Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2008. Lencséné Szalontai Mária tel.:

Átírás

1 Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l y é n Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 92. (3) bekezdése alapján Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját, majd novemberében felülvizsgálata. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. A törvényi szabályozás értelmében a koncepció tartalmát a települési önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni az eltelt két évben a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változásokat (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), valamint meg kell határozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatok ellátó intézmények, továbbá véleményezésre megküldtük a Csongrád Megyei Önkormányzatnak, a Szociálpolitikai Kerekasztalnak, valamint a Senior Tanácsnak. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását és a következő határozati javaslat elfogadását:./2008.(x.31.) Kt Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

2 2 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerint a felülvizsgálattal egyetért és az elfogadja. 2. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a szociális és gyermekvédelmi feladatok szakszerű ellátására, és a szakmai munka feltételeinek biztosítására. Megállapítja, hogy a szakemberek azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban tudják a munkájukat végezni. 3. A Képviselő-testület a koncepcióban megvalósítandó feladatokkal, a fejlesztés irányával egyetért, és felkéri a területen dolgozó szakembereket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, és erről a következő felülvizsgálat alkalmával számoljanak be. 4. A koncepció mellékletében felsorolt határozott idejű működési engedéllyel rendelkező ellátások esetében az ismételt engedélyeztetési eljáráshoz szükséges személyi feltételek biztosítását az esetleges szervezeti változtatások kapcsán, illetve a évi költségvetés készítésekor figyelembe kell venni. A határozatról értesítést kap: 1. Polgármestere 2. Alpolgármestere 3. Jegyzője 4. Szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői 5. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály 6. Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Szentes, október 13. Szirbik Imre

3 3 Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Készült Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán október

4 4 Bevezetés Önkormányzata Képviselő-testülete év decemberében fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény értelmében a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A törvényi előírásoknak megfelelően, amely a koncepció kétévenkénti felülvizsgálatát írja elő, az alapkoncepció novemberében felülvizsgálatra került, bemutatva a bekövetkezett változásokat és megfogalmazva a további teendőket. Azokat a fejezeteket, információkat, amelyekben számottevő változás az alapkoncepció elfogadása óta nem következett be, vagy számszerű változás nincs, általában nem fogalmaztuk újra. Ilyenek a város bemutatása, a családszerkezet, a roma népesség, civil szervezetek bemutatása. Bővítettük azonban a jelenlegi működési engedélyek bemutatásával. Ennek megfelelően e felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval és az első felülvizsgálati anyaggal együtt ad átfogó képet a változásokról. A felülvizsgálat módszerei lehetnek többek között az alapkoncepcióval történő összevetés, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok áttekintése, adatgyűjtés, kérdőíves módszerrel megvalósuló adatfelmérés, melyeknek célja a bekövetkezett változások bemutatása és a jövőkép újrafogalmazása. A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettségek keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének a módjait, a más fenntartókkal történő kapcsolattartás kérdéseit meghatározza. A koncepció 2004-ben megfogalmazott fő célja nem változott. A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését. Az azóta eltelt időszak is a szociális és gyermekvédelmi ellátások változását hozta, a folyamatosan módosuló jogszabályi környezet nagymértékben nehezíti a közép- és hosszú távú tervezést. I. Demográfiai adatok alakulása Születések és halálozások változása Születések száma Halálozások száma év év év

5 5 A lakosság korösszetételének változása Korcsoportos bontás állandó népesség adatállománya év Korcsoport férfi nő együtt 0-18 éves éves éves Összesen Korcsoportos bontás állandó népesség adatállománya év Korcsoport férfi nő együtt 0-18 éves éves éves Összesen Korcsoportos bontás állandó népesség adatállománya év Korcsoport férfi nő együtt 0-18 éves éves éves Összesen A népesség korösszetétele hasonlóan az országoshoz az idősebb korcsoport felé tolódott el. Az idős, eltartott népesség növekedése és a gyermekek számának csökkenése számos társadalmi, gazdasági kihatással jár együtt, többek között csökken a tanulói létszám az iskolákban, fokozódik az egészségügyi és a szociális ellátás iránti igény. II. Munkanélküliség a városban Szentes és térsége szeptember havi adatai a következők: A regisztrált álláskeresők számának minimális csökkenése volt megfigyelhető az adott hónapban. A csökkenés elsősorban a különböző közhasznú, illetve közmunkaprogramok elindulásának tudható be. A regisztrált álláskeresők száma 1801 fő (Szentes 1225), amely 47 fő csökkenést jelent a megelőző havi értékhez képest (2008. augusztus hónap 1848 fő). Munkanélküli ellátásban 651 fő részesült (Szentes 461). Népgazdasági ágak vonatkozásában kevés a változás az előző hónap adataihoz képest: az új ellátottak legnagyobb része elsősorban a feldolgozóiparral (34,4 %), a mezőgazdasággal (18,2 %), a kereskedelemmel(16,9 %) kapcsolatos. Iskolai végzettségük alapján jelenleg a szakmunkásképzőt (32,8 %) és az általános iskolát végzettek (26,6 %) vannak a legnagyobb számban, de jelentős a szakközépiskolát végzettek száma is (20,5 %).

6 6 A regisztráltak nemenkénti bontásáról elmondható, hogy nyilvántartásunk szerint a munkanélküli nők férfiak aránya (975 fő-826 fő) 54,1 45,9 %,. Állománycsoportonkénti megoszlás alapján a fizikai foglalkozásúak képezik a döntő többséget: nagyságrendjük 75,9% (1367 fő). Az életkor szerinti megoszlást a következő táblázat mutatja be: Korcsoport Férfi Nő Összesen 17 év alatt éves éves éves éves éves éves éves év felett Összesen A pályakezdő munkanélküliek még mindig jelentős részét képezik a munkanélküliek számának. A havi számadatok tekintetében az előző hónaphoz képest csökkenés tapasztalható ( = 18 fő). Nemenkénti vonatkozásban a pályakezdők nő férfi aránya 54,5 45,5 %. Korosztályukat megvizsgálva a évesek vannak döntő többségben (178 fő 75,7 %). Iskolai végzettségüket tekintve a legmagasabb létszámban a szakközépiskolát végzett fiatalok vannak (89 fő 37,9 %). A pályakezdők elhelyezkedési esélyei kedvezőbb lehetőségekkel nyilvánulnak meg a különféle támogatási programok útján. A nagyobb létszámmal megjelenő pályakezdők munkaerő-piaci érvényesülése mindezek ellenére több hónapos lefutású. Rendszeres szociális segélyben jelenleg 297 fő részesül; számuk az előző hónaphoz képest 47 fővel csökkent. A munkaügyi központnak továbbra is az a feladata, hogy minden lehetséges megoldást megkeressen annak érdekében, hogy a munkanélküliek mihamarabb visszakerüljenek a munkaerő-piac megfelelő oldalára. A Szociálpolitikai Osztály kiemelt feladatának tekinti továbbra is, hogy az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülőket minél több állásajánlattal keresse meg év folyamán több munkáltatóval is felvettük a kapcsolatot, s állásbörzét szerveztünk. (Pl. Honvédség, Tesco, Widar Kft. ) Közcélú foglalkoztatást a költségvetési keret felhasználásával 40 fő részére tudtunk biztosítani az önkormányzati intézményekben, 10 hónapon keresztül. Közmunkaprogram megvalósítására pályáztunk sikerrel, 22 fő 4 hónapos foglalkoztatására, az őszi-tavaszi közterületi munkák elvégzésére. Közhasznú foglalkoztatást biztosítottunk a Munkaügyi Központtal közösen a városi csapadékelvezető árkok szintezésére, tisztítására 70 fő részére. A közfoglalkoztatás és az állásbörzék szervezése egyfajta szűrést is jelentett az aktív korú segélyezettek körében, hisz sokan nem vállalták az általunk biztosított munkalehetőséget, így segélyük megszüntetésre került, összességében 83 fő esetében. Bejelentette munkaviszonyát

7 7 19 fő, ápolási díjat igényelt 5 fő. Nagyon magas a foglalkoztatásra az orvosilag alkalmatlanok száma, 38 fő. Esetükre is megoldást jelenthet a tervezett törvénymódosítás. A munkaerő-piaci helyzet alakulása nagy hatással van a szociális ellátások iránti igényekre. III. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások változásai, jelenlegi helyzete évben több jogszabályi változás érintette az osztály munkáját, amely változások év elejétől fokozatosan léptek hatályba, és módosították a pénzbeli és természetbeni ellátási formák megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Év elején a nyugdíjminimum emelkedését figyelembe véve kellett a különböző ellátási formák felülvizsgálatát elvégezni. Nehezítette az év eleji munkát, hogy évben február 15-től ismét módosult emelkedett a nyugdíjminimum összege, így a felülvizsgálatokat annak megfelelően is el kellett újra végezni február 15-től lépett hatályba a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) rendelet módosítása, amely a nem emelt összegű vizitdíj visszatérítését tette lehetővé az igénylők részére. Ez azt jelentette, hogy az egészségügyi ellátásban részesülők a 21. befizetett vizitdíj után visszaigényelhették a háziorvosi ellátásért, valamint a szakellátásért befizetett összegeket. A kórházi napidíjak esetében a visszatérítésre nem volt szükség, mivel a 20 befizetett napidíj után már nem kellett térítési díjat fizetni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló LXXX. törvény módosítása értelmében mindenkinek kötelező egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében járulékot fizetni. A törvény szerint, aki szociális rászorult, annak nem kell járulékot fizetni, de a szociális rászorultság tényéről hatósági bizonyítványt kell kiállíttatni. Emiatt nagymértékben megnövekedett az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot kérelmezők száma. A már idézett jogszabályhoz kapcsolódott a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény április 1-jétől hatályba lépett módosítása, amely a járulékfizetés alapjának igazolásáról rendelkezett. Ezt a fajta hatósági bizonyítványt azok részére kellett kiállítani, akik más jogcímen nem voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és a családjukban az egy főre eső jövedelem magasabb volt, mint a nyugdíjminimum összege, de alatta volt a minimálbér összegének. Az igénylőknek a hatósági bizonyítványban igazolt összeg után kellett az egészségügyi szolgáltatásra jogosító járulékot megfizetni. Ez a törvényi rendelkezés január 1-jétől hatályát vesztette. A nyilvántartások folyamatos egyeztetése érdekében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról hetente a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz, míg a járulékfizetés alapjának igazolásáról kiadott hatósági bizonyítványok esetében az APEH által kiadott jelentés-nyomtatványon minden hónap 12. napjáig kellett a jogosultakról a jelentést megküldeni. Az egy főre eső jövedelem megállapításánál a szociális törvény rendelkezései alapján kellett eljárni, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság esetében vizsgálni kellett a vagyoni helyzetet is, ami viszont a járulékfizetés alapjának igazolásakor nem volt előírás.

8 évben a legnagyobb mértékű növekedés az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét igénylők esetében mutatható ki. Ennek fő oka valószínűleg összefügg a biztosítási jogviszonnyal, mivel sokan éltek folyamatosan alkalmi munkából, ami biztosította megélhetésüket, és nem kellett együttműködniük sem a munkaügyi, sem az önkormányzati szervekkel. Az alkalmi munka viszont nem biztosította a folyamatos biztosítási jogviszonyt, ezért döntöttek a rendszeres szociális segély mellett, amely alanyi jogon biztosítja az egészségügyi ellátásra való jogosultságot január 1-jétől változott a rendszeres szociális segély összege is. A július 1-jén hatályba lépett rendelkezések alapján akár eft-os segélyösszegeket is meg lehetett állapítani, amely nem ösztönözte a munkanélkülieket, hogy munkát vállaljanak. Ennek megszüntetését vonta maga után az a rendelkezés, hogy a rendszeres szociális segély összege maximum ,-Ft lehet, amely a legkisebb munkabér nettó összege. A közgyógyellátás területén június 30-án telt el az egy év az új szabályozási rendszeres bevezetése után. Gondot jelentett az igazolványok meghosszabbításának hosszadalmas ügyintézési határideje, ezért az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvényben úgy rendelkeztek, hogy aki június 30-ig beadta kérelmét új igazolvány kiadására, annak az érvényességi időpont meghosszabbításra került, amelyről a jegyzőnek igazolást kellett kiállítani. Ugyancsak meghosszabbodott a július 1. és október 31-e között lejáró igazolványok felhasználhatósága is oly módon, hogy érvényessé váltak az új igazolvány kiadásáig, de legkésőbb a lejáratot követő 3 hónapig. Ezekről is folyamatos (heti) jelentéseket kellett küldeni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, valamint a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának, amely nagyban nehezítette a napi munkát évben a nyugdíjminimum legkisebb összege ,-Ft-ra változott, így a támogatásokat ennek megfelelően kellett az év elején felülvizsgálni, és az új összegeknek megfelelően megállapítani és folyósítani. A szociális, valamint a gyermekvédelmi törvény módosítása értelmében az egy főre jutó havi jövedelem kiszámítása változott január 1-jétől. Eddig a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó jövedelmet kellett alapul venni, ami a változással egy hónapra csökkent. Ez azt jelenti, hogy akinek egy hónapban valamilyen oknál fogva csökken a bevétele, jogosultságot szerezhet a különféle támogatásokra annak ellenére is, hogy a következő hónaptól már magasabb jövedelme van. Változott az egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyére jogosultak köre január 1-jétől nemcsak a munkaképesség-csökkenését legalább 67%-ban elveszítettek igényelhetik a támogatást, hanem azok is, akiknek az egészségkárosodása legalább 50%-os. Ez alapján azok, akiknek egészségkárosodása legalább 50%-os, és akik eddig nem kaphattak rendszeres szociális járadékot, mert az ahhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkeztek, azoknak rendszeres szociális segélyt kell megállapítani. Az aktív korú rendszeres szociális segélyt igénylők száma már évben folyamatosan nőtt, ez a tendencia folytatódott az év első felében is, amelynek fő oka a viszonylag magas

9 9 támogatási összeg, valamint az, hogy aki erre a támogatásra jogosult, alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra is jogosulttá válik a támogatás ideje alatt. A közgyógyellátás területén változás, hogy amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Változást jelent az is, hogy nem a jogerő után kell a térítést átutalni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) részére, hanem már a határozat meghozatalát követő 3 napon belül, amely szintén az adminisztrációs munkát növeli. Amennyiben az önkormányzat a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a követelést azonnali beszedési megbízás benyújtásával érvényesíti a MEP január 1-jétől kettő új feladattal bővült az osztály tevékenysége: A jegyző étkeztetés kivéve a népkonyha -, házi segítségnyújtás, valamint idősotthoni ellátás esetében jövedelemvizsgálatot végez, és a vizsgálat alapján tárgyévre szóló érvényességgel igazolást állít ki a személyes gondoskodást kérő jövedelméről. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi. A megállapított egy főre jutó jövedelem lesz az alapja a személyi térítési díjak megállapításának, melyet az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékos arányban is meg kell határozni. A jövedelemvizsgálat szabályait a szociális törvény tartalmazza. A házi segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódik a gondozási szükségletet megállapító szakértői bizottság működtetése. A jegyző 3 fős szakértői bizottságot működtet, melynek tagja az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet városi jegyző székhelye szerint illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvosszakértő vagy szociális szakértő, a városi jegyző székhelye szerint illetékes település részére házi segítségnyújtást biztosító intézmény kijelölt ápolási-gondozási szakembere, valamint a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző, aki egyben a bizottság elnöke. A gondozási szükséglet megállapítását lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen kell megvizsgálni, majd a bizottságnak ez alapján kell a szakvéleményét megadni. A jogszabály rendelkezése szerint a városi jegyző által létrehozott bizottság látja el az ilyen irányú feladatokat a kistérség területén is. Önkormányzat Bölcsődéje a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény január 1-től 60 fő bölcsődés korú kisgyermek napközbeni ellátását biztosította. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény hatására megnőtt a bölcsődei férőhelyek iránt az igény, s így az intézmény január 1-je óta 70 fő kisgyermek ellátására kapott működési engedélyt.

10 10 Bölcsőde kihasználtsági %-a gondozott gyermekekhez viszonyítva Bölcsőde kihasználtsági %-a a beírt gyermekekhez viszonyítva I félév 2007.II. félév I. félév 93 % 106 % 99 % 101 % 128% 130 % A fenti táblázatból látható, hogy a bölcsődei ellátás iránt egyre nagyobb igény van. A felmerült igényeket az intézmény nem tudja maradéktalanul kielégíteni, ezért szükséges a bölcsődei férőhelyek számának emelése. Az intézmény a megnövekedett bölcsődei férőhelyek iránti igények miatt az alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásokat időszakos gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet - nem tudja biztosítani. A város kisgyermekes családjainak bölcsődei ellátására vonatkozó igényeinek maximális biztosítására, valamint az épület infrastrukturális fejlesztésére, a szobák bútorzatainak elengedhetetlen cseréjére, játékeszközök korszerűsítésére, bővítésére pályázat benyújtására került sor, melynek eredménye az elkövetkezendő időszakban válik ismertté. A Gyermekjóléti Szolgálat tekintetében évben jelentős személyi és szakmai változások történtek, melynek kapcsán javultak a feltételek. A szolgáltatás statisztikai mutatói: gondozott összes gyermek: 438 gyermek (241 családból) felvett esetek száma: 84 eset lezárt esetek száma: 15 eset jelenleg gondozott gyermek: 423 gyermek (234 családból) jelenleg védelembe vett gyermek: 54 gyermek Az első félévben 1000 főt meghaladta azoknak a száma, akik az intézményben felkeresték a szolgálatot, és körülbelül hasonló számban került sor családlátogatásra is. A gyermekszám emelkedése mellett a problémák súlyossága is növekszik, továbbra is a komplex családi problémák a jellemzőek, melyekben a gyermeknevelési nehézségek, a családon belüli konfliktusok, a gyermek teljesítmény és magatartás zavarai, valamint az egészségügyi problémák vannak túlsúlyban, azonban egyre több bántalmazás, elhanyagolás válik ismertté, és fokozódik a pszichés megbetegedések száma is. A gyermekjóléti szolgálat szeptember 1-jétől ismét öt évre kapott megbízást a megyei módszertani feladatok ellátására, amely a szakmai munka elismerése mellett sok plusz feladattal is jár. A Családsegítő Szolgálat kihasználtsága fokozódott, az újonnan megjelenő ügyfelek, családok száma 241 volt, amiből 136 fő aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesül, tehát együttműködésre kötelezett.

11 11 Munkanélküli ügyfelek számára 6 alakalommal álláskeresési tréning került megtartásra, csoportonként fő részvételével. Heti 20 órában családterapeuta segíti a családokat, amit eddig 17 család vett igénybe. Mediációval kapcsolatosan 2 család kért segítséget. A leggyakrabban felmerülő probléma a foglalkoztatásból, munkanélküliségből adódik, illetve az elmúlt évekhez hasonlóan az anyagi jellegű problémák okozzák a családok számára a legfőbb nehézséget, ami az adósságkezelési tanácsadáson megjelent családok számában is megmutatkozik. Az év első felében 111 család jelentkezett hátralékokból adódó problémákkal. A magas összegű hátralékok, melyek gyakorta érik el a támogatás szempontjából adható maximális 266 ezer forintos határt, a lakbér és vízdíj elmaradásoknál fordulnak elő, illetve jellemzően egyszerre több szolgáltató felé áll fenn tartozás. A Tanyagondnoki Szolgálat statisztikai adatai szerint 134 család került ellátásra, ami 404 főt jelent. Ez az adat a korábbi évekhez képest nem változott, a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat. Változott viszont az ellátottak összetétele, megnőtt az ellátásba bekerült gyermekek száma. Az elmúlt hat hónapban összesen 1454 alkalommal érkezett valamilyen igény, kérés a tanyagondnokok irányába, melyek többsége továbbra is az egészségügyi ellátás hozzájutásának biztosításához, az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek beszerzéséhez, illetve a közlekedés nehézségéből adódó problémákhoz kapcsolódik, illetve emelkedett azoknak a tanyáknak a száma, ahová heti egy-két alkalommal ivóvíz került kiszállításra. A magyartési lakosok háziorvoshoz való szállításában átlagosan és alkalmanként 4-5 fő részére nyújt segítséget a szolgálat. A gyermekek átmeneti gondozása Szentes városban évre a gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere teljes körűen kiépült, melynek előnye, hogy a különböző típusú problémák minél gyorsabban történő rendezéséhez a legmegfelelőbb ellátási formát lehet választani. A Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen, egyidejűleg 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Az ellátási formák széles köre a szakemberek és a rászorulók számára is lehetőset nyújt arra, hogy az egyéni élethelyzetekhez, problémákhoz igazodóan a legmegfelelőbb ellátást választhassák, ami a tapasztalatok alapján a gondozás hatékonyságára is jótékony hatással van. Az intézmények kihasználtsága: CsÁO-ban gondozottak számának alakulása GyÁO-ban gondozottak számának alakulása összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma összes ellátott személy az év során összes ellátott család az év során egy napra jutó gondozottak száma

12 12 CSÁO kihasználtságának alakulása GYÁO kihasználtságának alakulása 100% 80% 100% 83% 91% 96% 80% 96% 76% 76% 100% 80% 67% 65% 78% 75% 93% 92% 93%92% 60% 40% szobák férőhely 60% 40% szobák férőhely 20% 20% 0% % A két intézmény évi forgalmi adatait az alábbi táblázat foglalja össze: CSÁO GYÁO Összesen Összes ellátott személy 37 fő 40 fő 64 fő 60 fő 101 fő 100 fő Ebből felnőtt 24 fő 25 fő 20 fő 18 fő 44 fő 43 fő gyermek 13 fő 15 fő 44 fő 42 fő 57 fő 57 fő Összes ellátott család 12 cs 14 cs 20 cs 20 cs 32 cs 34 cs Egy napra jutó ellátott személy 25,0 fő 25,0 fő 21,2 fő 20,0 fő 46,2 fő 45,0 fő Ebből felnőtt 15,0 fő 15,0 fő 6,3 fő 6 fő 21,3 fő 21 fő gyermek 10,0 fő 10,0 fő 14,9 fő 14 fő 24,9 fő 24 fő Új bekerülők az évben 13 fő 15 fő 33 fő 30 fő 46 fő 45 fő Átlagos gondozási idő 9 hó 9 hó 4 hó 4 hó Lakószobák kihasználtsága 96 % 96 % 93 % 93 % 94,5 % 94,5 % Férőhelyek kihasználtsága 76 % 92 % 84,0 % A Helyettes Szülői Hálózatban a Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) az elmúlt két évben is közreműködött a Bűnmegelőzési napok megrendezésében, hétvégenként Pepita Kupa néven ingyenes sportolási lehetőséget biztosított a fiataloknak, több, kábítószer-probléma kezelése tárgyában kiírt pályázat beadásában működött közre, és ugyancsak a pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan hozzájárult a Pepita Macska ifjúsági klub működtetéséhez, tárgyi felszereltségének fejlesztéséhez. A Gondozási Központ esetében a szakmai munkát jelentősen befolyásolta a személyes gondoskodás körébe tartozó alap- és szakellátások esetében a térítési díjak megállapítására, valamint a szociális étkezés és a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó jogszabály módosulás. A jogi háttér változás szerint az intézmény által nyújtott ellátásért a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete - mint intézményi térítési díj kérhető

13 13 el. A szabályoknak megfelelő térítési díj bevezetését nehezítette, hogy évtől jövedelemhatárok szerint különböző normatívák kerültek megállapításra, mely szerint különbséget kellett tenni a régi (2007. december 31-én ellátásban lévő), illetve a január 1. után ellátásba kerülők között. Jelentősen változott a térítési díj alapját képező egy főre eső jövedelem megállapításának szabályozása, amely január 1-jétől nem az intézményvezető, hanem a jegyző hatásköre. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében jövedelemvizsgálatot kell végezni, mivel a térítési díj alapja az ellátást igénylő családjának az egy főre jutó jövedelme. A házi segítségnyújtást kérő ellátottak esetében kötelező a jogszabály által meghatározott gondozási szükséglet megállapítását vizsgáló bizottság létrehozása, melynek egyik tagja az intézmény dolgozói közül került kijelölésre. Az ellátottakat negatívan érintette mely átmenetileg az igénybe vevők létszámában is megmutatkozott -, hogy nemcsak az étkezésért, hanem nappali ellátás igénybe vételéért, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért is térítési díjat kellett megállapítani. A fentiek miatt kiemelt feladat volt a széleskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás, ami fórumok, a média adta minden lehetőséget kihasználva szolgálta az érintettek tájékoztatását a változásokról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és szolgáltatásokról, a helyben igénybe vehető ellátások, szolgáltatások köréről, feltételeiről, az ellátások igénybevételéhez szükséges iratokról. Az intézmény szakmai munkája több szempontból is ellenőrzött volt az elmúlt félévben. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársa a közösségi ellátás működését, jogszabályi előírásoknak való megfelelését vizsgálta, a Csongrád Megyei Önkormányzat Aranysziget Szociális Otthon Módszertani Intézmény munkatársai pedig valamennyi szociális alapszolgáltatatási feladatra vonatkozó szakmai ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzés kiterjedt az alkalmazott igénybevételi eljárások megfelelőségének, a szolgáltatások szakmai tartalmának, az alkalmazott dokumentációk formai és tartalmi elemeinek és a személyi, tárgyi feltételeknek a vizsgálatára. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok kijavítására azonnali intézkedés történt, a munkafolyamatba épített ellenőrzés során pedig kiemelt figyelem irányul a hibák elkerülésére. A közösségi pszichiátriai és nappali ellátáshoz 2009-től pályázat segítségével lehet a működési feltételeket biztosítani és szigorodnak az ellátás feltételei is oly módon, hogy legalább 40 fő ellátottról szükséges gondoskodni egy szolgáltatáson belül az eddigi 25 fő helyett. Az ellátási formára van igény, hiszen egy hosszú távú, közösségi alapú gondozás, ahol a család aktív részvételével történik a segítségnyújtás, melynek segítségével megelőzhető, vagy lerövidíthető az intézeti elhelyezés a betegek számára. A jelbeszéddel felépített koreográfia, melyet a pszichiátriai betegek tanultak meg gondozóik segítségével, nemcsak a város és térsége kulturális színfoltjává vált, hanem a produkcióból készült film bemutatásra került az Együttérzések című országos filmfesztiválon.

14 14 A szakmai mutatókból megállapítható, hogy az ellátottak száma magas. Egyre többen igényelnének szociális étkeztetést kiszállítással. Tényleges ellátotti létszám alakulása adatok: főben év év év év év Idősek nappali ellátása Fogyatékosok nappali ellátása Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Közösségi ellátás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti szállást biztosító klub Összesen: Házi szociális gondozás 100% 80% 60% 40% 20% 0% év év év év év 90 év felett év év év év év év év

15 15 Szociális étkeztetés 100% 80% 60% 40% 20% 0% év év év év év 90 év felett év év év év év év év Idősek nappali ellátása 100% 80% 60% 40% 20% 0% év év év év év 90 év felett év év év év év év év Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon a szociális törvényben meghatározott ápolást, gondozást, valamint nappali ellátást nyújtó szolgáltatást fog nyújtani oly módon, hogy a korszerű, segítő gondozási modell megvalósítását célozza a magas színvonalú elhelyezési körülmények és szakmai szolgáltatások biztosításával. A bentlakásos intézményben a különböző szolgáltatásokat igénybe vevő, gondozásra szoruló ember részére a szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása a fő cél, amelynek mértékét és módját a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális-, és pszichés állapota alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően biztosít hagyományos szintű ellátást, amely a törvényi szabályozásban előírt alapszolgáltatások maximális elérését teszik lehetővé. Az új, bentlakásos életformával való fokozatos megismerkedés elvére épül a nappali ellátás, melynek keretében 50 fő idős ember ellátása kerül megszervezésre, ahol módjuk lesz a társas

16 16 kapcsolatok ápolására, ünnepek, rendezvények, előadások megszervezésére, természetesen étkezetés biztosítása mellett. Az otthon komplex gondozást kíván nyújtani. Nem megoldott az idősek rehabilitációja, ezt kívánja megvalósítani a 24 férőhelyes rehabilitációs részleg, amely az otthoni önálló életre készíti fel az idős személyt. Az idősek otthonaiban lakók magas százaléka számára ugyancsak nagyon fontos a fokozottabb gondozás, intenzív ápolás, személyre szóló egyéni foglalkoztatás. Ezt valósítja meg a 24 fős demens betegek elhelyezését szolgáló ellátási forma, ahol az egészségügyi ellátás kap kiemelt szerepet. Jelenleg a felvételi kérelmek feldolgozása van folyamatban, a jelentkezők előgondozása, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatkérése a feladat a működési engedélyezési eljárás mellett. Ennek birtokában kerülhet sor az ellátottak felvételére, a bentlakásos és a nappali ellátás működtetésének megkezdésére. A tartós bentlakásos szociális intézményt érintő új felvételi eljárás, valamint a megváltozott finanszírozás a későbbiekben nehézségeket okozhat. A lakosság részéről pedig továbbra is igény jelentkezik a szolgáltatások igénybevételére. A Hajléktalan Segítő Központ az a felülvizsgálat óta eltelt időszakban is étkezést biztosított azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az ún. népkonyhai ellátás 100 %-os kihasználtsággal működik, naponta 20 adat meleg étel kiosztására van lehetőség. A nappali melegedő a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Városunkban jelenleg négy nem állami fenntartó rendelkezik működési engedéllyel szociális, valamint gyermekjóléti alapellátások nyújtására. A Nyanyus háza gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi. A NOSZA 2005 Szociális Alapellátó Kht támogató szolgáltatást, valamint közösségi ellátást, míg a TÁMASZ 2005 Szociális Szolgáltató Kht szintén támogató szolgáltatást nyújt a rászorulóknak januárjában nyitotta meg kapuit a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában a Szentesi Református Idősek Otthona. Az Otthon korszerűen kialakított épületében minden az idős emberek kényelmét és igényeik magas színvonalú ellátását szolgálja. Az egész intézmény akadálymentesített. Az 1, 2, illetve 3 ágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdőszobával. Tízszemélyenként felszerelt teakonyha áll a lakók rendelkezésére. A házaspári lakóegységekben felszerelt teakonyha és fürdőszoba van. Minden helyiségben az idős emberek igényeit figyelembe vevő igényes, átgondolt bútorzat

17 17 (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található. Minden szobában biztosított a kábeltelevízió, telefon, számítógép/internet használata. A közösségi helyiségekben külön térítés nélkül használható a számítógép, az internet és a televízió. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják. Az Otthon kertjében pergolák, padok, szökőkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. A park mellett lévő földterület kisebb parcellákra került felosztásra, hogy ott - a beköltözők igénye szerint - kertészkedésre nyíljon lehetőség. Az intézmény egyházi hátteréből adódóan kiemelkedő szerepe van a lelki gondozásnak. Az intézmény alapvető célja a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ezt szolgálják a jól felkészült szakemberek által szervezett foglalkoztatások, csoportfoglalkozások, beszélgetések, istentiszteleti alkalmak, kulturális programok. A civil szervezetekkel szoros kapcsolata van mind az önkormányzat szakmai osztályának, mind a szociális intézményeknek. Nagy sikerrel kerül megrendezésre minden év szeptember közepén a Szeretet mindent elfogad elnevezésű térségi fogyatékkal élők kulturális találkozója, melyet a NOSZA 2005 KHT, a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesülete Szentesi Csoportja, a Mentálisan Sérült Személyek Szentesi Egyesülete és a Gondozási Központ szervez meg. Terveik között szerepel a fogyatékkal élők szülei számára segítő csoport létrehozása személyiségfejlesztés céljából. Összegzés A felülvizsgálat alkalmával megállapítható, hogy a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a szociális és gyermekvédelmi feladatok szakszerű ellátására és a szakmai munka biztosítására. a szakemberek azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban tudják a munkájukat végezni. Az önkormányzat a különböző ellátási formákra a mellékletben szereplő táblázatban felsoroltműködési engedélyekkel rendelkezik. Látható, hogy vannak olyan intézmények, ahol a határozott idejű működési engedélyek december 31-én lejárnak, ezért kiemelt feladat az év hátralévő részében az esetlegesen hiányzó tárgyi és személyi feltételek biztosítása annak érdekében, hogy az intézmények a működési engedélyt meg tudják szerezni. A továbbiakban az alapkoncepcióban megfogalmazott cél változatlan, hogy minden területen valóban érvényesüljenek az ellátottak mindenek feletti jogai, a rászorulók kapják meg a leghatékonyabb segítséget helyzetük javítása érdekében. Ezek érvényesüléséhez a megvalósítandó feladatokat, a fejlesztés irányát a Képviselőtestület az alábbiak szerint határozza meg: 1. Észlelő-jelző rendszer erősítése kistérségi szinten az ellátásban érintett szolgáltatókkal történő együttműködéssel. 2. Munkaerő-piaci és társadalmi reintegráció elősegítése. Elsődleges feladat a motiváció erősítése, a rendszeres foglalkoztatás, valamint az erre irányuló tréningek biztosítása. 3. Utcai szociális munka és lakhatási program folytatása, továbbra is kistérségi szinten.

18 18 4. Az ellátórendszer infrastruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése, az épületek rekonstrukciója és korszerűsítése. Az ez irányú pályázatok felkutatása, és az azokon való részvétel. 5. A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények teljes akadálymentesítésének megtervezése, ütemezése, és a lehetőségek szerinti megkezdése. 6. Szolgáltatási kapacitás, illetve struktúra szükség szerinti módosítása, bölcsődei férőhelyek bővítése, népkonyhai szolgáltatás bevezetése a város más területén is. 7. A településről történő elvándorlás csökkentése, a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése és a közösségi szemléletű tevékenységek fokozása érdekében közösségi tér létrehozása, ennek működtetéséhez megfelelő épület, tárgyi és személyi feltétel kialakítása. 8. A kötelező feladatok ellátása mellett, azt kiegészítő speciális, korrekciós vagy preventív, illetve az integrációt segítő alternatív szolgáltatások meghatározása, megvalósításukhoz források felkutatása és megszerzése, és a programok lebonyolítása. 9. Az esélyegyenlőség biztosítása területén intézményekre vonatkozóan egységes szemléletben és az uniós normák figyelembevételével szükséges: a. kijelölni az esélyegyenlőség általunk felvállalandó célterületeit az alábbiak közül: b. családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése; c. nemek közötti esélykülönbségek csökkentése; d. akadálymentesítés előrehaladása; e. fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; f. romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; g. más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása h. meghatározni az adott célterülethez tartozó, szükségszerűen és kötelezően vállalandó feladatokat. 10. A külterületen élők házi segítségnyújtásához való hozzáférés biztosítása, összehangolása a tanyagondnoki szolgálattal. 11. A finanszírozás megváltozása ellenére szükséges a jövőben is a közösségi ellátások biztosítása. 12. Pszichiátriai betegségben szenvedők, fogyatékkal élők átmeneti elhelyezése, rehabilitációs jellegű foglalkoztatásának elősegítése. 13. A humán erőforrás bővítése önkéntes személyek bevonásával. 14. Az új törvényi szabályozás tükrében hatékonyan megszervezni a közfoglalkoztatást, és együttműködve a társszervekkel minél több munkanélkülit visszavezetni a nyílt munkaerő-piacra. Ennek érdekében minden olyan pályázat támogatása, mely a foglalkozatás bővítéséről, és a háttérszolgáltatások színvonalának emeléséről szól.

19 SZENTES VÁROSBAN JELENLEG NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ADATAI Szociális, gyermekvédelmi szolgáltatás megnevezése Tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Fenntartó megnevezése, adószáma Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Intézmény megnevezése*, adószáma, ágazati azonosítója, telephelye, ágazati azonosítója Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u S Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u S Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u Működési engedélyre vonatkozó adatok Működési engedélyt kiállító hatóság megnevezése Csongrád Város Jegyzője Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Csongrád Város Jegyzője Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális Működési engedély száma Magyartési körzet /2007. Cserebökényi körzet /2007. Lapistói körzet /2007. Működési engedély kelte Működési engedély érvényessége (határozatlan idejű, határozott idejű)** határozatlan határozatlan határozatlan 02-37/ határozatlan / határozatlan / határozatlan / határozatlan

20 Pszichiátriai alapellátás Szenvedélybetegek alapellátása Szenvedélybetegek ala-csonyküszöbű ellátása Önkormányzata NOSZA Szociális Alapellátó Közhasznú Társaság Telephely: Szentes, Nagyörvény u. 53. S S Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u Telephely: Szentes, Munkás u. 54. S S S és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Jegyzője / határozatlan C / határozatlan Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Támogató szolgáltatás TÁMASZ Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság NOSZA Szociális Alapellátó Közhasznú Társaság S S Jegyzője Jegyzője C / / határozatlan

21 Idősek Fogyatékosok, autisták Hajléktalanok (nappali melegedő) Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u S Telephely: Szentes, Nagyörvényu. 53. S S Telephely: Szentes, Dózsa Gy. u. 86/a S002218S Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u S Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u S Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala / / / / / határozatlan határozatlan Nappali ellátás

22 Szakosított ellátás megnevezése Fenntartó megnevezése, adószáma Idősek otthona Önkormányzata Intézmény megnevezése*, adószáma, ágazati azonosítója, telephelye, ágazati azonosítója Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon Működési engedélyre vonatkozó adatok Működési engedélyt kiállító hatóság megnevezése Működési engedély száma Működési engedélyeztetése folyamatban Működési engedély kelte Működési engedély érvényessége (határozatlan idejű, határozott idejű)** Ápolást, gondo-zást nyújtó int. Idősek otthona Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Időskorúak gondozóháza Éjjeli menedékhely Önkormányzata Önkormányzata Szentesi Református Idősek Otthona Gondozási Központ Szentes, Horváth M. u Telephely: Szentes, Nagyörvény u. 53. S S Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u S Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala / határozatlan / / Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

23 Hajléktalan személyek átmeneti szállása Önkormányzata Gyermekjóléti szolgáltatás Önkormányzata Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Önkormányzata Hajléktalan Segítő Központ Szentes, Rákóczi F. u S Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S S Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S S Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala / / határozatlan / / határozatlan

24 Gyermekek Átmeneti Otthona Önkormányzata Helyettes Szülői Hálózat Önkormányzata Bölcsődei ellátás Önkormányzata Családi napközi Erdőhátiné Bocskay Zsófia Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S S Szentesi Családsegítő Központ Szentes, Csallány Gábor part S Bölcsődéje Szentes, Vásárhelyi út 2. S Szentes, Mező u. 1/a S Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Csongrád Város Jegyzője Jegyzője / határozatlan / határozatlan / határozatlan / határozatlan

25 Kérdőívek elemzése A lakossági igények feltérképezéséhez, a jelenlegi szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálatához a kérdőívezés módszerét alkalmaztuk. A Szuperinfó mellékleteként kiküldtünk 2000 kérdőívet (a célunk ezzel a módszerrel az volt, hogy Szentes város lakosságának minden rétegét elérjük, ne csak a Szociálpolitikai Osztály ügyfélköre nyilatkozhasson) Szentes város szociális intézményeiben az ügyfelek kaptak kérdőívet Az aktívkorú munkanélküliek rendezvényén adtunk kérdőívet A Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán és portáján osztottunk ki kérdőíveket A kérdőív megtalálható a mellékletben. A lakossághoz összességében 2500 kérdőívet jutattunk el, melyből 180 érkezett vissza. Ebben az évben nem postáztuk ki névre szólóan ügyfeleinknek a kérdőívet, így a visszaküldési arány mindössze 7.2 %-os volt. Korábbi felmérésünk tapasztalatai alapján a névre szóló postázás lényegesen hatékonyabb volt. Feltételezhető, hogy adott témakörben elsődlegesen az érintettek mondják el a véleményüket, így a szociális szolgáltatásokról azok, akik kapcsolatba kerülnek vele. Általános tapasztalat, hogy a nők és az idősebbek töltik ki nagyobb számban a kérdőíveket. Az összesen visszaérkezett 180 kérdőívből 171-t (95%-ot) nőktől kaptunk. 1. A válaszadó neme: 9 férfi (5%) és 171 nő (95%) a kérdőívet kitöltők neme férfi nő 2. Családi állapota: Családi állapot Fő nőtl./haj. házas élettárs elvált özvegy nem vál. 1

26 A válaszadók 29,4%-a él házasságban, 10,6% élettársi kapcsolatban, gyakorlatilag 40% él valamilyen párkapcsolatban. A felmérésünk is alátámasztja azt a statisztikát, miszerint magas az elváltak száma, ebben az esetben 180 főből 48 fő (26,7%). 8 fő özvegy, 51 fő nőtlen vagy hajadon. A státuszuk szerint egyedülállók közül valójában egyedül 30 fő él. Ezekben az egyszemélyes háztartásokban valamennyi költséget egyetlen jövedelemből kell (kellene) fedezni, segítésük az Önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik. 3. Egy háztartásban élők száma: Egy háztartásban élők fő 1 fős 2 fős 3 fős 4 főd 5 fős 6 fős 8 fős nem v. A diagram bemutatja, hogy legnagyobb számban 2 személyes háztartások vannak (46 esetben), ez azonban nem jelent minden esetben párkapcsolatot, gyakran szülő-gyerek együttélése. Közel azonos a 3 (42 fő) és 4 (34 fő) személyes háztartások száma, ez legtöbbször házaspárokat jelent 1 vagy 2 gyermekkel. Igen magas az egyszemélyes háztartások száma (30 fő). Nagycsaládban összesen 27 válaszadó él, 20 fő 5 személyes, 6 fő 6 személyes, és 1 fő 8 személyes háztartásban. 4. Gyermekek száma: Gyermekszám fő nincs 1 gyerek 2 gyerek 3 gyerek 4 gyerek 5 gyerek 6 gyerek 7 gyerek Külön kértük a kiskorú és a felnőtt gyermekek számát. A családok segítése, a támogatások személyre szabottsága szempontjából nagyon fontos mutató a gyermeklétszám. Egyre gyakoribb, hogy a felnőtt korú gyermekeket is a szülők tartják el, hisz egyre hosszabb ideig tart a szakképzettség megszerzése, s egyre többen folytatnak felsőfokú tanulmányokat. Ekkor már nincs családi pótlék sem, sok családnak jelent erőn felüli terheket az iskoláztatás. Nincs gyermeke 43 főnek. Az 1 gyermekesek száma 46, a 2 gyermekeseké 58 fő. 3 gyermeke 26 főnek van, 4 gyermeke 3, 5 gyermeke 2, 6 illetve 7 gyermeke 1-1 főnek van. Kiskorú gyermekek számát tekintve 81 kitöltőnek egyáltalán nincs kiskorú gyermeke. 1 2