KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez /20. tanévre

Átírás

1 5. számú melléklet KÉRELEM a gyermekellátásra vonatkozó személyi térítési díj csökkentéséhez 20.../20. tanévre 1. Alulírott (szül.név:, szül.hely, idő,.. anyja neve:, értesítési cím, értesítési telefonszám, cím) szám alatti lakos, mint a 1.1. nevű gyermek (szül.hely, idő,... anyja neve:, rokoni kapcsolat), 1.2. nevű gyermek (szül.hely, idő,... anyja neve:, rokoni kapcsolat),* 1.3. nevű gyermek (szül.hely, idő,... anyja neve:, rokoni kapcsolat)* szülője/más törvényes képviselője/gondviselője (a megfelelő aláhúzandó) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete 68. (1) vagy (4) bekezdése értelmében kérem az intézmény vezetőjét, hogy részemre a gyermekek napközbeni ellátása keretében egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapítson meg, a gyermekétkeztetés díjának megfizetésére. *A pont csak akkor töltendő, ha az ugyanazon intézménybe járó több gyermekre vonatkozóan is kéri a szülő/más törvényes képviselő/gondviselő a szociális kedvezmény megállapítását. A gyermekek számának megfelelően a sorok értelemszerűen bővíthetőek. A Kérelemhez kötelezően csatolandó a Jövedelem nyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához, mely nem lehet 30 napnál régebbi (1.sz. melléklet) 2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, egyúttal hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a gyermekétkeztetés szociális kedvezményének megállapításához történő felhasználásához. Dátum: az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő, nevelésbe vett gyermek esetén az ellátást nyújtó nevelőszülő, intézményvezető) aláírása

2 6. számú melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT A SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A kérelmező adatai: Név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakóhelye:... Tartózkodási helye:... Értesítési cím:... Telefonszám, cím:.. Kérelmező gyermekét/gyermekeit egyedülállóként neveli: igen nem (aláhúzással jelölendő) A család létszáma:... fő A közeli hozzátartozók neve, születési ideje 1) Rokoni kapcsolat Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységből származó Táppénz, gyermekgondozási támogatások Önkormányzat és állami foglakoztatási szerv által folyósított ellátások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások Egyéb jövedelem 2) 3) 4) 5) ÖSSZESEN: (szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők) Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A személyi térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az eljárás során történő felhasználásához. Dátum: az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása A jogosulatlanul igénybe vett támogatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére. A kérelemben feltüntetett adatok megváltozásáról, a változást követő 15 napon belül köteles írásban értesíteni az intézmény vezetőjét!

3 Tájékoztató a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez I. Személyi adatok 1. A jövedelemvizsgálat vonatkozásában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni 1.1. a szülőt, 1.2. a szülő házastársát vagy élettársát, 1.3. a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, 1.4. a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, 1.5. a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, valamint 1.6. korhatárra tekintet nélkül a tartós beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket. II. Jövedelmi adatok 1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 3. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a családbafogadó gyámnak járó pénzbeli ellátáshoz kapcsolódó pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 4. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. 5. A családtagok jövedelmét kizárólag kiskorú igénybe vevő esetén kell feltüntetni, külön-külön. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 6. A jövedelemszámításnál irányadó időszakot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 131. (1) és (2) bekezdése alapján kell meghatározni. Eszerint rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

4 III. Jövedelem típusai 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, valamint a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 4. Önkormányzat és állami foglalkoztatási szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; bányászok egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. IV. Egyebek 1. Szükség esetén a nyilatkozatok rovatai bővíthetők, valamint kitöltésük mellékletben folytatható. 2. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állók esetében a gondnok aláírása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt állók esetében a gondnok és a gondnokolt együttes aláírása szükséges. V. Kötelezően csatolandó dokumentumok 1. Jövedelemigazolást, amely a. Rendszeres jövedelem esetén kérelmező és a vele közös háztartásban élő személy/ek munkáltatója által kiállított nettó jövedelemigazolás a kérelem benyújtását megelőző hónapról b. Álláskereső személy esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irat (hatósági bizonyítvány, határozat, álláskeresési kiskönyv), amennyiben álláskeresési támogatásban részesül, a kérelem benyújtását megelőző havi álláskeresési támogatás, c. aktívkorú nem foglalkoztatott személy a rendszeres pénzellátásának az igazolása d. időskorúak járadékában részesülő személy rendszeres pénzellátásának az igazolása e. Nyugdíjas esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kapott éves összesítő/vagy nyugdíjas igazolvány és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény f. Vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző év Nemzeti Adó és Vámhivatal általi igazolása. A vállalkozás megszűnése esetén annak megszűnését igazoló dokumentum 2. Az egyedül élő szülőnek a jövedelem igazoláson kívül a bontóperi ítélet, gyermektartási díj megállapításáról szóló végzést, ezek hiányában az ezekre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló iratot. Továbbá a. Nyilatkozat, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat e tényről, annak okáról, mit tett vagy mit szándékozik tenni annak érdekében határidő megjelölésével, - hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához 3. GYES, GYED esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatóság igazolása a folyósított ellátásról (csatolása önkéntes) 4. Amennyiben más szerv által folyósított ellátásban részesül, kérem, csatolja a folyósító szerv 10 napnál nem régebbi igazolását az ellátásról és folyósítási összegéről.

5 5. A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat - a magasabb összegű családi pótlékra, illetve a fogyatékossági támogatásra vonatkozó irat kivételével - a kérelemhez csatolni kell. VI. Jogosultság megállapítása A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete 3. (1) b) pontja alapján: A juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5.

6 Segédlet az ügyintézők részére a személyi térítési díj megállapításához A személyi térítési díj megállapításánál elsődlegesen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 21/B. szerinti kedvezményeket kell figyelembe venni. Amennyiben a szülő rendelkezik a szociális rendelet által előírt további kedvezményre jogosító dokumentumokkal a Gyvt. által megállapított személyi térítési díjat alapul véve kell a szociális kedvezményt érvényesíteni. 1) Gyvt.. 21/B. (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (2) Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben; c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben. (3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a) a tizennyolc éven aluli, b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. (4) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a (3) bekezdés szerinti gyermeket, c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell. (6) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe. (7) Ha a tanuló - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulószerződése alapján már jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, ugyanazon étkeztetés tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti

7 ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést nem veheti igénybe. (8) A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre. (9) Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. 2) Önkormányzati rendelet alapján a következő kedvezményeket lehet igénybe venni az egy főre jutó jövedelem alapján (továbbiakban: Szociális kedvezmény): Kedvezmény mértéke Egy főre jutó jövedelem összegének határai általános iskolai és középiskolai étkeztetés esetén -tól -ig 68. (2) a) alapján 70% kedvezményben részesül 68. (2) b) alapján 50% kedvezményben részesül 68. (2) c) alapján 30% kedvezményben részesül 68. (3) alapján Nem részesül kedvezményben Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft (5) alapján a Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 68. (2)-(3) bekezdésekben meghatározott egy főre jutó jövedelem 75%-át kell figyelembe venni. Kedvezmény mértéke Egy főre jutó jövedelem összegének határai bölcsődei és óvodai ellátás esetén -tól -ig 68. (4) alapján 50% kedvezményben részesül Ft Ft

8 3) A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (II.27.) számú rendeletének 3. (1) (a)-(b) bekezdései alapján: A juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5. A fentieket figyelembe véve pár példa a kedvezmény megállapításához: 1. Példa Ha a családban 2 fő felnőtt és 2 fő kiskorú gyermek van és a nettó igazolt jövedelem Ft, a gyermek óvodás és 3x étkezik. Fogyasztási egység megállapítása: 1 (1. felnőtt) + 0,7 (2. felnőtt) + 0,7 (1. gyerek)+ 0,5 (2. gyerek) = 2, Ft igazolt nettó jövedelem esetében az egy főre jutó jövedelem: Ft. / 2,9 = Ft A fenti eset alapján a Szociális kedvezmény 50% lenne, de ez a család a Gyvt. 21/B. alapján (2016. évben) 100 %-os kedvezményre jogosult, mert az egy főre jutó havi jövedelem összege ( /4= Ft) alacsonyabb, mint Ft. Így ez a gyermek ingyen étkezik. 2. Példa Ha a családban 2 fő felnőtt és 3 fő kiskorú gyermek van, nettó igazolt jövedelem Ft és normatív 50%-oskedvezményre jogosult az általános iskolás gyermek, aki 3x étkezik. Fogyasztási egység megállapítás: 1 (1. felnőtt) + 0,7 (2. felnőtt) + 0,7 (1. gyerek)+ 0,5 (2. gyerek) + 0,5 (3. gyerek) = 3, Ft. igazolt nettó jövedelem esetében az egy főre jutó jövedelem: Gyvt. kedvezmény mértéke: 50% 3 x étkezés térítési díja 480 Ft/nap Ft. / 3,4 = Ft 50%-os normatív kedvezmény: 480 Ft/nap * 50%= 240 Ft/nap A kedvezmény érvényesítése a térítési díjban: 480 Ft/nap 240 Ft = 240 Ft/nap A továbbiakban a szociális kedvezmény alapja a 240 Ft/nap lesz! Szociális kedvezmény mértéke: 70% Kedvezmény összege: 240 Ft/nap x 70% = 168 Ft Fizetendő személyi térítési díj: 240 Ft/nap 168 Ft = 72 Ft/nap

9 3. Példa Ha a családban 2 fő felnőtt és 1 fő kiskorú gyermek van, nettó igazolt jövedelem Ft és nem jogosult a Gyvt. alapján normatív kedvezményre az általános iskolás gyermek, aki 2x étkezik. Fogyasztási egység megállapítás: 1 (1. felnőtt) + 0,7 (2. felnőtt) + 0,7 (1. gyerek) = 2, Ft. igazolt nettó jövedelem esetében az egy főre jutó jövedelem: Gyvt. kedvezmény mértéke: 0% 2 x étkezés térítési díja 400 Ft/nap Szociális kedvezmény mértéke: 30% Ft. / 2,4 = Ft Szociális kedvezmény összege: 400 Ft/nap x 30% = 120 Ft Fizetendő személyi térítési díj: 400 Ft/nap 120 Ft = 280 Ft/nap 4. Példa Ha a családban 1 fő felnőtt és 1 fő kiskorú gyermek van, nettó igazolt jövedelem Ft és nem jogosult a Gyvt. alapján normatív kedvezményre az általános iskolás gyermek, aki 3x étkezik. Fogyasztási egység megállapítás: 1 (1. felnőtt) + 0,7 (1. gyermek) = 1, Ft. igazolt nettó jövedelem esetében az egy főre jutó jövedelem: Gyvt. kedvezmény mértéke: 0% 3 x étkezés térítési díja 480 Ft/nap Szociális kedvezmény mértéke: Ft. / 1,7 = Ft Ft * 75% = Ft Ft 50% Szociális kedvezmény összege: 480 Ft/nap x 50% = 240 Ft Fizetendő személyi térítési díj: 480 Ft/nap 240 Ft = 240 Ft/nap