A rendelet célja, alapelvei

Átírás

1 Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. -ának (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 37/D. (5) bekezdésének, 38. -ának (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében 43/B. (1) bekezdésében, 45. -ában, 46. -ában 47. -ának (4) bekezdésében és 50. -ának (3) bekezdésében 55. (1) b) pontjában és (3) bekezdésében 55/C. (1) a) pontjában és (3) bekezdésében, 60. (3) (4) bekezdésében, 92. (1) (2) bekezdésében,valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) b) pontjában és (2) bekezdésében, 29. (1) (2) bekezdésében, 131. (1) bekezdésében, 137. (1) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1. (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2)A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. (3) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya az Sztv. 3. -ában foglaltak alapján kiterjed: a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre; c) a település közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre; d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre; e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van. (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak ide értve az Sztv. 3. (2) bekezdésében foglalt személyeket is átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. (3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. 1

2 (4) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak jogszerűen a városban tartózkodó gyermekeire is. (5) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a város közigazgatási területén tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (6) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 3. A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás. b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása érdekében, működtetett óvoda, általános iskolai napközi. Hatásköri és eljárási rendelkezések 4. (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni. 5. (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatal Szociális és Egészségügyi Irodájánál, annak Ügyfélszolgálati csoportjánál,valamint Törökbálint hivatalos honlapjáról letölthető nyomtatványon lehet előterjeszteni, kizárólag a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon. (2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani. 6. (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. 2

3 (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek. (6) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni. (7) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (8) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is be kell csatolni. 7. (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. (2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. (3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható. (5)A pénzbeli támogatás kifizetését postai úton, vagy ha kérelmező pénzintézeti számlájának számlaszáma ismert, a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül pénzintézeti átutalással kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 8. (1) Az Sztv. 17. ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. 3

4 A szociális gondoskodás rendszere 9. (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával; b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével, továbbá c) egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg. Pénzbeni ellátások Aktív korúak ellátása 10. (1) Az Szt ai rendelkeznek az aktív korúak ellátásáról (2)Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő,rendszeres szociális segélyben részesülő személy az ellátás folyósításának feltételeként a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal köteles együttműködni. 11. (1) Az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai: a.) családgondozói beszélgetés b.) egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló csoportos foglalkozás, tanácsadás c.) munkavégzésre történő egyéni, illetve csoportos felkészülési program. (2) A (1) bekezdésben felsorolt beilleszkedést segítő programokban az együttműködő személy köteles részt venni, azokat felajánláskor elfogadni köteles. Akadályoztatása indokával csak hiteles szerv (orvos, kórház, iskola stb.) igazolása fogadható el. (3) A jogosultságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell az együttműködésre kijelölt intézmény nevét, pontos címét, a jelentkezés határidejét, valamint ennek elmulasztásának következményeit. (4) A rendszeres segély megállapításáról a jegyző határozata egy példányával értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot 12. (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködő személy a) a rendszeres szociális segély megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem állapodik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal c) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti (2) Amennyiben az együttműködő személy együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónap időtartamig 75 %-os mértékben kell folyósítani, ha két éven belül ismételten megszegi, akkor a segélyre való jogosultságát, tárgy hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 13. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és az együttműködésre köteles személy együttműködésének eljárási szabályait a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. (10) bekezdése tartalmazza. 4

5 Lakásfenntartási támogatás 14. (1) Az Szt. 38. (2) bekezdésében meghatározott normatív lakásfenntartási támogatáson túlmenően helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy - lakásonként egy fő -, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egyszemélyes háztartás esetén a 220%-át, kettő vagy több személyes háztartás esetén a 200%-átés a lakásfenntartás e rendelet szerint igazolt havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át eléri. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (Szt. 39. (2) (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező által lakott lakás: a) alapterülete nem nagyobb mint 80 m2, ha a háztartásban egy-három személy lakik, b) három személy felett az a) pontban megjelölt lakásnagyság felett minden további személy után 20 m2 vehető figyelembe, c) 70 év feletti egyedülálló személy esetében az általa lakott lakás méretétől függetlenül adható támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel. (4) A lakásfenntartási kiadások körében egy lakásra havonta figyelembe lehet venni: a) személyenként legfeljebb 5 m3 vezetékes vízfogyasztás költségét, b) a fűtési költségeket: vezetékes gázfogyasztást igénybevevő háztartásoknál családi ház esetén 300 m3, egyéb lakás esetén havi 200 m3 gáz költségét, vagy vezetékes gázfogyasztásba be nem kapcsolt háztartásoknál legfeljebb havi 2 db 11,5 kg palackos gáz költségét, vagy legfeljebb összesen Ft/fűtési idény összegben a vegyes tüzelés költségét igazoló számlákat, c) 150 kwh villanyáram költségét, d) lakbért vagy albérleti díjat, e) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét, f) a társasház közös költségét, g) a csatornahasználati díjat, h) a kommunális szemétszállítás költségeit, legfeljebb az igazolt havi költségek mértékéig. 15. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra számított összege: a) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a, b) kettő vagy több személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a (2) A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem lehet kevesebb 2500 Ft-nál. (3) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmeket minden év február 15., illetve augusztus 15. napjáig kell benyújtani. 5

6 (4) A normatív lakásfenntartási támogatásra is jogosult személy részére megállapított helyi lakásfenntartási támogatás összegét a normatív lakásfenntartási támogatás összegével csökkenteni kell. (5) A megállapított lakásfenntartási támogatás a jogosult kérelmére az általa megjelölt szolgáltató részére havonta kerül átutalásra. (6) Amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a kérelmező életvezetési problémákkal küzd, a lakásfenntartási támogatást a közüzemi szolgáltatóhoz vagy díjbeszedőhöz, illetve a díj beszedésére jogosult történő utalással kell biztosítani. 16. (1) A helyi lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha: a) a kérelmezőnek a lakásfenntartási kiadásai tekintetében a folyósítás ideje alatt három hónapnál több tartozása keletkezik, b) a kérelmező olyan ingatlannal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik, melynek értékesítésével a megélhetését biztosítani tudná, illetve c) akinek a jövedelmi, vagyoni körülményeiben kedvező változás következik be, de azt elmulasztja 15 napon belül bejelenteni. 17. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításához az alábbi igazolások szükségesek: a) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása, c) lakástulajdon, vagy a használat igazolására alkalmas okirat (pl: lakásbérleti, albérleti szerződés), illetve a kérelmező / a lakás tulajdonosának nyilatkozata a lakáshasználat egyéb jogcíméről, d) kérelmező nyilatkozatát a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozásról, e) pénzintézeti lakáskölcsönről szóló igazolás, f) közüzemi díjakat igazoló 6 hónapnál nem régebbi számlák, g) társasház közös képviselője által kiállított igazolás a közös költség havi összegéről Ápolási díj 18. (1) Az 43/B. (1) bekezdésére figyelemmel ápolási díjra jogosult az a személy is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, c) és a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg. (2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható. (3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. (4) A jogosultság megállapításához, illetve fennállásának igazolásához az alábbi nyilatkozatok, igazolások szükségesek: a) a háziorvos igazolása arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és állandó és tartós gondozásra szorul, 6

7 b) az ápoló nyilatkozata arról, hogy végez-e jövedelemszerzéssel járó tevékenységet, illetve részesül-e rendszeres pénzellátásban, c) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolása. (5) Az ápolási kötelezettség teljesítését függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor a képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Iroda, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján rendszeresen ellenőrzi. (6) Az ápolási díj megállapításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, meg kell szüntetni akkor is, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. E tekintetben a kötelezettség nem teljesítésének minősül, a) ha az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja, b) ha az ápoló az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem, vagy nagymértékben hiányosan végzi el, c) ha az ápoló az ápoltat bántalmazza, d) ha az ápoló az ápolt étkeztetését, vagy a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat ismételten elhanyagolja. (7) Az ápoló kötelezettségeinek teljesítése ellenőrzésében a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató az alábbiak szerint közreműködik: a) a házi segítségnyújtó szolgáltató 6 havonta előre meg nem határozott időpontban megjelenik az ápolt lakásán, és elbeszélget az ápolttal, b) az ellenőrzés alkalmával környezettanulmányt készít az önkormányzat számára a tapasztaltakról. Átmeneti segély 19. (1) Az Önkormányzat átmeneti segélyben részesíti a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, ha a saját illetve családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedül élő esetén 220%-át b) kétszemélyes családesetén 195%-át c) háromszemélyes, illetve ennél több tagú család esetén 170%-át. (2) Rendkívüli élethelyzetben levőnek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt: a) aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt kiemelkedően magas a gyógyszerköltsége, b) aki közgyógyellátásra nem jogosult, de betegsége miatt rendelt egyszeri gyógyszerköltsége eléri a vele egy családban élők egy főre számított jövedelemének 10%- át, c) akinek gyógyszerei (gyógyászati segédeszközei) közgyógyellátási igazolványra nem válthatók ki, d) aki elemi kár okozta váratlan kiadásra kényszerült, e) aki bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, f) akinek közüzemi (víz, villany, gáz, szemétszállítás) díjhátraléka keletkezett és a szolgáltatás felfüggesztésének vagy megszüntetésének megelőzésére, illetve a szolgáltatás visszaállítására támogatást igényel; amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a kérelmező életvezetési problémákkal küzd, az átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz vagy díjbeszedőhöz történő utalással kell biztosítani. 7

8 (3) Átmeneti segély alkalmanként, - a (4) és a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - évente legfeljebb hat alkalommal nyújtható. (4) Átmeneti segély évente legfeljebb négy alkalommal nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy részére a tárgyévben helyi lakásfenntartási támogatást, méltányosságból ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, méltányossági jogkörben átmeneti segélyt állapítottak meg. (5) Az átmeneti segély éves összege - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (6) Nem jogosult átmeneti segélyre a 2. (3) bekezdés kivételével az a személy vagy család aki az Szt-ben meghatározott vagyonnal rendelkezik és e vagyon hasznosításából önmaga vagy családja gondjait képes lenne elhárítani. (7) A 100. életévet betöltött törökbálinti lakos részére az Önkormányzat egyszeri, Ft értékű támogatást nyújt. Ebben az esetben az átmeneti segélyre való jogosultságot vizsgálni nem kell. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételektől függetlenül, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel a Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételes méltányosságból is megállapíthat átmeneti segélyt, amennyiben a kérelmező saját és családtagjai jövedelme meghaladja a 19. (1) bekezdés szerinti értékhatárt, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetén 3,5-szeresét. 20. (1)Az átmeneti segély megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek: a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, illetve a munkanélküliség igazolása b) a kérelmező és családtagjai vagyonnyilatkozata, c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása. (2) A 19. (2) bekezdés a-c.) pontjai szerint gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre igényelt támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell a kezelőorvos (háziorvos, szakorvos) igazolását, mely tartalmazza a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz szükségletet, illetve a gyógyszer-, segédeszköz költségeket, egészségügyi szolgáltatás díját. (3) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb. (4) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is lehet. Temetési segély 21. (1)Temetési segélyre jogosult az a vagyontalan eltemettető, a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. b) egyedülálló esetében az öregségi nyugdíjminimum összegének háromszorosát c)a temetési segély a számla kiállítását követő három hónapon belül kérelmezhető. (2) A temetési segély összege: 8

9 a) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, b) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, c) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, d) Ft, ha a kérelmező és családja egy főre számított havi jövedelme meghaladja a c) pontokban meghatározott összeget. (3) A temetési segély megállapításához szükséges igazolások: a) a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása, b) a temetés költségeit igazoló, az eltemettető nevére kiállított eredeti számla, c) a halotti anyakönyvi kivonat másolata. (4)A temetéssel kapcsolatos anyagi terhek csökkentése érdekében a helyben szokásos legolcsóbb temetés ( 1. számú függelék) költségének megfelelő összegben legfeljebb egy év alatt visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában nyújtható támogatás annak: a) akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és b) a kölcsön havi egyenlő részletekben való visszafizetésére írásbeli nyilatkozatával kötelezettséget vállal. c) a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos illetve koporsós temetés összegeit a rendelet 2. számú. függeléke tartalmazza. (5)A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. Kamatmentes kölcsön 22. (1) A Kamatmentes Kölcsön Támogatási Alap célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik az Önkormányzat illetékességéhez tartoznak, és önhibájukon kívül olyan anyagi helyzetben vannak, hogy saját erőből nem tudnak lakáshoz jutni, meglévő lakásukat bővíteni, korszerűsíteni, közművesíteni vagy lakáscélú pénzintézeti kölcsöneik törlesztőrészleteit nem tudják fizetni. (2) A kamatmenetes kölcsön összege legfeljebb Ft. (3)A támogatás adható: a) az első lakás építéséhez vagy vásárlásához, b)a lakásépítés befejezéséhez, ha a támogatás összege elegendő a használatbavételi engedélyhez szükséges készültségi szint eléréséhez, c)toldaléképítéshez, amennyiben a jelenlegi lakás mérete az igényjogosultság alsó határát nem éri el, és az építkezés férőhely növekedést eredményez, d)1989. december 31. előtt lakásépítési, bővítési, korszerűsítési célból felvett pénzintézet vagy bankkölcsön kamatterheinek csökkentéséhez. e)közművesítéshez ( víz, gáz, csatorna ) f)korszerűsítéshez (4)Támogatás annak a kérelmezőnek adható,aki az igényelt támogatás 50 %-ával, mint saját megtakarítással rendelkezik. Megtakarításnak minősül a készpénz, a tulajdonában lévő építőanyag, melynek meglétét, a környezettanulmány során ellenőrizzük. (5) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételes méltányosságból az 50 %-nál kisebb összegű megtakarítás esetén is nyújthat támogatást. (6) Kamatmentes kölcsön támogatás adható, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. 9

10 (7) A 22. (3) bek a), b), c), d),e),f) pontok alapján történő kölcsönfolyósítás feltétele az, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásakor legalább 3 éves törökbálinti bejelentett lakóhellyel rendelkezzen, vagy legalább 3 éve törökbálinti közintézményben dolgozzon., és a 22. (3) bekezdésben foglaltak Törökbálint közigazgatási területén valósuljanak meg. (8)A 3 éves törökbálinti lakóhely illetve a 3 éves törökbálinti munkaviszony alól a Szociális és Egészségügyi Bizottság eltekinthet. (9) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelmező családi állapotára, a család létszámára, a családtagok életkorára, foglalkozására, kereseti viszonyaira, b) a kérelmező településhez való kötődésére (mióta lakik, dolgozik Törökbálinton), c) a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni viszonyaira (ingó és ingatlan vagyon), melyről a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia, d) a kérelmező jelenlegi lakáskörülményeire, amennyiben a támogatást a 22. (3) bek. a)-d) pontokban foglaltak valamelyikére kéri, e) az építeni, vásárolni kívánt lakás, illetőleg a toldaléképítés, korszerűsítés után létrejövő lakás műszaki adataira, f) egyéb, a kérelmező vagy a Szociális és Egészségügyi Iroda által fontosnak ítélt körülményekre (pl. egészségügyi szempontból méltányolandó körülmények, stb.) (10) A Szociális és Egészségügyi Iroda köteles tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy a kérelme elbírálásához milyen igazolásokat kell még benyújtania. A benyújtandó igazolások az alábbiak lehetnek: a) a kérelmező tulajdonában levő, illetőleg vásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját, b) pénzintézeti és munkáltatói kölcsönszerződések másolatai, ha a kérelmezőnek ilyen tartozása van. c) pénzintézeti igazolás a készpénz-megtakarításról d) a felajánlott ingatlanra már bejegyzett jogok jogosultjainak előzetes nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy Törökbálint Város Önkormányzata javára a támogatás összege és járulékai erejéig - a következő ranghelyre - jelzálogjog kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, és kötelezik magukat a bejegyzési engedély megadására. e) amennyiben a kérelem lakásépítéshez, toldaléképítéshez, korszerűsítéshez közművesítéshez nyújtandó kölcsönre vonatkozik, abban az esetben az a.) pontban foglaltakon túl csatolni kell az építési engedélyt, költségvetést. f) amennyiben a kérelem lakásvásárláshoz nyújtandó kölcsönre vonatkozik, abban az esetben az a) pontban foglaltakon túl csatolni kell az adás-vételi szerződést, vagy csereszerződést. g) amennyiben a kérelem pénzintézeti kamatterhek mérséklésére vonatkozik, abban az esetben az a.) pontban foglaltakon túl csatolni kell a pénzintézet 30 napnál nem régebbi számla-egyenleg értesítését. (11) Amennyiben a kérelmező hiánypótlásra való felhívástól számított 8 napon belül a kért igazolásokat, iratokat nem nyújtja be, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni; erre a kérelmező figyelmét a jegyzőkönyvben fel kell hívni. (12) A támogatásban részesített kérelmére, különös méltánylást érdemlő esetben, a Szociális és Egészségügyi Bizottság a kölcsön visszafizetésére legfeljebb egy alkalommal halasztást, illetőleg részletfizetési könnyítést adhat. (13) Különös méltánylást érdemlő eset a támogatott és családja élethelyzetében a kölcsön visszafizetésének időtartama alatt bekövetkezett előre nem látható rendkívüli változás, különösen baleset, betegség, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte. 10

11 23. (1) A támogatás iránti kérelmek az adott évben folyamatosan benyújthatók. (2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság döntését az előterjesztett kérelem, a benyújtott igazolások, a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott információk, valamint a helyszíni szemle alapján szótöbbséggel hozza meg, az összes körülmény együttes mérlegelése alapján. (3)Nem adható támogatás abban az esetben, ha a) a kérelmező a kérelem benyújtásakor saját hibájából nem végez rendszeres kereső tevékenységet, b) a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő családtagja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 40-szeresét meghaladó forgalomképes ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, nem számítva a lakás céljára használt ingatlant. c) ha a támogatásra irányuló kérelem előterjesztésekor a kérelmező olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelent, d) olyan lakás építéséhez, megvásárlásához, amely a jogos lakásigény felső határát több, mint 25 m2 -re meghaladja. e) újabb kamatmentes kölcsön csak abban az esetben adható, amennyiben a korábban megítélt kölcsön visszafizetése megtörtént. f) ha a fedezetként felajánlott ingatlant - függetlenül a kérelmező személyétől - már az Önkormányzat javára bejegyzett támogatás terheli. g) az Önkormányzat e célra rendelkezésre álló éves költségvetési kerete felhasználásra került. (4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság döntését követően a Szociális és Egészségügyi Iroda 8 napon belül értesíti a kérelmezőt és a kérelmet jóváhagyó döntés esetén az értesítést követő 30 napon belül gondoskodik a szerződés aláírásáról, ügyvédi ellenjegyzéséről. A támogatás összegének az ingatlan-nyilvántartásban széljegyként való bejegyzését követően a szerződést és a tulajdoni lapot átadja a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának átadja, hogy gondoskodjon az összeg kérelmezőnek történő számlaszámára való utalásáról. (5) A szerződés tartalmazza: a) a kedvezményezett(ek) személyi adatait, b) a kölcsön összegét, c) a kölcsön felhasználásáról számlákkal történő elszámolás határidejét (a kölcsön odaítélésétől számított l év ) d) a törlesztési időt a család egy főre jutó nettó jövedelmének figyelembevételével: Ft alatti amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a törlesztési idő 8 év, amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, a törlesztési idő 5 év, amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át eléri vagy meghaladja, a törlesztési idő 3 év Ft feletti amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a törlesztési idő 10 év, 11

12 amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg, a törlesztési idő 8 év, amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg, a törlesztési idő 5 év, amennyiben a kérelmező és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át eléri vagy meghaladja, a törlesztési idő 3 év. e) törlesztési idő kezdetét, f) a (6) bekezdésben foglalt figyelmeztetést g) a kölcsön összegére szóló jelzálogjog kikötését. h) a Ptk.-ban rögzített, a szerződés érvényességére vonatkozó összes adatot. i) a törlesztőrészletek esetleges késedelme miatti jogkövetkezményeket. j) a szerződés egy példányát meg kell küldeni a területileg illetékes földhivatalnak a jelzálogjog bejegyzése végett. (6) Egy összegben vissza kell fizetni a támogatás még fennálló, vissza nem térített összegét, valamint a Ptk.301. (1) bekezdése szerinti kamatát, az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül, ha: a) a kedvezményezett a támogatásban részesülő lakást cserelakás nélkül elidegeníti (eladja, elajándékozza, zálogba adja) vagy bérbe adja, javára kikötött értékkülönbözettel elcseréli, b) utólag kiderül, hogy a kedvezményezett valótlan adatok közlésével vagy megtévesztéssel jutott a támogatáshoz, c) utólag kiderül, hogy a kedvezményezett nagy értékű ingatlant vásárolt, (7) A kedvezményezett számlákkal történő elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. (8) E támogatás megítélése során a) az egy főre jutó átlagos jövedelem kiszámításánál a család összjövedelmébe bele kell számítani a fő-,másod- és mellékfoglalkozásból származó nettó jövedelmeket, az öregségi és egyéb nyugdíjakat, a járadékot, a szociális rászorultság alapján különböző jogcímen rendszeresen folyósított juttatásokat, a gyermek után járó tartásdíjat és a családi pótlékot is; b) első lakáshoz jutónak kell tekinteni azt, aki nem rendelkezik önálló lakástulajdonnak minősíthető lakástulajdonnal vagy önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonnyal. c) forgalomképes ingó vagyonnak kell tekinteni az olyan vagyontárgyakat, amelyek a család mindennapi életviteléhez nem alapvetően szükségesek; d) a jogos lakásigény 25 m2/fő. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 24. (1)A hatáskör gyakorlója a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) 175%-át az 1-2 gyermeket nevelő család esetében b) 150%-át a 3 és annál több gyermeket nevelő család esetében c) 220%-át az egyedül nevelő szülő esetében nem haladja meg. (2)A rendkívüli támogatás egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-nál kevesebb és 175 %-ánál magasabb nem lehet. 12

13 (3)Amennyiben a támogatásban részesülő utólagos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy e kötelezettsége teljesítéséig részére támogatás csak természetbeni ellátás formájában nyújtható. (4)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (5)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, vagy annak egy részét természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, különösen indokolt a védelembe vett és azon gyermekek számára, ahol nem látszik biztosítottnak, hogy a pénzbeli ellátás a gyermek szükségleteinek a kielégítését szolgálja. (6)A természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig a gyermekintézményi térítési díj átvállalása (élelem, ruhanemű, gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása, tankönyv, tanszerellátás, tandíj, kollégiumi díj stb.). (7)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni formájáról a megállapító határozat dönt. (8)Nem részesíthető pénzbeli támogatásban az a gyermek, akinek a családjában nem látszik biztosítottnak, hogy a támogatás összege a gyermek megfelelő nevelkedését szolgálja. Ebben az esetben az ellátás természetben nyújtandó. (9)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha a) a kérelem a gyermek térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, ruhaneműjének, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj támogatására irányul, vagy b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. Szociális tanulmányi ösztöndíj 25. (1) Az önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók részére szociális tanulmányi ösztöndíjat ( továbbiakban: ösztöndíj ) alapít. (2) Ösztöndíjban az a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák részesíthető, akinek a lakóhelye Törökbálinton van, és megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek. (3)Az ösztöndíjat a Szociális és Egészségügyi Bizottság a soron következő tanév10 hónapjára legfeljebb 5 fő szakiskolában, valamint legfeljebb 15 fő érettségit adó középiskolában tanuló diák részére, 3600 Ft/hó és 8000 Ft/hó között állapíthatja meg. (4) Ösztöndíjban az a tanuló részesíthető a) akinek előző évi osztályzatainak átlaga eléri - szakiskolai képzés esetén a 3,2-t, - érettségit adó középiskolai képzés esetén a 4.0-t, b) aki rendelkezik az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi felelős pedagógus, valamint a diákönkormányzat támogató javaslatával, c) akivel egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át. d) Jövedelemszámításnál havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelemnél az éves átlagjövedelem egy hónapra jutó átlagát kell figyelembe venni. (5) Előnyben részesül az a pályázó, aki esetében a szociális rászorultság nagyobb mértékű. (6) A szociális rászorultság vizsgálata céljából a Szociális és Egészségügyi Iroda munkatársa a pályázó lakóhelyén környezettanulmányt készít. 13

14 26. (1) A pályázati kérelmet az 5. (1) bekezdésben foglaltak szerint minden év július 1.-éig kell benyújtani (2) A pályázati kérelemhez csatolni kell a) az egy háztartásban élők jövedelemigazolását / jövedelemmel nem rendelkezők esetén a Munkaügyi Központ igazolása, vállalkozó esetén APEH igazolás / b) vagyonnyilatkozatot c) a szociális rászorultságot igazoló okiratok másolatát vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot d) a tanulmányi jogviszony igazolását e) a tanulmányi eredményt igazoló okirat másolatát (3) Nem értékelhető az a pályázat, mely hiányos, illetve nem felel meg a feltételeknek. (4) Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki részére - helyi rendelet alapján az Oktatási Kulturális és Sportbizottság tanulmányi ösztöndíjat az adott tanévre már megállapított. 27. (1) Az ösztöndíj egy tanulmányi évre szól. (2) Az ösztöndíj több egymást követő tanulmányi évben is adományozható. (3) Az ösztöndíj bevallására és adózására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. (4) A pályázat eredményére vonatkozóan a pályázó és az oktatási intézmény értesítéséről adott év augusztus 31-ig a jegyző gondoskodik. (5) A megítélt ösztöndíjak átutalásáról adott év szeptember 30-ig a jegyző gondoskodik. (6) A jegyző minden év április 30-ig pályázati felhívást jelentet meg a Törökbálint Hírlevélben és Törökbálint hivatalos honlapján, illetve eljuttatja azt a törökbálinti iskoláknak. (7)Az ösztöndíjak pénzügyi fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 28. (1) A polgármester Az Szt ban foglaltak szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről. (2) A polgármester mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha az a) a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és b) kötelezettségének azért nem tudott eleget tenni, mert ezáltal saját, vagy családja létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került volna. Közgyógyellátás 29. (1) Az Szt. 50. (1) (2) bekezdésében foglaltakon túl az a szociálisan rászorult személy is jogosult méltányosságból közgyógyellátásra, akinek az Szt. 50. (2) bekezdésben meghatározott havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége (továbbiakban: gyógyszerköltség) eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át és háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át. (2)Közgyógyellátásra jogosult továbbá a) aki egyedül él, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és 14

15 félszeresét nem haladja meg, és havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-át, b) aki két vagy többszemélyes családban él, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, és a kérelmező havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-át, (3) Közgyógyellátási jogosultság megállapításához szükséges igazolások: a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, b) a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolás. Tüzelő támogatás 30. (1) Tüzelő támogatás állapítható meg a 19. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő személyeknek. (2) Egyedi esetben méltányosságból a Bizottság annak a kérelmezőnek is megállapíthat tüzelő támogatást, akinek az egy főre számított családi jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja. (3)A tüzelő támogatásként megállapított átmeneti segélyt az Önkormányzat évente egy alkalommal,természetben, kizárólag aprított tűzifa házhoz szállításával biztosítja. (4)A tüzelő támogatás értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő összeg. Adósságkezelési szolgáltatás 31. (1) A polgármester lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az Sztv ában foglalt feltételeknek megfelel. Adósságkezelési szolgáltatásban az az önhibáján kívül adósságot felhalmozó család, illetve személy részesülhet: a) akinek az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adóssága meghaladja az Ft-ot,és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy b) akinek a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és c) akinek a kezelendő adósságának felső határa ca) vezetékes gázdíj tartozás Ft cb) az áramdíjtartozás Ft cd) víz- és csatornahasználati díjtartozás Ft ce) lakbérhátralék Ft cf) szemétszállítási díjtartozás Ft cg) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsön szerződésből fennálló hátralék Ft d) akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és Szt. szerinti vagyona sem neki, sem családjának nincs, valamint e) aki az alább felsorolt helyben elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik: Együtt lakó személyek száma szerint elismert lakásméret: ea)1-3 személyig 80m2 eb) három személy felett az ea) pontban megjelölt lakásnagyság felett minden további személy után 20m2 vehető figyelembe, ec) 70 év feletti egyedül élő személy esetén az általa lakott lakás méretétől függetlenül is adható támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel. 15

16 f) aki vállalja az adósságkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25 %- ának megfizetését egy összegben, vagy részlet(ek)ben, g) aki vállalja az önkormányzat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, h)aki nyilatkozik,hogy lakását kizárólag lakás céljára használja, azt sem egészében, sem részben bérbe-, albérletbe nem adja, műhely céljára nem használja. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásban történő részvétel az (1) bek. (a-c) pontjaiban felsoroltak valamelyikének megléte, valamint az (1) bek.(d-h) pontjaiban foglaltak együttes megléte esetén lehetséges. (3) Az adósságcsökkentési támogatás igénylésére irányuló eljárást megelőzi az adósságkezelési tanácsadás, amely az adósságkezelési tanácsadást végző Törökbálint Város Önkormányzatának fenntartásában lévő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál indul. (4) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet 5. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell benyújtani. (5) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az adósságcsökkentési támogatás összegét, akkor az önkormányzat ahhoz az adósságtípushoz nyújt támogatást, amelyik leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. (6) Az Szt-ben meghatározott esetekben szükséges forgalmi érték megállapítása az adó és értékbizonyítvány alapján történik, melyet a Polgármesteri Hivatal szerez be. (7) A döntés előkészítése során a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a kérelmező életkörülményeiről, vagyoni viszonyairól részletes helyszíni környezettanulmányt készít, melynek célja annak alátámasztása, hogy az adósságkezelési programba történő bevonással a lakhatási feltételek biztosítottá válnak-e. (8) A támogatás megállapításáról és annak összegéről a Szociális és Egészségügyi Bizottság Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján dönt (9) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek bekérését is elrendelheti. 32. (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át, összege (2) A megítélt adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani az önkormányzat és a szolgáltató (hitelező) között megkötött megállapodás szerint, az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet és a kérelmező között létrejött megállapodás aláírását, illetve az önrész befizetését követő 30 napon belül. (3) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy részére az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell megállapítani. (4) A megállapított lakásfenntartási támogatást az adós és az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet között létrejött megállapodás aláírása hónapjának első napjától kell folyósítani. A lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartama megegyezik az adós és az adósságkezelési tanácsadást folytató szerv között, az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről megkötött megállapodás időtartamával. 33. (1) Az adósságkezelési tanácsadást végző Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat képviselője segíti az adóst az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtásában, és részt vesz a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén. (2) Az adóssal az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet megállapodást köt. A megállapodásban az alábbi adatokat kell rögzíteni: -az adós személyi adatait, nevét, címét, -az adósságkezelésbe vont tartozás teljes összegét és annak részletes kimutatását, -az adós(ok) által vállalt önrész összegét és kifizetésének módját, 16

17 -a nyújtott támogatás összegét és kifizetésének módját, -az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját és rendszerességét, -a megállapodásban foglaltak megszegésének jogkövetkezményeit. (3) A megállapodásnak tartalmaznia kell az adósságkezelési tanácsadás előre meghatározott időtartamát, A személyes találkozások gyakoriságát a megállapodásban úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az egy hónapot. A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá a tanácsadó által, az egyénenként fontosnak tartott pontokat. (4) Az adósságkezelési tanácsadást végző szervezet köteles a Polgármesteri Hivatalt az adós személy tanácsadáson való részvételéről a megállapodás aláírásától számított 3 havonként tájékoztatni. 34. (1) A adós köteles az adósságkezelési tanácsadáson való részvételre megállapodást kötni, és annak megfelelően a tanácsadáson részt venni. (2) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről. (3) Amennyiben a kérelmező a rendeletben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat a hiánypótlási felhívást követő 8 napon belül nem pótolja, úgy kérelmét el kell utasítani. (4) Az adósságkezelési támogatást az Sztv. 55/B. -ban foglalt esetekben meg kell szüntetni. Lakbértámogatás 35. (1) Lakbértámogatást igényelhetnek azok a háztartások, akiknél az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakik, érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik b) a bérelt lakás mérete nem haladja meg a rendelet 14. (3) bekezdésének a-b pontjában meghatározott lakás nagyságot c) a háztartásban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének i. egyszemélyes háztartás esetén a 220%-át, ii. kettő vagy több személyes háztartás esetén a 200%-át d) a család vagyona nem haladja meg az Szt.-ben meghatározott vagyon mértékét e) a 70. év feletti egyedülálló esetén a lakás m2-étől függetlenül adható támogatás, feltéve, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel. (2) Lakbértámogatás mértéke a mindenkori lakbér összegének: a) június 30. után épült/használatba vett összkomfortos lakás esetén: 59%-a b) június 30. előtt épült/használatba vett összkomfortos lakás esetén: 65% c) komfortos lakás esetén: 65% d) félkomfortos lakás esetén: 57% e) komfort nélküli lakás esetén: 67% f) szükséglakás esetén: 66% (3) Nem állapítható meg lakbértámogatás: a) adósságkezelési támogatásban részesülőnek b) lakásfenntartási támogatásban részesülőnek (4) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a rendelet 14. (5) bekezdés a-c pontjaiban foglaltak valamelyike fennáll. 17

18 (5) A lakbértámogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelmeket minden év április 1., illetve szeptember 1. napjáig kell benyújtani. (6) A lakbértámogatás tárgyában a Szociális és Egészségügyi Bizottság határozattal dönt, a Szociális Iroda előterjesztése alapján. A Szociális és Egészségügyi Iroda havonkénti bontásban határozat alapján kimutatást készít a Pénzügyi Iroda részére. (7) Az Önkormányzat által e rendelet alapján biztosított lakbértámogatást iránti kérelmet a az 5. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell benyújtani. (8) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező és család tagjainak jövedelemigazolását, b) a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, c) bérleti szerződés fénymásolatát. Házi szakápolás 36. (1) Az Önkormányzat házi szakápolást biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak a) egyszemélyes háztartás esetén, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-t, b) két vagy többszemélyes háztartás esetén, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-t nem haladja meg. (2) Az Önkormányzat a házi szakápolást kizárólag az általa megbízott szolgáltató közreműködésével biztosítja. (3) A házi szakápolás igénybevételére a rászorultság megállapítását követően 3 napon belül - a háziorvos által kiállított szakápolást elrendelő lap alapján a polgármester döntése után történik, figyelembe véve a 43/1999. (III.03.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a városban biztosított havi vizitszám kimerítését, illetve az OEP által az ápoltra biztosított vizitszám felhasználását. (4) Egy évben biztosított vizitek száma betegenként legfeljebb 30 lehet. (5) Nem részesülhet Önkormányzat által biztosított házi szakápolásban az a személy, akire az OEP felé elszámolható vizitszám még nem merült ki. (6) A házi szakápolási tevékenységet ellenőrizni köteles a háziorvos. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 37. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást és d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, e) családsegítő szolgáltatást; f) nappali ellátást g) támogató szolgáltatást biztosít 18

19 (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. (3)Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (4) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, bölcsőde, iskolai napközis foglalkozás. (5) Az önkormányzat e rendeletben és a szolgáltatási koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (6) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, az ülés megszervezése a Szociális és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) vezetőjének feladata. (7) A Kerekasztal tagja az Szt. 58/B. (2) bekezdésében meghatározottakon túl: a) a Bizottság elnöke, b) a Szociális és Egészségügyi Iroda vezetője, c) az Önkormányzat által alapított szociális-, gyermekvédelmi-, gyermekjóléti-, egészségügyi ellátásokat biztosító intézmények, illetve az Önkormányzattal ellátási szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók vezetői és az egyes ellátási típusok szakmai vezetői, d) helyben működő szociális és prevenciós feladatokat ellátó civil szervezetek, e) a helyben működő közoktatási intézmények képviselői, f) a kistérségi társulás képviselője, g) a Kerekasztal vezetője által felkért szakértők. Étkeztetés 38. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Az (1) bekezdés szempontjából rászorulónak kell tekinteni: a) a 70 éven felüli, b) a tartósan beteg egyedülélő, c) a fogyatékos d) a szenvedélybeteg és a e) hajléktalan kérelmezőt. (3) Az ellátás módja lehet: a) helyben étkeztetés; b) étkezés elvitele saját erőből; c) étkezés házhoz szállítással. (4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. (5) Az étkeztetés intézményi térítési díját a rendelet 3.sz. függeléke, a személyi térítési díjat a rendelet 4.sz függeléke tartalmazza (6)Az személyi térítési díjat az intézményvezető e rendelet, illetve annak 4. számú függelékében foglaltak alkalmazásával, az alábbi eltérésekkel állapítja meg: a) amennyiben az étel házhoz szállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak a magasabb összeget fizető személyre lehet megállapítani. 19

20 b) 80 éven felüli egyedülálló esetében a személyi térítési díjat egy fizetési sávval csökkentett összegben kell megállapítani. c) a házi segítségnyújtást az étkeztetést valamint a szállítást a 90. életévüket betöltött helyi lakosok részére a térítésmentesen biztosítja az Önkormányzat. (7) Orvosi javaslatra jogosult igénybevevő részére az Önkormányzat diétás étkezést biztosít. (8) Az étkeztetés igénybe vehető helyben fogyasztással vagy házhoz-szállítás igénylésével. (9) Az étkeztetést az Önkormányzat Budaörs Kistérség Többcélú Társulással kötött feladatellátási szerződés keretében biztosítja. Házi segítségnyújtás 39. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, (bevásárlás, főzés vagy étel házhoz szállítása stb.) b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a rendelet 3.számú függeléke tartalmazza. a) Az önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házi segítségnyújtás keretében végzett mentális gondozást. (5) A házi segítségnyújtás méltányosságból térítésmentesen biztosítható: a) egyedül élő jogosult esetén, akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, b) annak az ellátottnak, aki ba) étkezésben nem részesül, és bb) bc) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, és háztartásában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-t, (6)Az intézményvezető által megállapított térítési díj méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető abban az esetben, ha az ellátást igénylő a számára az e rendelet alapján megállapítható személyi térítési díj megfizetésével létfenntartását időszakosan vagy tartósan veszélyeztető helyzetbe kerülne. (7) A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése iránti kérelmet az 20