben - figyelemmel az Szt. 37/F. (1) bekezdés c) pontjára - az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. (15) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti. (16) A rendelkezésre állási támogatásban részesülő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező személyekre a közfoglalkoztatás időtartama az Szt. 36. (4) bekezdésében meghatározott legalább évi 90 munkanap munkavégzési időtartam nem vonatkozik. A határozott idejű munkaviszony a képzésbe történő bekapcsolódást megelőző nappal közös megegyezéssel szűnik meg. (17) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni, ab) alpont szerint ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg a külön felhívásban szereplő nappal, ha nyilatkozattételi vagy iratbemutatási kötelezettségének nem tett eleget, az írásbeli felszólításban szereplő határnappal kell az ellátást megszüntetni, ac) alpont szerint a kereső tevékenység kezdőnapjától az Szt 37/E -ban foglaltak szerint a rendelkezésre állási támogatást csökkentett összegben kell folyósítani. ad) alpont szerint a jogellenes munkavégzés tényének megállapításának napjával kell az ellátást megszüntetni. (18) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak esetében az e rendelet (14) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, bb) alpontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával kell megszüntetni, 13

14 bc) alpontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a határozat átvételének napjával kell az ellátást megszüntetni. (19) Az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az együttműködés ismételt megszegését megvalósító cselekményt kell figyelembe venni. (20) Ha az aktívkorúak ellátására jogosult személy az Szt. 9. -ában meghatározott bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, az ellátást bejelentési kötelezettség határidőben történő elmulasztása miatt az Szt. 17. (l) bekezdése alapján a törvény megsértésére hivatkozással a változás bekövetkezésének napjával kell megszüntetni. Az e bekezdésben meghatározott esetben figyelemmel az Szt. 37/F. (l) bekezdés c) pontjára az Szt. 37/F. (2) bekezdésére kell hivatkozni. Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló lényeges tényekben, körülményekben bekövetkezett változásnak kell tekinteni a jövedelemben, vagyoni helyzetben, fogyasztási egység számában, lakcímben bekövetkezett változást. (21) A közfoglalkoztatás lehet közcélú, közhasznú és közmunka. A közfoglalkoztatásnál azokat a személyeket kell előnyben részesíteni, akik rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és akiknek korábbi közfoglalkoztatásuk ideje alatt a munkához való hozzáállásuk kifogástalan volt. A közhasznú és közmunka foglalkoztatás esetében a Munkaügyi Központ által meghatározott szempontokat, feltételeket is figyelembe kell venni. (22) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Szt. 17. (1) bekezdése szerint megtérítésre kell kötelezni. A kötelezést megállapító határozat alapján a végrehajtást az Szt ában foglaltakra figyelemmel a pénzügyi iroda foganatosítja. (23) A jogosulatlanul felvett szociális segélyt az ugyanazon jogcímen folyósított ellátásból annak 50 %-a erejéig kell levonni. A jogosulatlanul felvett ellátás a házastárs vagy élettárs részére megállapított szociális segélyből, annak hozzájárulásával is levonható. (24) Az egyenlő elbírálás érdekében a kereső tevékenység létesítésekor, ha az ellátásban részesülő személy a változás tényét (munkaszerződést) 15 napon belül, de az ellátás számfejtését követően jelenti be, a munkaviszony kezdő napjától folyósított ellátás visszafizetését kell elrendelni. (25) Együttműködési kötelezettségek megszegése miatti megszüntetéseknél, ha az ellátás a megszüntetés napjától már átutalásra vagy kifizetésre került, a megszüntetés napját követő napokra kifizetett ellátás visszafizetését kell elrendelni. (26) A kérelem benyújtásakor a kérelmező vagyonnyilatkozatában megjelölt gépjármű tulajdon esetében - amennyiben az nem lízingelt az Eurotax katalógus napi árfolyamán megállapított vételi és eladási ár átlagát kell a vagyon becsült forgalmi értékéül megállapítani. A 16 éves vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket Ft-ban kell megállapítani. (27) Élettársi kapcsolatot és élettársak különélését amennyiben ez az állapot a jogi szabályozás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (28) Rendelkezésre állási támogatásban vagy rendszerese szociális segélyben részesülő személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításának hónapja utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni. (29) Az Szt. 26/A. -ban meghatározott előleget azok az Szt. 33. (l) f) és g) pontjaiba tartozó személyek kérhetik, akik a kérelem benyújtását megelőzően legalább 30 napja ellátásban nem részesültek

15 Helyi lakásfenntartási támogatás (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról a polgármester dönt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (4) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy m 2 -re jutó elismert havi költség 5 %-kal megemelt összege. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban 1 személy lakik 40 nm, b) ha a háztartásban 2 személy lakik 50 nm, c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 nm, d) ha a háztartásban 4 személy lakik 70 nm, e) ha a háztartásban 4 személynél több lakik, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter, de maximum 100 négyzetméter lehet az elismert felső határ, illetve a jogosult által lakott lakás nagysága. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege Ft. (7) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van kivéve az Szt (2) bekezdésében foglaltakat -, helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltató számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti. (8) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmeket évente két alkalommal, január 1-31, illetve augusztus között lehet benyújtani. (9) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek folyósítására 12 egyenlő részletben kerül sor utólag minden hónap 5. napjáig. (10) A kérelem a rendelet 1. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 7. Ápolási díj (1) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére a Szociális és Egészségügyi Bizottság ápolási díjat állapíthat meg, amennyiben a beteg hozzátartozói között nincs más olyan személy, aki ellátott, tartásra köteles és egészségi állapotából adódóan arra képes is. Az Szt. 43/B. -ában meghatározott ápolási díj megállapítása iránti kérelmekben a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. (2) Az ápolási díj összege az Sztv. 43/B.. (1) bekezdésében szabályozott esetben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-a. (3) A megállapítás feltétele, hogy az ápoló az általa gondozott beteggel egy lakásban együtt lakjon, ott bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedülálló esetén annak 150 %-ával. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. A 63/2006.(III.27.)Korm.rendelet 27.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ápolási kötelezettség nem teljesítését az ápolási díjat megállapító szerv ellenőrizheti. 15

16 8.. Átmeneti segély (1) Az átmeneti segély megállapításáról a Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. (2) Átmeneti segélyben részesül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen az, aki: a) elmei kár (pl.: ár-, belvíz, tűz, stb.) miatt anyagi segítségre szorul, b) betegség, baleset miatt anyagi segítségre szorul, és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható. (3) Átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával. (4) A rendelet 8.. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nem nyújtható támogatás - nem lakás céljára szolgáló építmény helyreállításához, - ha a kérelmezőnek, házastársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak a károsodott ingatlanon túlmenően lakástulajdona, állandó használati joga, vagy bérleti jogviszonya van, - ha a biztosítók a károk megtérítésére kötelesek. (5) A 8.. (2) bekezdésben meghatározott okból alkalmanként adható átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek, illetve a közös háztartásban élőknek együttesen számítva a Szt. 7.. (1) bekezdésében meghatározott esetet kivéve legfeljebb 2 alkalommal biztosítható. (6) A segély összege nem lehet kevesebb esetenként 4.000,- Ft-nál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (7) Az átmeneti segély megállapításánál a (5) bekezdésben meghatározott feltételektől a Képviselő-testület különösen indokolt esetben eltérhet. (8) A Képviselő-testület átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formában nem nyújt. (9) A kérelem a rendelet 2. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 9. Temetési segély (1) A polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély annak adható, akinek a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával. (3) A temetési segély a temetés költségeihez való hozzájárulás, összege minimum Ft. (4) A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeit igazoló számlákat, melyre a megállapított összeget rá kell vezetni és a kérelmező részére vissza kell adni. (5) A kérelem a rendelet 3. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 16

17 III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások 10. Köztemetés (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt ában foglaltak alapján. (2) A köztemetés költsége a helyben szokásos (hantolásos, hamvasztásos) legolcsóbb temetési költséggel azonos. A köztemetés lebonyolításkor biztosítani kell, hogy a temetés színvonala ne térjen el a legegyszerűbb temetkezési szolgáltatások színvonalától. 11. Közgyógyellátás (1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról a jegyző dönt. (2) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult: a) akinek esetében az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén annak 270 %-át, és b) az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %- át meghaladja. 12. (1) Átmeneti segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható az Szt (2) bekezdésében meghatározott módokon élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével. IV. FEJEZET 13. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (1) A Képviselő-testület a szociális alapszolgáltatási formák közül az Szt (1) bekezdés c)-h), valamint j) pontjaiban meghatározott - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, - közösségi ellátásokat, - támogató szolgáltatást, - nappali ellátást biztosít. (2) A rendelet 13.. (1) bekezdésében meghatározott ellátási formák közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást az Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Idősek Gondozó Központja (továbbiakban: Idősek Gondozó Központja), a 17

18 családsegítést Szociális Szolgáltató Központ, a közösségi ellátásokat és a támogató szolgálatot Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) A Képviselő-testület az Idősek Gondozó Központja útján szakosított ellátási formák közül a Szt (1) bekezdése szerint ápolást, gondozást nyújtó intézményt tart fenn, melyben a 67.. (2) bekezdése szerinti idősek otthona intézményi formában biztosítja a teljes körű ellátást. (4) A Képviselő-testület a rendelet 13.. (3) bekezdésében foglalt ellátást az Idősek Gondozó Központja intézménye útján biztosítja. 14. (1) A Képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek tagjai a fenntartó részéről a polgármester, a jegyző, a pénzügyi iroda vezetője, valamint az Idősek Gondozó Központja, a Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője és a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. 15. Étkeztetés (1) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított étkeztetésre az a szociálisan rászorult jogosult, aki a) nyugdíjas, nyugdíjszerű ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy nyugdíjkoron túli és családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak 150 %-át nem haladja meg. b) egyedül élő, munkaképes, és jövedelme önhibáján kívül nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, c) egészségi állapota miatt átmenetileg maga és családja rászorul, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, feltéve, hogy napi egyszeri meleg étel részére más módon nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés iránti kérelmeket az Idősek Gondozó Központja vezetőjéhez kell benyújtani, aki az étkeztetést külön eljárás nélkül biztosítja. (3) Annak a rászorultnak, aki a kora vagy egészségi állapota miatt lakásához kötött, az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében biztosítja az étkeztetést. (4) A lakásra történő ételszállításért alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe. (5) Azon személyek esetében, akik nem tartoznak a 15.. (1) bekezdésében foglalt körbe és tartósan vagy átmenetileg nem képesek a napi egyszeri meleg étel biztosításáról gondoskodni, kérelmüket az intézmény vezetőjéhez nyújthatják be. (6) A kérelmekről az intézmény vezetője dönt, és ha az intézmény szabad kapacitással rendelkezik, biztosítja az étkeztetést. (7) Az (5) bekezdésbe tartozók a megállapított élelmezési díj 160 %-át fizetik. (8) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (9) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. 18

19 16. Házi segítségnyújtás (1) A házi segítségnyújtás az Idősek Gondozó Központja által foglalkoztatott gondozók bevonásával történik. Amennyiben otthonápolási szolgálat közreműködése szükséges, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi a szolgálat keretében történő ellátást. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. (3) 2 (4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (3) bekezdés szerint kezdeményezni kell. (6) A települési önkormányzat a 13. (1) bekezdése szerinti feladata keretében az e szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (7) Az intézmény vezetője az alapszolgáltatást igénybevevőkről nyilvántartást köteles vezetni. (8) A település teljes közigazgatási területét lefedő házi gondozási körzeteket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 17. (1) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj az óradíjnak és az adott hónapban a lakáson gondozásra fordított időnek a szorzata, mely nem haladhatja meg a rendszeres havi jövedelem 20 %-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is biztosítanak a 30 %-át. (3) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. (4) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját külön rendelet szabályozza. 18. Családsegítés (1) A családsegítés célja a városi önkormányzat közigazgatási területén élő szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése. 2 Hatályon kívül helyezte: /2009.(.) sz. rendelet 19

20 19.. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (1) A Képviselő-testület a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulás keretében biztosítja Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján. (2) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeket az ellátó központhoz, Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ Tiszavasvári, Hősök u.38. szám alá kell benyújtani. (3) A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell. 20. Közösségi ellátások (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. (2) A Képviselő-testület a közösségi ellátásokat társulás keretében, Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. 21. Támogató szolgáltatás (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) A Képviselő-testület a támogató szolgálatot társulás keretében, Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) A szociális rászorultságot a támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. 22. Nappali ellátás Idősek Klubja (1) Az Idősek Gondozó Központja keretén belül működik az Idősek Klubja. (2) Az Idősek Klubjába az Szt. 65/F.. (1) bekezdésében megjelölt személyek közül azok vehetők fel, akiknek körét a fenntartó az Szt. 92/B.. (1) bekezdés c) pontja szerint jóváhagyott szakmai programban meghatározott. Eszerint az Idősek Klubjába azok a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak és önmaguk ellátására részben képesek. 20