Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2007. (II. 28.) rendelete

Átírás

1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (II. 28.) rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Ör. 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A rendelet hatálya kiterjed a) az Szt. 3. (1)-(3) bekezdése szerint Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre, valamint b) az Szt. 6. alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg. 2. (1) Az Ör. 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület I. fokon a Polgármesterre, valamint a Szociális és Lakásgazdálkodási Biztosságra ruházza (I. fokú hatáskör). (2) Az Ör. 4. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Képviselő-testület elvi egyetértése esetén a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozata alapján támogatás adható kérelemre, illetve pályázati eljárás keretében: - tanulók és idősek nyári táboroztatására, - beiskolázási segélyre, - karácsonyi támogatásra, - idősek szabadidős tevékenységével kapcsolatos rendezvényekhez, - egyéb speciális ellátásokhoz, - egyházi, karitatív és civil szervezetek segítésére. (3) Az Ör. 4. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A szociális ellátást igénylő háztartás szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatali egység környezettanulmány készítése során - pontosan tájékozódhat, szükség szerint az önkormányzati intézmények bevonásával. 3. Az Ör. 6. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén a szociális alapellátás keretében a jogosult számára - lakásfenntartási támogatást, - az Szt. 43/B. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt - vizitdíj visszatérítést állapít meg az Szt, valamint e rendeletben (továbbiakban: Szr.) meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások). 1

2 4. Az Ör. 8. (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Szt. 38. (2)-(8) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és önálló ellátásként az alábbi feltételekkel helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg:] a) annak a háztartásnak, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, 5. Az Ör. 15. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A (2) bekezdésében meghatározott ápolási díj mértéke megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ával. 6. (1) Az Ör a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározott átmeneti segélyt állapíthat meg. (2) Átmeneti segélynek minősül: a) az esetenként adott átmeneti segély, b) a (10)-(13) bekezdésben szabályozott rendszeresen folyósított átmeneti segély, c) a 17. (1) és (3) bekezdése alapján méltányossági jogkörben adható átmeneti segély, d) a 12/2006.(III.13.) önkormányzati rendelet 7. (1) bekezdése szerint folyósított átmeneti segély. (3) a) Átmeneti segély nyújtható annak a családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. b) Egyedülálló személy, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve, ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, indokolt esetben átmeneti segély nyújtható akkor is, ha az egy főre jutó jövedelem az említett mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. c) Egyedülélő személy esetében átmeneti segély nyújtható akkor is, ha jövedelme az említett mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%- át. (4) Az esetenként adható átmeneti segély egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át. (5) Átmeneti segély - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - négy alkalommal adható annak a háztartásnak, melynek tagjai közül senki nem vett igénybe a tárgyévben lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, adósságcsökkentési támogatást. (6) Egy évben legfeljebb három alkalommal nyújtható átmeneti segély, az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével annak a háztartásnak, melynek tagjai közül valaki részére a tárgyévben ápolási díjat vagy rendszeres szociális segélyt állapítottak meg. (7) Egy évben két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a háztartás, melynek tagjai közül valaki adósságcsökkentési támogatásban vagy lakásfenntartási támogatásban részesül, függetlenül attól, hogy a háztartás tagjai közül valaki a tárgyévben részesül, részesült-e a (6) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében. (8) Évi egy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az az egyedülélő nyugdíjas, akinek jövedelme a (3) bekezdés c) pontjában foglalt jövedelemhatárt meghaladja, azonban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 240%-át. (9) Megállapítható rendszeresen folyósított átmeneti segély adósságcsökkentéshez az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 21/2005.(V.12.) rendelet 4. (3) bekezdése alapján, vagy annak, aki e rendelet december 31-éig hatályos 14/A-14/G. -a alapján vesz részt az adósságkezelési programban, ha 2

3 a) az adós adóssága rendezésére az adósságkövetelés jogosultjával részletfizetési és b) az adósságkezelési tanácsadást végző szervvel együttműködési megállapodást köt. (10) Az átmeneti segély összege megegyezik a részletfizetés havi összegével, de nem haladhatja meg havonta a megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, mely összeg az adósságkövetelés jogosultjához kerül átutalásra. (11) Az átmeneti segély folyósításának kezdő időpontja a kérelem és a szükséges igazolások benyújtását követő hónap első napja. A folyósítás vége nem haladhatja meg az adósságkezelési tanácsadást végző szervezettel kötött együttműködési megállapodásban, és az adósságkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési szerződésben foglalt időtartam hónapjának utolsó napját. A folyósítás jogosultsági feltételeit a Polgármesteri Hivatal évente legalább egyszer felülvizsgálja. (12) Az adósságkezelési tanácsadást folytató szerv köteles haladéktalanul jelezni a Polgármesteri Hivatalnak, amennyiben az adós az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget. Az együttműködési megállapodás adós általi megszegése az átmeneti segély megszüntetését vonja maga után. (13) Az Szt. 45. (5) bekezdése értelmében a hajléktalanok segélyezése a Fővárosi Önkormányzat feladata. 7. Az Ör. 17. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Indokolt esetben a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság jóváhagyásával a 16. (5) bekezdésében meghatározottnál magasabb összegű átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, vagy elemi kárt szenvedett és a 16. -ban meghatározott feltételeknek megfelel. 8. Az Ör. 21/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult Szt. 37/A. (3) bekezdése szerinti nem foglalkoztatott személy (a továbbiakban: kötelezett) köteles együttműködni az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központtal (a továbbiakban: Foglalkoztatási Központ) és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ (a továbbiakban: Munkaügyi Központ), valamint a beilleszkedést segítő programban meghatározott esetekben az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal. 9. (1) Az Ör. 23. (2) bekezdése helyébe a következő rendelékezés lép: (2) Közgyógyellátási jogosultság az Szt. 50. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl méltányosságból annak a személynek állapítható meg a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, b) egyedül élő személy esetében a 250%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja. (2) Az Ör. 23. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a 70. életévét betöltött személynek a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, b) egyedül élő személy esetében a 300%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja. 3

4 (3) Az Ör. 23. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Kérelemre kivételes méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek kérelmét mind első-, mind másodfokon érdemi okból már egyszer elutasították és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, a család egy főre jutó havi jövedelmének 30%-át meghaladja. A kérelmet a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell - zárt borítékban - a háziorvos igazolását a rendszeres gyógyító ellátás szükségletéről. 10. Az Ör.a következő alcímmel és 24/A. -sal egészül ki: Vizitdíj visszatérítése (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. tv. (a továbbiakban: Ebtv.) 18/A. (1) bekezdésében meghatározott vizitdíjat az Önkormányzat kezelésében lévő, a III. kerületben található nyugdíjasházi lakások lakói számára visszatéríti. (2) A vizitdíj visszatérítése kérelemre történik, amelyhez mellékelni kell az Ebtv. 18/A. (13) bekezdésében szabályozott, adott naptári negyedévre vonatkozó nyugta, illetőleg számla (továbbiakban: számla) eredeti példányát. (3) A visszatérítendő összeg számlánként nem haladhatja meg a 300 Ft-ot. (4) Az önkormányzat általi vizitdíj visszatérítések száma a háziorvosi ellátások (ideértve a fogászati alapellátást is) és a járóbeteg-szakellátások tekintetében az adott naptári évben igénybevett, legfeljebb alkalom. (5) A (2) bekezdésben szabályozott kérelmet és melléklete(i)t naptári negyedévet követő hónap 5. napjáig a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező Gondozási Központ vezetőjénél - átvételi elismervény ellenében lehet leadni. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség. (6) A Gondozási Központ vezetője a leadott kérelmeket és melléklete(i)ket 5 napon belül eljuttatja a Szociális Szolgáltató Főosztályhoz (a továbbiakban: Főosztály). A Főosztály a benyújtott számlák alapján, amennyiben a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozattal dönt a vizitdíj visszatérítésére való jogosultságról és annak összegéről. A határozat megküldésével egyidejűleg az eredeti számlákat a kérelmező részére vissza kell küldeni. (7) A visszatérítési összeg kifizetéséről a Főosztály postai úton a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig intézkedik. 11. (1) Az Ör. 25. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) E rendelet alkalmazásában] a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 4

5 Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (2) Az Ör. 25. (1) bekezdés ö) pontjának jelölése p) pontra módosul, és a következő q) ponttal egészül ki: q) lakcím: az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. 12. (1) Jelen rendelet március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ör.: (3) bekezdés második mondata, (8) bekezdése, (11) bekezdése, , 5. 21/A. (5) bekezdésében a 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 8/A. (10) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében szövegrész /A. (6) bekezdése, 7. 21/A. (10) bekezdése, számú melléklete. (3) Az Ör. 4. (2), (3) és (4) bekezdésének, 16/A. (4) bekezdésének, 2. számú mellékletének Szociális és Gyermekvédelmi Ügyosztály szövegrésze Szociális Szolgáltató Főosztály szövegrészre módosul. (4) Jelen rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Sárádi Kálmánné dr. jegyző Bús Balázs polgármester 5

6 INDOKOLÁS A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításához A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosításáról szóló évi CLXX. törvény egyes rendelkezései január 1-jei hatállyal módosították a szociális törvénynek az időskorúak járadékáról, az ápolási díjról és a rendszeres szociális segélyről szóló szakaszait. A felsorolt pénzbeli támogatások január 1-jétől államigazgatási hatósági jogkörbe kerültek. A szociális törvény pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó szakaszait szintén január 1-jei hatállyal, módosította az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXVII. törvény. 1. A szociális törvénybe bevezetésre került a lakcím fogalma. A kérelmező lakcíme határozza meg a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékességét. A lakcím, az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. A korábbi szabályozás szerint az állandó bejelentett lakóhely határozta meg a kérelem elbírálására vonatkozó illetékességet. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a lakcímkártyán szereplő tartózkodási hely is megalapozza a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékességét. 2. A hatásköri és eljárási szabályok pontosítása szükséges, mivel a pénzbeli és természetbeni ellátások egy részének jegyzői hatáskörbe kerülésével, a képviselő-testület már nem rendelkezik minden szociális feladat- és hatáskörrel. Az e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök az önkormányzati jogkörben megmaradt szociális feladat- és hatáskörökre terjednek ki. Pontosításra szorult a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozata alapján adható támogatások eljárási szabályozása. A gyakorlatban a támogatások egy része kérelemre, más részük pályázat útján került kiosztásra, ezen eljárási kérdéseket a módosítás eredményeképp a rendelet is tartalmazza. Az általános rendelkezések között rögzítésre került, hogy a Hivatal a kérelmező szociális helyzetéről környzettanulmány készítése során tájékozódhat. A gyakorlatban a kérelmek elbírálása előtt eddig is készült környzettanulmány, azonban az átmeneti segélyről szóló részben volt elhelyezve az erről való rendelkezés. 3. Az ellátások formái a törvény módosításának megfelelően kerültek felsorolásra. A Képviselőtestület önkormányzati szociális jogkörében maradt a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díjnak az Szt. 43/B. (1) bekezdés szerinti formája, az átmeneti segély, a temetési segély és a vizitdíj visszatérítés. A felsorolásból kimaradt a január 1-jétől a jegyző államigazgatási hatósági jogkörét képező időskorúak járadéka, az ápolási díjnak az Szt. 41. (1) bekezdése és 43/A. (1) bekezdése szerinti formája, és a rendszeres szociális segély. A közgyógyellátást sem tartalmazza a felsorolás, hiszen az arra való jogosultságról a döntés a jegyző feladata július 1-jétől. 4. A lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfogalmazása pontosításra került. 6

7 5. A rendelet ápolási díjra vonatkozó szabályai a törvény módosításának megfelelően kerültek módosításra. 6. Az átmeneti segély szabályai pontosításra kerültek, egyrészt a szabályok nem egyértelmű, többféleképpen értelmezhető megfogalmazása, másrészt az önkormányzati források racionálisabb felhasználása érdekében. Az átmeneti segély összes formájának felsorolásával egyértelművé tehető, hogy a magasabb összegű átmeneti segély, valamint a rendszeresen folyósított átmeneti segély épp úgy átmeneti segélynek számít, mint az egyszeri, alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő mértékű átmeneti segély. Egy háztartásban évente négy alkalommal vehető igénybe átmeneti segély függetlenül attól, hogy annak melyik formájáról van szó. Ha a háztartás valamelyik tagja ápolási díjban vagy rendszeres szociális segélyben részesül, a háztartás tagjai részére évente legfeljebb három alkalommal nyújtható átmeneti segély. Ha pedig adósságcsökkentési támogatásban vagy lakásfenntartási támogatásban részesül a háztartás valamelyik tagja, legfeljebb két alkalommal részesülhetnek átmeneti segélyben. A szabályozás a korábbi rendeletben is hasonló volt, csupán a megfogalmazása vált egyértelműbbé. Az egyetlen szigorítást az jelenti, hogy a lakásfenntartási támogatás mellett az új szabályozás szerint már csak két alkalommal részesülhet a háztartás valamely tagja átmeneti segélyben, ez a korábbi szabályozás szerint három alkalom volt. A szabályozás szigorítását az indokolja, hogy az önkormányzat évi költségvetésének tervezetében jelentősen kevesebb összeg szerepel az átmeneti segély keretösszegeként. 7. A szabályozás pontosítására volt szükség, mivel sok esetben a magasabb összegű átmeneti segély kérelmezőjének nem volt egyértelmű, hogy az átmeneti segély ezen formája esetében is, meg kell felelnie az átmeneti segély megállapításának általános feltételeinek. 8. A rendelkezés pontosításra került a nem foglalkoztatott személy törvényi fogalmára való hivatkozás feltüntetésével. 9. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának feltételei átalakításra kerültek. A szociális törvény alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében, a törvényben meghatározottaknál kedvezőbb feltételek szerint közgyógyellátásra való jogosultsági feltételeket állapíthat meg. A jogosultsági feltételek módosításra kerültek részben a hatásköri szabályok változása, részben az önkormányzati források racionálisabb és a méltányossági szempontok igazságosabb gyakorlati alkalmazása céljából. A módosított szabályozás a következő: Méltányossági alapon a jövedelemhatárok az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ával emelkedtek, így családban 200%-ra, egyedül élő személy esetében pedig 250%-ra. A havi gyógyító ellátás költségének mértéke változatlan maradt. A jövedelemhatárok emelését az indokolja, hogy a július 1-je és december 31-e között beadott kérelmeket megvizsgálva, összesen 43 megállapító és 190 elutasító méltányossági határozat született. Az arányokból jól látszik, hogy az eddigi szabályozás szerint a méltányossági alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultság nem tudja megfelelő mértékben betölteni a rendeltetését. 7

8 A 70. életévüket betöltött kérelmezők körét vizsgálva megállapítható, hogy a fenti 6 hónapos időszakban, a jövedelemi viszonyok vizsgálata nélkül, csupán a gyógyító ellátás költségének függvényében, 847 megállapító és 380 elutasító határozat született. Az arányokból kitűnik a 70. életévüket betöltött kérelmezők sokkal nagyobb mértékben részesülnek méltányosságban, mint az akár egy-két évvel fiatalabb, szintén nyugdíjas személyek. A tervezett szabályozás szerint a 70. életévüket betöltött személyek esetében is jövedelemhatárhoz lesz kötve a jogosultság megállapítása (családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-a, egyedül élő esetében 300%-a). Az új szabályozás eredményeképpen a méltányosság feltételrendszere igazságosabb lesz. Fenti két bekezdés kapcsán említést érdemel, hogy én (a szakhatósági állásfoglalások megérkezésének hiánya miatt) a folyamatban lévő közgyógyellátási ügyek száma 1918 db volt. A kivételes méltányosság esete is módosításra került a hatásköri szabályok változása miatt. A kivételes méltányossággal az Önkormányzat továbbra is azon kérelmezőkön kíván segíteni, akiknek a közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelme első- és másodfokon elutasításra került és a havi gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy annak viselése megélhetését súlyosan veszélyezteti. A gyógyító ellátás költségének a család egy főre jutó havi jövedelmének 30%-át kell meghaladnia. 10. Az egyes, egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló évi CXV. törvény bevezette az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért fizetendő vizitdíjat. A helyi rendeletbe, mint szociális ellátás, beiktatásra kerül az Önkormányzat kezelésében lévő, III. kerületben található nyugdíjasházi lakások lakói számára nyújtott vizitdíj visszatérítés. A nyugdíjasházakban megközelítőleg 300 fő él, akiket az Önkormányzat ily módon támogatni kíván. A lakók a nyugdíjasházi lakásuk megvásárlásakor belépési díjat fizettek és az általuk aláírt szerződésben rögzítésre került, hogy az egészségügyi ellátás a számukra biztosított. A nyugdíjasházakba hetente jár ki a háziorvos. A 300 fő nyugdíjasházi lakó számára a háziorvosi ellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében biztosított legfeljebb évi vizitdíj visszatérítés, maximálisan évi ,- Ft kiadást jelent az Önkormányzat számára. 11. A törvény értelmező rendelkezései között a jövedelem fogalma változott, ezért ez a rendeletben is módosításra került. A lakcím fogalma is beépítésre került az értelmező rendelkezések közé. 8