Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Átírás

1 Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 45. (1) bekezdésében, valamint az 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. E rendelet célja a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, valamint az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, a juttatás módjának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozása. 2. A rendelet hatálya, hatáskörök 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed az évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3. - ában felsorolt azon személyekre figyelemmel az ott felsorolt feltételekre -, akik életvitelszerűen Orosházán élnek és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. (2) A rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre is, akik az ellátás igénybevételekor Orosháza közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként. 3. (1) Orosháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a Szt.- ben és az e rendeletben foglalt szociális igazgatási hatásköreit gyakorolják és feladatait végrehajtják: a) döntéshozó szervként a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, b) döntés előkészítő és javaslattevő szervként a képviselő-testület bizottságai az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt munkamegosztás szerint, c) döntés előkészítő és végrehajtó szervként a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal). (2) Közreműködőként részt vesznek egyes szociális igazgatási határozatokban foglalt döntések végrehajtásában az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és 15

2 Családsegítő Szolgálata Orosházán működő munkatársai (a továbbiakban: Gyermekjóléti Központ vagy Családsegítő Szolgálat) és az Orosháza Városi Önkormányzat Egységes Szociális Központ hajléktalanok ellátásával foglalkozó részintézmények munkatársai, amennyiben a határozatban foglalt döntés végrehajtása úgy látszik biztosítottnak. A határozatban rendelkezni kell a közreműködő bevonásáról. 4. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a Szt.-ben a települési önkormányzatok képviselő-testületéhez rendelt szociális igazgatási feladat- és hatásköröket az I. fokú eljárásban. 3. Értelmező rendelkezés 5. E rendelet alkalmazásában elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban - beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is -, valamint a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadékmennyiség, belvíz, villámcsapás) vagy tűz által bekövetkezett károsodás. 4. Eljárási rendelkezések 6. (1) A Szt. és az e rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokat - a (2) bekezdésben és a 14. (1) bekezdésben foglalt szociális ellátások kivételével - az arra jogosult, illetve törvényes képviselője kérheti a Hivatalban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet és az e rendelet mellékletében foglalt nyomtatványok felhasználásával. (2) Az önkormányzati segélyt a jogosult érdekében kérheti más szervek szociális feladatok ellátásával megbízott munkatársa is, valamint hivatalból is kezdeményezhető a segély megállapítása. 7. A polgármester által a Szt. 7. (1) bekezdése alapján nyújtott önkormányzati segély megtérítését az ellátás kifizetését követő 8 napon belül követelni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől. 8. A Szt-ben és az e rendeletben foglalt szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához és az ellátás felülvizsgálata alkalmával a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga, családtagjai, háztartásának tagjai jövedelmi viszonyairól, - ha a jogszabály kéri - vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni a rendelkezésre bocsájtott 6. (1) bekezdés szerinti nyomtatványokon a kérelem benyújtásakor, felülvizsgálatkor, de legkésőbb az eljáró hiánypótlási felhívásában szereplő határidő betartásával. 9. Az önkormányzati segély ügyintézési ideje 8 nap. Az Szt. 7. (1) bekezdésben foglalt esetek azonnali ügyintézést igényelnek. 2

3 10. (1) A pénzbeli ellátások közül a) az egészségkárosodott és az e rendelet alapján közfoglalkoztatási kötelezettség alá nem tartozó aktív korú ellátásban részesülő személyek esetében a rendszeres szociális segélyt és a normatív lakásfenntartási támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a jogosult által megjelölt számlára történő utalással, vagy postai úton, b) a rendszeres szociális segély az a) pontban foglalt kivétellel, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az önkormányzati segély kifizetése a hivatali segélypénztárban történik az ellátás megállapítója által megjelölt időpontban. (2) Ha a jogosult a jogerős határozatból eredő készpénzben kifizetendő ellátási igényét a megjelölt kifizetési időpontban és az azt követő 8 napon belül nem érvényesíti, az ellátás megállapítója haladéktalanul megvizsgálja a jogérvényesítés elmaradásának okát, intézkedés szükségességét. (3) A pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatást és az önkormányzati segélyt természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani, ha az a rendeltetési célt hatékonyabban szolgálja. (4) Kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtott szociális ellátás a köztemetés, a méltányossági közgyógyellátás és az adósságkezelési szolgáltatás. 11. (1) A képviselő-testületi hatáskörben nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő egy hónapon belül végezhet ellenőrzést. (2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie. 12. (1) Rosszhiszeműnek kell tekinteni a szociális ellátás igénybevevőjét, ha a) a jogosultságát érintő változás esetén elmulasztja 15 napon belüli bejelentési kötelezettségét, b) valótlan adatok közlésével vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult az ellátásra, c) az igénybe vett ellátásra való jogosultság felülvizsgálata alkalmával, vagy az ellátás felhasználásának ellenőrzése során nem együttműködő. (2) Ha a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vétele a megtérítés elrendelését megalapozza, a kötelezett kérelmére részletfizetési kedvezményt kell engedélyezni a megtérítést elrendelő határozatban, amennyiben az egy összegű megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (3) Akkor tekinthető a kötelezett megélhetése a megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha a családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. 3

4 (4) Részletfizetés engedélyezése esetén, kéthavi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben esedékessé válik, és kezdeményezni kell a végrehajtást. (5) Ha a kötelezett méltányosságból a megtérítés összegének és/vagy a kamatának a csökkentését vagy elengedését kéri, a méltányosság gyakorlásáról a jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátás megtérítése esetén a jegyző, a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szociális ellátás megtérítése esetén a képviselő-testület dönt. (6) Méltányosságot különösen akkor indokolt gyakorolni, ha a méltányossági kérelem elutasítása: a) a kérelmező vagy családja életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, vagy b) a kérelmezőt és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, vagy c) következtében a kérelmező és családja által igénybe vett közüzemi szolgáltatást vagy lakhatásukat szüntetnék meg. (7) A kérelmező és családja akkor tekinthető súlyosan nélkülözőnek, ha a megtérítés összegének legalább 2.000,- Ft/hó részletekben való megfizetése esetén maradó egy főre jutó havi jövedelmük nem érné el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 13. A 3. (2) bekezdésében foglalt intézményeknek a szociális igazgatásban való közreműködői feladataik ellátásához a költségvetés éves keretet biztosít az önkormányzati segélykeret terhére, elszámolási kötelezettség mellett, a mindenkori költségvetési rendelet kihirdetését követő 15 napon belül. Az elszámolási kötelezettségnek a tárgyév december 31. napjáig kell eleget tenni a hivatal pénztárában. II. fejezet Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó helyi szabályok 5. Aktív korúak ellátása 14. (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult jegyzői hatáskörben - a Szt. 37. (1) bekezdés a) - c) pontjaiban foglaltakon túl - az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja az alábbi családi körülménye, egészségi, mentális állapota, vagy egyéb körülménye: a) ápolja állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg nagykorú hozzátartozóját, b) lakóhelye miatt a közfoglalkoztatási lehetőségek elérhetősége - összeegyeztethetően a 14 éven aluli gyermeke(i) nevelésével, ellátásával kapcsolatos feladatainak teljesítésével - nem biztosított, feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben, 4

5 c) személyiségfejlesztés nélkül alkalmatlan a munkahelyi beilleszkedésre és napi rendszerességgel munkavégzési kötelezettség teljesítésére, d) szenvedélybetegségre vagy fogyatékosságra utaló tüneteket mutat, e) egészségkárosodásának mértéke eléri vagy meghaladja a 30%-ot, f) a foglalkozás-egészségügyi szakorvos alkalmatlannak minősítette a felajánlott közfoglalkoztatási munkakör betöltésére és előre láthatólag egy éven belül nincs mód a fizikai, mentális állapotának és képzettségi szintjének megfelelő másik közfoglalkoztatási munkakör felajánlására, g) a munkavégzés helyén a betöltendő munkakörre alkalmas munkavállaló kiválasztására jogosult személy ismételten alkalmatlannak minősítette a felajánlott közfoglalkoztatási munkakörre. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítható az aktív korúak ellátására való jogosultság a) megállapításával egyidejűleg, b) megállapítását követően, amely esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a körülményeiben bekövetkező változás miatt rendszeres szociális segélyre lesz jogosult. Amikor az ellátás megállapítójának tudomására jut a rendszeres szociális segélyre jogosító feltétel megléte, a következő hónap első napjától meg kell állapítani és folyósítani kell a rendszeres szociális segélyt. (3) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása kérelemre és hivatalból indulhat. (4) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyre jogosító feltételek fennállásának kivizsgálását szolgáló eljárás során a jegyző a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására becsatoltatja a háziorvos aa) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, ab) szakvéleményét arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt körülmény fennállásáról ba) írásban nyilatkoztatja az aktív korú ellátást kérelmező, illetve jogosult személyt, és bb) környezettanulmány útján ellenőrzést végez, c) az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek meglétének bizonyítására ca) egyeztet a Családsegítő Szolgálattal, és amennyiben a Családsegítő Szolgálat számára ismert a kliens, véleményezi annak állapotát; amennyiben a Családsegítő Szolgálat számára még nem ismert a kliens, köteles együttműködni a véleményezés időszakára a Családsegítő Szolgálattal; cb) becsatoltatja az állapot és diagnózis szerinti szakorvosi véleményt a napi rendszeres munkavégzésre való alkalmasságról és a munkahelyi közösségbe való beilleszkedésről, 5

6 d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel meglétének bizonyítására becsatoltatja az orvos-szakértői szakvéleményt, e) az (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltétel meglétének igazolására a járási munkaügyi kirendeltségtől megkéri a közvetítési munkanapló kérelmezőre, illetve jogosultra vonatkozó bejegyzéseit. (5) Akinek az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították, annak az együttműködési kötelezettsége a közfoglalkoztatásban való részvételre nem terjed ki. 6. Önkormányzati segély gyermekek létfenntartási gondjainak enyhítésére 15. (1) A gyermekek létfenntartási gondjainak enyhítésére, az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezése céljából képviselő-testületi hatáskörben önkormányzati segély nyújtható, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, amennyiben aa) a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) a nagykorúvá vált gyermek közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben. (2) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermeket önkormányzati segélyre jogosultnak akkor kell tekinteni, ha a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt önkormányzati segély megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. 16. (1) Az önkormányzati segély összegének megállapításánál figyelembe kell venni az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő valamennyi vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, a házastárs gyermekeit, valamint azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, illetőleg 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (2) A pénzbeli önkormányzati segély összege alkalmanként a) az első gyermekre 5.000,- Ft, b) a második gyermekre 2.000,- Ft, c) a harmadik gyermekre 1.000,- Ft, 6

7 d) a negyedik és minden további gyermekre ,- Ft. 17. (1) A segélyezésre okot adó körülményekre tekintettel az önkormányzati segélyt természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, ha az önkormányzati segély a) védelembe vett gyermek részére került megállapításra, amely esetben a segélyező a Gyermekjóléti Központ családgondozójának bevonásával gondoskodik az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználásáról; b) célja a tankönyvek és tanszerek árának, a tandíjnak, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának, illetve egyéb, az iskoláztatással összefüggő ellátás térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása, amely esetekben az önkormányzati segély a követelés jogosultjának a számlájára kerül átutalásra. (2) A természetbeni ellátás formájában nyújtott önkormányzati segély pénzbeli ellenértéke alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 18. Az önkormányzati segély - a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt - ugyanazon jogosultra tekintettel négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy a további önkormányzati segély iránti kérelem nem teljesítése esetén a gyermek és a gyermeket nevelő család, valamint a nagykorúvá vált gyermek a 12. (6) bekezdés a)-c) pontjában foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül, illetve veszélyeztetetté válik a bölcsődei, a nevelési-oktatási és a felsőoktatási intézményi ellátás. 19. Az önkormányzati segély iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt. 7. Önkormányzati segély felnőttek létfenntartási gondjainak enyhítésére 20. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére képviselőtestületi hatáskörben önkormányzati segély nyújtható alkalmanként vagy - különösen indokolt esetben - tartós önkormányzati segély. havi rendszerességgel Mindkét fajta önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. 21. (1) Az alkalmankénti önkormányzati segély - pénzbeli és természetbeni forma együtt ugyanazon jogosultra tekintettel négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy a további önkormányzati segély iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és családja a 12. (6) bekezdés a)-c) pontjában foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül. (2) Az önkormányzati segély összege alkalmanként legalább 1.000,- Ft és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos. (3) Elemi kár esetében az önkormányzati segély a (2) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható: a) a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükséges, a károsult személyi 7

8 tulajdonát képező ingóságokban bekövetkezett kár enyhítésére és a személyazonosítást biztosító iratok pótlására szolgáló segély pénzbeli támogatásként nyújtható a károsodás mértékéhez igazodóan, de legfeljebb ,- Ft összegben, elszámolási kötelezettség nélkül; b) a károsult lakhatást biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár enyhítésére szolgáló, ,- Ft-ot meghaladó összegű segély elsősorban természetbeni juttatás formájában nyújtható, feltéve, hogy a károsult az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja ba) a természetbeni juttatás - kivételesen pénzbeli juttatás - rendeltetésszerű felhasználását, bb) a bizonyító erejű dokumentumokkal (számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés) történő elszámolást a felhasználásról, bc) a helyreállítási munkák elvégzésének, illetve a megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését, bd) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a segély visszafizetését, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetését. (4) Az elemi károsultak (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatására központi forrás biztosítása esetén kerülhet sor. 22. (1) A havi rendszerességgel adott tartós önkormányzati segély (a továbbiakban: tartós önkormányzati segély) évente egy alkalommal, a segélyezésre okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, és havi összege nem haladhatja meg az alkalmankénti önkormányzati segély legmagasabb összegét. (2) Különösen akkor indokolt tartós önkormányzati segélyt nyújtani, ha a kérelmező a) önhibáján kívül átmenetileg nem rendelkezik jövedelemmel, nem részesül rendszeres pénzellátásban, rokkantsági járadékban, vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban, és b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (egészségi állapot, életkor, téli időszak miatt), továbbá c) nem rendelkezik olyan hozzátartozóval (Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény b) pont), aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását. 23. (1) Önkormányzati segélyre az a család jogosult, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén 200 %-át. (2) Kivételes méltányosságból az (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is nyújtható önkormányzati segély. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen: elemi kár, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása, tüzelővásárlás, kiugróan magas közüzemi számlák kifizetése. 8

9 8. Önkormányzati segély 70 év feletti személyek szemétszállítási díjtámogatására 24. (1) A lakásfenntartással kapcsolatos terhek csökkentésére a szemétszállítási díj részben vagy egészében történő kiegyenlítésére képviselő-testületi hatáskörben önkormányzati segély nyújtható. (2) A szemétszállítási díj kiegyenlítését célzó önkormányzati segélyre jogosultak azok a kérelmezők, akik esetében - figyelemmel a velük egy háztartásban élő személyekre is - az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) nem részesülnek normatív vagy adósságkezelési szolgáltatás keretében nyújtott lakásfenntartási támogatásban, b) az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, c) 70. életévüket betöltötték. (3) A szemétszállítási díj kiegyenlítését célzó önkormányzati segélyt a képviselőtestület a tárgyévi meg nem fizetett szemétszállítási díj összegében állapítja meg a szolgáltató igazolása alapján, és természetbeni ellátásként nyújtja a szolgáltatóhoz történő átutalással. 9. Önkormányzati segély temetés céljából 25. (1) Temetés céljából önkormányzati segély nyújtható képviselő-testületi hatáskörben annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetés céljából - kérelmére - önkormányzati segélyt kell megállapítani annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén annak 200%-át. (3) A temetés céljából nyújtott önkormányzati segély összege ,- forint. 10. Normatív lakásfenntartási támogatás 26. A normatív lakásfenntartási támogatás kérelmezőjének jogosultsága megállapításához a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, külön rendeletben szabályozott feltételeket is teljesítenie kell. 11. Köztemetés 27. Az orosházi lakóhelyű, köztemetés útján eltemetett elhunyt esetében a polgármester 9

10 a) a közjegyző útján hagyatéki teherként bejegyezteti a köztemetés költségeit, és b) a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény 20. (1) bekezdése alapján az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. 28. (1) A 27. -ban foglalt megtérítés megfizetésére a kötelezett kérelmére részletfizetési kedvezményt kell nyújtani, ha az egyösszegű teljesítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (2) Akkor tekinthető a kötelezett megélhetése a megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha a családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. (3) A részletfizetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy kéthavi törlesztő részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben esedékessé válik és kezdeményezni kell a végrehajtást. 29. A 27. -ban foglalt megtérítés csökkentésére vagy elengedésére a kötelezett méltányossági kérelmet nyújthat be a képviselő-testülethez. A méltányossági kérelem elbírálása során a 12. (6)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. 30. Ha az eltemettetésre kötelezett személy a köztemetés költségét megtérítette, a polgármester az ügyfél kérelmére vagy hivatalból rendelkezik arról, hogy az ingatlannyilvántartásba a köztemetés költségének összegében bejegyzett hagyatéki terhet töröljék. 12. Közgyógyellátás méltányosságból 31. (1) E rendelet alapján méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki a Szt. 50. (1) vagy (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében a) a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, és b) az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedülélő esetén 200 %-a. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a képviselőtestület méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg és folytat le eljárást a Szt. szabályai szerint. III. fejezet Záró rendelkezések 32. (1) E rendelet január 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a január 01. után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. 10

11 (2) Hatályát veszti 1. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 16/2011. (IX.21.) önkormányzati rendelet, 2. a gyermekek ellátásáról szóló 17/2011. (IX.21.) önkormányzati rendelet 3. alcíme, valamint a. ( Dr. Dancsó József ) ( Hegedűsné Dr. Hegedűs Mária ) polgármester címzetes főjegyző Kihirdetve: november 28-án. ( Hegedűsné Dr. Hegedűs Mária ) címzetes főjegyző 11

12 1. számú melléklet 26/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelethez: Önkormányzati segély kérelem I. Adatlap A kérelmező neve:... Születési neve:.... Születési helye:...ideje:... Anyja neve:... Lakóhely címe:... Tartózkodási hely címe:... Életvitelszerűen hol lakik (aláhúzással jelölje): lakóhelyen; tartózkodási helyen Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám): Telefonszáma (nem kötelező megadni):... Állampolgársága:.. Ha nem magyar állampolgár, jogállása (aláhúzással jelölje): bevándorolt; letelepedett; menekült; oltalmazott; hontalan Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve:... A törvényes képviselő születési neve:.. A törvényes képviselő születési helye:.. ideje:. A törvényes képviselő anyja neve:. A törvényes képviselő bejelentett lakóhelyének címe (ahol életvitelszerűen él):.. A kérelmező egyedül élő; nem egyedül élő (aláhúzással jelölje) Házastárs/élettárs neve:... Születési neve:.... Születési helye:...ideje: Anyja neve:... Bejelentett lakóhelyének címe (ahol életvitelszerűen él):. Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám):... A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: fő. 12

13 Közeli hozzátartozó Sorszám Neve, születési neve Születési helye, ideje Anyja neve TAJ száma Bejelentett lakóvagy tartózkodási helye-e a kérelmezővel közös címe Családi kapcsolat a kérelmezővel

14 II. Kérelem Kérem, hogy önkormányzati segélyt állapítsanak meg (X-szel jelölje) o gyermekek létfenntartási gondjainak enyhítésére, az alábbi indokok alapján:.... o felnőttek létfenntartási gondjainak enyhítésére, az alábbi indokok alapján: o 70 év feletti személyek szemétszállítási díjtámogatására és egyúttal nyilatkozom, hogy a lakásban velem lakó személyek mindannyian betöltötték a 70. életévüket és az általam lakott lakás után senki sem részesül lakásfenntartási támogatásban o temetési segély céljából és egyúttal nyilatkozom, hogy a temetési költségek finanszírozása érdekében a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesülök. 15

15 III. Jövedelmi adatok A nettó jövedelem adatait kell a táblázatba beírni! Havi jövedelem (nettó) Ft Jövedelem típusa Kérelmező Házastárs / A családban élő közeli hozzátartozók élettárs 1.Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3.Táppénz, gyermekgondozási támogatások 4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 6. Egyéb jövedelem 7. Összes jövedelem Egy főre jutó havi jövedelem:... Ft. IV. Nyilatkozat Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelen kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a jelen kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. (6) bekezdésében foglaltak alapján, ha a kérelmező életkörülményeire tekintettel a hatóság vitatja a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Hozzájárulok az általam közölt adatoknak az Szt. szerinti kezeléséhez és felhasználásához. Orosháza, kérelmező/törvényes képviselő.... kérelmező házastársa/élettársa 15

16 V. Nyilatkozat értesítés mellőzéséről Alulírott nyilatkozom, hogy nem tartok igényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (9) bekezdés szerinti, ezen kérelmem alapján az eljárás megindításáról szóló értesítésre. Orosháza, kérelmező/törvényes képviselő VI. Nyilatkozat Alulírott nyilatkozom, hogy ezen kérelmem teljesítése esetén lemondok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. (1) bekezdésében biztosított fellebbezési jogomról a Ket. 99. (2) bekezdése alapján. Orosháza, kérelmező/törvényes képviselő Önkormányzati segély kérelemhez csatolandó mellékletek: 1. A kérelmező és a családtagjainak jövedelemigazolását szolgáló iratok (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés, stb.) 2. A Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. igazolása a tárgyévi meg nem fizetett szemétdíjról, ha szemétszállítási díjtámogatás iránti a kérelem, továbbá az 1. pont szerinti iratok. 3. Temetési segély iránti kérelem esetén az ellátást igénylő vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított temetési számlák másolati példánya (az eredeti számla kerül záradékolásra az eljáró szociális hatóság által), valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolata, ha a haláleset nem Orosházán következett be, továbbá az 1. pont szerinti iratok. 4. A gyermekre tekintettel kért önkormányzati segély iránti kérelem mellékletei: az 1. pont szerinti iratok, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a bírósági/gyámhivatali határozat a gyermek átmeneti vagy tartós elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában, különélő szülők esetén a gyermekelhelyezésről szóló irat, egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóságra vonatkozó nyilatkozat, igazolás az egészségi állapotról tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén, a középfokú vagy felsőoktatási intézmény igazolása nagykorúvá vált gyermek esetében a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról. 16